﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett- 2007 ÁPR 0 6.
T/2716. számú
törvényjavaslat
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszerérői
Előadó: Dr. Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2007. április
^	2007. évi......törvény
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszerérői
A törvény hatálya
l-§
A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való
eltávolításával összefüggő tevékenységeket végző természetes személyekre, jogi személyekre,
jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki.
Alapfogalmak
2- §
E törvény alkalmazásában:
1)	Keretegyezmény: az 1995. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási
Keretegyezmény;
2)	Jegyzőkönyv: a 2007. évi IV. törvénnyel kihirdetett Kiotói Jegyzőkönyv;
3)	részes fél: a Keretegyezmény I. mellékletében felsorolt azon részes állam, amely a
Jegyzőkönyvet megerősítette;
4)	üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (C02), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N20), a
fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid
(SF6);
5)	széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-
módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz;
6)	nyelő: azon létesítmény, valamint maga a biomassza, amely valamilyen üvegházhatású
gázt, aeroszol részecskét vagy azok képződését előidéző anyagot képes megkötni a
légkörből;
7)	nemzetközi rugalmassági mechanizmusok: a részes felek által a Jegyzőkönyvben
vállalt üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés elérését szolgáló kiegészítő eszközök,
így különösen a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek, és
a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem;
8)	nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek: az együttes
végrehajtás és a tiszta fejlesztési mechanizmus;
2
9)	együttes végrehajtás: olyan nemzetközi együttműködéssel megvalósuló
projekttevékenység, amelynek során az egyik részes fél (befektető ország) beruházása,
egy másik részes fél (fogadó ország) területén, a Keretegyezménynek, illetve a
Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően jóváhagyott üvegházhatású
gáz kibocsátásának csökkenését vagy nyelők általi eltávolításának növelését
eredményezi;
10)	tiszta fejlesztési mechanizmus: olyan nemzetközi együttműködéssel megvalósuló
projekttevékenység, amelynek során a részes fél (befektető ország) beruházása, egy, a
Keretegyezmény I. mellékletében nem szereplő részes fél (fogadó ország) területén, a
Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak
megfelelően jóváhagyott üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenését vagy nyelők
általi eltávolításának növelését eredményezi;
11)	nemzetközi kibocsátás-kereskedelem: a kiotói egységek átruházása a
Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak
megfelelően;
12)	kibocsátható mennyiség: az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó,
összesített kibocsátás mennyisége, szén-dioxid egyenértékben kifejezve egy
meghatározott kötelezettségvállalási időszakra, a Jegyzőkönyv, illetve az
üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését
szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 280/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi határozat (a továbbiakban: 280/2004/EK határozat)
vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;
13)	kiotói egység: a kibocsátható mennyiségi egység (AAU), a kibocsátás-csökkentési
egység (ERŰ), az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) és az eltávolítási
egység (RMU);
14)	kibocsátható mennyiségi egység (AAU): a kibocsátható mennyiség alapján
megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték
kibocsátására jogosít fel;
15)	kibocsátás-csökkentési egység (ERŰ): az együttes végrehajtás eredményeként
megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték
kibocsátására jogosít fel;
16)	kötelezettségvállalási időszak: a Jegyzőkönyv 3. cikk (1) bekezdése alapján
meghatározott időszak;
17)	igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER): a tiszta fejlesztési mechanizmus
eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid
egyenérték kibocsátására jogosít fel;
18)	eltávolítási egység (RMU): az első kötelezettségvállalási időszakban (2008-2012) az
üvegházhatású gázoknak a légkörből nyelő által történő eltávolítása esetében
megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték
kibocsátására jogosít fel;
3
19)	nemzeti forgalmi jegyzék: a kiotói egységek kiadásának, átruházásának, törlésének
nyilvántartását, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek
kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 15. §-a szerinti
forgalmi jegyzéket magába foglaló közhiteles és nyilvános jegyzék.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a Nemzeti Éghajlatváltozási Program
3.	§
(1)	Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így
különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai
kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az
éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való
felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök
meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban:
Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el.
(2)	Az Éghaj latváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell
kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az
Éghajlatváltozási Stratégiát az annak elfogadását követő két év elteltével, azt követően öt
évente felülvizsgálja. A felülvizsgálatról szóló előterjesztést az Országgyűlés részére kell
benyújtani elfogadásra.
(3)	A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtására, a nemzetközi
kötelezettségvállalásokra és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás igényeire
tekintettel a kibocsátások csökkentésére, illetve korlátozására tett kötelezettségek
meghatározása és teljesítése, tényleges és várható eredményeinek ellenőrzése érdekében
Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Program) fogad el.
(4)	Az Éghaj latváltozási Program különösen az alábbiakat tartalmazza:
a)	a Keretegyezményben, illetve a Jegyzőkönyvben az emberi eredetű üvegházhatású
gázkibocsátás csökkentésére, illetve korlátozására, e gázok nyelőinek erősítésére irányuló, a
Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének fő intézkedéseit, ezek
menetrendjét és fő finanszírozási forrásait;
b)	az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz
szükséges főbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait;
c)	a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai
hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait.
