﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1489. számú
törvényjavaslat
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.
törvény módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2006. november
2
2007. évi...törvény
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a
hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi
LXXXV. törvény módosításáról
1. §
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a
hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.
törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 32/A. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az első fokú eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik -
változással érintett ingatlanonként 6 000 forint összegű díjat kell fizetni.
(2)	A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás
díja változással érintett ingatlanonként 12 000 forint.
(3)	A vagyoni értékű jog törlése iránti eljárás díja változással érintett
ingatlanonként 2000 forint. E törvény alkalmazásában vagyoni értékű jognak kell
tekinteni a földhasználati jogot, a haszonélvezeti jogot, a használat jogát, a
lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot és a vagyonkezelői jogot.”
(2)	A Díjtörvény 32/A. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki,
egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(7) A társasház alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként
6 000 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.
(8)	A társasházi alapító okirat módosítása esetén - ha a módosítás a társasház
tulajdoni különlapjait érinti - a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja
társasházi különlaponként 6 000 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.
(9)	A (7) és (8) bekezdés rendelkezéseit a lakásszövetkezet esetén is
megfelelően alkalmazni kell.”
2. §
A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Tárgyánál fogva díjmentes:]
„d) a lakáscélú közvetlen állami támogatás igénybevétele esetén
3
da)	a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt,
db)	a fiatalok otthonteremtési támogatását és
dc)	a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönt
biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam, mint a jelzálogjog
jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom
ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;”
3.	§
A Díjtörvény 32/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás
lefolytatását kéri. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a
jogosult nem azonos, a díjat - a 32/B. és 32/C. §-okban foglaltak kivételével - annak
kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az
ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges
díjfizetési kötelezettség terheli. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.”
4.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit
csak a hatálybalépését követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell
alkalmazni.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Díjtörvény 32/C. § (1)
bekezdésének a) pontja, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI.
törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény 53. § (6) bekezdése g)
pontjából a Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdésének a) pontját megállapító szövegrész
hatályát veszti.
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (Ket.), a 2005. évi CXXII. törvénnyel módosított, az ingatlan-
nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.), valamint a végrehajtásáról
rendelkező 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inyvhr.) figyelembevételével kerül sor
a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.
törvény (Díjtörvény) módosítására.
A megyei földhivatalok bevételeinek alakulását vizsgálva megállapítható, hogy
a bevételi előirányzatok alakulása nagy szóródást mutat, a megyei földhivatalok
többsége ténylegesen nem tudta az év első tíz hónapjában teljesíteni saját bevételi
előirányzatának időarányos részét.
Az év végére várható működési bevétel hiány, valamint az év közben a
működőképesség fenntartása érdekében pótlólag biztosított költségvetési támogatás
mértéke összességében 2,58 milliárd forint elmaradást jelez a 2006. évre előirányzott
működési bevételi előirányzathoz képest.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy 2007. évre biztosítsuk
a földhivatalok működőképességéhez minimálisan szükséges hiányzó bevételeket. A
Javaslat szerinti szabályozás éves szinten 3,33 milliárd forintos bevételt
eredményezhetne a földügyi szakigazgatás számára.
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
A hatályos Díjtörvény 32/A. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú ingatlan-
nyilvántartási eljárásért - általános szabályként - a kérelem földhivatali benyújtásakor
meglevő ingatlanok számának alapulvételével 5 000 forint összegű igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.
A Javaslat a földhivatalok működőképességéhez szükséges források biztosítása
érdekében az igazgatási szolgáltatási díj mértékét 6000 forint összegben határozza
meg.
A hatályos Díjtörvény 32/A. § (2) bekezdése értelmében a jelzálogjog
bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja a jelzálogjoggal
biztosított követelés értékének 5 %-a, de legfeljebb változással érintett ingatlanonként
12 000 forint. A Javaslat a százalékos mértéket elhagyja, és egységesen 12 000
forintban határozza meg a jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása
iránti eljárás díját.
A vagyoni értékű jog fogalmát a Javaslat egyértelművé teszi, a jogok körét az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdés d) pontjában
foglaltakkal összhangban pontosítja. A Díjtörvény alkalmazásában nem tartozik a
jelzálogjog a vagyoni értékű jog körébe. A Javaslat szerint vagyoni értékű jognak kell
tekinteni a földhasználati jogot, a haszonélvezeti jogot, a használat jogát, a
lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot és a vagyonkezelői jogot.
Vagyoni értékű jog törlése esetén az eljárás díja változatlan, vagyis - a hatályos
rendelkezéseknek megfelelően - 2 000 forint, amelyet változással érintett
ingatlanonként kell megfizetni.
A Javaslat 1. § (2) bekezdése a társasházak alapításának bejegyzése, valamint
az alapító okirat módosításának ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránti eljárás díját -
tekintettel a társasház sajátos nyilvántartási szempontjaira - önálló bekezdésekben, (7)
és (8) bekezdésekben szabályozza. Ezzel egyidejűleg a hatályos Díjtörvény (7)
bekezdésének számozása (10) bekezdésre változik.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:
Inytv.) szerint az ingatlan-nyilvántartásban minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell
nyilvántartani. Társasházi öröklakások esetén a tulajdoni lapnak sajátos szerkezetű
változata az egymással összefüggő tulajdoni törzslap és a tulajdoni különlap. A
társasház nyilvántartásakor a közös tulajdont a tulajdoni törzslapon, míg a külön
tulajdonban álló lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket tulajdoni
különlapon kell nyilvántartani. A társasház nyilvántartásának speciális jellegére
tekintettel mind az alapítás bejegyzése, mind a társasházi alapító okirat módosításának
ingatlan-nyilvántartási átvezetése jelentős munkaráfordítást követel meg a
6
földhivatalok részéről. A hatályos rendelkezések értelmében a társasház alapításának
bejegyzéséért az általános mértékű díjat, azaz csupán 5 000 forintot kell fizetni.
