﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
érkezett 2007 ÁPR 2 0.
T/2838. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának
közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2007. április
2007. évi... törvény
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
módosításáról
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról az Országgyűlés a
következő törvényt alkotja:
1-§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése,
igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és
üzemeltetése. A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése
fontos közérdekű és közcélú tevékenység.”
2.§
Az Aptv. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény rendelkezéseit az e törvény melléklete szerinti autópályák, autóutak
és azok csomóponti elemei (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak) tervezésével,
előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint
tevékenységekre kell alkalmazni.”
3- §
(1)	Az Aptv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről -
a központi költségvetésből a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, valamint más
fejezetekben az e célra megnevezett fejezeti kezelésű előirányzatokból biztosított
pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló
forrásokból - a Kormány gondoskodik.”
(2)	Az Aptv. 3. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyorsforgalmi utak (ideértve a befejezetlen beruházásokat és azok tartozékait
is) - a 6. § (2) bekezdése szerinti eset és a magántőke bevonásával megvalósított
1
utak kivételével - vagyonkezelője a miniszter által kijelölt központi költségvetési
szerv, amely ennek keretében a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel
vagyonkezelési szerződést köt.
(5)	A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközök
felhasználása során az építtető saját döntése alapján jogosult a megvalósítás
költségeibe beépíteni az előkészítés és megvalósítás során ismertté vált régészeti
lelőhelyek megelőző feltárási költségeit, valamint - korlátozott mennyiségben és
mértékben - a felszínre került, illetve feltárt egyes, a feltárás helyén jellemző
régészeti leleteknek a létesítendő pihenőhelyeken történő elhelyezése költségeit is.
Az építtető az adott beruházás teljes bekerülési költségének részeként a kulturális
örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti minimum mértéket köteles
biztosítani költség-előirányzatként a régészeti feltárás céljára.”
4.§
Az Aptv. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak építtetője - a magántőke
bevonásával megvalósított utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos
tulajdonában lévő, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak
ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a
továbbiakban: építtető).
(2)	Az építtető kizárólagos fejlesztési és építtetői feladatkörében, a Magyar Állam
javára, saját nevében eljárva a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti
a szükséges terveket, tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb
igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi
vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést,
megelőző régészeti feltárást, közműkiváltást, illetve -fejlesztést, terület-előkészítést),
továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, építési szerződéseket köt a
megvalósításra, ellátja a mérnöki felügyeletet, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt.
(3)	Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul
köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség
esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés
során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges.
(4)	A közműszolgáltató - a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének kiemelt
közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó
beruházás megvalósítása érdekében - a (3) bekezdés szerinti értesítés
kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz
kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények
által indokolt mértékű - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg. A határidő
megadása előtt köteles a közműszolgáltató véleményét kikérni. A közmüszolgáltató a
véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc
munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a
közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni.
2
A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a
közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni.
(5)	Ha a közműszolgáltató neki felróható módon a (3) bekezdés szerinti értesítésben
szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási
vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a
közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését
vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános
szabályai szerint megtéríteni.
(6)	A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének
megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a
megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a
közműszolgáltató tűrni köteles.
(7)	A közműszolgáltatót a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben
bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem
terheli.
(8)	E törvény alkalmazásában közműnek minősül: vízellátást szolgáló vezeték,
szennyvíz- illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték,
földgázvezeték, elektromos vezeték, hulladékgyűjtő, illetve -kezelő berendezés,
nagyfeszültségű villamos átviteli vezeték, szénhidrogén-szállító vezeték, bányászati
célú vezeték, hírközlési vezeték.”
5.§
Az Aptv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot -
termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más
jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott
nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam
nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út
létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam kincstári
vagyonába kerül. Ezen földrészletek vagyonkezelői jogát a kincstári vagyon
kezeléséért felelős szerv a gyorsforgalmi út építése céljából - kizárólag az építés
időszakára, az elkészült gyorsforgalmi út ideiglenes vagy végleges forgalomba
helyezéséig - ellenérték nélkül az építtetőnek adja át. A Magyar Állam javára adás-
vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett
ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az
ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell
fizetni.”
6-§
Az Aptv. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(5) Az elkészült gyorsforgalmi utakat is magában foglaló földterület vagyonkezelői
jogát, illetve az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb
eszközöket, mint kincstári vagyont - az elkészült gyorsforgalmi utak ideiglenes vagy
végleges forgalomba helyezése után - az építtető átadási szerződés alapján
közvetlenül átadja a miniszter által kijelölt központi költségvetési szerv részére, a
kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv egyidejű értesítése mellett.”
