﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2007 MARC 0 9.
T/2425. számú
törvényjavaslat
egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel
összefüggő módosításáról
Előadó: Dr. Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2007. március
2007. évi......törvény
egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő
módosításáról
A környezet védelmének általános szabályairól szóló
1995. évi Lili. törvény módosítása
l-§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 4. §-ának j)-l) pontja helyébe a következő 10-12. pont lép és ezzel
egyidejűleg a jelenlegi a)-i) pontok jelölése 1-9. pontra változik:
[4. § E törvény alkalmazásában:]
„10. környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen
veszélye;
11.	környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység
vagy mulasztás;
12.	környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására
környezetkárosodás következik be;”
(2)	A Kvt. 4.§-a a következő 13-18. ponttal egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi m)-
z) pontok jelölése 19-32. pontra változik:
[4. § E törvény alkalmazásában:]
„13. környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben
közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve
valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett mérhető jelentős
romlása;
14.	környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek más környezeti elem,
vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója;
15.	környezetkárosodást megelőző intézkedés: környezetveszélyeztetés esetén a
környezetkárosodás megelőzésére, vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésére
irányuló tevékenység, illetve intézkedés;
16.	helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy
intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli
állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására
vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;
17.	eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek
vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb
információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem
következik be;
18.	megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a
környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges,
ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével
kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés
2
költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a
monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét; ”
2-§
A Kvt. 42. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi bekezdés
jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A miniszter teljesíti a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikke
szerinti jelentési kötelezettséget.”
3-§
A Kvt. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő (l)-(2) bekezdés lép, ezzel egyidejűleg
a jelenlegi (2)-(3) bekezdések jelölése (3)-(4) bekezdésekre változik:
„(1) A központi költségvetés
a)	támogatja a Programban meghatározott kiemelt környezetvédelmi és a nemzetközi
kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását;
b)	támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az Információs
Rendszer kiépítése és működtetése, a közigazgatási ellenőrzés, az oktatás és ismeretterjesztés,
a kutatás, a társadalmi környezetvédelmi tevékenység területén;
c)	finanszírozza a környezetkárosodást megelőző intézkedések, a helyreállítási
intézkedések költségeit azon esetekben amikor az másra át nem hárítható;
d)	megtéríti a 102/A. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a
környezetveszélyeztetés, valamint a környezetkárosodás elhárításához és csökkentéséhez
szükséges intézkedések költségeit;
e)	megelőlegezi szükség esetén az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a
környezetkárosodást megelőző intézkedések, valamint a helyreállítási intézkedések költségeit.
(2)	Amennyiben a környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedések
költsége azért nem volt másra áthárítható, mert a környezethasználó, illetve az ingatlan
tulajdonosa ismeretlen volt, és ezen személyek utóbb ismertté válnak, az elvégzett
intézkedések költségeit - amennyiben a 102/A. § (1) bekezdése alapján azok alól nem
mentesülnek - a 102. § szerint viselni kötelesek.”
4-§
A Kvt. 64/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Természetes személyek ügyfél-azonosítójához tartozó személyazonosító adatokat, a
természetes személy ügyféli minőségének megszűnését követő 5 év elteltével törölni kell.”
5-§
A Kvt. 90. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi bekezdés
jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosítás esetén a
környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosítás hatásterületén levő ingatlan tulajdonosa,
valamint jogszerű használója ügyfélnek minősül.”
3
6.§
A Kvt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § (1) A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban
szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi
felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.
(2)	A környezethasználó köteles
a)	a környezetet veszélyeztető vagy azt károsító magatartástól tartózkodni, az általa
folytatott környezetveszélyeztető magatartást, valamint a környezetkárosítást abbahagyni;
b)	környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi
hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön
jogszabályban meghatározott információkat megadni;
c)	környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni
annak érdekében, hogy haladéktalanul ellenőrzése alá vonja, feltartóztassa, eltávolítsa vagy
más megfelelő módon kezelje a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító
tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és
az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott
szolgáltatások további romlását;
d)	környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot, vagy a külön
jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a
környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást
biztosítani;
e)	az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási
költségeket viselni.
