﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2756. számú
törvényjavaslat
a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2007. április
2007. évi ... törvény
a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
módosításáról
1.	§
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdése 36. pontjának bb) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol]
„bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén a forgalmi engedélyt kibocsátó tagállam, illetve a
jármű tulajdonosváltásával összefüggő, tagállamok közötti szállítása esetén a kötelező
gépjármű felelősségbiztosítást illetően a jelen törvényben meghatározott esetekben a
rendeltetés helye szerinti tagállam,”
(2)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„ 70. versengő termékek: azok a biztosítási termékek, amelyek a felhasználási célra, a fedezett
kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak
az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. számú mellékletek szerint azonos
ágazatba, illetve azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba, illetve azonos
alágazatba tartozó terméknek minősülnek:
a)	azok a termékek, amelyek ugyanazon egy biztosítási ágazatba, vagy ugyanazon egy
biztosítási ágazat azonos alágazatába tartozó kockázatokat fedeznek;
b)	azok a termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba, vagy
ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző
kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolásuk azonos;
c)	az egyetlen biztosítási ágazatba, vagy egyetlen biztosítási ágazat valamely alágazatába
tartozó termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba, vagy ugyanazon
biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termék, ha ez utóbbi termék
jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék
ágazati, illetve alágazati besorolásával.”
(3)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 84. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„84. jellemző kockázat: az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba, vagy
ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termékek ágazati,
illetve alágazati besorolását meghatározó kockázat. Az egy szerződés keretén belül több
biztosítási ágazatba, vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is
fedező termékek abba az egy biztosítási ágazatba, illetve biztosítási alágazatba tartoznak,
amely megfelel az adott termék díjkalkulációja szerint a legnagyobb arányú díjrésszel fedezett
kockázat ágazati, illetve alágazati besorolásának.”
(4)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 85. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
2
„85. biztosítási alágazat: meghatározott biztosítási kockázatok biztosítási ágazaton belüli
csoportja.”
(5)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 86. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„86. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonának átruházása esetén az egyik
tagállamból egy másik tagállamba szállítandó jármű vonatkozásában a leszállítás kezdetétől,
azaz a tulajdont szerző részére történő rendelkezésre bocsátás céljából a közúti forgalomban
való részvétel kezdetétől számított harmincnapos időtartam folyamán az a tagállam, ahol
a)	a természetes személy tulajdonszerzése esetén annak állandó lakóhelye, a jogi személy,
jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található;
b)	az a) alpont által nem szabályozott esetekben az a tagállam, amelyben a tulajdont szerző
szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli
szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye,
fióktelepe található.”
(6)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 87. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„87. levelező: biztosító, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti
ország nemzeti irodájának jóváhagyásával más tagállamban működő biztosító, illetve
harmadik országbeli biztosító jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott -
gépjármű felelősségbiztosítással fedezett - károk kezelésére és rendezésére.”
(7)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 88. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„88. kárképviselő: e törvény 3. § 24. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatás
esetében a biztosító által a gépjármű felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres
és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet.”
(8)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 89. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„89. kártörténetre vonatkozó adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított jármű vagy
járművek vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási szerződéses jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző biztosítási
időszak alatt okozott és a biztosító által elismert, vagy a vele szemben jogerősen megítélt
kártérítés alapjául szolgáló káresetek száma és időpontja, ezen és bármely előző biztosítási
időszak alatt okozott káresetek alapján első alkalommal teljesített kárkifizetések dátuma
(ideértve a biztosító részteljesítését is), a kifizetett kárösszeg külön jogszabályban
meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, illetve a kármentességre
vonatkozó nyilatkozat, továbbá az üzemben tartó által okozott azon káresetek száma és
időpontja, amelyeket a biztosító még nem ismert el, illetve a biztosítót azokkal kapcsolatos
kártérítésre jogerős ítélet még nem kötelezi.”
(9)	A Bit. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági
Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot is
érteni kell (a továbbiakban: EGT állam), kivéve a 227. § (1) bekezdését. A nem-életbiztosítási
ág tekintetében Svájcra az EGT államra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
3
2. §
A Bit. a 9. §-t követően a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:
„Euróban megadott összegek forintban történő meghatározása
9/A. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon annak az év
január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban alkalmazási időszak)
vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2)	Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget a Magyar
Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási időszakot megelőző
naptári év első tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának
alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.”
3.	§
A Bit. 10. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az egyes szervezeti formákra]
„a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Gt.),
b)	biztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban:
Szvt.),”
[vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.]