7.§
Az Aptv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a közlekedési
hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő nyolc napon belül
nyilatkoznak arról, hogy a forgalomba helyezési engedély megadásának a külön
jogszabály szerinti feltételei fennállnak. Ha a közművek üzembentartói és az utak
kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat, illetve beleegyezésüket megadottnak
kell tekinteni.”
8.§
Az Aptv. 17/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok,
kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is
-	(a továbbiakban együtt: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (7) bekezdése alapján
kiadott rendeletben vagy a jogerős építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-
10 km szélességű környezetében célkitermelő hely létesíthető.”
9-§
(1)	Az Aptv. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyorsforgalmi utak esetében - kivéve a magántőke bevonásával megvalósított
utakat - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a (1)
bekezdésének második és harmadik mondatában, valamint (2) bekezdésében
foglaltakat nem kell alkalmazni."
(2)	Az Aptv. 18. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
,,b) a 7. § (5) bekezdése szerinti átadás és elszámolás részletes szabályait”
[rendeletben állapítsa meg és a 9. § (1) és (2) bekezdések szerinti szerveket
rendeletben jelölje ki.]
(3)	Az Aptv. 18. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„a) azon gyorsforgalmi utak esetében, amelyeknél a környezetvédelmi engedély
jogerőre emelkedését követően az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta
ki, a gyorsforgalmi út nyomvonalát rendeletben hirdesse ki. E rendelettel
megállapított nyomvonal tekintetében a 6. § (2) bekezdését, továbbá a 7. és a 17. §
rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni,”
(4)	Az Aptv. 18. §-ának (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
,,c) a gyorsforgalmi utak vagyonkezelőjét [3. § (4) bekezdés] rendeletben jelölje ki.”
(5)	Az Aptv. 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvény alkalmazásában az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi
XXVI. törvény (a továbbiakban: Otrt.) 1/1. melléklete szerinti M57 gyorsforgalmi út
alatt az M60 Bóly-Pécs szakaszt, az Otrt. 1/1. melléklete szerinti M9 gyorsforgalmi út
alatt pedig az M85 Pereszteg - Sopron (országhatár) szakaszt kell érteni.”
10.	§
Az Aptv. 1. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
11.§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Aptv. 3. §-ának (6)-(9) bekezdése és 2. számú melléklete,
b)	a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény
13. §-ának (3) bekezdése,
c)	a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság
2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény módosításáról rendelkező
2005. évi LXV. törvény 1-3.§-a,
d)	a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról rendelkező 2005. évi
CLX. törvény 2-5. §-a, 7. §-ának (1) bekezdése, 7.§-a (2) bekezdésének az Aptv. 18.
§ (6) bekezdésének b) pontját megállapító rendelkezése, 8. §-a, valamint 1. és 2.
melléklete,
5
e)	a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és azzal összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2005. évi XII. törvény 1. §-a, 4. §-ának az Aptv. 17/A. § (1)
bekezdését megállapító rendelkezése, valamint 6. §-ának az Aptv. 18. § (7)
bekezdés a) pontját megállapító rendelkezése,
f)	a Program utakról szóló 317/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, a Program utakról
szóló 317/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 249/2006. (XII.
5.) Korm. rendelet, valamint a Program utakról szóló 317/2005. (XII. 25.) Korm.
rendelet módosításáról szóló 259/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet.
12.	§
(1)	A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 7.
§-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Nem kerül a Nemzeti Földalapba az a földrészlet, amelynek a Magyar Állam által
adásvétel vagy kisajátítás útján történő megszerzésére országos közút megépítése
érdekében került sor.
(5)	A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyonkezeléséből a Nemzeti
Földalapba kerül a (4) bekezdés szerint megszerzett, de országos közút építésére fel
nem használt termőföld, feltéve, hogy annak eredeti tulajdonosa az elővásárlási
jogával élni nem kíván. Az erről szóló írásbeli megállapodás megkötését és
évenkénti felülvizsgálatát a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv
kezdeményezi.”
(2)	Az NFA tv. 13/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet megosztásával, művelési
ágának megváltozásával, illetőleg más célú hasznosításával a tulajdonosi
joggyakorló nem változik, kivéve, ha az említettekre országos közút megépítése vagy
annak ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése érdekében kerül sor, és a
tulajdonosi joggyakorló megváltozása tekintetében a földalapkezelő szervezet és a
kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet írásbeli megállapodást köt.”
