﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2755. számú
törvényjavaslat
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
1999. évi CXXIV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2007. április
2007. évi ... törvény
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV.
törvény módosításáról
1.	§
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 3. §-ának c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet hatásköre kiterjed:]
„c) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáló intézményekről szóló 2005. évi CXI. törvény,
d)	a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005.
évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.),”
[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.]
2. §
A Psztv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtását
a)	a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
közelítéséről szóló - a 90/88/EGK tanácsi irányelvvel, továbbá a 98/7/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvvel módosított - 87/102/EGK tanácsi irányelvet,
b)	a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló
93/13/EGK tanácsi irányelvet, valamint
c)	a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló
2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet
átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Felügyelet a
2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.”
3. §
(1)	A Psztv. 4. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Felügyelet mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Bíróság kötelezi a
Felügyeletet az eljárás lefolytatására.”
(2)	A Psztv. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet a 3/A. § és 11/Q. § szerinti eljárása során a Közösségen belüli jogsértés
megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az
ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági
szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok
rendelkezéseivel.”
2
4.	§
A Psztv. 5/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK
bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.”
5.	§
A Psztv. 6. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Nyilvánosságrahozatali kötelezettség”
6.	§
(1)	A Psztv. 6. §-ának (1) bekezdése a következő e)-i) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet a honlapján - a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők, a betétesek, a
biztosítottak, illetve a pénztártagok védelme érdekében - közzéteszi:]
„e) a pénzügyi szervezetek által alkalmazandó hatályos jogszabályok szövegét,
f)	a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során alkalmazott feltételeket és módszereket,
g)	a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális
előírások tekintetében a külön jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített
statisztikai adatotokat és kapcsolódó elemzést,
h)	a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, pénzügyi szervezetekre
vonatkozó ajánlásait,
i)	azon információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli.”
(2)	A Psztv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a 4. § (5) bekezdése szerinti hatósági szerződésről közleményt tesz közzé a
honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A közleménynek tartalmaznia kell
a)	a Felügyelet megnevezését,
b)	a jogsértő pénzügyi szervezet nevét és székhelyét,
c)	az ügy számát és tárgyát,
d)	a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,
e)	a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
f)	az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél
megtekinthető.”
(3)	A Psztv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet az (1)-(3) bekezdésben meghatározott közzététel és megtekintés során
köteles a banktitokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra és az üzleti
titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.”
(4)	A Psztv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet által, az (1) bekezdés e), f) és h) pontjai alapján nyilvánosságra hozott
információnak elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy a különböző tagállamok illetékes
3
felügyeleti hatóságai által alkalmazott módszereket és megközelítéseket össze lehessen
hasonlítani.”
7.	§
A Psztv. 9/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeleti Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:]
„b) a felügyeleti díjak számítási módjára, mértékére és megfizetésére vonatkozó gyakorlati
tapasztalatok három évente történő felülvizsgálata, és ez alapján szükség esetén azok
szabályozásának módosítására vonatkozó javaslattétel”
8.	§
A Psztv. 11/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/C. § (1) A felügyeleti díj bevallását külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon
kell teljesíteni.
(2)	A felügyeleti díj összegét a díjfizetésre kötelezett pénzügyi szervezet külön jogszabályban
meghatározott módon számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott, kitöltött
nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül a Felügyelethez benyújtja.
(3)	A díjfizetésre kötelezett pénzügyi szervezet akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a
kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj megfizetése a
díjszámítási és bevallási kötelezettséget nem pótolja.
(4)	A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel
rendelkező, illetve a Felügyelet nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett pénzügyi
szervezet évente egy összegben, január harmincegyedik napjáig utalja át a Felügyelet
számlájára.
(5)	A külön jogszabály szerint számított változó díj összegét a díjfizetésre kötelezett
negyedévente, külön jogszabály szerint számítja ki, és a tárgynegyedévet követő hónap utolsó
napjáig utalja át a Felügyelet számlájára.