4.	§
(1)	A Bit. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosításközvetítői és a viszontbiztosítás közvetítői tevékenység (a továbbiakban:
biztosításközvetítői tevékenység) a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés (a
továbbiakban: biztosítási szerződés) létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű
tevékenység. E tevékenység kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére,
biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, illetve a
biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére,
továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre.
Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosításközvetítői
tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.”
(2)	A Bit. 33. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek]
„d) a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés, ha azt
olyan személy végzi, aki a biztosítási igények felkutatásában és a biztosítási védelmet kereső
ügyfelek igényének szerződéskötés céljából való kiközvetítésében egyébként nem vesz részt.”
(3)	A Bit. 33. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A függő biztosításközvetítő (a továbbiakban: ügynök) egy biztosító biztosítási termékeit
vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti. Független
biztosításközvetítő - az (5) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével -
minden egyéb biztosításközvetítő.”
4
(4) A Bit. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Függő biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő is, aki a közvetítést a
főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő
tevékenységként végzi, amennyiben az ügyféltől biztosítási díjat, a biztosítótól pedig az
ügyfélnek járó összeget nem vesz át.”
5.	§
(1)	A Bit. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jelen törvény biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra
a személyre, akinek tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződések közvetítésére terjed
ki, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:
a)	a biztosítási szerződés kizárólag ezen szerződés feltételeinek ismeretét teszi szükségessé,
b)	a biztosítási szerződés nem életbiztosítási szerződés,
c)	a biztosítási szerződés nem tartalmaz felelősségi kockázatot,
d)	a személy fő szakmai tevékenysége nem biztosításközvetítés,
e)	a biztosítási szerződés kizárólag kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek
vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:
ea)	ezen szolgáltató által kínált termék törésének, elvesztésének vagy károsodásának
kockázatára, vagy
eb)	ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz, illetőleg utazási, üdülési szolgáltatáshoz
kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kockázatokra, akkor is, ha a
biztosítás életbiztosítási vagy felelősségi kockázatokat fedez, feltéve, hogy a fedezet az
utazással kapcsolatos kockázatok fő fedezetének kiegészítője,
f)	a biztosítási szerződés éves biztosítási díja nem haladja meg a 125 ezer forintot, és a
biztosítási szerződés teljes tartama, beleértve a megújításokat is, nem haladja meg az 5 évet.”
(2)	A Bit. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a
biztosításközvetítői tevékenységet
a)	a biztosító,
b)	munkaviszonyával összefüggésben a biztosító munkavállalója, illetve
c)	gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló, a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe
nem tartozó természetes személy végzi, aki kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységhez
kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez,
d)	a Hpt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézettel vagy a postáról szóló 2003. évi
CI. törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval munkaviszonyban álló
természetes személy a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra
szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján végzi,
e)	a Vám- és Pénzügyőrséggel, illetve a vámhatósággal szolgálati jogviszonyban, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy - kizárólag a külön
jogszabályban meghatározott külföldi telephelyű gépjármű üzembentartója (vezetője) részére
történő kötelező felelősségbiztosítási szerződés értékesítésével kapcsolatban - végzi.”
5
6. §
(1)	A Bit. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a foglalkoztató
biztosítónak, illetve független biztosításközvetítőnek a Felügyelet által meghatározott módon
történő bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre. A közvetítő az adott
biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles felsőfokú
végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében az adott biztosításközvetítői
tevékenységre meghatározott szakképesítéssel rendelkezni.”
(2)	A Bit. 36. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nyilvántartásból a képzettségi feltételek hiányára tekintettel törölt természetes személy
a törlést követően csak a számára előírt szakképesítés vagy felsőfokú végzettség meglétének
igazolásával kérheti biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosultként a felügyeleti
nyilvántartásba vételét.”
7.	§
A Bit. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés
megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a
szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás
tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más
nyelven írásban tájékoztatást adni:
a)	a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó
szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, illetve megbízásából a
biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b)	a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan
nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c)	arról, hogy rendelkezik-e befolyásoló részesedéssel az adott biztosítóban,
d)	az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e befolyásoló
részesedéssel a biztosításközvetítőben,
e)	a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
f)	arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt,
g)	arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el,
h)	függő biztosításközvetítő, vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében
jár vagy járhat el.”
