﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2754. számú
törvényjavaslat
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2007. április
2007.	évi ... törvény
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról
1. §
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-ának q) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed]
„q) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott kockázati tőkealap-
kezelési tevékenységre, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, e
törvény szerinti kockázati tőkealapok, illetve kockázati tőkealap-kezelők alapítására,
létrehozatalára, működésére és felügyeletére;”
(2)	A Tpt. 1. §-ának t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed]
„t) a Magyar Köztársaság területén a befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a
befektetési alap, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi
intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár által
végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”
2.	§
(1)	A Tpt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB, a kincstár és az ÁKK Zrt. tekintetében a 91-97. §, a 106-107. §, a 172. §, a 175-
181. §, a 364. § (2) bekezdésének, valamint a 399-406. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
(2)	A Tpt. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket deviza-tartalék
kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre az
állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre
feljogosított szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy.”
3.	§
(1)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„55. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó
befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata,
amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére;”
(2)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 79. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„79. nyilvános ajánlattétel: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem	határozott
befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad	az ajánlat
feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír
megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát;”
2
(3)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 88. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru
tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására
vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az
áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy
az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más
ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó
visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget
vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban
történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás
rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru
más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója
szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított
repóügyletnek tekintendő;”
(4)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 119. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági
Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát is érteni kell;”
(5)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdése 132. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
132. ajánlattevő:]
„b) e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő
részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz;”
(6)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 151. ponttal egészül ki:
„151. kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú (legfeljebb 30 nap) újraértékesítés
szándékával és/vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből,
valamint az egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszon szándékával
tartott pozíció. A pozíció fogalmába tartoznak a saját számlás pozíciók, valamint az
ügyfélmegbízás teljesítéséből és az árjegyzésből származó pozíciók;”
(6)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 152. ponttal egészül ki:
„152. elismert tőzsde: az illetékes felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely megfelel a
következő feltételeknek:
a)	rendszeresen működik,
b)	a székhely szerinti ország felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások
szabályozzák a tőzsde működését, a tőzsdéhez való hozzáférést, a tőzsdére lépést és a tőzsdei
szerződéskötés feltételeit,
c)	olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét
elhelyezési követelmény vonatkozik, és ez a székhely szerinti ország felügyeleti hatóságának
véleménye szerint kellő biztonságot nyújt;”
(7)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 153. ponttal egészül ki:
153. tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely
befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással
vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti tagállamban székhellyel
3
rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző
befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne;”
(8)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 154. ponttal egészül ki:
„154. tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság,
amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési
vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal
nem rendelkezik;”
(9)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 155. ponttal egészül ki:
„155. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan tagállami befektetési vállalkozás
anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet,
befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik;”
(10)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 156. ponttal egészül ki:
„156. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding
társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező
hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem
rendelkezik;”
(11)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 157. ponttal egészül ki:
„157. Mikro-, kis- és középvállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;”
(12)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 158. ponttal egészül ki:
„158. nemteljesítéskori veszteségráta (LGD): a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;
(13)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 159. ponttal egészül ki:
„159. hitelegyenértékesítési tényező: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;”
(14)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 160. ponttal egészül ki:
„160. eszközátruházó (originator): olyan vállalkozás,
a)	amelynek eszközei, mérlegen kívüli tételei értékpapírosítás tárgyát képezik és közvetlenül
vagy közvetetten maga vagy hozzá kapcsolódó vállalkozásokon keresztül részese az adóssal
kötött megállapodásnak (original agreement), amelyben meghatározták az adós, vagy a
potenciális adós kötelezettségeit vagy potenciális kötelezettségeit, vagy
b)	amely megvásárolja egy harmadik fél eszközeit, mérlegen kívüli tételeit, ezeket a mérlegében
kimutatja, majd értékpapírosítja;
(15)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 161. ponttal egészül ki:
„161. szponzor: olyan hitelintézet, amely
a)	eszközfedezet mellett értékpapírt bocsát ki, vagy
b)	az eszközátruházótól megvásárolt eszközökre, mérlegen kívüli tételekre értékpapírosítási
sémát hoz létre és működtet.”
(16)	A Tpt. 5. §-ának (2) bekezdése a következő 1. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„1. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,”
(17)	A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4
[E törvény alkalmazásában]
„2. ÁKK Zrt.: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,”
4.	§
A Tpt. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint
hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól vagy az ajánlattevőtől kért rendkívüli
adatszolgáltatás keretében ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint
zártkörű forgalomba hozatalnak minősült-e.”
5.	§
(1)	A Tpt. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve
szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír
szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a
továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott
hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni.”
(2)	A Tpt. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni:
a)	tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;
b)	nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;
c)	ha a szabályozott piacra bevezetendő értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül
nem haladja meg a két és fél millió eurót vagy az annak megfelelő összeget;
d)	a 22. §-ban meghatározott esetben.”
(3)	A Tpt. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem kell hirdetményt közzétenni, ha a nyilvános forgalomba hozatalra az Európai Unió
másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett tájékoztató
vagy alaptájékoztató alapján kerül sor, és a tagállamban hirdetmény közzétételét nem követelik
meg.”
6.	§
(1)	A Tpt. 22. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános ajánlattétel esetén, amikor”
(2)	A Tpt. 22. §-a (4) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha]
„f) az értékpapírt kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalóinak,
vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető
tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak értékesíti, illetőleg juttatja, ha az ugyanazon
sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;”
(3)	A Tpt. 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
5
„(7) A Felügyelet a (2) és (5) bekezdésben meghatározott dokumentumban szereplő
információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségéről külön eljárásban
tizenöt napon belül dönt. Ha a Felügyelet tizenöt napon belül a kérelmet nem bírálja el vagy
hiánypótlást nem rendel el, akkor a dokumentum által tartalmazott információkat úgy kell
tekinteni, hogy azok a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűek.”
7.	§
A Tpt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény
közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség
érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.”
8.	§
A Tpt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában is
nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, a
tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni, valamint - a kérelmező
választása szerint - az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által
elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is
rendelkezésre kell bocsátani.”
9.	§
A Tpt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állampapír - ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt - vagy az
Európai Unió tagállama által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg
szabályozott piacra történő bevezetése esetén - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a
szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban
meghatározott tájékoztató helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertető és
nyilvános ajánlattétel tehető közzé.”
10.	§
A Tpt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan
nemzetközi intézmény, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő
bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre
kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7.
számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a
34. §-ban meghatározott módon.”
11.	§
A Tpt. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(2) A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az a
nyilvános forgalomba hozatal esetén nem lehet rövidebb, mint három munkanap.”
12.	§
A Tpt. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a
nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb
adatairól. A kibocsátó a rendszeres tájékoztatást éves és féléves gyorsjelentés, valamint éves
jelentés formájában teljesíti. A helyi önkormányzatnak kizárólag éves jelentést kell készítenie.
(2)	A kibocsátónak a gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő hatvan napon belül, a
könyvvizsgáló által felülvizsgált éves jelentést az üzleti év végét követő százhúsz napon belül
kell elkészítenie és megküldenie a Felügyeletnek. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy
a gyorsjelentésben közölt adatok nem auditált beszámolón alapulnak.
(3)	A jelentéseknek tartalmazniuk kell az előző év azonos időszakára vonatkozó adatokat.
(4)	A konszolidált beszámoló készítésére kötelezett kibocsátónak a konszolidált beszámolón
alapuló adatokat az Szmt. által előírt határidőben a (7) bekezdésnek megfelelően kell közzétenni
és ezzel megküldeni egyidejűleg a Felügyeletnek.
(5)	A kibocsátó biztosítja, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves
jelentést megtekinthessék.
(6)	A kibocsátó a gyorsjelentést annak elkészültét követően haladéktalanul közzéteszi legalább a
34.	§ (4) bekezdésében meghatározott helyen.
(7)	A kibocsátó legkésőbb az üzleti év végét követő százhúsz napon belül a 34. § (4)
bekezdésében meghatározott helyen közleményben teszi közzé az éves jelentés elkészültének
tényét, közzétételének és megtekintésének helyét és idejét. Az éves jelentés megtekintését a
közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével lehetővé kell tenni. Az éves
jelentésnek legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyező kivonatát a közlemény
megjelenésétől számított hét napon belül közzé kell tenni legalább a 34. § (4) bekezdésében
meghatározott helyen.
(8)	A Felügyelet a kibocsátót határidő meghatározásával a gyorsjelentés és az éves jelentés
kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A
kiegészített, módosított gyorsjelentés és éves jelentés nyilvánosságra hozatalára a (6)-(7)
bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9)	Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy az
elsődleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatás keretében közzétett éves és féléves
gyorsjelentés és jelentés valamennyi forgalomba hozatali helyen ingyenesen a nyilvánosság
számára elvitelre is rendelkezésre álljon.
(10)	A rendszeres tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 5. számú melléklet tartalmazza.
(11)	Eszközökkel fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a rendszeres
tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eszköz vagy eszközcsoport értékének változását, az
eszközzel vagy eszközcsoporttal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulását.
(12)	A tőzsde a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóira vonatkozóan a Felügyelet által
engedélyezett szabályzatában a (6)-(7) bekezdésben meghatározott közzétételi mód mellett más
nyilvánosságra hozatali szabályokat is megállapíthat.”
7
13. §
A Tpt. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban székhellyel rendelkező
kibocsátó, valamint a 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény az
52. § (5)-(7) bekezdésében meghatározottak szerint közzéteszi a saját joga szerint elkészített éves
jelentését.”
14.	§
(1)	A Tpt. 69. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:]
„l) a foglalkoztatásra vonatkozó, valószínűsíthető következményeket;”
(2)	A Tpt. 69. §-ának (2) bekezdése a következő új m) ponttal egészül ki és az eredeti m) pont
jelölése n) pontra változik:
[A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:]
„m) a részvényes és az ajánlattevő közötti, a vételi ajánlat elfogadásával létrejött adásvételi
szerződéssel kapcsolatos jogvitában alkalmazandó jog és az illetékes bíróság meghatározását,
és”
(3)	A Tpt. 69. §-a (6) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ajánlattevőnek és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltatónak a vételi
ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:]
„e) a vételi jog esetleges gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, ha a vételi ajánlat a
céltársaságban kilencven százalékot elérő vagy meghaladó befolyás megszerzésére irányul.”
(4)	A Tpt. 69. §-a (7) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A vételi ajánlat fedezete lehet:]
„b) az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír,
c)	az Európai Unió vagy az OECD tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által
kibocsátott bankgarancia.”
15.	§
A Tpt. 70. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ajánlattevő és az összehangoltan eljáró személyek - természetes személy esetén annak a
részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá mindezek kapcsolt
vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek) a vételi ajánlat felügyeleti
jóváhagyásra történő benyújtásának napjától az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló
határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat
keretében kötött részvény-átruházási szerződés kivételével - a részvények átruházására,
elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 68. § (4) bekezdése alapján
megbízott befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró
napjáig - a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött
részvényátruházási szerződés kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet.”
8
16. §
(1)	A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a)	szabályozott piacra bevezetett részvény esetén]
„ac) amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását
megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4)
bekezdésben foglaltakra,”
[közül a legmagasabb összeg;]
(2)	A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a)	szabályozott piacra bevezetett részvény esetén]
„ae) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző
száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a
szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,”
[közül a legmagasabb összeg;]
(3)	A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a)	szabályozott piacra bevezetett részvény esetén]
„af) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző
száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt
gyakorlásáért kapott ellenérték, és”
[közül a legmagasabb összeg;]
(4)	A Tpt. 72. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:
[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a)	szabályozott piacra bevezetett részvény esetén]
„ag) az egy részvényre jutó saját tőke értéke”
[közül a legmagasabb összeg;]
(5)	A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
b)	szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén]
„bd) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző
száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a
szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,”
[közül a legmagasabb összeg.]
(6)	A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
b)	szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén]
9
„be) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző
száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt
gyakorlásáért kapott ellenérték, és”
[közül a legmagasabb összeg.]
(7)	A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:
[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
b)	szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén]
„bf) az egy részvényre jutó saját tőke értéke”
[közül a legmagasabb összeg.]
(8)	A Tpt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában, illetve b) pontjának ba) alpontjában
meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre
került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagár helyett az egy részvényre jutó saját tőke értékét
kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) pontjának aa) és ab)
alpontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a
vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtása között eltelt idő kevesebb mint száznyolcvan
nap, de a kilencven napot meghaladja.”
(9)	A Tpt. 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Saját tőkeként
a)	a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b)	ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a
Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben
szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok
alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke
értendő.”
