﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2006 DEC % t
T/1746. számú
törvényjavaslat
a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény
és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
2003. évi CXXX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. december
2
2007. évi... törvény
a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az
Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi
CXXX. törvény módosításáról
1-§
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) 10.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Büntető Törvénykönyvet és a
büntetőeljárásról szóló törvényt a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is
megfelelően alkalmazni kell.”
2.§
Az Nbjt. IV. Fejezetének címe és 46-60/D. §-a helyébe a következő cím és
rendelkezések lépnek, valamint a IV. Fejezet a következő 60/E. §-sal egészül ki:
„IV. Fejezet
A KÜLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYE, ÉS A SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETÉS, A
SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS, VALAMINT A
VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
ÉS ÁTADÁSA
Általános szabályok
46.	§ (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló
értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó
intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása
iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. §
nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi bíróság ítélete
érvényének elismerésére, illetve annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés
büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy
az elkobzás végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi
Bíróságnak van hatásköre és illetékessége.	’
(2)	Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be.-nek a
különleges eljárásokról szóló XXIX' Fejezetének általános szabályait értelemszerűen
alkalmazni kell.
3
1. Cím
KÜLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYÉNEK ELISMERÉSE
47.	§ (1) A külföldi bíróság jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos
érvényű, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a
kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar
jogrenddel.
. (2) Ha a magyar joghatóság alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság
már elbírálta, és a külföldi bíróság nem a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy
a büntetőeljárás átadása folytán járt el, a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb
ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést, előzetes
fogvatartást, valamint házi őrizetet a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be
kell számítani.
(3)	Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni,
hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.
(4)	Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel,
továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával
létrehozott nemzetközi büntető bíróság jogerős ítéletét is érteni kell.
■' 48. § (1) A bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság
által megállapított tényállás.
(2)	A bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar
törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében
kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethető össze a
magyar törvénnyel, a bíróság határozatában a magyar törvény szerint állapítja meg
az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehető legnagyobb
mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi
bíróság kiszabott, és - a végrehajtásra vonatkozó kérelem esetén - ennek
megfelelően rendelkezik ezen büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról.
(3)	Az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításánál a
bűncselekmény elkövetésekor hatályban lévő törvény szerint kell eljárni; ha az
alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításakor hatályban lévő magyar
törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó
el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.
(4)	Ha a külföldi bíróság az ítéletében több bűncselekmény miatt halmazati
büntetést szabott ki, és az ítélettel elbírált cselekmények valamelyike a magyar jog
szerint nem bűncselekmény, vagy egyébként nem ismerhető el, a bíróság a
határozatában e cselekmény mellőzésével, az ítélet alapjául szolgáló további
tényállás(ok) figyelembe vételével, a Btk.-nak a büntetés kiszabására vonatkozó
szabályai szerint állapítja meg a büntetést.
4
(5)	Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási módját
vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság a
magyar törvény szerint az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre
a magyar Btk. által előírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására
vonatkozó szabályok figyelembe vételével állapítja meg a büntetést, annak tartamát,
ideértve a végrehajtási mód meghatározására, valamint a feltételes szabadságra
bocsátásra vonatkozó szabályokat is. Ha a külföldi bíróság által kiszabott
szabadságvesztés tartama rövidebb, mint ami - a Btk.-nak a büntetés enyhítésére
vonatkozó szabályaira is figyelemmel - a magyar törvény alapján megállapítható
lenne, akkor a bíróság által megállapított szabadságvesztés tartama megegyezik a
külföldi bíróság által kiszabott tartammal. A bíróság által megállapított büntetés nem
lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál.
(6)	Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely
tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész
végrehajtását az ítélkező külföldi bíróság felfüggesztette, a bíróság az ilyen
szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésből az
elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes
szabadságra bocsátás időpontjának meghatározásakor a Btk. 47. §-a (2)
bekezdésének, valamint - ha a feltételes szabadságnak a Btk. 48. §-ának (1)
bekezdése szerinti tartama meghaladná a külföldi bíróság ítéletében meghatározott
felfüggesztés tartamát - a Btk. 48. §-a (1) bekezdésének rendelkezésétől el lehet
tekinteni. Ebben az esetben a feltételes-szabadság tartama megegyezik a külföldi
bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a
feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
(7)	A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi
nyilvántartást.
2.	Cím
KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
49.	§ (1) Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés
végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az
átvétel iránti kérelemnek az igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésekor
az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés
határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó
lakóhelye Magyarországon van, illetőleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett,
vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgár.
(2)	Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó szabadságvesztésre elítélt
magyar állampolgárt,, illetőleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a
Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a
büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a
végrehajtás átvételéhez hozzájárult.
(3)	A (2) bekezdés nem alkalmazható azzal a magyar állampolgárral, illetőleg
Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által
5
menekültként elismert nem magyar állampolgárral szemben, akit a külföldi bíróság a
távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztése, vagy a próbaidőre felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés
végrehajtása előtt Magyarországra visszatért.
(4)	A bíróság a végrehajtás átvételét megtagadó határozat jogerőre
emelkedése után a 28. §-ban foglaltak szerint jár el.
50.	§ Nem vehető át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló
cselekményt magyar bíróság már jogerősen elbírálta.
51.	§ (1) A bíróság a külföldi ítéletet - ha a külföldi ítélet elismerésére
vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már
ismert, akkor azzal egyidejűleg - megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a
büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. Ha a külföldi ítélet
érvényének elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban
foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről indult eljárásban
a bíróság kötve van. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi az
igazságügyért felelős miniszternek.
(2) A büntetés végrehajtásának átvételéről az igazságügyért felelős miniszter
dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény
szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással
utasítja el.
52.	§ (1) Ha a külföldi bíróság által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti
megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény
miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés
meghozataláig fel kell függeszteni.
(2)	Ha az igazságügyért felelős miniszter a büntetés végrehajtását átveszi, a
büntetőeljárást meg kell szüntetni.
(3)	A felfüggesztésről, illetőleg a megszüntetésről az az ügyész vagy az a
bíróság dönt, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.
53.	§ (1) A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról az
igazságügyért felelős miniszter értesíti a Fővárosi Bíróságot. Az elítélt átvételéről az
Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(2)	A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett
elítéltet az 51. §-ban szabályozott eljárás befejezéséig a büntetés végrehajtás
szervezetét irányító miniszter által kijelölt büntetés végrehajtási intézetben kell fogva
tartani. Az elítélt fogva tartására az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(3)	A büntetés végrehajtásának átvételét követően az ügyész indítványára a
bíróság tárgyaláson, a külföldi ítélet alapján megállapítja a Magyarországon
végrehajtásra kerülő büntetést. A tárgyaláson az elítélt, az ügyész és a védő
részvétele kötelező. Ha a bíróság ugyanabban az ügyben korábban már a külföldi
6
ítélet érvényét elismerte, de erre vonatkozó kérelem hiányában a végrehajtás
átvételéről nem döntött, a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést
megállapító határozata elleni fellebbezésben a külföldi ítélet érvényének elismerése
miatt nem lehet fellebbezni.
54.	§ Az ügyben külföldön fogva tartásban töltött időt, valamint az 53. § (2)
bekezdése alapján történő fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe
be kell számítani.
55.	§ A külföldi ítéletnek a Fővárosi Bíróság határozatával elrendelt
végrehajtását haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet
végrehajthatósága megszűnt, vagy azt felfüggesztették, illetve félbeszakították.
3.	Cím
MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
56.	§ Magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés
végrehajtása más állam részére átadható.
57.	§ (1) A szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha
a)	a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott
részének végrehajtására,
b)	az elítélt a végrehajtás átengedéséhez hozzájárult, feltéve, hogy az
átengedés az elítélt átadásával jár együtt.
(2)	Magyar állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása
akkor adható át, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön
van.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem vonható vissza.
58.	§ (1) A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi
meg a külföldi államot.
(2)	A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadásáról
az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
59.	§ Ha a végrehajtást átvették, az elítélttel szemben a büntetés
végrehajtását csak akkor lehet Magyarországon folytatni, ha a végrehajtást átvevő
államban az elítélt kivonta magát a végrehajtás alól.
60.	§ Ha a végrehajtás átengedését követően az ítéletet perújítás vagy
felülvizsgálat folytán megváltoztatják, vagy a végrehajtás közkegyelmi rendelkezés
alapján nem folytatható, illetve a büntetés tartama csökken, az átvevő államot erről
értesíteni kell.
7
4.	Cím
KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ
INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE ÉS MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL
ELRENDELT SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
60/A. § (1) Ha az e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi
bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását át lehet
venni, illetve a magyar bíróság által elrendelt ilyen intézkedés végrehajtását át lehet
adni.
(2)	A külföldi bíróság által elrendelt intézkedés akkor vehető át, ha a magyar
jog ismer azonos vagy hasonló intézkedést vagy büntetést.
(3)	Az intézkedés átvételére, illetve átadására az 1. és 2. Cím rendelkezéseit
értelemszerűen alkalmazni kell.
5.	Cím
A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
60/B. § Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható vagyonelkobzás, illetőleg
elkobzás végrehajtását nemzetközi szerződés alapján, erre vonatkozó megkeresés
esetén át kell venni.
60/C. § (1) A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a
nemzetközi szerződések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy
elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei
fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a vagyonelkobzásra vagy elkobzásra
vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről.
(2)	A bíróság a jogerős határozatot a külföldi bíróság értesítése végett
megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A határozatról az igazságügyért
felelős miniszter értesíti a megkereső külföldi államot.
(3)	A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell
szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.
6.	Cím
A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
60/D. § (1) Magyar bíróság által jogerősen elrendelt vagyonelkobzás, illetőleg
elkobzás végrehajtása - ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi - azon külföldi
állam részére átadható, amelynek területén a vagyonelkobzás alá tartozó vagyon
vagy az elkobzás alá eső dolog található.
(2)	A bíróság a jogerős, vagyonelkobzást, illetőleg elkobzást elrendelő
határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló, a vonatkozó nemzetközi
szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmét a külföldi államhoz
történő továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A
végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi
államot.
60/E. § Ha a végrehajtás átadását követően a terheltet rendkívüli jogorvoslat
folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetőleg az ennek
folytán hozott határozat vagyonelkobzást, illetőleg elkobzást nem, vagy alacsonyabb
mértékben tartalmaz, az átvevő államot erről értesíteni kell.”
2-§
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003.
évi CXXX. törvény 1. §-a a következő második mondattal egészül ki:
„Ha az együttműködés nemzetközi szerződésen alapul, a törvény
alkalmazásának feltétele, hogy a megkeresett tagállam a nemzetközi szerződés
kötelező hatályát elismerte.”
3- §
A 2003. évi CXXX. törvény 4. §-ának h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni:]
,,h) ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar
joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bűncselekményre a magyar törvény
szerint közkegyelem terjed ki.”
4.§
A 2003. évi CXXX. törvény 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az
Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott együttműködés során az
eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását
követően a magyar igazságügyi hatóságok közvetlenül jogosultak.”
5.§
A 2003. évi CXXX. törvény 37. §-ának bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„37. § Az eljárási jogsegély formái különösen:”
9
6.§
A 2003. évi CXXX. törvény 67/C. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[67/C. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat
végrehajtását meg kell tagadni, ha]
,,g) a határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet (Be. 551. §),
illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvező személy birtokában
lévő bizonyítási eszközre, elkobzás alá eső dologra vagy vagyonelkobzás alá eső
vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi
jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;”
7-§
A 2003. évi CXXX. törvény a következő V. Fejezettel egészül ki, és a jelenlegi
V. Fejezet számozása VI. Fejezetre, a jelenlegi VI. Fejezet számozása VII. Fejezetre
módosul:
„V. Fejezet
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS
. VÉGREHAJTÁSA, VALAMINT A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ
EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN
I.	Cím
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS
VÉGREHAJTÁSA
67/L. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban büntetőeljárásban bűncselekmény
elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés), jogi
személlyel szemben büntetőeljárásban alkalmazott pénzbírság, büntetőeljárásban
megállapított eljárási költség, valamint a sértett vagy a közjavára fizetendő jóvátétel
végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság a végrehajtást átveszi, ha a
megkeresés alapjául szolgáló határozat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban:
tagállami határozat) jogerőre emelkedett, és azt e törvény 4. számú melléklete
szerinti formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak
megküldték, valamint a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel,
vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy
telephellyel rendelkezik.