(6)	Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - amennyiben az adott
évről készített éves beszámoló a pénzügyi szervezet közgyűlése vagy taggyűlése általi
elfogadása miatt szükséges - a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó
bevallásban külön korrekciós tételként kell bevallani a tárgyévre meghatározott
díjkülönbözetet. A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második
negyedéves díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik
esedékessé. A díjkülönbözet miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második
negyedévében esedékessé váló díjtartozás csökkenthető.
(7)	A Felügyelet a díjfizetésre kötelezett pénzügyi szervezetet megfelelő határidő tűzésével
hiánypótlásra, illetve kijavításra szólítja fel, ha a pénzügyi szervezet bevallása hibás vagy
hiányos.
(8)	A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a (4)-(5)
bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell
fizetni.
(9)	A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes
jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
4
(10)	A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj végrehajtását a Felügyelet foganatosítja.
Ez esetben végrehajtható okiratnak minősül a díjbevallást tartalmazó - az (1) bekezdésben
meghatározott - nyomtatvány.”
9.	§
A Psztv. 11/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti szöveg számozása (1)
bekezdésre változik:
„(2) A Felügyelet eljárását - a Hpt. 212-214/C. §-a, illetve a Tétv. rendelkezéseinek
megsértése miatt - ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében
kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján
létrejött feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
4.	cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken
szerepelnek.”
10.	§
A Psztv. 11/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/H. § Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan
feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti
vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést
eredményez. Az iratbetekintés korlátozásáról a Felügyelet végzéssel dönt. A végzés ellen
bírósági felülvizsgálatnak van helye. A keresetlevél benyújtásának a végzés végrehajtására
halasztó hatálya nincs.”
11.	§
A Psztv. 11/Q. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5)-(8) bekezdés
számozása (6)-(9) bekezdésre változik:
„(5) Ha a piacfelügyeleti eljárás során a szakvélemény elkészítése előreláthatólag hosszabb
időt vesz igénybe, a Felügyelet a szakértő kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor az
eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.”
12.	§
A Psztv. 11/S. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) és (6) bekezdés
számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(5) A Felügyelet eljárásában az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra
végzésben azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve
elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági
érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e döntését soron
kívül hozza meg. A végzés az ügydöntő határozat elleni jogorvoslat keretében támadható
meg.”
13.	§
A Psztv. a 11/U. §-át követően a következő fejezettel, címmel és 11/V. §-sal egészül ki:
5
„VI. fejezet
A Felügyelet eljárása pénzügyi szervezetre vonatkozó bejelentéssel kapcsolatban
1 l/V. § (1) A Felügyelet a 3. §-ban meghatározott törvényekben foglalt engedély- vagy
bejelentésköteles tevékenységekre vonatkozó fogyasztói bejelentést tizenöt napon belül
megvizsgálja, és ha az a Felügyelet közvetlen intézkedését nem igényli, az érintett pénzügyi
szervezetnek észrevételezésre és kivizsgálásra továbbítja.
(2)	Ha a pénzügyi szervezet észrevételezéséhez nem szükséges a bejelentéstevő személyes
adatainak átadása, akkor a bejelentést anonimizált formában kell továbbítani.
(3)	A fogyasztói bejelentés alapján indult eljárásban a vizsgálathoz szükséges fogyasztói
adatok kezeléséhez és továbbításához való hozzájárulást vélelmezni kell. Erre a tényre a
fogyasztó figyelmét fel kell hívni.
(4)	A pénzügyi szervezet a bejelentésre tett érdemi észrevételeit harminc napon belül a
Felügyeletnek írásban megküldi.
(5)	Ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a pénzügyi szervezet
gyakorlata nem felel meg a 3. §-ban felsorolt jogszabályok, felügyeleti határozat vagy saját
szabályzat rendelkezéseinek, vagy a pénzügyi szervezet határidőn belül nem küldi meg az
észrevételeit, a Felügyelet felügyeleti ellenőrzést indít. A Felügyelet a hatósági eljárás
indításáról a bejelentőt értesíti.
