﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2007 MARC 1 4.
T/2481. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
2007. március
2
2007. évi.... törvény
a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
l.§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üvtv.) 8. §-a (1)
bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli
minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett
tudomást.”
2.§
Az Üvtv. 12/A. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a következő
ügyekben:)
,,d) felvétel az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről
vezetett nyilvántartásba, valamint törlés e nyilvántartásból.”
3.§
Az Üvtv. a 12/A. §-t követően a következő alcímmel és 12/B. §-sal egészül ki:
„ Elektronikus aláírás használata ügyvédi tevékenység végzése során
12/B. § (1) Ügyvédi tevékenység végzése során - ha jogszabály az ügyvéd számára
elektronikus aláírás használatát írja elő - csak a következő feltételeknek megfelelő minősített
elektronikus aláírás használható:
a)	az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató
feltüntette az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását;
b)	a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes
visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül
közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a
tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.
3
(2)	A hitelesítés-szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus aláírást csak abban az
esetben bocsáthatja ki, ha az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását részére a területi
ügyvédi kamara igazolta.
(3)	A hitelesítés-szolgáltató értesíti a területi ügyvédi kamarát a tanúsítvány
kibocsátásáról.
(4)	Az ügyvéd az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 13. §-a szerinti
tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a területi
ügyvédi kamarát is.
(5)	Az ügyvéd nem használhatja az elektronikus aláírást, ha
a)	kamarai tagsága megszűnt,
b)	ügyvédi tevékenységének gyakorlását felfüggesztették,
c)	ügyvédi tevékenységét szünetelteti,
d)	az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az
aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.
(6)	A területi ügyvédi kamara az (5) bekezdés a)-c) pontjában, az ügyvéd a d) pontjában
foglalt esetben kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó
tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.
(7)	A hitelesítés-szolgáltató a tanúsítvány érvényességét a területi ügyvédi kamara
megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.”
4-§
Az Üvtv. a 27/A. §-t követően a következő alcímmel és 27/B-D. §-sal egészül ki:
„A személyazonosság ellenőrzése
27/B. § (1) Okirat ellenjegyzése során az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél és a fél
jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja (a továbbiakban együtt ezen alcím alatt: fél) által
a)	a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére
bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és
b)	a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági
igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány)
nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének
megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a
járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi
4
idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban ezen alcím alatt együttesen: nyilvántartás)
adatait feldolgozó hatóságot.
(2)	Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés
iránti megkeresést az ügyvéd elektronikus aláírásával látja el.
(3)	A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt
ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését
megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a
tanúsítványt visszavonta.
(4)	Az okirat elkészítése előtt az ügyvéd köteles a felet az ellenőrzés megkezdését
megelőzően írásban tájékoztatni az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról, módjáról és tartalmáról, a
közreműködés megtagadásának kötelezettségéről, a 27/D. § (2) bekezdésében megjelölt
bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.
(5)	A fél ellenőrzéshez történő írásbeli hozzájárulása esetén az ellenőrzés a fél
következő adataira terjed ki:
a)	természetes személyazonosító adatai,
b)	állampolgársága, hontalansága, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetőleg
EGT-állampolgár j ogállása,
c)	lakcíme,
d)	arcképmása,
e)	aláírása,
f)	az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló
hatósági igazolványának okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott
következő tények:
fa)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,
fb)	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti
tények és az okmány érvényességi ideje,
fc)	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. §-
ának i)-j) pontjai szerinti tények,
fd)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja,
valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100.
§-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.
(6)	Ha a fél az ellenőrzéshez nem járult hozzá, az ellenőrzés csak az igazolvány (5)
bekezdés f) pontjában foglalt adataira terjedhet ki.
5
(7)	Ha a jognyilatkozatot tevő fél helyett meghatalmazott jár el, a meghatalmazásnak az
ellenőrzés lehetővé tétele érdekében a félnek és meghatalmazottjának az (5) bekezdés a)-c) és
e)-f) pontjaiban megjelölt adatait kell tartalmaznia.
(8)	Az ügyvéd az adatigénylés iránti megkeresésében köteles a jogügyletet, amelyre a
megbízást kapta azonosításra alkalmas módon megjelölni és az adatigénylésről, valamint az
azzal érintett jogügyletről nyilvántartást vezetni.
(9)	A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot lefolytató kamarai szerv a tényállás
megállapítása céljából és ahhoz szükséges mértékben adatot igényelhet az adatigénylésről
vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból.
21 IC. § (1) Az ügyvéd az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba
foglalással, valamint ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat
kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a fegyelmi eljárást lefolytató
ügyvédi kamara részére továbbíthatja.
(2) Az ügyvéd az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti;
azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni és 5 év őrzést követően megsemmisíteni.
27/D. § (1) Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha
a)	a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,
b)	a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy
c)	az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását
vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs
nyilvántartva.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja esetén az igazolvány jogosulatlan felhasználásának
megakadályozása céljából az ügyvéd köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat
felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban
bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni.
(3)	A bejelentésnek tartalmaznia kell
a)	az okirat számát, típusát,
b)	az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt körülmények fennállását,
c)	az igazolvány bemutatásának helyét és idejét,
d)	a bejelentő nevét, aláírását, valamint bélyegzőjének lenyomatát.
(4)	Az ügyvéd bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási
kötelezettsége megsértésének.
(5)	Ha a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történő lekérdezése az okirat
aláírásának alkalmával technikai okokból nem lehetséges, az a jognyilatkozat okiratba
6
foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést — ha azt egyébként szükségesnek tartja -
utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt
követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi.”
5.§
Az Üvtv. a 27/D. §-t követően a következő alcímmel és 27/E. §-sal egészül ki:
„ Cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan ellenőrzése
27/E. § Cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az
ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító
okiratok alapján ellenőrzi azt, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által az
okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég
tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá ellenőrizheti azt, hogy az más
cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ezen
ellenőrzés eredményeként az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként,
telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a
közreműködést megtagadni.”
6.	§
Az Üvtv. 84. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Alkalmazott ügyvéd az, aki tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával
létrejött munkaviszony alapján végzi. Az alkalmazott ügyvéd az 5. § (1) és (3) bekezdésben
megjelölt tevékenységeket önállóan nem láthatja el; azokban kizárólag az ügyvéd felelősségi
körén belül, és utasításai alapján működhet közre.
(2)	Az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés
keretei között végezheti tevékenységét. Az alkalmazott ügyvéd a munkáltatója egyetértésével
helyettesíthet más ügyvédet.”
7.§
(1)	Az Üvtv. 89/E. §-ának (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(A névjegyzék tartalmazza az európai közösségi jogász)
,,n) ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás
tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát, valamint a hitelesítés-szolgáltató
megnevezését,
o)	jogosultságát az elektronikus cégeljárásban való részvételre.”
7
(2) Az Üvtv. 89/E. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül a c) és n) pontban felsorolt adatok nem
nyilvánosak.”
8- §
Az Üvtv. 112. §-ának (1) bekezdése a következő új l) ponttal egészül ki és a
jelenlegi l) pont megjelölése m) pontra változik:
[A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]
J) az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás
használatával és a hozzá kapcsolódó ügyvédi kamarai feladatokkal kapcsolatos részletes
szabályokról,”
9-§
Az Üvtv. 116. §-ának (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédjelölt
következő adatait tartja nyilván:)
„m) sl kamarai tagnak az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett
elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát, valamint a hitelesítés-
szolgáltató megnevezését,
n) a kamarai tag jogosultságát az elektronikus cégeljárásban való részvételre.”
10.	§
Az Üvtv. a következő 133/A. §-sal egészül ki:
„133/A. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg
a)	azoknak az ügyeknek a nyilvántartására vonatkozó szabályokat, amelyekben a
27/B. § szerinti ellenőrzésre kerül sor,
b)	az okiratok ellenjegyzése során a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatos
eljárásnak, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyvédi kamarai feladatok ellátásának a
részletes szabályait,
c)	az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek és a külföldi jogi
tanácsadók igazolványára vonatkozó részletes szabályokat.”
A közjegyzőkről szóló 1991. éviXLI. törvény módosítása
11.	§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 5. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A közjegyző a közreműködését e törvényben említetteken kívül más okból nem
tagadhatja meg. A közjegyző közreműködését végzéssel tagadja meg, a végzést írásban kell
közölni azzal a féllel, aki a közjegyzőt a közreműködésre felkérte.
(2)	A közreműködést kérő fél a végzés felülvizsgálatát kérheti a közjegyző székhelye
szerinti megyei bíróságtól. A bíróság a végzést a közigazgatási nemperes eljárás szabályai
szerint vizsgálja felül azzal, hogy végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a végzést hatályon
kívül helyezi és a közjegyzőt az eljárás lefolytatására utasítja. A bíróság határozata ellen
felülvizsgálatnak nincs helye.”
12. §
A Kjtv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyzőt - ha törvény kivételt nem tesz - az eljárása során tudomására jutott
adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői
működésének megszűnése után is fennmarad.”
13.	§
A Kjtv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara választmányának felhatalmazása alapján a
közjegyző javára és érdekében a felelősségbiztosítás kötelező értékéig a Magyar Országos
Közjegyzői Kamara köti meg a felelősségbiztosítást; a kiegészítő felelősségbiztosítás
megkötésére ebben az esetben is a közjegyző jogosult.”
14.	§
A Kjtv. 21/A. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hivatali elektronikus aláírásként olyan minősített elektronikus aláírás használható,
amely megfelel a következő feltételeknek:
a)	az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató
feltüntette annak a tényét is, hogy az aláíró közjegyző vagy közjegyzőhelyettes;
b)	a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes
visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül
9
közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a
tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.
(4)	A hivatali elektronikus aláírás nem használható, ha
a)	az aláíró közjegyzői szolgálata megszűnt vagy az aláírót törölték a közjegyző-
helyettesi névjegyzékből,
b)	az aláírót szolgálata alól felfüggesztették, vagy vele szemben határozott időre
szóló, hivatalból való felfüggesztés fegyelmi büntetést szabtak ki,
c)	az aláíró közjegyzői szolgálatát szünetelteti,
d)	az aláíró az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást,
hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.
(5)	A kamara a (4) bekezdés a)-c) pontjában, az aláíró a d) pontjában foglalt esetben
kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány
érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.
(6)	A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét
a kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.”
15.	§
A Kjtv. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítása és felelőssége mellett önállóan intézhet
közjegyzői ügyeket; a tanúsítvány kivételével az általa készített közjegyzői okirat
érvényességéhez, közjegyzői okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyzőnek az
okiratra vezetett ellenjegyzése szükséges.”
16.	§
A Kjtv. 49/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/B. § A területi kamara elnöksége a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest és a
közjegyzőjelöltet a külön jogszabály szerinti igazolvánnyal látja el.”
17.	§
A Kjtv. a következő 49/C. §-sal egészül ki:
„49/C. § (1) A területi kamara a közjegyzőkről és közjegyzőhelyettesekről vezetett
nyilvántartásának a (2) bekezdésben foglalt adatait — a h) és i) pontban foglaltak kivételével — a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére átadja, amely az adatokat a külön törvény
rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli. A (2) bekezdésben foglalt adatoknak a területi
10
kamara nyilvántartásából történő törlését követően azokat haladéktalanul törölni kell a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásából.
(2)	A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása a következő adatokat
tartalmazza:
a)	a közjegyző és a közjegyzőhelyettes családi és utóneve, születési neve,
b)	a közjegyző székhelye, illetékességi területe,
c)	a közjegyzői kinevezés napja,
d)	a hivatalba lépés időpontja,
e)	az áthelyezés időpontja,
f)	a közjegyző szolgálati viszonya szünetelésének vagy felfüggesztésének ténye,
g)	a közjegyzőhelyettest alkalmazó közjegyző neve, székhelye,
h)	a közjegyző bélyegzőjének szövege, sorszáma,
i)	a bélyegző és a hivatali elektronikus aláírás tanúsítvány érvényességének
kezdete és lejárta.
(3)	A területi kamara a közjegyző tevékenységének ellenőrzése során a tényállás
megállapítása céljából jogosult a közjegyző adatigényléséről vezetett adatszolgáltatási,
adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni.”
18. §
A Kjtv. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § (1) A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői
tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás
tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja
jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.
(2)	A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített
közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat.
(3)	A közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata - ha a törvény
eltérően nem rendelkezik - elektronikus úton is elkészíthető. A közjegyző által e törvényben
előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával
ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat (elektronikus
közokirat).”
19. §
A Kjtv. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha azt a felek kérik, az idegen nyelven készített közjegyzői okirathoz hozzá kell
fűzni annak teljes magyar fordítását.”
11
20. §
A Kjtv. 116. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közjegyző névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló
elírás esetén az okiratban szereplő ügyfelek közös kérelmére vagy hivatalból a közjegyzői
okirat kijavítását végzéssel bármikor elrendelheti.
(4)	A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított okiratra és lehetőleg
annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a kiadmányokat már kibocsátották, a közjegyző új,
a kijavított szöveget tartalmazó kiadmányokat bocsáthat ki. A kijavítás tárgyában hozott végzés
felülvizsgálatát csak akkor lehet kérni a közjegyző székhelye szerinti megyei bíróságtól, ha a
közjegyző a kijavítás iránti kérelmet elutasította, vagy az hivatalból történt. A bíróság
eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”
21. §
A Kjtv. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„118. § Ha a közjegyzői okirat több lapból áll, ezeket zsinórral össze kell fűzni, és a
közjegyző bélyegzőjével kell megerősíteni. A közjegyzői okirat mellékleteit, melyek az okirat
részét képezik, ugyanígy kell az okirathoz fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, azt a
közjegyzői okirat ügyszámával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.”
22. §
A Kjtv. 119. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közjegyzői okirat visszaérkezéséig - ha a területi elnökség másképpen nem
rendelkezett - a közjegyző a (2) bekezdésben említett kiadmány alapján adhat ki hiteles
kiadmányt.”
23.	§
A Kjtv. 120. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
(A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy)
„d) felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt; a közjegyzői tanúsítványt csak
akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik,”
,f) előzetesen tájékoztassa a személyazonosság ellenőrzésével érintett felet az
ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a közjegyzői közreműködés megtagadásának
12
kötelezettségéről és a 122. § (8) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségéről, valamint
az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.”
24.	§
A Kjtv. 122. §-a a következő (2)-(10) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi
szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A közjegyző a fél
a)	személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére
bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és
b)	személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa,
és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal
való egyezőségének és érvényességének
ellenőrzése céljából megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a
járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi
idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó
hatóságot.