(3)	A (2) bekezdés a) pontjában foglalt intézkedés elmaradása vagy eredménytelensége
esetén a környezetvédelmi hatóság, illetőleg a más hatóság által engedélyezett tevékenység
esetén a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyező hatóság, illetve a bíróság -
a környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás mértékétől függően - a tevékenység
folytatását korlátozza, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagy
megtiltja.
(4)	Ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában
(használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója)
tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan
tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg.
(5)	A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez
környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem
látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében - külön
jogszabályban meghatározott feltételek esetén — környezetvédelmi biztosítás kötésére
kötelezhető. A környezethasználó a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint
környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg vagy bizonyosan felmerülő
környezetvédelmi kötelezettségeire.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott tevékenységeket, valamint a biztosíték formáját és
4
mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait,
továbbá a környezetvédelmi biztosítás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
7-§
A Kvt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“102. § (1) A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség -
az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve
környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és
birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosító, illetve
környezetveszélyeztető magatartást folytatták.
(2)	A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan
tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez
kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is.
(4)	Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben
korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a
környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók
jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges.”
8.§
A Kvt. a következő címmel, valamint 102/A. §-sal egészül ki:
„Közigazgatási jogi felelősség
102/A. § (1) A környezethasználó mentesül a közigazgatási jogi felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy a környezetveszélyeztetés vagy a környezetkárosodás
a)	fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, továbbá természeti
katasztrófa;
b)	jogerős, kötelezést tartalmazó hatósági vagy bírósági határozat végrehajtásának
közvetlen következménye.
(2)	A környezethasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott
környezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamint környezetkárosodás esetén
a helyreállítási intézkedések megtétele során
a)	elsődleges helyreállítási intézkedésként a környezetnek vagy valamely környezeti
elemnek, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak az eredeti állapotát, vagy
ahhoz közeli állapotát helyreállítani;
b)	kiegészítő helyreállítási intézkedésként amennyiben az elsődleges helyreállítási
intézkedés nem vezet eredményre,
ba)	a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a
környezeti elem által nyújtott szolgáltatást erre alkalmas környezeti elem által nyújtott
szolgáltatással pótolni;
bb)	ha a ba) pontban meghatározott pótolás sem vezet eredményre, a környezeti elemet
vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást - a károsodott környezeti elem vagy
szolgáltatás becsült költségével megegyező erre alkalmas környezeti elemmel vagy
környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni.
(3)	A környezethasználó kompenzációs helyreállítási intézkedésként köteles megtenni
mindazon intézkedéseket a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott
környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes
pótlásához szükséges.
(4)	A környezetvédelmi hatóság kötelezheti a környezethasználót, hogy szolgáltasson
információt a környezetkárosodás közvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély
gyanújával kapcsolatos esetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett károkról.
Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott információt nem tartja megfelelőnek,
kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.
(5)	A környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdésben, illetve a 101. § (2) bekezdés c)-d)
pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően
a)	kötelezi a környezethasználót az e törvényben és a külön jogszabályokban
meghatározott szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint helyreállítási intézkedések
megtételére;
b)	megteheti a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási
intézkedéseket saját maga, illetve azt mással elvégeztetheti.
(6)	Ha több környezetkárosodás, illetve több környezeti elemet érintő környezetkárosodás
egyidejű helyreállítása szükséges és a helyreállítás egyidejű megvalósítására nincs lehetőség,
a környezetvédelmi hatóság dönt a környezetkárosodások helyreállításának sorrendjéről. A
környezetvédelmi hatóság döntése során figyelembe veszi a környezetkárosodások jellegét,
kiterjedését, súlyosságát, a természetes regenerálódás lehetőségét, továbbá a
környezetkárosodásoknak az emberi egészségre jelentett kockázatát is.
(7)	A környezethasználó az (1) bekezdésben meghatározott mentesülés esetében is köteles
megtenni a környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosodás elhárításához, valamint
csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, valamint a (2) bekezdésben foglalt intézkedéseket.
