﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1971. számú
törvényjavaslat
egyes agrár tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2007. február
2
2007. évi...törvény
egyes agrár tárgyú törvények módosításáról
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
1.	§
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 41.
§-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a §
kiegészül a következő (2) bekezdéssel és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre
változik:
„41. § (1) Tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatala a tenyésztési
hatósághoz történt bejelentés és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételek
megtartásával végezhető, ha”
„(2) A bejelentési kötelezettséget az Európai Unió tagállamából történő
behozatal esetén a tenyésztési hatóság felszólítására a beszállítást megelőző napon,
harmadik országból történő behozatal esetén a beszállítást legalább 15 nappal
megelőzően, külön felszólítás nélkül kell teljesíteni. A tenyésztési hatóság az Európai
Unió tagállamából történő behozatal esetén kivételes esetben a beszállítást két nappal
megelőző értesítésre is felszólíthat.”
2.	§
Az Átv. 47/A. §-a a következő új 7. ponttal egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
7-31. pontjának számozása 8-32. pontra változik:
/Ez a törvény/
„7. az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a
belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és
tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi
irányelvnek;”
/való megfelelést szolgálja./
3. §
Az Átv. 49. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Felhatalmazást kap/
„b) a miniszter, valamint a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a védett
őshonos, és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körét, valamint a kijelölésük
rendjét együttes rendeletben határozza meg.”
3
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása
4.	§
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban:
Evt.) 4. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:/
„h) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön
jogszabály alapján létesített ültetvényre.”
5.	§
Az Evt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdő faállományának kitermelését - a faültetvény kivételével - az
üzemtervi előírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján
lehet végezni. A fakitermelési munka végrehajtója köteles az engedély egy példányát a
munkavégzés során magánál tartani és azt az erdészeti hatóság képviselőjének
felszólítására bemutatni. Ennek elmulasztása az erdőgazdálkodási szabályok
megsértésének minősül és ebben az esetben a hatóság képviselője a munkát leállítja,
továbbá a munkavégzőt a helyszín elhagyására felszólítja. A faültetvényből történő
fakitermelést az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni.”
6.	§
Az Evt. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az erdészeti hatóság külön jogszabály szerinti esetben szakhatóságként
eljárva az erdőterület megosztásához akkor adja meg a hozzájárulást, ha az újonnan
kialakítandó földrészletek közúton, vagy erdészeti magánúton megközelíthetők és
szélességük átlagosan a harminc métert eléri, továbbá a megosztással ültetvény és
ültetvényszerű erdők esetében másfél hektárnál, egyéb esetekben három hektárnál
kisebb földrészlet nem keletkezik.”
7.	§
Az Evt. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást az erdei termék szállítója köteles a
szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni.
(3)	Amennyiben az erdőgazdálkodó az (1) bekezdésben foglalt, vagy a szállító a
(2)	bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az az erdőgazdálkodási
szabályok megsértésének minősül.”
4
8. §
Az Evt. 102. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a § (2)
bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:
„(2) Az erdőgazdálkodási szabályok 79. § (2) bekezdése szerinti megsértése
esetén az erdőgazdálkodási bírságot a szállítóval szemben kell kiszabni.
(3)	Az erdőgazdálkodási szabályok 60. § (1) bekezdése szerinti megsértése
esetén az erdőgazdálkodási bírságot a fakitermelési munka végrehajtójával szemben
kell kiszabni.”
9.	§
Az Evt. 103. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az erdővédelmi bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legnagyobb mértéke
kétszázezer forint. Amennyiben az erdő látogatója fakitermelést végez anélkül, hogy
arra jogosult lenne, az erdővédelmi bírság összege a kitermelt faanyag minden
köbmétere után harmincezer forint.”
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
1996. évi L V. törvény módosítása
10.	§
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vadászterület határának megállapítására irányuló földtulajdonosi gyűlés
legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző 6
hónappal hívható össze.”
11.	§
A Vtv. 16. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény
alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó
rendelkezéseit azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a
vadgazdálkodási üzemterv lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel
rendelkeznek. Amennyiben több jogosult gyakorolhatja az előhaszonbérletre
vonatkozó kedvezményt, úgy e jogosultak - eltérő megállapodás hiányában - az
általuk hasznosított terület nagysága alapján megállapított sorrendben élhetnek az új
vadászterületre vonatkozó előhaszonbérleti joggal.”
5
12. §
A Vtv. 31. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a §
jelenlegi (2)-(3) bekezdése számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
„(2) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények,
berendezések tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási
üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések
létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel
a jogosulttal szemben.”
13.	§
A Vtv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása,
továbbá a vad engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása
a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.”
14.	§
A Vtv. 68. § (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:/
„f) a hurok, horog, madárlép, verem;
g)	a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.”
15.	§
(1)	A Vtv. 71. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j)-k) ponttal egészül ki :
/A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:/
„a) légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy
járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről,
továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből;”
„d) mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli
használatával;”
„j) vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom
hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat,
k) a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati
hatóság engedélye nélküli - vadászat.”
(2)	A Vtv. 71. §-a (2) bekezdésének b) és g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h)-m) ponttal egészül ki:
6
/A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel
történő vadászat:/
„b) a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő
(félautomata), vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver;”
„g) a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és
megcsonkított élő csali állat;”
„h) az áramütést előidéző elektromos eszközök;
i)	az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;
j) tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés;
k) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre
alkalmas célzóeszközök;
l) mérgezett vagy altató csalétkek;
m) vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása
körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok
esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását
eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve
eljárás és módszer.”
