﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2758. számú
törvényjavaslat
a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Budapest, 2007. április
2
2007. évi......törvény
a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról
1. §
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 3. §-a (1) bekezdésének
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő g)-i)
pontokkal egészül ki:
[3. § (1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki,
illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai
színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:]
„a) területi összesítésben vezeti a tervezői és a szakértői névjegyzéket,
valamint a külön jogszabályban meghatározott névjegyzéket, ennek keretében a
hatályos jogszabályok alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályait alkalmazva első fokon elbírálja a mérnöki, illetve építészeti
tevékenység végzéséhez előírt feltételek teljesülését és határoz a jogosultságról,”
„g) igazolja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges
szakmai gyakorlat szakirányú jellegét,
h)	értesíti az igazságügyért felelős minisztert az igazságügyi szakértői
tevékenység folytatására jogosult tagja kamarai jogviszonyának
felfüggesztéséről, megszűnéséről és a megszűnés okáról, továbbá a szakértői
jogosultság névjegyzéki bejegyzésének szüneteléséről és megszűnéséről,
i)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.”
2. §
Az Mkt. 4. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[4. § (1) A területi kamara szervei:]
„f) titkárság.”
3
3.	§
Az Mkt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A területi kamara ügyviteli szerve a titkárság, amelynek
vezetője a kamara titkára. A titkár a kamarával munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki
a)	állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai
végzettséggel, vagy
b)	a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel,
és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, valamint a vizsgára és a
továbbképzésre vonatkozó egyéb, külön jogszabályban meghatározott
feltételeket teljesíti.
(2)	A titkár felett a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség,
az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A titkár gyakorolja a területi
kamarában dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(3)	A területi kamarának a taggyűlés, a területi elnökség, az etikai
bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó
feladatait a titkárság irányítja, illetőleg hangolja össze. A titkárság kamarai
igazgatási-ügyviteli feladatait az alapszabály, illetve a területi kamara
szabályzata állapítja meg.”
4.	§
A Mkt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A legalább öt főből álló etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül
elnököt választ.
(2)	Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás során
és azzal összefüggésben
a)	függetlenek,
b)	a jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag a
meggyőződésüknek megfelelően döntenek,
c)	nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
(3)	Az etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben, a kamara
alapszabályában, valamint etikai-fegyelmi szabályzatában meghatározott módon
közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában és ellátja mindazokat a
4
feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a kamarai szabályzatok a hatáskörébe
utalnak.”
5.	§
Az Mkt. 11. §-ának (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép és a következő l)-m) pontokkal egészül ki:
[(2) Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység
jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az
alábbi közfeladatokat látják el:]
„b) a területi kamarák adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben
vezetik a tervezői és a szakértői névjegyzéket, valamint a külön jogszabályban
meghatározott névjegyzéket és biztosítják annak nyilvánosságát,”
„ l) ellátja a jogosultsági vizsgával, valamint a szakmai továbbképzéssel
kapcsolatos, külön jogszabály szerinti feladatokat,
m) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe
utal.”
6.	§
(1)	Az Mkt. 12. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[12. § (1) Az országos kamara szervei:]
„g) országos titkárság. ”
(2)	Az Mkt. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) Az országos kamara tisztségviselői: az elnök, az alelnök(ök), az
elnökség tagjai, a főtitkár, az országos felügyelő bizottság elnöke, valamint az
országos etikai-fegyelmi bizottság elnöke. ”
5
7.	§
Az Mkt. 14. §-ának (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[14. § (1) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]
„b) az országos kamara tisztségviselőinek - a főtitkár kivételével - és a
bizottságok tagjainak megválasztása,”
8.	§
(1)	Az Mkt. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az országos kamara titkárságának (ügyviteli szervének)
vezetője a kamara főtitkára, aki a kamarával munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Főtitkár csak az lehet, aki
a)	állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai
végzettséggel, vagy
b)	a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel,
és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, valamint a vizsgára és a
továbbképzésre vonatkozó egyéb, külön jogszabályban meghatározott
feltételeket teljesíti.
(2)	A főtitkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével
kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök
gyakorolja. A főtitkár gyakorolja az országos kamarában dolgozó
munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(3)	Az országos kamarának a küldöttgyűlés, az országos elnökség, az
etikai bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem
tartozó feladatait a titkárság irányítja, illetőleg hangolja össze. A titkárság
kamarai igazgatási-ügyviteli feladatait az alapszabály állapítja meg.”
9. §
Az Mkt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A legalább 5 főből álló országos etikai-fegyelmi bizottság tagjai
közül elnököt választ.
(2)	Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás során
a)	függetlenek,
6
b)	jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag a
meggyőződésüknek megfelelően döntenek,
c)	nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
(3)	Az országos etikai-fegyelmi bizottság a küldöttgyűlés elé terjeszti az
etikai-fegyelmi szabályzatot, illetve annak módosítását, és ellátja mindazokat a
feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a kamarai szabályzatok a hatáskörébe
utalnak.”
10. §
Az Mkt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A titkár, illetve főtitkár kivételével, a területi és az országos kamara
tisztségviselői és a küldöttek jelölésének, választásának és visszahívásának
rendjét, megbízatásuk időtartamát és újraválaszthatóságuk mértékét az e
törvényben meghatározott keretek között a területi és az országos alapszabály
határozza meg. ”
11. §
(1)	Az Mkt. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A kamarai tag tisztségviselőként azonos kamarai szervezeten belül
egy tisztséget tölthet be.”