(5)	Az Éghajlatváltozási Programot a Keretegyezmény, illetve a Jegyzőkönyv keretei között
első alkalommal a 2008-2012-ig tartó időszakra, a továbbiakban a kötelezettségvállalási
időszakok szerint kell meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó EU programokat,
szakpolitikákat és előírásokat. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatáról
szóló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt beszámol a Program végrehajtásáról
és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról.
4
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartása, adatszolgáltatás
4.§
(1)	A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az üvegházhatású
gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi
eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként leltárt (a
továbbiakban: Nemzeti Kibocsátási Leltár) készít, az adatok feldolgozására, elemzésére,
valamint előrejelzések készítésére a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően
nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: Nemzeti Nyilvántartási Rendszer) létesít és
működtet. A Nemzeti Kibocsátási Leltár a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer részét képezi.
(2)	A Nemzeti Nyilvántartás Rendszer működtetéséhez szükséges adatokkal rendelkező
állami szervek és az évi 100 tonna széndioxid-egyenértéket vagy azt meghaladó mennyiségű
üvegházhatású gázt kibocsátó szervezetek kötelesek ezen adatokat a Nemzeti Nyilvántartási
Rendszer rendelkezésére bocsátani a külön jogszabályban meghatározottak szerint.
(3)	Az ország üvegházhatású gáz kibocsátásának pontosabb előrejelzése érdekében az
üvegházhatású gázokat jelentős mennyiségben kibocsátó illetve nyelő, a külön jogszabályban
meghatározott tevékenységek megkezdése előtt a beruházó a tevékenység létrejöttéhez
kapcsolódó és a tevékenység következtében létrejövő teljes üvegházhatású gáz kibocsátásra
vonatkozó előrejelzést köteles készíteni és erről a Nemzeti Nyilvántartási Rendszert
üzemeltető intézményt írásban tájékoztatni.
(4)	A környezetvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott mértékű bírság
megfizetésére kötelezheti a (2)-(3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett
szervezetet, amennyiben az a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének részben vagy
egészben nem tesz eleget. A bírság összegét a hatóság az eset összes körülményeire - így
különösen a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt
tanúsítására - tekintettel határozza meg.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott, a nemzetközi adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges
adatokat abban az esetben is kötelező a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére
bocsátani, amennyiben azok a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény vonatkozó
rendelkezése szerint egyedi adatnak minősülnek.
Nemzeti forgalmi jegyzék
5-§
(1)	A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása közhiteles és
nyilvános nemzeti forgalmi jegyzékben történik.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott nemzeti forgalmi jegyzék kezelője a környezetvédelmi
hatóság.
(3)	A kiotói egységek átruházásához a nemzeti forgalmi jegyzékben vezetett számlán történő
nyilvántartásba vétel is szükséges.
5
(4)	A Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kiotói egységeket a nemzeti forgalmi
jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A számla fölött a rendelkezési jogot a miniszter
gyakorolja.
(5)	A nemzeti forgalmi jegyzékben számlával rendelkezők külön jogszabályban
meghatározott számlavezetési díjat kötelesek fizetni.
Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos adatok nyilvánossága
6.§
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával kapcsolatos
adatok, így különösen az Éghajlatváltozási Stratégiára, az Éghajlatváltozási Programra, a
Nemzeti Nyilvántartási Rendszerre, a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokra vonatkozó
adatok környezeti információnak minősülnek.
Nemzeti jelentéstétel
7.§
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával, és egyéb
éghajlatváltozással kapcsolatos jelentéstételt a miniszter teljesíti a 280/2004/EK határozat
rendelkezéseinek, illetve a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.
A kiotói egységek létrejötte és megszűnése
8.§
(1)	A Jegyzőkönyv alapján keletkező kiotói egységek a Magyar Állam kincstári
vagyonába tartozó, külön jogszabály szerint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű
jogok.
(2)	A kiotói egység a nemzeti forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, illetve a
jegyzékből való törléssel szűnik meg. A kiotói egységek vagyonkezelője gondoskodik az
adott kötelezettségvállalási időszak végén a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek
megfelelő kiotói egység törléséről.
(3)	A kiotói egység csak az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően
szerezhető meg, illetve ruházható át.
6
A kiotói egységekkel való gazdálkodás
9-§
(1)	A kincstári vagyon részét képező kiotói egységek értékesítési eljárása során az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint e
törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A kiotói egységek feletti vagyonkezelői jogot a miniszter gyakorolja. A vagyonkezelői
jogot nem lehet átruházni.
(3)	A kiotói egységet megterhelni, annak tulajdonjogát - az Üht. 3. § c) pontjában
meghatározott kibocsátási egység kivételével - ingyenesen átengedni nem lehet.
(4)	Egy adott kötelezettségvállalási időszakban a nemzeti forgalmi jegyzékben a kibocsátható
mennyiségi egységek száma nem lehet kevesebb a Keretegyezmény, továbbá a Jegyzőkönyv
által előírt tartalék mennyiségnél.
(5)	A kibocsátható mennyiségi egységek korlátozás nélkül, a kibocsátás csökkentési
egységek, valamint az igazolt kibocsátás csökkentési egységek az adott kötelezettségvállalási
időszak kibocsátható mennyiségének 2,5 %-áig a következő kötelezettségvállalási időszakba
átvihetők.