8.	§
A Bit. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Független biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet - alkuszi vagy többes ügynöki
tevékenységre vonatkozó - engedélye alapján
a)	részvénytársaság,
b)	legalább 5 millió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,
6
c)	legalább 5 millió forint részjegytőkével rendelkező szövetkezet,
d)	harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő legalább 5 millió
forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe
végezhet.
A független biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsot is adhat. A független
biztosításközvetítői fióktelep esetén az Fkt. fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
9.	§
A Bit. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges]
„c) a független biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez, illetve a vezérügynök
foglalkoztatásához,”
10.	§
A Bit. 106. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet]
„c) a nyilvántartás teljes adattartalma tekintetében - feladatainak teljesítése céljából - a
Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a Zöldkártya Levelező, az Információs
Központ, a Felügyelet és a rendőrség;”
11.	§
A Bit. 109/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító az adott járművet vagy járműveket illetően az új kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási szerződés megkötése céljából köteles igazolást kiadni a kártörténetre
vonatkozó adatokról, illetve az igazolt biztosítási időszakra vonatkozó bonus-malus
besorolásról:
a)	a biztosított jármű üzembentartója részére a szerződés megszűnését követő 15 napon belül,
illetve az üzembentartónak a szerződés megszűnését követő kérése esetén, az igénylés
dátumát követő 15 napon belül,
b)	az adott járműre vagy járművekre vonatkozó új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
szerződést megkötő biztosító részére, annak ez irányú kérése esetén, az igénylést követő 15
napon belül.
c)	az adott járműre vagy járművekre vonatkozó új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
szerződést megkötő biztosító részére az igazolt biztosítási időszakot követő év szeptember 30-
ig, az igazolt biztosítási időszakot érintő azon kártörténetre vonatkozó adatokról - ide nem
értve a bonus-malus besorolást -, amelyek vonatkozásában a b) pont alapján kiadott igazolást
követően került sor első alkalommal teljesített kárkifizetésre.”
12. §
(1)	A Bit. 126. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
7
[A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális
biztonsági tőkéje:]
„a) az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 3 200 000 euró,”
(2)	A Bit. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális
biztonsági tőkéje:]
„b) a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 2 200 000 euró, azonban a 10., 11.,
12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező
biztosító esetén 3 200 000 euró.”
(3)	A Bit. 126. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés helyett a (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azon egyesületnél,
amelynek alapszabálya pótlólagos befizetésre vagy a szolgáltatás csökkentésére hívja fel az
egyesület tagjait, és]
„a) az éves díjbevétel és egyéb bevételek együttes összege az utóbbi 3 évben egyszer sem érte
el az 1 milliárd 500 millió forintot, és”
(4)	A Bit. 126. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege:]
„a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél - a b) pontban foglaltak kivételével - ha az egyesület
éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:
aa)	legalább egy alkalommal elérte az 1 milliárd 200 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben
meghatározott összeg 60 százaléka,
ab)	egy alkalommal sem érte el az 1 milliárd 200 millió forintot, de legalább egy alkalommal
elérte a 900 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 40 százaléka,
ac)	egy alkalommal sem érte el a 900 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 600
millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 20 százaléka,
ad)	egy alkalommal sem érte el a 600 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 300
millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10 százaléka,
ae)	egy alkalommal sem érte el a 300 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 150
millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 5 százaléka,
af)	egy alkalommal sem érte el a 150 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott
összeg 2,5 százaléka;”
13.	§
A Bit. 132. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió
vagyonkezelése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait - a Tpt. 126. § (2)
bekezdése, a 127. §-a, a 128. §-a, a 133. §-ának (2) bekezdése és a 130. §-ának (3)-(4)
bekezdései kivételével - a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
„e) a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozás [Tpt. 5. § (1)
bekezdésének 58. pontja] által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett részvénynek a
befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok
8
részére történő megvásárlása nem jelenti a Gt. 287. §-ának (2) bekezdésében foglalt
részesedésszerzési tilalom sérelmét, ha a biztosító a részvényhez fűződő szavazati jogot nem
gyakorol.”
14.	§
A Bit. 151. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A könyvvizsgáló az (5), valamint a (7) és (8) bekezdésekben foglaltakra vonatkozó
megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az
ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő
évben az auditálás befejezésével, de legkésőbb május 31-éig megküldi.”
