﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2007 FEBR 1 6.
T/2082. számú
törvényjavaslat
a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz
és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2007. február
2
2007. évi.... törvény
a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint
halászati támogatásokhoz
és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás
egyes kérdéseiről
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból valamint
az Európai Halászati Alapból, továbbá a tagállami hatáskörben nyújtott
mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások nemzeti
végrehajtásával összefüggő alapelveket, továbbá egységes intézményi,
információs és eljárási kereteket megállapítsa, a következő törvényt alkotja:
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja, alapelvei
l.§
E törvény célja, hogy az eljárás törvényessége, eredményessége és átláthatósága
érdekében a közösségi és a nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-
vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevételének és a közös
agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási
intézkedéseiben (a továbbiakban együtt: intézkedés) való részvétel rendjét, az
ügyfél, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek
illetve szervezetek jogait és kötelezettségeit egységesen szabályozza.
2-§
A jogok rendeltetésszerű gyakorlása érdekében az irányítási valamint a
végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek az intézkedésekben
való részvételhez kapcsolódó információhoz való egyenlő hozzájutási esélyek
biztosítása mellett megadják az ügyfelek részére a vonatkozó nemzeti
jogszabályok és közösségi jogi aktusok, valamint egyéb rendelkezések
megtartásához szükséges tájékoztatást, és lehetővé teszik számukra az
intézkedésekben való részvétel közösségi jogi aktusokon, nemzeti
jogszabályokon és egyéb rendelkezéseken alapuló rendjének megismerését.
3-§
A végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek minden ügyben kötelesek
megkülönböztetés nélkül, az adott intézkedésre vonatkozó közösségi jogi
3
aktusoknak és nemzeti hatáskörben kiadott jogszabályoknak, és az ezeken
alapuló más rendelkezéseknek megfelelően eljárni és intézkedni.
4. §
Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles
elősegíteni a törvény végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek
feladatainak végrehajtását.
5. §
A piaci szereplők gazdálkodása kiszámíthatóságának érdekében biztosítani kell,
hogy:
a)	a támogatások kifizetéséért és az egyéb intézkedések lebonyolításának
végrehajtásáért felelős intézményrendszer működése átlátható, szabályszerű,
megfelelően szabályozott és a hatékonyság, gazdaságosság, eredményesség
követelményeinek megfelelő legyen,
b)	az ügyfelet csak a kérelem elbírálásához legszükségesebb mértékben
terhelje adminisztrációs kötelezettség,
c)	a támogatási kérelmeket, pályázatokat az egyenlő esélyek biztosítása
mellett bírálják el, továbbá
d)	a piaci szereplők a jogszabályok keretei között kiszámíthatóan, és
határidőn belül jussanak hozzá az őket megillető támogatáshoz.
6. §
Annak érdekében, hogy az intézkedések ténylegesen a jogszabályokban vagy
programokban meghatározott célok megvalósítását szolgálják, a végrehajtási
feladatokat ellátó szervezetek kötelesek megteremteni, illetve biztosítani a
szándékos szabálytalanságok elleni hatékony fellépéshez szükséges feltételeket.
7-§
(1)	Az ügyfelek, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó
szervek, illetve szervezetek kötelesek egymással, az Európai Unió illetékes
szerveivel, szervezeteivel, valamint más tagállamok kifizető ügynökségeivel
együttműködni. Ez az együttműködés kiteljed az egyes feladatok közösségi jogi
aktusokban, valamint a jogszabályokban, továbbá a külön megállapodásokban
foglaltak szerint történő végrehajtására, az együttműködő felek közti, szükséges
és célhoz kötött adatszolgáltatásra, az ellenőrzések végrehajtásához szükséges
feltételek megteremtésére.
(2)	A törvény végrehajtásában külön megállapodás alapján résztvevő szervezetek
a szükséges szervezési és pénzügyi intézkedések megtételével kötelesek saját,
jogszabályban, illetve alapító okiratukban meghatározott alapfeladataik, valamint
4
a külön megállapodásban foglaltak végrehajtása során az összhangot
folyamatosan biztosítani.
8.§
A törvény rendelkezéseit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP),
valamint Közös Halászati Politikájáról (KHP) szóló közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni és értelmezni.
Fogalmak
9-§
A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok
alkalmazásában:
a)	beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló 2000. évi C.
törvény és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény által
befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége. A
társasági tulajdon illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak
abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit
megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;
b)	egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
szakcsoport, polgári jogi társaság, és minden más, jogi személyiséggel nem
rendelkező személyi egyesülés;
c)	illetékes hatóság: az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető
ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA
számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes
szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK bizottsági rendelet (2006. június
21.) 1. cikkének (2) bekezdése alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter;
d)	irányító hatóság: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
(EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi
rendelet (2005. szeptember 20.) 75. cikke, valamint az Európai Halászati Alapról
szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés a)
pontja alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter;
e)	kifizető ügynökség: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló
1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 6. cikkében meghatározottak
szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e
feladat ellátására akkreditált szerv;
f)	igazoló szerv: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK
tanácsi rendelet (2005. június 21.) 7. cikkében meghatározottak szerinti szerv;
g)	közreműködő szervezet: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK
tanácsi rendelet (2006. július 27.) 3. cikk p) pontja szerinti szervezet;
h)	igazoló hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK
tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti
szervezet;
i)	ellenőrző hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK
5
tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti
szervezet;
j)	helyi akciócsoport: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK
tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 62. cikk (2) bekezdése szerinti
feladatokat ellátó szervezet;
k)	nemzeti vidéki hálózat: az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerint
jogszabályban foglaltak szerinti szervezési, koordinációs feladatokat ellátó
szervezet;
1)	mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által
rendeletben kijelölt szerv;
m)	nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban
feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem,
vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó
szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján
hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható,
kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző
lenyomat, stb.);
n)	mezőgazdasági vagyoni értékű jog:
1)	a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös
szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére
meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK,
1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK,
1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71 EGK és a 2529/2001/EK rendeletek
módosításáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben (2003. szeptember 29.)
foglaltaknak megfelelően kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való
részvételre feljogosító támogatási jogosultság,
2)	az 1782/2003/EK rendelet 11. fejezetében meghatározott anyajuhra és
anyakecskére vonatkozó támogatási jogosultság, és a 12. fejezetében
meghatározott anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultság,
3)	a tej-, és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK
tanácsi rendelet (2003. szeptember 29.) 5. cikk j) pontjában meghatározott
egyéni referencia mennyiség,
4)	a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet (1999.
május 17.) 2. cikkében meghatározott új telepítési jog, és újratelepítési jog,
valamint
5)	jogszabályban mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősített jog;
o)	kölcsönös megfeleltetés: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen
támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági
termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003.
szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös
megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer
végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló
796/2004/EK bizottsági rendelet (2004. április 21.) 2. cikk (30) bekezdésében
meghatározott fogalom;
p) hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó
6
követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;
q) szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről
szóló 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet (1995. december 18.) 1. cikk (2)
bekezdésében megállapított tényállás;
r) csekély összegű (de minimis) támogatás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének
a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a
mezőgazdasági és halászati ágazatban szóló 1860/2004/EK bizottsági rendelet
(2004. október 6.), valamint más közösségi jogi aktus által csekély összegű (de
minimis), támogatásnak minősített támogatás.
A törvény hatálya
10. §
(1)	A Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel,
szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó és
gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes
személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyes
intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő
közigazgatási hatósági eljárásban résztvevő személyre e törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2)	E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely
tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely
tagállamában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező arra a
természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő,
szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok
alapján:
a)	exportbizonyítvány kiállítása iránt kérelem,
b)	másik tagállamban kiállított exportbizonyítvány alapján export-
visszatérítés iránti kérelem, valamint
c)	export-visszatérítés megállapítására szolgáló eljárás keretében ajánlat
benyújtásával
az illetékes szervnél eljárást kezdeményez.
(3)	Ha törvény másként nem rendelkezik, a vámszabad területre is e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
ll.§
(1)	E törvény hatálya kiterjed:
a)	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban:
EMVA),
b)	az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA),
c)	az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) keretében, valamint
7
d)	a tagállami hatáskörben
hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a
végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó
eljárására.
(2)	A törvény végrehajtásáért az agrárpolitikáért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) felel. A miniszter:
a)	az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései
szerint gondoskodik a belső kontroll rendszerek kialakításáról, valamint azok
folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint
b)	felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti
feladatok elhatárolásáért.
(3)	A törvény hatálya alá tartozó végrehajtási feladatot ellátó szervek, illetve
szervezetek:
a)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,
b)	az átruházott feladatot ellátó szervezet,
c)	az együttműködő szervezet,
d)	a hatáskörrel rendelkező hatóság,
e)	nemzeti vidéki hálózat, valamint
f)	a helyi akciócsoport.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes
ellenőrzési jogosítványokat:
a)	az igazoló szerv,
b)	az igazoló hatóság, valamint
c)	az EHA esetében az ellenőrző hatóság
gyakorolja.
(5)	Az igazoló szervi ellenőrzésre vonatkozóan a 885/2006/EK rendelet 5. cikke
szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(6)	Az igazoló hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 60. cikkében
foglaltakat kell alkalmazni.
(7)	Az EHA esetében az ellenőrző hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK
rendelet 61. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
(8)	A kifizető ügynökség az 1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdés a),
illetve c) pontjában foglaltaknak megfelelő ellenőrzési tevékenysége során a
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban, valamint e törvényben
foglaltak szerint jár el.
(9)	A (4) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása nem érinti az államháztartásra
vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti független belső ellenőrzés
keretében lefolytatott ellenőrzési tevékenységet.
8
(10)	Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az
ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő
szervezet, a helyi akciócsoport, a nemzeti vidéki hálózat kijelöléséhez a
közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján nem kell
közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a
miniszter - ha e szervek, szervezetek felett az alapítói illetőleg irányítási jogokat
más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,
az érintett miniszterrel együttes - rendeletben intézkedik. Amennyiben a kijelölés
alapján a feladat ellátásáról szóló megállapodást olyan szervezettel kötik meg,
amely felett az alapítói illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, e
megállapodás létrejöttéhez az államháztartásért felelős miniszter, valamint a
tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyása szükséges.
(11)	E törvény hatálya nem terjed ki a Közös Agrárpolitika hatálya alá tartozó
termékek importjának engedélyezésére.
(12)	E törvény rendelkezéseit az export visszatérítéssel kapcsolatos eljárásra,
valamint a vámhatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó egyes intézkedésekre a
közösségi jogi aktusokban, valamint a külön jogszabályokban foglaltak
figyelembe vételével kell alkalmazni.
12.	§
(1)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény hatálya alá tartozó
közigazgatási hatósági eljárásban - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott
kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Két.) rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2)	A törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban nem kell
alkalmazni a Két. 29. §-át, 36. § (2)-(4) bekezdését, 113. §-át, valamint 169. §-át.
(3)	A Két. 20. § (3) bekezdése alkalmazásában a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv akkreditált feladatai tekintetében az azonos
hatáskörű más hatóság kijelölésére vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.
(4)	A törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel kapcsolatban elektronikus
ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt e törvény, vagy a törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet az ügy típusának megjelölésével
lehetővé teszi.
9
II.	FEJEZET
AZ IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI
Az irányítás egyes intézményei
Az illetékes hatósági jogkör gyakorlása
13.	§
(1)	A miniszter illetékes hatósági jogkörének gyakorlása során:
a)	felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért, e feladatkörében - a közösségi
jogi aktusokban foglaltak szerint - jogosult az akkreditáció megadására, illetve
szükség esetén annak megvonására;
b)	folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az akkreditációs
feltételek teljesítését;
c)	gondoskodik az egyes intézkedésekhez kapcsolódó monitoring rendszer
működéséhez szükséges információs rendszernek más ágazati információs
rendszerekkel való összehangolásáról;
d)	közleményt ad ki a forrás kimerüléséről.
(2)	A miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása
érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a
központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.)
2. § (1) bekezdés c), valamint h)-i) pontjai szerinti irányítási jogköröket
gyakorolja.
(3)	A miniszter (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti illetékes hatósági feladatai
ellátásában - ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is - a kiadmányozási
jogot írásban államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházhatja át.
(4)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti közleményeket a miniszter által vezetett
minisztérium hivatalos lapjában és honlapján, valamint a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni.
Az irányító hatósági jogkör gyakorlása
14.	§
(1)	A miniszter irányító hatósági jogkörének gyakorlása során:
a)	a közösségi jogi aktusok, valamint az Európai Unió vonatkozó programjai
alapján dönt a technikai segítségnyújtás céljaira rendelkezésre álló közösségi
források felhasználásáról;
b)	meghatározza a monitoring bizottság összetételét, illetve gondoskodik annak
működtetéséről;
10
c)	közleményt ad ki:
ca) a pályázat alapján igényelhető támogatásról,
eb) pályázat esetén a támogatásokra vonatkozó kérelem benyújtására
rendelkezésre álló időszakról,
cc)	a támogatási kérelem elbírálásakor alkalmazandó szakmapolitikai prioritásról,
cd)	a rendelkezésre álló forrás túligényléséről,
ce)	a támogatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban, illetve a pályázati
felhívást tartalmazó közleményben meghatározott feltételek teljesítése esetén a
minimális ponthatárról,
cf)	a támogatási kérelmek elbírálásakor alkalmazandó műszaki, technikai
leírásokról (pl. katalógusok, normagyűjtemények),
cg)	a külön jogszabályban meghatározott esetekben;
d)	irányítja a nemzeti vidéki hálózatot;
e)	a 1698/2005/EK rendelet 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja végrehajtása
érdekében az EMVA intézkedései esetén jóváhagyja a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által alkalmazott igazgatási és ellenőrzési
rendszereket, valamint a törvény alapján kötött megállapodásokat;
f)	gyakorolja a Két. 115. §-ában foglaltak szerint a felügyeleti szervet megillető
jogosítványokat.
(2)	A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása
érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a
Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), valamint h)-i) pontjai szerinti irányítási jogköröket
gyakorolja.
(3)	A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátásában -
ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is - a kiadmányozási jogot írásban
államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházhatja át.
(4)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közleményeket a miniszter által vezetett
minisztérium hivatalos lapjában, internetes honlapján, valamint a mezőgazdasági
és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni.
A végrehajtás egyes intézményei által ellátandó feladatok
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv feladatai
15.	§
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felelős:
a)	az EMGA-ból, illetve az EMYA-ból finanszírozott támogatások esetén a
kifizető ügynökségi,
b)	az EHA-ból finanszírozott támogatások esetében a közreműködő szervi,
c)	egyes, jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó
mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő végrehajtási,
d)	az a)-c) pontban foglaltak szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő
11
nyilvántartási, valamint
e)	törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb államigazgatási
feladatok ellátásáért.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a feladatkörébe tartozó
intézkedésekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésének módjára
vonatkozóan tájékoztatókat, közleményeket ad ki, illetve nyomtatványokat
rendszeresít.
Az átruházott feladatokat ellátó szerv feladatai
16. §
Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó
feladatokat átruházás útján is elláthatja.
17. §
(1)	Az átruházott feladatot ellátó szerv a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv nevében jár el.
(2)	Az átruházott feladatot ellátó szerv által elvégzett feladatért harmadik
személy felé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felel. Az
átruházott feladatot ellátó szerv csak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szervezetet az
átruházott feladat ellátásába.
(3)	Az átruházott feladat ellátásáról írásba foglalt megállapodásban kell
rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a)	az átruházott feladatok körének meghatározását,
b)	az átruházott feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit,
c)	az átruházott feladatot ellátó szervezet feladatait és kötelezettségeit,
d)	az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és
módszereket,
e)	a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,
f)	rendelkezést az átruházott feladatot ellátó szerv által elvégzett
ellenőrzések eredményeiről szóló jelentések gyakoriságáról,
g)	rendelkezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére
átadandó adatok köréről, az adatszolgáltatás tartalmáról és rendszerességéről,
h)	az átruházott feladatot ellátó szervnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervvel szembeni felelősségvállalása szabályait,
i)	az átruházott feladat elvégzése érdekében mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét
és azok védelmét.
12
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult
szervek ellenőrzik az átruházott feladat teljesítését.
Az együttműködő szervezet feladatai
18. §
(1)	Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó
feladatok ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok
ellátására más szervezetet (a továbbiakban: együttműködő szervezet) is bevonhat.
(2)	Az együttműködő szervezet önállóan nem járhat el, kizárólag a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása alapján
vonhat be más szakértőt, illetve közreműködőt feladata ellátásába. Az
együttműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felel.
(3)	Az együttműködés keretében ellátandó feladatokról írásba foglalt
megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell
különösen:
a)	az együttműködés keretében ellátandó feladatok körének meghatározását,
b)	az ellátandó feladatok végrehajtásával összefüggő pénzügyi feltételeket,
c)	az együttműködő szervezet feladatait és kötelezettségeit,
d)	az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és
módszereket,
e)	a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit;
f)	az együttműködő szervezetnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervvel szembeni felelősségvállalása szabályait,
g)	az együttműködői feladatok elvégzése érdekében a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét
és azok védelmét.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult
szervek ellenőrzik az együttműködői feladatok teljesítését.
(5)	Olyan feladatok ellátására, amelyben más költségvetési szerv vagy egyéb
szervezet saját hatáskörében eljárást folytat, és eljárása a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó feladatot érint, a feladat-
végzés összehangolása érdekében együttműködési megállapodás köthető.
13
A hatáskörrel rendelkező hatóság feladatai
19.	§
(1)	A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó
ellenőrzéseket külön jogszabály alapján folytatja le.
(2)	A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzések eredményeiről a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a (3)-(5) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően tájékoztatja.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel
rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések
ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes
feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia
kell különösen:
a)	a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe
tartozó feltételek ellenőrzésének a körét,
b)	az ellenőrzés során alkalmazandó mintavétel módját;
c)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által ellenőrzésre
kiválasztott ügyfeleknek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó, az
ügyfél-nyilvántartásban szereplő személyes adatait;
d)	a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállítandó ellenőrzési
jegyzőkönyvek tartalmát, átadásának ütemezését és módját.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott adatcsere kapcsán a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett integrált informatikai rendszer
valamint nyilvántartási rendszerek kód- és törzsadatait kell alkalmazni, különös
tekintettel a kiválasztásra kerülő ügyfelek, üzemek valamint helyszínek
azonosítására.
(5)	A (3) bekezdés d) pontja alapján kiállított jegyzőkönyvet a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett integrált informatikai rendszer
által elektronikusan is közvetlenül átvehető módon kell kiállítani.
(6)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult
szervek ellenőrzik a (3) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodásban
foglaltak teljesítését.
A nemzeti vidéki hálózat feladatai
20.	§
(1)	Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerinti nemzeti vidéki hálózat
felállításával, irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat az irányító
hatóság a külön jogszabályban foglaltak alapján felállított irányító egység
14
közreműködésével látja el.
(2)	Az irányító egység, valamint a nemzeti vidéki hálózat az EMVA esetében az
1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerinti feladatokon túl az irányító hatóság által
meghatározottak szerint átruházott feladatkörben is eljárhat, illetve a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel együttműködési
megállapodást köthet.
A helyi akciócsoport
21.	§
(1)	A helyi akciócsoport az 1698/2005/EK rendelet 63. cikk (a) és (b) pontja
szerinti feladat ellátása során - figyelemmel a 62. cikk (2) bekezdésében
foglaltakra - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel kötött
külön megállapodás alapján átruházott feladatkörben is eljárhat.
(2)	Jogszabály előírhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerinti
megállapodás csak az irányító hatóság által a külön jogszabályban foglaltak
szerint elismert jogi személynek minősülő helyi akciócsoporttal köthető.
III.	FEJEZET
ADATKEZELÉS, NYILVÁNTARTÁSOK
A támogatási adat kezelése
22. §
a.	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe
tartozó feladatok végrehajtásához:
a)	az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat (név, születési hely és idő, anyja
leánykori neve, regisztrációs szám, lakóhely adatai és adóazonosító jel),
b)	az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő eljárás során az
ügyfélre vonatkozóan keletkezett adatokat, valamint
c)	az ügyfél ellenőrzése során harmadik személyről nyert - személyes
adatként az a) pont szerinti — adatokat (az a)-c) pontok a továbbiakban együtt:
támogatási adat)
az adott támogatási jogcímre vonatkozó jogosulatlanul igénybe vett támogatás
végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvényben
meghatározott más szerv, illetve szervezet nyilvántartásából átvett adatot csak az
ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság
megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az
ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához használhatja
15
fel.
(3)	Amennyiben törvény megengedi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv és más hatóság között az adat átadását, illetve a hatósági
nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet
teljesíteni.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatot a
jogosulatlanul igénybevett támogatás végrehajtásához való jogra vonatkozó
elévülési időn belül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az
átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek,
valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amely szervek, illetve szervezetek
ezen adatokat kezelik.
Adatszolgáltatás
23.	§
(1)	Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az elhunyt
magánszemély támogatásával összefüggésben eljárást folytat vagy azt
kezdeményezi, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére a hagyatéki
leltározást végző szerv adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről,
valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresése alapján a
hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tájékoztatja a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervet az azonosításukhoz szükséges adatok
feltüntetésével (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs
szám és lakóhely) az örökösökről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás
megszüntetéséről.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szükséges
ellenőrzések lefolytatása, valamint más intézkedés megtétele céljából köteles a
támogatási adatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
ellenőrzésére jogosult szervek, valamint más tagállam kifizető ügynöksége
rendelkezésére bocsátani. Az adat-átadási kötelezettség írásbeli megkeresés
alapján, és csak a megkereső szerv jogszabályban, vagy külön megállapodásban
rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó
- a gazdálkodással, a termőföld hasznosítással, az állattartással, az
erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával,
valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos -
támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, illetve a támogatások
16
összegével, felhasználásával kapcsolatos adatokat összesített adatként statisztikai
célú felhasználásra térítésmentesen adja át a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az
adat-átadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján és csak a Központi
Statisztikai Hivatal jogszabályban rögzített feladatainak ellátásához szükséges
mértékig teljesíthető.
A támogatási adatok védelmére vonatkozó külön rendelkezések
24.	§
(1)	Nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv eljárásában készített vagy rögzített, a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény 19/A. §-a szerinti adat.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt támogatási
adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján a központi
költségvetésből illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból
támogatásban részesülő ügyfél:
a)	neve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,
b)	regisztrációs száma,
c)	a támogatás jogcíme, valamint
d)	a támogatás összege.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a (2) bekezdés szerinti
adatokról egyedi igény alapján ad tájékoztatást.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv alkalmazottja, volt
alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más
személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, a
támogatás megállapítása, tartozásbeszedés, végrehajtás, illetve statisztikai célú
felhasználás során feladataival összefüggésben feladataihoz kapcsolódó nem
nyilvános támogatási adat vagy törvény által védett adat jut a tudomására, köteles
azt megőrizni.
(5)	A (4) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget,
ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó
eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási
adatot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz,
felhasznál, vagy közzétesz.
(6)	Amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételre irányuló kérelme,
pályázata összeállítása céljából tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe, a
tanácsadást végző titoktartási kötelezettségére a külön jogszabályban, a
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, valamint az ügyféllel kötött
megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.
17
25.	§
(1)	A nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerven kívüli más szerv által csak alapos okkal használható fel. A
nem nyilvános támogatási adatot alapos okkal használják fel, ha:
a)	az a támogatás ellenőrzését, vagy
b)	a (2)-(4) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja, továbbá
c)	azt törvény előírja vagy megengedi, illetve
d)	a felhasználáshoz az érintett ügyfél hozzájárul.