(3)	Az NFA tv. 13/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (5)
bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:
„(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodás megkötésére legkorábban a termőföld
más célú hasznosítására vonatkozó földhivatali határozat jogerőre emelkedését
követően kerül sor, amely megállapodás alapján az országos közút megépítéséhez
szükséges földrészlet a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyoni körébe
kerül.”
6
13. §
(1)	Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő közműkiváltások vagy
-fejlesztések esetében - amennyiben a közműkiváltáshoz vagy -fejlesztéshez
kapcsolódó munkálatok még nem kezdődtek meg - az Aptv. 4. §-ának - az e törvény
4.	§-ával megállapított - (3)-(7) bekezdéseiben foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy
az építtető utasítása alapján a közműszolgáltatóval - a közműkiváltás vagy -
fejlesztés kapcsán - szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó köteles az Aptv. 4. §-
ának - e törvény 4. §-ával megállapított - (3) bekezdése szerinti értesítést a
közműszolgáltatónak megküldeni.
(2)	Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő közműkiváltások vagy -
fejlesztések esetében - amennyiben a közműkiváltási munkálatok már
megkezdődtek - nem kell alkalmazni az Aptv. 4. §-ának - az e törvény 4. §-ával
megállapított - (3)-(7) bekezdéseiben foglaltakat.
(3)	Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. átadja a nála lévő befejezetlen beruházásokat az
építtetőnek, továbbá átadja a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon
vagyonkezelői jogát a miniszter által kijelölt központi költségvetési szervnek, a
kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv egyidejű értesítése mellett. Az értesítés
kézhezvételét követő 30 napon belül az Állami Autópálya Kezelő Zrt. és a kincstári
vagyon kezeléséért felelős szerv megszüntetik a közöttük korábban a gyorsforgalmi
utak tárgyában létrejött vagyonkezelési szerződéseket.
(4)	Az NFA tv. - e törvény 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 7. §-ának (4)
bekezdésében foglalt rendelkezéseit a folyamatban lévő kisajátítási eljárásokban is
alkalmazni kell, a kisajátítást pótló adásvételi szerződések megkötése során pedig
abban az esetben, ha a termőföld tulajdonjogának az állam javára történő
bejegyzésére irányuló kérelem még nem került benyújtásra.
(5)	Az NFA tv. - e törvény 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 13/A. §-ának
(4)	bekezdésében foglaltakat és az NFA tv. - e törvény 12. §-ának (3) bekezdésével
megállapított - 13/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat azon földrészletek
esetében is alkalmazni kell, amelyeken az országos közút ideiglenes vagy végleges
forgalomba helyezése már megtörtént.
7
Melléklet a 2007. évi.... törvényhez
„Melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez”
Az e törvény alkalmazási körébe tartozó gyorsforgalmi utak
A szakasz neve	Az út típusa	sáv	km
MO Kelet, 4. sz. főút-31. sz. főút között	Autópálya	2x2	6
MO Kelet, 31. sz. főút-3. sz. főút között	Autópálya	2x2	11
MO Kelet, 3. sz. főút-M3 között	Autópálya	2x2	9
MO Gödöllői átkötés (M31)	Autópálya	2x2	12
MO Dél, M1-51. sz. főút között pályabővítés	Autópálya	2x3	23
MO Dél, 51. sz. főút-M5 között	Autópálya	2x3	7
MO Észak, M2-11. sz. főút között (MO Északi-híd)	Autópálya	2x2	3
M3 Görbeháza - Nyíregyháza (4. sz. főút)	Autópálya	2x2	39
M43 Szeged - Maroslele között	Autópálya	2x2	16
M43 Maroslele - Makó között	Autóút	2x1	16
M6 MO-Erdi tető között	Autópálya	2x2	8
M6 Dunaújváros-Szekszárd között	Autópálya	2x2	67
M6 Szekszárd-Bóly között	Autópálya	2x2	47
M60 Boly - Pécs	Autópálya	2x2	30
M7 Zamárdi - Balatonszárszó között	Autópálya	2x2	14
M7 Balatonkeresztúr - Nagykanizsa között	Autópálya	2x2	36
M7 Rigyác - Nagykanizsa	Autópálya	2x2	12
M7 Letenye-országhatár között (Mura-híddal)	Autópálya	2x2	1
