﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2007 FÉK? 2 3.
T/2158. számú
törvényjavaslat
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az
igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
2007. február
2007. évi... törvény
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint
az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról
l.§
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
326.	§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„326. § (1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége meghatározva nincs, vagy
törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az első fokon eljárt
közigazgatási szerv székhelye alapítja meg - ha a közigazgatási szerv székhelye nem
az illetékességi területén található, a bíróság illetékességét a közigazgatási szerv
illetékességi területe alapítja meg.
(2)	Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több
megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), a bíróság illetékességét - a (3) és
(4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével — a felperes belföldi lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye alapítja meg; jogi személyek, illetve jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezetek esetében az a bíróság illetékes, ahol a szervezet belföldi
székhelye található. Ha a szervezet székhelye Budapesten van, működési köre azonban
Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el.
(3)	Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat tárgya valamely ingatlanhoz
kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve valamely ingatlanra vonatkozó jogviszony,
a pert az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani.
(4)	Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat valamely bejelentéshez
vagy engedélyhez kötött, illetve azzal kapcsolatos tevékenységre vonatkozik, az a
bíróság illetékes, ahol e tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják.
(5)	Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több
megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), de a felperesnek nincsen belföldi
lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, és az illetékes bíróság a (3) és (4)
bekezdés alapján sem állapítható meg, a perben az első fokon eljárt közigazgatási
szerv székhelye szerint illetékes bíróság jár el.
(6)	A Magyar Köztársaság területére történő beutazásra és az ott való
tartózkodásra vonatkozó ügyekben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata
iránti perekben az illetékességet az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye
alapozza meg. Ha az eljárt hatóság székhelye alapján az illetékesség nem állapítható
meg, a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(7)	Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra
kiterjed, a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(8)	Ha ugyanazon közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt több bíróság
előtt indítanak pert, az az illetékes bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként
továbbították. A közigazgatási szerv az utóbb továbbított keresetlevélre a 330. § (2)
3
bekezdése szerint megtett nyilatkozatában felhívja a bíróság figyelmét arra, hogy
korábban az adott határozat ellen másik keresetlevelet nyújtottak be, és azt az abban
megjelölt másik illetékes bírósághoz továbbították. Az a bíróság, amelynek a
közigazgatási szerv utóbb továbbított keresetlevelet, a 129. § szerint jár el.
(9)	Közigazgatási perekben a megyei bíróság által első fokon hozott
határozatok tekintetében - ha törvény a fellebbezést megengedi - a másodfokú
eljárásra a Fővárosi ítélőtábla kizárólagosan illetékes.
(10)	A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri
vagy illetékességi összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem
állapítható meg vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot a Fővárosi
ítélőtábla jelöli ki.
2.	§
A Pp. a 335/A. §-át követően a következő alcímmel és 335/B. §-sal egészül ki:
„Egyesítés
335/B. § A közigazgatási perekben az azonos hatáskörű bíróságok előtt
folyamatban lévő perek egyesítésének is helye van. Ha az egyesítést több, azonos
hatáskörű bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről
korábban határozott.”
3.§.	.
A Pp. 341. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a § az alábbi
e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e) pont számozása f) pontra változik:
[341. § A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre
ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
,,d) illetékes az a munkaügyi bíróság, amelynek területén a felperes belföldi
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye - található,
azzal az eltéréssel, hogy ha a felperes szervezet székhelye Budapesten van, működési
köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság
jár el,
e) ha az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv illetékessége az egész
országra kiterjed, továbbá ha az ügyben a fővárosi székhelyű közigazgatási szerv
kizárólagos illetékességgel jár el, a perre a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kizárólagosan
illetékes,”
4
4- §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Bjt.) 118. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az étkezési hozzájárulás havi értéke legfeljebb a személyi jövedelemadóról
szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás
mértéke.”
5.§
A Bjt. 139. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a)	a pályaalkalmassági vizsgálat szempontjait, módját és eljárását az
egészségügyért felelős miniszterrel együtt - az ÓIT egyetértésével -
b)	a bírák igazolványára vonatkozó szabályokat
rendelettel állapítsa meg.”
6.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény (a továbbiakban: lasz.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő valamint szakértőjelölt
szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV.
törvénynek és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit, a
fővárosi, megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, valamint a
végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi
Lili. törvénynek a rendelkezéseit is alkalmazni kell.”