(8)	Ha az alkalmazott a munkaviszonyával, illetve a szövetkezeti tag a tagsági viszonyával
összefüggésben okoz környezetveszélyeztetést, vagy környezetkárosodást, akkor a
felelősséget a munkáltatóval vagy a szövetkezettel szemben lehet érvényesíteni.
(9)	A megbízott által ilyen minőségében okozott környezetveszélyeztetésért, vagy
környezetkárosodásért a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felel.”
9.§
A Kvt. a következő 102/B. §-sal egészül ki:
„102/B. § (1) Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés
költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, a
környezetvédelmi hatóság a finanszírozott költségek összegének erejéig a környezethasználó
ingatlanvagyonára a Magyar Állam javára jelzálogjog, ennek biztosítására pedig elidegenítési
és terhelési tilalom bejegyezését rendeli el. Ha a környezethasználó ingatlanvagyonának
értéke a központi költségvetés által finanszírozott összegre nem nyújt kellő fedezetet, a
környezetvédelmi hatóság a környezethasználó ingó vagyonára is elrendeli a jelzálogjog
bejegyzését.
(2)	A kincstár törlési engedélye alapján törölni kell a Magyar Állam javára bejegyzett
jelzálogjogot, ha a környezethasználó a központi költségvetés által finanszírozott összeget a
kármentesítések célját szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat részére megtéríti.
(3)	A környezetvédelmi hatóság a környezethasználóval szemben a költségek megtérítését
az intézkedések befejezésétől vagy a környezethasználó azonosításától számított Öt éven belül
követelheti, attól függően, hogy melyik következik be később.”
• 10. §
A Kvt. a következő 102/C. §-sal egészül ki:
„102/C. § (1) Más tagállamot is érintő környezetveszélyeztetés,	valamint
környezetkárosodás esetén az érintett tagállamokkal együtt kell működni a	szükséges
megelőzési, illetve helyreállítási intézkedések megvalósítása, továbbá a	megfelelő
tájékoztatás érdekében.
(2)	Ha a környezetkárosodás más államot is érinthet, a miniszter megfelelő
tájékoztatással látja el a környezetkárosodás tekintetében az érintett államot.
(3)	A miniszter jelenti az Európai Bizottságnak, illetve a többi érintett tagállamnak a
szükséges megelőzési, illetve helyreállítási intézkedésekre vonatkozó javaslatával együtt -
ideértve a megelőzés és a helyreállítás költségeit is - ha a környezetvédelmi hatóságok
illetékességi területükön olyan környezetkárosodást fedeztek fel, amely nem az ország
területén keletkezett.”
11.	§
A Kvt. 110. §-a (7) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
második t) pont u) pontra változik:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„v) rendeletben szabályozza a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának
rendjét.”
12. §
A Kvt. 110. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel
egyetértésben a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny területeket rendeletben tegye közzé.”
13.	§
A Kvt. 111. §-a következő i) ponttal egészül ki:
J) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a
környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről.”
7
A természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény módosítása
14 .§
A természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 77. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„77. § A természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott előírások teljesítése
érdekében az ügyfeleket kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, különösen a károsodott
természeti érték és terület, továbbá a védett természeti érték és terület helyreállítására, illetve
a 78/A. § esetében a Kvt. és a külön jogszabályokban meghatározottak szerinti megelőzési,
illetve helyreállítási intézkedésre.”
15.	§
A Tvt. a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § Az egyes külön jogszabályokban meghatározott fajoknak és élőhelyeiknek, költő
és pihenőhelyeinek, természetes élőhelyeknek, védett természeti területeknek és védett
természeti értékeknek a Kvt. 4. §-ának 10. pontjában meghatározott veszélyeztetése, valamint
13.	pontjában meghatározott károsodása esetén a károsodás mértéke megállapításának
szempontjait, valamint a környezetkárosodás megelőzésének és helyreállításának rendjét a
Kormány rendeletben határozza meg.”