15.	§
A Bit. 157. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)	a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b)	a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c)	büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás
ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e)	a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f)	a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g)	a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító,
független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-
képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói
tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági
Versenyhivatallal,
h)	a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt
egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a
kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány
tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében,
továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő
szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási
Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval,
9
amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos
kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz
kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett
tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő
adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli
biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval,
biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2)
bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel
fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a
kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban
megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját
köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító
jogszabályi rendelkezés megjelölése is.”
16. §
A Bit. a 157. §-t követően a következő 157/A. §-sal egészül ki:
„157/A. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző
szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából
-	írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés
tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.”
17.	§
A Bit. 169. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli]
„h) a Kártalanítási Számla kezelőjének, a Kártalanítási Szervezetnek, az Információs
Központnak és a kárrendezési megbízottja vonatkozásában a Magyar Köztársaság területén
székhellyel rendelkező, gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult
biztosítónak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tevékenységét.”
18.	§
A Bit. 169/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (Psztv. 11/Q. §) során feladatának ellátása
érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó
10
a)	értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla
számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi
azonosító kódjával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely
és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), valamint
b)	az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával
vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb
szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név,
lakóhelye, tartózkodási helye)
megismerésére és kezelésére.”
19.	§
A Bit. 189/A. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) E fejezet alkalmazásában
a)	a hitelintézet tőkekövetelménye a Hpt. 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott
tőkekövetelménynek és a Hpt. 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értéke
tőkekövetelményének az összege;
b)	a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Tpt. 175. §-ának (2) és (5) bekezdéseiben
meghatározott tőkeszükséglet;
c)	a biztosító tőkekövetelménye a 121. § (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló
tőke szükséglet és a 126. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb
érték;
d)	harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye
szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.”
20.	§
A Bit. a 197. §-t követően a következő 198. §-sal egészül ki:
„198. § (1) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett biztosítási, biztosításközvetítői,
szaktanácsadói tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege kettőmillió
forinttól húszmillió forintig terjedhet.
(2)	A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően az elért bevétel 200 %-a, ha
bevétel megállapítható.”
21. §
A Bit. 199. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„199. § (1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyeleti Tanács elnöke rendeli ki és
hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a
felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a befolyásoló részesedéssel
rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e
törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.
(2)	Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.
(3)	A felügyeleti biztos megbízólevelében meg kell határozni feladatait.
11
(4)	A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági
társaságokra, a szövetkezetekre, egyesületekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az
alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés
tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és
alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a
felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost
kirendelő határozat és a Felügyelet által a biztosítóval szemben hozott határozat ellen, e
jogorvoslati eljárásban a biztosítót képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(6)	A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat (tagokat) - írásbeli
kérésükre - 3 napon belül írásban köteles tájékoztatni.
(7)	A Felügyeleti Tanács elnöke felügyeleti biztosként olyan személyt rendel ki, aki megfelel
a 83. § (3) bekezdésében előírt követelményeknek.
(8)	A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő maga vagy
közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosításközvetítőnél, szaktanácsadói
tevékenységet folytató társaságnál milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő
tulajdoni hányaddal rendelkezik.”
22. §
A Bit. 207. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„207. § (1) A biztosító; a független biztosításközvetítő; a biztosítási szaktanácsadó; a függő
biztosításközvetítő vállalkozás; a külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási
szaktanácsadó magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2)	A felügyeleti díj a (3)-(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6)-(7) bekezdés
szerint számított változó díj összege.
(3)	Az alapdíj az alapdíj egység és a (4)-(5) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az
alapdíj egység ötvenezer forint.
(4)	A szorzószám
a)	biztosító részvénytársaság és harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe
esetén: negyven,
b)	biztosító szövetkezet esetén: négy,
c)	biztosító egyesület esetén: kettő,
d)	a 126. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti biztosító egyesület esetén, ha éves
díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege nem éri el a 126. § (4)
bekezdésének bf) alpontjában meghatározott összeget: fél,
e)	független biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó, függő biztosításközvetítő
vállalkozás, illetve külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó
magyarországi képviselete esetén: egy.
(5)	A szorzószám
a)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe esetén:
negyven,
12
b)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő
magyarországi fióktelepe esetén: egy.
(6)	A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke
a)	a 8. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet 3,8
ezrelékének,
b)	a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének, és
c)	a Tpt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység -
ide nem értve az 5. § (6) bekezdésének c) pontjában meghatározott biztosító egyesületek
részére történő vagyonkezelési tevékenység; a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének l) pontjában
meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési
tevékenység és a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott
magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci
értéken számított portfolió eszközértéke 0,25 ezrelékének
összege.