(2)	A tagállami határozat alapján a végrehajtásról a terhelt (jóvátétel fizetésére
kötelezett) lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye, ezek hiányában a
végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti megyei bíróság székhelyén
működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha
az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a megkeresést a Budai Központi
Kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a végrehajtás iránt.
10
(3)	Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz az Európai Unió
valamely tagállamából olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem
illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja
az illetékes helyi bíróságra, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.
(4)	Az e törvény 4. sz. mellékletében meghatározott bűncselekményfajták
esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése
nélkül intézkedni kell.
(5)	A 4. sz. mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a
határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást
kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.
(6)	A tagállami határozatban megjelölt összeg előírása és beszedése a
megyei bíróság szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban:
BGH) feladata.
67/M. § (1) A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha
a)	a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető (Btk. 23. §);
b)	a 67/L. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, ha a határozat
alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;
c)	a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült;
d)	egy tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt
korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának
akadályát képezi, vagy amely alapján a pénzbüntetést már megfizették vagy
végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetőleg a jogerős határozatot
hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;
e)	a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt
jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották,
annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint
az nem hajtható végre, illetőleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon
cselekmény miatt jogerősen felmentették;
f)	a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány
nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik;
g)	a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar
joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bűncselekményre a magyar törvény
szerint közkegyelem terjed ki;
h)	a természetes személy terhelt közjogi tisztség betöltésén (Be. 551. §),
vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvez, és a mentelmi jogát
nem függesztették fel;	•
i)	a tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a határozat
jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett
átváltási árfolyamon euróra átszámított összege nem haladja meg a 70 eurót.
(2)	A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a tagállami
igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány
hiányzik. A hiánypótlásra a 67/D. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit
értelemszerűen kell alkalmazni. A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni,
11
ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetőleg a
kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges.
(3)	A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a megkeresés olyan
bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben a Magyar
Köztársaság területén követtek el.
67/N. § (1) A tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság
határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére
megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(3)	Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben
vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és egyidejűleg
megkeresi a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a
megfizetés tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a
tagállami igazságügyi hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell
szüntetni.
(4)	A kibocsátó igazságügyi hatóságnak a határozata hatályon kívül
helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló
értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.
67/0. § (1) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel
megfizetésére vonatkozik, a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon
intézkedik a végrehajtás iránt.
(2)	A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtása iránti
megkeresést a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell
végrehajtani.
(3)	A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási
kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 67/F. § rendelkezéseit értelemszerűen
alkalmazni kell.
67/P. § (1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés
végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban, vagy a határozatban a
kibocsátó igazságügyi hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi
tételeinek számát, vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 51. §-ának
megfelelően határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke, a
(2)	bekezdés esetét kivéve, megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami
határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által
közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével.
(2)	Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény a magyar büntető joghatóság
(Btk. 3-4. §) alá tartozik, és a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a
pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, tekintettel a Btk. 2. §-
ára is, akkor a bíróság a Btk. szerint kiszabható legmagasabb összegben állapítja
meg azt.
12
(3)	Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntető
joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetőleg tanúsítványban
megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk.
51.	és 52. §-ának megfelelően határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke
meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a
Btk. 52. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.
(4)	Ha a kibocsátó igazságügyi hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a
tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához
hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Btk. 52. §-át, 114. §-ának (2)
bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerűen alkalmazni kell. A bíróság az
átváltoztatásról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a jogerős határozat
megküldésével tájékoztatja.
(5)	A tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránti megkeresést a pénzbüntetés
végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.
(6)	A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság esetén a 2001. évi CIV.
törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.
(7)	A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van
helye, amelyet a megyei bíróság tanácsülésen bírál el.
67/R. § (1) A tagállami határozatban megjelölt összeg megfizetéséről, illetőleg
az eljárási költség megfizetésére kötelezést követően a végrehajtási eljárás
eredményéről az eljáró bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot.
(2)	Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a kibocsátó igazságügyi
hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, illetőleg ha a terhelt nem fizette meg
önként a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételt, a bíróság tájékoztatja a
kibocsátó igazságügyi hatóságot, hogy a határozat végrehajtása Magyarországon
nem lehetséges.
(3)	E fejezet alapján a terhelt (jóvátételre kötelezett) által megfizetett, illetve a
terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése
hiányában, a magyar államra száll.
II.	Cím
A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN
67/S. § (1) A pénzbüntetésnek az Európai Unió valamely tagállamában való
végrehajtása iránt a bíróság, amelynek eljárásában a pénzbüntetés, a
pénzmellékbüntetés, a bűnügyi költség végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel
rendelkező és illetékes tagállami igazságügyi hatósághoz címzett közvetlen
megkeresés útján intézkedhet.
(2)	A bíróság kiállítja az e törvény 5. számú mellékletben szereplő
formanyomtatvány tanúsítványt, amelyet a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére
13
vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy
számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján
továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
(3)	Ha a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a bűnügyi költség végrehajtása
egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény
mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtás iránti megkeresést melyik
tagállamba küldi meg. A megkeresést egyidejűleg csak egy tagállamba lehet
továbbítani.
(4)	Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a
végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami igazságügyi
hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges
adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell
beszerezni.
67/T. § (1) A bíróság a végrehajtási eljárás megszüntetésére vagy
felfüggesztésére, illetőleg a végrehajtás alá eső összeg csökkentésére okot adó
körülményről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró hatóságot.
(2) A tanúsítványban meg kell jelölni, hogy a pénzbüntetés, illetőleg a
pénzmellékbüntetés végrehajthatatlansága esetén a bíróság a büntetés
átváltoztatásához hozzájárul.”
8-§
A 2003. évi CXXX. törvény 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § Az igazságügyért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az
Európai Unió tagállamainak az európai elfogatóparancs kibocsátására, illetőleg
végrehajtására illetékes igazságügyi hatóságainak megnevezését. Az igazságügyért
felelős miniszter tájékoztatása irányadó atekintetben, hogy egyes tagállamok hogyan
hajtják végre az együttműködés alapjául szolgáló egyezményt, illetőleg
kerethatározatot.”
9.§
A 2003. évi CXXX. törvény 102. §-a a következő g) ponttal egészül ki, és a
jelenlegi g)-i) pontok jelölése h)-j) pontra módosul:
[102. § E törvény az Európai Unió következő jogi aktusainak való megfelelést
biztosítja:]
,,g) a Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös
elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról,”
14
10. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény 10. §-ának d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép, e § a következő e) ponttal egészül ki; és a
jelenlegi e) pont jelölése f) pontra módosul:
[10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható
okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
,,d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról,
rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban
bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint
e) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről szóló
értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott
rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság
által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői
szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és
visszatérítendő költségről szóló értesítése,”
11.§
(1)	A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló
199Ö. évi LXXXV. törvény (Bnyt.) 10. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép;	•
[A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza]
,,m) a külföldi elítélés érvényének elismerése esetén a bíróság erről szóló
értesítését;”
(2)	A Bnyt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép;
„(3) A 10. § (1) bekezdésének f)-i), k)-n) pontjában meghatározott adatokat az
a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett."
12. §
E törvény 2.§-a és 4-5. §-ai az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös
bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én elfogadott egyezménynek való
megfelelést, 3. §-a az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási
eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 3. cikk 1.
pontjának való megfelelést, 6. §-a a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos
biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő
végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározat 7. cikke 1.
pontjának való megfelelést, 7. §-a a kölcsönös elismerés elvének a
pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi
kerethatározat 1-16. cikkeinek való megfelelést biztosítja.
15
13. §
(1)	E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a
2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete helyébe e törvény I. számú melléklete
lép, és a 2003. évi CXXX. törvény az e törvény II. számú mellékletében foglalt 4.
számú melléklettel, valamint III. számú mellékletében foglalt 5. számú melléklettel
egészül ki.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 6. §-a,
b)	a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 579. §-a, a 190. § (1)
bekezdésének h) pontjában az „ideértve a Btk. 6. § esetét is” szövegrész, valamint a
267. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „ideértve a Btk. 6. § esetét is”
szövegrész,
c)	a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 89.
§-a,
d)	a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló 2003. évi II. törvény 53. §-ának (3) bekezdése, valamint 86. §-
ának (2) bekezdése,
e)	az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
2003. évi CXXX. törvény 5. §-ának (1) bekezdésében a „Btk. 6. §, Be. 579. §”
szövegrész, valamint a törvény 89-92. §-ai,
' f) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2006.
évi Ll. törvény 283. §-ának (1) bekezdése.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a 2003. évi CXXX. törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az
„igazságügyminiszternek” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszternek
(a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 13. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 14. §-ában,
16. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 18. §-ának (2) bekezdésében, 19. §-ában, 20. §-
ának (4) bekezdésében, 38. §-ának (4) bekezdésében, 40. §-ának (2)
bekezdésében, valamint 52. §-ának (4) bekezdésében az „az igazságügyminiszter”
szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 20. §-ának (6) bekezdésében, 35. §-
ának (1) bekezdésében, valamint 100. §-ában az „Az igazságügyminiszter”
szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, 27. §-ában, valamint 40. §-ának (2)
bekezdésében az „az igazságügyminiszternek” szövegrész helyébe az „a
miniszternek” szöveg, 101. §-ában az „az igazságügyminiszter, hogy a
belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe az „a miniszter,
hogy a rendészetért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel”
szöveg,
b)	az Nbjt. 2. §-ának (2) bekezdésében az „igazságügyminiszter” szövegrész
helyébe az „igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 4. §-
ának (2) bekezdésében, 6. §-ának (2) bekezdésében, 7-8. §-ában, 15. §-ában, 18. §-
ának (1) bekezdésében, 22. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 23. §-ának (1)
bekezdésében, 25. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ának (1) bekezdésében, 28-29.
§-ában, 33. §-ában, 34. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 38-39. §-ában, 45. §-ának
(2)	bekezdésében, 48. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdésében, 49. §-ának (2)
bekezdésében, 57. §-ának (1) bekezdésében, 60/A. §-ának (3) bekezdésében, 60/B.
16
§-ának (4) bekezdésében, 60/C. §-ának (2) bekezdésében, 71. §-ában, 76. §-ának
(4)	bekezdésében az „az igazságügyminiszter” szövegrészek helyébe az „a
miniszter” szöveg, 6. §-ának (1) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-
ának (2) bekezdésében, 68. §-ában, 76. §-ának (1) bekezdésében az „Az
igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, 6. §-ának (2)
bekezdésében a „külügyminiszterrel” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős
miniszterrel” szöveg, 20. §-ának (2) bekezdésében az „az igazságügyminisztert”
szövegrész helyébe az „a minisztert” szöveg, 22. §-ának (3) bekezdésében, 46. §-
ának (1) bekezdésében az „az igazságügyminiszterhez” szövegrész helyébe az „a
miniszterhez” szöveg, 23. §-ának (3) bekezdésében, 32. §-ának (1) és (3)
bekezdésében, 48. §-ának (2) bekezdésében, 60/B. §-ának (4) bekezdésében, 60/C.