(2)	Az Mkt. 21. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„ (4) Nem lehet
a)	a területi kamara elnöke, alelnöke, etikai fegyelmi bizottságának
elnöke, titkára az, aki a területi kamara illetékességi területén építésügyi vagy
építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő, ideértve a sajátos
építményfajták szerinti hatóságokat is,
b)	az országos kamara tisztségviselője az, aki az építésügy irányításáért
felelős központi közigazgatási szerv ügyintéző vagy vezető köztisztviselője.
(5)	A (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a megválasztástól
számított 60 napon belül meg kell szüntetni. Ha a határidőn belül a
megválasztott tisztségviselő az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a
kamarai tisztségviselői megbízatása megszűnik. A megválasztott tisztségviselő
az összeférhetetlenség fennállása alatt a kamarai tisztségével kapcsolatos
feladatait nem láthatja el.”
7
12. §
Az Mkt. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kamarai szakmai szolgáltatásokról,
azok díjairól, illetve a díj felhasználásáról az országos kamarák külön
szabályzatban rendelkeznek.”
13.	§
Az Mkt. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kamarai felvételre jogosító feltétel a szakterületnek megfelelő
szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevél, vagy azzal
egyenértékűnek elismert diploma. ”
14.	§
Az Mkt. 34. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő
rendelkezések lépnek, egyidejűleg az Mkt. a következő 34/A.-34/D. §-sokkal
egészül ki:
„ VII. fejezet
Az etikai-fegyelmi eljárás
34. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az építészeti, illetve
mérnöki tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, illetve
kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi.
(2)	A fegyelmi felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő
jogszabályok, illetve kamarai szabályzatok szerint kell elbírálni. Ha az
elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések enyhébb elbírálást tesznek lehetővé,
úgy ezeket kell alkalmazni.
(3)	A kamara által külön jogszabályok szerint vezetett névjegyzékben
szereplő, de kamarai tagsággal nem rendelkező szakmagyakorlókkal szemben
fegyelmi eljárás kizárólag a kamarai szabályzatok keretein kívül, a szakmai
szabályok megszegésével elkövetett fegyelmi vétség esetén folytatható le.
8
(4)	Az 1. § (5) bekezdés szerinti személyekkel szemben lefolytatott
fegyelmi eljárásról - annak jogerős és végrehajtható lezárását követően - az
illetékes területi kamara értesíti a letelepedés helye szerinti eljáró hatóságot.
34/A. § (1) A fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések:
a)	figyelmeztetés,
b)	pénzbírság, amelynek mértéke legfeljebb a kiszabás időpontjában a
szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének négyszerese,
c)	a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás,
d)	a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztése,
e)	a kamarából történő kizárás.
(2)	Pénzbírság az (1) bekezdés a), c)-e) pontjaiban meghatározott
büntetéssel együtt, mellékbüntetésként is alkalmazható.
(3)	Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés végrehajtása
egy alkalommal legfeljebb három év időtartamra felfüggeszthető. Ha a
felfüggesztés időtartama alatt jogerősen újabb etikai-fegyelmi büntetést
(a továbbiakban: fegyelmi büntetés) szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is
végre kell hajtani.
(4)	A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetést a kamarai nyilvántartásban
fel kell tüntetni. A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból öt év eltelte után
törölni kell.
(5)	Ha az (4) bekezdés szerinti időn belül újabb fegyelmi eljárás
megindítására kerül sor, az új eljárás során az (1) bekezdés a) pontja szerinti
büntetés nem állapítható meg.
(6)	A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetésről a szakmagyakorlási
jogosultságról névjegyzéket vezető szervet értesíteni kell.
(7)	A 34. § (3) bekezdése szerinti személyekkel szemben kizárólag az (1)
bekezdés b) pontja szerinti büntetés szabható ki.
34/B. § (1) Az eljárás alá vont személy
a)	megismerheti az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, azokra nyilatkozatot
tehet,
b)	az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet,
c)	az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, illetve bizonyítási indítványt
terjeszthet elő,
d)	az eljárási cselekményekben részt vehet,
9
e)	az ügyben eljáró személyekkel szemben összeférhetetlenségi kifogást
terjeszthet elő.
(2) Az eljárásban az eljárás alá vont személy helyett és nevében
megbízottja vagy jogi képviselője (a továbbiakban együtt: képviselője) is
eljárhat, kivéve, ha az eljárás alá vont személy személyes megjelenése, illetve
meghallgatása szükséges.
34/C. § (1) A fegyelmi eljárást
a)	első fokon: a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának fegyelmi
tanácsa,
b)	másodfokon: az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának
fegyelmi tanácsa
folytatja le.
(2)	Első és másodfokon az eljáró tanács elnökből és legalább két tagból
áll.
(3)	A legalább öt tagból álló fegyelmi tanács jár el másodfokon, ha az
elsőfokú fegyelmi tanács a kamarából való kizárás fegyelmi büntetést szabott ki.
34/D. § (1) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként, valamint
vizsgálóbiztosként nem járhat el:
a)	panaszos, az eljárás alá vont személy és azok hozzátartozója [Ptk. 685.
§ b) pont],
b)	aki jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy aki ellen
büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, illetve ha az eljárás
során büntetés kiszabására került sor, a büntetés alóli mentesítésig,
c)	akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d)	a területi kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja,
e)	a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt,
f)	akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően nem járhat el a
fegyelmi tanács tagja vizsgálóbiztosként, a vizsgálóbiztos a fegyelmi tanács
tagjaként.
(3)	A kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezetőre és a
szakértőre is megfelelően alkalmazni kell.
(4)	A kizárási okot az érintettek kötelesek az etikai-fegyelmi bizottság
elnökének bejelenteni.
10
(5)	Az eljárás alá vont tag a fegyelmi tanács elnöke, tagjai vagy a
vizsgálóbiztos ellen kizárási okot jelenthet be. A kizárással érintett személy
meghallgatása után a kizáró okról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke határoz.
A területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási
ok kérdésében az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az
országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási
ok kérdésében az országos kamara elnökének javaslatára az országos kamara
felügyelő bizottsága határoz.
(6)	Ha a kizárásnak a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának
elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, vagy országos
kamara felügyelő bizottsága helyt ad, kijelöli az eljáró tanácsot.
(7)	Ha valamennyi fegyelmi tanáccsal szemben kizáró ok áll fenn, a
területi kamara elnöke az országos kamarát keresi meg más kamaránál működő
fegyelmi tanács kijelölése végett.
(8)	A fegyelmi eljárást
a)	a területi kamara elnökével, alelnökével, titkárával, etikai-fegyelmi
bizottság elnökével és tagjával szemben - ideértve az előzetes vizsgálat
elrendelését is - az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága által kijelölt
kamara,
b)	az országos kamara elnökével, alelnökével, elnökségi tagjával,
titkárával, etikai-fegyelmi bizottság elnökével és tagjával szemben a lakhelye
szerint illetékes kamara
folytatja le.”
15.	§
Az Mkt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Mkt.
a következő 35/A.-35/C. §-sokkal egészül ki:
„35. § (1) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti
a)	természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: panaszos),
b)	a kamara szerve, tisztségviselője, tagja,
c)	hatáskörében eljárva a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket
vezető szerv, az építésügyi (létesítési) és építésfelügyeleti hatóságok.
(2)	A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség gyanúja esetén, illetve ha azt a tag
maga kéri, az etikai-fegyelmi bizottság elnöke írásban rendeli el, a hozzá
beérkezett írásbeli bejelentés, megkeresés, illetve a feladatkörében tudomására
jutott tények alapján. A fegyelmi eljárásról a határozat egy példányának
11
megküldésével az etikai-fegyelmi bizottság elnöke haladéktalanul értesíti az
eljárás alá vont személyt, a panaszost, a területi kamara elnökét, valamint az
etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül kijelöli a vizsgálóbiztost.
(3)	A panasz visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem
akadályozza.
(4)	A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha a területi kamara a
kötelezettségszegésről szóló panasz beérkezésétől, illetve a hivatalból
megindított eljárás esetén a jegyzőkönyv felvételétől számított 1 éven belül nem
indította meg, illetve az elkövetéstől számított 5 év eltelt. Ha a cselekmény miatt
büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, az
1 éves határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, az ötéves
határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.
(5)	A fegyelmi eljárást annak megindításától számított 120 napon belül be
kell fejezni.
35/A. § (1) Meg kell tagadni a fegyelmi eljárás elrendelését, ha
a)	a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy a bejelentett tények
alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,
b)	a bejelentésben foglalt tények miatt fegyelmi eljárás van folyamatban
vagy már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.
(2)	Megtagadható a fegyelmi eljárás névtelen bejelentés esetén.
(3)	A fegyelmi eljárás elrendelését megtagadó határozatot ismert panaszos
esetén a panaszosnak és annak kell megküldeni, aki ellen a panasz irányult.
(4)	A fegyelmi eljárás elrendelését megtagadó határozat ellen a 35. § (1)
bekezdésének a) pontja szerinti, ismert panaszos a határozat kézhezvételétől
számított 15 napon belül kezdeményezheti a fegyelmi eljárás lefolytatását az
etikai-fegyelmi bizottságnál. A fegyelmi eljárás lefolytatásáról az etikai-
fegyelmi bizottság határoz.
(5)	A (4) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás során a panaszos jár
el a vizsgálóbiztos helyett, a 35/B.-35/C. § szerinti jogosítványokra és vizsgálat
lefolytatására azonban nem jogosult.
35/B. § (1) A vizsgálóbiztos köteles vizsgálatot lefolytatni és ennek
keretében a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíteni, az
eljárás alá vont személy javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni.
12
(2)	A vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt nyilatkozat tételére hívja
fel azzal, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül jogosult a területi
kamarának megküldeni.
(3)	A vizsgálóbiztos meghallgathatja a panaszost (sértettet), az eljárás alá
vont személyt és az általuk megjelölt tanúkat, megvizsgálja a rendelkezésére
bocsátott iratokat, szükség esetén szakértő közreműködését veheti igénybe.
A vizsgálóbiztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a
meghallgatáson nem jelent meg, vagy nem nyilatkozik. Erről az eljárás alá vont
személyt tájékoztatni kell.
(4)	Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvet a meghallgatott személy, a vizsgálóbiztos, valamint a
jegyzőkönyvvezető írja alá.
35/C. § (1) A vizsgálóbiztos az eljárás eredményéről összefoglaló
jelentést készít és az iratokat indítványával együtt az etikai-fegyelmi bizottság
elnökének átadja.
(2)	A vizsgálatot 30 nap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt
esetben egy alkalommal, a területi kamara elnöke által 30 nappal
meghosszabbítható.”
16.	§
Az Mkt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Mkt.
a következő 36/A.-36/D. §-sokkal egészül ki:
„36. § (1) Az etikai-fegyelmi bizottság a vizsgálat alapján
a)	megszünteti az eljárást,
b)	elrendeli fegyelmi tárgyalás megtartását,
c)	fegyelmi tárgyalás nélküli figyelmeztetés fegyelmi büntetés
megállapítását kezdeményezi.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt határozatról az etikai-fegyelmi bizottság
elnöke az eljárás alá vont személyt és a panaszost értesíti.
(3)	Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi tárgyalás
megtartásának elrendelésével egyidejűleg az etikai-fegyelmi bizottság tagjai
közül kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait.
