﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2007 MARC 0 2.
T/2282. számú
törvényjavaslat
a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi
Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott
Jegyzőkönyv kihirdetéséről
Előadó: Dr. Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2007. március
2007. évi.... törvény
a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi
Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott
Jegyzőkönyv kihirdetéséről
(A Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság tekintetében 2005. július 18-án lépett hatályba.)
l-§
Az Országgyűlés a nagy távolságra jutó, országhatárokon átteijedő levegőszennyezésről szóló 1979.
évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott
Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
2.§
A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a
következő:
„PROTOCOL TO THE 1979 CONVENTION ON LONG-RANGE TRANSBOUND ARY AIR
POLLUTION ON HEAVY METALS
The Parties,
Determined to implement the Convention on Long-range Transboundary Air Pollution,
Concerned that emissions of certain heavy metals are transported across national boundaries
and may cause damage to ecosystems of environmental and economic importance and may have
harmful effects on human health,
Considering that combustion and industrial processes are the predominant anthropogenic
sources of emissions of heavy metals into the atmosphere,
Acknowledging that heavy metals are natural constituents of the Earth's crust and that many
heavy metals in certain forms and appropriate concentrations are essential to life,
Taking into consideration existing scientific and technical data on the emissions,
geochemical processes, atmospheric transport and effects on human health and the environment of
heavy metals, as well as on abatement techniques and costs,
2
Aware that techniques and management practices are available to reduce air pollution caused
by the emissions of heavy metals,
Recognizing that countries in the region of the United Nations Economic Commission for
Europe (UNECE) have different economic conditions, and that in certain countries the economies
are in transition,
Resolved to take measures to anticipate, prevent or minimize emissions of certain heavy
metals and their related compounds, taking into account the application of the precautionary
approach, as set forth in principle 15 of the Rio Declaration on Environment and Development,
Reaffirming that States have, in accordance with the Charter of the United Nations and the
principles of international law, the sovereign right to exploit their own resources pursuant to their
own environmental and development policies, and the responsibility to ensure that activities within
their jurisdiction or control do not cause damage to the environment of other States or of areas
beyond the limits of national jurisdiction,
Mindful that measures to control emissions of heavy metals would also contribute to the
protection of the environment and human health in areas outside the UNECE region, including the
Arctic and international waters,
Noting that abating the emissions of specific heavy metals may provide additional benefits
for the abatement of emissions of other pollutants,
Aware that further and more effective action to control and reduce emissions of certain heavy
metals may be needed and that, for example, effects-based studies may provide a basis for further
action,
Noting the important contribution of the private and non-governmental sectors to knowledge
of the effects associated with heavy metals, available alternatives and abatement techniques, and
their role in assisting in the reduction of emissions of heavy metals,
Bearing in mind the activities related to the control of heavy metals at the national level and
in international forums,
Have agreed as follows:
3
Article 1
DEFINITIONS
For the purposes of the present Protocol,
1.	"Convention" means the Convention on Long-range Transboundary Air Pollution, adopted in
Geneva on 13 November 1979;
2.	"EMEP" means the Cooperative Programme for Monitoring and Evaluation of Long-range
Transmission of Air Pollutants in Europe;
3.	"Executive Body" means the Executive Body for the Convention constituted under article 10,
paragraph 1, of the Convention;
4.	"Commission" means the United Nations Economic Commission for Europe;
5.	"Parties" means, unless the context otherwise requires, the Parties to the present Protocol;
6.	"Geographical scope of EMEP" means the area defined in article 1, paragraph 4, of the
Protocol to the 1979 Convention on Long-range Transboundary Air Pollution on Long-term
Financing of the Cooperative Programme for Monitoring and Evaluation of the Long-range
Transmission of Air Pollutants in Europe (EMEP), adopted in Geneva on 28 September 1984;
7.	"Heavy metals" means those metals or, in some cases, metalloids which are stable and have a
density greater than 4.5 g/cm3 and their compounds;
8.	"Emission" means a release from a point or diffuse source into the atmosphere;
9.	"Stationary source" means any fixed building, structure, facility, installation, or equipment
that emits or may emit a heavy metal listed in annex I directly or indirectly into the atmosphere;
10.	"New stationary source" means any stationary source of which the construction or substantial
modification is commenced after the expiry of two years from the date of entry into force of: (i) this
Protocol; or (ii) an amendment to annex I or II, where the stationary source becomes subject to the
provisions of this Protocol only by virtue of that amendment. It shall be a matter for the competent
national authorities to decide whether a modification is substantial or not, taking into account such
factors as the environmental benefits of the modification;
11.	"Major stationary source category" means any stationary source category that is listed in
annex II and that contributes at least one per cent to a Party's total emissions from stationary sources
of a heavy metal listed in annex I for the reference year specified in accordance with annex I.
4
Article 2
OBJECTIVE
The objective of the present Protocol is to control emissions of heavy metals caused by
anthropogenic activities that are subject to long-range transboundary atmospheric transport and are
likely to have significant adverse effects on human health or the environment, in accordance with the
provisions of the following articles.
Article 3
BASIC OBLIGATIONS
1.	Each Party shall reduce its total annual emissions into the atmosphere of each of the heavy
metals listed in annex I from the level of the emission in the reference year set in accordance with
that annex by taking effective measures, appropriate to its particular circumstances.
2.	Each Party shall, no later than the timescales specified in annex IV, apply:
(a)	The best available techniques, taking into consideration annex III, to each new stationary
source within a major stationary source category for which annex III identifies best available
techniques;
(b)	The limit values specified in annex V to each new stationary source within a major
stationary source category. A Party may, as an alternative, apply different emission
reduction strategies that achieve equivalent overall emission levels;
(c)	The best available techniques, taking into consideration annex III, to each existing
stationary source within a major stationary source category for which annex III identifies best
available techniques. A Party may, as an alternative, apply different emission reduction
strategies that achieve equivalent overall emission reductions;
(d)	The limit values specified in annex V to each existing stationary source within a major
stationary source category, insofar as this is technically and economically feasible. A Party
may, as an alternative, apply different emission reduction strategies that achieve equivalent
overall emission reductions.
3.	Each Party shall apply product control measures in accordance with the conditions and
timescales specified in annex VI.
4.	Each Party should consider applying additional product management measures, taking into
consideration annex VII.
5.	Each Party shall develop and maintain emission inventories for the heavy metals listed in
annex I, for those Parties within the geographical scope of EMEP, using as a minimum the
methodologies specified by the Steering Body of EMEP, and, for those Parties outside the
5
geographical scope of EMEP, using as guidance the methodologies developed through the work plan
of the Executive Body.
6.	A Party that, after applying paragraphs 2 and 3 above, cannot achieve the requirements of
paragraph 1 above for a heavy metal listed in annex I, shall be exempted from its obligations in
paragraph 1 above for that heavy metal.
7.	Any Party whose total land area is greater than 6,000,000 km2 shall be exempted from its
obligations in paragraphs 2 (b), (c), and (d) above, if it can demonstrate that, no later than eight years
after the date of entry into force of the present Protocol, it will have reduced its total annual
emissions of each of the heavy metals listed in annex I from the source categories specified in annex
II by at least 50 per cent from the level of emissions from these categories in the reference year
specified in accordance with annex I. A Party that intends to act in accordance with this paragraph
shall so specify upon signature of, or accession to, the present Protocol.
Article 4
EXCHANGE OF INFORMATION AND TECHNOLOGY
1.	The Parties shall, in a manner consistent with their laws, regulations and practices, facilitate
the exchange of technologies and techniques designed to reduce emissions of heavy metals,
including but not limited to exchanges that encourage the development of product management
measures and the application of best available techniques, in particular by promoting:
(a)	The commercial exchange of available technology;
(b)	Direct industrial contacts and cooperation, including joint ventures;
(c)	The exchange of information and experience; and
(d)	The provision of technical assistance.
2.	In promoting the activities specified in paragraph 1 above, the Parties shall create favourable
conditions by facilitating contacts and cooperation among appropriate organizations and individuals
in the private and public sectors that are capable of providing technology, design and engineering
services, equipment or finance.
Article 5
STRATEGIES, POLICIES, PROGRAMMES AND MEASURES
1.	Each Party shall develop, without undue delay, strategies, policies and programmes to
discharge its obligations under the present Protocol.
2.	A Party may, in addition:
(a)	Apply economic instruments to encourage the adoption of cost-effective approaches to
the reduction of heavy metal emissions;
(b)	Develop government/industry covenants and voluntary agreements;
6
(c)	Encourage the more efficient use of resources and raw materials;
(d)	Encourage the use of less polluting energy sources;
(e)	Take measures to develop and introduce less polluting transport systems;
(f)	Take measures to phase out certain heavy metal emitting processes where substitute
processes are available on an industrial scale;
(g)	Take measures to develop and employ cleaner processes for the prevention and control of
pollution.
3.	The Parties may take more stringent measures than those required by the present Protocol.
Article 6 -
RESEARCH, DEVELOPMENT AND MONITORING
The Parties shall encourage research, development, monitoring and cooperation, primarily
focusing on the heavy metals listed in annex I. related, but not limited, to:
(a)	Emissions, long-range transport and deposition levels and their modelling, existing levels
in the biotic and abiotic environment, the formulation of procedures for harmonizing relevant
methodologies;
(b)	Pollutant pathways and inventories in representative ecosystems;
(c)	Relevant effects on human health and the environment, including quantification of those
effects;
(d)	Best available techniques and practices and emission control techniques currently
employed by the Parties or under development;
(e)	Collection, recycling and, if necessary, disposal of products or wastes containing one or
more heavy metals;
(f)	Methodologies permitting consideration of socio-economic factors in the evaluation of
alternative control strategies;
(g)	An effects-based approach which integrates appropriate information, including
information obtained under subparagraphs (a) to (f) above, on measured or modelled
environmental levels, pathways, and effects on human health and the environment, for the
purpose of formulating future optimized control strategies which also take into account
economic and technological factors;
(h)	Alternatives to the use of heavy metals in products listed in annexes VI and VII;
7
(i)	Gathering information on levels of heavy metals in certain products, on the potential for
emissions of those metals to occur during the manufacture, processing, distribution in
commerce, use, and disposal of the product, and on techniques to reduce such emissions.
Article 7
REPORTING
1.	Subject to its laws governing the confidentiality of commercial information:
(a)	Each Party shall report, through the Executive Secretary of the Commission, to the
Executive Body, on a periodic basis as determined by the Parties meeting within the
Executive Body, information on the measures that it has taken to implement the present
Protocol;
(b)	Each Party within the geographical scope of EMEP shall report, through the Executive
Secretary of the Commission, to EMEP, on a periodic basis to be determined by the Steering
Body of EMEP and approved by the Parties at a session of the Executive Body, information
on the levels of emissions of the heavy metals listed in annex I, using as a minimum the
methodologies and the temporal and spatial resolution specified by the Steering Body of
EMEP. Parties in areas outside the geographical scope of EMEP shall make available similar
information to the Executive Body if requested to do so. In addition, each Party shall, as
appropriate, collect and report relevant information relating to its emissions of other heavy
metals, taking into account the guidance on the methodologies and the temporal and spatial
resolution of the Steering Body of EMEP and the Executive Body.
2.	The information to be reported in accordance with paragraph 1 (a) above shall be in
conformity with a decision regarding format and content to be adopted by the Parties at a session of
the Executive Body. The terms of this decision shall be reviewed as necessary to identify any
additional elements regarding the format or the content of the information that is to be included in
the reports.
3.	In good time before each annual session of the Executive Body, EMEP shall provide
information on the long-range transport and deposition of heavy metals.
Article 8
CALCULATIONS
EMEP shall, using appropriate models and measurements and in good time before each
annual session of the Executive Body, provide to the Executive Body calculations of transboundary
fluxes and depositions of heavy metals within the geographical scope of EMEP. In areas outside the
geographical scope of EMEP, models appropriate to the particular circumstances of Parties to the
Convention shall be used.
Article 9
COMPLIANCE
Compliance by each Party with its obligations under the present Protocol shall be reviewed
regularly. The Implementation Committee established by decision 1997/2 of the Executive Body as
its fifteenth session shall carry out such reviews and report to the Parties meeting within the
Executive Body in accordance with the terms of the annex to that decision, including any
amendments thereto.
Article 10
REVIEWS BY THE PARTIES AT SESSIONS OF THE EXECUTIVE BODY
1.	The Parties shall, at sessions of the Executive Body, pursuant to article 10, paragraph 2 (a), of
the Convention, review the information supplied by the Parties, EMEP and other subsidiary bodies
and the reports of the Implementation Committee referred to in article 9 of the present Protocol.
2.	The Parties shall, at sessions of the Executive Body, keep under review the progress made
towards meeting the obligations set out in the present Protocol.
3.	The Parties shall, at sessions of the Executive Body, review the sufficiency and effectiveness
of the obligations set out in the present Protocol.
(a)	Such reviews will take into account the best available scientific information on the effects
of the deposition of heavy metals, assessments of technological developments, and changing
economic conditions;
(b)	Such reviews will, in the light of the research, development, monitoring and cooperation
undertaken under the present Protocol:
(i)	Evaluate progress towards meeting the objective of the present Protocol;
(ii)	Evaluate whether additional emission reductions beyond the levels required by
this Protocol are warranted to reduce further the adverse effects on human health or
the environment; and
(iii)	Take into account the extent to which a satisfactory basis exists for the
application of an effects-based approach;
(c)	The procedures, methods and timing for such reviews shall be specified by the Parties at a
session of the Executive Body
4.	The Parties shall, based on the conclusion of the reviews referred to in paragraph 3 above and
as soon as practicable after completion of the review, develop a work plan on further steps to reduce
emissions into the atmosphere of the heavy metals listed in annex I.
9
Article 11
SETTLEMENT OF DISPUTES
1.	In the event of a dispute between any two or more Parties concerning the interpretation or
application of the present Protocol, the Parties concerned shall seek a settlement of the dispute
through negotiation or any other peaceful means of their own choice. The parties to the dispute shall
inform the Executive Body of their dispute.
2.	When ratifying, accepting, approving or acceding to the present Protocol, or at any time
thereafter, a Party which is not a regional economic integration organization may declare in a written
instrument submitted to the Depositary that, in respect of any dispute concerning the interpretation
or application of the Protocol, it recognizes one or both of the following means of dispute settlement
as compulsory ipso facto and without special agreement, in relation to any Party accepting the same
obligation:
(a)	Submission of the dispute to the International Court of Justice;
(b)	Arbitration in accordance with procedures to be adopted by the Parties at a session of the
Executive Body, as soon as practicable, in an annex on arbitration.
A Party which is a regional economic integration organization may make a declaration with like
effect in relation to arbitration in accordance with the procedures referred to in subparagraph (b)
above.
3.	A declaration made under paragraph 2 above shall remain in force until it expires in
accordance with its terms or until three months after written notice of its revocation has been
deposited with the Depositary.
4.	A new declaration, a notice of revocation or the expiry of a declaration shall not in any way
affect proceedings pending before the International Court of Justice or the arbitral tribunal, unless
the parties to the dispute agree otherwise.
5.	Except in a case where the parties to a dispute have accepted the same means of dispute
settlement under paragraph 2, if after twelve months following notification by one Party to another
that a dispute exists between them, the Parties concerned have not been able to settle their dispute
through the means mentioned in paragraph 1 above, the dispute shall be submitted, at the request of
any of the parties to the dispute, to conciliation.
6.	For the purpose of paragraph 5, a conciliation commission shall be created. The commission
shall be composed of equal numbers of members appointed by each Party concerned or, where the
Parties in conciliation share the same interest, by the group sharing that interest, and a chairman
chosen jointly by the members so appointed. The commission shall render a recommendatory
award, which the Parties shall consider in good faith.
10
Article 12
ANNEXES
The annexes to the present Protocol shall form an integral part of the Protocol. Annexes III
and VII are recommendatory in character.
Article 13
AMENDMENTS TO THE PROTOCOL
1.	Any Party may propose amendments to the present Protocol.
2.	Proposed amendments shall be submitted in writing to the Executive Secretary of the
Commission, who shall communicate them to all Parties. The Parties meeting within the Executive
Body shall discuss the proposed amendments at its next session, provided that the proposals have
been circulated by the Executive Secretary to the Parties at least ninety days in advance.
3.	Amendments to the present Protocol and to annexes I. II, IV, V and VI shall be adopted by
consensus of the Parties present at a session of the Executive Body, and shall enter into force for the
Parties which have accepted them on the ninetieth day after the date on which two thirds of the
Parties have deposited with the Depositary their instruments of acceptance thereof. Amendments
shall enter into force for any other Party on the ninetieth day after the date on which that Party has
deposited its instrument of acceptance thereof.
4.	Amendments to annexes III and VII shall be adopted by consensus of the Parties present at a
session of the Executive Body. On the expiry of ninety days from the date of its communication to
all Parties by the Executive Secretary of the Commission, an amendment to any such annex shall
become effective for those Parties which have not submitted to the Depositary a notification in
accordance with the provisions of paragraph 5 below, provided that at least sixteen Parties have not
submitted such a notification.
5.	Any Party that is unable to approve an amendment to annex III or VII shall so notify the
Depositary in writing within ninety days from the date of the communication of its adoption. The
Depositary shall without delay notify all Parties of any such notification received. A Party may at
any time substitute an acceptance for its previous notification and, upon deposit of an instrument of
acceptance with the Depositary, the amendment to such an annex shall become effective for that
Party.
6.	In the case of a proposal to amend annex I, VI or VII by adding a heavy metal, a product
control measure or a product or product group to the present Protocol:
(a)	The proposer shall provide the Executive Body with the information specified in
Executive Body decision 1998/1. including any amendments thereto; and
(b)	The Parties shall evaluate the proposal in accordance with the procedures set forth in
Executive Body decision 1998/1. including any amendments thereto.
11
7.	Any decision to amend Executive Body decision 1998/1 shall be taken by consensus of the
Parties meeting within the Executive Body and shall take effect sixty days after the date of adoption.
Article 14
SIGNATURE
1.	The present Protocol shall be open for signature at Aarhus (Denmark) from 24 to 25 June
1998, then at United Nations Headquarters in New York until 21 December 1998 by States members
of the Commission as well as States having consultative status with the Commission pursuant to
paragraph 8 of Economic and Social Council resolution 36 (IV) of 28 March 1947, and by regional
economic integration organizations, constituted by sovereign States members of the Commission,
which have competence in respect of the negotiation, conclusion and application of international
agreements in matters covered by the Protocol, provided that the States and organizations concerned
are Parties to the Convention.
2.	In matters within their competence, such regional economic integration organizations shall,
on their own behalf, exercise the rights and fulfil the responsibilities which the present Protocol
attributes to their member States. In such cases, the member States of these organizations shall not
be entitled to exercise such rights individually.
Article 15
RATIFICATION, ACCEPTANCE, APPROVAL AND ACCESSION
1.	The present Protocol shall be subject to ratification, acceptance or approval by Signatories.
2.	The present Protocol shall be open for accession as from 21 December 1998 by the States and
organizations that meet the requirements of article 14, paragraph 1.
Article 16
DEPOSITARY
The instruments of ratification, acceptance, approval or accession shall be deposited with the
Secretary-General of the United Nations, who will perform the functions of Depositary.
Article 17
ENTRY INTO FORCE
1.	The present Protocol shall enter into force on the ninetieth day following the date on which
the sixteenth instrument of ratification, acceptance, approval or accession has been deposited with
the Depositary.
2.	For each State and organization referred to in article 14, paragraph 1, which ratifies, accepts
or approves the present Protocol or accedes thereto after the deposit of the sixteenth instrument of
12
ratification, acceptance, approval or accession, the Protocol shall enter into force on the ninetieth day
following the date of deposit by such Party of its instrument of ratification, acceptance, approval or
accession.
Article 18
WITHDRAWAL
At any time after five years from the date on which the present Protocol has come into force
with respect to a Party, that Party may withdraw from it by giving written notification to the
Depositary. Any such withdrawal shall take effect on the ninetieth day following the date of its
receipt by the Depositary, or on such later date as may be specified in the notification of the
withdrawal.
Article 19
AUTHENTIC TEXTS
The original of the present Protocol, of which the English, French and Russian texts are
equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, being duly authorized thereto, have signed the
present Protocol.
DONE at Aarhus (Denmark), this twenty-fourth day of June, one thousand nine hundred and
ninety-eight.
13
ANNEXI
HEAVY METALS REFERRED TO IN ARTICLE 3, PARAGRAPH 1,AND THE
REFERENCE YEAR FOR THE OBLIGATION
Heavy metal	Reference year
Cadmium (Cd)	1990; or an alternative year from 1985 to 1995 inclusive, specified by a Party upon ratification, acceptance, approval or accession.
Lead (Pb)	1990; or an alternative year from 1985 to 1995 inclusive, specified by a Party upon ratification, acceptance, approval or : accession.
Mercury (Hg)	1990; or an alternative year from 1985 to 1995 inclusive, specified by a Party upon ratification, acceptance, approval or accession.
ANNEX II
STATIONARY SOURCE CATEGORIES
I. INTRODUCTION
1.	Installations or parts of installations for research, development and the testing of new
products and processes are not covered by this annex.
2.	The threshold values given below generally refer to production capacities or output.
Where one operator carries out several activities falling under the same subheading at the
same installation or the same site, the capacities of such activities are added together.
II. LIST OF CATEGORIES
Category	Description of the category
1	Combustion installations with a net rated thermal input exceeding 50 MW ..........
2	Metal ore (including sulphide ore) or concentrate roasting or sintering installations with a capacity exceeding 150 tonnes of sinter per day for ferrous ore or concentrate, and 30 tonnes of sinter per day for the roasting of copper, lead or zinc, or any gold and mercury ore treatment.
