﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2667. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény
kifizetési rendjével összefüggő módosításáról
Előadó:
Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2007. március
2007. évi .... törvény
egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény
kifizetési rendjével összefüggő módosításáról
1. §
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/V. §-ának (5)-(6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a munkaviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi munkabér
összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó személyi alapbér alapján kell
meghatározni.
(6)	A tizenharmadik havi munkabért a tárgyévben havonta, a munkabér kifizetésével
egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított személyi alapbér
egytizenkettedének megfelelő összegű részletekben kell kifizetni. Nem fizethető ki a
tizenharmadik havi személyi alapbér esedékes részlete,
a)	ha a kifizetés esedékességének időpontjában a munkaviszony még nem áll fenn
legalább három hónapja, vagy
b)	ha a kifizetést megelőző hónap teljes tartama alatt a munkaviszony a (3) bekezdés a),
c), illetve d) pontjában meghatározott okból, illetőleg fizetés nélküli szabadság miatt
szünetelt.
(7)	Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi munkabér,
illetve annak időarányos része (1)-(5) bekezdés szerint megállapított összegét
a)	nem éri el, úgy a különbözetet
aa)	a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra
esik, akkor az azt követő első munkanapon,
ab)	a munkaviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő
megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon
a munkavállaló számára ki kell fizetni;
b)	meghaladja, úgy a különbözetet
ba)	a munkavállaló tárgyévet követő januári munkabérének kifizetésétől kezdődően a
munkabéréből,
bb)	a munkaviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő
megszűnése esetén a munkavállaló számára a munkaviszony megszűnésekor kifizetett
juttatások összegéből
a 161. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.”
2. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49. §-ának (5)-(6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a közszolgálati jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi
illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó illetmény alapján kell
meghatározni.
(6)	A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével
egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított illetmény
egytizenkettedének megfelelő összegű részletekben kell kifizetni. Nem fizethető ki a
tizenharmadik havi illetmény esedékes részlete,
a)	ha a kifizetés esedékességének időpontjában a közszolgálati jogviszony még nem áll
fenn legalább három hónapja, vagy
b)	ha a kifizetést megelőző hónap teljes tartama alatt a közszolgálati jogviszony a (3)
bekezdés a), c), illetve d) pontjában meghatározott okból, illetőleg fizetés nélküli szabadság
miatt szünetelt.
(7)	Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény,
illetve annak időarányos része (1)-(5) bekezdés szerint megállapított összegét
a)	nem éri el, úgy a különbözetet
aa)	a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra
esik, akkor az azt követő első munkanapon,
ab)	a közszolgálati jogviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően
történő megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon
a köztisztviselő számára ki kell fizetni;
b)	meghaladja, úgy a különbözetet
ba)	a köztisztviselő tárgyévet követő januári illetményének kifizetésétől kezdődően az
illetményéből,
bb)	a közszolgálati jogviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően
történő megszűnése esetén a köztisztviselő számára a jogviszony megszűnésekor kifizetett
juttatások összegéből
a Munka Törvénykönyve 161. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.”
3.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 68. §-ának (5)-(6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi
illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó illetmény alapján kell
meghatározni.
(6)	A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével
egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított illetmény
egytizenkettedének megfelelő összegű részletekben kell kifizetni. Nem fizethető ki a
tizenharmadik havi illetmény esedékes részlete,
a)	ha a kifizetés esedékességének időpontjában a közalkalmazotti jogviszony még nem
áll fenn legalább három hónapja, vagy
b)	ha a kifizetést megelőző hónap teljes tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony a (3)
bekezdés a), c), illetve d) pontjában meghatározott okból, illetőleg fizetés nélküli szabadság
miatt szünetelt.
(7)	Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény,
illetve annak időarányos része (1)-(5) bekezdés szerint megállapított összegét
a)	nem éri el, úgy a különbözetet
aa)	a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra
esik, akkor az azt követő első munkanapon,
ab)	a közalkalmazotti jogviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően
történő megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon
a közalkalmazott számára ki kell fizetni;
2
b)	meghaladja, úgy a különbözetet
ba)	a közalkalmazott tárgyévet követő januári illetményének kifizetésétől kezdődően
az illetményéből,
bb)	a közalkalmazotti jogviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően
történő megszűnése esetén a közalkalmazott számára a jogviszony megszűnésekor kifizetett
juttatások összegéből
a Munka Törvénykönyve 161. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.”