13
36/A. § (1) A fegyelmi tanács elnöke
a)	tárgyalás nélkül a 34/A. § (1) bekezdés a) pont szerinti figyelmeztetés
fegyelmi büntetés megállapítását kezdeményezheti,
b)	kitűzi a fegyelmi tárgyalást, megidézi az eljárás alá vont személyt, a
képviselőjét, a tanúkat, a vizsgálóbiztost, és további bizonyítást rendelhet el.
Intézkedéseiről a vizsgálóbiztost értesíti.
(2)	A fegyelmi tanács elnöke az eljárás alá vont személyt az idézéssel
egyidejűleg tájékoztatja, hogy a vizsgálóbiztos jelentésére legkésőbb a
tárgyaláson észrevételt tehet. Figyelmezteti arra is, hogy ha alapos ok nélkül az
eljárásban nem vesz részt, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
(3)	Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű idézés ellenére a
fegyelmi tárgyaláson nem jelenik meg, azt távollétében is meg lehet tartani.
36/B. § (1) A fegyelmi tanács tárgyalás tartása nélkül figyelmeztetést
állapít meg, ha az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetését
elismerte, a fegyelmi vétség egyértelmű és a kötelességszegés kisebb súlyú.
(2)	Ha a figyelmeztetésről szóló határozat kézbesítésétől számított
15 napon belül az eljárás alá vont személy, vagy képviselője tárgyalás tartását
kérte, a figyelmeztetés hatályát veszti és a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz
ki, és erről a vizsgálóbiztost értesíti.
36/C. § (1) A vizsgálóbiztos, az eljárás alá vont személy és képviselője a
tárgyalás bármely szakában bizonyítási indítványt tehet.
(2)	A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi
tanács elrendelheti a tárgyalás anyagának hangszalagra történő rögzítését.
Ez esetben a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet 8 napon belül el kell készíteni.
(3)	Ha más hatóság eljárása érintheti a fegyelmi ügy eldöntését, a
fegyelmi tanács elrendelheti az eljárás felfüggesztését a bíróság vagy más
hatóság előtt folyamatban lévő ügy jogerős befejezéséig.
36/D. § (1) A fegyelmi tanács ideiglenes intézkedéssel az eljárás alá vont
személy kamarai tagságát azonnali hatállyal felfüggeszti és a tevékenységének
végzésére való jogosultságának felfüggesztését kezdeményezi a jogosultságról
névjegyzéket vezető szervnél, ha az eljárás alá vont személlyel szemben
szándékos vagy olyan gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az
ügyész, amelynek büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb.
14
(2)	A felfüggesztésről szóló határozatot 5 napon belül az eljárás alá vont
személynek kézbesíteni kell, aki a határozat ellen 8 napon belül fellebbezést
terjeszthet elő a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedés mindaddig hatályban
marad, amíg azt a fegyelmi tanács határozatában hatályon kívül nem helyezi.”
17.	§
Az Mkt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Mkt.
a következő 37/A.-37/D. §-sokkal egészül ki:
„37. § (1) A fegyelmi tanács a bizonyítékokat egyenként és
összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése alapján állapítja meg
a tényállást.
(2)	A fegyelmi tanács határozatában
a)	az eljárást megszünteti,
b)	az eljárás alá vont személyt elmarasztalja és büntetést szab ki.
(3)	A határozat rendelkező része tartalmazza:
a)	az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét (székhelyét), kamarai
tagságának nyilvántartási számát, szükség esetén a jogosultsága megnevezését,
névjegyzéki nyilvántartási számát,
b)	a fegyelmi tanács döntését arról, hogy az eljárás alá vont személyt
vétkesnek nyilvánítja és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a megindított eljárást
megszünteti,
c)	az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését,
d)	vétkesség megállapítása esetén azt a körülményt, hogy a fegyelmi
vétséget az eljárás alá vont személy szándékosan vagy gondatlanul követte el,
több fegyelmi tényállás esetén az elkövetett fegyelmi vétségek számát,
e)	a kiszabott fegyelmi büntetést, utalást az érdemi döntés alapját képező
jogszabályi és egyéb rendelkezésekre,
f)	az eljárási költségek viselésének módját,
g)	tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont
személy és képviselője, valamint a panaszos a kézbesítéstől számított 15 napon
belül fellebbezhet.
(4)	A határozat indokolási része tartalmazza:
a)	a tényállást és annak bizonyítékait,
b)	a levont ténybeli és jogi következtetést,
c)	a büntetés kiszabása esetén a súlyosbító és enyhítő körülményeket.
15
(5)	A fegyelmi határozatot a tárgyalás befejezése után 15 napon belül meg
kell küldeni az eljárás alá vont személynek és képviselőjének, a
vizsgálóbiztosnak, valamint a panaszosnak.
(6)	Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen a határozat
kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a
képviselője, a vizsgálóbiztos, valamint a panaszos az országos kamara etikai-
fegyelmi bizottsága elnökéhez fellebbezhet. A fellebbezés a határozat jogerőre
emelkedésére halasztó hatályú.
37/A. § (1) Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen benyújtott fellebbezést
az etikai-fegyelmi bizottság az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága
elnökének küldi meg.
(2)	Az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke a
fellebbezés kézhezvételét követően haladéktalanul kijelöli az országos kamara
etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és
annak elnökét, valamint a vizsgálóbiztost, továbbá a kijelöléssel egyidejűleg a
vizsgálóbiztos részére az ügy iratait megküldi azzal, hogy a fellebbezésre
észrevételeit 15 napon belül tegye meg.
(3)	Ha a 37/B.-37/D. §-ok másként nem rendelkeznek, a másodfokú
eljárásban a 36/A. §, a 36/C. § valamint a 37. § rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
37/B. § (1) A másodfokon eljáró fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott
határozattal elutasítja a fellebbezést, ha az elkésett, vagy ha az nem az eljárás
kezdeményezésére jogosulttól származik.