§-ának (2) bekezdésében, 70. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 73. §-ában az „az
igazságügyminiszternek” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg, 38. §-
ában, 45. §-ának (1) bekezdésében az „az igazságügyminiszternél” szövegrész
helyébe az „a miniszternél” szöveg
lép.
17
I.	számú melléklet a 2007. évi.... törvényhez
[1. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez]
E törvény 3. §-ának (2) bekezdése és 67/B. §-ának (3) bekezdése értelmében a
bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:
A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
bűnszervezetben való részvétel	bűnszervezetben részvétel 263/C. § (1) bek. bűntette bűnszervezetben elkövetett 137. § 8. pont bűncselekmények
terrorizmus	terrorcselekmény bűntette 261. § a (6) bek. kivételével
emberkereskedelem	emberkereskedelem bűntette 175/B. § vagyoni haszonszerzés végett 218. § (2) bek. a) pont elkövetett embercsempészés bűntette üzletszerűen elkövetett 218. § (3) bek. c) pont embercsempészés bűntette
gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia	erőszakos közösülés bűntette 197. § szemérem elleni erőszak bűntette 198. § megrontás bűntette 201-202/A. § tiltott pornográf felvétellel 204. § visszaélés bűntette kiskorút foglalkoztató bordélyház 205. § (3) bek. a) pont fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette tizennyolcadik életévét be nem 207. § (3) bek. a) pont töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntette
kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme	kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős 282. § (2) bek, a) pont, (5) mennyiségű kábítószerre bek. b) pont, (2) bek. b) pont elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz) kábítószer előállításához 282. § (3) bek. b) pont szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette 282 _ bgk anyagi eszközök szolgáltatásával ' elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette
18
	kábítószerrel visszaélés bűntette 282/A. § a (6) bek. a) pontja (kínál, átad, forgalomba hoz, kivételével kereskedik) kiskorú felhasználásával 282/B. § (1)-(4) bek., elkövetett kábítószerrel (6) bek., (7) bek. b) pont visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kábítószerfüggő személy által 2g2/c § bek elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette kábítószer előállításához használt • § ( ) ek- anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, átad)
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	nemzetközi gazdasági tilalom 261 /A. § (3) bek. a) pont katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette robbanóanyaggal vagy 263 S robbantószerrel visszaélés ' bűntette lőfegyverrel vagy lőszerrel orva 8 visszaélés bűntette ' ^ nemzetközi szerződés által tiltott _ ... , . fegyverrel visszaélés bűntette 264/C'
korrupció	vesztegetés bűntette 250. §, 251. § az (1) bek. kivételével, 252. §, 253. § a (4) bekezdés kivételével, 254. § az (1) bek. kivételével, 255. § befolyással üzérkedés bűntette 256. § nemzetközi kapcsolatban 258/B. § a (4) bek. vesztegetés bűntette kivételével, 258/C, § az (1) bek. kivételével, 258/D. § nemzetközi kapcsolatban 258/E. § befolyással üzérkedés bűntette
19
csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is	az Európai Közösségek pénzügyi 314. § (1)-(3) bek. érdekeinek megsértése bűntette
bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása	bűnpártolás bűntette (amennyiben 244. § (2) bek. a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el) pénzmosás bűntette 303. § (1)-(4) bek. pénzmosás vétségének minősített 303/A. § (2) bek. esetei orgazdaság bűntette 326. § (3)_(6) bek.
pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is	pénzhamisítás bűntette 304. § (1)-(3) bek. hamis pénz kiadásának bűntette 306. § (2) bek.
számítógépes bűncselekmények	számítástechnikai rendszer és 300/C. § (3)-(4) bek. adatok elleni bűntett
környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is	környezetkárosítás bűntette 280. § (1)-(2) bek. helyrehozhatatlan károsodást 280. § (3) bek. 3. fordulata okozó környezetkárosítás vétsége természetkárosítás bűntette 281. § (1)-(3) bek. hulladékgazdálkodás rendjének 281/A. § (1)-(2) bek. megsértése bűntette
segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz	embercsempészés bűntette 218. § (1) - (3) bek.
20
szándékos emberölés, súlyos testi sértés	emberölés bűntette 166. § a (4) bek. kivételével erős felindulásban elkövetett 167. § emberölés bűntette testi sértés bűntette 170. § az (1) és (6) bek. kivételével foglalkozás körében elkövetett 171. § (3) bek. veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve közlekedés biztonsága elleni 184. § (2) bek. bűntett vasúti, légi vagy vízi közlekedés -j Q5 § (2) bek. veszélyeztetése bűntette közúti veszélyeztetés bűntette 186 § (2) bek ittas vagy bódult állapotban ^88 § (2)—(3) bek. járművezetés bűntette
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme	emberi test tiltott felhasználása 173/1. § (1)-(3) bűntette
emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés	kényszerítés bűntette 174. § személyi szabadság megsértése 175. § bűntette ; emberrablás bűntette 175/A. § a (6) bek. kivételével jogellenes fogvatartás bűntette 228. §
rasszizmus és idegengyűlölet	lelkiismeret és vallásszabadság 174/A. § megsértésének bűntette nemzeti, etnikai, faji vagy vallási 174/B. § csoport tagja elleni erőszak bűntette közösség elleni izgatás bűntette 269. §
szervezett lopás vagy fegyveres rablás	rablás bűntette 321. § (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b)-c) pont kifosztás bűntette 322. § (2) bek. b) pont
kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme	orgazdaság egyes esetei 326. § (3) bek. kulturális javakkal visszaélés 216/B. § bűntette
csalás	csalás bűntette 318. § (1), (4)-(7) bek. adócsalás bűntette 310. § (2)-(5) bek. munkáltatással összefüggésben 310/A. § (2)-(5) bek. elkövetett adócsalás bűntette
zsarolás és védelmi pénz szedése	zsarolás bűntette 323. § kényszerítés bűntette 174. §
termékhamisítás és iparjogvédelmi jog	bitorlás bűntette 329. § szerzői vagy szerzői joghoz 329/A. § (2)-(3) bek.
21
megsértése	kapcsolódó jogok megsértése bűntette szerzői vagy szerzői joghoz 329/B. § (3) bek. kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása bűntette iparjogvédelmi jogok megsértése 329/D. r (2).(3) bek. bűntette
hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés	közokirat-hamisítás bűntette 274. §(1) bek. hivatalos személy által elkövetett 275. § közokirat-hamisítás bűntette egyedi azonosító jel 277/A. § meghamisításának bűntette jövedékkel visszaélés 311/B. § (2) bek. elősegítésének bűntette (előállít, forgalomba hoz)
fizetőeszközök hamisítása	pénzhamisítás bűntette 304. § (1)-(3) bek. készpénz-helyettesítő fizetési 313/C. § a (2) és a (7) bek. eszközzel visszaélés bűntette kivételével
hormontartaimú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme	
nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme	radioaktív anyaggal visszaélés 264. § a (4) bek. kivételével bűntette
lopott gépjárművek kereskedelme	csempészet bűntette 312. § (2)-(4) bek. orgazdaság bűntette 326. § a (2) bek. kivételével
erőszakos közösülés	erőszakos közösülés bűntette 197. § szemérem elleni erőszak bűntette 198. §
gyújtogatás	közveszélyokozás bűntette 259. § robbanóanyag/robbantószer 324. § (4) bek. c) pont felhasználásával elkövetett rongálás bűntette
a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények	a Btk. XI. fejezetében felsorolt 154. § és a 165. § bűncselekmények kivételével
légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése	légi jármű, vasúti, vízi, közúti 262. § tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette
szabotázs	rombolás bűntette 142. § közveszélyokozás bűntette 259. § (1)-(3) bek.
közérdekű üzem működése	260. § (1)-(2) bek.
megzavarásának bűntette
II.	számú melléklet a 2007. évi.... törvényhez
[4. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez]
„E törvény 67/L. §-a (3) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk.
következő bűncselekményei tartoznak:
A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
bűnszervezetben való részvétel	bűnszervezetben részvétel 263/C. § (1) bek. bűntette bűnszervezetben elkövetett 137. § 8. pont bűncselekmények
terrorizmus	terrorcselekmény bűntette 261. § a (6) bek. kivételével
emberkereskedelem	emberkereskedelem bűntette 175/B. § vagyoni haszonszerzés végett 218. § (2) bek. a) pont elkövetett embercsempészés bűntette • üzletszerűen elkövetett 218. § (3) bek, c) pont embercsempészés bűntette
gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia	erőszakos közösülés bűntette 197. § szemérem elleni erőszak bűntette 198. § megrontás bűntette 201-202/A. § tiltott pornográf felvétellel 204. § visszaélés bűntette kiskorút foglalkoztató bordélyház 205. § (3) bek. a) pont fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette tizennyolcadik életévét be nem 207. § (3) bek. aj pont töltött személy üzletszerű kéjelgésre felhívásával elkövetett kerítés bűntette
kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme	kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős 282. § (2) bek, a) pont, (5) mennyiségű kábítószerre bek. b) elkövetett kábítószerrel pont, (2) bek. b) pont visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz) kábítószer előállításához 282. § (3) bek. b) pont szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés büníette 282. § (4) bek. anyagi eszközök szolgáltatásával
24
	elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette kábítószerrel visszaélés bűntette 282/A. § (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kiskorú felhasználásával 282/B. § az (5) bek. elkövetett kábítószerrel kivételével visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kábítószerfüggő személy által 282/C § elkövetett kábítószerrel ' visszaélés bűntette oö-s/a R/i\h k kábítószer előállításához használt ■ s ( ) e ■ anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, átad)
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	nemzetközi gazdasági tilalom 261/A. § (3) bek. a) pont katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette robbanóanyaggal vagy 263. § robbantószerrel visszaélés bűntette lőfegyverrel vagy lőszerrel 263/A. § visszaélés bűntette nemzetközi szerződés által tiltott 264/C. § fegyverrel visszaélés bűntette
korrupció	vesztegetés vétsége és bűntette 250-255. § befolyással üzérkedés bűntette 256. § nemzetközi kapcsolatban 258/B-258/D. § elkövetett vesztegetés vétsége és bűntette nemzetközi kapcsolatban 258/E. § befolyással üzérkedés bűntette
csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény	az Európai Közösségek pénzügyi 314. § érdekeinek megsértése bűntette
25
értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is	
bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása	bűnpártolás bűntette (amennyiben 244. § (2) bek. a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el) 303. §_ 303/A. § pénzmosás vétsége és bűntette 303/B. § pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége orgazdaság vétsége és bűntette 326 § bek
pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is	pénzhamisítás vétsége és bűntette 304. § pénzhamisítás elősegítésének 304/A. §. vétsége 306. § hamis pénz kiadásának vétsége és bűntette
számítógépes bűncselekmények	számítástechnikai rendszer és 300/C. § adatok elleni vétség és bűntett számítástechnikai rendszer 300/E. § védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának vétsége
környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is	környezetkárosítás vétsége és 280. § bűntette természetkárosítás vétsége és 281. § bűntette hulladékgazdálkodás rendje 281/A. § megsértésének vétsége és bűntette
segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz	embercsempészés vétsége és 218. § bűntette
26
szándékos emberölés, súlyos testi sértés	emberölés bűntette 166. § a (4) bek. kivételével erős felindulásban elkövetett 167. § emberölés bűntette testi sértés bűntette 170. § az (1) és (6) bek. kivételével foglalkozás körében elkövetett 171. § (3) bek. veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve közlekedés biztonsága elleni 184. § (2) bek. bűntett vasúti, légi vagy vízi közlekedés 185. § (2) bek. veszélyeztetése bűntette közúti veszélyeztetés bűntette -j g6. § (2) bek. ittas vagy bódult állapotban 188 § (2)-(3) bek. járművezetés bűntette
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme	emberi test tiltott felhasználása 173/I. § vétsége és bűntette
emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés	kényszerítés bűntette 174. § személyi szabadság megsértése 175. § bűntette ■ emberrablás bűntette 175/A. § jogellenes fogvatartás bűntette 228. §
rasszizmus és idegengyűlölet	lelkiismeret és vallásszabadság 174/A. § megsértésének bűntette nemzeti, etnikai, faji vagy vallási 174/B. § csoport tagja elleni erőszak bűntette 269. § közösség elleni izgatás bűntette
szervezett lopás vagy fegyveres rablás	rablás bűntette 321. § (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b)-c) pont kifosztás bűntette 322. § (2) bek. b) pont
kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme	orgazdaság egyes esetei 326. § (3) bek. kulturális javakkal visszaélés 216/B. § bűntette
csalás	csalás vétsége és bűntette 318. § adócsalás vétsége és bűntette 310. § munkáltatással összefüggésben 310/A. § elkövetett adócsalás vétsége és bűntette
zsarolás és védelmi pénz szedése	zsarolás bűntette 323. § kényszerítés bűntette 174. §
termékhamisítás és	bitorlás bűntette 329. §
27
iparjogvédelmi jog megsértése	szerzői vagy szerzői joghoz 329/A. § kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette 329/B. § szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása vétsége és bűntette 329/C § jogkezelési adat meghamisítása vétsége 329/D. § iparjogvédelmi jogok megsértésének vétsége és bűntette
hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés	közokirat-hamisítás vétsége és 274. § bűntette hivatalos személy által elkövetett 275. § közokirat-hamisítás büntette visszaélés okirattal vétsége 277. § egyedi azonosító jel 277/A. § meghamisításának büntette jövedékkel visszaélés 31 1/b. § elősegítésének vétsége és ; bűntette (előállít, forgalomba ' hoz)
fizetőeszközök hamisítása	pénzhamisítás bűntette és vétsége 304. § készpénz-helyettesítő fizetési 313/B. § eszköz hamisításának vétsége készpénz-helyettesítő fizetési 313/C. § a (7) bek. eszközzel visszaélés vétsége kivételével és bűntette
hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme	
nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme	radioaktív anyaggal visszaélés 264. § bűntette
lopott gépjárművek kereskedelme	csempészet bűntette 312. § (2)-(4) bek. orgazdaság bűntette 326. § a (2) bek. kivételével
erőszakos közösülés	erőszakos közösülés bűntette 197. § szemérem elleni erőszak bűntette 198. §
gyújtogatás	közveszélyokozás vétsége és . 259. § bűntette robbanóanyag/robbantószer 324. § (4) bek. c) pont felhasználásával elkövetett rongálás bűntette
a Nemzetközi Büntetőbíróság	a Btk. XI. fejezetében felsorolt 154. § és a 165. § bűncselekmények kivételével
28
joghatósága alá tartozó bűncselekmények		
légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése	légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette	262. §
szabotázs	rombolás bűntette közveszélyokozás bűntette közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette	142. § 259.	§ (1)-(3) bek. 260.	§(1)-(2) bek.