(6)	A Felügyelet - ha más intézkedés nem szükséges - a bejelentéssel kapcsolatban a
pénzügyi szervezet vizsgálatának eredményét figyelembe véve a pénzügyi szervezet
válaszának beérkezését követő tizenöt munkanapon belül a bejelentőt tájékoztatja.”
14.	§
A Psztv. a következő alcímmel és 15. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
„15. § (1) A 11/D. § (2) bekezdése és a 11/S. § (5) bekezdése a fogyasztói érdekek védelme
érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, - a 2002/65/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. május 19-i 98/27/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének, illetve 2. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának
való megfelelést szolgálja a Felügyelet eljárásában.
(2)	A 3/A. § (1) bekezdése, a 4. § (5) bekezdése és a 6. § (2) és (3) bekezdése a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet 4. cikke (1) és (6) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.
(3)	A 3/A. § (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti
hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006.
december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést
állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.”
6
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatálybalépés
15.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 7. §-a, 8. §-a, 17. §-ának (1) bekezdése, 18. §-a, 19. §-ának (4) és (5) bekezdése
és 22. §-a 2007. október 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a Psztv. 11/Q. §-ának - e törvény 11. §-ával átszámozott - (6) bekezdésében az „(5)
bekezdés a), c) és d) pontjaiban ” szövegrész helyébe „(6) bekezdés a), c) és d) pontjaiban ”
szövegrész,
b)	a Psztv. 11/S. §-ának - e törvény 12. §-ával átszámozott - (7) bekezdésében az ,„Az (5)
bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (6) bekezdésben” szövegrész
lép.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a
továbbiakban: Öpt.) 67. §-ának (3) bekezdése;
b)	a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-ának (2) és (3) bekezdése;
c)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 206/A. §-
ának (2) bekezdése;
d)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 117-
118. §-a;
e)	a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LVIII.
törvény 14. §-ának (1) és (2) bekezdése;
f)	a Psztv. 11/R. §-át megelőző cím és 11/R. §-a;
g)	az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 188-189. §-ai és 196. §-a;
h)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény
módosításáról szóló 2005. évi CXIII. törvény 13. §-a, 23. §-a, 29. §-ának (4) bekezdése és
35. §-ának o) pontja.
Átmeneti rendelkezések
16.	§
(1)	A magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a közraktár által
fizetendő 2007. évi felügyeleti díj összegét az a)-d) pontban meghatározottak szerint kell
kiszámítani:
a)	a 2007. évben alapdíjat nem kell fizetni,
7
b)	a 2007. január 1-től 2007. szeptember 30-ig tartó időszak esetén a 2007. szeptember 30-án
hatályos előírások szerint kell megállapítani a felügyeleti díj összegét a pénz-, tőke- és
biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendel ete alapján a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete részére teljesített, 2007. szeptember 30-i időpontra vonatkozó
adatszolgáltatásban szereplő adatok figyelembe vételével,
c)	a 2007. október 1-től 2007. december 31-ig tartó időszak esetén a 2007. október 1-én
hatályos előírások szerint kell megállapítani a változó díj összegét a 2007. évi éves
beszámolóban szereplő adatok és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszter rendelete alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesített,
2007. szeptember 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok
különbözetének figyelembe vételével.
d)	a 2007. évi felügyeleti díj nem lehet több a 2006. évi felügyeleti díj 120 százalékánál.
(2)	A közraktárak által fizetendő 2007. évi felügyeleti eljárási díj összegét a 2007. szeptember
30-án hatályos szabályok szerint kell megállapítani, amelynek nyolcvan százalékát a
kereskedelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére, húsz százalékát a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére 2008. március 31-ig kell befizetni.