16.	§
A Tvt. 85. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a(z):J
„aj Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 10. § (1) bekezdésében, 41/A. § (1)
bekezdésében, 44. § (6) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 59. § (4) bekezdésének első
mondatában, 63. § (3) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 72. § (5) bekezdésében, 73. §
(2) bekezdésében, 78/A. §-ában, 80. § (6) bekezdésében”
[foglaltakat.]
17.	§
A Tvt. 86. §-a következő c) ponttal egészül ki:
[86. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
,,c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a
környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről.”
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
18.	§
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 46. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Hulladékkal történt környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a
Kvt. rendelkezései szerint kell eljárni.
8
(2)	Hulladéklerakó létesítmény esetében a létesítménnyel, illetőleg a lerakott hulladékkal
okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény lezárásától számított 30 év.”
19.	§
A Hgt. 60. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[60. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
,jf) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a
környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről.”
A vízgazdálkodásró] szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
20.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 18. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a vizeket veszélyezteti vagy károsítja,
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti
felelősséggel tartozik, illetve a vízügyi hatóság által meghatározott intézkedések megtételére
köteles.
(2)	A vízminőség környezetkárosodása megelőzésének és elhárításának rendjét a
Kormányrendeletben állapítja meg.”
21. §
A Vgt. 19. §-a (l)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az
(5)	bekezdés jelölése (2) bekezdésre változik:
„(1) A 18. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából károkozónak minősül a halászati jog
gyakorlója, ha a halpusztulás és az azzal okozott vízminőségi kár a halászatra vonatkozó
előírások megszegésével és nem vízszennyezés, illetve vízminőségromlás miatt következett
be.”
22. §
A Vgt. 45/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
[45/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai
közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 199L december 16-án aláírt Európai
Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával
összhangban]
,,d) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről
szóló 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel”
[összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.]
9
Záró rendelkezések
23.	§
(1)	Ez a törvény 2007. április 30-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Vgt. 32. §-ában a
„ , minőségi” szövegrész hatályát veszti.
(2)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megvalósított környezetkárosításokra,
valamint környezetveszélyeztető magatartásokra kell alkalmazni. Mulasztás által
megvalósított környezetkárosítás vagy környezetveszélyeztetés esetén az akkor hatályos
szabályokat kell alkalmazni, amikor a környezethasználó a környezetkárosodást vagy
környezetveszélyeztetést megakadályozhatta volna.
24.	§
Ez a törvény (több más jogszabállyal együtt) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása
tekintetében a környezeti felelősségről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK
irányelvének (2004. április 21.) való megfelelést szolgálja.
10
Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő
módosításáról szóló törvényjavaslat indokolása
Általános indokolás
A Javaslat a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti
felelősségről szóló európai parlamenti és tanácsi 2004/35/EK irányelv (a továbbiakban:
Irányelv) jogharmonizációját valósítja meg a környezet védelmének általános szabályairól
szóló 1995. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Kvt.), a természet védelméről szóló 1996. évi
Lili. törvény (a továbbiakban: Tvt.), a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény
(a továbbiakban: Hgt.), valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a
továbbiakban: Vgt.) módosításával.
Az Irányelvben foglalt alapvető rendelkezések ma is élnek a hazai környezetvédelmi
jogban, egyes esetekben szélesebb körben szabályozva a szennyező fizet elvét, más esetben
- tipikusan a természetvédelem területén - szűkebben. így ismeri a hazai jog a
környezetkárosodás fogalmát, a környezet veszélyeztetéséért, szennyezéséért, illetve
károsításáért való büntetőjogi, polgár jogi, közigazgatási jogi felelősséget.
A Kvt. 101. §-a alapján bárki, aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet
veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, felelősséggel tartozik. Azaz a hazai jog az Irányelvnél
szélesebb körben határozza meg a károkozó fogalmát, illetve egy szigorított felelősségi
rendszert - a károkozó vétkességétől független -, úgynevezett objektív felelősségi formát
alkalmaz, amely nem vizsgálja még védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott
károk esetében sem a károkozó vétkességét (gondatlanságát vagy szándékosságát).
