﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2007 APR 20.
T/2837. számú
törvényjavaslat
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési
miniszter
Budapest, 2007. április
2007. évi.......törvény
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési esemé-
nyek szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
1-§
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) a
következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § Az e törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, 7. §-ának (3) és (4) bekezdésé-
ben, 14. §-ában, valamint 16. §-ának (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a kizárólag
állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és
légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben nem kell alkalmazni.”
2.§
A Kbvt. 2. §-a f) pontjának fab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
f)	légiközlekedési baleset: a repülés tartama alatt bekövetkezett olyan esemény,
amelynek során
fa) valaki meghal vagy súlyos sérülést szenved]
„fab) a légijármű bármely részével való közvetlen érintkezés következtében, beleért-
ve a légijárműről levált alkatrészeket, a légijárművön szállított vagy arra függesztett
fegyverzetet és egyéb függesztményt is, vagy”
3.	§
A Kbvt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közlekedésbiztonsági szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy (e
törvény alkalmazásában a továbbiakban: köztisztviselő) nem lehet a (7) bekezdés-
ben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek köztisztviselője, vezető tiszt-
ségviselője, tulajdonosa, alkalmazottja vagy egyéb munkavállalója.”
4.§
A Kbvt. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közlekedésbiztonsági szerv:]
,,d) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érde-
kében
da)	javaslatot tesz a jogszabály előkészítőjének, valamint
db)	biztonsági ajánlást tesz
dba)	a közlekedési társaságoknak,
dbb)	a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőinek,
dbc)	a járművek üzemeltetőinek, állami légijárművek esetében az üzemeltetésért
felelős állományilletékes parancsnoknak (a továbbiakban együtt: üzemeltető),
dbd)	állami légijárművek esetében a légijárművek üzemben tartójának,
dbe)	más hatóságoknak;”
5-§
A Kbvt. 10. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A helyszíni szemle vezetőjének jelentése alapján a közlekedésbiztonsági szerv
vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset bejelentésétől
számított 24 órán belül tájékoztatást ad a balesetről a honvédelemért felelős minisz-
ter és a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, illetve a rendvédelmi szervek érintett-
sége esetén az illetékes miniszter részére.”
6.§
A Kbvt. 11. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény esetén a személyzet és
az utasok tulajdonának, továbbá a speciális eszközöknek és tartozékoknak, valamint
a rakománynak a begyűjtése, nyilvántartásba vétele az üzemben tartó vagy az üze-
meltető feladata, azok helyszínről történő elszállítására - az érintett hatóságokkal
történt egyeztetést követően - a vizsgálóbizottság vezetője ad engedélyt.”
7. §
A Kbvt. az „A zárójelentés” alcímet megelőzően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § Az állami légijármű fegyverzeti, titkosító, felderítő berendezéseinek, vala-
mint ezek okmányainak vizsgálatát a vizsgálóbizottság vezetője által kijelölt, arra
jogosult személy végzi.”
2
8.§
A Kbvt. 16. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repü-
lőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggő zárójelentést a köz-
lekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni az érintett üzemben tartónak és üzemel-
tetőnek, továbbá az állami légijárművel összefüggő biztonsági ajánlást - érintettsé-
gük esetén - a NATO-tagországok repülésbiztonsági szervezeteinek.”
9.§
A Kbvt. az V. Fejezetet megelőzően a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset vagy repülő-
esemény tekintetében a közlekedésbiztonsági szerv a nemzetbiztonsági és a hon-
védelmi érdekekre figyelemmel ad tájékoztatást a sajtó részére.”
10. §
A Kbvt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a rendé-
szetért felelős miniszter, hogy a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett
légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek
szakmai vizsgálatának részletes szabályait, valamint a kizárólag állami légijárművel
összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályait együttes rendeletben állapítsák meg.”
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
11.§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. §-ának
(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A légiközlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott díjat kell
fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államház-
tartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.”
