﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezeti- 2007 ÁPR 0 6.
T/2715. számú
törvényjavaslat
a szomszédos államokban élő magyarokról szóló
2001. évi LXII. törvény módosításáról
Előadó: dr. Szilvásy György
Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter
Budapest, 2007. április
2007. évi.......törvény
a szomszédos államokban élő magyarokról szóló
2001. évi LXII. törvény módosításáról
1.	§ A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a
továbbiakban: Szátv.) 9. §-a (1) bekezdésének a), továbbá d)-f) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság
felsőoktatási intézményeiben külön jogszabály szerint jogosult magyar nyelven]
„a) alap- és mesterképzésben,”
,,d) doktori (PhD/DLA) képzésben,
e)	szakirányú továbbképzésben,
f)	felsőfokú szakképzésben”
[részt venni.]
2.	§ A Szátv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az 1. § (1)—(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási
intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak vagy hallgatók a Magyar Köztársaság
területén diákkedvezményekre jogosultak. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt
módon érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.
A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön
jogszabály tartalmazza.”
3.	§ A Szátv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az 1. § (1)—(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási
intézményben tanító pedagógus és oktató a Magyar Köztársaság területén pedagógus-, illetve
oktatói kedvezményre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon
érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A
kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön
jogszabály tartalmazza.”
4.	§ A Szátv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az igazolvány érvényét veszti:
a)	ha az elbíráló hatóság visszavonja;
b)	az igazolvány tulajdonosának halálával.
(2)	Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha
a)	az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetőleg az igazolvány
igénylése során;
b)	annak tulajdonosa bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott;
c)	annak tulajdonosa magyar állampolgárságot szerzett;
d)	annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként elismerte;
e)	annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították vagy vele szemben
beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el;
2
f)	az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították;
g)	a „Magyar hozzátartozói igazolványára jogosító családi kapcsolat megszűnt vagy attól a
személytől, akire tekintettel a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérték „Magyar
igazolvány”-át visszavonják;
h)	az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.
(3)	Az igazolvány tartalmazza a jogosult
a)	családi és utónevét (nőknél a leánykori családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti
szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar
nemzetiségű személy esetén magyarul is;
b)	születési helyének a szomszédos államban hivatalosan használt és magyar megnevezését;
c)	születési idejét, nemét;
d)	anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal)
használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;
e)	arcképét, állampolgárságát, hontalanságát;
f)	sajátkezű aláírását; továbbá
g)	az igazolvány kiadásának idejét, valamint az okmányszámot;
h)	tájékoztatását arról, hogy az igazolvány nem minősül személyazonosító igazolványnak, úti
okmánynak, és határátlépésre nem jogosít.
(4)	A 8. §-ban, a 10. §-ban és a 12. §-ban rögzített kedvezmények és támogatások
igénybevételéhez előírt bejegyzéseket és igazolásokat a „Magyar igazolvány” és a „Magyar
hozzátartozói igazolvány” melléklete tartalmazza.
(5)	Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények folyósításának
ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv)
nyilvántartást vezet az igazolványok adatairól, az igazolvány tulajdonosának külföldi
lakóhelyéről, az igazolványra jogosító családi kapcsolatról, illetőleg a tartózkodásra jogosító
engedélye számáról, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott adatokról. Az adatkezelő szerv
a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásáig, illetőleg a tulajdonos haláláig
kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból - a személyes adatok védelméről szóló
nemzetközi egyezménnyel összhangban - adat továbbítható a jogosultság ellenőrzésére és a
visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a
kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek,
továbbá a büntetőügyben eljáró bíróság, a bűnüldöző szervek, illetőleg az idegenrendészeti
hatóság részére.
(6)	Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának
vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:
a)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásból arról, hogy a kérelmező kiutasításra irányuló
eljárás alatt áll-e, továbbá a kiutasításról, illetőleg a beutazási és tartózkodási tilalom
fennállásáról, valamint a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély adatairól;
b)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból;
c)	az állampolgársági ügyben eljáró szervtől a magyar állampolgárság megszerzése
tekintetében;
d)	a központi menekültügyi nyilvántartásból a menekültkénti vagy menedékeskénti
elismerésről.”
5.	§ A Szátv. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a korábbi (5)-(6)
bekezdések jelölése (6)-(7) bekezdésre változik:
„(5) Ha az igazolvány melléklete a kedvezmények igénybevételre jogosító igazolások
bejegyzésére alkalmatlanná vált, betelt, akkor az adott kedvezmény (utazási, diák-,
pedagógus-) igénybevételére jogosító pótfüzetet kell kérvényezni, amely nem minősül új
igazolvány iránti kérelemnek. A pótfüzetnek tartalmaznia kell a „Magyar igazolvány”, illetve
3
a „Magyar hozzátartozói igazolvány” okmányszámát és a jogosult nevét. A pótfüzet a
„Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” elválaszthatatlan részét
képezi.”