M8 Dunaújváros (M6)-Dunavecse (51. sz. főút) (Duna-híddal)	Autópálya	2x2	9
M9 51-54. sz. főút között	Autóút	2x1	12
M2 Budapest-Vác (déli csomópont) között	Autóút	2x2	20
M3 Nyíregyháza-Vaja (49. sz. főút) között	Autópálya	2x2	26
M3 Vaja (49. sz. főút)-Vásárosnamény között	Autóút	2x1	20
M35-M4 Debrecen-Berettyóújfalu- Nagykereki (országhatár) között	Autóút	2x1	66
M43 Makó-Csanádpalota (országhatár) között	Autóút	2x1	23
M44 Kecskemét-Tiszakürt között	Autóút	2x2	42
M44 Tiszakürt-Kondoros között	Autóút	2x2	62
M44 Kondoros-Békéscsaba között	Autóút	2x2	22
M8 Kecskemét-Szolnok között	Autóút	2x1	54
M8 Dunavecse-Kecskemét	Autóút	2x1	45
M8 Körmend-Rábafüzes (oh.) között (Körmend elkerülővel)	Autóút	2x2	31
MO 10-11 sz. főutak között	Autóút	2x2	9
8
A szakasz neve	Az út típusa	sáv	km
M85 Pereszteg-Sopron (országhatár) között	Autóút	2x2	29
M85 Győr-Csorna között (Csorna elkerülővel)	Autóút	2x2	34
M9 Dombóvár-Bonyhád (65. sz. főút) között	Autóút	2x1	34
u
9
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának
közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Aptv.) módosítására irányul. Az Aptv. kisterjedelmű módosítására a következő három
témakörben kerül sor:
1.	A törvényjavaslat - a gyorsforgalmi utak építésének finanszírozására vonatkozó
döntésekkel összhangban - hatályon kívül helyezi az Aptv. Program utakra
vonatkozó rendelkezéseit. A Kormány a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztését - a
korábban tervezett és az ún. Program utakban testet öltő finanszírozási
konstrukcióval ellentétben - a 2007. évben állami feladatként a központi
költségvetésből kívánja finanszírozni. Az Aptv. 2005. évi módosítása teremtette meg
a gyorsforgalmi utak finanszírozásának ezen módját, amelynek lényege, hogy egy
100%-os állami tulajdonú vállalat, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (a továbbiakban:
ÁAK Zrt.) vált bizonyos gyorsforgalmi utak beruházójává, amely tevékenységéhez
magánfinanszírozói forrást vont be, és mind a finanszírozói, beruházói, mind az
üzemeltetői tevékenységét a magyar állammal kötött hosszú távú szerződés alapján
végezte. A konstrukcióval kapcsolatos elszámolási bizonytalanságok miatt azonban
a Kormány a korábbi tervekkel ellentétben közvetlen állami finanszírozásban kívánja
folytatni az autópálya építéseket. A Kormány erre vonatkozó döntése alapján készült
el és került az Országgyűléshez beterjesztésre a Magyar Köztársaság 2007. évi
költségvetéséről szóló törvényjavaslat, amely már erre tekintettel tervezte a
vonatkozó költségvetési előirányzatokat.
2.	A törvényjavaslat az Aptv. mellékletének módosítására is irányul. A melléklet(ek)
módosítása a 2006-ig már megvalósult gyorsforgalmi hálózatfejlesztések, illetve az
EU forrásokra igényt tartó Közlekedésfejlesztési Operatív Programban szereplő
közúti projektlisták összehangolása érdekében szükséges. A módosítással
megállapítandó mellékletben szereplő gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések
meghatározásának kiinduló pontja a hazai szakpolitikai stratégiát tartalmazó Magyar
Közlekedéspolitikai Koncepció és az EU Fehér Könyvében megadott nemzetközi
hálózatfejlesztési stratégia.
Az Aptv. 1. mellékletének módosítását és 2. mellékletének hatályon kívül helyezését
megalapozó előzmény a Kormány által megtárgyalt és elfogadott a
Közlekedésfejlesztési Operatív Program indikatív projektlista [1004/2007. (I. 30.)
Korm. határozat a 2007-2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett
közlekedésfejlesztési projektek indikatív kistájáról]. A projektlista egyrészről az Új
Magyarország Fejlesztési Terv részeként készített Közlekedésfejlesztési Operatív
Program keretében megvalósítandó fejlesztéseket, másrészről az egyéb (PPP)
forrásból megvalósítani tervezett gyorsforgalmi út fejlesztéseket tartalmazza. A
Kormány hivatkozott határozatában megjelenő fejlesztési elképzelésekkel való
összhang megteremtése érdekében szükséges az Aptv. módosítása.