3	Installations for the production of pig-iron or steel (primary or secondary fusion, including electric arc furnaces) including continuous casting, with a capacity exceeding 2.5 tonnes per hour.
4	Ferrous metal foundries with a production capacity exceeding 20 tonnes per day.
14
5 ;	Installations for the production of copper, lead and zinc from ore, concentrates or secondary raw materials by metallurgical processes with a capacity exceeding 30 tonnes of metal per day for primary installations and 15 tonnes of metal per day for secondary installations, or for any primary production of mercury.
6	Installations for the smelting (refining, foundry casting, etc.), including the alloying, of copper, lead and zinc, including recovered products, with a melting capacity exceeding 4 tonnes per day for lead or 20 tonnes per day for copper and zinc.
7 :	Installations for the production of cement clinker in rotary kilns with a production capacity exceeding 500 tonnes per day or in other furnaces with a production capacity exceeding 50 tonnes per day.
8	Installations for the manufacture of glass using lead in the process with a melting capacity exceeding 20 tonnes per day.
9	Installations for chlor-alkali production by electrolysis using the mercury cell process.
10	Installations for the incineration of hazardous or medical waste with a capacity exceeding 1 tonne per hour, or for the co-incineration of hazardous or medical waste specified in accordance with national legislation.
11	Installations for the incineration of municipal waste with a capacity i exceeding 3 tonnes per hour, or for the co-incineration of municipal waste specified in accordance with national legislation.
ANNEX III
BEST AVAILABLE TECHNIQUES FOR CONTROLLING
EMISSIONS OF HEAVY METALS AND THEIR COMPOUNDS FROM THE
SOURCE CATEGORIES LISTED IN ANNEX II
I. INTRODUCTION
1.	This annex aims to provide Parties with guidance on identifying best available
techniques for stationary sources to enable them to meet the obligations of the Protocol.
2.	"Best available techniques" (BAT) means the most effective and advanced stage in the
development of activities and their methods of operation which indicate the practical
suitability of particular techniques for providing in principle the basis for emission limit
values designed to prevent and, where that is not practicable, generally to reduce emissions
and their impact on the environment as a whole:
-	‘Techniques' includes both the technology used and the way in which the installation
is designed, built, maintained, operated and decommissioned;
-	‘Available' techniques means those developed on a scale which allows
implementation in the relevant industrial sector, under economically and technically
viable conditions, taking into consideration the costs and advantages, whether or not
15
the techniques are used or produced inside the territory of the Party in question, as
long as they are reasonably accessible to the operator;
-	‘Best' means most effective in achieving a high general level of protection of the
environment as a whole.
In determining the best available techniques, special consideration should be given, generally
or in specific cases, to the factors below, bearing in mind the likely costs and benefits of a
measure and the principles of precaution and prevention:
-	The use of low-waste technology;
-	The use of less hazardous substances;
-	The furthering of recovery and recycling of substances generated and used in the
process and of waste;
-	Comparable processes, facilities or methods of operation which have been tried with
success on an industrial scale;
-	Technological advances and changes in scientific knowledge and understanding;
-	The nature, effects and volume of the emissions concerned;
-	The commissioning dates for new or existing installations;
-	The time needed to introduce the best available technique;
-	The consumption and nature of raw materials (including water) used in the process
and its energy efficiency;
-	The need to prevent or reduce to a minimum the overall impact of the emissions on
the environment and the risks to it;
-	The need to prevent accidents and to minimize their consequences for the
environment.
The concept of best available techniques is not aimed at the prescription of any specific
technique or technology, but at taking into account the technical characteristics of the
installation concerned, its geographical location and the local environmental conditions.
3.	The information regarding emission control performance and costs is based on official
documentation of the Executive Body and its subsidiary bodies, in particular documents
received and reviewed by the Task Force on Heavy Metal Emissions and the Ad Hoc
Preparatory Working Group on Heavy Metals. Furthermore, other international information
on best available techniques for emission control has been taken into consideration (e.g. the
European Community's technical notes on BAT, the PARCOM recommendations for BAT,
and information provided directly by experts).
4.	Experience with new products and new plants incorporating low-emission techniques,
as well as with the retrofitting of existing plants, is growing continuously; this annex may,
therefore, need amending and updating.
5.	The annex lists a number of measures spanning a range of costs and efficiencies. The
choice of measures for any particular case will depend on, and may be limited by, a number of
factors, such as economic circumstances, technological infrastructure, any existing emission
control device, safety, energy consumption and whether the source is a new or existing one.
6.	This annex takes into account the emissions of cadmium, lead and mercury and their
compounds, in solid (particle-bound) and/or gaseous form. Speciation of these compounds is,
in general, not considered here. Nevertheless, the efficiency of emission control devices with
16
regard to the physical properties of the heavy metal, especially in the case of mercury, has
been taken into account.
7.	Emission values expressed as mg/m3 refer to standard conditions (volume at 273.15
K, 101.3 kPa, dry gas) not corrected for oxygen content unless otherwise specified, and are
calculated in accordance with draft CEN (Comité européen de normalisation) and, in some
cases, national sampling and monitoring techniques.
II.	GENERAL OPTIONS FOR REDUCING EMISSIONS OF HEAVY METALS
AND THEIR COMPOUNDS
8.	There are several possibilities for controlling or preventing heavy metal emissions.
Emission reduction measures focus on add-on technologies and process modifications
(including maintenance and operating control). The following measures, which may be
implemented depending on the wider technical and/or economic conditions, are available:
(a)	Application of low-emission process technologies, in particular in new
installations;
(b)	Off-gas cleaning (secondary reduction measures) with filters, scrubbers, absorbers,
etc.;
(c)	Change or preparation of raw materials, fuels and/or other feed materials (e.g. use
of raw materials with low heavy metal content);
(d)	Best management practices such as good housekeeping, preventive maintenance
programmes, or primary measures such as the enclosure of dust-creating units;
(e)	Appropriate environmental management techniques for the use and disposal of
certain products containing Cd, Pb, and/or Hg.
9.	It is necessary to monitor abatement procedures to ensure that appropriate control
measures and practices are properly implemented and achieve an effective emission
reduction. Monitoring abatement procedures will include:
(a)	Developing an inventory of those reduction measures identified above that have
already been implemented;
(b)	Comparing actual reductions in Cd, Pb and Hg emissions with the objectives of the
Protocol;
(c)	Characterizing quantified emissions of Cd, Pb and Hg from relevant sources with
appropriate techniques;
(d)	Regulatory authorities periodically auditing abatement measures to ensure their
continued efficient operation.
10.	Emission reduction measures should be cost-efficient. Cost-efficient strategy
considerations should be based on total costs per year per unit abated (including capital and
17
operating costs). Emission reduction costs should also be considered with respect to the
overall process.
III.	CONTROL TECHNIQUES
11.	The major categories of available control techniques for Cd, Pb and Hg emission
abatement are primary measures such as raw material and/or fuel substitution and low-
emission process technologies, and secondary measures such as fugitive emission control and
off-gas cleaning. Sector-specific techniques are specified in chapter IV.
12.	The data on efficiency are derived from operating experience and are considered to
reflect the capabilities of current installations. The overall efficiency of flue gas and fugitive
emission reductions depends to a great extent on the evacuation performance of the gas and
dust collectors (e.g. suction hoods). Capture/collection efficiencies of over 99% have been
demonstrated. In particular cases experience has shown that control measures are able to
reduce overall emissions by 90% or more.
13.	In the case of particle-bound emissions of Cd, Pb and Hg, the metals can be captured
by dust-cleaning devices. Typical dust concentrations after gas cleaning with selected
techniques are given in table 1. Most of these measures have generally been applied across
sectors. The minimum expected performance of selected techniques for capturing gaseous
mercury is outlined in table 2. The application of these measures depends on the specific
processes and is most relevant if concentrations of mercury in the flue gas are high.
Table 1: Performance of dust-cleaning devices expressed as hourly average dust
concentrations
	Dust concentrations after cleaning ....... ...................(mg/m3)....................................... ;
Fabric filters	<10
Fabric filters, membrane type	< 1
Dry electrostatic precipitators	<50
Wet electrostatic precipitators	<50
High-efficiency scrubbers	<50
Note: Medium- and low-pressure scrubbers and cyclones generally show lower dust
removal efficiencies.
18
Table 2: Minimum expected performance of mercury separators expressed as hourly
average
mercury concentrations
	7 Mercury content after cleaning (mg/m )
Selenium filter	< 0.01
Selenium scrubber	<0.2
Carbon filter	<0.01
Carbon injection + dust separator	< 0.05
Odda Norzink chloride process	<0.1
Lead sulphide process	< 0.05
Bolkem (Thiosulphate) process 1	<0.1
14.	Care should be taken to ensure that these control techniques do not create other
environmental problems. The choice of a specific process because of its low emission into
the air should be avoided if it worsens the total environmental impact of the heavy metals'
discharge, e.g. due to more water pollution from liquid effluents. The fate of captured dust
resulting from improved gas cleaning must also be taken into consideration. A negative
environmental impact from the handling of such wastes will reduce the gain from lower
process dust and fume emissions into the air.
15.	Emission reduction measures can focus on process techniques as well as on off-gas
cleaning. The two are not independent of each other; the choice of a specific process might
exclude some gas-cleaning methods.
16.	The choice of a control technique will depend on such parameters as the pollutant
concentration and/or speciation in the raw gas, the gas volume flow, the gas temperature, and
others. Therefore, the fields of application may overlap; in that case, the most appropriate
technique must be selected according to case-specific conditions.
17.	Adequate measures to reduce stack gas emissions in various sectors are described
below. Fugitive emissions have to be taken into account. Dust emission control associated
with the discharging, handling, and stockpiling of raw materials or by-products, although not
relevant to long-range transport, may be important for the local environment. The emissions
can be reduced by moving these activities to completely enclosed buildings, which may be
equipped with ventilation and dedusting facilities, spray systems or other suitable controls.
When stockpiling in unroofed areas, the material surface should be otherwise protected
against wind entrainment. Stockpiling areas and roads should be kept clean.
18.	The investment/cost figures listed in the tables have been collected from various
sources and are highly case-specific. They are expressed in 1990 US$ (US$ 1 (1990) = ECU
0.8 (1990)). They depend on such factors as plant capacity, removal efficiency and raw gas
concentration, type of technology, and the choice of new installations as opposed to
retrofitting.
19
IV. SECTORS
19.	This chapter contains a table per relevant sector with the main emission sources,
control measures based on the best available techniques, their specific reduction efficiency
and the related costs, where available. Unless stated otherwise, the reduction efficiencies in
the tables refer to direct stack gas emissions.
Combustion of fossil fuels in utility and industrial boilers (annex II, category 1)
20.	The combustion of coal in utility and industrial boilers is a major source of
anthropogenic mercury emissions. The heavy metal content is normally several orders of
magnitude higher in coal than in oil or natural gas.
21.	Improved energy conversion efficiency and energy conservation measures will result
in a decline in the emissions of heavy metals because of reduced fuel requirements.
Combusting natural gas or alternative fuels with a low heavy metal content instead of coal
would also result in a significant reduction in heavy metal emissions such as mercury.
Integrated gasification combined-cycle (IGCC) power plant technology is a new plant
technology with a low-emission potential.
22.	With the exception of mercury, heavy metals are emitted in solid form in association
with fly-ash particles. Different coal combustion technologies show different magnitudes of
fly-ash generation: grate-firing boilers 20-40%; fluidized-bed combustion 15%; dry bottom
boilers (pulverized coal combustion) 70-100% of total ash. The heavy metal content in the
small particle size fraction of the fly-ash has been found to be higher.
23.	Beneficiation, e.g. "washing" or "bio-treatment", of coal reduces the heavy metal
content associated with the inorganic matter in the coal. However, the degree of heavy metal
removal with this technology varies widely.
24.	A total dust removal of more than 99.5% can be obtained with electrostatic
precipitators (ESP) or fabric filters (FF), achieving dust concentrations of about 20 mg/m3 in
many cases. With the exception of mercury, heavy metal emissions can be reduced by at least
90-99%, the lower figure for the more easily volatilized elements. Low filter temperature
helps to reduce the gaseous mercury off-gas content.
25.	The application of techniques to reduce emissions of nitrogen oxides, sulphur dioxide
and particulates from the flue gas can also remove heavy metals. Possible cross media impact
should be avoided by appropriate waste water treatment.
26.	Using the techniques mentioned above, mercury removal efficiencies vary extensively
from plant to plant, as seen in table 3. Research is ongoing to develop mercury removal
techniques, but until such techniques are available on an industrial scale, no best available
technique is identified for the specific purpose of removing mercury.
20
Table 3: Control measures, reduction efficiencies and costs for fossil-fuel combustion
emissions
Emission source	Control measure(s)	Reduction efficiency (%)	Abatement costs (total costs US$)
Combustion of fuel oil	Switch fuel oil to gas	Cd, Pd: 100; Hg: 70-! 80 i	Highly case-specific
Combustion of coal	Switch from coal to fuels with lower heavy metals emissions	Dust 70-100 ;	Highly case-specific
	ESP (cold-side)	Cd, Pb: > 90; Hg: 10-40	Specific investment US$ 5-10/m waste gas per hour (> 200,000 m7h)
	Wet fuel-gas desulphurization (FGD) - j	Cd, Pb: > 90; Hg: 10-90 b/	15-30/Mg waste
	Fabric filters (FF)	Cd: >95; Pb: > 99; Hg: 10-60	Specific investment US$8-15/m3 waste gas per hour (> 200,000 m3/h)
a/ Hg removal efficiencies increase with the proportion of ionic mercury. High-dust
selective catalytic reduction (SCR) installations facilitate Hg(II) formation,
b/ This is primarily for SO2 reduction. Reduction in heavy metal emissions is a side
benefit. (Specific investment US$ 60-250/kWei.)
Primary iron and steel industry (annex TT. category 2)
27.	This section deals with emissions from sinter plants, pellet plants, blast furnaces, and
steelworks with a basic oxygen furnace (BOF). Emissions of Cd, Pb and Hg occur in
association with particulates. The content of the heavy metals of concern in the emitted dust
depends on the composition of the raw materials and the types of alloying metals added in
steel-making. The most relevant emission reduction measures are outlined in table 4. Fabric
filters should be used whenever possible; if conditions make this impossible, electrostatic
precipitators and/or high-efficiency scrubbers may be used.
28.	When using BAT in the primary iron and steel industry, the total specific emission of
dust directly related to the process can be reduced to the following levels:
Sinter plants	40 - 120 g/Mg
Pellet plants	40 g/Mg
Blast furnace	35 - 50 g/Mg
BOF	35 -70 g/Mg.
29.	Purification of gases using fabric filters will reduce the dust content to less than 20
mg/m3, whereas electrostatic precipitators and scrubbers will reduce the dust content to 50
mg/m3 (as an hourly average). However, there are many applications of fabric filters in the
primary iron and steel industry that can achieve much lower values.
21
Table 4: Emission sources, control measures, dust reduction efficiencies and costs for the
primary iron and steel industry
Emission source	Control measure(s)	Dust reduction efficiency (%)	Abatement costs (total costs US$)
Sinter plants	Emission optimized sintering	ca. 50	
	Scrubbers and ESP	>90 ........	•• :
	Fabric filters	>99.................	
Pellet plants	ESP + lime reactor + fabric filters	>99	
	Scrubbers	>95 ...........	
Blast furnaces Blast furnace gas cleaning	FF/ESP	>99	ESP: 0.24-1/Mg pig- iron
	Wet scrubbers	>99 I	
	Wet ESP	>99	...........••..........,
BOF	Primary dedusting: wet separator/ESP/FF	> 99	Dry ESP: 2.25/Mg steel :
	Secondary dedusting: dryESP/FF	>97 ;	FF: 0.26/Mg steel
jFugitive emissions ! : I i ..........	Closed conveyor belts, enclosure, wetting stored feedstock, cleaning of reads	80-99 :	
30.	Direct reduction and direct smelting are under development and may reduce the need
for sinter plants and blast furnaces in the future. The application of these technologies
depends on the ore characteristics and requires the resulting product to be processed in an
electric arc furnace, which should be equipped with appropriate controls.
Secondary iron and steel industry (annex II. category 3)
31.	It is very important to capture all the emissions efficiently. That is possible by
installing doghouses or movable hoods or by total building evacuation. The captured
emissions must be cleaned. For all dust-emitting processes in the secondary iron and steel
industry, dedusting in fabric filters, which reduces the dust content to less than 20 mg/m3,
shall be considered as BAT. When BAT is used also for minimizing fugitive emissions, the
specific dust emission (including fugitive emission directly related to the process) will not
exceed the range of 0.1 to 0.35 kg/Mg steel. There are many examples of clean gas dust
content below 10 mg/m3 when fabric filters are used. The specific dust emission in such
cases is normally below 0.1 kg/Mg.
32.	For the melting of scrap, two different types of furnace are in use: open-hearth
furnaces and electric arc furnaces (EAF) where open-hearth furnaces are about to be phased
out.
22
33.	The content of the heavy metals of concern in the emitted dust depends on the
composition of the iron and steel scrap and the types of alloying metals added in steel-
making. Measurements at EAF have shown that 95% of emitted mercury and 25% of
cadmium emissions occur as vapour. The most relevant dust emission reduction measures are
outlined in table 5.
Table 5: Emission sources, control measures, dust reduction efficiencies and costs for
the
secondary iron and steel industry
Emission	Control	Dust reduction	Abatement costs (total
source ;	measure(s)	efficiency (%)	costs US$)
EAF	ESP		
	FF	> 99 > 99.5	.. FF: 24/Mg steel
Iron foundaries (annex II. category 4)
34.	It is very important to capture all the emissions efficiently. That is possible by
installing doghouses or movable hoods or by total building evacuation. The captured
emissions must be cleaned. In iron foundries, cupola furnaces, electric arc furnaces and
induction furnaces are operated. Direct particulate and gaseous heavy metal emissions are
especially associated with melting and sometimes, to a small extent, with pouring. Fugitive
emissions arise from raw material handling, melting, pouring and fettling. The most relevant
emission reduction measures are outlined in table 6 with their achievable reduction
efficiencies and costs, where available. These measures can reduce dust concentrations to 20
mg/m3, or less.
35.	The iron foundry industry comprises a very wide range of process sites. For existing
smaller installations, the measures listed may not be BAT if they are not economically viable.
Table 6: Emission sources, control measures, dust reduction efficiencies and costs for
iron foundries
Emission source	Control measure(s)	Dust reduction efficiency (%) 1	Abatement costs (total costs US$)
EAF	ESP	>99 i	.. ■
	FF	> 99.5 :	FF: 24/Mg iron
Induction furnace	FF/dry absorption + FF	>99	
Cold blast cupola :	Below-the-door take-off: FF	>98	••
	Above-the-door take-off: FF + pre-dedusting	>97	8-12/Mg iron
	FF + chemisorption	>99	45/Mg iron
	FF + pre-dedusting	>99	23/Mg iron
23
Hot blast cupola	FF + pre-dedusting	>99	23/Mg iron
	Disintegrator/venturi scrubber ;	>97 :	.. 
Primary and secondary non-ferrous metal industry (annex II, categories 5 and 6)
36.	This section deals with emissions and emission control of Cd, Pb and Hg in the
primary and secondary production of non-ferrous metals like lead, copper, zinc, tin and
nickel. Due to the large number of different raw materials used and the various processes
applied, nearly all kinds of heavy metals and heavy metal compounds might be emitted from
this sector. Given the heavy metals of concern in this annex, the production of copper, lead
and zinc are particularly relevant.
37.	Mercury ores and concentrates are initially processed by crushing, and sometimes
screening. Ore beneficiation techniques are not used extensively, although flotation has been
used at some facilities processing low-grade ore. The crushed ore is then heated in either
retorts, at small operations, or furnaces, at large operations, to the temperatures at which
mercuric sulphide sublimates. The resulting mercury vapour is condensed in a cooling system
and collected as mercury metal. Soot from the condensers and settling tanks should be
removed, treated with lime and returned to the retort or furnace.
38.	For efficient recovery of mercury the following techniques can be used:
-	Measures to reduce dust generation during mining and stockpiling, including
minimizing the size of stockpiles;
-	Indirect heating of the furnace;
-	Keeping the ore as dry as possible;
-	Bringing the gas temperature entering the condenser to only 10 to 20°C above the
dew point;
-	Keeping the outlet temperature as low as possible; and
-	Passing reaction gases through a post-condensation scrubber and/or a selenium filter.
Dust formation can be kept down by indirect heating, separate processing of fine grain classes
of ore, and control of ore water content. Dust should be removed from the hot reaction gas
before it enters the mercury condensation unit with cyclones and/or electrostatic precipitators.
39.	For gold production by amalgamation, similar strategies as for mercury can be
applied. Gold is also produced using techniques other than amalgamation, and these are
considered to be the preferred option for new plants.
40.	Non-ferrous metals are mainly produced from sulphitic ores. For technical and
product quality reasons, the off-gas must go through a thorough dedusting (< 3 mg/m3) and
could also require additional mercury removal before being fed to an SO3 contact plant,
thereby also minimizing heavy metal emissions.
41.	Fabric filters should be used when appropriate. A dust content of less than 10 mg/m3
can be obtained. The dust of all pyrometallurgical production should be recycled in-plant or
off-site, while protecting occupational health.
24
42.	For primary lead production, first experiences indicate that there are interesting new
direct smelting reduction technologies without sintering of the concentrates. These processes
are examples of a new generation of direct autogenous lead smelting technologies which
pollute less and consume less energy.