(3)	Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés
iránti megkeresését a közjegyző hivatali elektronikus aláírásával látja el.
(4)	A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt
ellenőrzi a hivatali elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés
teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette
vagy a tanúsítványt visszavonta.
(5)	Az ellenőrzés céljából a közjegyző a nyilvántartásokból a fél alábbi adatait
ellenőrizheti:
a)	természetes személyazonosító adatait,
b)	állampolgárságát, hontalanságát, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy
EGT-állampolgár jogállását,
c)	lakcímét,
d)	arcképmását,
e)	aláírását és
f)	az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló
hatósági igazolványának okmányazonosítóját és az okmányazonosító alapján nyilvántartott
következő tényeket:
fa)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,
fb)	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti
tények és az okmány érvényességi ideje,
13
fc)	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. §-
ának i)-j) pontjai szerinti tények,
fd)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja,
valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100.
§-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.
(6)	A közjegyző köteles megtagadni a közreműködést, ha
a)	a fél személyazonosság megállapításához adatot nem szolgáltatott,
b)	ha a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott
adatokkal vagy az igazolvány érvénytelen és a személyazonosság igazolása az (1) bekezdésben
írt más módon sem lehetséges.
(7)	A közjegyző az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát
megőrizheti. A közjegyző a másolatot vagy külön jogszabály szerint őrzi meg, vagy az
iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; a másolatot az ügy irattárba helyezésétől
számított 5 évig tárolhatja, ezt követően megsemmisíti. Az adatokat a közjegyző csak a
bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a közjegyző tevékenységét ellenőrző
területi kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést.
(8)	Ha az ellenőrzés során a közjegyző azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését,
ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye
nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából
haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot. A közjegyző bejelentési
kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége megsértésének.
(9)	A közjegyző a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat csak e törvényben
meghatározott eljárása során használhatja fel, az adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan
hozzáférés, nyilvánosságra hozatal, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő
felhasználása ellen.
(10)	Ha a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történő lekérdezése az okirat
elkészítésének alkalmával technikai okokból nem lehetséges, az a jognyilatkozat okiratba
foglalásának nem akadálya; a közjegyző azonban köteles az ellenőrzést utólag, az akadály
megszűnését követően haladéktalanul elvégezni, s az okiratról hiteles kiadmányt, másolatot
vagy bizonyítványt csak ezt követően, és ennek eredményétől függően adhat ki. Ha az utólagos
ellenőrzés alapján a közreműködés megtagadásának van helye, az erről szóló végzést csak
annak a félnek kell kézbesíteni, akinek a személyazonossága egyértelműen megállapítható.”
14
25.	§
A Kjtv. a következő 128/A. §-sal egészül ki:
„128/A. § A fél által a cég létesítését (módosítását) tartalmazó közjegyzői okiratban a
cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként megjelölt ingatlannal kapcsolatban a
közjegyző az okirat elkészítése során az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra
vonatkozó, használatra feljogosító okiratok alapján ellenőrzi azt, hogy az a cég tulajdonát
képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, és hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként
vagy fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ezen ellenőrzés eredményeként a
közjegyző azt állapítja meg, hogy az ingatlan cég székhelyeként, telephelyeként vagy
fióktelepeként való megjelölése jogszabállyal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.”
26.	§
A Kjtv. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„130. § A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a felek, az azonossági és az ügyleti
tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács lakóhelyét, születési helyét és idejét, lehetőség
szerint anyja nevét, szükség esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a
közjegyző hogyan győződött meg.”
27.	§
A Kjtv. 135. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló
rendelkezést tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő
letételének tényét a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az
okirat elkészítését vagy a letétbe helyezést követő 72 órán belül. A hagyatéki ügyben eljáró
közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából köteles megkeresni
a Végrendeletek Országos Nyilvántartását.”
28.	§
A Kjtv. 136. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A közjegyző a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni.”
15
29.	§
A Kjtv. 139. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tanúsítványt záradék formájában kell kiállítani, amely tartalmazza az ügyszámot,
a fél családi és utónevét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja nevét, kérésére egyéb
személyi adatait.”
30.	§
A Kjtv. 143. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jegyzőkönyvet kérelemre az ülés elnöke, ha ilyen nincs, valamennyi résztvevője
aláírhatja.”
31.	§
(1)	A Kjtv. 145. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző köteles a felvett óvásokról időrendi sorrendben óváskönyvet vezetni,
melyben rögzíti, hogy mikor, kinek az érdekében, ki ellen és mekkora összegre történt az óvás
felvétele. Az óvás felvételekor a váltó vagy csekk birtokosa a közjegyző jelenlétében hívja fel
fizetésre a csekken vagy váltón megjelölt fizetési helyen vagy a fizetésre kötelezett székhelyén
a fizetésre kötelezettet. Ha a fizetés meghiúsul, a közjegyző ezt hitelesen írásban - az óvás
felvételével - tanúsítja.”
(2)	A Kjtv. 145. §-a a következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(3)	bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(3) Az óvás felvételéről készített okirat tartalmazza:
a)	a váltó, illetve a csekk pontos szövegét, a rajta lévő forgatmányokkal,
nyilatkozatokkal és megjegyzésekkel vagy a tanúsítvány mellékletében ezek fénymásolatát,
b)	az óvást kérőnek és annak megnevezését, aki ellen az óvást felveszik (óvatolt),
c)	az óvatolt személyhez intézett felszólítást, az arra adott választ, avagy annak a
megjegyzését, hogy az óvatolt nem válaszolt, vagy nem volt fellelhető,
d)	ki, miért, milyen módon ajánlotta vagy teljesítette a közbenjáró elfogadást,
fizetést,
e)	a megkísérelt, illetve megtörtént felszólítás helyét, évét, hónapját, napját és -
ha szükséges - óráját,
f)	a közjegyző aláírását, pecsétjét.
(4)	A közjegyző az óvatolt váltót az óvatolásra utaló záradékkal látja el, melyet a
váltóhoz fűz.”
16
32.	§
A Kjtv. 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„148. § A közjegyző az általa készített közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt és
bizonyítványt, más közjegyző által készített okiratról hiteles másolatot adhat ki.”
33.	§
A Kjtv. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § Közjegyzői okiratról - ha e törvényben vagy az okiratban másképpen nem
rendelkeztek - csak az abban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy
meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány.”
34.	§
A Kjtv. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az örökhagyó halálát követően kiadmány, másolat vagy bizonyítvány - a
végrendelet kihirdetése után, a kihirdetés napjának feltüntetésével - a 150-155. § szerint adható
ki.”
35.	§
A Kjtv. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„153. § A közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt a közjegyző ismételten és bárkinek
kiadhat, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti.”
36.	§
A Kjtv. 154. §-ának (2)-(3) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések
lépnek:
„(2) A hiteles kiadmányban a meghatalmazás és egyéb melléklet szövegét az általános
hitelesítési záradék előtt kell feltüntetni.
(3)	A hiteles kiadmányt a közjegyző a szöveg végén záradékkal hitelesíti; amely
tartalmazza a kiadmány keltét, a közjegyző aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.”
„(5) A hiteles másolat kiadására az (l)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni; az a
hiteles kiadmány, hiteles másolat, amely e §-ban foglaltaknak nem felel meg, nem tekinthető
közokiratnak.”
17
37.	§
A Kjtv. 157. §-a a következő mondattal egészül ki:
„A közreműködés megtagadása, továbbá a kijavítás tárgyában hozott végzés
felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól kell kérni; a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében
foglaltak az irányadóak.”
38.	§
A Kjtv. 166. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyzői levéltárban kell elhelyezni
a)	az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratait,
nyilvántartásait és hivatali bélyegzőjét, ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték;
b)	a 2010. január 1-jét követően jogerősen befejezett közjegyzői nemperes
eljárásban keletkezett iratokat az eljárásjogerős befejezését követő két év elteltével;
c)	az elektronikus úton vezetett levéltárban elhelyezett, 2008. január 1-jét
követően létrejött okiratok eredeti példányait, ha elkészítésük óta öt év eltelt.”
39.	§
A Kjtv. 166/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző köteles az általa készített közjegyzői okirat hiteles kiadmányát - a
záradéki tanúsítvány kivételével -, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a nemperes
eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton
vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a közokirat
digitalizált másolatát, és azt a hivatali elektronikus aláírásával hitelesíti, továbbá az okirat
kísérő lapján feltünteti annak jellemző adatait. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes
szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(2) Az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyző hiteles kiadmányt,
másolatot, illetve bizonyítványt; a közjegyzői levéltár vezetője másolatot, illetve bizonyítványt
ad ki.”
40.	§
A Kjtv. 183. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl -
rendelettel állapítsa meg:)
,f) az e törvény végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat.”
18
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosítása
41.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Vht.) 5.
§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az
eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát
okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a
végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő,
vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását
megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével
történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási
cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben.”
42.	§
A Vht. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § A végrehajtható okiraton a bíróság feltünteti a végrehajtási kifogás (217. §)
előterjesztéséről szóló tájékoztatást, a 15. § szerinti határozat alapján kiállított végrehajtási
lapon pedig annak tényét is, hogy a végrehajtandó határozat kézbesítésével kapcsolatban
kézbesítési vélelem állt be.”
43.	§
(1)	A Vht. 3 l/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtói kézbesítés költségére külön törvény szerinti költségkedvezmény nem
vehető igénybe. A kézbesítés költségét a kézbesítést kérő fizeti meg; ha pedig az (1) bekezdés
szerinti határozat alapján végrehajtás indul, a végrehajtói kézbesítés költségét - mint a
végrehajtás kérésével kapcsolatos költséget - az adós viseli.”
(2)	A Vht. 31/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Jogszabály az (1) bekezdésben foglalt iratokon kívül más irat e § szerinti
végrehajtói kézbesítését is előírhatja; ilyen esetben jogszabály a kézbesítés eredményéről
történő értesítésről e törvénytől eltérően rendelkezhet.”
19
44.	§
A Vht. 47. §-át megelőző alcím helyébe az ,Jz adós és a végrehajtási eljárásban
részt vevő személyek adatainak beszerzése, ellenőrzése és kezelése” alcím lép, és a Vht. 47. §-a
a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából - ha azt jogszabály
lehetővé teszi - elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó
hatóságokat.”
45.	§
A Vht. a 47. §-t követően a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) A végrehajtó a (2) bekezdésben foglalt személy által
a)	a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a végrehajtó
rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és
b)	a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági
igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány)
nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének
ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a
járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi
idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban e §-ban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó
hatóságot.
(2)	Az ellenőrzés a természetes személy adós, kötelezett, valamint a végrehajtási
eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a
személyazonosítását a végrehajtó elvégzi. Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási
cselekménynél jelenlévő, nem adós személyt a végrehajtó az ellenőrzés megkezdése előtt
tájékoztatja ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a (9) bekezdésében megjelölt
bejelentési kötelezettségről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.
(3)	Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés
iránti megkeresést a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásával látja el.
(4)	A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy EGT-
állampolgár jogállás,
c)	lakcím,
d)	arcképmás,
e)	aláírás,
20
f)	az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági
igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:
fa)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,
fb)	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti
tények és az okmány érvényességi ideje,
fc)	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. §-
ának i)~j) pontjai szerinti tények,
fd)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja,
valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100.
§-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.
(5)	A végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő jogi képviselő képviseleti
jogosultságát a jogi képviselő által bemutatott ügyvédi vagy jogtanácsosi igazolvány alapján az
illetékes ügyvédi kamara, illetve a jogtanácsosi névjegyzéket vezető megyei bíróság
nyilvántartásában szereplő adatok alapján ellenőrizheti.
(6)	Az adatigénylés iránti megkeresésre a 47. § (4) bekezdésében, a megkeresés
teljesítésének díjkötelezettségére a 47. § (3) bekezdésében, az ellenőrzés során beszerzett
adatok kezelésére pedig a 47. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7)	A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt
ellenőrzi a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásához tartozó tanúsítvány érvényességét; a
megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató
felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.
(8)	A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus
formában lévő adatairól papír alapú másolatot készíthet, melyet a végrehajtási ügy iratai között
zártan helyez el, és azt csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a
végrehajtó tevékenységét ellenőrző kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az
adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó iratokat a végrehajtó a végrehajtási iratok
irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt követően gondoskodik a
megsemmisítésükről.
(9)	Ha az ellenőrzés során a végrehajtó azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését,
ellopását, megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs
nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az
igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint
illetékes rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A
bejelentési kötelezettség teljesítése nem minősül a végrehajtói titoktartási kötelezettség
megsértésének.
21
(10)	A (9) bekezdés szerinti esetben, vagy ha kétség merül fel a személyazonossággal
kapcsolatban, a végrehajtó az 5. § (4) bekezdése szerinti intézkedést is megteheti.”
46.	§
A Vht. a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére megállapíthatja a
pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak
felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már
megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is
tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.
(2)	A részletfizetés megállapításáról és tartalmáról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít,
amelyet kézbesít a feleknek. A jegyzőkönyvben a feleket tájékoztatni kell a (3) bekezdésben
foglaltakról és arról, hogy a végrehajtás folytatására milyen esetben kerül sor.
(3)	A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban
értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés
tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az
adóstól a teljesítésre.
(4)	Nincs szükség további intézkedésre, ha a végrehajtást kérő a jegyzőkönyvben
foglaltakkal egyetért, vagy nem tesz a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(5)	A végrehajtó a végrehajtást kérő (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a
következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket:
a)	a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet
a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett
részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy
létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen
pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban,
b)	az a) pont alá nem tartozó esetekben jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes
személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg,
c)	a részletfizetés megállapítását további, a követelés összegével arányban álló
részteljesítéshez kötheti, ha a végrehajtást kérő nyilatkozata erre vonatkozott.
(6)	Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból (e
bekezdésben a továbbiakban együtt: szerződés) ered, amely alapján havi részteljesítésre volt
köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti
szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül
tőle levonásra, a végrehajtó az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén ezen összegben
22
állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a (3)-(5) bekezdés szerinti eljárásra
nem kerül sor.
(7)	Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi
követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.
(8)	Ha a bíróság a részletfizetés megállapításával kapcsolatban előterjesztett végrehajtási
kifogásnak helyt ad, a végrehajtó intézkedését módosíthatja és megállapíthatja a részletfizetés
feltételeit vagy azt, hogy a részletfizetés nem áll fenn.”