A Javaslat az előzőekben foglaltak alapján a hazai környezetvédelmi jog értékeinek
megőrzésével tesz eleget a jogharmonizációs kötelezettségnek.
A Javaslat az Irányelvvel összhangban szabályozza, hogy a környezethasználó
mentesülhet az közigazgatási jogi felelősség alól abban az esetben, ha kétséget kizáróan
bizonyítani tudja, hogy a környezetkárosodás bírósági, illetve hatósági kötelezés vagy
fegyveres összeesküvés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, természeti katasztrófa
közvetlen következménye.
Pontosítja a Javaslat az Irányelvnek megfelelően a Kvt. fogalomrendszerét is, így a
környezetkárosodás fogalmát, bevezeti a környezetkárosodást megelőző intézkedés, a
helyreállítási intézkedés, a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás (egy adott környezeti
elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott szerepe), valamint
az eredeti állapot és a megelőzési, illetve helyreállítási költség fogalmát.
Az Irányelv legfontosabb alapelve a „szennyező fizet” elvének megfelelően az, hogy aki
környezetkárosodást okoz, annak viselnie kell a szükséges környezetkárosodást megelőző,
illetve a helyreállítási intézkedések költségeit, ideértve a kár, illetve a kárveszély
felmérésének költségeit is. Az Irányelv rendelkezésével összhangban - 8. cikk (2) bekezdés -
mely szerint, ha a gazdasági szereplő helyett az illetékes hatóság jár el, megfelelő garanciális
szabályokat (pl. dologi jogi biztosíték vagy más megfelelő garancia) kell kiépíteni annak
érdekében, hogy biztosítva legyen az illetékes hatóság által a gazdasági szereplő helyett viselt
költségek behajtása. Ennek megfelelően a Javaslat a Kvt. olyan irányú módosítását
tartalmazza, amely szerint a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére a Magyar Állam
javára jelzálogjogot kell bejegyezni a környezethasználó vagyonára, ha a környezetkárosodást
11
megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi
költségvetés finanszírozta.
Az előzőekben foglaltakon túl tartalmazza még a javaslat, hogy a környezethasználónak
milyen „intézkedéseket” kell megtennie. Ezek a Kvt. jelenleg hatályos rendelkezéseinek a
pontosítását jelentik, hiszen az alapelemeket (a környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés
megszüntetését, környezetkárosítás abbahagyását, az általa okozott károkért való helytállást, a
károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítását) már szabályozza a törvény. Ezen túl
a következőkkel történő kiegészítése szükséges: azonnali tájékoztatási kötelezettség a
környezetvédelmi hatóság felé; a szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint
helyreállítási intézkedéseket megtételére kötelezés; a további környezetkárosodás, valamint a
környezeti erőforrások által nyújtott szolgáltatások további romlásának megakadályozása.
Figyelemmel arra, hogy a Tvt. 3. §-ának (2) bekezdésében, valamint a Hgt. 2. §-ának (4)
bekezdésében foglaltak alapján a természetvédelemmel, illetve a hulladékgazdálkodással
összefüggő, az adott törvényben nem szabályozott kérdésekben a Kvt. rendelkezéseit kell
alkalmazni (azaz mögöttes jogszabályként érvényesül), nem indokolt a Tvt., illetve a Hgt.
esetében a Kvt. rendelkezéseivel párhuzamos szabályokat megalkotni. Ez alapján a Tvt.
esetében egy kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés kerül
megalkotására a természetben okozott károk mértékének megállapításához, valamint a
kármentesítés szabályaihoz. A Hgt. esetében a Kvt.-vel való párhuzamos szabályozás
megszüntetése érdekében a Javaslat arra nézve tartalmaz rendelkezést, hogy hulladékkal
történt környezetveszélyeztetés, illetve környezetkárosítás esetén is a Kvt. rendelkezései
szerint kell eljárni, azaz a környezethasználó a Kvt.-ben meghatározott felelősséggel tartozik.