(3)	A Vtv. 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a vadászat rendje
megsértésének minősül, ha a vadász megsérti az azonosítójel használatára vonatkozó,
a törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket.”
16.	§
A Vtv. 81. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak
megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól
kéri, a szakértőt a károsult kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki.”
17.	§
A Vtv. 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok
megsértésének minősül, ha a jogosult:
a)	nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el
a felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító
jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a
jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a
7
társas-, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász
szolgálati naplóját nem adja le a vadászati hatóságnak;
b)	amennyiben a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az
üzemtervi ciklust követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus
megkezdését követő 15. napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a
teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati
hatóságnál történő lezárását és ismételt érvényesítését;
c)	a vadászterületnek nem minősülő területen vagy a vadasparkban tartott
nagyvadat hatósági engedély nélkül a vadaskertbe kihelyezi, valamint a hatósági
engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak
nem tesz eleget, továbbá vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból
származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez ki;
d)	az éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;
e)	a hivatásos vadász alkalmazása során
ea)	az alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati
hatóságnak,
eb)	a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati
hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;
f)	elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe
bejegyezni a vadászterület kódszámát.”
18. §
(1)	A Vtv. 84. § (1) bekezdése a következő i)-j) ponttal egészül ki:
/A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:/
„i) a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati
naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását 5
munkanapon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;
j) aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban
előírt megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el.”
(2)	A Vtv. 84. § (2) bekezdése első mondatának helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdés a)-f) és i)-j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke
legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet.”
19.	§
A Vtv. 101. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:/
„b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek,
valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, 6. cikk (1)-(2) bekezdés,
11.	cikk, 12. cikk, 14. cikk, 15. cikk és VI. számú melléklet.”
8
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása
20.	§
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 7.
§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közérdekű védekezés költségei magukba foglalják a vállalkozó -
szerződés alapján megfizetett - díját, valamint a védekezés elrendelésével és a
végrehajtásával kapcsolatban a növényvédelmi szervnél, valamint az ingatlanügyi
hatóságnál felmerült valamennyi költséget.”
21. §
(1)	Az Ntv. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a
növényvédelmi szerv elrendeli a parlagfű elleni közérdekű védekezést. ”
(2)	Az Ntv. 7/A. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül
nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezést abban az esetben rendelik
el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt
tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja.”
22. §
Az Ntv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyező hatóság az új megengedett növényvédő-szermaradék
határérték megállapítása esetén az Európai Bizottság által meghatározottak alapján
adja ki az engedélyt. A forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédő szerről az
engedélyező hatóság okiratot állít ki.”
23.	§
(1)	Az Ntv. 14. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyező hatóság a növényvédő szer forgalomba hozatalát és
felhasználását - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén - akkor engedélyezi,
ha”
(2)	Az Ntv. 14. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
9
„h) a kérelmező - külön jogszabály szerint - igazolja, hogy az engedélyezni
kért termék, vagy annak bármely jellemzője, így elnevezése harmadik személy
szellemi tulajdonjogát nem sérti.”
(3)	Az Ntv. 14. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (4)-(7) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
„(4) Az engedélyező hatóság az engedély megadásáról mikroorganizmusok
esetében 12 hónapon belül dönt.”
24.	§
Az Ntv. 15/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) Az engedélyező hatóság az engedély megadásáról 60 napon belül dönt. ”
25.	§
Az Ntv. 16. § (2) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
/Az engedélyező hatóság a növényvédő szer engedélyét visszavonja, ha/
„e) az engedélyes a közösségi eljárásban engedélyezett hatóanyagot tartalmazó
növényvédő szer felülvizsgálata során nem teljesíti a külön jogszabályban előírt
feltételeket, vagy
f)	amennyiben a 14. § (1) bekezdésben írt feltételek bármely okból nem
teljesülnek.”
26.	§
Az Ntv. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A termésnövelő anyagokra értelemszerűen alkalmazni kell a 15. § (5)
bekezdésének a) pontját.”
27.	§
Az Ntv. 50. §-a a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
/A növényvédelmi szerv/
„a)javaslatot tesz a védett zóna kijelölésére; "
28.	§
Az Ntv. 54. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A növényvédelmi hatóság/
10
„j) növényt, növényi terméket és ezek előállítását, raktározását, forgalmazását,
valamint szállítóeszközöket, engedélyköteles termékek szállítását, raktározását,
forgalmazását, felhasználását, illetőleg helyiségek, berendezések, növényvédelmi
gépek, felszerelések forgalmazását, használatát ellenőrizheti, feltételhez kötheti,
felfüggesztheti, megtilthatja, és a növényeket, növényi termékeket és
csomagolóanyagokat megsemmisíttetheti;"
29.	§
Az Ntv. 60. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
/Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki/
„j) forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező, vagy
időszakos felülvizsgálaton részt nem vett növényvédelmi gépet forgalmaz, üzemeltet,
vagy használ.”
30.	§
Az Ntv. 61. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege ötmillió
forint.”
31.	§
Az Ntv. 63. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
/E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja, illetve
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:/
„e) a Tanács 2005/25/EK irányelve (2005. március 14.) a 91/414/EGK irányelv
VI. mellékletének módosításáról.”
A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény módosítása
32.	§
A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § 21. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„21. Létesítmény: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról
szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: 183/2005/EK rendelet) szerinti vállalkozási egység.”