7.§
Az lasz. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Bírósági fogalmazónak az az egyetemi állam- és jogtudományi diplomával
rendelkező személy nevezhető ki, aki az ÓIT Hivatala által lebonyolított felvételi
versenyvizsgát sikeresen letette. Bírósági titkárnak jogi szakvizsgával rendelkező
személy nevezhető ki. A titkári kinevezés előtt bírói pályaalkalmassági vizsgálaton
kell részt venni. A katonai tanácsoknál működő bírósági fogalmazókat elsősorban a
Magyar Honvédség ösztöndíjasai közül kell kinevezni.”
5
8. §
(1)	Az lasz. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Igazságügyi szolgálati viszony létesítésére - a (6) bekezdésben
foglaltak kivételével - a kinevező pályázatot írhat ki. A pályázatot nyilvánosan kell
meghirdetni.”
(2)	Az lasz. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pályázókat meg kell hallgatni, a pályázatokat - a (6) bekezdésben
foglaltak kivételével - a pályázati határidő lejárta után 1 hónapon belül kell elbírálni.”
(3)	Az lasz. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a
§ a következő (6)—(10) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a pályázat eredménytelen, - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a
kinevező új pályázatot írhat ki, vagy a feltételeknek megfelelő személyt az állásra
kinevezi.
(6)	A bírósági fogalmazói állásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni. A
fogalmazói álláspályázatokat a pályázati határidő lejárta után 3 hónapon belül kell
elbírálni.
(7)	Az ÓIT Hivatala a felvételi versenyvizsga letételétől számított egy évig
kezeli és nyilvántartja a fogalmazói állásra pályázók
a)	nevét,
b)	lakcímét, '
c)	születési helyét és idejét,
d)	az állam- és jogtudományi végzettségét igazoló okiratokat,
e)	a felvételi versenyvizsga iratait és eredményét.
(8)	A munkáltatói jogok gyakorlója a (7) bekezdés szerinti nyilvántartásból a
fogalmazói állasra pályázó adataihoz hozzáférhet, ha arra a pályázónak a hozzá
benyújtott pályázata elbírálásához szükséges.
(9)	Az a pályázó, aki a pályázati feltételeknek megfelel és sikeres felvételi
versenyvizsgát tett, a versenyvizsga letételétől számított egy éven belül kiírt pályázat
elbírálása során nem köteles újabb versenyvizsgát tenni.
(10)	A bírósági fogalmazók felvételi versenyvizsgájával kapcsolatos részletes
igazgatási szabályokat az ÓIT határozza meg.”
9-§
Az lasz. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Pályázat bármely vezetői állásra kiírható, a magasabb vezetői állást
pályázat útján kell betölteni. Magasabb vezetői állásnak minősül az ÓIT Hivatalának
vezetőhelyettese, főosztályvezetője, a bíróságok főosztályvezetői, az egyéb
igazságügyi szerv vezetője és helyettese, valamint a Fővárosi Bíróság Gazdasági
Hivatalának az igazgatója.”
10. §
Az lasz. 135. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép és a bekezdés ezzel egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
„c) a bírósági fogalmazók felvételi rendjére és joggyakorlatára vonatkozó
részletes szabályokat az ÓIT egyetértésével,
d)	az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott
üdülők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
11.	§
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994.
évi LXXX. törvény 50/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az étkezési hozzájárulás havi értéke legfeljebb a személyi jövedelemadóról
szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás
mértéke.”
12. §
(1)	E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban
alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében
„az elsőfokú közigazgatási hatóság székhelye szerint illetékes megyei bíróság”
szövegrész helyébe „a megyei bíróság” szövegrész lép.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az lasz. 8. §-a (1) bekezdésének c)
pontjában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter
(a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.
(4)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bjt. 118. §-ának
(3)	bekezdése.
(5)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az lasz. 3. §-a (3)
bekezdésében a „ , részletes szabályait az igazságügyért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg” szövegrész.
(6)	A 2006. december 31. után indult, de folyamatban levő ügyeket - ha az
elsőfokú tárgyalást még nem kezdték meg - e törvény hatálybalépést követő 30 napon
7
belül át kell tenni az e törvény 1. és 3. §-a által megállapított Pp. 326. §-a és 341. §-
ának d) és e) pontja szerint illetékes bírósághoz.
Indokolás
r
Általános indokolás
A javaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) XX. fejezete illetékességi szabályainak módosítását, valamint a
bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Bjt.), az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: lasz.) és az ügyészségi szolgálati
viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Üsztv.) módosítását tartalmazza.