(6)	A kibocsátható mennyiséget, illetve a kibocsátható mennyiségi egységeknek a
Jegyzőkönyvnek és az azt követő döntéseknek megfelelően megállapított számát,
megállapításukat követően a miniszter közleményben teszi közzé.
(7)	A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről,
illetve azok teljes mennyiségéről a nemzeti forgalmi jegyzékben való bejegyzésüket követő
21 napon belül a miniszter tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.
(8)	A kibocsátható mennyiség egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről, ill.
törléséről a miniszter évente tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.
10. §
(1)	A kiotói egységek a következő módokon használhatók fel a Jegyzőkönyvvel és az azt
követő döntésekkel összhangban:
a)	a Magyar Köztársaságnak a Jegyzőkönyv alapján vállalt kibocsátás csökkentési céljaival
összhangban a Magyar Köztársaság területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások
ellentételezésére, visszavonás által;
b)	a Magyar Köztársaság mint fogadó ország területén megvalósuló együttes végrehajtási
projektek keretében elért kibocsátás csökkentésnek megfelelő mennyiségű kibocsátás-
csökkentési egység létrehozására. Az így keletkezett kibocsátás csökkentési egységek teljes
mennyisége vagy része az együttes végrehajtási projekt befektető országának kerül átutalásra.
7
(2)	A nemzetközi kibocsátás-kereskedelem keretében a miniszter a Magyar Állam nevében
kiotói egységeket értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából.
(3)	A kiotói egységek átruházásából származó bevételt az első kötelezettségvállalási
időszakban az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek,
intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás
hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek
megfelelően.
(4)	A (3) bekezdés szerinti bevételnek az Éghaj latváltozási Stratégiával és az
Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő felhasználásáról a miniszter gondoskodik.
(5)	A bevételek felhasználásáról a Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek.
Részvétel nemzetközi rugalmassági mechanizmusokban
11§
(1)	A Magyar Köztársaság területén megvalósítandó együttes végrehajtásban jogi személyek a
nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, külön jogszabályban meghatározottak
szerint a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt.
(2)	A Magyar Köztársaság területén a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, és a külön
jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően megvalósított együttes végrehajtás
teljesítése után a miniszter kibocsátás-csökkentési egységeket állapít meg és ad át az együttes
végrehajtásban résztvevő befektető országnak, illetve a befektető ország meghatalmazásával
rendelkező szervezetnek.
12.	§
A Magyar Köztársaság területén kívül megvalósítandó együttes végrehajtásban vagy tiszta
fejlesztési mechanizmusban magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek a
nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, külön jogszabályban meghatározott
feltételek teljesítése esetén a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt.
13.	§
(1)	A Magyar Köztársaság területén megvalósítandó együttes végrehajtásban részt vevő jogi
személyek az együttes végrehajtási projekttevékenység kibocsátás csökkentése
megkezdésének a napján egyszeri felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A környezetvédelmi
hatóság a felügyeleti díjat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetésével kapcsolatos
tevékenységének fedezetére fordítja.
(2)	A felügyeleti díj mértékét az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg.
Záró rendelkezések
14.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 4. §-ának (4) bekezdése és a 13. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba.
(3)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően a környezetvédelemért felelős miniszter által
jóváhagyott együttes végrehajtási projekttevékenységek e törvény szerint jóváhagyottnak
minősülnek.
(4)	Az 5. § (3) bekezdése alapján kibocsátás-csökkentési egységek 2008. január 1-jét
követően adhatók ki.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a Nemzeti Éghajlatváltozási Programot;
b)	a kiotói egységekkel, és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás,
valamint az értékesítési eljárás részletes szabályait;
c)	a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek és a
nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben való részvétel szabályait, illetve díjait;
d)	a nemzeti forgalmi jegyzék működésének szabályait;
e)	a nemzeti forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj mértékét és
fizetésének szabályait;
f)	a nemzetközi jelentések tartalmának és elkészítésének módját;
g)	az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó nyilvántartási rendszer
működésének, illetve a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos
adatszolgáltatásnak a rendjét;
h)	a kiotói egységekhez kötődő kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság
összegét;
i)	az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében részt vevő
személyek tekintetében a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben való
részvételi szabályokat;
j) az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátásával, illetve elnyelés általi
eltávolításával járó, a tevékenység megkezdése előtt a kibocsátás, illetve
elnyelés előrejelzésre kötelezett tevékenységek körét.
(6)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a Magyar Köztársaság területén megvalósuló együttes végrehajtás hitelesítőire
vonatkozó szakmai és személyi követelményeket, valamint a hitelesítés
szabályait,
b)	a Magyar Köztársaság területén megvalósuló együttes végrehajtási
projekttevékenységek felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait.
15.	§
(1)	Az Áht. 108. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
9
„[Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári
vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a
helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat
határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti
vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha
törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály
kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a
legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:]
„h) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszerérői szóló törvényben meghatározott kiotói egységre.”
(2)	Az Áht. 109/B. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
„[A kincstári vagyonba tartozik:]
,,g) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszerérői szóló törvényben meghatározott kiotói egység.”