(2)	Az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő adatot a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hivatalos statisztikai
szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási
kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - amennyiben a
statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi
azonosításra alkalmatlanná teszik.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogosulatlanul
igénybe vett támogatás végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül
kérelemre tájékoztatja az adóhatóságot, illetve a vámhatóságot a nem nyilvános
támogatási adatról, ha az adó-, illetve vámteher vagy adóhiány feltárását,
behajthatóságának megállapítását szolgálja, továbbá vám-, illetve adóigazgatási
eljárás lefolytatásához szükséges.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésre, vagy
külön megállapodásban foglaltak szerinti rendszerességgel tájékoztatja a nem
nyilvános támogatási adatról:
a)	a bíróságot;
b)	az ügyészséget;
c)	az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a
tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
d)	az illetékes nemzetbiztonsági szerv által engedélyezett megkeresés alapján
a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;
e)	az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési
szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az állami adóhatóságot, a
vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;
f)	az Európai Bizottságot, az Európai Számvevőszéket, az Európai
Bíróságot;
g)	az illetékes hatóságot, az irányító hatóságot;
h)	a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, ha a tájékoztatás
az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;
i)	közfeladatot ellátó szervet a feladatainak ellátásához szükséges körben.
(5)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyomozó hatóságot a
„halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi
jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az adott üggyel
18
összefüggő nem nyilvános támogatási adatról.
(6)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a nem
nyilvános támogatási adatról az utólagos vállalatellenőrzések végrehajtásáért
felelős hatóságot tájékoztatni, ha az intézkedésben való részvétel utólagos
ellenőrzéséhez szükséges.
Nyilvántartási rendszerek
26. §
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok
nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:
a)	ügyfél-nyilvántartási rendszer,
b)	az intézkedések kezelésére szolgáló nyilvántartási és ellenőrzési
rendszerek,
c)	földterület azonosítási rendszer,
d)	intervenciós raktárregiszter,
e)	agrár de minimis nyilvántartási rendszer (az a)-e) pontok a továbbiakban
együtt: nyilvántartási rendszerek).
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartási
rendszerek működtetésével kapcsolatos technikai feladatok ellátására
adatfeldolgozót bízhat meg.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedések
végrehajtása során az abban foglalt feltételek, illetve kötelezettségek betartásának
ellenőrzése céljából adatokat vehet át:
a)	a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,
b)	a külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély
nyilvántartásból,
c)	a szőlőültetvény-kataszterből,
d)	az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),
e)	az Országos Erdőállomány Adattárból,
f)	a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
g)	az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
h)	a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet
által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból,
i)	a vetőmag-nyilvántartási rendszerből,
j) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
k) a cégnyilvántartásból,
1) az ingatlan-nyilvántartásból,
m) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából,
n) az Országos Halászati Adattárból,
o)	a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,
19
P) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző
közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból,
q) az ügyfelet megillető támogatási jogosultságot tartalmazó nyilvántartásból,
r) az I. és II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó
támogatási adatokat egymással, valamint az e törvény alapján átvett adatokkal a
feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából összevetheti, illetve felhasználhatja.
Az intézkedések kezelésére vonatkozó nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek
27. §
(1)	Az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv integrált informatikai
rendszert működtet.
(2)	Az intézkedések hatékony végrehajtása érdekében az intézkedések
végrehajtása során kezelt adatokból a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv elkülönült nyilvántartásokat hozhat létre. Az integrált
informatikai rendszer részét képező elkülönült nyilvántartások esetén biztosítani
kell az adatoknak a nyilvántartások közötti átadását.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az 1782/2003/EK
tanácsi rendelet II. Cím 4. fejezete szerinti integrált igazgatási és ellenőrzési
rendszert az általa működtetett integrált informatikai rendszer részeként alakítja
ki.
Ügyfél-nyilvántartási rendszer
28.	§
(1)	Az intézkedésekben való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a
kérelem benyújtásával egyidejűleg regisztráltassa magát a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben.
(2)	A regisztrációs szám megállapítása iránti kérelemben be kell jelenteni az
ügyfél:
a)	nevét (elnevezését), rövidített cégnevét,
b)	képviseletére j ogosult nevét,
c)	a magánszemély adóazonosító jelét, külföldi vállalkozás esetén az
illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát;
d)	pénzforgalmi bankszámlaszámát, feltéve, ha pénzügyi következménnyel
járó intézkedésben vesz részt;
e)	címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
f)	gazdálkodási formáját, továbbá statisztikai számjelét;
20
g)	levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével - ,
továbbá a Magyarországon lakóhellyel, vagy telephellyel nem rendelkező
külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét
és lakóhelyét (székhelyét);
h)	iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével vagy
lakóhelyével;
i)	jogelődjét és jogelődjének regisztrációs számát.
(3)	Az ügyfél-nyilvántartási rendszer tartalmazza:
a)	a (3) bekezdés szerinti adatokat;
b)	az ügyfél regisztrációs számát;
c)	az ügyfelet megillető támogatási jogosultságokra vonatkozó adatokat;
d)	az ügyfélnek a 1782/2003/EK tanácsi rendelet 3-9. cikkei szerinti kapcsolt
előírásokkal összefüggő adatait;
e)	az ügyfél azon adatait, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervet az általa vezetett nyilvántartások működtetése
során a külön jogszabályban megfogalmazottak szerinti folyamatos nyilvántartási
kötelezettség terheli.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartási
rendszer részeként, a törvény hatálya alá tartozó eljárások végrehajtásához
szükséges mértékben nyilvántartja az ügyfelek telephelyeit, termelő egységeit, a
gazdálkodás végzésének helyeit.
(5)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági
termelőkre, valamint a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó, közösségi jogi
aktusok szerinti nyilvántartásról az ügyfélnyilvántartás keretében gondoskodik.
29.	§
(1)	Az ügyfél - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - köteles a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásba
bejelentett adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (2) bekezdés szerinti
változásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt
nyomtatványon értesíteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiteljed az ügyfél
végelszámolásának elhatározására, a jogi személy, illetve egyéb szervezet
megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiteljed a jogi
személy, illetve egyéb szervezet végelszámolójára, felszámolójára is.
(3)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, felszámolót,
végelszámolót mulasztási bírság fizetésére kötelezi.
21
30.	§
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján
nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére regisztrációs számot állapít meg.
(2)	Az ügyfélnek a regisztrációs számát az intézkedésekben való részvétellel
összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a regisztrációs szám
megállapítása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az
ügyfél által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.
(4)	Annak részére, aki (amely) regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet
nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv -
amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához
szükséges - ideiglenes technikai azonosítót állapíthat meg.
Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer
31.	§
(1)	Az e törvény hatálya alá tartozó, földterülethez kapcsolódó támogatások
eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosítási rendszere a
Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR). A MePAR adattartalma
állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat az állam nevében mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
(2)	A MePAR számítógépes rendszerének térképi alapját az Egységes Országos
Vetületi Rendszerben (EOV) kell elkészíteni, és meg kell felelnie az l:10.000-es
méretarányú állami topográfiai térkép pontosságának.
(3)	A MePAR működtetése során állami feladatként biztosítani kell az adatok
programszerű felújítását és változásvezetését. A változás vezetési eljárás
kérelemre vagy hivatalból indítható.
(4)	A MePAR nyilvános. A földterület használatához kapcsolódó támogatások
kapcsán benyújtott kérelmekhez az ügyfelek részére a MePAR vonatkozó
adataihoz való hozzáférést biztosítani kell. A földterület használatához
kapcsolódó támogatások kapcsán benyújtott kérelmekhez papír alapú térképek
alkalmazása esetén a hozzáférést egy példányban költségtérítés-mentesen kell
biztosítani.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő célú felhasználás, valamint az ügyfél
által kézhez kapott, de a kérelmezés során fel nem használt térképek esetén
fizetendő költségtérítés mértékét, továbbá az adatok más számítógépes
22
rendszerben történő felhasználásának feltételeit a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv állapítja meg.
IV.	FEJEZET
ELJÁRÁSI SZABÁL YOK
Általános szabályok
32.	§
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az egyes
intézkedésekkel kapcsolatos támogatási döntéseit jogszabályban vagy pályázati
felhívásban rögzített támogatási mértékek alapján, illetve az egyes jogcímekre
elkülönített forrás figyelembevételével:
a)	arányosítással,
b)	benyújtási, vagy - az intézkedésre vonatkozó jogszabály vagy a pályázati
felhívást tartalmazó közlemény alapján - beérkezési sorrend alapján,
c)	rangsor állításával, illetve
az a)-c) pontban rögzített eszközök önálló vagy együttes alkalmazásával
hozza meg.
(2)	Az intézkedés feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati
felhívást tartalmazó közleményben meg kell jelölni, hogy a támogatást
megállapító döntés meghozatalakor a (1) bekezdésben felsorolt eszközök közül
melyik kerül alkalmazásra.
33.	§
Az EMVA, illetve az EHA hatálya alá tartozó intézkedések esetében a kérelmet
jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül lehet
benyújtani (szakaszos benyújtás).
Iratbetekintés
34.	§
Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető,
hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az
iratbetekintés korlátozásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv végzéssel dönt.
23
Az iratok kezelése, vezetése
35.	§
(1)	Az ügyfél a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást -
ideértve az elektronikus úton, illetőleg adathordozón rögzített adatokat is - úgy
köteles kiállítani, illetve vezetni, hogy az a befizetési kötelezettségnek, illetve a
támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve
igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
(2)	A könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
úgy kell vezetni, hogy
a)	a bennük foglalt feljegyzések e törvényben, illetve a számvitelről szóló
törvény bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt
bizonylatokon alapuljanak,
b)	támogatásonként folyamatosan tartalmazzák a támogatást meghatározó
adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,
c)	azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozóan a támogatás alapja,
d)	a támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak
az ellenőrzését lehetővé tegyék.
Az iratok megőrzése
36.	§
(1)	Az iratokat a megőrzésre kötelezett ügyfél a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervnek bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat
a könyvelés, feldolgozás időtartama alatt más helyre lehet továbbítani és őrizni.
(2)	Az iratokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
felhívásában rögzített határidőn belül be kell mutatni.
(3)	Az iratokat az ügyfélnek a nyilvántartás módjától függetlenül - közvetlenül
alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a támogatás
esedékessége naptári évének utolsó napjától számított nyolc évig kell megőriznie.
(4)	Az irat megőrzésére kötelezett jogi személynek, illetve jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságnak minősülő ügyfél megszűnése esetén az iratokat a
(3)	bekezdésben foglalt időpontig köteles megőrizni:
a)	a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,
b)	a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság,
illetve ezek j ogutódj a,
c)	a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági
munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy,
d)	a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban
előírt személy.
24
Nyomtatványok alkalmazása
37.	§
(1)	A kérelem, a pályázat benyújtására valamint az adatszolgáltatásra a külön
jogszabályban meghatározottak szerinti tartalomra és adatkörre papíralapú vagy
elektronikus nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített
nyomtatvány alkalmazása kötelező.
(2)	A nem ügyfélkapun keresztül elektronikus úton-, illetőleg adathordozón
teljesített adatszolgáltatáshoz mellékelni kell az azzal azonos adattartalmú, aláírt
iratot is, kivéve, ha azt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták
el.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített
nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia
kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által
szabadon elérhető helyen álljanak rendelkezésre.
A kérelem benyújtása
38.	§
(1)	Jogszabály vagy a pályázati felhívást tartalmazó közlemény eltérő
rendelkezése hiányában a kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervhez kell benyújtani.
(2)	A (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével a kérelmet postai úton kell
benyújtani.
(3)	Jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teheti,
hogy a kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél
személyesen, vagy fax útján is be lehessen nyújtani.
(4)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem benyújtására
megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb a
határidő utolsó napján postára adták.
(5)	Amennyiben ezt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban foglaltak
végrehajtása megköveteli, jogszabály, illetve pályázati felhívást tartalmazó
közlemény a kérelem, vagy más irat benyújtása esetében a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervhez történő legkorábbi, illetve legkésőbbi
beérkezési határidőt is meghatározhat.
(6)	A kérelem benyújtására, vagy beérkezésére nyitva álló, illetve eljárási
25
cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén -
kivéve, ha az intézkedésben való részvétel részletes feltételeit meghatározó
jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi - igazolásnak helye nincs.
A kérelem befogadása
39.	§
(1)	Egyes, az EMVA-ból finanszírozott jogszabályban, illetve pályázati felhívást
tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében a kérelem
benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
megállapítja, hogy a kérelem rendelkezik-e az értékelési eljárás lefolytatásához
szükséges, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben
előírt valamennyi tartalmi és formai kellékkel, és ezáltal rangsorba állítható-e (a
továbbiakban: befogadás).
(2)	A kérelem befogadásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv a befogadási nyilatkozat megküldésével értesíti az ügyfelet.
A nyilvánvaló hiba kijavítása
40.	§
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása
során a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvánvaló hiba
javításáról az ügyfelet - indokolt esetben - döntésében értesíti.
A hiánypótlás
41.	§
(1)	Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelem az ügyfél
közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet az
ügyintézési határidőn belül - megfelelő határidő tűzésével - hiánypótlásra kell
felszólítani.
(2)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási felhívás azonos
tárgyban ismételten nem bocsátható ki.
A kérelem módosítása
42.	§
(1)	Egyes, az EMVÁ-ból finanszírozott intézkedésekben való részvételre
26
vonatkozó jogszabály előírhatja, hogy a kérelem befogadásáról szóló értesítés
kézhezvételét követően a kérelemben, illetve a pályázatban meghatározott
támogatási alapra, illetve összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be.
(2)	A támogatási kérelem ügyében hozott első fokú döntést követően a kérelem
rangsort érintő adatai nem módosíthatók.
(3)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem rangsort nem érintő
adatai módosításának legkésőbbi benyújtási határideje a kifizetési kérelem
benyújtására nyitva álló időszak utolsó napját megelőző harmincadik nap.
43.	§
(1)	Az ügyfél az ellenőrzésről való tudomásszerzést követően az ellenőrzés alá
vont intézkedésre — a vizsgált időszakra és az ellenőrzés tárgyára - vonatkozóan
kérelmét nem módosíthatja vagy vonhatja vissza.
(2)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által
folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel
szabálytalanságot, úgy az ügyfél a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv
kézhezvételét követően az érdemi döntés meghozataláig kérelmét visszavonhatja.
Az ügyfél nyilatkozata, a tanúvallomás
44.	§
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet - az
intézkedésben való részvétel jogosultságának illetve összegszerűségének
megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében - az általa ismert, illetve
nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre
kötelezheti.
(2)	Az (1) bekezdés alá nem tartozó (harmadik) személy, az általa ismert, illetve
nyilvántartásában szereplő olyan adatról, tényről, körülményről, amely a vele
szerződéses kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének, vagy
támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé, a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívására - kivéve a Két.
53.	§-ának (4) bekezdésében foglalt eseteket - köteles nyilatkozni, vagy
tanúvallomást tenni.
(3)	A nyilatkozattételről, illetve a tanúmeghallgatásról az érintett ügyfelet nem
kell értesíteni.
27
A jogutódlás
45.	§
(1)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik
mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt
megillették, illetve terhelték.
(2)	Eltérő megállapodás vagy határozat hiányában több jogutód esetén:
a)	a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés
hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek,
b)	a támogatásra vagyonarányosan jogosultak.
(3)	A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározott
támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő
átutalásáról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a támogatás
összegéről, úgy az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában
örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. A támogatás átutalásának
feltétele, hogy az örökös az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen
regisztráltassa magát.
(4)	Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban
meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem
támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem
rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, úgy az ügyfélnek azon
örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik
jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat
(így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. A jogosultság
megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös az ügyfél-nyilvántartási
rendszerben előzetesen regisztráltassa magát.
(5)	Az örökös a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben
fennálló követeléséről a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő egy
éven belül az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú közjegyzői okirattal
igazolhatja, hogy jogosult a támogatás összegére. Amennyiben az örökös egy
éven belül ilyen igazolást nem nyújt be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervhez, úgy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő
egy év elteltével megszűnik a támogatás folyósítására vonatkozó jogosultsága, és
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást végzéssel
megszünteti.
28
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által végzett folyamatba épített
ellenőrzés
46.	§
(1)	E törvény ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervnek a kérelemmel kapcsolatos adminisztratív,
illetve helyszíni ellenőrzésével, valamint a helyszíni szemlével összefüggő
eljárásban (a továbbiakban: ellenőrzés) kell alkalmazni. Törvény eltérő
rendelkezése hiányában a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös
megfeleltetés körébe tartozó feltételek helyszíni ellenőrzésére e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a kérelemben, a pályázatban, illetve a
döntést követően a határozatban, illetve a hatósági szerződésben foglalt adatok,
tények, körülmények megfelelnek-e a valóságnak, az intézkedésben való
részvétel feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást
tartalmazó közleményben foglaltaknak.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) bekezdésben
foglalt feladatai ellátása során keletkezett adatokat nyilvántartja.
(4)	A kérelmet határozattal el kell utasítani, ha az ügyfél az intézkedéssel
kapcsolatos helyszíni szemlét, illetve helyszíni ellenőrzést (a továbbiakban
együtt: helyszíni ellenőrzés) önhibájából akadályozza vagy meghiúsítja.
47.	§
(1)	Az ellenőrzés intézkedésenként és időszakonként, vagy meghatározott
időszakra több intézkedés tekintetében is lefolytatható.
(2)	Indokolt esetben azonos ellenőrzési céllal ismételt ellenőrzés hajtható végre.
(3)	A kérelem megalapozottsága a döntést megelőzően és azt követően is
ellenőrizhető.
(4)	Az ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfél
adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében több intézkedésre vonatkozóan
együttesen, és egyidejűleg is lefolytatható az ellenőrzés.
(5)	Az ellenőrzés a kérelem, azok mellékletei és az üggyel összefüggő más iratok
átvizsgálásával, távérzékeléssel, laboratóriumi vizsgálattal, helyszíni szemle,
helyszíni ellenőrzés keretében történhet. E vizsgálati módszerek külön-külön, de
együttesen is alkalmazhatók.
(6)	Az (5) bekezdés alkalmazásában távérzékeléses ellenőrzésnek minősül az űr-
és légifelvételek adatainak kiértékelésével lefolytatott ellenőrzés.
29
48.	§
(1)	A helyszíni ellenőrzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,
vagy annak megbízása alapján az átruházott feladatot ellátó szerv
megbízólevéllel, illetve szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja,
valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzését
végző, arra jogosult szerv, illetve szervezet megbízólevéllel rendelkező
alkalmazottja (a továbbiakban együtt: ellenőr) folytathatja le.
(2)	Az ellenőr részére kiállított, iktató számmal ellátott megbízólevél tartalmazza:
a)	a „Megbízólevél" megnevezést,
b)	az ellenőr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának, illetve - amennyiben
szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik - a személyazonosító igazolványának
vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,
c)	az ellenőrzendő ügyfél nevét,
d)	az ellenőrzésre kerülő támogatási jogcím, illetve időszak megnevezését,
e)	az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő
hivatkozást,
f)	a megbízólevél érvényességi idejét,
g)	a kiállítás keltét,
h)	a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.
(3)	Az ellenőr részére általános megbízólevél is kiállítható, amely tartalmazza a
(2)	bekezdés a)-b), valamint e)-h) pontjaiban foglaltakon túl az ellenőr
illetékességi területét is.
49.	§
(1)	A helyszíni ellenőrzést a megkezdésétől számított kilencven napon belül -
illetve, ha az ügyintézésre ennél rövidebb idő áll rendelkezésre, erre figyelemmel
az ügyintézési határidőn belül — kell lefolytatni. A határidőbe beleszámít az
ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napja is, mely időpontok
jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.
(2)	A helyszíni ellenőrzésre előírt határidőt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal hatvan nappal, de
legfeljebb a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidő lejártáig
meghosszabbíthatj a.
(3)	Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról az ügyfelet írásban értesíteni
kell.
50.	§
(1)	A helyszíni ellenőrzés az ügyfél előzetes értesítése nélkül is lefolytatható.
30
(2)	Amennyiben a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte
szükséges, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a helyszíni ellenőrzés csak
akkor kezdhető meg, ha az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek
hiányában hatósági tanú jelen van. Az ügyfél alkalmazottja, illetve
meghatalmazottja köteles e minőségét megfelelő módon igazolni. Igazolás
hiányában a hatósági tanú alkalmazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)	Ha a helyszíni ellenőrzés az ügyfél közreműködése nélkül, külső vizsgálattal
(szemrevételezéssel, méréssel), vagy távérzékeléssel elvégezhető, mellőzhető az
ellenőrzésről történő tájékoztatás. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés az
ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, hatósági tanú jelenléte nélkül is
elvégezhető.
(4)	Az ellenőrzés tárgyával összefüggésben a helyszíni ellenőrzés része az ügyfél
lakhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött
tárgyak, eszközök, iratok vizsgálata is.
51.	§
(1)	Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai
pontatlanok vagy hiányosak, és így a támogatási jogosultság megállapítására
alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kötelezheti
az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb nyolc napon belül rendezze,
pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít
bele.
(2)	Az ellenőrzés során szakértő is igénybe vehető.
52.	§
(1)	A helyszíni ellenőrzés során, a helyszínen talált és feltárt körülményt
jegyzőkönyvben rögzíteni kell, továbbá az ellenőr a bizonylatokról, könyvekről,
nyilvántartásokról és egyéb iratokról az eredetivel egyező másolatot kérhet,
fényképet és filmfelvételt készíthet. Ha a technikai feltételek adottak, akkor az
ellenőr az ügyfél kérésére a jelenlétében elkészített, az eredetivel egyező
másolatot ad a jegyzőkönyvről.
(2)	A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ügyfél által felajánlott és az ellenőr által
visszautasított bizonyítást, kitérve a visszautasítás indokaira is.
(3)	Az ellenőr a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is
köteles rögzíteni és feltárni. A nem bizonyított körülmény az ügyfél terhére nem
értékelhető.
(4)	Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően, erre történő külön
felhívás nélkül, köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben
31
előírt módon igazolni, valamint a jelen lévő ügyfelet az ellenőrzés céljáról,
tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.
(5)	Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket,
adatokat rögzíteni, és a jelen levő ügyfelet, illetve annak képviselőjét az
ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.
(6)	Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy
másolati példányát az ellenőr - amennyiben az ehhez szükséges technikai
feltételek adottak - köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni vagy azt az ügyfél
részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni,
amelyre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt tehet.
53.	§
(1)	Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során:
a)	az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet,
b)	az ügyfél ellenőrzés alá vont tevékenységével összefüggő járműveket,
járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhatja,
c)	iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
d)	az ügyféltől, képviselőjétől felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot
kérhet,
e)	tisztázhatja a támogatásra való jogosultság megállapításához kapcsolódó
tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogalapját,
f)	más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le,
g)	az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló harmadik személynél kapcsolódó
ellenőrzést végezhet.
(2)	Ha az ügyfél tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az
ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni a helyszíni ellenőrzést.
(3)	Az ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy az az ügyfél gazdasági tevékenységét
a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
54.	§
(1)	A helyszíni ellenőrzés során az ügyfél jogosult:
a)	az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b)	az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
c)	megfelelő képviseletéről gondoskodni,
d)	a helyszíni ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a
megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni,
bizonyítási indítványokat előteljeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a
jegyzőkönyv átvételét követő nyolc napon belül, az abban foglaltakra írásban
észrevételt tenni.
32
(2)	Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az
akadály megszűnéséig, de legfeljebb hatvan napig a helyszíni ellenőrzés
megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését.
Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az
ellenőrzés elhalasztása az ellenőrzés célját veszélyeztetné, meghiúsítaná, vagy
egyéb módon ellehetetlenítené a folyamatban lévő eljárást.
(4)	Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a vizsgálat
megállapításait más ügyfélnél, vagy harmadik személynél végzett kapcsolódó
vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló irat ügyfelet érintő részét az
ügyféllel részletesen ismertetni kell.
A döntés
55.	§
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak
hiánytalan beérkezését követően, a támogatás kifizetésének közvetlenül
alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el,
és közli döntését az ügyféllel.
(2)	Amennyiben a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül
alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, vagy a kérelem nem
kifizetésre irányul - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése
hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet
annak hiánytalan beérkezését követő hatvan napon belül bírálja el és közli
döntését az ügyféllel.
(3)	Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktus nem határozza meg, és ha az EMVA-ból finanszírozott
intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály
alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a benyújtásra
nyitva álló időszak utolsó napját követő kilencven napon belül bírálja el és közli
döntését az ügyféllel.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a részben vagy
egészben helyt adó első fokú döntés helyt adó része alapján a támogatást a
fellebbezésre tekintet nélkül az ügyfél részére folyósítja.
56.	§
(1)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a
nyilvántartásba bejegyzést tesz, arról nem kell külön íven szerkesztett határozatot
33
hozni.
(2)	Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv a döntését az Európai Bizottság döntése, vagy
határozata alapján hozta meg.
(3)	A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül harminc napon belül végzéssel el kell
utasítani, ha:
a)	a kérelmet az EMGA-ból finanszírozott intézkedések, illetve a nemzeti
támogatások esetében a támogatási keret kimerülését követően nyújtották be;
b)	a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (formanyomtatványon)
került benyújtásra, amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály így
rendelkezik;
c)	a kérelmet az igény benyújtására jogosult nem írta alá;
d)	a kérelmet nem az igény benyújtására jogosult személy teijesztette elő.
A döntés módosítása, visszavonása
57.	§
(1)	Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a
fellebbezés elbírálására jogosult szerv, illetve a bíróság által még el nem bírált
döntése jogszabálysértő, a határozatát az ügyfél terhére a döntés közlésétől
számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez
való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve
jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.
(2)	A döntést az ügyfél terhére a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig
lehet módosítani ha:
a)	a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az
ügyfél az intézkedéssel összefüggésben bűncselekményt követett el,
b)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntést hozó ügyintézője
a hivatali kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy
ez a döntés meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott
jogerős ítélete megállapította.
(3)	Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén az (1) bekezdés szerinti, az
ügyfél terhére vonatkozó döntés módosítására, vagy visszavonására -
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában -
öt éven belül van lehetőség.
34
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által
lefolytatott végrehajtás
58.	§
Az eljárásban végrehajtható okirat a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős
határozat, amely okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.
59.	§
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tartozás
megfizetésére az ügyfelet felhívja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást
megindítja. A végrehajtási eljárás külön határozat nélkül, a végrehajtási
cselekmény foganatosításával indul.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tartozás behajtása
érdekében a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján a
végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló
tartozás (jogosulatlanul igénybe vett támogatás, egyéb fizetési kötelezettség)
adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben
meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság hajtja be.
60.	§
(1)	Az ügyfelet megillető központi költségvetési támogatást a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet terhelő, a támogatással összefüggő
tartozás összegéig visszatarthatja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.
(2)	Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott adótartozás fennállásáról és
összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére
adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő adótartozás összegét a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet megillető
központi költségvetési forrásból finanszírozott támogatásból levonja, és átutalja
az állami adóhatóságnak. Az ügyfelet az adótartozással csökkentett összeg illeti
meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással
egyidejűleg megfizetettnek minősül.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a visszatartásról
végzéssel dönt.
(4)	Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások
mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az esedékesség sorrendjében kell a
nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.
35
61. §
(1)	A bankszámlát vezető hitelintézet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv határozata alapján kiállított azonnali beszedési megbízást a
végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
(2)	Ha az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt
összeget, illetőleg követelést vonják végrehajtás alá, és a munkáltató, a kifizető
hitelintézet, valamint más személy felhívás ellenére a levonást, átutalást,
megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően
teljesíti, az érintettet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
döntésében kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig a
tartozás megfizetésére.
62. §
(1)	Ha az ügyfél az esedékes tartozását nem fizette meg és azt tőle nem lehet
behajtani, a tartozás megfizetésére határozattal kötelezhető:
a)	az ügyfél örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük
arányában,
b)	az ügyfél jogutódja,
c)	az ügyfél tartozásáért kezességet vállaló, illetve az ügyfél tartozását
átvállaló, a jóváhagyott szerződésben foglalt tartozás tekintetében,
d)	az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértésével kapcsolatos
bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő tartozás tekintetében,
e)	a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság
tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető
tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő
vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a
vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
f)	a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek tartozásáért a szülői
felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezességvállalásnak és
tartozásátvállalásnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv általi
jóváhagyására, annak feltételeire és következményeire az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény 36. §-át kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A (1) bekezdés szerinti határozat hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy
nemperes eljárásban történő érvényesítését.
(4)	A befizetésre kötelezett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervvel szemben fennálló követelését a tartozásába nem számíthatja be.
(5)	A jogosan igénybevett támogatást visszafizetési kötelezettség nem terheli.
(6)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által kezdeményezett
36
végrehajtás nem vezetett eredményre, a végrehajtási feladatokat a továbbiakban
az ügyféllel szemben az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint
foganatosítja.
A behajthatatlan tartozás törlése
63.	§
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel törölheti az
ügyfél tartozását, amennyiben:
a)	azt az adóhatóság behajthatatlannak minősítette és a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv az adóssal szemben nem kezdeményezett
felszámolási eljárást;
b)	a tartozás végrehajtásához való jog elévült.
(2)	Az esedékessé válást követő hat hónapon belül az ügyfelet terhelő tartozás
végrehajthatatlanság címén nem törölhető.
(3)	A végrehajthatatlanság címén törölt tartozást a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel újból előírja, ha a végrehajtáshoz való
jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik. A végzés ellen
végrehajtási kifogásnak van helye.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) bekezdésben
megállapított feltételek hiányában is törölheti a tízezer forintot meg nem haladó
tartozást, amennyiben a tartozás nyilvántartása, a végrehajtás érdekében
szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket
eredményezne. Az így törölt tételekről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv külön nyilvántartást vezet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a törölt tételekről értesíti az állami adóhatóságot, amennyiben
annak végrehajtásával összefüggésben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv az állami adóhatóságot megkereste.
Elévülés
64.	§
(1)	Közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése
hiányában a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítésének
megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt
év elteltével évül el, amelyben a támogatást jogosulatlanul igényelték.
Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás
visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a
bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
37
(2)	Ha a támogatás igénybevételi jogosultságot érintő határozatot a bíróság
felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre
emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése
nyugszik.
(3)	A már megállapított jogosulatlanul igénybevett támogatás visszatérítésével
kapcsolatos végrehajtási jog az ezt megállapító döntés jogerőre emelkedését
követő öt év elteltével évül el.
V.	FEJEZET
PÁL YÁZA TI ELJÁRÁS
65.	§
(1)	A pályázóra a törvény III. illetve VI. fejezetének ügyfelekre vonatkozó
szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a pályázati eljárás során a IV.
fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
66.	§
(1)	Pályázatot a pályázati felhívást tartalmazó közlemény, illetve annak kiírása
alapjául szolgáló jogszabály rendelkezései szerint kell elbírálni.
(2)	Pályázati eljárás a jogszabályban meghatározott egyes intézkedésekhez
kapcsolódóan a támogatási kérelemről való döntésig alkalmazható. A pályázati
eljárás során a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot benyújtó ügyfél
támogatást vehet igénybe, illetve egyéb jogot szerezhet.
(3)	A támogatás igénybevételéhez való jogosultságot az a pályázati feltételeket
maradéktalanul teljesítő pályázó szerez, aki (amely) a pályázati felhívásban
rögzített rangsorolási szempontok alapján kiválasztásra kerül.
67. §
(1)	A pályázati felhívásnak legalább tartalmaznia kell:
a)	a pályázati felhívást kiíró szerv megnevezését,
b)	a pályázati felhívás kiírásának alapjául szolgáló jogszabályt,
c)	azokat a támogatási célokat, amelyekhez támogatás igényelhető,
d)	a támogatás igénybevételének feltételeit,
e)	a pályázat tartalmi és formai követelményeit,
f)	a pályázatok benyújtásának és elbírálásának rendjét, határidejét, a bírálat
38
szempontjait,
g)	a pályázatok benyújtásának helyét és módját,
h)	a támogatások mértékét,
i)	a pályázó jogait és kötelezettségeit, valamint a kötelezettségek megszegésével
járó következményeket,
j) a támogatás igénylésének, igénybevételének, valamint az ellenőrzésnek a
rendjét,
k) amennyiben jogszabály előírja, a biztosíték nyújtásának módját és mértékét,
(1) a rendelkezésre álló forrás nagyságát.
(2)	A pályázat elbírálásának rendjét a közösségi jogi aktusok, e törvény, valamint
más jogszabályban foglaltak figyelembe vételével az irányító hatóság állapítja
meg. Az irányító hatóság kötve van a pályázati felhívásban közzétett bírálati
rendhez.
(3)	A pályázati felhívást a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő
napját legalább harminc nappal megelőzően kell nyilvánosságra hozni.
(4)	A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb harminc
napnál. Az irányító hatóság döntése alapján a nyitva álló időtartam legfeljebb
harminc nappal meghosszabbítható.
68. §
(1)	Jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény eltérő rendelkezése
hiányában a pályázatokat a benyújtásra előírt időtartam lejártát követő kilencven
napon belül kell elbírálni.
(2)	A pályázatra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, illetve
a kifizetés engedélyezésében nem vehet részt
a)	a pályázó;
b)	a pályázó szervezet tagja (részvényese), vagy abban közvetett tulajdoni
részesedéssel rendelkező személy, vezető tisztségviselője, felügyelő
bizottságának tagja, könyvvizsgálója;
c)	a pályázóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
álló személy;
d)	a pályázat folyamatba épített (adminisztratív illetve helyszíni) valamint
utólagos ellenőrzését végző személy;
e)	az a)-d) pontokban szereplő személyek hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont);
f)	politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, valamint
önkormányzati vagy országgyűlési képviselő;
g)	akitől a tárgyilagos eljárás egyéb okból nem várható el.
(3)	A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában,
továbbá a kifizetés engedélyezésében részt vevő személy a döntés-előkészítési
vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban
nyilatkozatot tesz arról, hogy a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll
39
fenn, továbbá arról, hogy az értékelés, illetve bírálat során tudomására jutott
államtitkot, szolgálati titkot, üzleti vagy banktitkot illetve egyéb magántitkot
megőrzi. A nyilatkozatot a döntéshozó szervnek át kell adni.
(4)	Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala, illetve a kifizetés során
olyan tény merül fel, amely alapján a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség
fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy ezt a döntéshozó szervnek
haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy az
adott eljárásban a továbbiakban nem vehet részt.
(5)	Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett
személy nem jelenti be, a döntéshozó szerv bármely tagja jogosult az
összeférhetetlenség megállapítását a döntéshozó szervnél kezdeményezni.
Amennyiben a döntéshozó szerv az összeférhetetlenséget megállapítja, az
összeférhetetlenséggel érintett személy az adott eljárásban a továbbiakban nem
vehet részt.
(6)	A pályázatok elbírálásáról bírálati jegyzőkönyvet kell felvenni. A bírálati
jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a pályázat elbírálása szempontjából lényeges
körülményeket, így különösen:
a)	a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását,
b)	a legkedvezőbb pályázatok elfogadásának részletes indokait,
c)	a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését.
(7)	Az ügyfelet a döntésről a bírálati jegyzőkönyv elkészültétől számított hatvan
napon belül értesíteni kell.
(8)	Az ügyfél - a rá vonatkozó adatok tekintetében - jogosult betekinteni a
pályázat elbírálásával összefüggésben keletkezett bírálati jegyzőkönyvbe.
(9)	A nyertes pályázók névsorát, az elnyert támogatás összegét a mezőgazdasági
és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján közzé kell tenni.
VI.	FEJEZET
JOGKÖ VETKEZMÉNYEK
A támogatás visszafizetése
69.	§
(1)	Az igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül,
amennyiben az ügyfél:
a)	valótlan tényeket közöl,
b)	adatot eltitkol,
40
c)	a támogatás céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy
ellenőrzést akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha adatszolgáltatási vagy
fizetési kötelezettségét megszegi,
d)	a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel, illetve
e)	a jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban meghatározott támogatási
feltételeket - ide értve a támogatás kifizetését követő időszakra vállalt
kötelezettségeket is - megszegi,
f)	olyan támogatást vett igénybe, amelynek alkalmazását az Európai
Közösség nem engedélyezte, vagy nem vette tudomásul (az a)-f) pontokban
foglaltak a továbbiakban együtt: jogosulatlanul igénybe vett támogatás).
(2)	Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus, vagy jogszabály
a jogosulatlanul igénybevett támogatás jogkövetkezményeként a támogatás
csökkentését úja elő, annak mértékét és feltételeit jogszabályban kell
megállapítani, amennyiben erről a közösségi jogi aktus nem rendelkezik.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartja az ügyfél
által jogosulatlanul igénybe vett támogatást és azon időpontot, ameddig
jogszabály rendelkezései szerint ugyanazon intézkedésben, vagy intézkedés-
csoportban nem vehet részt.
(4)	A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat
kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. A
kamatszámítás kezdő időpontja a jogosulatlanul igénybe vett támogatás ügyfél
bankszámláján történő jóváírásának a napja. Ez a rendelkezés nem érinti a
jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.
(5)	Amennyiben az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervnek felróható okból tévesen, vagy jogalap nélkül fizetik ki a
támogatást, illetve az ügyfél olyan nemzeti támogatásban részesül, amelynek
alkalmazását az Európai Unió nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul, a
támogatás visszafizetését kamat nem terheli.
Késedelmi pótlék
70.	§
(1)	A határozattal előírt fizetési kötelezettség késedelmes megfizetése esetén az
esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.
(2)	A késedelmi pótlék mértéke - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus
eltérő rendelkezése hiányában - minden naptári nap után a mindenkori érvényes
jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után
pótlékot felszámítani nem lehet.
(3)	Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az ügyfél a
41
késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet
elháríthatatlan külső ok idézte elő.
(4)	A késedelmi pótlék felszámítása esetén a pótlék alapját jogcímenként
(támogatásonként) külön-külön kell figyelembe venni. A késedelmi pótlékot az
ügyfél jogszabályban meghatározott vagy határozattal előírt fizetési
kötelezettségének és az ügyfél által teljesített befizetés összehasonlításával kell
megállapítani. Utólagos ellenőrzés során megállapított késedelmi pótlék
legfeljebb három évre számítható fel. Az ügyfél a késedelmi pótlékot saját
számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.
(5)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból vagy
kérelemre végzésben törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot.
Mulasztási bírság
71.	§
(1)	Az ügyfél ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e
törvény, valamint annak felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály szerinti,
továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott:
a)	bejelentési, változás-bejelentési adatszolgáltatási kötelezettségének nem
tesz eleget, vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan,
vagy nem az előírt módon teljesíti,
b)	az intézkedésekkel, valamint a tejkvóta nyilvántartás működtetésével
összefüggésben a jogszabályban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek,
nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól
eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól
eltérően vezeti,
c)	iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,
d)	a nyilatkozattételt elmulasztja, megtagadja, vagy félrevezető nyilatkozatot
tesz,
e)	a fennálló köztartozásáról vagy egyéb körülményről valótlan tartalmú
nyilatkozatot tesz,
f)	az ellenőrzést vagy a támogatási szerv eljárását a megjelenési
kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével
vagy más módon akadályozza.
g)	a jogosultat megillető összegnél nagyobb összegű export-visszatérítést
igényel.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási
bírság megállapításának, ha az ügyfél késedelmét annak igazolásával menti ki,
hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(3)	A bejelentkezési, bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási
kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával
42
egyidejűleg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet -
határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb
határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb határozatban
előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az
e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
(4)	A mulasztási bírság az ellenőrzés akadályozásáért az (1) bekezdés f) pontja
alapján az ügyfélnek nem minősülő személyre is kiszabható.
(5)	A mulasztási bírság kiszabásánál mérlegelni kell az eset összes körülményét,
az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának)
súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője,
alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható
körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás
súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni.
Egyes támogatások igénybevételéből való kizárás
72.	§
(1)	Ha közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérően nem rendelkezik,
az az ügyfél, aki a mulasztási bírság alapjául szolgáló cselekményt szándékosan
illetőleg ismételten valósítja meg, legfeljebb öt évre kizárható egyes támogatások
igénybevételéből.
(2)	Ismételten valósítja meg a cselekményt az, aki öt éven belül legalább két
alkalommal követi el a jogkövetkezmény alapjául szolgáló cselekményt.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti jogkövetkezmény időtartama
csökkenthető, illetve alkalmazásától el lehet tekinteni, ha az ügyfél a
jogkövetkezmény alapjául szolgáló mulasztást utóbb pótolja.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén jogszabályban,
illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben kell megállapítani a
támogatások igénybevételi lehetőségéből való kizárással érintett támogatások
körét.
Kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok megsértése miatti külön
rendelkezések
73.	§
(1)	A kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó ellenőrzés során felvett
jegyzőkönyvben szereplő megállapítások szolgálnak alapul a kölcsönös
megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezménynek.
43
(2)	A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti
jogkövetkezményről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a
támogatási kérelemről szóló határozatban rendelkezik.
(3)	A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény
nem érinti az ellenőrzést végző államigazgatási szerv külön jogszabályban
foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzése miatti jogkövetkezményt.
(4)	Amennyiben bíróság, vagy szabálysértési hatóság a támogatásra való
jogosultság megállapításáról, vagy a kölcsönös megfeleltetés szabályainak
megsértése miatti jogkövetkezményről hozott határozatot követően olyan jogerős
határozatot hoz, amelynek alapján az érintettre nézve hátrányosabb
jogkövetkezmény lenne megállapítható, ezen határozat alapján a mezőgazdasági
és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból lefolytatott eljárása során
módosítja jogkövetkezményt megállapító határozatát. A mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv a módosításról a határozat jogerőre
emelkedésétől számított három éven belül dönthet. A támogatásnak a módosított
határozattal érintett és már igénybevett része jogosulatlanul igénybevett
támogatásnak minősül.
VII.	FEJEZET
AZ ELJÁRÁS KÖL TSÉGEI
74.	§
A törvény hatálya alá tartozó államigazgatási eljárások közül tárgyi illetékmentes
eljárásnak minősülnek:
a)	az intézkedésekben való részvétellel,
b)	a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra való jogosultság megállapításával,
c)	a nyilvántartásba vétellel,
d)	a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásához kapcsolódó hatósági
hozzájárulással, valamint
e)	a hatósági engedélyezéssel kapcsolatos eljárások.
VIII FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Mezőgazdasági vagyoni értékű jogok
44
75.	§
(1)	A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nemzeti tartalékát képező vagyoni
értékű jogok a Magyar Állam tulajdonában vannak. E vagyoni értékű jogok
tekintetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv e vagyoni értékű jogokat elkülönítetten kezeli,
és tartja nyilván.
(2)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti tartalékból való első
tulajdonszerzés térítésmentesen történik.
(3)	A mezőgazdasági vagyoni értékű jog ideiglenes átengedése esetén a jog
tartalmát képező jogosultságok meghatározott időtartamra azt illetik meg, akinek
a részére a jogot átengedték.
(4)	A mezőgazdasági vagyoni értékű jog megállapítására külön jogszabály
szerint jogosult hatóság által ideiglenesen megállapított mezőgazdasági vagyoni
értékű jog átruházása vagy ideiglenes átengedése semmis.
76.	§
(1)	A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházására vagy ideiglenes
átengedésére irányuló szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba kell
foglalni.
(2)	A mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásáról, illetve ideiglenes
átengedéséről szóló szerződést, vagy annak módosítását - jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - az átvevő a szerződés megkötését követő tizenöt napon
belül köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek
jóváhagyás céljából benyújtani.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hozzá benyújtott
jóváhagyási kérelemről hatvan napon belül dönt. A jóváhagyásról szóló döntés
kiadásáig az átadó viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szerződés
jóváhagyását csak olyan körülmények fennállása esetén tagadhatja meg, amelyek
jóváhagyás esetén is a szerződés érvénytelenségét eredményeznék.
(5)	Jogszabály elrendelheti, hogy vagyoni értékű jog átruházásához
jogkövetkezmény, illetve kedvezmény csak akkor alkalmazható, ha a
mezőgazdasági vagyoni értékű jog és a megfelelő földterület, állatállomány
illetőleg mezőgazdasági üzem (üzemrész) átruházása vagy átengedése ugyanazon
szerződés keretében történik.
45
(6)	Az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági
vagyoni értékű jog határozott időre történő ideiglenes átengedése esetén, feltéve,
ha a mezőgazdasági vagyoni értékű jog és a megfelelő földterület, állatállomány
vagy mezőgazdasági üzem (üzemrész) átengedése ugyanazon időszakra történik.
Elháríthatatlan külső ok (vis maior) igazolása
77.	§
(1)	Ha az ügyfél elháríthatatlan külső okra hivatkozik, annak fennállását
jogszabályban meghatározottak szerint kell igazolnia.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az elháríthatatlan külső
ok meglétét intézkedésenként egyedileg, és a következménnyel okozati
összefüggésben vizsgálja, és dönt annak elfogadásáról.
(3)	Nem tekinthető jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha az ügyfél
kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt igazoltan nem tud eleget tenni.
A nemzeti hatáskörben nyújtott egyes támogatásokra vonatkozó
külön szabályok
78.	§
Egyes, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban meghatározott
mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési állami támogatások
csak az Európai Bizottság részére történő bejelentést követően hirdethetők meg.
A cukorilleték megfizetésére vonatkozó külön szabályok
79.	§
(1)	A cukorilleték megfizetésére kötelezettek a közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktusok alapján meghatározott illetékfizetési kötelezettségüket a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv e célra megnyitott számlájára
történő befizetéssel teljesítik.
(2)	A cukorilleték késedelmes megfizetése esetén az illetéket az esedékesség
napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő
kamattal növelten kell megfizetni. A határidőre nem teljesített illeték késedelmi
kamattal növelt összege adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(3)	A cukorilleték megfizetését a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv határozattal rendeli el.
46
IX. FEJEZET
HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
80. §
(1)	Ez a törvény - a 29. § (3) bekezdése és a 69-71. §-ok kivételével - a
kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	A törvény 29. § (3) bekezdése, valamint 69-71. §-a a kihirdetését követő
negyvenhatodik napon lép hatályba.
(3)	A törvény rendelkezéseit - a (2) és a (4) bekezdésben foglaltakra is
figyelemmel - a törvény hatályba lépését követően indult ügyekben kell
alkalmazni.
(4)	A nemzeti hatáskörben nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket a
2007. május 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni. Az ezt megelőzően
indult eljárásokat a korábbi jogszabályokban foglaltak alapján kell befejezni.
(5)	A törvény kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseit kötelezően a
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell
alkalmazni.
Felhatalmazó rendelkezések
81.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy:
a)	az EMGA-ból, az EMVA-ból, az EHA-ból támogatott intézkedésekkel
kapcsolatos pénzügyi, számviteli, lebonyolítási, biztosítékkezelési rendet,
b)	az EMGA-ból finanszírozott intervenciós intézkedés lebonyolítási rendjét,
c)	a mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások
Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjére vonatkozó részletes
szabályokat,
d)	a külpiaci intézkedések végrehajtásának általános szabályait,
e)	a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések bevezetésével
kapcsolatos átmeneti, illetve azok lebonyolításával kapcsolatos részletes
szabályokat,
f)	az elektronikus ügyintézés bevezetésével kapcsolatos szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
47
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervet rendeletben kijelölje.
