﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1916. számú
törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez
kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2007. január
2
2007. évi ... törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez
kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról
1.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény)
10.	§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és
elhelyezésének módjára, valamint a nemteljesítés esetén alkalmazandó intézkedésekre
vonatkozó előírásokat.”
2.	§
Az MNB törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más
intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi
kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb
közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó
szervezet részére - a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1) bekezdésében említett
tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló közösségi rendeletben
foglaltak figyelembevételével - nem nyújthat folyószámla hitelt, nem biztosíthat részükre
semmi egyéb hitellehetőséget, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól
nem vásárolhatja meg.”
3.	§
Az MNB törvény 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MNB vezeti a központi értéktár pénzforgalmi számláját.”
4.	§
Az MNB törvény 26. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Pénzforgalommal kapcsolatos feladatok”
5.	§
Az MNB törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint
bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt
határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.
(2)	Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes
pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni.
3
(3)	Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő
bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától
számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja.
(4)	Az MNB által kibocsátott érmékből a készpénzfizetési forgalomban - címletenként -
legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az
adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek az érméket korlátlan mennyiségben kötelesek
fizetésül elfogadni.
(5)	A hamis, meghamisított, lyukasztással vagy más módon megcsonkított érméket nem
szabad, a nehezen felismerhető érméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű
használat következtében nehezen felismerhető érméket a hitelintézetek vagy adóhivatalok és a
posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják. A csonka
vagy nem rendeltetésszerű használat következtében nehezen felismerhető érmékért az MNB
ellenértéket nem térít.
(6)	A hamis vagy meghamisított bankjegyeket nem szabad, a hiányos (csonka) és a sérült
bankjegyeket nem kell fizetésül elfogadni. A hiányos (csonka) bankjegyért az MNB
ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek
és a posta pénztárai a hiányos (csonka) és a sérült bankjegyet az MNB-nél történő
becserélésre átveszik. A hiányos (csonka) és a sérült bankjegyek becserélését - a (8)
bekezdésben foglaltak kivételével - az MNB költségmentesen végzi. A hiányos (csonka) vagy
a sérült bankjeggyel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja esetén, a bűnüldöző szervek
vizsgálatának lezárultáig az MNB visszatarthatja a bankjegy vagy érme ellenértékének
térítését.
(7)	Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy
érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.
(8)	Az MNB a pénzlopás megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala
miatt sérült bankjegyek cseréjét díj felszámításával végzi, kivéve, ha a becserélő (sértett) -
hatóság által kiállított dokumentummal - igazolja, hogy a sérülés rablás vagy lopás kísérlete,
vagy ténylegesen elkövetett rablás vagy lopás miatt következett be.
(9)	E § alkalmazásában
a)	sérült bankjegy: a fizikai (mechanikai) vagy vegyi hatásra megváltozott állapotú, illetve
bármely más módon sérült bankjegy,
b)	hiányos (csonka) bankjegy: a nem teljes felületű bankjegy.”
6.	§
(1)	Az MNB törvény 31/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni
védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen
a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Az MNB
készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat alapján hamisnak vagy
meghamisítottnak minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban
történő felhasználás céljából - az adott büntetőeljárás jogerős lezárásáig - jogosult a
feltehetően hamis vagy meghamisított fizetőeszközök természetes személy befizetőjének
(birtokosának) személyes adatait (családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése
és száma) kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben a
büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére továbbítani.”
(2)	Az MNB törvény 31/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(4) A hitelintézetek, a Magyar Államkincstár, a pénzváltók és a pénzfeldolgozók, valamint a
postai pénzforgalmi közvetítő és postai pénzügyi tevékenységet, valamint készpénz-átutalási
szolgáltatást végző szervezetek kötelesek az általuk forgalmazott, illetve feldolgozott magyar
és külföldi fizetőeszközök valódiságát megvizsgálni és a fellelt feltehetően hamis vagy
meghamisított fizetőeszközöket az MNB-nek haladéktalanul megküldeni, illetőleg átadni,
valamint a fellelés körülményeiről az MNB által előírt módon és tartalommal, ideértve az (1)
bekezdésben meghatározott személyes adatokat is, adatszolgáltatást teljesíteni.”