17.	§
A Tpt. 76/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a céltársaság alapszabályában foglalt, az
(1)	és (2) bekezdés szerinti korlátozások alkalmazhatóak, ha a céltársaságban történő
befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a)	olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem
alkalmaz, vagy
b)	az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság
tette,
feltéve, hogy a nyilvános vételi ajánlat közzétételekor a korlátozásra vonatkozó rendelkezések
közgyűlés általi jóváhagyásának időpontja óta legalább 18 hónap eltelt.”
18.	§
A Tpt. 76/B. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
10
[Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti közgyűlésen]
„a) a 76/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti korlátozások, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi
és felügyelő bizottsági tag kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem
gyakorolhatók; és”
19.	§
A Tpt. 76/D. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az ajánlattevő]
„b) a sikeres vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül
kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a céltársaságban,
és”
[a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül vételi
jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében.]
20.	§
A Tpt. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele
nem kötelező (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat). Önkéntes vételi ajánlat útján történő
befolyásszerzésre a kötelező vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés szabályai irányadóak
azzal az eltéréssel, hogy a 71. §-ban az ajánlattétel kötelező legkisebb mértékére vonatkozó,
valamint a 73/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve
ellenajánlat nem tehető.”
21.	§
A Tpt. a 94. §-t követően a következő 94/A. §-sal egészül ki:
„94/A. § (1) Ha egy EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és annak leányvállalatai, vagy
egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik
a)	az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel
történő számításának,
b)	a központi kormányokkal, központi bankokkal, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal
és vállalatokkal szemben fennálló követelések vagy függő követelések esetén a saját
nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslések alkalmazásának,
c)	a működési kockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott fejlett mérési módszerrel történő számításának, vagy
d)	a partnerkockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott belső modell módszer szerinti számításának
engedélyezését, a kérelmet az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatnak vagy az EU-
szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam
illetékes felügyeleti hatóságának.
11
(2)	A kérelem elbírálásában a Felügyelet a 94/B. §-ban foglaltak szerint együttműködik más
tagállam illetékes felügyeleti hatóságával.”
22.	§
A Tpt. a 94/A. §-t követően a következő 94/B. §-sal egészül ki:
„94/B. § (1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-
szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeletét, akkor a 94/A. § (1) bekezdésében
meghatározott engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően a Felügyelet
a)	a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére,
amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű befektetési vállalkozás
anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú
felügyelete, és
b)	ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a
kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének
határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).
(2)	A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat
hónapon belül kizárólag valamennyi, az eljárásban résztvevő tagállami felügyeleti hatóság
egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott
határozat).
(3)	Ha az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóságok egyetértésének hiánya miatt a
többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő kilencven
napon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállami felügyeleti hatóságnak a többoldalú
eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.
(4)	A Felügyelet a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban résztvevő valamennyi tagállami
illetékes felügyeleti hatóságnak és a kérelmezőnek.
(5)	Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-
szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat
befektetési vállalkozásnak minősülő leányvállalatát a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet a
hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az eljárásra jogosult tagállami felügyeleti
hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 94/A. § (1) bekezdés szerinti kérelemre
vonatkozó véleményét, fenntartását.
(6)	Ha az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding
társaság anyavállalat székhelye szerinti illetékes tagállami felügyeleti hatóság a kérelemről
döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A
Felügyelet a tagállami felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján
közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállami felügyeleti
hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az
ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar
jogszabályok alkalmazandóak.”
23. §
(1)	A Tpt. 105. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]
12
„c) ha a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában történő
fióktelep létesítését bejelentő befektetési vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete
nem felel meg a jogszabályi előírásoknak;”
(2)	A Tpt. 105. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]
„d) ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató
fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat vagy a Felügyelet hiányosságot észlel
a fióktelep működésében és az a Felügyelet felszólítását követően nem szünteti meg a
szabályellenes helyzetet;”
(3)	A Tpt. 105. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]
„e) és a tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak azt a pénzügyi holding
társaság anyavállalatot, amely esetében az összevont alapú felügyeletet ellátja;”
(4)	A Tpt. 105. §-ának (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]
„f) ha megállapodás alapján ellátja az összevont alapú felügyeletet azon magyarországi székhelyű
befektetési vállalkozás és más tagállambeli befektetési vállalkozás ugyanazon pénzügyi
holdingtársaság leányvállalata felett, amelyek egyikét sem abban a tagállamban engedélyezték,
amelyben a pénzügyi holdingtársaságot bejegyezték;”
(5)	A Tpt. 105. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]
„g) a felügyeleti hatóságok között létrejött megállapodást, ha az összevont alapú felügyeletet nem
ga)	a befektetési vállalkozást engedélyező tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
látja el;
gb)	azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holdingtársaságot
bejegyezték.”
24.	§
A Tpt. a 108. §-t követően a következő 108/A. §-sal egészül ki:
„108/A. §
(1)	A befektetési vállalkozásnak irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely magába foglalja:
a)	az áttekinthető szervezeti felépítést,
b)	az egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket,
c)	a felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére szolgáló
hatékony eljárásokat,
d)	a belső ellenőrzési mechanizmusokat, beleértve az adminisztratív és számviteli eljárásokat.
(2)	Az irányítási rendszernek átfogónak és arányosnak kell lennie a befektetési vállalkozás által
végzett tevékenységek jellegével, méretével és összetettségével.
(3)	A befektetési vállalkozás
13
a)	igazgatósága hagyja jóvá a szervezeten belüli feladatok elkülönítésével és az
összeférhetetlenség megelőzésével összefüggő szabályzatokat,
b)	igazgatósága hagyja jóvá és vizsgálja felül rendszeresen a kockázat vállalására, kezelésére,
ellenőrzésére és csökkentésére szolgáló stratégiákat és szabályzatokat, amelyeknek ki kell
terjednie a befektetési vállalkozás működésével összefüggő, makrogazdasági környezetből
származó kockázatokra is,
c)	a hitelnyújtásának előre meghatározott feltételeken kell alapulnia,
d)	hatékony rendszereket működtet a hitelezési kockázat folyamatos nyomon követése és
ellenőrzése érdekében, beleértve a problémás hitelek azonosítását, kezelését és a szükséges
mértékű értékvesztés elszámolását és a céltartalék képzését,
e)	az ügyfélkörhöz és átfogó hitelstratégiához illeszkedően osztja meg (diverzifikáció) a
hitelportfolióját,
f)	a lejárat előtti visszaadás lehetőségét biztosító, rulírozó értékpapírosítási ügyletek esetén a terv
szerinti és a lejárat előtti visszaadás hatásait figyelembe vevő likviditási tervekkel rendelkezik,
g)	rendszereket működtet a nem kereskedési tevékenységhez kapcsolódó, kamatváltozásokból
származó kockázatok értékelésére és kezelésére,
h)	vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági terveket készít a folyamatos működés és a súlyos
üzletviteli fennakadás esetén bekövetkező veszteség mérséklésére,
i)	a nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrás szerkezettel és lejárati összhanggal)
kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja,
j) rendelkezik a likviditási válság kezelésére szolgáló vészhelyzeti tervvel.
(4)	A befektetési vállalkozás
a)	szabályzatban állapítja meg a hitelek jóváhagyási, módosítási, megújítási és refinanszírozási
eljárását,
b)	szabályzatban kezeli és szabályozza annak kockázatát, ha az általa alkalmazott - e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott - elismert hitelkockázat mérséklési
technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak,
c)	szabályzatban kezeli és szabályozza az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és
az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy
árucsoportbeli ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásokból, a hitelkockázat mérséklési
technikákból, beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs
kockázatot,
d)	szabályzatban kezeli és értékeli az értékpapírosítási ügyletekből származó kockázatokat,
amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás eszközátruházóként (originator) vagy
szponzorként lép fel, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az ügylet gazdasági tartalma
teljes mértékben tükröződjön a kockázatértékelési és -kezelési döntésekben,
e)	szabályzatot vezet be a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának, hatásának mérésére
és kezelésére,
f)	szabályzatot vezet be a működési kockázat értékelésére és kezelésére, amely tartalmazza a
ritkán előforduló, de súlyos következményekkel járó eseményeket is,
g)	szabályzatot vezet be a nettó finanszírozási pozíció és követelmények folyamatos és
előremutató módon történő mérésére és kezelésére.
14
(5)	Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak az irányítási rendszerre
vonatkozó követelményeket együttesen is teljesítenie kell az ellenőrző befolyása alatt álló
hitelintézettel és befektetési vállalkozással.”
25.	§
A Tpt. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131. § (1) A portfoliókezelő a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet. A
hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.
(2)	A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a portfóliókezelő köteles
a)	bankgaranciával biztosítani (tőke-, illetve hozamgarancia), vagy
b)	a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre
vonatkozó befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett (tőke-,
illetve hozamvédelem).”
26.	§
A Tpt. 168. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően
bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni
kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-
szolgáltatók részére végzik.”
27. §
(1)	A Tpt. 173. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet a tőkeszükségletének meghatározása érdekében
kereskedési könyvet vezet a kereskedési szándékkal vagy a kereskedési könyv egyéb elemeinek
fedezésére tartott befektetési eszközökből és árukból álló összes pozícióról. A kereskedési
könyvben nyilvántartott eszköz csak olyan eszköz lehet,
a)	amelyre fedezeti ügyeletet lehet kötni, vagy
b)	amelynek forgalmazhatósága nem áll korlátozás alatt.”
(2)	A Tpt. 173. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozásnak és a hitelintézetnek a kereskedési szándékot e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerinti stratégiák, szabályzatok és
eljárások alapján kell igazolnia.”
(3)	A Tpt. 173. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési vállalkozásnak és a hitelintézetnek e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott rendszereket és ellenőrzési mechanizmusokat kell kialakítania és
fenntartania, amelyek alapján a kereskedési könyvet vezeti.”
(4)	A Tpt. 173. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
15
„(4) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet a belső fedezeti ügyleteket e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott esetekben veheti figyelembe.”
(5)	A Tpt. 173. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet belső szabályzatban köteles megállapítani a
kereskedési könyvi besorolás elveit és gondoskodnia kell azok következetes alkalmazásáról. A
besorolási elveket évente egyszer lehet megváltoztatni. Az új besorolási elveket csak a következő
naptári év első napjától lehet alkalmazni. A Felügyelet indokolt esetben ettől eltérő időponttól
történő alkalmazást is engedélyezhet. A belső szabályzat besorolási elveinek változtatását
megfelelő indokolással ellátva dokumentálni kell, továbbá a szabályzatot és annak módosítását
haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek.”
(6)	A Tpt. 173. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet az egyes befektetési eszközök kereskedési könyvbe
történő besorolásakor a számviteli politikájában meghatározottakkal összhangban köteles
eljárni.”
(7)	A Tpt. 173. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A befektetési vállalkozásnak és a hitelintézetnek olyan információs, nyilvántartási és
értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a kereskedési könyvben
nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész
megállapítását.”
(8)	A Tpt. 173. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A befektetési vállalkozásnak és a hitelintézetnek az általa vállalt különböző típusú
kockázatokra nézve megfelelő kockázatkezelési eljárással kell rendelkeznie, amely meghatározza
a kockázatok vállalásának felelősségi kereteit, a vállalható kockázatok maximális mértékeit, a
kockázatok ellenőrzését és a lehetséges veszteségek minimalizálását.
(9)	A Tpt. 173. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kockázatkezelési eljárások elveit, legfontosabb elemeit a befektetési vállalkozás és a
hitelintézet igazgatósága hagyja jóvá.”
(10)	A Tpt. 173. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak és
kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét - e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani.”
28. §
A Tpt. 175. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a
befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor
biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a)	a 90. § (3) bekezdésében meghatározott összeg, vagy
b)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet alapján meghatározott,
ba)	a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások pozíciókockázattal,
az elszámolási és partnerkockázattal, valamint a nagykockázatvállalással kapcsolatos
tőkekövetelmény,
16
bb)	a tevékenység egészében meglévő hitelkockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény,
bc)	a tevékenység egészében meglévő működési kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény, és
bd)	a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázattal és árukockázattal
kapcsolatos tőkekövetelmény
összege
alá.”
(2)	A Tpt. 175. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a) és b)
pontja alapján meghatározott legmagasabb összeget.”
(3)	A Tpt. 175. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és
mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére - e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendelet szerint meghatározott - tőkekövetelménnyel kell rendelkeznie.”
(4)	A Tpt. 175. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően a Felügyelet a 395/A. § szerinti felügyeleti
felülvizsgálat keretében a befektetési vállalkozás számára a 400. § (1) bekezdésy) pontja alapján
többlet-tőkekövetelményt írhat elő.”
(5)	A Tpt. 175. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a szavatoló tőke az (1) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben foglalt
tőkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, a Hpt. 5. számú mellékletének 19.
pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetésről
értesíteni kell a Felügyeletet.”