A Vgt. esetében meghatározza a Javaslat, hogy a vizek veszélyeztetése, szennyezése vagy
károsítása esetén a környezethasználó a Kvt. szerinti felelőséggel tartozik, továbbá
felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy a környezetkárosodás megelőzésének és
elhárításának rendjét a vízminőség tekintetében rendeletben szabályozza.
12
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti
felelősségről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelvében (a
továbbiakban: Irányelv) foglalt rendelkezésekkel összhangban kiegészíti, illetve helyesbíti a
környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény (a továbbiakban:
Kvt.) fogalomrendszerét. Ennek megfelelően pontosítja a környezetkárosodás fogalmát az
Irányelv 2. cikkének 1-3. pontjában foglaltakkal összhangban, illetve bevezeti az Irányelv 2.
cikkének 13. pontjában foglaltaknak megfelelően a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás,
10. és 11. pontjában foglaltaknak megfelelően a környezetkárosodást megelőző intézkedés és
a helyreállítási intézkedés, 14. pontjában foglaltak alapján az eredeti állapot, továbbá 16.
pontjában foglaltaknak megfelelően a megelőzési, illetve helyreállítási költség fogalmát.
A 2.§-hoz
A Javaslat alapján a környezetvédelemért felelős miniszter teljesíti az Irányelv 18. cikkében
és VI. mellékletében meghatározott adatszolgáltatást, mely szerint a tagállamok legkésőbb
2013. április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz az Irányelv végrehajtása során
gyűjtött tapasztalataikról.
A 3. §-hoz
A Javaslat pontosítja a központi költségvetésnek a környezetveszélyeztetéssel, illetve
környezetkárosodással összefüggésben a finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseit. Az
Irányelv 8. cikkében foglaltak alapján a megelőző, valamint a helyreállítási intézkedések
költségeit fő szabályként a környezethasználónak kell viselnie. Ennek megfelelően a központi
költségvetés abban az esetben finanszírozza a megelőző, valamint a helyreállítási
intézkedések költségeit, ha az másra át nem hárítható, a törvény 101. §-ban , illetve a 102. §-
bán foglalt (a tulajdonos, a birtokos (használó, illetve a vevő) mögöttes felelősségre is
figyelemmel. így a központi költségvetés finanszírozza a költségeket, ha a környezethasználó
nem ismert, fizetésképtelen, illetve ha a környezethasználó mentesül a közigazgatási jogi
felelősség alól.
A Javaslat alapján abban az esetben, ha a környezethasználó mentesül a felelősség alól az
általa viselt költségeket - az Irányelv 8. cikkével összhangban - a központi költségvetés
megtéríti a számára.
Ezzel egyidejűleg azt is szabályozza a Javaslat, hogy indokolt esetben legyen lehetősége a
központi költségvetésnek a megelőző, valamint a helyreállítási intézkedések költségeinek
megelőlegezésére.
A 4. §-hoz
A Kvt. 49. §-ának (1) bekezdése értelmében a környezetvédelemért felelős miniszter a
környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési
adatainak gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására Országos Környezetvédelmi
Információs Rendszert (OKIR-t) létesít és működtet. A Kvt. 64/A. §-ának (2) bekezdése
meghatározza, hogy a természetes személyekről és a gazdálkodó szervezetekről milyen
13
adatokat lehet nyilvántartani. Ezzel összefüggésben a Javaslat meghatározza az adatkezelés
határidejét a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény 3. § -ának (3) bekezdésével összhangban.
Az 5. §-hoz
Az Irányelv 12. cikke (1) bekezdésével összhangban a Javaslat pontosítja az ügyfél fogalmát
azzal, hogy környezetveszélyeztetés, valamint a környezetkárosítás esetén a hatásterületén
levő ingatlan tulajdonosát, valamint jogszerű használóját is ügyfélnek minősíti.
A 6. §-hoz
A Javaslat egyértelműen meghatározza a jogi felelősség általános alapjait, illetve ettől
elkülönítve, külön szakaszban szabályozza a közigazgatási felelősség rendjét.
