﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2908. számú
törvényjavaslat
a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
•	i	• r • r	r 1 r	r i	rÁ r r r 1
jogharmonizációs célú módosításáról
EKadó: Dr. Szilvásy György
Miniszterelnöki Hivatalt
vezet) miniszter
Budapest, 2007. május
2
2007. évi ... törvény
a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú
módosításáról
A Magyar Köztársaságnak az európai uniós tagságából fakadó kötelezettségeivel
összhangban a Magyar Köztársaság Országgyűlése a következő törvényt alkotja:
1. §
(1)	A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
Rttv.) 1/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A törvény hatálya akkor is kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha
a)	a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések
meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor
a másik az EU tagállamának, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam területén (a továbbiakban: EGT-megállapodásban
részes állam), és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része a
Magyar Köztársaság területén tevékenykedik;
b)	a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) a Magyar Köztársaság területén van,
ugyanakkor a szerkesztői döntéseket az EGT-megállapodás valamelyik részes
államában hozzák meg, és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős
része mindkét országban tevékenykedik;
c)	a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések
meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor
a másik az EGT-megállapodás valamelyik részes államának területén, és egyik
országban sem tevékenykedik a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős
része, de a tevékenységével a magyar gazdasághoz ténylegesen és szilárdan kötődő
műsorszolgáltató műsorszolgáltatási tevékenységét a Magyar Köztársaság területén
kezdte meg.
(3)	A törvény hatálya akkor is kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha a
műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye
közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az EGT-
megállapodás részes államain kívüli harmadik ország területén, és a
műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része a Magyar Köztársaság
területén tevékenykedik.”
(2)	Az Rttv. 1/A. § (4) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt feltételek hiányában is kiterjed a törvény
hatálya a műsorszolgáltatásra, ha annak szolgáltatójára nézve az EGT-megállapodás
más részes államának joghatósága nem áll fenn, és a szolgáltató”
3
(3)	Az Rttv. 1/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az EGT-megállapodás valamely részes államának joghatósága alá tartozó
műsorszolgáltatónak a Magyar Köztársaság területén fogható műsora az 52/A. §-ban
foglalt feltételeket valósítja meg, a műsorszolgáltatóval szemben az ott meghatározottak
szerint lehet eljárni.”
2. §
Az Rttv. 41. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Testület látja el a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított
89/552/EGK tanácsi irányelv 10-21. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző
Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében.
(4)	A (3) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Testület a
2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.”
3.	§
Az Rttv. a 112. §-t követően a következő 112/A. §-sal egészül ki:
„112/A. § (1) A Testület eljárását a 19. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt
rendelkezés dohányáruval összefüggő megsértése miatt ügyfélként kezdeményezni
jogosultak a nemdohányzók védelmét ellátó társadalmi szervezetek is.
(2)	A Testület eljárását - a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10-21. cikkét átültető rendelkezések
megsértése miatt - ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében
kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján
létrejött feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában
közzétett jegyzéken szerepelnek.
(3)	A Testület az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra
végzésében azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdeksérelem köre
vagy súlya miatt - halaszthatatlanul szükség van. E döntését a Testület soron kívül
hozza meg.
(4)	A Testület a (3) bekezdés szerinti végzését, valamint a jogszabálysértést
megállapító jogerős határozatát közzéteszi a honlapján, valamint - szükség szerint - a
kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá
tájékoztathatja arról a nemzeti hírügynökséget.”
4.	§
Az Rttv. 122. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
4
„122. § (1) Országos műsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban az EGT-
megállapodás részes állama állampolgárainak, vagy az EGT-megállapodás részes
államának területén székhellyel rendelkező jogi személyeknek összesen legalább a
szavazati jogok huszonhat százalékával kell rendelkezniük.”