29.	§
A Tpt. 177. §-át követően a következő 177/A. §-sal egészül ki:
„177/A. § (1) A befektetési vállalkozásnak megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és
eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy felmerülő kockázatainak fedezetéhez
szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.
(2)	A befektetési vállalkozásnak legalább évente felül kell vizsgálnia az (1) bekezdés szerinti
stratégiáját és eljárását, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével,
nagyságrendjével és összetettségével.
(3)	A tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat, a tagállami pénzügyi holding társaság
anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding
társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak a 181/A. § (2) bekezdésében
meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.
(4)	Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen
befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban
székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban,
befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és
(2)	bekezdésben rögzített követelményeknek a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott
vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.”
17
30.	§
A Tpt. 178. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben meghatározott esetben.”
31.	§
A Tpt. 178. §-t követően a következő címmel és 178/A. §-sal egészül ki:
„Nyilvánosságra hozatal
178/A. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott
információkat
a)	a befektetési vállalkozás, ha
aa)	nem anyavállalat,
ab)	nem leányvállalat, vagy
ac)	nem tartozik az összevont alapú felügyelet alá, akkor
egyedi alapon,
b)	az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság
anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a
181/A. § (2) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás,
befektetési alapkezelő és járulékos vállalkozás vonatkozásában összevont alapon
hozza nyilvánosságra.
(2)	A nyilvánosságra hozatal helye:
a)	az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás honlapja, vagy
b)	a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást jogszabályban meghatározott
közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás a nyilvánosságra hozott információt a
nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek, amelyet a Felügyelet a
honlapján megjelentethet.”
32.	§
A Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési
vállalkozásra, és
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési
vállalkozására, befektetési alapkezelőre és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző
befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
b)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére,
pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelőre és járulékos
vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”
18
33.	§
(1)	A Tpt. 181/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak és a 181/A. § (2)
bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont alapon
számított, a 175. § (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt elérő, összevont
alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának
módját külön jogszabály határozza meg.”
(2)	A Tpt. 181/D. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén
adhat:]
„d) olyan nem harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás,
befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás esetén, amelyben a (4)
bekezdés szerinti
da)	befektetési vállalkozás ellenőrző befolyással, vagy
db)	pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal
rendelkezik.”
34.	§
(1)	A Tpt. 181/J. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más tagállambeli befektetési
vállalkozás
a)	ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a
tagállamban található, amelyben a pénzügyi holding társaság székhelye, vagy
b)	több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző
tagállamban található, és ezen tagállamok mindegyikében engedélyeztek befektetési vállalkozás
leányvállalatot,
az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (beleértve a pénzügyi holding társaság
székhelye szerinti tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt.
Megállapodás hiányában az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel
rendelkező befektetési vállalkozás, egyezőség esetén a korábban engedélyezett befektetési
vállalkozás felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.”
(2)	A Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5)	A (2)-(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő
megállapodások alapján eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás megkötése előtt a
pénzügyi holding társaság véleményét is ki kell kérni.”
(3)	A Tpt. 181/J. §-a a következő (11)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű
pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyeletét, akkor a (7)-(9) bekezdésben
rögzítetteken kívül az illetékes felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése
a)	kiterjed az ellenőrzési, a felügyeleti felülvizsgálati feladatok összehangolására,
b)	keretében biztosítja a felügyeleti feladatok ellátásához szükséges információáramlást.
19
(12)	A Felügyelet minden olyan információt megad a tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak,
amely
1.	az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi szerkezetének
feltárását, valamint a befektetési vállalkozás illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását
szolgálja,
2.	az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozástól származó információk
gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,
3.	olyan az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi
vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő
válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,
4.	a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a
működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának
korlátozására vonatkozik, és
5.	befolyásolja a másik tagállam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó befektetési
vállalkozás prudenciális helyzetét.
(13)	A Felügyelet kérelemre a (12) bekezdésben rögzítetteken kívül minden olyan információt
megad a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, amelyet ezen hatóság felügyeleti
feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.
(14)	Ha a Felügyelet egy másik tagállamban székhellyel rendelkező EU-szintű befektetési
vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát
felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű befektetési vállalkozás
anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már
rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.
(15)	Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer
stabilitását azon tagállamok bármelyikében,
a)	amelyben az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek,
befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak vagy
b)	amelyben az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő
társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
az adott tagállamban székhelye van, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az
érintett tagállam központi kormányát, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”
35.	§
A Tpt. 181/L. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ezen fejezet alkalmazásában
a)	a hitelintézet tőkekövetelménye
aa)	a Hpt. 76. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelménynek és
ab)	a Hpt. 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értéke tőkekövetelményének,
összege;
b)	a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a 175. § (1), (2) és (5) bekezdésében
meghatározott tőkeszükséglet;
20
c)	a biztosító tőkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális
szavatoló tőke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tőke közül a
magasabb érték;
d)	harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye szerinti
ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.”
36.	§
A Tpt. 201. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Bennfentes személy
a)	a kibocsátó, a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja;
b)	az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek
ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt
százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati
joggal rendelkezik;
c)	a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett
részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, és
ügyvezetője;
d)	a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében
közreműködő bármely szervezet, illetve ennek érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője,
felügyelő bizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a
forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan
bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;
e)	a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen,
illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes és jogi személy;
f)	a kibocsátó számlavezető hitelintézete, illetve ennek vezető tisztségviselője, felügyelő
bizottsági tagja és érdemi ügyintézője;
g)	aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy
szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására;
h)	aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte;
i)	az a)-h) pontban felsorolt természetes személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg
közeli hozzátartozója;
j) az olyan gazdasági társaság, illetve a nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban
megjelölt bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.”
37.	§
A Tpt. 201/A. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem köthet ügyletet]
„a) a kibocsátó, a kibocsátónál vezető állású személy
21
aa)	a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló legalább a gyorsjelentések tartalmával
megegyező kivonatának a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen történő közzétételéig
terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);
ab)	ha a kibocsátó féléves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét megelőző harminc
napon belül;
ac)	ha a kibocsátó negyedéves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét megelőző tizenöt
napon belül;
ad)	a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek körébe tartozó szerződéskötés közzétételét
megelőző három napon belül
a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra;”
38.	§
A Tpt. 240. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan
alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén
rendelkezik a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában, illetőleg a 229. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott tevékenységre vonatkozó engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező
társaság esetén rendelkezik az Európai Unió vagy az OECD tagállamának hasonló tevékenység
feljogosítására vonatkozó engedélyével.”
39.	§
(1)	A Tpt. 241. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet. A
hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.”
(2)	A Tpt. 241. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a befektetési alap nevében eljáró befektetési
alapkezelő köteles
a)	bankgaranciával biztosítani (tőke-, illetve hozamgarancia), vagy
b)	a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre
vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a befektető részletes tájékoztatása mellett (tőke-,
illetve hozamvédelem).”
40.	§
A Tpt. 245. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Egy alapkezelő által létrehozott több, azonos fajtájú [243. § (1) bekezdés b) pont], s - az
értékpapíralapok esetében - az értékpapíralapokon belül az alapok ugyanazon válfajába [253. §
(3)	bekezdés] tartozó, nyilvános alapok esetében, amennyiben az alapok letétkezelője,
forgalmazója azonos, a forgalomba hozatal és a forgalmazás módja, a befektetési jegyekhez
fűződő jogok megegyeznek, az alapok egyazon alapsorozatba tartoznak. Alapsorozatba tartozó
alapok esetében az alapkezelő kérheti, hogy ezen alapok nyilvános tájékoztatójának, kezelési
szabályzatának és rövidített tájékoztatójának jóváhagyására, a nyilvános forgalomba hozatal
engedélyezésére irányuló felügyeleti eljárás során a Felügyelet a 389. § (4) bekezdésében
22
foglaltak alkalmazásával járjon el. Ezen kérelmet az alapkezelő alapsorozat indításakor, azaz az
alapsorozatba tartozó első alap nyilvános forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló
kérelemben terjesztheti elő, megjelölve az alapsorozatba tartozó alapok tervezett létrehozásával
kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat, terveket.”
41.	§
(1)	A Tpt. 247. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A befektetési alapba befektető, a származtatott ügyletekbe fektető, továbbá a tőkegaranciát
vagy tőkevédelmet kínáló nyilvános, nyílt végű alap és a zártkörű, nyílt végű alap esetében a
befektetési jegyre vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás
értéknapja közti időköz legfeljebb harmincegy nap lehet. Ezen alapok tekintetében az alap
kezelési szabályzata rendelkezhet akként, hogy egy meghatározott időszakon, de legfeljebb egy
naptári hónapon belül felvett vételi vagy visszaváltási megbízások az időszak egy, előre
meghatározott napjával - mint értéknappal - kerüljenek elszámolásra. Eltérő meghatározás
hiányában az elszámolás értéknapja az időszak utolsó forgalmazási napja.
(2)	A Tpt. 247. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (5)-(6) bekezdés
számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
„(5) Ha a befektetési alapba befektető alap az eszközeinek több mint huszonöt százalékát
ugyanazon alapba fekteti, választhatja azt, hogy a forgalmazási szabályai egyezzenek meg a
portfoliójában több mint huszonöt százalékot képviselő alap forgalmazási szabályaival, amely
esetben a visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz harmincegy
napot meghaladó időtartam is lehet.”
42.	§
A Tpt. a 257. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanokat a (2) és (5) bekezdésben
meghatározott rendelkezésre álló időtartam alatt nem sikerül legalább az ingatlanértékelő
szervezet által meghatározott értéken értékesíteni, akkor az ingatlanokat nyilvános árverésen kell
értékesíteni. Az árverési felhívást az alap hivatalos közzétételi helyein az árverés időpontját
legalább harminc nappal megelőzően meg kell jelentetni.”
43.	§
A Tpt. 266. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához
szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának
rendszerességéhez igazodva megküldeni a letétkezelőnek.
(8)	A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó
eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba
bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás
nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen
nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.
(9)	Ha hibás nettó eszközértéken befektetési jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes
nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb
harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha
23
a)	a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási
ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított
forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg
-	a kezelési szabályzatban megállapított értéket;
b)	a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó
elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az ezer forintot, illetve
-	ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban
megállapított összeget; vagy
c)	az alapkezelő a kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy a nettó eszközérték
számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási
árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő
visszatérítési kötelezettségtől eltekint. ”
44.	§
A Tpt. a 266. §-t követően a következő 266/A. §-sal egészül ki:
„266/A. § (1) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres
megállapításával, legfeljebb ötéves időtartamra ingatlanértékelő természetes személyt, illetve
ingatlanértékelő szervezetet - egyidejűleg megnevezve az alkalmazásában álló, az értékelést
ténylegesen végző természetes személyt - bíz meg. A megbízás érvényességéhez a letétkezelő
Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2)	Az ingatlanértékelést végző természetes személynek és szervezetnek az általa végzett
tevékenység felelősségbiztosítására mindenkor legalább káreseményenként 250 millió forint,
illetve évente együttesen legalább 375 millió forint összegű felelősségbiztosítással vagy 375
millió forint vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. A Felügyelet jóváhagyásának feltétele, hogy
az ingatlanértékelő természetes személy, ingatlanértékelő szervezet igazolja a
felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
(3)	Az ingatlanértékelést végző természetes személy és szervezet felelősségbiztosítási
szerződésének minimális tartalmi követelményeit a kormány rendeletben állapítja meg.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti megbízás alapján az ingatlanértékelést végző természetes személy az
lehet, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	felsőfokú végzettségű,
c)	legalább két év ingatlanvagyon-értékelői, illetőleg ingatlanközvetítői szakmai gyakorlattal
rendelkezik,
d)	szerepel a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. §-ának (4) bekezdése szerinti
nyilvántartásban,
e)	nem rendelkezik az alapkezelőben e törvény szerinti befolyásoló részesedéssel, és
f)	az alapkezelővel szemben nincs tartozása.
(5)	Az ingatlanértékelést végző természetes személy az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban
egyidejűleg legfeljebb öt befektetési alapnál láthat el ingatlanértékelői feladatot.”
24
45. §
A Tpt. a 266/A. §-t követően a következő 266/B. §-sal egészül ki:
„266/B. § (1) Az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékelése
a)	piaci összehasonlításon alapuló módszerrel,
b)	hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy
c)	újraelőállítási költségen alapuló módszerrel
történhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a
továbbiakban minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében
elvégezni.
(2)	Ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott
értékelési módszer a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és
egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez, az adott ingatlan
esetében az értékelési módszert meg kell változtatni, és az indokokat az értékelési
szakvéleményben részletesen be kell mutatni.”