(7)	Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi
fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke
a)	a biztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1
ezrelékének,
b)	a Tpt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység -
ide nem értve az 5. § (6) bekezdésének c) pontjában meghatározott biztosító egyesületek
részére történő vagyonkezelési tevékenység; a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének l) pontjában
meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési
tevékenység és a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott
magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci
értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének
összege.”
23.	§
A Bit. a 207. §-t követően a következő 207/A. §-al egészül ki:
„207/A. § A biztosító; a független biztosításközvetítő; a vezérügynök; a biztosítási
szaktanácsadó; biztosítóban, független biztosításközvetítőben a Felügyelet engedélyéhez
kötött részesedést szerezni kívánó személy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
67. § alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási
díjat köteles fizetni. A fizetendő díjak körét és mértékét a miniszter rendeletben állapítja
meg.”
24.	§
A Bit. 208. §-ának (2) bekezése a következő e) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet bírságból származó bevétele kizárólag a következő célokra fordítható:]
„e) a békéltető testület tevékenységének támogatására, tagjainak képzésére.”
13
25. §
A Bit. 220. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az
Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven, vagy saját
tagállamának hivatalos nyelvén nyújthatja be. Amennyiben követelését saját tagállamának
hivatalos nyelvén nyújtja be, úgy a beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar
nyelven kell feltüntetni.”
26. §
A Bit. 235. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„h) a felügyeleti közigazgatási hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díját;”
[rendeletben állapítsa meg.]
27.	§
(1)	A Bit 8. számú melléklete A) részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 53 100 000 eurót meg nem haladó része;”
(2)	A Bit 8. számú melléklete A) részének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 53 100 000 eurót meghaladó része;”
(3)	A Bit 8. számú melléklete A) részének 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 37 200 000 eurót meg nem haladó része;”
(4)	A Bit 8. számú melléklete A) részének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 37 200 000 eurót meghaladó része;”
(5)	A Bit 8. számú melléklete C) részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 53 100 000 eurót meg nem haladó része;”
(6)	A Bit 8. számú melléklete C) részének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 53 100 000 eurót meghaladó része;”
(7)	A Bit 8. számú melléklete C) részének 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. b1 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 37 200 000 eurót meg nem haladó része;”
(8)	A Bit 8. számú melléklete C) részének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. b2 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 37 200 000 eurót meghaladó része;”
28.	§
A Bit. 12. számú melléklete a következő 29-32. ponttal egészül ki:
14
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„29. A Tanács 1991. június 20-i 91/371/EGK irányelve az Európai Gazdasági Közösség és a
Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra
vonatkozó megállapodás végrehajtásáról.
30.	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok
gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács
73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról.
31.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási
közvetítésről.
32.	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK
tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
módosításáról.”
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatálybalépés
29.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2)	A Bit. e törvény 22. §-ával módosított és 23. §-ával megállapított 207. §-a és 207/A. §-a
2007. október 1-jén lép hatályba.
(3)	A Bit. e törvény 6. §-ával megállapított 36. §-ának (5) bekezdése 2008. július 1-jén lép
hatályba.
Módosuló és hatályukat vesztő rendelkezések
30.	§
(1)	2007. július 1-jén a Bit. 147. §-ának (1) bekezdésében „a Magyar Nemzeti Bank (a
továbbiakban: MNB)” szövegrész helyébe „az MNB” szövegrész lép.
(2)	2007. július 1-jén hatályát veszti:
a)	a Bit. 38. §-ának (2) és (4) bekezdése, 128. §-a, 206. §-ának (3) bekezdése, 235. §-ának o)
pontja;
b)	a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi
XLVIII. törvény 2. számú mellékletének 1-4. és 8-11. pontja.
(3)	2007. október 1-jén hatályát veszti a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes
törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 128. §-a.
(4)	2008. július 1-jén hatályát veszti a Bit. 36. §-ának (6)-(8) bekezdése.