olyan magatartás, amely sérti a közúti közlekedés szabályait, beleértve a vezetési- és pihenőidőre, valamint a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések megszegését	közlekedési bűncselekmények	Btk. XIII. Fejezet
csempészet	csempészet vétsége és bűntette	312. §
szellemi tulajdonjogok megsértése	szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette	329/A. §
személy elleni erőszakkal fenyegetés és személy elleni erőszakos cselekmények, beleértve a sporteseményeken elkövetett erőszakos cselekményeket	rendbontás vétsége és bűntette szándékos emberölés és súlyos testi sértés sorában az e mellékletben felsorolt bűncselekmények	271/A. §
bűncselekménnyel okozott kár	azon bűncselekmények, amelyek tényállási elemeiben az érték, kár, vagyoni hátrány, illetőleg a bevétel-csökkenés szerepel	
lopás	lopás vétsége és bűntette	316. §
az EK-Szerződés alapján vagy az EU- Szerződés Vi. címe alapján elfogadott	Jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni	214/A. § 249/B. §
29
jogi aktusokból eredő	bűncselekmény	
kötelezettségek	nemzetközi gazdasági tilalom	261 /A. §
végrehajtása céljából	megszegése	
a kibocsátó állam	haditechnikai termékkel és	263/B. §
által megállapított	szolgáltatással, illetőleg kettős	
bűncselekmények	felhasználású termékkel visszaélés	
	természetkárosítás	281 5
	csempészet	312. §
	az Európai Közösségek pénzügyi	314. §
	érdekeinek megsértése	
	pénzmosás vétsége és bűntette	303. §, 303/A. §
	pénzmosással kapcsolatos	303/B. §
	bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége továbbá gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia sorában felsorolt bűncselekmények	
'	30
III.	számú melléklet a 2007. évi.... törvényhez
[5. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez]
„E törvény 67/T. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:
a)
Kibocsátó állam:..
Végrehajtó állam:
b)	A pénzbüntetést megállapító határozatot kibocsátó hatóság:
Hivatalos neve:......................................................................
Címe:.....................................................................................
Ügyiratszám (...)..................................................................................................
Tel.szám: (országhívószám) (körzetszám)..........................................................
Faxszám (országhívószám) (körzetszám)...........................................................
E-mail (ha rendelkezésre	’
áll).......................................................................
A kibocsátó hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:...........
Azon személy(ek) elérhetőségei, aki(k)től a határozat végrehajtása végett,
illetve adott esetben a végrehajtásból befolyó pénzösszegnek a kibocsátó állam
részére történő átutalása végett további felvilágosítást lehet kapni (név,
beosztás/rang, telefonszám, telefaxszám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-
mail cím).....................................
31
c)	A kibocsátó államban a pénzbüntetést megállapító határozat végrehajtásáért
felelős hatóság (amennyiben eltér a b) pontban szereplő hatóságtól):
Hivatalos neve:.................................................................................................
Címe:
Tel.szám: (országhívószám) (körzetszám)......................................................
Faxszám (országhívószám) (körzetszám).......................................................
E-mail (ha rendelkezésre áll)...........................................................................
A végrehajtásáért felelős hatósággal való kapcsolattartás során használható
nyelvek:...........................................................................................................
Azon személy(ek) elérhetőségei, aki(k)től a határozat végrehajtása végett,
illetve adott esetben a végrehajtásból befolyó pénzösszegnek a kibocsátó állam
részére történő átutalása végett további felvilágosítást lehet kapni (név,
beosztás/rang, telefonszám, telefaxszám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-
mail cím)..............................................................................................................
d)	Amennyiben a pénzbüntetést megállapító határozatok továbbítása a kibocsátó
államban valamely központi hatóság hatáskörébe tartozik:
A központi hatóság neve:...................................................................................
Kapcsolattartó személy, szükség szerint (beosztás/rang és név):
Címe:
Ügyiratszám...............................................
Tel.szám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha rendelkezésre áll):....................
32
e)	Azon hatóság vagy hatóságok, amely(ek)hez megkereséssel lehet fordulni
(amennyiben a c) és/vagy d) pontokat kitöltötték):
□	Ab) pontban feltüntetett hatóságot
a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:.........................................
□	A c) pontban feltüntetett hatóságot
a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:.........................................
□	Ad) pontban feltüntetett hatóságot
a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:.........................................
f)	A pénzbüntetést megállapító határozat által kötelezett természetes vagy jogi
személyre vonatkozó információ:
1.	Természetes személy esetén
Név:...............................................................................................................
Utónév (Utónevek):..........................................................................................
Leánykori név (szükség szerint):.....................................................................
Felvett nevek (szükség szerint):......................................................................
Nem:................................................................................................................
Állampolgárság:...............................................................................................
Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám
(amennyiben rendelkezésre áll):*.....................................................................
Születési idő:...................................................................................................
Születési hely:..................................................................................................
Utolsó ismert lakcím:.............................................................................
A természetes személy által értett nyelv(ek) (amennyiben ez az adat
rendelkezésre áll):........................................................................................
a)	Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert
annak a személynek, akivel szemben a határozatot hozták, abban az
államban van a szokásos tartózkodási helye, kérjük, adja meg a következő
kiegészítő információkat:
A magyar hatóságok a személyi azonosító szám, társadalombiztosítási azonosító szám külföldre
továbbítására a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján csak akkor jogosultak, ha az adatkezelés a cél megvalósulásához
elengedhetetlen.
33
A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely:
b)	Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert
az a személy, akivel szemben a határozatot hozták, vagyonnal rendelkezik
a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következő kiegészítő
információkat:
A személy vagyonának leírása:...........................................................................
A személy vagyonának fellelhetősége:................................................................
c)	Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert
az a személy, akivel szemben a határozatot hozták, jövedelemmel
rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következő
kiegészítő információkat:
A személy jövedelemforrásának (-forrásainak) leírása:....................................•...
A személy jövedelemforrásának (-forrásainak) fellelhetősége:............................
2.	Jogi személy esetén:
Név:...................................................................................................................
Jogi személy formája:........................................................................................
Bejegyzési szám (amennyiben rendelkezésre áll)1:...........................................
Bejegyzett székhely (amennyiben rendelkezésre áll)1:......................................
A jogi személy címe:..........................................................................................
a)	Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert
az a jogi személy, amellyel szemben a határozatot hozták, vagyonnal
' rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következő
kiegészítő információkat:
A jogi személy vagyonának leírása:...................................................................
A jogi személy vagyonának fellelhetősége:.......................................................
Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert annak a jogi személynek a
bejegyzett székhelye, amellyel szemben a határozatot hozták, ebben az államban található, a bejegyzési számot
és a bejegyzett székhelyet fel kell tüntetni.
34
b)	Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert
az a jogi személy, amellyel szemben a határozatot hozták, jövedelemmel
rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következő
kiegészítő információkat:
A jogi személy jövedelemforrásának (-forrásainak) leírása:...............................
A jogi személy jövedelemforrásának (-forrásainak) fellelhetősége:....................
g)	A pénzbüntetést kiszabó határozat:
1.	A pénzbüntetést kiszabó határozat jellege (a megfelelő négyzetet jelölje be):
□	i.) A kibocsátó állam bíróságának a kibocsátó állam joga szerinti
bűncselekmény tárgyában hozott határozata
□	ii.) A kibocsátó állam bíróságtól eltérő hatóságának a kibocsátó állam joga
szerinti bűncselekmény tárgyában hozott határozata. Megerősítést nyert,
hogy az érintett személynek lehetősége nyílt arra, hogy valamely,
különösen büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság elbírálja az
ügyét.
□	iii.) A kibocsátó állam bíróságtól eltérő hatóságának olyan cselekmény
. tekintetében hozott határozata, amely a kibocsátó állam nemzeti joga
• szerint szabálysértésként büntetendő. Megerősítést nyert, hogy az érintett
személynek lehetősége nyílt arra, hogy valamely, különösen
büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság elbírálja az ügyét.
□	iv.) Valamely, különösen büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságnak
a iii. pontban említett határozatra vonatkozóan hozott határozata.
A határozat kelte:.................................................................................................
A határozat jogerőre emelkedésének időpontja:..................................................
A határozat hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):........................................
A pénzbüntetés a következő fizetési kötelezettséggel jár (kérjük, jelölje meg a
megfelelő négyzetet(eket) és jelezze az összeget a pénznem megjelölésével):
□	i.) Bűncselekmény elkövetése miatt történő elítélés alapján határozatban
kiszabott pénzösszeg.
Összeg:........................................................................................................
□	ii.) Ugyanazon határozat által a sértett javára megállapított kártérítés,
amennyiben a sértett az eljárásban nem lehet magánfél, és a bíróság
büntetőügyi hatáskörében jár el.
Összeg:........................................................................................................
□	iü.).......A határozathoz vezető bírósági vagy közigazgatási eljárás költségeire
vonatkozó pénzösszeg.
Összeg:........................................................................................................