(3)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy:
a)	a törvény hatálya alá tartozó egyes intézkedések igénybevételével, az ahhoz
kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes szabályokat,
b)	a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok kiosztásának részletes szabályait,
illetve nemzeti tartalékának mértékét,
c)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadási rendszer felállítására,
működésére, valamint a szaktanácsadók képzettségére vonatkozó részletes
szabályokat,
d)	az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bejelentésével és igazolásával
kapcsolatos részletes szabályokat,
e)	a helyi akciócsoportok elismerési rendjének részletes szabályait,
f)	a nemzeti vidéki hálózat felállításával kapcsolatos részletes szabályokat,
g)	az EMVA, illetve az EHA esetén alkalmazandó monitoring részletes
szabályait,
h)	a pályázati eljárás részletes szabályait,
i)	a MePAR és az ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartásának részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(4)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a nemzeti
hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési
állami támogatás igénybevételére vonatkozó, törvényben, vagy
kormányrendeletben nem szabályozott feltételeket rendeletben állapítsa meg.
(5)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy az érintett
miniszterekkel egyetértésben az átruházható feladatok körét rendeletben állapítsa
meg, továbbá hogy a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben az igazoló szervet, az
igazoló hatóságot, az ellenőrző hatóságot, az átruházott feladatot ellátó
szervezetet, a közreműködő szervezetet, az együttműködő szervezetet, a helyi
akciócsoportot és a nemzeti vidéki hálózatot — ha e szervek, szervezetek felett az
alapítói illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért
felelős miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes - rendeletben
jelölje ki.
Módosuló jogszabályok
82.	§
(1)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1999.
évi CXXI. törvény 12. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
48
„(4) Az agrárkamarák, valamint a Magyar Agrárkamara egyes közösségi, illetve
nemzeti hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, halászati
támogatások igénybevételi jogosultságát, valamint az ezekkel összefüggő
vagyoni értékű jogokat érintő, a jogosultak közötti egyezségkötés elősegítése
érdekében Egyezségi Tanácsokat működtethetnek. Az Egyezségi Tanácsok előtti
eljárás az érintettek kérelme alapján indul. Az Egyezségi Tanács működési
rendjét, eljárásának szabályait, a díjfizetés rendjét a Magyar Agrárkamara
állapítja meg.”
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a termőföldről szóló 1994. évi LV.
törvény:
a)	3. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
,,u) a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása keretében
1.	mezőgazdasági termelőtevékenység: növénytermelési, állattenyésztési, vegyes
gazdálkodási tevékenység
2.	mezőgazdasági termelő: a gazdaságátadási támogatás bevezetéséről szóló
külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, őstermelő, családi
gazdálkodó;"
b)	10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók
[Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a
mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló
termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén,
amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.”
c)	10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként
megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági
termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási
bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló
okiratot is.”
d)	19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a
haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és
életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből
eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, továbbá abban az esetben, ha a
mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási támogatást igénybe veszi.”
49
e)	21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli
hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, a
mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló
termőföld haszonbérlete esetén, valamint olyan külterületi földrészlet
haszonbérbe adása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek
minősült.”
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény:
a)	3. §-ának 72. pont p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Adóterhet nem viselő járandóság:]
,,p) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő,
annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott
gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg
nem haladó része.”
b)	7. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket]
,,t) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő
gazdaságátadási támogatása jogosultsága feltételeként megvalósuló termőföld
értékesítéséből származó bevételt;”
(4)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Mentes az ajándékozási illeték alól:]
,,h) termőföld megszerzése ajándékozással a termőföldről szóló törvény 3. §-a u)
pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási
támogatása feltételeként,”
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás ellátásaira és
a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
1997. évi LXXX. törvény:
a)	4. § a) pontjának 9. alpontja hatályát veszti;.
b)	16. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
50
[Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a
13.	§ szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki]
,,h) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban,
gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában
részesül”
c)	22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § a) pont 4-5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót az álláskeresési
támogatás után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű
társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, az ápolási díj
összege után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjbiztosítási
járulék megfizetésének kötelezettsége terheli.”
d)	26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési
támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban részesülő személy a
díj, segély, támogatás összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A sajátjogú
nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi
nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj,
valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító
szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék
fizetését.”
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény:
a)	22. §-ának (1) bekezdés d) pontja hatályát veszti;
b)	38. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni]
,,f) a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-
segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának
időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,”.
Hatályukat vesztő jogszabályok
83.	§
(1) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
51
a)	az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. § (3)
bekezdésének b) pontja;
b)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény;
c)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló
2005. évi X. törvény;
d)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló
2005.	évi CLVIII. törvény;
e)	a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006.	évi V. törvény 135. § (3) bekezdése;
f)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló
2006. évi LXXIV. törvény.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
84.	§
E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a)	a Tanács 386/90/EGK rendelete (1990. február 12.) a visszatérítésban, vagy
egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett
ellenőrzésről;
b)	a Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az EK-Szerződés 93.
cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
c)	a Tanács 1493/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a borpiac közös
szervezéséről;
d)	a Tanács 1605/2002/EK EURATOM rendelete (2002. június 25.) az Európai
Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről;
e)	a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika
keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak
megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási
rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK,
1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK,
1673/2000/EK, 2358/71 EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról;
f)	a Tanács 1788/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a tej-, és tejtermék
52
ágazatban illeték megállapításáról;
g)	a Tanács 1290/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a közös agrárpolitika
finanszírozásáról;
h)	a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról;
i)	a Tanács 1198/2006/EK rendelete (2006. július 27.) az Európai Halászati
Alapról;
j) a Bizottság 800/1999/EK rendelete (1999. április 15.) a mezőgazdasági
termékek után járó export visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes
szabályainak megállapításáról;
k) a Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93.
cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló
659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról;
1)	a Bizottság 795/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika
keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak
megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási
rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott
egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról;
m) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika
keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak
megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási
rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi
rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált
igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról;
n) a Bizottság 1973/2004/EK rendelete (2004. október 29.) az 1782/2003/EK
tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,
továbbá pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően
ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról;
o) a Bizottság 1860/2004/EK rendelete (2004. október 6.) az EK-Szerződés 87.
és 88. cikkének a csekély összegű {de minimis) támogatásokra való
alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban;
p) a Bizottság 885/2006/EK rendelete (2006. június 21.) az 1290/2005/EK
tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az
EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására
vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
q) a Bizottság 1320/2006/EK rendelete (2006. szeptember 5.) az 1698/2005/EK
rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatásra történő átmenet szabályainak
megállapításáról;
r) a Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási
szabályainak megállapításáról;
s) a Bizottság 1848/2006/EK rendelete (2006. december 14.) a közös
53
agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen
kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő
létrehozásáról, valamint az 595/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről;
t) a Bizottság 1975/2006/EK rendelete (2006. december 7.) a vidékfejlesztési
támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös
megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet
végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.
54
Indokolás
Általános indokolás
Az Európai Unió Tanácsa 2005. június 21-én elfogadta a közös agrárpolitika
(KAP) finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendeletet, mely a 2007-es
pénzügyi évtől jelentős változásokat léptetett életbe a közösségi
agrártámogatások és egyéb agrárpiaci intézkedések pénzügyi hátterét illetően. Az
új KAP-finanszírozási rendszer lényege, hogy a jelenlegi pénzügyi forrást
biztosító Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA)
helyébe két új alap lép: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) és az
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Ennek eredményeként
az EMOGA Garancia Részlegéből kiválnak a vidékfejlesztési támogatások
(amelyeket jelenleg hazánkban a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv - NVT - fog át),
illetve megszűnik az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
strukturális alap jellege (amelyet más operatív programokkal együtt a Nemzeti
Fejlesztési Terv fog össze), és az összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési
támogatás egy alapban összpontosul.
A reform következtében létrejövő EMGA az agrárpiaci támogatások (ideértve a
közvetlen támogatásokat is) és egyéb agrárpiaci beavatkozások finanszírozására,
míg az EMVA a vidékfejlesztési támogatások társfinanszírozására szolgál,
függetlenül azok típusától és földrajzi elhelyezkedésétől. Ezzel megvalósul a
KAP két pillérének világos elkülönítése.
A reform elsődleges célja, hogy a KAP végrehajtásának finanszírozási háttere
más közösségi alapoktól elkülönülve önálló, közös szabályokra épülő rendszert
alkosson, a két alap létrehozásával mégis elismerje a KAP két pillérének (az
agrárpiac szabályozása és a közvetlen támogatások rendszere, illetve a
vidékfejlesztés) eltérő sajátosságait. Az EMGA-ból történő kifizetéseket - a
Garancia Részleg szabályaival megegyezően - továbbra is a tagállamnak kell
megelőlegeznie.
A Bizottság a tagállamoknál lefolytatott helyszíni ellenőrzések útján közvetlenül
ellenőrzi a kifizető ügynökségek munkáját és az uniós források felhasználását.
Amennyiben úgy találja, hogy az alapok forrásait a tagállam nem a közösségi
szabályoknak megfelelően használta fel (például nem vagy nem megfelelően
végzett el valamilyen támogatott intézkedés vonatkozásában jogszabály által
megkövetelt ellenőrzést), a tagállam súlyos pénzügyi redukciókra számíthat,
szélsőséges esetben a Bizottság az előlegek, illetve időközi kifizetések
folyósítását is felfüggesztheti. A kifizető ügynökségek éves számláinak lezárása
az Igazoló Szerv által kiállított igazolás és éves jelentés Bizottsághoz való
megküldése nélkül nem történhet meg.
55
A pénzügyi végrehajtás szempontjából hazánkat érintő egyik legfontosabb
változás, hogy mindkét új alap kifizetéseit akkreditált kifizető ügynökségen
keresztül kell teljesíteni. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében, hazánkban
egyetlen mezőgazdasági kifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) működik.
Az önálló strukturális alapként működő Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz
(HOPE) helyébe a 2007-2013. közötti időszakban az Európai Halászati Alap
(EHA) lép. A Közös Halászati Politika (KHP) megvalósulását szolgáló
támogatások egységes rendszer szerint, a jelenleginél egyszerűbb eljárással
lesznek a tagállamok számára elérhetők. Magyarországnak a halászat területén
önálló programozási rendszert kell elkészítenie. A tervezés alapját a tagállam
által kidolgozandó Nemzeti Halászati Stratégiai Terv képezi, amely a halászati
ágazat minden fontos területére kiterjedően határozza meg a tervezési időszakra
vonatkozó elképzeléseket. Ezen terv alapján készül el az EHA felhasználását
részletező Halászati Operatív Program.
A fentiekből láthatóan a 2007- 2013. közötti pénzügyi tervezési időszakban mind
az EMGA, mind az EMVA, mind pedig az EHA tagállami hatáskörbe tartozó
végrehajtási rendszerben jelentős változásokra kell felkészülni. Ezen
változásokhoz kapcsolódik a tagállami hatáskörbe tartozó mezőgazdasági és
agrár-vidékfejlesztési támogatások 2007. május 1-től hatályos ismételt
notifikációja is.
Az új támogatási rendszerre való átállás megteremti annak a lehetőségét, hogy
egységes szemléletet alkalmazva végre lehessen hajtani azokat a változtatásokat,
amelyek az intézményi struktúrában a párhuzamosságok felszámolását, az
eljárások esetében pedig azok - az adott keretek között - jelentős egyszerűsítését
eredményezhetik. E szempontokra is figyelemmel fogalmazza meg a javaslat
azokat a célkitűzéseket, amelyeket meg kíván valósítani, melyek közös rendező
elve az egységes szabályozás.
A javaslat által érintett jogterület alapvetően három szabályozási szintre épül.
Az első szint a vonatkozó, elsősorban rendeleti szintű közösségi jogi aktusok,
amelyek a támogatások igénybevételével kapcsolatos alapvető szakmai, illetve
pénzügyi tartalmú rendelkezéseket foglalják magukba. Ezen jogszabályok
esetében az egyik legfontosabb sajátosság, hogy azokat közvetlenül kell
alkalmazni a tagállamban. így ezen közösségi jogi aktusok esetén nem a
hagyományos jogharmonizációról, hanem a közösségi jogi aktusok nemzeti
végrehajtását biztosító jogalkotásról van szó. Az e körben alkalmazandó
legfontosabb, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokat a javaslat záró
rendelkezései tartalmazzák.
A második szint a tagállami hatáskörben megalkotott jogszabályok. Ezen
jogszabályok esetében alapvetően két szempont érvényesítését kell biztosítani: el
56
kell kerülni a közösségi jogszabály megismétlésével a kettős szabályozást,
másrészt csak azokat a kérdéseket lehet szabályozni, amelyekre a közvetlenül
alkalmazandó közösségi jogi aktus kifejezett felhatalmazást ad, ennek hiányában
az nem tartalmazhat a közösségi jogszabállyal ellentétes rendelkezést. Ezen
keretek között a jogalkotó nemzeti hatáskörben minden olyan jogszabályt
megalkothat, ami az adott tagállam nemzeti jogrendszere a végrehajtás érdekében
szükségesnek tart.
A szabályozás harmadik szintje a végrehajtással foglalkozó intézmények
(kifizető ügynökség, közreműködő szervezet) belső szabályzatai. E belső
szabályzatok tartalmazzák támogatási jogcímenként és - a munkaköri leírásokon
keresztül - ügyintézőként az elvégzendő feladatokat, döntési hatásköröket. Ezen
szabályok megléte előfeltétele a kifizető ügynökség akkreditációjának is.
A javaslatban szereplő szabályozási kérdések törvényi szintű szabályozását több
körülmény is indokolja:
1.	Miután a javaslat egyik legfőbb célkitűzése az egységes szabályozás, ezért
a különböző, a korábbiakban eltérő végrehajtási rendszerek között az összhang
optimálisan törvényi szinten teremthető meg. El kell érni, hogy a horizontális
szabályozási kérdések minél nagyobb hányada stabil legyen, ami megkönnyíti
mind az új feltételekhez való alkalmazkodást, mind a végrehajtás
intézményrendszerének (a kifizető ügynökségnek) az akkreditációját, mind pedig
a stabil informatikai rendszer kiépítését.
2.	A javaslat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény helyébe lép.
3.	Mivel a vidékfejlesztési támogatások (EMVA) esetében is alkalmazni kell
az Európai Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alap Garancia Részlegére
érvényes eljárási szabályokat, így az egységes eljárás döntően csak a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (Két.) keretei között - de attól néhány esetben eltérve -
valósítható meg.
4.	Az alapelvek az eljárás sajátosságaihoz igazodóan pontosítják, illetve
kiegészítik a Ket.-ben szereplő alapelveket.
5.	A javaslat által szabályozott kör számos hasonlóságot mutat az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseivel. Az eltérések döntően
abból adódnak, hogy a közösségi jogszabályok által a garancia rendszerre, és
ezen belül is a kifizető ügynökségi rendszerre megállapított szabályai eltérnek az
adóhatóságok által bonyolított támogatásoktól. Erre figyelemmel az érintett
körben a nemzeti jogrenddel való összhang csak törvényi szinten teremthető
meg.
57
6.	A közösségi előírások végrehajtása (integrált informatikai adatbázis
felállítása, illetve a későbbiekben a keresztmegfelelési rendszer - cross
compilance - működtetése) miatt szükség van a kifizető ügynökség által
működtetett adatbázisok egymással, illetve más adatbázisokkal való
összekapcsolása, illetve ezen, adott esetben személyes adatok külföldi (EU
illetékes szervei, más tagállam kifizető ügynöksége) részére való átadása,
melynek jogi garanciái csak törvényi szinten teremthetők meg.
7.	Az egyes intézkedések hatékony végrehajtása operatív és hatékony
irányítást is feltételez. Ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az
egyes intézkedések végrehajtásában közreműködő szervek irányítási, felügyeleti
jogosítványai egyértelműen legyenek meghatározva, illetve, hogy e szervek - az
egységesség és hatékonyság jegyében — adott esetben ne csak a közösségi
jogszabályok által kötelezően ellátandó feladatokat, hanem más, az összehangolt
munkavégzéshez szükséges egyéb feladatokat is ellássanak, melyek egy része
érinti az alapvető jogok gyakorlását is.
8.	Az általános titokvédelmi rendelkezéseken belül a szakmai specialitások
miatt önállóan kell kezelni a támogatási adatok nyilvánosságára vonatkozó
szabályozást.
9.	A mezőgazdasági vagyoni értékű jogokra vonatkozó szabályozás
megteremti az összhangot a speciális szakmai feltételek és a Ptk. rendelkezései
között. Mivel - különösen az egységes támogatási jogosultság várhatóan 2009-
ben történő bevezetése több mint 200 ezer gazdaságot fog érinteni - a vagyoni
értékű jogokra vonatkozó szabályok alapvető jogokat érintenek. E rendelkezések
fogják az alapját képezni egy, még 2009. előtt elfogadandó olyan törvénynek,
amely a közösségi jogszabályok alapján nemzeti hatáskörben fogja szabályozni
azt a kérdést, hogy a támogatási jogosultság átruházása esetén - adó jelleggel -
milyen feltételek mellett és mekkora elvonásra kerül sor.
10.	A záró és hatályba léptető rendelkezések között módosításra kerülnek
azok a törvények, amelyekre a törvény végrehajtása miatt van szükség.
11.	A javaslat több helyen - a közösségi jogszabályokban biztosított feladat és
hatáskör sikeres gyakorlása érdekében eltér a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2006.	évi LVII. törvény rendelkezéseitől: pl. a 2. § (1) bekezdésében foglaltaktól
eltérően állapít meg egyes irányítási jogokat, az 5. § (2) bekezdésében
foglaltaktól eltérően garanciális okok miatt korlátozza az SZMSZ-ben történő
hatáskör átruházást (irányító hatóság, illetékes hatóság esetében csak államtitkári,
szakállamtitkári szint).
12.	A hatáskör átruházás (delegálás), a kölcsönös megfeleltetés esetén adott
esetben olyan államigazgatási szervek fognak nem államigazgatási feladatot
kapni, amikor az intézmény hagyományos felügyeleti rendje és pl. az irányító
hatóság, illetve a kifizető ügynökség speciális jogosítványai nem esnek egybe.
Az irányító hatóság, illetve a kifizető ügynökség ugyanis a közösségi
jogszabályok alapján ellenőrzési jogosítványokat kapnak. A hatáskör átruházás
58
esetében a jogszabály csak a feladatkört rögzíti, a végrehajtás részletes szabályait
viszont külön megállapodás rendezi.
13.	A kölcsönös megfeleltetés esetén jogilag el kell határolni egymástól a
közigazgatási szerv Két. alapján gyakorolt hatáskörét a kölcsönös megfeleltetés
keretében gyakorolt hatáskörtől. Ugyanaz az eljárás (pl. ellenőrzés) egyidejűleg
két közigazgatási döntés alapját képezi: az eljáró szakhatóságét, valamint a
támogatási szervét.
14.	A jogkövetkezmények - garanciális jellegük miatt - törvényi szintű
szabályozást igényelnek.
15.	Az illeték fizetésére vonatkozó speciális szabályok (tárgyi
illetékmentesség) törvényi szintű szabályozást igényelnek.
16.	Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) törvényi szintű szabályozása eltér a
földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény rendelkezéseitől. Nemzeti szintű
jogharmonizációs okok miatt rendezni kell azt az ellentmondást, ami a kétféle
szabályozás esetében mutatkozik.
A javaslat a törvényi szintű garanciális szabályok mellett még három további
szabályozási szintre tesz javaslatot: a pénzügyi elszámolási, lebonyolítási
kérdések, valamint az ügyfél-, illetve mezőgazdasági üzemregiszterrel
összefüggő részletes szabályok kormányrendeleti, míg az egyes intézkedésekhez
kapcsolódó, és egyéb technikai kérdések miniszteri rendeleti szinten kerülnek
szabályozásra. A javaslat az egyes intézkedések operatív irányításáért felelős
irányító hatóság esetében pontosan meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket
közleményben lehet megjelentetni.
A javaslat I. fejezete az általános rendelkezések között szabályozza a törvény
célját és alapelveit, az egyes fogalmakat, valamint a törvény hatályára vonatkozó
rendelkezéseket.
A javaslatban megfogalmazott alapelvek részben kiegészítik, részben pedig
bővítik a Két.-ben szereplő rendelkezéseket. Az eltérést alapvetően az indokolja,
hogy a javaslatban szereplő speciális rendelkezések többnyire olyan közösségi
jogszabályokon alapulnak, amelyektől eltérni nem lehet, viszont azok hatékony
végrehajtása mindenképpen megköveteli a döntően egyedi közigazgatási ügyekre
épülő Ket.-től való eltérést. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy
különösen a közvetlen kifizetések esetében nagy tömegű kérelem szakaszolt
eljárását kell adott határidőn belül lefolytatni. A javaslat kiemelten foglalkozik a
piaci szereplők gazdálkodása kiszámíthatóságával összefüggő kérdésekkel.
A javaslat II. fejezete a végrehajtás alapvető intézményrendszerére vonatkozó
szabályokat tartalmazza. Az intézményi struktúra kialakítása, elnevezése
közösségi jogszabályokon alapul. A javaslat értelmében a törvény végrehajtásáért
egységesen az agrárpolitikáért felelős miniszter felel.
59
A javaslat az intézményrendszer esetében azokat a döntően irányítási, ellenőrzési
jellegű jogosítványokat rögzíti, amelyek az adott intézmény közösségi jogszabály
által meghatározott feladatai hatékony végrehajtásához szükségesek.
A javaslat III. fejezete az adatkezeléssel, illetve nyilvántartásokkal foglalkozik. A
rendelkezések megfogalmazásánál egyrészt figyelemmel kellett lenni arra a
körülményre, hogy a támogatási rendszer működtetése rendkívül kiterjedt
információs rendszerre alapul, melyek esetében az Integrált Irányítási és
Ellenőrzési Rendszer keretei között meg kell teremteni azok akkreditált keretek
között történő informatikai feldolgozását. Az adatfeldolgozáshoz kapcsolódnak
az adatkezelési, adatvédelmi, illetve titokvédelmi rendelkezések. E területen
sajátosság, hogy a kérdést nem csak tagállami, hanem közösségi szabályozási
összefüggések keretében kell rendezni.
A javaslat IV. fejezete az eljárási szabályokkal foglalkozik. Mivel a javaslat
alapvetően a Két.-ben foglalt rendelkezéseken alapul, azt kellett rendezni, hogy a
közösségi jogszabályokon alapuló eljárási sajátosságok miatt mely esetekben
szükséges eltérni a Két. előírásai alól. A javaslatban szereplő számos eljárási
sajátosság hasonlít az adóigazgatási eljárásra, azonban attól több területen is
eltér. Figyelemmel kell lenni ugyanis arra a körülményre, hogy a korábbi
gyakorlattól eltérően a támogatás folyósításával kapcsolatos feladatok nem az
APEH, hanem egy akkreditált kifizető ügynökség hatáskörébe tartoznak. E
körülményt a szabályozásnál mindenképpen figyelembe kellett venni.
A javaslat V. fejezete foglalkozik a pályázati eljárással. Ez az eljárás sajátosságai
miatt kevésbé formalizált, mint a Két. alapján lefolytatott eljárások.
A javaslat VI. fejezete a jogkövetkezményekkel foglalkozik. A
jogkövetkezmények alapjául szolgáló rendelkezések közösségi jogszabályokon
alapulnak. A javaslatban foglalt rendelkezések e közösségi rendelkezések
tagállami végrehajtását is jelentik.
