﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2593. számú
törvényjavaslat
a szabálysértési jogsegélyről
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2007. március
1
2007. évi ... törvény
a szabálysértési jogsegélyről
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1.	§
(1)	E törvény a szabálysértési jogsegély ügyekben nemzetközi szerződés, illetőleg
európai közösségi jogi aktus alapján alkalmazható.
(2)	Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése esetén a nemzetközi szerződés irányadó.
(3)	E törvény csak olyan cselekmény esetében alkalmazható, amely a magyar jog
szerint szabálysértés, és a külföldi állam joga szerint is büntetendő.
2.	§
(1)	A szabálysértési jogsegély formái:
a)	az eljárási jogsegély,
b)	a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átvétele,
illetve átadása.
(2)	Eljárási jogsegély valamennyi szabálysértési eljárásban előterjeszthető, illetve
teljesíthető.
(3)	Pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására a
mellékletben meghatározott szabálysértések miatt hozott határozatok esetén kerülhet sor.
3.	§
(1)	A szabálysértési jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető
elő, ha veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát, sérti közrendjét.
(2)	A szabálysértési jogsegély iránti megkeresésben foglaltak teljesítését meg kell
tagadni, ha az a Magyar Köztársaságnak az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi
kötelezettségvállalásával ellentétes.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata a központi hatóság hatáskörébe
tartozik.
(4)	E törvény alkalmazásában központi hatóság:
a)	az eljárási jogsegély külföldi hatóság részére történő nyújtásával, valamint a
külföldi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresésével kapcsolatban a legfőbb ügyész,
2
b)	a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat átvételével, illetve
átadásával kapcsolatban a szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter rendeletében
meghatározott szerv.
II.	Fejezet
ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI ÉS KÖLTSÉGVISELÉSI SZABÁLYOK
A jogsegély iránti megkeresések
4.	§
(1)	A szabálysértési jogsegély iránti megkeresést írásban kell előterjeszteni. Indokolt
esetben a megkereső azonosítását lehetővé tevő más alkalmas módon vagy eszközzel -
különösen telefax vagy számítástechnikai rendszer útján - is elő lehet terjeszteni.
(2)	A megkeresésnek tartalmaznia kell:
a)	a megkereső hatóság megnevezését, címét, telefonszámát,
b)	a megkeresés tárgyát,
c)	a kézbesítés iránti megkeresés kivételével az eljárás tárgyát képező cselekmény
leírását, jogi minősítését, a rendelkezésre álló bizonyítékokat,
d)	a tanúnak, a szakértőnek és az eljárás alá vont személynek a szabálysértési
jogsegély teljesítéséhez szükséges személyes adatait,
e)	a megkereső hatóság képviselőjének nevét, beosztását, aláírását és
bélyegzőlenyomatát.
(3)	A szabálysértési hatóság, illetve bíróság a szabálysértési jogsegély iránti
megkeresést és mellékleteit a megkeresett külföldi hatóság államának hivatalos nyelvén, vagy
nyelveinek egyikén, illetve olyan más nyelven terjeszti elő, amelyen a megkeresést a
megkeresett állam elfogadja.
(4)	Ha valamely állam központi hatósága elfogadja a magyar nyelvű megkereséseket,
akkor a magyar központi hatóság is elfogadja az adott állam hivatalos nyelvén előterjesztett
valamennyi megkeresést.
5.	§
(1)	A külföldi hatóságtól érkezett szabálysértési jogsegély iránti megkeresést a
központi hatóság fogadja, és - ha a jogsegély teljesítésének törvényben meghatározott
előfeltételei fennállnak - továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési
hatóságnak, vagy a bíróságnak, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek.
(2)	A külföldi hatósághoz intézett szabálysértési jogsegély iránti megkeresést a
szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a központi hatósághoz küldi meg továbbítás végett.
6.	§
(1)	Ha a külföldi hatóságtól érkezett megkeresés olyan mértékben hiányos vagy
pontatlan, hogy emiatt a teljesíthetősége kérdésében nem lehet állást foglalni, vagy
szakszerűen nem lehet teljesíteni, a központi hatóság a megkereső külföldi hatóságot felhívja
3
a hiány pótlására, illetve kiegészítő adat közlésére. Ha a felhívás alapján a hiányt nem
pótolják, illetve nem közlik a kért kiegészítő adatot, a központi hatóság megtagadja a
megkeresés teljesítését.
(2)	Ha a külföldi hatóságtól érkezett megkeresés teljesítése akadályba ütközik, vagy
eredménytelen, illetve ha a megkeresést részben teljesítették, a megkeresés teljesítésére
illetékes szabálysértési hatóság, vagy a bíróság, illetve a központi közúti közlekedési
nyilvántartó szerv az iratokat - az akadály, az eredménytelenség, illetve a részleges teljesítés
okának megjelölésével - a központi hatósághoz terjeszti fel. A központi hatóság a megkeresés
teljesítésének akadályáról, eredménytelenségéről, a részleges teljesítés okáról értesíti a
megkeresést előterjesztő külföldi hatóságot.
(3)	Ha a külföldi hatóságtól érkezett megkeresést a szabálysértési hatóság, vagy a
bíróság, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv teljesítette, az iratokat a
központi hatósághoz felterjeszti, amely azokat továbbítja a megkereső külföldi hatósághoz.
(4)	Ha a megkeresés teljesítésében a központi hatóság hiányosságot vagy hibát észlel,
annak pótlására, kijavítására, vagy kiegészítésére a továbbítást megelőzően felhívja a
megkeresést teljesítő szabálysértési hatóságot, vagy a bíróságot, illetve a központi közúti
közlekedési nyilvántartó szervet.
7.	§
(1)	Ha a külföldi hatóság azt a tájékoztatást adja a központi hatóságnak, hogy a
szabálysértési jogsegély iránti megkeresés hiányos vagy pontatlan, és egyidejűleg a hiány
pótlását, illetve kiegészítő adat közlését kéri, a megkeresést előterjesztő szabálysértési
hatóság, illetve bíróság a központi hatóság felhívásának megfelelően a hiányt pótolja, a kért
kiegészítő adatot közli.
(2)	Ha a külföldi hatóság azt a tájékoztatást adja a központi hatóságnak, hogy a
szabálysértési jogsegély iránti megkeresés teljesítése akadályba ütközik, illetve, hogy a
megkeresésben megjelölt feltételek szerint nem vagy csak részben teljesíthető - ha a
megkeresés indokai továbbra is fennállnak -, a központi hatóság felhívására a megkeresést
előterjesztő szabálysértési hatóság, illetve bíróság megteszi azokat a szükséges
intézkedéseket, melyeket a külföldi hatóság a teljesítés érdekében megjelölt. A megtett
intézkedésekről a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a vonatkozó iratok felterjesztésével
tájékoztatja a központi hatóságot, amely a felterjesztett iratok továbbításával értesíti a külföldi
hatóságot.
(3)	Ha a megtett intézkedésekben a központi hatóság hiányosságot vagy hibát észlel,
annak pótlására, kijavítására, vagy kiegészítésére a továbbítást megelőzően felhívja a
megkeresést előterjesztő szabálysértési hatóságot, illetve bíróságot.
8.	§
Ha egy külföldi hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő szabálysértési jogsegély
iránt megkeresést, amely államának joga szerint szabálysértés, de a magyar jog szerint
bűncselekmény, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi hatóságot. Ha a
külföldi hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét
fenntartja, a központi hatóság a megkeresést teljesítés végett átteszi a nemzetközi bűnügyi
4
jogsegélyről szóló törvény, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló törvény szerint illetékes hatósághoz.
A személyes adatok kezelése
9.	§
(1)	A központi hatóság a szabálysértési jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor,
illetve a szabálysértési jogsegély iránti megkeresés előterjesztésekor a külföldi hatóság
részére személyes adatot akkor továbbíthat, ha az a szabálysértésért való felelősség
kérdésében megalapozott döntés meghozatala, illetve a pénzbírságot kiszabó jogerős
szabálysértési határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges.
(2)	Az (1) bekezdés céljából a következő személyes adatok továbbíthatóak:
a)	családi és utónév,
b)	születési név,
c)	születési hely,
d)	születési idő,
e)	anyja születési családi és utóneve,
f)	lakóhely és tartózkodási hely,
g)	állampolgárság,
h)	az érintett neme.
(3)	A (2) bekezdésben felsorolt adatokkal együtt az eljárási jogsegély iránti
megkeresés teljesítésekor, illetve előterjesztésekor a következő adatok is továbbíthatóak:
a)	a szabálysértés jellege és jogi minősítése,
b)	a szabálysértés elkövetésével kapcsolatos tények összefoglalása és a körülmények
leírása, beleértve az elkövetés helyét és idejét,
c)	annak a gépjárműnek a rendszáma és gyártmánya, amelyet a szabálysértés
elkövetéséhez használtak.
(4)	A (2) bekezdésben felsorolt adatokkal együtt a pénzbírságot kiszabó jogerős
szabálysértési határozat végrehajtásának átvétele, illetve átadása során a következő adatok is
továbbíthatóak:
a)	a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok,
b)	a határozatban kiszabott pénzbírság és az eljárási költség összege,
c)	az érintett vagyona és jövedelemforrása, valamint az azok fellelhetőségével
kapcsolatos adatok,
d)	a határozat hivatkozási száma és kelte.
10.	§
(1)	Az e törvény alapján a külföldi hatóságtól átvett vagy e törvény rendelkezéseinek
alkalmazása során ismertté vált további személyes adatokat kizárólag a 9. § (1) bekezdésében
meghatározott cél érdekében lehet felhasználni.
(2)	A külföldi hatóság által továbbított személyes adatokat a központi hatóság, a
szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a külföldi hatóság által alkalmazott büntetés
végrehajthatóságának megszűnéséig, de legfeljebb a külföldi határozat jogerőre emelkedésétől
számított két évig kezelheti.
5
Költségviselési szabályok
11.	§
(1)	Az eljárási jogsegély nyújtásával kapcsolatos költségek a Magyar Köztársaságot
terhelik.
(2)	A külföldi hatóság vagy bíróság szabálysértési ügyben hozott pénzbírságot kiszabó
jogerős határozatának (a továbbiakban: külföldi határozat) végrehajtásával kapcsolatban
felmerült költség az elkövetőt terheli.
III.	Fejezet
ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY
1.	Cím
ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY NYÚJTÁSA KÜLFÖLDI HATÓSÁG RÉSZÉRE
12.	§
(1)	Külföldi hatóság megkeresésére a szabálysértési hatóság, vagy a bíróság, illetve a
központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv eljárási jogsegélyt nyújt.
(2)	Az eljárási jogsegély kiterjedhet a tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy
meghallgatására, okirat vagy a szabálysértési eljárás iratainak a külföldi hatóság részére
történő megküldésére, a szabálysértési eljárás iratainak a kézbesítésére, és a szabálysértési
eljárás alá vont személy hatósági nyilvántartásban szereplő személyes adatairól történő
adatszolgáltatásra.
(3)	Az e törvényben nem szabályozott eljárási cselekményekre a szabálysértésekről
szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.
(4)	A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárási cselekmény lefolytatása során
a megkereső külföldi hatóság kérelmére más eljárásmódot is alkalmazhat, ha ez nem
összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.
A határidők
13.	§
(1)	A megkeresést a megkereső külföldi hatóság által megjelölt határidőn belül kell
teljesíteni.