7.	§
Az MNB törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § Az MNB, a hitelintézetek és a posta érmét - címletenként legfeljebb 100 darabot - más
címletű érmére, illetőleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű - címletenként legfeljebb
100 darab - bankjegyre, illetőleg érmére díj-, jutalék- és költségmentesen vált át.”
8.	§
Az MNB törvény 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzatot készíteni vagy készíttetni
bármely célra csak az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az
utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB
elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.
(2) Az euro utánzatokra - ideértve az euro érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is -
vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az MNB elnökének
rendelete határozza meg.”
9.	§
(1)	Az MNB törvény 49. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A monetáris tanács tagjait a köztársasági elnök kizárólag abban az esetben mentheti fel,]
„b) ha a monetáris tanács tagja neki felróható okból nem felel meg a feladatai ellátásához
szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.”
(2)	Az MNB törvény 49. §-ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) A monetáris tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével
megválasztja a monetáris tanács elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes megbízatásának
megszűnése esetén a monetáris tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest választ.”
10.	§
(1)	Az MNB törvény 58/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában
meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai a kinevezésüket követő harminc
5
napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásuk megszűnését követő harminc
napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú - a személyi
részben az országgyűlési képviselő megnevezés alatt ezen érintett személyeket értve -
vagyonnyilatkozatot tesznek. Az évenkénti vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé
válásának évében január 31-ig kell megtenni az azt megelőző év december 31-ei állapotára
vonatkozóan. A kinevezéskor, illetve a felmentéskor esedékes vagyonnyilatkozatot a
kinevezés, illetve a felmentés napjának állapotára vonatkozóan kell megtenni. A
nyilatkozattételre kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös
háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek az országgyűlési
képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú - a személyi részben az országgyűlési
képviselő megnevezés alatt ezen érintett személyeket értve - vagyonnyilatkozatát. A
vagyonnyilatkozat - kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát - nyilvános.”
(2) Az MNB törvény 58/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában
meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai vagyonnyilatkozatára, illetve az
azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselők
vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni. A vagyonnyilatkozat oldalhű másolatát - a hozzátartozók
vagyonnyilatkozata nélkül, az azonosító adatok kivételével - az Országgyűlés elnöke az
Országgyűlés honlapján közzéteszi.”
11.	§
(1)	Az MNB törvény 60. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Magyar Nemzeti Bank elnöke a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint
rendeletben szabályozza]
„c) a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint
a nemteljesítés esetén alkalmazandó intézkedéseket,”
(2)	Az MNB törvény 60. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Magyar Nemzeti Bank elnöke a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint
rendeletben szabályozza]
„g) az euro utánzatokra - ideértve az euro érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is -
vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével,”
(3)	Az MNB törvény 60. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyminiszter véleményét nem kell
kikérni."
6
12. §
Az MNB törvény 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) Az MNB jogosult azon szervek részére, amelyeknek pénzforgalmi számlát vezet,
illetőleg vezethet, forintban a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység
körébe tartozó bármely műveletet végezni.
(2)	Az MNB jogosult az (1) bekezdés alá nem tartozó szervek és természetes személyek
részére jogszabály, illetve nemzetközi szerződés alapján a pénzügyi szolgáltatási tevékenység
körébe tartozó bankletét elfogadása (bankletéti ügylet) műveletet végezni.
(3)	Az MNB forintban vezetheti az MNB alkalmazottainak bankszámláját, tőlük betétet
fogadhat el, illetőleg hitelt nyújthat nekik, továbbá részükre egyéb pénzügyi szolgáltatásokat,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az állam által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok tekintetében befektetési szolgáltatásokat végezhet.
(4)	Az MNB vezetheti a postának az országos készpénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos
bankszámláját.
(5)	Az MNB jogosult külföldi pénznemben és nemesfémekkel, továbbá külföldiekkel
forintban a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely
műveletet végezni.”
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosítása
13.	§
(1)	A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-a (1) bekezdésének
c)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:]
„ca) a Kormány rendeletet,
cb) a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet,”
(2)	A Jat. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányrendelet és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete törvénnyel, a
miniszteri rendelet törvénnyel és kormányrendelettel, az önkormányzati rendelet pedig
törvénnyel, kormányrendelettel és miniszteri rendelettel nem lehet ellentétes.”
14.	§
A Jat. 7. §-át követően az alábbi címmel és 7/A. §-sal egészül ki:
„A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete
7/A. § A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében
rendeletet bocsát ki."