(3)	Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„[(3) Kincstári vagyon a következő eljárásokkal értékesíthető:]
e) tőzsdei értékesítésre adott megbízás a 108. § (1) bekezdés g) és h) pontjaiban
meghatározott vagyonelemek tekintetében.”
(4)	Az Áht. 109/D. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
,,(13) A 108. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott vagyonelemek az ENSZ
Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszerérői szóló törvényben meghatározott nemzetközi rugalmassági
mechanizmusok keretében átruházhatók.”
16. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Üht. 2.§ (1) bekezdés b) pontja hatályát veszti.
(2)	Az Üht. 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„[3. § E törvény alkalmazásában:]
b)	széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-
módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz;”
(3)	Az Üht. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású
gáz kibocsátását külön jogszabály szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi
hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni.
10
(2)	Az üzemeltető köteles az (1) bekezdésben meghatározott határidőig a hitelesített
jelentés szerinti tárgyévi kibocsátási mennyiséget a 2003/87/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti
kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló
2216/2004/EK bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: bizottsági rendelet) megfelelően
rögzíteni a nemzeti forgalmi jegyzékben.
(3)	A kibocsátási jelentések (1) bekezdés szerinti hitelesítését az üzemeltető külön
jogszabály alapján feljogosított független hitelesítővel külön jogszabályban megállapított
módon végezteti el. Az Európai Unió tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más államban, továbbá olyan államban, amelynek
állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos
jogállást élvez, feljogosított és a környezetvédelmi hatóság által névjegyzékbe vett
hitelesítő köteles a Magyar Köztársaság területén folytatott hitelesítési tevékenységét a
magyar jogszabályoknak megfelelően lefolytatni.
(4)	Amennyiben az üzemeltető határidőre nem nyújtott be hitelesített jelentést, vágy nem a
kibocsátási engedélynek és a külön jogszabályoknak megfelelő jelentést nyújt be, a
környezetvédelmi hatóság a 17. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása
mellett a létesítmény teljes kibocsátását a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg.
A környezetvédelmi hatóság a létesítmény teljes kibocsátásának megállapítására az eljárás
során jogosult az üzemeltető költségére bejegyzett hitelesítőt megbízni.”
(4)	Az Üht. 6.§-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
,,[(2) A Kiosztási Terv - e törvény 2. számú mellékletében foglalt alapelvekkel összhangban
-	különösen az alábbiakat tartalmazza:]
h)	a külön jogszabály szerint megállapított és átadott kibocsátás-csökkentési egység, illetve
igazolt kibocsátás-csökkentési egység beszámításával a kibocsátási egységek visszaadására
irányuló kötelezettség teljesítésének lehetséges mértékét.”
(5)	Az Üht. 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege
(1)	bekezdésre változik:
„(2) Az üzemeltető köteles a létesítmény az 5. § (4) bekezdés szerint megállapított teljes
kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet — a környezetvédelmi hatóság
felszólítására - külön jogszabály szerint visszaadni a Magyar Állam részére.”
(6)	Az Üht. 14.§-a alcíme, továbbá a 14. § helyébe a következő rendelkezés lép:
,A kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység beszámítása
14.	§ (1) A külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően megállapított és átadott
kibocsátás-csökkentési egységet, illetve igazolt kibocsátás-csökkentési egységet a külön
jogszabály szerinti nemzeti forgalmi jegyzék kezelője 2008. január 1-től a létesítmény
üzemeltetőjének kérelmére beszámítja a kibocsátási egységek visszaadására irányuló
kötelezettség teljesítéséhez.
11
(2)	Nem alkalmazható a beszámítás olyan kibocsátás csökkentési egység, illetve igazolt
kibocsátás-csökkentési egység esetén, amely
a)	nukleáris létesítményekkel kapcsolatban, valamint
b)	földhasználat, a földhasználat megváltozása illetve erdőgazdálkodási
tevékenység eredményeire tekintettel
kerültek kiadásra.
(3)	Az e törvény hatálya alá tartozó létesítményben teljesített külön jogszabályban
meghatározott együttes végrehajtás után 2012. december 31-ig adható át kibocsátás-
csökkentési egység.”
(7)	Az Üht. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kibocsátási egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének
nyilvántartására a bizottsági rendeletben és külön jogszabályban meghatározottak szerint
közhiteles és nyilvános forgalmi jegyzékben kerül sor, mely része az ENSZ
Éghaj latváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszerérői szóló 2007. évi ...... törvény 2.§ 19. pontjában meghatározott Nemzeti
Forgalmi Jegyzéknek.”
(8)	Az Üht. 16.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A kibocsátási egységkereskedelemmel kapcsolatos adatok, így különösen a
a)	kiadott kibocsátási engedélyekre,
b)	hitelesített kibocsátási jelentések és a hitelesítő kapcsolódó jelentésére,
c)	kiosztási határozatokra,
d)	17. § szerint alkalmazott jogkövetkezményekre, valamint
e)	18. § szerinti jelentésekre
vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.”
(9)	Az Üht. 20.§-ának (5) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:
,,[(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
d)	a kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység 14. §
alapján történő beszámításának részletes szabályait;
e)	egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátása engedélyezésének, nyomon
követésének és jelentésének szabályait.”