(2)	Ha a külföldi hatóságtól érkezett megkeresésnek, a megkeresés teljesítésére
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz, illetve a bírósághoz
történt megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőn belül
nem lehetséges, és a határidő indokolásából kitűnik, hogy a késedelem a külföldi hatóság
eljárásának sikerességét veszélyeztetné, haladéktalanul tájékoztatni kell a külföldi hatóságot a
megkeresés teljesítéshez szükséges határidőről. A külföldi hatóságtól a legfőbb ügyészen
6
keresztül nyilatkozatot kell kérni arról, hogy megkeresését a szabálysértési hatóság, illetve a
bíróság által megjelölt határidős feltétellel is fenntartja-e.
A tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatása
14.	§
(1)	A tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatására az a
szabálysértési hatóság, illetve bíróság az illetékes, amelynek működési területén a
meghallgatni kívánt személy lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye van.
(2)	A tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy személyes meghallgatásakor a
magyar jognak, és - erre vonatkozó kérelem esetén - a megkereső állam jogának a
meghallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és
akadályokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
15.	§
(1)	Ha a külföldi hatóság tanú, szakértő, vagy az eljárás alá vont személy
szabálysértési hatóság, illetve bíróság általi személyes meghallgatása iránt terjeszt elő
megkeresést, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a meghallgatásra határnapot tűz ki, és
arra a meghallgatandó személyt megidézi.
(2)	A meghallgatás alapját a megkereső külföldi hatóság által megküldött azon iratok
képezik, amelyek a megkeresés teljesítéséhez szükségesek, illetve azok a kérdések, amelyeket
a meghallgatás során tisztázni kell.
(3)	A személyes meghallgatásról a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság
jegyzőkönyvet készít, amelyben röviden le kell írni a személyes meghallgatás menetét, a
meghallgatás során történteket. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege
jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
(4)	A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a jegyzőkönyvet nyolc napon belül az
iratokkal együtt megküldi a legfőbb ügyésznek, aki azt továbbítja a megkeresést előterjesztő
külföldi hatósághoz.
A tanú és a szakértő távbeszélő-készülék útján történő meghallgatása iránti megkeresés
teljesítése
16.	§
(1)	Ha a külföldi hatóságtól érkezett megkeresés értelmében a külföldi hatóság a tanút
vagy a szakértőt távbeszélő-készülék útján kívánja meghallgatni, a megkeresést teljesítő
szabálysértési hatóság, illetve bíróság:
a)	a megkeresésben megnevezett tanút vagy szakértőt a távbeszélő-készülék útján
történő meghallgatásra megidézi, szükség esetén - egyidejűleg - tolmácsot rendel ki,
b)	a meghallgatásra kitűzött határnapról a legfőbb ügyész útján értesíti a megkereső
külföldi hatóságot,
c)	biztosítja a meghallgatás céljából megjelent tanú vagy szakértő
személyazonosságának a megállapítását,
7
d)	a meghallgatást megelőzően tisztázza, hogy nincs-e a tanú vallomástételének
akadálya,
e)	figyelmezteti a meghallgatni kívánt személyt a jogaira és a kötelességeire,
f)	felhívja a megkereső külföldi hatóságot, hogy az idézésre a meghallgatni kívánt
személy megjelent, s ezt követően biztosítja, hogy a megkereső külföldi hatóság tagja a
meghallgatni kívánt személynek a kérdéseit feltehesse,
g)	meggyőződik arról, hogy a külföldi hatóság a meghallgatást a maga részéről
befejezte.
(2)	A távbeszélő-készülék útján történő meghallgatásról a szabálysértési hatóság,
illetve a bíróság jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíteni kell az (1) bekezdés szerinti
eljárási cselekményeket és röviden le kell írni a távbeszélő-készülék útján történő
meghallgatás menetét, a meghallgatás során történteket. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés
pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
(3)	A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a jegyzőkönyvet nyolc napon belül az
iratokkal együtt megküldi a legfőbb ügyésznek, aki azt továbbítja a megkeresést előterjesztő
külföldi hatósághoz.
Okirat vagy a szabálysértési eljárás iratainak a külföldi hatóság részére történő megküldése
17.	§
(1)	Ha a külföldi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésében az eljárt
szabálysértési hatóságtól, illetve bíróságtól eredeti okirat, illetve a szabálysértési eljárás
iratainak megküldését kéri, a megkeresést teljesítő szabálysértési hatóság, illetve bíróság
feltételül szabja, hogy a megküldött iratokat abban az állapotban szolgáltassák vissza,
amilyenben azokat megküldték.
(2)	A folyamatban lévő ügyekben eredeti okiratot és a szabálysértési eljárás iratait nem
lehet megküldeni.
A szabálysértési eljárás iratainak kézbesítése
18.	§
(1)	Ha a külföldi hatóság az eljárási jogsegély keretében hivatalos iratának
kézbesítését kéri, a kézbesítésre a címzett lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye
szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője az illetékes.
(2)	A külföldi hatóság által megküldött irat a Magyarországon tartózkodó címzett
részére akkor kézbesíthető, ha a kézbesítendő irat legalább az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	annak a hatóságnak a megjelölését, amelytől a címzett a kézbesített irattal, illetve az
üggyel kapcsolatban további felvilágosítást kérhet,
b)	az iratban foglaltakkal kapcsolatban felmerülő mulasztás jogkövetkezményét,
c)	ha a kézbesített irat olyan rendelkezést tartalmaz, amellyel szemben jogorvoslatnak
van helye, akkor annak módját és határidejét,
d)	ha az iratban foglaltak teljesítése költséggel jár, a költségtérítés lehetőségét és
módját.
8
(3)	A kézbesítés megtörténtét igazoló tértivevényt a jegyző nyolc napon belül
megküldi a legfőbb ügyésznek, aki azt továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi
hatósághoz.
A szabálysértési eljárás alá vont személy hatósági nyilvántartásban szereplő személyes
adatairól történő adatszolgáltatás
19.	§
(1)	Ha a szabálysértési ügyben eljáró külföldi hatóság, amely előtt olyan cselekmény
miatt van eljárás folyamatban, amelynek az elkövetéséhez gépjárművet használtak, és
megkeresésében a gépjármű rendszámának és gyártmányának megküldésével, annak a
személynek a nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint
lakcímét kéri, aki a cselekmény elkövetésekor a gépjármű üzembentartója volt, a legfőbb
ügyész a megkeresést válaszadás céljából továbbítja a központi közúti közlekedési
nyilvántartó szervnek.
(2)	A központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv a gépjármű üzembentartójának a
nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint lakcímét a
megkeresés hozzá való megérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a legfőbb
ügyésznek, aki azt továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi hatósághoz.
2.	Cím
KÜLFÖLDI HATÓSÁG MEGKERESÉSE ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY IRÁNT
20.	§
(1)	Az eljárási jogsegély iránti kérelem kiterjedhet a tanú, a szakértő és az eljárás alá
vont személy meghallgatására, okirat vagy a szabálysértési eljárás iratainak a kérelmező
részére történő megküldésére, a szabálysértési eljárás iratainak a kézbesítésére, és a
szabálysértési eljárás alá vont személy hatósági nyilvántartásban szereplő személyes adatairól
történő adatszolgáltatás kérésére.
(2)	A külföldi hatósághoz intézett szabálysértési jogsegély iránti megkeresésben
kérhető, hogy a külföldi hatóság a magyar megkeresés teljesítéséhez szükséges eljárási
cselekményeket a kérelemben rögzített szempontok szerint teljesítse.
A határidők
21.	§
(1)	A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a megkeresésében a teljesítésre
legfeljebb hat hónapos határidőt állapíthat meg, amelyet megfelelően indokolni kell.
(2)	A megkeresés teljesítésére megjelölt időtartamra a szabálysértési hatóság, illetve a
bíróság az eljárást felfüggeszti. A felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít
be.
9
(3)	Ha a külföldi hatóság a legfőbb ügyészen keresztül arról tájékoztatja a
szabálysértési hatóságot, illetve a bíróságot, hogy megkeresése a kért határidőn belül nem
teljesíthető, nyilatkozni kell, hogy a megkeresést a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság
továbbra is fenntartja-e.
A tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatása
22.	§
Ha a magyar szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárás alá vont személyt
külföldi hatóság útján kívánja meghallgatni, a megkeresett külföldi hatósághoz meg kell
küldeni azokat az iratokat, amelyek a megkeresés elintézéséhez szükségesek, és azokat a
kérdéseket, amelyeket a meghallgatás során tisztázni kell.
A tanú és a szakértő távbeszélő-készülék útján történő meghallgatása iránti megkeresés
23.	§
(1)	A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megkeresésében kezdeményezheti, hogy
a külföldi hatóság nyújtson segítséget ahhoz, hogy a tanút vagy a szakértőt távbeszélő-
készülék útján meghallgathassa.
(2)	A megkeresésnek tartalmaznia kell annak a szabálysértési hatósági, illetve bírósági
alkalmazottnak a nevét, aki az érintettet meg kívánja hallgatni. Tanú meghallgatása esetén a
megkeresésnek tartalmaznia kell a tanú nevét, egyéb természetes személyazonosító adatát,
illetve lakcímét.
Okirat vagy a szabálysértési eljárás iratainak a kérelmező részére történő megküldése
24.	§
A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárási jogsegély iránti kérelmében
kezdeményezheti a külföldi hatóságnál eredeti okiratoknak, valamint a lefolytatott
szabálysértési eljárás iratainak részére való megküldését.
A szabálysértési eljárás iratainak kézbesítése
25.	§
(1)	A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság eljárási jogsegély iránti kérelmet
terjeszthet elő a külföldi állam hatóságához a szabálysértési eljárás iratainak kézbesítése
céljából.
(2)	Az eljárási iratokat abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti
állam hatóságainak eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha
a)	a címzett címe ismeretlen vagy nem egyértelmű,
b)	az irat postai úton történő kézbesítése nem volt lehetséges, vagy
c)	a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság megítélése szerint a postai úton való
kézbesítés nem megfelelő vagy eredménytelen lenne.
10
A szabálysértési eljárás alá vont személy hatósági nyilvántartásban szereplő személyes
adatairól történő adatszolgáltatás kérése
26.	§
A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a szabálysértés elkövetése során használt
gépjármű rendszámának és gyártmányának megküldésével jogsegély iránti kérelmet
terjeszthet elő annak érdekében, hogy megállapítsa annak a személynek a nevét, születési
helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint lakcímét, aki a szabálysértési
eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetésekor a gépjármű üzembentartója volt.
IV.	Fejezet
PÉNZBÍRSÁGOT KISZABÓ JOGERŐS SZABÁLYSÉRTÉSI HATÁROZAT
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE, ILLETVE ÁTADÁSA
1.	Cím
PÉNZBÍRSÁGOT KISZABÓ JOGERŐS SZABÁLYSÉRTÉSI HATÁROZAT
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
27.	§
(1)	A külföldi határozat végrehajtását a külföldi hatóság vagy bíróság megkeresésére a
központi hatóság átveszi, ha az elkövető Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel,
vagy vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik.
(2)	A külföldi határozat végrehajtásának átvétele esetén a pénzbírság megfizetésének
elengedése érdekében méltányossági kérelem nem nyújtható be.
(3)	Az Európai Unió tagállamaitól érkező külföldi határozat végrehajtásra akkor
vehető át, ha a megkeresést a szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter rendeletében
meghatározott formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt küldik meg.
28.	§
(1)	A központi hatóság a külföldi határozat végrehajtása átvételének feltételeit
hivatalból vizsgálja.
(2)	A külföldi ítélet vagy határozat végrehajtását haladéktalanul fel kell függeszteni,
illetve a végrehajtási eljárást meg kell szüntetni, ha a megkereső külföldi hatóság a
végrehajtás akadályát képező döntésről, intézkedésről vagy egyéb körülményről tájékoztatja a
központi hatóságot. A központi hatóság erről értesíti a 30. § (1) bekezdése szerint illetékes
települési önkormányzat jegyzőjét.