6.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2. §-a, 3. §-a és 5. §-a az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(3)	A (2) bekezdésben megjelölt hatálybalépési időpont előtt betelt, a kedvezmények
igénybevételére jogosító igazolások bejegyzésére alkalmatlanná vált igazolványok esetében a
további időtartamra járó kedvezmények biztosítása érdekében az igazolvány cseréjét kell
kérni, azonban a (2) bekezdésben megjelölt hatálybalépési időpontban még el nem bírált
kérelmek alapján már pótfüzet kiállításának van helye.
(4)	A Szátv. 1. § (1) bekezdésében a „Szerbia és Montenegróban” szövegrész helyébe az „a
Szerb Köztársaságban” szöveg lép.
(5)	A Szátv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, a 9. § (2) bekezdése, továbbá a 28. § (1)
bekezdés g) pontja hatályát veszti.
7.	§ Az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévő, határozott érvényességi idejű „Magyar
igazolvány”-ok és „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ok érvényessége e törvény erejénél
fogva határozatlan idejűre változik.
8.	§ A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 116. § (2) bekezdése nem lép hatályba.
4
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII.
törvénynek (a továbbiakban: Szátv.) a Magyar igazolvány érvényességi idejével és technikai
jellemzőivel kapcsolatos rendelkezéseinek módosítása a határon túli magyar vezetőkkel
lefolytatott konzultációknak megfelelően.
A miniszterelnök és a határon túli magyar politikai vezetők között 2006. december 13-án
lezajlott találkozón a külhoni magyarság képviselői kifejezték kérésüket a Magyar igazolvány
és a Magyar hozzátartozói igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) érvényességi idejének
meghosszabbítására vonatkozólag a dokumentumok cseréje helyett. A határon túli politikusok
egyetértettek abban a kérdésben is, hogy ehhez a Szátv. módosítására van szükség.
A módosítás technikai jellegű, a Szátv. által biztosított kedvezmények tartalmát nem érinti.
A Szátv. jelenlegi rendelkezési szerint az igazolvány érvényességi ideje öt év, kiskorú
jogosult esetén a 18. életév betöltéséig, illetve a 60. életév betöltése után korlátlan ideig
érvényes. A törvény által megszabott öt év indokolatlanul rövid, a központi költségvetés
számára ismétlődő jelleggel jelentős költséget jelente az igazolványok cseréje. Az
érvényességi idő meghosszabbítása határozatlan ideig (tehát a jogosult élete végéig, illetve a
jogosultságok fennállásáig) nemcsak jelentős költségmegtakarítással jár, de nagymértékben
megkönnyíti a külhoni jogosultak helyzetét is, hiszen nem szükséges ötévenként a
meghosszabbítási eljárást kezdeményezniük. A javaslat szerint a határozatlan idejű
érvényesség a törvény erejénél fogva keletkezne, nem lenne szükséges azt külön eljárásban
kezdeményezni.
További technikai problémát jelent, hogy a Szátv. által a kedvezmények (diák-, pedagógus-,
utazási kedvezmény) igénybevételére jogosító igazolások bejegyzésére szolgáló mellékletek e
dokumentumok betelte után további bejegyzésre alkalmatlanná válnak. Célszerűtlen, hogy a
mellékletek betelte miatt magát az igazolványt is cserélni kelljen, ennek kiküszöbölését a
törvényjavaslat pótfüzettel oldaná meg, amelyet a jogosultnak kellene kérvényeznie.
Jelenleg a diák- és pedagóguskedvezmények igénybevételéhez nem csupán az igazolványba
történő bejegyzés szükséges, de a külön kiadott ún. járulékos igazolványok (diák- és
pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya) bemutatása is. Mivel indokolatlan a Magyar
igazolvány és a járulékos igazolványok párhuzamos használata, a járulékos igazolványok
megléte pedig további előnyt nem jelent, javasoljuk ezek kiadásának megszüntetését. A
Magyar igazolványba (illetve a pótfüzetbe) történő bejegyzés megfelelően rögzíti és igazolja a
kedvezményekre való jogosultságot és azok felhasználását.
Technikai jellegű módosításra kerül sor a Szátv. területi hatályáról rendelkező részében
Szerbia és Montenegró államnevének megváltozása miatt. Továbbá a javaslat oktatási
támogatásairól rendelkező részében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
fogalomhasználatával való összehangolásra kerül sor.
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
Az itt található rendelkezés a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Ftv.) fogalomhasználatával való összhang megteremtésére irányul. A Szátv.
oktatási támogatásokról rendelkező 9. §-a ugyanis a korábbi, 1993. évi felsőoktatási törvény
fogalmait alkalmazza, amelyek részben módosításra szorulnak az osztott képzési struktúra
bevezetését követően.