A jogalkotói szándék arra irányul, hogy a KÖZOP indikatív projektlistáján található
gyorsforgalmi utakra vonatkozó beruházások jogszabályi szinten is rögzítve
legyenek.
10
3.	Az autópálya-építések során szerzett gyakorlati tapasztalatok egyértelműen
igazolták, hogy a Kormányprogramban foglaltak teljesítése érdekében szükséges a
gyorsforgalmi utak megépítését gyorsítani. A legfőbb szabályozási igény a közmű
kiváltások kapcsán jelentkezett, hiszen ez az akadálymentesítési feladat az útépítés
során az egyik leginkább időigényes tényező. (Az akadálymentesítés alatt az
autópálya nyomvonalát érintő és/vagy keresztező vezetékek, kábelek, tartozék
jellegű létesítmények feltárását, esetleges továbbtervezését, áthelyezését,
szerelését, átalakítását, próbaüzemét és üzembehelyezését, átadás-átvételét,
szükség esetén szolgalmi jog alapítását, módosítását, törlését és valamennyi olyan
járulékos tevékenységet kell érteni, amely biztosítja azok változatlan színvonalon
történő rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetését a tulajdonos, üzemeltető
részére, másfelől akadályoktól mentes építési területet teremt a generálkivitelező
részére.)
A fentiek indokolják a közmű kiváltásokra vonatkozó részletesebb szabályok
megalkotását. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (a továbbiakban: építtető)
kizárólagos fejlesztői és építtetői feladatkörében eljárva értesítést küld a közmű
tulajdonosának vagy kezelőjének (a továbbiakban: közműszolgáltató), amelyben
tájékoztatást ad arról, hogy a gyorsforgalmi út végleges nyomvonalának kijelölése
megtörtént és erre tekintettel mely közműszakaszok kiváltása vagy fejlesztése
szükséges.
A közmű szolgáltatójának törvényi kötelezettsége lesz a törvényjavaslat
elfogadásával a közműszakasz kiváltásának vagy fejlesztésének elvégzése, oly
módon, hogy az építtető által írásbeli értesítésben meghatározott határidőn belül
köteles a közmű kiváltását elvégezni. Jóllehet a közműkiváltás elvégzéséhez
szükséges munkálatok fajtái és időigénye olyan mértékben eltérő, amely szakszerű,
valamennyi közmű tekintetében releváns javaslat megtételét meglehetősen nehezíti,
ugyanakkor a közműszolgáltatók jogos érdekének védelme mégis szükségessé teszi
a határidő minimumának törvényi szinten történő rögzítését. A törvényjavaslat az
építtető által előírható határidő minimumát harminc napban állapítja meg.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a felek közötti polgári jogi jogviszonyból eredő
együttműködési kötelezettség a határidők reális megállapítását eredményezi az
építtető részéről, hiszen neki sem érdeke, hogy a közműszolgáltatóval jogvitája
keletkezzen. Az építtetőnek továbbá az sem érdeke, hogy a közműszolgáltató helyett
végeztesse el a közműáthelyezést, és az abból eredő kárigényét a
közműszolgáltatókkal szemben egy hosszadalmas jogvitában érvényesítse. A felek
között ugyanis polgári jogviszony áll fenn, amely kapcsán a felek a Polgári
Törvénykönyv 4. §-ának (1) bekezdése alapján együttműködésre kötelesek, erre
tekintettel tehát a határidő megállapításakor az építtető köteles a közműszolgáltató
véleményét és az egyéb indokolt körülményeket figyelembe venni.
A közműszolgáltató jogainak, jogos érdekeinek további védelmét szolgálja, hogy a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti megállapítási keresetben
kérheti a bíróságot annak kimondására, hogy a meghatározott határidő méltánytalan,
nem elegendő a kiváltás megfelelő elvégzésére. Amennyiben a bíróság a
megállapítási kérelemben foglaltaknak helyt ad, a közműszolgáltató mentesül a
kártérítési felelősség alól is.
11
A közműkiváltás vagy -fejlesztés során keletkező indokolt és igazolt költségeket az
építtető a közműszolgáltatónak megfizeti.
Szabályozásra kerül a közműszolgáltató kártérítési felelőssége, amennyiben a
közmű kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó törvényi kötelezettségének nem tesz
eleget. A kártérítési felelősség jogintézményének kodifikálása várhatóan az útépítés
szempontjainak leginkább megfelelő magatartás tanúsítására sarkallja majd a
közműszolgáltatót. A új közműszakasz megvalósításával összefüggésben a
közműszolgáltatónál jelentkező vagyonnövekedés illetékmentes.