43.	Secondary lead is mainly produced from used car and truck batteries, which are
dismantled before being charged to the smelting furnace. This BAT should include one
melting operation in a short rotary furnace or shaft furnace. Oxy-fuel burners can reduce
waste gas volume and flue dust production by 60%. Cleaning the flue-gas with fabric filters
makes it possible to achieve dust concentration levels of 5 mg/m3.
44.	Primary zinc production is carried out by means of roast-leach electrowin technology.
Pressure leaching may be an alternative to roasting and may be considered as a BAT for new
plants depending on the concentrate characteristics. Emissions from pyrometallurgical zinc
production in Imperial Smelting (IS) furnaces can be minimized by using a double bell
furnace top and cleaning with high-efficiency scrubbers, efficient evacuation and cleaning of
gases from slag and lead casting, and thorough cleaning (<10 mg/m3) of the CO-rich furnace
off-gases.
45.	To recover zinc from oxidized residues these are processed in an IS furnace. Very
low-grade residues and flue dust (e.g. from the steel industry) are first treated in rotary
furnaces (Waelz-fumaces) in which a high-content zinc oxide is manufactured. Metallic
materials are recycled through melting in either induction furnaces or furnaces with direct or
indirect heating by natural gas or liquid fuels or in vertical New Jersey retorts, in which a
large variety of oxidic and metallic secondary material can be recycled. Zinc can also be
recovered from lead furnace slags by a slag fuming process.
Table 7 (a): Emission sources, control measures, dust reduction efficiencies and costs
for
the primary non-ferrous metal industry
Emission source	Control measure(s)	Dust reduction efficiency (%)	Abatement costs (total costs US$)
Fugitive emissions	Suction hoods, enclosure, etc. off-gas cleaning by FF	>99 :	
Roasting/sintering	Updraught sintering: ESP + scrubbers (prior to double contact sulphuric acid plant) + FF for tail gases >		7 - 10/Mg H2S04
Conventional smelting (blast furnace reduction)	Shaft furnace: closed top/efficient evacuation of tap holes + FF, covered launders, double bell ; furnace top		
Imperial smelting	High-efficiency scrubbing	>95	
	Venturi scrubbers		
25
	Double bell furnace top		4/Mg metal produced
Pressure leaching	Application depends on leaching characteristics of concentrates	>99	site-specific
Direct smelting reduction processes	Flash smelting, e.g. kivcet, Outokumpu and Mitsubishi process		
	Bath smelting, e.g. top blown rotary converter, Ausmelt, Isasmelt, QSL and: Noranda processes	Ausmelt: Pb 77, Cd 97; ! QSL: Pb 92, : Cd 93	QSL: operating costs 60/Mg Pb
Table 7 (b): Emission sources, control measures, dust reduction efficiencies and costs
for the secondary non-ferrous metal industry
Emission source	Control measure(s)	Dust reduction efficicency (%)	Abatement costs (total costs, US$)
Lead ; production	Short rotary furnace: suction hoods for tap holes + FF; tube condenser, oxy-fuel burner	99.9 ;	45/Mg Pb
Zinc production	Imperial smelting	>95 :	14/Mg Zn
46.	In general, processes should be combined with an effective dust collecting device for
both primary gases and fugitive emissions. The most relevant emission reduction measures
are outlined in tables 7 (a) and (b). Dust concentrations below 5 mg/m3 have been achieved in
some cases using fabric filters.
Cement industry (annex II category 7)
47.	Cement kilns may use secondary fuels such as waste oil or waste tyres. Where waste
is used, emission requirements for waste incineration processes may apply, and where
hazardous waste is used, depending on the amount used in the plant, emission requirements
for hazardous waste incineration processes may apply. However, this section refers to fossil
fuel fired kilns.
48.	Particulates are emitted at all stages of the cement production process, consisting of
material handling, raw material preparation (crushers, dryers), clinker production and cement
preparation. Heavy metals are brought into the cement kiln with the raw materials, fossil and
waste fuels.
49.	For clinker production the following kiln types are available: long wet rotary kiln, long
dry rotary kiln, rotary kiln with cyclone preheater, rotary kiln with grate preheater, shaft
furnace. In terms of energy demand and emission control opportunities, rotary kilns with
cyclone preheaters are preferable.
26
50.	For heat recovery purposes, rotary kiln off-gases are conducted through the preheating
system and the mill dryers (where installed) before being dedusted. The collected dust is
returned to the feed material.
51.	Less than 0.5% of lead and cadmium entering the kiln is released in exhaust gases.
The high alkali content and the scrubbing action in the kiln favour metal retention in the
clinker or kiln dust.
52.	The emissions of heavy metals into the air can be reduced by, for instance, taking off a
bleed stream and stockpiling the collected dust instead of returning it to the raw feed.
However, in each case these considerations should be weighed against the consequences of
releasing the heavy metals into the waste stockpile. Another possibility is the hot-meal
bypass, where calcined hot-meal is in part discharged right in front of the kiln entrance and
fed to the cement preparation plant. Alternatively, the dust can be added to the clinker.
Another important measure is a very well controlled steady operation of the kiln in order to
avoid emergency shut-offs of the electrostatic precipitators. These may be caused by
excessive CO concentrations. It is important to avoid high peaks of heavy metal emissions in
the event of such an emergency shut-off.
53.	The most relevant emission reduction measures are outlined in table 8. To reduce
direct dust emissions from crushers, mills, and dryers, fabric filters are mainly used, whereas
kiln and clinker cooler waste gases are controlled by electrostatic precipitators. With ESP,
dust can be reduced to concentrations below 50 mg/m3. When FF are used, the clean gas dust
content can be reduced to 10 mg/m3.
Table 8: Emission sources, control measures, reduction efficiencies and costs
for the cement industry
Emission source	Control measure(s)	Reduction efficiency ..........(%).......... .....	Abatement costs
Direct emissions from crushers, mills, dryers	FF	Cd. Pb: > 95 i	••
Direct emissions from rotary kilns, clinker coolers	ESP	Cd. Pb: > 95	
Direct emissions from rotary kilns	Carbon adsorption	Hg: > 95	..
Glass industry (annex II, category 8)
54.	In the glass industry, lead emissions are particularly relevant given the various types of
glass in which lead is introduced as raw material (e.g. crystal glass, cathode ray tubes). In the
case of soda-lime container glass, lead emissions depend on the quality of the recycled glass
used in the process. The lead content in dusts from crystal glass melting is usually about 20-
60%.
55.	Dust emissions stem mainly from batch mixing, furnaces, diffuse leakages from
furnace openings, and finishing and blasting of glass products. They depend notably on the
type of fuel used, the furnace type and the type of glass produced. Oxy-fuel burners can
27
reduce waste gas volume and flue dust production by 60%. The lead emissions írom
electrical heating are considerably lower than from oil/gas-firing.
56.	The batch is melted in continuous tanks, day tanks or crucibles. During the melting
cycle using discontinuous furnaces, the dust emission varies greatly. The dust emissions from
crystal glass tanks (<5 kg/Mg melted glass) are higher than from other tanks (<1 kg/Mg
melted soda and potash glass).
57.	Some measures to reduce direct metal-containing dust emissions are: pelleting the
glass batch, changing the heating system from oil/gas-firing to electrical heating, charging a
larger share of glass returns in the batch, and applying a better selection of raw materials (size
distribution) and recycled glass (avoiding lead-containing fractions). Exhaust gases can be
cleaned in fabric filters, reducing the emissions below 10 mg/m3. With electrostatic
precipitators 30 mg/m3 is achieved. The corresponding emission reduction efficiencies are
given in table 9.
58.	The development of crystal glass without lead compounds is in progress.
Table 9: Emission sources, control measures, dust reduction efficiencies and costs for
the
glass industry
Emission source	Control measure(s)	Dust reduction efficiency (%)	Abatement costs (total costs)
Direct ; emissions ;	FF :	>98 :	
	ESP	>90	..................... ••.......................
Chlor-alkali industry (annex H. category 9)
59.	In the chlor-alkali industry, CI2, alkali hydroxides and hydrogen are produced through
electrolysis of a salt solution. Commonly used in existing plants are the mercury process and
the diaphragm process, both of which need the introduction of good practices to avoid
environmental problems. The membrane process results in no direct mercury emissions.
Moreover, it shows a lower electrolytic energy and higher heat demand for alkali hydroxide
concentration (the global energy balance resulting in a slight advantage for membrane cell
technology in the range of 10 to 15%) and a more compact cell operation. It is, therefore,
considered as the preferred option for new plants. Decision 90/3 of 14 June 1990 of the
Commission for the Prevention of Marine Pollution from Land-based Sources (PARCOM)
recommends that existing mercury cell chlor-alkali plants should be phased out as soon as
practicable with the objective of phasing them out completely by 2010.
60.	The specific investment for replacing mercury cells by the membrane process is
reported to be in the region of US$ 700-1000/Mg CI2 capacity. Although additional costs
may result from, inter alia, higher utility costs and brine purification cost, the operating cost
will in most cases decrease. This is due to savings mainly from lower energy consumption,
and lower waste-water treatment and waste-disposal costs.
28
61.	The sources of mercury emissions into the environment in the mercury process are:
cell room ventilation; process exhausts; products, particularly hydrogen; and waste water.
With regard to emissions into air, Hg diffusely emitted from the cells to the cell room are
particularly relevant. Preventive measures and control are of great importance and should be
prioritized according to the relative importance of each source at a particular installation. In
any case specific control measures are required when mercury is recovered from sludges
resulting from the process.
62.	The following measures can be taken to reduce emissions from existing mercury
process plants:
-	Process control and technical measures to optimize cell operation, maintenance and
more efficient working methods;
-	Coverings, sealings and controlled bleeding-off by suction;
-	Cleaning of cell rooms and measures that make it easier to keep them clean; and
-	Cleaning of limited gas streams (certain contaminated air streams and hydrogen gas).
63.	These measures can cut mercury emissions to values well below 2.0 g/Mg of CI2
production capacity, expressed as an annual average. There are examples of plants that
achieve emissions well below 1.0 g/Mg of CI2 production capacity. As a result of PARCOM
decision 90/3, existing mercury-based chlor-alkali plants were required to meet the level of 2
g of Hg/Mg of CI2 by 31 December 1996 for emissions covered by the Convention for the
Prevention of Marine Pollution from Land-based Sources. Since emissions depend to a large
extent on good operating practices, the average should depend on and include maintenance
periods of one year or less.
Municipal, medical and hazardous waste incineration (annex TT. categories 10 and 11)
64.	Emissions of cadmium, lead and mercury result from the incineration of municipal,
medical and hazardous waste. Mercury, a substantial part of cadmium and minor parts of lead
are volatilized in the process. Particular actions should be taken both before and after
incineration to reduce these emissions.
65.	The best available technology for dedusting is considered to be fabric filters in
combination with dry or wet methods for controlling volatiles. Electrostatic precipitators in
combination with wet systems can also be designed to reach low dust emissions, but they
offer fewer opportunities than fabric filters especially with pre-coating for adsorption of
volatile pollutants.
66.	When BAT is used for cleaning the flue gases, the concentration of dust will be
reduced to a range of 10 to 20 mg/m3; in practice lower concentrations are reached, and in
some cases concentrations of less than 1 mg/m3 have been reported. The concentration of
mercury can be reduced to a range of 0.05 to 0.10 mg/m3 (normalized to 11% O2).
67.	The most relevant secondary emission reduction measures are outlined in table 10. It
is difficult to provide generally valid data because the relative costs in US$/tonne depend on a
particularly wide range of site-specific variables, such as waste composition.
68.	Heavy metals are found in all fractions of the municipal waste stream (e.g. products,
paper, organic materials). Therefore, by reducing the quantity of municipal waste that is
29
incinerated, heavy metal emissions can be reduced. This can be accomplished through
various waste management strategies, including recycling programmes and the composting of
organic materials. In addition, some UNECE countries allow municipal waste to be
landfilled. In a properly managed landfill, emissions of cadmium and lead are eliminated and
mercury emissions may be lower than with incineration. Research on emissions of mercury
from landfills is taking place in several UNECE countries.
Table 10: Emission sources, control measures, reduction efficiencies and costs for
municipal, medical and hazardous waste incineration
Emission source	Control measure(s)	Reduction ; efficiency (%)	Abatement costs (total costs US$)
Stack gases	High-efficiency ; scrubbers	Pd, Cd: > 98; Hg: ca. 50 ;	••
	ESP (3 fields)	Pb, Cd; 80-90	10-20/Mg waste
	Wet ESP (1 field) Í	Pb, Cd: 95-99	•• :
	Fabric filters	Pb, Cd: 95-99	15-30/Mg waste
	Carbon injection + FF|	Hg: > 85	operating costs; ca. 2-3/Mg waste
	Carbon bed filtration	Hg: > 99 ;	operating costs; ca. 50/Mg waste
ANNEXIV	.
TIMESCALES FOR THE APPLICATION OF LIMIT VALUES AND
BESTAV AIL ABLE TECHNIQUES TO NEW AND EXISTING STATIONARY
SOURCES
The timescales for the application of limit values and best available techniques are:
(a)	For new stationary sources: two years after the date of entry into force of the present
Protocol;
(b)	For existing stationary sources: eight years after the date of entry into force of the
present Protocol. If necessary, this period may be extended for specific existing
stationary sources in accordance with the amortization period provided for by
national legislation.
30
ANNEXV
LIMIT VALUES FOR CONTROLLING EMISSIONS FROM MAJOR STATIONARY
SOURCES
I.	INTRODUCTION
1.	Two types of limit value are important for heavy metal emission control:
-	Values for specific heavy metals or groups of heavy metals; and
-	Values for emissions of particulate matter in general.
2.	In principle, limit values for particulate matter cannot replace specific limit values for
cadmium, lead and mercury, because the quantity of metals associated with particulate
emissions differs from one process to another. However, compliance with these limits
contributes significantly to reducing heavy metal emissions in general. Moreover, monitoring
particulate emissions is generally less expensive than monitoring individual species and
continuous monitoring of individual heavy metals is in general not feasible. Therefore,
particulate limit values are of great practical importance and are also laid down in this annex
in most cases to complement or replace specific limit values for cadmium or lead or mercury.
3.	Limit values, expressed as mg/m3, refer to standard conditions (volume at 273.15 K,
101.3 kPa, dry gas) and are calculated as an average value of one-hour measurements,
covering several hours of operation, as a rule 24 hours. Periods of start-up and shutdown
should be excluded. The averaging time may be extended when required to achieve
sufficiently precise monitoring results. With regard to the oxygen content of the waste gas,
the values given for selected major stationary sources shall apply. Any dilution for the
purpose of lowering concentrations of pollutants in waste gases is forbidden. Limit values for
heavy metals include the solid, gaseous and vapour form of the metal and its compounds,
expressed as the metal. Whenever limit values for total emissions are given, expressed as
g/unit of production or capacity respectively, they refer to the sum of stack and fugitive
emissions, calculated as an annual value.
4.	In cases in which an exceeding of given limit values cannot be excluded, either
emissions or a performance parameter that indicates whether a control device is being
properly operated and maintained shall be monitored. Monitoring of either emissions or
performance indicators should take place continuously if the emitted mass flow of particulates
is above 10 kg/h. If emissions are monitored, the concentrations of air pollutants in gas-
carrying ducts have to be measured in a representative fashion. If particulate matter is
monitored discontinuously, the concentrations should be measured at regular intervals, taking
at least three independent readings per check. Sampling and analysis of all pollutants as well
as reference measurement methods to calibrate automated measurement systems shall be
carried out according to the standards laid down by the Comité européen de normalisation
(CEN) or the International Organization for Standardization (ISO). While awaiting the
development of the CEN or ISO standards, national standards shall apply. National standards
can also be used if they provide equivalent results to CEN or ISO standards.
5.	In the case of continuous monitoring, compliance with the limit values is achieved if
none of the calculated average 24-hour emission concentrations exceeds the limit value or if
the 24-hour average of the monitored parameter does not exceed the correlated value of that
31
parameter that was established during a performance test when the control device was being
properly operated and maintained. In the case of discontinuous emission monitoring,
compliance is achieved if the average reading per check does not exceed the value of the
limit. Compliance with each of the limit values expressed as total emissions per unit of
production or total annual emissions is achieved if the monitored value is not exceeded, as
described above.
II.	SPECIFIC LIMIT VALUES FOR SELECTED MAJOR STATIONARY
SOURCES
Combustion of fossil fuels (annex II. category 1):
6.	Limit values refer to 6% O2 in flue gas for solid fuels and to 3% O2 for liquid fuels.
7.	Limit value for particulate emissions for solid and liquid fuels: 50 mg/m3.
Sinter plants (annex II, category 2):
8.	Limit value for particulate emissions: 50 mg/m3.
Pellet plants (annex H category 2):
9.	Limit value for particulate emissions:
(a)	Grinding, drying: 25 mg/m3; and
(b)	Pelletizing: 25 mg/m3; or
10.	Limit value for total particulate emissions: 40 g/Mg of pellets produced.
Blast furnaces (annex II, category 3):
11.	Limit value for particulate emissions: 50 mg/m3.
Electric arc furnaces (annex II, category 3):
12.	Limit value for particulate emissions: 20 mg/m3.
Production of copper and zinc, including Imperial Smelting furnaces (annex II, categories 5
and 6):
13.	Limit value for particulate emissions: 20 mg/m3.
Production of lead (annex II, categories 5 and 6):
14.	Limit value for particulate emissions: 10 mg/m3.
Cement industry (annex II, category 7):
15.	Limit value for particulate emissions: 50 mg/m3.
32
Glass industry (annex II. category 8):
16.	Limit values refer to different O2 concentrations in flue gas depending on furnace type:
tank furnaces: 8%; pot furnaces and day tanks: 13%.
17.	Limit value for lead emissions: 5 mg/m3.
Chlor-alkali industry (annex II. category 9):
18.	Limit values refer to the total quantity of mercury released by a plant into the air,
regardless of the emission source and expressed as an annual mean value.
19.	Limit values for existing chlor-alkali plants shall be evaluated by the Parties meeting
within the Executive Body no later than two years after the date of entry into force of the
present Protocol.
20.	Limit value for new chlor-alkali plants: 0.01 g Hg/Mg CI2 production capacity.
Municipal, medical and hazardous waste incineration (annex II. categories 10 and 11):
21.	Limit values refer to 11 % O2 concentration in flue gas.
22.	Limit value for particulate emissions:
(a)	10 mg/m3 for hazardous and medical waste incineration;
(b)	25 mg/m3 for municipal waste incineration.
23.	Limit value for mercury emissions:
(a)	0.05 mg/m3 for hazardous waste incineration;
(b)	0.08 mg/m3 for municipal waste incineration;
(c)	Limit values for mercury-containing emissions from medical waste incineration
shall be evaluated by the Parties meeting within the Executive Body no later than two
years after the date of entry into force of the present Protocol.
ANNEX VI
PRODUCT CONTROL MEASURES
1.	Except as otherwise provided in this annex, no later than six months after the date of
entry into force of the present Protocol, the lead content of marketed petrol intended for on-
road vehicles shall not exceed 0.013 g/1. Parties marketing unleaded petrol with a lead
content lower than 0.013 g/1 shall endeavour to maintain or lower that level.
2.	Each Party shall endeavour to ensure that the change to fuels with a lead content as
specified in paragraph 1 above results in an overall reduction in the harmful effects on human
health and the environment.
3.	Where a State determines that limiting the lead content of marketed petrol in
accordance with paragraph 1 above would result in severe socio-economic or technical
33
problems for it or would not lead to overall environmental or health benefits because of, inter
alia, its climate situation, it may extend the time period given in that paragraph to a period of
up to 10 years, during which it may market leaded petrol with a lead content not exceeding
0.15.g/1.	In such a case, the State shall specify, in a declaration to be deposited together with
its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, that it intends to extend the
time period and present to the Executive Body in writing information on the reasons for this.
4.	A Party is permitted to market small quantities, up to 0.5 per cent of its total petrol
sales, of leaded petrol with a lead content not exceeding 0.15 g/1 to be used by old on-road
vehicles.
5.	Each Party shall, no later than five years, or ten years for countries with economies in
transition that state their intention to adopt a ten-year period in a declaration to be deposited
with their instrument of ratification, acceptance, approval or accession, after the date of entry
into force of this Protocol, achieve concentration levels which do not exceed:
(a)	0.05 per cent of mercury by weight in alkaline manganese batteries for prolonged
use in extreme conditions (e.g. temperature below 0° C or above 50° C, exposed to
shocks); and
(b)	0.025 per cent of mercury by weight in all other alkaline manganese batteries.
The above limits may be exceeded for a new application of a battery technology, or use of a
battery in a new product, if reasonable safeguards are taken to ensure that the resulting battery
or product without an easily removable battery will be disposed of in an environmentally
sound manner. Alkaline manganese button cells and batteries composed of button cells shall
also be exempted from this obligation.
ANNEX VII
PRODUCT MANAGEMENT MEASURES
1.	This annex aims to provide guidance to Parties on product management measures.
2.	The Parties may consider appropriate product management measures such as those
listed below, where warranted as a result of the potential risk of adverse effects on human
health or the environment from emissions of one or more of the heavy metals listed in annex
I, taking into account all relevant risks and benefits of such measures, with a view to ensuring
that any changes to products result in an overall reduction of harmful effects on human health
and the environment:
(a)	The substitution of products containing one or more intentionally added heavy
metals listed in annex T. if a suitable alternative exists;
(b)	The minimization or substitution in products of one or more intentionally added
heavy metals listed in annex I;
(c)	The provision of product information including labelling to ensure that users are
informed of the content of one or more intentionally added heavy metals listed in
annex I and of the need for safe use and waste handling;
34
(d)	The use of economic incentives or voluntary agreements to reduce or eliminate the
content in products of the heavy metals listed in annex I; and
(e)	The development and implementation of programmes for the collection, recycling
or disposal of products containing one of the heavy metals in annex T in an
environmentally sound manner.
