﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2669. számú
törvényjavaslat
egyes adótörvények módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2007. március
2
2007. évi......törvény
egyes adótörvények módosításáról
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
1.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 6. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem
(nyereség) minimumot, akkor választása szerint
a)	adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése
szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
b)	a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés
rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén
keletkezett, telephelynek betudható jövedelem (nyereség) minimum nélküli jövedelem
(nyereség) minimumot tekinti adóalapnak.
(6)	Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak
a)	az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy
b)	ha a 2. § (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális
szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit
gazdasági társaság, vagy
c)	ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
(7)	Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem (nyereség) minimum a (8)
bekezdésben foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes
bevétel 2 százaléka.
(8)	A jövedelem (nyereség) minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti
a)	az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;
b)	a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett átalakulással létrejött
adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétel;
c)	az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti
egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;
d)	a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere
alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.
(9)	A jövedelem (nyereség) minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli
a)	a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére
tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a
megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke
3
kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a
részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg,
továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el
növelő tételként,
b)	az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál az összes
bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és
immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett
eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli
megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.
(10)	A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső,
az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a
földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek
mértéke az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének (átalakulással létrejött adózónál
a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező,
összesített, megosztott árbevételének) legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására
a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a
katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv,
más okmány), vagy - ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított
okmánnyal - az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított
jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami
adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
2.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja tv.) 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A vállalkozói adóalap
a)	az (1)-(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, azzal, hogy
b)	ha az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11.
számú melléklet szerint elszámolt költséget meghaladó része nem éri el az adóévben a
jövedelem (nyereség) minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint
ba)	adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése
szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
bb)	a (23) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a jövedelem (nyereség) minimumot
tekinti vállalkozói adóalapnak.
Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor az a)
pont és a bb) alpont szerinti vállalkozói adóalapot - figyelemmel a (15) bekezdés
rendelkezésére - úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható
vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
(2)	Az Szja tv. 49/B. §-ának (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(20) Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap
megállapítására
4
a)	a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben, ha a tevékenység
megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet
nem folytatott, vagy
b)	ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
(3)	Az Szja tv. 49/B. §-a a következő (23)-(24) bekezdéssel egészül ki:
„(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem (nyereség) minimum az (1)-(5)
bekezdés rendelkezései szerint megállapított, az eladásra beszerzett áruk és az eladott
közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó bevétel 4. és 11. számú melléklet szerint
elszámolt költséget meghaladó részének 2 százaléka.
(24) A (20) bekezdés b) pontjában említett kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely
az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének (a tevékenységét az előző adóévben,
vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső
átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Ha az egyéni
vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét
tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül
megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási
kérelem nem terjeszthető elő.”
Az adózás rendjéről szól 2003. évi XCII. törvény módosítása
3.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-a a
következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki
(amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó-
vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a
magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj.
5.	§-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási
jogviszony kiterjed.”
4.	§ Az Art. 31. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem
kötelezett a (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet
megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy
az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. §-ának (1)-(2)
bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a
járulékokat.”
5.	§ Az Art. 35. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az adóhatóság utólag megállapítja, hogy az e törvény 20/A. §-a szerinti
START, START PLUSZ, vagy START EXTRA kártya igényléséhez kapcsolódó - külön
jogszabályban előírt - nyilatkozattételi kötelezettségét az igénylő rosszhiszeműen, valótlan
adatok feltüntetésével teljesítette, az így megszerzett kártya felhasználása esetén az
adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékű járulék, valamint az általános
5
szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított járulékok közötti különbözet
összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját) határozattal kötelezi.”
6.	§ Az Art. a következő új 91/A. §-sal egészül ki:
„91/A. § (1) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja
adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. §-ának (23) bekezdése,
illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. §-ának (7) bekezdése
szerinti jövedelem (nyereség) minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami
adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a
jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
(2)	Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza, és
kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek
teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos
okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek
eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság
által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a
költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell
bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során az e
törvény 108. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az
adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében,
becsléssel állapítja meg.