1.	A hatályos Pp. 326. §-ának (1) bekezdése alapján a közigazgatási perekben a
bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg.
Ezzel tartalmilag azonos rendelkezést állapít meg a Pp. 341. §-ának d) pontja a
társadalombiztosítási pereket illetően.
A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló
2006.	évi CIX. törvény (a továbbiakban: Szátv.), valamint a Kormány által 2006
decemberében elfogadott kormányrendeletek 2007. január 1-jei hatálybalépésével
megkezdődött a közigazgatás regionalizációja, azaz jellemzően az eddig megyei
illetékességi területtel működő közigazgatási szervek összevonásával regionális
illetékességű közigazgatási szervek jöttek létre. Az új illetékességi területek alapjául
az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat
VI. fejezetében meghatározott statisztikai tervezési régiók szolgálnak, melyek a
megyehatárokhoz igazodva - a Fővárost és Pest megyét magába foglaló Közép-
magyarországi régiót kivéve - három megyéből állnak. Ezen változások kihatnak a Pp.
326.§-ának	(1) bekezdése alapján az első fokon eljáró bíróság illetékességére és a Pp.
327.	§-ának (2) és (3) bekezdése szerint az alperes személyére is.
így a Szátv. hatálybalépése folytán szükségessé vált, és 2006. december 23-án,
illetőleg azt követően meghozott, az egyes közigazgatási ügytípusokban eljáró
közigazgatási szervek hatáskörét és illetékességét meghatározó kormányrendeletek
[például az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet 2. §-ának (3) bekezdése és ll.§-a] jellemzően több megyére kiterjedő
illetékességű elsőfokú hatáskörben eljáró regionális szerveket jelölnek ki. A
közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 30.§-ában
kijelölt, a 2. számú mellékletben felsorolt regionális közigazgatási hivatalok a legtöbb
esetben másodfokú hatáskörben járnak el, és ezáltal a közigazgatási perekben
alperesként szerepelnek, de például a kisajátítással kapcsolatos ügyekben első- és
egyfokon hoznak bíróság által felülvizsgálható határozatokat. Mindezek a változások
egyrészt érintik a már folyamatban lévő pereket (az alperes hatáskörének változása a
jogutód perbevonását teszi szükségessé a Pp. 328.§-a alapján), másrészt utóbb, az
újonnan kijelölt regionális szervek által meghozott elsőfokú határozatok esetében a
közigazgatási perben eljáró bíróságok illetékességét is.
9
Az új, regionális közigazgatási szervek az esetek döntő többségében továbbra is
fenntartanak megyeszékhelyen működő kirendeltségeket, hogy az ügyfeleknek ne
jelentsen megterhelést a változás; ugyanakkor ezen kirendeltségek pusztán
telephelynek minősülnek, határozatot a regionális szerv nevében hoznak, így bírósági
eljárás esetén az illetékességet a regionális szerv székhelye alapítja meg. Míg tehát
közigazgatási eljárási szakban az ügy az ügyfélhez közel eső megyeszékhelyen marad
a kirendeltségek révén, addig bírósági szakban az esetek többségében már egy másik
megyeszékhelyen - a regionális szerv székhelyén - működő bíróság jár el, s ezzel
felesleges utazásra kényszerül az ügyfél, de sok esetben a szerv ügyintézője is. A Pp.
hatályos szabályai az ügyfelek szempontjait kívánták érvényre juttatni, amikor a
hozzájuk közelebb eső, elsőfokú szerv székhelyéhez kötötték az illetékességet [amely
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai szerint jellemzően az ügyfél
lakóhelyével egy megyében volt], azonban a tényleges helyzet megváltozásával a
jelenlegi szabályok a célzott joghatást nem érik el.
A regionális illetékességű szervek létrehozása a Pp. 326. §-ának (1)
bekezdésében és 341. §-ának d) pontjában foglalt illetékességi szabály újraalkotásának
szükségességét igényli, mert enélkül csorbulnának az ügyfelek jogai és
igényérvényesítési lehetőségei, másrészt felborulna a bíróságok leterheltségének az
illetékességi szabályok által eddig kialakult egyensúlya.