3.	Each product or product group listed below contains one or more of the heavy metals
listed in annex I and is the subject of regulatory or voluntary action by at least one Party to
the Convention based for a significant part on the contribution of that product to emissions of
one or more of the heavy metals in annex I. However, sufficient information is not yet
available to confirm that they are a significant source for all Parties, thereby warranting
inclusion in annex VI. Each Party is encouraged to consider available information and, where
satisfied of the need to take precautionary measures, to apply product management measures
such as those listed in paragraph 2 above to one or more of the products listed below:
(a)	Mercury-containing electrical components, i.e. devices that contain one or several
contacts/sensors for the transfer of electrical current such as relays, thermostats, level
switches, pressure switches and other switches (actions taken include a ban on most
mercury-containing electrical components; voluntary programmes to replace some
mercury switches with electronic or special switches; voluntary recycling programmes
for switches; and voluntary recycling programmes for thermostats);
(b)	Mercury-containing measuring devices such as thermometers, manometers,
barometers, pressure gauges, pressure switches and pressure transmitters (actions
taken include a ban on mercury-containing thermometers and ban on measuring
instruments);
(c)	Mercury-containing fluorescent lamps (actions taken include reductions in mercury
content per lamp through both voluntary and regulatory programmes and voluntary
recycling programmes);
(d)	Mercury-containing dental amalgam (actions taken include voluntary measures and
a ban with exemptions on the use of dental amalgams and voluntary programmes to
promote capture of dental amalgam before release to water treatment plants from
dental surgeries);
(e)	Mercury-containing pesticides including seed dressing (actions taken include bans
on all mercury pesticides including seed treatments and a ban on mercury use as a
disinfectant);
(f)	Mercury-containing paint (actions taken include bans on all such paints, bans on
such paints for interior use and use on children's toys; and bans on use in antifouling
paints); and
(g)	Mercury-containing batteries other than those covered in annex VI (actions taken
include reductions in mercury content through both voluntary and regulatory
programmes and environmental charges and voluntary recycling programmes)”
35
„A NAGY TÁVOLSÁGRA JUTÓ, ORSZÁGHATÁROKON ÁTTERJEDŐ
LEVEGŐSZENNYEZÉSRŐL SZÓLÓ 1979. ÉVI EGYEZMÉNYHEZ CSATOLT
JEGYZŐKÖNYV A NEHÉZFÉMEKRŐL
A szerződő felek
azzal a szándékkal, hogy végrehajtják a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésről szóló egyezményt,
törődve azzal, hogy bizonyos nehézfém-kibocsátások országhatárokon is átterjednek és a
környezetvédelmi, illetve gazdasági szempontból jelentős ökoszisztémákat károsíthatják,
valamint káros hatással lehetnek az emberi egészségre,
figyelembe véve, hogy az atmoszférába történő nehézfém-kibocsátások legfőbb emberi
eredetű forrásai az égetés és az ipari eljárások,
elismei've, hogy a nehézfémek a földkéreg természetes összetevői, és számos nehézfém
bizonyos formában és megfelelő koncentrációban az élethez elengedhetetlen,
figyelembe véve a nehézfém-kibocsátásokra, a nehézfémekkel kapcsolatos geokémiai
folyamatokra, az atmoszferikus terjedésükre, az emberi egészségre és környezetre gyakorolt
hatásaikra vonatkozó tudományos és technológiai adatokat, valamint a kibocsátás-
csökkentési technikákat és költségeket,
tudatában annak, hogy vannak elérhető, a nehézfém-kibocsátások által okozott
levegőszennyezés mérséklésére alkalmas technikák és kezelési megoldások,
felismerve, hogy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságához (ENSZ-EGB)
tartozó országok gazdasági körülményei eltérőek, ráadásul egyes országokban a gazdaság
átalakulóban van,
azzal az elhatározással, hogy intézkedéseket tesznek bizonyos nehézfémek és vegyületeik
kibocsátásának előrejelzése, megelőzése vagy minimalizálása érdekében, az
elővigyázatosság alapelvének alkalmazását tartva szem előtt, ahogyan az a környezet és
fejlődés Riói egyezmény 15. alapelvében szerepel,
újólag megerősítve, hogy összhangban az Egyesült Nemzetek Kartájával és a nemzetközi jog
alapelveivel valamennyi országnak szuverén joga saját környezeti és gazdasági politikájának
megfelelően kihasználni erőforrásait, ugyanakkor köteles biztosítani, hogy a fennhatósága,
vagy az ellenőrzése alá tartozó tevékenységek nem károsítják más ország vagy a
fennhatóságán kívül eső területek környezeti értékeit,
36
tudatában annak, hogy az intézkedések, amelyeket a nehézfém-kibocsátások szabályozása
érdekében tesznek, az ENSZ-EGB határain kívüli területeken, így az Északi-sarkvidéken és a
nemzetközi vizeken is hozzájárulnák a környezet és az emberi egészség védelméhez,
megállapítva, hogy bizonyos nehézfém-kibocsátások csökkentése előnyösen hozzájárulhat
egyéb szennyező anyag-kibocsátások csökkenéséhez,
tudatában annak, hogy bizonyos nehézfém-kibocsátások csökkentése és szabályozása
érdekében további, az eddigieknél hatékonyabb lépés megtételére van szükség, valamint^
hogy a további lépéseket például hatástanulmányok alapozhatják meg,
tudomásul véve, hogy a magánszektornak és az NGO-knak fontos szerepe van a
nehézfémekkel kapcsolatos hatásokkal, a rendelkezésre álló alternatívákkal és a kibocsátás-
csökkentési technikákkal kapcsolatos ismeretek kialakításában, valamint a nehézfém-
kibocsátások csökkentésében,
szem előtt tartva a nehézfémek szabályozásával kapcsolatban nemzeti és nemzetközi szinten
folyó tevékenységeket,
A következőkben állapodtak meg:
1. cikk
FOGALOMMEGHATÁROZÁS
Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában,
1.	"egyezmény" az 1979. november 13-án Genfben elfogadott, a nagy távolságra jutó,
országhatárokon átteqedő levegőszennyezésről szóló egyezmény;
2.	"EMEP" a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és
értékelésére vonatkozó európai együttműködési program;
3.	"végrehajtó szerv" az egyezmény szerinti, annak 10. cikke (1) bekezdésében
meghatározott végrehajtó szerv;
4.	"bizottság" az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága;
5.	"szerződő felek" a jegyzőkönyv szerződő felei, amennyiben az a szövegösszefüggésből
másképpen nem következik;
6.	"Az EMEP területi hatálya" a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a levegőszennyező anyagok
37
nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai
együttműködési program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról szóló, 1984. szeptember 28-i
genfi jegyzőkönyv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott terület;
7.	"nehézfémek" azok a fémek, vagy bizonyos esetekben metalloidok, amelyek stabilak és
sűrűségük 4,5 g/cm3-nél nagyobb, valamint ezek vegyületei;
8.	"kibocsátás" pont- vagy diffúz forrásból az atmoszférába történő kibocsátás;
9.	"helyhez kötött forrás" bármely rögzített épület, építmény, létesítmény, berendezés vagy
készülék, amely az I. mellékletben szereplő nehézfémek bármelyikét közvetlenül vagy
közvetve az atmoszférába bocsátja vagy bocsáthatja;
10.	"új, helyhez kötött torrás" minden olyan, helyhez kötött forrás, amelynek építését vagy
jelentős átalakítását megkezdték i. ennek a jegyzőkönyvnek, vagy ii. az I. vagy a II. melléklet
olyan módosításának a hatálybalépésétől számított két év elteltével, amely a helyhez kötött
forrást a jegyzőkönyv hatálya alá vonta. Azt, hogy az átalakítás jelentős-e vagy sem, az adott
ország illetékes hatósága dönti el, figyelembe véve olyan szempontokat, mint például az
átalakítás környezetvédelmi előnyei;
11.	"nagyobb, helyhez kötött forráskategória" minden olyan, a II. mellékletben szereplő
helyhez kötött forráskategória, amely az I. melléklet szerinti referenciaévben az aláíró fél
összes, az I. mellékletben felsorolt, helyhez kötött forrásból származó nehézfém-
kibocsátásának legalább 1 %-át eléri.
2.	cikk
CÉL
A jegyzőkönyv célja az emberi tevékenységből származó olyan nehézfém-kibocsátások
szabályozása az alábbi cikkben szereplő előírásokkal összhangban, amelyek légköri áramlás
révén országhatárokon át nagy távolságra jutnak, és valószínűsíthető, hogy súlyosan és
maradandóan károsítják az emberi egészséget, illetve a környezetet.
3.	cikk
ALAPVETŐ KÖTELEZETTSÉGEK
(1)	Minden szerződő félnek - hatékony, az adott körülményekhez igazodó intézkedésekkel -
csökkentenie kell az I. mellékletben felsorolt valamennyi nehézfém légkörbe kibocsátott éves
összes mennyiségét a melléklettel összhangban meghatározott referenciaév kibocsátási
szintjéhez képest.
(2)	Minden szerződő félnek a IV. mellékletben meghatározott határidőn belül alkalmaznia
kell:
38
a)	az elérhető legjobb technikát a III. mellékletben foglaltak figyelembe vételével minden
olyan nagyobb, helyhez kötött forráskategóriába tartozó, új szennyezőforrásra, amelyre a III.
melléklet elérhető legjobb technikát határoz meg;
b)	az V. mellékletben megadott határértékeket minden nagyobb, helyhez kötött
forráskategóriába tartozó, új forrás esetében. A szerződő fél alkalmazhat más, az összes
kibocsátást tekintve azonos eredménnyel járó kibocsátás-csökkentési stratégiát is;
c)	az elérhető legjobb technikát a III. mellékletben foglaltak figyelembe vételével minden
olyan nagyobb, helyhez kötött forráskategóriába tartozó, meglévő helyhez kötött forrásra,
amelyre a III. melléklet elérhető legjobb technikát határoz meg. A szerződő fél alkalmazhat
más, az összes kibocsátást tekintve azonos eredménnyel járó kibocsátás-csökkentési
stratégiát is;
d)	az V. mellékletben megadott határértékeket minden nagyobb, helyhez kötött
forráskategóriába tartozó, meglévő szennyezőforrásra, amennyiben az technikailag és
gazdaságilag megvalósítható. A szerződő fél alkalmazhat más, az összes kibocsátást tekintve
azonos eredménnyel járó kibocsátás-csökkentési stratégiát is;
(3)	Valamennyi szerződő félnek alkalmaznia kell a termékösszetétel szabályozására irányuló
intézkedéseket a VI. mellékletben megadott feltételek és ütemezés betartásával.
(4)	Minden egyes szerződő félnek kiegészítő termékgazdálkodási intézkedéseket kell
fontolóra vennie a VII. mellékletet figyelembe véve.
(5)	A szerződő felek kötelesek az I. mellékletben szereplő nehézfémekre emissziókatasztert
készíteni és azt folyamatosan frissíteni; ha az EMEP területi hatályán belül esnek, akkor
alapkövetelmény, hogy az EMEP irányító szerve által meghatározott módszer szerint, ha az
EMEP területi hatályán kívül esnek, akkor a végrehajtó szerv munkatervének megfelelően
kialakított módszert használva útmutatóként.
(6)	Ha valamely szerződő fél a (2) és (3) bekezdés alkalmazását követően nem tudja
teljesíteni az (1) bekezdés követelményeit valamely, az I. mellékletben szereplő nehézfémre
vonatkozóan, akkor annak tekintetében mentesül az (1) bekezdésben szereplő előírások alól.
(7)	Minden szerződő fél, amelynek teljes területe nagyobb 6000000 km2-nél, mentesül a (2)
bekezdés b), c) és d) pontja alól, ha bizonyítani tudja, hogy a jegyzőkönyv hatálybalépésétől
számított 8 éven belül az I. mellékletben szereplő valamennyi nehézfémnek a II.
mellékletben szereplő forráskategóriákból származó éves összes kibocsátása legalább 50 %-
kai csökkenni fog az I. melléklettel összhangban meghatározott vonatkoztatási évben az
ezeknél a kategóriáknál mért kibocsátáshoz képest. Amelyik szerződő fél e bekezdésnek
kíván megfelelni, azt a jegyzőkönyv aláírásakor vagy a jegyzőkönyvhöz való csatlakozáskor
jeleznie kell.
39
4.	cikk
INFORMÁCIÓ - ÉS TECHNOLÓGIACSERE
(1)	A szerződő felek törvényeikkel, rendeleteikkel és eddigi gyakorlatukkal összhangban
kötelesek elősegíteni a nehézfém-kibocsátások csökkentését célzó technológiák és technikák
cseréjét - ideértve többek között az olyan cserefolyamatokat, amelyek előmozdítják a
termékforgalmat szabályozó intézkedések fejlődését és az elérhető legjobb technikák
alkalmazását; különösen azzal, hogy támogatják:
a)	a meglévő technológiák kereskedelmi átadását, átvételét;
b)	a közvetlen ipari kapcsolatokat és együttműködést, ideértve a vegyesvállalatokat;
c)	információ- és tapasztalatcserét;
d)	a technikai segítségnyújtást.
(2)	Az (1) bekezdésben szereplő tevékenységek támogatásánál a felek kötelesek megfelelő
feltételeket teremteni azzal, hogy lehetővé teszik az olyan megfelelő magán- és
közszervezetek, valamint egyének közötti kapcsolatokat és együttműködést, amelyek
képesek technológiák, tervezési és mérnöki szolgáltatások, gépek vagy pénzügyi eszközök
nyújtására.
5.	cikk
STRATÉGIÁK, POLITIKÁK, PROGRAMOK ÉS INTÉZKEDÉSEK
(1)	A felek kötelesek minden indokolatlan késedelem nélkül kidolgozni a jegyzőkönyv
előírásainak teljesítéséhez szükséges stratégiákat, politikákat és programokat.
(2)	Emellett a feleknek lehetőségük van a következőkre:
a)	olyan gazdasági szabályozóeszközök alkalmazása, amelyek a nehézfém-kibocsátások
csökkentésére szolgáló, költséghatékony módszerek alkalmazására késztetnek;
b)	a kormány és az ipar közötti megállapodások és önkéntes egyezségek létrehozása;
c)	hatékonyabb forrás- és nyersanyag-felhasználás ösztönzése;
d)	kevésbé szennyező energiaforrások használatának ösztönzése;
e)	intézkedések megtétele kevésbé szennyező szállítási rendszerek fejlesztése és kialakítása
érdekében;
f)	intézkedések megtétele bizonyos, nehézfém-kibocsátással járó ipari folyamatok
kiváltására, amennyiben ipari mértékű helyettesítő folyamatok rendelkezésre állnak;
g)	intézkedések megtétele tisztább folyamatok kifejlesztésére és alkalmazására a
környezetszennyezés megelőzése és korlátozása érdekében.
(3)	A felek a jegyzőkönyvben előírtaknál szigorúbb intézkedéseket is tehetnek.
40
6.	cikk
KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS MEGFIGYELÉS
A szerződő feleknek elő kell segíteniük az elsődlegesen az I. mellékletben szereplő
nehézfémekre irányuló kutatásokat, fejlesztéseket, rendszeres méréseket és együttműködést,
többek között az alábbi területeken:
a)	a kibocsátások, a nagy távolságokra történő terjedés és a lerakódás, valamint ezek
modellezése, a biotikus és abiotikus környezetben fennálló koncentrációszintek, a releváns
módszerek összehangolását célzó intézkedések kidolgozása;
b)	a szennyező anyag-terjedési utak és katasztere reprezentatív ökoszisztémákban;
c)	az emberi egészségre és környezetre gyakorolt fontosabb hatások, és azok mennyiségi
meghatározása;
d)	a szerződő felek által jelenleg alkalmazott vagy kifejlesztés alatt álló legjobb elérhető
technikák, gyakorlati megoldások és kibocsátás-csökkentési módszerek;
e)	egy vagy több nehézfémet tartalmazó termékek vagy hulladékok gyűjtése,
újrahasznosítása és szükség esetén ártalmatlanítása;
f)	az alternatív kibocsátás-csökkentési stratégiák értékelésénél alkalmazandó olyan
módszerek, amelyek lehetővé teszik a társadalomgazdasági tényezők figyelembe vételét;
g)	olyan hatásalapú megközelítés, amely integrálja a megfelelő információkat - köztük az a)-
f)	pontok szerint mérések vagy modellezés útján megállapított koncentrációszinteket,
teijedési utakat, az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásokat —, és célja az
optimalizált, a gazdasági és technológiai tényezőket is figyelembe vevő, jövőbeni
szabályozási stratégiák meghatározása;
h)	a VI. és VII. mellékletben felsorolt termékeknél felhasznált nehézfémek kiváltása;
i)	információk gyűjtése bizonyos termékek nehézfémtartalmáról, és a terméknek ezekre
vonatkozó kibocsátási potenciáljáról a gyártás, feldolgozás, kereskedelmi forgalmazás,
felhasználás és hulladékként történő lerakás során, valamint az ilyen kibocsátások
csökkentésének módszereiről.
7.	cikk
JELENTÉS
(1)	A kereskedelmi információk bizalmasságáról szóló jogszabályainak megfelelően:
a)	minden egyes szerződő fél köteles az e jegyzőkönyv végrehajtása érdekében tett
intézkedésekről a Bizottság végrehajtó titkárán keresztül a végrehajtó szervnek rendszeres, a
végrehajtó szerv keretében ülésező felek által meghatározott időközönként jelentést tenni
b)	az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek kötelesek a Bizottság végrehajtó
titkárán keresztül az EMEP-nek jelentést tenni rendszeres, az EMEP irányító szerve által
meghatározott és a felek által a végrehajtó szerv ülésén jóváhagyott időközönként az I.
mellékletben felsorolt nehézfémek kibocsátási szintjére vonatkozó információkról;
felhasználva ehhez minimumként az EMEP irányító szerve által megjelölt módszereket,
valamint idő- és térbeli elosztást. Az EMEP területi hatályán kívül eső szerződő felek
megkeresésre kötelesek a végrehajtó szerv rendelkezésére bocsátani a hasonló információkat.
41
Mindemellett a felek a megfelelő mértékben kötelesek összegyűjteni és jelenteni az egyéb
nehézfém-kibocsátásokra vonatkozó szükséges információkat, figyelembe véve az EMEP
irányító szerve és a végrehajtó szerv által a módszerekre, valamint a tér- és időbeli elosztásra
vonatkozóan adott iránymutatásokat.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja értelmében nyújtandó információknak összhangban kell
lenniük azzal a formai és tartalmi követelményeket megszabó határozattal, amelyet a felek a
végrehajtó szerv ülésén fogadnak el. A határozatban szereplő fogalmakat szükség szerint
felül kell vizsgálni az olyan újabb előírások meghatározása érdekében, amelyek a jelentésben
adandó információk formájára vagy tartalmára vonatkoznak.
(3)	A végrehajtó szerv éves ülése előtt elegendő idővel az EMEP minden évben köteles
tájékoztatást adni a nehézfémek nagy távolságokra történő áramlásáról és lerakódásáról.
8.	cikk
SZÁMÍTÁSOK
A végrehajtó szerv éves ülése előtt elegendő idővel az EMEP köteles a megfelelő modellek
és mérések használatával készített, az EMEP területi hatályán belül a nehézfémek
országhatárokon átterjedő áramlataira és lerakódására vonatkozó számításokat átadni a
végrehajtó szervnek. Az EMEP területi hatályán kívül eső területek esetében az egyezmény
szerződő feleinél érvényes körülményekhez igazodó modellt kell használni.
9.	cikk
TELJESÍTÉS
A jegyzőkönyvben foglalt előírások felek által történő teljesítését rendszeresen ellenőrizni
kell. E felülvizsgálatokat a végrehajtó szerv 15. ülésén hozott, 1997/2. számú határozatával
megalapított végrehajtási bizottság végzi, és arról jelentést tesz a végrehajtó szervben
megjelent feleknek a hivatkozott határozat mellékletében és annak módosításaiban
foglaltaknak megfelelően.
10.	cikk
A VÉGREHAJTÓ SZERV ÜLÉSÉN A FELEK ÁLTAL VÉGZENDŐ
FELÜLVIZSGÁLATOK
(1)	A szerződő feleknek a végrehajtó szerv ülésén az egyezmény 10. cikkének (2)
bekezdésében szereplő a) pontnak megfelelően át kell nézniük a felek, az EMEP és más
kisegítő testületek által nyújtott információkat, valamint a végrehajtási bizottságnak e
jegyzőkönyv 9. cikkében szereplő jelentéseit.
(2)	A szerződő felek a végrehajtó szerv ülésein folyamatosan ellenőrzik a jegyzőkönyv
követelményeinek teljesítése érdekében tett előrehaladást.