46.	§
A Tpt. a 266/B. §-t követően a következő 266/C. §-sal egészül ki:
„266/C. § (1) A 266/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanértékelő határozza meg
a)	az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget,
b)	az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget,
c)	az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékét, valamint
d)	az építés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesülését,
e)	ingatlan tulajdonának kölcsönös átruházása esetén (csere)
ea)	az ingatlanalap által tulajdonba adott ingatlan beszámítási értékének legalacsonyabb
összegét,
eb)	az ingatlanalap által megszerzett ingatlan beszámítási értékének legmagasabb összegét.
(2)	Az ingatlanértékelő háromhavonta megállapítja az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok
értékét, havonta pedig az építés alatt álló ingatlanok értékét.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakról
a)	építés alatt álló ingatlan esetében legalább félévente,
b)	egyéb ingatlan esetében legalább évente
a (4) bekezdés szerinti szakvéleményt készít.
(4)	Az ingatlanértékelő az ingatlan értékelése során, szakvéleményében
a)	ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha
valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz
nem fér hozzá,
b)	részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett
számításokat,
25
c)	ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be
nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági
környezetét, valamint - adatokkal alátámasztva - az ingatlanpiaci körülményeket,
d)	ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit, és
e)	mellékletként becsatolja az ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, az
ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelő másolatát,
mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének
megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembe vételre
kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e.
(5)	A (3) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti időben készülő
ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készíthet,
melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi
szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon
hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.”
47.	§
A Tpt. a 266/C. §-t követően a következő 266/D. §-sal egészül ki:
„266/D. § Az alapkezelő haladéktalanul tájékoztatja az ingatlanértékelőt minden olyan
változásról, amely az alap tulajdonában lévő vagy az építés alatt álló ingatlanok értékét
befolyásolhatja.”
48.	§
(1)	A Tpt. 268. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és
egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg a befektetési alap saját tőkéjének húsz
százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a
nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.”
(2)	A Tpt. 268. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az
Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi
intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.”
(3)	A Tpt. 268. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok és
a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatú hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok saját tőkére vetített összértéke - a 285/A. § (8) bekezdésében meghatározott
kivétellel - nem haladhatja meg a befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát.”
49.	§
(1)	A Tpt. 276. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett
értékpapíroknak, illetve a 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített
26
összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „b” sorában az alap fajtája szerint
meghatározott értéket, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott
állampapírokat, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírokat, a (8) bekezdésben meghatározott kötvényeket és a (2) bekezdésben foglalt
esetet.”
(2)	A Tpt. 276. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok, a nemzetközi
pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a (8) bekezdésben
meghatározott kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más
szabályozott piacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját
tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „a” sorában az
alap fajtája szerint meghatározott értéket. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a
tőzsdén jegyzett vagy szabályozott piacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári
negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.”
(3)	A Tpt. 276. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és a nemzetközi
pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivételével az egy
kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon nem jegyzett értékpapíroknak
és egyéb pénzpiaci eszközöknek az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a
20. számú melléklet táblázata „c” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(4)	A Tpt. 276. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatba tartozó
állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatba tartozó
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20.
számú melléklet táblázata „g” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.”
50. §
(1)	A Tpt. 278. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap esetén a 273. § (1) bekezdése szerinti
nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított
korlátok egyikét sem:
a)	a származtatott ügyletek nettó pozícióit a 3. számú mellékletben meghatározott szorzóval
korrigált értéken figyelembe véve az alap saját tőkéjének kétszeresét,
b)	a származtatott ügyletek nettó pozícióit a 3. számú melléklet szerinti korrekció nélkül számított
értéken figyelembe véve az alap saját tőkéjének nyolcszorosát.”
(2)	A Tpt. 278. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap esetén az értékelési árak változása
vagy a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfólióelem aránya
jelentősen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi előírást, az alapkezelő köteles
három napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem
arányát.”
27
51. §
(1)	A Tpt. 280. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanalap portfoliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet,
az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi
intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, illetve más alapkezelő által
kezelt, ingatlanokba fektető kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési
értékpapírt - beleértve ezen értékpapírok repo ügylettel történő vásárlását is -, valamint
devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez
kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és
kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. Az
ingatlanalap portfóliójában lévő kollektív befektetési értékpapírok aránya nem haladhatja meg az
ingatlanalap saját tőkéjének húsz százalékát.”
(2)	A Tpt. 280. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvános, nyílt végű ingatlanalap saját tőkéjének legalább tizenöt százalékát likvid
eszközökben kell tartani.”
52.	§
A Tpt. a 280. §-t követően a következő 280/A. §-sal egészül ki:
„280/A. § (1) Ingatlanalap kizárólag az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése)
körében köthet adásvételi, csere, valamint más, adásvételre irányuló, azzal vegyes szerződéseket,
így különösen a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített szerződéseket, illetve időpont
vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket.
(2)	Az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések
érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a
befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során az
alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.”
53.	§
(1)	A Tpt. 288. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó köteles gondoskodni a forgalmazás
feltételeinek folyamatos biztosításáról, illetőleg arról, hogy a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a
rendszeres és rendkívüli jelentés a Felügyelet által elfogadott nyelven a befektetők rendelkezésére
álljon. A kibocsátó a forgalmazás feltételeiről köteles hirdetményben tájékoztatni a
magyarországi befektetőket, továbbá a forgalmazás feltételeinek biztosítását a Felügyeletnek is
köteles igazolni.”
(2)	A Tpt. 288. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (4) bekezdés
számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Amennyiben a Felügyelet a (3) bekezdés szerint rendelkezésére álló két hónapos időszak
lejártát megelőzően határozatban megállapítja a forgalmazás feltételeinek meglétét, a kérelmező a
megfelelőségről szóló határozat közlését követően akkor is elkezdheti az általa kibocsátott
kollektív befektetési értékpapír forgalmazását, ha a (3) bekezdésben foglalt két hónapos időszak
még nem járt le.”
28
54. §
A Tpt. a 289. §-t követően a következő 289/A. §-sal egészül ki:
„289/A. § A nyilvános ingatlanalap alapkezelője éves és féléves jelentésében a 289. § (1)-(2)
bekezdéseiben foglaltakon túl a 24. számú mellékletben meghatározott információkat teszi
közzé.”
55.	§
A Tpt. 290. §-ának (1) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
[Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek
megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a
befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:]
„p) a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályok azon változásait, amelyek a
247. § (4) bekezdése szerinti időtartam növekedésével járnak, a változás hatálybalépését
megelőzően legalább 30 nappal.”
56.	§
(1)	A Tpt. 296/B. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Kockázati tőkealap-kezelő, illetőleg kockázati tőkealap nem szerezhet részesedést olyan
vállalkozásban, amelyben a kockázati tőkealap alapkezelője
a)	vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, könyvvizsgálójának;”
[részesedése van.]
(2)	A Tpt. 296/B. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kockázati tőkealap-kezelő nem adhat a kockázati tőkealap vagyonértékelésére megbízást olyan
vagyonértékelő szervezetnek,]
„b) amelyben a kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy, illetve vele közös
háztartásban élő közeli hozzátartozója; illetőleg”
[közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik.]
57.	§
A Tpt. 296/F. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelő egymástól elkülönítetten több kockázati tőkealapot is
létrehozhat és kezelhet.”
58.	§
(1)	A Tpt. 296/G. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kockázati tőkealap kizárólag határozott futamidőre, vissza nem váltható kockázati tőkealap-
jegyek zártkörű forgalomba hozatalával hozható létre.”
(2)	A Tpt. 296/G. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
29
„(5) A kockázati tőkealap futamideje alatt a kockázati tőkealap jegyzett tőkéje felemelhető és
leszállítható, azonban a jegyzett tőke ebben az esetben sem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió
forintnál. A kockázati tőkealap futamideje alatt a befektető nem válthatja vissza a kockázati
tőkalap-j egyet, azonban a kezelési szabályzatban meghatározott esetekben az alapkezelő
határozhat az alap jegyzett tőkéjének kockázati tőkealap-jegyek, vagy ideiglenes kockázati
tőkealap-jegyek bevonásával történő csökkentéséről. A kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének
leszállításakor az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosokkal való elszámolás módját a
kezelési szabályzat határozza meg.”
(3)	A Tpt. 296/G. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének legalább tíz százalékát, de legkevesebb
kettőszázötvenmillió forintot a kockázati tőkealap-jegyek jegyzésekor be kell fizetni. A
fennmaradó összeget a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek
szerint, de legkésőbb az alapítást követő hat éven belül kell befizetni.”
(4)	A Tpt. 296/G. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kockázati tőkealap a nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül intézkedik a
kockázati tőkealap nyilvántartásba vételét megelőzően jegyzett kockázati tőkealap-jegyekre
teljesített vagyoni hozzájárulás kezelési szabályzatban meghatározott részének - de legalább a (4)
bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőke összegének - megfelelő névértékű kockázati tőkealap-
jegyek haladéktalan előállításáról. A (4) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőkén felül
teljesített vagyoni hozzájárulásról a kockázati tőkealap a kezelési szabályzat szerint kockázati
tőkealap-jegyet, vagy ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet bocsát ki.”
(5)	A Tpt. 296/G. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy értékpapír, amelyre a kockázati tőkealap-jegyre
vonatkozó előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyen fel kell
tüntetni a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét. A vagyoni hozzájárulás hiánytalan teljesítését
követően a kockázati tőkealap-kezelő az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet a kezelési
szabályzatban meghatározottak szerint érvénytelenné nyilvánítja és helyette kockázati tőkealap-
jegyet bocsát ki.”
(6)	A Tpt. 296/G. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni
hozzájárulását a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem
teljesíti, a kockázati tőkealap-kezelő harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A
felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása az ideiglenes kockázati tőkealap-
jegyhez fűződő jogok megszűnését eredményezi.”
(7)	A Tpt. 296/G. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (10) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén az
ideiglenes kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok a határidő lejártát követő napon megszűnnek,
amelyről a kockázati tőkealap-kezelő a tagot írásban értesíti.”
(8)	A Tpt. 296/G. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (10) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követően
a kockázati tőkealap-kezelő - a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint - elszámol az
ideiglenes kockázati tőkealap-jegy korábbi tulajdonosával.”
30
59.	§
(1)	A Tpt. 296/J. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kockázati tőkealap-jegy kötelező tartalmi kellékei:]
„b) a kockázati tőkealap futamideje;”
(2)	A Tpt. 296/J. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kockázati tőkealap-jegyek összevont címletű kockázati tőkealap-jegyként is előállíthatóak,
továbbá a kibocsátást követően - a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére -
összevont címletű tőkealap-jeggyé alakíthatóak át.”
(3)	A Tpt. 296/J. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kockázati tőkealap-kezelő a befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített
vagyoni hozzájárulás összegének megállapítására, a kockázati tőkealap-jegy és ideiglenes
kockázati tőkealap-jegy tulajdonos és a tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegy és ideiglenes
kockázati tőkealap-jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.”
(4)	A Tpt. 296/J. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően a kockázati
tőkealap-jegyre eső vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedő időszakra, a befektető által
jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes kockázati
tőkealap-jegyet bocsát ki. A befektető a vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig a szavazati jogát
a kockázati tőkealap által kibocsátott ideiglenes kockázati tőkealap-jegy alapján gyakorolja.”
(5)	A Tpt. 296/J. §-a (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kockázati tőkealap kezelési szabályzata előírhatja, hogy a kockázati tőkealap-jegy, illetve
az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy átruházásához a kockázati tőkealap-kezelő beleegyezése,
illetőleg a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges.”
60.	§
A Tpt. 296/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kockázati tőkealap Felügyelet által jóváhagyott kezelési szabályzatát legalább a jegyzést,
átvételt megelőző tizenöt nappal a kockázati tőkealap-jegy átvételére szándéknyilatkozatot tett
befektetők részére meg kell küldeni.”
61. §
A Tpt. 296/O. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kockázati tőkealap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a kockázati tőkealap
tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a
befektetőket kockázati tőkealap-jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő kockázati
tőkealap-jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetőkkel történő elszámolás
kibocsátott értékpapír-sorozatonként, a teljesített vagyoni hozzájárulással arányosan történik.”
62. §
(1) A Tpt. 296/Q. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„(1) A kockázati tőkealap vagyona terhére egy vállalkozásban, illetve a vállalkozás által
ellenőrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja
meg a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének húsz százalékát.”
(2)	A Tpt. 296/Q. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött
társaságoknak nyújtott pénzkölcsön együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve
a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a kockázati tőkealap által befektetett tőke
összegének kétszeresét.”
(3)	A Tpt. 296/Q. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más
vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által
ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke együttes összege nem haladhatja meg a
kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.”
(4)	A Tpt. 296/Q. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kockázati tőkealap szabad pénzeszközeit az Európai Unió vagy az OECD tagállama által
kibocsátott állampapírban vagy bankbetétben tarthatja.”