Az illetékességi jogszabályok változatlanul hagyása esetén a közigazgatási
perek jelentős része a regionális szervek székhelyén működő megyei bíróságokhoz és
a Fővárosi Bírósághoz (illetve munkaügyi bíróságokhoz) kerülne át, ami a
jogalkalmazás olyan területén veszélyeztetné az időszerű ítélkezést, ahol az
igazságszolgáltatás gyorsaságához kiemelt érdek fűződik. Régiós illetékességű
szervekké alakulnak az adóigazgatás területi szervein túl az ún. felügyeletek területi
szervei (munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek, fogyasztóvédelmi
felügyelőségek, az ÁNTSZ és a nyugdíjbiztosítás területi szervei) is. Jelenleg a
közigazgatási perek nagyobb része származik ezen szervek határozatának
felülvizsgálatára irányuló keresetekből, és csekélyebb a száma az ún. hagyományos
közigazgatás területéről (tehát első fokon települési vagy kistérségi szinten indult
ügyekből) származó pereknek.
Külön említésre érdemes a Fővárosi Bíróság közigazgatási ügyszakának, a
Fővárosi Munkaügyi Bíróságnak, továbbá a Pest Megyei Bíróság közigazgatási
ügyszakának és a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságnak a sajátos helyzete a fenti
változásokkal összefüggésben. Ezen bíróságok szempontjából a jelenleg hatályos
szabályozás módosítása feltétlenül és sürgősen indokolt. A meglévő illetékességi
szabályok fennmaradása esetén az eddig Pest megyei dekoncentrált szervek helyett
tipikusan közép-magyarországi regionális szervek fognak eljárni, s az ezek által hozott
közigazgatási határozatok elleni bírósági felülvizsgálat a Pest Megyei Bíróság és a
Pest Megyei Munkaügyi Bíróság helyett Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Munkaügyi
Bíróság illetékességébe kerül. Megjegyzendő, hogy a Pp. módosítandó illetékességi
szabályainak elfogadása esetén is többletterhek hárulnak a Fővárosi Bíróságra, mert
2007.	január 1-jétől folyamatosan kezdi meg működését számos új országos
10
illetékességű szerv, s ezek határozatainak felülvizsgálata a Fővárosi Bíróság
illetékességébe tartozik.
2.	Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: ÓIT) a tavalyi
évben döntött a bírósági fogalmazók felvételi és képzési rendszerének átalakításáról.
Az új rendszerben a bírósági fogalmazói állások betöltése során a jelentkezőknek egy
központi felvételi versenyvizsgát kell teljesíteniük ahhoz, hogy kinevezésre
kerülhessenek. A módosítás célja, hogy egy olyan egységes, átlátható rendszert hozzon
létre, melyben a fogalmazók kiválasztásánál azonos elvek és szempontok
érvényesülnek az ország egész területén, valamennyi bíróságán, mely azért bír különös
jelentőséggel, mivel az újonnan kinevezett bírák döntő többsége először
fogalmazóként, majd bírósági titkárként kezdi a pályáját.
A javaslat ennek teremti meg a jogszabályi hátterét az lasz. módosításával
akként, hogy az alapvető szabályok törvényi szinten kerülnének rendezésre, a felvételi
rendszer pályázókat is érintő részletszabályai egy - ÓIT egyetértésével kiadandó -
rendeletben kapnának helyet, míg a felvételi vizsgával kapcsolatos igazgatási
szabályokat továbbra is az ÓIT határozná meg szabályzatban.
Részletes indokolás
Az 1. §~hoz
1.	Az Általános indokolásban kifejtettekre figyelemmel tényleges
törvénymódosításra csak abban az ügykörben van szükség, ahol a közigazgatási eljárás
során első fokon regionális közigazgatási szervek járnak el. így a megyehatáron (a
főváros határán) túl nem terjeszkedő illetékességi területtel bíró elsőfokú szervek
esetén (például a jegyző, de a továbbiakban is megyei szinten működő földhivatalok
esetében szintúgy) továbbra is fennmarad a Pp. jelenleg hatályos 326. §-ának (1)
bekezdésének azon szabálya, miszerint a bíróság illetékességét az elsőfokú
közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. A települési, kerületi, kistérségi és megyei
(fővárosi) illetékességi területtel rendelkező elsőfokú szervek hatáskörébe tartozó
ügyeket tehát a módosítás nem érinti. Továbbra is fennmarad Budapest és Pest megye
sajátos viszonyára tekintettel az a szabály, hogy ha a szerv székhelye illetékességi
területén kívül van, akkor a bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási
szerv illetékességi területe alapítja meg. Azaz a budapesti székhelyű, de Pest megyei
szervek ügyeiben a Pest Megyei Bíróság (Pest Megyei Munkaügyi Bíróság) jár el.