7
15.	§
A Jat. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyminiszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más
jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes
jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek. A Magyar Nemzeti
Bank elnökének rendelete esetében az igazságügyminiszter véleményét nem kell kikérni."
Záró rendelkezések
16.	§
E törvény 8. §-a az euro-érmékhez hasonló emlékérmékről és érmékről szóló, 2004. december
6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet, illetve e rendelet hatályának a nem résztvevő tagállamokra
való kiterjesztéséről szóló, 2004. december 6-i 2183/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtását
szolgálja.
17.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Jat. 51/A. §-a és az azt megelőző
cím, továbbá az MNB törvény 60. §-ának (3)-(4) bekezdése.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB törvény 27. §-ának (2)
bekezdése és 60. §-a (1) bekezdésének hf) pontja, valamint a kötelezően alkalmazandó egyes
kamatlábak mértékéről szóló 2/1991. (PK 23.) MNB rendelkezés, valamint az azt módosító
10/1992. (PK. 24.) MNB rendelkezés és 8/1994. (PK. 12.) MNB rendelkezés.
8
Általános indokolás
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) 2004. évi
Konvergenciajelentéseiben megfogalmazott, az MNB intézményi és személyi
függetlenségével kapcsolatos kritikai észrevételeket orvosolja a törvényjavaslat. A megkívánt
intézményi függetlenség érdekében az MNB elnökének rendelete esetében az
igazságügyminiszter véleményezési joga megszűnik. A megkívánt személyi függetlenség
érdekében az MNB vezetői esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos
elmulasztását, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adat, tény szándékosan valótlan
közlését nem nevesíti külön felmentési okként a módosított előírás.
A jogharmonizációt szolgálja az a javasolt módosítás is, amelynek célja az euro utánzatokra
vonatkozó közösségi szabályozás (az euro-érmékhez hasonló emlékérmekről és érmékről
szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet, illetve e rendelet hatályának a nem
részt vevő tagállamokra való kiterjesztéséről szóló, 2004. december 6-i 2183/2004/EK tanácsi
rendelet) MNB törvénnyel való összhangjának megteremtése.
A javaslat szerint az MNB vezető tisztségviselői vagyonbevallásukat - az országgyűlési
képviselői megbízatással nem rendelkező állami vezetők vagyonnyilatkozat-tételének
szabályozásával analóg módon, ahhoz hasonlóan - az országgyűlési képviselőkre érvényes
szabályok szerint teszik meg. A javaslat részletesen előírja azt is, hogy a megteendő
vagyonnyilatkozatok milyen időpont vagyoni állapotára vonatkozzanak. Az eljárási szabályok
az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályozást követik. A javaslat egyértelművé teszi,
hogy a vagyonnyilatkozatokat az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és
mandátumvizsgáló bizottsága kezeli és azokat az Országgyűlése elnöke hozza nyilvánosságra.
Az Európai Központi Bank észrevételének a figyelembevételét jelenti a tartalékokra
vonatkozó előírások pontosítása is. A törvényjavaslat lehetővé teszi az MNB számára, hogy
devizatartalék kezelési célból elsődleges piacon is megvehesse a többi EU tagállam
adósságpapírjait. A pénzkibocsátásra vonatkozó rendelkezésekben egységesebbé válik a
törvény fogalomhasználata. A magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni
védelme érdekében az ezzel összefüggő feladatai ellátása során az MNB személyes adat
kezelésére is jogosult, a valódiság- és forgalomképességi vizsgálatra kötelezettek köre bővül.
Részletes indokolás
1.	§
Az Európai Központi Bank észrevételének figyelembevételével a tartalékokra vonatkozó
előírások pontosítását tartalmazza a rendelkezés.
2.	§
A rendelkezés lehetővé teszi az MNB számára, hogy devizatartalék kezelési célból elsődleges
piacon is megvehesse a többi EU tagállam adósságpapírjait, a Szerződés 104. cikkében és a
104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak
meghatározásáról szóló, 1993. december 13-i, 3603/93/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak
megfelelően.
9
3.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 2006. január 1-től hatályos módosítása
folytán a központi értéktár az elszámol óháztól jogilag elkülönült, új, önálló intézményként
jelenik meg. Az MNB-nek a központi értéktár, mint potenciális fizetési rendszertag részére
történő számlavezetési kötelezettségét ezért külön nevesíteni kell.