63.	§
A Tpt. 335. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag]
„e) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyagkibocsátási jogokra
vonatkozó ügyletek elszámolása,”
[tevékenységet végezhet.]
64.	§
(1)	A Tpt. 341. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központi értéktárban - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - tulajdoni részesedést
szerezhet:]
„c) tőzsdei tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi tőzsdei tevékenységet végző
szervezetet;”
(2)	A Tpt. 341. §-a (1) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központi értéktárban - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - tulajdoni részesedést
szerezhet:]
„f) elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetet;”
65.	§
A Tpt. 351. §-a (5) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A központi értéktár saját tőkéje részét képező szabad pénzeszközei terhére]
„a) az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt szerezhet;
32
b)	az Európai Unió vagy az OECD tagállamában bejegyzett hitelintézet által kibocsátott
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt szerezhet;
c)	betétet helyezhet el az MNB-nél és az Európai Unió vagy az OECD tagállamában bejegyzett
hitelintézetnél; valamint”
66.	§
A Tpt. 370. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn]
„i) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal”
[szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési
alapkezelőhöz, a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezethez és a központi értéktárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.]
67.	§
A Tpt. 379. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A felügyelet bírságból származó bevétele kizárólag a következő célokra fordítható:]
,f) a békéltető testület tevékenységének támogatására, tagjainak képzésére.”
68.	§
A Tpt. 380. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„380. § (1) A befektetési vállalkozás; az árutőzsdei szolgáltató; a befektetési alap; a befektetési
alapkezelő; a kockázati tőkealap; a kockázati tőkealap-kezelő; a tőzsde, a központi értéktár, a 81.
§ (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, az 5. § (1) bekezdés 103. pont a) alpontja szerinti
ügynöki tevékenységet végző vállalkozás, a 81. § (2) bekezdésének d) és f) pontjában
meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, befektetési szolgáltatónak
nem minősülő gazdasági társaság vagy szövetkezet, az egyéni kereskedő, külföldi székhelyű
befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2)	A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a 381. § (1)-(7)
bekezdése szerint számított változó díj összege.
(3)	Az alapdíj az alapdíj egység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíj
egység ötvenezer forint.
(4)	A szorzószám
a)	befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, árutőzsdei
szolgáltató, tőzsde, központi értéktár esetén: négy,
b)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
befektetési alapkezelő, tőzsde, központi értéktár magyarországi fióktelepe esetén: négy,
c)	a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, az 5. § (1) bekezdés 103. pont a) alpontja
szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás, a 81. § (2) bekezdésének d) és f) pontjában
meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, befektetési szolgáltatónak
33
nem minősülő gazdasági társaság vagy szövetkezet, egyéni kereskedő, külföldi székhelyű
befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy.”
69.	§
A Tpt. 381. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„381. (1) A befektetési vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke
a)	a 175. § (1)-(3) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és
b)	a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem
értve a 88. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
részére történő vagyonkezelési tevékenység és a 88. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott
magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci
értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének
összege.
(2)	A befektetési alap és a kockázati tőkealap által fizetendő változó díj éves mértéke az alap
nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.
(3)	A befektetési alapkezelő által fizetendő változó díj éves mértéke a 81. § (1) bekezdésének c)
pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve a 88. § (1) bekezdés g)
pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési
tevékenység; a 88. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár; a 229. § (1)
bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési alapkezelési tevékenység; a pénzügyi
intézmény és a biztosító részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci
értéken számított portfólió eszközértékének 0,25 ezreléke.
(4)	A központi értéktár és a tőzsde által fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló
szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke.
(5)	Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás
magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke
a)	a befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti
mérlegfőösszeg 0,1 ezrelékének, és
b)	a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem
értve a 88. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
részére történő vagyonkezelési tevékenység és a 88. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott
magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci
értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének
összege.
(6)	Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő
magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a
81.	§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve
a 88. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére
történő vagyonkezelési tevékenység; a 88. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott
magánnyugdíjpénztár; a 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési
alapkezelési tevékenység; a pénzügyi intézmény és a biztosító részére történő vagyonkezelési
tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértékének 0,125 ezreléke.
34
(7)	Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, tőzsde
magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke
az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.”
70.	§
A Tpt. 386. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„386. § A kibocsátó; a nyilvános részvénytársaságban befolyást szerezni kívánó személy;
befektetési vállalkozásban, tőzsdében a Felügyelet engedélyéhez kötött részesedést szerezni
kívánó személy; a befektetési szolgáltató; az árutőzsdei szolgáltató; a befektetési alapkezelő; a
befektetési alap; a kockázati tőkealap-kezelő; a kockázati tőkealap; a termékértékesítő és az
üzletkötő; a tőzsde; az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői
szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet. A fizetendő díjak körét és
mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.”
71.	§
A Tpt. 389. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 245. § (5) bekezdése szerinti alapsorozatba tartozó alapok első alapja esetében a
tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint a
közzétételének engedélyezésére irányuló felügyeleti eljárás időtartama húsz munkanap, az
alapsorozat azt követő, többi alapja esetében tíz munkanap. A tájékoztató, a kezelési szabályzat
és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint közzétételének engedélyezésére irányuló
kérelem esetében a Felügyelet tíz munkanapon belül kérhet hiánypótlást. A határidő
meghosszabbításának a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató
jóváhagyására, valamint közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.”
72.	§
A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„m) a piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó, az elektronikus
hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb
azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás
dátumával kapcsolatos személyes adatot (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási
hely), ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat
megismerése szükséges. Az adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A
jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet nem valószínűsíti, hogy a
tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges vagy az adatkezelés
egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.”
73.	§
A Tpt. a 395. §-t követően a következő címmel és 395/A. §-sal egészül ki:
„Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés
35
395/A. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja a befektetési vállalkozás tőkemegfelelésével összefüggő
szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a befektetési
vállalkozás kockázatait.
(2)	A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci- és működési kockázatokon kívül ki kell
terjednie:
a)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítési
módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stressz-teszt eredményeire,
b)	a 108/A. § (3) bekezdésének g) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,
c)	az elismert hitelezésikockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos - a 108/A. §
(3)	bekezdésének f) pontja szerinti - kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok
megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,
d)	a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke
megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, beleértve az átadott kockázat
mértékét is,
e)	a befektetési vállalkozás likviditási kockázatainak mértékére és kezelésére,
f)	a diverzifikáció hatására és ennek a kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,
g)	a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által
végrehajtott stressz-teszt eredményekre,
h)	az országkockázatból származó pótlólagos tőkekövetelményre,
i)	egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy - általa
megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló
tőkére.
(3)	A felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a befektetési
vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások, módszerek és a befektetési
vállalkozás szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
(4)	A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető befektetési
vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott értékelési
módszerek és ellenőrzési eljárások normális piaci körülmények között lehetővé teszik-e a
pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli lezárását vagy fedezését.
(5)	A felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési
vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, mértéke és összetettsége alapján
arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente
egyszer el kell végezni.
(6)	A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a
nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázatára is.”
74.	§
A Tpt. a 399. §-t követően a következő 399/A. §-sal egészül ki:
„399/A. § Ha a Felügyelet a 395/A. § (2) bekezdés i) pontja szerinti felügyeleti felülvizsgálat és
értékelés során azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás üzleti értéke (eszköz-, idegen
forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke
több mint húsz százalékával csökkenne, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.”
36
75. §
(1)	A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és
alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a rendszeres és
rendkívüli tájékoztatásra, a befektetési szolgáltatási tevékenységre, az árutőzsdei szolgáltatási
tevékenységre, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tőzsdei
tevékenységre, az elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenységre, valamint a
nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban,
szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti,
illetőleg - ha szükséges - a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;”
(2)	A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő x)-y) pontokkal egészül ki:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„x) kötelezheti a befektetési vállalkozást az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a
belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és
módszerek megerősítésére;
y) kötelezheti a befektetési vállalkozást a 175. § (5) bekezdése szerinti többlet-tőkekövetelmény
elérésére azzal, hogy a befektetési vállalkozás többlet-tőkekövetelménye nem haladhatja meg a
175. § (2) bekezdése szerinti érték kétszeresét.”
76.	§
A Tpt. 402. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra
vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát
nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának
törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti
biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és
a Felügyelet által a befektetési vállalkozással, az árutőzsdei szolgáltatóval, a befektetési
alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettel, illetőleg a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati
eljárásban a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelőt, a
kockázati tőkealap-kezelőt, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a
központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.”
77.	§
(1)	A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„a) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási,
árutőzsdei szolgáltatási és befektetési alapkezelési és kockázati tőkealap-kezelési tevékenység
esetén 2 000 000 - 20 000 000 forint;”
(2)	A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
37
[A bírság összege:]
„d) bennfentes kereskedelem, illetőleg piacbefolyásolás esetén 2 000 000 - 100 000 000 forint;”
(3)	A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„n) engedély nélkül végzett tőzsdei tevékenység, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári
tevékenység esetén 2 000 000 - 20 000 000 forint;”
(4)	A Tpt. 406. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2)-(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a
befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható
bírság összege 500 000-20 000 000 forint.”
(5)	A Tpt. 406. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kiszabható bírság felső határa a
a)	(2) bekezdés a) és n) pontjától eltérően az elért bevétel 200 %-a,
b)	(2) bekezdés d) pontjától és a (4) bekezdéstől eltérően az elért bevétel 400 %-a,
ha bevétel megállapítható.”
78.	§
A Tpt. 451. §-ának (1) bekezdése a következő o)-q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„o) a hitelkockázat, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat
kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat;
p) a befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére vonatkozó
részletes szabályokat;
q) az ingatlanértékelést végző természetes személy és szervezet felelősségbiztosítási
szerződésének minimális tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.”
79.	§
(1)	A Tpt. az e törvény 1. mellékletében szereplő 3. számú melléklettel egészül ki.
(2)	A Tpt. 9. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(3)	A Tpt. 16. számú melléklete I. 6. pontjánakf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési alap részletes befektetési politikája, azon belül különösen:]
„f) ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva,
akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása,”
(4)	A Tpt. 16. számú mellékletének I. 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja,
gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt
szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályait.”
(5)	A Tpt. 16. számú mellékletének I. 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
38
„22. A származtatott termékekbe befektető befektetési alap tájékoztatója, rövidített tájékoztatója,
illetve kezelési szabályzata előlapján, figyelemkeltésre alkalmas módon fel kell hívni a
befektetők figyelmét az alap szokásostól eltérő kockázati szintjére, külön megjelölve az alap által
a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az alap saját tőkéje
hányadosának megengedett legnagyobb mértékét.”
(6)	A Tpt. 21. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:]
„4. a befektetési eszköz-, illetve ingatlanállomány összetétele fajtánként, típusonként, illetve a
befektetési politikában meghatározott kategóriák, illetve az ingatlanállomány esetében a 23.
számú melléklet szerint részletezve az időszak elején és végén;”
(7)	A Tpt. 21. számú melléklete a következő új 8. ponttal egészül ki, és a melléklet eredeti 8-12.
pontjainak számozása 9-13. pontra változik:
[Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:]
„8. a tájékoztatási időszakban az alap és referenciahozamának hozamadatai öt évre visszamenően
(rövidebb eltelt időszak esetén az alap indulásától), naptári éveknek megfelelő bontásban, a 15.
számú mellékletben foglaltak alkalmazásával;”
(8)	A Tpt. az e törvény 3. mellékletében szereplő 23. számú melléklettel egészül ki.
(9)	A Tpt. az e törvény 4. mellékletében szereplő 24. számú melléklettel egészül ki.
(10)	A Tpt. 25. számú melléklete az e törvény 5. mellékletében foglaltakkal egészül ki.
(11)	A Tpt. 26. számú melléklete helyébe e törvény 6. melléklete lép.
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatálybalépés
80.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 68. és 69. §-a 2007. október 1-jén lép hatályba.
(3)	2007. július 1-jén
a)	a Tpt. 87. §-ának (9) bekezdésében, 99. §-a (2) bekezdésének h) pontjában, és 395. §-ának (5)
bekezdésében az ,,ÁKKRt.” szövegrész helyébe az ,,ÁKKZrt.” szövegrész lép,
b)	a Tpt. 11. számú melléklete 5. pontjában az „Államadósság Kezelő Központnál” szövegrész
helyébe „ÁKKZrt.-nél” szövegrész lép.