11
33.	§
A Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A 183/2005/EK rendelet 10. cikke szerint működési engedély
beszerzésére kötelezett engedélyét a takarmányozási hatóság adja ki. Az engedély a
kiadásától számított legfeljebb öt évig érvényes. A takarmányozási hatóság a
működési engedéllyel rendelkező létesítményekről nyilvántartást vezet.
(2)	A 183/2005/EK rendelet 9. cikke szerint nyilvántartásba vételre kötelezett
takarmány-előállító üzemek, forgalmazó helyek és takarmány tárolással, szállítással
foglalkozó létesítmények nyilvántartásba vételét a takarmányozási hatóság végzi. A
takarmányozási hatóság a takarmány-előállító üzemeket a külön jogszabály szerinti,
eredményes vizsgálatok elvégzését igazoló dokumentumok benyújtása esetén veszi
nyilvántartásba.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a létesítmény nevét,
címét, a takarmányipari vállalkozó nevét, a létesítmény nyilvántartási számát, illetve
engedély számát, valamint az előállítani, forgalmazni, szállítani és tárolni szándékozott
takarmány típusát.”
A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosítása
34.	§
A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: bortörvény) 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/A. § (1) Mustot, bort illetve egyéb borászati terméket közfogyasztásra
forgalomba hozni vagy tovább-feldolgozás céljából a Magyar Köztársaság területéről
kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy külön
jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet a külön jogszabályban
meghatározott laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette és ennek alapján
minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette, illetve az Európai Gazdasági
Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve illetve egyéb,
közösségi jogi aktusban meghatározott szervezet a rá vonatkozó szabályok szerint
minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.
(2)	A borászati hatóság az (1) bekezdés szerinti laboratóriumi és érzékszervi
vizsgálatok alapján megfelelőnek minősített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki.
A borászati hatóság a belföldön termelt borra kiadott engedélyt a bor származási
bizonyítványát kiadó hegyközségnek is megküldi.
(3)	A Magyar Köztársaság területén közfogyasztásra forgalomba hozott bor
minden literje után a forgalomba hozónak 8 forint forgalomba hozatali járulékot kell
fizetnie. A járulékot a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 83. § (4) bekezdése szerinti
tárgyidőszakban forgalomba hozott bor mennyisége után a 83. § (5) bekezdésében
foglalt határidőig kell megfizetni.
12
(4)	A (3) bekezdés alapján fizetendő forgalomba hozatali járulék összegéből le
kell vonni azt az összeget, amelyet a (7) és (8) bekezdésekben meghatározott
felhasználással azonos célra az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő
államában a forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően
kötelező jelleggel megfizettek, feltéve hogy azt nem igénylik vissza.
(5)	A forgalomba hozatali járulék az agrárpolitikáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül a borok közösségi
marketingprogramját és a borok minőség-ellenőrzésének célját szolgáló előirányzat
bevétele. A járuléktartozás megfizetésén túl a járulék mértékével azonos, de
legkevesebb 50 000 forint mulasztási bírság megfizetésére köteles az a forgalomba
hozó, aki forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz
eleget. A mulasztási bírságot a borászati hatóság szabja ki. A bírság a központi
költségvetés bevétele azzal, hogy a bírságot a borászati hatóság számlájára kell
befizetni.
(6)	Akinek forgalomba hozatali járulék tartozása van, az újonnan forgalomba
hozni kívánt borra vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti forgalomba hozatali engedélyt
nem kaphat. A borászati hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi a
forgalomba hozatali járulék megfizetését. A vámhatóság a forgalomba hozott bor
forgalomba hozójára (név, cégnév, lakcím, székhely, telephely), illetve a forgalomba
hozott borra vonatkozó adatokat a külön jogszabályban meghatározott időközönként
továbbítja a borászati hatóságnak.
(7)	A forgalomba hozatali járulék címén befizetett összeg 60%-át közösségi
bormarketing programok kidolgozására és végrehajtására, az Európai Unió által
meghirdetett borreklám és -marketing programok nemzeti társfinanszírozására kell
fordítani.
(8)	A forgalomba hozatali járulék címén befizetett összeg 40%-a a borászati
hatóságot illeti meg. A borászati hatóság a járulékbevételt a származási
bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzésére, az 500 hl feletti bormennyiség
esetében a forgalomba hozatali engedélyezési eljárásban hatósági mintavételre, a
forgalomba hozott borok minőség-ellenőrzésére, és tervszerű célvizsgálatokra köteles
fordítani, kiegészítve laboratóriumi és érzékszervi vizsgálattal. A borászati hatóság
köteles a járulékbevételből végzett ellenőrzésekről és a felhasznált összegről félévente,
július 31-ig, illetve január 31-ig jelentést készíteni a miniszternek.
(9)	A forgalomba hozatali járulék megfizetésének, kezelésének és
felhasználásának részletes szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.”
35.	§
(1)	A bortörvény 57. §-a (1) bekezdésének b) és q) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő r) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben
megállapítsa/
„b) a szőlőtermesztési terület tagozódását, a borvidéki régiókat, a borvidékeket
és a hozzájuk tartozó körzetek és települések listáját;”
13
„q) a forgalomba hozatali járulék megfizetésének, megfizetése ellenőrzésének,
kezelésének és felhasználásának részletes szabályait;
„r) a forgalomba hozatali engedély kiadásához szükséges kémiai és érzékszervi
vizsgálatok végzésére jogosult szervezet elismerésének feltételeit és rendjét.”