A Pp. javasolt 326. §-ának (1) bekezdésében a fentieken túl egyértelmű utalás
történik arra, hogy ágazati törvény speciális illetékességi szabályokat alkothat [az
Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdésében közvetve biztosított törvényes bíróhoz való
jog nem engedi meg, hogy a bíróságok illetékességét törvénynél alacsonyabb szintű
jogforrás szabályozza].
Természetesen fennmarad a kizárólagos illetékesség intézménye is, így mind a
Pp., mind más törvény előírhatja valamely bíróság kizárólagos illetékességét. A Pp. a
11
326. § új (7) bekezdésében tartalmazna ilyen rendelkezést, mégpedig fenntartva a
jelenleg is hatályos helyzetet: az elsőfokú országos illetékességű szervek esetében a
Fővárosi Bíróság továbbra is kizárólagosan - tehát valamennyi más illetékességi okot
negligálva - illetékes.
2.	Azon ügyek tekintetében, melyekben első fokon regionális - azaz
megyehatáron átnyúló illetékességi területű - közigazgatási szervek járnak el, a
közigazgatási perek illetékességi szablyai lényegesen megváltoznak. Az eddigi
szabályozás ebben a körben is az első fokon eljáró szerv székhelyéhez kötötte a
bíróság illetékességét, az ügyfelek érdekeire, valamint a bírósági ügyelosztás
egyensúlyára figyelemmel ez a megoldás a továbbiakban nem tartható fenn. Az új
szabályokat a Pp. 326. §-ának új (2)—(5) bekezdése fogja tartalmazni.
A javaslat szerint az esetek többségében - általános szabályként - az
illetékesség rendező elve a felperes lakóhelye lesz [Pp. 326. § (2) bek.]. Nevezetesen
az a megyei bíróság (munkaügyi bíróság) lesz illetékes, ahol a pert indító felperes
lakóhelye, tartózkodási helye (székhelye) van. Ezzel a regionális szervek elsőfokú
ügyeiben a határozat felülvizsgálata iránt indított közigazgatási perek nagy részében az
illetékesség kérdése megoldódna, ráadásul az eredményt illetően a 2007. január 1-jét
megelőző állapottal azonosan. [Például: a felügyeletek területi szervei néhány
kivétellel megyei szervek voltak, amelyek az adott megyében végzett ellenőrzéseik
kapcsán általában az adott megyében lakó vagy működő személyeket vagy
szervezeteket érintő határozatokat hoztak. A perre 2006. december 31-ig is a
közigazgatási szerv székhelye szerinti megyei bíróság volt az illetékes a Pp. 326.§-
ának (1) bekezdés alapján, és e perek nagy részében ezután is ugyanaz a megyei
bíróság maradna illetékes, csak most a felperes lakóhelye, jogi személy 'felperes
esetében pedig annak székhelye alapján.] Ezzel az összes adó- és illetékügyi per, a
felügyeletek határozatait támadó perek a 2006. december 31-ig illetékes megyei
bíróság illetékességében lesz megtartható.
Két esetkör van, melynek különös szabályozása indokolt: 1. azok a perek,
amelyek ingatlanokhoz, azok tulajdonához, birtokához, az azokkal való rendelkezés
korlátozásához vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jogviszonyhoz kapcsolódnak, és 2.
azon perek, amelyek vállalkozói jellegű, de bejelentéshez vagy engedélyhez kötött
tevékenységek re vonatkoznak.
Az első csoportban [326. § (3) bek.] az illetékesség rendező elve az ingatlan
fekvéséhez igazodik. Ez szintén tartalmilag azonos a 2006 végéig fennálló állapottal,
ugyanis e körben a Két. is az ingatlan fekvéséhez köti a közigazgatási szerv
illetékességét. A második percsoportba [326. § (4) bek.] tartozó ügyekben az
engedélyezni kért tevékenység végzésének a helye határozná meg az illetékességet -
szintén összhangban a Ket.-tel.
Ha egyik szabály alapján sem sikerül megállapítani a bíróság illetékességét (az
ügyfél külföldi, és az ügy nem ingatlannal, vagy tevékenység gyakorlásával függ
össze, illetve a tevékenység több megye területét is érinti), az elsőfokú közigazgatási
szerv székhelye alapítja meg az illetékességet [326. § (5) bek.].