(3)	Ha az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból
származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy a
magánszemély tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra),
befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt bevallás kiegészítésére hívhatja fel a 91. §-
ban foglaltak alkalmazásával.
(4)	Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának
határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy
késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától számított 30
napon belül folytatja le, és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés
megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül
köteles megkezdeni. Egyebekben az ellenőrzésre az e Fejezetben meghatározott
szabályokat kell alkalmazni.
(5)	Amennyiben az adózó nyilatkozatát hibásan, hiányosan töltötte ki, a hiba,
hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az adóhatóságot, amely
a hibás, hiányos nyilatkozatot kijavítja.
(6)	Ha az adózó a bevallás önellenőrzése következtében az (1) bekezdés hatálya alá
esik, az önellenőrzési lap mellékleteként köteles a bevallás kiegészítő nyilatkozat
megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és benyújtani. A bevallást kiegészítő
nyilatkozatra, illetőleg az ellenőrzésre történő kiválasztásra az e §-ban rögzített szabályokat
kell alkalmazni.”
7.	§ Az Art. 108. §-ának (3) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
[Becslés alkalmazható]
6
„e) ha az e törvény 91/A. §-a szerint megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság által
kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a
költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó
jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani.”
8.	§ Az Art. 178. §-ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. csekély összegű (de minimis) támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikkének a de
minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK
bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás,”
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
9.	§ (1) Ez a törvény - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
8. napon lép hatályba.
(2)	E törvénynek az Art. 178. §-ának 30. pontját módosító rendelkezését 2007. január 1.
napjától kell alkalmazni.
(3)	A Tao - e törvény 1. §-ával megállapított 6. § (5)-(10) bekezdése, az Szja tv. - e
törvény 2. §-ával megállapított - 49/B. § (8), (20) és (23)-(24) bekezdése, továbbá az Art. -
e törvény 6. és 7. §-aival megállapított - 91/A. §-a és 108. § (3) bekezdésének e) pontja
2007. július 1-jén lépnek hatályba, azzal, hogy ezeket a rendelkezéseket azon, a naptári
évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét
követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.
(4)	Az Art. e törvénnyel megállapított 35. §-ának (6) bekezdése az e törvény
kihirdetését követő 46. napon lép hatályba, azzal, hogy az Art. e törvénnyel megállapított
35. §-ának (6) bekezdését a hatálybalépését követően elkövetett jogsértésekre kell
alkalmazni.
(5)	Az Art. e törvénnyel megállapított 31. §-ának (9) bekezdését első alkalommal a
2007. július hónapjáról benyújtott bevallásban kell alkalmazni.
(6)	Az adózó - a Tao. 6. § (5) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén
-	a 2007. adóévben választhat, hogy a Tao. 19. §-a szerinti adómértéket, a nemzetközi
szerződés rendelkezéseit figyelembe véve
a)	a Tao. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a 2007. adóév egészére megállapított
adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése
adóévi naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesjegyre kerekített) arányával meghatározott
rész és a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerint a 2007. adóév egészére megállapított
jövedelem (nyereség) minimumnak tekintett összegből a július 1-jétől az adóév utolsó
napjáig számított napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított (két
tizedesjegyre kerekített) arányával meghatározott rész együttes összegére alkalmazza, vagy
b)	olyan adóalapra alkalmazza, amelyet
ba)	a 2007. június 30-ára készített közbenső mérleg alapján a Tao 6. §-ának (1)
bekezdése szerint megállapított adóalap, és
bb)	a 2007. évi adóévről készített beszámoló alapján a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése
szerint megállapított jövedelem (nyereség) minimum összegéből a 2007. június 30-ára
7
készített közbenső mérleg alapján a Tao 6. §-ának (7) bekezdése szerint megállapított
jövedelem (nyereség) minimumot meghaladó rész
együttes összegeként határoz meg.
(7)	A (6) bekezdés b) pontja szerinti választás esetén az adózó
a)	2007. június 30-ára köteles közbenső mérleget készíteni, és azt az adó
megállapításához való jog elévüléséig megőrizni, azzal, hogy e közbenső mérlegre nem
vonatkozik a külön jogszabályban előírt könyvvizsgálati kötelezettség,
b)	a Tao. 6. § (5) bekezdésének alkalmazásáról a 2007. évi beszámoló és a közbenső
mérleg adatainak különbözeteként a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra
megállapított, a Tao. 6. §-ának (2) bekezdése szerinti adózás előtti eredmény, illetve a Tao.