4.	Az autópálya-építések kapcsán problémaként jelentkezett az az eset, amikor az
építés céljára megvásárolt, illetve kisajátított földterület a Nemzeti Földalapról szóló
törvény (NFA tv.) hatálya alá tartozó termőföld terület. Mivel az ilyen földterület a
törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül, a Kincstári Vagyonigazgatóság
(KVI) nem köthet vagyonkezelési szerződést az utak építtetőjével. A törvényjavaslat
e probléma orvoslása érdekében javaslatot tesz az NFA tv. módosítására. A javasolt
módosítással az országos közutak, így gyorsforgalmi utak építésével
összefüggésben az állam számára megszerzett termőföld nem kerül a Nemzeti
Földalapba, így nem kell alkalmazni a NFA tv-ben szabályozott, a Nemzeti
Földalapba tartozó termőföldek hasznosítására vonatkozó eljárást. A már a Nemzeti
Földalapba tartozó termőföldek tekintetében, amennyiben azok - ingyenesen történő
vagyonkezelésbe adással történő - hasznosítására az országos közutak építése
kapcsán kerül sor, abban az esetben a tulajdonosi joggyakorló is változhat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
A gyorsforgalmi utak építése, üzemeltetése, az általuk biztosított szolgáltatási
színvonal biztosítása elengedhetetlen feltétele a gazdaság fejlesztésének, a
gazdasági élet szereplőinek, illetve általában az állampolgárok számára nyújtott
szolgáltatások minősége javításának. Ezért elengedhetetlenül szükséges a
közérdekűség mellett a közcélúság törvényi szinten való rögzítése.
A 2. §-hoz:
A módosítás nyomán létrejövő, részben új szabályozást tartalmazó törvény
alkalmazási körét megállapító rendelkezés.
A 3. §-hoz:
A gyorsforgalmi utak megépítésének, üzemeltetésének finanszírozásában, valamint
az építés feltételeinek változásában bekövetkező változásokra tekintettel
újragondolást igényelt a vagyonkezelői jogosultság szabályozása. Ennek értelmében
a gyorsforgalmi úthálózat teljes egésze a közlekedésért felelős miniszter által kijelölt
központi költségvetési szerv vagyonkezelésében áll.
12
Emellett - hazánk történelmének, kultúrájának megismerése, megismertetése okán -
lehetőség nyílik az utak megvalósítása során felszínre került régészeti leletek - az
utak mentén kialakított kiállító helyen történő - bemutatására.
A 4. §-hoz:
A hatásköri megoszlás egyértelművé tétele folytán szükségessé vált annak
rögzítése, hogy a gyorsforgalmi utak építtetője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen igazolták, hogy a Kormányprogramban
foglaltak teljesítése okán szükséges a gyorsforgalmi utak megépítését gyorsítani.
Ennek érdekében az Aptv-be több olyan rendelkezés bekerült (pl: területszerzés,
környezetvédelmi együttműködés, stb.), amely a beruházás lebonyolításának
gyorsítását szolgálja. Jelenleg a legfőbb szabályozási igény a közműkiváltások
kapcsán jelentkezett, hiszen ez a feladat az útépítés során az egyik leginkább
időigényes tényező.
Közműkiváltásnak minősül az a feladat, amikor az útberuházás megvalósítását
akadályozza egy üzemelő közművezeték és az útépítés érdekében - a
közműszolgáltató hozzájárulása és feltételei alapján - az üzemelő közmű egy
szakaszát egy új vezetékszakasz építésével - ami az út megépítését is lehetővé
teszi - kell helyettesíteni.
Jelenleg az útberuházást kivitelező vállalkozások, konzorciumok feladata a
közműkiváltások megvalósítása is. A közműszolgáltatókkal, illetve a közműcégek
tulajdonosaival mint alvállalkozókkal folytatott tárgyalások azonban nem mindig
hatékonyak (a közműszolgáltatók miatt), esetenként jelentős, akár több éves
időveszteséggel járnak. Az emiatt történő késedelem okán viszont
többletszolgáltatásra vonatkozó kötelem pl. kötbér megfizetése nem terheli őket.
A javasolt módosítás szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - kizárólagos
fejlesztői és építtetői feladatkörében eljárva - a gyorsforgalmi út nyomvonalának
kijelölését követően haladéktalanul értesítést küld a közmű tulajdonosának vagy
üzemeltetőjének (a továbbiakban: közműszolgáltató), amelyben tájékoztatást ad
arról, hogy a gyorsforgalmi út végleges nyomvonalának kijelölése megtörtént és erre
tekintettel mely közműszakaszok kiváltása vagy fejlesztése szükséges.
Fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy a jövőben a közmű szolgáltatójának
törvényi kötelezettsége lesz a közműszakasz kiváltásának vagy fejlesztésének
elvégzése.
Szabályozásra kerül a közműszolgáltató kártérítési felelőssége, amennyiben a
közmű kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó törvényi kötelezettségének nem tesz
eleget. A kártérítési felelősség jogintézményének kodifikálása várhatóan az útépítés
szempontjainak leginkább megfelelő magatartás tanúsítására sarkallja majd a
közműszolgáltatót.
A felek egyenjogúságát biztosítja, hogy az építtető és a közműszolgáltató a köztük
fennálló polgári jogviszony kapcsán - a Polgári Törvénykönyv 4. §-ának (1)
bekezdése alapján - együttműködésre köteles, erre tekintettel tehát a határidő
13
megállapításakor az építtető köteles a közműszolgáltató véleményét és az egyéb
indokolt körülményeket figyelembe venni. A közműszolgáltató jogainak, jogos
érdekeinek további védelmét szolgálja, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény szerinti megállapítási keresetben kérheti a bíróságot annak
kimondására, hogy a meghatározott határidő méltánytalan, nem elegendő a kiváltás
megfelelő elvégzésére. Amennyiben a bíróság a megállapítási kérelemben
foglaltaknak helyt ad, a közműszolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól is.
Minderre tekintettel tehát megfelelő jog- és igényérvényesítési eszközök állnak a
közműszolgáltató rendelkezésére abban az esetben, ha az építtető méltánytalanul
rövid határidő megállapításával hívja fel a közműszolgáltatót az adott közmű
kiváltására.
A közműkiváltás megvalósítása kapcsán a közműszolgáltatónál felmerült költségeket
a Magyar Állam fedezi oly módon, hogy a kiváltás vagy fejlesztés során keletkező
indokolt és igazolt költségeket az építtető folyamatos elszámolás keretében a
közműszolgáltatónak megfizeti. Ezáltal pénzben kifejezhető többletteher a
szolgáltatót nem terheli.
A új közműszakasz megvalósításával összefüggésben a közműszolgáltatónál
jelentkező vagyonnövekedés illetékmentes. Tekintettel arra a tényre, hogy a
gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése közérdek, a közműszolgáltató egy az akaratával
nem feltétlenül találkozó munkálatot a közérdekre tekintettel végez el, így
igazságtalan helyzetet eredményezne, ha az esetlegesen jelentkező
vagyonnövekedés után illetéket kellene fizetnie.
A fentiek indokolják a közműkiváltásokra vonatkozó részletes szabályozások
megjelenítését az Aptv-ben. A törvényjavaslat alapján a közmű szolgáltatójának
törvényi kötelezettsége lesz a közmű kiváltásának vagy fejlesztésének elvégzése,
(elvégeztetése), amely kötelezettség nem teljesítése kártérítési kötelezettséget von
maga után. Ezen rendelkezések a gyorsforgalmi utak épülésének nagy mértékű
gyorsulását eredményezik.
Az 5. §-hoz:
A Program út mint jogintézmény megszűnése folytán szükségessé vált a hatályos
rendelkezések pontosítása, valamint az útépítés során az építtető tulajdonába került
utaknak, illetve egyéb eszközöknek állami tulajdonba adására vonatkozó szabályok
deklarálása. Az útépítés költségeinek számottevő csökkenését eredményezi annak
rögzítése, hogy az építtető javára az útépítéssel érintett földterületek vagyonkezelői
jogának ingatlan-nyilvántartásba való rögzítése, illetve az onnan való törlése után
nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.
A 6. §-hoz:
A § a Program út jogintézményének megszűnése okán szükségessé vált pontosítást
tartalmazza.
A 7. §-hoz:
A közlekedési hatóság a forgalomba helyezési eljárás keretében a műszaki átadás-
átvételi eljárás - ahol a közműszolgáltatóknak és az útkezelőknek nyilatkozniuk kell a
14
hozzájárulásukról - befejezését követően tart helyszíni szemlét. Megállapítható
tehát, hogy az érintettek számára adott a megfelelő lehetőség nyilatkozatuk
megtételére. Erre tekintettel a nyilatkozattételre nyitva álló további 15 napos határidő
az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezet, amely ellentétben áll a Kormány azon
szándékával, amely a gyorsforgalmi utak lehetőség szerinti minél gyorsabb
elkészülésére vonatkozik. Az esetlegesen felmerülő kérdések tisztázásához
elegendő rövidebb határidő is. Erre tekintettel a törvényjavaslat a hatályos 15 nap
helyett 8 napos határidőt ír elő.