42
(3)	A felek a végrehajtó szerv ülésein felülvizsgálják a jegyzőkönyv előírásainak
alkalmasságát és hatékonyságát.
a)	A felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a nehézfémek lerakódásával okozott hatásokra
vonatkozó elérhető legjobb tudományos információkat, a technológiai fejlődés áttekintését,
valamit a változó gazdasági körülményeket.
b)	A jegyzőkönyvnek megfelelően elvégzett kutatások, fejlesztések, rendszeres mérések és
együttműködés fényében a felülvizsgálat során:
i.	értékelni kell a jegyzőkönyv előírásainak teljesítése érdekében tett előrehaladást,
ii.	vizsgálni kell, hogy indokolt-e további, a jegyzőkönyvben előírtaknál nagyobb mértékű
kibocsátás csökkentés az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások további
visszaszorítása érdekében, valamint
iii.	figyelembe kell vermi, hogy milyen mértékben áll rendelkezésre megfelelő alap a
hatásokon alapuló megközelítés alkalmazásához.
c)	A felülvizsgálatok eljárási rendjét, módszereit és ütemezését a szerződő felek határozzák
meg a végrehajtó szerv ülésén.
(4)	A (3) bekezdésben említett felülvizsgálatok következtetései alapján, a felülvizsgálat
elvégzését követő lehető legrövidebb időn belül ki kell dolgozniuk a feleknek az I.
mellékletben szereplő nehézfémek atmoszférába történő kibocsátásainak csökkentése
érdekében szükséges további lépések munkatervét.
11.	cikk
A VITÁK RENDEZÉSE
(1)	Amennyiben a jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazása tekintetében két vagy több
szerződő fél között vita alakul ki, úgy az érintett szerződő feleknek saját választásuk alapján
meg kell kísérelniük a vita tárgyalás vagy más békés úton történő rendezését. A vitáról a
szerződő feleknek értesíteniük kell a végrehajtó szervet.
(2)	A jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz való
csatlakozáskor azon szerződő fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, a
letéteményeshez benyújtott írásos nyilatkozatában kinyilváníthatja, hogy a jegyzőkönyv
értelmezése vagy alkalmazása kérdésében egy másik, ugyanezt a kötelezettséget elfogadó
féllel szemben keletkező vitás kérdés esetén elismeri a vita rendezésének alábbi egyik vagy
mindkét módszerét ipso facto és megállapodás nélkül kötelezőként bármely szerződő fél
vonatkozásában, amely elfogadja ugyanezt a kötelezettséget:
a)	a vita Nemzetközi Bíróság elé terjesztése;
b)	választottbíráskodás, amelynek összhangban kell lennie a szerződő felek által
meghatározott eljárással, amelyet a végrehajtó szerv ülésén, választottbíráskodásról szóló
mellékletként a lehető leghamarabb el kell fogadni.
A regionális gazdasági integrációs szervezet szerződő félként hasonló hatású nyilatkozatot
tehet a választottbíráskodással kapcsolatban a fenti b) pontban meghatározott eljárás szerint.
43
(3)	A (2) bekezdéssel összhangban tett nyilatkozat hatályos, amíg a nyilatkozatban foglaltak
szerint hatályát nem veszti, vagy a visszavonásra vonatkozó írásbeli nyilatkozatnak a
letéteményesnél történő letétbe helyezésétől számított három hónapig.
(4)	A Nemzetközi Bíróságon vagy a választottbíráskodás előtt folyamatban lévő eljárást sem
új nyilatkozat, sem a nyilatkozat visszavonásáról vagy lejártáról szóló értesítés nem
befolyásolja semmilyen módon, hacsak a vitában részes szerződő felek másképpen nem
rendelkeznek.
(5)	Amennyiben a vitában részes szerződő felek nem fordulnak a viták rendezésének (2)
bekezdésben leírt módjához, és tizenkét hónappal az után, hogy valamely szerződő fél
bejelentette, hogy vitája van egy másikkal, az érintett szerződő felek nem tudták rendezni
vitájukat az (1) bekezdésben leírt módon, a vitát bármely szerződő fél kérésére egyeztetésre
kell bocsátani.
(6)	Az (5) bekezdés céljára egyeztetőbizottságot kell létrehozni. A bizottságnak az érintett
felek által egyenlő számban kijelölt tagokból kell állnia, vagy, amennyiben az egyeztetésben
részt vevő felek érdeke megegyezik, a bizottság a közös érdekeltségű csoport által
kiválasztott tagokból és az így kijelölt tagok által közösen kiválasztott elnökből áll. A
bizottság ajánlás formájában hoz döntést, amelyet a feleknek jóhiszeműen kell tudomásul
venniük.
12.	cikk
MELLÉKLETEK
E jegyzőkönyv mellékletei a jegyzőkönyv szerves részét képezik. A ÜL és IV. melléklet nem
kötelező érvényű.
13.	cikk
A JEGYZŐKÖNYV MÓDOSÍTÁSA
(1)	E jegyzőkönyv módosítását bármely szerződő fél javasolhatja.
(2)	A javasolt módosítások szövegét a Bizottság végrehajtó titkárához kell írásban eljuttatni,
aki azokat közli valamennyi szerződő féllel. A javasolt módosításokat a végrehajtó szerv a
soron következő éves ülésén csak akkor vitatja meg, ha a végrehajtó titkár e javaslatokat
legalább 90 nappal az ülést megelőzően a szerződő felek számára továbbította.
(3)	A jegyzőkönyv, valamint az I., II., IV., V. és VI. melléklet a végrehajtó szerv ülésén
jelenlévő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és a módosítás az azt elfogadó szerződő
felek tekintetében attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a
szerződő felek kétharmada letétbe helyezte a módosításra vonatkozó elfogadási okiratát. A
többi szerződő fél tekintetében a módosítás kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy
az adott szerződő fél letétbe helyezi elfogadó okiratát.
44
(4)	A III. és VII. melléklet módosítását a végrehajtó szerv ülésén jelen lévő felek
konszenzussal fogadják el. A Bizottság végrehajtó titkárától érkezett valamennyi szerződő
félnek szóló értesítést követő kilencvenedik nap elteltével bármely melléklet módosítása
hatályba lép azon szerződő felek tekintetében, amelyek nem nyújtottak be bejelentést a
letéteményeshez az alábbi, (5) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően, feltéve, hogy
legalább tizenhat szerződő fél nem nyújtott be ilyen bejelentést.
(5)	Bármely szerződő fél, amely a III. vagy VII. melléklet módosítását nem tudja jóváhagyni,
köteles azt írásban bejelenteni a letéteményesnek az elfogadásról szóló értesítéstől számított
90 napon belül. A letéteményes késedelem nélkül minden ilyen bejelentésről köteles
értesíteni a többi szerződő felet. Bármely szerződő fél korábbi bejelentését elfogadásra
cserélheti; az elfogadó nyilatkozat letéteményesnél történő letétbe helyezésével lép a
melléklet módosítása e szerződő fél tekintetében hatályba.
(6)	Olyan, az I., VI. vagy VII. mellékletre vonatkozó módosítási javaslat esetén, amikor e
jegyzőkönyvhöz új nehézfém, termékellenőrzési intézkedés vagy termék, termékcsoport
felvételét javasolják:
a)	a javaslattevőnek be kell nyújtania a végrehajtó szervhez a tanács 1998/1. határozatában,
illetve annak módosításaiban előírt információkat, és
b)	a feleknek értékelniük kell a javaslatot a végrehajtó szerv 1998/1. határozatában és annak
módosításaiban meghatározott eljárások szerint.
(7)	A végrehajtó szerv 1998/1. határozatainak módosítására vonatkozó döntést a végrehajtó
szerv keretében ülésezve a feleknek együttesen kell meghozniuk, ami az elfogadást követő
60.	napon lép hatályba.
14.	cikk
ALÁÍRÁS
(1)	E jegyzőkönyv Aarhusban (Dánia) 1998. június 24. és 25. között, ezt követően 1998.
december 21-ig az Egyesült Nemzetek New York-i székházában írható alá a Bizottság
tagországai, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-i 36. (IV.) sz.
határozatának 8. cikke alapján az Európai Gazdasági Bizottságban tanácskozási jogállással
rendelkező államok, valamint az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagországaiból álló
olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek által, amelyek hatáskörrel bírnak az
egyezményben foglalt kérdésekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodásokról tárgyalásokat
folytatni, ilyeneket kötni és alkalmazni, feltéve, hogy az érintett államok és szervezetek az
egyezményben szerződő félként szerepelnek.
(2)	E regionális gazdasági integrációs szervezetek - a hatáskörükbe tartozó kérdésekben -
saját nevükben gyakorolják azokat a jogokat és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyek
a jegyzőkönyv szerint e szervezetek tagországait megilletik. Ilyen esetekben e szervezetek
tagországai külön-külön nem gyakorolhatják e jogokat.
45
15.	cikk
MEGERŐSÍTÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ÉS CSATLAKOZÁS
(1)	A jegyzőkönyvet az aláíróknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell
hagyniuk.
(2)	A jegyzőkönyvhöz a 14. cikk (1) bekezdésében szereplő követelményeket teljesítő
államok és szervezetek 1998. december 21-től csatlakozhatnak.
16.	cikk
LETÉTEMÉNYES
A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot letétbe kell helyezni az
Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál, aki ellátja a letéteményes feladatát.
17.	cikk
HATÁLYBALÉPÉS
(1)	Ez a jegyzőkönyv a tizenhatodik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási
okirat letétbe helyezése időpontjától számított 90. napon lép hatályba.
(2)	A 14. cikk (1) bekezdésében említett állam és szervezet esetében, amely a tizenhatodik
megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követően
erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá e jegyzőkönyvet vagy csatlakozik ahhoz, a jegyzőkönyv
az illető szerződő fél saját megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának
letétbe helyezése időpontját követő kilencvenedik napon lép hatályba.
18.	cikk
FELMONDÁS
Az attól az időponttól számított öt év elteltével, amikor a jegyzőkönyv valamely szerződő fél
tekintetében hatályba lépett, e szerződő fél a letéteményeshez intézett írásos értesítéssel
bármikor felmondhatja a jegyzőkönyvet. Ez a jegyzőkönyv az ilyen értesítés napját követő
kilencvenedik napon hatályát veszti, illetve az azt követő napon, amelyet a felmondásról
szóló értesítő meghatároz.
19.	cikk
HITELES SZÖVEGEK
E jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, francia és orosz nyelvű szövege egyaránt
hiteles, letétbe kell helyezni az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál.
46
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel
látták el.
KELT Aarhusban (Dániában), az ezerkilencszázkilencvennyolcadik év június havának
huszonnegyedik napján.
I.	MELLÉKLET
A 3. cikk (1) bekezdésében szereplő nehézfémek, és a kibocsátás-csökkentési
kötelezettségre vonatkozó referenciaév
Nehézfém	Referenciaév
Kadmium (Cd)	1990; vagy egy másik év 1985-től 1995-ig bezárólag, amelyet a szerződő fél a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával megjelöl.
Ólom (Pb)	1990; vagy egy másik év 1985-től 1995-ig bezárólag, amelyet a szerződő fél a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával megjelöl.
Higany (Hg)	1990; vagy egy másik év 1985-től 1995-ig bezárólag, amelyet a szerződő fél a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával megjelöl.
II.	MELLÉKLET
Helyhez kötött forráskategóriák
I. BEVEZETÉS
1.	A kutatási, fejlesztési célból vagy új termékek és eljárások kipróbálása céljából üzemelő
létesítmények nem tartoznak e melléklet hatálya alá.
2.	Az alábbi küszöbértékek általában termelőkapacitásra vagy teljesítményre vonatkoznak.
Amennyiben egy üzemeltető több, azonos alcím alá eső tevékenységet folytat ugyanabban a
létesítményben vagy ugyanazon a területen, a kapacitás-adatok összeadódnak.
47
II.	KATEGÓRIAJEGYZÉK
Kategória . száma	\ kategória jellemzői
1	égetőművek 50 MW nettó bemenő névleges hőteljesítmény felett
2	Fémércek (köztük szulfíd érc) vagy érckoncentrátumok pörkölésére vagy szinterelésére szolgáló létesítmények vasérc vagy annak dúsítmánya esetén 150 t/nap szinterelési kapacitás felett, és réz, ólom vagy cink pörkölésnél 30 t/nap szinterelés felett, vagy bármilyen arany- és higanyérckezelés
3	Nyersvas vagy acél előállítására szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos tűzi feltárással, köztük az ívkemence), ideértve a folyamatos öntési eljárást, ha kapacitásuk meghaladja a 2,5 t/órát ,
4 ;	Vasfémöntödék 20 t/nap termelési kapacitás felett .................:
5	Ércből, koncentrátumból vagy másodnyersanyagokból metallurgiai eljárásokkal rezet, ólmot és cinket előállító, primer gyártás esetén 30 t fém/nap, másodnyersanyag feldolgozás esetén 15 t fém/nap értéknél nagyobb kapacitású létesítmények vagy mindenféle primer higanygyártó létesítmény ..................
6	Létesítmények, amelyekben réz, ólom és cink olvasztása (tisztítás, öntödei öntés) történik, ideértve az ötvözést, valamint a visszanyert anyagok olvasztását is, ólomnál 4 t/nap, réz és cink esetében 20 t/nap olvasztási kapacitás felett
7	Klinkercement előállítása forgódobos kemencében, ha a termelési kapacitás meghaladja az 500 t/napot, vagy egyéb kemencében, amelynek termelési kapacitása 50 t/nap felett van ..............
8	Üveggyártás ólomfelhasználással 20 t/nap olvasztási kapacitás felett
9	Klór-alkáli termelés elektrolízissel, higanykatódos eljárással
10	Veszélyes vagy gyógyászati hulladék égetésére szolgáló létesítmények 1 t/h kapacitás felett és veszélyes vagy gyógyászati hulladékot más célú berendezésben együttégető létesítmények a nemzeti jogszabályokban foglaltak szerint ................................
11	Települési hulladékot égető berendezések 3 t/h kapacitás felett vagy települési hulladékot más célú berendezésben együttégető létesítmények a nemzeti jogszabályoknak megfelelően .....
48
III. MELLÉKLET
AII. mellékletben felsorolt forráskategóriáknál a nehézfémek és vegyületeik
kibocsátásának csökkentésére szolgáló elérhető legjobb technikák
I. BEVEZETÉS
1.	E melléklet célja iránymutatást nyújtani a szerződő feleknek a helyhez kötött
szennyezőforrásoknál alkalmazható elérhető legjobb technikák megtalálásához a
jegyzőkönyv által előírt kötelezettségek teljesítése érdekében.
2.	Az elérhető legjobb technika (BAT) az a korszerű technikai színvonalnak megfelelő
leghatékonyabb módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások
megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint
a környezet egészére gyakorolt hatásmérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a
kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál.
-	A "technika" fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek
alapján a létesítményt tervezték, építették, karbantartják, üzemeltetik és működését
megszüntetik.
-	"Elérhető" technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari
ágazatokban a költségeket és előnyöket tekintve elfogadható műszaki és gazdasági feltételek
mellett a technika alkalmazását, attól függetlenül, hogy a technikát az érintett szerződő fél
országában használják-e már vagy ott állítják-e elő, amennyiben az az üzemeltető számára
ésszerű módon hozzáférhető,
-	A "legjobb" azt jelenti, hogy az ilyen technika a leghatékonyabb a környezet egészének
magas szintű védelme szempontjából.
Az elérhető legjobb technikák meghatározásakor - általánosságban és esetenként is -
különös figyelmet kell fordítani az alább felsorolt tényezőkre, szem előtt tartva az
intézkedéssel járó, várható költségeket és előnyöket, valamint az elővigyázatosság és a
megelőzés elvét:
-	kevés hulladék képződésével járó technológia alkalmazása,
-	kevésbé veszélyes anyagok használata,
-	az eljárás során használt és keletkezett anyagok és hulladékok visszanyerésének és
hasznosításának elősegítése,
-	az ipari méretekben már sikerrel kipróbált hasonló eljárások, berendezések és üzemeltetési
módszerek,
-	a technológiai fejlődésben és a tudományos ismeretekben és megértésben bekövetkező
változások,
-	az adott kibocsátás természete, hatásai és mértéke,
49
-	az új vagy meglévő létesítmények üzembe helyezésének időpontja,
-	az elérhető legjobb technikák bevezetéséhez szükséges idő,
-	az eljárás során használt nyersanyagok (köztük a víz) fogyasztása és azok sajátosságai,
valamint az eljárás energiahatékonysága,
-	a kibocsátás környezetre gyakorolt, átfogó hatásának megelőzésére vagy minimalizálására
vonatkozó követelmény és az ezzel járó kockázatok,
-	a balesetek megelőzésének és a környezetre gyakorolt hatásaik minimalizálásának
szükségessége.
Az elérhető legjobb technikák elvének nem az a célja, hogy előírja egy bizonyos eljárás
alkalmazását, hanem hogy figyelembe vegye az adott létesítmény műszaki jellemzőit,
földrajzi elhelyezkedését és a helyi környezeti viszonyokat.
3.	A kibocsátás-csökkentés hatékonyságára és költségeire vonatkozó információk alapja a
végrehajtó szerv és kisegítő szerveinek hivatalos dokumentumai, elsősorban a Nehézfém-
kibocsátási Munkacsoport és a Nehézfémekkel Foglalkozó Előkészítő Ad Hoc Munkacsoport
által átvett és áttekintett dokumentumok. Mindemellett az elérhető legjobb kibocsátás-
csökkentési technikákról rendelkezésre álló nemzetközi információkat is figyelembe vették
(így pl. az Európai Közösség BAT műszaki leírásait, a Parcom Egyezmény BAT ajánlásait,
valamint közvetlenül szakértőktől származó információkat).
4.	Az új termékekkel, az alacsony szennyező anyag-kibocsátással járó technikákat alkalmazó
új üzemekkel és a meglévő üzemek felújításával kapcsolatos tapasztalatok folyamatosan
gyarapodnak, ezért e melléklet tartalmát is folyamatosan módosítani és aktualizálni kell.
5.	A melléklet számos intézkedést mutat be a költségek és hatékonyság széles skáláját
felölelve. Egy megoldás adott esetben történő kiválasztása számos tényező függvénye,
alkalmazását sok tényező korlátozhatja, például a gazdasági körülmények, műszaki
infrastruktúra, már meglévő, kibocsátás-csökkentő berendezések, biztonsági megfontolások,
energiafogyasztás, valamint az is, hogy az adott szennyezőforrás újonnan létesül-e vagy már
működik.
6.	E melléklet a kadmium, ólom, higany és vegyületeik részecskéhez kötött és/vagy
gázhalmazállapotú kibocsátásaival foglalkozik. A vegyületek részletes jellemzését a
melléklet általában nem tartalmazza. Mindazonáltal a kibocsátás-csökkentő berendezéseknek
a nehézfém fizikai tulajdonságaitól függő hatékonyságát - különösen a higany esetében -
figyelembe veszi.
7.	A mg/m3-ben kifejezett kibocsátási értékek standard állapotú, száraz gázra vonatkoznak
(273,15 K hőmérsékleten, 101,3 kPa nyomáson mért szárazgáztérfogat), az
oxigéntartalomhoz kapcsolódó korrekció nélkül, amennyiben nincs más megadva;
kiszámításuk pedig a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) tervezete, valamint egyes
esetekben nemzeti mintavételi és monitoring módszerek alapján történt.
50
H.	A NEHÉZFÉMEK ÉS VEGYÜLETEIK KIBOCSÁTÁSÁNAK
CSÖKKENTÉSÉRE SZOLGÁLÓ, ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSOK
8.	Számos, a nehézfém-kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére szolgáló megoldás
létezik. A kibocsátás-csökkentési intézkedések középpontjában a "hozzáadott" technológiák,
és a technológiaváltoztatások állnak (amelyek magukban foglalják a karbantartás és
üzemeltetés szabályozását). Az általános műszaki és/vagy gazdasági körülmények
függvényében az alább felsorolt módszerek állnak rendelkezésre:
a)	alacsony szennyező anyag-kibocsátással járó technológiák alkalmazása, különösen új
berendezések esetében;
b)	véggáztisztítás szűrőkkel, gázmosókkal, abszorberekkel stb. (másodlagos csökkentési
módszerek);
c)	az alapanyagok, fűtőanyagok vagy/és egyéb adalékanyagok megváltoztatása vagy
előkészítése (pl. alacsony nehézfémtartalmú nyersanyagok használata);
d)	a legjobb gazdálkodási gyakorlat alkalmazása, például az általános gondosság és
rendezettség fenntartása, megelőző karbantartási programok vagy olyan elsődleges megelőző
módszerek alkalmazása, mint a porkibocsátó egységek zárttá tétele;
e)	megfelelő környezetgazdálkodási technológiák alkalmazása egyes Cd-, Pb-és/vagy Hg-
tartalmú termékek használata és ártalmatlanítása során.
9.	Azt, hogy az alkalmas kibocsátás-csökkentési módszereket és gyakorlati megoldásokat a
megfelelő módon használják, és azokkal hatékony kibocsátás-csökkentést éljenek el, a
szennyezéscsökkentő eljáíás folyamatos megfigyelésével kell biztosítani. Ez az ellenőrzés az
alábbi tevékenységeket foglalja magában:
a)	lista készítése azokról a kibocsátás-csökkentési intézkedésekről, amelyeket a fentebb
felsorolt megoldások közül már alkalmaznak;
b)	a Cd-, Pb-, és Hg-kibocsátásnál elért csökkentések összehasonlítása a jegyzőkönyvben
meghatározott célkitűzésekkel;
c)	a jellegzetes forrásokból származó, mennyiségileg meghatározott Cd-, Pb-, és Hg-
kibocsátások jellemzése a megfelelő módszerekkel;
d)	a kibocsátás-csökkentő módszerek hatóságok által történő rendszeres ellenőrzése a
folyamatos és hatékony működés fenntartásának érdekében.