A 2. §-hoz:
Jelenleg a diákkedvezmények igénybevételéhez nem csupán a Magyar igazolványba történő
bejegyzés szükséges, de a külön kiadott ún. járulékos igazolvány (jelen esetben a
diákigazolvány) bemutatása is. Mivel indokolatlan a Magyar igazolvány és a járulékos
igazolványok párhuzamos használata, a járulékos igazolványok megléte pedig további előnyt
nem jelent, javasoljuk ezek kiadásának megszüntetését. A Magyar igazolványba (illetve a
pótfüzetbe) történő bejegyzés megfelelően rögzíti és igazolja a kedvezményekre való
jogosultságot és azok felhasználását. A pótfüzet tartalmazza a Magyar igazolvány, illetve a
Magyar hozzátartozói igazolvány okmányszámát és a jogosult nevét.
A 3. §-hoz:
A diákkedvezményekhez hasonló a helyzet a pedagógusok kedvezményeinek igazolásánál is.
Ezért ebben az esetben is javasoljuk a pedagógusigazolványok, illetve oktatói kártyák
kiadásának megszüntetését. A kedvezményekre való jogosultságot a továbbiakban a
pótfüzetbe történő bejegyzés igazolná. A járulékos igazolványok megszüntetése az eljárást és
a felhasználást egyszerűsíti, a költségvetés számára megtakarítással jár.
A 4. §-hoz:
A Szátv. jelenlegi rendelkezési szerint az igazolvány érvényességi ideje öt év, kiskorú
jogosult esetén a 18. életév betöltéséig, illetve a 60. életév betöltése után korlátlan ideig
érvényes. A törvény által megszabott öt év indokolatlanul rövid, a központi költségvetés
számára ismétlődően jelentős költséget jelente az igazolványok cseréje. Az érvényességi idő
meghosszabbítása a jogosult élete végéig, illetve a jogosultságok fennállásáig nemcsak
jelentős költségmegtakarítással jár, de nagymértékben megkönnyíti a külhoni jogosultak
helyzetét is, hiszen nem szükséges ötévenként a meghosszabbítási eljárást kezdeményezniük.
A törvényjavaslat szerint a határozatlan idejű érvényesség a törvény erejénél fogva
keletkezne, nem lenne szükséges külön eljárásban kezdeményezni. Szövegpontosításra kerül
továbbá sor az idegenrendészeti jogszabályok változása miatt.
Az 5. §-hoz:
További technikai problémát jelent, hogy a Szátv. által a kedvezmények (diák-, pedagógus-,
utazási kedvezmény) igénybevételére jogosító igazolások bejegyzésére szolgáló mellékletek e
dokumentumok betelte után további bejegyzésre alkalmatlanná válnak. Célszerűtlen, hogy a
mellékletek betelte miatt magát az igazolványt is cserélni kelljen, ennek kiküszöbölésére
6
pótfüzet bevezetését tartalmazza a törvényjavaslat, amelyet a jogosultnak kell igényelnie. A
pótfüzettel kapcsolatos részletes szabályokról a végrehajtási jogszabályok rendelkeznek.
Mivel a módosítás után az igazolványokból nem tűnne ki azok meghosszabbított érvényességi
ideje, a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében a bejegyzésre jogosult szervek
(Magyar Államvasutak, Volán busztársaságok, határon túli magyar közoktatási, valamint
felsőoktatási intézmények) külön tájékoztatása szükséges a módosított szabályozásról.
A 6. §-hoz:
A törvényjavaslat 2. §-a, 3. §-a és 5. §-a a törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba,
biztosítva ezzel a járulékos igazolványok megszüntetéséhez szükséges átmeneti időt. Ezen
időpont előtt betelt, a kedvezmények igénybevételére jogosító igazolások bejegyzésére
alkalmatlanná vált igazolványok esetében az igazolvány cseréjét kell kérni, azonban a még el
nem bírált kérelmek esetében pótfüzet kiállítására kerül sor.
A Szerb Köztársaság államnevének pontosítására az alkotmányjogi helyzet megváltozása
miatt van szükség.
A Szátv. 9. § (2) bekezdésében rögzített jogszabály-alkotási felhatalmazás esetében a hatályon
kívül helyezést az Ftv. 119. § (3) bekezdése indokolja, amely a Kormányt hatalmazza fel a
külföldi állampolgárok, így a Szátv. hatálya alá tartozó személyek magyarországi tanulmányai
támogatási rendjének meghatározására.
A 7. §-hoz:
Az igazolványok vonatkozásában a határozatlan idejű érvényesség a törvény erejénél fogva
keletkezne, nem lenne szükséges azt külön eljárásban kezdeményezni.
A 8. §-hoz:
A 8. § egyértelműen kimondja, hogy e törvénymódosítás hatálybalépésével egyidejűleg a
harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
116. § (2) bekezdése nem lép hatályba.
7