(4)	2007. július 1-jén hatályát veszti:
a)	a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 115. pontja, 14. §-ának (4) bekezdése, 49. §-át megelőző cím,
100. §-ának (2) bekezdése, 203. §-ának (6) bekezdése, 266. §-ának (10)-(12) bekezdése, 379. §-
ának (1) bekezdése, 402. §-ának (5) bekezdése, 434. §-ának (2) és (6) bekezdése, 437. §-ának
(14)-(15) bekezdése, 451. §-a (2) bekezdésének h) pontja;
b)	az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény
73. §-a, 133. §-ának (1)-(3) bekezdése, 161. §-a, 168. §-a;
39
c)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény 15. §-a,
39. §-a;
d)	a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról
szóló 2004. évi XXII. törvény 10. §-a;
e)	a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi
XLVIII. törvény 36. §-ának (1) és (2) bekezdése, 42. §-a, 53-57. §-ai;
f)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvény 22. §-
a,	113. §-a, 115. §-ának (2) bekezdése, 153. §-ának (1) bekezdése, 155. §-ának (3) bekezdése;
g)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVI. törvény
1.	§-a, 12. §-a, 38. §-a, 82. §-a, 155-156. §-ai;
h)	a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 198. §-ának (2) bekezdésében a
”, dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé ” szövegrész, a 231. § (2)
bekezdésének g) pontjában az ”, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított
részvénnyé” szövegrész.
(5)	2007. október 1-jén hatályát veszti
a)	a Tpt. 382-385. §-ai, 387. §-a;
b)	az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény
203-205. §-ai.
Átmeneti rendelkezések
81. §
(1)	Ha a 2007. július 1-jén működő befektetési vállalkozás a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszer szerint számítja ki a kockázattal
súlyozott kitettség értékét, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a szavatoló tőkéje folyamatosan
elérje vagy meghaladja a (3)-(5) bekezdésben rögzített összeget.
(2)	Ha a 2008. január 1-jén működő befektetési vállalkozás a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott működési kockázat tőkekövetelményét fejlett mérési módszer szerint
számítja ki, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a szavatoló tőkéje folyamatosan elérje vagy
meghaladja a (3)-(5) bekezdésben meghatározott összeget.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének 2007. december 31-ig el
kell érnie vagy meg kell haladnia az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos
szabályok szerinti minimális tőkekövetelmény 95 %-át.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének 2008. december 31-ig el
kell érnie vagy meg kell haladnia az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos
szabályok szerinti minimális tőkekövetelmény 90 %-át.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének 2009. december 31-ig el
kell érnie vagy meg kell haladnia az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos
szabályok szerinti minimális tőkekövetelmény 80 %-át.
(6)	Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában a szavatoló tőke meghatározásához a Hpt. - e törvény
hatálybalépését megelőző napon hatályos - 5. számú melléklete szerint kell eljárni azzal, hogy a
befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló 8/2002. (II. 20) PM
rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.
40
(7)	2007. július 1-jén már működő vagy engedélyezési eljárás alatt álló befektetési vállalkozás a
Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott sztenderd módszer helyett 2008.
január 1-jéig alkalmazhatja a 2007. június 30-án hatályos, a tőkemegfelelési mutató számításáról
szóló 13/2001. (III.9.) PM rendeletben meghatározott kockázati súlyokat azzal, hogy
a)	ahol jogszabály korrigált mérlegfőösszeget említ, azon kockázattal súlyozott kitettség értéket
kell érteni,
b)	a hitelderivatívákhoz 100 %-os ügyletkockázati súlyt kell rendelni.
(8)	A (7) bekezdés szerint eljáró befektetési vállalkozás
a)	2007. december 31-ig alkalmazhatja a Tpt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos
nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseit,
b)	2007. december 31-ig nem köteles megfelelni a befektetési vállalkozások értékelési
folyamatára vonatkozó, a Tpt. - e törvény 29. §-ával beiktatott - 177/A. §-ában foglaltaknak és a
Tpt. - e törvény 31. §-ával beiktatott - 178/A. §-ában rögzített nyilvánosságra hozatali
követelményeknek,
c)	esetén a Felügyelet 2007. december 31-ig nem köteles alkalmazni a Tpt. - e törvény 73. §-ával
beiktatott - 395/A. §-ában foglalt felügyeleti felülvizsgálatra és értékelésre vonatkozó
rendelkezéseket.
(9)	A (7) bekezdés alkalmazása esetén a befektetési vállalkozás a kockázattal súlyozott kitettség
érték kiszámításánál nem alkalmazhat a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott hitelkockázat mérséklést.
82.	§
Az ingatlanalap kezelője a Tpt. - e törvény 44. §-ával beiktatott - 266/A. §-ában foglaltaknak
2007. szeptember 30-ig köteles eleget tenni.
83.	§
(1)	A Tpt. 2007. június 30-án hatályos 384. §-a (3) bekezdésének a központi értéktár felügyeleti
díjfizetésére vonatkozó rendelkezését a 2006. és a 2007. naptári évben nem kell alkalmazni.
(2)	A befektetési vállalkozás; az árutőzsdei szolgáltató; a befektetési alap; a befektetési
alapkezelő; a kockázati tőkealap; a kockázati tőkealap-kezelő; a tőzsde, a központi értéktár, a
81.	§ (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, az 5. § (1) bekezdés 103. pont a) alpontja
szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás, a 81. § (2) bekezdésének d) és f) pontjában
meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, befektetési szolgáltatónak
nem minősülő gazdasági társaság vagy szövetkezet, az egyéni kereskedő, külföldi székhelyű
befektetési vállalkozás magyarországi képviselete által fizetendő 2007. évi felügyeleti díj
összegét az a)-d) pontban meghatározottak szerint kell kiszámítani:
a)	a 2007. évben alapdíjat nem kell fizetni,
b)	a 2007. január 1-től 2007. szeptember 30-ig tartó időszak esetén a 2007. szeptember 30-án
hatályos előírások szerint kell megállapítani a felügyeleti díj összegét a pénz-, tőke- és biztosítási
piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete részére teljesített, 2007. szeptember 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban
szereplő adatok figyelembe vételével,
41
c)	a 2007. október 1-től 2007. december 31-ig tartó időszak esetén a 2007. október 1-jén hatályos
előírások szerint kell megállapítani a változó díj összegét a 2007. évi éves beszámolóban szereplő
adatok és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesített, 2007. szeptember 30-i időpontra
vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok különbözetének figyelembe vételével.
d)	a 2007. évi felügyeleti díj nem lehet több a 2006. évi felügyeleti díj 120 százalékánál.
84.	§
Az e törvénnyel megállapított bírságösszegek kizárólag a 2007. június 30-át követően elkövetett
jogsértő cselekmények tekintetében alkalmazhatók.
85.	§
A 2007. július 1-jén központi értéktári tevékenység és elszámol óházi tevékenység végzésére
jogosító engedéllyel egyaránt rendelkező szervezet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVI. törvény 180. §-ának (8) bekezdésében foglalt
kötelezettség teljesítéséig, de legkésőbb 2008. december 31-ig jogosult tulajdoni részesedést
szerezni törvény által meghatározott szervezett piacot működtető gazdasági társaságban, és
jogosult a következő tevékenységek végzésére:
a)	üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyag kibocsátási jogokra
vonatkozó ügyletek elszámolása,
b)	nemesfém letéti őrzése és letétkezelése.
Módosuló jogszabályok
86.	§
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 312. §-ának (1) bekezdésében a „felelős
vállalatirányítási jelentést ” szövegrész helyébe „felelős társaságirányítási jelentést ”, a 312. §-
ának (2) bekezdésében a „Budapesti Értéktőzsde Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait”
szövegrész helyébe „ Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásait” szövegrész
lép.
87.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVI. törvény
180. §-ának (8) bekezdésében a „2008.” szövegrész helyébe „2009.” szövegrész, a 180. §-ának
(9)	bekezdésében a „2007.” szövegrész helyébe „2008.” szövegrész lép.
88.	§
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).
2.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési
vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).
42
1. melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
módosításáról szóló 2007. évi ... törvényhez
„3. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Származtatott ügyletek nettó pozícióinak a származtatott alap nettó pozíciójának
számításához figyelembe veendő értéke számításához alkalmazott szorzók
A származtatott ügylet alapját képező befektetési eszköz	Szorzószám
a) Deviza	0,50
b) Három évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötvény és/vagy kamatláb pozíció	0,25
c) Három évnél rövidebb és egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötvény és/vagy kamatláb pozíció	0,15
d) Egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű kötvény és/vagy kamatláb pozíció	0,10
e) Az a)-d) pontba nem tartozó egyéb befektetési eszköz	1,00”
43
2. melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
módosításáról szóló 2007. évi ... törvényhez
„9. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A részvénytársaság igazgatóságának a vételi ajánlattal kapcsolatos véleményének kötelező
tartalmi elemei
1.	A részvénytársaság neve, székhelye;
2.	a vételi ajánlat összefoglalása, kitérve a vételi ajánlat alapvető feltételeire (ellenérték, a vételi
ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időszak, fizetés módja);
3.	nyilatkozat arról, hogy a részvénytársaság vezető tisztségviselői betöltenek-e vezető állást,
illetve rendelkeznek-e befolyással az ajánlattevőnél, illetve az ajánlattevőben befolyással
rendelkezőnél, illetve milyen más kapcsolat áll fenn az említettekkel;
4.	a részvénytársaság tulajdonosi struktúrája, a legalább ötszázalékos szavazati joggal rendelkező
személyek felsorolása, a részvényeik darabszáma és a szavazataik számának feltüntetése;
5.	a véleményben ki kell térni arra is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság
munkavállalóit;
6.	a részvénytársaság igazgatóságának javaslata a vételi ajánlat elfogadására, vagy annak
elutasítására a javaslat részletes indokolásával; ha bármely igazgatósági tag véleménye eltér a
javaslattól, vagy tartózkodott a javaslat meghozatala során, akkor ezt a tényt indokolás mellett fel
kell tüntetni;
7.	a társaság igazgatósága által megbízott független pénzügyi tanácsadó megnevezése, illetve a
tanácsadó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely
befolyásolja azon képességét, hogy elfogulatlan jelentést adjon;
8.	a munkavállalók véleménye a vételi ajánlatról.”
44
3. melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
módosításáról szóló 2007. évi ... törvényhez
„23. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
nemzetközi pénzügyi intézménynek minősül:
1.	az Afrikai Fejlesztési Bank,
2.	az Amerika-közi Befektetési Társaság,
3.	az Amerika-közi Fejlesztési Bank,
4.	az Ázsiai Fejlesztési Bank,
5.	az Európai Beruházási Alap,
6.	az Európai Beruházási Bank,
7.	az Európai Közösség,
8.	az Európa Tanács Fejlesztési Bankja,
9.	az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
10.	az Északi Beruházási Bank,
11.	a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank,
12.	a Karibi Fejlesztési Bank,
13.	a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank,
14.	a Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség,
15.	a Nemzetközi Fizetések Bankja,
16.	a Nemzetközi Pénzügyi Társaság,
17.	a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
18.	a Nemzetközi Valutaalap.”
45
4. melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
módosításáról szóló 2007. évi ... törvényhez
„24. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Nyilvános ingatlanalapok éves és féléves jelentésében közzéteendő információk
1.	Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni:
a)	az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák szerinti
besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel éve; tervezett
tartási időtávja. Az előbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként összevontan is
megadhatóak,
b)	telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetőség; szintterületi mutató;
építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közműellátottság; építési engedély
rendelkezésre állása.
2.	Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és
földrajzi szempontú kategóriákba történő besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák
szerinti bontásban megadott összesített értékadatokat kell megadni:
Funkcionális kategóriák		ngatlanérték (Ft)		
	Budapest és környéke	Vidék	Külföld	Összesen
Telek				
Lakóingatlan				
Irodaingatlan				
Kereskedelmi ingatlan				
Logisztikai ingatlan				
Ipari ingatlan				
Vegyes hasznosítású ingatlan				
Fejlesztés alatt álló ingatlan				
Egyéb ingatlan				
Összesen:				
A ’Budapest és környéke’ kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések,
’Vidék’ kategóriába pedig a ’Budapest és környéke’ kategóriába nem sorolható, de belföldön
található települések sorolandók.
Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e
tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezően
publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható,
ebben az esetben funkcionális kategória adatként ez a megjelölés is feltüntethető. Adott
funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti
hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60 %-át adja. Vegyes
hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság
szempontjából.
3.	Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális
kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni:
46
a)	az adott időszakra vonatkozó nettó (ÁFA nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel
csökkentett) bérleti díj bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása,
b)	bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerződésállomány szerinti nettó bérbe adott
terület osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),
c)	ingatlan jövedelmezőség (a fordulónapi hatályos szerződésállományban rögzített nettó
évesített bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti
értékével),
d)	fajlagos bérleti díj bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó
bérbeadható területével),
e)	fajlagos ingatlan értékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értéke
osztva az ingatlanállomány teljes bruttó területével),
f)	ingatlanok adott időszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott időszak
zárónapi és kezdőnapi piaci értékének különbsége csökkentve az időszaki értéknövelő
beruházásokkal, osztva az ingatlanok időszak eleji nettó eszközérték szerinti piaci értékével).