10.	A kibocsátás-csökkentő módszereknek költséghatékonynak kell lenniük. A
költséghatékonyságot - a beruházási és működtetési költségek figyelembevételével - az egy
év alatt egységnyi kibocsátás-csökkentést eredményező összes költség alapján kell megítélni.
A kibocsátás-csökkentés költségének meghatározásakor a teljes technológiai folyamatot
figyelembe kell venni.
III.	KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉSI TECHNIKÁK
11.	A Cd-, Pb- és Hg-kibocsátások csökkentésére szolgáló megoldások alapvetően két
csoportra oszthatók: elsődleges módszerek, mint például a nyersanyag és/vagy tüzelőanyag
51
cseréje és az alacsony kibocsátású gyártási technológiák alkalmazása, valamint másodlagos
megoldások, mint például a diffúz kibocsátások korlátozása és a véggáztisztítás. Az
ágazatspecifikus módszerek leírását a IV. fejezet tartalmazza.
12.	A hatékonyságra vonatkozó adatok üzemeltetési tapasztalatokból származnak és úgy
tekintendők, hogy a jelenlegi berendezések képességeit tükrözik. A véggáz- és a területi,
diffúz kibocsátások csökkentésének általános hatékonysága nagymértékben függ a gáz- és
porgyűjtők (pl. elszívó ernyő) elvezetési hatékonyságától. 99 % feletti gyűjtési, elszívási
hatékonyságot is bemutattak. Konkrét esetekre vonatkozó gyakorlati tapasztalat, hogy a
kibocsátás-csökkentési technikák 90 %-kal vagy akár többel is képesek csökkenteni az összes
kibocsátást.
13.	Abban az esetben, amikor a távozó Cd-, Pb- és Hg-részecskékhez kötött, a fémek
portisztító berendezésekkel leválaszthatók. Az egyes véggáztisztítási módszerekkel elérhető,
jellemző porkoncentrációkat az 1. táblázat mutatja be. Ezek a módszerek általánosan
elteljedtek a különböző iparágakban. A gáz-halmazállapotú higany leválasztására szolgáló
néhány módszer minimálisan elvárt teljesítményét mutatja be 2. táblázat. A módszerek
alkalmazása az adott eljárástól függ és akkor a legelőnyösebb, ha a véggáz
higanykoncentrációja magas.
1.	táblázat: Porleválasztó berendezések teljesítménye óránkénti átlagos
porkoncentrációban megadva
	Tisztítás utáni porkoncentráció (mg/m3)
Szövetbetétes szűrők	< 10
Membrános szövetbetétes szűrők	<1
Száraz elektrosztatikus leválasztok ;	<50
Nedves elektrosztatikus leválasztok	<50
Nagy hatásfokú gázmosók	<50
Megjegyzés: a közép- és alacsony nyomású gázmosók és ciklonok porleválasztási hatásfoka
általában alacsonyabb.
52
táblázat: Higanyleválasztók minimálisan elvárt teljesítménye óránkénti átlagos
higanykoncentrációban megadva
	Tisztítás (mg/m3)	utáni higanykoncentráció
Szelénfilter		< 0,01
Szelén gázmosó		<0,2
Aktívszén filter		< 0,01
Aktívszén-adagolás + porleválasztás		<0,05
Odda Norzink kloridos eljárás		<0,1 ;
Ólom-szulfidos eljárás		< 0,05
Bolkem (thioszulfátos) eljárás		<0,1 ...............
14.	Gondoskodni kell arról, hogy a fenti módszerek alkalmazása ne eredményezzen újabb
környezeti problémákat. Egy alacsony légszennyezőanyag-kibocsátással járó technológiát
nem szabad választani, amennyiben az a nehézfém-kibocsátás környezeti hatásait
összességében súlyosbítja, például a folyékony szennyező anyag-kibocsátások által okozott
nagyobb mértékű vízszennyezés miatt. A hatékonyabb gáztisztítás eredményeként
összegyűjtött por további sorsára szintén tekintettel kell lenni. Az ilyen hulladék kezelésének
környezeti hatásai leronthatják az eljárás levegőbe történő por- és fustkibocsátásának
csökkentésével elért eredményt.
15.	A kibocsátás-csökkentő módszerek egyaránt koncentrálhatnak az eljárásban használt
technikákra és a véggáz (vagy más elvezetett gázáramok) tisztítására. A két dolog nem
független egymástól; egy adott eljárás választása kizárhatja bizonyos gáztisztítási módszerek
alkalmazását.
16.	Egy kibocsátás-csökkentő megoldás kiválasztása olyan paraméterektől függ, mint a
tisztítatlan gáz szennyező anyag-koncentrációja és/vagy egyéb jellemzői, a gáz
térfogatárama, hőmérséklete stb. így az alkalmazási területek átfedhetik egymást, ezért az
adott feltételek mellett legalkalmasabb megoldást kell választani.
17.	A következő fejezet a különböző iparágak pontforrásokból származó kibocsátásának
csökkentésére alkalmas módszereket tartalmazza. A felületi, diffúz kibocsátások sem
hagyhatók figyelmen kívül. A nyersanyagok és melléktermékek rakodásával, kezelésével és
ömlesztett tárolásával járó por-kibocsátás nem jelent ugyan nagy távolságokra eljutó
szennyezést, de csökkentése a helyi környezet számára fontos lehet. A porkibocsátás
csökkenthető, ha ezeket a tevékenységeket zárt épületbe telepítik, amelyet szellőztető és
porleválasztó rendszerekkel, vízpermetező vagy más, megfelelő berendezésekkel lehet
ellátni. Anyagok nyílt téren történő tárolásakor valamilyen más módszerrel kell megvédeni a
felületet a szélkiporzás ellen. A tárolótereket és utakat tisztán kell tartani.
53
18.	A táblázatokban szereplő beruházási/költség adatok különböző forrásokból származnak, s
erősen esetfúggőek. USD-ben, 1990-es árfolyamon (1 USD (1990) = 0,8 ECU (1990))
vannak megadva. Alakulásukat olyan tényezők befolyásolják, mint az üzem kapacitása, a
nyers, tisztitatlan gáz koncentrációja és a tisztítás hatásfoka, a technológia fajtája, valamint új
beruházás választása a felújítással szemben.
IV. IPARÁGAK
19.	Ez a fejezet iparáganként egy, a fő kibocsátási forrásokat, az elérhető legjobb technikán
alapuló kibocsátás-csökkentő módszereket, a módszerek specifikus kibocsátás-csökkentési
hatékonyságát és - amennyiben rendelkezésre állnak -a vonatkozó költségeket bemutató
táblázatot tartalmaz. A táblázatokban a kibocsátás-csökkentés hatékonysága a közvetlen,
kéményen távozó véggáz kibocsátásra vonatkozik, kivéve, ha a szöveg elétérő utalást
tartalmaz.
Fosszilis tüzelőanyagok égetése lakossági és ipari fűtőművekben
(II. melléklet, 1. kategória)
20.	A lakossági és ipari fűtőművekben történő széntüzelés az egyik legjelentősebb
antropogén higany-kibocsátó forrás. A szén nehézfémtartalma általában nagyságrendekkel
nagyobb, mint az olajé vagy a földgázé.
21.	Az energiaátalakítás hatékonyságának növekedése, valamint az energiatakarékossági
intézkedések miatt csökkenő tüzelőanyag-igény a nehézfém-kibocsátások csökkentését fogja
eredményezni. A szén helyett alacsony nehézfémtartalmú földgáz vagy egyéb alternatív
tüzelőanyagok égetése szintén jelentősen csökkenti a nehézfém- - így pl. higany- -
kibocsátásokat. Az integrált elgázosító kombinált ciklusú erőmű (integrated gasification
combined-cycle: IGCC) olyan új üzemtechnológia, amelynek kibocsátási potenciálja
alacsony.
22.	A higany kivételével a nehézfémek szilárd alakban, a pemyerészecskékhez tapadva
kerülnek a légtérbe. A különböző széntüzelési technológiák eltérő mennyiségű
pemyeképződéssel járnak: rostélyos égetőműveknél az összes pemyemennyiség 20-40 %-a,
fluidágyasoknál 15 %-a, szénportüzelésű szárazágyas berendezéseknél pedig 70-90 %-a
pernye. A nehézfémtartalom magasabb a pernye kisebb méretű frakciójában.
23.	A szén dúsítása például "mosással" vagy biológiai "kezeléssel" csökkenti a szén
szervetlen alkotóelemeihez kötődő nehézfémek mennyiségét. Ezzel a technológiával azonban
a nehézfémek eltávolításának mértéke nagyon változó.
24.	Elektrosztatikus leválasztok (ESP) vagy szövetbetétes szűrők (FRF) alkalmazásával az
összes por több, mint 99,5 %-a eltávolítható, számos esetben értek el már 20 mg/m3 körüli
porkoncentrációt. A nehézfémek kibocsátása, a higany kivételével, legalább 90-99 %-kal
csökkenthető, az alacsonyabb érték az illékonyabb elemekre vonatkozik. A szűrő alacsony
hőmérséklete segíti a véggáz gázhalmazállapotú higanytartalmának csökkenését.
54
25.	A véggázban lévő nitrogén-oxidok, kén-dioxid és a por mennyiségének csökkentésére
szolgáló technikák alkalmazása nehézfémek eltávolításával is járhat. A szennyezések
környezeti elemek közti átjutásának lehetőségét a megfelelő szennyvízkezeléssel kell
elkerülni.
26.	A fent bemutatott módszerek alkalmazásával a higanykivonás hatékonysága üzemenként
erősen eltérő, mint azt a 3. táblázat mutatja. A higany-leválasztási technikák fejlesztése
érdekében jelenleg is folynak kutatások, amíg azonban nincs ipari méretekben alkalmazható
eljárás, addig a kifejezetten higany eltávolítására vonatkozó, elérhető legjobb technika sem
kerül meghatározásra.
3.	táblázat: A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó kibocsátások csökkentési
módszerei, hatékonysága és költségei
Kibocsátó forrás	Kibocsátás-csökkentés módszere (i)	Csökkentés hatékonysága (%) ........ ........ ........ ..................!	Költség
Fűtőolaj- égetés	Átállás olajról gázra	Cd, Pb Hg: 70-80	Erősen esetfüggő
Széntüzelés	Átállás alacsonyabb nehézfémtartalmú tüzelőanyagra	Por: 70 -100	Erősen esetfuggő
	Elektrosztatikus ; leválasztó(hidegoldali)	Cd, Pb: > 90;: Hg: 10-40	Fajlagos beruházási költség: 5-10 USD/m3 véggáz/óra (> 200000 m3/h) ;
	Nedves véggáz- kéntelenítés [1]	Cd, Pb: > 90 Hg: 10-90 [2]	15-30/Mg hulladék
	Szövetbetétes szűrők	Cd: > 95, Pb: > 99; Hg: 10-60	Fajlagos beruházási költség: 8-15 USD/m3 véggáz/óra ((200000 m3/h)
Vas- és acélgyártás alapnyersanyagokból
(II. melléklet, 2. kategória)
27.	Ez a fejezet a szinterelő üzemek, pelletáló üzemek, kohók és a felsőfüvatásos oxigénes
konverteracél-gyártás kibocsátásaival foglalkozik. A Cd-, Pb- és Hg-kibocsátás
porrészecskékhez kötötten történik. A kibocsátott por nehézfémtartalma a nyersanyagok
összetételétől és az acélgyártás során használt ötvözőanyagok fajtájától függ. A főbb
kibocsátás-csökkentő módszereket a 4. táblázat tartalmazza. Ahol lehetséges, szövetbetétes
55
szűröket kell alkalmazni, ha ezt a körülmények nem teszik lehetővé, akkor elektrosztatikus
leválasztok és/vagy nagy hatásfokú gázmosók beépítésére kerülhet sor.
28.	Az elérhető legjobb technikák alkalmazásával az alapnyersanyag elsődleges vas- és
acélgyártásnál a közvetlenül a gyártási folyamatból származó összes fajlagos porkibocsátás
az alábbi szintekre csökkenthető:
Szinterelő üzemek:	40-120 g/Mg
Pelletáló üzemek:	40 g/Mg
Kohó:	35-50 g/Mg
Bázisos oxidáló konverter:	35-70 g/Mg.
29.	Szövetbetétes szűrőkkel történő gáztisztítással a portartalom 20 mg/m3 alá csökkenthető,
míg elektrosztatikus leválasztókkal és gázmosókkal óránkénti átlagot tekintve 50 mg/m3
koncentráció érhető el. Van azonban számos olyan alkalmazási terület a vas- és
acélalapanyag-iparban, ahol a szövetbetétes szűrők használatával jóval alacsonyabb
koncentrációk is elérhetők.
4.	táblázat: A vas és acél alapnyersanyagokból történő előállításának
szennyezőforrásai, kibocsátás-csökkentő módszerei, azok hatékonysága és költségigénye
■ ' . ' ' Kibocsátó forrás	Kibocsátás- csökkentés módszere	Por- és pernyekibocsátás- csökkentés hatékonysága (%)	Költség (teljes költség USD-ben)
Szinterelő üzemek	Kibocsátás-optimalizált szinterelés	kb. 50	
	Gázmosók és elektrosztatikus leválasztok	>90	
	Szövetbetétes szűrők	>99 ;	-
Pelletáló üzemek i	Elektrosztatikus leválasztó + meszes reaktor + szövetbetétes szűrő	>99	
	Gázmosó	>95	-
Kohók Kohógáz tisztítása	FRF/ESP	>99 |	Elektrosztatikus leválasztó: 0,24~1/Mg nyersvas
	Nedves gázmosó	>99	-
	Nedves elektrosztatikus leválasztó	>99	-
56
Konverteres acélművek	Elsődleges porleválasztás: nedves elektrosztatikus leválasztó/szö vetb etétes szűrő	>99	Száraz elektrosztatikus leválasztó: 2,25/Mg acél
	Másodlagos porleválasztás: száraz elektrosztatikus leválasztó/szövetbetétes szűrő	>97	Szövetbetétes szűrő: 0,26/Mg acél
Diffúz kibocsátások	Zárt szállítószalagok, nyersanyagtárolás zárt térben, felületnedvesítéssel, utak tisztítása	80-99	
30.	Fejlesztés alatt áll a dúsítás nélküli és közvetlen redukciós kohósítás módszere, amelyek
révén a jövőben csökkenhet a szinterelő-üzemek és kohók száma. Alkalmazhatóságuk
azonban függ az ércek tulajdonságaitól és feltételezi, hogy a végtermék további feldolgozása
elektromos ívkemencében történik, ahol megfelelő kibocsátás-csökkentő intézkedésekre van
szükség.
Másodlagos vas- és acélipar
(II. melléklet, 3. kategória)
31.	Nagyon fontos az összes légköri kibocsátás hatékony visszatartása. Ez történhet
porkamra vagy mobil elszívófiilkék alkalmazásával vagy a teljes épület gépi szellőztetésével.
A felfogott kibocsátásokat tisztítani kell. A másodnyersanyagokból történő vas- és
acélgyártás valamennyi porkibocsátással járó folyamatában BAT-nak tekintendő a
szövetbetétes szűrőkkel történő portalanítás, amivel a portartalom 20 mg/m3 alá csökken.
Amennyiben a diffúz kibocsátások minimalizálására is BAT-ot használnak, a fajlagos
porkibocsátás (beszámítva a közvetlenül a technológiai folyamatból eredő diffúz kibocsátást
is) nem fogja meghaladni a 0,1-0,35 kg/Mg acél szintet. Számos példa van arra, hogy a
szövetbetétes szűrőkkel tisztított gáz portartalma nem éri el a 10 mg/m3-es koncentrációt. A
fajlagos porkibocsátás ilyen esetekben általában 0,1 kg/Mg alatt van.
32.	Ócskavas olvasztására két kemencetípust használnak: az újabban már teret vesztő, nyitott
olvasztókemencét és az elektromos ívkemencét.
33.	A kibocsátott pornak e jegyzőkönyv szempontjából érdekes nehézfémtartalma döntően a
vas- és acélhulladék összetételétől, valamint az acélgyártás során hozzáadott ötvözőfémek
fajtájától függ. Az elektromos ívkemencéknél végzett mérések tanúsága szerint akibocsátott
higany 95 %-a, a kadmiumnak pedig 25 %-a gőz formájában távozik. A legfontosabb
porkibocsátás-csökkentő eljárásokat az 5. táblázat mutatja be.
57
5.	táblázat: Vas- és acél másodnyersanyagokból történő előállításának
szennyezőforrásai, kibocsátás-csökkentő módszerei, azok hatékonysága és költségigénye
Kibocsátás forrása	Kibocsátás- csökkentés módszere	| Por- és pernyekibocsátás- csökkentésének ; hatékonysága (%)	Költség (teljes költség USD- ben)
ívkemence	Elektrosztatikus leválasztó (ESP) Szövetbetétes szűrők (FRF)	>	99 i >	99,5 !	Szövetszűrő (FRF): 24/Mg acél
Vasöntödék
(II. melléklet, 4. kategória)
34.	Nagyon fontos az összes légköri kibocsátás hatékony visszatartása. Ez történhet
porkamra vagy mobil elszívófülkék alkalmazásával vagy a teljes épület gépi szellőztetésével.
A felfogott kibocsátásokat tisztítani kell. A vasöntödékben kupolókemencéket, elektromos
ívkemencéket és indukciós kemencéket alkalmaznak. Közvetlen por- és gázformájú
nehézfém-kibocsátás különösen az olvasztás során történik, de kisebb mértékben az öntés
során is előfordul. Diffúz kibocsátások a nyersanyag mozgatása, kezelése, az olvasztás, öntés
és öntecstisztítás során lépnek fel. A legfontosabb kibocsátás-csökkentő módszereket a 6.
táblázat vázolja fel a csökkentés hatékonyságának és - amennyiben ismert - költségének
bemutatásával. Ezek az eljárások a porkibocsátást 20 mg/m3 értékre vagy az alá csökkentik.
6.	táblázat: Vasöntödék szennyezőforrásai, kibocsátás-csökkentő módszerei, azok
hatékonysága és költségigénye
Kibocsátás forrása	Kibocsátás- csökkentés módszere	Por- és pernyekibocsátás csökkentésének hatékonysága (%)........................	Költség (teljes költség USD-ben)
ívkemence	Elektrosztatikus leválasztok	>99	- :
	Szövetbetétes szűrők	> 99,5 i	Szövetszűrő: 24/Mg acél
Indukciós kemence	szövetbetétes szűrő + száraz adszorpció + teljes töltés	>99 ;	
Hideglevegős	Ajtó alatti kiáramlás:	>98 ;	-
58
kupolókemence	szövetbetétes szűrők		
	Ajtó feletti kiáramlás szövetbetétes szűrő + előzetes porleválasztás	>97 !	8-12/Mgvas
	teljes töltés + kemiszorpció	>99	45/Mg vas
Forró szeles kupolókemence	szövetbetétes szűrő + előzetes porleválasztás	>99	23/Mg vas
	Dezintegrátor/venturi mosó	>97 ;	
35.	A vasöntödéi ágazatban a legkülönbözőbb üzemi helyszínek fordulnak elő. A meglévő
kisebb létesítményeknél a felsorolt eljárások nem jöhetnek szóba BAT-ként, ha nem
gazdaságosak.
Elsődleges és másodlagos színesfémipar
(II. melléklet, 5. és 6. kategória)
36.	Ez a fejezet a színesfémek (pl. ólom, réz, cink, ón és nikkel) alapanyagokból és
másodnyersanyagokból történő előállítása során fellépő Cd-, Pb- és Hg-kibocsátásokkal és a
kibocsátás-csökkentés módszereivel foglalkozik. Ebben az iparágban majdnem mindegyik
nehézfém és nehézfém-vegyület megjelenik szennyezőanyagként a sokféle alapanyag és
gyártási eljárás miatt. Az ebben a mellékletben tárgyalt nehézfémek szempontjából a
legfontosabb a réz-, ólom- és cinkgyártás.
37.	A higanyércek és -koncentrátumok elsődleges feldolgozási eljárása az őrlés és egyes
esetekben a rostálás. Az ércdúsítást nem alkalmazzák széles körben, bár néhány üzemben a
szegényére feldolgozásának bevett technikája a flotálás. Ezt követőn a kisebb üzemekben az
őrölt ércet retortában, nagyobb üzemeknél kemencében olyan hőmérsékletre melegítik, ahol a
higany-szulfid szublimál. A higanygőzt hűtőrendszerben kondenzálják és összegyűjtik a
fémes higanyt. A kondenzátorból és az ülepítőből az iszapot ki kell szedni, mésszel kezelni
kell, majd vissza kell vezetni a retortába vagy kemencébe.
38.	A higany hatékony kinyerésére a következő eljárások alkalmazhatók:
-	porképződést csökkentő intézkedések a bányászat és az ömlesztett tárolás során, ideértve a
hányok méretének minimalizálását,
-	a kemence indirekt fűtése,
-	az érc lehető legszárazabban tartása,
-	a kondenzátorba lépő gáz hőmérsékletének beállítása úgy, hogy az mindössze 10-20 °C-kal
legyen a harmatpont felett,
-	a kondenzátor kilépő hőmérsékletének a lehető legalacsonyabban tartása és
-	a reakciógázok átvezetése utókondenzáló mosón és/vagy szelén szűrőn.
59
A porképződés alacsony szinten tartható indirekt fűtés segítségével, a finomszemcsés
ércfrakciók elkülönített feldolgozásával, valamint az érc víztartalmának ellenőrzésével. A
forró reakciógázból ciklonokkal és/vagy elektrosztatikus leválasztókkal el kell távolítani a
port, mielőtt a gáz belép a higanykondenzáló berendezésbe.