(3)	Az Öpt. szerinti önkéntes kölcsönös egészségpénztár az Egészségbiztosítási Felügyelet
részére fizetendő felügyeleti díj összegét
a)	a 2007. január 1-től 2007. szeptember 30-ig tartó időszakra a 2007. szeptember 30-án
hatályos szabályok szerint,
b)	a 2007. október 1-től 2007. december 31-ig tartó időszakra a 2007. október 1-jén hatályos
szabályok szerint
állapítja meg.
Módosuló jogszabályok
17.	§
(1)	Az Öpt. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. § (1) A pénztár működési alapja terhére felügyeleti díjat fizet.
(2)	A felügyeleti díj a (3)-(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6) bekezdés
szerint számított változó díj összege. Az egészségpénztárak által fizetendő felügyeleti díj ezen
összeg 80 %-a.
(3)	Az alapdíj az alapdíj egység és a (4) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíj
egység ötvenezer forint.
(4)	A szorzószám önkéntes nyugdíj-, önsegélyező- és egészségpénztár esetén: kettő.
(5)	A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően azon önkéntes nyugdíj-, önsegélyező- és
egészségpénztár esetén, melynek fedezeti alapja a tárgyévet megelőző év végén nem haladja
meg az 50 millió forintot, a szorzószám 0,5.
(6)	A pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,25
ezreléke.”
(2)	Az Öpt. 40/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(5) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során feladatának ellátása
érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó
a)	értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla
számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi
azonosító kódjával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely
és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), valamint
b)	az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával
vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb
szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név,
lakóhelye, tartózkodási helye)
megismerésére és kezelésére.”
(3)	Az Öpt. 69. §-ának (5) és (6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A (4) bekezdéstől eltérően a vezető tisztségviselő a felügyeleti biztos kirendelésének
ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a
pénztárral szemben hozott határozat ellen. E jogorvoslati eljárásban a vezető tisztségviselő a
pénztárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(6)	Ha nincs lehetőség a pénztár ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetőleg
rendőrség közreműködését veheti igénybe.”
18.	§
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény a 12. §-t követően a következő címmel és
12/A. §-sal egészül ki:
„A felügyeleti díj
12/A. § (1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti eljárási díjat fizet a kereskedelemért
felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. A felügyeleti eljárási díj mértéke az előző
naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően
-	kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke, de
legfeljebb tizenötmillió forint.
(2)	A felügyeleti eljárási díjat a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni. Azok a
közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység
megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktári jegyek értéke
alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait a
kereskedelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(3)	A 28. §-ban meghatározott zálogkölcsön nyújtására is engedéllyel rendelkező közraktár
felügyeleti díjat fizet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. A felügyeleti díj a
(4)-(5)	bekezdés szerint számított alapdíj összege.
(4)	Az alapdíj az alapdíj egység és az (5) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíj
egység ötvenezer forint.
(5)	A szorzószám közraktár esetén: négy.”
9
19. §
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mpt.) 79. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során feladatának ellátása
érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó
a)	értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla
számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi
azonosító kódjával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely
és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), valamint
b)	az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával
vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb
szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név,
lakóhelye, tartózkodási helye)
megismerésére és kezelésére.”
(2)	Az Mpt. 111. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet által a pénztárakra kirótt felügyeleti bírságból származó bevételt kizárólag]
„e) fogyasztói jogok érvényesítésének támogatására”
[lehet fordítani.]
(3)	Az Mpt. 113. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:
„(5) A felügyeleti biztos tevékenysége a pénztár működőképességének helyreállítását célozza.
A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatótanács és az ügyvezető e törvényben
és az alapszabályban rögzített feladatait, képviseleti jogait nem gyakorolhatja. A kirendelés
tartama alatt a pénztár a felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik, a felügyeleti biztos
gyakorolja az igazgatótanács és az ügyvezető törvényben és alapszabályban megállapított
jogait és kötelezettségeit.