A 8. §-hoz
Az Aptv. 1. mellékletének módosítása és 2. mellékletének hatályon kívül helyezése
okán szükséges pontosítás.
A 2. melléklet hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy a Kormány elfogadta az
1004/2007. (I. 30.) Kormányhatározatot, amely a Közlekedésfejlesztési Operatív
Programot tartalmazza, és amelynek részét képezi egy indikatív projektlista. A
projektlista egyrészről az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként készített
Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében megvalósítandó fejlesztéseket,
másrészről az egyéb (PPP) forrásból megvalósítani tervezett gyorsforgalmi utakra
vonatkozó fejlesztéseket tartalmazza.
A 9. §-hoz
A § a Program út intézményének hatályon kívül helyezése okán szükséges
pontosítást tartalmazza.
A 10. §-hoz
Az Aptv. 1. számú mellékletében foglaltakat e törvény melléklete váltja fel, tekintettel
a fent körülírt 1004/2007. (I. 30.) Kormányhatározat (KÖZOP) indikatív
projektlistájában foglaltakra.
A 11. §-hoz:
A törvényjavaslatban foglaltak hatálybaléptetése okán szükséges az azonos
szabályozási tárgyra vonatkozó, valamint a megszűnt jogintézményekre (pl. Program
utak) vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezése.
A 12. §-hoz:
A Nemzeti Földalapról szóló törvénynek (NFA tv.) a törvényjavaslat szerinti
módosításával az országos közutak, így a gyorsforgalmi utak építésével is
összefüggésben az állam számára megszerzett termőföld nem kerül a Nemzeti
Földalapba, így nem kell alkalmazni az NFA tv-ben szabályozott, a Nemzeti
Földalapba tartozó termőföldek hasznosítására vonatkozó eljárást. Ez is egy
rendkívül fontos eleme a gyorsforgalmi utak minél gyorsabb megépülésére
vonatkozó szándék megvalósításának, hiszen ennek megvalósulásával ismét
jelentős idő spórolható meg.
15
Az NFA törvény 13/A. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a termőföld
hasznosítása nem érinti a tulajdonosi joggyakorló személyét, aki a Földművelési és
Vidékfejlesztési Miniszter. Erre tekintettel a Nemzeti Földalapba tartozó, de útépítés
okán onnan kivenni szándékozott földterültek tulajdonosi joggyakorlója az út
megépítése után is az FVM miniszter maradna. Szükséges annak rögzítése is, hogy
útépítés okán a Nemzeti Földalapból kikerülő termőföld esetén a tulajdonosi
joggyakorló személye is változhat.
A13. §-hoz:
A jogbiztonság, illetve az egyértelmű, konkrét, mindenki számára követhető jogi
szabályozás érdekében szükséges szabályozást alkotni a módosítás
hatálybalépésének idején már folyamatban lévő ügyekre. Ennek megfelelően a
közmű kiváltásokra a törvényjavaslat rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a közvetlen
kiváltási munkálatok még nem kezdődtek meg. Ezáltal már folyamatban lévő
útépítések is gyorsíthatok.
A Program út jogintézményének megszűnésével szükségessé vált az azok
tárgyában megkötött vagyonkezelői szerződések megszüntetésének jogszabályi
rögzítése. Erre tekintettel - a magántőke bevonásával megvalósított utak kivételével
-	minden gyorsforgalmi út vagyonkezelője a Közlekedésfejlesztési Koordinációs
Központ lesz.
Az NFA tv. módosítása okán szükséges volt átmeneti rendelkezéseket alkotni a
folyamatban lévő ügyekre. Ez alapján a még le nem zárult kisajátítást pótló
adásvételi szerződések megkötése során és folyamatban lévő kisajátítási
eljárásokban is irányadó az a - jelen tervezet által deklarált - szabály, mely szerint
nem kerül az NFA vagyoni körébe azon földrészlet, amelynek megszerzésére
országos közút megépítése érdekében került sor.
Szintén az NFA törvény módosítása miatt szükséges annak rögzítése, hogy nem
tartoznak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdonosi
joggyakorlói körébe azon termőföld- részletek, amelyeken országos közút épült és
amelyek a megkötött megállapodás alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyoni
körébe tartoznak.
16