(2)	A másodfokon eljáró fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot
helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti.
(3)	Ha az elsőfokú határozat megalapozatlan, a tényállás nincs felderítve
vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve helytelen ténybeli
következtetést tartalmaz - és a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli
következtetés vagy részbizonyítás felvétele útján nem állapítható meg - a
másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül
helyezi és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.
(4)	Hatályon kívül kell helyezni az elsőfokú határozatot akkor is, ha az
elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozták meg.
16
(5)	A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont személy, a
képviselője, a vizsgálóbiztos, valamint a panaszos a kézbesítéstől számított
30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok
szerint bírósághoz fordulhat.
(6)	A másodfokú határozat a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá,
de az (5) bekezdés szerinti esetben a végrehajtás felfüggesztése kérhető a
bíróságtól.
37/C. § (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően a
panaszos, az eljárás alá vont személy és képviselője új eljárás lefolytatását
kérheti. Új eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy életében, az eljárás
jogerős befejezésétől számított öt éven belül van lehetőség.
(2)	Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben az eljáró fegyelmi
tanács valamely tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon
megszegte.
(3)	A területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke új eljárás
lefolytatását akkor rendeli el, ha
a)	az ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatára nem került sor,
illetve az arra nyitva álló idő már letelt, és
b)	olyan tényre vagy bizonyítékra, vagy olyan jogerős bírói vagy más
hatósági határozatra hivatkoznak, amit az eljáró fegyelmi tanács nem bírált el,
amennyiben ezen bizonyítékok alkalmasak a kihirdetett fegyelmi határozat
megváltoztatására.
(4)	Az új eljárás lefolytatásáról a területi kamara etikai-fegyelmi
bizottsága dönt. Az elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon
belül az eljárás kezdeményezője az országos kamara fegyelmi tanácsához
fellebbezéssel élhet.
(5)	Az új eljárás során az első- és másodfokú eljárásra vonatkozó
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(6)	Az eljárást elrendelő határozatnak a jogerősen kiszabott fegyelmi
büntetés végrehajtására halasztó hatálya nincsen, kivéve, ha ezt az eljáró
fegyelmi tanács kifejezetten kimondja, és határozattal intézkedik a kiszabott
fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése iránt.
37/D. § Az etikai-fegyelmi bizottságok működését, valamint a fegyelmi
eljárás részletes szabályait e törvény keretei között a kamarák fegyelmi
szabályzatában, illetve a fegyelmi eljárás költségének, a pénzbüntetés
17
befizetésének, kezelésének és felhasználásának szabályait külön szabályzatban
kell megállapítani.”
18.	§
Az Mkt. 39. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabályok és a többi
önkormányzati szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a
kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt
vagy a többi önkormányzati szabályzatot, és szükség esetén a 38. §-ban
foglaltak szerint jár el.”
19.	§
Az Mkt. 42. §-a kiegészül a következő (2)-(3) bekezdéssel, egyidejűleg a
jelenlegi (2)-(5) bekezdések számozása (4)-(7) bekezdésekre változik:
„ (2) A területi, illetve az országos kamara hatáskörébe utalt közigazgatási
ügyekben a titkár, illetve a főtitkár jár el. Közigazgatási ügyekben ügyintézőként
csak az működhet közre, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint köztisztviselőnek - nyilvántartás
vezetése esetén ügykezelőnek - kinevezhető lenne, továbbá a külön
jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel.
(3)	A titkár, illetve főtitkár
a)	nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást,
amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes
tevékenységét veszélyeztetné;
b)	pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében
közszereplést nem vállalhat.”
20.	§
(1)	Az Mkt. 43. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(2) A kamarák által vezetett névjegyzékek a következő adatokat
tartalmazzák:
a)	családi és utónév, születési név, állampolgárság;
b)	születési hely és idő, anyja neve;
c)	lakhely, székhely;
18
d)	elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, e-mail);
e)	szakirányú végzettséget igazoló oklevél száma, kelte, kiállító
intézmény neve;
f)	szakmai gyakorlat ideje, helye;
g)	szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele;
h)	nyilvántartási szám;
i)	hatósági igazolvány száma;
j) nyilvántartásba vétel napja;
k) jogosultság megújításának esedékessége (év, hó, nap);
l) a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója;
m) igazságügyi szakértő esetén annak ténye, igazságügyi szakértői
igazolványának száma;
n) tagsági jogállás (aktív vagy felfüggesztett);
o)	fegyelmi büntetések, illetve az azok alóli mentesítések időpontja;
p) az adatváltozás bejelentésének időpontja;
q) a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba
helyezésének napja.
(3)	A kamarai tag (2) bekezdés a), d), g), h) és k) pontjai szerinti adatai,
továbbá az 1. § (3) bekezdés szerint mérnöki, illetve építészeti tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezet (4) bekezdés a)-b), d) pontjai szerinti adatai
nyilvánosak, azokat a kamarák a világhálón is közzéteszik. ”
(2)	Az Mkt. 43. §-ának (4) bekezdése felvezető szövegének helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A kamarák a következő adattartalommal vezetnek nyilvántartást a
gazdálkodó szervezetekről:”
21. §
Az Mkt. 56. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[56. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:]
„c) a Tanács 85/384/EGK irányelve (1985. június 10.) az építészmérnöki
oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb
tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a
szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő
intézkedésekről, 18. cikk (1) bekezdés, 22. cikk (1) bekezdés, 26. cikk (1)-(2)
bekezdés és 28. cikk.”