Az Európai Unió jogának való megfelelés
17. §
(1)	E törvény - a végrehajtására és a 15. § (5) és (6) bekezdésében foglalt felhatalmazások
alapján kiadott jogszabályokkal együtt - az alábbi közösségi irányelveknek való megfelelést
szolgálja:
12
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/101/EK irányelve (2004. október 27.) az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv
projektmechanizmusaira tekintettel történő módosításáról;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról;
(2)	E törvény - a végrehajtására és a 15. § (5) és (6) bekezdésében foglalt felhatalmazások
alapján kiadott jogszabályokkal együtt - az Európai Parlament és a Tanács az üvegházhatást
okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a
Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 2004. február 11-i 280/2004/EK határozatának
tagállami végrehajtást igénylő rendelkezéseit tartalmazza.
13
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszerérői szóló törvényjavaslat indokolása
Általános indokolás
A törvényjavaslat ( a továbbiakban: Javaslat) elfogadása elengedhetetlen az 1995. évi
LXXXII. törvénnyel kihirdetett „ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez” (a
továbbiakban: Keretegyezmény) kapcsolódó, a 2007. évi IV. törvénnyel kihirdetett „Kiotói
Jegyzőkönyv” (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) végrehajtása érdekében. Ezen kívül a törvény
elfogadása az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-
mechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló 2004/101/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Linking Irányelv) hazai jogba történő átültetése miatt
ugyancsak szükséges. A Linking Irányelv a Jegyzőkönyv projekt-alapú mechanizmusait az
Európai Unió kibocsátási egység kereskedelmi rendszerével (EU-ETS) összekapcsolja össze.
A törvény célja a Keretegyezménnyel és a Jegyzőkönyvvel kapcsolatos jogi és intézményi
keretrendszer felállítása, valamint annak megfelelő működéséhez szükséges szabályok
meghatározása. A Keretegyezmény és a Jegyzőkönyv alapján a Magyar Köztársaság
nemzetközi kötelezettségeket vállalt annak érdekében, hogy elősegítse az éghajlati rendszerre
gyakorolt veszélyes emberi hatás megakadályozását. A Jegyzőkönyv alapján ez a
kötelezettség a számszerű kibocsátás-csökkentés mellett a kibocsátások hiteles nyilvántartását
és az ezzel kapcsolatos jelentéstétellel kapcsolatos rendszer felállítását is magába foglalja.
A Jegyzőkönyv 2005. február 16-án lépett hatályba, így az abban vállalt kötelezettségek
Magyarország szempontjából jogilag érvényesek. Ennek megfelelően a Jegyzőkönyvet
ratifikáló, vagy ahhoz csatlakozó országok számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának
csökkentésén kívül már a 2008-2012-es vállalási időszak előtt is fennállnak kötelezettségek.
Ezek között van a Jegyzőkönyv alapján létrejövő kiotói egységek mint kincstári tulajdonban
lévő vagyoni értékű jogok létrehozása és a velük mint speciális környezetvédelmi relevanciájú
vagyonnal való gazdálkodás megalapozása. Emellett szükséges egy, az üvegházhatású gázok
nyilvántartását végző Nemzeti Nyilvántartási Rendszer és a kiotói egységek nyilvántartását
végző nemzeti forgalmi jegyzék létrehozása és működtetése. A Jegyzőkönyv alapján
létrehozott ún. rugalmassági mechanizmusok hazai működésével kapcsolatos alapvető
rendelkezéseket is tartalmaz a Javaslat, amelyek kiegészítik az üvegházhatású gázok
kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban Üht.)
ilyen irányú rendelkezéseit.
A kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és - Program a
Jegyzőkönyv jelentési kötelezettségei mellett „az üvegházhatást okozó gázok Közösségen
belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv
végrehajtásáról” szóló 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (a továbbiakban:
280/2004/EK határozat) végrehajtásához szükséges. A határozat alapján kötelező egy, a
kibocsátások csökkentésével és várható szintjének alakulásával kapcsolatos Nemzeti
Eghaj latváltozási Program felállítása.
14
A törvényi szintű szabályozás szükséges az új típusú vagyoni értékű jogok létrehozása és az
azzal való gazdálkodás alapelveinek, valamint a fent említett Nemzeti Nyilvántartási
Rendszerhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségnek a meghatározása érdekében. A
Jegyzőkönyv és az EU előírásoknak megfelelő Nemzeti Éghajlatváltozási Program, amely az
üvegházhatású gáz kibocsátási pályák középtávú tervezését teszi lehetővé, szintén törvényi
szintű szabályozást igényel.
15
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat hatálya kiterjed minden olyan, Magyarországon megvalósuló tevékenységre, amely
összefügg a Magyar Köztársaságnak a Keretegyezménynek és a Jegyzőkönyvnek, valamint az
ezek alapján később elfogadott határozatoknak megfelelő nemzetközi kötelezettségeivel,
valamint a vonatkozó közösségi szabályozással. Ezek a tevékenységek az üvegházhatású
gázok kibocsátásainak a Jegyzőkönyvben vállalt szint alatt tartásával, valamint a kibocsátások
előírásoknak megfelelő nyomon követésével, nyilvántartásával és az azzal kapcsolatos
jelentéstétellel függnek össze. Ezeket a tevékenységeket természetes személyek, jogi
személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek is végezhetik.