Záró rendelkezések
36.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését
követő 15. napon lép hatályba. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996.
évi LV. törvény 84. § (4) bekezdésében a „vagy nem jegyzi be az egyéni lőjegyzékbe”
szöveg, 97-99. §-a és megelőző alcíme, valamint 100. § (1) bekezdésének b) pontja,
b)	a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 14. § (1) bekezdés f)
pontja
hatályát veszti.
(2)	E törvény 5. §-a, 7-9. §-a, 13-15. §-a, 17-18. §-a, 29-30. §-a és 34.-a a
kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
37.	§
(1)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 90/425/EGK irányelve (1990. június 26.) az egyes élőállatok és
állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának
céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről;
b)	a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak
védelméről, 6 cikk (2) bekezdés, 7. cikk (1) és (4) bekezdés, 8. cikk (1) bekezdés,
valamint IV. számú melléklet;
c)	a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek,
valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 15. cikk és VI. számú melléklet;
d)	a Tanács 2005/25/EK irányelve (2005. március 14.) a 91/414/EGK irányelv
VI. mellékletének módosításáról.
(2)	E törvény a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló,
2005.	január 12-i 183/2005/EK rendelet 10. cikkének tagállami végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
14
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a következő agrár tárgyú törvények módosítását tartalmazza:
-	az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény,
-	az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény,
-	a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény,
-	a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény,
-	a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény, valamint
-	a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény.
A módosítást elsődlegesen a jogharmonizációs feladatok teljesítése indokolja. Az
egyes agrár tárgyú törvények rendelkezései között vannak olyanok, amelyek a
közösségi rendelet átültetésének kiegészítését igénylik, vagy a közösségi rendeletek
időszerű változásait nem követik. Ezek közé tartozik:
-	az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény,
-	a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény,
-	a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, valamint
-	a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény.
Kiemelten sürgős módosítást igényel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint
a vadászatról szóló törvénynek és az állattenyésztésről szóló törvénynek a módosítása,
mivel mindkettő esetében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított
Magyarországgal szemben.
Ennek során intézkedni kell a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK
irányelv átültetésének kiegészítése iránt. A hazai jogszabályba való átültetés a két
tölténynél nagyobb tárkapacitású sörétes vadászlőfegyverek tilalmának előírására,
továbbá a tiltott vadászati módok és eszközök teljes körű törvényi felsorolására
vonatkozik.
Az állattenyésztésről szóló törvénynek pedig összhangban kell lennie az egyes
élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac
megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai
ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (2)
bekezdésével.
A fás szárú energianövények tekintetében az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996.
évi LIV. törvény módosítása eleget tesz az alternatív és megújuló energiahordozók
elterjesztésének hatékonyabbá tételéről szóló 63/2005. (VI. 28.) OGY határozatban
meghatározott céloknak, továbbá megteremti a feltételeket a fás szárú energetikai
15
ültetvények telepítésének, azok nyilvántartásának és megszüntetésének
szabályozására.
A jogharmonizációs módosítások mellett a tervezet kiterjed a törvények olyan eljárási
szabályainak korrekciójára, amelyek nem halaszthatóak, ezek közé tartoznak például:
az erdészeti hatósági intézkedések szigorítása az illegális fakitermelőkkel szemben, az
erdővédelmi és a növényvédelmi bírság felső határának jelentős mértékű emelése, a 10
éves vadgazdálkodási üzemtervi ciklus lejáratából eredő hatósági intézkedések
aktualizálása.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosítását az alábbiak teszik szükségessé:
Az egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló 2005. évi CLVII. törvény
módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy - a bor jövedéki adójának „0”
kulcsossá tételét követően - a korábbi adókötelezettség helyébe a forgalomba hozatali
járulék lépjen.
A javasolt módosítás utólagossá tenné a járulékfizetési kötelezettséget, és a teljesítést a
jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény 83. §-ának (5) bekezdésében meghatározott határidőkhöz
kötné. Ennek alapján a járulékot a vámhatósághoz történő mennyiségi elszámolással
egyidejűleg a tárgyidőszakot követő augusztus 15-éig, illetve december 15-éig kellene
megfizetni.
A borászati hatóság ellenőrzi a forgalomba hozatali járulék megfizetését. Akinek
forgalomba hozatali járulék tartozása van, a forgalomba hozni kívánt borra a borászati
hatóságtól engedélyt nem kaphat. A vámhatóság a forgalomba hozott bor forgalomba
hozójára, illetve a borra vonatkozó adatokat jogszabályban meghatározottak szerint
továbbítja a borászati hatóságnak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításához
Az 1-3. §-okhoz:
Az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a
belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és
tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi
irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállam a tenyészállat, illetve
szaporítóanyag behozatalát csak 1 napos bejelentési határidőhöz kötheti, vagy
kivételes esetben 2 napos bejelentési határidőhöz. A közösségi jogharmonizáció
érdekében az Európai Unió tagállamából történő behozatal esetében a 15 napos
határidőhöz kötött előzetes bejelentési kötelezettséget el kell hagyni az állattenyésztési
törvényből. Harmadik országból történő behozatal esetében azonban továbbra is
indokolt fenntartani a 15 napos határidőt. Emellett a közösségi irányelvnek való
megfelelés érdekében el kell hagyni a kötelező bejelentés előírását, mivel az irányelv
értelmében a beszállító csak a hatóság külön kérésére köteles megtenni a bejelentést.