(6)	Az (5) bekezdéstől eltérően az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagja, illetve az
ügyvezető a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti
biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a pénztárral szemben hozott határozat ellen. E
jogorvoslati eljárásban az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagja, illetve az ügyvezető a
pénztárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.”
(4)	Az Mpt. 116. §-át megelőző cím a következő címre változik:
„A felügyeleti díj”
(5)	Az Mpt. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„116. § (1) A pénztár működési költsége terhére felügyeleti díjat fizet.
(2)	A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5) bekezdés
szerint számított változó díj összege.
(3)	Az alapdíj az alapdíj egység és a (4) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíj
egység ötvenezer forint.
(4)	A szorzószám magánnyugdíjpénztár esetén: negyven.
10
(5)	A pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,25
ezreléke.”
20. §
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(7) Jogszabály - az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító törvény és a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatás teljesítésének módját
megállapító jogszabály kivételével - nem teheti elektronikus aláírás felhasználását ügyfél
részére kötelezővé.”
21. §
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. §-ának (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése
ügyében indított eljárás keretében a (2) bekezdés szerinti adatok közül az előfizető családi és
utóneve, születési neve, lakóhelye, tartózkodási helyére vonatkozó információ; az előfizetői
állomás száma vagy egyéb azonosítója; az őt hívó és az általa hívott előfizetői számok; a
hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma és kezdő időpontja átadható a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletének.”
22.	§
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 20. §-a (2)
bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felügyeleti díj]
„b) az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott szervezetek esetében az
Öpt. 9/A. § (2) bekezdésének első mondatában meghatározott összeg 20 %-a.”
23.	§
(1)	E törvény 9. §-a és 12. §-a a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés
megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, - a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel módosított - 1998. május 19-i 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4.
cikke (1) bekezdésének, illetve 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának való megfelelést szolgálja
a Felügyelet eljárásában.
(2)	E törvény 2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése és 6. §-ának (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004.
október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének
és (6) bekezdése e) pontjának végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a
Felügyelet feladatkörében és eljárásában.
(3)	E törvény 2. §-a a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti
hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a kölcsönös jogsegély tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2007/76/EK
11
bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg a Felügyelet
feladatkörében.”
12
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslatban szereplő rendelkezések módosítására
-	a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködést célzó európai szabályokkal való összhang megteremtése,
-	a hazai felügyeleti díjfizetési kötelezettség szabályainak egységesítése, a díjfizetés
tevékenységi kockázatokkal való arányossá tétele és mértékének csökkentése,
-	a felügyeleti biztos kirendelésével összefüggő rendelkezések megváltoztatása,
-	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) gyakorlata
alapján történő pontosítások
érdekében kerül sor.
A Javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosításával
biztosítja a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: Rendelet) végrehajtását.
A Felügyelet munkáját a Rendelet három területen érinti:
-	a távértékesített pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályok
betartásának ellenőrzésében (2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; a
távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005.
évi XXV. törvény alapján),
-	a fogyasztói kölcsönre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésében (87/102/EGK
tanácsi irányelv; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény alapján), valamint
-	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetője a fogyasztói szerződés
megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános
szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását,
valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra
ajánlásától való eltiltást kérheti a bíróságtól [93/13/EGK tanácsi irányelv; a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 209/B. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint
a Ptk. módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről
és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5. §-ának b) pontja
alapján].
A Javaslat tartalmazza a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére
irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tekintetében
szükséges módosításokat, amelyek a jogsértések elleni hatékony fellépést biztosítják.
A pénzügyi szolgáltatási szektor szereplőinek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé
fennálló felügyeleti díjfizetési kötelezettsége esetében a Javaslat egységesít, azaz az egyes
piaci szereplők terhei a tevékenységük kockázataival válik arányossá. Ezzel egyidejűleg az
egyes szektorokat érintő terhelés arányosabbá válik, és összességében csökken a difiztetési
kötelezettség mértéke is.