15
Átmeneti rendelkezések
31.	§
A biztosító; a független biztosításközvetítő; a biztosítási szaktanácsadó; a függő
biztosításközvetítő vállalkozás; a külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási
szaktanácsadó magyarországi képviselete által fizetendő 2007. évi felügyeleti díj összegét az
a)-d) pontban meghatározottak szerint kell kiszámítani:
a)	a 2007. évben alapdíjat nem kell fizetni,
b)	a 2007. január 1-től 2007. június 30-ig tartó időszak esetén a 2007. június 30-án hatályos
előírások szerint kell megállapítani a felügyeleti díj összegét a pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete részére teljesített, 2007. június 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban
szereplő adatok figyelembe vételével,
c)	a 2007. július 1-től 2007. december 31-ig tartó időszak esetén a 2007. július 1-én hatályos
előírások szerint kell megállapítani a változó díj összegét a 2007. évi éves beszámolóban
szereplő adatok és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete
alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesített, 2007. június 30-i
időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok különbözetének figyelembe
vételével.
d)	a 2007. évi felügyeleti díj nem lehet több a 2006. évi felügyeleti díj 120 százalékánál.
32.	§
(1)	A 2008. június 30-án már nyilvántartásba vett, biztosításközvetítői tevékenységet végző
természetes személy - amennyiben nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy a számára
előírt biztosításközvetítői szakképesítéssel - a nyilvántartásba vételétől számított 24 hónapon
belül köteles a felsőfokú végzettséget vagy a számára előírt biztosításközvetítői szakképesítést
megszerezni, és azt a foglalkoztató biztosító, illetve független biztosításközvetítő részére 15
napon belül bejelenteni.
(2)	A biztosító, illetve a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek az (1) bekezdés
szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül a Felügyelet által meghatározott módon
bejelenteni, hogy az általa foglalkoztatott, biztosításközvetítői tevékenységet végző
természetes személy a felsőfokú végzettséget vagy a szakképesítést a számára meghatározott
határidőn belül megszerezte.
(3)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, a Felügyelet által nyilvántartásba vett, felsőfokú
végzettséggel vagy a számára előírt biztosításközvetítői szakképesítéssel nem rendelkező,
biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyt illetően a nyilvántartásba
vételétől számított 24 hónapot követő 30 napon belül a felsőfokú végzettség vagy a
szakképesítés megszerzéséről a Felügyelet az általa meghatározott módon bejelentést nem
kap, a Felügyelet e személyt törli a nyilvántartásból.
(4)	2007. július 1-jén tevékenységi engedéllyel rendelkező vagy engedélyezési eljárás alatt
álló biztosító az e törvény 12. §-a által módosított Bit. 126. §-a szerinti minimális biztonsági
tőke, illetve az e törvény 27. §-a által módosított 8. számú melléklete szerinti minimális
szavatoló tőke követelményeknek 2008. január 1-ig köteles megfelelni.
16
33. §
Az e törvénnyel megállapított bírságösszegek kizárólag a 2007. június 30-át követően
elkövetett jogsértő cselekmények tekintetében alkalmazhatók.
34. §
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	A Tanács 1991. június 20-i 91/371/EGK irányelve az Európai Gazdasági Közösség és a
Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra
vonatkozó megállapodás végrehajtásáról.
2.	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok
gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács
73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról.
3.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási
közvetítésről.
4.	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK
tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
17
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslatban szereplő módosításokra
-	az irányelvek rendelkezéseinek megfelelő indexálás alapján a biztosítók minimális
szavatoló tőke szükségletének és annak számítására vonatkozó alapértékeknek a
módosítása,
-	a korábbi jogharmonizációs célú módosítások - gyakorlati tapasztalatok alapján
szükségessé vált - felülvizsgálata, illetve - kisebb korrekciók erejéig a biztosítási szektor,
valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok
közötti együttműködést célzó európai szabályokkal való összhang megteremtése,
-	a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó 5. irányelv törvényi szintű
szabályozást igénylő rendelkezéseinek átvétele, illetve a jármű üzemben tartója számára a
kedvezmények továbbvitelének megkönnyítése,
-	a hazai biztosítási piac - főként a biztosításközvetítést érintő - fejlődése kapcsán
szükségessé vált a szabályozás felülvizsgálata, és az ügyfelek jobb tájékoztatását,
megalapozottabb döntéshozatalát, a kockázatok csökkentését célzó, vagyis átláthatóbb és
kiegyensúlyozottabb szabályozási környezet kialakítása;
-	a hazai felügyeleti díjfizetési kötelezettség szabályainak egységesítése, a díjfizetés
tevékenységi kockázatokkal való arányossá tétele és mértékének csökkentése;
érdekében kerül sor.