A javaslat VII. fejezete az eljárás költségeire vonatkozó rendelkezéseket
tartalmazza. A közösségi jogszabályokkal összhangban továbbra is fő szabály az,
hogy az eljárás költségeit az állam viseli. A tárgyi illetékmentesség e
követelménynek felel meg.
A javaslat VIII. fejezete az egyéb rendelkezések között szabályozza a vagyoni
értékű jogokra, az elháríthatatlan külső okra (vis maior), a nemzeti hatáskörben
nyújtott egyes támogatásokra, valamint a cukorilletékre vonatkozó külön
szabályokat.
A javaslat IX. fejezete a hatályba léptető és átmeneti rendelkezések között
tartalmazza azon törvények módosításait is, amelyek a javaslat hatályba lépése
miatt szükségessé válnak. Külön kiemelendőek ebből a körből a mezőgazdasági
termelők korai nyugdíjazásával összefüggő törvénymódosítások. A javaslat ezen
60
fejezete tartalmazza azon közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusok
felsorolását, amelyek végrehajtását a javaslat szolgálja.
Részletes indokolás
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja, alapelvei
Az 1. §-hoz
A javaslat 1. §-a a törvény célját fogalmazza meg, melyen belül külön is ki kell
emelni a szabályozás egységességére való törekvést. Az egységes szabályozási
rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy az egyes intézkedésekkel kapcsolatos
eljárások törvényesen és eredményesen fejeződjenek be. Az egységes
szabályozási igény jelentkezik a törvény hatályánál is, amikor meghatározza
egyrészt azon pénzalapokat, amelyek esetében a javaslat rendelkezéseit kell
alkalmazni, illetve rögzíti az egységes eljárási szabályokat is. Az egységes
szabályozásra való igény megfogalmazódik mind a kizárólag közösségi
forrásokból, mind a közösség társfinanszírozásában, mind pedig a kizárólag
nemzeti forrásokból támogatott intézkedések esetében. Az egységes
szabályozásra való törekvés kiterjed az ügyfél, a kifizető ügynökség, valamint a
törvény végrehajtásában résztvevő más szervek, illetve szervezetek közötti
együttműködésre is, melynek részletes tartalma megtalálható a javaslat számos
rendelkezésében.
A 2. §-hoz
A javaslat 2.§-a a rendeltetésszerű joggyakorlás általános elvét konkretizálja. A
rendeltetésszerű joggyakorlás érvényesülése feltételezi, hogy az érintett felek
egymással együttműködnek, egymás részére a szükséges tájékoztatást megadják.
Ezen alapelv figyelembevételével kerül felállításra az a tanácsadói hálózat, amely
az ügyfelek részére pl. az egyes támogatási programokban, intézkedésekben való
részvétellel, a nyomtatványok kitöltésével, a pályázatok elkészítésével
összefüggésben felmerülő problémák megoldásához, illetve feltételek
teljesítéséhez nyújt segítséget. Erre a segítségre azért is szükség van, mivel bár
napirenden van a Közös Agrárpolitika egyszerűsítése, azonban erre csak
hosszabb távon lehet számítani. A tájékoztatási rendszer felállítása, működtetése
részben állami feladat is, de közösségi forrásokból is igényelhető e célra
támogatás.
Külön ki kell emelni azt a jogalkotói szándékot, miszerint az egyes
intézkedésekben való részvétellel összefüggő információkat az azokhoz való
egyenlő hozzájutási lehetőségek mellett kell biztosítaniuk a törvény
végrehajtásában résztvevő szerveknek.
61
A 3. §-hoz
A javaslat 3.§-a a megkülönböztetés tilalmát fogalmazza meg. E tilalom alapján
is tiltott minden olyan megkülönböztetés, aminek nincs jogszabályi alapja. Ez a
tilalom ugyanis nem abszolút. Az egyes intézkedésekre vonatkozó szabályozás az
igénybevételi, részvételi feltételek kialakításakor gazdaságpolitikai
megfontolásból ugyan különbséget tesz az egyes szereplők között, azonban ez a
megkülönböztetés nem lehet önkényes. A megkülönböztetés tilalma elsősorban
arra irányul, hogy az eljáró szervek a konkrét ügyben nem térhetnek el a
jóváhagyott eljárásrendektől. Ezen alapelv érvényesülését pedig többek között az
irányító hatóság is jogosult ellenőrizni.
A 4. §-hoz
A javaslat 4. §-a az ügyfelek jóhiszemű joggyakorlásának elvét konkretizálja. Az
egyes intézkedésekkel kapcsolatos eljárás eredményessége és gyorsasága
nagyban függ attól, hogy az érintett személyek egymással kölcsönösen
együttműködjenek. Ez az együttműködési kötelezettség az ügyfél esetében az
egyes intézkedések végrehajtásáért felelős szervek, illetve szervezetek
munkájának segítését is jelenti. A segítség jellege az adott eljárási cselekménytől
függően változhat. Amennyiben az ügyfél ezen kötelezettségének nem tesz
eleget, azt a javaslatban szereplő szankciórendszer az ügyfél hátrányára veszi
figyelembe. Az ügyfél jogait, illetve kötelezettségeit egyformán köteles úgy
gyakorolni, illetve teljesíteni, hogy azzal a törvény végrehajtásáért felelős
szervek, szervezetek munkáját kellően segítse.
Az 5. §-hoz
A javaslat 5.§-a a kiszámítható szabályozás és végrehajtás elvét fogalmazza meg.
A kiszámíthatóság alapvető gazdaságpolitikai érték. A piaci szereplők számára
feltétlenül gazdasági előnnyel jár, ha pontosan ismerik azokat a feltételeket,
amelyek alapján gazdasági tevékenységüket szervezni tudják.
Ebbe a körbe tartozó egyik fontos szempont annak biztosítása, hogy a tagállami
hatáskörbe tartozó intézményfejlesztési feladatok legyenek összhangban
Magyarország nemzetközi kötelezettség vállalásaival. E kötelezettségek
teljesítése pedig megköveteli, hogy az intézményrendszer működése átlátható és
szabályszerű legyen, továbbá feleljen meg más, közbizalmat is szolgáló
követelményeknek. Az egységes európai piacra érvényes szabályok nem teszik
lehetővé, hogy tagállami hatáskörben ezen rendelkezésektől - megfelelő
felhatalmazás hiányában - eltéijünk. Ha pedig erre mégis sor kerülne, akkor
könnyen gazdasági hátrányt okozó következményekkel lehetne számolni.
Az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős intézményrendszer működését
számos tagállami és közösségi szerv, illetve szervezet ellenőrzi. Miután
adófizetői pénzekről van szó, ezért az átláthatóság alapkövetelmény. A piaci
62
szereplők számára gazdasági előnyt jelent az, ha pontosan tudják, hogy a nekik
járó támogatást gyorsan, pontosan, a vonatkozó közösségi és hazai
jogszabályoknak megfelelően kapják meg. Ebben az esetben ugyanis nem kell
számolniuk azzal, hogy esetleg tagállami hatáskörbe tartozó végrehajtási hiba
miatt a támogatást, vagy annak egy részét vissza kelljen fizetniük. El kell fogadni
azt az elvet is, hogy egy intézménnyel szembeni közbizalom jelentős anyagi
értékkel is bír.
A kiszámíthatóság további fontos eleme az, hogy az adott keretek között csak a
legkisebb adminisztrációs kötelezettség terhelje. Ennek az elvnek egyik
gyakorlati megvalósulási formája lehet, hogy az ügyfelek esetében a nyilatkozati
elvet erősítik. Ezzel szemben állhat az ún. „zero tolerancia” elve, amely a
mulasztókkal szembeni szigorú fellépést eredményez.
Az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy az érintettek a
nyomasztó forráshiányukat többek között a kifizetések előrehozatalának
sürgetésével kívánták enyhíteni. Ezen jogos igényt kell összhangba hozni a
szigorú közösségi előírásokkal, amely a kifizetéseket megelőző teljes körű
adminisztratív, valamint a szúrópróba szerű helyszíni ellenőrzést írja elő. A
kifizetésekre pedig csak ezen ellenőrzéseket követően lehet sort keríteni. A
javaslat nem mond konkrét határidőt a kifizetésekre, hiszen azokat sok esetben
mint végső határidőt a kötelezően alkalmazandó közösségi szabályok
tartalmazzák. Ezen belül kell értelmezni a javaslat azon rendelkezését, hogy az
érintettek ésszerű határidőn belül jussanak hozzá az őket megillető támogatáshoz.
A 6. §-hoz
A javaslat 6.§-a figyelembe veszi mind a közösségi, mind pedig a tagállami
pénzügyi érdekeket akkor, amikor a szándékos szabálytalanságok elleni hatékony
fellépéshez szükséges feltételek kialakítási kötelezettségét írja elő minden olyan
szerv, illetve szervezet számára, amely felelős a törvény hatálya alá tartozó
támogatási rendszer működtetéséért. Ennek eszköze lehet pl. az átlátható
szervezeti és eljárási rend, a magas színvonalú informatikai rendszer kialakítása,
működtetése, az átlátható döntési mechanizmus. Ezen eszközök alkalmazása is
segíthet abban, hogy az esetleges szabálytalanságok miatt minél kevesebb
esetben kelljen akár közösségi, akár tagállami szinten olyan intézkedést hozni,
amely a jogosulatlanul igénybevett támogatások visszafizetését eredményezné.
A 7. §-hoz
A javaslat 7.§-a a törvény végrehajtásáért felelős szervek, szervezetek
együttműködési kötelezettségét íija elő. A törvény végrehajtását összetett
intézményrendszer biztosítja. Ezen intézmények egymással nem minden esetben
vannak alá-fölérendeltségi viszonyban, sőt előfordulhatnak olyan esetek is (pl. a
kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzést végző szervezetek), amikor az
intézmények más-más miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartoznak. Az
63
együttműködési kötelezettség előírása abból indul ki, hogy a végrehajtást
alapvetően egységes irányítás és felelősség mellett kell megszervezni. E
kötelezettség közösségi jogszabályokon is alapul, amikor pl. a kifizető
ügynökség esetében bizonyos feladatok tekintetében az EU felé irányuló
kizárólagos felelősséget írja elő - függetlenül attól, hogy a tagállam milyen
intézményi, és ezen belül irányítási struktúrát épít ki.
A javaslat az együttműködési kötelezettséget tágan értelmezi, hiszen azt
kiterjeszti az EU illetékes szervei, valamint más tagállamok kifizető ügynökségei
irányába is.
A javaslat megteremti annak a jogi alapját, hogy az érintett szervek, szervezetek
között írásbeli megállapodásokat kössenek, tisztázva a felelősségi viszonyokat is.
Pénzügyi szempontból e rendelkezés annyiban segíti az átláthatóságot, hogy e
megállapodások alapján az intézményfinanszírozás helyett lehetőség nyílik az ún.
feladat-finanszírozás kialakítására is. Ez a megoldás az államigazgatási szervek
közötti együttműködés új dimenzióját jelenti.
A 8. §-hoz
A javaslat 8.§-a egyértelművé teszi, hogy a törvényt, valamint a törvény
végrehajtására kiadott jogszabályokat a vonatkozó közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni. Ebben az összefüggésben a
javaslat nem a hagyományos értelemben vett jogharmonizációs szabályozásnak,
hanem a vonatkozó közösségi szabályozás nemzeti végrehajtásának minősül.
Fogalmak
A 9. §-hoz
A javaslat 9.§-a azokat az alapvető fogalmakat határozza meg, amelyeket a
javaslatban, illetve a javaslat alapján kiadott végrehajtási jogszabályokban
alkalmazni kell.
A beruházás fogalom meghatározása az általánosan elfogadott fogalom-
meghatározáshoz képest szűkítést jelent, amikor ebből a körből kiveszi a
társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összegeket. Ez
utóbbi vagyoni kört csak a támogatási feltételeket rögzítő külön jogszabály erre
irányuló kifejezett rendelkezése esetén lehet beruházásnak tekinteni.
Az egyéb szervezet egy a közösségi jog által használt kifejezés nemzeti
szabályozási tartalommal való megtöltésének minősül.
Az illetékes hatóság, az irányító hatóság a közösségi jogi fogalmat használja. A
jogalkotó e feladatok ellátására az agrárpolitikáért felelős minisztert jelöli ki.
64
A kifizető ügynökséget a Kormány rendeletben jelöli ki, és a közösségi jogi
aktusoknak megfelelően az illetékes hatóság akkreditálja.
Az igazoló szerv, a közreműködő szervezet, az igazoló hatóság, valamint az
ellenőrző hatóság a közösségi jogi aktusoknak megfelelően ellenőrzési, illetve
igazolási feladatokat látnak el. E szervek kijelöléséről az agrárpolitikáért felelős
miniszter rendeletet ad ki.
A helyi akciócsoport és a nemzeti vidéki hálózat az egyes EMVA-ból
finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat látnak el.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kormányrendeletben
jelöli ki.
A nyilvánvaló hiba a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási
rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők
részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003.
szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös
megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer
végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló
796/2004/EK bizottsági rendelet (2004. április 21.) 19. cikkében foglaltaknak
megfelelő fogalom-meghatározást tartalmaz.
A mezőgazdasági vagyonértékű jog új fogalomként került bevezetésre. A
meghatározást az tette szükségessé, hogy az eddigi esetleges szabályozás helyett,
készülve az egységes támogatási rendszer várhatóan 2009-től történő
bevezetésére, a mezőgazdaságban alkalmazott leggyakoribb vagyonértékű
jogokra egységes szabályozást lehessen kialakítani. A mezőgazdasági vagyoni
értékű jogok esetében e körben többségében a közösségi jog által alkalmazott
jogosultságok találhatók. A szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy nemzeti
hatáskörben megalkotott jogszabályok esetében is lehessen az egységes
fogalomrendszert használni.
A kölcsönös megfeleltetés, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság fogalom
bevezetését a közvetlen támogatási rendszerre való áttérés, valamint egyes
EMVA-ból finanszírozott támogatások igénybevétele teszi szükségessé.
A szabálytalanság, valamint a csekély összegű (de minimis) támogatás fogalom
utal az ezt megalapozó közösségi jogi aktusra.
A törvény hatálya
A 10. §-hoz
A javaslat 10.§-a a törvény személyi és területi hatályára vonatkozó rendelkezést
tartalmaz. A javaslat ebben a körben különbséget tesz a Magyarországon
65
bejegyzett személyek, illetve más EU tagállamban bejegyzett személyek között.
Ez utóbbi körben a törvény hatálya csak meghatározott külkereskedelmi
ügyletekkel kapcsolatos eljárásokra teljed ki. Amennyiben a javaslat hatálya alá
tartozó tevékenységet vámszabad területen folytatják, a javaslat hatálya erre az
esetre is kiterjed. Eltérő szabályt csak törvényi szinten lehet megállapítani.
All. §-hoz
A javaslat 11 .§-a a tárgyi hatályra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A javaslat
céljával összhangban egységes eljárási rendet kell alkalmazni az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Mezőgazdasági
Garancia Alap (EMGA) az Európai Halászati Alap (EHA) keretében, valamint a
tagállami hatáskörben hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az
irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek
eljárására.
A javaslat 11.§ (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a javaslat végrehajtásáért az
agrárpolitikáért felelős miniszter felel. E rendelkezés tekintettel van arra a
körülményre, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) két pillére, a piacszabályozás,
valamint az agrár-vidékfejlesztés szerves egységet képez. Az EU illetékes
szerveivel való kapcsolattartás, a Strukturális Alapoktól elkülönült önálló
pénzügyi rend (EMGA, EMVA), a végrehajtás egymásra épülő, és egymással
szoros kapcsolatban levő intézményei, és ezek egységes irányítása mind olyan
okok, amelyek azt támasztják alá, hogy nem csak a szabályozás, hanem az
irányítás, és a végrehajtás területén is egységességre kell törekedni. Ez a
megközelítés egyértelmű felelősségi viszonyokat tesz lehetővé. A javaslat a
miniszter felelősségét tovább konkretizálja akkor, amikor külön is kiemeli a
belső kontroll rendszerek kialakításáért és folyamatos működtetéséért viselt
felelősségét. Ez a megközelítés összhangban van azokkal a jogalkotói
szándékokkal, amelyek a közösségi és a nemzeti pénzügyi érdekek védelmét
egyformán fontosnak tartják.
A javaslat 11 .§ (3) bekezdése sorolja fel a végrehajtási feladatokat ellátó
szerveket, szervezeteket. Erre azért is szükség van, mert e szervek között nem
csak szakmai munkakapcsolat, hanem az adatvédelem hatálya alá tartozó,
valamint egymással harmonizált informatikai kapcsolatra is sor kerül.
A 11 .§ (4) bekezdésében foglalt szervek, illetve szervezetek nem a nemzeti jog,
hanem a közösségi jogi aktusok által szabályozottak szerinti ellenőrzéseket
végeznek. Ezen szervek által lefolytatott ellenőrzési tevékenység elkülönül a más
szervek által folytatott ellenőrzésektől. Az e körbe tartozó ellenőrzési
tevékenységgel kapcsolatos elhatárolást tartalmaz a javaslat 11 .§ (5)-(7)
bekezdése.
Az igazoló szerv: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK
tanácsi rendelet (2005. június 21.) 7. cikkében meghatározottak szerinti szerv. A
66
vonatkozó meghatározás értelmében az igazoló szervi feladatokat mind közjogi,
mind pedig magánjogi szerv elláthatja. Az eddigi gyakorlat szerint mindkét
megoldásra volt példa. Az igazoló szervvel megbízást köt az illetékes hatóság.
Az igazoló szervi feladatok kiterjednek az akkreditált kifizető ügynökség
számláinak teljesség, valódiság és pontosság szempontjából történő igazolására.
Az igazoló szerv ezen túlmenően vizsgálja a kifizető ügynökség irányítási és
ellenőrzési rendszerét is.
Az igazoló hatóság az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi
rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet. Az
igazoló hatóság feladata, hogy a költségnyilatkozatokat, illetve kifizetés iránti
kérelmeket még azoknak a Bizottság részére történő megküldése előtt igazolja.
Az ellenőrző hatóság az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi
rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet. E
szervezet működésében független a tagállam irányító és igazoló hatóságától. Az
ellenőrző hatóság felelőssége kiterjed az irányítási és ellenőrzési rendszer
eredményes működésére, ideértve az ellenőrzések megfelelő hatékonyságát is.
Az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzések az elfogadott nemzetközi
standardok alapján valósuljanak meg. A tagállamnak folyamatosan biztosítania
kell az ellenőrző hatóság függetlenségéhez szükséges feltételeket.
A javaslat 11 .§ (8) bekezdése szerinti ellenőrzési tevékenység jellegénél fogva
eltér az (5)-(7) bekezdésben felsoroltak szerinti ellenőrzéstől. Amíg az előző
esetben az eljáró szervek tevékenységének ellenőrzéséről, addig a (8) bekezdés
szerinti esetben az intézkedésben résztvevők kifizető ügynökség általi
ellenőrzéséről van szó. Ezen ellenőrzésekre a közvetlenül alkalmazott jogi
aktusokban, valamint a javaslatban foglaltakat kell alkalmazni. Lásd: az
1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontját. Ezen rendelkezés további
kibontását jelenti a javaslat 46-54. §-a.
A javaslat 11 .§ (9) bekezdése kitér az államháztartásra vonatkozó szabályok
szerint lebonyolított független belső ellenőrzésre, amely jellegénél fogva szintén
jól elkülönül a javaslat 11 .§ (5)-(8) bekezdése szerinti ellenőrzési tevékenységtől.
A javaslat 11 .§ (10) bekezdése figyelemmel van arra az esetre, hogy a közösségi
jog nem minden esetben írja elő, hogy a végrehajtással, ellenőrzéssel kapcsolatos
összes feladatot állami szerv lássa el. Ezekben az esetekben - a feladat jellegétől
függően - közbeszerzési eljárás keretében nem állami szervezetek részére is
adható megbízás. Azokban az esetekben, amikor a feladat jellege miatt nem kell
közbeszerzési eljárást indítani, az érintett szervezetek kijelöléséről az
agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletet ad ki. Amennyiben e szervek nem a
miniszter irányítása alá tartoznak, úgy a jogszabály kiadásához szükséges az
államháztartásért felelős miniszter, valamint az alapítói, illetve irányítói jogokat
gyakorló miniszter egyetértése. Ugyanez vonatkozik a kijelölt szervekkel való
megállapodás kötésére is.
67
A javaslat 11 .§ (11)-(12) bekezdése figyelemmel van a kormányzati
munkamegosztásra, miszerint egyes, a külkereskedelmi forgalommal összefüggő
eljárásokra - szintén egységes jelleggel - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervtől elkülönült más államigazgatási szerv jogosult.
A 12. §-hoz
A javaslat 12.§-a rendezi a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel (Két.) való kapcsolatát.
A javaslat 12.§ (1) bekezdése értelmében a Két. szabályainak alkalmazását lehet
általánosnak tekinteni, kivéve azokat az eseteket, amikor a javaslatban foglaltak
szerint eltérés engedélyezhető. Az eltérésekre alapvetően azért van szükség, hogy
valamennyi, a javaslat hatálya alá tartozó eljárás esetében egységes eljárási
rendet lehessen alkalmazni. Az eltérések egyik indokaként lehet felhozni azt a
körülményt, hogy egyes támogatási konstrukciók esetén a kérelmek benyújtása
csak időszakosan történhet, azok feldolgozása során pedig a közvetlenül
alkalmazandó közösségi jogi aktusokban foglaltaknak megfelelően a Két.
szabályaitól eltérő rendet kell alkalmazni. Ez a körülmény pedig kihatással van
mind az eljárási határidőkre, mind az egyes eljárási cselekményekre. Arra is
figyelemmel kell lenni, hogy a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusok
alapvetően azt írják elő, hogy az összes kérelmet legkésőbb meddig kell elbírálni,
és nem pedig azt - mint ami egyébként a Két. szabályozási rendszeréből adódik -
, hogy az ügyfél egyedileg benyújtott kérelmét mennyi időn belül kell elbírálni.
A javaslat 12. § (2) bekezdése sorolja fel a Két. azon rendelkezéseit, amelyeket a
törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem kell alkalmazni.
A Két. 29. §-ában foglaltak az eljárás megindítására vonatkozó rendelkezéseket
tartalmaznak. A javaslat a közösségi jogi követelményeknek megfelelően, a Ket.-
ben foglaltaktól eltérő benyújtási rendet állapít meg. Ez vonatkozik pl. a
szakaszos benyújtásra, illetve a kérelem befogadására. Egyes támogatási
jogcímek esetében reálisan számolni kell - figyelemmel a szakaszos eljárásra -
meghatározott időszakon belül nagy tömegű (200 ezer darabot is meghaladó)
kérelem beérkezésével és közösségi jogszabályok szerinti szakaszos
feldolgozásával, amely esetekben nem ugyanolyan logisztikai feladat az ügyfelek
kiértesítése, mint azokban az esetekben, amikor a kérelmek benyújtása
folyamatosan történik. A Két. alapvetően ez utóbbi gyakorlatot veszi figyelembe
akkor, amikor általános eljárási rendjét kialakította.
A Két. 36.§ (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól való eltérés szorosan kapcsolódik a
kérelmek sajátos benyújtási rendjéhez.
A Két. 113.§-a a méltányossági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A javaslat azért nem teszi lehetővé ezen eljárási eszköz alkalmazását, mivel az
68
akkreditált kifizető ügynökségi eljárások, valamint a közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktusok egyértelműen arra helyezik a hangsúlyt, hogy a kérelem,
pályázat megfelel-e az előre meghirdetett elvárásoknak. A szociális, és egyéb
szempontok mérlegelésére - versenysemlegességi okok miatt is - a közvetlenül
alkalmazandó közösségi jogi szabályok alapján nincs mód.