12.	§
Az Lt. 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki egyidejűleg a § eredeti szöve-
gének jelölése (1) bekezdésre változik:
3
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti korlátozott légtérnek a kör-
nyezet védelme érdekében történő kijelölésére a környezetvédelemért felelős mi-
niszter a miniszternek javaslatot tehet.”
13.	§
Az Lt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A magyar állami légijármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A szö-
vetséges fegyveres erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légijárműveken
alacsony láthatóságú felségjel felfesthető. Az állami légijármű jelzéseinek részletes
szabályait a honvédelemért felelős miniszter - a miniszterrel és a rendészetért fele-
lős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza.
(2) Az állami légijármű nyilvántartásának szabályait a honvédelemért felelős minisz-
ter - a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelet-
ben állapítja meg.”
14.	§
Az Lt. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának,
felfüggesztésének és visszavonásának rendjét az (1) és a (3) bekezdésben megha-
tározott esetekben a miniszter, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a honvé-
delemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyet-
értésben rendeletben állapítja meg.”
15.	§
Az Lt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez az üzemben tartó hozzájárulá-
sát követően a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.”
16.	§
Az Lt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbizton-
sági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-ei 1592/2002/EK európai par-
lamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel
kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a
légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait a miniszter - állami légijárművek
esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős
miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.”
4
17. §
Az Lt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására vagy e tevékenység rendszeres
folytatása céljából vállalkozás létrehozására a légiközlekedési hatóság, az állami
célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság
ad engedélyt.”
18.	§
Az Lt. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, to-
vábbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit a nyilvános és a polgári célú nem
nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló
repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a tűzvédelmi
feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetér-
tésben - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős mi-
niszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg.”
19.	§
Az Lt. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Légijármű, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kap-
csolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik,
amelyre
a)	az 1592/2002/EK rendelet és a légijárművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek
és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a ter-
vező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról
szóló, 2003. szeptember 24-ei 1702/2003/EK bizottsági rendelet alapján az Európai
Repülésbiztonsági Ügynökség, vagy
b)	az elvégzett típusvizsgálat alapján a légiközlekedési hatóság,
c)	az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai lég-
ügyi hatóság
típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.”
20. §
Az Lt. 47. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § Az 1592/2002/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, il-
letve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a
típusalkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter, az állami célú légiközlekedés tekinte-
tében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős mi-
niszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.”
5
21.§
Az Lt. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami légijármű légialkalmassági feltételeit és a légialkalmassági vizsgálat
rendjét a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős
miniszterrel egyetértésben szabályozza.”
22.	§
Az Lt. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait
a honvédelemért felelős miniszter - a miniszterrel és a rendészetért felelős minisz-
terrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.”
23.	§
Az Lt. 53. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit, valamint kiadásuk, fel-
függesztésük, helyszíni elvételük és visszavonásuk rendjét a miniszter, illetve az
állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a minisz-
terrel és a rendészetért felelős miniszterrel - a rádiószolgálatok állomáskezelőire
vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszter-
rel is - egyetértésben, rendeletben határozza meg.”
24.	§
Az Lt. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a
légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatát külön törvény rendelkezései
alapján a közlekedésbiztonsági szerv végzi.”
25.	§
Az Lt. 71. §-ának 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában]
„1. állami célú légiközlekedés: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti
célú légiközlekedés;
2. állami légijármű: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti szervek
céljára szolgáló légijármű;”
6
26. §
Az Lt. 73. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A Kormány rendeletben állapítja meg]
,,g) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra
vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i
847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti elosztási eljárás
szabályait.”