A Jegyzőkönyv alapján előírt kötelezettségek közül külön kiemelkedik a Jegyzőkönyv alapján
létrehozott, a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kiotói egységek mint kincstári
vagyon kezelése; valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartása és a
kibocsátásokkal kapcsolatos jelentéstétel.
A Jegyzőkönyv lehetőséget ad az un. rugalmassági mechanizmusok alkalmazására
(nemzetközi együttműködéssel, Magyarországon vagy magyarországi illetékességű
résztvevővel megvalósuló projekt-tevékenységekre, valamint a kiotói egységek nemzetközi
kereskedelemére), melyek elősegítik a költséghatékony üvegházhatású gáz kibocsátás
csökkentést.
A 2. §-hoz
A Javaslat jelen §-a definiálja a fogalmakat, így vagyoni értékű jogként a keletkező kiotói
egységeket, a Jegyzőkönyvnek, az azt követő döntéseknek, valamint a Linking Irányelvnek
megfelelően. Emellett a Jegyzőkönyv 6. és 12. cikke alapján létrehozott nemzetközi
rugalmassági mechanizmusok, projekt-tevékenységek is meghatározásra kerülnek.
A kibocsátható kiotói egységek csak államközi forgalomban forgalomképesek, a
Jegyzőkönyvet ratifikált vagy ahhoz csatlakozott Részes Felek között, a Jegyzőkönyv 17.
cikke és azt követő döntések alapján előírt feltételek teljesülése esetén. Az igazolt kibocsátás-
csökkentési egység, a kibocsátás-csökkentési egység, valamint az eltávolítási egység is
korlátozottan forgalomképes, a Jegyzőkönyvet ratifikált vagy ahhoz csatlakozott Részes Felek
között, de azokat a Részes Felek által felhatalmazott személyek is birtokolhatják és átadhatják
a Részes Felek felhatalmazása alapján.
A 3. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően az Országgyűlés Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a
továbbiakban: Stratégia) fogad el, és annak végrehajtására a Kormány Nemzeti
Éghajlatváltozási Programot (a továbbiakban: Program) állít össze és hajt végre annak
érdekében, hogy teljesíteni lehessen a Keretegyezmény és a Jegyzőkönyv keretében vállalt, és
az üvegházhatást okozó gázok összes kibocsátásának korlátozására vagy csökkentésére
vonatkozó kötelezettségeket. A Stratégia és a Program további célja, hogy átlátható módon és
pontosan ellenőrizni lehessen a Keretegyezmény és a Jegyzőkönyv keretében, az
üvegházhatást okozó gázok összes kibocsátásának korlátozása vagy csökkentése tekintetében
vállalt kötelezettségekkel kapcsolatosan elért tényleges és várható eredményeket. A Program
16
elemeit a Jegyzőkönyv és az azt követő döntések, a 280/2004/EK határozat, és arra
hivatkozva a 2004/101/EK irányelv a 2003/87/EK irányelv 21. cikkének (3) bekezdését
módosítva írja elő. Ezeknek az előírásoknak megfelelően olyan Program kerül kidolgozásra,
amely a kibocsátás csökkentés társadalmi és gazdasági hatásaira vonatkozóan a hosszú távú
kibocsátás-csökkentési koncepciót is magába foglalja. Tekintettel a Program tartalmára,
elfogadása előtt annak tervezetét a Kormány nyilvánosságra hozza és társadalmi
konzultációra bocsátja. A konzultáció eredményeit a Program véglegesítése során a Kormány
figyelembe veszi. A Kormány a Programot annak elfogadása után nyilvánosságra hozza a
közösségi szabályozásnak megfelelően (280/2004/EK határozat 2. cikk (3) bekezdése).
A Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi
kötelezettségvállalásokra tekintettel. A Kormány a Stratégia felülvizsgálatát az annak
elfogadását követő két év elteltével, azt követően öt évente előkészíti. A Programot a
Keretegyezmény, illetve a Jegyzőkönyv keretei között első alkalommal a 2008-2012-ig tartó
időszakra, a továbbiakban a kötelezettségvállalási időszakok szerint kell meghatározni,
figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és előírásokat. A Kormány a
Stratégia felülvizsgálatáról szóló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt beszámol a
Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról.
A 4. §-hoz
A Jegyzőkönyv és a 280/2004/EK határozat alapján Nemzeti Kibocsátási Leltárt (a
továbbiakban: Leltár) és Nemzeti Nyilvántartási Rendszert (a továbbiakban: Rendszer) kell a
Részes Feleknek felállítani. A Leltár a Rendszer részét képezi. A környezetvédelemért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) hozza létre és működteti a Jegyzőkönyvnek és az azt
követő döntéseknek megfelelően a Rendszert, - meghatározott intézményi feltételek,
minőségbiztosítás és minőségellenőrzés mellett -, az üvegházhatást okozó gázoknak a
forrásokból való, emberi eredetű kibocsátásának és a szén-dioxid nyelőkben történő
eltávolításának becslése és nyilvántartása céljából.