A Két. 169. §-ában szabályozott hatósági szolgáltatási tevékenységet a kifizető
ügynökség nem végez.
A javaslat 12. § (3) bekezdése a Két. 20.§ (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő
szabályt állapít meg. A Két. 20. §-a rendezi többek között az eljáró szerv eljárási
mulasztásának kérdését. Figyelemmel arra, hogy Magyarországon csak egy
akkreditált kifizető ügynökség van, így fogalmilag kizárt, hogy a felügyeleti
szerv más eljáró szervet jelöljön ki abban az esetben, ha az eljáró szerv hallgat.
Ebben az esetben a felügyeleti szervnek más jogi eszközöket kell alkalmaznia.
A javaslat 12.§ (4) bekezdése értelmében csak külön törvényi vagy
kormányrendeleti felhatalmazás esetén rendeli el az elektronikus ügyintézésre
vonatkozó szabályok alkalmazását.
II.	FEJEZET
AZ IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI
Az irányítás egyes intézményei
Az illetékes hatósági jogkör gyakorlása
A 13. §-hoz
A javaslat 13. §-a - összhangban a 14.§-sal - közjogi szempontból tisztázza az
egyes jogosítványok teijedelmét. E tisztázásra azért is szükség van, mivel a
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusok az irányítási, valamint a
végrehajtási, továbbá az ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságoknak konkrét
feladatokat határoznak meg, illetve rögzítik felelősségüket. A nemzeti jogi
rendbe pedig ezt a szemléletmódot át kell ültetni. A felelősség egyértelművé
tétele magával hozza a hozzá tartozó eszközrendszer konkretizálását is. A kettő
csak együtt alkot egységet.
A javaslat 9.§ c) pontja értelmében az illetékes hatóság az 1290/2005/EK tanácsi
rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA
és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására
vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK bizottsági
rendelet (2006. június 21.) 1. cikkének (2) bekezdése alapján az agrárpolitikáért
felelős miniszter. A miniszteri szintű hatóság kijelölése tagállami kötelezettség.
69
Erre figyelemmel a legfontosabb illetékes hatósági jogkör (a kifizető ügynökség
akkreditációjának megadása, illetve megvonása) a javaslat értelmében nem is
ruházható át.
A miniszter illetékes hatósági jogkörében eljárva az akkreditáció megadásáról
közokiratban dönt.
Az illetékes hatóság fontos feladata, hogy az akkreditációs feltételek teljesítését
folyamatosan ellenőrizze. Ezen tevékenysége keretében utasításokat is adhat a
kifizető ügynökség részére. Az illetékes hatóság által a kifizető ügynökségnél
végzett ellenőrzési tevékenységet az igazoló szerv is segíti. Az ellenőrzések
eredményéről a Bizottságot háromévente tájékoztatni kell. Az illetékes hatóság
által lefolytatott ellenőrzési tevékenységet hatékony információs rendszernek kell
segítenie.
A javaslat 13.§-a felsorolja azokat a nemzeti jogi szabályozás körébe tartozó
eszközöket, amelyek azt biztosítják, hogy az illetékes hatóság feladatait
hatékonyan tudja ellátni. Az illetékes hatósági jogkör gyakorlása során az alábbi
irányítási eszközök gyakorolhatók:
a)	a tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi
ellenőrzése,
b)	egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
c)	jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.
Ezen jogkörök esetében a miniszter a kiadmányozási jogot államtitkárra, illetve
szakállamtitkárra ruházhatja át. E rendelkezés annyiban korlátozza a miniszter
döntési jogát, hogy ezen kiemelt területeken szakmapolitikai, valamint hazai,
illetve EU-s kapcsolati megfontolásokra is figyelemmel alacsonyabb szintre pl.:
főosztályvezető, osztályvezető, az említett körben a kiadmányozási jog nem
telepíthető.
Az irányító hatósági jogkör gyakorlása
A 14.§-hoz
A javaslat értelmében az irányító hatóság az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló
1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 75. cikke, valamint az
Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.)
58. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter.
Az előzőekben hivatkozott közösségi jogszabályok értelmében az EMVA
esetében az irányító hatóság felelős a program hatékony végrehajtásáért, valamint
eredményes és szabályszerű irányításáért. Ez a felelősség kiteljed többek között
annak biztosítására is, hogy az egyes műveletek finanszírozásra történő
kiválasztása a program célkitűzéseivel összhangban történjen, továbbá a program
monitoringja megfelelő legyen. Külön ki kell emelni a jogszabálynak azt a
70
rendelkezését, miszerint az irányító hatóság felelőssége abban az esetben sem
csökken, ha feladatainak egy részét más szervre ruházzák át.
Az EHA esetében az irányító hatóság felel az operatív programnak a megbízható
pénzügyi gazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és
végrehajtásáért.
A javaslat 14.§ (1) bekezdése sorolja fel azokat az irányítási eszközöket, amelyek
az irányító hatósági feladatok ellátásához szükségesek. Az alkalmazott eszközök
súlya igazodik az irányító hatósági feladatokhoz kapcsolódó felelősséghez.
Az irányító hatósági feladatot a javaslat szintén miniszteri szintre telepíti, azzal,
hogy az illetékes hatósági feladatokhoz hasonlóan ezen ügyekben a
kiadmányozási jog államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházható át.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv feladatai
A 15. §-hoz
A javaslatban foglaltak végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős
szervek közül kiemelt szerepet kap a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv. A javaslat értelmében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv ellátja a kifizető ügynökségi, a közreműködő szervi feladatokon
túlmenően a nemzeti támogatási rendszer működtetésével kapcsolatos, és más,
jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatokat. A javaslat ezen
megfogalmazása tükrözi azt a jogalkotói szándékot, hogy az agrár-, valamint
agrár-vidékfejlesztési támogatások esetében a végrehajtás lehetőleg egységes
intézményi keretek között valósuljon meg, ezzel is segítve a hatékony létszám- és
költséggazdálkodást, valamint az egységes informatikai hálózat kialakítását. Ez a
struktúra szervesen illeszkedik az agrárigazgatás intézményi rendjének 2007-től
megvalósuló korszerűsítési folyamatába.
Az átruházott feladatokat ellátó szerv feladatai
A 16-17 ,§-hoz
Az 1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdése határozza meg a kifizető
ügynökség által ellátandó feladatokat. E feladatok ellenőrzési, könyvelési,
nyilvántartási, illetve kifizetési jellegűek. A vonatkozó rendelkezések értelmében
a közösségi támogatások kifizetésének kivételével az előzőekben említett
feladatok végrehajtása átruházható. A 885/2006/EK rendelet I. melléklete
tartalmazza a kifizető ügynökségre vonatkozó akkreditációs feltételeket.
A 885/2006/EK rendelet 1. cikk (5) bekezdés a) pontja általában a „kifizető
ügynökségre ruházott felelősségek”-ről tesz említést. Az akkreditációért való
felelősség okán annak meghatározása, hogy a kifizető ügynökségre milyen
feladatokat ruháznak át, az az illetékes hatóság feladata. Ebből következően
71
annak meghatározása, hogy az egyes kifizető ügynökségi feladatokat milyen
egyéb szervre ruházzák át, szintén illetékes hatósági, és nem kifizető ügynökségi
döntési hatáskör. Az agrárpolitikáért felelős miniszter ezt a kijelölést illetékes
hatósági jogkörében eljárva a javaslat értelmében rendeletben teszi meg.
Mivel a vonatkozó bizottsági rendelet értelmében a kifizető ügynökség minden
esetben felelős az alapok hatékony kezeléséért, ezért az egyéb szervekre
átruházott feladatok köréről, az együttműködés módjáról írásbeli megállapodást
kell kötni. A javaslat ennek a legfőbb tartalmi elemeit rögzíti.
Az együttműködő szervezet feladatai
A 18.§-hoz
A javaslat 18.§-a a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által
ellátandó feladatokhoz kapcsolódó szakértői, illetve technikai feladatok
ellátásába bevonandó szervezetek kijelöléséről rendelkezik. Ez annyiban
különbözik a javaslat 16-17.§-ában foglalt átruházott feladatoktól, hogy a
feladatok jellegüknél fogva nem minősülnek kifizető ügynökségi feladatoknak. A
javaslat az egységes felelősség elvéből kiindulva az illetékes hatósági feladatokat
ellátó agrárpolitikáért felelős miniszternek jogot biztosít arra, hogy adott esetben
e szervezetek körét rendeletben állapítsa meg. Ezen jogkör biztosítására azért van
szükség, mivel a más szervek bevonása nem sérthet akkreditációs
követelményeket, továbbá - egyébként miniszteri hatáskörbe tartozó -
összehangolt intézményfejlesztési feladatokkal is járhat.
A javaslat 18.§ (2) bekezdése az alvállalkozók bevonási lehetőségét - szintén
akkreditációs megfontolásokból - korlátozza.
A javaslat 18.§ (3) bekezdése az együttműködés körébe tartozó feladatok
ellátásáról szóló írásbeli megállapodás legfontosabb elemeit szabályozza.
A javaslat 18.§ (5) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget, hogy a törvény által
szabályozott kérdésekkel foglalkozó, elsősorban államigazgatási szervek
együttműködési megállapodás keretében fejlesztéseiket összehangolják. E
rendelkezés szintén figyelemmel van arra a jogalkotói szándékra, amely az
egységesség mellett az összehangolt fellépésre is hangsúlyt kíván helyezni.
A hatáskörrel rendelkező hatóság feladatai
A 19.§-hoz
A javaslat 19.§-a már a kölcsönös megfeleltetés bevezetésére való felkészülés
jegyében fogalmazódott meg, melynek keretében számos jogi kérdést kellett
előzetesen tisztázni. így az illetékes szakhatóságok ellenőrző tevékenységében
külön kell választani a hatósági ellenőrzést (amely az érintett szerv jogszabályban
72
írt alapfeladata) azoktól az ellenőrzésektől, amelyeket a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv megbízásából végez el. Más megközelítésben
ez azt jelenti, hogy az érintett szerv által lefolytatott hatósági ellenőrzés során
feltárt tényállás egyrészt alapul szolgál az adott szakhatóság eljárásához,
másrészt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott
eljáráshoz. Ez utóbbi eljárás során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a másik szakhatóságoktól kapott adatokat összeveti saját
ellenőrzési tevékenysége során nyert adatokkal, és ezen aggregált adatok alapján
hoz a támogatási jogosultságot, vagy jogkövetkezményt érintő döntést. Ez utóbbi
kérdésben hozott döntéssel kapcsolatos jogorvoslatra a támogatási jogosultsággal
kapcsolatos döntéssel összefüggésben van mód.
A javaslat 19.§ (3) bekezdése rögzíti a hatáskörrel rendelkező hatóság és a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közötti együttműködés
rendjét szabályozó írásbeli megállapodás legfontosabb elemeit, melyek közül
külön is ki kell emelni az adatvédelemmel összefüggő rendelkezéseket.
A nemzeti vidéki hálózat feladatai
A 20.§-hoz
Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke értelmében minden tagállamnak létre kell
hoznia nemzeti vidéki hálózatát, amelynek legfőbb feladata, hogy összehangolt
kapcsolatot teremtsen az egyes közigazgatási szervek és az agrár-
vidékfejlesztéssel foglalkozó szervek (helyi akciócsoportok) között. A vonatkozó
jogszabály értelmében a hálózat működtetéséhez az EMVA-ban a technikai
segítségnyújtásra elkülönített források terhére támogatás vehető igénybe. A
javaslat értelmében a nemzeti vidéki hálózatot az irányító hatóság egy külön
felállított irányító egység közreműködésével irányítja. Annak érdekében, hogy a
hálózat minél hatékonyabban tudja ellátni feladatait, nem csak az irányító
hatósággal, hanem a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel is
köthet megállapodásokat (pl. egyes ellenőrzési feladatokra).
A helyi akciócsoport
A 21. §-hoz
Az 1698/2005/EK rendelet 61. cikke értelmében az EMVA 4. tengelye a Leader,
amelynek legfontosabb elemei a következők:
a)	jól azonosított szubregionális vidéki területekre irányuló, helyi fejlesztési
stratégiák;
b)	helyi köz- és magánszférabeli partnerségek (helyi akciócsoportok);
c)	alulról felfelé építkező megközelítés: a helyi akciócsoportok helyi fejlesztési
stratégiák kidolgozására és megvalósítására vonatkozó hatáskörrel;
d)	stratégia multiszektorális tervezése és végrehajtása, a helyi gazdaság
különböző ágazatának szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson alapulva;
73
e)	innovatív megközelítések végrehajtása;
f)	együttműködési projektek végrehajtása;
g)	helyi partnerségek közötti hálózatépítés.
Az 1698/2005/EK rendelet 62. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint a
partnerségen alapuló helyi fejlesztési megközelítést a helyi akciócsoportok
hajtják végre. A 62. cikk (2) bekezdése értelmében pedig az irányító hatóságnak
kell biztosítania a helyi akciócsoportok jogszerűen működő közös struktúrájának
kialakítását. Az irányító hatóság ezen feladatait az agrárpolitikáért felelős
miniszter által kiadott rendelet fogja szabályozni. A javaslat bevezeti a helyi
akciócsoportok elismerési rendjét. Az új intézmény szerződéskötési
képességének biztosítása miatt a javaslat úgy rendelkezik, hogy megállapodás
csak jogi személynek minősülő akciócsoporttal köthető.
III.	FEJEZET
ADATKEZELÉS, NYILVÁNTARTÁSOK
A támogatási adat kezelése
A 2 2. §-hoz
A javaslat által érintett szabályozási területek (EMGA, EMVA, EHA, nemzeti
támogatások) szabályozási adottsága, hogy az ezen intézkedésekben résztvevő
ügyfelek nem egy esetben évente rendszeresen ismétlődő (lásd közvetlen
támogatások) kapcsolatba kerülnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervvel. Ezen eljárások során az érintett ügyfelek gazdasági
tevékenységét nem csak a nemzeti, hanem a közösségi szervezetek is
rendszeresen ellenőrzik. További sajátosság, hogy a közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktusokban foglaltak végrehajtása megköveteli, hogy az
ellenőrzéseket adott esetben ne csak az ügyfeleknél, hanem az ügyfelekkel
gazdasági, vagy egyéb kapcsolatba kerülő harmadik személyeknél is lefolytassák.
Ez az egyéb kapcsolat az ügyfél intézkedésben való részvételével hozható
összefüggésbe. Ezen adatok megléte feltétlenül szükséges a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv feladatainak ellátásához. Az így keletkezett
adatok tekintetében biztosítani kell a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 1. § (1)
bekezdésében megfogalmazott azon együttes célkitűzés megvalósítását, hogy
személyes adatával mindenki maga rendelkezzen és a közérdekű adatokat
mindenki megismerhesse.
A javaslat - összhangban a vonatkozó törvényi előírásokkal - törvényi szinten
hatalmazza fel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet arra, hogy
személyes adatokat kezeljen. A személyes adat fogalmát a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
74
törvény 2.§ 1. pontja határozza meg. Ezen fogalomrendszerben végez további
pontosítást a javaslat 22.§ (1) bekezdése.
A javaslat értelmében az ügyféllel kapcsolatos eljárás során keletkezett adatok
összesített elnevezése a támogatási adat, melynek kezelésére az adott támogatási
jogcímre vonatkozó jogosulatlanul igénybevett támogatás visszatérítésének
végrehajtásához való jog elévülési idejéig van mód. Törvényi előírás az
adatkezelési időtartam végső időpontjának rögzítése.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nem csak az általa
lefolytatott eljárások során jut az ügyfélre vonatkozó adatokhoz, hanem - szintén
törvényi felhatalmazás alapján - más szervtől is átvesz adatokat. A javaslat 22.§
(2) bekezdése a célhoz kötöttség jegyében az így átvett adatok felhasználására
állít fel korlátokat.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nem csak adatok
átvételére, de támogatási adatok más szervek részére történő átadására is
jogosult. Amennyiben az adatátadásra bizonyos ellenőrzési feladatok
végrehajtása miatt van szükség, erre mind az átruházott feladatot ellátó, mind
pedig az együttműködő szervek esetében mód van azzal a megkötéssel, hogy
ezen szervek, szervezetek az így átvett adatok tekintetében adatkezelőnek
minősülnek, és így kötelesek a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján eljárni.
Adatszolgáltatás
A 23. §-hoz
A javaslat 23. §-a a hagyatéki eljárással összefüggő adatátadási kérdéseket
rendezi. Ez a kötelezettség kiterjed a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervre, mind a hagyatéki leltározást végző szervre (jegyző), mind a
hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőre. A javaslat meghatározza az adatátadási
eseteket, illetve az átadandó adatok körét.
A javaslat 23.§ (3) bekezdése azt a speciális helyzetet szabályozza, amikor az
adatátadás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésével
hozható összefüggésbe. Egyes esetekben szükség lehet arra is, hogy a támogatási
adatot az EU illetékes szervei, vagy más tagállam kifizető ügynöksége részére
adják át. Ez az adatátadási kötelezettség közösségi jogszabályokon alapul (lásd
pl. az 1605/2002/EK, EURATOM rendelet 1995/2006/EK EURATOM
rendelettel megállapított 30. cikk (3) bekezdését.)
75
A támogatási adatok védelmére vonatkozó külön rendelkezések
A 24.§-hoz
A támogatási adatok kötelező nyilvánosságával kapcsolatosan jelenleg nincs, és
várhatóan 2009-ig nem is lesz az EU valamennyi tagállamára érvényes kötelező
szabályozás. A tagállamok e kérdést saját hatáskörben jogosultak rendezni. A
Bizottság 2009-re tervezi, hogy ezt a kérdéskört átfogóan szabályozza.
A hazai jogi rendben a központi költségvetésből, illetve közösségi forrásokból
nyújtott támogatások esetén az adatok nyilvánosságára, illetve közzétételére
mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), mind az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Aht.), mind pedig a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény tartalmaz rendelkezést.
A Ptk. 81. §-a értelmében személyhez fűződő jogokat sért, aki a magántitok vagy
üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal
egyéb módon visszaél. Üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez
kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek
nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy
felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené
vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a
szükséges intézkedéseket megtette.
A Ptk. 81 .§ (3) bekezdése értelmében viszont nem minősül üzleti titoknak az
állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi
támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az
állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával,
hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen
vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az
adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény
közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az
olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki
megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai
módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést,
amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan
sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános
adat megismerésének lehetőségét.
Végezetül a Ptk. 81.§ (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az, aki az
államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot
létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és közérdekből nyilvános
adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet,
hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A
felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a
76
tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv
eljárása kezdeményezhető.
Az Aht. 15/A. § (1) bekezdése értelmében az államháztartás alrendszereiből
nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások
kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a
támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást
odaítélő szervezet vagy felügyeleti szervének hivatalos lapjában vagy honlapján
közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig.
Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok
hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap
létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a
közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami,
önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a
nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt
is meghatározhatnak.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény 3.§ (4) bekezdése értelmében törvény közérdekből — az
adatok körének kifejezett megjelölésével — elrendelheti a személyes adat
nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az
érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges.
Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta
meg.
A fenti rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy a javaslat hatálya alá
tartozó ún. pályázati eljárás keretében nyújtott támogatások esetében kötelező
mind a nyilvánosság, mind pedig a közzététel, míg az ún. normatív támogatások
esetében ilyen automatikus közzétételi kötelezettség nincs, hanem csak egyedi
kérelem alapján történő nyilvánosságra hozatal.
A javaslat 24.§ (1) bekezdése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv eljárása során keletkezett adatok tekintetében bevezeti az ún. nem
nyilvános támogatási adat fogalmat. Ezen adatok esetében a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény 19/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni:
„19/A. § (1) A 19. § (1) bekezdésében meghatározott szerv feladat- és
hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy
rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig
nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - a 19. § (1) bekezdésében foglaltakat
mérlegelve - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.
(2)	A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az (1)
bekezdésben meghatározott időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően
akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét
vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így
77
különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során
történő szabad kifejtését veszélyeztetné.
(3)	Jogszabály egyes adatok megismerhetőségének korlátozására az (1)
bekezdésben meghatározottnál rövidebb időtartamot állapíthat meg. ”
A javaslat 24.§ (2)-(3) bekezdése rögzíti a közérdekből nyilvános támogatási
adatok körét, illetve nyilvánosságra hozataluk módját. Ebbe a körbe csak a
közérdek érvényesülése miatti legfontosabb adatok tartoznak. Ezen adatok
esetében - függetlenül attól, hogy az adat ún. pályázatos, vagy normatív
támogatási eljárás során keletkezett - az adatkezelő egyedi kérelem alapján ad
tájékoztatást, azaz területi, vagy bármilyen más bontásban nem készít összesített
adatlistát, azokat összesített formában nem hozza nyilvánosságra. Az egyedi
kérelemnek az adott ügyfél személyére kell irányulnia. Azon ún. pályázatos
támogatások esetében, amelyek az Áht. 15/A. § (1) bekezdésének hatálya alá
tartoznak, az adatok közzétételére az Áht. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A javaslat, amikor a fenti konstrukciót kialakította, figyelemmel volt egyrészt
arra a jogos társadalmi igényre, amely az egyes agrár-, illetve agrár-
vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő adatok nyilvánosságával
összefüggésben fogalmazódtak meg, másrészt pedig arra a több mint 200 ezer ún.
földalapú támogatást igénylő érdekeire is, amely esetben az adatok internetes
honlapon való közzététele esetenként a szándékolton túli eredménnyel is járhat.
További vizsgálatot igényel ugyanis az, hogy egy több mint 200 ezer címet
tartalmazó, rendszeresen frissülő adatbázis esetén a személyes adatokkal való
szabad rendelkezés joga hogyan érvényesíthető azokban az esetekben, amikor az
adatok felhasználása nem az eredeti jogalkotói szándék megvalósítását, hanem
pl. más (pl. direkt marketing) célokat szolgál (lásd a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény 16/A. § (1) bekezdés b) pontját).
Az adatok későbbi rendszeres közzétételére vonatkozó szabályozás során pedig
indokolt azt is mérlegelni, hogy az agrár-, és agrár-vidékfejlesztési támogatások
esetében a támogatási rendszer sajátosságai miatt az egyénről olyan aggregált
adatok is előállíthatóak, amelyek már a személyes adat, vagy az üzleti titok
körébe is tartozhatnak (pl. a közvetlen kifizetések jogcíméből, illetve összegéből
megállapítható, hogy az érintett személy hány hektáron gazdálkodik, azon mit
termeszt, illetve mekkora állatállománnyal rendelkezik, mely adatokhoz hozzá
lehet még kapcsolni a lakóhelyre vonatkozó adatokat is). Ezen megfontolások
miatt a javaslat egyenlőre nem kívánta bővíteni a kötelezően közzéteendő adatok
körét.
A 2 5. §-hoz
A javaslat 25.§-a szintén a célhoz kötöttség jegyében azokat a rendelkezéseket
tartalmazza, amikor nem nyilvános támogatási adatot a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerven kívül más szervek, illetve szervezetek is
78
megismerhetik. A javaslat meghatározza mind az adatok körét, mind pedig azon
szerveket, szervezeteket, akik feladataik ellátása érdekében jogosultak a nem
nyilvános támogatási adat megismerésére.
A javaslat az adatátadás lehetősége előtt idő korlátot állít akkor, amikor ezt csak
a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszatérítésének végrehajtásához való
jog elévüléséig biztosítja.
Nyilvántartási rendszerek
A 26. §-hoz
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárása során
keletkezett támogatási adatokat adatbázisokba rendszerezi. Ezen adatbázisok
létrehozására részben munkaszervezési okokból kerül sor, de van olyan eset is,
amikor ennek kialakítására a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervet a kifizető ügynökségi feladatai ellátása során közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogszabály is kötelezi (lásd integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer
felállítása tekintetében az 1782/2003/EK tanácsi rendeletet).