27.	§
(1)	Az Lt. 74. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
„n) a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel - valamint az 5. § b) pontjának
ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is -
egyetértésben a magyar légtérnek az 5. §-ban meghatározott részeit, azok típusait
és igénybevételük rendjét, továbbá a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértés-
ben a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtá-
sának és a légiforgalom irányításának szabályait;”
(2)	Az Lt. 74. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti
szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Felhatalmazást kap
a)	a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a
légiközlekedési hatóságok eljárási díjai fizetésének feltételeit, módját és a díj ősz-
szegét;
b)	a miniszter a 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben, hogy az
üzemben tartás feltételeit, az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggeszté-
sének és visszavonásának szabályait;
c)	a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős minisz-
terrel egyetértésben, hogy a 19. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az
üzemben tartás feltételeit, az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggeszté-
sének és visszavonásának szabályait;
d)	a miniszter, hogy a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai
Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-ei 1592/2002/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és
légi közlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának
a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait;
e)	a miniszter, hogy a polgári légiközlekedés tekintetében a légiközlekedési szak-
személyzet képzésének szabályait;
f)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében
-	a rendészetért felelős miniszter és a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyezés
7
tekintetében a miniszter egyetértésével - a légiközlekedési szakszemélyzet képzé-
sének szabályait;
g)	a miniszter, hogy a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatko-
zásában - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős mi-
niszterrel együttesen - a 39. § (1) bekezdésében említett szabályok részletes mű-
szaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit;
h)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami repülések céljára szolgáló repü-
lőtér esetében a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák
elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre vo-
natkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen - a 39. § (1) be-
kezdésében említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzem-
ben tartás és üzemeltetés feltételeit;
i)	a miniszter, hogy az 1592/2002/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a
légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának fel-
tételeit és a típusalkalmassági vizsgálat szabályait;
j) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős
miniszterrel egyetértésben az állami légijármű jelzéseinek és nyilvántartásának sza-
bályait, az állami légijármü és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának,
javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabálya-
it, az állami légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmas-
ságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat szabályait;
k) a miniszter, hogy - a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vo-
natkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - a
szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit, valamint kiadásuk, felfüggesz-
tésük, helyszíni elvételük és visszavonásuk szabályait;
I) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekinteté-
ben a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel - a rádiószolgálatok állo-
máskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért fe-
lelős miniszterrel is - egyetértésben a szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai
feltételeit, valamint kiadásuk, felfüggesztésük, helyszíni elvételük és visszavonásuk
szabályait;
m) a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen, hogy a szakszol-
gálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit;
n) a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együt-
tesen, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében a szakszolgálati engedélyek
kiadásának egészségügyi feltételeit;
o) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős
miniszterrel egyetértésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehaj-
tott repülések szabályait;
p) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a Magyar
Honvédség légvédelmi célú repüléseinek szabályait;
q) a miniszter, hogy a polgári légijármű légialkalmassági követelményeit, a
légialkalmassági vizsgálat rendjét, továbbá a légialkalmassági bizonyítvány és a
légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének, helyszíni elvételének
és visszavonásának szabályait;
r) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős
miniszterrel egyetértésben az állami légijármű légialkalmassági feltételeit, a
légialkalmassági vizsgálat rendjét, továbbá a légialkalmassági bizonyítvány kiadásá-
nak, felfüggesztésének, helyszíni elvételének és visszavonásának szabályait;
s) a rendészetért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a szakszolgá-
lati engedély, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány
rendőr által történő helyszíni elvételének szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
28.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 21. §-ának
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és
tengeri gyorsjáratú vízijármű, illetve az államhatárt átlépő belvízi személyhajó
üzemben tartója köteles felkutatási és mentési, valamint hatósági feladatok
végrehajtását biztosító célokra a hajón utazó személyek nevét, életkorát és nemét
tartalmazó utasnyilvántartást vezetni, és azt szükség esetén a felkutató és
mentőszolgálatok, valamint - a hatóság adatkérése esetén - a 48/A. § (1)
bekezdésében megjelölt hatóságok rendelkezésére bocsátani.”
29.	§
(1)	A Vkt. 48/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az úszólétesítmény tulajdonosa, üzemben tartója vagy vezetője a hajózási
hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a határőrség és az egészségügyi
államigazgatási szerv által hivatalból indított vagy folytatott eljárás esetén, a hatóság
hatáskörébe tartozó eljárásban - a hatóságnak a folyami információs szolgáltatások
központ útján megküldött kérésére - a hatóság döntéséhez szükséges adatokat,
továbbá a 21. § (2) bekezdésében, valamint a 47. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott személyes adatokat átadja. Az átadás történhet a folyami információs
szolgáltatások központ útján is.”
