﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1744. számú
törvényjavaslat
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény módosításáról
Előadó:
Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2006. december
2007. évi......törvény
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény módosításáról
1. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 4. §-a a következő f)-h)
pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„f) közszolgáltatás:
fa)	minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és
minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -,
továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az
Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az ügyészség, valamint a
honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett
minden tevékenység,
fb)	az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati
műsorszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális,
tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-,
ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység,
fc)	a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett
minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási
tevékenységet -, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a nem állami és
egyházi fenntartó, illetőleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülő
intézmény által nyújtott fb) szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység,
fd)	minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató
tevékenység, továbbá
fe)	minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján
végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész
közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható;
g)	akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997.	évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek
megfelelő épített környezet;
2
h)	egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel
hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő
önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és
kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes,
kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a
közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság
számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható,
valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára
rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe
vehetők. ”
2.	§
A Fot. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a
közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a
személyi segítés feltételeit. ”
3.	§
A Fot. a következő 7/A-7/B. §-sal és azokat megelőzően a következő
alcímmel egészül ki:
„Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés
7/A. § (1) A fogyatékos személy számára az e törvényben meghatározottak
szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális
szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű
hozzáférést.
(2)	A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok
szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának
érvényesülését biztosítani kell.
7/B. § (1) A 4. § fa)-fb) alpontjában meghatározott - 2007. április 1-jén
már működő - közszolgáltatások vonatkozásában az egyenlő esélyű hozzáférés
megvalósításának határideje 2010. december 31.
(2)	A 4. § fc) alpontja szerinti - 2007. április 1-jén már működő -
közszolgáltatások esetében az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának
3
követelményét a mellékletben rögzített évenkénti ütemezés szerint kell
végrehajtani.
(3)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)
88. §-ának (1) bekezdése alapján elkészített fővárosi, megyei fejlesztési tervben
meg kell határozni, hogy a helyi önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások
esetén milyen módon kell megvalósítani az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit.
Ennek elkészítése során figyelembe kell venni a Kt. 85. §-ának (4)
bekezdésében meghatározott önkormányzati intézkedési tervben, valamint a Kt.
89/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott többcélú kistérségi társulási
intézkedési tervben foglaltakat. A mellékletben meghatározottakat a fővárosi,
megyei fejlesztési tervvel összhangban kell megvalósítani.
(4)	A 4. § fd)-fe) alpontja szerinti - 2007. április 1-jén már működő -
közszolgáltatások esetében az egyenlő esélyű hozzáférést a közszolgáltatást
nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében 2013.
december 31-éig kell biztosítani.
(5)	A 4. § fa)-fc) alpontjában meghatározott közszolgáltatások egyenlő
esélyű hozzáférhetővé tételének megteremtését az európai uniós
társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések támogatják.”
4.	§
A Fot. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és
életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben,
iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben,
felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó
jogszabályokban meghatározottak szerint.”
5.	§
A Fot. 25. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik:
„(2) A Tanács (1) bekezdés c)-g) pont szerinti tagja a fogyatékos
személyek érdekeinek képviseletét ellátó feladatkörében nem folytathat a
lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény hatálya alá tartozó
lobbitevékenységet. ”
4
6. §
A Fot. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek,
utasforgalmi létesítményeknek, jelző- és tájékoztató berendezéseknek -
amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - fokozatosan, de legkésőbb
2010. január 1-jéig kell a 8. §-ban foglalt feltételeknek megfelelniük.”
7.	§
A Fot. az e törvény melléklete szerinti melléklettel egészül ki.
Záró rendelkezések
8.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Fot. 29. §-ának (6)
bekezdése hatályát veszti.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Fot. 26. §-a (4) bekezdésének
második mondatában az „évente” szövegrész helyébe a „kétévente” szövegrész
lép.