4.	§
A cím módosítását az indokolja, hogy az alá tartozó 26. és 27. §-ok olyan feladatokat is
tartalmaznak, amelyek bár szorosan kapcsolódnak a pénzforgalomhoz, nem kifejezetten
pénzforgalmi (hanem pl. kijelölő hatósági, jogi szabályozási) feladatok.
5.	§
A pénzkibocsátásra vonatkozó rendelkezésekben a jelenleg felváltva használt „érme” és
„pénzérme” kifejezés egységesítésre kerül az érme kifejezés alkalmazásával. A rendelkezés
egy bekezdésben szabályozza a megcsonkított érmékre vonatkozó rendelkezéseket, bővíti
ezen érmék fogalmi körét, továbbá megszünteti a sérült nemesfém érmék átvételét. A csonka
bankjegyek és az egyéb módon sérült bankjegyek között különbséget tesz. A rendelkezés
előírásai szerint a hiányos (csonka) vagy a sérült bankjeggyel kapcsolatban bűncselekmény
gyanúja esetén, a bűnüldöző szervek vizsgálatának lezárultáig az MNB visszatarthatja a
bankjegy vagy érme ellenértékének térítését. Az MNB a pénzlopás megelőzésére használt
biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek cseréjét díj felszámításával
végzi, kivéve, ha a becserélő (sértett) - hatóság által kiállított dokumentummal - igazolja,
hogy a sérülés rablás vagy lopás kísérlete, vagy ténylegesen elkövetett rablás vagy lopás miatt
következett be.
6.	§
A magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelme, a pénzhamisítási
ügyekben a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében a rendelkezés biztosítja, hogy a
fellelt, feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegyek és érmék benyújtójára (birtokosára)
vonatkozó személyes adatnak minősülő információk is rendelkezésre álljanak, a
pénzhamisítás elleni globális védelem érvényesüljön. A rendelkezés előírja a magyar és a
külföldi törvényes fizetőeszközök valódiság- és forgalomképességi vizsgálatára kötelezettek
körének a Magyar Államkincstárral történő bővítését.
7.	§
Miután pénztár nélkül is lehet érmét, illetve bankjegyet váltani, a pénztár kifejezés
elhagyásával a kötelezettek eldönthetik, hogy a váltási kötelezettségüknek milyen módon
tesznek eleget.
8.	§
A módosítás célja az euro utánzatokra vonatkozó közösségi szabályozás MNB törvénnyel
való összhangjának megteremtése, hiszen a nemzeti szabályozás nem terjedhet ki a közösségi
rendeletekben szabályozott területekre, illetve az MNB-nek nincs engedélyezési jogosítványa
10
az euro-érmékhez hasonló emlékérmek és érmék tekintetében. Az euro utánzatok esetében
kötelező közösségi szabályozás van. Az EKB-nak - az eurobankj egy-kibocsátás
engedélyezése tekintetében fennálló, kizárólagos jogosultságán alapulva - az eurobankjegy-
utánzatokra vonatkozóan van szabályozási hatásköre, a Bizottságnak pedig engedélyezési
jogköre áll fenn az euro-érmék utánzata vonatkozásában. Az MNB-t a továbbiakban is
megilleti az euro utánzatok vonatkozásában a jogszabályalkotás joga a közösségi jog által
nem szabályozott kérdésekben.
9.	§
Az EKB és a Bizottság Konvergenciajelentésében a személyi függetlenség terén megkívánt
módosítások érdekében - bár a vagyonbevallási kötelezettség jelenlegi, MNB törvényben
előírt szabályozása fennmarad - megszüntetésre kerül annak külön nevesítése, hogy a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása, vagy a vagyonnyilatkozatban
lényeges adat, tény szándékosan valótlanul közlése felmentési ok.
A monetáris tanács elnökhelyettesét illetően jelenleg nincs előírás az évközi változás esetére,
ennek pótlására kerül sor.