12
3.	A beutazási és tartózkodási ügyek tekintetében - minthogy ezekben
regionális illetékességgel járnak el a közigazgatási szervek, ám a kérelmezőnek az
esetek döntő többségében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett
tartózkodási helye nincs - speciális, az első fokon eljárt közigazgatási hatóság
székhelyét továbbra is alapul vevő szabály megállapítása szükséges. A külképviseletek
által hozott elsőfokú határozatokra azonban e szabály nem értelmezhető, így e körben
a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességébe indokolt utalni azon ügyeket, amelyek
esetében az eljáró közigazgatási szerv székhelye alapján semelyik bíróság illetékesség
sem állapítható meg. A javasolt megoldás [326. § (6) bek.] egyben lehetővé teszi az
idegenrendészeti ügyekben hagyományosan működő bírósági ügyelosztás fenntartását
is.
4.	Tekintettel arra, hogy egy közigazgatási ügyben több ügyfél is érintett lehet,
és őket a keresetindítási jog külön-külön megilleti, továbbá hogy az ügyfelek
lakóhelye nem szükségszerűen van azonos megyében, ezért rendezni kell azt az esetet,
amikor ugyanazon ügyben több felperes indít pert, és lakóhelyeik több bíróság
illetékességét is megalapozzák. Mivel a közigazgatási szerv alperesnek nincsen
mérlegelési joga a tekintetben, hogy maga válassza ki az eljáró bíróságot - sőt, még a
tekintetben sem, hogy maga döntse el, a felperes által megjelölt bíróság egyáltalán
illetékes-e - a Pp. 330. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú szervénél (vagy nála)
benyújtott keresetlevelet köteles a felperes által megjelölt bírósághoz továbbítani
akkor is, ha az nem az illetékes bíróságot jelöli meg.
Ha több felperes külön-külön keresetlevélben eltérő bíróságot jelöl meg, az
alperes a keresetleveleket az azokban megjelölt bíróságokhoz továbbítja. A bíróság
illetékessége szempontjából a keresetlevél alperes általi továbbításának időpontja lesz
a döntő, ugyanis az az illetékes bíróság fog eljárni az ügyben - valamennyi felperes
tekintetében -, melyhez az alperes elsőként továbbított keresetlevelet [326. § (8) bek.].
Mivel a közigazgatási szervet a 330. § (2) bekezdésében megjelölt időpontok kötik,
nincs lehetősége arra, hogy a különböző időpontokban hozzá érkezett keresetleveleket
összegyűjtse, és maga döntse el, melyiket kívánja elsőként továbbítani.
Mivel a később továbbított keresetlevelet az abban megjelölt bírósághoz kell
továbbítani, rendelkezni kell annak áttételéről. Áttenni pedig ahhoz az illetékes
bírósághoz kell a keresetlevelet, amelyhez az alperes elsőként továbbított az ügyben
keresetlevelet. Mivel az áttételre kötelezett bíróság csak az alperestől szerezhet érdemi
információkat arra nézve, hogy áttételre van szükség, arról is rendelkezni kell, hogy az
alperes erről a bíróságot tájékoztassa. Kézenfekvő, hogy ez a figyelemfelhívás a
keresetlevélre megtett érdemi nyilatkozatban kapjon helyet.
5.	A Pp. javasolt 326. §-ának (1)—(5) és (7)—(8) bekezdése szerint tehát az
illetékesség a következőképpen alakul:
a)	Ha külön törvény valamely bíróság illetékességét kizárólagosan állapítja
meg, ez a bíróság jár el. Ennek hiányában a külön törvényben megjelölt egyéb
illetékességi ok alapítja meg a bíróság illetékességét.
13
b)	Külön törvény rendelkezése hiányában a Pp. 326. §-ának (7) bekezdése
alapján kizárólagosan illetékes az elsőfokú országos illetékességű szervek ügyeiben a
Fővárosi Bíróság.
c)	A megyehatáron (a Főváros határán) túl nem terjeszkedő illetékességi
területű elsőfokú szervek (települési, kerületi, körzetközponti, kistérségi, megyei és
fővárosi szervek) ügyeiben az elsőfokú szerv székhelye szerinti megyei bíróság jár el.