Melléklet a 2007. évi.....törvényhez
„Melléklet az 1998. évi XXVI. törvényhez
A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezése az önkormányzatok, illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások
esetében
az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek megteremtésére kötelezett önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások	kötele- zettek száma	2008. december 31.	2009. december 31.								2010. december 31.
		egészségügyi alapellátás	szociális alapellátás	óvoda	alapfokú iskola	középfokú iskola	gyermek- védelmi alapellátás	gyermek- védelmi szakellátás	szociális szakellátás	egészségügyi szakellátás	önkormányzati ügyfélszolgálat
2 ezer fő alatti település önkormányzata	2349	1									1
2-5 ezer fő közötti település önkormányzata	509	1	1	1	1						1
5-10 ezer fő közötti település önkormányzata	144	1	1	1	1						1
10-20 ezer fő közötti település önkormányzata	80	1	1	1	1		1				1
20-30 ezer fő közötti település önkormányzata	25	1	1	1	1		1				1
30 ezer fő feletti település önkormányzata, ideértve a főváros kerületeit is	61	1	1	1	1		1				1
megyei (fővárosi) önkormányzat	20			1	1	1		1	1	1	1
INDOKOLÁS
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) módosítását tartalmazza.
A Javaslat célja a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének
előírása, a kötelezettség teljesítésére megfelelő határidők kitűzése.
A Fot.-nak korábban már Országgyűlés elé került a hasonló tárgyú módosítása,
amit akkor az Országgyűlés elfogadott, de a köztársasági elnök megfontolásra
visszaküldött. A köztársasági elnök a korábban elfogadott törvényjavaslatban -
annak erényei elismerése mellett - a 2010. és 2013. évben meghatározott végső
határidőt, illetve a rendelkezésre álló forrásokat tekintette aggályosnak, és
javasolta ennél rövidebb határidő, továbbá nagyobb mértékű fedezet
megállapítását.
A Javaslat figyelembe veszi a korábbi törvényjavaslat elfogadását követően a
központi igazgatásban bekövetkezett, kormánydöntésen alapuló változásokat,
valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyújtotta lehetőségeket.
A korábban elfogadott törvényjavaslattal szemben - a központi költségvetési
szervek tekintetében - nem tartalmaz éves ütemezést a Javaslat. Az
államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az
azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm.
határozatban a Kormány jelentős változtatások végrehajtását tűzte ki célul. Ezek
a változtatások átrendezik a központi költségvetési szervek „üzemeltetőit”,
számát és ezzel együtt értelemszerűen az épületekben nyújtott
közszolgáltatásokat is. A reformok eredményes befejezése előtt nem is lenne
lehetséges a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének ütemezése; a
korábban benyújtott változat pedig gyakorlatilag végrehajthatatlanná vált.
A köztársasági elnök által kifogásolt határidőket a korábban elfogadott
törvényjavaslat a központi költségvetési szervek által nyújtott közszolgáltatások
esetében 2010. december 31. napjában, az önkormányzatok által nyújtott,
illetőleg önkormányzati feladatellátást szolgáló közszolgáltatások, valamint az
ügyfélszolgálatok és a hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján
végzett nyilvános szolgáltató tevékenységek esetében pedig 2013. december 31.
napjában határozta meg.
2
A Javaslatban az önkormányzatok által nyújtott, illetve önkormányzati
feladatellátást szolgáló közszolgáltatások esetében is a korábbi változathoz
képest három évvel előbbi, azaz 2010. december 31-ei végső határidő került
rögzítésre. A tervezhető források ismeretében az ennél gyorsabb haladás - és
korábbi végső határidők megfogalmazása - teljesíthetetlen ígéret maradna.
Igen lényeges előrelépés a korábban elfogadott, alapvetően hazai költségvetési
forrásokra támaszkodó törvényjavaslattal szemben, hogy az egyenlő esélyű
hozzáférés feltételeinek megteremtéséhez szükséges programok terveződnek az
Új Magyarország Fejlesztési Tervben. Egyrészt valamennyi operatív program
esetében horizontális szempontként szerepel a fogyatékossággal élők
esélyegyenlőségének biztosítása, másrészt a Társadalmi Infrastruktúra Operatív
Programban, valamint a regionális operatív programokban konkrét célként van
jelen a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének
megvalósítása.
Az állam felelősségi körébe tartozó közszolgáltatások esetében a Társadalmi
Infrastruktúra Operatív Program keretében mintegy 15 Mrd Ft nagyságrendben
áll rendelkezésre forrás, az önkormányzati feladatellátásba tartozó
közszolgáltatások esetében pedig a regionális operatív programok nyújtják a
szükséges mértékű támogatást.