(2)	A Vkt. 48/A. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A folyami információs szolgáltatások központ a 21. § (2) bekezdésében,
valamint a 47. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokkal - a hatósági
feladatok végrehajtásának biztosítása céljából - adatfeldolgozási tevékenységet
végez.”
9
30. §
A Vkt. 87. §-a a következő 47. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„47. folyami információs szolgáltatások központ: a folyami információs
szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok - informatikai és távközlési berendezések
útján történő - továbbítására szolgáló, a hajózási hatóság által működtetett központ.”
31.§
A Vkt. 90. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„f) az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a
közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgálta-
tásokról, 3. cikkf) pontja, 9. cikk.”
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
32.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 68.
§-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vasutas biztosítottak az elkülönült vasútegészségügyi szervezeten és az Álla-
mi Egészségügyi Központon (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)
belül gyógyító-megelőző és teljes körű üzem-egészségügyi ellátásra jogosultak. A
vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét külön jogszabály állapítja meg.
(5) Az elkülönült vasútegészségügyi szervezet és a vasutas nyugdíjfolyósító szerv
munkavállalóját a (2) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából a közforgalmú
vasúti személyszállítási tevékenységet végző, valamint az országos vasúti pályahá-
lózatot működtető vasúti társaság munkavállalójának kell tekinteni.”
33.	§
A Vtv. 88. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
,,h) az Állami Egészségügyi Központba (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi
Központ) beutalható igényjogosulti kört, az ezen állomány egészségügyi ellátása
10
tekintetében fennálló különleges előírásokat, valamint az igényjogosultság igazolá-
sának módját”
[rendeletben állapítsa meg.]
34.	§
(1)	Ez a törvény 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kbvt. 3. §-át megelőző alcímben a
„Közlekedésbiztonsági Szervezet” szövegrész helyébe „közlekedésbiztonsági szerv”
szöveg, 7. §-át megelőző alcímben a „Szervezet” szövegrész helyébe a „közleke-
désbiztonsági szerv” szöveg, az Lt. 5. §-ának felvezető szövegében az „együttesen
rendeletben” szövegrész helyébe „egyetértésben rendeletben” szövegrész, 7. §-
ának (4) bekezdésében a „Légierő Parancsnokság Ügyeletes Tábornoka” szöveg-
rész helyébe a „légierejének ügyeletes tábornoka” szöveg lép.
(3)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Kbvt. 1. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 6. §-a, valamint 10. §-ának (13) bekez-
désében az „és (12)” szövegrész;
b)	az Lt. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a ,„ továbbá a c) pont szerinti polgári
légiközlekedési hatósági feladatokat” szövegrész, 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja,
27. §-ának (3) bekezdése, 64. §-ának (3)-(5) bekezdése, 65. §-a, 71/A. §-a, valamint
74. §-ának c) és w) pontja;
c)	az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló 2000. évi CXXVII. törvény
20.	§-a és 25. §-a;
d)	a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról rendelkező 2002. évi
LXVIII. törvény 11. §-a;
e)	a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXV.
törvény 17. §-a és 28. §-a;
f)	a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról rendelkező 2005.
évi LXI. törvény 15. §-a és 27. §-ának (2) bekezdése;
g)	a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CX.
törvény 7. §-ának (1) bekezdése és 26. §-a.
35.	§
Ez a törvény a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami infor-
mációs szolgáltatásokról szóló, 2005. szeptember 7-ei 2005/44/EK európai parla-
menti és tanácsi irányelv 3. cikk f) pontjának és 9. cikkének való megfelelést szolgál-
ja.
ii
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az
azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat ren-
delkezik a Katonai Légügyi Hivatal beolvadásáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság
részét képező polgári légiközlekedési hatóságba, amely az egységes közlekedési
hatóság létrehozásának utolsó fázisát jelenti. A Katonai Légügyi Hivatal jelenleg
egyidejűleg látja el a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben meghatá-
rozott katonai légügyi hatósági feladatokat, valamint az állami közlekedésbiztonsági
szerv feladatait.