6.	§-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem (nyereség) minimum alapján dönt.
(8)	Az egyéni vállalkozó - az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének b) pontja bb)
alpontjában foglaltak alkalmazása esetén - a 2007. adóévben választhat, hogy az Szja tv.
49/B. §-ának (9)-(10) bekezdése szerinti adómértéket, a nemzetközi szerződés
rendelkezéseit figyelembe véve
a)	az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének a) pontja szerint a 2007. adóév egészére
megállapított vállalkozói adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári
napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre
kerekítve) meghatározott rész és az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének b) pontja bb) alpontja
szerint a 2007. adóév egészére megállapított jövedelem (nyereség) minimumnak a július 1-
jétől az adóév utolsó napjáig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári
napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész együttes
összegére alkalmazza, vagy
b)	olyan adóalapra alkalmazza, amelyet
ba)	az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének a) pontja szerint a 2007. január 1-je és június
30-a közötti időszakra megállapított vállalkozói adóalap, és
bb)	az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének b) pontja bb) alpontja szerint az adóév
egészére megállapított jövedelem (nyereség) minimumból a 2007. január 1-je és június 30-a
közötti időszakra megállapított jövedelem (nyereség) minimumot meghaladó rész
együttes összegeként határoz meg.
(9)	Ha az egyéni vállalkozó a 2007. évi adókötelezettsége megállapításához a (8)
bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti módszert választja, akkor
a)	nyilvántartásait úgy köteles vezetni, hogy az adókötelezettsége teljesítéséhez és az
ellenőrzéshez szükséges adatok rendelkezésre álljanak,
b)	az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdése b) pontja bb) alpontjának alkalmazásáról a 2007.
évi nyilvántartása alapján a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra az Szja.
tv. 49/B. §-ának (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11.
számú melléklet szerint elszámolt költséget meghaladó része, illetve az Szja. tv. 49/B. §-
ának (23) bekezdése szerinti jövedelem (nyereség) minimum alapján dönt.
8
Indokolás
Általános indokolás
A Kormány az államháztartási konszolidációs- és reformprogramjának végrehajtása során
kiemelt jelentőséget tulajdonít a fekete- és a szürke gazdaság fehérítésének, a
közteherviselésbe bevonható kör szélesítésének, az adózói bázis erősítésének. Ma
Magyarországon túl kevesen fizetnek adót, az indokoltnál kevesebben vesznek részt a
közteherviselésben, így azokra, akik betartják a törvényeket, jóval nagyobb terhek
hárulnak. A Kormány ezért számos területen tudatosan szűkíti az adókikerülési, a
közteherviselés alóli kibújási lehetőségeket.
Az Alkotmánybíróság a 8/2007. (II. 28.) AB határozatában a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény az ún. elvárt adóra vonatkozó szabályainak
alkotmányellenességét állapította meg. A határozat a már működő, jövedelmi típusú
adójogi szabályozáson belüli új adóalap megállapítását ítélte alkotmányellenesnek
összefüggésben azzal, hogy a törvényalkotó az anyagi adójogszabály körében felállított
vélelemmel szemben nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.
Azzal, hogy az Alkotmánybíróság az elvárt adóra kialakított szabályozást nem találta
alkotmányosnak, a Kormány nem mondott le az eredeti cél érvényesítéséről, a gazdaság
fehérítéséről, az adókikerülés szűkítéséről. A Javaslatban azonban - figyelembe véve azt is,
hogy az Alkotmánybíróság az elvárt adó szabályozási módjának alkotmányellenességét
nem elvi alkotmányossági kérdésként, hanem a vizsgált előírások összes sajátosságára
tekintettel állapította meg - messzemenően érvényre juttatja az Alkotmánybíróság által
megfogalmazott azon követelményt, miszerint „a tényleges helyzet bizonyításának
feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell”.