A Javaslat egyéb rendelkezései szövegpontosításokat tartalmaznak, illetve egyéb
ágazati jogszabályokkal való összhang megteremtését célozzák.
3
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Fot. alkalmazása során értelmezési nehézségek merültek fel a „középület”
fogalmával összefüggésben: a definíció hiánya miatt nem volt egyértelmű, hogy
mely épületekre terjed ki a Fot. szerinti akadálymentesítési kötelezettség. A
korábban elfogadott törvényjavaslatot alapul véve - mivel a közszolgáltatások
mindenki számára történő egyenlő esélyű hozzáférhetővé tétele a cél - a Javaslat
a közszolgáltatás meghatározása, és nem a középület definiálása felől ad
megoldást a korábbi jogalkalmazási problémákra.
A Javaslat alapján így közszolgáltatásnak minősülnek az állami, illetőleg az
önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott
szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében
magában foglalja a közszféra szolgáltatásait.
Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben
működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás
nyújtója. A feladat ennélfogva kiterjed a piaci szektor szereplőire is.
Az érintett érdekvédelmi szervek kezdeményezésére a Javaslat
közszolgáltatásnak minősíti a település vagy településrész közellátását szolgáló,
hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános
szolgáltató tevékenységeket is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a fogyatékos
személyek többsége elsősorban nem a kormányzati szervek épületeinek a
látogatója. Sokkal gyakoribb pl. az áruházak, a vendéglátóipari és
idegenforgalmi egységek, a vállalkozásként működő gyógyszertárak használata.
A Fot. hatálybalépése óta eltelt időszakban az akadálymentesítés fogalma
lényeges átalakuláson ment keresztül. 1998-ban az akadálymentesítés alatt
elsősorban a mozgáskorlátozott emberek hozzáférésének, azon belül is az
épületbe való bejutásnak, illetve a mellékhelyiségek használhatóságának
megteremtését értették.
Ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a
mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és
súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek
figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű
hozzáférés megteremtése alatt érteni. Fontos továbbá, hogy a közszolgáltatás
tényleges igénybevételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt - legalább a
4
közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben - be is kell tudni járni,
valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás
akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az épületen belüli
tájékozódás lehetősége biztosított a vak és gyengénlátó, a siket és nagyothalló,
az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy
számára. Az épületen belüli tájékozódást az információk érzékelhetővé és
értelmezhető tételével kell biztosítani (siket személyek esetében az információ
vizualizálásával, nagyothalló személyek esetében a hangingerek erősítésével,
vak személyek esetében az információk hallhatóvá tételével, gyengénlátó
emberek esetében a látható információk erősítésével, értelmi fogyatékos és
autista személyek esetében az információk könnyen érthető
megfogalmazásával). Ugyanez vonatkozik magára a közszolgáltatásra is. A
fogyatékos személyek önrendelkezési jogára figyelemmel a hozzáférést úgy kell
kialakítani, hogy azt a fogyatékos személy az állapotának megfelelő legnagyobb
önállósággal tudja igénybe venni; azaz indokolatlanul ne szoruljon rá más
emberek segítségére.
A 2. §-hoz
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, az Értelmi
Fogyatékosággal Élők Országos Érdekvédelmi Szövetsége és az Autisták
Érdekvédelmi Egyesülete közös kezdeményezése, hogy a Fot.-ban
megerősítésre kerüljön a fizikai és a kommunikációs akadálymentesítés mellett a
személyi segítés. A rendelkezés nem jár többletköltséggel, csupán felhívja a
közszolgáltatást nyújtók figyelmét a személyi segítésben rejlő lehetőségekre.
A 3. §-hoz
A jogalkalmazás során számos esetben problémát jelentett, hogy az ágazati
jogszabályokban előírtak ellenére nem érvényesült a hatósági eljárásokban az
akadálymentesítés követelménye. A Javaslat ezért rögzíti, hogy az egyenlő
esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülnie kell a közszolgáltatások
engedélyezésére vonatkozó eljárások során.
A Javaslat 3. §-a kimondja a fogyatékos személyek jogát a közszolgáltatásokhoz
való egyenlő esélyű hozzáféréshez, továbbá meghatározza a hozzáférhetőség
megvalósításának végső határidőit.