Tekintettel arra, hogy a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizs-
gálatának alapvető elveiről szóló 1994. november 21-ei 94/56/EK tanácsi irányelv-
nek (a továbbiakban: Irányelv) megfelelően a légiközlekedési balesetek, repülőese-
mények és légiközlekedési rendellenességek szakmai kivizsgálása a polgári
légiközlekedési hatóságtól független szerv feladata, ezért az Irányelvnek megfelelő
függetlenség biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy az újonnan beolva-
dó hatóság se lásson el azonos szervezet keretében hatósági és közlekedésbizton-
sági feladatokat.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság megalapításáról szóló 2213/2006. (XII. 7.) Korm.
határozat 4. pontja oly módon írja elő a Katonai Légügyi Hivatal integrációját a Nem-
zeti Közlekedési Hatóságba, hogy a szakmai kivizsgálással kapcsolatos feladat- és
hatáskör a kifejezetten balesetvizsgálati célra törvénnyel létrehozott Közlekedésbiz-
tonsági Szervezethez kerüljön. A szervezeti átalakítás kormányrendeleti szintű jog-
alkotás révén abban az esetben hajtható végre maradéktalanul, ha a - nemzetközi
kötelezettségek alapján - független szakmai kivizsgálás garanciáit tartalmazó törvé-
nyi szabályozás összhangja is megvalósul. A szakmai kivizsgálásnak a továbbiak-
ban polgári és katonai területen egységes szabályozását valósítja meg a törvényter-
vezet.
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény a Közlekedésbiztonsági
Szervezet hatáskörébe utalja valamennyi nem kizárólag állami légijárművel bekövet-
kezett baleset esemény és rendellenesség szakmai vizsgálatát, amelynek célja az
esemény okának megállapítása a jövőbeni közlekedési balesetek megelőzése érde-
kében és - az Irányelvnek megfelelően - a vétkesség vagy felelősség megállapítása
nélkül.
A közösségi szabályozás nem terjed ki az állami légijárművekkel bekövetkezett bal-
esetek és események szakmai vizsgálatára, azonban a hazai gyakorlat alapján e
tevékenység hasonló alapelvek szerint zajlott a Magyar Honvédségnél azzal a kü-
lönbséggel, hogy e feladat ellátására nem jött létre a katonai légügyi hatóságtól elkü-
lönült szervezet. A hasonló működési elvek alapján megvalósítható a polgári és ka-
tonai közlekedésbiztonsági szervezet integrációja a Közlekedésbiztonsági Szervezet
bázisán, amely felkészült az állami légijárművekkel bekövetkező események szak-
mai kivizsgálásának saját feladatkörébe történő beillesztésére, különös tekintettel
arra, hogy a polgári és állami légijárműveket együttesen érintő események kivizsgá-
lása már a hatályos szabályozás alapján is e szerv hatáskörébe tartozik.
12
A Javaslat az egységes közlekedésbiztonsági szerv működéséhez szükséges mó-
dosításokat tartalmazza, kiterjeszti a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és
egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. tör-
vény hatályát minden légiközlekedési balesetre, repülőeseményre és légiközlekedési
rendellenességre. A szervezeti átalakítás, az egységes szemléletű szakmai kivizsgá-
lás megteremtésének előfeltétele. A módosítás megteremti a törvényi feltételeket
ahhoz, hogy 2007. július 1-jétől minden esetben a Közlekedésbiztonsági Szervezet
járjon el a balesetek vizsgálata során.