4. §
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 48. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(4) A tizenharmadik havi illetmény összege
a)	a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik,
akkor az azt követő első munkanapon,
b)	az ügyészségi szolgálati viszony év közben történt megszűnése esetén az utolsó
munkában töltött napon
megállapított illetmény összege.
(5)	A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévben havonta, az illetmény
kifizetésével egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított illetmény
egytizenkettedének megfelelő összegű részletekben kell intézkedni. Nem fizethető ki a
tizenharmadik havi illetmény esedékes részlete,
a)	ha a kifizetés esedékességének időpontjában az ügyészségi szolgálati viszony még
nem áll fenn legalább három hónapja, vagy
b)	ha a kifizetést megelőző hónap teljes tartama alatt az ügyészségi szolgálati viszony a
(3) bekezdés a), c), illetve d) pontjában meghatározott okból, illetőleg fizetés nélküli
szabadság miatt szünetelt.
(6)	Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény,
illetve annak időarányos része (1)-(4) bekezdés szerint megállapított összegét
a)	nem éri el, úgy a különbözetet
aa)	a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra
esik, akkor az azt követő első munkanapon,
ab)	az ügyészségi szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően
történő megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon
az ügyész számára ki kell fizetni;
b)	meghaladja, úgy a különbözetet
ba)	az ügyész tárgyévet követő januári illetményének kifizetésétől kezdődően az
illetményéből,
bb)	az ügyészségi szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően
történő megszűnése esetén az ügyész számára a jogviszony megszűnésekor kifizetett
juttatások összegéből
a Munka Törvénykönyve 161. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.”
3
5. §
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 109. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a
szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem
haladja meg -
a)	a keresőképtelenséget okozó betegség,]
„b) a 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadság időtartamát,”
[c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a hivatásos állomány tagja
átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült,
figyelembe kell venni.]
(2)	A Hszt. 109. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya év közben szűnik meg, a
tizenharmadik havi illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó távolléti díj
alapján kell meghatározni.
(6)	A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével
egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra számított távolléti díj egytizenkettedének
megfelelő összegű részletekben kell kifizetni. Nem fizethető ki a tizenharmadik havi
illetmény esedékes részlete,
a)	ha a kifizetés esedékességének időpontjában a hivatásos szolgálati viszony még nem
áll fenn legalább három hónapja, vagy
b)	ha a kifizetést megelőző hónap teljes tartama alatt a hivatásos szolgálati viszony a (3)
bekezdés a), illetve c) pontjában meghatározott okból, illetőleg illetmény nélküli szabadság
miatt szünetelt.
(7)	Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény,
illetve annak időarányos része (1)-(5) bekezdés szerint megállapított összegét
a)	nem éri el, úgy a különbözetet
aa)	a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra
esik, akkor az azt követő első munkanapon,
ab)	a hivatásos szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően
történő megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon
az állomány tagja számára ki kell fizetni;
b)	meghaladja, úgy a különbözetet
ba)	a hivatásos állomány tagja tárgyévet követő januári illetményének kifizetésétől
kezdődően az illetményéből,
bb)	a hivatásos szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően
történő megszűnése esetén a hivatásos állomány tagja számára a jogviszony megszűnésekor
kifizetett juttatások összegéből
a 106. § (2) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.”
4
6. §
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Bjt.) 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külön juttatás összege
a)	a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik,
akkor az azt követő első munkanapon,
b)	a szolgálati viszony év közben történt megszűnése esetén az utolsó munkában töltött
napon
megállapított illetmény összege.”
(2)	A Bjt. 112. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel
egyidejűleg a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A külön juttatás kifizetése iránt a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével
egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított illetmény
egytizenkettedének megfelelő összegű részekben kell intézkedni. Nem fizethető ki a külön
juttatás esedékes részlete az illetmény-kifizetés során, ha az azt megelőző hónap egésze alatt a
szolgálati viszony a (6) bekezdésben, illetve a 113. § (1) bekezdése a)-b) és e)-f) pontjában
meghatározott okból szünetelt, valamint akkor, ha a bíró szolgálati viszonya még nem áll fenn
legalább hat hónapja.