A Javaslat meghatározza a környezethasználó általános kötelezettségeit, így köteles a
környezetveszélyeztető magatartást, környezetkárosítást abbahagyni, az eredeti vagy az ahhoz
közeli állapotot helyreállítani, a környezetvédelmi hatóságot tájékoztatni. Egyértelműen
meghatározza a Javaslat, hogy a környezethasználó köteles viselni a megelőző, valamint a
helyreállítási intézkedések költségeit, illetve mindazt a költséget — az Irányelv 2. cikkének 16.
pontjában foglalt költség fogalommal összhangban -, amely ezzel összefüggésben felmerült.
A Javaslat alapján a környezethasználó - az Irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjával
összhangban - minden lehetséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a
további környezetkárosodást megakadályozza.
A Javaslat új elemként határozza meg az ingatlan tulajdonosának, birtokosának
(használójának) tűrési kötelezettségét, azaz ha a megelőzési, valamint a helyreállítási
intézkedések elvégzéséhez más tulajdonában álló ingatlant is igénybe kell venni a tulajdonos,
illetve a birtokos (használó) köteles az intézkedések elvégzésének időtartamáig az
ingatlanának igénybevételét tűrni.
A 7. §-hoz
A Javaslat a környezetveszélyeztető magatartásért, valamint a környezetkárosításért fennálló
felelősség érvényesítése érdekében az állam környezetvédelmi érdekeit hivatott érvényesíteni
ingatlan átruházása esetén, abban az esetben, ha jogerős bírósági vagy hatósági határozat a
tartós környezetkárosodás tényét az átruházandó ingatlan vonatkozásában megállapította.
A 8. §-hoz
A Javaslat meghatározza az Irányelv 4. cikkének, valamint 8. cikke (3) bekezdése b)
pontjának megfelelően a közigazgatási jogi felelősség alóli mentesülési lehetőségeket. Azaz
mentesülhet a közigazgatási felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a
környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás fegyveres összeütközés, természeti
katasztrófa stb., illetve jogerős kötelezést tartalmazó hatósági (bírósági) határozat
végrehajtásának következménye. A Javaslat alapján azonban a környezethasználó ebben az
esetben is köteles a kárenyhítési kötelezettségének eleget tenni (Kvt. 102/A. §-ának (9)
bekezdése).
Az Irányelv II. mellékletével összhangban a Javaslat meghatározza a környezetkárosodás
esetén a helyreállítás „fokozatait”, így az elsődleges helyreállítást, a kiegészítő helyreállítást.
14
A Javaslat alapján a környezethasználó a környezetvédelmi hatóságnak jogában áll köteleznie
a szükséges megelőző, illetve a helyreállítási intézkedések megtételére, illetve indokolt
esetben saját maga is megteheti, illetve mással is elvégeztetheti.
A Javaslat az Irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban tartalmaz rendelkezést arra
nézve, hogy több környezetkárosodás esetén - amennyiben egyidejűleg a helyreállítás nem
lehetséges - a környezetvédelmi hatóság dönthessen arról, hogy a helyreállítási
intézkedéseket milyen sorrendben kell megtenni.
A Javaslat új elemként a környezeti kárért való felelősség érvényesítése érdekében bevezeti a
megbízó, illetve a megbízott egyetemleges felelősségét, illetve szabályozza az alkalmazott
által okozott környezetveszélyeztetésért, környezetkárosodásért való felelősséget is.
A 9. §-hoz
Az Irányelv 8. cikke alapján dologi jogi biztosíték vagy más megfelelő garancia érvényesítése
útján meg kell térítetni a károkozó gazdasági szereplővel a hatóság által helyette viselt
költségeket. Ezt figyelembe véve a Javaslat megteremti annak törvényi alapját, hogy a
környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére a Magyar Állam javára jelzálogjog
bejegyzésére kerüljön sor a környezethasználó vagyonára, amennyiben a környezetkárosodást
megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi
költségvetés finanszírozta. A jelzálogjog biztosítására a Javaslat alapján elidegenítési és
terhelési tilalom is bejegyzésre kerül.