A javaslat 26.§ (3) bekezdése felsorolja azokat az adatbázisokat, amelyekből az
intézkedésekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása érdekében adatok
vehetők át.
A javaslat 26.§ (4) bekezdése az ellenőrzések hatékonyságának biztosítása,
valamint a kölcsönös megfeleltetési rendszer működtetése érdekében biztosítja a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv számára azt a jogot, hogy az
általa kezelt adatbázisokban szereplő adatokat egymással összevesse. E
rendelkezés összhangban van a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 8.§ (1) bekezdésében
előírt feltétellel.
Az intézkedések kezelésére vonatkozó nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek
A 27. §-hoz
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésekhez
kapcsolódó támogatási adatok kezelésére integrált informatikai rendszert
működtet. Ez a rendszer bővebb, mint az 1782/2003/EK rendelet alapján
kötelezően felállítandó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer. Az egységes
informatikai struktúra kialakítása és működtetése előfeltétele annak, hogy a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nagy számú kérelmet
megfelelő színvonalon tudja feldolgozni.
A javaslat 27.§ (2) bekezdése értelmében biztosítani kell az elkülönült
nyilvántartások közötti adatátadást. E rendelkezés összhangban van a személyes
79
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény 8.§ (1) bekezdésében előírt feltétellel.
Ügyfél-nyilvántartási rendszer
A 28-30.§-okhoz
A javaslat 28. §-a - összhangban a 27. § (1) bekezdésében foglaltakkal - úgy
rendelkezik, hogy valamennyi olyan ügyfelet, aki (amely) a törvény hatálya alá
tartozó intézkedésben részt vesz, az ügyfél-nyilvántartási rendszerben rögzíteni
kell. Ez a nyilvántartási rendszer bővebb, mint az integrált igazgatási és
ellenőrzési rendszer által megkövetelt nyilvántartás, mivel az csak a
mezőgazdasági termelőkre, illetve a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó
egységes nyilvántartást tartja szükségesnek. Ez utóbbi nyilvántartásra a javaslat
28.§ (5) bekezdése értelmében az ügyfél-nyilvántartás keretében kerül sor.
A javaslat 28-30.§-ai a korábbi kormányrendeleti szintű szabályozást váltják ki.
Az ügyfeleknek legkésőbb az intézkedésekben való részvételi kérelemmel
egyidejűleg kezdeményezniük kell ügyfél-nyilvántartási rendszerbe való
felvételüket. A regisztrációs szám feltüntetése minden intézkedésben való
részvétel előfeltétele. Ennek alapján történik a későbbiekben az ügyfelek
azonosítása, illetve pl. a korábbiakban ugyanazon regisztrációs szám alatt kapott
támogatásoknak az egységes támogatási jogosultság megállapítása érdekében
történő összevetése.
Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer
A 31.§-hoz
A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) a földterülethez
kapcsolódó támogatásokkal összefüggő eljárások kizárólagos és országos
földterület azonosítási rendszere. A javaslat az államháztartásra vonatkozó
jogszabályokkal összhangban rendezi ezen adatbázissal összefüggő tulajdoni,
illetve tulajdonosi joggyakorlási helyzetet.
A javaslat 31.§ (3) bekezdése értelmében a MePAR adattartalmát folyamatosan
aktualizálni kell. A közösségi jogszabályok öt évenkénti átfogó adatfrissítést
tartanak szükségesnek.
A javaslat 31.§ (4) bekezdése értelmében a MePAR nyilvános. Annak érdekében,
hogy az ügyfelek az ún. földalapú támogatások esetében kérelmeiket be tudják
nyújtani, részükre a papír alapú térképeket egy példányban térítésmentesen kell
biztosítani. A javaslat 31.§ (5) bekezdése viszont rendezi azt a kérdést, amikor az
80
ügyfelek indokolatlanul több térképet igényelnek, vagy a kapott térképeket nem a
rendeltetésüknek megfelelően használják fel. Ebben az esetben a térképek
másolási díját meg kell téríteni. E rendelkezés összhangban van a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény 20.§ (3) bekezdésében előírt feltétellel.
IV.	FEJEZET
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Általános szabályok
A 32.§-hoz
A javaslat 32.§-a az egyes intézkedésekkel kapcsolatos döntések meghozatalánál
alkalmazandó szempontokat rögzíti. Az egyes intézkedések sajátosságainak
megfelelően kerülhet sor az arányosításra, a benyújtási, vagy beérkezési sorrend
alapján történő, vagy a rangsor állításával történő elbírálásra. Amennyiben ez
indokolt, az előzőekben felsorolt eszközök együttes alkalmazására is sor
kerülhet. Az intézkedés feltételeit megállapító jogszabályban, illetve pályázati
felhívásban kell előre rögzíteni azt, hogy az adott intézkedés esetén konkrétan
melyik eszközt kell alkalmazni.
A 3 3. §-hoz
A javaslat 32.§-a a kérelmek szakaszos benyújtási lehetőségét rendezi. E
lehetőség biztosítását egyrészt pénzügyi, másrészt munkaszervezési okok
indokolhatják. Az intézkedés részletes feltételeit megállapító jogszabályban,
illetve pályázati felhívásban erre külön is ki kell térni.
Iratbetekintés
A 34. §-hoz
Az ügyfelet a Két. 68. §-a szerinti általános iratbetekintési jog e törvény hatálya
alá tartozó eljárásokban is megilleti, amelyet személyesen, vagy írásban
meghatalmazott képviselője útján gyakorolhat. A Két. 68. § (2)-(3) bekezdésében
meghatározott korlátozásokon, illetve tilalmakon kívül a törvény hatálya alá
tartozó eljárásokban további korlátozás szükséges az uniós szabályozásnak
megfelelően a helyszíni ellenőrzés sikerességének biztosítása érdekében. Ennek
megfelelően a helyszíni ellenőrzés megkezdéséig (az ellenőrzésről felvett
jegyzőkönyvben rögzített időpont) korlátozható az iratbetekintés joga,
amennyiben valószínűsíthető, hogy az iratok tartalmának ügyfél általi
megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná (pl. az iratokból történő
tájékozódás eredményeképpen az ellenőrzés tárgyát megsemmisíti, vagy olyan
mértékben megváltoztatja, amely a megalapozott döntés érdekében lefolytatott
ellenőrzést ellehetetleníti.). A korlátozásról minden ügyben egyedi szempontok
81
alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, és arról - a
Két. szabályaitól eltérően - minden esetben végzést hoz. E végzést az ügyfél az
érdemi határozat elleni fellebbezésében támadhatja meg.
Az iratok kezelése, vezetése
A 35. §-hoz
A javaslat 35.§-a az ügyfelek nyilvántartási kötelezettségeire vonatkozó
rendelkezéseket tartalmaz. A megfelelő nyilvántartások vezetése előfeltétele,
hogy az intézkedésekkel kapcsolatos igénybevételi jogosultság, és más feltétel
teljesítése ellenőrizhető legyen. A rendelkezés megszegése alapul szolgálhat a
javaslat 71.§-ában foglaltak szerinti mulasztási bírság kiszabásának.
Az iratok megőrzése
A 36. §-hoz
A javaslat 36.§-a az ügyfél iratmegőrzési kötelezettségét szabályozza. Mind a
nemzeti, mind pedig a közösségi jogszabályok előírnak iratmegőrzési
kötelezettséget. Annak érdekében, hogy az ellenőrzés kellően hatékony legyen,
így is biztosítva, hogy ne sérüljenek a közösségi pénzügyi érdekek, az iratok
őrzési helyét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél be kell
jelenteni. Az iratok legkisebb megőrzési ideje nyolc év. Közösségi jogszabály
ettől eltérően rendelkezhet.
A javaslat 36.§ (4) bekezdése a jogutódok iratmegőrzési kötelezettségére
vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
Az iratok megőrzésére vonatkozó rendelkezések megszegése alapul szolgálhat a
javaslat 71.§-ában foglaltak szerinti mulasztási bírság kiszabásának.
Nyomtatványok alkalmazása
A 37. §-hoz
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésekben való
részvételre irányuló kérelem benyújtására nyomtatványokat rendszeresíthet,
amelyek megkönnyítik a kérelmek adminisztrációs feldolgozását és elősegítik a
kérelmek hiánytalan adattartalommal történő benyújtását.
A kérelem benyújtása
A 38. §-hoz
82
Az egyes intézkedések jellegét figyelembe véve az intézkedésben való részvétel
részletes szabályait meghatározó közösségi szabályozás az intézkedés jellegének
megfelelő benyújtási feltételeket határoz meg. Ennek megfelelően a közösségi
jogszabály felhatalmazása alapján kiadott intézkedésekre vonatkozó végrehajtási
rendeletek vagy közlemény esetében a legcélszerűbb azok tartalmi elemei közé
utalni annak megállapítását (az intézkedésben részt vevő ügyfelek várható száma,
országon belüli területi megoszlása, az elbírálás várható határideje stb.), hogy a
kérelmet milyen módon, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv mely egységéhez kell benyújtani.
A támogatási eljárás 2004. óta kialakult gyakorlatát figyelembe véve nagyon
fontos alapvető rendelkezés, hogy a kérelem benyújtása esetén csak abban az
esetben minősül a határidő megtartottnak, amennyiben az határidőben
benyújtásra kerül. A Közös Agrárpolitika keretében ezen előírást nagyon
szigorúan megköveteli az Európai Bizottság. Igazolásnak főszabályként nincs
helye. Az egyetlen kivétel ezen határidőre vonatkozó szigorú előírás alól a vis
maior intézménye.
A kérelem befogadása
A 39. §-hoz
A javaslat 39.§-a az EMVA-ból finanszírozott egyes, jogszabályban, illetve
pályázati felhívásban meghatározott jogcímek esetében lehetővé teszi a kérelmek
több lépcsőben való feldolgozását. Ennek része, hogy a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv beérkezett kérelmek esetében elvégzi a
jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és formai
kellékek vizsgálatát. A vizsgálat eredménye alapján a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket rangsorba állítja, és ezt követően
az ügyfelet befogadási nyilatkozattal értesíti.
A nyilvánvaló hiba kijavítása
A 40. §-hoz
A nyilvánvaló hiba kijavítása egy, az uniós jogalkotásban megjelenő
jogintézmény, amelynek célja, hogy felhatalmazást biztosítson az eljáró hivatal
részére az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése érdekében az olyan kérelmek
„kiegészítésére”, amelyek olyan hibákat tartalmaznak, amely a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv rendelkezésére álló nyilvántartásból vagy a
kérelmező által a kérelemhez csatolt egyéb okiratokból egyértelműen
megállapítható vagy pótolható a hiányzó adat és elkerülhető az eljárást jelentősen
meghosszabbító hiánypótlási eljárás. Amennyiben a kérelmező olyan hibát vét,
ami törvény vagy egyéb jogszabály alapján egyértelműen elutasítási ok, akkor
ebben az esetben az eljáró szerv nem gyakorolhatja ezt a jogát.
83
A hiánypótlás
A 41. §-hoz
A javaslat hatálya alá tartozó egyes intézkedések elbírálási, illetve ellenőrzési
határideje általában közösségi szabályozásban rögzített, és rendkívül eltérő
mértékben megállapított. Hiánypótlásra való felszólítás a támogatás elbírálásának
egymásra épülő több szakaszból álló eljárása során több alkalommal is kiadható,
ezért kellett a hiánypótlásra való felszólítás határidejét tág módon meghatározni.
A kérelem módosítása
A 42. §-hoz
A javaslat 42.§-ában foglalt rendelkezés kizárólag egyes, az EMVÁ-ból
finanszírozott intézkedésekben való részvételre vonatkozó jogszabály külön
rendelkezése esetén alkalmazható. Az Európai Unió joga ismeri az ügyfél által
történő kérelem módosításának, a kérelem visszavonásának, valamint a kérelem
helyesbítésének, pontosításának fogalmát. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv felhatalmazása a hiánypótlásra, a nyilvánvaló helyesbítésre
korlátozódik, ami a támogatási kérelem tartalmának módosítására irányul.
A kérelem módosításának tekinthető az az eset, amikor az ügyfél a támogatás
alapjául szolgáló tényben, adatban bekövetkező változást kívánja bejelenteni.
Ezen belül tekinthető egyik alesetnek a részleges visszavonás, amikor a
kérelmező döntése szerint a támogatás tárgyában kérelmezi a változást (ilyen
például, amikor egy bizonyos földterületre benyújtott támogatási kérelmet úgy
módosít az ügyfél, hogy a kérelem egy részét, bizonyos földterület(ek)
tekintetében visszavonja.) Ezt a cselekményt külön jogszabály szerint
meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által
rendszeresített nyomtatványon teheti meg az ügyfél.
A kérelem helyesbítésére akkor kerülhet sor, amennyiben a támogatás tárgyában
olyan változás következik be, amelyet adott esetben egy hatósági aktus idézett
elő - például: földkimérés, kisajátítás, telekhatárok pontosítása stb.).
A 43. §-hoz
A Közös Agrárpolitika egyik visszatérő rendelkezése, hogy az ügyfeleknek
lehetőséget biztosít a kérelmeik visszavonására, a jogerős döntésig. Az erre
vonatkozó egyik korlát a szabálytalanságokról, valamint a helyszíni
ellenőrzésekről ügyfél számára történő tájékoztatás. A javaslat 43.§ (1)
bekezdésének szabályai, a javaslat 50. § (1) bekezdését figyelembe véve a
kérelemben foglaltak teljesülésének helyszíni ellenőrzésére vonatkoznak,
melynek indoka többoldalú: részben az EU pénzügyi érdekeinek védelme,
részben az ellenőrzést lefolytató szervek tevékenysége folytonosságának
84
biztosítása. A javaslat 43.§ (1) bekezdésének szabályai különösképpen az
ügyfelek által elkövetett szándékos szabálytalanságok feltárása, előzetes
megakadályozása miatt lényegesek.
A kérelem visszavonására legfeljebb az érdemi döntés meghozataláig van
lehetősége az ügyfélnek. A közösségi szabályozás rendelkezéseivel összhangban
a törvény kizárja a visszavonás lehetőségét abban az esetben, ha az ügyfél az
ellenőrzésre történő kiválasztásáról tudomást szerez. Ettől az időponttól kezdve
az ellenőrzés alá vont intézkedéssel kapcsolatos kérelmét, illetve annak a vizsgált
időszakra, illetve az ellenőrzés tárgyára vonatkozó részét nem vonhatja vissza, és
nem is módosíthatja. Az ellenőrzésről való tudomásszerzés az ellenőrző szerv
értesítésének kézhezvételének időpontja, vagy az ellenőrzés megkezdésének
napja, amennyiben előzetes értesítés nem történt.
Az ügyfél nyilatkozata, a tanúvallomás
A 44. §-hoz
A javaslat 44.§-a az ügyfél nyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó
rendelkezést tartalmaz. Az ügyfél nyilatkozattételi kötelezettsége a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott
ellenőrzésekhez kapcsolódik. Az ügyfél a Két. 53.§ (4) bekezdésében foglalt eset
kivételével köteles nyilatkozni, vagy tanúvallomást tenni. A tanúvallomás, illetve
a nyilatkozattétel megtagadásának esetei a Két. 53.§ (4) bekezdése alapján:
„(4) A tanúvallomás megtagadható, ha
a)	a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy
b)	a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény
elkövetésével vádolná.”
A jogutódlás
A 45. §-hoz
A javaslat 45. §-ának rendelkezései a Két. általános szabályait - figyelembe véve
a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv (Gt.), a Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.) és a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM
rendelet rendelkezéseit - egészítik ki, a javaslat szerinti eljárásból adódó
sajátosságok figyelembevételével. Általános szabály, hogy a megindult eljárások
során keletkező, nem személyhez fűződő jogok és kötelezettségek örökölhetőek,
illetve nem természetes személyek esetében jogutódlás tárgyai lehetnek. A
javaslat 45.§ (2) bekezdésének rendelkezései nem természetes személyek
jogutódlására vonatkoznak, míg a (3)-(5) bekezdések a természetes személyek
öröklése esetében irányadóak.
Annak érdekében, hogy a jogutódok jogaikat érvényesíthessék, illetve
kötelezettségeiket teljesítsék, illetve az ügyfél-regisztrációs rendszer célja
85
megvalósuljon, a jogutódoknak regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet
kell benyújtaniuk a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.
A javaslat 45.§ (2) bekezdése értelmében a jogutódokat megillető jogosultságok,
illetve terhelő kötelezettségek tekintetében a fő szabály az, hogy azok
megosztása tekintetében a jogutódok megállapodást köthetnek. Amennyiben sem
megállapodás, sem határozat nem ír elő mást, a vagyonarányosság elve kerül
alkalmazásra, amely az igénybe vehető támogatási összeg az egyes jogutódokra
jutó részének arányára vonatkozik. Kötelezettség nemteljesítése esetén a
kötelezettség teljesítése bármelyik jogutódtól követelhető (egyetemlegesség).
A javaslat 45.§ (3) bekezdése értelmében természetes személyek öröklése esetén
elsődlegesen a közjegyzői okiratban (hagyatékátadó végzés) meghatározottak
kötik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, az okiratban az
egyes örökösök örökrészébe utalt támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt
annak örökös részére történő folyósításáról. Amennyiben közjegyzői okirat nem
rendelkezik a támogatás összegéről, úgy több örökös esetében - a
vagyonarányosság elvéhez hasonlóan - az örökrész aránya az irányadó a
támogatás összegének megosztása szempontjából.
A javaslat 45.§ (4) bekezdése értelmében fő szabályként megállapítható, hogy
nem támogatás jellegű jogosultságok esetében is a közjegyzői okiratban
meghatározottak az irányadóak. Nem támogatás jellegű jogosultságnak minősül
minden olyan jogosultság, amely a javaslat alapján indult eljárás során
keletkezik, és nem kötődik hozzá pénzbeli támogatás (kifizetés). Ilyennek
minősül pl. a tejkvóta, vagy a telepítési, kivágási jog. Arra az esetre, ha a
közjegyzői okirat a nem támogatás jellegű jogosultság tekintetében rendelkezést
nem tartalmaz, úgy a vagyoni értékű jog jellegéből adódóan (a jogosultság nem
önmagában, hanem valamilyen vagyontárgyhoz kapcsolódóan áll fenn) annak
jogosultjává a vagyontárgyat öröklő személy - több örökös esetén örökrészük
arányában - válik.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által végzett folyamatba épített
ellenőrzés
A javaslat 46. §-ához
Az ellenőrzések fajtáinak megállapítása az integrált igazgatási és ellenőrzési
rendszerről szóló 796/2004/EK bizottsági rendelet alapján került meghatározásra.
Az ellenőrzés során keletkezett adatok nyilvántartásának szükségességét
elsősorban a többéves támogatási periódusok és a közösségi jogszabályokban
meghatározott ellenőrzési módok sajátossága teszi különösen szükségessé.
A kérelem ellenőrzés akadályozása esetén történő automatikus elutasítása azért
szükséges, mert alapos okkal tételezi fel a hatóság, hogy az ügyfél által
86
benyújtott kérelem nem felel meg a valóságnak, ha az ügyfél fizikailag próbálja
megakadályozni a feltételek teljesülésének ellenőrzését.
A 47. §-hoz
A kérelem megalapozottsága előzetes ellenőrzésének indoka egyértelmű, hiszen
érdemi döntés nem hozható a kérelem alapos — jogszabályi követelményeknek
történő megfelelés — vizsgálata nélkül. Az utólagos ellenőrzés pedig biztosítja
mind az ügyfél által elkövetett szabálytalanságok, mind a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által elkövetett hibák feltárását, amelyek
megalapozhatják akár a döntés módosítását, visszavonását, egyéb
jogkövetkezmények, így különösen támogatás jogosulatlan igénybevételének
megállapítását.
Figyelembe véve a közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó uniós
szabályozásokat, valamint azt a tényt, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervet ellenőrző szervek is jogosultak az ügyfelek ellenőrzésére,
szükséges az ismételt ellenőrzés intézményének rögzítése a javaslatban.
A 48. §-hoz
Az ellenőrzés lefolytatására fő szabályként a megbízólevéllel rendelkező ellenőr
jogosult. Kivételt képez a szabály alól a távérzékelés módszerével végzett,
valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatali
helyiségeiben lefolytatott ellenőrzés.
A megbízólevél egy példányának átadásával az ellenőr igazolja az ellenőrzésre
való jogosultságát, valamint ismerteti az ellenőrzés konkrét célját.
Az általános megbízólevél alapján - amelyben nem tüntetik fel az ellenőrzés alá
vont ügyfelek nevét - szúrópróbaszerű vizsgálatot olyan ellenőr végezhet, akinek
a nevére általános megbízólevél szól.
A 49-50. §-okhoz
A javaslat az ellenőrzésről való értesítés vonatkozásában azt az esetet emeli ki,
amikor a helyszíni ellenőrzés előzetes értesítés nélkül is lefolytatható. A Két.
alapján egyértelmű, hogy a hatóság alapesetben az ellenőrzés megkezdése előtt
értesíti az ügyfelet, és kizárólag indokolt esetben nem szükséges a megelőző
tájékoztatás, ellenben a közösségi szabályozás az értesítés nélküli ellenőrzést
állapítja meg alapesetnek, ezért indokolt kiemelni, hogy az ellenőrzés előzetes
értesítés nélkül is bármely esetben lefolytatható. Az eljárás jellegénél fogva
tipikus ellenőrzési mód a távérzékeléssel történő ellenőrzés, amikor
értelemszerűen az előzetes tájékoztatás nem indokolt.
Az ellenőrzés megkezdésének időpontját az értesítés tartalmazza, amennyiben
87
értesítés nélkül kezdik meg az ellenőrzést, úgy a megbízólevél bemutatásának
napja a kezdőnap. Az ellenőrzés befejező időpontja a jegyzőkönyv átadásának
napja.
A javaslat 50. § (1) bekezdése összhangban van a Bizottság 2004. április 21-ei,
796/2004/EK számú rendelete 25. cikk (1) bekezdésével, amely kimondja, hogy
a helyszíni ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül kell végrehajtani.
Az 51-53. §-okhoz
A javaslat 51. § (2) bekezdése a Két. szabályaival (58-59. §) összhangban
lehetőséget ad mind az ügyfél, mind az ellenőrzést végző szerv részére arra, hogy
az ellenőrzés során szakértőt vegyen igénybe.
Az ellenőr az ellenőrzés során jogait az ügyfél gazdasági érdekeit is figyelembe
véve köteles gyakorolni, az ellenőrzés során az ügyfelet és a nevében eljáró
képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját megállapításairól folyamatosan
tájékoztatni, valamely felajánlott bizonyíték visszautasítását köteles indokolni, és
a tényeket, körülményeket teljes körűen tisztáznia és bizonyítania kell.
Az ellenőr megtekinthet minden iratot, amely a támogatás jogszerűségének
megállapításához szükséges. Az ügyfél, annak képviselője, valamint
alkalmazottja köteles az ellenőr részére az általa kért információt megadni, az
iratokat pedig a rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha az ügyfél
nyilvántartásai, vagy egyéb iratai rendezetlenek és ennek következtében
ellenőrzésre alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
minden esetben egyszeri, napokban meghatározott, indokolt mértékű határidőt
szab az iratok jogszabálynak megfelelően történő rendezésére. Az ilyen esetben
megállapított határidő az ellenőrzésre nyitva álló harminc napba nem számít bele.
Az ellenőr köteles minden releváns körülményt jegyzőkönyvbe foglalni, ami egy
későbbi bizonyítási eljárás lefolytatása során felhasználható.