29.	§
(1)	A külföldi határozat végrehajtásának átvételét meg kell tagadni, ha
a)	a magyar törvény szerint a büntetés elévült,
11
b)	a külföldi határozat alapjául szolgáló cselekményt a magyar szabálysértési hatóság
vagy a bíróság már jogerősen elbírálta,
c)	a külföldi határozat alapjául szolgáló cselekményt külföldi hatóság már jogerősen
elbírálta, és az erről szóló határozat végrehajtását a Magyar Köztársaság már átvette,
d)	a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem az ahhoz
mellékelt határozatra vonatkozik,
e)	a külföldi határozatban meghatározott összeg a határozat meghozatala napján
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva nem
haladja meg a 70 eurót.
(2)	Nincs helye a külföldi határozat végrehajtásának, ha annak jogerőre emelkedése
óta egy év eltelt.
(3)	Az elévülési időn belül megkezdett végrehajtás folytatásának nem akadálya, ha az
elévülési idő már eltelt.
30.	§
(1)	A külföldi határozatban megjelölt összeg beszedését az elkövető lakóhelye, ennek
hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője hajtja végre.
(2)	Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján a végrehajtásra illetékes jegyző nem
állapítható meg, a külföldi határozatban megjelölt összeg beszedését annak a települési
önkormányzatnak a jegyzője hajtja végre, amelynek működési területén az elkövetőnek
fellelhető jövedelme, illetve vagyona van.
(3)	A külföldi határozat végrehajtása iránti megkeresést a pénzbírság végrehajtására
vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy ha az adók módjára
történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, közérdekű
munkára, illetve elzárásra történő átváltoztatásnak nincs helye.
31.	§
(1)	Ha az azonos típusú közúti közlekedési szabályok megsértése esetén a külföldön
kiszabott pénzbírság összege a Magyarországon kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét
meghaladja, a végrehajtás a magyar jogszabályok szerint kiszabható legmagasabb összegre
terjed ki.
(2)	Ha az elkövető igazolja, hogy a külföldi határozatban megjelölt összeget részben
vagy egészben megfizette, a jegyző értesítése alapján a központi hatóság az eljárást
felfüggeszti, és egyidejűleg megkeresi a határozatot kibocsátó külföldi hatóságot, hogy a
megfizetés tényéről harminc napon belül nyilatkozzon. Ha a megadott határidőn belül a
külföldi hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni.
32.	§
A külföldi pénznemben kiszabott pénzbírság és az eljárási költség végrehajtását
magyar forintban kell teljesíteni. Az átváltásnál a pénzbírságot kiszabó határozat meghozatala
napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján a
feltüntetett középárfolyamot kell figyelembe venni.
12
33.	§
Az illetékbélyegben lerótt pénzbírság és eljárási költség összege a központi
költségvetés közvetlen bevétele, míg a közvetlen letiltás útján, vagy adók módjára behajtott
pénzbírság és az eljárási költség összege a végrehajtó települési önkormányzatot illeti meg.
2.	Cím
PÉNZBÍRSÁGOT KISZABÓ JOGERŐS SZABÁLYSÉRTÉSI HATÁROZAT
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
34.	§
(1)	A szabálysértési hatóság pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozatának,
illetve a bíróság pénzbírságot kiszabó jogerős végzésének, vagy határozatának (a
továbbiakban: határozat) végrehajtása, valamint ezekben a határozatokban megállapított
eljárási költség végrehajtása átadható, ha célszerű, hogy azt egy másik állam hatósága hajtsa
végre.
(2)	A végrehajtás átadása különösen akkor célszerű, ha az elkövető külföldi, vagy magyar
állampolgár ugyan, de lakóhelye, tartózkodási helye külföldön van, vagy külföldön
vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik.
(3)	A határozat végrehajtása átadásának további feltétele, hogy
a)	az elkövető a pénzbírságot nem fizette meg,
b)	a pénzbírság összege a határozat meghozatala napján érvényes, a Magyar Nemzeti
Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva meghaladja a 150 eurót.
35.	§
(1)	A végrehajtás átadására irányuló megkereséseket a szabálysértési hatóság, illetve a
bíróság a szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott
formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt megküldi a központi hatóságnak.
(2)	A megkereséshez egyéb - személyes adatot nem tartalmazó - tájékoztatás is
csatolható az átadásra kerülő határozattal kapcsolatban, különösen a határozat indokaira
vonatkozóan. Az alkalmazott magyar jogszabályi rendelkezések szövegét a megkereséshez
csatolni kell.
36.	§
Ha a végrehajtást a külföldi hatóság átvette, az elkövetővel szemben Magyarországon
további végrehajtási cselekményt csak akkor lehet foganatosítani, ha a végrehajtást átvevő
államban az elkövető kivonta magát a végrehajtás alól, vagy a határozat egyéb okból nem volt
végrehajtható, s erről a végrehajtást átvevő külföldi hatóság értesítette a központi hatóságot.
13
37.	§
(1)	Ha a végrehajtás átengedését követően, perújítás folytán a bíróság a határozatot
egészben vagy részben hatályon kívül helyezte, és új határozatot hozott, erről a központi
hatóságot - az új határozat megküldésével - értesíti.
(2)	A központi hatóság az új határozatot haladéktalanul továbbítja a végrehajtást
átvevő külföldi hatósághoz, s egyidejűleg kéri a végrehajtás megszüntetését.
V.	Fejezet
A VÉGREHAJTÁSRA ÁTVETT KÜLFÖLDI HATÁROZATOK
NYILVÁNTARTÁSA
38.	§
(1)	A pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat átvételére, illetve átadására
jogosult központi hatóság központi nyilvántartást vezet azokról a külföldi határozatokról,
amelyeket végrehajtásra átvett.
(2)	A központi nyilvántartás célja annak megakadályozása, hogy a központi hatóság
egy külföldi határozatot végrehajtásra több alkalommal átvegyen.
(3)	A központi hatóság a központi nyilvántartásból adat szolgáltatására nem jogosult.
(4)	A központi nyilvántartás a 9. § (2)-(4) bekezdése szerinti személyes és további
adatokat, továbbá a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti, a külföldi megkeresés teljesítésre
vonatkozó értesítéseket is tartalmazza.
(5)	A központi hatóság által vezetett központi nyilvántartásban a (4) bekezdés szerinti
adatokat a 10. § (2) bekezdése szerinti időpontig lehet kezelni. Ezt követően gondoskodni kell
a tárolt adatok törléséről.
(6)	A központi hatóság adattovábbításra vonatkozó nyilvántartást vezet, amely
nyilvántartás megőrzési ideje az adattovábbítástól számított öt év.
VI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
39.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba.
14
Felhatalmazó rendelkezések
40.	§
(1)	Felhatalmazást kap a szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben meghatározza a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozatok
végrehajtásának átadására, illetve átvételére jogosult központi hatóságot.
(2)	Felhatalmazást kap a szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben határozza meg az Európai Unió tanácsának a kölcsönös elismerés elvének a
pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB
kerethatározatának melléklete szerinti formanyomtatvány tanúsítványt és annak kitöltési
szabályait.
Módosuló rendelkezések
41.	§
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 6. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha egy külföldi hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő bűnügyi jogsegély
iránti megkeresést, amely államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint
szabálysértés, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi hatóságot. Ha a külföldi
hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a
kérelem teljesítésekor a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényt kell alkalmazni.”
Az Európai Unió jogának való megfelelés
42.	§
(1)	Ez a törvény az Európai Unió 2000. május 29-én elfogadott, az Európai Unió
tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményének való megfelelést
biztosítja.
(2)	E törvény 19. § és 26. §-a a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-án
kelt, a közúti közlekedési szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokban folytatandó
együttműködésről szóló megállapodásról szóló határozatának való megfelelést szolgálja.
(3)	E törvény IV. fejezete az Európai Unió tanácsának a kölcsönös elismerés elvének a
pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB
kerethatározatának, valamint a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-án kelt, a
közúti közlekedési szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokban folytatandó
együttműködésről szóló megállapodásról szóló határozatának való megfelelést szolgálja.
15
Melléklet a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi.... törvényhez
A pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására az
alábbi szabálysértések esetén kerülhet sor:
Az emberi méltóság, a személyi szabadság és a közrend elleni szabálysértések:
1.	Polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos
szabálysértés (Sztv. 140. §),
2.	Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés (Sztv. 141. §),
3.	Rendzavarás (Sztv. 142. §),
4.	Garázdaság (Sztv. 142/A. §),
5.	Tiltott kéjelgés (Sztv. 143. §),
6.	Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Sztv. 144.),
7.	A szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma (Sztv. 145.),
8.	Természetvédelmi szabálysértés (Sztv. 147. §),
9.	Környezetvédelmi szabálysértés (Sztv. 148. §),
10.	Jogosulatlan vadászat (Sztv. 149. §),
11.	Veszélyes fenyegetés (Sztv. 151. §),
12.	Járművezetés az eltiltás tartama alatt (Sztv. 156/A. §),
Tulajdon elleni szabálysértések:
13.	Lopással vagy csalással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés (Sztv. 157. § (1) bekezdés
a) és b) pont),
14.	Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletben meghatározott egyes
szabálysértési tényállások esetében.
16
INDOKOLÁS
a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A szabálysértési jogra vonatkozó átfogó uniós szabályozás nem létezik. Több
európai közösségi jogi aktus azonban kötelezettségként határozta meg a kölcsönös jogsegély
nyújtását olyan cselekmények miatt, melyek mind a megkereső, mind a megkeresett állam
nemzeti joga szerint szabálysértésnek minősülnek. Kötelezettség továbbá az elkövetett
szabálysértések miatt kiszabott pénzbírságot tartalmazó határozatok kölcsönös elismerése és
végrehajtása.
Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május
29-én kelt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) és annak a 2001. október 16-án kelt
kiegészítő jegyzőkönyvét Magyarországon a 2005. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:
Egytv.) hirdette ki, és ez 2005. november 23-án lépett hatályba.
Az Egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a tagállamok „kölcsönös
jogsegélyt nyújtanak a közigazgatási hatóságok által olyan cselekmények miatt indított
eljárások során is, amely cselekmények a megkereső vagy a megkeresett vagy mindkét
tagállam nemzeti joga szerint szabálysértésként büntetendők, ha a közigazgatási hatóság
határozata ellen egy büntetőügyekben is illetékes bírósághoz lehet fordulni.” Ehhez a cikkhez
az Egyezményhez való csatlakozáskor Magyarország a következő nyilatkozatot tette: „Az e
cikk szerinti megkereséseket a Legfőbb Ügyész fogadja és terjeszti elő.” Az Egyezmény e
rendelkezésének a gyakorlati végrehajtására azonban ezidáig nem épült ki az a jogi
szabályozás, mely a szabálysértési ügyekben kölcsönös jogsegély teljesítését lehetővé teszi.
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény (a továbbiakban: SVE) a kölcsönös bűnügyi
jogsegély kapcsán tartalmaz a szabálysértéssel kapcsolatos rendelkezéseket. Az SVE 49.
cikke az együttműködést kiterjeszti azokra a közigazgatási eljárásokra is, amelyeket olyan
cselekmények miatt folytatnak, amelyek szankcióval fenyegetettek (akár a kérelmező, akár a
kérelmezett tagállam joga szerint) jogszabálysértő jellegük miatt, és a közigazgatási döntés
különösen (azaz nem kizárólagosan) büntető ügyekben eljáró bíróság általi felülvizsgálatának
van helye.