4.	Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan,
összesített adatként kell megadni:
a)	időszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül,
b)	bérleti szerződések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidő,
határozatlan idejű szerződések esetén futamidőként a felmondási periódus hosszát
alkalmazva),
c)	bérlők, vevők száma,
d)	bérleti szerződések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti díj és
üzemeltetési költség összegével),
e)	tőkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó
eszközértékkel).
5.	Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni:
a)	ingatlan értékesítések nyeresége (ingatlan értékesítések nyeresége a nyilvántartási értékhez
képest),
b)	fedezeti ügyletek nyeresége/vesztesége,
c)	kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek,
d)	a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetők által az alapnak fizetett díjak,
e)	ingatlan üzemeltetési költségek,
f)	ingatlan közmű költségek,
g)	ingatlan karbantartási költségek,
h)	ingatlan biztosítási költségek,
i)	ingatlanadók,
j) ingatlan értékbecslési költségek,
k) ingatlanügynöki jutalékok,
l) jogi költségek,
47
m) bankköltség,
n) kamatköltség.”
48
5. melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
módosításáról szóló 2007. évi ... törvényhez
A Tpt. 25. számú melléklete a következő 19. és 20. ponttal egészül ki:
[Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„19. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a
hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).
20.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési
vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).”
49
6. melléklet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
módosításáról szóló 2007. évi ... törvényhez
„26. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatának kötelező tartalmi elemei
1.	Bevezetés
A kockázati tőkebefektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a működési feltételek
ismertetése.
2.	A kockázati tőkealap-kezelőre vonatkozó információk
A kockázati tőkealap-kezelő
a)	cégneve, székhelye;
b)	a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;
c)	a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;
d)	a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;
e)	a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.
3.	A kockázati tőkealapra vonatkozó információk
a)	a kockázati tőkealap neve;
b)	a kockázati tőkealap jegyzett tőkéje, a jegyzett tőke felemelésére és leszállítására
vonatkozó szabályok, az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosokkal való elszámolás
módja;
c)	a kockázati tőkealap-jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a
kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok bemutatása;
d)	a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nem teljesítése esetén
alkalmazandó rendelkezések;
e)	a kockázati tőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége és feltételei és
lehetséges leghosszabb időtartama;
f)	a kockázati tőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és
feltételei, ideértve egyszemélyes társaságba való befektetés, illetve meghatározó vagy
többségi részesedést eredményező befektetés lehetőségét vagy kizárását;
g)	hitelfelvétel lehetőségei, a törvényi korlátok, valamint a kockázati tőkealap-kezelő által
felállított további korlátozások ismertetése;
h)	a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága, kölcsönnyújtás
esetén a törvény által meghatározott korlátozáson túli további korlátozások;
i)	a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a
kockázati tőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó
szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap, ha hozam képződik,
vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a
kifizetés stb.);
50
j) a kockázati tőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és
költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes
tájékoztatás;
k) a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;
l) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;
m) a kockázati tőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;
n) a kockázati tőkealap-kezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke,
számításának módja, a kifizetés feltételei;
o) az alapkezelési szabályzat vagy az e törvény által a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok
jóváhagyásának előírása esetén a jóváhagyás eljárási feltételei; és
p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások.”
51
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslatban szereplő módosításokra
-	az európai tőkemegfelelési szabályok átültetése (ebből a törvényi szintet igénylő
rendelkezések),
-	a korábbi jogharmonizációs célú módosítások - gyakorlati tapasztalatok alapján
szükségessé vált - felülvizsgálata, egyrészt a kibocsátási tájékoztatóval, másrészt a
vállalatfelvásárlással összefüggő szabályok kapcsán,
-	a hazai tőkepiac fejlődésének iránya, az ingatlanalapok egyre nagyobb népszerűsége
kapcsán szükségessé vált a szabályozás felülvizsgálata, és az ügyfelek jobb tájékoztatását,
megalapozottabb döntéshozatalát, a kockázatok csökkentését célzó, vagyis átláthatóbb és
kiegyensúlyozottabb szabályozási környezet kialakítása,
-	a hazai felügyeleti díjfizetési kötelezettség szabályainak egységesítése, a díjfizetés
tevékenységi kockázatokkal való arányossá tétele és mértékének csökkentése
érdekében kerül sor.
A javaslat befektetési vállalkozásokat érintő része alapvetően változtatja meg a befektetési
vállalkozások prudenciális szabályozását és felügyeletét. A hitelezési kockázat esetében - az
intézmény méretétől, tevékenységének összetettségétől, az általa vállalt kockázatok jellegétől
függően - többféle számítási mód alkalmazására ad lehetőséget. Lehetővé válik a
hitelkockázatot csökkentő tényezők figyelembe vétele a tőkekövetelmény számításánál.
A piaci kockázat és tőkekövetelményének számítása alapjaiban nem változik, de számos
ponton módosul. Bevezetésre kerül egy új kockázati típus is, a működési kockázat. Az ezzel
kapcsolatos tőkekövetelmény meghatározása is többféle módszerrel történhet. A különböző
módszerek közül az intézmények választhatnak, de mindig szükséges a felügyeleti hatóság
jóváhagyása a választott módszer alkalmazásához.
Az új rendelkezések a kockázatokhoz jobban igazodó kockázatkezelési módszerek
alkalmazását azáltal ösztönzik, hogy a fejlettebb módszerrel, nagyobb pontossággal elvégzett
számítások esetében a tőkekövetelmény jobban igazodik a tényleges kockázatokhoz, s így a
portfolió összetételétől függően alacsonyabb lehet, mintha egyszerűbb, a kockázatokat
durvábban becslő eljárásokat alkalmazna az intézmény.
A tőkepiaci törvény tekintetében a javaslat néhány pontosító, kiegészítő rendelkezést
tartalmaz, amelyek egyrészt a kibocsátási tájékoztató szabályait pontosítja, ezek között
tisztázva pl. a vételi ajánlat és a hirdetmény tartalmi különbségeit, kiegészíti, pontosítja a
vállalatfelvásárlással kapcsolatos szabályozást pl. az árképzés, vagy egyes különleges
rendelkezések (pl. áttörési szabály alkalmazása) területén. A javaslat az ingatlanalapok
szabályozása terén is tartalmaz kiegészítéseket, amelyek célja, hogy az alapok működésével
összefüggő kockázatok csökkenthetők legyenek, másrészt a befektetők pontosabb képet
kaphassanak a portfolióról és kockázatairól, így megalapozottabb döntéseket hozhassanak.
A pénzügyi szolgáltatási szektor szereplőinek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé
fennálló felügyeleti díjfizetési kötelezettsége esetében a javaslat egységesít, azaz az egyes
piaci szereplők terhei a tevékenységük kockázataival válik arányossá. Ezzel egyidejűleg az
egyes szektorokat érintő terhelés arányosabbá válik, és összességében csökken a difiztetési
kötelezettség mértéke is.
52
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A javaslat a tőkepiacról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatályát
módosítja.
a 2. §-hoz
A javaslat pontosítja, hogy nem a Tpt. 199. §-át, hanem a Tpt. Hatodik részében foglaltakat
nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket deviza-tartalék kezelés, monetáris,
árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt az Állam, az MNB, a
Kincstár és az ÁKK Zrt. esetén vagy a képviseletükben eljáró bármely személy.
a 3. §-hoz
A javaslat pontosítja, illetve kiegészíti az értelmező rendelkezéseket.
a 4. §-hoz
Technikai jellegű módosítás.
az 5. §-hoz
A javaslat pontosítja a tájékoztató és a hirdetmény közzétételére vonatkozó előírásokat,
továbbá biztosítja a 2003/71/EK irányelv 1. cikk (2) bekezdés h) pontjának történő
megfelelést, amely szerint az irányelv nem vonatkozik olyan kibocsátásban érintett
értékpapírokra, ahol a kibocsátás teljes ellenértéke 2 500 000 eurónál kisebb, amely mértéket
12 hónapos időtartam alatt kell számítani.
a 6. §-hoz
A Tpt. 22. § (4) bekezdés f) pontjának módosítása megteremti az összhangot az (1) bekezdés
e)	pontjában foglaltakkal. A Tpt. 22. § (2) és (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy azokban
az esetekben nem kell tájékoztatót közzétenni, ha a Felügyelet a befektetők rendelkezésére
álló dokumentum által tartalmazott információkat a tájékoztatóban foglalt információkkal
egyenértékűnek fogadta el. A Tpt. a Felügyelet döntési jogköre mellett azonban nem határozta
meg azt az eljárást, amelyben ilyen döntést lehet hozni. A 22. § új (7) bekezdéssel történő
kiegészítése az egyértelmű jogalkalmazói gyakorlat kialakítása érdekében szükséges.
a 7. §-hoz
A javaslat pontosítja a hirdetményre vonatkozó felelősségi előírásokat.
a 8. §-hoz
A javaslat a nemzetközi gyakorlatnak és a 2003/71/EK irányelv 19. cikk 3. pontjának
megfelelően pontosítást tartalmaz.
a 9. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás.
a 10. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás, mivel a nemzetközi pénzügyi intézmények a Tpt. 23. számú
mellékletében kerültek felsorolásra.
a 11. §-hoz
A zártkörű forgalomba hozatal esetén nem indokolt a jegyzési időtartam minimális
mértékének jogszabályi meghatározása.
53
a 12. §-hoz
A piaci szereplők részéről felmerült igény szerint a hazai tőkepiac versenyképessége
érdekében szükséges, hogy a gyorsjelentések elkészítésére rendelkezésre álló időtartam a
jelenleg hatályos szabályozás szerinti 45 nap helyett 60 napra emelkedjék.
A módosítás más részekre is kiterjed, amelynek következtében a konszolidált beszámoló
készítésére kötelezett kibocsátók nem csupán közzétételre kötelezettek, hiszen ezentúl a
konszolidált beszámolón alapuló adatokat a közzététellel egyidejűleg kötelesek megküldeni a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is.
a 13. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás, mivel a nemzetközi pénzügyi intézmények a Tpt. 23. számú
mellékletében kerültek felsorolásra.
a 14. §-hoz
Technikai jellegű pontosítást tartalmaz a Javaslat.
a 15. §-hoz
A javaslat pontosítja, hogy a kapcsolt személyek mely időponttól kezdődően nem köthetnek
ügyletet a vételi ajánlattal érintett részvényekre.
a 16. §-hoz
A javaslat pontosítja a nyilvános vételi ajánlat során az ármeghatározás egyes eseteit.
a 17. §-hoz
A javaslat pontosítja a vállalatfelvásárlás esetén a társasági alapszabály egyes részeinek
hatálybalépésével és alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket. A pontosítás lényege, hogy
a megjelölt rendelkezés alkalmazására legalább az alapszabály hatálybalépését 18 hónappal
későbbi időpontban van lehetőség.
a 18. §-hoz
A javaslat helyesbít egy téves hivatkozást.
a 19. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, amely egyértelművé teszi, hogy a céltársaságban történő
kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyásszerzésre a sikeres vételi
ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül kerülhet sor.
a 20. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, amely a hivatkozást helyesbíti.
a 21-22. §-hoz
Az engedélyezési eljárás a számításokra, modellekre és modellek engedélyezésére vonatkozó
új szabályok miatt kiegészül egy felügyeletek közötti egyeztetési kötelezettséggel. A
rendelkezések részletesen szabályozzák az egyes engedélyezési tárgyköröket, az eljárást,
különös tekintettel az adott ügyben érintett egyes európai felügyeleti hatóságok
határozathozatal kapcsán szükséges együttműködésére, a hatáskörök megosztására, valamint a
határozatok közzétételének szabályaira.
a 23. §-hoz
A javaslat pontosítja, hogy a Felügyeletnek mely információkat kell írásban bejelentenie az
Európai Bizottságnak.