47.	§
A Vht. 54. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)
bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A végrehajtó által adott részletfizetés esetében a végrehajtást folytatni kell, ha
a)	az adós bármely részlet teljesítését elmulasztotta,
b)	az adós ellen más követelés behajtására is indult végrehajtás és annak során
vagyontárgyai értékesítésének van helye,
c)	az adós jövedelmi, vagyoni helyzetében lényeges változás állt be és a
végrehajtást kérő ezt valószínűsítette,
d)	a bíróság megállapította, hogy az adós a lefoglalt vagyontárgyat a végrehajtás
alól elvonta.”
48.	§
A Vht. az 57. §-t követően a következő alcímmel és 57/A. §-sal egészül ki:
,,A végrehajtó hivatali elektronikus aláírása
57/A. § (1) A végrehajtó hivatali elektronikus aláírásaként - ha jogszabály a végrehajtó
számára az elektronikus aláírás használatát előírja - csak olyan minősített elektronikus aláírás
használható, amely megfelel a következő feltételeknek:
a)	az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató
feltüntette az aláíró bírósági végrehajtói szolgálatának fennállását;
b)	a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes
visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül
közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a
tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.
(2)	A megyei bírósági végrehajtó hivatali elektronikus aláírására az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 35/A. §-át kell
23
alkalmazni; az önálló bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes (e §-ban a továbbiakban
együtt: végrehajtó) részére pedig a kamara rendszeresít hivatali elektronikus aláírást.
(3)	A végrehajtó az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 13. §-a
szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a
kamarát is.
(4)	A végrehajtó nem használhatja az elektronikus aláírást, ha
a)	bírósági végrehajtói szolgálata megszűnt,
b)	bírósági végrehajtói szolgálata alól felfüggesztették,
c)	bírósági végrehajtói szolgálatát szünetelteti,
d)	az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az
aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.
(5)	A kamara a (4) bekezdés a)-c) pontjában, a végrehajtó a d) pontjában foglalt esetben
kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány
érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.
(6)	A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét
a kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.”
49.	§
A Vht. 140. §-a új (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés
számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a feleket a
részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.”
50.	§
A Vht. 217. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság a végrehajtási kifogásról soron kívül - szükség esetén a felek
meghallgatása után - határoz.
(5)	A bíróság a végrehajtási kifogás beérkezésétől számított 8 munkanapon belül - a
kifogás másolatának megküldésével együtt - intézkedik a kifogásolt végrehajtói intézkedésre
vonatkozó, illetve a kifogás elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt, a végrehajtó pedig
a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni. A bíróság a végrehajtási
kifogást elbíráló végzését - az 50. § (2) bekezdését is figyelembe véve - 60 napon belül hozza
meg, kivéve, ha ahhoz a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges.”
24
51.	§
A Vht. 229. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A végrehajtót az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében - ha törvény
kivételt nem tesz - titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a végrehajtói
működésének megszűnése után is fennmarad.”
52.	§
(1)	A Vht. 250. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A kamara jogai és feladatai különösen:)
,,h) ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti
szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és
pénzkezelését ellenőrizni, a végrehajtó iratait és nyilvántartásait megvizsgálni, magatartását
ellenőrizni, a tényállás megállapítása céljából a végrehajtás során történt adatigénylésről
vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni, továbbá a
végrehajtó által.lefolytatott eljárási cselekményen részt venni,”
(2)	A Vht. 250. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A kamara ellátja a következő feladatokat is:)
„e) árverési csarnokot működtethet.”
53.	§
(1)	A Vht. 250/A. §-ának (2) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)
,,w) a végrehajtó hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének
kezdetét és lejártát.”
(2)	A Vht. 250/A. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)
„f) a végrehajtó-helyettes hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa
érvényességének kezdetét és lejártát.”
25
54.	§
A Vht. 259. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege
(1)	bekezdésre változik:
„(2) A megyei bírósági végrehajtó és a megyei bírósági végrehajtó-helyettes az
elektronikus nyilvántartásokból a végrehajtás során történő adatigényléshez a bíróság
számítástechnikai eszközét veszi igénybe.”
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
55.	§	•
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. §-a
(1)	bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, a közjegyző, az ügyészség, a nyomozó
hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a
törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat;”
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
56.	§
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 99.
§-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Keresetlevél (fizetési meghagyás), illetve az eljárást befejező érdemi határozat
kézbesítése esetében a bíróság a kézbesítési vélelem beállásáról a feleket nyolc munkanapon
belül értesíti.”
57.	§
A Pp. 99/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a címzett ellen a jogerős határozat alapján a bírósági végrehajtást megelőzően
pénzforgalmi úton történő behajtást kezdeményeztek és arról tudomást szerzett, a kézbesítési
vélelem megdöntése iránti, e § szerinti kérelmet a pénzforgalmi úton történő behajtásról való
tudomásszerzésétől számított 15 napon belül terjeszthet elő.”
26
58.	§
A Pp. 395. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a bírósági letétkezelés
szabályait rendeletben állapítsa meg.”
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
59.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52/A. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető valamely jog bejegyzéséről,
módosításáról vagy törléséről szóló határozattal kapcsolatban a kézbesítési vélelem valamely
címzett vonatkozásában a Két. 79. §-ának (2) bekezdése alapján beállt, a földhivatal 8 napon
belül értesíti a címzettet a kézbesítési vélelem beálltáról. Az az adott ügyben érintett további
ügyfél, akinek jogi érdeke fűződik a földhivatali határozat kézbesítéséhez, saját költségére
kérheti a határozatot tartalmazó irat külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítését az
ingatlan tulajdonosa (érintett tulajdonosa) és annak a részére, akinek bejegyzett joga
keletkezett, módosult vagy megszűnt. A végrehajtói kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérő
és a földhivatal kap értesítést. Ha a végrehajtói kézbesítés során a címzett az irat másolatát
átvette, 15 napon belül kezdeményezheti a kézbesítési vélelem megdöntését.”
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
60.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát
képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.”
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása
61. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 254. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat és - ha jogszabály így
rendelkezik - hatósági döntés alapján keletkezhet.”
27
Záró rendelkezések
62. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
második hónap 1. napján lép hatályba.
(2)A	törvény
a)	64. §-ának (2) bekezdése és 65. §-ának (3) bekezdése a kihirdetését követő
napon;
b)	1., 4., 5., 12., 23-25, 38., 45., 48, 51-54., 59. és 60. §-ai 2008. január 1-jén
lépnek hatályba.
63.	§
E törvénynek a Vht-t módosító rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási
ügyekben is alkalmazni kell.
64.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti
a)	az okmánykiadással és nyilvántartással összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2000. évi CXXXII. törvény 9. §-a;
b)	az Üvtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondatából az „és az alkalmazott
ügyvéd”, 13. §-ának (1) bekezdéséből az az alkalmazott ügyvéd kivételével valamint 89.
§-a (1) bekezdéséből az „azzal, hogy az alkalmazott ügyvédnek ügyvéddel, illetve ügyvédi
irodával létrejött munkaviszonya nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába” szövegrész.
(2)	E törvény kihirdetését követő napon a hatályát veszti a Vht. 12/A. §-ából az „,
egyúttal - a végrehajtást kérő kérelmére - az előzetes eljárás során irányadó, a 31/B. §-ban
foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének is eleget tesz” szövegrész és a Vht. 31/B. §-a.
(3)	2008. január 1-jén a hatályát veszti
a)	az Üvtv. 116. §-ának (6) bekezdése;
b)	a Ctv. 1. számú mellékletének 1.4. pontja és 3. számú mellékletének 1.3. pontja.
28
65. §
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	az Üvtv. 89/A. §-ának (1) bekezdésében a „külön törvény alapján szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek” szövegrész helyébe a „magyar
állampolgárnak, illetve a külön törvény alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személynek” szövegrész, 116. §-a (4) bekezdésében az „a), e) és h) pontban”
szövegrész helyébe pedig az „a), e), h) és n) pontban” szövegrész lép;
b)	a Kjtv. 168. §-ának (1) bekezdésében és a 169. §-ának (2) bekezdésében a
„hiteles kiadmányt,” szövegrész a hatályát veszti, a 171. §-ának (2) bekezdésében pedig a
„hiteles kiadmányt” szövegrész helyébe a „hiteles másolatot” szövegrész lép;
c)	a Vht. 103. §-ának (2) és (5) bekezdésében az „a gépjárművet nyilvántartó
hatóságnak” szövegrész helyébe az „az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez
nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak” szövegrész lép.
(2)	2008. január 1-jén a Kjtv. 10. §-ának (2) bekezdésében a „hétmillió forint”
szövegrész helyébe az „ötvenmillió forint” szövegrész lép.
(3)	E törvény kihirdetését követő napon
a)	a Kjtv. 1. §-ának (2) bekezdésében a „tanácsadással” szó helyébe a
„kioktatással” szó;
b)	a Ctv. 1. számú melléklete 11.11. pontjában a „Magyar Országos Közjegyzői
Kamara” szövegrész helyébe a „területi kamara elnökségének” szövegrész
lép.
29
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Javaslat rendelkezései részben az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt
visszaélések megakadályozása, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorítása
érdekében szükséges kormányzati intézkedések végrehajtását szolgálják. A Javaslat azt kívánja
elérni, hogy az állampolgárok hatékonyabban védekezhessenek a lakásmaffia-tevékenységként
ismertté vált jelenség ellen, illetve a jogi szabályozás általánosságban fokozottabban garantálja
a jogügyletek biztonságát, megelőzve azt, hogy a polgárok áldozatul essenek okiratokkal és
ingatlanokkal kapcsolatos visszaéléseknek.
Az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések egyik tipikus elkövetési magatartása az okirat
hamisítás, amellyel az elkövető a lakás tulajdonosa nevében hamis vagy hamisított okmányok
felhasználásával olyan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely az ingatlan-nyilvántartásban a
valóságnak nem megfelelő jogok bejegyzését, illetve tények feljegyzését eredményezi. A
hatályos jogszabályok az okirati formában létrejött szerződések megkötésénél a szerződés
érvényességi kellékeként többek között ügyvédi ellenjegyzést, vagy közokirati formát
követelnek meg, ezért az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében a
Javaslat a közjegyzői okiratszerkesztésre, illetve az ügyvédi, közjegyzői eljárásra vonatkozóan
is tartalmaz rendelkezéseket.
Az ügyvéd és a közjegyző a jogügylet létrejötte előtt köteles meggyőződni a fél ügyleti
képességéről és jogosultságáról, valamint valódi szándékáról, továbbá köteles tájékoztatni a
felet a jogügylet lényegéről és a jogi következményeiről. Az ügyvéd az okirat ellenjegyzésével
bizonyítja, hogy az okirat tartalma a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelel, illetve,
hogy az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte, vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg
aláírását előtte, vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el. Az ügyvéd és a
közjegyző a gyakorlatban a nyilatkozatot tevő fél személyazonosságáról a fél által
rendelkezésre bocsátott, aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból győződik meg.
A jogügyletben résztvevő felek által felmutatott okiratban szereplő adatok valódisága azonban
nem ellenőrizhető az ügyletkötés helyszínén gyorsan és pontosan. Az elmúlt években
jelentősen megnőtt az okiratokkal való visszaélések, valamint az ügyvédek, közjegyzők által
készített okiratból eredő jogviták száma. A Javaslatban foglalt törvénymódosításokkal ezért
lehetőség nyílik arra, hogy az ügyvéd és a közjegyző a jogügyletek biztonságának előmozdítása
érdekében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a
továbbiakban: Hivatal) nyilvántartásaihoz elektronikus úton csatlakozva összevesse a fél
személyazonosításra szolgáló adatait a Hivatal nyilvántartásaiban szereplő adatokkal; ezáltal
elkerülhetővé válik az elveszett, ellopott, megsemmisült, láthatóan hamisított, illetve a
nyilvántartásban nem szereplő igazolványok adatigazolásra történő felhasználása. Ugyancsak
lehetővé teszi a Javaslat a személyazonosság igazolására szolgáló okirat és adatainak
30
ellenőrzését a bírósági végrehajtási eljárás során, mivel ez esetben is szükséges a felek, eljárási
cselekmény során nyilatkozatot tevő személyek pontos beazonosítása.
Tekintettel arra, hogy az állampolgárok személyazonosságukat a személyazonosító
okmányon túl úti okmányukkal és fényképes járművezetésre jogosító okmányukkal is
igazolhatják, a Javaslat a fél személyazonosságának ellenőrzése érdekében a személyi adat- és
lakcím-, a járművezetői engedély-, az úti okmány-, valamint a központi idegenrendészeti
nyilvántartáshoz való csatlakozás lehetőségét teremti meg. A külföldi úti okmányok esetében
az elveszett külföldi útiokmányok nyilvántartásába való betekintés válik lehetővé, mely
természetesen csak azon felek esetében eredményezheti a visszaélések megelőzését, akikről,
vagy akiknek okmányáról a nyilvántartás adatot kezel: ezek a személyek azok a külföldiek
lehetnek, akik a külföldön kiállított úti okmányuk elvesztését Magyarországon bejelentették.
A Javaslat értelmében az adatlekérdezési és ellenőrzési szolgáltatás elektronikus úton
történik: az erre irányuló megkeresést a lekérdezőnek elektronikus aláírásával kell ellátnia. Ez
lehetővé teszi azt is, hogy a Hivatal a megkeresés teljesítése előtt az elektronikus aláírás
tanúsítvány érvényességének ellenőrzésével meggyőződjék meg arról, hogy valóban ügyvéd,
közjegyző, bírósági végrehajtó megkereséséről van szó.
A nyilvántartásokhoz való csatlakozás érdekében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI.
törvényben (Kjtv.), az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényben (Üvtv.) és a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvényben (Vht.) egyaránt szabályozásra kerül, hogy
milyen nyilvántartásból, milyen adatokat lehet igényelni. A Javaslat számos olyan garanciális
szabályt fogalmaz meg, amelyek biztosítják, hogy a nyilvántartásokból történő
adatszolgáltatásra kizárólag a törvényben pontosan körülhatárolt célból kerüljön sor.
A jogügyletek biztonságának erősítése nemcsak az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek
esetében érvényesítendő célkitűzés, így a Javaslat a személyazonosság on-line ellenőrzésének
lehetőségét sem csak ezekre korlátozza. A visszaélések szempontjából kiemelt ügycsoportot
képeznek továbbá a cégügyletek, ezért a Javaslat részletesen szabályozza azt is, hogy a
társasági szerződést ellenjegyző ügyvédnek, illetve közokiratot készítő közjegyzőnek milyen
módon kell meggyőződnie arról, hogy a cégingatlan megjelölésére a jogszabályoknak
megfelelően kerül sor.
A közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás a gyakorlatban számos elméleti, de a
gyakorlatot is komolyan befolyásoló kérdést vetett fel, ezért a Javaslat pontosítja a Kjtv.
közjegyzői okiratokkal kapcsolatos számos rendelkezését. Az úgynevezett „lakásmaffia” elleni
fellépés megköveteli, hogy teljesen egyértelművé váljanak a közjegyzők közjegyzői okirattal
kapcsolatos feladatai. A Kjtv. 1. §-ának (2) bekezdése a közjegyző tevékenységét úgy
határozza meg, hogy a közjegyző a jogügyletekről és a jogi jelentőségű tényekről közokiratot
állít ki, azonban a közjegyzői törvénynek a közjegyzői okiratok fogalmával és előkészítésével
kapcsolatos szabályozása eddig nem tett egyértelmű - az elhatárolást minden esetben segítő
különbséget - az ügyleti okiratok és a ténytanúsító okiratok között. A jogügyletek
létrehozásánál a közjegyző az ügyfelek ügyleti szándékának, valamint a jogszabályoknak
megfelelő okiratot szerkeszt, a ténytanúsítványnál viszont a tanúsítvány tartalma a
31
tanúsítványban szereplő cselekmények leírása, mely nem az ügyfelek akaratától, hanem a
közjegyző személyes tapasztalásától függ. A kétféle eljárás eltérő okirat-szerkesztési
feltételeket igényel, melyeket az egyértelmű jogalkalmazás biztosítása érdekében a Javaslat
pontosan rögzít, ugyancsak részletesebb szabályozást ad a Javaslat - többek között - a
közjegyző közreműködési kötelezettségének korlátaira, továbbá a kiadmány, másolat
készítésére is.
A Javaslat módosítja a Vht-t és néhány egyéb, a végrehajtók eljárását érintő törvényt is.
E módosítások célja kettős: egyrészt segítséget nyújtani az adósoknak lakhatási feltételeik
védelmében, másrészt hatékonyabbá tenni az eljárást az elektronikus ügyintézés feltételeinek
megteremtésével. Lényeges rendelkezései a Javaslatnak a végrehajtási eljárás során történő
személyazonosság megállapításra vonatkozó rendelkezések, illetve e körben - az ügyvédekhez
és a közjegyzőkhöz hasonlóan - a személyazonosság igazolására bemutatott okirat és adatainak
on-line ellenőrzése.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Uvtv, 8. §-a értelmében az ügyvédet a hivatásának gyakorlása során tudomására
jutott adatok és tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Figyelemmel arra, hogy a
Javaslat 4. §-a személyazonosság on-line ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései a titoktartás
körébe tartozó adatoknak, illetve tényeknek az ügyfélen kívül más személy részére történő
továbbítását írják elő (kötelező rendőrségi bejelentés arra az esetre, ha az ügyvéd az ellenőrzés
során elveszettként, ellopottként vagy megsemmisültként nyilvántartott igazolvány
felhasználását észleli), a Javaslat e két rendelkezés összhangját teremti meg azzal, hogy
lehetőséget ad a titoktartási kötelezettség alóli kivétel törvényi megfogalmazására.
A 2.§-hoz
A közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (Két.) 12. §-a értelmében a tevékenység gyakorlásához szükséges
nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - ha törvény valamely tevékenység
végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz
köti - a törvény hatálya alá tartozik, s a köztestületek esetében meg kell határozni azokat az
ügyeket, amelyekben a Két. rendelkezései az irányadók. A Javaslat ezen ügyek felsorolását
egészíti az elektronikus cégeljárásban való részvételre feljogosított ügyvédekről történő
nyilvántartás-vezetéssel figyelemmel arra, hogy ez esetben is - akárcsak a kamarai tagfelvétel
esetében - a szakmai tevékenység folytatására való felhatalmazást jelentő eljárásról van szó.
32
A 3. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatások elterjedése - így különösen a cégeljárás
elektronizálása és a személyazonosság Javaslat szerinti on-line ellenőrzésének megteremtése -
egyre szélesebb körben teszi lehetővé azt, hogy az ügyvédi szolgáltatás nyújtása során az
ügyvéd elektronikus úton kommunikáljon a különféle hatóságokkal. Alapvető fontosságú ezért
az, hogy e kommunikáció keretében továbbított, elektronikus aláírással ellátott nyilatkozatok az
aláíró személyét és szakmai minőségét tekintve egységesen ugyanazt a biztonságot garantálják.
A Javaslat ezért beépíti az Üvtv-be azokat legfontosabb garanciális szabályokat, melyek ezt az
egységes színvonalat hivatottak biztosítani: az aláírásnak minősített elektronikus aláírásnak kell
lennie, a hitelesítésére szolgáló tanúsítványnak tartalmaznia kell az aláíró ügyvédi kamarai
tagságát, melynek igazolására a területi ügyvédi kamara jogosult, s ugyancsak a kamara
feladata a törvényben meghatározott esetekben a tanúsítvány érvényességének felfüggesztését,
visszavonását kezdeményezni. A tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltatónak továbbá
biztosítania kell a valós idejű tanúsítvány-állapotszolgáltatást (ennek részletes definícióját is
megadja a Javaslat); ez alapvető feltétele többek között annak is, hogy a Hivatal a Javaslat
szerinti on-line személyazonosság ellenőrzés során is rövid időn belül le tudja ellenőrizni azt,
hogy valóban ügyvédtől érkezett-e az adatszolgáltatás iránti megkeresés. A Javaslat a
felelősségi viszonyok egyértelművé tétele érdekében rögzíti azt, hogy az elektronikus aláírásról
szóló jogszabályokban foglaltakon túl milyen kötelezettségek terhelik a hitelesítés-szolgáltatót,
a kamarát és az ügyvédet az elektronikus aláírással kapcsolatban. A hitelesítés-szolgáltató
köteles értesíteni a kamarát a tanúsítvány kibocsátásáról, a kamara jelzésére pedig köteles a
tanúsítvány érvényességét felfüggeszteni; a kamara köteles az ügyvédi tevékenység folytatását
akadályozó körülmények bekövetkezése esetén a tanúsítvány érvényességének felfüggesztése
iránti eljárni, az ügyvéd számára pedig e körülmények bekövetkezése esetén tilos az
elektronikus aláírás ügyvédi tevékenység folytatása céljából történő felhasználása.
A 4. §-hoz
Az Üvtv. 27/B. §-sal történő kiegészítése lehetőséget biztosít arra, hogy az okiratok
ellenjegyzése során - ide értve természetesen a lakásmaffia-jelenség szempontjából
legérzékenyebb ügylettípusokat: az ingatlan- és cégügyleteket is - az ügyvéd a fél által a
személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai
valódiságát a Hivatal külön törvényben meghatározott nyilvántartásaiból elektronikus úton
történő adatigényléssel ellenőrizhesse. A Javaslat ezt az ellenőrzést lehetőségként biztosítja: az
ügyvédnek kell az eset összes körülményei alapján döntést hoznia abban a kérdésben, hogy az
on-line ellenőrzés lefolytatása szükséges-e az ügyfél személyazonosságának egyértelmű
megállapításához.
A Javaslat szerint a Hivatal az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi
az adatkérő lekérdezési jogosultságát, így többek között azt is, hogy valóban ügyvédtől
származik-e a megkeresés. Ennek technikai hátterét - összhangban a Javaslat 3. §-ával - az
elektronikus aláírás használata biztosítja: a Hivatal ugyanis az elektronikus aláírás tanúsítvány
érvényességének ellenőrzésével tudja megállapítani azt, hogy a lekérdező valóban ügyvédi
tagja-e az ügyvédi kamarának és tagsági viszonya nincs-e felfüggesztve, illetve tevékenységét
33
nem szünetelteti-e. Amennyiben a tanúsítvány nem érvényes, illetve azt visszavonták, a Hivatal
a megkeresés teljesítését megtagadja.
A Javaslat értelmében az ügyvéd az ellenőrzés megkezdése előtt köteles a felet az
ellenőrzéssel kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésről írásban tájékoztatni; így például az
ellenőrzés lehetőségéről, céljáról, módjáról és tartalmáról, a közreműködés megtagadásának és
a rendőrségi bejelentésnek a kötelezettségéről, az ellenőrzött adatok felhasználásáról. E
rendelkezésre elsősorban az adatvédelmi követelmények teljesítése érdekében van szükség,
illetve annak előkészítéséhez, hogy az ügyfél dönteni tudjon az ellenőrzés terjedelméről. A
Javaslat szerint ha a fél az ellenőrzéshez nem járul hozzá, az ellenőrzés csupán a fél
személyazonosító igazolványának kiadására, érvényességének, elvesztésének, ellopásának,
megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényére vonatkozhat. Abban az esetben
viszont, ha a fél az ellenőrzéshez írásban hozzájárulását adja, úgy az ellenőrzés a fentieken túl a
fél természetes személyazonosító adataira, állampolgárságára, illetőleg hontalanságára,
valamint menekült, bevándorolt, letelepedett jogállására, lakcímére, arcképmására, aláírására is
kiterjedhet. Fontos garanciális szabály, hogy az ügyvéd köteles a jogügyletet, amelyben az
adatigénylés történik, azonosításra alkalmas módon megjelölni és arról nyilvántartást vezetni.
Az adatigénylés minden esetben pontosan visszakereshető, mivel a Hivatal minden
adatszolgáltatást naplóz. Ennek azért van jelentősége, mert az ügyvéd bejelentési kötelezettsége
elmulasztásának, vagy a nyilvántartás adataiba való betekintés megalapozottságának,
indokoltságának vizsgálata is megtörténhet a napló alapján; ennek érdekében a Javaslat az
ügyvédi fegyelmi hatóságként eljáró kamarai szervet is feljogosítja a napló adatainak
megismerésére. Az adatokkal való visszaélések megelőzése, illetve a jogszabályok betartása
utólagos ellenőrzésének másik eszköze az ügyvéd nyilvántartás-vezetési kötelezettségének
megállapítása (ez kiterjed a lekérdezésre, és a lekérdezéssel érintett jogügyletre is), továbbá
annak előírása, hogy az adatigénylés iránti megkeresésben azonosításra alkalmas módon kell
megjelölni azt a jogügyletet, amellyel kapcsolatban az ellenőrzésre sor kerül.
A lekérdezés eredményeként az ügyvéd információkat kap arról, hogy a megadott
okmányazonosítóval valóban adtak-e ki igazolványt, az érvényes-e, illetve bizonyos esetekben
az igazolvány egyes adatait is megismerheti. Az előtte megjelent személy nyilatkozatainak,
kézírásának stb., valamint ezeknek az adatoknak az összevetésével kell megállapítania azt,
hogy az ellenjegyzés feltételei fennállnak-e, vagyis tudja-e bizonyítani azt, hogy valóban az
okiratban megjelölt fél írta alá előtte a jognyilatkozatot vagy ismerte el az aláírást saját
aláírásának. A Javaslat ehhez képest megfogalmazza azokat az eseteket, amikor a
közreműködés megtagadása nem mérlegelés kérdése: ha az ügyfél egyáltalán nem szolgáltatott
adatot a személyazonosságának megállapításához vagy annak érdekében érvényes igazolványt
nem tudott bemutatni, továbbá ha lopott, elvesztett, megsemmisült igazolványt mutat be a
személyazonosság igazolása érdekében. Az utóbbi esetben nemcsak a közreműködés
megtagadását írja elő a Javaslat, hanem - az igazolvány további jogosulatlan felhasználásának
megakadályozása céljából - az illetékes rendőr-kapitányságnak írásban történő bejelentést is.
34
A Javaslat tartalmaz rendelkezést arra az esetre is, ha az ügyvéd megkísérli az on-line
ellenőrzést, de az valamilyen technikai okból - pl. azért, mert a nyilvántartás adatbázisa nem
érhető el - nem végezhető el. Az ellenőrzés elmaradása az okiratba foglalásnak nem akadálya,
az ügyvédnek ugyanakkor az ellenőrzés utólag történő elvégzése alapján kell döntést hoznia
abban a kérdésben, hogy az ellenjegyzés feltételei fennállnak-e.
Az 5. §-hoz
Az ügyvédi okiratszerkesztési szabályokat a Javaslat nemcsak az ügyfelek adatainak
ellenőrzése tekintetében egészíti ki, hanem a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként
megjelölt ingatlan megfelelőségének vizsgálatát is kifejezetten előírja és részletesen
szabályozza. A gyakorlatban ugyanis előfordulhat az, hogy a cégalapító visszaélésszerűen
gyakorolja az ingatlan megjelölésének jogát (ténylegesen nem jogosult az ingatlan
használatára, vagy az ingatlan jellegénél fogva nem alkalmas cég székhelyének), s így a cég
törvényes, illetve az üzleti biztonságot nem veszélyeztető működése nem biztosítható. A
Javaslat meghatározza azt, hogy az okiratszerkesztőnek milyen módon kell meggyőződnie az
ingatlan megfelelőségéről. E körben egyrészt az ingatlan-nyilvántartási adatok vizsgálatát írja
elő; ez a tulajdoni viszonyok, ennek folytán a használat jog, illetve a használati jogot biztosító
jognyilatkozat valódisága, az ingatlan létezése, jellege vizsgálatát teszi lehetővé. Ha az ingatlan
használatának joga önmagában az ingatlan-nyilvántartási adatokból nem állapítható meg, a
használatra feljogosító okiratot kell az ellenjegyzőnek megvizsgálnia: például hogy
tartalmazza-e a szükséges jognyilatkozatot, továbbá azt össze kell vetnie az ingatlan-
nyilvántartásból megállapított adatokkal. Lehetővé teszi a Javaslat továbbá azt is, hogy az
okiratszerkesztő a cégnyilvántartásból csoportosított adatot kérjen le az ingatlan
vonatkozásában: ezzel meg tudja állapítani azt, hogy hány más cég székhelyeként,
telephelyeként stb. van bejegyezve a cégjegyzékbe ugyanaz az ingatlan. Ha más cég is
használja az ingatlant, az természetesen önmagában nem teszi kizárttá a megjelölését, de az ügy
többi körülményére is figyelemmel adatot szolgáltathat ahhoz, hogy megállapíthassa az
okiratszerkesztő azt, hogy megjelölhető-e az ingatlan cégingatlanként.
A 6. §-hoz
A Javaslat pontosítja az Üvtv. alkalmazott ügyvédre vonatkozó rendelkezéseit. A
munkaviszony alapján történő tevékenység-gyakorlás mellett egyértelművé teszi azt is, hogy az
alkalmazott ügyvéd önállóan nem jogosult az Üvtv. 5. §.-a szerinti ügyvédi tevékenység
végzésére: a törvényi előírásokon túlmenően munkáltatójának utasításai határolják be a
tevékenységét, és így - elsősorban - a munkáltatója felelősségében tükröződik a szolgáltatás
nyújtásáért fennálló felelősség is. Az alkalmazott ügyvéd csak azokban az ügyekben járhat el,
melyben a munkáltatója az ügyvédi szolgáltatás nyújtására megbízást vagy kirendelést kapott;
ez alól az képezhet kivételt, ha munkáltatója egyetértésével más ügyvédet helyettesít.