A Javaslat az egyes nominálisan, forintban megadott - a biztonsági tőkeminimum összegét,
illetve a szavatoló tőke számítási alapját képező - értékek indexálása a már korábban átvett
irányelvek rendelkezéseinek megfelelően a Bit. elfogadása óta bekövetkezett
árfolyamváltozásokra tekintettel történik. A tőkekövetelményének számítása alapjaiban nem
változik, de módosul: bevezetésre kerül a minimális biztonsági tőke és a minimális szavatoló
tőke szükséglet számítására vonatkozó alapértékek euróban megadott összegeinek évenként
forintban történő meghatározása.
A pénzügyi szolgáltatási szektor szereplőinek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé
fennálló felügyeleti díjfizetési kötelezettsége esetében a Javaslat egységesít, azaz az egyes
piaci szereplők terhei a tevékenységük kockázataival válik arányossá. Ezzel egyidejűleg az
egyes szektorokat érintő terhelés arányosabbá válik, és összességében csökken a difiztetési
kötelezettség mértéke is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
E rendelkezések szerint a kötelezettségvállalás tagállama kötelező gépjármű
felelősségbiztosítás vonatkozásában a „rendeltetés helye szerinti tagállam” fogalmával bővül
az új gépjármű-biztosítási irányelv rendelkezésének megfelelően, amennyiben a gépjármű
tulajdonának átruházása esetén a gépjárművet az egyik tagállamból egy másik tagállamba
szállítják. A „rendeltetés helye szerinti tagállam” meghatározása a tulajdont szerző
szempontjából történik, az a kockázat viselőjének megállapítása céljából szükséges.
18
E rendelkezés szerint azon biztosítási termékek minősülnek versengő terméknek, amelyek
azonos, vagy hasonló jellegű biztosítási igényt elégítenek ki. A „jellemző kockázat”, illetve a
„biztosítási alágazat” fogalmak pontos, törvényi szintű meghatározása a versengő termékek -
ágazaton belüli, illetve több ágazatot is érintő - elhatároláshoz szükséges.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kárrendezése ügyében megbízott „levelező” és
„Kárképviselő” meghatározása a vonatkozó kormányrendeletből átkerül a Bit.-be, mivel a
törvény a levelezővel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
A „kártörténetre vonatkozó adat” meghatározásával a Javaslat megteremti a gépjármű
üzemben tartójának a biztosítási jogviszonya során létrejött kedvezménye továbbviteléhez
szükséges fogalmat.
E rendelkezések ezen felül azt az irányelvi rendelkezést ültetik át, amely szerint a nem-
életbiztosítási ág tekintetében Svájcra az EGT tagállamaira vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
a 2. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a minimális biztonsági tőkére és a minimális szavatoló tőke szükséglet
számítására vonatkozó, euróban megadott értékek forintban történő meghatározásának
módját.
a 3. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) és a szövetkezetekről szóló 2006.
évi X. törvény (Szvt.) hatályba lépésének megfelelően a Javaslat az új Gt-re és az új Szvt.-re
történő hivatkozást tartalmaz.
a 4. §-hoz
A Javaslat pontosítja a biztosításközvetítői tevékenység meghatározását, így a biztosítási
szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés (pl. kárrendezési
tevékenység) kizárólag abban az esetben minősül közvetítői tevékenységnek, ha azt olyan
személy végzi, aki a biztosítási igények felkutatásában és a biztosítási védelmet kereső
ügyfelek szerződéskötés céljából való kiközvetítésében is részt vesz. A Felügyelet
minősítéssel kapcsolatos jogkörét a hatályos törvény rendszertanilag helytelen módon, a
„Független biztosításközvetítő” alcím alatt tartalmazza, e rendelkezés áthelyezésre a
biztosításközvetítőket érintő általános rendelkezések közé.
az 5. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó irányelveknek megfelelően pontosítja a törvény biztosításközvetítőre
vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó tevékenységek meghatározását, valamint
pontosítja, hogy a biztosítás közvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat mely esetekben
nem kell alkalmazni.
a 6. §-hoz
A Javaslat - az uniós normáknak megfelelően - a nyilvántartásba vételekor kötelezővé teszi
az adott biztosításközvetítői tevékenységre meghatározott szakképesítés meglétét megfelelő
átmeneti idő biztosítása mellett.
a 7. §-hoz
A Javaslat pontosítja a biztosításközvetítők tájékoztatási kötelezettségét.
a 8. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű.