A budapesti székhelyű, de Pest megyei szervek ügyeiben a Pest Megyei Bíróság jár el.
d)	A megyehatáron (a Főváros határán) túlterjeszkedő illetékességi területű, de
nem országos illetékességű elsőfokú szervek (regionális szervek) ügyeiben: ha az ügy
ingatlannal kapcsolatos, az annak fekvése szerinti; ha az ügy tevékenység
gyakorlásával kapcsolatos, az annak helye szerinti; minden más esetben pedig az
ügyfél lakó-, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti megyei bíróság jár el. Ha ezen
három illetékességi ok alapján egyetlen bíróság illetékessége sem állapítható meg, a
perben az elsőfokú szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróság jár el.
e)	Párhuzamos illetékesség esetén az a bíróság jár el, amelyhez keresetlevelet
elsőként továbbítottak.
6.	Ezekkel az illetékességi szabályokkal a közigazgatási perek legalább 70-80
%-a maradna a 2006 végéig illetékes megyei bíróságoknál, csak más-más illetékességi
okból.
A javasolt illetékességi szabályok a jelenleginél bonyolultabbak, több vitára
adnának okot: Előfordulhatna, hogy az ugyanazon régióhoz tartozó megyei bíróságok
a regionális szerv ugyanolyan jogi megítélésű határozatát eltérően bírálnák el és ezzel
nyilvánvalóan bizonyos elbizonytalanodást okozhatnak e szervek munkájában. Ezek a
problémák azonban nem újkeletűek. A bíróság függetlensége ma is hordozza annak a
lehetőségét, hogy ugyanazt a jogkérdést két bíróság kétféleképpen ítélje meg, ezek az
esetek azonban az ítélkezési színvonal megtartásával és emelésével, a régió
közigazgatási bírái közötti információáramlás javításával, egymás kollégiumi ülésein
való megjelenéssel, valamint a Legfelsőbb Bíróság bírói gyakorlatot egységesítő
eszközeivel minimálisra csökkenthetők.
Az egységes jogalkalmazást szolgálja a peregyesítés lehetőségének
megteremtése a közigazgatási perben, valamint a megelőzés intézménye - ez utóbbi
értelemszerűen csak egy-egy konkrét határozat kapcsán zárja ki az eltérő ítélkezés
lehetőségét.
A javasolt illetékességi szabályokkal a felvetődött és fent bemutatott problémák
rendezhetőek. Természetesen a jövőben nagyobb felelősség terhelné a közigazgatási
szerveket, hogy a határozat jogorvoslati záradékában megfelelő módon tájékoztassák
az ügyfeleket, hogy mely bíróság az illetékes. így célszerű lehet személyre szabott
záradékokat alkalmazni, melyek a konkrét ügyfél vonatkozásában jelölik meg azt a
bíróságot amelyhez a keresetlevelet címezni kell.
14
A 2. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a különböző megyei bíróságok (munkaügyi bíróságok)
előtt folyó perekben eddig nem lehetett egyesítést elrendelni, a közigazgatási perekben
erre célszerű lehetőséget teremteni. Ezen ügyszakban ugyanis gyakrabban fordulnak
elő egymással összefüggő - akár több megyét érintő - ügyek, melyek azonos
szemléletű elbírálása, azaz a jogalkalmazás egysége kiemelt kívánalom.
A 3. §-hoz
A társadalombiztosítási határozatok tekintetében - melyek felülvizsgálatát a
munkaügyi bíróságok végzik - figyelemmel kell lenni az ügyfélkör különösen
kiszolgáltatott voltára (jellemzően nyugdíjas, illetve megromlott egészségi állapotú
ügyfelek). Ebben a körben tehát az általános illetékességi ok az ügyfél - azaz a
felperes - lakó-, illetve tartózkodási helye lesz.
Ugyanakkor ebben az ügykörben is vannak olyan ügycsoportok, ahol a speciális
jogterület vagy a kiemelt jelentőség miatt a jogalkotó valamely szerv - jellemzően a
fővárosi - kizárólagos, illetve országos illetékességét írja elő. Ezen ügyekben a
bírósági szakaszban is indokolt a speciális szakértelem megléte, ezért e körben a
Fővárosi Munkaügyi Bíróság illetékessége kizárólagos lesz.
A 4-5. §-hoz
A köztisztviselők esetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény
újraszabályozta a juttatások körét, és az étkezési támogatás összegét a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerint ilyen célra adható adómentes juttatás
összegében határozta meg. Az lasz. 2006. január 1-től szintén ezt a szabályozást
alkalmazza, melynek következtében jelenleg az igazságügyi alkalmazottak étkezési
hozzájárulásának összege magasabb, mint a bíráké és az ügyészségi alkalmazottaké.