A 7. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az európai közösségi jogászokról vezetett névjegyzék tartalmát az
ügyvédi tevékenység végzéséhez használt elektronikus aláírás tanúsítvány legfontosabb
35
adataival (az érvényesség időszaka és a hitelesítés-szolgáltató megnevezése), valamint annak a
tényével, hogy az európai közösségi jogász jogosult az elektronikus cégeljárásban való
részvételre. Ezek az adatok több szempontból is szükségesek a kamarai feladatok ellátásához,
hiszen ezek figyelembe vételével állapítható meg az, hogy az európai közösségi jogász a
tevékenységére vonatkozó jogszabályok szerint járt-e el, másrészt ezek alapján tudja teljesíteni
a kamara a hitelesítés-szolgáltató irányában fennálló, az Üvtv. 12/B. §-ában megállapított
értesítési kötelezettségét. Az elektronikus cégeljárásban való részvételre való jogosultság
ismerete az ügyvédi szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek számára is alapvető fontosságú (ez
alapján tudják megállapítani azt, hogy megbízható-e az ügyvéd cégügyek intézésével), ezért a
Javaslat a névjegyzék erre vonatkozó bejegyzését nyilvános adatként határozza meg.
A 8. §-hoz
A Javaslat az Üvtv. 12/B. §-ának beiktatásával számos feladatot határoz meg az ügyvédi
kamara számára az elektronikus aláírással kapcsolatban, illetve az ügyvéd kötelezettségeit is
rögzíti. Ez szükségessé teszi azt, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara - az alapszabály erre
vonatkozó kifejezett rendelkezése hiányában is - rendelkezzék ennek részletes szabályait
rögzítő szabályzat alkotási jogosultsággal. A Javaslat ezért kiegészíti az Üvtv. 112. §-ának (1)
bekezdését, amely felsorolja Magyar Ügyvédi Kamara által kiadható szabályzatok szabályozási
tárgyköreit.
A 9. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az ügyvédi névjegyzék tartalmát az ügyvédi tevékenység
végzéséhez használt elektronikus aláírás tanúsítvány legfontosabb adataival (az érvényesség
időszaka és a hitelesítés-szolgáltató megnevezése), valamint annak a tényével, hogy az ügyvéd
jogosult az elektronikus cégeljárásban való részvételre. Ezek az adatok több szempontból is
szükségesek a kamarai feladatok ellátásához, hiszen ezek figyelembe vételével állapítható meg
az, hogy az ügyvéd a tevékenységére vonatkozó jogszabályok szerint járt-e el, másrészt ezek
alapján tudja teljesíteni a kamara a hitelesítés-szolgáltató irányában fennálló, az Üvtv. 12/B. íj-
ában megállapított értesítési kötelezettségét. Az elektronikus cégeljárásban való részvételre
való jogosultság ismerete az ügyvédi szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek számára is alapvető
fontosságú (ez alapján tudják megállapítani azt, hogy megbízható-e az ügyvéd cégügyek
intézésével), ezért a Javaslat a névjegyzék erre vonatkozó bejegyzését nyilvános adatként
határozza meg.
A 10. §-hoz
A Javaslat számos olyan garanciális szabályt fogalmaz meg, amelyek biztosítják, hogy a
nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásra kizárólag a törvényben pontosan körülhatárolt
célból és e cél megjelölése esetén kerülhessen sor. Az ügyvéd köteles a jogügyletet, amelyben
az adatigénylés történik, azonosításra alkalmas módon megjelölni és arról nyilvántartást
vezetni. Mivel az ügyek nyilvántartása vonatkozásában az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok
jelenleg nem tartalmaznak rendelkezéseket, ezért az erre vonatkozó szabályokat a Javaslat
szerint az igazságügyi és rendészeti miniszter határozza meg rendeletben. Ugyancsak egy új
felhatalmazást jelent a miniszternek a Javaslat azon rendelkezése, amely az ügyvédek
36
adatellenőrzési eljárásának részletes, gyakorlatilag ügyviteli jellegű rendelkezéseit, és ehhez
kapcsolódó kamarai feladatok ellátásának rendjét tartalmazó rendelet megalkotását írja elő. A
jogügyletek biztonságának garantálása szempontjából alapvető fontosságú az ügyvédi
igazolvány hamisítás elleni védelmének biztosítása, fontos kiegészítése ezért az Üvtv-nek az a
rendelkezés, amely az ügyvédi igazolvány részletes szabályainak rendeletben történő
meghatározására ad felhatalmazást a miniszternek. Ez azért szükséges, mert az ügyvédek,
alkalmazott ügyvédek stb. igazolványa a 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet szerinti biztonsági
okmány, ezért tartalmának, engedélyezésének, kibocsátásának, védelmének részletes szabályait
jogszabályban kell rögzíteni. A jelenlegi igazolványok, illetve kibocsátásuk rendje nem teljesíti
a kormányrendeletben foglalt követelményeket, ezért a rendelet kiadása új okmányok
rendszeresítését is maga után vonja.
A 11. §-hoz
A közjegyzői tevékenység közjogi elemei indokolják, hogy a törvény tegye kötelezővé a
közjegyző közreműködését, de egyben tegye is lehetővé a közjegyző számára, hogy a
törvényben meghatározott esetekben a közreműködést megtagadhassa. A közjegyző az
igazságszolgáltatás részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet lát el, melynek egyik
jellemzője, hogy az eljáró hatóság közreműködését csak jogszabályban nevesített esetben
tagadhatja meg. A Kjtv. hatályos rendelkezései szerint a 4. és 5. § rögzíti a megtagadás eseteit,
ami azonban a nyilvántartás adatainak kötelező lekérdezésére tekintettel kiegészül azzal, hogy
a közreműködést közjegyző köteles megtagadni akkor is, ha a fél személyazonosság
megállapításához adatot nem szolgáltatott, a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a
rendelkezésre bocsátott adatokkal. A közreműködési kötelezettség megtagadása körének
kibővülése miatt szükséges a közreműködés megtagadására vonatkozó szabályok pontosítása
is, mivel a Kjtv. eddig nem határozta meg a hatósági közreműködés megtagadásának módját,
csak annak esetét nevesítette. A Javaslat alapján a közjegyző közreműködését végzéssel tagadja
meg, a végzést írásban kell közölni azzal a féllel, aki a közjegyzőt a közreműködésre felkérte.
Az Alkotmányban rögzítettek szerint mindenki jogorvoslattal élhet olyan bírósági,
közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely jogát, vagy jogos érdekét sérti, a jogorvoslati
jog általános kimondása azonban nem teremt közvetlen jogi lehetőséget a határozatok elleni
jogorvoslat benyújtására. Az állampolgárok jogorvoslathoz való jogának biztosítása érdekében
rögzíti a Javaslat, hogy a közjegyző a közreműködés megtagadásáról végzést hoz, mellyel
szemben felülvizsgálatnak van helye a közigazgatási nemperes eljárásokra irányadó szabályok
alapján a közjegyző székhelye szerinti megyei bírósághoz. A bíróság a végzést a közigazgatási
nemperes eljárás szabályai szerint vizsgálja felül azzal, hogy végzésében a kérelmet elutasítja,
vagy a végzést hatályon kívül helyezi és a közjegyzőt az eljárás lefolytatására utasítja. A
bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
A 12. §-hoz
A Kjtv. 10. §-a értelmében a közjegyzőt a hivatásának gyakorlása során tudomására
jutott adatok és tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Figyelemmel arra, hogy a
Javaslat személyazonosság on-line ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései a titoktartás körébe
37
tartozó adatoknak, illetve tényeknek az ügyfélen kívül más személy részére történő továbbítását
írják elő (kötelező rendőrségi bejelentés arra az esetre, ha a közjegyző az ellenőrzés során
elveszettként, ellopottként vagy megsemmisültként nyilvántartott igazolvány felhasználását
észleli), a Javaslat e két rendelkezés összhangját teremti meg azzal, hogy lehetőséget ad a
titoktartási kötelezettség alóli kivétel törvényi megfogalmazására.
A 13. §-hoz
A közjegyző a tevékenysége jogszabályoknak megfelelő végzéséért felelősséggel
tartozik, az okozott károk megtérítésének fedezésére ezért felelősségbiztosítást kell kötnie. A
Javaslat annyiban teszi gördülékenyebbé a felelősségbiztosítás kötésével kapcsolatos eljárást,
hogy - a Választmány erre vonatkozó döntése alapján - a Magyar Országos Közjegyzői
Kamarát is feljogosítja arra, hogy a közjegyző javára a felelősségbiztosítást megkösse; a
biztosítás megkötése így lényegében a kamarának a tagja részére nyújtott szolgáltatássá válik.
A rendelkezés természetesen csak a felelősségbiztosítás kötelező értékének erejéig jogosítja fel
a kamarát szerződéskötésre, ezen értéket meghaladóan a választmányi döntés esetén is a
közjegyző joga a felelősségbiztosítási szerződés meg kötése.
A 14. §-hoz
A Kjtv. 21/A. §-ának beiktatásával törvény kötelezte a Magyar Országos Közjegyzői
Kamarát arra, hogy tagjait elektronikus aláírással lássa el. E hivatali elektronikus aláírásra
vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket fogalmazza meg (illetve részben emeli törvényi
szintre) a Javaslat annak érdekében, hogy törvényi garanciát nyújtson ahhoz, hogy a hivatali
elektronikus aláírás használata megfelel - többek között - az on-line személyazonosság
ellenőrzéshez támasztott követelményeknek. A rendelkezés értelmében az aláírásnak minősített
elektronikus aláírásnak kell lennie, a hitelesítésére szolgáló tanúsítványnak tartalmaznia kell az
aláíró közjegyzői szolgálatát, s a tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltatónak valós idejű
tanúsítvány-állapotszolgáltatást kell nyújtania. A Javaslat a felelősségi viszonyok egyértelművé
tétele érdekében rögzíti azt, hogy az elektronikus aláírásról szóló jogszabályokban foglaltakon
túl milyen kötelezettségek terhelik a hitelesítés-szolgáltatót, a kamarát és az aláírót az
elektronikus aláírással kapcsolatban. A kamara köteles a közjegyzői szolgálatot érintő
meghatározott körülmények (pl. szolgálat megszűnése, szüneteltetése, felfüggesztés)
bekövetkezése esetén a tanúsítvány érvényességének felfüggesztése iránti eljárni, a hitelesítés-
szolgáltató köteles a kamara jelzésére a tanúsítvány érvényességét felfüggeszteni; a közjegyző
pedig az említett körülmények bekövetkezése esetén nem használhatja a hivatali elektronikus
aláírást.
A 15. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítása és felelőssége
mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket; de az általa készített közjegyzői okirat csak akkor
érvényes, ha azt a közjegyző ellenjegyzi. A jogügyletek létrehozásánál a közjegyző az ügyfelek
ügyleti szándékának, valamint a jogszabályoknak megfelelő okiratot szerkeszt, a tanúsítvány
tartalma - a tanúsítványban szereplő cselekmények leírása - azonban nem az ügyfelek
38
akaratától, hanem a közjegyző személyes tapasztalásától függ. A Javaslat ezért akként
pontosítja a Kjtv-t, hogy a jövőben a közjegyzőhelyettes által készített tanúsítvány
érvényességéhez nem szükséges közjegyzői ellenjegyzés, mivel a tanúsítvány esetén
közjegyzőhelyettes jelenlétében lezajlott tények kerülnek rögzítésre, vagyis a közhiteles
személy közreműködésével egy adott esemény vagy egy adott tény kerül megörökítésre. Ebben
az esetben tehát az ügyleti okiratoktól eltérően nem az ügyfelek akarata jelenik meg az
okiratban, így nem indokolt fenntartani a közjegyző jogi felelősségvállalását fenntartani az
okiratban foglaltakért, tekintettel arra is, hogy a közjegyző a tanúsítvány elkészítésénél nincs
jelen. Ez ugyanakkor természetesen nem érinti a közjegyző polgári jogi felelősségének
fennállását.
A 16. §-hoz
A jogügyletek biztonságának garantálása szempontjából alapvető fontosságú az is, hogy
a közjegyzői igazolványok megfelelően védettek legyenek a hamisítás, jogtalan felhasználás
ellen; ez alapvetően a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.)
Korm. rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést jelenti. A Javaslat ezért
újraszövegezi a közjegyzői igazolványokra vonatkozó rendelkezést, és abban csak a kiállító
szervet jelöli meg, valamint utal az igazolványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket
tartalmazó külön jogszabályra (rendeletre), melyet erre figyelemmel újra kell alkotni.
A 17. §-hoz
A közjegyzők és helyettesek szolgálati viszonya fennállásának megállapítása az on-
line személyazonosság ellenőrzése során az elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltatón
keresztül történik. A hitelesítés-szolgáltató az ehhez szükséges információkat a Magyar
Országos Közjegyzői Kamarától kapja, ehhez azonban törvényben kell megteremteni azt a
központi nyilvántartást, amit a működő közjegyzőkről és helyettesekről az országos kamara
vezet. A nyilvántartás Javaslatban rögzített adatai a területi kamarák nyilvántartásából kerülnek
átadásra, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes szolgálatának megszűnése esetén pedig az adatok
a központi nyilvántartásból törlésre kerülnek.
A 18-19. §-hoz
A Kjtv. 1. §-ának (2) bekezdése a közjegyző tevékenységét úgy határozza meg, hogy a
közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, azonban a Kjtv-
ben foglalt közjegyzői okirat fogalma nem tesz egyértelmű különbséget az ügyleti okiratok és a
ténytanúsító okiratok között. Célja szerint az ügyleti okirat a felek akaratának, a ténytanúsító
okirat pedig a közjegyző jelenlétében lezajlott jogilag jelentős tényeknek az okiratba foglalása.
A közjegyzőnek az ügyleti okirat előkészítése során meg kell győződnie az ügyfelek ügyleti
képességéről, valódi szándékáról, továbbá kioktatási kötelezettsége van az ügyfelek jogaival és
kötelezettségeivel kapcsolatban, valamint az aggályos rendelkezésekre fel kell hívnia a
figyelmet. A közjegyzői tanúsítvány esetén a közjegyző rögzíti a jelenlétében lezajlott tényeket,
a tanúsítványok célja a közhiteles személy közreműködésével egy adott esemény vagy egy
adott tény megörökítése, azaz nem az ügyfelek akaratának tükrözése. A Javaslat szerint ezért az
39
ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a
ténytanúsító okiratban pedig a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja
jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.