A Közlekedésbiztonsági Szervezet eljárására vonatkozó szabályozás módosításával
párhuzamosan biztosítani kell, hogy a légiközlekedési hatósági feladatokat a közle-
kedésért felelős miniszter irányítása alatt működő légiközlekedési hatóság maradék-
talanul el tudja látni a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény által megha-
tározott keretek között. Ennek érdekében a törvény módosításának a közlekedésért
felelős miniszter irányítása alatt működő hatóság eljárása során alkalmazott, de a
honvédelemért felelős miniszter által meghatározott szakmai szabályokat tartalmazó
rendeletek kiadásához szükséges felhatalmazásokat kell tartalmaznia.
A közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgál-
tatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelke-
zéseinek a hazai jogba történő átültetése és az irányelvben meghatározott folyami
információs szolgáltatások létrehozatala kapcsán - a belvízi hajózási tevékenység-
hez kapcsolódóan - személyes adatok kezelésére is sor kerül. A Javaslatban foglalt
rendelkezések értelmében a folyami információs szolgáltatások központ a szemé-
lyes adatok vonatkozásában kizárólag adatfeldolgozó tevékenységet végezhet, egy-
fajta „csatornaként” működik, amelyen keresztül az egyes adatkezelők kicserélik a
személyes adatokat. A Javaslat alapján nem lesz mód arra, hogy a folyami informá-
ciós szolgáltatások központ olyan adatbázisként működjön, amellyel közölni kell bi-
zonyos személyes adatokat; az kizárólag erre irányuló igény esetén adja át a sze-
mélyes adatokat az adatkérőnek. A Javaslatban foglalt, a víziközlekedésről szóló
2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) módosítására irányuló rendelkezések
a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel biztosítják a személyes adatok vé-
delmét.
13
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés lehetőséget teremt a közösségi szabályozás által csupán a polgári
légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel, valamint a légiközlekedési rendelle-
nességgel összefüggésben előírt tájékoztatás, adatszolgáltatás mellőzésére - a fel-
merülő honvédelmi érdekekre tekintettel - a kizárólag állami légijárművel bekövetke-
zett események tekintetében.
A 2. §-hoz
A törvény légiközlekedési balesetre vonatkozó értelmező rendelkezése kiegészül az
állami légijármű sajátosságaira figyelemmel szükséges meghatározással.
A 3. §-hoz
A kivizsgáló szervezetek integrációját követően a szolgálati viszonyban maradó ve-
zényelt állomány a tevékenységét a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és
egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. tör-
vény köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseinek a közszolgálati jogviszonyra tör-
ténő kiterjesztésével tudja ellátni. A vezényelt állomány tagja a törvény hatályos ren-
delkezése alapján nem jelölhető ki a vizsgálóbizottság vezetőjeként még az állami
légijárművekkel összefüggő vizsgálat során sem, ez azonban szakmailag nem indo-
kolható. A módosítás - többek között - biztosítja, hogy a továbbiakban minden, a
közlekedésbiztonsági szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy szakmai
vizsgálatot végezhessen.
A 4. §-hoz
A tagoltabbá váló rendelkezésben a közlekedésbiztonsági szerv által megtehető biz-
tonsági ajánlások címzettjeinek köre kiegészül az állami légijármű üzemeltetőjével
és üzemben tartójával.
Az 5. §-hoz
A légiközlekedési balesettel összefüggésben a kivizsgáló szerv a rendelkezésére
álló legfontosabb információk alapján - a szükséges gyors intézkedések biztosítása
érdekében - tájékoztatást ad a honvédelemért, illetve az egyéb illetékes miniszter
részére állami légijárművek érintettsége esetén.
14
A 6. §-hoz
A közlekedésbiztonsági szerv eddigi működése során nyert tapasztalatok alapján
szükséges annak rendezése, hogy a baleset, illetve esemény helyszínén maradt
személyes vagyontárgyak, eszközök, valamint rakomány elszállítása kinek a felelős-
sége. A kiegészítés alapján e feladatot a jármű üzemben tartója, illetve üzemeltetője
köteles elvégezni a vizsgálóbizottság vezetőjének engedélye alapján, figyelemmel
arra, hogy az elszállítás sem a szakmai vizsgálatot, sem a közigazgatási hatósági
vagy büntetőeljárást ne akadályozza.