13
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat a hatáskörök pontosítása és egyértelműsítése érdekében tartalmaz rendelkezéseket.
a 2. §-hoz
A Javaslat rögzíti a Felügyelet feladatkörét a pénzügyi szektorra vonatkozó, az európai
közösségi jogon alapuló fogyasztóvédelmi szabályok - határon átnyúló - megsértése miatti
eljárásokban.
Törvényi szinten szükséges rendelkezni arról, hogy a pénzügyi szektorra vonatkozó, az
Európai Közösségi jogon alapuló fogyasztóvédelmi szabályok - határon átnyúló - megsértése
miatti eljárásokban a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel.
a 3. §-hoz
A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerint a
tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezzenek a
rendelet alkalmazásához szükséges vizsgálati és intézkedési jogosítványokkal. E
jogosítványok a következők: dokumentumokhoz való hozzáférés; információkérés; helyszíni
ellenőrzés; a jogsértéssel való felhagyásra történő írásbeli felszólítás; a jogsértéssel való
felhagyásra vonatkozó kötelezettségvállalás elérése, valamint annak közzététele; a
jogsértéssel való felhagyásnak, vagy a jogsértés megtiltásának elrendelése, valamint az erre
vonatkozó határozat közzététele; eljárási bírság kiszabása.
A rendelet 4. cikke (6) bekezdésének felsorolásában foglalt minimális eljárási jogosítványokat
a Psztv. eljárási szabályozása, a Felügyelet eljárásának alapját képező pénzügyi ágazati
törvények, valamint ezek kifejezett rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
biztosítja, egy kivétellel.
Az e) pont szerint a rendelet végrehajtásában érintett hatóságoknak rendelkezniük kell olyan
jogkörrel, hogy a Közösségen belüli jogsértés elkövetéséért felelős eladótól vagy
szolgáltatótól a Közösségen belüli jogsértéssel való felhagyásra vonatkozó
„kötelezettségvállalást” érjenek el, és adott esetben e kötelezettségvállalás közzétételét
rendeljék el. Hangsúlyozni kell, hogy a „kötelezettségvállalás elérése (kieszközlése)” olyan
eljárási jogosítvány, amelyet a rendelet az intézkedési jogosítványok rendszerében a
jogsértéssel felhagyásra való írásbeli felszólítás és a jogsértéssel felhagyás határozattal történő
elrendelése között helyez el, tehát az a közösségi szabályozás értelmében a „jogsértéssel való
felhagyás vagy annak megtiltása elrendelésé”-től különböző (annál enyhébb) eljárási
jogosítványt takar.
A Ket. 76. §-a értelmében, „ha jogszabály lehetővé teszi, az első fokon eljáró hatóság a
hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése
érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet”. A szerződés
keretében olyan kötelezettség is vállalható, melyre az ügyfél hatósági határozattal egyébként
nem lenne kötelezhető. A 77. § (2) bekezdése szerint, „ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat
megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, és a hatóság - az addigi
teljesítések figyelembevételével - hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről.” A 88. §
(1)	bekezdése alapján a hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogerős vagy
fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését is.
A hatósági szerződés intézménye megfelelő eszköz a rendelet 4. cikke (6) bekezdésének e)
pontja szerinti eljárási jogosítvány megvalósítására. Előnye, hogy amennyiben a jogsértő nem
a szerződésnek megfelelően jár el, a szerződésszegésének következményeit viselnie kell, s
ennek keretében akár a korábbi magatartásáért is felelősségre vonható.