Az állami és önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások esetében
a végső határidő 2010. december 31-e, azzal, hogy az önkormányzati szféra
vonatkozásában a Fot. új melléklete szerinti évenkénti ütemezés
figyelembevételével kell a feladatot végrehajtani.
5
A mellékletben nyomon követhető a települések lélekszáma alapján történő
differenciálás. Más és más közszolgáltatás hozzáférhetőségének biztosítása
fontos a települések nagysága, illetve az adott nagyságú települések száma és az
általuk kötelezően ellátandó feladatok alapján. Az érdekvédelmi szervezetek
kezdeményezésére a Javaslat a kistelepülések számára is előírja bizonyos -
kiemelt jelentőségű - közszolgáltatások hozzáférhetővé tételének biztosítását
(önkormányzati ügyfélszolgálat, egészségügyi alapellátás), ezzel figyelembe
véve azt a tényt, hogy a fogyatékos emberek 40%-a kistelepüléseken él. A
támogatást 3-4,5 M Ft között tervezve, 50-60%-os önrész megkövetelésével kb.
9100 önkormányzati körbe tartozó közszolgáltatás válhat 2010. december 31-ig
hozzáférhetővé.
Fontos, hogy a fogyatékos személyek igénybe tudják venni a mindennapi
életvitelhez szükséges szolgáltatásokat, így pl. az áruházakat, a vendéglátóipari
és idegenforgalmi egységeket, a vállalkozásként működő gyógyszertárakat,
illetve az egyes ügyfélszolgálati irodákat, helyiségeket. Éppen ezért a Javaslat
rögzíti ezen szereplők egyenlő esélyű hozzáféréssel összefüggő kötelezettségét
is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezési ciklusához igazodva - 2007-
2013 - a végső határidőt 2013. december 31-ben határozza meg a Javaslat.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy az állami és önkormányzati szférában a
közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének megteremtését az
európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések támogatják. Mindez
alatt a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, valamint a regionális
operatív programok keretében igénybe vehető források értendők.
A 4. §-hoz
A Javaslat összhangot kíván teremteni a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI.
törvénnyel, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénnyel, továbbá a
felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvénnyel. Az említett törvények
ugyanis meghatározzák a fogyatékos személyek adott képzési formában történő
részvételének szabályait. Mindezzel összhangban fontos a Fot.-ban is deklarálni,
hogy a fogyatékos személyeknek joguk van szakképzésben, felnőttképzésben,
illetve felsőoktatásban részt venni, az adott ágazati jogszabályok nyújtotta
kereteken belül.
Az 5. §-hoz
A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény alapján az Országos
Fogyatékosügyi Tanács kormányzatot képviselő tagjai nem folytathatnak
lobbitevékenységet. Mivel indokoltnak tartjuk a Tanács tagjainak egységes
6
kizárását a lobbitevékenység folytatása alól, a Javaslatban rögzítésre került,
hogy a civil oldalt képviselő személyek, szervezetek - a fogyatékos személyek
érdekképviseletét ellátó tevékenységük körében - nem végezhetnek
lobbitevékenységet.
A 6-7. §-hoz
2006. augusztus 15-én hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács 2006.
július 5-i 1107/2006/EK rendelete a légi járműveken utazó fogyatékkal élő,
illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól. A rendelet speciális
szabályokat állapít meg a légi közlekedés akadálymentesítése tekintetében. Ezek
a rendelkezések már 2008. július 26-tól kötelezően alkalmazandóak hazánkra
nézve. A Fot.-ban előírt általános - közlekedési rendszerekre vonatkozó -
szabályokat ezen túl az EK rendelettel összhangban kell értelmezni.
A 8. §-hoz
A § a Javaslat hatálybalépéséről rendelkezik.
E rendelkezés ezen túlmenően összhangot kíván teremteni az új Országos
Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozattal. A
Program ugyanis hosszabb távú célkitűzéseket fogalmaz meg, a megvalósítás
eredményeinek megfelelő értékeléséhez szakmailag kétéves időszak előírása
indokolt a jelenlegi éves beszámoló helyett. Mindezt a jelentéstétel jelenlegi
gyakorlata is alátámasztja.
A Javaslat továbbá hatályon kívül helyezi a középületek akadálymentesítésére
előírt, 2005. január 1-jén lejárt határidőre vonatkozó rendelkezést.