A Rendszer működtetése további adatszolgáltatást igényel mind a már működő, mind a
tervezett tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásával kapcsolatosan.
Az 5. §-hoz
A miniszter külön jogszabály szerint közhiteles nemzeti forgalmi jegyzéket (a továbbiakban:
Forgalmi Jegyzék) hoz létre és vezet annak érdekében, hogy pontosan számon lehessen tartani
a kibocsátható mennyiségi egységek, az eltávolítási egységek, a kibocsátás-csökkentési
egységek és az igazolt kibocsátás-csökkentési egységek kiadását, birtoklását, átadását,
megszerzését, törlését vagy visszavonását és a kibocsátható mennyiségi egységek, a
kibocsátás-csökkentési egységek és az igazolt kibocsátás-csökkentési egységek átvitelét.
A Forgalmi Jegyzékben való nyilvántartásba vétel konstitutív hatályú, mivel a kiotói
egységek a bejegyzéssel jönnek létre.
A Forgalmi Jegyzék részét képezi az Üht. 15. cikke értelmében létrehozott forgalmi jegyzék
is.
A kiotói egység megszerzése, visszaadása, átruházása és törlése a Forgalmi Jegyzékben
vezetett kiotói egység-forgalmi számlán történő nyilvántartásba vétellel teljesül.
17
A Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kiotói egységek a Forgalmi Jegyzékben külön, a
miniszter kezelésében lévő számlán kerülnek nyilvántartásra.
A miniszter rendeletben határozza majd meg a Forgalmi Jegyzék működtetésének részletes
szabályait, illetve a számla feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályait.
A Forgalmi Jegyzéket kezelő szervezetnek ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához
használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszert, és
gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.
A 6. §-hoz
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával kapcsolatos
adatok, így különösen a Stratégiára, a Programra, a Rendszerre, a nemzetközi rugalmassági
mechanizmusokra vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek, azaz bárki által
megismerhetők.
A 7. §-hoz
A Keretegyezmény és a Jegyzőkönyv keretében vállalt kötelezettségek értelmében, a projekt-
tevékenységekről és a várható üvegházhatású gáz kibocsátási előrejelzésekről, valamint a
tényleges előrehaladás értékelésének érdekében tett lépésekről a miniszter az egyes
kérdésekben illetékes szaktárcák bevonásával a Jegyzőkönyv és azt követő döntések alapján
előírt jelentéseket készít.
A miniszter az illetékes szaktárcák bevonásával kétévente jelentést készít a Programról,
valamint arról, hogy a hazai kibocsátás-csökkentési tevékenységek milyen mértékben járulnak
hozzá a nemzeti szintű kibocsátások csökkentéséhez, valamint arról, hogy a projekt-
mechanizmusok milyen mértékben egészítik ki a hazai kibocsátás-csökkentési tevékenységet,
továbbá arról, hogy ezek hogyan arányúinak egymáshoz.
A miniszter felelős a Jegyzőkönyv és az azt követő döntések alapján előírt jelentéstételéért a
Keretegyezmény Titkársága és az Európai Bizottság irányába.
A 8. §-hoz
A kiotói egységekre a Jegyzőkönyvben és az azt követő döntésekben megállapított szabályok
vonatkoznak. A kiotói egységek a fenti szabályoknak megfelelően korlátozottan
forgalomképesek. A kiotói egységek a Javaslat 5. §-a szerinti Forgalmi Jegyzékbe való
bejegyzéssel jönnek létre a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó vagyoni értékű
jogként, és a Forgalmi Jegyzékből való törléssel szűnnek meg.
A 9. -10. §-hoz
A gazdálkodás szabályaira az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) mellett a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályok, a törvényjavaslat és
az alapján megalkotandó végrehajtási rendeletek rendelkezései az irányadók. A Magyar
Állam kincstári vagyonába tartozó kiotói egységekkel való gazdálkodás a Jegyzőkönyvben és
az azt követő döntésekben lefektetett szabályoknak megfelelően történik. A gazdálkodás és a
bevételek felhasználása az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának; valamint az
18
éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentését kell, hogy szolgálja, a társadalom és
gazdaság hosszú távú érdekeit figyelembe véve.
A 11.-13. §-hoz
A Jegyzőkönyv 6. és 12. cikke lehetőséget biztosít olyan projekt alapú kibocsátás-csökkentési
tevékenységekre, amelyekben a Jegyzőkönyvet ratifikált, vagy ahhoz csatlakozott Részes Fél,
vagy az ő meghatalmazásával rendelkező jogi személy vehet részt. A Jegyzőkönyv 6. cikke
alapján a Magyar Köztársaság területén 2008 és 2012 között a vállalt üvegházhatású gáz
kibocsátás korlátozási és csökkentési célok elérése érdekében együttes végrehajtási projekt-
tevékenységek hajthatók végre a 101/2004/EK irányelv által előírt korlátozásoknak
megfelelően.
Amennyiben magyarországi illetékességű jogi személyek részt kívánnak venni projekt alapú
mechanizmusokban, azt kizárólag a miniszter által kiállított felhatalmazás birtokában tehetik
meg, mivel jogi személyek csak a Részes Fél meghatalmazásával vehetnek részt ilyen
tevékenységekben. Az ilyen projektekben való részvételnek összhangban kell lennie a
Keretegyezménnyel, a Jegyzőkönyvvel, valamint az azt követő döntéseknek a vonatkozó
előírásaival, módszereivel és útmutatásaival.