Előnye továbbá, hogy egységes rendezést ad valamennyi, a rendelet végrehajtásában érintett
hatóság tekintetében. Mindazonáltal a 76. § (1) bekezdésének rendezésére figyelemmel („ha
jogszabály lehetővé teszi”), a hatósági szerződés alkalmazásának lehetőségéről az egyes
hatóságok eljárását szabályozó jogszabályokban kifejezetten rendelkezni kell. A Javaslat a
Felügyelet eljárási szabályozásának kiegészítésével lehetőséget biztosít a hatósági szerződés
alkalmazására a rendelet végrehajtása körében lefolytatott eljárások esetén.
E speciális jogkör létrehozatala során annak alkalmazhatósága egy további területen merült
fel. A gyakorlati igényekkel összhangban a hatósági szerződéskötés lehetőségét a Javaslat a
piacfelügyeleti eljárásra is kiterjeszti.
a 4. §-hoz
A Javaslat a Bankfelügyeleti Bizottságot létrehozó határozatra való hivatkozást pontosítja.
az 5. §-hoz
A Javaslat pontosítja az alcím elnevezését az alatta szabályozott témakörök tükrében.
a 6. §-hoz
A hatósági szerződés tekintetében további - Ket.-tel összhangban lévő - szabályok, feltételek
is megállapíthatók a Ket. 76. §-ának (2) bekezdése értelmében. Így a rendelet 4. cikke (6)
bekezdése e) pontjának teljes körű érvényesíthetősége érdekében rendelkezni kell a hatósági
határozat közzétételének lehetőségéről. A hatósági szerződésekről szóló közlemény
közzétételére vonatkozó szabályozás, mely meghatározza annak tartalmi elemeit is, a
hirdetményi közlés szabályainak analógiájára került kialakításra.
Továbbá a Felügyelet által kötelezően nyilvánosságra hozandó információk körét rögzíti a
Javaslat, amelynek célja a pénzügyi piac szereplőinek és az ügyfeleknek a minél szélesebb
körű tájékoztatása valósuljon meg.
a 7. §-hoz
E rendelkezés a felügyeleti díjfizetési kötelezettség változása kapcsán rendeli el a rendszer 3
évenkénti felülvizsgálatát a tapasztalatok értékelhetősége érdekében.
a 8. §-hoz
E rendelkezések a felügyeleti díjfizetési kötelezettség változása kapcsán a díjbevallásra
vonatkozó részletes szabályokat határozzák meg.
a 9. §-hoz
A Javaslat a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének
átültetése érdekében - azon eljárásokban, amelyek olyan jogszabályi rendelkezések
megsértése miatt indulnak, amelyek az Európai Közösségek jogán alapulnak - az ügyfél
jogállását biztosítja azoknak az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján
létrejött, fogyasztóvédelmi érdekeket képviselő szervezeteknek, amelyek az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben szerepelnek.
a 10. §-hoz
A hatóság eljárásban a Felügyelet köteles biztosítani, hogy az iratbetekintés során senki se
férjen hozzá jogosulatlanul olyan adatokhoz, amelyek harmadik személyre vonatkoznak és a
jogszabályok által meghatározott titokkörbe esnek. Ennek érdekében a Javaslat az
15
iratbetekintési jogi korlátozását ezen esetkörrel bővíti, biztosítva a döntéssel szembeni
jogorvoslatot.
a 11. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a Felügyelet
piacfelügyeleti eljárása olyan ügytípus, amelyben a szakvélemény elkészítése hosszabb időt
vehet igénybe, így szükséges biztosítani, hogy a Felügyelet a szakértő kirendelésekor, illetve a
szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggeszthesse. A
Javaslat ezt a lehetőséget a Psztv. 4. §-ának (2) bekezdése és a Ket. 13. §-a (2) bekezdésének
e)	pontja alapján teremti meg.
a 12. §-hoz
A 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének teljes körű
alkalmazhatósága érdekében a Felügyelet eljárásában szükséges biztosítani, hogy bizonyos
esetekben ideiglenes hatállyal már az érdemi határozat meghozatala előtt is megtilthassa a
jogellenes gyakorlat folytatását, jogellenes állapot fenntartását. Természetesen a
halaszthatatlan eljárás feltételezi, hogy kizárólag súlyos és később helyrehozhatatlan
jogsérelem elkerülése érdekében kerüljön sor ezen ideiglenes hatályú döntés meghozatalára.