A Javaslat szerint a díjfizetési kötelezettség alapja társasházak alapítása
esetében is igazodik a kialakítandó, külön tulajdonba kerülő lakások különlapjainak
számához azzal, hogy a fizetendő eljárási díj mértékét a tervezet 6 000 forintban
állapítja meg azzal, hogy azt összesen 100 000 forintban maximalizálja.
Társasházi alapító okiratok módosítása esetén a hatályos szabályozás
értelmében jelenleg is változással érintett ingatlanonként kell az igazgatási
szolgáltatási díjat megfizetni. Miután az alapító okiratnak a társasházi közös tulajdon
változásával járó módosítása valamennyi tulajdoni különlapot érinti, így például egy
ötvenlakásos társasház alapító okiratának közös tulajdont érintő módosítása esetén
jelenleg 250 000 forint díjat kell megfizetni.
A Javaslat szerint a társasházi alapító okiratok módosítása esetén is 6000 forint,
de legfeljebb 100 000 forint a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj. Ily módon a díj
mértéke - még abban az esetben is, ha a módosítás a társasházi közös tulajdon
változásával jár - legfeljebb 100 000 forint, függetlenül az alapító okirat
módosításával érintett tulajdoni különlapok számától.
A Javaslat az egységes szabályozás érdekében szövetkezeti ház esetén is
értelemszerűen alkalmazni rendeli a társasházakra vonatkozó rendelkezéseket.
A 2. §-hoz
A hatályos Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés d) pontja a lakáscélú kölcsönt,
visszatérítendő támogatást biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő
elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése
iránti eljárások esetében biztosít tárgyánál fogva díjmentességet.
A Javaslat úgy módosítja a d) pontot, hogy a lakáscélú állami támogatásokról
szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott lakáscélú közvetlen állami
támogatás igénybevétele esetén a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt, a fiatalok
otthonteremtési támogatását és a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező
kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam, mint a
jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és
terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti ingatlan-
nyilvántartási eljárás tárgyánál fogva továbbra is díjmentes marad.
Ebből következően a díjmentesség nem terjed ki azon eljárásokra, ahol az
igénylő támogatott hitel mellé piaci kamatozású forint vagy deviza alapú hitelt is
felvesz. Szükség van az egységes gyakorlat kialakítása érdekében annak
meghatározására, hogy pontosan mi tartozik a lakáscélú közvetlen állami támogatás
körébe. A Javaslat szerinti szabályozással egyértelművé válik, hogy ha valaki
lakáscélú támogatás mellett piaci (deviza) alapú kölcsönt vesz fel, akkor a lakáscélú
7
közvetlen állami támogatás után a Magyar Állam vonatkozásában az eljárás díjmentes,
míg az egyéb kölcsön vonatkozásában díjköteles lesz.
A 3. §-hoz
A Díjtörvény 32/E. § (1) bekezdésének hatályos szövege szerint a díjat annak
kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri. A meg nem
fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az Inytv. értelmében a
kérelmet a bejegyzés által jogosulttá váló személy helyett az is előterjesztheti, akinek
az a bejegyzett jogát érinti. Az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
tekintetében azonban szükséges elhatárolni egymástól a díjfizetésre kötelezettek és a
kérelmet előterjesztők körét. A földhivatali tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy
sok esetben a jogosultságot szerzők helyett a személyes díjmentességben részesülők
terjesztik elő a kérelmet, ily módon az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nem
kerül sor. A földhivatalok így jelentős bevételtől esnek el.
A Javaslat a díjfizetésre kötelezettek körének pontos meghatározásával
egyértelművé teszi, hogy a díj megfizetésére a bejegyzés által jogot szerző illetve
jogosulttá váló személy köteles. Tekintve, hogy a bejegyzés elsősorban a jogot szerző
érdeke, elengedhetetlenül szükséges annak egyértelmű deklarálása, hogy bárki terjeszti
is elő az eljárást megindító kérelmet, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése a
bejegyzés által jogosulttá váló kötelezettsége. A kérelem benyújtására természetesen
továbbra is bármely az Inytv.-ben meghatározott személy jogosult. Ha az ingatlanon
több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési
kötelezettség terheli.
A 4. §-hoz
A Díjtörvény jelenleg hatályos rendelkezései széles körben biztosítanak
mentességet az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj megfizetésének kötelezettsége alól a
32/B. és 32/C. §-okban meghatározott személyi körben, illetve az ott megjelölt tárgyú
eljárásokkal kapcsolatban.
A földhivatalok működőképességéhez elengedhetetlenül szükséges források
biztosítása érdekében a Díjtörvény által meghatározott tárgyi mentességek közül a
Javaslat az alábbi megszüntetésére tesz javaslatot:
A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés a) pontja értelmében tárgyánál fogva
díjmentes a magánszemély által épített lakástulajdon ingatlan-nyilvántartásba vétele,
valamint a gazdálkodók által épített és közvetlenül a lakosság részére értékesített új
lakások tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése.
E rendelkezés hatályon kívül helyezése a szabályozás áttekinthetőségét is
szolgálja, tekintettel arra, hogy az épület feltüntetésének díjmentességére vonatkozóan
ugyanezen szakasz, míg a társasházak esetében fizetendő díj mértékéről a 32/A. § (7)
és (8) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket.