﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1745. számú
törvényj avaslat
a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok
eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok
végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról
Előadó:
Kiss Péter
szociális és munkaügyi
miniszter
Budapest, 2006. december
2007. évi.......törvény
a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok
eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok
végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosítása
1.	§
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a
továbbiakban: Grtv.) 15. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(4) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását
a)	az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló
2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - a 2004/27/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvvel módosított - 86-100. cikkét átültető tagállami jogszabályokba
ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi
hatóság, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv,
b)	a 84/450/EGK tanácsi irányelvet, továbbá a 97/55/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli
jogsértések tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal
látja el.
(5)	A kölcsönös jogsegély során a (4) bekezdés szerinti hatóságok a
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági határozatnak megfelelően járnak
el.”
2. §
A Grtv. 16. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A reklámfelügyeleti eljárást ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek
védelme körében kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely
államának joga alapján létrejött feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”
2
3.	§
A Grtv. a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § Az eljáró szerv a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtása során a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett
hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő
magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza
összhangba a reklámozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.”
4.	§
A Grtv. a 20. §-t követően a következő 20/A. és 20/B. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Az eljáró szerv a reklámfelügyeleti eljárásban hozott jogerős
határozatát közzéteszi, amennyiben
a)	határozatában egymillió forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott ki,
b)	a határozat meghozatalára a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása miatt került
sor, vagy
c)	a jogsértő állapot megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás
további folytatását megtiltó határozatát a 15. § (4) bekezdésének a) pontja vagy a 16. §
(3) bekezdésének második mondata szerinti eljárása keretében hozta.
(2)	Az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben az eljáró szerv jogerős
határozatát közzéteheti.
(3)	A határozat közzététele az eljáró szerv honlapján, illetőleg az eljáró szerv által
célszerűnek tartott egyéb módon történik. A közzétett határozatról az eljáró szerv a
nemzeti hírügynökséget is tájékoztathatja.
(4)	A közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell:
a)	a közzététel napját,
b)	a közzététel e törvény szerinti jogcímét,
c)	az eljáró szerv megnevezését,
d)	az ügy számát és tárgyát,
e)	a jogsértő nevét és székhelyét,
f)	a megállapított tényállást,
g)	a határozat rendelkező részét a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás
kivételével, valamint
h)	a határozattal szembeni fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, felügyeleti eljárás
vagy ügyészi óvás tényét és - amennyiben rendelkezésre áll - azok eredményét.
20/B. § (1) Az eljáró szerv a 19/B. § szerinti hatósági szerződésről közleményt
tesz közzé a honlapján, valamint - szükség szerint - a fogyasztóvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium vagy az egészségügyért felelős miniszter által
3
vezetett minisztérium hivatalos lapjában vagy az általa célszerűnek tartott egyéb
módon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közleménynek tartalmaznia kell:
a)	a 20/A. § (4) bekezdésének a) és c)-e) pontjaiban foglaltakat,
b)	a közérdek védelmében történő megállapodáskötés tényét,
c)	a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
d)	az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a hatóságnál
megtekinthető.”
5.	§
(1)	A Grtv. 25/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„c) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a
fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló
eljárásokról [a 16. § (3) bek., a 19. § és a 20/A. § (1) bek. c) pont, (3) és (4) bek.];”
(2)	A Grtv. 25/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság, a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és
eljárásában:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.)
a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről, 4. cikk (1) és (6) bekezdés [a 15. § (4) bek., a 17. § (2) bek., a 18. §
(1)	bek., a 19/B. §, a 20/A. § (1) bek. c) pont, (3) és (4) bek. és a 20/B. §];
b)	a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok
közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a kölcsönös jogsegély tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági
határozat [a 15. § (5) bek.].”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
6.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 1.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - arra a
gazdálkodó szervezet által végzett gazdasági, illetve szakmai tevékenységre terjed ki,
amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. ”
4
7.	§
Az Fgytv. 2. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„p) Gazdálkodó szervezet: az 1. § szerinti tevékenységet végző természetes
személy, a Magyar Köztársaságban vagy külföldön nyilvántartásba vett jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint külföldi
vállalkozás magyarországi fióktelepe.”
8.	§
Az Fgytv. 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A keresetindítási jog az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint
megilleti azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött
feljogosított egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében,
amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése
alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve,
hogy a keresetben érvényesített igény külön jogszabályban meghatározott jogszabályi
rendelkezések megsértésén alapul.”
9. §
Az Fgytv. a 43. §-t követően a következő alcímmel, 43/A. és 43/B. §-sal
egészül ki:
„Együttműködés az Európai Gazdasági Térség államainak fogyasztóvédelmi
hatóságaival
43/A. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság látja el a 2006/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a következő irányelveket átültető tagállami
jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében:
a)	az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről
szóló 85/577/EGK tanácsi irányelv,
b)	a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések közelítéséről szóló - a 90/88/EGK tanácsi irányelvvel, továbbá a
98/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 87/102/EGK tanácsi
irányelv,
c)	a szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelv,
d)	a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv,
e)	az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló
szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló
94/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
5
f)	a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló -
a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 97/7/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv,
g)	a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos
fogyasztóvédelemről szóló 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
h)	a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes
vonatkozásairól szóló 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
i)	a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások,
különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 10-11. cikke,
j) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló
2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 2004/27/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvvel módosított - 86-100. cikke.
(2)	A fogyasztóvédelmi hatóság látja el - szükség szerint a légiközlekedési
hatóság megkeresésével - a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése
esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak
megállapításáról szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
rendelkezéseibe ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében.
(3)	A fogyasztóvédelmi hatóság végzi a Magyar Köztársaságban - összekötő
hivatalként - a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának
összehangolását.
(4)	A kölcsönös jogsegély során a fogyasztóvédelmi hatóság a 2006/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély tekintetében történő
végrehajtásáról szóló bizottsági határozatnak megfelelően jár el.
43/B. § A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (1)
bekezdése, 16. cikkének (1) bekezdése, valamint 17. cikkének (1) bekezdése szerinti
értesítési kötelezettségek, továbbá a 21. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentéstételi
kötelezettség végrehajtásáról a miniszter gondoskodik”
10.	§
Az Fgytv. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljáró hatóság eljárását - külön jogszabályban meghatározott jogszabályi
rendelkezések megsértése miatt - ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek
védelme körében kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely
államának joga alapján létrejött feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”
6
11. §
Az Fgytv. a következő 47/B. §-sal egészül ki:
„47/B. § Az eljáró hatóság a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtása során a Közösségen belüli jogsértés megszüntetése érdekében
határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja,
hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben
meghatározott módon hozza összhangba a 43/A. § (1) bekezdésében meghatározott
irányelveket átültető jogszabályi rendelkezésekkel, illetve a 43/A. § (2) bekezdésében
meghatározott közösségi rendelettel.”
12.	§
Az Fgytv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Az eljáró hatóság az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő
időtartamra végzésében azonnali hatállyal elrendelheti a 47. § (1) bekezdésének a)-c),
illetve e) pontjában foglaltakat, ha arra a (2) bekezdésben meghatározott feltételek
fennállásának valószínűsíthetősége miatt halaszthatatlanul szükség van. E döntését a
hatóság soron kívül hozza meg.
(2) Az eljáró hatóság vezetője elrendelheti az élet, az egészség, a testi épség és a
környezet védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, súlyos kárral fenyegető
veszély elhárítása érdekében hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő
végrehajtását.”
13. §
Az Fgytv. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) Az eljáró hatóság határozatát - jogorvoslatra tekintet nélkül -
közzéteszi, amennyiben
a)	a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását rendelte el a 49.
§ (2) bekezdése alapján, vagy
b)	a határozathozatalra azért került sor, mert a hatóság az 55. § (1) bekezdésének
a)	pontja alapján kiadott kormányrendelet szerinti eljárása során megállapítja, hogy a
vizsgált áru vagy szolgáltatás nem felel meg a biztonságossági követelményeknek.
(2)	Az eljáró hatóság jogerős határozatát közzéteszi, amennyiben
a)	határozatában egymillió forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott ki,
b)	a határozat meghozatalára a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása miatt került
sor, vagy
c)	a jogsértő állapot megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás
további folytatását megtiltó határozatát a 43/A. § (1), illetve (2) bekezdése vagy a 46.
§ (2) bekezdése szerinti eljárása keretében hozta.
7
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben nem szabályozott esetekben az eljáró hatóság jogerős
határozatát közzéteheti.
(4)	Az eljáró hatóság - amennyiben azt a 46. § (2) bekezdése szerinti eljárása
keretében hozta - közzéteszi a 49. § (1) bekezdése szerinti végzését.
(5)	A határozat, illetve a végzés közzététele a hatóság honlapján, illetőleg a
hatóság által célszerűnek tartott egyéb módon történik. A közzétett döntésről a hatóság
a nemzeti hírügynökséget is tájékoztathatja.
(6)	A közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell:
a)	a közzététel napját,
b)	a közzététel e törvény szerinti jogcímét,
c)	a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást,
d)	az eljáró hatóság megnevezését,
e)	az ügy számát és tárgyát,
f)	a jogsértő gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét,
g)	a megállapított tényállást,
h)	a határozat, illetve a végzés rendelkező részét a jogorvoslat lehetőségéről szóló
tájékoztatás kivételével, valamint
i)	a határozattal szembeni fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, felügyeleti eljárás
vagy ügyészi óvás tényét és - amennyiben rendelkezésre áll - azok eredményét. ”
14.	§
Az Fgytv. az 51. §-át követően a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) Az eljáró hatóság az általa a 2006/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtása keretében kötött hatósági szerződésről közleményt tesz
közzé honlapján, illetőleg az általa célszerűnek tartott egyéb módon.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti közleménynek tartalmaznia kell:
a)	az 51. § (6) bekezdésének a)-b) és d)-f) pontjaiban foglaltakat,
b)	a közérdek védelmében történő megállapodáskötés tényét,
c)	a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
d)	az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a hatóságnál
megtekinthető. ”
15.	§
Az Fgytv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a §-t
megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
8
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
57. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:
a)	a Tanács 90/88/EGK irányelvével módosított 87/102/EGK irányelve (1986.
december 22.) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések közelítéséről [a 2. § d) pontja és a 7-7/A. §];
b)	az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a
fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló
eljárásokról [a 39. § (3) és (5) bek., a 46. § (2) bek., a 47. § (1) bek. a) és b) pontja, a
49. § (1) bek., valamint az 51. § (2) bek. c) pont, (4)-(6) bek.];
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.)
az általános termékbiztonságról [a 2. § j), k), n), valamint o) pontja és a 3-5. §, a
törvény végrehajtására az 55. § (1) bek. a) pontjában adott felhatalmazás alapján
megalkotott kormányrendelettel együtt];
d)	a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták
bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó
elvekről (a 18-37. §).
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és
eljárásában:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.)
a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről, 4. cikk (1) és (6) bekezdés, 5. cikk (1) bekezdés, 16. cikk (1)
bekezdés, 17. cikk (1) bekezdés, 21. cikk (2) bekezdés [a 43/A. §, a 43/B. §, a 47/B. §,
az 51. § (2) bek. c) pontja, valamint (5) és (6) bek.];
b)	a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok
közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a kölcsönös jogsegély tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági
határozat [a 43/A. § (4) bek.].”
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
16.	§
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII.
törvény (a továbbiakban: Ektv.) a következő 16/A-16/F. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A 4-6. §-ban és a 15. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén
a fogyasztóvédelmi hatóság jár el az Fgytv. szabályai szerint.
9
(2)	A 14. §-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a
Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) jár el.
(3)	Az elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységre
vonatkozó rendelkezések megtartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, amely a
gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szerint jár el.
16/B. § (1) A Hatóság 16/A. § (2) bekezdése szerinti eljárására (a továbbiakban:
elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás) a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a
továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni.
(2)	Az elsőfokú szerv a Hatóság Hivatala. Az elsőfokú határozat ellen a Hatóság
Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni.
16/C. § (1) Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás kérelemre
indul, ha a 14. §-ban és a 14/A. §-ban foglaltak megsértése valakinek a jogát vagy
jogos érdekét sérti. Ha az igények önálló érvényesítése a sérelmet szenvedett
fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a
fogyasztói érdekképviseletet ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is
jogosultak.
(2)	A Hatóság eljárását ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme
körében kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga
alapján létrejött feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos
Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
(3)	Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás a jogsértő
elektronikus hirdetés közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg. Ha az
érdekelt fél személyhez fűződő jogainak megsértéséről egy éven túl szerzett tudomást,
az eljárás megindítására nyitva álló határidő megállapítására a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 326. §-ának (2) bekezdését kell
megfelelően alkalmazni.
16/D. § (1) A Hatóság a 14. §-ban, illetve a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések
megsértése esetén
a)	elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b)	megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
c)	a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági
szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással
és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a 14.
§, illetve a 14/A. § rendelkezéseivel,
d)	ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus
kereskedelmi bírságot szabhat ki.
10
(2)	Az elektronikus kereskedelmi bírság összegét az eset összes körülményeire -
így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot
időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt jellegére - tekintettel kell meghatározni. A
bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. Nincs helye bírság
kiszabásának a 2. § lc) pontjában meghatározott szolgáltatóval mint az elektronikus
hirdetés közzétevőjével szemben.
(3)	Az elektronikus kereskedelmi bírságot a Hatóság számlájára kell megfizetni.
A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban
kell behajtani.
(4)	A Hatóság az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra
végzésében azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy
gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. E döntését a
Hatóság soron kívül hozza meg.
(5)	Az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató, valamint az
elektronikus hirdetés közzétevője a 14. §-ban, illetve a 14/A. §-ban foglalt
rendelkezések betartásának bizonyítására kötelezhető.
16/E. § (1) A Hatóság a 14. §-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések
megsértése tárgyában hozott jogerős határozatát - a fogyasztó személyes adatainak
törlése vagy olvashatatlanná tétele mellett - honlapján közzéteszi, amennyiben
a)	határozatában kétszázezer forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott
ki,
b)	a határozat meghozatalára a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása miatt került
sor,
c)	a jogsértő állapot megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás
további folytatását megtiltó határozatát a 16/C. § (2) bekezdése vagy a 16/F. § (1)
bekezdésének b) pontja szerinti eljárása keretében hozta.
(2)	A Hatóság - amennyiben azt a 16/C. § (2) bekezdése szerinti eljárása
keretében hozta - a honlapján közzéteszi a 16/D. § (4) bekezdése szerinti végzését.
(3)	A közzétett döntésről a Hatóság tájékoztathatja a nemzeti hírügynökséget.
(4)	A közzétett dokumentumnak a Ket. 80. §-ának (2) bekezdésében
meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a)	a közzététel e törvény szerinti jogcímét,
b)	a megállapított tényállást,
c)	a határozat, illetve a végzés rendelkező részét a jogorvoslat lehetőségéről szóló
tájékoztatás kivételével, valamint
d)	a határozattal szembeni fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, felügyeleti eljárás
vagy ügyészi óvás tényét és - amennyiben rendelkezésre áll - azok eredményét.
11
(5)	A Hatóság a 16/D. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hatósági szerződésről
közleményt tesz közzé a honlapján. A közleménynek tartalmaznia kell:
a)	a Hatóság megnevezését,
b)	a jogsértő szolgáltató nevét és székhelyét,
c)	az ügy számát és tárgyát,
d)	a közérdek védelmében történő megállapodáskötés tényét,
e)	a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
f)	az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Hatóságnál
megtekinthető.
16/F. § (1) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását
a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
a)	5., 10. és 11. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai
Közösségen belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság,
b)	6. és 7. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen
belüli jogsértések tekintetében a Hatóság
látja el.
(2) A kölcsönös jogsegély során az (1) bekezdés szerinti hatóságok a
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági határozatnak megfelelően járnak
el.”
17. §
Az Ektv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a
belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az
elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a
fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló
eljárásokról [a 16/C. § (2) bek., a 16/D. § (4) bek. és a 16/E. § (1) és (2) bek., a
Hatóság eljárásában].
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg a Hatóság feladatkörében és eljárásában:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.)
a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről, 4. cikk (1) és (6) bekezdés [a 16/D. § (1) bek., illetve a 16/E. § és
16/F. § (1) bek.];
b)	a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok
közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
12
rendeletnek a kölcsönös jogsegély tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági
határozat [a 16/F. § (2) bek.].”
Záró rendelkezések
18. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba,
rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Ektv. 16. §-ának (5)-(14) bekezdése,
b)	a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény,
valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény 21. és 24. §-a,
c)	a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges
törvénymódosításokról szóló 2002. évi XLVII. törvény 56. §-a (2) bekezdésének i)
pontja,
d)	az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII.
törvény módosításáról szóló 2003. évi XCVII. törvény 10. §-ának (2) és (3) bekezdése,
továbbá 12. §-a,
e)	a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló 2004.
évi XVI. törvény 26. §-a,
f)	az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel
összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény 23. §-
a,
g)	az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII.
törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXI. törvény 12. és 14. §-a,
h)	a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről,
valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Korm.
rendelet 4. §-ának (2) bekezdése és 10. §-ának (3) bekezdése,
i)	a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről,
valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Korm.
rendelet módosításáról szóló 92/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet 2. §-a,
j) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő
gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetéséről szóló 64/2003. (X. 31.)
ESzCsM rendelet 10/A. §-a, valamint
k) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő
gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetéséről szóló 64/2003. (X. 31.)
ESzCsM rendelet módosításáról szóló 9/2006. (III. 7.) EüM rendelet 9. §-a.
13
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Grtv. 17. §-ának (2) bekezdésében a „15. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe
a „15. § (3) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja” szöveg,
b)	a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.
törvény 18. §-ának (1) bekezdésében az „a Grtv. 15-20. §-ában” szövegrész helyébe
az „a Grtv. 15-20/B. §-ában” szöveg
lép.
19. §
(1)	Ez a törvény a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés
megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 1998. május 19-i 98/27/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdésének
való megfelelést szolgálja a Gazdasági Versenyhivatal, a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság, valamint a Nemzeti Hírközlési
Hatóság eljárásában.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg a Gazdasági Versenyhivatal, a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság, valamint a Nemzeti Hírközlési
Hatóság feladatkörében és eljárásában:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.)
a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről, 4. cikk (1) bekezdés, továbbá (6) bekezdés e) és f) pont, 5. cikk (1)
bekezdés, 16. cikk (1) bekezdés, 17. cikk (1) bekezdés, továbbá 21. cikk (2) bekezdés;
b)	a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok
közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a kölcsönös jogsegély tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági
határozat.
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
A Javaslat célja egyes fogyasztóvédelmi tárgyú közösségi jogi aktusok
végrehajtásának, illetve az alkalmazásukhoz szükséges feltételek biztosítása. Ennek
keretében a következőkhöz kapcsolódó törvénymódosításokat tartalmazza:
-	a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2006/2004/EK rendelet) végrehajtásához szükséges
hatásköri rendezések és eljárási szabályok,
-	a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági határozat (a továbbiakban:
bizottsági határozat) végrehajtásának biztosítása,
-	a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló
eljárásokról szóló, 1998. május 19-i 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
(a továbbiakban: 98/27/EK irányelv) alkalmazásához szükséges eljárási szabályok.
I. A 2006/2004/EK rendelet végrehajtása
1.	A rendelet célja a fogyasztóvédelmi tárgyú közösségi jogi aktusok végrehajtását
biztosító tagállami hatóságok egymás közötti, valamint a Bizottsággal való
együttműködése feltételeinek megteremtése a rendelet mellékletében felsorolt jogi
aktusok rendelkezéseit érintő Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében.
Ennek érdekében a rendelet 4. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak ki
kell jelölniük a rendelet alkalmazásáért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságokat és
-	az adott tagállamban a rendelet alkalmazásának összehangolását végző - összekötő
hivatalt. Továbbá a rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerint a tagállamoknak
biztosítaniuk kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezzenek a rendelet
alkalmazásához szükséges vizsgálati és intézkedési jogosítványokkal. E jogosítványok
a következők: dokumentumokhoz való hozzáférés; információkérés; helyszíni
ellenőrzés; a jogsértéssel való felhagyásra történő írásbeli felszólítás; a jogsértéssel
való felhagyásra vonatkozó kötelezettségvállalás elérése, valamint annak közzététele;
a jogsértéssel való felhagyásnak vagy a jogsértés megtiltásának elrendelése, valamint
az erre vonatkozó határozat közzététele; eljárási bírság kiszabása.
2.	A hatáskörrel rendelkező hatóságok listáját a Kormány a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
szóló 2006/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló
2083/2006. (IV. 18.) Korm. határozatában jóváhagyta. A hatáskörrel rendelkező
hatóságok az Európai Bizottság, valamint a többi tagállam részére bejelentésre
kerültek. A Korm. határozat melléklete szerint az egyes, a fogyasztók érdekeinek
védelmét szolgáló jogszabályok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságok a
következők:
2
-	a Gazdasági Versenyhivatal (GVH),
-	a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF), illetve a megyei (fővárosi)
fogyasztóvédelmi felügyelőségek (felügyelőségek) (a továbbiakban együtt:
fogyasztóvédelmi hatóság),
-	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF),
-	az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT),
-	a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH),
-	az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), illetve
-	a Polgári Légiközlekedési Hatóság (PLH). (A PLH a 2083/2006. (IV. 18.) Korm.
határozat mellékletének 2006. decemberi módosításával kikerült a hatáskörrel
rendelkező hatóságok köréből, így a törvényjavaslattal már nem érintett.)
Összekötő hivatalként a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség került kijelölésre a
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a
fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Korm. rendeletnek a
92/2006. (IV. 18.) Korm. rendelettel történt módosításával. Ezt követően mint
összekötő hivatal az Európai Bizottság és a többi tagállam felé bejelentésre került.
3.	A Javaslat a hatáskörrel rendelkező hatóságok közül a GVH, az OGYI, az FVF,
illetve a felügyelőségek, valamint az NHH eljárási szabályozása tekintetében
szükséges módosításokat tartalmazza. Nem a Javaslat keretében, hanem külön
törvényekben kerül sor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi
CXXIV. törvénynek a PSZÁF-ra vonatkozóan, valamint a rádiózásról és
televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek az ORTT-re vonatkozóan szükséges
módosítására.
A Javaslat - e hatóságok feladatai szabályozásának rendjével összhangban - törvényi
szinten is megvalósítja a GVH, az OGYI, az FVF, illetve a felügyelőségek, és az NHH
kijelölését a rendelet végrehajtására. Erre a hatóságok listájának Kormány általi
jóváhagyását követően is szükség van, az érintett hatóságok feladatkörének
szabályozása ugyanis teljeskörűen (a fogyasztóvédelmi hatóságok esetében pedig
keretjelleggel, a fő tevékenységi köröket lefektetve) törvényi szinten történik. Így e
hatóságok számára feladat megállapítására törvényi szinten van lehetőség. A rendelet
végrehajtására történő kijelölést az adott hatóság feladatkörét meghatározó
rendelkezésekhez kapcsolódóan kell megtenni.
4.	Előfordul, hogy egy adott közösségi jogi aktus tekintetében több hatóság is
rendelkezik hatáskörrel, az átültető szabályozásban kialakított hatásköri rendezéstől
függően. Ilyen esetekben, amennyiben ez lehetséges, elválasztásra kerül az egyes
hatóságok rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatköre. Így a 2000/31/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv esetében egyes rendelkezéseket átültető szabályok a
fogyasztóvédelmi hatóság, míg más, pontosan körülhatárolható szabályok az NHH
hatáskörébe tartoznak.
Amennyiben a hatáskörök egyértelmű elhatárolására nincs mód, minden érintett
hatóság kijelölésre kerül a rendeletnek az adott jogi aktus tekintetében történő
végrehajtására, de csak a feladatkörében, azaz abban a körben, amelyben a hazai
3
jogszabályok értelmében eljár. Ilyen például a 87/102/EGK tanácsi irányelv, melynek
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.)
történt átültetését a fogyasztóvédelmi hatóság, a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben, más kötelezetti körre kiterjedően
történt átültetését pedig a PSZÁF hajtatja végre.
Vannak végül olyan esetek is, amikor a jogszabály párhuzamosan állapít meg
hatásköröket. Ilyenkor valamennyi érintett hatóság minden ügyben eljárhat a rendelet
adott irányelv tekintetében történő végrehajtására. Ilyen a szabályozás a 2001/83/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv esetében, ahol mind a fogyasztóvédelmi
hatóság, mind pedig az OGYI teljes jogkörrel eljárhat, a megelőzés szabályai szerint.
Ennek megfelelően mindkét hatóság a teljes irányelv vonatkozásában kijelölésre kerül.
5.	A kijelölésnek a Javaslatban alkalmazott megoldására [„a (...) hatóság látja el a
2006/2004/EK rendelet végrehajtását a (...) irányelvet átültető tagállami
jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében”] azért van
szükség, mert a rendelet 3. cikkének a) és b) pontja értelmében az a cselekmény vagy
mulasztás minősül a rendelet alkalmazásában „Közösségen belüli jogsértésnek”, amely
a rendelet mellékletében felsorolt, a tagállamok belső jogrendjébe átültetett irányelvek
rendelkezéseibe ütközik. Így a rendelet szerinti jogsegélyeljárás során minden
tagállami hatóság a közösségi jogi rendelkezések megsértése miatt jár el, az irányelvi
típusú jogharmonizáció jellegénél fogva azonban az irányelvet átültető nemzeti
jogszabály az, amelyben az irányelvi célkitűzés konkretizálódik. Minden nemzeti
hatóság a saját nemzeti jogát alkalmazza, amelyek a közösségi jogi alap miatt - elvben
-	azonosak kell, hogy legyenek tartalmukban (az anyagi jogi oldalon a
fogyasztóvédelmi tárgyú irányelv átültetése, az eljárási oldalon pedig a rendelet
alapján harmonizált eljárási szabályozások miatt). Ugyanakkor lehet, hogy az eljárás
alapját képező jogsértés egy másik tagállam átültető szabályozásának megsértését
jelenti, s ez lesz az alapja a magyar hatóság kölcsönös jogsegély keretében történő
megkeresésének, ezért nem lehet azt mondani, hogy a magyar hatóság csak az adott
irányelvet átültető magyar szabályozás megsértése kapcsán járna el.
A magyar hatóság azonban ezt követően sem anyagi jogi, sem pedig eljárásjogi
oldalon nem a másik tagállam jogát alkalmazza, hanem a vonatkozó magyar
szabályozást. Így a rendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében arra is
mód van, hogy „a megkeresett hatóság a megkereső hatósággal folytatott konzultációt
követően visszautasíthatja a (...) végrehajtási intézkedésekre vonatkozó megkeresés
teljesítését, ha megfelelő vizsgálat lefolytatását követően úgy véli, hogy a Közösségen
belüli jogsértés elkövetésére nem került sor”.
6.	Az Fgytv. módosításával törvényi szintű szabályozást nyer az összekötő hivatal
kijelölése annak érdekében, hogy az FVF-nek a rendelettel kapcsolatos feladatai egy
helyen kerüljenek rendezésre, mégpedig ott, ahol az alapvető feladatkörök lefektetése
történik.
4
7.	A Javaslat tartalmazza továbbá a rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerinti, az
érintett hatóságok eljárási szabályozásában eddig hiányzó jogosítványok biztosítására
irányuló rendelkezéseket. A rendelet 4. cikke (6) bekezdésének felsorolásában foglalt
minimális eljárási jogosítványokat az érintett hatóságok eljárási szabályozása,
valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) jelenleg is biztosítja, két kivétellel.
7.1.	Az e) pont szerint a rendelet végrehajtásában érintett hatóságoknak rendelkezniük
kell olyan jogkörrel, hogy a Közösségen belüli jogsértés elkövetéséért felelős eladótól
vagy szolgáltatótól a Közösségen belüli jogsértéssel való felhagyásra vonatkozó
„kötelezettségvállalást” érjenek el, és adott esetben e kötelezettségvállalás közzétételét
rendeljék el. Hangsúlyozni kell, hogy a „kötelezettségvállalás elérése (kieszközlése)”
olyan eljárási jogosítvány, amelyet a rendelet az intézkedési jogosítványok
rendszerében a jogsértéssel felhagyásra való írásbeli felszólítás és a jogsértéssel
felhagyás határozattal történő elrendelése között helyez el, tehát az a közösségi
szabályozás értelmében a „jogsértéssel való felhagyás vagy annak megtiltása
elrendeléséitől különböző (annál enyhébb) eljárási jogosítványt takar.
A Ket. 76. §-a értelmében, „ha jogszabály lehetővé teszi, az első fokon eljáró hatóság a
hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös
rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet”.
A szerződés keretében olyan kötelezettség is vállalható, melyre az ügyfél hatósági
határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. A 77. § (2) bekezdése szerint, „ha az
ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható
határozatnak minősül, és a hatóság - az addigi teljesítések figyelembevételével -
hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről.” A 88. § (1) bekezdése alapján a
hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogerős vagy fellebbezésre való
tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését is.
A hatósági szerződés intézménye megfelelő eszköz a rendelet 4. cikke (6)
bekezdésének e) pontja szerinti eljárási jogosítvány megvalósítására. Előnye, hogy
amennyiben a jogsértő nem a szerződésnek megfelelően jár el, a szerződésszegésének
következményeit viselnie kell, s ennek keretében akár a korábbi magatartásáért is
felelősségre vonható. Előnye továbbá, hogy egységes rendezést ad valamennyi, a
rendelet végrehajtásában érintett hatóság tekintetében.
Mindazonáltal a Ket. 76. §-a (1) bekezdésének rendezésére figyelemmel („ha
jogszabály lehetővé teszi”), a hatósági szerződés alkalmazásának lehetőségéről az
egyes hatóságok eljárását szabályozó jogszabályokban kifejezetten rendelkezni kell. A
Javaslat az érintett törvényeket: a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi
LVIII. törvényt (a továbbiakban: Grtv.), az Fgytv.-t, továbbá az elektronikus
kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényt (a továbbiakban:
Ektv.) kiegészítve lehetőséget biztosít a hatósági szerződés alkalmazására a rendelet
végrehajtása körében lefolytatott eljárásokban.
5
A hatósági szerződéskötés feltétele az ügyfél vállalása a Közösségen belüli
jogsértéssel való felhagyásra vonatkozóan, ahol a jogsértés megszüntetésének módját,
kritériumait a hatóság határozza meg, s rögzíti a szerződésben.
A hatósági szerződés tekintetében további - Ket.-tel összhangban lévő - szabályok,
feltételek is megállapíthatók a Ket. 76. §-ának (2) bekezdése értelmében. Így a
rendelet 4. cikke (6) bekezdése e) pontjának teljes körű érvényesíthetősége érdekében
rendelkezni kell a hatósági határozat közzétételének lehetőségéről. A hatósági
szerződések közzétételére a Ket. nem ad egyértelmű szabályozást, mivel csak a
jogerős határozatok nyilvános közzétételéről rendelkezik oly módon, hogy
amennyiben közzétételüket törvény elrendeli, arra a hirdetményi közlés szabályait kell
alkalmazni. A hatósági szerződésekről szóló közlemény közzétételére vonatkozó
szabályozás, amely meghatározza a közlemény tartalmi elemeit is, a hirdetményi
közlés szabályainak analógiájára kerül kialakításra.
7.2. A másik terület, ahol a rendelet 4. cikke (6) bekezdésének való megfelelés
érdekében a meglévő eljárási szabályozások kiegészítésére van szükség: a jogsértéssel
való felhagyást vagy annak megtiltását elrendelő határozatok közzététele. A Ket. 81.
§-ának (8) bekezdése értelmében törvény elrendelheti a jogerős határozat nyilvános
közzétételét. Ebben az esetben a hirdetményi úton történő közlés szabályait azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat rendelkező része is közzétehető, nem kell
tartalmaznia azonban a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást. A hirdetményi
közlésről a Ket. 80. §-a rendelkezik, a hirdetmény tartalmi elemeit a (2) bekezdés
határozza meg.
7.2.1.	Minthogy az Ektv. az NHH eljárása tekintetében a Ket.-et rendeli alkalmazni, e
törvényben a közzétételi kötelezettség előírására, valamint a közzététel helyének (a
hatóság honlapja) meghatározására van szükség. Ugyanakkor, a Ket.-nek az
adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezései alapján indokolt a fogyasztó személyes
adatai nyilvánosságra hozatalának elkerülése. Ennek jogszabályi alapja a Ket. 17. §-
ának (2) bekezdése, melynek értelmében „a hatósági eljárás tartama alatt - különösen
(... ) a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél - a hatóság gondoskodik arról, hogy
(...) a személyes adatok védelme biztosított legyen”.
7.2.2.	A Grtv.-ben, valamint az Fgytv.-ben szabályozott hatósági eljárásokban - a Ket.
13.	§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján - lehetőség van a Ket. szabályozásától való
eltérésre. Az említett jogszabályhely alapján a Ket. rendelkezéseit a piacfelügyeleti és
a piac szabályozásával kapcsolatos eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az
ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
Az Fgytv. 43. §-ának f) pontja szerint az FVF és a felügyelőségek piacfelügyeleti
tevékenységük körében ellenőrzik az áruk forgalmazására és a szolgáltatások
nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását. E rendelkezés
értelmében az FVF és a felügyelőségek ellenőrzésre irányuló hatósági eljárásai a
piacfelügyelet körébe tartoznak.
6
A Grtv., illetőleg az annak alapján folytatható reklámfelügyeleti eljárás a piac
szabályozásának eszköze. A törvény miniszteri indokolása a reklámot a piacgazdaság
körülményei között a verseny egyik legfontosabb eszközeként határozza meg. A
gazdasági reklámtevékenység a reklámozott áruktól és szolgáltatásoktól nem
választható el, mivel azok bemutatását, népszerűsítését célozza, így a reklámszabályok
megsértése egyúttal az áruk és szolgáltatások piacának sérelmét is jelenti.
A reklám piacalakító szerepe abból adódik, hogy a reklám az áruk és szolgáltatások
iránti fogyasztói keresletet befolyásolja, a fogyasztók piaci döntéseit határozhatja meg,
így egy adott reklám jogellenességét megállapító reklámfelügyeleti eljárás sem
definiálható másképpen, mint a piacra ható, a piacot szabályozó eljárásként.
A miniszteri indokolás a reklám sajátosságait feltárva kiemeli, hogy a reklámozást és
annak szabályozását két alapvető szempontból kell megközelíteni: egyrészről a
fogyasztói érdekek védelme, másrészről a piaci verseny fenntartása, a verseny és az
üzleti tisztesség biztosítása oldaláról. A reklámra vonatkozó minden jogi
szabályozásnak e két alapvető érdek biztosítását kell alapul vennie. E jelleget a Grtv.
preambuluma is megjeleníti: a Grtv. megalkotásának céljaként a fogyasztók érdekei
biztosítása mellett a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci
verseny fenntartását, az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások
érdekeinek védelmét, valamint az áruk és a szolgáltatások értékesítésének
előmozdítását jelölve meg. A kifejtettek alapján a reklámfelügyeleti eljárás a Ket.
szóhasználatában „a piac szabályozásával kapcsolatos eljárás”-nak tekintendő.
Ugyanakkor a fogyasztóvédelmi hatósági és a reklámfelügyeleti eljárás tekintetében is
csak ott indokolt a Ket.-től való eltérés, amennyiben a közzétett határozat tartalmára
vonatkozó Ket.-beli szabályok kiegészítésre szorulnak. Emellett indokolt a
közzéteendő határozatok körét - a közösségi jogi kötelezettség által közvetlenül
determinált körön túlmutatva - a belső jogalkalmazási megfontolásokat is figyelembe
véve meghatározni. A különböző - tartalmuk jellege és a jogsértés súlya szerint
meghatározott - határozattípusok differenciált megközelítést tesznek szükségessé.
A közzéteendő dokumentum tartalma tehát részben a Ket.-től eltérően kerül
meghatározásra. Így nem az ügyfél, hanem csupán a jogsértő adatait kell közzétenni. A
közzététel során meg kell jelölni, hogy az a törvény mely rendelkezése alapján
történik. A közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell - a Ket. megengedő
rendelkezésével összhangban - a határozat rendelkező részét, továbbá bele kell
foglalni a megállapított tényállást is. Ezen túlmenően a határozattal szembeni
jogorvoslat tényét, illetve annak eredményét is fel kell tüntetni. A határozat rendelkező
részének, valamint a megállapított tényállásnak a közlése a közzététel célja (azaz a
fogyasztók tájékoztatása a jogsértésekről, azok elkövetőiről, továbbá a jogsértések
miatt megállapított szankciókról) megvalósulásának feltétele. A jogorvoslatról való
tájékoztatás kötelezettsége az érintett vállalkozás szempontjából garanciális elem,
mely a jóhírnév megsértésének problémáját hivatott kezelni.
7
7.2.3.	A korábbi közzétételi szabályoktól eltérően fontos új elemként jelenik meg
valamennyi érintett törvény vonatkozásában, hogy az eljáró hatóságnak mérlegelése
szerint lehetősége van arra, hogy közzétett határozatáról a nemzeti hírügynökséget
tájékoztassa. E rendelkezés kiküszöböli a napilapokban történő közzétételhez
kapcsolódó költségviselés problémakörét. A sajtónyilvánosság szélesebb körű
megteremtése pedig annak jogsértéstől visszatartó ereje mellett a fogyasztók
tájékoztatásának általános javulását eredményezheti.
7.2.4.	A közzétételi szabályokhoz kapcsolódóan hangsúlyozni kell, hogy a közzététel
tágabb körben történő előírása, illetve lehetővé tétele nem érinti más jogszabályok
nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseinek érvényesülését. A közzététel tényétől vagy
annak elmaradásától függetlenül alkalmazni kell az eljáró szerv a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerinti kötelezettségeire, valamint a
Ket. 69. §-ának (6) bekezdésében szabályozott iratbetekintésre vonatkozó szabályokat.
II.	A bizottsági határozat végrehajtása
A 2006/2004/EK rendelet végrehajtásához a kölcsönös jogsegély tekintetében részletes
szabályokat megállapító bizottsági határozat ugyan jellegénél fogva közvetlenül
alkalmazható, azonban címzettjeiként a tagállamokat jelöli meg. Így annak az érintett
hatóságok általi végrehajtását utalásos rendelkezés formájában indokolt biztosítani.
III.	A 98/27/EK irányelvnek való megfelelés
A Javaslat a 98/27/EK irányelv átültetésére vonatkozó korábbi rendelkezések kisebb
korrekcióját, illetve kiegészítését tartalmazza. Ennek körében kiegészülnek azok a
rendelkezések, melyek lehetővé teszik a jogsértések kellő gyorsasággal, adott esetben
sürgősségi eljárással történő megszüntetését (az ügydöntő határozat meghozataláig
terjedő időtartamra a jogsértés megszüntetését elrendelő végzés, az erről történő soron
kívüli döntés, azonnali végrehajtás). Pontosításra, illetve kiegészítésre kerülnek az
irányelv szerinti feljogosított egységek eljáráskezdeményezésre vonatkozó
jogosultságát biztosító rendelkezések. Módosulnak továbbá a hatósági döntések
közzétételére vonatkozó szabályok.
Az irányelv átültetése már az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően
megtörtént. Az Európai Bizottság azonban vizsgálva az irányelv átültetésére
vonatkozó nemzeti végrehajtási intézkedéseket, megkeresésében hiányosságokra
mutatott rá az irányelv egyes követelményeinek alkalmazása tekintetében. Válaszában
a Kormány a szükséges korrekciók, illetve kiegészítések megtételére vállalt
kötelezettséget. A Javaslat a Bizottság felé is jelzett eljárási szabályozási
módosításokat valósítja meg a GVH, az OGYI, az FVF és a felügyelőségek, valamint
az NHH vonatkozásában. A PSZÁF, valamint az ORTT eljárása tekintetében
szükséges módosításokat külön törvényjavaslatok fogják tartalmazni.
8
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Grtv. 15. §-a (4) bekezdésének módosításával a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a
gyógyszerészeti hatóság kerül kijelölésre a 2006/2004/EK rendelet végrehajtására az
emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv - a gyógyszerek reklámozására vonatkozó - 86-
100. cikke tekintetében.
A 15. § új (5) bekezdésével kiegészítésre kerül továbbá a szabályozás a bizottsági
határozat végrehajtására utalással.
A 2. §-hoz
A Grtv. 16. §-ának (3) bekezdésében a 98/27/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdését
átültető rendelkezés az egységes megfogalmazás, az irányelv hivatalos
szövegváltozatának való megfelelés, továbbá a Hivatalos Lap megjelölése
megváltozásának lekövetése érdekében szövegszerű pontosításra kerül. Tartalmi
változással azonban a módosítás nem jár.
A 3. §-hoz
A 2006/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésének e) pontja szerinti eljárási
jogosítvány megteremtése érdekében a reklámfelügyeleti eljárás szabályozása
kiegészítésre kerül a hatósági szerződéskötés lehetőségével, a rendelet végrehajtása
körében. A 19/B. § beiktatásával a fogyasztóvédelmi hatóság és a gyógyszerészeti
hatóság eljárásában válik lehetővé a hatósági szerződés alkalmazása. (Erről bővebben:
az általános indokolás I.7.1. pontja.)
A Gazdasági Versenyhivatal reklámfelügyeleti eljárására a Grtv. 17. §-ának (2)
bekezdése értelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) rendelkezéseit kell alkalmazni,
meghatározott kivételekkel. E tekintetben nem indokolt kivételt tenni, ugyanis a Tpvt.
75. §-ában szabályozott kötelezettségvállalás intézménye megfeleltethető a
2006/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésének e) pontja szerinti eljárási
jogosítványnak.
A 4. §-hoz
A Grtv. 20/A. §-a új rendelkezésként a reklámfelügyeleti eljárásban hozott határozatok
közzétételének szabályait állapítja meg. A hatósági döntések nyilvánosságra
hozatalának kérdése az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőséggel bír. A nyilvánosság
eszköze alkalmas egyrészt a jogsértésektől való visszatartásra, másrészt tájékoztatja a
9
közvéleményt, a fogyasztókat a jogsértések elkövetéséről, a jogsértők kilétéről,
továbbá a hatóság tevékenységéről, munkájáról.
A reklámfelügyeleti szabályozás privilegizált jellegére tekintettel a Ket. határozatok
közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérő szabályok kerülnek megállapításra.
A nagyobb súlyú, jelentőségű esetekben (amikor a bírságösszeg a jogsérelem súlyára
vagy a jogsértés tárgyának értékére tekintettel kiugróan magas, illetve amikor a
jogsértést ismételten követik el) a határozat közzététele kérdésében nincs helye
mérlegelésnek, a közzététel kötelező. Kötelező továbbá a határozat közzététele a
közösségi normák által meghatározott körben, jelen esetben a 2006/2004/EK rendelet,
valamint a 98/27/EK irányelv végrehajtására irányuló eljárás esetében. Egyebekben
bármely jogerős határozat közzétehető az eljáró hatóság mérlegelése alapján. A
mérlegelés lehetősége biztosítja azt, hogy a közzététel intézménye betölthesse a
nyilvánosság megfelelő tájékoztatásában való funkcióját, s a jelentéktelen határozatok
tömegének közzététele ne rontsa le az intézmény súlyát.
Annak érdekében, hogy a közzététel a tájékoztatásra irányuló célját mind teljesebben
be tudja tölteni, a közzétett dokumentum kötelező tartalma a Ket.-ben
meghatározottaknál szélesebben kerül megállapításra. Így tartalmaznia kell nemcsak a
határozat rendelkező részét (pl. a hatóság bírságolásról szóló döntését), hanem a - Ket.
72. §-a szerint az indokolás részét képező - megállapított tényállást is, amely alapján a
hatóság a döntést hozta (pl. azt a jogsértő magatartást, amely miatt a bírságot
kiszabták). Ugyanakkor a határozat szerint elmarasztalt vállalkozások jogvédelme
érdekében a jogorvoslatra vonatkozó információknak is szerepelnie kell a közzétett
dokumentumban. A közzétételt a jogorvoslati eljárás eredményével, amikor és
amennyiben az az eljáró hatóság rendelkezésére áll, ki kell egészíteni.
A 20/B. §-ban a hatósági szerződések nyilvánosságra hozatala a határozatokhoz
hasonlóan kerül szabályozásra.
Az 5. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Grtv. jogharmonizációs záradékát azokra a közösségi jogi
aktusokra való hivatkozással, amelyeknek a Javaslat biztosítja a végrehajtását.
A záradék az erre vonatkozó elvárásoknak megfelelően jelzi, hogy a Grtv. mely
rendelkezései érintettek a jogharmonizációban, továbbá, hogy a Grtv. az egyes
közösségi jogi aktusoknak való megfelelést nem önmagában, illetve nem teljeskörűen
biztosítja, hanem egyes esetekben - értelemszerűen - csak a fogyasztóvédelmi
hatóság, a gyógyszerészeti hatóság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében
és eljárásában.
10
A 6. §-hoz
Az Fgytv. hatályát meghatározó rendelkezés módosítását az európai közösségi jogi
aktusok végrehajtásának biztosítása teszi szükségessé. A 2006/2004/EK rendelettel
létrehozott tagállamok közötti jogsegélyeljárást ugyanis a Közösségen belüli
jogsértések esetén kell lefolytatni. A „Közösségen belüli jogsértés” fogalmába a
rendelet 3. cikkének b) pontja szerint azok a jogsértő cselekmények tartoznak,
amelyek elkövetésének helye, elkövetőjének letelepedési helye, illetve elkövetésére
vonatkozó bizonyíték vagy vagyoni érték helye a fogyasztó lakóhelyétől eltérő
tagállamban van. Ebből a szempontból a törvény hatályos rendelkezésében a „Magyar
Köztársaság területén végzett” tevékenységekre történő szűkítés akadályát képezné
annak, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság eljárjon megkereső hatóságként olyan
esetekben, amikor más tagállamokban végzett tevékenység a Magyar Köztársaság
területén sérti a fogyasztók érdekeit, vagy megkeresett hatóságként olyan esetben, ha
az elkövetésre vonatkozó bizonyíték a kapcsolóelem a Magyar Köztársaság
területéhez. Ezért szükség van e kritérium kiiktatására.
A Magyar Köztársaság területére való utalás elhagyásától függetlenül a törvény
hatálya a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 11. §-ának (1) bekezdése
értelmében továbbra is a Magyar Köztársaság területére terjed ki. Ugyanakkor ilyen
módon megszüntetésre kerül a 2006/2004/EK rendelet közvetlen alkalmazásának, a
fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának akadálya a rendeletben meghatározott körben.
Az Fgytv. hatálya ezen túlmenően bővítésre kerül oly módon is, hogy az a jövőben
nemcsak a gazdasági, hanem a szakmai tevékenységekre is kiterjed. Ilyen módon a
szakmai tevékenység keretében a fogyasztóknak szolgáltatást nyújtó személyek (pl.
tervezők, szakértők, ügyvédek, földmérők) tevékenysége bekerül a fogyasztóvédelmi
ellenőrzés körébe.
Technikai szempontú módosítás, hogy a „gazdálkodó szervezet” fogalmának
meghatározása a hatályra vonatkozó rendelkezésből az értelmező rendelkezések közé
kerül átemelésre.
A 7. §-hoz
Az Fgytv. értelmező rendelkezései kiegészülnek a „gazdálkodó szervezet” - a hatály-
meghatározásból átemelt - fogalmának meghatározásával. Tartalmi változás a
meghatározásban, hogy az nemcsak a Magyar Köztársaságban, hanem a külföldön
nyilvántartásba vett jogi személyekre is kiterjesztésre kerül. Ennek oka az, hogy az
Európai Gazdasági Térség államainak vállalkozásai határon átnyúló szolgáltatás
keretében letelepedés (tehát magyarországi fióktelep létrehozása) nélkül is
végezhetnek olyan gazdasági tevékenységet, amely a Magyar Köztársaság területén
érinti a fogyasztókat, s ilyen esetekben a fogyasztóvédelmi hatóság eljárására szükség
lehet.
11
A légiforgalomban történő utasszállítás például jellegzetes területe a letelepedés
nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnak. A 2006/2004/EK rendelet végrehajtásával
érintett, a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az
utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról
szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
261/2004/EK rendelet) végrehajtása érdekében szükséges biztosítani, hogy ilyen
esetekben is el tudjon járni a fogyasztóvédelmi hatóság.
A 8. §-hoz
Az Fgytv. 39. §-ának (5) bekezdésében a 98/27/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdését
átültető rendelkezés az egységes megfogalmazás, az irányelv hivatalos
szövegváltozatának való megfelelés, továbbá a Hivatalos Lap megjelölése
megváltozásának lekövetése érdekében szövegszerű pontosításra kerül. Tartalmi
változással azonban a módosítás nem jár.
A 9. §-hoz
Az Fgytv. 43/A. §-ával - az ebben meghatározott közösségi jogi aktusok tekintetében
-	kerül kijelölésre a fogyasztóvédelmi hatóság mint a 2006/2004/EK rendelet
végrehajtásában hatáskörrel rendelkező hatóság. A rendelkezés az összes olyan
közösségi jogi aktus tekintetében történő kijelölést tartalmazza, amelynek
kikényszerítését a vonatkozó jogszabályok értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság
végzi. A megosztott hatáskörökről az általános indokolás I.4. pontja részletes leírást
tartalmaz.
A (2) bekezdés a 261/2004/EK rendelet tekintetében történő kijelölést tartalmazza. Ez
esetben az eljáró hatóság szintén a fogyasztóvédelmi hatóság. Ugyanakkor a
fogyasztóvédelmi hatóság számára az eljáráshoz olyan háttérinformációk, szempontok
ismerete szükséges, amelyeknek csak a légiközlekedési hatóság van birtokában (a
légijáratok késésének okai, körülményei stb.). Ezért a fogyasztóvédelmi hatóság
részére történő feladatmegállapítás során utalás történik arra, hogy a hatóság szükség
szerint megkeresi a légiközlekedési hatóságot. Ez a megkeresés a Ket. belföldi
jogsegélyre vonatkozó szabályai szerint történik.
A (3) bekezdés a fogyasztóvédelmi hatóságot jelöli ki - összekötő hivatalként - a
2006/2004/EK rendelet szerinti kölcsönös jogsegélyeljárás koordinálására.
Az Fgytv. 43/B. §-ában a 2006/2004/EK rendeletben előírt, az Európai Bizottság,
valamint a többi tagállam felé teljesítendő értesítési, tájékoztatási, valamint
kétévenkénti tagállami jelentéstételi kötelezettségek végrehajtására a
fogyasztóvédelemért felelős miniszter kerül kijelölésre.
12
A 10. §-hoz
Az Fgytv. 46. §-ának (2) bekezdésében a 98/27/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdését
átültető rendelkezés az egységes megfogalmazás, az irányelv hivatalos
szövegváltozatának való megfelelés, továbbá a Hivatalos Lap megjelölése
megváltozásának lekövetése érdekében szövegszerű pontosításra kerül. Tartalmi
változással azonban a módosítás nem jár.
A „külön jogszabályban meghatározott rendelkezésekére történő hivatkozás a
fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló
eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel
összeegyeztethetőséget teremtő jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.)
IM rendeletben felsorolt átültető rendelkezésekre utal. A miniszteri rendelet
elfogadását követően - az érintett irányelveket átültető nemzeti jogszabályi
rendelkezések változásait követve - folyamatosan felülvizsgálatra és módosításra
kerül.
A 11. §-hoz
A 2006/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésének e) pontja szerinti eljárási
jogosítvány megteremtése érdekében a fogyasztóvédelmi hatóságok eljárásának
szabályozása - a 47/B. § beiktatásával - kiegészítésre kerül a hatósági szerződéskötés
lehetőségével, a rendelet végrehajtása körében. (Erről bővebben: az általános
indokolás I.7.1. pontja)
A 12. §-hoz
Az Fgytv. 49. §-a (1) bekezdésének módosítása pontosítja a hatóság azonnali
rendelkezésének szabályait. A korábban használt „ideiglenes intézkedés” intézménye
helyett - a többi érintett hatóság eljárási szabályozásával összhangban - az érdemi
határozat meghozataláig terjedő időtartamra hozott, a jogsértés megszüntetését
azonnali hatállyal elrendelő végzés kiadásának lehetősége kerül szabályozásra, mivel a
Ket. az „ideiglenes intézkedés”-t másra használja [Ket. 22. § (4) bek.]. A hatóság erre
irányuló jogosítványa részben a 98/27/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának
való megfelelést szolgálja. A hivatkozott közösségi jogi előírás szerint biztosítani kell
a jogsértések kellő gyorsasággal, adott esetben sürgősségi eljárással történő
megszüntetését.
A végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg [Ket. 98. § (2) bek.].
13
A 13. §-hoz
A határozatok nyilvánosságra hozatalának szűkebb körű szabályozását az Fgytv.
korábban is tartalmazta. E szabályok azonban - az adatvédelmi biztos megállapításai
szerint - nem feleltek meg a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok
megismerésére vonatkozó, elsősorban a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott
követelményeknek. A határozatok közzétételét csak szűk körben tették kötelezővé, a
közzététel lehetőségének eseteit pedig nem egzakt módon határozták meg. A hatóság
súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében hozhatta
nyilvánosságra határozatát. Ennek következtében a fogyasztóvédelmi hatóságok nem
vállalták fel a felelősséget, hogy eldöntsék, mi tekintendő súlyos fogyasztói
érdeksérelemnek, és mikor van szó annak megelőzéséről, csökkentéséről. A
határozatok így elenyésző számban kerültek nyilvánosságra. A Javaslat az adatvédelmi
biztos felhívásának is eleget téve oly módon rendezi a közzététel szabályozását, hogy
az mind a hazai jogszabályoknak, mind a közösségi jogi normáknak, mind pedig a
jogintézmény céljának és az azzal szemben támasztott elvárásoknak megfeleljen. A
szabályozás fontos eleme az ügyek jellege, súlya szerint történő differenciálás.
A fogyasztóvédelmi hatósági eljárások piacfelügyeleti jellegére tekintettel a Ket.-nek a
határozatok közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérő szabályok kerülnek
megállapításra. Azokban az esetekben, amikor a jogsértő magatartás vagy mulasztás az
életet, testi épséget, egészséget, illetve a környezetet veszélyezteti, vagy súlyos kárral
fenyegető helyzetet idéz elő, az eljáró hatóság határozatát jogorvoslatra tekintet nélkül
közzé kell tenni, mivel a fent felsorolt értékek védelme prioritást élvez.
A nagyobb súlyú, jelentőségű esetekben (amikor a bírságösszeg a jogsérelem súlyára
vagy a jogsértés tárgyának értékére tekintettel kiugróan magas, illetve amikor a
jogsértést ismételten követik el) a határozat közzététele kérdésében nincs helye
mérlegelésnek, a jogerős határozat közzététele kötelező. Kötelező továbbá a határozat
közzététele a közösségi normák által meghatározott körben: a 2006/2004/EK rendelet,
valamint a 98/27/EK irányelv végrehajtására irányuló eljárás esetében.
Egyebekben bármely jogerős határozat közzétehető az eljáró hatóság mérlegelése
alapján. A mérlegelés lehetősége biztosítja azt, hogy a közzététel intézménye
betölthesse a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásában való funkcióját, s a
jelentéktelen határozatok tömegének közzététele ne rontsa le az intézmény súlyát.
Annak érdekében, hogy a közzététel a tájékoztatásra irányuló célját mind teljesebben
be tudja tölteni, a közzétett dokumentum kötelező tartalma a Ket.-ben
meghatározottaknál szélesebb. Így tartalmaznia kell nemcsak a határozat rendelkező
részét (pl. a hatóság bírságolásról szóló döntését), hanem a - Ket. 72. §-a szerint az
indokolás részét képező - megállapított tényállást is, mely alapján a hatóság a döntést
hozta (pl. azt a jogsértő magatartást, amely miatt a bírságot kiszabták). Ugyanakkor a
határozat szerint elmarasztalt vállalkozások, gazdálkodó szervezetek jogvédelme
érdekében a jogorvoslatra vonatkozó információknak is szerepelnie kell a közzétett
14
dokumentumban. A közzétételt a jogorvoslati eljárás eredményével, amikor és
amennyiben az az eljáró hatóság rendelkezésére áll, ki kell egészíteni.
A 14. §-hoz
A 2006/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésének e) pontja előírja a jogsértéssel
való felhagyásra vonatkozóan vállalt kötelezettség közzétételének biztosítását. Ezért a
fogyasztóvédelmi hatóság által a rendelet végrehajtása keretében kötött hatósági
szerződés közzétételéről, továbbá az erről szóló közlemény tartalmáról is rendelkezni
kell, mivel e kérdéseket a Ket. nem szabályozza. A Javaslat alapján nem az egész
szerződés kerül nyilvánosságra hozatalra, hanem csak annak a közvélemény, a
fogyasztók tájékoztatása szempontjából lényeges elemei. A közlemény adattartalma a
Ket. szerinti hirdetményi közlés szabályainak analógiájára kerül megállapításra.
A 15. §-hoz
Az Fgytv. 57. §-ában foglalt, az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően
megfogalmazott jogharmonizációs záradék - tekintettel arra, hogy a csatlakozást
követően megváltozott a hivatkozás módja - a jogharmonizációs szempontú módosítás
kapcsán az egységes formátum igényére figyelemmel teljes egészében lecserélésre
kerül, mind a felvezető szöveg, mind az uniós jogi aktusok megjelölése, a címeknek a
hivatalos szöveggel egybeeső megadása, és a tartalmi teljesség igénye szempontjából.
Másrészről a záradék kiegészítésre kerül azokra a közösségi jogi aktusokra történő
hivatkozással, amelyeknek a Javaslattal történő módosítás révén biztosítja a
megfelelést, illetve a végrehajtását.
A záradék az erre vonatkozó elvárásoknak megfelelően jelzi, hogy az Fgytv. mely
rendelkezései érintettek a jogharmonizációban, továbbá, hogy egyes esetekben az
Fgytv. az egyes közösségi jogi aktusoknak való megfelelést nem önmagában, illetve
nem teljeskörűen biztosítja, hanem - értelemszerűen - csak a fogyasztóvédelmi
hatóságok feladatkörében és eljárásában.
A 16. §-hoz
Az Ektv. új 16/A-16/F. §-ában voltaképpen az eddig a 16. § (5)-(14) bekezdésében
foglalt eljárási szabályok újrastrukturálása és a közösségi jogi követelményeknek
megfelelő kiegészítése történik. A szabályozás szerkezete a következő:
A 16/A. §-ban kijelölésre kerülnek az elektronikus kereskedelemmel összefüggő
eljárásokat végző hatóságok (az NHH és a fogyasztóvédelmi hatóság).
A 16/B. § az NHH eljárására a Ket. szabályai alkalmazásának kötelezettségét rögzíti,
illetve a Ket. 108. §-ának (2) bekezdése alapján meghatározza a fellebbezési fórumot.
15
A 16/C. §-ban az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás
megindításának szabályai kerülnek lefektetésre, ahol új elem az ún. feljogosított
egységek eljáráskezdeményezési jogosítványa a 98/27/EK irányelv 4. cikke (1)
bekezdésének való megfelelés érdekében.
A 16/D. §-ban az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásban az NHH
rendelkezésére álló intézkedési lehetőségek kiegészítésre kerülnek a hatósági
szerződéssel [(1) bek. c) pont]. A 98/27/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése a)
pontjának végrehajtására itt is bevezetésre kerül az érdemi határozat meghozataláig
terjedő időtartamra a jogsértő magatartás megszüntetését azonnali hatállyal elrendelő
végzés a hatályos 16. § (4) bekezdésében szabályozott „ideiglenes intézkedés” helyett.
A 16/E. § a hatósági döntések, illetve a hatósági szerződés közzétételének szabályait
határozza meg. A szabályozás differenciált: a nagyobb súlyú, jelentőségű esetekben
(amikor a bírságösszeg a jogsérelem súlyára vagy a jogsértés tárgyának értékére
tekintettel kiugróan magas, illetve amikor a jogsértést ismételten követik el) a
közzététel kötelező. Kötelező továbbá a határozat (végzés) közzététele a közösségi
normák által meghatározott körben: a 2006/2004/EK rendelet, valamint a 98/27/EK
irányelv végrehajtására irányuló eljárás esetében. A közzététel mérlegeléstől függő
lehetőségének előírására azonban itt nincs mód, mivel az eljárásra a Ket. rendelkezései
irányadók, s a Ket. 81. §-a (8) bekezdésének megfogalmazását, mely szerint „törvény
elrendelheti a jogerős határozat nyilvános közzétételét” úgy kell értelmezni, hogy a
közzétételre vonatkozóan csak kötelezés állapítható meg.
A közzétett dokumentum adattartalma tekintetében a Ket. 82. §-ának (2) bekezdése
szintén kötelező szabályokat tartalmaz. Így az NHH határozatai a Ket. szerinti
adattartalommal kerülnek közlésre, a Ket. által lehetővé tett kiegészítésekkel. Ezek
között a leglényegesebb, hogy a - kéretlen elektronikus hirdetés miatt eljárást indító -
fogyasztó személyes adatait a közzététel során törölni kell vagy olvashatatlanná kell
tenni. Ennek hiányában ugyanis a közzététel nemhogy nem érné el a célját, hanem
éppen ellenkező eredményre vezetne, amennyiben az érintett fogyasztót potenciálisan
további elektronikus hirdetéseknek tenné ki. Az anonimizálás jogi alapját a Ket. 17. §-
ának (2) bekezdése adja, mely szerint a hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a
személyes adatok védelme az eljárás során biztosított legyen. A további eltérésekre
(így például a megállapított tényállás közzétételére) az ad lehetőséget [a Ket. 13. §-
ának (3) bekezdése alapján], hogy azokra közösségi jogi aktusok végrehajtása
érdekében van szükség.
A hatósági szerződés nem teljes egészében kerül nyilvánosságra hozatalra, hanem csak
a közvélemény tájékoztatása szempontjából lényeges elemei, összhangban a Ket.
hirdetményi közlésre vonatkozó szabályaival.
A 16/F. § kijelöli a 2006/2004/EK rendelet végrehajtására a belső piacon az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus
kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK európai parlamenti és
16
tanácsi irányelv tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokat. Mivel az irányelvet
átültető Ektv. egyes rendelkezései a fogyasztóvédelmi hatóság, míg más, pontosan
körülhatárolható szabályok az NHH hatáskörébe tartoznak, elválasztásra kerül az
egyes hatóságok rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatköre.
A 17. §-hoz
Az Ektv. 18. §-ában foglalt jogharmonizációs záradék kibővítésre kerül azokra a
közösségi jogi aktusokra való hivatkozással, amelyeknek a Javaslattal történő
módosítás révén biztosítja a megfelelést, illetve a végrehajtását. A záradék az erre
vonatkozó elvárásoknak megfelelően jelzi, hogy az Ektv. mely rendelkezései érintettek
a jogharmonizációban, továbbá, hogy egyes közösségi jogi aktusoknak való
megfelelést az Ektv. nem önmagában, illetve nem teljeskörűen biztosítja, hanem csak
az NHH feladatkörében és eljárásában.
A 18. §-hoz
A törvénymódosítások hatálybalépése nem tesz szükségessé hosszabb felkészülési
időt, figyelemmel arra is, hogy a Javaslat rendelkezéseit a hatálybalépését követően
indult eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyezésre kerülnek azok a korábban elfogadott rendelkezések,
amelyek egyes hatóságok esetében részben már biztosították a 2006/2004/EK rendelet
a hatóságok kijelölésére vonatkozó rendelkezésének végrehajtását, ugyanakkor a
Javaslatban foglalt egységes rendezésnél fogva nincs többé létjogosultságuk.
A 19. §-hoz
A Javaslat a jogszabályszerkesztésre vonatkozó előírásoknak megfelelően önálló
jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
Formázott: Élőfej, Balra zárt,
Jobb: 0 cm, Szegély: Alul:
(Szegély nélkül), Tabulátorok:
Nincs 12,38 cm + 18,1 cm +
24,44 cm