Az 54. §-hoz
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a magánszemély ügyfél
akadályoztatása esetére legfeljebb hatvan napra elhalaszthatja az ellenőrzés
megkezdését, illetőleg ezen időtartamig szüneteltetheti az ellenőrzési
cselekmények végzését. Ez az időtartam természetesen kívül esik az ellenőrzési
határidőn.
Az észrevételezési és bizonyítási indítvány előterjesztésének jogán túl joga van
az ügyfélnek minden, a támogatásával kapcsolatos tényállási elemet és az erre
vonatkozó bizonyítást vagy bizonyítékot megismerni.
A döntés
Az 55. §-hoz
88
A javaslat a Két. általános rendelkezéseitől eltérően szabályozza a kérelemről
való döntés kérdését. A közösségi jogszabályok ugyanis bizonyos esetekben
meghatározzák egyrészt azt az időszakot, amíg a kérelem az eljáró szervhez
(kifizető ügynökséghez) benyújtható, másrészt azt az időpontot is, ameddig az
eljáró szervnek a kérelmet el kell bírálnia. Ezen időtartamok általában nem esnek
egybe a Ket.-ben szabályozott eljárási határidőkkel. A javaslat erre figyelemmel
tér el a Két. általános szabályaitól.
A kérelem elbírálásakor annak van jelentősége, hogy az hiánytalanul érkezzen be
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. Hiánytalanul beérkezett
kérelemnek minősül a jogszabályi, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv által támasztott egyéb feltételeknek teljes mértékben megfelelő
kérelem, valamint a hiánypótlásra felszólító végzésben megjelölt hiányosságokat
az arra megjelölt határidőben teljesítő kérelem.
A javaslat 55. § (4) bekezdése az ügyfelek számára kedvező rendelkezést
tartalmaz, amikor biztosítja azt a lehetőséget, hogy a megítélt támogatási összeg
a fellebbezésre tekintet nélkül kiutalható az ügyfél részére.
Az 56. §-hoz
A Két. 30. §-ában meghatározott eseteken kívül a javaslat hatálya alá tartozó
eljárásokban a gyakorlati tapasztalatok alapján, és az egyes intézkedések esetén
beérkező kérelmek nagy száma miatt a végrehajtás gyorsítása érdekében indokolt
további olyan esetek meghatározása, amikor érdemi vizsgálat nélkül el kell
utasítani a kérelmet. Az elutasításról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül
végzésben dönt, ha
-	a kérelmet az EMGA-ból finanszírozott intézkedések, illetve a nemzeti
támogatások esetében a támogatási keret kimerülését követően nyújtották be,
-	a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon
(formanyomtatványon) került benyújtásra, amennyiben az intézkedésre
vonatkozó jogszabály így rendelkezik,
-	a kérelmet az igény benyújtására jogosult nem írta alá. Cégek esetén
elengedhetetlen a szabályos cégszerű aláírás; amennyiben annak valamely eleme
hiányzik, a kérelem elutasításra kerül.
-	a kérelmet nem az igény benyújtására jogosult személy terjesztette elő.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásának jelentős
részében megfigyelhető, hogy a támogatási kérelem nem csupán egy lapból,
hanem több részből áll - főlap, betétlap, stb. A jelen törvény előírása szerint,
amennyiben az ügyfél nem írta alá a kérelmet, akkor az elutasításra kerül.
A jelenlegi eljárás szerint támogatási kérelemnek minősül a főlap és a betétlapok
összessége - hiszen mindkét kérelemrészen olyan tartalom van, amely nélkül
érdemi elbírálás nem történhet a támogatási szerv részéről.
89
A nem természetes személyek esetében az aláírásra jogosult képviselőnek kell
aláírni cégszerűen a kérelmet. A cégszerű aláírás hiányában szintén elutasításra
kerül a kérelem.
A főlap tartalmazza az ügyfél által tett legfontosabb nyilatkozatokat, amelyek
hiányában nincsen mód a támogatási kérelem érdemi elbírálására. A betétlap
tartalmazza a támogatás tárgyát, tehát meghatározza a támogatás alapjául
szolgáló földterületet, állatlétszámot stb.
A kérelem hiánypótlásra bocsátható, amennyiben valamelyik kérelem részen
nincsen aláírás, viszont amennyiben egyiken sincs, akkor alkalmazható a törvény
fenti rendelkezése, miszerint elutasításra kerül az alá nem írt kérelem.
A döntés módosítása, visszavonása
Az 57. §-hoz
A döntés módosítására, visszavonására sor kerülhet mind az ügyfél javára, mind
pedig annak terhére. A közösségi jogszabályok értelmében a jogosulatlanul
igénybevett támogatások visszatéríttetéséért a tagállam tartozik felelősséggel.
Erre figyelemmel a javaslat a közösségi jogszabályokkal összhangban levő
speciális elévülési időt állapít meg.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott
végrehajtás
A javaslat 58-62. §-aihoz
A javaslat a végrehajtásnak azokat a részletszabályait állapítja meg, amelyeket a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv folytat le. A mezőgazdasági
és vidékfejlesztési támogatási szerv az adóhatósággal együttműködve meg tudja
állapítani az ügyfelet terhelő adótartozást is, amelyet később az ügyfélnek járó
támogatás összegéből vissza lehet tartani. Ez a rendelkezés a nemzeti forrásokból
történő támogatásnál alkalmazható.
Az egyéb kötelezettségek esetében is a visszatartási jog a leghatékonyabb módja
az önként, határidőre nem teljesített fizetési kötelezettségek teljesítésének
kikényszerítésére, és ezáltal a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére. A
visszatartási jog gyakorlása végrehajtási cselekménynek minősül.
A behajthatatlan tartozás törlése
A 63. §-hoz
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a behajthatatlan tartozást
90
abban az esetben törli a nyilvántartásából, ha a végrehajtáshoz való jog elévült
(az esedékessé válástól számított hat hónapon túl), vagy az általa kezdeményezett
felszámolási eljárás során nem sikerült a helytállni köteles személyektől a
követelést behajtani.
Elévülés
A 64. §-hoz
A javaslat 64. §-a kétféle elévülési rendelkezést tartalmaz: a jogosulatlanul
igénybevett támogatás visszatérítésével, valamint a már megállapított
jogosulatlanul igénybevett támogatás végrehajtásával összefüggő elévülést. A
javaslat mindkét esetben ezt az időtartamot öt évben állapítja meg.
V.	FEJEZET
PÁL YÁZA TI ELJÁRÁS
A 65-68. §-okhoz
A javaslat értelmében az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő
eljárások vagy kérelemre, vagy pedig pályázat alapján indulnak meg.
A kérelemre indult eljárásokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv a Ket.-nek a javaslatban foglalt eltérések szerint lebonyolított eljárási
rendje alapján bírálja el. Vannak azonban olyan, többnyire összetett
fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások, amely esetekben az erősen formalizált,
és norma szinten rendezett kérelem típusú eljárások alkalmazására nincs mód.
Ezen esetekre tartalmaz rendelkezést a javaslat V. fejezete.
A javaslat 65-68. §-a rögzíti a pályázatok elbírálásakor alkalmazandó
legfontosabb garanciális rendelkezéseket. Figyelemmel arra, hogy egyes
intézkedések esetén még további sajátos eljárási szabályok kidolgozása is
szükségessé válhat, ezért ezen rendelkezések rendeleti szintű meghatározására az
agrárpolitikáért felelős miniszter kapott felhatalmazást (lásd: 81 .§ (3) bekezdés h)
pontját).
A javaslat 68. § (2)-(4) bekezdése a 2007-2013 programozási időszakban az
Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a
Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól
és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben
foglaltakkal összhangban levő rendelkezést tartalmaz.
VI. FEJEZET
91
JOGKÖ VETKEZMÉNYEK
A támogatás visszafizetése
A 69. §-hoz
A támogatás részben vagy egészében jogosulatlannak minősül, amennyiben az
ügyfél az a)-f) pontban felsorolt esetek szerinti módon kötelezettségét súlyosan
megsérti.
A visszafizetendő jogosulatlanul igénybe vett támogatás mértékéről és
feltételeiről - amennyiben közösségi jogszabály nem rendelkezik - nemzeti
jogszabályban kell rendelkezni.
A jogosulatlanul igénybe vett támogatásokról a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartást vezet. Jogosulatlanul igénybe vett
támogatás esetén ugyanazon intézkedésben vagy intézkedés-csoportban új
támogatás igénybevétele összeférhetetlenség miatt nem lehetséges.
A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat
kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni.
Az ügyfél önhibáján kívül igénybevett jogosulatlan támogatások visszafizetését
kamat nem terheli.
Késedelmi pótlék
A 70. § -hoz
A javaslat 70. §-a a késedelmi pótlék megállapításával kapcsolatos technikai,
eljárási szabályokat tartalmaz. A késedelmi pótlék mértéke a mindenkori
jegybanki alapkamathoz igazodik.
Mulasztási bírság
A 71. §-hoz
A mulasztási bírságra vonatkozó szabályozás taxatív módon határozza meg
azokat az eseteket, amikor az ügyfél, illetőleg más személy a törvényben
meghatározott mértékig mulasztási bírsággal sújtható. A javaslat - a korábban
hatályos szabályozásnak megfelelően - a tételes bírságra helyezi a hangsúlyt és
egységesen határozza meg a bírság maximális mértékét.
A mulasztási bírság szabályok minden esetben a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által kiszabható legmagasabb bírság összegét
92
határozzák meg, mely nem jelenti azt, hogy bármely jogszabálysértés esetén a
törvényben meghatározott összeget kellene bírságként megállapítani. A kiszabott
bírságnak minden esetben arányban kell állnia az elkövetett jogszabályszegéssel,
ezért a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a
jogkövetkezmény alkalmazásakor kötelezettsége az eset összes körülményét
mérlegelni és azok tükrében meghatározni a bírság összegét, ez tehát akár nulla
forint is lehet. Egyes kötelezettségek (bejelentés, adatszolgáltatás) késedelmes
teljesítése esetén nem szabható ki mulasztási bírság, ha a mulasztó késedelmét
azzal igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Egyes támogatások igénybevételéből való kizárás
A 72. §-hoz
A javaslat 72.§-a értelmében a súlyosabb jogsértések esetén van lehetőség az
egyes támogatások igénybevételéből való kizárás mint jogkövetkezmény
alkalmazására. A javaslat 72. § (4) bekezdése értelmében e jogkövetkezmény
alkalmazására csak abban az esetben van mód, ha erre a lehetőségre a jogszabály,
vagy a pályázati felhívás kifejezett rendelkezést tartalmaz.
Kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok megsértése miatti külön
rendelkezések
A 73. §-hoz
A javaslat 73. §-a a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok
megsértésével összefüggő rendelkezéseket tartalmaz. A rendelkezések
alkalmazásánál figyelemmel kell lenni arra a kettősségre, ami a kölcsönös
megfeleltetésre vonatkozó eljárás kettősségéből fakad: egyrészt van egy általános
szakhatósági eljárás, amely a jogszabályban meghatározott feltételek ellenőrzését
jelenti, másrészt ugyanezen hatóság, akár ugyanezen eljárás keretében a
kölcsönös megfeleltetéssel összefüggésben különböző megállapításokat tesz,
amelyekről tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kapott információkat
egybeveti a rendelkezésére álló egyéb információkkal, és szükség szerint határoz
a j ogkövetkezményről.
VII.FEJEZET
/ÍZ ELJÁRÁS KÖLTSÉGEI
A 74. §-hoz
A javaslat 74. §-a az eljárás költségeire vonatkozó szabályozás keretében tárgyi
illetékmentes eljárásnak tekinti a törvény hatálya alá tartozó egyes
93
államigazgatási eljárásokat. E rendelkezés jogi szempontból összhangban van az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésével.
Az eljárások tárgyi illetékmentessége egyben azt is jelenti, hogy az eljárás során
az ügyfeleknek saját maguknak kell felmerült költségeiket viselniük.
Az eljárások tárgyi illetékmentessége összhangban van azzal a közösségi
irányelvvel, miszerint a tagállamoknak saját maguknak kell biztosítaniuk az
egyes közösségi támogatásokhoz való egyenlő hozzájutási feltételeket. Erre
figyelemmel amennyiben a tagállam díjat, vagy illetéket kéme az
intézkedésekben való részvételi jogosultság megállapításáért, az - mivel
tagállamonként nem lenne egységes — diszkriminációt jelentene az egyes
tagállamok esetében az egyenlő feltételek biztosítását illetően.
VIII.	FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Mezőgazdasági vagyoni értékű jogok
A 75-76. §-okhoz
A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok szorosan kapcsolódnak a Közös
Agrárpolitika keretében nyújtott támogatásokhoz, hiszen:
-	termelési korlátot jelentenek a termelők számára egyes termékek
vonatkozásában, és csak áttételesen kapcsolódik hozzájuk támogatás (tejkvóta),
-	termeléshez kötött támogatások egyéni és nemzeti felső határát jelzik
(állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok rendszere anyatehéntartás
támogatása, anyajuhtartás támogatása esetén),
-	a termeléstől független egységes támogatási rendszer (ETR) egyéni és nemzeti
felső határát jelzik, támogatási jogosultságok rendszerét alkotva.
A javaslat 75-76.§-ai a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokkal kapcsolatban
számos új elem kodifikálását végzik el.
A javaslat rendezi a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos
tulajdonjogi kérdéseket, amikor kimondja, hogy azok nemzeti tartaléka a Magyar
Állam tulajdonában van, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
pedig csak a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult.
Amikor a javaslat 75.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti tartalékból való
első tulajdonszerzés térítésmentesen történik, azzal egyrészt megteremti az
alapját annak, hogy a várhatóan 2009-re bevezetendő egységes támogatási
rendszerből is térítésmentesen fog történni az első tulajdonszerzés. E
megfogalmazás más megközelítésben viszont már azt is jelenti, hogy - már
összhangban a közösségi jogi szabályokkal - a későbbiekben a további
94
tulajdonszerzések esetén már térítést is lehessen kérni.
A javaslat 76. §-a a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházásával, illetve
átengedésével kapcsolatos polgári jogi szerződéses viszonyokat érintő
rendelkezéseket tartalmaz.
A vagyoni értékű jogok forgalmazásával kapcsolatban eddig ismertté vált
gyakorlat alapján feltételezhető, hogy a későbbi jogvitákat jobban meg lehet
előzni akkor, ha a szerződéseket teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják.
A jövőben ugyanis - különösen az egységes támogatási jogosultságra való
áttéréssel kapcsolatban - az eddigieknél egyrészt nagyobb összegű támogatás
vehető majd igénybe, másrészt viszont ebből következően az esetleges
érdekellentétek miatt meg fog nőni a jogviták száma is. Ezek részbeni
megelőzését is szolgálja ez a szigorú formakényszer.
A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházásáról, illetve ideiglenes
átengedéséről szóló szerződéseket jóváhagyás céljából be kell nyújtani a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. Ezen adminisztratív
előírás azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által
vezetett nyilvántartásokban biztosítani lehessen az adatok naprakészségét, ebből
következően pedig mindig pontosan nyomon lehessen követni a jogosultságok
forgalmazását, ideértve annak ellenőrzését is, hogy az érintettek betartják-e a
mezőgazdasági vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítését.
A javaslat 76. § (5) bekezdése kimondja, hogy egyes jogkövetkezmények
érvényesüléséhez szükség van arra is, hogy több, a mezőgazdasági vagyoni
értékű jogra, valamint a földterületre, illetve állatállományra vonatkozó
jognyilatkozat ugyanazon szerződés keretében történjen. Ez a megközelítés már
fokozatos átmenetet képez a közösségi jogban is ismert ún. üzemszabályozás
irányába. A javaslat ezen rendelkezése ugyanis a mezőgazdasági üzemet már a
nemzeti jogi szabályozás szintjén is egységesen kezelt és irányított
vagyontömegnek kezeli.
Elháríthatatlan külső ok (vis maior) igazolása
A 77. §-hoz
Mivel a javaslat hatálya széles körű (EMGA, EMVA, EHA, nemzeti
támogatások), ezért eltekint attól, hogy a tipikus elháríthatatlan külső ok (vis
maior) eseteket még a tipizálás szintjén is meghatározza. Ennyiben tehát eltér a
földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény rendelkezéseitől, amely az elemi
károk körére vonatkozóan tételes iránymutatást ad. A két jogszabály
egybevetéséből meg kell állapítani, hogy az elháríthatatlan külső okra, illetve
annak igazolására - amennyiben arra a javaslat hatálya alá tartozó intézkedéssel
összefüggésben hivatkoznak - nem az 1991. évi LXXIX. törvényben, hanem a
javaslatban foglaltakat kell alkalmazni.
95
A javaslat abból indul ki, hogy az ügyfél bármely körülményre hivatkozhat úgy,
hogy azt elháríthatatlan külső oknak tekinti, azonban ezen állítását igazolnia kell.
Az igazolás csak az esemény megtörténtét igazolja. Az esemény, vagy
körülmény igazolására csak abban az esetben van szükség, ha az kihatással volt
az intézkedésben való részvétel feltételeit meghatározó jogszabályban, illetve
pályázati felhívásban foglaltak teljesítésére, és így fennáll a jogosulatlanul
igénybevett támogatásra vonatkozó jogkövetkezmény alkalmazásának a
veszélye.
Azt, hogy az adott intézkedés esetében az igazolt állítás elháríthatatlan külső
oknak minősült-e vagy sem, mindig ok-okozati összefüggésben kell vizsgálni. A
döntés joga és felelőssége a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervé.
Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elháríthatatlan
külső okként elfogadja az igazolt tényállítást, az egyben mentesíti is az ügyfelet a
jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó jogkövetkezmények
alkalmazása alól.
A nemzeti hatáskörben nyújtott egyes támogatásokra vonatkozó
külön szabályok
A 78. §-hoz
A javaslat 78. §-a - összhangban a Tanács 659/1999/EK rendeletével, valamint
az annak végrehajtására kiadott 794/2004/EK bizottsági rendelettel, csak olyan
nemzeti támogatások meghirdetését engedi, amelyeket előzetesen a Bizottság
notifikált. Mivel a 2004. május 1-i csatlakozás alkalmával Magyarország a
korábban alkalmazott nemzeti támogatásai tekintetében hároméves moratóriumot
kapott, az új rendelkezések alkalmazására csak 2007. május 1-et követően kerül
sor.
Amennyiben a nemzeti hatáskörben nyújtott támogatásról nem törvényben,
illetve kormányrendeletben rendelkeznek, úgy azokat — figyelemmel a javaslat
81. § (4) bekezdésében foglaltakra - az agrárpolitikáért felelős miniszter hirdeti
meg rendeletben.
A cukorilleték megfizetésére vonatkozó külön szabályok
A 79. §-hoz
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (3) bekezdése
értelmében fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési
kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá
előlegfizetési kötelezettséget megállapítani - a díj és a bírság kivételével - csak
törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben
lehet.
96
A javaslat ezen rendelkezése nem minősül új fizetési kötelezettségnek, mivel
átveszi az egyébként hatályon kívül helyezni javasolt 2003. évi LXXIII. törvény
15/A. §-ában foglaltakat.
IX.	FEJEZET
HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
A 80. §-hoz
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdése
értelmében fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési
kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése
között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie. E rendelkezésre figyelemmel a
javaslat fizetési kötelezettséget is magában foglaló, jogkövetkezményt
megállapító rendelkezései (29. § (3) bekezdése, 69-71. §-ai) a kihirdetést követő
negyvenhatodik napon lépnek hatályba.
A javaslat 80. § (3) bekezdése értelmében annak rendelkezéseit csak a
hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. E rendelkezés egyben
azt is jelenti, hogy a hatálybalépés előtt indult eljárásokat a korábbi
jogszabályokban foglaltak alapján kell befejezni.
A javaslat 80. § (4) bekezdése szintén átmeneti rendelkezésként íija elő, hogy a
nemzeti támogatásokkal kapcsolatban 2007. május 1. előtt indult eljárásokat a
korábbi jogszabályok alapján kell befejezni. Más megközelítésben ez -
figyelemmel a javaslat 78.§-ában foglaltakra is - 2007. május 1. után már csak a
javaslatban foglaltaknak megfelelően meghirdetettek szerint vehető igénybe
nemzeti jogkörben nyújtott támogatás.
A javaslat 80. § (5) bekezdése a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó
rendelkezésekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezést állapít meg. Ennek
értelmében e rendelkezések kötelező alkalmazását közvetlenül alkalmazott
közösségi jogi aktus állapítja meg.
Felhatalmazó rendelkezések
A 81. §-hoz
A javaslatban foglaltakkal összefüggő végrehajtási rendelkezések kiadására a
Kormány, valamint - összhangban a javaslat 11. § (2) bekezdésében foglaltakkal
-	az agrárpolitikáért felelős miniszter kap felhatalmazást.
97
Módosuló jogszabályok
A 82. §-hoz
A javaslat 82. § (1) bekezdése a Magyar Agrárkamara, valamint a megyei
agrárkamarák részére biztosít többlet lehetőséget arra, hogy speciális
szolgáltatásként agrártámogatások igénybevételével kapcsolatos viták
rendezéséhez segítséget nyújtson. A rendelkezés megfogalmazásánál tükröződik
az a jogalkotói szándék, miszerint az egységes támogatási jogosultsági rendszerre
való áttéréssel kapcsolatosan várhatóan megnövekedő vitás esetek kezelése minél
gyorsabban menjen végbe. A javaslatban említett kamarai szolgáltatás nem váltja
ki a más jogszabályok által biztosított közvetítői, választott bírósági, vagy rendes
bírósági jogorvoslati lehetőséget.
A javaslat 82. § (2)-(6) bekezdése módosítja a mezőgazdasági termelők nyugdíj
előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló 2005. évi LXXXVII. törvényben írt szabályozási koncepciót. Mivel a
jövőben a hasonló célok támogatására az EMVA-ból kerül sor, így
alkotmányosan indokolható, hogy a módosításokra a javaslattal összefüggésben
kerüljön sor.
Az EMVA-ból finanszírozandó ún. korai nyugdíjazási támogatás rendszerét —
gazdaságátadási támogatás néven — az Új Magyarország Nemzeti
Vidékfejlesztési Terv keretében a 2005-ben meghirdetettől eltérő konstrukcióban
tervezik bevezetni. Jogi és finanszírozási okok miatt nincs mód arra, hogy az ún.
korai nyugdíj támogatási rendszere egyben orvosolja a mezőgazdaság sajátos
foglalkoztatási viszonyaiból eredő, a nyugdíjjogosultsági időre is kiterjedő
hatályú rendezést. Az új konstrukció az EMVA-ból gazdaságátadási támogatási
jogcímen teljesít kifizetést. A módosítások a szolgálati idővel kapcsolatos, más
jogszabályokban megjelenő rendelkezésekből kiveszik a korábbi konstrukcióra
vonatkozó utalásokat, míg az egyéb, a földtulajdon szerzéssel összefüggő
rendelkezések esetében megtartják a kedvezményeket, amelyeket már a
gazdaságátadás címen lehet a jövőben igénybe venni.
Hatályukat vesztő jogszabályok
A 83. §-hoz
A javaslat 83. §-ában felsorolt jogszabályok figyelemmel vannak arra, hogy a
javaslat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény rendelkezései helyébe
lép. A javaslat 83. §-a e törvényt, valamint az azt módosító törvényeket, illetve
törvényi rendelkezéseket helyezi hatályon kívül.
Az Európai Unió jogának megfelelés
98
A 84. §-hoz
A javaslat 84.§-ában felsorolt jogszabályok esetében nem a hagyományos
értelemben vett jogharmonizációról, hanem a közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktusok nemzeti végrehajtásáról lehet beszélni. A javaslat 84. §-a
legfőbb elemeiben konkretizálja a javaslat 8. §-ában foglalt azon rendelkezést,
miszerint a javaslatban foglalt rendelkezéseket a közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni, illetve értelmezni.