A 7. §-hoz
Az állami légijárművekkel összefüggő szakmai vizsgálatra vonatkozó külön szabá-
lyok keretében szükséges rendelkezni a fegyverzeti, titkosító berendezések honvé-
delmi érdekek figyelembevételével történő kezeléséről.
A 8. §-hoz
A törvénymódosítás egyrészt biztosítja, hogy a közösségi szabályok által a polgári
légiközlekedést érintő szakmai vizsgálatokra előírt tájékoztatási kötelezettség nem
terjed ki a kizárólag állami légijárművekkel összefüggő balesetekre és eseményekre,
ugyanakkor e rendelkezés meghatározza azon szervezetek körét, amelyek tájékoz-
tatása kifejezetten az állami légijárművek vonatkozásában szükséges.
A 9. §-hoz
A törvény a szakmai vizsgálat szabályozása keretében számos eljárás tekintetében
garantálja azok zavartalanságát, illetve más állami érdekek együttes érvényesülését.
A módosítás ennek megfelelően deklarálja az állami légijárművekkel bekövetkezett
légiközlekedési balesetek, illetve repülőesemények vonatkozásában felmerülő nem-
zetbiztonsági és honvédelmi érdekek figyelembevételét a sajtó tájékoztatása során.
A 10. §-hoz
A jövőben az állami közlekedésbiztonsági szerv feladatait is ellátó Közlekedésbiz-
tonsági Szervezet állami légijárművekkel kapcsolatos szakmai vizsgálatának részle-
tes szabályait - tekintettel arra, hogy a Szervezet a közlekedésért felelős miniszter
irányítása alatt működik - az összes érintett miniszter által együttesen kiadott rende-
letben indokolt megállapítani. A hatályos rendelkezés e tárgykörben jelenleg csak a
közlekedésért felelős miniszter egyetértését írja elő a rendelet kiadásához.
A 11. §-hoz
Az egységes szervezetben működő légközlekedési hatóság eljárásáért fizetendő
hatósági eljárási díj mértékét és a fizetés módját a továbbiakban - a légiközlekedési
15
és a katonai légügyi hatóság vonatkozásában is - a hatóság irányítását ellátó közle-
kedésért felelős miniszter határozza meg.
A 12. §-hoz
A rendelkezés kiemelten biztosítja a környezetvédelemért felelős miniszter számára,
hogy a környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek kijelölésére a közlekedé-
sért felelős miniszter rendeletéhez javaslatot tegyen.
A 13-23. §-okhoz
A hatályos törvényi rendelkezések alapján a honvédelemért felelős miniszter az ál-
lami célú légiközlekedés tekintetében miniszteri rendeletek kiadására jogosult, ame-
lyek a jelenleg az irányítása alá tartozó katonai légügyi hatóság számára feladatokat
határoznak meg. A Javaslat elfogadását követően a szakmai feltételeket továbbra is
a honvédelemért felelős miniszter által kiadott rendeletek állapítják meg és határoz-
nak meg feladatokat az egységes közlekedési hatóság részére. Emitt szükséges a
részletszabályokra utaló rendelkezések kiegészítése a közlekedésért felelős minisz-
ter együttes, egyetértői jogalkotói hatáskörére történő utalással.
A 24. §-hoz
Az állami közlekedésbiztonsági szerv eljárásával összefüggésben a
légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény külön szabályokat tartalmaz, ame-
lyeket hatályon kívül kell helyezni a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és
egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. tör-
vény hatályának kiterjesztésével egyidejűleg, illetve a továbbiakban mind a polgári,
mind az állami közlekedésbiztonsági szerv által folytatott szakmai vizsgálattal össze-
függésben a külön törvényre szükséges utalni.
A 25. §-hoz
A törvény állami légijárművekre vonatkozó fogalom-meghatározásai - a kormányzati
szervezetalakítással összefüggő jogszabály-módosítások következtében - pontosí-
tásra szorulnak, ezért a rendelkezés az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihir-
detett, a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7.
napján aláírt Egyezmény meghatározásának megfelelő módosítást tartalmaz.