A Schengeni Végrehajtó Bizottságnak az SVE gyakorlati alkalmazását elősegítő
határozatai és nyilatkozatai is a schengeni acquis részét képezik. Az Amszterdami
Szerződéshez fűzött jegyzőkönyvben a tagállamok döntöttek a schengeni joganyag
közösségiesítéséről, a normák közösségi joganyagba való beemeléséről. E jegyzőkönyv
kimondja azt is, hogy a schengeni vívmányokat a csatlakozni kívánó államoknak át kell
venniük, ugyanúgy, mint az Európai Unió egyéb közösségi vívmányait.
A Schengeni Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i, a közúti közlekedési szabályok
megsértésével kapcsolatos eljárásokban folytatandó együttműködésről szóló megállapodásról
szóló határozata (a továbbiakban: SVB határozat) előírta a közlekedési szabálysértési
ügyekben kiszabott pénzbírságok kölcsönös elismerését és végrehajtását a legalább 40 eurót
elérő pénzbírságok esetében. A Csatlakozási Okmány I. melléklete alapján ezt a határozatot
Magyarországon 2004. május 1-e óta alkalmazni kellene.
17
A kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005.
február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat (a továbbiakban: kerethatározat) szintén
szükségessé teszi a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozó jogszabályok
megalkotását az egyes szabálysértési ügyekben kiszabott pénzbírságok esetére, mivel a
kerethatározat 1. cikk a) iii) alpontja a szabálysértések miatt kiszabott pénzbírságot is a
kerethatározat alá vonja, az 5. cikk értelmében legalább a közúti közlekedési szabályok
tekintetében. A pénzbírság értékhatára, amely felett el kell ismerni és végre kell hajtani a
határozatokat, 70 euró.
Magyarország nem élt a kerethatározat 20. cikkének (2) bekezdésében biztosított
derogációs lehetőséggel, így 2007. március 22-ig teljes mértékben meg kell felelnie a
kerethatározat rendelkezéseinek.
2.	Hatályos jogunkban a jogsegély fogalma - többek között - az eljárási
cselekményekhez, valamint a határozatok végrehajtásához történő segítség adását jelenti. A
szabálysértések megelőzése, az elkövetett szabálysértések büntetlenül maradásának a
megszüntetése iránti igény ma már elképzelhetetlen más államok illetékes szerveivel történő
együttműködés nélkül. Az elkövetett szabálysértések nagy száma maradna „felderítetlenül”,
illetve az elkövetők nagy száma menekülhetne meg a felelősségre vonás alól, ha más
megkeresett államok nem nyújtanának segítséget az eljárás lefolytatásához, illetve a
pénzbüntetés végrehajtásához.
A Javaslat célja a szabálysértési jogsegélyre vonatkozó hazai szabályozás kidolgozása
egy új törvény keretében annak érdekében, hogy az uniós jogi szabályozásnak megfelelően a
magyar jogban is megteremtődjön a szabálysértési ügyekben a nemzetközi együttműködéshez
szükséges jogi háttér.
A Javaslatban rögzített szabályok sem az Egytv.-t a büntető ügyekben végrehajtó, az
Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény (a továbbiakban: Eubjt.), sem a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi
XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbj.) szabályai között nem kaphatnak helyet, a
szabályozás eltérő jogi tárgyára tekintettel.
A Javaslat szerinti szabályozás a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénnyel
(a továbbiakban: Sztv.) mutatott szoros kapcsolata ellenére sem célszerű, hogy az Sztv. része
legyen. A büntető ügyekben is önálló törvény rendelkezik a jogsegélyről, ezért indokolt a
szabálysértési jogsegélyről szóló joganyag szabályait is önálló törvényben rögzíteni.
3.	A Javaslat hat fejezetből épül fel. Az I. fejezet az általános szabályokat foglalja
össze, a II. fejezet tartalmazza az általános eljárási és költségviselési szabályokat, a III. fejezet
az eljárási jogsegély szabályait taglalja, a IV. fejezet a pénzbírságot kiszabó jogerős
szabálysértési határozat végrehajtásának átvételével, illetve átadásával kapcsolatos
szabályokat rögzíti, az V. fejezet a végrehajtásra átvett külföldi határozatok nyilvántartásával
kapcsolatos szabályokról rendelkezik, míg a VI. fejezet a záró rendelkezéseket tartalmazza.
18
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Az 1. §-hoz
1.	A Javaslat értelmében az Európai Unió tagállamaival nemzetközi szerződés,
illetőleg európai közösségi jogi aktus alapján van lehetőség szabálysértési jogsegély kérésére
és nyújtására. Az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeknek
valamennyi tagállam köteles eleget tenni. Az Európai Unió tagállamai a közös elvek mentén,
a nemzeti sajátosságokra figyelemmel kötelesek megalkotni a szabálysértési jogsegély
kérésének, illetve nyújtásának részletszabályait.
2.	Az Európai Unión kívüli államokkal csak nemzetközi szerződés megléte esetén
lehet a Javaslatot alkalmazni. A Javaslat a nemzetközi együttműködés belső jogi kereteit
teremti meg, mivel az adott államok viszonylatában az együttműködés specifikus szabályait a
megkötésre kerülő kétoldalú nemzetközi szerződések rendezik majd. A nemzetközi szerződés
eltérő rendelkezése esetén pedig a nemzetközi szerződés az irányadó. A Javaslat tehát, a
nemzetközi szerződés megléte esetén is alkalmazható mindazokban a kérdésekben, amelyekre
a nemzetközi szerződés nem terjed ki. Ilyen tárgyú nemzetközi szerződést Magyarország
ezidáig nem kötött, de a Javaslat nem zárja ki ennek elvi lehetőségét.
3.	A Javaslat a szabálysértési jogsegély iránti megkeresés teljesítésének és
előterjesztésének feltételéül szabja, hogy annak a cselekménynek, amely miatt jogsegélyt
kérnek, vagy nyújtanak, a magyar jog szerint szabálysértésnek, a külföldi állam joga szerint
büntetendőnek kell lennie.
A szabálysértés jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló
cselekmény. A jogellenesség materiális értelemben nem más, mint a jogalkotó értékítélete egy
jogvédett érdeket (jogtárgyat) sértő, illetve veszélyeztető magatartásról, ezért bizonyos
értelemben objektív, a felróhatóságtól független kategória. A bűncselekményekhez képest
enyhébb társadalomra veszélyességű cselekményekről van szó, amelyekkel szemben
megmaradt a szabálysértési felelősség „büntetőjogias” jellege, tehát ez a jogterület a
természetes személyek múltban elkövetett anyagi jogi normasértését szankcionálja a
felróhatóság alapján meghatározott, represszív jellegű, a jogsértéssel arányos szankciókkal.
Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950.
november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Emberi Jogi Egyezmény) és az ahhoz
kapcsolódó bírósági joggyakorlat, valamint a 63/l997. (XII. 12.) AB határozat egyezően
állapítja meg, hogy a szabálysértés a közigazgatás büntetőjoga, amelynek esetében -
függetlenül attól, hogy ezeket a jogsértéseket az adott állam belső joga közigazgatási
jogellenességnek vagy bűncselekménynek definiálja - úgy kell eljárni, mintha
bűncselekményekről lenne szó. Szabálysértés azonban nem állapítható meg, ha adott
cselekmény bűncselekményt valósít meg.
19
A 2. §-hoz
1.	A Javaslat az általános szabályok között rögzíti a szabálysértési jogsegély két
formáját: az eljárási jogsegélyt és a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat
végrehajtásának átvételét, illetve átadását.
2.	Az eljárási jogsegély valamennyi szabálysértési eljárásban előterjeszthető, illetve
teljesíthető. Ennek indoka, hogy az Egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a
tagállamok „kölcsönös jogsegélyt nyújtanak a közigazgatási hatóságok által olyan
cselekmények miatt indított eljárások során is, amely cselekmények a megkereső vagy a
megkeresett vagy mindkét tagállam nemzeti joga szerint szabálysértésként büntetendők, ha a
közigazgatási hatóság határozata ellen egy büntetőügyekben is illetékes bírósághoz lehet
fordulni”, vagyis az Egyezmény minden olyan cselekmény esetében előírja a kölcsönös
jogsegély nyújtását, amely akár a megkereső, akár a megkeresett, vagy mindkét tagállam
nemzeti joga szerint szabálysértés.
3.	A pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására a
mellékletben meghatározott szabálysértések miatt hozott határozatok esetén kerülhet sor, azaz
nem minden szabálysértés esetében. Az SVB határozat előírta a közlekedési szabálysértési
ügyekben kiszabott pénzbírságok kölcsönös elismerését és végrehajtását a legalább 40 eurót
elérő pénzbírságok esetében (ez az összeg jelenleg 70 euró), míg a kerethatározat a
tagállamok közötti együttműködésre vonatkozó jogszabályok megalkotását tette szükségessé
az egyes szabálysértési ügyekben kiszabott pénzbírságok esetére. A kerethatározat 5.
cikkében meghatározott cselekmények analógiájára épít a Javaslat akkor, amikor
meghatározza azoknak a szabálysértéseknek a körét, amelyek miatt hozott határozatok
végrehajtásra átadhatóak, feltéve, hogy a pénzbüntetés összege legalább 150 eurónak
megfelelő összeg. Az SVB határozat pedig megalapozta, hogy a közlekedésrendészeti, illetve
a közlekedésügyi szabálysértések is helyt kapjanak a Javaslat mellékletében.
A 3. §-hoz
1.	A Javaslat értelmében a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztető, közrendjét
sértő megkeresést sem teljesíteni, sem előterjeszteni nem lehet. A szabálysértési jogsegély
iránti megkeresés teljesítésének további korlátját jelenti, ha a megkeresésben foglaltak
ellentétesek a Magyar Köztársaságnak az emberi jogok védelmére vonatkozó
kötelezettségvállalásával. Ez különösen jelenti az Emberi Jogi Egyezményt. Magyarország
elismeri az Európai Emberi Jogi Bizottság illetékességét természetes személyek, nem
kormányzati szervek vagy egyének csoportjainak vonatkozásában. Nyilatkozatában
Magyarország az Európai Emberi Jogi Bíróság joghatóságát is elismerte az Egyezmény és
kiegészítő jegyzőkönyvei értelmezésével és alkalmazásával összefüggő minden üggyel
kapcsolatban. Vállalt kötelességünk, hogy az Emberi Jogi Egyezményben meghatározott
jogelveknek megfelelő és az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatával összhangban álló
joggyakorlatot alakítsunk ki, s hogy a Javaslat rendelkezései ne csorbítsák az alapvető emberi
jogokat.
2.	Ezen akadályok vizsgálata a központi hatóság hatáskörébe tartozik. Természetesen
ez a rendelkezés nem akadálya annak, hogy a megkeresést teljesítő szabálysértési hatóság,
illetve bíróság is jogosulttá váljon annak jelzésére a központi hatóság felé, ha az
együttműködés fent említett bármely akadályát észleli.
20
3.	A Javaslat értelmében az eljárási jogsegély külföldi hatóság részére történő
nyújtásával, valamint a külföldi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresésével kapcsolatban
a legfőbb ügyész a központi hatóság. A legfőbb ügyész központi hatóságként való kijelölése
nem önkényes, mivel az Egyezmény 3. cikkének (1) bekezdéséhez - mely arról rendelkezik,
hogy a tagállamok „kölcsönös jogsegélyt nyújtanak a közigazgatási hatóságok által olyan
cselekmények miatt indított eljárások során is, amely cselekmények a megkereső vagy a
megkeresett vagy mindkét tagállam nemzeti joga szerint szabálysértésként büntetendők, ha a
közigazgatási hatóság határozata ellen egy büntetőügyekben is illetékes bírósághoz lehet
fordulni” - az Egyezményhez való csatlakozáskor Magyarország a következő nyilatkozatot
tette: „Az e cikk szerinti megkereséseket a Legfőbb Ügyész fogadja és terjeszti elő.”
A kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy „valamennyi tagállam
kijelölhet egy vagy több, a határozatok továbbításáért és átvételéért felelős és hatáskörrel
rendelkező hatóságokat segítő központi hatóságot, amennyiben ez az adott tagállam belső
rendszerének felépítéséből adódóan szükségesnek bizonyul.” A pénzbírságot kiszabó jogerős
szabálysértési határozat átvételével, illetve átadásával kapcsolatban a központi hatóság a
szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv, az Országos
Rendőr-főkapitányság.
A központi hatóság miniszteri rendeletben történő kijelölésének a racionális indoka,
hogy a Kormány szervezetalakítási szabadságát lehetetlenné teszi, ha törvényi szinten nyernek
rögzítést a központi államigazgatási szervek feladatai, s így a kormányzaton belüli szervezeti
racionalizáláshoz vagy feladatátcsoportosításhoz minden esetben törvénymódosítás
szükséges.
II.	Fejezet
ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI ÉS KÖLTSÉGVISELÉSI SZABÁLYOK
A jogsegély iránti megkeresések
A 4. §-hoz
A Javaslat az elsődleges írásbeli formán túl biztosítja az elektronikus hírközlési
eszközök útján (telefax, számítástechnikai berendezés útján elektronikus levél formájában)
továbbított megkeresések fogadását, illetőleg azok ily módon történő megküldését, azzal a
feltétellel, hogy a megkeresés előterjesztője megfelelően azonosítható legyen, függetlenül
attól, hogy a jogsegélykérelem írásban, telefax vagy elektronikus levél formájában érkezik. A
Javaslat pontosan rögzíti, hogy a szabálysértési jogsegély iránti megkeresésnek mit kell
tartalmaznia.
Főszabály szerint a szabálysértési jogsegély iránti megkeresést és mellékleteit a
megkeresett külföldi hatóság államának hivatalos nyelvén, vagy nyelveinek egyikén, illetőleg
olyan más nyelven kell előterjeszteni, amelyen a megkeresést a megkeresett állam elfogadja.
A fordítási kötelezettség a szabálysértési jogsegély iránti megkeresést előterjesztő
szabálysértési hatóságot, illetve bíróságot terheli.
Abban az esetben, ha a megkeresett külföldi hatóság elfogadja a magyar nyelven
előterjesztett megkereséseket, akkor a magyar központi hatóságnak is fogadnia kell az adott
állam hivatalos nyelvén érkező megkereséseket és azok mellékleteit.
21
Az 5. §-hoz
A külföldi hatóságtól érkező szabálysértési jogsegély iránti megkereséseket minden
esetben a központi hatóság fogadja.
A központi hatóság elsődleges feladata a Javaslat 3. §-ában foglalt rendelkezéseken túl
annak vizsgálata, hogy a szabálysértési jogsegély iránti megkeresés tartalmazza-e mindazokat
az elemeket, amit a Javaslat a 4. §-ának (2) bekezdése tételesen felsorol. Ha a külföldi
hatóságtól érkezett szabálysértési jogsegély iránti megkeresés kötelező elemei megvannak,
illetve a teljesítésének a Javaslatban meghatározott előfeltételei fennállnak, a központi hatóság
továbbítja a megkeresést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak
vagy bíróságnak, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek teljesítés végett.
A magyar szabálysértési hatóság, illetve bíróság nem jogosult arra, hogy a
szabálysértési jogsegély iránti megkeresést közvetlenül megküldje a külföldi hatóságnak,
ezért valamennyi megkeresést a központi hatóságnak kell megküldeni, amely mintegy utolsó
szűrőként, ellenőrző szerepet ellátva, gondoskodik a megkeresés külföldi hatóság felé történő
továbbításáról.
A 6-7. §-hoz
1.	A Javaslat rendelkezései világosan és elkülönítve szabályozzák a szabálysértési
jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban felmerülő akadályokat és a
megoldásuk érdekében követendő eljárást.
Az első bekezdés azt az esetkört fogja át, amikor a külföldi hatóságtól érkezett
megkeresés teljesíthetősége kérdésében nem lehet állást foglalni, vagy a megkeresést
szakszerűen nem lehet teljesíteni annak hiányos vagy pontatlan volta miatt. A központi
hatóság a megkeresés kézhezvételét követően hiánypótlásra, illetőleg kiegészítő adat
közlésére hívhatja fel a külföldi hatóságot, és jogosult a megkeresés teljesítésének
megtagadására is, ha a külföldi hatóság a hiányt nem, vagy nem megfelelően pótolja.
2.	A második esetkör, amikor a teljesítésre illetékes szabálysértési hatóság vagy a
bíróság, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv a külföldi hatóságtól érkezett
megkeresést részben teljesíti, továbbá ha a teljesítés akadályba ütközik, vagy eredménytelen.
Bármelyik fenti esetben az iratokat az akadály, az eredménytelenség, illetve a részleges
teljesítés okának megjelölésével a központi hatósághoz kell felterjeszteni, amely mindezekről
értesíti a megkeresést előterjesztő külföldi hatóságot.
3.	A harmadik eset a megkeresés eredményes teljesítése esetén követendő eljárást
szabályozza. Az eredményes teljesítés esetén a megkeresést előterjesztő külföldi hatóság
részére az értesítésen túl a szükséges dokumentumokat is meg kell küldeni. A Javaslat
értelmében a központi hatóság jogosult arra, hogy a külföldre történő továbbítás előtt
ellenőrizze a hozzá felterjesztett iratokat. Ha a központi hatóság a felterjesztett iratokat
hiányosnak vagy hibásnak észleli, jogosult felhívással élni a megkeresés ügyében eljáró
szabálysértési hatósághoz, a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervhez, illetve a
bírósághoz.
4.	Abban az esetben, amikor a külföldi hatóság arról tájékoztatja a központi hatóságot,
hogy a magyar szabálysértési hatóság, illetve bíróság által előterjesztett szabálysértési
22
jogsegély iránti megkeresés hiányos vagy pontatlan, és emiatt a hiány pótlására, illetve
kiegészítő adat közlésére hív fel, a megkeresést előterjesztő szabálysértési hatóság, illetve
bíróság köteles a hiányt pótolni, a kért kiegészítő adatokat közölni.
5.	Amikor a központi hatóság által továbbított szabálysértési jogsegély iránti
megkeresés teljesítése ütközik akadályba, vagy a megkeresésben megjelölt feltételek szerint
nem vagy csak részben teljesíthető, a hiánypótlásra irányuló tájékoztatást a központi hatóság
továbbítja a megkeresést előterjesztő szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak, amely
megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek a teljesítéshez szükségesek. Ha a központi
hatóság a megtett intézkedésekben hiányosságot vagy hibát észlel, felhívással élhet a
megkeresést előterjesztő szabálysértési hatóság, illetve bíróság felé.
A 8. §-hoz
Az a tény, hogy a szabálysértési jogsegély iránti megkeresésekkel kapcsolatos
cselekmények jogi megítélése (bűncselekmény, szabálysértés) államonként eltérő lehet,
indokolttá teszi annak az esetnek a szabályozását a Javaslatban, amikor a cselekmény a
megkereső állam joga szerint szabálysértés, de a magyar jog szerint bűncselekmény.
Ebben az esetben a központi hatóság értesíti a megkeresés alapjául szolgáló
cselekmény eltérő jogi megítéléséről a szabálysértési jogsegély iránti megkeresést előterjesztő
külföldi hatóságot, amely, ha a központi hatóság értesítésére adott nyilatkozatában fenntartja a
jogsegély teljesítése iránti kérelmét, a központi hatóság a megkeresést teljesítés végett átteszi
az illetékes hatósághoz. Az illetékes hatóságot az alábbi törvények pontosan meghatározzák.
Az Nbj. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében „a bűnügyi jogsegélyt az
igazságügyminiszter vagy a legfőbb ügyész teljesíti, illetve kéri”. Az Eubjt. 13. §-ának (2)
bekezdése értelmében „az európai elfogatóparancsot az igazságügy-miniszter fogadja, és azt
haladéktalanul megküldi a Fővárosi Bíróságnak.” Ezt követően a Fővárosi Bíróság tárgyalást
tart, s ha az európai elfogatóparancs feltételei fennállnak, arról határozattal dönt. Az Eubjt. 38.
§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a 37. §-ban meghatározott eljárási jogsegélyformák
iránti megkeresés fogadására és teljesítésére a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész)
illetékes.”
A személyes adatok kezelése
A 9-10. §-hoz
1.	A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 9. pontja értelmében: „adatkezelés: az
alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek
összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása,
felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása,
zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának
megakadályozása.” Adatkezelést törvény vagy a helyi önkormányzatnak a feladatkörében
hozott rendelete rendelhet el. Az információs önrendelkezési jogot (nevezetesen, hogy
személyes adatával mindenki maga rendelkezik, a közérdekű adatokat mindenki
megismerheti), mint alapjogot törvény korlátozhatja, kifejezve az adatkezeléshez fűződő
közérdeket. Az adatszolgáltatási kötelezettség elrendelését társadalmi cél indokolja, így az
érintett információs önrendelkezését a közérdek korlátozza.
23
2.	Az Avtv. 5. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „személyes adatot kezelni csak
meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az
adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.”
A célhoz kötöttség az adatkezelésre vonatkozó egyik legfontosabb elv, amely az
információs önrendelkezést és törvényes korlátozását egyaránt felöleli. A célhoz kötöttség
követelménye az adatkezelés valamennyi szakaszára kiterjed, beleértve az adattovábbítást is.
Az adatkezelés célja határozza meg az adatfelvételbe bevont érintettek körét és a cél
eléréséhez szükséges adatfajtákat. Ez a rendelkezés kizárja, hogy olyan adatok felvételére
kerüljön sor, amelyeket csak később meghatározott célból készleteznek. Az adatkezelés
célhoz kötöttsége kizárja a különböző célokból kezelt adatok önkényes és mértéktelen
továbbításának, valamint összekapcsolásának lehetőségét. Adattovábbításra, adatkezelések
összehangolására csak akkor kerülhet sor, ha az adatkezelés feltételei a címzettnél egyébként
fennállnak. A továbbított adatok fajtáját és az érintettek körét a címzett adatkezelési céljai
korlátozzák, vagyis csak azoknak és csak az olyan adatait szabad továbbítani, akiknek és
amilyen adataira a címzett adatkezelésének céljaira feltétlenül szükség van. Az adattovábbítás
feltételeit az adattovábbadó adatkezelő ellenőrizni köteles, mert az általa kezelt személyes
adatokért az érintettel szemben felelőséggel tartozik.
3.	A Javaslat az adatkezelés céljának meghatározásán túl rögzíti a kezelendő adatok
körét és az adatkezelés időtartamát is aszerint, hogy a központi hatóság a külföldi hatóság
által továbbított személyes adatokat a külföldi hatóság által alkalmazott büntetés
végrehajthatóságának megszűnéséig, de legfeljebb a külföldi határozat jogerőre emelkedésétől
számított két évig kezelheti.
Költségviselési szabályok
A 11. §-hoz
A nemzetközi együttműködésekben régóta alkalmazott gyakorlat szerint minden állam
viseli az eljárási jogsegély végrehajtásából eredő, a saját területén felmerülő költségeket, így
ha a külföldi hatóság szabálysértési jogsegély iránti megkeresése eljárási jogsegély kérésére
irányul, a teljesítéssel kapcsolatos költségek a Magyar Köztársaságot terhelik.