39.	A higanygyártásnál használt eljárásokhoz hasonló módszerek alkalmazhatók az
amalgámos aranygyártásnál. Aranyat az amalgámozáson kívül más technológiával is elő
lehet állítani, amit új üzem esetén előnyben kell részesítem.
40.	A színesfémeket legtöbbször szulfidos ércből állítják elő. Műszaki és termékminőségi
okokból a pörkgázokat nagy hatékonysággal portalanítani kell (< 3 mg/m3), és az S03-
kontaktkemencébe történő betáplálás előtt szükség lehet további higany-eltávolítási lépésre
is, ami szintén a nehézfém-kibocsátás minimalizálását eredményezi.
41.	Ahol csak lehetséges, szövetbetétes szűrőket kell alkalmazni. Ezek használatával 10
mg/m3 alatti porkoncentrációk is elérhetőek. Valamennyi pirometallurgiai eljárásnál meg
kell oldani a keletkező por üzemen belüli vagy kívüli újrafelhasználását, betartva a
munkaegészségügyi követelményeket.
42.	Az alapnyersanyagokból történő ólomgyártásnál a kezdeti tapasztalatok azt mutatják,
hogy vannak olyan új, ígéretes közvetlen redukciós olvasztási technológiák, amelyek során
nincs szükség az érckoncentrátum szinterelésére. Ezek az eljárások a közvetlen autogén
ólomolvasztásos technológiák új generációjához tartoznak, amelyek kevesebb szennyező
anyag-kibocsátással és energiafelhasználással járnak.
43.	A másodnyersanyagokból készülő ólmot főleg használt személy- és tehergépkocsi-
akkumulátorokból nyerik, amelyeket az olvasztókemencébe adagolás előtt szétszerelnek. Itt a
BAT egy rövid forgódobos kemencében vagy aknakemencében történő egyszeri olvasztás.
Oxigénfűtőanyag-égőkkel a véggáz mennyisége és a szállópor-termelődés 60 %-kal
csökkenthető. A véggáztisztításnál szövetbetétes szűrők alkalmazásával 5 mg/m3-es
porkoncentráció is elérhető.	.
44.	Az alapnyersanyagokból történő cinkgyártás módszere a pörköléses-kilúgzásos
elektrolitikus technológia. A pörkölés alternatívája lehet a nyomás alatti kilúgozás, ami új
üzemeknél BAT-ként jöhet szóba az érckoncentrátum jellemzőitől függően. Az Imperial
Smelting kemencékben történő pirometallurgiai cinkgyártás kibocsátásai minimálisra
csökkenthetőek tolóajtós kemencefedél és nagy hatékonyságú gázmosók alkalmazásával, a
salak- és ólomöntés során keletkező gázok hatékony elszívásával és tisztításával, valamint a
szén-monoxidban gazdag kemencéből származó véggázok alapos tisztításával (<10 mg/m3).
45.	Az oxidált maradékokból az Imperial Smelting eljárással nyerhető vissza a cink. A
rendkívül rossz minőségű maradékanyagokat és a szállóport (pl. az acéliparnál) először
forgódobos kemencében (Waelz kemence) kezelik, ahol nagyobb cinkoxid-tartalmú termék
keletkezik. A fémtartalmú anyagokat olvasztással hasznosítják újra, ez indukciós
kemencében, földgázzal vagy fűtőolajjal fűtött, direkt vagy indirekt tüzelésű kemencékben
60
vagy állóretortás New Jersey eljárás segítségével történik, ahol számos oxidos vagy fémes
másodnyersanyag visszanyerhető. A cink az ólomkohók salakjából is kinyerhető a fuming-
eljárás segítségével.
46.	Általánosságban véve, a technológiai folyamatokat hatékony porgyűjtő berendezésekkel
kell ellátni mind az elsődleges gázkibocsátások, mind a diffúz kibocsátások kezelése
érdekében. A főbb kibocsátás-csökkentési módszereket a 7. a) és b) táblázat vázolja fel.
Szövetbetétes szűrők alkalmazásával néhány esetben 5 mg/m3-es porkoncentrációt is sikerült
elérni.
7.	a) táblázat: színesfémek alapnyersanyagból történő előállításának
szennyezőforrásai, kibocsátás-csökkentő módszerei, a porleválasztás
hatékonysága és költségigénye
Kibocsátás forrása	Kibocsátás-csökkentés i módszere	Porkibocsátás csökkentésének hatékonysága ......(%)...................i	Költség (teljes költség USD-ben)
Diffúz kibocsátások	Elszívó ernyők, zárt térbe telepítés stb, véggáztisztítás j szövetbetétes szűrőkkel i	>99 \	
Pörkölés/szinterezés	Feláramló szinterezés: , elektrosztatikus leválasztok + gázmosók (a kétlépcsős kontaktkénsavgyártás előtt) + szövetbetétes szűrők a maradék gázra		7-10/Mg H2S04
Hagyományos olvasztás (redukciós kohó)	Aknakemence: lezárt tető/megfelelő elszívása a csapolónyílásoknál + szövetbetétes szűrők, burkolt öntőcsatoma, tolóajtós kemencefedél		
Imperial Smelting	Hatékony gázmosók ;	>95	-
	Venturi gázmosók	-	-
	Tolóajtós kemencefedél		4/Mg gyártott fém
Nyomás alatti kilúgozás	Az alkalmazott technológia a koncentrátum kilúgozhatóságától függ	>99	esetfuggő
61
Közvetlen redukciós olvasztás	Flash-olvasztás: pl. Kivcet, Outokumpu és Mitsubishi eljárás		
	Fürdős olvasztás, pl. i felülről levegőzetett, : forgódobos konverter, Ausmelt, Isasmelt, QSL és i Noranda eljárás j	Ausmelt: Pb 77, Cd 97; QSL: Pb 92, Cd 93	QSL: működési költségek: 60/Mg Pb
7.	b) táblázat: A másodlagos színesfém-ágazat szennyezőforrásai, kibocsátás-
csökkentő módszerei, azok hatékonysága és költségigénye
Kibocsátás forrása	Kibocsátás- csökkentés módszere	Porkibocsátás csökkentésének ' hatékonysága (%)	Költség (teljes költség USD- ben)
Olomgyártás	Rövid forgódobos kemence: elszívóemyők a, csapoló nyílások megfelelő elszívására + szövetbetétes , szűrők, ; csőkondenzátör, oxigén-befúvásos ; égŐ................ :	99.9	45/MgPb
Cinkgyártás	Imperial Smelting 1	> 95 ;	14/MgZn ,
Cementipar
(II. melléklet, 7. kategória)
47.	A cementégető kemencékben másodlagos tüzelőanyagok is felhasználhatók, úgy, mint
hulladékolaj vagy használt gumiabroncs. Amennyiben az égetéshez hulladékot használnak,
akkor a kibocsátásnak a hulladékégetőkkel szemben támasztott követelményeknek kell
megfelelnie, és az alkalmazott mennyiségtől függően, veszélyes hulladék hasznosítása esetén
a kibocsátásnak a veszélyeshulladék-égetők előírásait kell teljesítenie. Jelen fejezet azonban
csak a fosszilis tüzelőanyagokkal fűtött kemencékkel foglalkozik.
48.	A cementgyártás valamennyi folyamatában előfordul részecske-kibocsátás, így a
nyersanyagok szállításakor, rakodásakor és tárolásakor, valamint előkészítésekor (törők,
szárítók), továbbá a klinkergyártásnál és a cementkészítésnél. A nehézfémek a
nyersanyagokkal és a fosszilis vagy hulladék-tüzelőanyagokkal jutnak be a
cementkemencékbe.
49.	A következő kemencetípusokat használják klinkercement gyártására: hosszú nedves
forgódobos kemence, hosszú száraz forgódobos kemence, forgódobos kemence ciklonos
62
előfűtővel, forgódobos kemence rostélyos előfűtővel, és aknakemence. Az energiaigény és a
kibocsátás-csökkentési lehetőségek szempontjából a cildonos előfíítős forgódobos kemencét
kell előnyben részesíteni.
50.	A forgódobos kemencéből kilépő torokgázokat a porleválasztás előtt hővisszanyerés
céljából átvezetik az előfűtő rendszeren és (ha vannak) a szárítómalmokon. Az összegyűjtött
port visszaadagolják az alapanyaghoz.
51.	A kemencébe kerülő ólom és kadmium mennyiségének kevesebb, mint 0,5 %-a kerül a
véggázokba. A magas alkálitartalom és a kemencében lejátszódó elnyelési folyamat elősegíti
a fémek megkötődését a klinkerben vagy a klinkerporban.
52.	A légkörbe kibocsátott nehézfémek mennyisége csökkenthető például egy mellékáram
kivezetésével és az abból összegyűjtött por összegyűjtésével a nyersanyaghoz való
visszatáplálás helyett. Minden ilyen esetben mérlegelni kell azonban a nehézfémek
hulladéklerakóba való kieresztésének következményeit. Egy másik lehetséges eljárás a
forrólisztes módszer, amikor a kalcinált forróliszt egy részét közvetlenül a kemence
bejáratánál leválasztják, és azt a cementgyártó egységbe juttatják. Alternatívaként a por a
klinkerhez is hozzáadagolható. Egy másik fontos módszer a jól szabályozott, stabil
kemenceüzem, hogy elkerülhessék az elektrosztatikus leválasztok vészleállítását.
Vészleállítást okozhat a magas szénmonoxid-koncentráció. Ilyenkor nagyon fontos a kiugró
mértékű nehézfém-kibocsátások elkerülése.
53.	A legfontosabb kibocsátás-csökkentő eljárásokat a 8. táblázat mutatja be. A törő- és
őrlőművek, valamint a szárítók porkibocsátásának csökkentésére leginkább szövetbetétes
szűrőket használnak, míg a kemencék és klinkerhűtők esetében elektrosztatikus
leválasztókkal végzik a kilépő gázok tisztítását. Az elektrosztatikus leválasztok
alkalmazásával 50 mg/m3 alá csökkenthető a porkoncentráció. Szövetbetétes szűrőkkel 10
mg/m3 porkoncentráció érhető el a tisztított gázban.
8.	táblázat: A cementipar szennyezőforrásai, kibocsátás-csökkentő módszerei, azok
hatékonysága és költségigénye
Kibocsátás forrása	Kibocsátás-csökkentés módszere	Csökkentés hatékonysága (%)	Költség
Aprítok, őrlőmalmok, szárítók közvetlen kibocsátása	Szövetbetétes szűrők	Cd. Pb: > 95	
Forgódobos kemencék, klinkerhűtők közvetlen kibocsátásai	Elektrosztatikus leválasztok	Cd. Pb: > 95	
Forgódobos kemencék közvetlen kibocsátásai	Aktívszenes adszorpció (megkötés)	Hg: > 95	
63
Üveggyártás
(II. melléklet, 8. kategória)
54.	Az üveggyártásban különösen nagy jelentősége van az ólomkibocsátásnak, mivel számos
üvegfajta előállításánál az ólom nyersanyagként funkcionál (pl. kristályüvegek,
katódsugárcsövek). A közönséges üveg előállításának ólomkibocsátása a folyamatban
felhasznált visszaforgatott üveg minőségétől függ. A kristályüvegek olvasztásakor
kibocsátott porok ólomtartalma általában mintegy 20-60 %.
55.	A porkibocsátás főleg a nyersanyag-bekeverésből, a kemencékből, a kemencenyílások
diffúz gázszivárgásaiból és a kész üveg polírozásából, szórásából származik. A kibocsátás
függ a felhasznált tüzelőanyagtól, a kemence típusától és a gyártott üveg fajtájától. Az
oxigéntüzeléses égők mintegy 60 %-kal csökkentik a véggáz mennyiségét és a szállópor-
keletkezést. Az ólomkibocsátás jelentősen alacsonyabb elektromos fűtésnél, mint olaj- vagy
gáztüzelés esetén.
56.	A nyersanyag megolvasztása folyamatos vagy napi üzemi kádakban vagy
olvasztótégelyekben történik. A szakaszos üzemű kemencékben történő olvasztásnál a
porkibocsátás jelentősen változhat. A kristályüveg-olvasztó kádak porkibocsátása magasabb
(< 5 kg/Mg olvadt üveg), mint az egyéb kádaké (< 1 kg/Mg megömlesztett szóda- vagy
káliüveg).
57.	Néhány módszer a fémtartalmú közvetlen porkibocsátások csökkentésére: az üvegelegy
pelletezése, a fűtőrendszer átállítása olaj-/gáztüzelésről elektromos fűtésre, nagyarányú üveg-
visszaforgatás a nyersanyagadagba, jobb méreteloszlású nyersanyagok használata és az
újrahasznosított üvegeknél az ólomtartalmú frakciók kiszűrése. Az elszívott gázok
tisztíthatok szövetbetétes szűrőkkel, amelyek segítségével 10 mg/m3 alá csökkenthetők a
kibocsátások. Elektrosztatikus leválasztókkal 30 mg/m3 érhető el. Az ide vonatkozó
leválasztási hatékonyságokat a 9. táblázat mutatja.
58.	Az ólom nélküli kristályüveggyártás fejlődik.
9.	táblázat: Az üveggyártás szennyezőforrásai, kibocsátás-csökkentő módszerei, azok
hatékonysága és költségigénye
Kibocsátás forrása	Kibocsátás- csökkentés módszere	Porleválasztási hatékonyság (%)	Költség (teljes költség)
Közvetlen kibocsátások	Szövetbetétes szűrők (FRF)	>98 :	- :
	Elektrosztatikus leválasztok (ESP)	>90 ;	-
64
Klór-alkáli ipar
(II. melléklet, 9. kategória)
59.	A klór-alkáli ipar klórgázt, alkáli-hidroxidokatO és hidrogént állít elő sóoldatok
elektrolízisével. A működő üzemekben leggyakrabban alkalmazott két módszer a
higanykatódos és a diafragmás eljárás. Mindkettőnél megfelelő technológiai megoldásokra
van szükség a környezetszennyezés elkerülése érdekében. A diafragmás eljárásnál nincs
közvetlen higanykibocsátás, kisebb az elektrolízis energiaigénye, de nagyobb az
alkálihidroxid-töményítés hőenergia-igénye (a teljes energiamérleget tekintve a diafragmás
technológia kissé előnyösebb, kb. 10-15 %-kal), és jóval kompaktabb cellákkal működik.
Ezért új üzemek létesítésekor a diafragmás eljárást kell előnyben részesíteni. A szárazföldi
eredetű tengerszennyezés megelőzéséről szóló 1990. június 14-i, 90/3. számú bizottsági
határozat (Parcom) javaslatot tesz a meglévő, higanykatódos klór-alkáli üzemek mielőbbi
kiváltására, célul tűzve ki a 2010. évet, mint a teljes felszámolás időpontját.
60.	A higanykatódos eljárás diafragmásra cserélésének fajlagos beruházási költségét 700-
1000 USD/Mg C12 közötti értékre teszik. Bár többletráfordítást jelent - egyebek között - a
szolgáltatások nagyobb költsége vagy a sóoldat tisztítási költsége, a teljes üzemeltetési
költség a legtöbb esetben alacsonyabb. Ez főként az alacsonyabb energiafogyasztásnak,
valamint a szennyvíztisztítás és hulladékártalmatlanítás kisebb költségének köszönhető.
61.	A higanykatódos eljárás során a higany környezetbe történő kibocsátásának forrásai a
következők: cellaterem szellőztetése, technológiai elszívások, a termékek, főleg a hidrogén,
valamint a szennyvíz. A légköri kibocsátásokat tekintve a cellákból a cellaterembe történő
diffúz higanykibocsátás különösen jelentős. A megelőző és kibocsátás-csökkentő
intézkedések nagy fontosságúak és előnyben részesítendők, figyelembe véve az adott üzem
kibocsátási forrásainak fontossági sorrendjét. Minden esetben speciális környezetvédelmi
intézkedésekre van szükség, ha az eljárás során keletkező iszapokból visszanyerik a higanyt.
62.	A meglévő higanykatódos üzemekben az alábbi eljárásokkal csökkenthetők a
kibocsátások:
-	folyamatszabályozás és műszaki megoldások a cellák működésének optimalizálására,
karbantartás és hatékonyabb munkaszervezés
-	lefedés, tömítések használata, szabályozott lefújtgázelszívás
-	a cellatermek takarítása és a tisztántartásukat megkönnyítő intézkedések
-	bizonyos gázáramok (egyes szennyezett levegőáramok és hidrogéngáz) tisztítása.
63.	A fenti intézkedések segítségével termelési kapacitásra vonatkoztatva éves átlagban a
higanykibocsátás jóval 2 g/Mg klórgáz fajlagos szint alá csökkenthető. Léteznek üzemek,
ahol jóval 1 g/Mg C12 termelési kapacitás alatti kibocsátást érnek el. A 90/3-as Parcom
határozat eredményeként a működő higanykatódos üzemeknek a szárazföldi eredetű
tengerszennyezés megelőzéséről szóló egyezmény hatálya alá tartozó kibocsátások esetében
1996. december 31-éig el kellett érniük a 2 g Hg/Mg C12 kibocsátási értéket. Mivel a
65
kibocsátás nagymértékben függ a megfelelő technológiai gyakorlattól, az átlagértékébe bele
kell számítani az egyéves vagy rövidebb karbantartási periódust is.
Települési, gyógyászati és veszélyes hulladék égetése
(II. melléklet, 10. és 11. kategória)
64.	A települési hulladék, gyógyászati és veszélyes hulladék égetése is kadmium-, ólom- és
higanykibocsátással jár. A higany teljes egészében, a kadmium nagy része, míg az ólom kis
mértékben válik gőz-halmazállapotúvá az égetés során. A nehézfém-kibocsátás
csökkentésére célzott lépéseket kell tenni az égetési folyamat előtt és után is.
65.	A pemyeleválasztásra az elérhető legjobb technika a szövetbetétes szűrők kombinálása a
gőzök kibocsátását csökkentő nedves vagy száraz módszerekkel. Az elektrosztatikus
pemyeleválasztók nedves leválasztó rendszerekkel történő kombinálása szintén
eredményezhet alacsony por- és pemyekibocsátást, azonban itt a textilbetétes szűrőknél jóval
kisebb ez egyéb hatékonyságnövelő intézkedések lehetősége, különösen, ha a
textilbetéteknek az illékony szennyező anyagok megkötésére szolgáló előzetes felületi
kezelésére gondolunk.
66.	Amennyiben BAT technológiát használnak a véggáz tisztítására, a porkoncentráció 10-
20 mg/m3 közé csökken, de a gyakorlatban ennél alacsonyabb értéket is elérnek, néhány
esetben 1 mg/m3 alatti koncentrációról számoltak be. A higany koncentrációja 0,05-0,10
mg/m3 szintre csökkenthető (11 % 02 tartalomra átszámítva).
67.	A másodlagos kibocsátások csökkentésére szolgáló legfontosabb eljárásokat a 10.
táblázat mutatja be. Meglehetősen nehéz általánosan érvényes költségadatokat megadni,
mivel az 1 tonnára jutó, USD-ben kifejezett fajlagos költségek számos üzemspecifikus
tényezőtől függnek, mint például a hulladék összetételétől.
68.	A települési hulladék valamennyi összetevőjében (pl. termékek, papír, szerves anyag)
találhatók nehézfémek. Ezért az égetésre kerülő hulladék mennyiségének csökkentésével
csökkenthető a kibocsátott nehézfémek mennyisége. Ez többféle hulladékkezelési
stratégiával, köztük újrahasznosítási programokkal, a szerves anyagok komposztálásával
érhető el. Emellett vannak olyan UN/ECE tagországok, ahol engedélyezett a települési
hulladék lerakása. Megfelelően működtetett hulladéklerakóban nincs kadmium- és
ólomkibocsátás, és a higanykibocsátás is alacsonyabb, mint az égetés esetén. Számos
UN/ECE tagországban folynak kutatások a lerakók higany-kibocsátására vonatkozóan.
66
10.	táblázat: A települési hulladék-, gyógyászati- és veszélyeshulladék-égetés
kibocsátóforrásai, kibocsátás-csökkentő módszerei, azok hatékonysága és költségigénye
Kibocsátás forrása	Kibocsátás- csökkentés módszere	Porkibocsátás csökkentésének hatékonysága (%)	Költség (teljes költség USD-ben
Kéményből távozó véggázok	Nagy hatékonyságú gázmosók	Pb, Cd: > 98 Hg: kb. 50 |	
	Elektrosztatikus leválasztók(3 területen)	Pb, Cd: 80-90	10-20/Mg hulladék
	Nedves elektrosztatikus leválasztók(l területen)	Pb, Cd: 95-99	
	Szövetbetétes szűrők	Pb, Cd: 95-99 ;	15-3 0/Mg hulladék
	Aktívszén- hozzáadás + szövetbetétes szűrők	Hg: >85 i	üzemeltetési költség: kb. 2- 3/Mg hulladék
	Aktívszén ágyas szűrés	Hg: > 99	üzemeltetési költség: kb. 50/Mg hulladék
[1]	A higany-eltávolítás hatékonysága a higany-ionok arányának növekedésével nő. A nagy
porkoncentrációs, szelektív katalitikus redukáló eljárás elősegíti a Hg(II) ionok képződését.
