﻿MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS
Sport- és Turisztikai Bizottsága

2007. évi... törvény
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról
1.§
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe az
alábbi rendelkezés lép, továbbá a bekezdés az alábbi l)-m) pontokkal egészül ki:
[(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, nem szükséges üzlet - a külön jogszabályban meghatározott
feltételekkel - az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához:]
,,e) utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítő útján, valamint a külön jogszabályban
meghatározott a Magyar Köztársaság területére történő utazások szervezése, értékesítése;
l) a külön jogszabályban meghatározott falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység;
m) a külön jogszabályban meghatározott lovas szolgáltató tevékenység;”
2.§
E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Indokolás

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: törvény) alapján a turisztikai
tevékenységek kereskedelmi tevékenységnek minősülnek. Turisztikai tevékenység a különböző
turisztikai szolgáltatások (pl. örökség, gyógy-, és aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatások)
nyújtása is. A törvény taxatívan határozza meg azokat a kereskedelmi tevékenységeket, melyek
folytatásához nem szükséges üzlet. A taxatív felsorolás jelenleg nem tartalmaz három olyan
turisztikai tevékenységet, melyek folytatásához a gyakorlatban eddig sem kellett üzlettel
rendelkezni külön jogszabály alapján (külföldi turisták beutaztatása Magyarországra), vagy a
tevékenység jellege miatt nincs szükség üzletre (falusi szolgáltató tevékenység, lovas szolgáltató
tevékenység).
Az utazásszervező és -közvetítő tevékenység végzésének feltételeit már 1996 óta külön jogszabály
rendezi, mely alapján a beutaztató tevékenység végzéshez nem szükséges üzlethelyiséggel
rendelkeznie az utazási vállalkozónak. A falusi és agroturisztikai szolgáltató, valamint a lovas
szolgáltató tevékenység szabályozására a kereskedelmi törvény ad felhatalmazást a Kormány,
illetve a turizmusért felelős miniszter számára. A falusi turisztikai szolgáltatások között eddig csak
a falusi szállásadó tevékenység minősült szabályozott területnek. Mivel hiányzik a szállásadáshoz
nem kötődő, a falu turisztikai értékeit hasznosító egyéb szolgáltatások meghatározása és
szabályozása, indokolt lehetővé tenni és elősegíteni a vidéki térségekben, illetve a falvakban azon
turisztikai szolgáltatások nyújtását, amelyek alkalomszerűen, kiegészítő jövedelemszerzésként
végezhetők. Az Országgyűlés a Kormányjavaslatára már 2006. decemberben elfogadta a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény azon módosítását, mely alapján 2007. január 1-től
már nemcsak a magánszemélyek falusi szállásadásból - illetve az ahhoz kapcsolódó étkeztetésből,
szabadidő program szervezéséből - származó bevétele adómentes 800 ezer Ft-ig, hanem a
szállásadáshoz nem kapcsolódó egyéb, alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenységből származó
bevétel is 400 ezer Ft-ig. A tevékenység célja a vidéki értékek, örökségek minél szélesebb körben
történő bemutatása és értékesítése. A lovas szolgáltató tevékenység szabályozása kapcsolódik a
lovas turizmus fejlesztéséhez, melynek célja a lovas kultúra hagyományainak megőrzése és
turisztikai hasznosítása. A lovas szolgáltatások bővítése és minőségének javítása hozzájárul a lovas
kultúra gazdasági és társadalmi hatásának erősítéséhez, amely a turizmus révén mind hazai, mind
nemzetközi szinten is jelentkezik.
A falusi és agroturisztikai szolgáltató, illetve a lovas szolgáltató tevékenység végzésének feltételeit
szabályozó alacsonyabb szintű jogszabályok elfogadásának és kihirdetésének akadályát képezi
jelenleg a törvény hatályos rendelkezése, mely nem ad lehetőséget ezen tevékenységek folytatása
esetén az üzletnyitási kötelezettség alóli mentesülésre. A törvényjavaslat azt célozza, hogy a
törvény üzletnyitási kötelezettség mentesülésére vonatkozó szakaszainak módosításával mielőbb
legális keretek között lehessen folytatni ezeket a turisztikai tevékenységeket is.
Budapest, 2007. március 22.