Ezzel szemben a külföldi határozat végrehajtásával kapcsolatban felmerült költség
nem a Magyar Köztársaságot, hanem az elkövetőt terheli. A kerethatározat 17. cikke
értelmében ugyanis: „a tagállamok nem követelik egymástól az e kerethatározat
alkalmazásából eredő költségek megtérítését.”
24
III.	Fejezet
ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY
1. Cím
ELÁRÁSI JOGSEGÉLY NYÚJTÁSA KÜLFÖLDI HATÓSÁG RÉSZÉRE
A 12. §-hoz
1.	A Javaslat rögzíti az eljárási jogsegély formáit, továbbá azt, hogy a külföldi hatóság
megkeresésére a szabálysértési hatóság, vagy a bíróság, illetve a központi közúti közlekedési
nyilvántartó szerv nyújt eljárási jogsegélyt.
2.	Az eljárási jogsegély egyes formáiról (az eljárási iratok megküldése és kézbesítése,
a tanú és a szakértő telefonkonferencia útján történő meghallgatása) az Egyezmény 5. cikke és
11.	cikke, míg a szabálysértési eljárás alá vont személy közhiteles nyilvántartásban szereplő
személyes adatairól történő adatszolgáltatásra az SVB határozat 3.cikke tartalmaz
rendelkezést.
3.	A Javaslat általános szabályként rögzíti, hogy a szabálysértési jogsegély során a
Javaslatban nem szabályozott eljárási cselekményekre az Sztv.-t kell alkalmazni, így például a
tanú, a szakértő meghallgatására, az eljárás alá vont személy vallomására és az idézésre.
4.	Ugyanakkor az eljárási cselekmény lefolytatása során a megkereső hatóság
kérelmére a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság más, olyan eljárásmódot is alkalmazhat,
amelyet a magyar jog nem tilt, amely a magyar jogrendszer alapelveivel összeegyeztethető. A
különféle államok törvényei jelentősen különböznek abban, milyen feltételek mellett
használhatók fel a szabálysértési eljárásban a külföldön eszközölt eljárási cselekmények
eredményei. Ezért a Javaslat a lehető legtágabb kereteket kívánja biztosítani ahhoz, hogy a
megkereső állam kívánságait figyelembe lehessen venni az eljárási jogsegély teljesítésénél.
Az Egyezmény 4. cikkének (1) bekezdése értelmében: „Azokban az esetekben, amelyekben
jogsegélyt nyújtanak, a megkeresett tagállam betartja a megkereső tagállam által kifejezetten
megadott alaki követelményeket és eljárásokat, amennyiben ez az egyezmény másként nem
rendelkezik és amennyiben a megadott alaki követelmények és eljárások nem ellentétesek a
megkeresett tagállam jogának alapelveivel.”
A határidők
A 13.§-hoz
A Javaslat értelmében a szabálysértési jogsegély iránti megkeresést a megkereső
külföldi hatóság által megjelölt határidőn belül kell teljesíteni. A megjelölt határidők pontos
betartása az eredményes együttműködés egyik legfontosabb feltétele. A megkeresés
teljesítésekor tekintettel kell lenni arra, ha a megkereső külföldi hatóság államának joga a
hazai jogtól eltérő határidőket határozhat meg az egyes eljárási cselekmények elvégzésére.
A kért határidők figyelembe vételének kötelezettségéhez kapcsolódóan fontos
rendezni a határidő túllépésével, előzetes vagy utólagos módosításával, valamint az erre
vonatkozó tájékoztatással, illetőleg egyeztetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályokat.
25
Eszerint ha nyilvánvaló, hogy a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a külföldi hatóság
megkeresését a megkeresésben megjelölt határidőben nem tudja teljesíteni, kötelességük
erről, illetőleg a megkeresés teljesítéséhez szükséges határidőről a legfőbb ügyész útján
tájékoztatni a megkereső külföldi hatóságot.
A tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatása
A 14.§-hoz
1.	Amíg a Javaslat mind a tanú, mind a szakértő esetében lehetőséget ad a személyes
meghallgatásuk mellett a távbeszélő-készülék útján történő meghallgatásukra is, addig az
eljárás alá vont személy csak személyesen hallgatható meg. A meghallgatásra az a
szabálysértési hatóság, illetve bíróság jogosult, amelynek a hatáskörébe tartozna az eljárási
jogsegély iránti megkeresésben megjelölt cselekmény elbírálása, ha azt Magyarországon
követték volna el. Az illetékességet a meghallgatni kívánt személy lakóhelye, ennek
hiányában a tartózkodási helye alapítja meg.
2.	A megkereső és a megkeresett állam eljárási szabályainak párhuzamos
érvényesülése és alkalmazása abban az esetben kifejezetten megengedett, ha az a tanú, a
szakértő és az eljárás alá vont személy eljárási jogainak minél szélesebb körű érvényesülését
szolgálja. Ennek érdekében a Javaslat előírja, hogy a tanú, a szakértő, illetve az eljárás alá
vont személy meghallgatásakor a magyar jognak és - erre vonatkozó kérelem esetén - a
megkereső állam jogának a meghallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a
vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A
tanú, a szakértő, illetve az eljárás alá vont személy meghallgatása során akkor kell a magyar
jog szerint eljárni, ha a Javaslat 12. §-ának (4) bekezdése értelmében a megkereső külföldi
hatóság kifejezett kérelmének hiányában nem kell más eljárásmódot alkalmazni. A
párhuzamos alkalmazás azonban azt is jelenti, hogy a megkereső állam joga szerint
meghallgatott tanú, szakértő és eljárás alá vont személy az Sztv. rendelkezései alapján akkor
is megtagadhatja a meghallgatást, ha a megkereső állam joga ilyen megtagadási okot nem
ismer.
A 15.§-hoz
A Javaslat részletesen rögzíti a személyes meghallgatás iránt előterjesztett megkeresést
teljesítő szabálysértési hatóságnak, illetve a bíróságnak a teljesítéssel kapcsolatos feladatait,
melynek keretében elsőként a meghallgatásra kitűzött határnapra megidézik a meghallgatandó
személyt. A határnapon - feltéve, hogy az idézett személy megjelent - a szabálysértési
hatóság, illetve a bíróság felteszi mindazokat a kérdéseket, amelyeket a megkeresés
értelmében a meghallgatás során tisztázni kell.
A meghallgatásról jegyzőkönyv készül, hiszen a jegyzőkönyv az eljárási
cselekmények hitelt érdemlő rögzítésének eszköze. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
azokat a körülményeket, amelyek az eljárási cselekményt lefolytató hatóságról, az ügy
tárgyáról, a cselekmény helyéről és idejéről, a cselekménynél jelenlévőkről, az eljárás
módjáról hiteles tájékoztatást adnak. A személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyv
általában nem szó szerint rögzíti az elhangzottakat, de indítványra vagy hivatalból sor
kerülhet a meghallgatottak által elmondottak szó szerinti rögzítésére.
26
A meghallgatás teljesítését és a jegyzőkönyv elkészítését követően a szabálysértési
hatóság, illetve a bíróság további feladata, hogy nyolc napon belül a jegyzőkönyvet az
iratokkal együtt megküldje a legfőbb ügyésznek.
A tanú és a szakértő távbeszélő-készülék útján történő meghallgatása iránti megkeresés
teljesítése
A 16.§-hoz
A hatályos Sztv. nem tartalmaz a tanú és a szakértő távbeszélő-készülék útján történő
meghallgatására szabályokat, ezért a Javaslat újítónak, kezdeményezőnek tekinthető ezen
eljárási cselekmény tekintetében.
Ha egy külföldi hatóság a megkeresésében tanú vagy szakértő távbeszélő-készülék
útján történő meghallgatása iránt terjeszt elő kérelmet, az illetékes szabálysértési hatóság,
illetve bíróság a jogsegély teljesítése érdekében az alábbiakat teszi: a meghallgatni kívánt
személyt megidézi, értesíti a megkereső külföldi hatóságot a meghallgatásra kitűzött napról.
Amikor a tanú vagy szakértő a megadott helyen és időpontban megjelenik, megállapítja a
megjelentek személyazonosságát. Ezt követően figyelmezteti a megjelent érintettet a jogaira
és kötelezettségeire, majd biztosítja, hogy a megkereső külföldi hatóság a kérdéseit feltehesse
a meghallgatni kívánt személynek. Záró cselekményként pedig meggyőződik arról, hogy a
külföldi hatóság a meghallgatást a maga részéről befejezte.
A távbeszélő-készülék útján történő meghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyben
röviden le kell írni valamennyi fent említett eljárási cselekmény megtörténtét, a meghallgatás
menetét és a meghallgatás során történteket.
Ha a tanút vagy a szakértőt a külföldi hatóság távbeszélő-készülék útján kívánja
meghallgatni, a megkeresés teljesítése során tolmácsot kell alkalmazni. A rendelkezés az
anyanyelv használata alapelvének a megvalósulását szolgálja, illetve lehetővé teszi, hogy az
általános szabályok szerint kommunikációra képtelen személyek is megértessék magukat. Az
anyanyelv használatának alkotmányos joga, illetve a kommunikációs jog tényleges
érvényesülésének egyik garanciája, hogy a tolmácsolással kapcsolatos költségek az államot
terhelik.
A jegyzőkönyv elkészültét követő nyolc napon belül mind a jegyzőkönyvet, mind az
iratokat a szabálysértési hatóságnak, illetve a bíróságnak meg kell küldenie a legfőbb
ügyésznek.
Az okirat és a szabálysértési eljárás iratainak a külföldi hatóság részére történő megküldése
A 17.§-hoz
Ez a fajta eljárási jogsegély iránti megkeresés mind a külföldi hatóság, mind a magyar
szabálysértési hatóság, illetve bíróság által előterjeszthető. A külföldi megkeresés
teljesítésének egyedüli korlátja, hogy a folyamatban lévő ügyekben sem eredeti okiratot, sem
a szabálysértési eljárás iratait nem lehet megküldeni, mivel az ilyen iratok megküldése miatt
az eljárás felfüggesztése nem indokolt. Az eljárás felfüggesztésének hiányában a hazai jog
szerinti hat hónapos elévülési idő letelte után nincs helye a felelősségre vonásnak. Az
elkövető felelősségének megállapításához pedig nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint
27
ahhoz, hogy folyamatban lévő ügyekben eredeti okiratot, illetve a szabálysértési eljárás iratait
a megkereső külföldi hatóság kérésére a központi hatóság megküldje.
A szabálysértési eljárás iratainak kézbesítése
A 18.§-hoz
A Javaslat értelmében a külföldi hatóság határozatának kézbesítésére illetékes hatóság
a címzett lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat
jegyzője, aki a kézbesítési kötelezettségének akkor tud eleget tenni, ha az irat a Javaslatban
felsorolt adatokat tartalmazza. A kézbesítéshez szükséges adatok meglétét a központi hatóság
a kérelem hozzá való érkezését követően vizsgálja.
Az eredményes kézbesítést igazoló tértivevényt a legfőbb ügyésznek a jegyző nyolc
napon belül köteles megküldeni.
A szabálysértési eljárás alá vont személy közhiteles nyilvántartásban szereplő személyes
adatairól történő adatszolgáltatás
A 19.§-hoz
A Javaslat e rendelkezésének gyakorlati indoka, hogy az Európai Unió tagállamainak
állampolgárai számos esetben megsértik más tagállamok közúti közlekedési szabályait. A
felelősségre vonás akadálya, hogy nem mindig lehet megállapítani az elkövető
személyazonosságát még azelőtt, mielőtt visszatérne a lakóhelye szerinti tagállam területére.