19
a 9. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű.
a 10. §-hoz
A Javaslat a Felügyelet részére a kötvénynyilvántartás adattartalmához történő hozzáférést
biztosít a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységet folytató biztosítók
jogszabályi kötelezettségeinek ellenőrzése céljából.
a 11. §-hoz
A Javaslat a „kártörténetre vonatkozó adat” üzemben tartó vagy az új biztosító részére - a
biztosítási jogviszony ideje alatt létrejött kedvezmények továbbvitele céljából - történő
kiadására vonatkozó szabályt állapít meg.
a 12. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a minimális biztonsági tőkére vonatkozó új alapértékeket. Az euróban
szereplő alapértékek megadása a vonatkozó irányelvek rendelkezéseinek megfelelően, a Bit.
elfogadása óta bekövetkezett indexálás alapján történik.
a 13. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) hatályba lépésével egyidejűleg
hatályon kívül helyezte a Bit. 132. § (4) bekezdés e) pontját. Az egyértelmű és
versenysemleges szabályozási környezet érdekében a Javaslat visszaállítja a Bit-be az érintett
bekezdést az azonos tartalmú, új Gt-beli rendelkezésre történő hivatkozással.
a 14. §-hoz
A Javaslat egységesen, más éves adatszolgáltatással és a pénzügyi terület hitelintézeti
szektorával összhangban május 31-éig történő teljesítéssel határozza meg a könyvvizsgálói
kiegészítő jelentés beküldésének határidejét.
a 15. §-hoz
A Javaslat módosítja, illetve pontosítja a biztosítási titokra vonatkozó szabályokat a
gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos kárrendezés, illetve a biztosítóváltás
egyszerűsítése érdekében.
a 16. §-hoz
A javasolt módosítás azért indokolt, mert az Európai Unió vonatkozó irányelve szerint a
biztosítóknak a kijelölt hatóság kérelme alapján is meg kell adniuk a szükséges információkat
és azok külföldre továbbítását is lehetővé kell tenni.
a 17. §-hoz
A Javaslat a Felügyelet jogkörének egységes alkalmazására vonatkozik a kötelező gépjármű
felelősségbiztosítás terén a kárrendezésben résztvevő szerveket illetően.
a 18. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Felügyelet adatkezelésére vonatkozó előírásokat.
a 19. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi konglomerátum tőkekövetelményére vonatkozó szabályok - az egész
pénzügyi szektor vonatkozásában egységesen történő - pontosítását tartalmazza.
20
a 20. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az engedély vagy bejelentés nélkül végzett biztosítási,
biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói tevékenység végzése esetén kiszabható
bírságra vonatkozó előírásokkal a törvényt.
a 21. §-hoz
A Javaslat módosítja a felügyeleti biztos kirendelésével kapcsolatos előírásokat és lehetővé
teszi a jogorvoslatot a felügyeleti biztost kirendelő, valamint a Felügyelet által a kirendelés
időtartama alatt hozott határozattal szemben.
a 22. §-hoz
A Javaslat módosítja a felügyeleti díj fizetésére vonatkozó előírásokat.
a 23. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az igazgatási-szolgáltatási díjfizetésre kötelezettek körét, illetve a
díjfizetés esetkörét tekintettel arra, hogy mindeddig ilyen irányú felhatalmazás hiányában nem
volt kapcsolható díjfizetési kötelezettség bizonyos engedélyezési eljárásokhoz.
a 24. §-hoz
A Javaslat a Felügyelet bírságból származó bevételének a fogyasztói jogok érvényesítése
céljából történő felhasználását is lehetővé teszi. Ezzel mód nyílhat arra, hogy a
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben szabályozott békéltető testületek
működését, és ezzel a fogyasztói jogviták bíróságon kívül történő megoldását - a pénzügyi
ágazati jogviták arányára is tekintettel - a Felügyelet hathatósan támogassa.
a 25. §-hoz
A Javaslat a hatályos rendelkezést pontosítja a 2001/17/EK irányelv 17. cikkének (2)
bekezdésével összhangban.
a 26. §-hoz
A Javaslat a pénzügyminiszter felhatalmazásait egészíti ki.
a 27. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó irányelvek rendelkezéseinek megfelelően történt indexálás alapján
módosítja a minimális szavatoló tőke szükséglet számítására vonatkozó alapértékeket.
a 28. §-hoz
A rendelkezés jogharmonizációs megfeleltetést tartalmaz.
a 29. §-hoz
Hatályba lépéssel kapcsolatos rendelkezések.
a 30-33. §-hoz
A végrehajtással kapcsolatos átmeneti szabályokat tartalmazza.
a 34. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
21