A Javaslat emellett egyéb pontosító jellegű előírásokat is tartalmaz. E szerint nem terheli a
kifizetőt a biztosítottakra vonatkozó bejelentési kötelezettség abban az esetben, ha
megbízási jogviszony alapján alkalomszerűen teljesít kifizetést olyan magánszemélynek,
aki más jogviszonya, jogállása alapján egyébként is biztosított. Egyértelművé válik, hogy a
tevékenységét kezdő, vagy a magasabb összegű járulék fizetését önként vállaló
őstermelőkre nem vonatkozik az adó- és járulék bevallási kötelezettség alóli mentességet
előíró szabály. Rendezi a Javaslat a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyákhoz
kapcsolódóan a kártyatulajdonos rosszhiszemű nyilatkozatával kapcsolatos
jogkövetkezményeket. Jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve módosul az Art.
csekély összegű (de minimis) támogatás definíciója.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A társasági adó alanya, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem (nyereség)
minimumot, akkor választása szerint dönthet úgy, hogy az adózás rendjéről szóló törvény
előírásai szerint bevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem (nyereség) minimumot
tekinti adóalapnak.
9
A Javaslat szerint a társasági adó alanyának jövedelem (nyereség) minimuma a törvényben
külön felsorolt növelő és csökkentő tételekkel módosított összes bevétel 2 százaléka.
A Javaslat szerint nem kell a bevallást kiegészítő nyomtatványt kitölteni
-	a jogelőd nélkül alakult adózónak az előtársasági és az azt követő adóévére;
-	az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek,
az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú társaságnak, a vízitársulatnak, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, az MRP-nek, a szociális szövetkezetnek,
az iskolaszövetkezetnek, továbbá a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit
gazdasági társaságnak, a felsőoktatási intézménynek és a diákotthonnak;
-	annak az adózónak, amelyet az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár
sújtott.
A Javaslat meghatározza az összes bevételt módosító tételeket. A módosító tételek között -
az eladott áruk beszerzési értékének és az eladott közvetített szolgáltatás értékének
levonhatósága mellett - a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre,
szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási
rendszerről szóló közösségi irányelvnek történő megfelelés érdekében a Javaslat a
kedvezményezett átalakulással, kedvezményezett eszközátruházással, valamint
kedvezményezett részesedéscserével kapcsolatos gazdasági eseményekhez kapcsolódó
módosító tételekről rendelkezik.
A 2. §-hoz
A Javaslat módosítja a vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó
adóalapjának megállapítására vonatkozó szabályokat. Eszerint ha a vállalkozói bevételnek a
költséget meghaladó része nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, az egyéni
vállalkozó választása szerint dönthet úgy, hogy az adózás rendjéről szóló törvény előírásai
szerinti bevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti
vállalkozói adóalapnak.
A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jövedelem
(nyereség) minimuma az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az
eladott közvetített szolgáltatás értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka.
Nem kell a bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, ha
-	tevékenységét az adóévben, vagy az azt megelőző adóévben kezdte meg, feltéve,
hogy a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói
tevékenységet nem folytatott;
-	az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
A 3. §-hoz
Az egycsatornás adatszolgáltatási rendszerre tekintettel a foglalkoztató (munkáltató,
kifizető) - valamint a biztosított egyéni vállalkozó és biztosított mezőgazdasági őstermelő a
saját maga vonatkozásában is - 2007. január 1-jétől a 2006. december 31. napját követően
kezdődő biztosítási jogviszonyok bejelentését, illetőleg valamennyi biztosítási jogviszonyt
érintő változással (pl. szüneteléssel, megszűnéssel) összefüggő adat közlését elektronikus
úton vagy papíralapú adathordozón az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz teljesíti. Az
10
állami adóhatóság a hozzá beérkezett adatokat haladéktalanul továbbítja az azok
felhasználására jogosult társadalombiztosítási, illetőleg munkaügyi szervek részére.
Az adóadminisztráció csökkentésére vonatkozó kormányzati célkitűzésre tekintettel, abban
az esetben, ha a megbízási jogviszony alapján alkalomszerűen biztosítottá váló
magánszemély más jogviszonya, jogállása alapján egyébként is biztosított,
következésképpen társadalombiztosítási ellátásra jogot szerez(het), indokolatlan a főállású
jogviszonya mellett alkalmanként létesített megbízási jogviszonya alapján létrejött,
jellemzően egy-két napos biztosítási jogviszony bejelentése, ezért a javaslat e bejelentési
kötelezettség alól mentesíti a kifizetőt.
