﻿AZ ORSZÁGGYŰLÉS
Alkotmányügyi, igazságügyi és
ügyrendi bizottsága
ürsaággyűtés Hivatala
uománví zám: | jJx>0 J
Érkezett: 2007 FEBR 0 8.
Bizottsági önálló indítvány
Dr. Szili Katalin asszonynak,
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a Házszabály 85. §-a (2)
bekezdésének c) pontja és 98. §-ának (1) bekezdése alapján benyújtja „a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat indokolással ellátott szövegét mellékelem.
Budapest, 2007. február 8.
Dr. Avarkeszi Dezső
a bizottság elnöke
2007. évi... törvény
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
M
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1.
§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alkotmánybíróság Hivatalának vezetője, valamint az Országgyűlés Hivatalának
vezetői az államtitkárral, az Országgyűlés Hivatalának helyettes vezetői, valamint az
Alkotmánybíróság Hivatalának helyettes vezetője a szakállamtitkárral azonos illetményben,
illetőleg juttatásban részesülnek.”
2-§
A Ktv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a
közigazgatási szerv vezetője, illetve a testület gyakorolja. Az Alkotmánybíróság Hivatalának
köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság elnöke gyakorolja. Törvény
eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezető megbízású
köztisztviselőre írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható
tovább.”
3-§
A Ktv. 17. § (1) d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a
bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
/A közszolgálati jogviszony - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor
szüntethető meg, ha/
,,d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül;
e)	az alkotmánybíró törzskarába beosztott köztisztviselő esetében az alkotmánybíró
megbízatása bármely okból megszűnt.”
4-§
A Ktv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére vonatkozó megbízás határozatlan időre
szól, nem minősül vezetői megbízásnak, és az külön indokolás nélkül bármikor
visszavonható. A megbízásról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. Az e
munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban
eltöltött idejére - vezető-főtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A vezető-főtanácsosi
besorolású köztisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású köztisztviselő
főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.”
5-§
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
2
Általános indokolás:
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 29.§-ában meghatározott, az
Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó ún.
ügyrendi törvény a mai napig nem került elfogadásra. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó
szabályozás ebből kifolyólag oly mértékben hiányos, hogy jelen törvénymódosítás
elfogadása nélkül nem hajtható végre jogszerűen a 2007. évi költségvetési törvényből
következő kötelező létszámcsökkentés. A Ktv. javasolt módosításai kizárólag a
szabályozatlanságból fakadó joghézagok megszüntetése céljából szükséges változtatásokat
tartalmazzák, illetve rendezik az Alkotmánybíróság munkatársainak köztisztviselői
jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdéseket.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 75. § (1) bekezdése július 1-jétől úgy módosította a
Ktv. 1. § (3) bekezdését, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalának helyettes vezetője - aki
addig helyettes államtitkári besorolású volt - kimaradt a szakállamtitkárral azonos
illetményben részesülők felsorolásából. A javaslat ezt korrigálja.
A 2. §-hoz
A javaslat a 16 éve kialakult helyzetet foglalja törvénybe. A kérdést az ún. ügyrendi
törvényben kellene szabályozni; ennek megalkotásával azonban az Országgyűlés 16 éve adós.
Az ebből fakadó szabályozatlanság jogbizonytalanságot teremt a Hivatalban dolgozó
köztisztviselők tekintetében.
A 3. §-hoz
Az Alkotmánybíróság tagja 9 évre kerül megválasztásra. Az Alkotmánybíróságban betöltött
tagság megszűnik a 70. életév betöltésével, a megbízatási időtartam leteltével, halállal,
lemondással, összeférhetetlenség megállapításával, felmentéssel, kizárással. Az
alkotmánybíró munkáját saját törzskara segíti. A törzskar az Alkotmánybíróság Hivatalának
köztisztviselőiből áll; tagjai: három érdemi ügyintéző (tanácsadó), titkárnő, sofőr. A törzskar
tagjait az alkotmánybíró javaslatára nevezik ki határozatlan időre, ők az alkotmánybíró
közvetlen munkatársai, bizalmi emberei. Gondot jelent az intézmény működésében, hogy a
megszűnt mandátumú alkotmánybíró törzskarához tartozó köztisztviselőket nem lehet
felmenteni, ugyanakkor további foglalkoztatásuk sem megoldott, hiszen amíg az
Országgyűlés nem választ új alkotmánybírót, addig nincs érdemi feladatuk, ha pedig választ,
akkor az új alkotmánybírónak jogos igénye, hogy saját bizalmi munkatársainak kinevezésére
3
tehessen javaslatot. Jelenleg köztisztviselőt csak a Ktv.-ben meghatározott okból, valós és
okszerű indokolás mellett lehet felmenteni. Az alkotmánybíró-váltás nem sorolható a Ktv.-
ben taxatíve felsorolt okok közé, ezért a bíró nélkül maradt köztisztviselők felmentése
jelenleg lehetetlen. A javasolt módosítás lehetővé teszi az alkotmánybíró-váltással járó
törzskari változások jogszerű lebonyolítását. Ugyanakkor a felmentés csak lehetőség, hiszen
az új alkotmánybíró dönthet úgy, hogy elődje törzskarából átvesz köztisztviselőket. A
felmentett köztisztviselő végkielégítéshez való jogát a javaslat nem érinti.
A 4. §-hoz
A tanácsadói, főtanácsadói megbízás jelenleg sem minősül vezetői megbízásnak. Mivel a
megbízással főosztályvezetői, illetve főosztályvezető-helyettesi illetmény jár, a jogalkalmazás
során jogértelmezési bizonytalanság alakult ki, melyet ez a javaslat meg kíván szüntetni.
4