16
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosításához
A 4. §-hoz:
A fás szárú energiaültetvények telepítésének korábban még nem volt
hagyománya hazánkban, ezért ezt a speciális kérdéskört a jogi szabályozás nem
érintette. Ennek érdekében módosítani szükséges az erdőtörvényt azért, hogy a fás
szárú energiaültetvényeket külön lehessen választani a „hagyományos” erdőktől.
Az energetikai célú, fás szárú ültetvények ugyanis nem tartozhatnak az
erdőtörvény hatálya alá, mivel azok nem szolgálják az erdővel szemben támasztott
közérdekű célokat.
A jogalkotás folyamata az erdőtörvény módosításával nem ér véget, mivel az
energiaültetvények megjelenése további jogi szabályozásokat igényel.
Az erdőtörvény módosításán kívül a fás szárú energetikai ültetvények
telepítésével, azok nyilvántartásával és megszüntetésével kapcsolatban önálló jogi
szabályozás készül.
Megtörtént az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
végrehajtásáról rendelkező 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosítása, miszerint a
fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani a fás szárú energianövényekből (fa,
cserje) energetikai célra létesített ültetvényt.
A 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet alapján a mezőgazdasági termelő
energianövények energetikai célú felhasználásra történő termesztése esetén kiegészítő
támogatást vehet igénybe. A támogatás igénylésének feltétele, hogy a termelő
energianövény esetében teljesítse a Tanács 1973/2004/EK rendeletében foglaltakat.
Az 5. §-hoz:
Az erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásának ellenőrzése céljából további
hatósági jogosítványok beépítése indokolt. Az erdőtörvény 60. § (1) bekezdésének
módosításával a fakitermelési munka végrehajtója köteles az erdészeti hatóság
engedélyének egy példányát a munkavégzés során magánál tartani és annak
ellenőrzését az erdészeti hatóság felszólítására lehetővé tenni. Ennek elmulasztása az
erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. Ezzel az intézkedéssel az
erdészeti hatóság képviselője hatékonyabban segítheti az erdőgazdálkodók
erdővagyon-védelmi tevékenységét és maguk is felléphetnek az illegális fakitermelést
végzőkkel szemben. Az erdészeti hatóság ellenőrzési jogosítványa mellett
változatlanul hatályban marad az a törvényi rendelkezés, hogy az erdő őrzésének az
erdőgazdálkodó köteles eleget tenni.
17
A 6-9. §-okhoz:
Az erdészeti birtokpolitikai koncepció részét képezi, hogy az erdészeti hatóság
szakhatóságként eljárva milyen feltételekkel adja meg az erdőterület megosztásához a
hozzájárulását.
Az erdőtörvény 79. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos szövege a származás
igazolásával kapcsolatos kötelezettséget az erdőgazdálkodónak írja elő és ennek
elmulasztása esetére az erdőgazdálkodó terhére kilátásba helyezi a bírság szankcióját.
Ezen kívül az erdőtörvény semmilyen követelményt nem támaszt a szállítóval
szemben a tekintetben, hogy csak megfelelő származási igazolással ellátott terméket
szállíthat. A tervezet megteremti a szállító hatósági ellenőrzésének és felelősségre
vonásának jogi alapjait, akivel szemben erdőgazdálkodási bírság szabható ki. A
szállító a számára előírt szigorú felelősségi szabályok ismeretében egyúttal érdekeltté
válik abban, hogy megkövetelje az erdőgazdálkodótól az erdei termék származására
vonatkozó igazolás kiállítását.
A tervezet 9. §-a szigorítja az erdőt leginkább veszélyeztető fakitermelések
esetén kiszabható erdővédelmi bírságok összegét. Az erdőtörvény 103. § (1)
bekezdésének javasolt módosításával a tervezet megteremti az illegális fakitermelés
esetén a differenciált bírságolás feltételét. Ha az erdő látogatója engedély nélkül végez
fakitermelést, vele szemben a kitermelt faanyag minden köbmétere után harmincezer
forint bírságot kell kiszabni, mely várhatóan kellő visszatartó erővel bír.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
1996. évi LV. törvény módosításához
A 1012. §-okhoz:
A vadászati törvény átmeneti rendelkezései a hatálybalépését követő 1997. évi
időszakra állapítottak meg szabályokat, amelyek a 10 évvel ezelőtti vadászterület
kialakítási eljárásokhoz kapcsolódtak. A vadászati törvény 97-99. §-ának, valamint
100. § (1) bekezdésének b) pontjára vonatkozó idejét múlt rendelkezéseit hatályon
kívül kell helyezni, ugyanakkor néhány aktualizált rendelkezését be kell illeszteni a
kapcsolódó tárgyú törvényi rendelkezések közé. Ezek közé tartozik az, hogy
földtulajdonosok a vadászterület határának megállapítását csak az üzemterv
érvényességének lejártát megelőző 6 hónappal kezdeményezhetik, mely kizárja azt,
hogy a tulajdonosok hosszú távra szóló, másokat hátrányos helyzetbe hozó döntéseket
hozzanak. Az átmeneti rendelkezések közül szükség van a vadászterület ismételt
haszonbérbe adása esetén az előhaszonbérletre vonatkozó törvényi rendelkezések
alkalmazására, továbbá a vadászterületen korábban létesített létesítmények,
berendezések tulajdonjogának, illetve használatának kérdésében való megállapodás
hiányában a megtérítési igény érvényesítésének törvényi szabályaira.