(8)	Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a külön juttatás, illetve annak
időarányos része a (2)-(4) bekezdés szerint megállapított összegét
a)	nem éri el, úgy a különbözetet
aa)	a tárgyévet követő év január 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik,
akkor az azt követő első munkanapon,
ab)	a szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő
megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon
a bíró részére ki kell fizetni,
b)	meghaladja, úgy a különbözetet
ba)	a bíró tárgyévet követő januári illetményének kifizetésétől kezdődően az
illetményéből,
bb)	a szolgálati viszony aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő megszűnése
esetén a bíró számára a jogviszony megszűnésekor kifizetett juttatások összegéből
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 161. § (2)-(3) bekezdésének
alkalmazásával le kell vonni.”
7.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény (a továbbiakban: Iasz.) 116. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
és a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tizenharmadik havi illetmény összege
a)	a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik,
akkor az azt követő első munkanapon,
b)	a szolgálati viszony év közben történt megszűnése esetén az utolsó munkában töltött
napon
5
megállapított illetmény összege.
(5)	Ha a szolgálati viszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetmény
összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó illetmény alapján kell meghatározni.
(6)	A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével
egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított illetmény
egytizenkettedének megfelelő összegű részletekben kell kifizetni. Nem fizethető ki a
tizenharmadik havi illetmény esedékes részlete,
a)	ha a kifizetés esedékességének időpontjában a szolgálati viszony még nem áll fenn
legalább három hónapja, vagy
b)	ha a kifizetést megelőző hónap teljes tartama alatt a szolgálati viszony a (3) bekezdés
a), c), illetve d) pontjában meghatározott okból, illetőleg fizetés nélküli szabadság miatt
szünetelt.
(7)	Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény,
illetve annak időarányos része (1)-(5) bekezdés szerint megállapított összegét
a)	nem éri el, úgy a különbözetet
aa)	a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra
esik, akkor az azt követő első munkanapon,
ab)	a szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő
megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon
az igazságügyi alkalmazott számára ki kell fizetni;
b)	meghaladja, úgy a különbözetet
ba)	az igazságügyi alkalmazott tárgyévet követő januári illetményének kifizetésétől
kezdődően az illetményéből,
bb)	a szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő
megszűnése esetén az igazságügyi alkalmazott számára a jogviszony megszűnésekor kifizetett
juttatások összegéből
az Mt. 161. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.”
8.	§
(1)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 119. §-a (3) bekezdésének b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a
szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem
haladja meg -
a)	a keresőképtelenséget okozó betegség,]
„b) a 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadság időtartamát,”
[c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt az állomány tagja
átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült,
figyelembe kell venni.]
(2)	A Hjt. 119. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya év közben szűnik meg, a
tizenharmadik havi illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó távolléti díj
alapján kell meghatározni.
6
(6)	A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével
egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra számított távolléti díj egytizenkettedének
megfelelő összegű részletekben kell kifizetni. Nem fizethető ki a tizenharmadik havi
illetmény esedékes részlete,
a)	ha a kifizetés esedékességének időpontjában az állomány tagjának szolgálati
viszonya még nem áll fenn legalább három hónapja, vagy
b)	ha a kifizetést megelőző hónap teljes tartama alatt az állomány tagjának szolgálati
viszonya a (3) bekezdés a), illetve c) pontjában meghatározott okból, illetőleg illetmény
nélküli szabadság miatt szünetelt.
(7)	Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény,
illetve annak időarányos része (1)-(5) bekezdés szerint megállapított összegét
a)	nem éri el, úgy a különbözetet
aa)	a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra
esik, akkor az azt követő első munkanapon,
ab)	a szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő
megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon
az állomány tagja számára ki kell fizetni;
b)	meghaladja, úgy a különbözetet
ba)	az állomány tagja tárgyévet követő januári illetményének kifizetésétől kezdődően
az illetményéből,
bb)	a szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő
megszűnése esetén az állomány tagja számára a jogviszony megszűnésekor kifizetett
juttatások összegéből
a 116. § (2), illetve (6) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.”
9.	§
A tizenharmadik havi illetmény részleteinek 2007. júliusa és decembere közötti
kifizetéséhez nyújtott központi költségvetési támogatást a helyi önkormányzatok részére az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. § (7) bekezdésében meghatározott
közterhek beszámításával csökkentett összegben (nettó módon) kell folyósítani.