□	iv.)......Ugyanazon határozat által megállapított, valamely állami alapnak vagy
sértetteket segítő szervezetnek fizetendő pénzösszeg.
Összeg:........................................................................................................
A pénzbüntetés teljes összege a pénznem megjelölésével:................................
2.	A bűncselekmény(ek) elkövetésével kapcsolatos tények összefoglalása és
körülmények leírása, az elkövetés idejét és helyét is beleértve:.................
A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint a határozat
alapjául szolgáló törvényi rendelkezések/törvénykönyv:......................
3.	Amennyiben a fenti 2. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) az alábbiak
közül egy vagy több bűncselekménynek felel(nek) meg, kérjük, jelezze ezt a
megfelelő négyzet(ek) megjelölésével:
□	bűnszervezetben részvétel;
□	terrorizmus;
□	emberkereskedelem;
□	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
□	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
□	lőfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
□	vesztegetés;
□	csalás, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai
Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalást is;
□	bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;
□	pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is;
□	számítógépes bűncselekmények; '
□	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett
állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott
kereskedelmét is;
□	jogellenes beutazás és tartózkodás elősegítése;
□	szándékos emberölés, súlyos testi sértés;
□	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
□	emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;
□	rasszizmus és idegengyűlölet;
36
□	szervezett vagy fegyveres rablás;
□	kulturális javak — köztük régiségek és műtárgyak — tiltott
kereskedelme;
□	csalással kapcsolatos bűncselekmények;
□	zsarolás;
□	termékhamisítás és jogbitorlás;
□	közokirat-hamisítás és hamisított közokirattal való kereskedés;
□	fizetési eszközök hamisítása;
□	hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott
kereskedelme;
□	nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
□	lopott járművek kereskedelme;
□	erőszakos közösülés;
□	gyújtogatás;
□	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó
bűncselekmények;
□	légi vagy vízi jármű hatalomba kerítése;
□	szabotázs,
□	a közúti közlekedés szabályait sértő magatartás, beleértve a vezetési-
és pihenőidőre, valamint a veszélyes anyagokra vonatkozó
rendelkezések megszegését is;
□	csempészet;
□	szellemi tulajdonjogok megsértése;
□	személy elleni erőszakkal fenyegetés és személy elleni erőszakos
cselekmények, beleértve a sporteseményeken elkövetett erőszakos
cselekményeket;
□	bűncselekménnyel okozott kár;
□	lopás;
□	az EK-Szerződés alapján vagy az EU-Szerződés VI. címe alapján
elfogadott jogi aktusokból eredő kötelezettségek végrehajtása céljából
a kibocsátó állam által megállapított bűncselekmények.
Amennyiben ezt a négyzetet megjelölte, kérjük, tüntesse fel az EK-
Szerződés vagy az EU-Szerződés alapján elfogadott azon jogi aktus
pontos rendelkezéseit, amellyel a bűncselekmény kapcsolatos:.........
37
4.	Amennyiben a fenti 2. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) nem
szerepelnek a 3. pontban, kérjük, adjon pontos leírást az érintett
bűncselekményről(-ekről):.......................................................................
38
h)	A pénzbüntetést kiszabó határozat jogi státusza:
1.	Erősítse meg (a megfelelő négyzetek megjelölésével) az alábbiakat:
□	a) a határozat jogerős határozat
□	b) a tanúsítványt kiállító hatóság tudomása szerint ugyanazon
cselekmény miatt ugyanazon személlyel szemben a végrehajtó
államban nem hoztak határozatot, és a kibocsátó vagy a végrehajtó
államtól eltérő, bármely állam által kibocsátott ilyen határozat nem
került végrehajtásra.
2.	Kérjük, jelezze, hogy az ügy írásbeli eljárás tárgyát képezte-e:
□	a) Nem, nem képezte írásbeli eljárás tárgyát.
□	b) Igen. Megerősítést nyert, hogy az érintett személy, a kibocsátó állam
jogának megfelelően, személyesen vagy a nemzeti jog szerint
meghatalmazott képviselője útján tájékoztatást kapott az ügyben a
jogorvoslathoz való jogáról és az ilyen jogorvoslati lehetőség
határidejéről
3.;	Kérjük, jelezze, hogy az érintett személy személyesen járt-e el az eljárás során:
□	a) Személyesen járt el.
□	b) Nem járt el személyesen. Megerősítést nyert:
□	hogy a személyt, a kibocsátó állam jogával összhangban,
személyesen vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselője
útján értesítették az eljárásról,
vagy
□	hogy a személy jelezte, hogy nem vitatja az ügyet
4.	A pénzbüntetés részleges megfizetése
Amennyiben a pénzbüntetés egy részét a kibocsátó államban — illetve a
tanúsítványt kibocsátó hatóság tudomása szerint bármely másik államban —
már megfizették, kérjük a megfizetett összeget feltüntetni:
i)	Alternatív szankciók, beleértve a szabadságelvonással járó szankciókat
1.	Kérjük, jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e a végrehajtó állam
számára alternatív szankciók alkalmazását abban az esetben, ha a büntetést
kiszabó határozat teljes vagy részleges végrehajtására nincsen lehetőség:
□	Igen
□	Nem
2.	Amennyiben igen, kérjük, jelölje meg, hogy melyik szankció alkalmazható (a
szankció jellege és a büntetés felső tétele):
39
□	Szabadságelvonás. Maximális
időtartama:................................................
□	Közérdekű munka (vagy annak megfelelő büntetés). Maximális
időtartama:.........
□	Egyéb szankciók.
Megnevezés:............................................................
j) Az ügy egyéb lényeges körülményei (fakultatív
információ):.....................................
k)A pénzbüntetést megállapító határozat szövege a tanúsítvány mellékletét képezi.
A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány
valóságnak megfelelő tartalmát igazoló aláírása:
Neve:................
Betöltött tisztsége
(beosztás/rang):.........
Dátum:...............
Hivatalos pecsét (amennyiben rendelkezésre áll
1
INDOKOLÁS
a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az
Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi
CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A külföldi ítélet érvénye, illetve annak elismerése mind a szabadságvesztés
büntetés, mind pedig a vagyonelkobzás, elkobzás végrehajtása átvételének az
előfeltétele. Az elszórt, néhány helyen túl általánosan fogalmazó szabályozás az
egységes jogértelmezést és jogalkalmazást kezdte veszélyeztetni. Erre tekintettel a
Javaslat, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Btk.) és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) külföldi
ítélet érvényére és annak elismerésére vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül
helyezésével egyidejűleg újraszabályozza a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) különböző büntetőjogi szankciók
végrehajtásának átvételét és átadását szabályozó IV. Fejezetét, kiegészítve azt a
külföldi ítélet érvényének elismerését szabályozó anyagi jogi és eljárásjogi
rendelkezésekkel:	.
2.	Az 1999-ben elfogadott tamperei és 2004-ben elfogadott hágai program
meghatározta az európai bűnügyi együttműködés feltételeinek javításához
szükséges feladatokat. Ezek között jelölték meg a pénzbüntetések kölcsönös
elismerésére vonatkozó jogi aktus elfogadását. A tamperei program céljait követve az
Európai Unió Tanácsa 2005. február 24-én fogadta el a kölcsönös elismerés elvének
a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005/214/IB számú kerethatározatát
(a továbbiakban: kerethatározat).
A kerethatározat a kölcsönös elismerés elvének részletes szabályait
tartalmazza az igazságügyi és közigazgatási hatóságok által kiszabott
pénzbüntetésre, pénzbírságra, eljárási költségre, illetőleg a sértett vagy a közjavára
rendelt jóvátételre vonatkozóan, ha a büntetés kiszabása szerinti tagállamtól eltérő
tagállamban van lehetőség a végrehajtásra. Ez az eset áll fenn, ha a
pénzbüntetéssel, illetőleg pénzbírsággal sújtott személy lakóhelye, tartózkodási helye
(jogi személy esetén a székhelye, telephelye) nem abban a tagállamban található,
amelyben a joghátrány alkalmazására sor került, illetőleg a terhelt, vagy az érintett
jogi személy más tagállamban rendelkezik vagyonnal, jövedelemmel.
A kerethatározat alapján Magyarországnak e szabályokat át kell ültetnie. A
kerethatározat büntetőeljárásban hozott határozatokra vonatkozó része az Európai
Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény (a továbbiakban: törvény) szabályozási körét érinti.
3.	A Javaslat a büntetőeljárás tekintetében lehetővé teszi a Magyarországon
kiszabott pénzbüntetés, pénzmellékbüntetés, jogi személlyel szemben alkalmazott
pénzbírság, bűnügyi költség végrehajtását az Európai Unió tagállamaiban.
Ugyanakkor Magyarország a jövőben képes lesz az Európai Unió tagállamaiból
2
érkező megkereséseket fogadni, amelyek a büntetőeljárás keretében kiszabott
pénzbüntetés, pénzbírság, bűnügyi költség, jóvátétel végrehajtására irányulnak. A
kerethatározat rendelkezik a kölcsönös elismerés és végrehajtás esetéről egyes
szabálysértések esetére is, ám a szabálysértési jogsegély és együttműködés nem
tartozik a törvény hatálya alá, ezért ennek szabályait a Javaslat nem tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
1.	Az Nbjt. hatálybalépéséig a nemzetközi bűnügyi jogsegéllyel kapcsolatos
rendelkezések a Btk.-ban és a Be.-ben voltak megtalálhatók. Az Nbjt. e szabályok
nagymérvű kiszélesítésével és jelentős tartalmi módosításával egy önálló törvényben
foglalta össze a nemzetközi büntetőjogi együttműködés során rendezést igénylő
kérdéseket.
2.	Az Nbjt. hatályba lépésével egyidejűleg a Btk.-nak a büntetés
végrehajtásának átvételéről és átengedéséről, a büntetőeljárás felajánlásáról, a
kiadatásról és a menedékjogról, továbbá a büntetőeljárásról szóló, akkor hatályos
1973. évi I. törvény kiadatásra, bűnügyi jogsegélyre, a büntetőeljárás felajánlására
vonatkozó szabályai hatályukat vesztették. A külföldi ítélet érvényére, illetve annak
elismerésére vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi szabályok azonban változatlanul a
Btk.-ban, illetve a Be.-ben maradtak. Ezzel nem valósult meg teljes körűen a
nemzetközi bűnügyi együttműködéssel kapcsolatos szabályok átfogó, egy
törvényben történő, egységes szabályozása.
A külföldi ítélet érvénye, illetve annak elismerése mindenképpen előfeltétele,
mind a szabadságvesztés büntetés, mind a vagyonelkobzás, elkobzás végrehajtása
átvételének. Az elszórt, néhány helyen túl általánosan fogalmazó szabályozás az
egységes, koherens jogértelmezést és jogalkalmazást veszélyezteti. Erre tekintettel a
Javaslat a Btk. és a Be. külföldi ítélet érvényére és annak elismerésére vonatkozó
rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével egyidejűleg az Nbjt. különböző
büntetőjogi szankciók végrehajtásának átvételéről és átadásáról rendelkező IV.
Fejezetét újraszabályozta, és kiegészítette azt a külföldi ítélet érvényének
elismerését szabályozó anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezésekkel.
A külföldi ítélet érvénye elismerésének feltételeiről és az eljárás mikéntjéről
szóló újonnan beiktatott rendelkezések nem jelentenek koncepcionális változást,
azonban a pontosabb, néhol részletesebb szabályok elősegíthetik a törvény
egységesebb, könnyebb, és gyorsabb alkalmazhatóságát. A Javaslat azzal, hogy a
külföldi ítélet érvényére vonatkozó szabályokat az Nbjt. IV. Fejezetében új 1. Címként
helyezi el, egyértelművé teszi azt, hogy minden külföldi ítéletben megállapított
büntetőjogi szankció hazai végrehajtásának előfeltétele a külföldi ítélet érvényének
elismerése, ami azonban egy eljárásban történhet, ha a végrehajtásra vonatkozó
kérelem a külföldi ítélet elismerésre vonatkozó eljárásban már ismert volt.