A hazai projekt alapú tevékenységeket, illetve a magyarországi illetékességű jogi
személyeknek más országban zajló projekt tevékenységeit a miniszter engedélyezi és
felügyeli az adott ügyben illetékes szaktárcák bevonásával.
A 14. §-hoz
A záró rendelkezések felhatalmazást adnak a Kormánynak, illetve a miniszternek, hogy
rendeletben szabályozzák a Jegyzőkönyv alapján felállítandó rendszer részelemeit, a projekt
alapú mechanizmusokra vonatkozó egyes kérdéseket illetőleg.
A 15.§-hoz
A javaslat módosítja az Áht.-t a kiotói egységeknek a megfelelő államháztartási jogi
szabályozása érdekében.
Aló. §-hoz
A Javaslattal az Üht. néhány rendelkezését is szükséges módosítani. A módosítások az
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban:
Főfelügyelőség) mint környezetvédelmi hatóság 2005. és 2006. évi jogalkalmazási gyakorlata
során tapasztalt - az Üht. szintjén kezelendő és az Európai Unió kibocsátási egység
kereskedelmi rendszerének hatékony és végrehajtható működtetéséhez szükséges -
jogszabályi hiányosságok korrekcióját, illetve a jelenlegi törvényjavaslat és az Üht. közötti
összhangot szolgálják.
A kiegészítő javaslatok a Jegyzőkönyvben a Magyarország által vállalt kötelezettségek
teljesítéséhez is elengedhetetlenek, tekintettel arra, hogy 2008. január 1-től az Európai Unió
kibocsátási egység kereskedelmi rendszerében vagyonértékű és forgalomképes jogként
keletkeztetett kibocsátási egységek egyben kibocsátható mennyiségi egységekké is válnak.
19
A Jegyzőkönyv alapján létrehozandó Nemzeti Nyilvántartási Rendszer, a nemzeti
jelentéstételi kötelezettséggel érintett kibocsátási adatok, valamint a rugalmassági
mechanizmusok hazai működésével kapcsolatos alapvető rendelkezésekhez szükséges adatok
és információk legfőbb és jelenleg leghitelesebb adatforrása az Európai Unió kibocsátási
egység kereskedelmi rendszerének nyilvántartása. Emiatt szükségesek azon rendelkezések,
amelyek a hiteles adatok rendelkezésre bocsátását minden helyzetben biztosítják. Az Üht. 5.
§-ának módosítása ezt a célt szolgálja, azzal, hogy a visszaadási kötelezettséget konkrétan
definiálja azért, hogy a rosszul vagy nem hitelesen meghatározott, illetve a hiányzó
kibocsátási adatok megfelelően és végrehajthatóan megállapíthatók legyenek, így korrekt adat
kerüljön bevezetésre a közhiteles nyilvántartásba.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és
szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet alapján Magyarországon egy
egyébként külföldön bejegyzett hitelesítő csak úgy járhat el, ha előtte a Főfelügyelőség is
bejegyzi a megfelelő névjegyzékbe. Az Üht. 5. § (3) bekezdésének utolsó mondata (külföldi
hitelesítő jogosultságát az üzemeltetőnek kell igazolnia a környezetvédelmi hatósághoz az (1)
bekezdés szerint benyújtott jelentésében) félrevezető volt, mivel az üzemeltetőnek ezt külön
nem kell igazolnia a jelentésében, ezért ezt is módosítani szükséges.
A kibocsátási egységek közhiteles nyilvántartása a forgalmi jegyzékben valósul meg. Az
üzemeltetőknek az átmenetileg tulajdonukba adott egységekkel minden évben el kell
számolniuk az állam felé, sőt a tárgyévi tényleges kibocsátásnak megfelelő mennyiséget
vissza is kell adniuk az államnak. Mind az elszámolási, mind a visszaadási kötelezettség
teljesítése a nemzeti forgalmi jegyzékben történik. A visszaadás az üzemeltető számlájáról a
Magyar Állam számlájára történik, az üzemeltető által kezdeményezett tranzakció
végrehajtásával. Jelenleg a visszaadási kötelezettséget az Üht. 11. §-a a következőképpen
szabályozza: ,/lz üzemeltető köteles az 5. § (1) bekezdés szerint nyomon követett és hitelesített
tárgyévi kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év
április 30-ig külön jogszabály szerint visszaadni a Magyar Állam részére. ” A meglévő két
bekezdés alapján visszaadási kötelezettség jelenleg csak a 11. § alapján van, amely az 5. § (1)
bekezdés szerint jelentett egységekre vonatkozik, a hatóság által esetlegesen korrigált plusz
mennyiségekre (Üht. módosításának 5. § (4) bekezdése) nem. Ennek következtében a
jelentetten felül visszaadandó mennyiség visszaadásának elmulasztása nem szankcionálható,
ezért ezt is módosítani szükséges.
A 17. §-hoz
A Javaslatnak ez a §-a a közösségi irányelveknek való megfelelésre vonatkozó
rendelkezéseket tartalmazza.
20