10.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. július 1-jén lép hatályba.
Rendelkezéseit első ízben a 2007. június hónapra járó illetmény, illetve munkabér
kifizetésekor kell alkalmazni.
(2)	A 11. § 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Üsztv. 46/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „külön juttatásra” szövegrész helyébe
„tizenharmadik havi illetményre” szövegrész, az Üsztv. 66. § (2) bekezdés e) pontjában a
„külön juttatásban” szövegrész helyébe „tizenharmadik havi illetményben” szövegrész,
valamint az Üsztv. 3. számú melléklete IV. részében a „külön juttatása” szövegrész helyébe a
„tizenharmadik havi illetménye” szövegrész,
b)	az Iasz. 99. § (4) bekezdésében „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény” szövegrész helyébe „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a
továbbiakban: Mt.)” szövegrész
lép.
7
11. §
(1)	A Bjt. 112. §-a (4) és (5) bekezdésében a „6 hónapot” szövegrész helyébe a „három
hónapot” szövegrész lép.
(2)	A Bjt. 112. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A külön juttatás kifizetése iránt a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével
egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított illetmény
egytizenkettedének megfelelő összegű részekben kell intézkedni. Nem fizethető ki a külön
juttatás esedékes részlete az illetmény-kifizetés során, ha az azt megelőző hónap egésze alatt a
szolgálati viszony a (6) bekezdésben, illetve a 113. § (1) bekezdése a)-b) és e)-f) pontjában
meghatározott okból szünetelt, valamint akkor, ha a bíró szolgálati viszonya még nem áll fenn
legalább három hónapja.”
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a közszolgálati jogviszonytörvények módosítására tesz javaslatot az
Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány között 2007. február 19-én létrejött
megállapodás végrehajtása céljából.
Eszerint a közszolgálatban dolgozók 2007. július 1-jétől kezdődően a tárgyév után járó
13. havi illetményükhöz nem utólag, hanem évközben havi részletekben, előlegszerűen jutnak
hozzá. Ilyen címen a közszolgálati alkalmazottak számára havonta az illetményük 1/12-e,
azaz 8,3%-a kerül kifizetésre.
A megállapodásban foglaltak szerint 2009-től kezdődően a tizenharmadik havi
illetmény kifizetésére a tárgyév decemberében kerül sor, amelynek érdekében a jövőben
további törvényalkotás válik szükségessé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-8. §-hoz
Valamennyi jogállási törvényre vonatkozóan egységesen a 13. havi illetmény
egytizenkettedének havi bontásban való kifizetéséről rendelkezik a Javaslat. Egyúttal kizárja
azokat az eseteket, amikor az érintett személy nem felel meg a 13. havi illetményben
részesülés feltételeinek, mivel ekkor előleg fizetése sem indokolt. Rendezi továbbá a
tárgyévet követő év januárjában való elszámolás és a különbözet kifizetése, illetve
visszatérítése szabályait is (ennek során a Munka Törvénykönyve vonatkozó előírásai szerint
a bírósági végrehajtási jogszabályokban szereplő összeghatárig kerülhet sor bérlevonásra).
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény [Hszt.] és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény [Hjt.] vonatkozó §-ának (3) bekezdés b)
pontját nyelvtani pontosítás érdekében szükséges módosítani.
A 9. §-hoz
A tizenharmadik havi illetmény 2007. második felére eső részleteinek kifizetéséhez
kapcsolódó központi költségvetési támogatásoknak a helyi önkormányzatokhoz való
eljuttatása a Javaslat szerint a nettó finanszírozás keretében történik.
A 10. §-hoz
A Javaslat 2007. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2007. júliusában
soron következő illetményfizetéskor kell alkalmazni. A Javaslat továbbá technikai,
szóhasználatbeli pontosításokat vezet át az ügyészségi, illetve az igazságügyi alkalmazotti
jogviszonyt szabályozó törvényeken.
A 11. §-hoz
A Bjt. módosításának célja az is, hogy a 13. havi illetményre jogosító bírói szolgálati
viszony időtartama (6 hónap) a többi jogviszonyban már egységesített időtartamhoz (3 hónap)
igazodjon, ez a rendelkezés azonban - tekintve, hogy a 13. havi illetmény tárgyévhez kötődő
jogintézmény - csak 2008. január 1-jétől lép hatályba.