A Javaslat alapján a Kincstár köteles töröltetni a Magyar Állam javára bejegyzett
jelzálogjogot, ha a központi költségvetés által finanszírozott költségeket a környezethasználó
a Magyar Állam javára megtéri ti.
A 10. §-hoz
A Javaslat az Irányelv 15. cikkének megfelelően meghatározza a több tagállamot is érintő
környezetkárosodás esetén az érintett tagállamok közötti együttműködési kötelezettséget,
illetve a Bizottság tájékoztatási kötelezettségét olyan környezetkárosodást esetében, amely
nem az ország területén keletkezett.
A 11. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány számára a környezetkárosodás megelőzéséről és
elhárításról (kárelhárításról) szóló kormányrendelet megalkotására.
A 12. §-hoz
A Javaslat a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló
27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben meghatározott egyes nitrátérzékeny területek közzététele
érdekében miniszteri rendelet kiadására tartalmaz felhatalmazó rendelkezést. A törvényi
szintű felhatalmazás megteremtése a szubdelegáció tilalmát érvényesíti, figyelemmel arra,
hogy a jelzett miniszteri rendelet kiadására jelenleg kizárólag a 27/2006. (II.7.) Korm.
rendelet tartalmaz felhatalmazást.
15
A 13. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Kvt. 111. §-át a jogharmonizációs záradékkal.
A 14-16. §-hoz
A Javaslat a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény módosítására tesz javaslatot a
Kvt. módosításaival összhangban.
A Javaslat egyértelműen meghatározza, hogy a külön jogszabályban meghatározott fajok és
élőhelyeik, valamint védett természeti területek és értékek esetében a megelőzési, valamint a
helyreállítási intézkedések során a Kvt., valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések
szerint kell eljárni.
Egyben felhatalmazást ad a Javaslat a Kormány részére, hogy rendeletben határozza meg
egyes fajok és élőhelyeik közvetlen veszélye esetén a károsodás mértéke megállapításának
szempontjait, valamint a károsodás helyreállításának szabályait, ideértve a szükséges
környezetkárosodást megelőző és helyreállítási intézkedések szabályait is.
A 17. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Tvt. 86. §-át a jogharmonizációs záradékkal.
A 18. §-hoz
A Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítására tesz
javaslatot a Kvt. módosításaival összhangban.
A Kvt.-vel való párhuzamos szabályozás megszüntetése érdekében a Javaslat arra nézve
tartalmaz rendelkezést, hogy hulladékkal történt környezetveszélyeztetés, illetve
környezetkárosítás esetén is a Kvt. rendelkezései szerint kell eljárni, azaz a környezethasználó
a Kvt.-ben meghatározott felelősséggel tartozik. A Kvt. rendelkezéseihez képest speciális
szabályozást tartalmazó rendelkezést, mely szerint hulladéklerakó létesítmények esetében a
létesítménnyel, illetőleg a lerakott hulladékkal okozott környezetkárosodás esetében a
károkozás elévülési határideje 30 év, a Javaslat továbbra is fenntartja.
A 19. §
A Javaslat kiegészíti a Hgt. 60. §-át a jogharmonizációs záradékkal.
A 20-21. §-hoz
A Javaslat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítására tesz javaslatot a
Kvt. módosításaival összhangban. Meghatározza a Javaslat, hogy a vizek veszélyeztetése,
szennyezése vagy károsítása esetén a környezethasználó a Kvt. szerinti felelősséggel tartozik.
A Javaslat felhatalmazást tartalmaz a Kormány részére, hogy a környezetkárosodás
megelőzésének és elhárításának rendjét a vízminőség tekintetében rendeletben szabályozza.
A 22. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Vgt. 45/A. §-át a jogharmonizációs záradékkal.
16
A 23. §-hoz
A Javaslat a hatálybalépés időpontját 2007. április 30-ával határozza meg összhangban az
Irányelv 19. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel. Egyidejűleg - az Irányelv 17.
cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően - megállapítja, hogy rendelkezéseit a
hatálybalépése után bekövetkezett környezetkárosításokra, valamint környezetveszélyeztető
magatartásokra kell alkalmazni.
A 24. §-hoz
A Javaslat jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
17