3
3.	Általánosságban megjegyzendő, hogy a közjogi mentességet, illetőleg a
nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek esetében a végrehajtás
átvételére vonatkozó eljárást meg kell előznie a mentelmi jog felfüggesztésére
irányuló eljárásnak. Ennek. az alapja az, hogy az Nbjt. háttérjogszabálya a
büntetőeljárásról szóló törvény, amelynek rendelkezései e követelményt világosan
kimondják. A közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség esetében tehát a
bíróságoknak le kell folytatniuk a Be. 552. §-ban szabályozott eljárást,
kezdeményezni kell a mentelmi jog felfüggesztését.
Az 1. §-hoz
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezések lex speciálisként
viszonyulnak a büntetőjog és a büntetőeljárás szabályaihoz. A büntetőeljárás
szabályaira való utalást a törvény korábban is tartalmazta. A törvény 10. §-át
szükséges kiegészíteni úgy, hogy az Nbjt.-ből is kitűnjön, hogy a nemzetközi bűnügyi
jogsegélyforgalomban a Be. mellett a Btk. is háttérjogszabályként alkalmazandó. A
Javaslat ezzel orvosolja azt a gyakorlatban felmerült problémát, amely alapján a Btk.
általános szabályai, így például a visszaható hatályról szóló rendelkezések
alkalmazása a bűnügyi jogsegéllyel összefüggő ügyekben vitatott volt.
A 2. §-hoz
1.	A Javaslat a kizárólagos hatásköri és illetékességi szabályokat az egész
fejezetre vonatkozóan a IV. Fejezet elején helyezi el, ezzel ezek későbbi
megismétlése feleslegessé válik. így mivel az eddigi gyakorlat során jónak bizonyult,
változatlan marad a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatásköre és illetékessége, illetve
megmarad az igazságügyért felelős miniszter mérlegelési joga a szabadságvesztés
büntetés végrehajtásának átvételéről történő döntésben, amennyiben annak
jogszabályi feltételei a bíróság döntése alapján adottak.
A Javaslat elhagyja az Nbjt. 51. §-ában található egyes eljárási jogi
rendelkezéseket, mivel az Nbjt. új 46. §-ának (2) bekezdése általános jelleggel utal a
Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályaira. E
rendelkezések alapján egyértelmű, hogy a bíróság egyesbíróként jár el, valamint a
Be. szabályai szerint van helye fellebbezésnek, azonban harmadfokú bírósági
eljárásnak nincs helye.
2.	A Javaslat egyértelművé teszi a külföldi ítélet érvényének feltételeinél azt -
a gyakorlatban az egyértelmű indokolás és kommentárok ellenére több problémát
okozó - rendelkezést, amely szerint a külföldi ítélet érvénye akkor ismerhető el, ha a
külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott
intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel, azaz a magyar jogállami
alapelvekkel.
A Javaslat a korábbi „összhangban van a magyar joggal” megfogalmazás
helyett a „nem ellentétes a magyar jogrenddel” kifejezést iktatja az Nbjt. új 47. §-ába.
A magyar joggal vaió összhang - a jogalkotó szándékai szerint - eddig is azt
jelentette, hogy a külföldi ítélet nem lehetett ellentétes a magyar jogállami elvekkel,
4
különösen nem sérthette a tisztességes eljárás követelményeit, vagy nem sérthette
az emberi jogokat. Ennek ellenére a gyakorlatban több esetben is problémát
jelentett, ha a magyar jogban kifejezetten nem nevesített, ugyanakkor a magyar
joggal, annak jogelveivel összhangban álló büntetés érvényének elismeréséről volt
szó. Ilyen volt például a részben felfüggesztett szabadságvesztés, amely nem
nevesített büntetési nem a magyar jogban, ennek ellenére ezen az alapon nem
tagadható meg a külföldi ítélet érvényének elismerése. Azonban a magyar
jogrenddel össze nem egyeztethető például az olyan eljárás vagy büntetés, amely a
kínzás tilalmába ütközik. Erre tekintettel a Javaslat a korábbi szöveg tartalmával
azonosan, azonban pontosabban fogalmazza meg a külföldi ítélet elismerésének
feltételeit.
A külföldi ítélet érvényének elismerésére vonatkozó, a Btk. 6. §-ában található
rendelkezéseknek a Javaslat szerinti, az Nbjt. IV. fejezetében történő elhelyezése
egyben azzal jár, hogy az Nbjt. I. Fejezetében található általános szabályok a külföldi
ítélet elismerésére is vonatkoznak. Erre tekintettel a Javaslat a Btk. 6. §-ának azokat
a rendelkezéseit, amelyek ezen általános szabályok valamelyikét ismételnék meg,
nem veszi át. így felesleges lenne itt rendelkezni a kettős büntethetőségről, mint az
elismerés feltételéről, illetve a politikai bűncselekményekkel kapcsolatos
szabályokról, mivel azokat az Nbjt. 5. §-a tartalmazza.
-	Az Nbjt. módosítása feleslegessé, teszi a Be. 190.§ (1) bekezdésének h)
pontjában és 267. §-a (1) bekezdésének d) pontjában található, az eljárás
megszüntetését alapozó okok között a külföldi ítélet érvényének elismerésére való
utalást. Az a külföldi ítélet, amelynek érvényét a magyar bíróság elismerte, ugyanúgy
megalapozza a rés iudicata esetét, mint a magyar büntetőítéletek, így ezek az
ítéletek ítélt dologként kifejezett rendelkezés hiányában is az eljárás megszüntetését
alapozzák meg.
A magyar jog szempontjából külföldi ítéletnek számít a nemzetközi bíróságok
által meghozott ítélet is.
3.	Az Nbjt. javaslat szerinti új 48. §-a a korábbi szabályozást megismételve
kimondja a magyar bíróság tényálláshoz való kötöttségét. E § tisztázza azt is, hogy
ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés nemét vagy tartamát illetően
nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az
ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre előírt büntetési tétel
keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembe vételével
állapítja meg a büntetést. Ez jelentheti adott esetben az enyhítő szakasz
alkalmazását is. Ha azonban még a büntetés enyhítésével sem állapítható meg olyan
rövid taralmú szabadságvesztés a magyar jog szerint, mint ami az ítéletben szerepel,
akkor a szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott
tartammal. Ellenkező esetben az elismerés nem történhetne meg, mivel a
Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló -
az 1994. évi XX. törvénnyel kihirdetett - egyezmény 11. cikke 1. bekezdésének d)
pontja szerint az ítélet átalakításakor az illetékes hatóság nem súlyosbíthatja az
elítélt büntetőjogi helyzetét. Erre tekintettel a büntetés nem lehet hosszabb tartamú
vagy súlyosabb mértékű a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál, illetve
mértékénél.
5
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Btk. egyes alapelvi rendelkezései, így a
visszaható hatályról szóló szabályok a külföldi ítélet érvényének elismerésénél is
alkalmazandóak. A jogalkotó szándéka szerint a külföldi ítélet érvényének
elismerésénél, amennyiben a jogszabály az elkövetés időpontjához képest
megváltozott, a bűncselekmény elkövetésekor hatályos magyar törvényt kell
alkalmazni. Ettől akkor kell eltérni, ha a külföldi ítélet érvényének elismerése iránt
folytatott eljárás időpontjában hatályos magyar törvény az elkövető számára enyhébb
elbírálást eredményez. A szigorúbb elbírálást előíró új törvény alkalmazása ezen
eljárásban is kizárt, összhangban az alkotmányos alapelvekkel.
A Javaslat az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében pontosan
meghatározza az egyes külföldi államokban ismert részben felfüggesztett
szabadságvesztés büntetés magyar jog szerinti elismerését. A Javaslat értelmében a
bíróság ezt úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésből az elítéltet
feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadság
tartama azonos a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a
büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell
kitöltöttnek tekinteni. Annak érdekében, hogy az így átalakított hazai büntetés a
lehető legnagyobb mértékben hasonlíthasson a külföldi bíróság által kiszabott
részben felfüggesztett szabadságvesztéshez, azaz a magyar jogszabályoknak
megfelelő átalakítás során a feltételes szabadság tartama minél inkább
megegyezhessen a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával,
a Javaslat úgy rendelkezik, hogyha ennek érdekében az szükséges, akkor el lehet
tekinteni a Btk. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott arányoktól, illetve a
feltételes szabadság tartamát legalább egy évben meghatározó Btk. 48. §-a (1)
bekezdésének e rendelkezésétől.
Példaként említhető az az eset, amikor a külföldi bíróság által három év
részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtása esetén azt három év
tartamú szabadságvesztésként ismeri el, amelyből a felfüggesztéstől számítva az
elítéltet feltételes szabadságra bocsátják.
A külföldi ítélet érvényének elismeréséhez kapcsolódó egyik legfontosabb
jogkövetkezmény a büntetett előélethez fűződő joghátrány, amelyről a bűnügyi
nyilvántartásból szerezhető adat. Ezért a Javaslat rendelkezik az ilyen ítélet
adatainak a bűnügyi nyilvántartásba való felvételéről.
4.	Az Nbtv. IV. Fejezetének 2. Címe a külföldi bíróság által kiszabott
szabadságvesztés végrehajtása átvételének feltételeit és eljárásrendjét
koncepcionálisan nem változtatja meg. Egyes, korábban itt elhelyezett szabályok,
amelyeket a külföldi ítélet érvényének elismerésénél is alkalmazni kell, ahogy azt az
Indokolás az előzőekben kifejtette, a Javaslat a IV. Fejezet új 1. Címében helyezi el.
A Magyarországra bevándorolt, valamint a menekültként elismert nem magyar
állampolgárok mellett az Nbtv. nevesíti a Magyarországon letelepedett külföldi
állampolgárokat is, amelyet elsősorban a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való
csatlakozása indokol. A Magyarországhoz kötődő, az országban letelepedett
személyek esetében a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés
végrehajtását a Magyar Köztársaság ugyanúgy átveheti, mint saját állampolgárai
esetében. Ennek megfelelően a végrehajtás átvételéhez való hozzájárulást is
6
vélelmezni kell, ha az ilyen terhelt Magyarországra visszatért a büntetés
végrehajtása előtt.
E vélelem azonban értelemszerűen nem vonatkozhat azokra a személyekre,
akikkel szemben külföldön az eljárást távollétükben folytatták, és azokra a
személyekre sem, akik a büntetés végrehajtása előtt tértek vissza Magyarországra,
és a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását ennek következtében rendelte el
a külföldi bíróság.
Ha az elismerés és a végrehajtás elkülönül, akkor kizárt a fellebbezés az
elismerő határozat ellen a végrehajtás átvehetőségéről döntő eljárásban. A bíróság a
korábbi elismerésről szóló döntéshez kötve van. , azaz egy jogerősen elismert
ítéletről nem mondhatja ki azt, hogy azt nem kellett volna elismerni.
A Javaslat szerint, ha az elismerés és végrehajtás átvétele iránti kérelem
egyszerre érkezik, akkor azok egy eljárásban elbírálhatók, de a ténylegesen
végrehajtandó szabadságvesztés megállapítása ekkor is elkülönül, mivel azt csak az
igazságügyért felelős miniszternek a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről
szóló döntését követően lehet megállapítani. Ebben az eljárásban azonban az
elismerés és a végrehajtás átvétele már nem támadható, legfeljebb annak
időtartama.
5.	Az Nbjt. hatályos IV. fejezetének 2., 3. 4. és 5. Címe tartalmilag nem
változik, csak az új 1. Cím beiktatására tekintettel a §-ok számozásának, illetve ott a
fejezet egészére vonatkozóan szabályozott rendelkezések technikai jellegű
módosítása történik meg.
II.
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003.