18
A 14-15., 19. §-okhoz:
A javasolt módosítások az EKTB 2006. június 13-ai ülésén elfogadott
előterjesztés „Az Európai Bizottságtól a 2006/2136. számú kötelezettségszegési
eljárásban - a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv belső jogba
való átültetésének elmulasztása miatt - érkezett felszólítás kapcsán felmerült
feladatokról” szóló feladatlista pontjaiban foglaltak végrehajtását szolgálják.
A feladatlista 5. pontja szerint az Európai Bizottság által kifogásolt
jogharmonizációs hiányosság, hogy a madárvédelmi irányelv 8. cikkének (1)
bekezdésében és IV. mellékletének a) pontjával való összhang megteremtése
érdekében feltétlenül szükséges a vadászati törvény módosítása, mivel a tiltott
vadászati módok és eszközök nem kerültek teljes körűen átvételre. A tervezet ezt
pótolja a vadászati törvény 68. § (1) bekezdése f)-g) pontokkal való kiegészítésével,
mely részletesen felsorolja a törvény alkalmazásában tiltott módokat és eszközöket,
melyek a következők: hurok, horog, madárlép, verem, háló (a vadászható emlősfajok
befogásának kivételével). Ezen kívül a törvény 71. § (2) bekezdése kiegészül az olyan
eszközök tilalmával, mint például az áramütést előidéző elektromos eszközök, tükör és
más vakító eszközök használata tilalmával.
A tervezet a tiltott vadászati eszközök körét bővíti az irányelv 8. cikkének (1)
bekezdésében foglaltak szerint, mivel a madarak tiltott elfogási módszerei között a
hazai vadászati jogszabály nem sorolja fel a madárlépet, a robbanószereket, a tükröket,
a mérgezett vagy altató csalétkeket, az elektronikus képnagyítóból vagy
képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzó eszközöket; az áramütést előidéző
elektromos eszközöket, a hurkot, horgot és a vermet. Ezen eszközök magyarországi
tiltásának nincs jelentősége.
A javasolt módosítás megfelel a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő
növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv
(Flóra Fauna és Habitat tanácsi irányelv, FFH) VI. számú mellékletében foglaltaknak,
amely jórészt a madárvédelmi irányelvből átvett tilalmakat ismétli meg.
A feladatlista 6. pontja megvalósítása a vadászati törvény végrehajtási
rendeletének - a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet - módosításával történik. A miniszteri
rendelet módosítása kiterjed a 75/A. §-a korrekciójára, valamint a négy madárfaj
kereskedelmének szabályozására a „jogszerűen befogott, elejtett egyedek”-re utaló
kifejezéseknek a miniszteri rendeletbe illesztésével, e szabályozásra a törvényjavaslat
elfogadásával kerülhet sor.
A feladatlista 7. pontja alapján a tervezet a vadászati törvény végrehajtási
rendeletéből beemeli és pontosítja a vadászlőfegyver tárkapacitására vonatkozó
tilalmat a 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint, amely az irányelv IV. számú
mellékletében előírtaknak való megfelelést szolgálja. A hatályos hazai vadászati
szabályozás ugyanezt tartalmazza más megfogalmazásban, azonban az irányelv
egyértelmű átültetésének és a további viták elkerülésének érdekében a tervezet az
elsődleges joganyag pontos szövegének átvételét javasolja.
A feladatlista 9. pontja végrehajtása, illetve a koncepcionális szabályozása a
Bizottsággal folytatott konzultáció eredményeképpen alakítható ki.
19
A csapdázást illetően a vadászati törvény 71. § (2) bekezdésének m) pontja
kiegészül a madárvédelmi irányelv 8. cikke és ezzel összefüggésben a IV. melléklet a)
pontjának való megfelelés érdekében.
A tervezet kiegészíti a törvény 101. § b) pontját, mivel az jelenleg a 92/43/EGK
tanácsi irányelvnek csak a 15. cikkére és a VI. mellékletére hivatkozik, ezzel szemben
a tervezet az alábbiak szerint egészült ki: a 2. cikkel, a 6. cikk (1)-(2) bekezdésével, a
11.	cikkel, a 12. cikkel és a 14. cikkel.
A 16. §-hoz:
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese 6431/2004.
számú javaslatát elfogadva a vadászati törvényben módosítani szükséges az
egyszerűsített vadkárbecslési eljárás során a szakértő kirendelésére vonatkozó
rendelkezést. Ennek megfelelően a vadászati törvény 81. § (3) bekezdésének
módosításával a települési önkormányzat jegyzője a károsult kérelmére rendeli ki a
szakértőt és nem az ellenérdekű felek közös kérelmére.
A 13., 17-18. §-okhoz:
A tervezet - az államháztartásról szóló törvény előírásainak való megfelelés
érdekében - törvényi szintre emel minden, a bírságolás alapjául szolgáló tényállást,
tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtási rendelete bizonyos tényállásokat a
vadászat rendje vagy a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősít és ezzel
egyes magatartásokat a törvényi tényállás alá von.
A vadászati érdekképviselet javaslatára, a gyakorlati tapasztalatok alapján a
tervezet 36. §-a ugyanakkor törli a vadászati törvény 84. § (4) bekezdéséből az egyéni
lőjegyzék vezetésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt a bírság kiszabását.
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosításához
A 20. §-hoz:
A növényvédelemről szóló törvény (a továbbiakban: Ntv.) 7. § (5)
bekezdésének módosítása pontosítja a közérdekű védekezés költségeinek tartalmi
meghatározását. Eszerint a közérdekű védekezés költségei magukban foglalják a
vállalkozó szerződés alapján megfizetett díját, valamint az elrendeléssel és a
végrehajtással kapcsolatban a növényvédelmi, valamint az ingatlanügyi hatóságnál
felmerült valamennyi költséget, függetlenül attól, hogy a közérdekű védekezés
hatósági végrehajtására sor került-e vagy sem.