19
22. §
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 62. § (1) bekezdésének a) pontja alapján meghatározott
hatóságokon, illetve törvény szerinti felügyeleti szerveiken túlmenően
kormányrendeletben megjelölt szervezetek is elláthatnak építésügyi igazgatási
feladatokat. ”
23. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. szeptember
1. napján lép hatályba.
(2)	E törvény 14-17. §-ai 2008. január 1. napján lépnek hatályba.
(3)	A törvény 14. §-ával megállapított Mkt. 21. §-ának (4) bekezdése
szerinti összeférhetetlenségi szabályokat az e törvény hatálybalépését követő
választás során kell alkalmazni.
(4)	Az Mkt.
a)	3. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „etikai-fegyelmi eljárást”
szövegrész helyébe az „etikai-fegyelmi eljárást (a továbbiakban: fegyelmi
eljárást)” szövegrész,
b)	3. §-a (4) bekezdésében a „felhatalmazással bíró megbízottjaik”
szövegrész helyébe a „felhatalmazással bíró tagjaik” szövegrész,
c)	11. §-ának (4) bekezdésében az „és kezdeményezési” szövegrész
helyébe az „és az arra jogosultnál kezdeményezési” szövegrész,
d)	23. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „a kamara
szolgáltatásaiért” szövegrész helyébe az „a kamara szakmai szolgáltatásaiért”
szövegrész,
e)	24. §-t megelőző címben a „Közhasznú társaság” szövegrész
helyébe a „Nonprofit gazdasági társaság” szövegrész,
f)	24. §-a (3) bekezdésében a „közhasznú társaságot” szövegrész
helyébe a „jogi személy nonprofit gazdasági társaságot (a továbbiakban:
nonprofit gazdasági társaság)” szövegrész,
g)	24. §-a (4)-(5) bekezdéseiben a „közhasznú társaság” szövegrész
helyébe a „nonprofit gazdasági társaság” szövegrész,
h)	30. §-a (1) bekezdésnek a) pontjában a „kéri,” szövegrész helyébe
a „kéri, legfeljebb öt év időtartamra,” szövegrész,
20
i)	30. §-a (1) bekezdésnek b) pontjában a „35. § (1) bekezdésének c)
pontjában” szövegrész helyébe a „34/A. § (1) bekezdésének d) pontjában”
szövegrész,
j) 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „lemondással,” szövegrész
helyébe a „lemondással, illetve a 30. § (1) bekezdés a) pontja szerinti idő
leteltével,” szövegrész,
k) 43. §-a (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban, (5) és (6) bekezdésében
a „társaság” szövegrész helyébe a „nyilvántartott” szövegrész
lép.
(6)	Az Étv.
a)	29. §-a (6) bekezdésében az „Az építésügyi hatóság” szövegrész
helyébe az „A települési önkormányzat jegyzője” szövegrész,
b)	53/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „a kérelemre” szövegrész
helyébe az „a jogszabályban meghatározott esetekben, a kérelemre” szövegrész
lép.
(7)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Mkt. 1. §-ának (3) bekezdésében az „és más jogi személy” és az
„- ideértve az egyéni vállalkozót is -” szövegrész, 1. §-a (5) bekezdésének
második és harmadik mondata, a 2. § (4) bekezdésében az „építészeti”
szövegrész, 3. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „ , vállalkozók” szövegrész,
6.	§-ának (6)-(9) bekezdései és 15. §-ának (6)-(9) bekezdései, 43. §-a (4)
bekezdésének e) pontja,
b)	az Étv. 2. § 18. pontjában a „környezetvédelmi” szövegrész,
c)	az Mkt. módosításáról rendelkező 1999. évi CXIV. törvény 10-11. § -
ai,
d)	az Mkt. módosításáról rendelkező 2004. évi XLVII. törvény 9. §-a,
e)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló
2003. évi LXI. törvény 92. §-ának (1) bekezdése,
f)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 299. §-ának (2) bekezdése.
21
I N D O K O L Á S
a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Többszörösen is kinyilvánított kormányzati szándék, hogy a szakmai kamarák
esetében olyan, egységes normarendszer jöjjön létre, amely alkalmas arra, hogy
a kamarai tagok számára biztosítsa a korrekt, tisztességes (fair) etikai, illetve
fegyelmi eljáráshoz való jog érvényesülését, függetlenül attól, hogy mely
kamara tagjai. Mivel a kamarák hatósági jogosítványokkal is rendelkeznek,
valamint egyes szakmák gyakorlása esetében a kamarai tagság kötelező, így
szükségessé vált a kamarákat létrehozó törvények etikai-fegyelmi szabályainak
felülvizsgálata, valamint az egységes elvek szerinti megfogalmazása.
A felülvizsgálat során a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek
szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Mkt.)
csak részben és hiányosan szereplő etikai-fegyelmi szabályozást felváltja a
beterjesztett törvényjavaslatban (a továbbiakban: javaslat) megjelenő, részletes,
az eljárás szereplőire és eljárás rendjére is pontos rendelkezéseket tartalmazó
szabályozás. A részletes szabályozás ugyan a javaslat szerinti kérdésekben a
kamarák által kötelezően átveendő, azonban ez távolról sem jelenti azt, hogy a
javaslatban szereplő szabályokat figyelembe véve a kamarák saját belső
szabályzatukban részletesebb etikai-fegyelmi szabályokat ne állapítsanak meg.
A javaslatban meghatározott eljárási rend szerint, a teljes körű tényfeltárás és a
jogorvoslat biztosítása érdekében az eljárás kétfokú és az eljárás alá vont tag
részvételét és védekezését biztosítani kell. Az etikai-fegyelmi bizottság
tanácsban jár el, amelynek személyi összetétele nem sértheti az
összeférhetetlenség elvét. Az eljárás méltányossága és célszerűségének
megőrzése miatt annak megindítására a javaslat elévülési határidőket szab meg.