évi CXXX. törvény módosítása
A 2. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a törvény 1. §-át, amelyre azért van szükség, mert a
hatályos törvény nem rendelkezik arról, hogy mikor, mely tagállammal szemben kell
az alkalmazását mellőzni. Annak ellenére, hogy az Európai Unió tagállamai számára
kötelező az Egyezmény aláírása, illetőleg a kötelező hatályának elismerése, számos
tagállam még nem tette meg azt. A kötelező hatály elismerése hiányában nincs
jogalapja a tagállamok között a megkeresések közvetlen teljesítésének.
A 3. §-hoz
A módosítás tartalmilag nem hoz újat, csak logikai szempontból cseréli meg a
tagmondatok sorrendjét. „A bűncselekményre a magyar büntető törvényt kell
alkalmazni" fordulat helyett a módosítás a „bűncselekmény magyar joghatóság alá
tartozik” kifejezést használja, mert ez felel meg a jogi szaknyelv követelményeinek.
7
A 4-5. §-hoz
A 2003. évi CXXX. törvény korábbi 37. §-a taxatíve sorolja fel az eljárási
jogsegélyfajtákat, e felsorolás azonban a gyakorlatban nem meríti ki a közvetlen
együttműködés összes lehetséges formáját. A módosítás következtében a felsorolás
elé a „különösen” kifejezés kerül. Ugyanezen okból a Javaslat elhagyja a 2003. évi
CXXX. törvény 36. §-ának (1) bekezdéséből a 37. §-ra való utalást, mivel a
módosítás következtében a felsorolás példálózóvá válik, és így nem sorolja fel
valamennyi, a magyar jogrendszerben létező eljárási jogsegélyfajtát.
E rendelkezések gyakorlati alkalmazását elősegítendő fontos megemlíteni,
hogy e területet szabályozza az 1959-ben kelt, a tagállamok közötti kölcsönös
bűnügyi jogsegélyről szóló Európa Tanácsi egyezmény, valamint a Schengeni
Végrehajtási Egyezmény. Azon tagállamok esetében, amelyek nem részesei a 2000.
évi bűnügyi jogsegély egyezménynek, a kapcsolattartást e két másik nemzetközi
szerződés tartalmazza, amelyek azonban a közvetlen kapcsolattartást nem teszik
lehetővé. Közvetlen megkeresés előterjesztésére tehát - az új 1. §-sal is
összhangban - nincs lehetőség azon tagállam irányába, amelyik a 2000. évi
jogsegély egyezménynek nem részese mindaddig, amíg e tagállam a közvetlen
megkeresések teljesítésének feltételeit a hazai jogrendjében nem teremti meg. így
például Görögország, Írország, Olaszország, Málta és Luxemburg igazságügyi
hatóságai mindaddig a központi hatóságokon keresztül, igazságügyért felelős
miniszter közreműködésével kereshetőek meg, ameddig a kötelező hatály
elismerésére ott nem kerül sor. E kérdésben kétség esetén az igazságügyért felelős
miniszter nyilatkozata irányadó, az adatok pedig nyilvánosan hozzáférhetőek az
Európai Unió Tanácsának honlapján.
A 6. §-hoz
A törvény 67/C. §-ának módosítása egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó
rendelkezéseinek módosításáról szóló 2006. évi LXXXVII. törvény módosítására
tekintettel vált szükségessé, amely a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség
esetén megszüntette az előzetes hozzájárulás megadásának kezdeményezését.
A 7. §-hoz
. 1.1 A hatályos magyar jogszabályok alapján eddig nem volt lehetőség a
külföldön kiszabott pénzbüntetés, pénzbírság Magyarországon történő
végrehajtására, illetőleg a magyar határozat külföldi végrehajtására. Ugyanakkor a
kerethatározat alapján a Kormány köteles lehetővé tenni, hogy a Magyar
Köztársaság területén működő bíróságok az Európai Unió tagállamaiból érkező
megkereséseket főszabályként közvetlenül, vagy - szükség esetén - a központi
hatóság segítségével közvetve fogadják és végrehajtsák.
A Javaslat szerinti módosítás hatálya - a kerethatározatnak megfelelően -
kiterjed a bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg végrehajtására,
amely több típusú fizetési kötelezettséget jelent. Magában foglalja a magyar
büntetőjogi joghátrányok közül a természetes személyekkel szemben kiszabott
8
pénzfőbüntetést és a pénzmellékbüntetést, valamint a jogi személyekkel szemben
alkalmazott pénzbírságot.
A kerethatározat rendelkezése alapján a Javaslat tartalmazza továbbá annak
a lehetőségét, hogy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott, a
sértettnek vagy valamely közcélú szervezetnek fizetendő jóvátétel esetén a
megkeresést teljesítsék. Ennek szükségességét támasztja alá, hogy a kerethatározat
az 1. cikk a) pontja alapján a bíróságon kívül más hatóság határozatának
végrehajtására is vonatkozik, ha „az érintett személynek lehetősége nyílt arra, hogy
valamely, különösen büntetőügyben hatáskörrel rendelkező bíróság elbírálja az
ügyét”, illetve az 1. cikk b) pontja alapján a pénzbüntetés fogalmába a „sértett javára
megállapított kártérítés”, és a büntetőügyben hozott határozatban kiszabott,
„valamely állami alapnak vagy sértetteket segítő szervezetnek fizetendő pénzösszeg”
is beletartozik. A Javaslat által beiktatott 67/L. § a Fejezet hatályát erre is kiterjeszti.
Ezeken túlmenően a Javaslattal beiktatott új V. Fejezet a kerethatározat 1. cikkének
b)	pontja iii) alpontjának megfelelően a büntetőeljárásban felmerült eljárási költség
tekintetében is lehetővé teszi a külföldi megkeresés alapján való végrehajtást.
A Javaslat szerinti eljárásban a külföldi ítélet érvényének külön eljárásban
történő elismerésére nem kerül sor. Ennek oka, hogy a kerethatározat 6. cikke
előírja: a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságai minden további alaki
követelmény nélkül ismerjék el a részükre továbbított határozatot.
1.2.	A hatáskör és az illetékesség szabályainak a Javaslat szerinti
meghatározását célszerűségi szempontok támasztják alá. Ennek megfelelően a
végrehajtás érdekében az a megyei bíróság székhelyen működő helyi bíróság jár el,
amelynek területén a terhelt lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, jogi személy
esetén annak székhelye, telephelye található. Ezek hiányában is előfordulhat, hogy a
terhelt, vagy az érintett jogi személy Magyarországon jövedelemmel vagy vagyonnal
rendelkezik, ilyenkor a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti megyei
bíróság székhelyén működő helyi bíróság jár el. Ha az eljárásra illetékes bíróság
nem állapítható meg, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja.
A kerethatározat lehetővé teszi, hogy a tagállamok központi hatóságot
jelöljenek ki a jogsegély-kérelmek fogadására, illetve továbbítására. Magyarország
esetében - a bizonyítási eszköz, valamint a lefoglalás alá eső dolog, vagyon
biztosítására szolgáló jogsegély-eljáráshoz hasonlóan - ilyen központi hatóság
kijelölésére nem került sor. Ennek elsősorban az oka, hogy az Igazságügyi és
Rendészeti Minisztériumra mint központi hatóságra súlyos munkateher járulna,
amely elsősorban az iratok továbbítására korlátozódna, anélkül azonban, hogy
érdemi szerepet kapna az eljárásban. Az adminisztratív terhek ilyen típusú növelése
nem célszerű. Különös tekintettel arra is, hogy Magyarországon a megkeresések
fogadására magyar nyelven kerül sor, a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó
iratokat a Javaslatban meghatározott illetékességi szabályok szerint, közvetlenül a
végrehajtásra illetékes bíróságnak kell megküldeni. Ezek az Európai Unió erre
hivatott szervezetei segítségével, illetőleg a kapcsolattartásra kijelölt nemzeti
összekötők révén megismerhetők a tagállami bíróságok számára.
A Javaslat a kerethatározat 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban
rendelkezik az áttétel szabályairól is.
9
1.3.	A Javaslat által beiktatott 67/L. § a kerethatározat 5. cikkére támaszkodva
rendelkezik arról is, hogy a mellékletben felsorolt bűncselekmények esetén a kettős
büntethetőség elvét nem lehet alkalmazni, hanem a cselekmény büntetendő
jellegétől függetlenül a végrehajtás iránt kell intézkedni. A fel nem sorolt
bűncselekményeknél azonban az eljáró bíróság köteles megvizsgálni, hogy a
határozatban szereplő tényállás a magyar jog szerint bűncselekménynek minősül-e;
ennek hiányában a megkeresés teljesítését meg kell tagadni. A 2005/214/EK
kerethatározat szélesebb körben határozza meg a kettős büntetendőség elve alól
kivételt jelentő bűncselekményeket az európai elfogatóparancsról és a tagállamok
közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB számú tanácsi kerethatározathoz,
valamint a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést
elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló,
2003/577/IB számú tanácsi kerethatározathoz képest. Lényeges különbség, hogy a
pénzbüntetések elismerésénél több bűncselekmény-fajtát nevesít a kerethatározat,
illetőleg a kettős büntethetőség alóli kivételek nem korlátozódnak a három évnél
súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények körére. Ezért az új 4.
számú mellékletben vétségek is szerepelnek, a felsorolt bűntettek köre pedig tágabb.
Ezért e bűncselekmények listájának elhelyezése külön mellékletben indokolt. A
megfeleltetési táblázat a jogalkalmazás számára csupán irányadó.
2.	A Javaslat által beiktatott 67/M. § a határozat végrehajtása
megtagadásának okait a kerethatározat 7. cikkének megfelelően határozza meg. A
végrehajtás megtagadásának okai a vonatkozó kerethatározatok hasonlósága miatt
részben megegyeznek az európai elfogatóparancs, illetőleg a bizonyítási eszköz,
elkobzás alá eső dolog, vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása iránti intézkedés
végrehajtásával összefüggésben a törvényben felsorolt okokkal. Ha a végrehajtás e
§-ban fel nem sorolt okból lehetetlen, az eljáró bíróságnak a megkeresés
kiegészítése iránt kell intézkednie, amelynek részletes szabályait a törvény 67/D. §-a
tartalmazza.
A Javaslat a kerethatározattal egybehangzóan gazdaságossági okokból
rendelkezik úgy, hogy a 70 eurót meg nem haladó összeg végrehajtása iránti
megkeresést Magyarország nem fogadja. A büntetés összege, illetőleg az egy napi
tételnek megfelelő összeg forintra való átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által
közzétett, a külföldi határozat jogerőre emelkedésének napján alkalmazott hivatalos
devizaárfolyam irányadó. Ha a határozatban, illetőleg a tanúsítványban az összeget
nem euróban tüntették fel, az átszámításnál az MNB hivatalos árfolyamait kell
figyelembe venni azzal, hogy az eredeti összeget először forintra, majd az így
meghatározott összeget euróra kell átváltani. Ha tehát a jogerős határozat szlovák
koronában tartalmazza a pénzbüntetés összegét, akkor azt az MNB hivatalos
árfolyama alapján át kell számítani először forintra, majd euróra, és meg kell
vizsgálni, hogy az ilyen módon euróra átszámított összeg meghaladja-e a 70 eurós
összeghatárt. Ha a határozatban és a tanúsítványban feltüntetett pénznem eltér, a
határozatban megjelölt összeg (pénznem) figyelembe vételére van szükség.
A Javaslat által beiktatott 67/M. §-ban fel nem sorolt ok alapján a megkeresés
megtagadására nem kerülhet sor.
10
3.	A megkeresés végrehajtása érdekében a magyar bíróság megvizsgálja,
hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállnak-e. Ha a 67/M. §-ban
meghatározott okok valamelyike fennáll, az eljáró bíróság ezt végzésben állapítja
meg, amelyet a megkeresést kibocsátó hatóságnak kézbesíteni kell. A kerethatározat
12.	cikke alapján a 67/N. § rendelkezik az eljárás megszüntetéséről, ha a végrehajtás
oka a kibocsátó tagállamban megszűnt, és az eljáró bíróságot erről értesítették.