A Javaslat az okiratok idegen nyelven történő elkészítésének eljárást annyiban
ésszerűsíti, hogy a felek kérelmére írja elő az okirathoz a teljes magyar nyelvű fordítás
csatolását.
A 20. §-hoz
A közjegyzői eljárás hatályos szabályai is lehetővé teszik a közjegyzői okirat
kijavítását, de annak eljárása nehézkes, mivel a legkisebb gépelési hiba esetén is szükségessé
teszi a felek együttes megjelenését. A Javaslat a hatályos szabályozás érintetlenül hagyása
mellett lehetővé teszi, hogy a közjegyző névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba
vagy más hasonló elírás esetén az okiratban résztvevő ügyfelek közös kérelmére vagy
hivatalból a közjegyzői okirat kijavítását végzéssel elrendelje. Az okirat ilyen módon történő
kijavítása nem érinti a szöveg törlésére vonatkozó szigorú eljárási szabályokat. A végzés a
jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsíti a kijavítási eljárást, egyben lehetőséget ad
a feleknek a jogorvoslatra. A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított
okiratra, és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. A kijavítás tárgyában hozott
végzés felülvizsgálatát pedig akkor lehet kérni a közjegyző székhelye szerinti megyei
bíróságtól, ha a közjegyző a kijavítás iránti kérelmet elutasította, vagy az hivatalból történt. A
bíróság eljárására a közreműködés megtagadása esetén hozott végzés elleni jogorvoslati
szabályok az irányadóak.
A 21-22. -§-hoz
A hatályos rendelkezések szerint ha a közjegyzői okirat több lapból áll, ezeket zsinórral
össze kell fűzni, és a közjegyző bélyegzőjével kell megerősíteni. A Javaslat rögzíti, hogy a
közjegyzői okirat mellékletei is az okirat részét képezik, és ugyanolyan szabályok szerint kell
azokat az okirathoz fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, azt a közjegyzői okirat
ügyszámával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.
Ha az eredeti iratokat a közjegyző a területi kamarának vagy a bíróságnak törvényben
meghatározott okból kiadja, a közjegyző által maga részére készített kiadmányról is kiadható a
Javaslat alapján hiteles kiadmány.
A 23. §-hoz
A közjegyzői okirat felolvasása az okiratkészítés egyik garanciális szabálya annak
biztosítására, hogy az okirat valóban az ügyfél jognyilatkozatát tartalmazza. A Javaslat az
ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat rendeltetésére figyelemmel differenciált szabályozást ad a
felolvasásra: a tanúsítványt erre figyelemmel akkor rendeli felolvasni, ha a törvény kifejezetten
előírja.
40
A személyazonosság on-line ellenőrzése során garanciát jelent az, hogy a Javaslat
értelmében az ellenőrzést végző közjegyző köteles a felet az ellenőrzés megkezdése előtt az
ellenőrzés lehetőségéről, céljáról és módjáról, továbbá a megismert adatok kezeléséről
tájékoztatni. E tájékoztatási kötelezettségnek bűnmegelőző hatása is van, mivel a felvilágosítást
követően a hamis, hamisított, más személy nevére szóló, vagy a nyilvántartásokban nem
szereplő igazolvány birtokosa akár el is állhat a jognyilatkozat megtételére irányuló
szándékától.
A 24. §-hoz
A közjegyző a gyakorlatban a nyilatkozatot tevő fél személyazonosságáról a fél által a
rendelkezésére bocsátott, aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból győződik
meg. A személyazonosság megállapítása az okirat bizonyító erejének feltétele. A Hivatal
nyilvántartásaihoz való csatlakozással lehetővé válik a személyazonosításra szolgáló adatok
összevetése, a személyazonosításra szolgáló igazolványok jogos felhasználásának ellenőrzése,
ezáltal elkerülhető az elvesztett, ellopott, megsemmisült, láthatóan hamisított, illetve a
nyilvántartásban nem szereplő igazolványok adatigazolásra történő felhasználása. A
szabályozás csak azon felek esetében eredményezheti a visszaélések megelőzését, akikről, vagy
akik okmányáról a nyilvántartások adatokat kezelnek; így például az a külföldi, aki külföldön
kiállított úti okmánnyal igazolja magát és ezen okmány elvesztését Magyarországon nem
jelentették be, ezen adatellenőrzésen sem szűrhető ki. A Javaslat teljes körűen szabályozza azt,
hogy milyen nyilvántartásból mely adatokat igényelheti a közjegyző. A közjegyzőnek
valamennyi közjegyzői okirat elkészítése során meg kell győződnie a fél
személyazonosságáról, az igazolványának érvényességéről a nyilvántartásokból történő adatok
lekérésével; erre figyelemmel szabályozza a Javaslat a közjegyző közreműködési
kötelezettségének megtagadását is. A Javaslat előírja, hogy ha a nyilvántartások adatai nem
egyeznek meg a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány adataival, vagy az
igazolvány érvénytelen és más módon sem igazolható a személyazonosság, a közjegyző a
közreműködését köteles megtagadni.
A hatósági eljárások lefolytatásával kapcsolatos igényeknek az felel meg, ha az
ellenőrzés idő- és költségkímélő, továbbá biztonságos módon történik, ez pedig az on-line
adatigénylés és adatszolgáltatás megvalósítását feltételezi. Ehhez az adatigénylés iránti
megkeresést a közjegyzőnek hivatali elektronikus aláírásával kell ellátnia annak érdekében,
hogy az elektronikus aláírás tanúsítvány érvényességének ellenőrzésével meggyőződhessen a
Hivatal arról, hogy valóban szolgálatban lévő közjegyző megkereséséről van szó.
A közjegyző köteles a jogügyletet, amelyben az adatigénylés történik, azonosításra
alkalmas módon megjelölni és arról nyilvántartást vezetni. A Javaslat értelmében a közjegyző
az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát külön jogszabály szerint megőrzi,
vagy az iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; a másolatot az ügy irattárba helyezésétől
számított 5 évig tárolja, ezt követően megsemmisíti. Az adatokat a közjegyző csak a bíróság, a
büntetőügyben eljáró hatóság és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamara részére
adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést.
41
Ha az ellenőrzés során a közjegyző azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését,
ellopását, megsemmisülését bejelentették, köteles ezt a tényt az igazolvány további
jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az illetékes rendőr-kapitányságnak
rövid úton bejelenteni. A közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a
titoktartási kötelezettsége megsértésének.
A Javaslat tartalmaz rendelkezést arra az esetre is, ha az on-line ellenőrzés technikai
okokból nem jár sikerrel (pl. azért, mert a nyilvántartás adatbázisa nem érhető el). Az
ellenőrzés elmaradása a jognyilatkozat okiratba foglalásának nem akadálya, a közjegyzőnek
azonban az ellenőrzést utólag el kell végeznie, ezt követően - és ennek eredményétől függően -
adható ki az okiratról hiteles másolat, kiadmány vagy bizonyítvány.
A 25. §-hoz
Az okiratszerkesztési szabályokat a Javaslat nemcsak az ügyfelek adatainak ellenőrzése
tekintetében egészíti ki, hanem a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt
ingatlan megfelelőségének vizsgálatát is kifejezetten előírja és részletesen szabályozza. A
gyakorlatban ugyanis előfordulhat az, hogy a cégalapító visszaélésszerűen gyakorolja az
ingatlan megjelölésének jogát (ténylegesen nem jogosult az ingatlan használatára, vagy az
ingatlan jellegénél fogva nem alkalmas cég székhelyének), s így a cég törvényes, illetve az
üzleti biztonságot nem veszélyeztető működése nem biztosítható. A Javaslat meghatározza azt,
hogy a közjegyzőnek milyen módon kell meggyőződnie az ingatlan megfelelőségéről. E körben
egyrészt az ingatlan-nyilvántartási adatok vizsgálatát írja elő; ez a tulajdoni viszonyok, ennek
folytán a használat jog, illetve a használati jogot biztosító jognyilatkozat valódisága, az ingatlan
létezése, jellege vizsgálatát teszi lehetővé. Ha az ingatlan használatának joga az ingatlan-
nyilvántartási adatokból nem állapítható meg, a használatra feljogosító okiratot kell
megvizsgálni (pl. hogy tartalmazza-e a szükséges jognyilatkozatot, össze kell vetnie az
ingatlan-nyilvántartásból megállapított adatokkal stb.). Kiterjed a vizsgálat cégnyilvántartás
csoportosított adataira is annak megállapítása érdekében, hogy hány más cég székhelyeként,
telephelyeként stb. van bejegyezve a cégjegyzékbe ugyanaz az ingatlan. Ha más cég is
használja az ingatlant, az természetesen önmagában nem teszi kizárttá a megjelölését, de az ügy
többi körülményére is figyelemmel adatot szolgáltathat ahhoz, hogy megállapíthassa az
okiratszerkesztő azt, hogy megjelölhető-e az ingatlan cégingatlanként.
A 26. §-hoz
A Kjtv. 130. §-a határozza meg azokat az alaki kellékeket, amelyek az okiratnak az ott
felsoroltak azonosítása szempontjából tartalmaznia kell. A Javaslat a közjegyző által rögzített
adatokat kiegészíti azzal, hogy az okiratban lehetőség szerint fel kell tüntetni a felek, az
azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács anyja nevét, szükség
esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.
42
A 27. §-hoz
A Javaslat a végrendelet elkészítésére vonatkozó szabályokat kiegészíti azzal, hogy a
közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést és a végrendelet közjegyzőnél való letételének
tényét a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat
elkészítését, vagy a letétbe helyezést követő 72 órán belül. A Javaslat előírja továbbá, hogy a
hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás
céljából köteles megkeresni a Végrendeletek Országos Nyilvántartását.
A 28-30. §-hoz
A Javaslat a Kjtv. tanúsítvány készítésére vonatkozó szabályait azzal egészíti ki, hogy a
közjegyző a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni.
Rendelkezik továbbá arról is, hogy a tanúsítványt záradék formájában kell kiállítani, amely
tartalmazza az ügyszámot, a fél családi és utónevét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint
anyja nevét, kérésére egyéb személyi adatait.
Figyelemmel arra, hogy a közjegyzői tanúsítvány készítése esetén a közjegyző a
jelenlétében lezajlott tényeket rögzíti, célja a közhiteles személy közreműködésével egy adott
esemény vagy egy adott tény megörökítése és nem az ügyfelek akaratának tükrözése, a Javaslat
a jegyzőkönyv aláírására vonatkozó szabályokat úgy módosítja, hogy a jegyzőkönyvet
kérelemre az ülés elnöke, ha ilyen nincs, valamennyi résztvevője aláírhatja, aláírásuk azonban
nem kötelező.
A 31. §-hoz
A közjegyző eljárásai szabályozottak, a közjegyző csak azon ügykörökben járhat el,
amelyekre a jogszabály feljogosítja. A közjegyzők 1875 óta eljárnak a váltó óvással
kapcsolatos ügyekben; ez a jogosultságuk ma is biztosított. A Kjtv. létrejöttével hatályukat
veszítették azok a szabályok, amelyek az 1/1984. (II. 29.) IM rendeletben a váltó óvás
szabályait határozták meg. A gyakorlat ugyanakkor bebizonyította, hogy e rendelkezések
hiánya veszélyezteti az egységes eljárási rendet. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok
élénkülése, tagságunk az Európai Unióban megköveteli, hogy a demokratikus jogállam
mércéinek megfelelően szabályozza az írott jog a jogalkalmazói eljárás követelményeit és a
váltó óvás érvényességi feltételeit, kizárva ezzel a visszaélések lehetőségét, megteremtve az
óvások egységes eljárását; a Javaslat e követelményeket teljesíti.
A 32-36. §-hoz
A magyar eljárásjogok a hiteles kiadmányt az okirat készítőjéhez kötik, vagyis hiteles
kiadmány a hiteles másolatnak az a fajtája, amelyet az okirat készítője (kibocsátója) ad ki.
Minden más másolatfajta e meghatározás alapján hiteles másolat lehet. Ez a megkülönböztetés
az elektronikus okiratok készítésénél is jelentős szerephez juthat, mivel az okiratok
elektronikus levéltárban történő elhelyezésével a közjegyző a digitális levéltárból azonnal
hiteles másolatot tud kiadni bármely közjegyzői okiratról, e tekintetben nincs többé jelentősége
43
annak, hogy az okirat a közjegyző az őrzésében van-e vagy sem. A Kjtv. hatályos szabályai
nem fogalmaznak egyértelműen a hiteles kiadmányok és a hiteles másolatok kibocsátásával
kapcsolatban, ezért a Javaslat pontosan meghatározza azt, hogy milyen esetekben adható ki
hiteles kiadmány és mikor hiteles másolat.
A hatályos szabályozás korlátozza a hiteles kiadmányok számát, és kiadását csak az
abban félként szereplők részére engedi meg. A Javaslat kimondja, hogy a közjegyzői okiratról
ne csak egyszer, hanem bármikor kiadható legyen hiteles kiadmány, hiszen az ügyfeleknek
nem feltétlenül csak egy alkalommal van erre szükségük, a jogosultak körét pedig a törvényes
képviselő, illetve jogi érdekét valószínűsítő személyével bővíti.
A hatályos szabályozás a tanúsítvány és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyv esetében a
hiteles kiadmány kiadását nem korlátozza: az bárkinek kiadható, aki jogi érdekét valószínűsíti.
A Javaslat a törvény rendelkezéseit úgy módosítja, hogy valamennyi közjegyzői okirat
esetében lehetőség nyílik a hiteles kiadmány kiadására összhangban a Kjtv. új 150. §-ával.
A 37. §-hoz
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. §-ának (l)-(2) bekezdése
szerint az arra felhatalmazott konzul okiratot és tanúsítványt készíthet. A konzul által készített
okirat azonos hatályú a közjegyző által készített okirattal, így eljárása során a Kjtv. szabályait
kell alkalmaznia, ezért a Javaslat szerint a törvényben foglalt esetekben konzulnak is végzést
kell hoznia. A konzul esetében azonban nem határozható meg az a „székhelye szerinti megyei
bíróság”, amely a végzés felülvizsgálatára jogosult, a Javaslat ezért a közreműködés
megtagadása, továbbá a kijavítás tárgyában hozott végzés felülvizsgálatára a Fővárosi Bíróság
illetékességét állapítja meg.