A javaslat előkészítése során megtörtént a kamara közigazgatási ügyek vitelére
vonatkozó szabályainak felülvizsgálata is, ezért került pontosításra azon
ügyintézők végzettségének, képzettségének köre, akik a kamara közigazgatási
ügyeiben eljárhatnak. Ezen túlmenően - köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.
évi XXIII. törvény rendelkezésével összhangban - az összeférhetetlenségi
szabályok is megállapítást nyertek.
A kamarák alapfeladatainak ellátásához a tagokról részletes nyilvántartás
vezetése szükséges, így a kamarai nyilvántartásra vonatkozó szabályok is
átdolgozásra kerültek.
22
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A kamarának a külön jogszabályok szerinti névjegyzékek vezetésére vonatkozó,
valamint az igazságügyi szakértők tevékenységével kapcsolatos feladatait
határozza meg, biztosítva a vonatkozó törvénnyel való összhangot azáltal, hogy
az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételről rendelkező minisztert
értesíti a területi kamara a tagja kamarai jogviszonyában bekövetkező
változásoktól.
A 2-3. §-okhoz
A területi kamarák szervei felsorolásának a kiegészítését tartalmazza, amelynek
igényét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) fogalmazta meg. A feladatkörének
megváltozásával együtt pontosításra került a titkár jogállására és jogviszonyára
vonatkozó követelmény és feltételrendszer.
A 4. §-hoz
Az etikai-fegyelmi eljárás részletes újraszabályozása kapcsán szükségessé vált a
területi kamara etikai-fegyelmi bizottságára és az eljáró tanácsra vonatkozó
alapvető szabályok megfogalmazása.
A 5. §-hoz
A kamarai tagok szakmagyakorlási jogosultságának feltételeként az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és
végrehajtási rendeletei a jogosultsági vizsga letételét, illetve öt éves
ciklusonkénti továbbképzési kötelezettség teljesítését követeli meg.
A jogosultsági vizsgák, valamint a továbbképzések szervezését - az Étv.
végrehajtására kiadott külön jogszabály alapján - a kamrák látják el. Az ezekkel
kapcsolatos feladatok nevesítése szükséges a törvényben, a 3. §-a
(1)	bekezdésének a) pontja szerinti alapfeladat maradéktalan végrehajtásához.
A 6-8. §-okhoz
A javaslat az országos kamarák szervei és ezzel összefüggésben tisztségviselői
felsorolásának a kiegészítését tartalmazza, amelynek igényét a Ket. fogalmazta
meg. A Ket. alapján a hatósági feladatot is ellátó köztestületek erre feljogosított
szervét nevesíteni kell. A nevesített szerv - országos titkárság - jogállására és
23
kamara ügyviteli szerveinek vezetését ellátó titkárra vonatkozó alapvető
rendelkezések is megfogalmazást nyertek.
A 9. §-hoz
Az etikai-fegyelmi eljárás részletes újraszabályozása kapcsán szükségessé vált
az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának választására és az eljáró
tanácsra vonatkozó alapvető szabályoknak az eddigiektől eltérő
megfogalmazása.
A 10. §-hoz
A tisztségviselők választásának szabályai is módosításra kerülnek, mert a titkár
-	noha a kamara tisztségviselője - feladatát jelenleg nem választott
tisztségviselőként, hanem munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban látja el.
A 11. §-hoz
A kamara autonómiájának védelme érdekében az összeférhetetlenség
újraszabályozása vált szükségessé oly módon, hogy az országos, illetve a területi
kamarában egy személy csak egy tisztséget tölthessen be. A kamarai tagsággal
rendelkező köztisztviselők összeférhetetlenségét is szabályozni kívánja a
javaslat, a többi köztisztviselő taggal rendelkező kamara hasonló szabályaival,
valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatainak figyelembe vételével.
Az Alkotmánybíróság e tárgyban hozott két határozatával [21/1998. (V. 27.) AB
határozat és a 39/1997. (VII. 1.) AB határozat] megállapította, hogy hatósági
feladatot ellátó személyek passzív választójoga korlátozható abból a
megfontolásból, hogy a hatalmi összefonódásokat megakadályozza, kizárva azt,
hogy a „tevékenység felett hatósági ellenőrzést gyakorló államigazgatási szervek
vezetésének és a kamara vezetésének összefonódása miatt csorbát szenvedjen a
kamara autonómiája”. A hivatkozott döntésekkel összhangban, a kamarák
tisztségviselőinek tisztséghalmozását és az ebből adódó összefonódásokat
kívánja a javaslat megelőzni. A köztisztviselők függetlenségének és a kamarai
önigazgatás elkülönítése érdekében került sor újabb összeférhetetlenségi szabály
megállapítására azoknak a köztisztviselőknek az esetében, akik az építésügy
irányításáért felelős központi közigazgatási szervnél érdemi feladatokat, illetve
építésügyi hatóságnál építésügyi hatósági feladatokat látnak el.
24
A 12. §-hoz
A kamarai szolgáltatások egységesítése, illetve az azok mögötti valós tartalom
megjelenítésének igénye alapján szükséges a külön szabályzat megalkotása a
kamara által nyújtott szolgáltatásokról.
A 13. §-hoz
A kamarai tagság feltételeként felsőfokú végzettséget ír elő a javaslat. Ez az
eddigi szabályokat annyiban változtatja meg, hogy eltörlésre kerül az építész
kamarai tagsághoz szükséges egyetemi végzettség és a két év gyakorlat
megszerzése. Ez természetesen nem jelenti a külön jogszabály szerinti
szakmagyakorlási jogosultság, illetve ahhoz kapcsolódó gyakorlat
megszerzésének hiányát, csupán annak megszerzéséhez biztosítja az egyik
feltétel teljesülését, a kamarai tagságot, összhangban az EU követelményeivel.