A 21. §-hoz:
Az Ntv. 7/A. § (1) bekezdésének módosítása szerint a növényvédelmi szerv
köteles elrendelni a közérdekű védekezést, amennyiben a törvényben előírt feltételek
20
fennállnak. Ez szigorítást jelent a jelenlegi törvényi szabályozáshoz képest, mert az
nem kötelezettségként, hanem lehetőségként fogalmazza meg a közérdekű védekezés
elrendelését. Ehhez kapcsolódóan a tervezet kiegészült a 7/A. § (6) bekezdése
pontosításával.
A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának a támogatását a
költségvetés biztosítja, a 2007. évi költségvetési törvényben erre a célra 400 millió Ft
áll rendelkezésre.
A 22. §-hoz:
Az Ntv. 12. § (1) bekezdésének módosítását indokolja, hogy az engedélyező
hatóság az új megengedett növényvédő-szermaradék határérték megállapítás esetén
csak az Európai Bizottság által meghatározottak alapján adhat ki engedélyt.
A 23-24. §-okhoz:
Az Ntv. 14. § (1) bekezdésének h) ponttal való kiegészítését az indokolja, hogy
az engedélyező hatóság gyakorlatában előfordult olyan eset, amikor a kérelmező más
szellemi tulajdonát képező termékét akarta saját javára engedélyeztetni, a jogosult
hozzájárulása nélkül. Mivel az Ntv. jelenleg nem foglalkozik ezzel a lehetőséggel, így
az engedélyező hatóságnak a szellemi tulajdonjogra tekintet nélkül kell eljárnia, azaz
adott esetben engedélyt kell adnia, holott a szellemi tulajdonra vonatkozó
jogszabályok ezt tiltják. A tervezet ezt a helyzetet kívánja orvosolni. A kérelmező a
külön jogszabály szerint igazolhatja jogosultságát.
Az Ntv. 14. §-ának (4) bekezdéssel való kiegészítése azért szükséges, mert a
vonatkozó közösségi rendelet - a Tanács 2005/25/EK irányelve (2005. március 14.) a
91/414/EGK irányelv VI. mellékletének módosításáról - a mikroorganizmusokat
tartalmazó növényvédő szerek esetében 12 hónapot ír elő az engedély megadására.
Az Ntv. 15/A. §-ának (2) bekezdése módosítása a Ket.-tel való összhang
megteremtése miatt szükséges.
A 25. §-hoz:
Az Ntv. 16. § (2) bekezdésének e) pontja beiktatásával az engedély
visszavonásának feltételei kiegészülnek. A bekezdés f) pontja pedig lehetővé teszi,
hogy azok a növényvédő szerek, melyek már nem felelnek meg az engedélyezés során
előírt feltételeknek, visszavonásra kerülhessenek. A jelenlegi előírások a visszavonás
feltételeit leszűkítik tudományos és szakmai szempontokra.
A 26. §-hoz:
Az Ntv. 15. § (5) bekezdése a) pontjának rendelkezéseit, mint engedélyköteles
termékekre, a termésnövelő anyagokra is ki kell kiterjeszteni.
21
A 27. §-hoz:
A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló
2006.	évi CIX. törvény módosította az Ntv. 50. §-ának a) pontját, melynek értelmében
a növényvédelmi szerv kijelöli az egyes károsítók vonatkozásában a védett zónákat. Ez
a jogkör az EU csatlakozásunk óta az Európai Bizottságot illeti meg, ezért az Ntv. 50.
§ a) pontját ennek figyelembevételével pontosítani kell, miszerint a növényvédelmi
szerv nem kijelöli, hanem csak javasolja a védett zónák kijelölését.
A 28. §-hoz:
Az Ntv. 54. § (2) bekezdésének j) pontja kiegészül a forgalmazás
ellenőrzésével. Magyarországon az 5 dm -nél nagyobb tartállyal rendelkező
növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések csak
típusminősítéssel, permetezés-technikai szempontból megfelelő paraméterekkel
hozhatók forgalomba. A növényvédelmi szolgáltatás céljára használt 100 dm3-nél
nagyobb tartállyal felszerelt permetező- és porlasztógépek időszakos felülvizsgálata,
érvényes működési engedélye kötelező azok alkalmazásához. Mindezek ellenőrzésére
és hiányuk esetén szankcionálására nincs hatáskörrel rendelkező hatóság. Ennek
megoldására a növényvédelmi hatóság feladatait és ellenőrzési jogkörét indokolt
kiterjeszteni.
A 29-30. §-hoz:
Az Ntv. 60. § (1) bekezdésének j) ponttal való kiegészítését indokolja, hogy a
növényvédelmi hatóság jelenleg nem szabhat ki növényvédelmi bírságot
típusminősítéssel nem rendelkező, vagy időszakos felülvizsgálaton részt nem vett
növényvédelmi gépet forgalmazóval, vagy használóval szemben. A tervezet a
bírságolás lehetőségével e hiányosságot pótolja.
Az Ntv. 61. §-ának módosítása a jogkövető magatartás ösztönzése érdekében a
növényvédelmi bírság felső határát 2 millió forintról 5 millió forintra javasolja
módosítani. A nagy iparvállalatok esetében az alacsony összegű növényvédelmi
bírságoknak nincs visszatartó ereje.