54
a 24. §-hoz
A javaslat a 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelv jogharmonizációja érdekében a befektetési
vállalkozások számára meghatározza az új tőkemegfelelési szabályokkal összhangban
alkalmazandó irányítási rendszerrel kapcsolatos követelményeket.
a 25. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján egységesen tőke-, illetve hozamgarantált befektetésnek
minősül mind a bankgaranciával biztosított, mind a befektetési politikával alátámasztott
hozamígéret. A tőke-, illetve hozamgarancia kifejezés azonban a befektetési politikával
alátámasztott hozamígéret esetében félrevezető, tekintettel arra, hogy a garancia jogi
természete, illetve a mindennapi nyelvi használata azt a látszatot keltheti a befektetőkben,
hogy befektetésük minden esetben tőke-, illetve hozamgarantált. A jogi koherencia
megteremtése, illetve a befektetők differenciáltabb tájékoztatása érdekében indokolt a hozam
ígérettel alátámasztott, illetve a hozamgarantált befektetések elnevezésének
megkülönböztetése.
a 26. §-hoz
A javaslat pontosítja, hogy az értékpapír-kölcsönzési tevékenység megkezdésékor csak abban
az esetben szükséges a KHR-hez csatlakozni, ha az értékpapír-köclsönzést nem
referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.
a 27. §-hoz
A javaslat pontosítja a befektetési vállalkozás kereskedési könyv vezetésével összefüggő
előírásokat.
a 28-30. §-hoz
A rendelkezések a befektetési vállalkozás szavatoló tőke szükségletével kapcsolatos
szabályokat módosítják.
a 31. §-hoz
A javaslat a befektetési vállalkozások tőkekövetelményére vonatkozó szabályozás
tekintetében új elemként bevezeti a nyilvánosságra hozatal követelményét. Ennek fő célja,
hogy a befektetési vállalkozások prudens működését a piac fegyelmező ereje is befolyásolja,
megerősítse.
a 32-35. §-hoz
Az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében megkerülhetetlen, hogy az illetékes
felügyeleti hatóságok folyamatosan együttműködjenek, amelynek keretében minden
szükséges információt kicseréljenek. Az együttműködésnek különös jelentősége van az EU-
szintű hitelintézeti anyavállalat, pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyása alatt álló
hitelintézetek összevont felügyelete esetében, mivel ekkor meghatározott engedélyek
megadásánál a fő felelőssége az anyavállalatok illetékes hatóságának van. E rendelkezések
ezért a kockázattal súlyozott kitettség érték belső minősítésen alapuló módszerrel történő
számításának, a saját becslésen alapuló nemteljesítéskori veszteségráta és
hitelegyenértékesítési tényező, a működési kockázat fejlett mérési módszerrel történő
számításának, valamint a származtatott ügyleteknél a belső modell alkalmazásának
engedélyezését az illetékes felügyeleti hatóságok közötti előzetes és folyamatos
együttműködéséhez köti annak érdekében, hogy az engedélyezési határozatot is közösen
hozzák meg.
55
a 36. §-hoz-
A javaslat pontosítja a bennfentes személyekre vonatkozó előírásokat.
a 37. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás.
a 38. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás.
a 39. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján egységesen tőke-, illetve hozamgarantált befektetésnek
minősül mind a bankgaranciával biztosított, mind a befektetési politikával alátámasztott
hozamígéret. A tőke-, illetve hozamgarancia kifejezés azonban a befektetési politikával
alátámasztott hozamígéret esetében félrevezető, tekintettel arra, hogy a garancia jogi
természete, illetve a mindennapi nyelvi használata azt a látszatot keltheti a befektetőkben,
hogy befektetésük minden esetben tőke-, illetve hozamgarantált. A jogi koherencia
megteremtése, illetve a befektetők differenciáltabb tájékoztatása érdekében indokolt a hozam
ígérettel alátámasztott, illetve a hozamgarantált befektetések elnevezésének
megkülönböztetése.
a 40. §-hoz
A javaslat pontosítja a befektetési alap sorozatokra vonatkozó előírásokat.
a 41. §-hoz
A javaslat pontosítja a speciális befektetési alapok forgalmazásával kapcsolatos szabályokat.
a 42. §-hoz
E rendelkezés az ingatlanalapok portfoliójában lévő ingatlanok értékesítési szabályait
pontosítja.
a 43. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy hogyan kell eljárni abban az esetben a nettó eszközérték
kiszámítása hibás.
a 44. §-hoz
A hatályos, ingatlanértékelőre vonatkozó szabályozás kiegészítése, illetve egyes esetekben
szigorítása vált szükségessé. Ennek keretében a rendelkezések egyrészt kiegészültek az
ingatlanértékelést végző természetes személyre vonatkozó követelményekkel. Ezek a
rendelkezések egyúttal szigorítást is jelentenek, miután az alapkezelőnek nem elegendő egy
olyan ingatlanértékelő társasággal megállapodnia, amelynek legalább egy munkatársa
szerepel a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. §-ának (4) bekezdése szerinti
nyilvántartásban, hanem a megbízás a feltételeknek megfelelő személy konkrét
megjelölésével jöhet csak létre.
Kiegészülnek az összeférhetetlenségi, érdekeltségi szabályok is. Egy adott ingatlanértékelő
személy megbízása legfeljebb öt évre szólhat, és egyidejűleg legfeljebb öt ingatlanalapnál
látható el értékelői feladat.
Mind az ingatlanértékeléssel foglalkozó szervezet, mind a természetes személy esetében
meghatározásra kerülnek a jövedelemarányokra vonatkozó korlátozások, elkerülendő, hogy az
56
értékelő és az alap, illetve az alapkezelő között anyagi értelemben vett függőségi viszony
alakuljon ki.
a 45. §-hoz
Az ingatlanértékelésre vonatkozó szabályok kiegészülnek az alkalmazható módszerek
meghatározásával. Az egyes módszerek közötti választás az ingatlanértékelő felelőssége, mint
ahogyan az is, hogy azt következetesen alkalmazza az ingatlanalap portfoliójában lévő
ingatlanok esetén. Ha egy adott ingatlan esetében a korábban választott módszer már nem ad
megfelelően pontos becslést az értékre vonatkozóan (pl. funkcióváltás miatt), úgy az
ingatlanértékelőnek megfelelő részletességgel ismertetnie kell a váltás okait, és meg kell
jelölnie az új módszert, alátámasztva a választás indokául szolgáló tényekkel.
a 46. §-hoz
E rendelkezésekben meghatározásra kerülnek az ingatlanértékelő kötelezettségei, az általa
kiadandó szakvélemény fontosabb tartalmi kellékei és az értékelés gyakorisága. A cél az,
hogy a szakvélemény olyan részletességgel dokumentálja a felhasznált információkat, hogy
abból az értékelés szakszerűsége is megállapítható legyen. A Felügyelet pedig - ha alapos
kételye merül fel ezzel, vagy az értékelő elfogulatlanságával kapcsolatosan - kötelezheti az
alapkezelőt egy másik ingatlanértékelő megbízására.
a 47. §-hoz
Ennek a rendelkezésnek technikai szerepe van. Az alapkezelőre vonatkozó, letétkezelő felé
fennálló kötelezettségeket logikailag is elválasztja az értékelőre vonatkozó kötelezettségektől.
a 48-49. §-hoz
E rendelkezés pontosítja az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott
állampapírokra és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírokra vonatkozó befektetési előírásokat.
az 50. §-hoz
A javaslat módosítja a származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap esetén a származtatott
ügyletek nettó pozíciójának számítására vonatkozó előírásokat.
az 51. §-hoz
E rendelkezés pontosítja az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott
állampapírokra és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírokra vonatkozó befektetési előírásokat az ingatlanalapok esetében.
Meghatározásra kerül továbbá az ingatlanalap vagyonának likvid eszközökben tartandó
részének aránya, ezzel is garantálva az alap fizetőképességének megbízhatóságát.
az 52. §-hoz
E módosítás technikai jelentőségű, az egyes kötelezettségek logikusabb elhatárolását, s így az
egyszerűbb jogalkalmazást szolgálja.
az 53. §-hoz
A Tpt. 287. § (2) bekezdéséhez, valamint a tájékoztatóval (43. §) és tájékoztatással (55. §)
szemben támasztott nyelvi követelmények szabályozásához hasonlóan, azokkal azonos
indokok alapján a költségek és adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt, hogy a
magyar nyelv mellett a Felügyelet által elfogadott más nyelven is rendelkezésre lehessen
bocsátani a dokumentumokat.
57
az 54. §-hoz
Az ingatlanalapok esetében kiegészül az éves és a féléves jelentésben, illetve
portfoliójelentésben közzéteendő információk köre. A cél, hogy a befektetők számára
megfelelő mennyiségű és részletezettségű információ álljon rendelkezésre a megalapozott
döntéshozatalhoz.
az 55. §-hoz
E rendelkezés az alapkezelő kötelezettségeit pontosítja.
az 56. §-hoz
A javaslat módosítja a kockázati tőkealapra és kockázati tőkealap-kezelőre vonatkozó
összeférhetetlenségi szabályokat.
az 57. §-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kockázati tőkealap-kezelő egymástól elkülönítetten több
kockázati tőkealapot is létrehozhat és kezelhet.
az 58-59. §-hoz
A javaslat módosítja a kockázati tőkealap létrehozásakor a jegyzett tőke befizetésére
vonatkozó előírásokat. Bevezeti az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy intézményét és
meghatározza annak előállításával, kezelésével és az elszámolásával kapcsolatos szabályokat.
a 60. §-hoz
A javaslat pontosítja a kockázati tőkealap kezelési szabályzatával összefüggő előírásokat.
a 61. §-hoz
A javaslat pontosítja a kockázati tőkealap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenérték
felhasználásával és a befektetőkkel történő elszámolásával kapcsolatos előírásokat.
a 62. §-hoz
A javaslat pontosítja a kockázati tőkealap befektetési szabályait.
a 63. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi, hogy az elszámolóház üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és
légszennyező anyagkibocsátási jogokra vonatkozó ügyletek elszámolását is végezheti.
a 64. §-hoz
A javaslat pontosítja a központi értéktárban történő tulajdonszerzés szabályait.
a 65. §-hoz
A javaslat pontosítja, hogy a központi értéktár a saját tőkéje részét képező szabad
pénzeszközeit mibe fektetheti.
a 66. §-hoz
Az értékpapírtitok kezelésével kapcsolatos technikai jellegű pontosítás.
a 67. §-hoz
A Javaslat a Felügyelet bírságból származó bevételének a fogyasztói jogok érvényesítése
céljából történő felhasználását is lehetővé teszi. Ezzel mód nyílhat arra, hogy a
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben szabályozott békéltető testületek
58
működését, és ezzel a fogyasztói jogviták bíróságon kívül történő megoldását - a pénzügyi
ágazati jogviták arányára is tekintettel - a Felügyelet hathatósan támogassa.
a 68-69. §-hoz
A rendelkezések célja a felügyeleti díjfizetési kötelezettség oly módon történő átalakítása,
hogy annak alapját az adott piaci szereplő tevékenységének kockázatai képezzék. Ennek
megfelelően kerül átalakításra és egységesítésre a díjfizetés rendszere. A továbbiakban a díj -
a legtöbb piaci szereplő esetében - két részből: egy alapdíjból és egy változó díjból tevődik
össze.
a 70. §-hoz
E rendelkezés az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alanyi körét pontosítja.
a 71. §-hoz
E rendelkezés az egy alapsorozatba tartozó alapok esetében pontosítja (csökkenti) a
tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására vonatkozó
felügyeleti eljárás időtartamát.
a 72. §-hoz
A javaslat pontosítja a Felügyelet adatkezelésére vonatkozó előírásokat.
a 73. §-hoz
E rendelkezés a Felügyelet feladataként külön nevesíti a befektetési vállalkozások felügyeleti
felülvizsgálatát és értékelését, amely elsődlegesen az általuk alkalmazott, a hitelezési, piaci és
működési kockázatok meghatározására vonatkozó szabályzatok, stratégiák, eljárások és
módszerek egészére vonatkozik. A felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést a befektetési
vállalkozások méretének, összetettségének arányában évente legalább egyszer el kell végezni.
A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében a Felügyeletnek azt is vizsgálnia kell, hogy
a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható
kezelését.
a 74. §-hoz
A javaslat a Felügyelet számára intézkedés megtételét írja elő, ha a befektetési vállalkozás
üzleti értéke a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökken a kamatlábak hirtelen és
váratlan változásának eredményeként.
a 75. §-hoz
A javaslat pontosítja, hogy a Felügyelet mely személyekkel, szervezetekkel szemben
alkalmazhat intézkedést, szankciót.
a 76. §-hoz
A javaslat módosítja a felügyeleti biztos kirendelésével kapcsolatos előírásokat és lehetővé
teszi a jogorvoslatot az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja számára a felügyeleti biztost
kirendelő, valamint a Felügyelet által a kirendelés időtartama alatt hozott határozattal
szemben.
a 77. §-hoz
A javaslat módosítja a Felügyelet által kiszabható bírságok összegét.
a 78. §-hoz
E rendelkezés felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a törvény
végrehajtásához szükséges részletes szabályokat.
59
a 79. §-hoz
E rendelkezés a Tpt. mellékletében foglalt előírásokat módosítja, illetve kiegészíti a Tpt. a
jogharmonizációs záradékkal, továbbá a Nyilvános ingatlanalapok éves és féléves
jelentésében közzéteendő információkra vonatkozó előírásokkal.
a 80. §-hoz
Hatályba lépéssel összefüggő rendelkezések.
a 81-85. §-hoz
A végrehajtással kapcsolatos átmeneti szabályokat tartalmazza.
a 86-87. §-hoz
Módosuló jogszabályok.
a 88. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
60