Az azonos szabályozás érdekében a javaslat módosítaná a Bjt. 118. §-ának (2) és az
Üsztv. 50/B. §-ának (2) bekezdését is.
Jelenleg sem a Bjt., sem az lasz. nem ad felhatalmazást a bírák és igazságügyi
alkalmazottak igazolványának kiadására; a bírósági igazolványokról szóló 15/1999.
(XI. 10.) IM rendelet a tárca korábbi statútum-rendeletére hivatkozással került
kiadásra. A jogbiztonság érdekében szükséges, hogy a törvényekben a megfelelő
felhatalmazó rendelkezések kiadásra kerüljenek annak érdekében, hogy a bírói
igazolvány-csere lebonyolítása megtörténhessen.
15
A 6. §-hoz
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény - és a
felhatalmazása alapján kiadott rendeletek - az igazságügyi szakértőjelöltekre
vonatkozó korábbi szabályozást is átalakította, egyebek mellett például a szakértői
kamara feladatává téve a szakértő-jelölti névjegyzék vezetését. Erre figyelemmel
indokolt az Iasz.-t kiegészíteni azzal, hogy nem csak a szakértői intézményben
foglalkoztatott igazságügyi szakértőkre, hanem a szakértő-jelöltekre is vonatkoznak a
szakértői kamarai törvény rendelkezései.
A 7-8. §-hoz
Az ÓIT a tavalyi évben döntött a bírósági fogalmazók felvételi és képzési
rendszerének átalakításáról. Az ÓIT által elfogadott új rendszerben a bírósági
fogalmazói állások betöltése során a jelentkezőknek egy - írásbeli és szóbeli részből
álló - felvételi versenyvizsgát kell letenniük, melynek megszervezéséről és
lebonyolításáról a Magyar Bíróképző Akadémia gondoskodik. A munkáltatói jogkört
gyakorló bírósági elnök a felvételi vizsga eredményének figyelembe vételével dönt a
fogalmazók kinevezéséről.
A javaslat ennek a rendszernek teremti meg a jogszabályi hátterét az lasz.
módosításával akként, hogy az alapvető szabályok törvényi szinten kerülnének
rendezésre, a felvételi rendszernek, a pályázókat (azaz az lasz. hatálya alá még nem
tartozó állampolgárokat) is érintő részletszabályai egy - ÓIT egyetértésével kiadandó
-	rendeletben kapnának helyet, míg a felvételi vizsgával kapcsolatos igazgatási
szabályokat továbbra is az ÓIT határozná meg szabályzatban.
A javaslat szerint a felvételi versenyvizsgát tett jelentkezők adatait az ÓIT
Hivatala az lasz. alapján kezeli és tartja nyilván a vizsga letételétől számított egy évig,
így a jelentkezőknek sikeres vizsga esetén egy évig - újabb pályázat benyújtása esetén
-	nem kell ismételten vizsgát tenniük.
A 9. §-hoz
A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló
2006. évi CIX. törvény 2007. január 1-i hatállyal a magasabb vezetői állások közül
kivette a főosztályvezetőket. Figyelemmel arra, hogy ilyen vezetői állásban a
bíróságokon is dolgoznak igazságügyi alkalmazottak - és a bírósági igazgatási
szerkezet módosítása nem volt a törvény célja -, a magasabb vezető állások körében a
bírósági főosztályvezetők felsorolása indokolt.
16
A 10. §-hoz
A fogalmazók felvételének részletszabályai egy - ÓIT egyetértésével kiadandó
-	rendeletben kapnak helyet, amelynek a megalkotásához szükséges felhatalmazó
rendelkezés beépítésre került a törvénybe. Ugyancsak felhatalmazó rendelkezést ad a
törvény az igazságügyi alkalmazottak igazolványának kiadására, az 5. § esetében
kifejtett indokok alapján.
A 11. §-hoz
Az ügyészségi alkalmazottak étkezési hozzájárulására vonatkozó módosítás
indokai azonosak a 4. § tekintetében kifejtettekkel.
A 12. §-hoz
Módosítani szükséges a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó
szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. §-ának (1) bekezdését is, mivel a
közigazgatási szerv hallgatása esetén a hatályos szabályok szerint a szerv székhelye
szerinti megyei bíróság jár el. A módosítás folytán a bíróság illetékességét a Pp. fent
kifejtett szabályai fogják meghatározni.