[2]	Ez elsődlegesen a S02-re vonatkozik. Az eljárásnak a nehézfém-eltávolítás egy kedvező
mellékhatása. (A fajlagos beruházási költség 60-250 USD/kWel)
IV.	MELLÉKLET
A határértékek és az elérhető legjobb technikák alkalmazásának határideje új és meglévő,
helyhez kötött forrásokra
A határértékek és az elérhető legjobb technikák alkalmazására rendelkezésre álló időtartam a
következő:
a)	új, helyhez kötött források esetében: a jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két év
b)	meglévő, helyhez kötött források esetében: a jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított
nyolc év. Bizonyos meglévő, helyhez kötött források esetében ez az időtartam szükség esetén
meghosszabbítható a nemzeti jogszabályokban meghatározott amortizációs időszaknak
megfelelően.
67
V.	MELLÉKLET
A nagyobb, helyhez kötött forrásokból származó kibocsátások korlátozására szolgáló
határértékek
I.	BEVEZETÉS
1.	A nehézfém-kibocsátások korlátozása szempontjából kétféle határértéknek van
jelentőssége:
-	egyes nehézfémekre vagy nehézfémcsoportokra vonatkozó határértékek és
-	a por-kibocsátásokra vonatkozó általános határértékek.
2.	A por-határértékek alapvetően nem helyettesíthetik a kadmiumra, ólomra és higanyra
vonatkozó fajlagos határértékeket, mivel a porhoz kötődő fémek mennyisége eljárásonként
változó. Azonban a szállópor-határértékek betartása jelentősen hozzájárul az általánosságban
vett nehézfém-kibocsátások csökkentéséhez. Emellett a por-kibocsátások figyelemmel
követése általában olcsóbb, mint az egyes anyagok monitoringja, ráadásul az egyes
nehézfémek folyamatos megfigyelése általában nem kivitelezhető. Mindezek miatt a
részecske-határértékeknek nagy jelentősége van, és legtöbbször ebben a mellékletben is
szerepelnek, hogy kiegészítsék vagy helyettesítsék a kadmiumra, ólomra vagy higanyra
vonatkozó fajlagos határértékeket.
3.	A mg/m3-ben megadott határértékek normál állapotra vonatkoznak (273,15 K
hőmérsékleten, 101,3 kPa nyomáson mért szárazgáztérfogat), és általában többórás,
rendszerint 24 órás működés alatti egy órás mérések átlagértékeként számítják őket. Ebbe
nem tartozik bele az indítás és leállítás szakasza. Az átlagolási időtartam szükség szerint
növelhető a kellően pontos monitoring eredmények elérése érdekében. A véggáz
oxigéntartalmára vonatkozóan a néhány fő, helyhez kötött forrásra megadott értékeket kell
alkalmazni. Tilos mindenféle, a hulladékgázban lévő szennyezőanyagok koncentrációjának
csökkentését célzó hígítás. A nehézfémekre vonatkozó határértékek magukba foglalják a fém
és vegyületeinek szilárd, gáz és gőz halmazállapotú formáját, átszámítva az adott tiszta
fémre. Ha a határérték g/termelési egységre vagy kapacitásra vonatkoztatott összkibocsátásra
van megadva, akkor azon a pont- vagy diffúz forrásból származó összes, egy évre számított
kibocsátást kell érteni.
4.	Amennyiben nem zárható ki egy adott határérték túllépése, akkor vagy a kibocsátásokat,
vagy egy olyan teljesítményparamétert kell megfigyelés alá vonni, amely jelzi, hogy a
kibocsátás korlátozására szolgáló berendezés üzemeltetése és fenntartása a megfelelő módon
történik-e. A kibocsátás vagy a teljesítményindikátor megfigyelésének folyamatosnak kell
lennie, ha a részecske-kibocsátás tömegárama 10 kg/h felett van. Ha a kibocsátásokat mérik
rendszeresen, akkor a légszennyező anyag koncentrációját a gázvezetékben, csatornában
vagy kéményben reprezentatív méréssel kell meghatározni. Ha a részecske-kibocsátás
megfigyelése szakaszos, akkor a koncentrációk mérését szabályos időközönként,
alkalmanként legalább három független leolvasással kell végezni. A mintavételt és minden
szennyező anyag elemzését, valamint az automata mérőberendezések kalibrálására szolgáló
referenciaméréseket is az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy a Nemzetközi
68
Szabványügyi Szervezet (ISO) által kiadott szabványok szerint kell végezni. A CEN- vagy
ISO-szabványok kidolgozásáig a nemzeti szabványok az irányadók. A nemzeti szabványok
akkor is alkalmazhatók, ha a CEN vagy ISO által kiadott szabványokkal azonos eredményre
vezetnek.
5.	Folyamatos megfigyelés esetén a határérték akkor tekinthető teljesítettnek, ha a 24 órás
időtartamra számított kibocsátási átlagértékek egyike sem haladja meg a határértéket, vagy
ha a megfigyelt paraméter 24 órás átlaga nem haladja meg a paraméternek azt a korrelációs
értékét, amelyet a kibocsátást korlátozó berendezés szabályos üzemeltetése és fenntartása
idején végzett teljesítményteszttel határoztak meg. A kibocsátás nem folyamatosan végzett
megfigyelésekor a megfelelés akkor tekinthető teljesítettnek, ha az ellenőrzésenként!
leolvasások átlaga nem haladja meg a határértéket. A termelési egységekre vonatkoztatott
összkibocsátásban vagy összes éves kibocsátásban kifejezett határérték akkor tekinthető
teljesítettnek, ha a fentebb írtaknak megfelelően a megfigyelt értéket nem lépi túl.
II.	A KIVÁLASZTOTT FŐ, HELYHEZ KÖTÖTT FORRÁSOKRA VONATKOZÓ
SPECIFIKUS HATÁRÉRTÉKEK
Fosszilis tüzelőanyagok égetése
(II. melléklet, 1. kategória)
6.	A határértékek szilárd tüzelőanyagok esetén 6 %-os, folyékony tüzelőanyagoknál 3 %-os
02-tartalmú véggázra vonatkoznak.
7.	A részecske-kibocsátás határértéke szilárd és folyékony tüzelőanyagoknál: 50 mg/m3.
Szinterelő üzemek
(II. melléklet, 2. kategória)
8.	A részecske-kibocsátás határértéke: 50 mg/m3.
Pelletező üzemek
(II. melléklet, 2. kategória)
9.	A részecske-kibocsátás határértéke:
a)	őrlés, szárítás: 25 mg/m3 és
b)	pelletezés: 25 mg/m3 vagy
10.	az összes részecske-kibocsátás határértéke:40 g/Mg előállított pellet.
Kohók
(II. melléklet, 3. kategória)
69
11.	A részecske-kibocsátás határértéke: 50 mg/m3.
ívkemencék
(II. melléklet, 3. kategória)
12.	A részecske-kibocsátás határértéke: 20 mg/m3.
Réz- és cinkgyártás. ideértve az Imperial Smelting kemencéket
(II. melléklet, 5. és 6. kategória)
13.	A részecske-kibocsátás határértéke: 20 mg/m3.
Ólom gyártás
(II. melléklet, 5. és 6. kategória)
14.	A részecske-kibocsátás határértéke: 10 mg/m3.
Cementipar
(II. melléklet, 7. kategória)
15.	A részecske-kibocsátás határértéke: 50 mg/m3.
Üveggyártás
(II. melléklet, 8. kategória)
16.	A határértékek kemencetípustól függően eltérő 02 tartalmú véggázra vonatkoznak:
kádkemencék: 8 %; tégelykemencék és napi kádak: 13 %.
17.	Az ólomkibocsátás határértéke: 5 mg/m3.
Klór-alkáli ipar
(II. melléklet, 9. kategória)
18.	A határértékek az egy üzem által a levegőbe kibocsátott összes higany mennyiségére
vonatkoznak, a szennyezőforrás típusától függetlenül, éves átlagban megadva.
19.	A meglévő klór-alkáli üzemekre vonatkozó határértékeket a végrehajtó szerv keretében
ülésező feleknek kell meghatározniuk a jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két éven
belül.
20.	Az új klór-alkáli üzemekre vonatkozó határérték: 0,01 g Hg/Mg C12 termelőkapacitás.
70
Települési-, gyógyászati- és veszélveshulladék-égetés
(II. melléklet, 10. és 11. kategória)
21.	A határértékek 11 % 02 tartalmú véggázra vonatkoznak.
22.	A részecske-kibocsátás határértéke:
a)	10 mg/m3 veszélyes és gyógyászati hulladék égetése esetén
b)	25 mg/m3 települési hulladék égetésénél.
23.	Az ólomkibocsátás határértéke:
a)	0,05 mg/m3 veszélyes hulladék égetése esetén
b)	0,08 mg/m3 települési hulladék égetésénél.
c)	a gyógyászati hulladékok égetéséből származó, higanytartalmú kibocsátások határértékeit
a végrehajtó szervben ülésező feleknek kell meghatározniuk a jegyzőkönyv hatálybalépésétől
számított két éven belül.
VI.	MELLÉKLET
Termékösszetételt szabályozó intézkedések
1.	Amennyiben ez a melléklet másként nem rendelkezik, a jegyzőkönyv hatálybalépésétől
számított hat hónapon belül az országúti járművekhez forgalmazott benzin ólomtartalmát
0,013 g/l-re kell csökkenteni. A 0,013 g/l-nél alacsonyabb ólomtartalmú ólmozatlan benzint
forgalmazó szerződő feleknek az ólomtartalom szinten tartására vagy további csökkentésére
kell törekedniük.
2.	Valamennyi szerződő félnek törekednie kell arra, hogy az (1) bekezdés szerinti
ólomtartalmú üzemanyagokra történő átállás összességében az emberi egészségre és a
környezetre gyakorolt káros hatások csökkenését eredményezze.
3.	Ha valamely szerződő fél megállapítja, hogy a forgalmazott benzin ólomtartalmának (1)
bekezdés szerinti korlátozása súlyos társadalmi-gazdasági vagy műszaki problémákat
okozna, vagy összességében nem járna környezetvédelmi vagy egészségügyi előnyökkel
többek között az ország éghajlata miatt, akkor az említett időtartam 10 évre
meghosszabbítható, ami alatt 0,15 g/l alatti ólomtartalmú ólmozott benzint forgalmazhatnak
az országban. Ilyen esetben a szerződő félnek a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy
csatlakozási okiratával együtt letétbe kell helyeznie egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy
az időtartamot meg kívánja hosszabbítani, és azt a végrehajtó szerv felé írásban meg kell
indokolnia.
4.	A szerződő fél engedélyt kap kis mennyiségben, összes benzin eladásának 0,5 %-áig
olyan, 0,15 g/l ólomtartalmú ólmozott benzin forgalmazására, amit öreg országúti járművek
működtetéséhez használnak.
71
5.	Valamennyi "szerződő fél köteles az alábbi koncentrációértékek alatti szintet elérni a
jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított ötéves időtartamon belül, vagy 10 éven belül az
olyan, átalakulásban lévő gazdasággal rendelkező országok, amelyek a megerősítő, elfogadó,
jóváhagyó vagy csatlakozási okirattal együtt letétbe helyezett nyilatkozatban jelzik a 10 éves
időszak vállalását:
a)	0,05 tömegszázalék higanytartalom a tartósan szélsőséges viszonyok közötti (pl. 0 °C
alatti, vagy 50 °C feletti hőmérséklet, ütődésnek kitett) használatra gyártott alkáli-mangán
szárazelemekben, valamint
b)	0,025 tömegszázalék higanytartalom az egyéb alkáli-mangán szárazelemekben.
A fenti határértékek új elemtechnológia alkalmazásánál vagy a szárazelem új termékbe való
beépítésénél túlléphetők, ha megfelelő óvintézkedésekkel biztosítják, hogy a gyártott elem
vagy termék, amelyből az elem nem távolítható el könnyen, környezetvédelmi szempontból
megfelelő módon kerül ártalmatlanításra. Szintén nem vonatkozik a kötelezettség az alkáli-
mangán gombelemekre és a gombelemekből álló szárazelemekre.	. .
VII.	MELLÉKLET
Termékforgalmat szabályozó intézkedések
1.	Ez a melléklet a termékforgalom szabályozása terén nyújt iránymutatást a szerződő
feleknek.
2.	A felek fontolóra vehetik a megfelelő, például alább felsorolt, termékforgalmat szabályozó
intézkedések alkalmazását, ha ezt az I. mellékletben szereplő, egy vagy több nehézfémet
tartalmazó kibocsátások emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak
kockázata indokolttá teszi, figyelembe véve az intézkedésekkel járó valamennyi kockázatot
és előnyt, valamint szem előtt tartva azt, hogy a termékek bármiféle megváltoztatásának,
cseréjének összességében az emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatások
csökkentését kell eredményeznie:
a)	az I. mellékletben szereplő, egy vagy több nehézfémet szándékos hozzáadás révén
tartalmazó termék kiváltása, ha létezik megfelelő alternatívája
b)	az I. mellékletben szereplő nehézfémek minimalizálása vagy kiváltása azokban a
termékekben, amelyek azt vagy azokat szándékos hozzáadás révén tartalmazzák
c)	termékinformációk nyújtása, ideértve a címkézést, hogy a felhasználók megfelelő
tájékoztatást kapjanak a termékben lévő, szándékosan hozzáadott, az I. mellékletben szereplő
nehézfém(ek)ről, valamint a biztonságos használat és a hulladékkezelés követelményeiről
d)	gazdasági ösztönzők vagy önkéntes megállapodások alkalmazása a termékek I.
mellékletben szereplő nehézfémtartalmának csökkentése vagy megszüntetése érdekében
e)	az I. mellékletben szereplő nehézfémek valamelyikét tartalmazó termékek környezetbarát
gyűjtését, újrahasznosítását vagy ártalmatlanítását célzó programok kidolgozása és
megvalósítása.
3.	Az alább felsorolt termékek vagy termékcsoportok mindegyike tartalmaz az I.
mellékletben felsorolt, egy vagy több nehézfémet, és ezekre vonatkozóan legalább egy
72
szerződő fél kötelező vagy önkéntes intézkedéseket tesz, mivel a termékek jelentősen
hozzájárulnak az I. mellékletben felsorolt egy vagy több nehézfém-kibocsátásához. Azonban
nincs még elegendő információ arról, hogy ezek a termékek minden félnél lényeges
szennyezőforrást jelentenek, és ezért a VI. mellékletben szerepeljenek. Valamennyi felet
bátorítunk azonban, hogy a beszerezhető információkat vegye figyelembe, és ha megelőző
intézkedések megtétele indokolt, alkalmazza a (2) bekezdésben megadott
termékforgalmazási intézkedéseket az alábbi felsorolásban szereplő egy vagy több termékre:
a)	higanytartalmú, elektromos alkatrészek, azaz egy vagy több, elektromos áram vezetésére
szolgáló érintkezőt vagy érzékelőt tartalmazó készülékek, pl. relék, termosztátok,
szintkapcsolók, nyomáskapcsolók és egyéb kapcsolók (a megtett intézkedések között
szerepel a higanytartalmú elektromos alkatrészek nagy részének a betiltása, önkéntes
programok egyes higanyos kapcsolók elektronikus vagy speciális kapcsolóval történő
helyettesítésére, a kapcsolók újrahasznosítására kidolgozott önkéntes programok és a
termosztátok újrahasznosítására kidolgozott önkéntes programok)
b)	higanytartalmú mérőeszközök, pl. hőmérők, manométerek, légnyomásmérők,
nyomásmérők, kapcsolók és távadók (a megtett intézkedések között szerepel a
higanytartalmú hőmérők és mérőeszközök betiltása)
c)	higanytartalmú fényforrások (a megtett intézkedések között szerepelnek az önkéntes
újrahasznosítási programok, valamint a lámpánkénti higanytartalom csökkentése önkéntes
vagy kötelező programokkal)
d)	higanytartalmú fogászati amalgám (a megtett intézkedések között szerepelnek a fogászati
amalgám használatára vonatkozó önkéntes intézkedések és - nem teljes körű - tiltás,
valamint annak megakadályozására irányuló önkéntes programok, hogy a szájsebészetekből
az amalgámhulladék víztisztító telepekre jusson)
e)	higanytartalmú növényvédő szerek, köztük a csávázószerek (a megtett intézkedések között
szerepel az összes higanyos növényvédő szer, köztük a csávázószerek betiltása, valamint a
higany fertőtlenítőszerként történő alkalmazásának betiltása)
f)	higanytartalmú festékek (a megtett intézkedések között szerepel minden ilyen típusú festék
betiltása, tiltás az ilyen festékek belső terekben és gyerekjátékokon történő alkalmazására,
higany használatának betiltása a korhadás- és algásodásgátló festékekben) és
g)	egyéb, a VI. mellékletben nem szereplő higanytartalmú szárazelemek (a megtett
intézkedések között a higanytartalom csökkentését célzó önkéntes programok, jogszabályok
és környezetvédelmi díjak, valamint önkéntes újrahasznosítási programok szerepelnek).”
3-§
(1)	E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a kömyezetvédelmért felelős
miniszter gondoskodik.
73
INDOKLÁS
A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi
Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott
Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) az Egyezmény Részes Feleinek 1998. június
24-én Aarhusban (Dánia) tartandó Konferenciáján fogadták el. Magyarország deklarálta azon
szándékát, hogy a későbbiekben a Jegyzőkönyv részesévé kíván válni. Magyarország 1998.
december 18-án írta alá a Jegyzőkönyvet New Yorkban. Az Országgyűlés a 11/2005. (III. 10.)
Ogy határozatával erősítette meg a Jegyzőkönyvet. A megerősítő okirat 2005. április 19-én
került letétbe helyezésre az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál. A Jegyzőkönyv Magyarország
számára 2005. július 18-án lépett hatályba.
A kihi.detés tövényi szintjét az indokolja, hogy a Jegyzőkönyv megerősítése a 11/2005.(111.
10.) Ogy határozattal történt, amely a Jegyzőkönyv kihirdetése érdekében törvényjavaslat
előterjesztésére hívja fel a Kormányt.
A Jegyzőkönyv célja, hogy csökkentse az emberi tevékenységekből eredő, nagy távolságra
jutó, országhatárokon átterjedő nehézfém kibocsátásokat, amelyek károsan befolyásolják az
emberi egészséget vagy a környezetet (2. cikk).
A Jegyzőkönyv szempontjából nehézfémek azok a fémek vagy félfémek, valamint azok
vegyületei, amelyek a légköri folyamatok révén a nagy távolságokra eljuthatnak, és
bizonyítottan káros hatásuk van az emberi egészségre és a környezetre. A Jegyzőkönyv a
három legjelentősebb nehézfémre vonatkozóan tartalmaz előírásokat, ezek az ólom, a
kadmium és a higany.
A Jegyzőkönyv 3. cikke tartalmazza a Felek számára előírt alapvető kötelezettségeket,
amelyek a következőek:
-	Minden Fél köteles a saját körülményeinek megfelelő, hatékony intézkedéseket hozni a
Jegyzőkönyv I. mellékletében felsorolt nehézfémek (ólom, kadmium, higany) évi összes
kibocsátásának csökkentésére egy önként választott referenciaévhez képest. A csökkentés
ménékét nem rögzítették. A referenciaévnek 1985-1995 között bármely év választható, a
Jegyzőkönyv 1990-et javasolja. A referenciaévet megerősítéskor kell megnevezni.
Magyarország a megerősítő okirat letétbe helyezésekor referenciaévnek a kadmium és
higany esetében 1985-öt, míg az ólom esetében 1990-et adott meg.
-	Minden Fél a hatályba lépést követő 2 éven belül minden új, illetve 8 éven belül minden
meglévő helyhez kötött forrás esetében alkalmazza az elérhető legjobb technikákat a II.
mellékletben foglaltak figyelembevételével, amely azonban ajánlás jellegű.
-	Minden Fél a hatályba lépést követő 2 éven belül minden új, illetve 8 éven belül minden
meglévő, a II. mellékletben megadott nagy forráskategóriákba tartozó forrás esetében
alkalmazza az V. mellékletben megadott határrétékeket
-	A Felek a VI. mellékletben megadott feltételekkel és időbeli ütemezés mellett
termékellenörző intézkedéseket vezetnek be (a benzin ólomtartalmára, egyes szárazelemek
és akkumulátorok higanytartalmára vonatkozó előírások).
-	A Felek a VII. melléklet figyelembevételével további termékgazdálkodási intézkedéseket
bevezetését is fontolóra veszik, amely azonban ajánlás jellegű.
-	A Felek kibocsátási leltárt kötelesek készíteni és fenntartani az I. mellékletben felsorol
nehézfémekről (ólom, kadmium, higany).
74
-	Minden Fél köteles a Jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek teljesítésére nemzeti stratégiát,
politikákat és programokat kidolgozni, amelyek segítségével teljesítik a Jegyzőkönyvből
eredő kötelezettségeiket. (5. cikk)
-	A Jegyzőkönyv Végrehajtó Testülete által megszabott időszakonként információt kell
szolgáltatni az ENSZ-EGB titkárságnak a Jegyzőkönyv végrehajtásáról tett intézkedésekről,
a kibocsátások alakulásáról. A végrehajtást bizottság fogja felülvizsgálni.
A nehézfém kibocsátások szabályozása az Európai Unió keretében is fontos kérdés. Az
Európai Közösség a Tanács 2001/379/EK határozata alapján csatlakozott a Jegyzőkönyvhöz.
A hazai levegőtisztaság-védelmi jogszabályok nehézfémekkel kapcsolatos előírásai
összahangban vannak a Jegyzőkönyvből származó kötelezettségeinkkel. Az előírt
követelmények végrehajtása elősegíti az egyes szennyezőanyagokat kibocsátó gazdasági
szakterületek termelési folyamatai korszerűsödését, ennek következtében csökkenni fog a
környezetterhelés.