A 14. §-hoz
A mérnöki, illetve építész kamarák feladata az általános szakmai szabályok és a
saját döntéseikkel kialakított etikai normákkal megállapított minőségi szint
biztosítása, amelynek egyik eszköze a tagok tevékenységével összefüggő
szakmai, illetve etikai szabályok szándékos, vagy gondatlan megszegésének
szankcionálása.
A fegyelmi felelősség megállapítására lehetőséget nyújt a törvényjavaslat a
kamarák által vezetett névjegyzékben szereplő személlyel szemben is, ha az a
szakmai szabályokat megszegi. Ez a rendelkezés különösen az EGT tagállamok
nem letelepedési szándékú állampolgárainak hazai szakmagyakorlása
tekintetében bír jelentőséggel, hiszen velük szemben nem követelhetőek meg a
hazai szakmagyakorlókkal szemben támasztott, a tevékenységre vonatkozó
szabályok ismeretét biztosító feltételek megléte (jogosultsági vizsga,
továbbképzés), így azok betartatása az építészeti minőség megőrzésére hivatott
kamarákon keresztül válik lehetővé.
A szankcionálás érdekében meghatározásra kerül a fegyelmi vétségek, valamint
a kiszabható büntetések köre, továbbá az eljárás alá vont személy eljárás során
biztosítandó jogai. A tanácsban eljáró etikai-fegyelmi bizottságra, valamint az
eljárás egyéb szereplőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok biztosítják a
pártatlanság lehetőségét.
A tisztességes eljárás követelményéből következik annak meghatározása is,
hogy az eljárás során kiszabott büntetés elévülésére milyen határidő után kerül
sor.
25
A 15. §-hoz
A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosultak bejelentése, megkeresése
alapján kerülhet sor a fegyelmi eljárás megindítására, amelyet a területi kamara
etikai-fegyelmi bizottságának elnöke rendel el, egyidejűleg értesítve az eljárás
alá vont személyt, a panaszost, valamint a vizsgálóbiztos kijelölése mellett.
A javaslat az eljárás megindítására, illetve annak befejezésére határidőt állapít
meg. Az eljárás valamennyi szakaszában érvényesül a fellebbezés jogának
biztosítása is.
A fegyelmi eljárásban a természetes személy, jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkező panaszos jogainak maradéktalan érvényesítése
érdekében ad lehetőséget a javaslat arra, hogy a hivatalból lefolytatandó eljárás
helyett, kontradiktorius jelleg erősítése mellett, a panaszos is előadhassa az
etikai-fegyelmi bizottság tagjaiból alakult tanács előtt a panaszát és
képviselhesse az érdekeit. Természetesen, ennek költségeit a panaszos maga
fizeti.
A fegyelmi eljárás első szakasza - a megalapozatlan, illetve indokolatlan,
esetleg névtelen bejelentések kiszűrését követően - a vizsgálóbiztos által
lefolytatott vizsgálat, amely bizonyos tekintetben nyomozati jogosítványokkal
ruházza fel a kamara tisztségviselőjét.
A 16. §-hoz
A vizsgálóbiztos vizsgálatának lezárását követően kerülhet sor - az etikai-
fegyelmi bizottság döntése alapján - a fegyelmi tárgyalás megtartására, amelyet
a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi tanács folytat
le. A javaslat lehetőséget biztosít egyszerűbb ügyekben tárgyalás tartása nélkül
büntetés kiszabására, azonban ennek külön feltételeket állapít meg.
A fegyelmi tárgyalásra vonatkozó szabályokat, illetve az ideiglenes intézkedés
alkalmazásának esetkörét is meghatározza a javaslat.
A 17. §-hoz
A meghozott határozat kötelező tartalmi elemeit, a fellebbezésre jogosultak
körét, valamint a fellebbezés benyújtásának szabályait is részletesen szabályozza
a javaslat.
A javaslat megállapítja azokat a szabályokat, amelyek a másodfokú eljárás során
érvényesülnek, illetve rögzíti a másodfokon eljáró fegyelmi tanács kasszációs,
illetve reparációs jogkörének kereteit is.
A javaslat meghatározza az új eljárás lefolytatásának feltételrendszerét, valamint
-	az eddigi szabályozással összhangban - a bírósági felülvizsgálat lehetőségének
biztosítását is.
26
A 18. §-hoz
A miniszter szakmai felügyeleti jogkörének pontosítása, összhangban más
szakmai kamarák hasonló tárgyú szabályozásával.
A 19. §-hoz
A közigazgatási ügyekkel kapcsolatos feltételeket a törvény eddig is tartalmazta,
ezek pontosítása, a kamara részéről eljáró titkár nevesítése, illetve az
ügyintézőkkel kapcsolatos feltételek részletesebb kifejtésre és kiegészítésre
kerültek.
A 20. §-hoz
A kamarák külön jogszabály alapján névjegyzéket vezetnek a szakmagyakorlási
jogosultsággal rendelkezőkről. E nyilvántartás adatainak pontosítására,
kiegészítésére kerül sor azzal, hogy a nyilvántartásba a jogosultsági vizsga
adatait, az igazságügyi szakértői esetén annak tényét, valamint az Európai Unió
felé történő adatszolgáltatás szempontjából kiemelkedően fontos
állampolgárságot is rögzíteni kell.
A 21-23. §-hoz
A törvény hatálybalépésével szükséges törvénymódosításokat tartalmazza,
egyidejűleg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvényt pontosítja azzal, hogy lehetőséget ad - a Ket. 12. § (4)
bekezdésére tekintettel, kormányrendeletben - a nem hatósági feladat ellátására
létrehozott szervekre történő feladattelepítésre.