Az SVB határozat 3. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „az illetékes hatóságok
egy jármű rendszámának a nemzeti járműnyilvántartó hatóságaikon keresztül történő
közlésével információkat kérhetnek más Szerződő Felek járműnyilvántartó hatóságaitól a
vonatkozó gépjármű típusáról és márkájáról, továbbá annak a személynek vagy azoknak a
személyeknek a személyazonosságáról és címéről, akinek vagy akiknek nevén a kérdéses
gépjárművet nyilvántartották akkor, amikor a közúti közlekedési szabály megsértését
elkövették.”
Erre figyelemmel tartalmaz a Javaslat szabályt arra, ha a külföldi hatóságtól olyan
megkeresés érkezik, melyben egyrészt arról értesíti a központi hatóságot, hogy olyan
cselekmény miatt folytat eljárását, amely cselekmény elkövetéséhez gépjárművet használtak,
másrészt megküldi a szóban forgó gépjármű rendszámát és gyártmányát és ezek alapján kéri,
hogy a központi hatóság küldje meg annak a személynek a nevét, születési helyét és idejét,
anyja születési családi és utónevét, valamint lakcímét, aki a cselekmény elkövetésekor a
gépjármű üzembentartója volt, a legfőbb ügyész a megkeresést válaszadás céljából továbbítja
a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek, amely tizenöt napon belül megküldi
válaszát a legfőbb ügyésznek.
Mindez természetesen nem felelősséget telepít, hanem azt a célt szolgálja, hogy ezen
adatok ismeretében a külföldi hatóság meg tudja határozni azt a személyt, akivel szemben a
szabálysértési eljárást le kell folytatnia.
28
2. Cím
KÜLFÖLDI HATÓSÁG MEGKERESÉSE ELÁRÁSI JOGSEGÉLY IRÁNT
A 20.§-hoz
A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokban is
előfordulhat, hogy valamely külföldi hatósághoz eljárási jogsegély iránti megkeresést kell
intézni. A Javaslat e rendelkezése teremti meg ennek a lehetőségét. A szabálysértési hatóság,
illetve a bíróság az eljárási jogsegély iránti megkeresését a külföldi hatósághoz azonban nem
közvetlenül, hanem a legfőbb ügyész útján küldi meg.
A külföldi hatósághoz intézett szabálysértési jogsegély iránti megkeresésben az
előterjesztő kérheti, hogy a külföldi hatóság a kérelmében rögzített szempontok szerint
teljesítse az eljárási cselekményeket. Erre elsősorban akkor kerülhet sor, ha valamilyen
eljárási cselekményre - az ügy érdemi elbírálására gyakorolt hatására figyelemmel - különös
figyelmet kell fordítani.
A határidők
A 21.§-hoz
A Javaslat a kért eljárási határidők betartásának elősegítése érdekében
kötelezettségként írja elő az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő magyar
szabálysértési hatóság, illetve bíróság számára, hogy a megkeresésben megadott határidő
kitűzésének indokát jelölje meg. További kötelezettség a megkeresést előterjesztő
szabálysértési hatóság, illetve bíróság számára, hogy a megkeresés teljesítésére megjelölt
időtartamra az eljárást fel kell függeszteni.
Az eljárás felfüggesztésének hiányában a cselekmény elkövetésétől számított hat
hónap elteltével (elévülési idő) nincs helye a felelősségre vonásnak. Vagyis, ha a külföldi
hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést a hat hónapos elévülési idő alatt nem teljesíti,
az eljárást Magyarországon elévülés miatt meg kellene szüntetni. Ennek elkerülése érdekében
rendelkezik így a Javaslat. Az elévülés nem más, mint az idő múlásához kötött kedvezmény,
amelyet a cselekmény elkövetésének napjától kell számítani. Az eljárás felfüggesztése a hat
hónapos elévülés tartamába nem számít be.
A tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatása
A 22. §-hoz
Személyes meghallgatás iránti eljárási jogsegélyt elsősorban akkor indokolt
kezdeményezni, ha a bizonyítás e formájának az eljáró magyar szabálysértési hatóság vagy
bíróság előtti foganatosítása aránytalan többletköltséggel vagy nehézséggel jár.
A megkeresésnek tartalmaznia kell az idézéshez szükséges név és cím-adatokat,
szükséges terjedelemben az előzményeket, a tényállást, a bizonyítás körét, és az annak során
tisztázandó körülményeket.
29
A tanú és a szakértő távbeszélő-készülék útján történő meghallgatása iránti megkeresés
A 23.§-hoz
A magyar szabálysértési hatóság, illetve bíróság kezdeményezheti a külföldi
hatósághoz intézett kérelmében azt, miszerint a külföldi hatóság nyújtson ahhoz segítséget,
hogy a megkeresésben megnevezett tanút vagy szakértőt távbeszélő-készülék útján
meghallgathassa.
Az okirat és a szabálysértési eljárás iratainak a külföldi hatóság részére történő megküldése
A 24. §-hoz
A Javaslat értelmében a magyar szabálysértési hatóság, illetve a bíróság jogosult az
eljárási jogsegély iránti kérelmében azt kezdeményezni a külföldi hatóságtól, hogy küldje
meg részére a már lefolytatott szabálysértési eljárás iratait, továbbá eredeti okiratokat.
A szabálysértési eljárás iratainak kézbesítése
A 25. §-hoz
Kézbesítés iránti eljárási jogsegélyt a szabálysértési hatóság és a bíróság is jogosult a
központi hatósághoz előterjeszteni abban az esetben, ha a címzett címe ismeretlen vagy nem
egyértelmű, továbbá, ha az irat postai úton történő kézbesítése nem volt lehetséges, vagy a
szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megítélése szerint a postai úton való kézbesítés nem
megfelelő vagy eredménytelen lenne.
A Javaslat ezzel a rendelkezéssel az Egyezmény 5. cikk (2) bekezdése a) és c)-d)
pontjának kíván megfelelni.
A szabálysértési eljárás alá vont személy közhiteles nyilvántartásban szereplő személyes
adatairól történő adatszolgáltatás kérése
A 26.§-hoz
A Javaslat értelmében a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság jogsegély iránti
kérelmet terjeszthet elő annak megállapítása érdekében, hogy ki volt annak a gépjárműnek az
üzembentartója, amellyel a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló cselekményt elkövették,
feltéve, hogy a kérelmet előterjesztő szabálysértési hatóság, illetve bíróság ismeri a gépjármű
rendszámát és gyártmányát is.
30
IV. Fejezet
PÉNZBÍRSÁGOT KISZABÓ JOGERŐS SZABÁLYSÉRTÉSI HATÁROZAT
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE, ILLETVE ÁTADÁSA
1. Cím
PÉNZBÍRSÁGOT KISZABÓ JOGERŐS SZABÁLYSÉRTÉSI HATÁROZAT
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
A 27.§-hoz
1.	A közúti közlekedési szabályok megsértése miatt, illetve a szabálysértésnek
minősülő más büntetendő cselekmények miatt lefolytatott szabálysértési eljárásban kiszabott
pénzbírság kölcsönös végrehajtását biztosítaniuk kell a tagállamoknak, amit nem
akadályozhat az a tény sem, hogy az egyes tagállamokban különböző hatóságok jogosultak
szabálysértési eljárást lefolytatni és pénzbírság büntetést alkalmazni.
A Javaslat a pénzbírság megfizetésének elengedésére irányuló méltányossági kérelem
benyújtásának lehetőségét kizárja. Egyrészt az eljárás elhúzásának megakadályozása
érdekében, másrészt azért, mert a külföldi állam joghatósága alá tartozó ügyben
Magyarország nem gyakorolhat méltányosságot.
2.	A Javaslat értelmében a magyar központi hatóság köteles a külföldi hatóság vagy
bíróság határozatát végrehajtásra átvenni, ha a megkeresésben ezt kérik, továbbá ha az
elkövető Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagy vagyonnal, illetve
jövedelemmel rendelkezik és nem áll fenn a Javaslatban felsorolt megtagadási okok egyike
sem. Ezeket a feltételeket a központi hatóság hivatalból vizsgálja.
A kerethatározat 4. cikkének (1) bekezdése értelmében: „Valamely határozat, az e
cikkben előírt tanúsítvánnyal együtt továbbítható azon tagállam hatáskörrel rendelkező
hatóságainak, amelyben az a természetes személy, akinek a terhére a határozatot hozták,
vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, ahol szokásos tartózkodási helye, illetve jogi
személy esetében bejegyzett székhelye található.”
Ennek megfelelően az Európai Unió tagállamaitól érkező külföldi határozat csak akkor
vehető át végrehajtásra, ha a megkereséshez csatolják a kerethatározat mellékletében található
minta-formanyomtatványt, amelyet a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező hatóságának alá
kell írnia, ezzel igazolva azt, hogy a tanúsítvány tartalma a valóságnak megfelel. A
formanyomtatvány megegyezik az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent
tanúsítvánnyal.
A 28. §-hoz
Az SVB határozat 11. cikke kimondja, hogy „a megkeresett szerződő fél megszünteti a
határozat végrehajtását, ha a megkereső szerződő fél olyan határozatról, intézkedésről vagy
más körülményről értesíti, amely felfüggeszti vagy megszünteti a határozat
végrehajthatóságát. ”
31
A kerethatározat 12. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében „a kibocsátó állam
hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó állam hatáskörrel
rendelkező hatóságát minden olyan döntésről vagy intézkedésről, amelynek eredményeként a
határozat végrehajthatósága megszűnik, vagy bármely más okból azt a végrehajtó államtól
visszavonják. A végrehajtó állam a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező hatóságának a
döntéséről vagy az intézkedésről szóló értesítését követően azonnal megszünteti a
végrehajtást.”
Ennek értelmében, ha a központi hatóságot a végrehajtás akadályát képező döntésről,
intézkedésről vagy egyéb körülményről tájékoztatja a megkereső külföldi hatóság, akkor a
központi hatóságot értesítési kötelezettség terheli azon települési önkormányzati jegyző felé,
akihez a külföldi megkeresést - az abban megjelölt összeg végrehajtása érdekében -
továbbította.
A 29.§-hoz
A Javaslat a külföldi határozat végrehajtásra történő átvételének további megtagadási
okait a kerethatározat 7. cikkének, illetve az SVB határozat 6. cikke (1) bekezdésének és a 7.
cikke (1) bekezdésének megfelelően határozza meg.
Megtagadási ok a büntetés elévülése, amely az Sztv. értelmében a határozat jogerőre
emelkedésétől számított egy év elteltével következik be. Megtagadási ok továbbá, ha a
külföldi határozat alapjául szolgáló cselekményt a magyar szabálysértési hatóság, illetve
bíróság már jogerősen elbírálta, vagy jogerősen külföldi hatóság bírálta el, de a határozat
végrehajtását a Magyar Köztársaság már átvette, illetve ha a tagállami hatóság által
megküldött tanúsítvány nem az ahhoz mellékelt határozatra vonatkozik.
A kerethatározat 7. cikke értelmében az elismerés és végrehajtás megtagadásának oka
még a fent felsoroltakon kívül, ha a pénzbírság összege a 70 eurót nem éri el. A Javaslatnak a
kerethatározattal egybehangzó nyilvánvaló célszerűsége, hogy a 70 eurót meg nem haladó
összeg behajtása iránti megkeresést a központi hatóság megtagadja. A büntetés összegének
forintra történő átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a határozat
meghozatala napján alkalmazott hivatalos devizaárfolyam az irányadó. Ha a határozatban,
illetőleg a tanúsítványban az összeget nem euróban tüntették fel, az átszámításnál az MNB
hivatalos árfolyamait kell figyelembe venni azzal, hogy az eredeti összeget először forintra,
majd az így meghatározott összeget euróra kell átváltani.
A fent felsorolt megtagadási okok bármelyikének fennállása esetén, a központi
hatóságnak meg kell tagadnia a külföldi határozat végrehajtásának átvételét.