a 13. §-hoz
A Javaslat a Felügyelet fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatos eljárására vonatkozó
pontosításokat tartalmazza. Indokolt a fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatos eljárásra
vonatkozó szabályokat a hatósági eljárásra vonatkozó szabályoktól hangsúlyozottabban
elkülöníteni, ezért a Javaslat e szabályokat külön fejezet alá vonja. A fogyasztói
bejelentésekkel kapcsolatos eljárás célja nem az, hogy a Felügyelet az egyedi jogvitát
elbírálja, hanem az, hogy amennyiben a fogyasztói bejelentés és a pénzügyi szervezet által a
bejelentésre, panaszra adott válasz alapján valószínűsíthető, hogy a pénzügyi szervezet
jogszabálysértő gyakorlatot folytat, úgy a rendelkezésre álló információk alapján a felügyelet
hivatalból hatósági eljárást folytasson le.
a 14. §-hoz
Az Európai Közösségek jogára történő hivatkozás a jogszabályszerkesztésről szóló IM
rendeletnek megfelelően történik, biztosítva egyben a közösségi jog vonatkozó
követelményeinek való megfelelést.
a 15. §-hoz
Hatályba lépéssel összefüggő rendelkezések.
a 16. §-hoz
A Javaslat a végrehajtással kapcsolatos átmeneti szabályokat tartalmazza.
a 17. §-hoz
A Javaslat módosítja az önkéntes nyugdíj-, önsegélyező- és egészségpénztárak felügyeleti
díjfizetésével és a felügyeleti biztos kirendelésével kapcsolatos előírásokat, emellett lehetővé
teszi a jogorvoslatot a felügyeleti biztost kirendelő, valamint a Felügyelet által a kirendelés
időtartama alatt hozott határozattal szemben.
a 18. §-hoz
A Javaslat módosítja a közraktárak felügyeleti díjfizetésével kapcsolatos előírásokat.
16
a 19. §-hoz
A Javaslat módosítja a magánnyugdíjpénztárak felügyeleti díjfizetésével kapcsolatos
előírásokat és a felügyeleti biztos kirendelésével kapcsolatos előírásokat, emellett lehetővé
teszi a jogorvoslatot a felügyeleti biztost kirendelő, valamint a Felügyelet által a kirendelés
időtartama alatt hozott határozattal szemben. Továbbá a Javaslat a Felügyelet bírságból
származó bevételének a fogyasztói jogok érvényesítése céljából történő felhasználását is
lehetővé teszi. Ezzel mód nyílhat arra, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV.
törvényben szabályozott békéltető testületek működését, és ezzel a fogyasztói jogviták
bíróságon kívül történő megoldását - a pénzügyi ágazati jogviták arányára is tekintettel - a
Felügyelet hathatósan támogassa.
a 20. §-hoz
A módosítás - az adminisztrációs költségek csökkentése jegyében - lehetővé teszi, hogy a
Felügyelet részére történő adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton történjen.
a 21. §-hoz
A módosítás - a pénzügyi szaktörvények rendelkezéseivel összhangban - pontosítja az
elektronikus hírközlési szolgáltatók által átadható adatok körét.
a 22. §-hoz
A módosítás pontosítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az Egészségbiztosítási
Felügyelet közötti bevételmegosztás szabályait pontosítja tekintettel arra, hogy az előbbi
hatóság részére fizetendő felügyeleti díj számítására vonatkozó szabályok megváltoznak.
a 23. §-hoz
Az Európai Közösségek jogára történő hivatkozás a jogszabályszerkesztésről szóló IM
rendeletnek megfelelően történik, biztosítva egyben a közösségi jog vonatkozó
követelményeinek való megfelelést.
17