A 4. §-hoz
Azoknak a mezőgazdasági őstermelőknek, akiknek a tárgyévet megelőző évben elért
bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi
LXXX. törvény (Tbj.) 30/A. § (2) bekezdése alapján csak a bevétel 20 százaléka után kell
8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulékot és
természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetniük. Ha a tárgyévet megelőző évben a
mezőgazdasági őstermelőnek nem volt bevétele, nem fizet járulékot sem. A Tbj. e
rendelkezése - és így az Art. adó- és járulék bevallás alóli mentességet biztosító szabálya is
-	azonban csak arra vonatkozik, aki a tárgyévet megelőző évben már őstermelő volt, és
mint őstermelő nem ért el bevételt. A tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági
őstermelőnek ugyanis a Tbj. 30/A. § (1) bekezdése alapján a minimálbérnek megfelelő
összeg után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási
járulékot és a nyugdíjjárulékot, illetőleg az őstermelő nyilatkozattal vállalhatja a Tbj. 30/A.
§ (3) bekezdése szerint, hogy a minimálbérnél illetve az őstermelői tevékenységéből
származó bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat.
Minthogy ezekben az esetekben járulékfizetési kötelezettség áll fenn, az őstermelő az adó-
és járulék bevallás benyújtására is kötelezett lesz. Az egységes jogértelmezés biztosítása
érdekében a rendelkezés egyértelművé teszi a mentességgel érintett őstermelői kör
meghatározását.
Az 5. §-hoz
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény a START
Program elindításával 2005. október 1-jétől járulékkedvezményt vezetett be azon
munkáltatók számára, amelyek először munkába álló pályakezdőt foglalkoztatnak. A
Kormány a START Program gyakorlati tapasztalataiból kiindulva a program
továbbfejlesztését, START PLUSZ program és START EXTRA program indítását
határozta el annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a munkavállaláshoz, a
munkaerőpiacra történő visszatéréshez a tartósan álláskeresőknek, a kisgyermeket nevelő
szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló családtagoknak.
A START program bővülése következtében 2007. július 1-jétől a START PLUSZ és a
START EXTRA kártyák iránti igényeknek az igénylők nyilatkozatai alapján történő
elbírálása, továbbá a kártyák előállítása és kiadása az állami adóhatóság feladatát képezi.
Az adózás rendjéről szóló törvénynek ezen új feladatokra tekintettel szükséges
szabályoznia az eljárási rendet arra az esetre is, amikor az igénylő rosszhiszeműen, valótlan
11
adatok feltüntetésével tett eleget a végrehajtási rendeletben előírt nyilatkozattételi
kötelezettségének, és ezt az adóhatóság utólag feltárta. Az így megszerzett kártya
felhasználása esetén az adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékkel
megállapított, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított
közteher közötti különbözet összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját)
határozattal kötelezi.
A 6. és 7. §-okhoz
A nyereségérdekelt szervezeti formában működő, ugyanakkor folyamatosan veszteséget
mutató adózók vonatkozásában a Javaslat meghatároz egy sajátos eljárási rendet annak
hatékony megállapítása, feltárása érdekében, hogy az adózó bevallásában, illetőleg
könyveiben, bizonylataiban feltüntetett adatok megfelelnek-e a valóságnak, vagy
szabálytalan költségelszámolásokkal, bevétel eltitkolással igyekszik az adókötelezettséget
elkerülni. Ezért, ha az adózó nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló
törvény 49/B. § (23) bekezdése, illetőleg a társasági és osztalékadóról szóló törvény 6. §-a
(7)	bekezdése szerinti jövedelem (nyereség) minimumot, és erről az adóbevallásában
nyilatkozik, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által
rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt, amely a jogkövetkezmények
szempontjából bevallásnak minősül.
Nem kell nyilatkozni a jövedelem (nyereség) minimumról a Tao. tv.-ben, illetőleg az Szja.
tv.-ben szabályozott esetekben.
Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatainak feldolgozását követően
kockázatelemző program alapján egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére
kiválasztja azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) a kockázatelemzés eredménye alapján
valószínűsíthető, hogy fennáll az adóelkerülés veszélye. Ez a vizsgálat elsősorban az adózó
irataira terjed ki, amelynek során az adóhatóság ellenőrzi, hogy az adózó az egyes
adókötelezettségeit az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon
teljesíti-e. A vizsgálat során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események
valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a
vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania, ellenkező esetben az
adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót bevallások utólagos ellenőrzése keretében
becsléssel állapítja meg. Ezzel összhangban a Javaslat az Art. becslés, mint bizonyítási
módszer alkalmazhatóságának tényállási elemeit is kiegészíti.
Az adóhatóság emellett vizsgálhatja azt is, hogy az egyéni vállalkozó, a vállalkozás
magánszemély tulajdonosa életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a
vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. Amennyiben a
magánszemély által kitöltött bevallást kiegészítő nyomtatvány tartalma nem valószínűsíti,
hogy az adózó a bevallott jövedelméből az életviteléhez szükséges kiadásokat fedezni tudja,
az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.
Tekintettel arra, hogy az ellenőrzésre kiválasztás ezen sajátos típusa, illetőleg az ellenőrzés
is közvetlenül az adózó bevallásához, illetőleg az ahhoz mellékelt nyilatkozathoz kötődik,
az Art. tartalmaz egy garanciális szabályt a kiválasztás határidejére, valamint - tekintettel
az ellenőrzési kapacitások megoszlására - egy speciális szabályt az ellenőrzés
megkezdésére vonatkozóan. E szerint az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a
bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás
kijavításának vagy késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének
12
napjától számított 30 napon belül folytatja le és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem
minősül az ellenőrzés megkezdésének, vagyis az adózó az ellenőrzés megkezdéséig
önellenőrzést végezhet. Az ellenőrzést a kiválasztástól számított egy éven belül köteles
megkezdeni az adóhatóság. E sajátos határidő-meghatározáson túl egyebekben mind az
egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló ellenőrzést, mind pedig a bevallások
utólagos ellenőrzése keretében alkalmazott becslési eljárást az Art. általános szabályainak
alkalmazásával kell lefolytatni.
Amennyiben az adózó a bevallást kiegészítő nyomtatványt hibásan, hiányosan töltötte ki, a
hiba, hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az adóhatóságot,
amely a hibás, hiányos bevallást kiegészítő nyomtatványt kijavítja.
Ha a bevallás önellenőrzése következtében az adóalap oly módon változik, hogy az nem éri
el a minimum jövedelmet (nyereséget), az adózó az önellenőrzési lap mellékleteként
köteles a bevallás kiegészítő nyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és
benyújtani.
A 8. §-hoz
Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése okán módosítani szükséges a „de minimis
támogatás” fogalmát. A „de minimis támogatás” fogalmát az Art. az Értelmező
rendelkezések között határozza meg, utalva az EK Szerződés 87. és 88. cikkeiben
foglaltaknak a de minimis támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági rendeletre.
Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos definíció szövegében hivatkozott 2001. évi
rendeletet egy új, a 2006. december 28-án kihirdetett 1998/2006 (EK) bizottsági rendelet
váltotta fel, a Javaslat - visszamenőleges hatállyal - pontosítja a meghatározást az új
bizottsági rendeletre hivatkozással. A fogalom módosításához kapcsolódó átmeneti és
részletszabályokat a hivatkozott, közvetlenül hatályosuló EK rendelet tartalmazza.
A 9. §-hoz
A törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, kivéve az adózó bevallásához
kapcsolódó nyilatkozattétellel összefüggő rendelkezéseket, amelyek 2007. július 1-jén
lépnek hatályba. A Javaslat átmeneti szabályai - az adózó választásától függően - rendezik
a jövedelem (nyereség) minimum 2007. második félévi megállapításának módját.
A Javaslat szerint az adózás rendjéről szóló törvénynek a csekély összegű (de minimis)
támogatásra vonatkozó értelmező rendelkezését 2007. január 1-től kell alkalmazni.