10.	§
A javaslat szerint az MNB vezetői (elnök, alelnökök, a monetáris tanács és a felügyelő
bizottság tagjai) vagyonnyilatkozatukat - a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben az
országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező állami vezetők vagyonnyilatkozat-
tételére előírt szabályozással analóg módon, ahhoz hasonlóan - az országgyűlési képviselőkre
érvényes szabályok szerint teszik meg. A javaslat részletesen előírja azt is, hogy a megteendő
vagyonnyilatkozatok milyen időpont vagyoni állapotára vonatkozzanak. Az eljárási szabályok
is az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályozást követik, ami azt jelenti, hogy -
eltérően az állami vezetőktől - az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és
mandátumvizsgáló bizottsága kezeli a vagyonnyilatkozatokat és azokat az Országgyűlés
elnöke hozza nyilvánosságra; ily módon is egyértelművé téve, hogy sem a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszternek, sem a Miniszterelnöki Hivatalnak e téren semmilyen funkciója
nincs.
11.	§
Az Európai Központi Bank észrevételének figyelembevételével a tartalékokra vonatkozó
előírások pontosítását tartalmazza a rendelkezés.
Az MNB-t a továbbiakban is megilleti az euro utánzatokra - ideértve az euro-érmékhez
hasonló érmeket és zsetonokat is - vonatkozó előírásokat illetően a szankciókra vonatkozó
szabályok kivételével a jogszabályalkotás joga.
A (3) bekezdés szerint a törvényjavaslat az intézményi függetlenség terén megkívánt
módosítások érdekében megszünteti azt az előírást, hogy az igazságügyminiszternek joga van
véleményezni az MNB elnökének rendelettervezetét. Ehhez nem elégséges az MNB törvény
módosítása, hanem szükséges a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) módosítása is
(13-15. §).
12. §
11
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)
következetesen külön kezeli a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,
ezért szükséges a "kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység” következetes megjelenítése
az MNB törvényben is. A nem számlavezetési körbe tartozó alanyok tekintetében a csekk,
utazási csekk kibocsátása és vele fizetési forgalom lebonyolítása ma már üres halmazt jelentő,
okafogyott tevékenységi jogosultság, ezért fenntartása indokolatlan.
13-15. §
A Jat. módosítása során - az Alkotmány 32/D. § (4) bekezdésével összhangban - bekerül e
törvénybe az MNB elnök rendelete. Az MNB intézményi függetlensége terén megkívánt
módosítások érdekében megszűnik az az előírás, hogy az igazságügyminiszternek joga van
véleményezni az MNB elnökének rendelettervezetét.
16.	§
A jogharmonizációt szolgálja az a módosítás, amelynek célja az euro utánzatokra vonatkozó
közösségi szabályozás (az euro-érmékhez hasonló emlékérmekről és érmékről szóló, 2004.
december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet, illetve e rendelet hatályának a nem részt vevő
tagállamokra való kiterjesztéséről szóló, 2004. december 6-i 2183/2004/EK tanácsi rendelet)
MNB törvénnyel való összhangjának megteremtése. Erre figyelemmel megfelelő
jogharmonizációs záradék felvétele szükséges e törvénybe.
17.	§
A (2) bekezdés értelmében hatályukat vesztik az MNB törvény azon előírásai, amelyek az
MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyminiszterrel való egyeztetést írják elő. Ez a
Jat. módosításával tartalmilag összefüggésben van. Hatályát veszti a Jat.-ban jelenleg még
szereplő jegybanki rendelkezésről való előírás.
A (3) bekezdés értelmében a jelenleg működő hitelintézeti el számol óházak valós pénzügyi,
likviditási kockázatot nem hordoznak, ezért esetükben nincs létjogosultsága kockázati alap
képzés rendeletben való előírásának. Az értékpapír elszámolóházak vonatkozásában a
rendeleti úton történő szabályozás biztosítását a központi szerződő fél szerepet is betöltő
tőkepiaci elszámolóház és a központi értéktár funkciójának egy intézményen belüli ellátása
indokolta. A központi szerződő fél teljesítési kötelezettsége kedvezőtlen piaci körülmények
között tőkevesztést okozhat, ami akadályozhatja a központi értéktári feladatok folyamatos,
zökkenőmentes ellátását. A Tpt. 2006. január 1-jétől hatályos módosítása előírja a központi
értéktári és az elszámolóházi tevékenység teljes szervezeti szétválasztását, ezért a rendeleti
szabályozás okafogyottá vált. A (3) bekezdésben foglaltak az MNB rendelkezések technikai
deregulációját is szolgálják. A megnevezett MNB rendelkezések hatályos jogrendünkből
történő eltávolítása pusztán technikai jogtisztulást eredményez, semmiféle érdemi
jogalkalmazási relevanciájú változással nem jár.