A 26. §-hoz
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. §-ának c) pontja alapján a
miniszter rendeletben állapítja meg a tagállamok és harmadik országok közötti
légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végre-
hajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rende-
let 5. cikke szerinti elosztási eljárás szabályait.
16
A közösségi iránymutatások szerint kidolgozott rendelettervezetben szereplő eljárás
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) hatálya alá tartozik, az eljárás sajátos volta
miatt azonban a Ket.-hez képest hosszabb ügyintézési és egyéb határidők megálla-
pítása szükséges.
A törvény jelen módosításával lehetőség nyílik külön szabályokat megállapító kor-
mányrendelet megalkotására, teljesítve ezzel jogharmonizációs kötelezettségünket,
valamint a harmadik országok tekintetében a légiközlekedési szolgáltatás színvona-
lának verseny általi javítását.
A 27. §-hoz
A rendelkezés a légiközlekedési hatóságok átalakításával összefüggésben változó,
miniszteri rendeletekre vonatkozó jogalkotási felhatalmazásokat tartalmazza.
A 28. §-hoz
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (Vkt.) 21. §-ának (2) bekezdésében
a 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és tengeri
gyorsjáratú vízijármű, illetve az államhatárt átlépő belvízi személyhajó üzemben tar-
tója számára kötelezettségként szerepel, hogy a hajón utazó személyek nevét, élet-
korát és nemét tartalmazó utasnyilvántartást kell vezetnie, és azt szükség esetén a
felkutató és mentőszolgálatok részére köteles a felkutatási és mentési műveletek
végrehajtása céljára átadni. A víziközlekedés hatékony és biztonságos működése
érdekében létrehozandó folyami információs szolgáltatások használata kapcsán le-
hetővé és szükségessé válik, hogy - a felkutatási és mentési műveletek végrehajtá-
sa céljából történő adatátadás mellett - személyes adatok a hajók közlekedésével
és más szükségletekkel összefüggő hatósági intézkedések céljára is megadhatók
legyenek. A jelzett (2) bekezdés rendelkezésének helyébe lépő rendelkezés szerint
a hatósági feladatok végrehajtását biztosító célokra a hajón utazó személyek szemé-
lyes adatait - a hatóság adatkérése esetén - a 48/A. § (1) bekezdésében megjelölt
hatóságok rendelkezésére lehet bocsátani.
A 29. §-hoz
A Javaslat szerinti folyami információs szolgáltatásoknak a hatóság kérésére történő
adatátadásban való hasznosítása hozzájárul a határátmenetek esetén szükséges
vizsgálatok gyorsításához. A rendelkezések alapján tehát az adatfeldolgozó központ
az adatokat nem kezelheti, és nincs mód arra sem, hogy azokat megismerje.
A 30. §-hoz
A Vkt. 87. §-a értelmező rendelkezéssel egészül ki, amely a folyami információs
szolgáltatások központ mibenlétét, rendeltetését tisztázza. A központ a folyami in-
17
formációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok - informatikai és távközlési beren-
dezések útján történő - továbbítására szolgáló, a hajózási hatóság által működtetett
központ.
A 31. §-hoz
A szakasz a Vkt. módosuló jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
A 32-33. §-hoz
A Kormány és a reprezentatív vasutas szakszervezetek között a vasútegészségügy
egyes kérdéseiről kötött megállapodásnak megfelelően az Állami Egészségügyi
Központnak mint a vasutasok egészségügyi szolgáltatását biztosító intézménynek a
vasúti törvényben való nevesítése szükséges. A vasúti közlekedésről szóló törvény
módosítása egyidejűleg a felhatalmazó rendelkezések kiegészítését is indokolttá
teszi.
A 34. §-hoz
A szakasz a hatálybalépésre és az egyes rendelkezések hatályon kívül helyezésére
vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A 35. §-hoz
A szakasz a javaslat által megvalósított, uniós jogi aktusoknak való megfelelést tar-
talmazó rendelkezésről szól.
18