A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény módosítása
A 32. §-hoz:
A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló
2001. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosítását az új közösségi
jogszabály: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005.
január 12-i európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU rendelet) teszi
szükségessé. Az EU rendelet szövegét a magyar jogszabályban megismételni nem
22
lehet, ezért csak arra való pontos hivatkozással történik a Tv. 2. §-ának 21. pontjában
foglalt „létesítmény” fogalmának módosítása.
A 33. §-hoz:
A Tv. 4. §-ának módosítása a hivatkozott EU rendelet 9. és 10. cikke szerint
meghatározza azt, hogy a működési engedélyt a takarmányozási hatóság adja ki. Ezen
kívül meghatározza a működési engedély beszerzésére kötelezett takarmány-ipari
vállalkozók körét, továbbá a létesítmények, illetve az előállítani, forgalmazni,
szállítani, tárolni kívánt takarmányok hatósági nyilvántartásba vételének
követelményeit.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosításához
A 34. §-hoz:
Az egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló 2005. évi CLVII. törvény
módosította a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII.
törvényt. Ez a módosítás megteremtette annak lehetőségét, hogy - a bor jövedéki
adójának „0” kulcsossá tételét követően - a korábbi adókötelezettség helyébe a
forgalomba hozatali járulék lépjen.
A jövedéki adóról szóló törvény módosításával 2006. január 1-jétől a bor után
nem kell jövedéki adót fizetni, azonban az addig e címen literenként fizetett 8 Ft-ot az
új szabályozás szerint a termelőknek forgalomba hozatali járulékként kellett volna
megfizetni, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési
fejezetben e célra létrehozott előirányzat bevételeként. Az új járulékforma bevezetése
a borágazat érdekében végzendő feladatokhoz való források előteremtését célozta,
javítva ezzel a magyar szőlő-bor ágazat pozícióit.
A törvény értelmében végrehajtási rendelet rendezte volna a járulék
megfizetésének részletszabályait, azonban a miniszteri rendelet előkészítése során
egyértelművé vált, hogy a járulékfizetés rendszerének működése érdekében a fizetési
kötelezettség megállapításáról szóló törvényi rendelkezések megváltoztatása
szükséges.
Mindezek alapján a tervezet megváltoztatja a járulékfizetési kötelezettség
keletkezésének feltételeit, és azt a közösségi joggal összhangban állapítja meg. A
módosítás emellett utólagossá teszi a járulékfizetési kötelezettséget, és a teljesítést a
jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény 83. §-ának (5) bekezdésében meghatározott határidőkhöz
kötné. Ennek alapján a járulékot a vámhatósághoz történő mennyiségi elszámolással
egyidejűleg a tárgyidőszakot követő augusztus 15-éig, illetve december 15-éig kell
megfizetni.
Az utólagos járulékfizetés következtében megváltozik a fizetési kötelezettség
elmulasztásának szankciója. Aki nem teljesíti fizetési kötelezettségét, egyrészt
mulasztási bírsággal sújtható, másrészt ha újabb bormennyiséget kíván forgalomba
23
hozni, arra vonatkozóan nem kaphat forgalomba hozatali engedélyt a borászati
hatóságtól mindaddig, amíg járuléktartozása van.
A tervezet kiegészült azzal, hogy a vámhatóság a forgalomba hozott bor
forgalomba hozójára, illetve a forgalomba hozott borra vonatkozó adatokat
meghatározott időközönként továbbítja a borászati hatóságnak.
A 35. §-hoz:
Módosítani szükséges a bortörvény egyes felhatalmazó rendelkezéseit is. A
bortörvény 57. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott időbeli korlát
fenntartására nincs szükség. Mivel eddig összesen két borvidéki régió alakult meg, és a
jövőben várható a szerveződés felgyorsulása, valamint mivel a borvidéki körzetek és
települések listája is változhat az európai borpiaci reform eredményeképpen, ezért
továbbra is szükséges a miniszter részére fenntartani a fenti tárgyú rendeletek
megalkotásának lehetőségét.
Tekintettel arra, hogy a járulék nem marad adók módjára behajtható
köztartozás, ezért szükséges volt a tervezetbe bevenni azt a jogkövetkezményt, hogy
akinek járuléktartozása van, az újonnan forgalomba hozni kívánt borra vonatkozóan
forgalomba hozatali engedélyt nem kaphat, ezzel összefüggésben miniszteri
rendeletben szükséges a forgalomba hozatali járulék megfizetésének, megfizetése
ellenőrzésének, kezelésének és felhasználásának részletszabályait meghatározni.
Mivel a hatályos törvény is lehetővé teszi, hogy a bor forgalomba hozatali
engedélyének kiadásához szükséges kémiai és érzékszervi vizsgálatokat akkreditált
laboratóriumok is végezhessék, az ezek állami elismerésére vonatkozó szabályok
megalkotása érdekében miniszteri felhatalmazásra van szükség.
A 36. §-hoz:
A tervezet 36. §-ának záró rendelkezései a bírságokra és a bor fogalomba
hozatali járulékára vonatkozó szabályokat a törvény kihirdetését követő 46. napon
léptetik hatályba, az egyéb rendelkezések pedig a kihirdetést követő 15. napon lépnek
hatályba.
A 37. §-hoz:
A tervezet 37. §-a az Európai Unió jogának való megfelelés tekintetében
felsorolja, hogy a törvényjavaslat mely uniós jogi aktusoknak és közösségi rendeletnek
való megfelelést szolgálja.