A 38-39. §-hoz
A Kjtv. 166. §-ának (1) bekezdése határozza meg azt, hogy mit kell a közjegyzői
levéltárban elhelyezni. E rendelkezéseket egészíti ki a Javaslat azzal, hogy a közjegyzői
levéltárban kerüljön elhelyezésre az elektronikus okirat eredeti példánya is, ha elkészítése óta
öt év már eltelt, továbbá 2010-et követően itt kerüljenek elhelyezésre a nemperes ügyek iratai
azután, hogy az eljárásjogerős befejezését követően két év eltelt.
A hiteles kiadmány és hiteles másolat fogalmára tekintettel a Javaslat pontosítja azt,
hogy az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyző hiteles kiadmányt, másolatot
illetve bizonyítványt; a közjegyzői levéltár vezetője másolatot, illetve bizonyítványt adhat ki.
A 40. §-hoz
A közjegyzők adatellenőrzési eljárása részletes, eljárási és ügyviteli jellegű
rendelkezéseket tartalmazó rendelet megalkotását is szükségessé teszi, ezért a Javaslat a
hatályos rendelkezés pontosításával felhatalmazást ad az igazságügyért felelős miniszternek,
hogy e törvény végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat megalkossa.
44
A 41. §-hoz
A Vht. 5. §-ának (4) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy mi a
teendője a végrehajtónak akkor, ha a személyazonosság igazolására szolgáló felhívása
eredménytelen marad. E szabályozás a Javaslattal differenciáltabbá válik: ha a bemutatott
igazolvány nem személyazonosság igazolására szolgál, úgy fel kell hívnia a végrehajtónak az
érintett személyt megfelelő igazolvány felmutatására és csak azt követően kerül sor rendőri
intézkedés kezdeményezésére. Kiemeli továbbá a Javaslat azt, hogy a személyazonosság
megállapítására irányuló eljárási cselekmény olyan, amelyet a végrehajtási cselekményről
készített jegyzőkönyvben kifejezetten fel kell tüntetni [összhangban a Vht. 35. §-a (2)
bekezdésének g) pontjával].
A 42-43. §-hoz
A jogalkotó a jogorvoslathoz való jog biztosítékaként vezette be a kézbesítési vélelem
megdöntésének lehetőségét, egyúttal pedig a polgári ügyekben hozott határozatok
jogosultjainak számára - a kézbesítési vélelem megdöntésének bizonytalan időre történő
elhúzódását megakadályozandó - az ún. végrehajtói kézbesítést. Annak érdekében, hogy a
végrehajtható okirat minél több, a felek jogérvényesítését elősegítő adatot tartalmazzon, a
Javaslat előírja a végrehajtási kifogás előterjesztésének lehetőségéről szóló tájékoztatás,
továbbá a végrehajtás alapjául szolgáló határozattal kapcsolatban a kézbesítési vélelem
beálltáról történő tájékoztatás feltüntetését is.
A Javaslat a végrehajtói kézbesítés szabályait azzal egészíti ki, hogy nemcsak a Vht.
3 l/D. § (1) bekezdésben megjelölt iratok, hanem jogszabály által meghatározott egyéb iratok
kézbesítését is lehetővé teszi, a végrehajtói kézbesítés költségét pedig - ha a kézbesítendő
határozat alapján végrehajtás indul, tehát az adós az abban foglaltaknak önként nem tesz eleget
-	végrehajtási költségként az adósra hárítja. A Javaslat továbbá törvényi szintre emeli a
költségkedvezmények kizártságáról rendelkező, jelenleg rendeleti szintű szabályt.
A 44-45. §-hoz
A gyors és eredményes behajtáshoz az is szükséges, hogy a végrehajtás során történő
adatbeszerzés költségkímélő módon történjen és a papíralapú ügyintézést minél nagyobb
mértékben felváltsa az elektronikus ügyintézés. A Javaslat ezért általános jelleggel, de az adott
nyilvántartás vezetésére vonatkozó jogszabályra visszahivatkozva - előírja, hogy a Vht. 47. §-a
szerinti adatgyűjtés minden olyan hatósági nyilvántartásba történő betekintés esetében
megtörténhessen elektronikus úton, amely nyilvántartás vezetése is számítógépes adatrögzítő
eszközzel történik.
A jogügyletek biztonsága a bírósági végrehajtás során is érvényesítendő célkitűzés,
hiszen a végrehajtók eljárása során is tehetnek a felek és más személyek joghatással járó
nyilatkozatokat, melyekre későbbi végrehajtási cselekmények alapulnak, illetve a végrehajtás
során is történik a felek, egyéb érdeklődők vagyoni jogait érintő intézkedés, kiemelten ilyen a
45
lefoglalt dolgok értékesítése. A Javaslat ezért a végrehajtó számára is lehetővé teszi a
személyazonosság on-line ellenőrzését. Az ellenőrzés célja legfőképpen az adós személyének
egyértelmű beazonosítása, de mivel a végrehajtás során más személyek jognyilatkozatainak
valódiságához sem férhet kétség, ezért a Javaslat valamennyi olyan személy esetében lehetővé
teszi az adategyeztetést, akiknek a személyazonosságát a végrehajtó megállapítja az eljárás
során. Ezen utóbbi személyt az ellenőrzést végző végrehajtó köteles - nemcsak a személyes
adatok védelme okán, hanem megelőzés céljából is - az ellenőrzés megkezdése előtt az
ellenőrzés lehetőségéről, céljáról, módjáról és következményeiről tájékoztatni. Speciális
személyi kört képeznek a végrehajtási eljárásban részt vevő jogi képviselők; adataik
ellenőrzése lényegében azzal a céllal történik, hogy képviseleti jogosultságuk fennáll-e:
vonatkozásukban ezért az ügyvédi kamara, illetve jogtanácsosi névjegyzéket vezető megyei
bíróság nyilvántartásába történő betekintést teszi lehetővé a Javaslat.
A Hivatal nyilvántartásaihoz elektronikus úton történő csatlakozás a bírósági
végrehajtók esetében az ügyvédekhez és a közjegyzőkhöz hasonló módon történik: saját
számítógépes eszközzel juttathatják el az adat igénylése iránti, elektronikus aláírással ellátott
megkereséseiket a nyilvántartást vezető szervhez.
A Javaslat részletesen szabályozza az ellenőrzés keretében megismerhető adatokat és azt
is, hogy a megismert adatok kezelésére, tárolására milyen szabályok vonatkoznak. Lényeges
rendelkezés az, mely szerint az elveszettként, ellopottként vagy megsemmisültként bejelentett
igazolvány bírósági végrehajtási eljárásban történő felhasználása azzal a következménnyel is
jár, hogy a végrehajtónak átadott ilyen igazolványt a végrehajtó a birtokosának nem adhatja
vissza, hanem köteles azt a rendőrkapitányságnak továbbítani a felhasználás tényéről szóló
bejelentésével együtt.
A 46-47. §-hoz
A végrehajtási kényszert a szükséges és arányos mértékben kell alkalmazni, vagyis
olyan módon, hogy az a végrehajtandó követelések megtérülését megfelelően segítse elő,
emellett pedig - e célt nem veszélyeztetve - tekintettel legyen az adósok személyes
körülményeire és ösztönözzön az önkéntes teljesítésre is. Ennek egyik eszköze a Javaslat
szerinti részletfizetés biztosítása, mellyel akár elkerülhetővé is válik magánszemélyek esetében
az adós lakhatását szolgáló ingatlanának eladása. A Javaslat csak természetes személyekkel
szemben fennálló pénzkövetelések végrehajtása során, és csak részlefizetés megállapítását teszi
lehetővé (halasztást nem); ezzel is kifejezésre juttatva azt, hogy a kötelezettségek teljesítésére
törekvő, a hitelezővel együttműködő és a fizetési szándékát tanúsító, nem teljesen
fizetésképtelen adósok számára biztosítandó kedvezményt teremt meg. Alapfeltétele az, hogy
az adós a végrehajtás során részletfizetést teljesítsen, továbbá az is, hogy a követelés fedezete
az adós vagyontárgyainak felkutatásával biztosítva legyen, legalábbis olyan mértékben,
amennyire azt az adós vagyona lehetővé teszi. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy olyan adósok
esetében is sor kerüljön a részletfizetési feltételek megállapítására és sikeres teljesedésbe
menésére, akiknek nincs végrehajtás alá vonható vagyontárgyuk. A Javaslat ezért nem szabja
feltételül a részletfizetés engedélyezéséhez azt, hogy a tartozás fedezete ténylegesen is
lefoglalásra kerüljön, sőt a végrehajtás vagyon hiányában történő szünetelésének elkerülése
46
érdekében a vagyontalan adós esetében kifejezetten kötelezettségévé teszi a végrehajtónak az
adós felhívását a részteljesítés felajánlására annak érdekében, hogy a részletfizetés
engedélyezésére sor kerülhessen.
A végrehajtó a Javaslat értelmében a részletfizetési feltételek megállapításáról
jegyzőkönyvet készít, melyet megküld a feleknek. A végrehajtást kérőnek ez alapján nyílik
módja nyilatkozni a részletfizetés kedvezményére, és hivatkozni arra, hogy az létfenntartását
mennyiben nehezíti meg. Ahhoz alapvető érdek fűződik, hogy az egyébként is létfenntartás
céljára szolgáló követelések mielőbb megtérüljenek, ezért az ilyen követelésekre (tartásdíj,
munkabér és vele egy tekintet alá eső követelések) megállapított részletfizetés csak akkor
tartható fenn, ha a végrehajtást kérő azzal egyetért. Ugyancsak kiemelten méltányolandó azon
személyek érdeke is, akik maguk is létfenntartási problémákkal küzdenek: a Javaslat ilyennek
minősíti az erre hivatkozó magánszemélyeket és a csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás
alatt álló gazdálkodó szervezeteket; tiltakozásuk esetén ugyancsak nem tartható fenn a
részletfizetési kedvezmény. Egyéb esetekben a végrehajtást kérő egyet nem értése a
részletfizetés időtartamának korlátozását eredményezi: a végrehajtást kérő szervezetek esetében
legfeljebb egy év, magánszemélyek esetében fél év lehet a maximális időtartama, ha pedig csak
a meg nem fizetett tartozás összege az akadálya az egyetértésnek, úgy a részletfizetés
kedvezménye további összeg előzetes megfizetéséhez köthető. A végrehajtást kérő nyilatkozata
alapján tehát módosulhat a részletfizetési jegyzőkönyv tartalma, a kétlépcsős eljárás pedig a
felek közötti kommunikáció elindítását, az alkufolyamatok felélesztését segítheti elő. Speciális
esetet képez az, ha a végrehajtandó tartozás maga is olyan jogviszonyból ered, amelyben az
adós a végrehajtás kérő egyetértésével pénzösszeg részletekben történő fizetésére volt köteles,
hiszen ebben az esetben maga a végrehajtást kérő döntött úgy, hogy a szolgáltatást részletekben
fogadja el. Ez esetben is feltétele a kedvezmény biztosításának a tartozás egy részének
megfizetése; a Javaslat ezt tételesen meg is határozza: olyan összeg, amely - ha a jogviszony
fennmaradt volna — a fizetés időpontjáig esedékessé vált összegnek felel meg.
A végrehajtói részletfizetés nem érinti az adósnak azt a jogát, hogy a hatályos szabályok
szerint a bíróságtól is kérhesse a részletfizetés engedélyezését, ugyancsak nem érinti a Javaslat
a felek jogszabálysértő végrehajtói eljárás miatti bírósághoz fordulási jogát: vagyis a felek
végrehajtási kifogás előterjesztésével a bíróságtól kérhetik a törvénybe ütköző intézkedés
megsemmisítését. Annak érdekében, hogy az eljárás ne húzódjon el a bírósághoz fordulás
miatt, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a bíróság a megalapozott kifogás elbírálásával együtt a
részletfizetés feltételeit is módosíthatja annak érdekében, hogy a részletfizetés biztosítása a
jogszabályoknak megfelelően történjen.
A Javaslat rendezi azt, hogy mikor kell a végrehajtói részletfizetés esetén az eljárást
folytatni: a részlet megfizetésének elmulasztása mellett ehhez vezethet többek között az, ha egy
másik végrehajtási eljárásban szükséges az adós vagyonát értékesíteni, vagy ha az adós
jövedelmi, vagyoni helyzetében jelentős változás áll be (pl. lefoglalható vagyontárgyra tett
szert).
47
A 48. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatások elterjedése - így különösen a személyazonosság
Javaslat szerinti on-line ellenőrzésének megteremtése - a végrehajtói eljárást is érinti. Alapvető
fontosságú ezért az, hogy a végrehajtók eljárásában használható elektronikus aláírással
szemben támasztott feltételeket - tekintettel arra is, hogy azok mind a végrehajtóra, mind a
Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarára, mind pedig a hitelesítés-szolgáltatókra hárítanak
kötelezettségeket - törvényben rögzítse a jogalkotó. Ilyen garanciális szabály az, hogy az
aláírásnak minősített elektronikus aláírásnak kell lennie, a hitelesítésére szolgáló
tanúsítványnak tartalmaznia kell az aláíró végrehajtói szolgálatát, a tanúsítványt kibocsátó
hitelesítés-szolgáltatónak pedig biztosítania kell a valós idejű tanúsítvány-állapotszolgáltatást.
Az önálló bírósági végrehajtók és helyettesek esetében a kamara feladata az aláírások
beszerzése és a szolgálattal kapcsolatos lényeges információk hitelesítés-szolgáltatónak történő
eljuttatása. A megyei bírósági végrehajtók és végrehajtó-helyettesek a bírósággal igazságügyi
alkalmazotti viszonyban álló személyek; esetükben ezért az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 35/A. §-ában foglalt szabályozást kell
alkalmazni: a bíróság, illetve az ÓIT Hivatala feladata az elektronikus aláírás beszerzésével,
valamint a tanúsítvány érvényességének felfüggesztéséhez szükséges adatok szolgáltatásával
kapcsolatos feladatok ellátása.
A 49. §-hoz
Annak érdekében, hogy a legveszélyeztetettebb személyi kör (aki ingatlan-végrehajtás
előtt áll) feltétlenül tájékoztatást kapjon a részletfizetés lehetőségéről, a Javaslat előírja, hogy -
az egyébként is már számos egyéb praktikus információt tartalmazó - becsérték-közlésbe az
erről szóló tájékoztatót is foglalja bele a végrehajtó.