4.	A Javaslat által beiktatott 67/0. § nem határozza meg a sértett vagy a köz
javára rendelt jóvátétel megfizetésére, valamint a bűnügyi költség végrehajtására
vonatkozó részletes szabályokat, hanem ehelyett az ilyen összeg végrehajtására
vonatkozó külön jogszabályokra utal.
5.	A 67/P. § alapján, ha a tagállami pénzbüntetésről rendelkező határozat
vagy a tanúsítvány nem tartalmazza a napi tételek számát, illetve egy napi tétel
összegét, ezt az eljáró magyar bíróság pótolja a Btk. vonatkozó rendelkezéseiben
meghatározott szempontok mérlegelésével. E rendelkezés értelemszerűen nem
vonatkozik a bűnügyi költségre, illetve a jóvátétel összegére, ahol összegszerű
korlátozást a magyar jog nem ismer. A kerethatározat 8. cikke lehetőséget teremt
Magyarország számára, hogy a Btk.-bán meghatározott, a pénzbüntetés,
pénzmellékbüntetés mértékére vonatkozó korlátozást alkalmazza, ha a
bűncselekményt nem a megkeresést kibocsátó tagállamban követték el, és a
cselekmény magyar joghatóság alá is tartozik.
A kerethatározat 8. cikkére tekintettel a Javaslat különbséget tesz a magyar
joghatóság alá tartozó bűncselekmények és a magyar joghatóság alá nem tartozó
bűncselekmények között. Ez utóbbinál a büntetés összege meghaladhatja a Btk.-ban
meghatározott maximumot, míg a magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmények
esetében a bíróság a megkeresésben meghatározott összeget a törvényben
meghatározott legmagasabb összegre csökkenti. Ez a napi tételek száma és az egy
napi tételnek megfelelő összeg csökkentésével egyaránt történhet.
A magyar bíróság határozza meg a Btk. vonatkozó rendelkezései szerint a
napi tételnek megfelelő összeget abban az esetben is, ha azt sem a határozat, sem
a tanúsítvány nem tartalmazza. A pénzbüntetés összege akkor haladhatja meg a
magyar Btk. alapján meghatározott maximumot, ha a bűncselekmény nem tartozik
magyar joghatóság alá. Ilyenkor is korlátot jelent azonban, hogy átváltoztatás esetén
a szabadságvesztés tartama nem haladhatja meg a Btk.-ban meghatározott
leghosszabb tartamot, ezért a napi tételek száma sem lépheti túl a pénzbüntetésnél
meghatározott maximumot. Ebből következően egy napi tétel összege magasabb
összegben is megállapítható, mint a Btk. alapján kiszabható összeg.
A büntetés összege, illetőleg az egy napi tételnek megfelelő összeg forintra
való átszámításánál az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam irányadó.
A pénzbüntetés végrehajtása a magyar jogszabályok szerint felnőttkorú
elkövető esetén az önkéntességen alapul; ennek hiányában a pénzbüntetés
szabadságvesztésre való átváltoztatásának van helye. Fiatalkorú elkövető esetén az
átváltoztatásra csak a büntetés behajthatatlansága esetén, azaz a Vht. értelmében
sikertelen végrehajtási eljárást követően kerül sor, ekkor a pénzbüntetés
végrehajtása iránt a bíróság a bírósági végrehajtót keresi meg. A Btk.-n alapuló ilyen
11
különbséget a felnőttkorú és a fiatalkorú elkövető között a Javaslat is fenntartja azzal,
hogy a magyar végrehajtási szabályok alkalmazásáról rendelkezik.
A külföldről érkező megkeresések esetében az átváltoztatásra a fiatalkorú és
a felnőtt terheltek esetében is csak akkor kerülhet sor, ha az ehhez való
hozzájárulását a kibocsátó hatóság kifejezetten feltüntette. Az átváltoztatáshoz való
hozzájárulás megtagadása esetén, önkéntes teljesítés hiányában, a határozatot nem
lehet végrehajtani. Ha a tanúsítvány e hozzájárulást nem tartalmazza, a 67/R. §
értelmében a végrehajtás akadályáról a kibocsátót értesíteni kell.
A jogi személlyel szemben nem érvényesül az a korlátozás, amely a jogi
személy által elért eredménnyel arányosan határozza meg a kiszabható pénzbírság
maximumát. Ennek az az oka, hogy az Európai Unió tagállamában a jogi személlyel
szemben alkalmazott pénzbüntetés, illetőleg pénzbírság mértékét - a természetes
személy terheltekhez hasonlóan - a bűncselekményhez rendelt büntetési tételek
határozzák meg. Ez alapvetően más tényezők mérlegelését kívánja meg az eljáró
bíróságtól, mint a bűncselekménnyel elért eredményhez arányos joghátrány
alkalmazása. A magyar jogban ismert korlátozás alkalmazása a tagállamban
kiszabott pénzbírság felülmérlegelését jelentené, amelyet a kerethatározat nem tesz
lehetővé.
A Javaslat biztosítja jogorvoslathoz való jog mint alkotmányos alapjog
érvényesülését, amelyet a bűnügyi jogsegélyhez kapcsolódó eljárásokban is
biztosítani kell.
A Magyarországon folytatott eljárás eredményéről a kibocsátó hatóságot
értesíteni kell.
6.	Ha a büntetőügyben eljáró bíróság Magyarországon kiszabott
pénzbüntetés, pénzmellékbüntetés végrehajtását külföldön célszerűnek látja, a
külföldi végrehajtása iránti megkeresést az eljáró bíróság közvetlenül külföldre küldi
meg. Arról, hogy a megkeresését a hová kell küldenie, a bíróság az Európai
Igazságügyi Hálózat kapcsolattartóján keresztül tájékozódik.
A megkereséshez mindig csatolni kell a tanúsítványt, amely a Javaslat
mellékletében található. A megkeresést a kerethatározat 16. cikkére tekintettel a
fogadó állam hivatalos nyelvén, illetve az általa megadott más nyelvre lefordítva kell
elküldeni. A fordítás költségei az eljáró bíróságot terhelik.
A kerethatározat 4. cikkének (4) bekezdése kizárja, hogy a megkeresést az
eljáró magyar bíróság egyszerre több tagállamba is megküldje, ezért az eljáró
bíróság mérlegelésén múlik, hogy mely tagállamba küldi meg a határozatát.
Az Európai Unió valamely tagállamában sikeresen végrehajtott pénzbüntetés
összege eltérő megállapodás hiányában a kerethatározat 13. cikke alapján a
végrehajtó tagállamban marad.
A határozatot a kerethatározat rendelkezésének megfelelően a 4. számú
mellékletben szereplő formanyomtatvánnyal együtt kell megküldeni a másik tagállam
12
igazságügyi hatósága részére. A formanyomtatvány megegyezik az Európai Unió
Hivatalos Lapjában megjelent tanúsítvánnyal.
A 8. §-hoz
A Javaslat a törvény 100. §-át kiegészíti azzal, hogy az igazságügyi és
rendészeti miniszter nyilatkozata kérhető, ha a jogalkalmazás körében kétség merül
fel aziránt, hogy a törvényben szabályozott eljárási jogsegélyformákat szabályozó
kerethatározatokat, illetőleg egyezményeket egyes tagállamok alkalmazzák-e, a
megfelelő szabályok átültetésére sor került-e, illetőleg hogy a tagállami jogszabályok
a megkeresés milyen fogadását teszik lehetővé. Erre azért lehet szükség, mert
egyes tagállamok a kerethatározatok egyes rendelkezéseinek alkalmazásától a
kerethatározat által is deklaráltan eltérhetnek, így tett például az Egyesült Királyság
és Írország a 2003/577/IB kerethatározat 4. cikkében. Ezen országok megkeresésére
egyes büntetőeljárási kényszerintézkedések végrehajtása iránt csak központi
hatóságon keresztül van lehetőség.
A 9. §-hoz
A törvény jogharmonizációs klauzulája kiegészül a Tanács 2005/214/IB
kerethatározatára való hivatkozással, mivel a módosítást egyebek mellett
Magyarországnak az Európai Unió e jogi aktusának való megfelelési kötelezettsége
tette szükségessé.
A 10. §-hoz
A bírósági végrehajtásról szóló törvény végrehajtható okiratainak felsorolását
a Javaslat kiegészíti „az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban
bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről” fordulattal. A módosítást a
kerethatározatban foglaltak teszik szükségessé. A 10. § d) pontjának felosztását az
áttekinthető szabályozás igénye támasztja alá.
A 11. §-hoz
Amennyiben a Fővárosi Bíróság határozata alapján a külföldi ítélet szerinti
szabadságvesztés átvehető, az átvételről hozott végső döntés az igazságügyi és
rendészeti miniszter diszkrecionális hatáskörébe tartozik. Problémát okozott azonban
a gyakorlatban, hogy a külföldi ítéletnek a végrehajtás átvétele nélküli elismerése
esetére az Nbjt. nem tartalmazott olyan szabályokat, amelyek arra vonatkoznak,
hogy az igazságügyért felelős miniszter a külföldi elítélés tényére vonatkozó, a
kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 22. cikke alapján kapott
értesítésekkel mit tegyen.
A Be. korábbi - a Javaslat által hatályon kívül helyezett és az Nbjt-be átültetett
-	579. §-ából logikusan az következik, hogy a miniszter megküldi a Fővárosi
Bíróságnak, de ezt követően, ha nincs szükség a szabadságvesztés
13
végrehajtásának átvételére, a miniszternek nincsen diszkrecionális döntési joga.
Ezért teljesen indokolatlan és időelhúzó volt a Bnyt.-nek az az előírása, miszerint az
elismerés tényéről a miniszter értesítse a nyilvántartót. Erre tekintettel a Javaslat úgy
módosítja a Bnyt.-t, hogy a bűntettesek nyilvántartása a külföldi elítélés érvényének
elismerése esetén nem a miniszter, hanem a bíróság erről szóló értesítését
tartalmazza.
A 12-13. §-hoz
A Javaslat jogharmonizációs klauzulája felsorolja mindazon európai uniós jogi
aktusokat, amelyek végrehajtásának a Javaslat eleget tesz. A Javaslat pontosítja a
törvény mellékleteiben szereplő táblázatokat, tekintettel az elmúlt időszakban
bekövetkezett, a Btk.-t érintő törvénymódosításokra is. Ugyanakkor a
pénzbüntetések átvételéhez a Javaslat az új 4. számú mellékletben külön felsorolja
azokat a bűncselekményeket, amelyekkel összefüggésben nem vizsgálható a kettős
büntetendőség feltétele.
A törvény kihirdetésétől számított 15. napon belül való hatálybalépését az
indokolja, hogy a kerethatározat átültetésére nyitva álló határidő 2007. március 22.
Emellett a Javaslat a kormányzati szervezetalakítással összefüggő
törvénymódosításokról szóló törvénnyel összefüggő módosításokat is tartalmazza.
Az új 5. számú melléklet a vonatkozó kerethatározat mellékletében szereplő
formanyomtatványt veszi át szó szerint. E melléklettel kapcsolatban megjegyzendő,
hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény 5. §-ában kimondott célhoz kötöttség elvével összhangban
kell megállapítani a kezelendő adatok körét is. Az érintettek személyes adatai közül
csak azok továbbíthatók a külföldi hatóság részére, amelyek a kötelezett természetes
személy azonosításához és a végrehajtás foganatosításához elengedhetetlenek.
Erre tekintettel a magyar hatóságok az érintett személy személyi azonosító számát
(korábbi személyi számát), TÁJ számát azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben a
terhelt azonosítása e számok ismerete nélkül nem lehetséges, a tagállami
hatóságokkal nem közölhetik annak ellenére sem, hogy ilyen rovatot a
formanyomtatvány tartalmaz.