A 30.§-hoz
A külföldi határozat végrehajtásra történő átvételének nincs akadálya, a központi
hatóság az átvett megkeresést továbbítja az elkövető lakóhelye, ennek hiányában a
tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, aki az önkéntes
(illetékbélyeggel történő lerovás) teljesítés elmaradása esetén közvetlen letiltást bocsát ki, ha
ismert az elkövető munkahelye. Abban az esetben, ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség, a
jegyző a határozatban megjelölt pénzbüntetés összegét adók módjára hajtja be.
32
Az adók módjára történő behajtás a végrehajtás utolsó mozzanata, mivel a Javaslat
szerint az adók módjára történő behajtás sikertelensége esetén közérdekű munkára, illetve
elzárásra történő átváltoztatásnak nincs helye egyrészt gazdasági okból, másrészt azért, mert
ezek a végrehajtási cselekmények - figyelemmel az elévülési és adatkezelési szabályokra -
indokolatlanul elhúznák és veszélyeztetnék az eredményes végrehajtást. A kerethatározat 9.
cikkének (1) bekezdése értelmében: „Kizárólag a végrehajtó tagállam hatóságai jogosultak
dönteni a végrehajtási eljárásokra és az összes ezzel kapcsolatos intézkedés meghozatalára
vonatkozóan.”
Ha a végrehajtásra illetékes jegyző a lakó, illetve a tartózkodási hely hiányában nem
állapítható meg, az elkövető fellelhető jövedelme, illetve vagyona alapítja meg az
illetékességet.
A 31.§-hoz
1.	A Javaslat előírja, hogy ha a közúti közlekedési szabályok megsértése esetén a
külföldön kiszabott pénzbírság összege meghaladja az ugyanazon cselekményért
Magyarországon kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét, a jegyző csak a magyar
jogszabályok szerint kiszabható legmagasabb összeg erejéig foganatosítja a végrehajtást.
Ez a rendelkezés megfelel az SVB határozat 8. cikkének (3) bekezdésében
foglaltaknak, mely kimondja, hogy „amennyiben az átváltáskor kiderül, hogy a határozattal
kiszabott pénzbírság vagy pénzbüntetés összege meghaladja annak a pénzbírságnak vagy
pénzbüntetésnek a legmagasabb összegét, amelyet az azonos típusú közúti közlekedési
szabályok megsértésének esetére a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai rendelnek, a
határozat végrehajtása nem terjeszkedhet túl ezen a legmagasabb összegen.”
2.	A kerethatározat 9. cikkének (2) bekezdése értelmében „abban az esetben, ha az
elítélt személy bizonyítani tudja, hogy valamely államban, részben vagy egészben kifizetést
teljesített, a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatósága konzultál a kibocsátó tagállam
hatáskörrel rendelkező hatóságával. A büntetés bármely módon, bármely államban megtérített
bármely hányadát teljes egészében le kell vonni a végrehajtó állam által végrehajtandó
összegből.”
Abban az esetben, ha valaki azt követően fizeti meg részben vagy egészben a külföldi
hatóság határozatában megjelölt összeget, miután a központi hatóság a határozatot
végrehajtásra átvette, a Javaslat értelmében nem kell még egyszer megfizetnie a bírságot, csak
igazolnia kell a megfizetés tényét. Ha az elkövető az igazolást benyújtja, a központi hatóság
az eljárás felfüggesztés mellett megkeresi a határozatot kibocsátó külföldi hatóságot és a
megfizetésre vonatkozóan nyilatkozatot kér. Abban az esetben, ha a külföldi hatóság a
megkeresésre a megadott harminc napos határidőn belül nem válaszol, a központi hatóság az
eljárást megszünteti.
A 32.§-hoz
Összhangban a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében
foglaltakkal, melynek értelmében „A Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze a forint”, a
Javaslat szerint magyar forintban kell teljesíteni a külföldi pénznemben kiszabott pénzbírság
és a külföldi határozatban megállapított eljárási költség összegét.
33
A 33.§-hoz
Az SVB határozat 15. cikke kimondja, hogy a „a határozatok végrehajtásából befolyt
összegek a megkeresett szerződő felet illetik.” Erre figyelemmel, a végrehajtás módjától
függően illeti meg a végrehajtott pénzbírság és az eljárási költség összege a központi
költségvetést, illetve a végrehajtó települési önkormányzatot.
2.	Cím
PÉNZBÍRSÁGOT KISZABÓ JOGERŐS SZABÁLYSÉRTÉSI HATÁROZAT
VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
A 34. §-hoz
A Javaslat értelmében célszerű, hogy a magyar szabálysértési hatóság, illetve a bíróság
a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozatát, illetve jogerős végzését
végrehajtásra annak az államnak adja át, amelynek területén a magyar elkövető lakóhelye,
tartózkodási helye van, vagy ahol vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik.
Az átadás hazai feltétele, hogy az elkövető a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság
felszólítása ellenére nem fizette meg a pénzbírság összegét, továbbá, hogy a pénzbírság
összege meghaladja a 150 eurót. A kerethatározat 7. cikke (2) bekezdésének h) pontja a
külföldi határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadási okaként rögzíti, ha a
határozatban megjelölt pénzbüntetés összege a 70 eurót nem éri el. Mivel a végrehajtásra
vonatkozó valamennyi intézkedés meghatározására a végrehajtó állam jogosult,
Magyarország köteles arra, hogy a 70 eurós pénzbüntetést tartalmazó külföldi határozatot
végrehajtásra átvegye (a korábban ismertetett feltételek fennállása esetén), és jogosult arra,
hogy a 70 eurós pénzbüntetésnél magasabb összegben határozza meg azt az összeget, amely
felett a hazai határozatok, végzések végrehajtásra átadhatóak. Ennek eljárás-gazdaságossági
indoka, hogy csökkenteni célszerű a határozatok továbbításból adódó fordítási, postázási
költségeket, valamint az ezzel kapcsolatos munkaterhet.
A 35. §-hoz
A kerethatározat 4. cikkének (1) bekezdése értelmében: „Valamennyi határozat, az e
cikkben előírt tanúsítvánnyal együtt továbbítható azon tagállam hatáskörrel rendelkező
hatóságainak, amelyben az a természetes vagy jogi személy, akinek a terhére a határozatot
hozták, vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, ahol szokásos tartózkodási helye, illetve
jogi személy esetében bejegyzett székhelye található.” A (2) bekezdés értelmében: „A
tanúsítványt, amelynek minta-formanyomtatványa a mellékletben található, a kibocsátó állam
hatáskörrel rendelkező hatósága aláírja, és igazolja, hogy a tanúsítvány tartalma a valóságnak
megfelel.” Ennek a kötelezettségnek tesz eleget a Javaslat, amikor kimondja, hogy a
szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt köteles
megküldeni a központi hatóságnak a végrehajtás átadására irányuló megkereséseket.
A Javaslat értelmében a megkereséshez olyan, személyes adatot nem tartalmazó
tájékoztatás is csatolható, amely a határozat indokaira vonatkozik.
34
A 36.§-hoz
Az SVB határozat 10. cikke kimondja, hogy „a megkereső szerződő fél nem
folytathatja a határozat végrehajtását azután, hogy a végrehajtás átvételét kérte. A végrehajtás
joga visszaszáll a megkereső szerződő félre, amennyiben a megkeresett szerződő fél arról
értesíti, hogy elutasítja a végrehajtást vagy azt nem tudta foganatosítani.”
Ha a külföldi hatóság a végrehajtást átveszi, ez a tény akadályát képezi annak, hogy az
elkövetővel szemben Magyarországon további végrehajtási cselekményt lehessen
foganatosítani. Végrehajtási cselekmény foganatosítására az átadást követően csupán abban a
két esetben kerülhet csak sor, ha az elkövető kivonja magát a végrehajtás alól, vagy a magyar
határozat külföldön nem hajtható végre, és erről a külföldi hatóság értesíti a központi
hatóságot.
A 37. §-hoz
A központi hatóságot értesítési kötelezettség terheli, ha a határozat végrehajtásra
történő átadását követően a magyar bíróság a határozatot perújítás folytán egészben vagy
részben hatályon kívül helyezi, és új határozatot hoz. Az értesítéssel egyidejűleg a központi
hatóság a végrehajtást megszünteti.
V.	Fejezet
A VÉGREHAJTÁSRA ÁTVETT KÜLFÖLDI HATÁROZATOK
NYILVÁNTARTÁSA
A 38. §-hoz
A Javaslat a külföldi határozat végrehajtása átvételének megtagadási okaként rögzíti
azt az esetet, amikor a külföldi határozat alapjául szolgáló cselekményt a külföldi hatóság már
jogerősen elbírálta, és az erről szóló határozat végrehajtását a Magyar Köztársaság már
átvette.
Annak elkerülése érdekében, hogy a központi hatóság egy külföldi határozatot
többször vegyen át végrehajtásra, az átvett határozatokról központi nyilvántartást vezet. A
központi nyilvántartás segítségével - már a megkeresés megérkezésekor, mielőtt a központi
hatóság döntene külföldi határozatot végrehajtásra történő átvételéről - ellenőrizni lehet, hogy
adott határozatot végrehajtásra korábban átvették-e.
A központi hatóságot a központi nyilvántartásból az adatszolgáltatás joga nem illeti
meg, és az ott rögzített adatokat is kizárólag a fent megjelölt cél érdekében kezelheti.
Az Avtv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében, „az érintett kérelmére az adatkezelő
tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott
adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről,
címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy
kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó
nyilvántartás - és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség - időtartamát az adatkezelést
szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás időtartama személyes adatok esetében öt
évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet.” Erre figyelemmel a
35
központi hatóság köteles az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartást vezetni, és azt az
adattovábbítástól számított öt évig megőrizni.
VI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
A 39.§-hoz
A Javaslat a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba.
Felhatalmazó rendelkezések
A 40.§-hoz
A Javaslatnak felhatalmazást kell adnia a szabálysértés szabályozásáért felelős
miniszternek, hogy rendeletben meghatározhassa a pénzbírságot kiszabó jogerős
szabálysértési határozatok végrehajtásának átadására, illetve átvételére jogosult központi
hatóságot. A miniszteri rendelet kiadásának indoka megegyezik a Javaslat 3. §-hoz leírt
indokokkal.
A kerethatározat értelmében a határozat végrehajtás átadása céljából a
formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt továbbítható. A tanúsítvány szövegét pontosítani
kellene ahhoz, hogy a tanúsítvány szóhasználata az Sztv. szóhasználatával összhangot
mutasson. A tanúsítvány szövegét azonban módosítani nem lehet, azt változatlan tartalommal
kell szerepeltetni úgy, ahogy az az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent. A Javaslat
ennek az ellentmondásnak a feloldása érdekében ad a szabálysértés szabályozásáért felelős
miniszternek felhatalmazást arra, hogy rendeletben határozza meg a formanyomtatvány
tanúsítványt és annak kitöltési szabályait.
Módosuló rendelkezések
A 41. §-hoz
A Javaslat módosítja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII.
törvényt annak érdekében, hogy szabályozott legyen a tennivaló abban az esetben, amikor a
külföldi hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő bűnügyi jogsegély iránti megkeresést,
amely a megkereső államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint
szabálysértés. Ha a központi hatóság erről szóló értesítőjére adott válaszában a külföldi
hatóság a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a kérelem a Javaslat szabályai szerint
teljesíthető.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
A 42. §-hoz
A Javaslat célja az európai uniós jogi aktusok átültetésével, az Európai Unió jogának
való megfelelés, ezért a Javaslat jogharmonizációs záradékkal zárul.