Az 50. §-hoz
A végrehajtó törvénysértő intézkedésének mielőbbi orvoslása áll érdekében a feleknek
és egyéb érdekelteknek is, különösen amiatt, mert a végrehajtási kifogásnak az intézkedésre
nincs halasztó hatálya. A soron kívüli ügyintézés mellett előírja ezért a Javaslat a kifogás
tárgyát képező végrehajtási cselekményre vonatkozó iratok, egyéb szükséges végrehajtási
iratok másolatának rövid határidőn (nyolc munkanapon) belül történő beszerzése iránti
intézkedést, a végrehajtó részéről pedig az iratmásolatok ugyancsak nyolc munkanapon belüli
megküldését. Ezek olyan adminisztratív intézkedések, amelyek az időszerű döntéshez
elengedhetetlenek, viszont rövid határidővel megtehetők. A döntésre legfeljebb 60 napos
törvényi határidőt szab továbbá a Javaslat akkor is, ha a döntés az iratok alapján meghozható:
ha meghallgatást nem kell tartani és bizonyítás felvétele sem szükséges. Egyéb esetekben
ugyanakkor nem jelöl meg határidőt a Javaslat, hiszen a bizonyítási eljárás eredményes
lefolytatása attól nem tehető függővé.
48
Az 51. §-hoz
A Vht. értelmében a bírósági végrehajtót az eljárása során tudomására jutott adatok és
tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Figyelemmel arra, hogy a Javaslat
személyazonosság on-line ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései a titoktartás körébe tartozó
adatoknak, illetve tényeknek az ügyfélen kívül más személy részére történő továbbítását írják
elő (kötelező rendőrségi bejelentés arra az esetre, ha az ellenőrzés során elveszettként,
ellopottként vagy megsemmisültként nyilvántartott igazolvány felhasználását észleli), a
Javaslat e két rendelkezés összhangját teremti meg azzal, hogy lehetőséget ad a titoktartási
kötelezettség alóli kivétel törvényi megfogalmazására.
Az 52-53. §-hoz
Az önálló bírósági végrehajtók önkormányzati szerve, a Magyar Bírósági Végrehajtói
Kamara ma is fontos szerepet tölt be a végrehajtási eljárások lefolytatásához szükséges
nyilvántartások vezetésében, az eredményes behajtáshoz szükséges technikai feltételek
biztosításában. A Javaslat ezt egészíti azzal a lehetőséggel, hogy a kamara árverési csarnokot
működtethessen; alkalmas, biztonságos helyszínt biztosítva ezzel akár az ingó-, akár az
ingatlan-árveréseknek. Ugyancsak felhatalmazza a kamarát a Javaslat arra is, hogy - mint az
önálló bírósági végrehajtók feletti felügyeletet ellátó szervezet - megismerhesse a végrehajtás
során történt adatigénylésekről vezetett adatigénylési nyilvántartások adatait.
Ugyancsak a Kamara hatáskörébe tartozik a tagjairól a nyilvántartások vezetése,
melynek adattartalmát kiegészíti a Javaslat a végrehajtói hivatali elektronikus aláírás
érvényességnek időszakára vonatkozó adattal.
Az 54. §-hoz
Az igazságügyi alkalmazottként működő megyei bírósági végrehajtók és végrehajtó-
helyettesek esetében a Javaslat a bíróság számítástechnikai eszközének igénybe vételével teszi
lehetővé az on-line adatigénylést, összefüggésben azzal, hogy a végrehajtói tevékenység
ellátáshoz szükséges technikai feltételek biztosítása és a végrehajtói tevékenység felügyelete is
a bíróság hatáskörébe tartozik.
Az 55. §-hoz
Alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy a különböző hatósági eljárások lefolytatása során
történő adatbeszerzés a modem technikai lehetőségeket kihasználva, költségkímélő módon
történjen és a papíralapú ügyintézést minél nagyobb mértékben felváltsa az elektronikus
ügyintézés. A Javaslat ezért módosítja a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi
LXXXIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdését: a bírósági végrehajtás során a Vht. 47. §-a
szerinti, ma postai úton történő adatszolgáltatás - a gépjármű adatainak lekérdezése az adós (a
gépjármű tulajdonosa) adatai alapján - ennek eredményeként elvégezhető elektronikus úton.
Ugyancsak ezért egészíti ki a Javaslat a törvényszöveget a közjegyzővel, akinek például a
49
hagyaték körébe tartozó vagyon megállapításához és átadásához ugyancsak szükséges lehet az
adatok igénylése.
Az 56-58. §-hoz
A Javaslat a Polgári perrendtartás módosításával nemcsak a címzett számára írja elő a
keresetlevéllel és az ügydöntő határozattal kapcsolatban a kézbesítési vélelem beálltáról való
bírósági tájékoztatást, hanem az érintett másik fél részére is. A korábban már eredményre nem
vezető címre történő újabb kézbesítés sikere ugyanis kétséges, a kézbesítési vélelem
megdöntésének bevezetésével pedig éppen a másik félnek fűződik alapvető érdeke ahhoz, hogy
a határozat megtámadásának alapjául szolgáló körülmény bekövetkezéséről tudomást
szerezzen, és megtehesse annak alapján a szükséges intézkedéseket.
A Pp-t egészíti ki a Javaslat a 99/B. § (3) bekezdésének beiktatásával is, amely nemcsak
a bírósági végrehajtás, hanem az azt megelőzően lezajló, pénzforgalmi behajtás során is
lehetővé teszi a kézbesítési vélelem megdöntését. A Vht. 6. §-ában szabályozott behajtási mód
nem minősül ugyan bírósági eljárásnak, azonban a bírósági végrehajtással megegyező okból
(címzett nemteljesítése) valósítja meg a címzettel szemben vagyoni jogának korlátozását: a
pénzforgalmi számláján lévő összeg elvonását.
A Javaslat kiegészíti a Pp-t egy új felhatalmazó rendelkezéssel, amely a bírósági letét
kezelésének - mint sajátos nemperes eljárásnak - a részletes szabályait teszi lehetővé
rendeletben szabályozni. Ez azért szükséges, mert konkrét törvényi felhatalmazás e körben csak
az óvadék céljára szolgáló letét kezelésére van, míg a polgári ügyekben szükséges letétkezelés
rendeletben történő szabályozásának a lehetősége csak a Ptk. 473. §-a (1) bekezdésben foglalt
rendelkezésből („a bankletétre, az értékpapírletétre, a bírói letétre és a közgyűjteményi letétre a
jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy jogszabály eltérően nem
rendelkezik”) vezethető le, mely viszont nem tekinthető felhatalmazó rendelkezésnek.
Az 59. §-hoz
Az ingatlanokkal kapcsolatosan feltárt egyik negatív jelenség az, hogy az eladott,
megterhelt ingatlanok tulajdonosai számos esetben nem értesülnek az ingatlanokra
vonatkozóan hozott földhivatali határozatokról. Ennek egyik oka lehet az, ha az ügylet maga is
visszaélés eredménye, vagy ha a határozat tényleges kézbesítése sikertelen (beáll a kézbesítési
vélelem). A sikertelenül kézbesített, későbbi végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozatok
esetében a jogalkotó már megteremtette annak a lehetőségét, hogy pótlólagos, ún. személyes
kézbesítésre kerüljön sor a hitelező kérelmére, hasonló lehetőséget biztosít a Javaslat a
földhivatali határozatok esetében is. A kézbesítési vélelem beálltáról a címzett értesítést kap, ez
azonban még nem feltétlenül alkalmas arra, hogy az irat ténylegesen a birtokába kerüljön, s
elháruljon a kézbesítési vélelem későbbi megdöntésének veszélye, ezért biztosítja a Javaslat a
végrehajtói kézbesítés lehetőségét annak az ugyanabban az ügyben szereplő ügyfélnek, akinek
a kézbesítéshez érdeke fűződik. A végrehajtó általi kézbesítésre az érintett személy kérelmére
és költségére kerül sor, mely kézbesítés alapvető szabályai a Vht. 3 l/D. §-ában, részletes
szabályai pedig a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletben találhatók. A Javaslat annyiban
50
állapít meg ezekhez képest speciális rendelkezést, hogy a bíróság helyett a földhivatal
értesítését írja elő a kézbesítés eredményéről, továbbá rögzíti azt is, hogy a kézbesítés során az
iratmásolat kézhezvételével megkezdődik a kézbesítési vélelem megdöntésére nyitva álló
határidő.
A 60. §-hoz
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény Javaslattal történő módosításának célja az, hogy a cégek törvényes működése a
székhelyükként, telephelyükként, fióktelepükként szolgáló, és a cégjegyzékben ekként
nyilvántartott ingatlanok megjelölése tekintetében is nagyobb mértékben biztosítható legyen. A
Javaslat ezért kiegészíti a cégtörvény 7. §-ának a székhelyre, telephelyre, fióktelepre vonatkozó
rendelkezéseit: általános követelményként fogalmazza meg mindhárom esetében azt, hogy az
csak olyan ingatlan lehet, amely vagy a cég tulajdonában áll, vagy annak használatára a cég
jogosult.
A 61. §-hoz
A Ptk. jelenleg hatályos 254. §-ának (1) bekezdése szerint zálogjog szerződés,
jogszabály vagy bírósági és - ha jogszabály így rendelkezik - más hatósági határozat alapján
keletkezhet. Ez a rendelkezés nincs - nyilvánvalóan nem is lehetett - összhangban az
időközben hatályba lépett, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (Két.) 136. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseivel. E szerint
ugyanis meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett ingatlana - a behajthatatlan
pénzkövetelés összegéig - a jogosult javára jelzálogjoggal terhelhető meg; a jelzálogjogot és
annak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését pedig a végrehajtó szolgálat végzéssel
rendeli el. A Két. 71. §-ának (1) bekezdése a hatóság döntésének két fajtáját különbözteti meg
(és különíti el egymástól), amikor kimondja, hogy a hatóság - meghatározott kivétellel - az
ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést
bocsát ki. Minthogy a Két. szerint végrehajtásra irányuló intézkedésként a hatóság a
jelzálogjogot nem határozattal, hanem végzéssel alapíthatja, és ugyancsak nem határozattal,
hanem végzéssel rendeli el annak bejegyzését is, a zálogjog keletkezése tekintetében a Ptk.
254. §-ának más hatósági határozatra történő hivatkozása ma már nem állja meg a helyét, a
Javaslat ezért a szóban forgó rendelkezést a hatóság döntésére módosítja, ez a hatóság mindkét
fajta döntési lehetőségét (tehát akár a végzést is) magában foglalja.
A 62-65. §-hoz
A Javaslat általános hatályba lépési időpontja a törvény kihirdetését követő második
hónap első napja; a személyazonosság on-line ellenőrzésére szolgáló megfelelő felkészülési idő
biztosítása érdekében ugyanakkor e rendelkezések 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
A Javaslat záró rendelkezései számos módosítást, pontosítást magukban foglaló
rendelkezést tartalmaznak.
51
Javaslat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény 19. §-a (1) bekezdése a) pontjának újraalkotása miatt rendelkezik a korábbi
módosítást tartalmazó 2000. évi CXXXII. törvény 9. §-ának hatályon kívül helyezéséről.
Ugyancsak hatályon kívül helyezi a Javaslat az Üvtv. ügyvédi igazolvány tartalmát
meghatározó 116. §-ának (6) bekezdését arra figyelemmel, hogy az ügyvédi igazolvány
szabályai a Javaslat értelmében rendeleti szintre kerülnek. Hatályon kívül helyezi továbbá a
Javaslat az Üvtv. néhány rendelkezéséből az alkalmazott ügyvédre vonatkozó szövegrészeket;
ez azzal áll összefüggésben, hogy a Javaslat egyértelműen el kívánja határolni az ügyvéd és az
alkalmazott ügyvéd tevékenységét és jogállását. A záró rendelkezések között szerepel - a
személyes adatok célhoz kötött és visszaélésmentes felhasználásának céljával - a Vht. 31/B. §-
ának, az ún. előzetes eljárás szabályainak hatályon kívül helyezése. E jogintézmény célja
alapvetően az volt, hogy a későbbi végrehajtást kérő közhiteles nyilvántartásokban szereplő
adatokat szerezhessen be adósáról, s ez alapján mérlegelhesse a végrehajtás megindításának
gazdaságosságát. A gyakorlatban igen kevés ilyen eljárásra került sor, az nemcsak a közhiteles
nyilvántartások megkeresését jelentette, hanem az adós lakóhelyének, munkahelyének
felkutatását is, ezzel szemben viszont nélkülözi a jogintézmény - jellegénél fogva - azokat a
garanciális rendelkezéseket, amelyekkel eredményesen megelőzhető lenne a személyes
adatokhoz fűződő jogok sérelme (pl. az, hogy valóban csak tartozással rendelkező adós
kutatása történjen, majd pedig a beszerzett adatokat a jogosultak csak és kizárólag a végrehajtás
céljára használják fel). A Javaslat ezért a szükségesség és arányosság követelményének szem
előtt tartásával, valamint amiatt, mert az előzetes eljárás keretei között nem oldható meg sem a
követelés fennállásának vizsgálata, sem pedig az adatok felhasználásának utólagos ellenőrzése,
rendelkezik a szabály hatályon kívül helyezéséről. Az Üvtv. és a Kjtv. új rendelkezéseire
figyelemmel szükségtelen, hogy a cégbíróság megismételt törvényességi vizsgálatot folytasson
le a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során a társaság székhelye (fióktelepe, telephelye)
megfelelősége tekintetében, ezért a Javaslat hatályon kívül helyezi a Ctv-nek a székhelyül
(telephelyül, fióktelepül) szolgáló ingatlan használatára feljogosító okiratok becsatolására
vonatkozó előírásait: az 1. számú melléklet 1.4. pontját és a 3. számú melléklet 1.3. pontját.
A Javaslat pontosítja az Üvtv-ben az európai közösségi jogászok névjegyzékébe
felvehető személyeket meghatározó szövegrészt annak érdekében, hogy a felvehető személyek
köréből a magyar állampolgárok sem legyenek kizárva. A Javaslat a kiadmányok kiadására
vonatkozó szabályok módosulásával összefüggésben hatályon kívül helyezi, illetve módosítja
a Kjtv. egyes rendelkezéseiből a hiteles kiadmány készítésére vonatkozó szövegrészt. A
közjegyzői szolgáltatást igénybe vevő felek biztonságának fokozását szolgálja az a
rendelkezés, amely a közjegyző felelősségbiztosításának legalacsonyabb összegét emeli 7
millió Ft-ról 50 millió Ft-ra; ez az ügyértékeknek a jelenlegi összeg megállapítása (1999) óta
bekövetkezett nagymértékű emelkedése miatt szükséges. A gépjárművek lefoglalásával
kapcsolatos a Javaslat azon rendelkezése, amely a Vht. 103. §-ában a foglalást követően nem a
nyilvántartó hatóság, hanem a közlekedési igazgatási hatóság megkeresését írja elő; ennek
eredményeként közvetlenül az intézkedésre köteles hatósághoz kerülnek a foglalás során
beszerzett vagy elkészített iratok, s ezzel a forgalomból történő kivonás, illetve a foglalás
tényének feltüntetése is gyorsabban megvalósulhat.