5.	§
(1)	Az Rttv. 136. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A Testület közigazgatási hatósági eljárása”
(2)	Az Rttv. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 41. § (3) bekezdése, a VI. fejezet 12. és 13. címe, a VI/A. fejezet, a VII.
fejezet, valamint a 135. § alkalmazásában a Testület közigazgatási ügyben eljáró szerv,
eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvényt kell alkalmazni.”
6.	§
Az Rttv. a 136. §-t követően a következő 136/A. §-sal egészül ki:
„136/A. § (1) A Testület a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtása során a Közösségen belüli jogsértés megszüntetése érdekében
határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy
felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott
módon hozza összhangba a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10-21. cikkét átültető rendelkezésekkel.
(2)	A Testület az (1) bekezdés szerinti hatósági szerződésről közleményt tesz
közzé a honlapján, valamint - szükség szerint - a kultúráért felelős miniszter által
vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A közleménynek tartalmaznia kell:
a)	a Testület megnevezését,
b)	a jogsértő műsorszolgáltató nevét és székhelyét,
c)	az ügy számát és tárgyát,
d)	a közérdek védelmében történő megállapodás-kötés tényét,
e)	a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
f)	az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Testületnél
megtekinthető.”
7.	§
Az Rttv. 163. §-át megelőző alcím és a 163. § helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
5
163. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:
a)	a Tanács 89/552/EGK irányelve (1989. október 3.) a tagállamok törvényi,
rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató
tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 97/36/EK irányelve (1997. június 30.) a
tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított,
televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek
összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a
fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló
eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés és 4. cikk (1) bekezdés [a 112/A. § (2)-(4) bek., a
Testület eljárásában];
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az
elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások
engedélyezéséről, 3. cikk (1) bekezdés;
e)	a Bizottság 2002/77/EK irányelve (2002. szeptember 16.) az elektronikus
hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről,
2.	cikk (3) bekezdés;
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a
tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, 4. cikk (2) bekezdés és 7. cikk
[a 2. § 44. pont, a 19. § (1) bek. b) pont és a 112/A. § (1) bek.]
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg a Testület feladatkörében és eljárásában:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.)
a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről, 4. cikk (1) bekezdés és (6) bekezdés e) pont [a 41. § (3) bek. és a
136/A. §];
b)	a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
vonatkozásában való végrehajtásáról [a 41. § (4) bek.].”
8.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba,
rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Rttv. 112. § (6) bekezdése, 115. § (4) bekezdése, valamint
b)	az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 184. § (3) bekezdése.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
6
a)	az Rttv. 22. § (3) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 43. § (2)
bekezdésében, 51. § (4) bekezdésében, 66. § (1) bekezdés f) pontjában, 77. § (7)
bekezdésében, 93. §-ában, 94. § (2) és (9) bekezdésében, 97. §-ában, 102. § (2)
bekezdésében és 112. § (3) bekezdésében az „a Művelődési Közlönyben” szövegrész
helyébe az „a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában”
szöveg,
b)	az Rttv. 5/F. §-ában az „a Kulturális Közlönyben” szövegrész helyébe az „a
kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában” szöveg
lép.
9.	§
(1)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a
fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló
eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés és 4. cikk (1) bekezdés; az Országos Rádió és
Televízió Testület eljárásában;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az
elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások
engedélyezéséről, 3. cikk (1) bekezdés;
c)	a Bizottság 2002/77/EK irányelve (2002. szeptember 16.) az elektronikus
hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről,
2.	cikk (3) bekezdés.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg az Országos Rádió és Televízió Testület feladatkörében és
eljárásában:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.)
a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről, 4. cikk (1) bekezdés és (6) bekezdés e) pont;
b)	a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
vonatkozásában való végrehajtásáról.
7
Indokolás a törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A Javaslat elfogadását a Magyar Köztársaságnak az európai uniós tagságából adódó
jogharmonizációs kötelezettsége teszi szükségessé. A Javaslat a következő, európai
uniós tagságból fakadó jogharmonizációs célú módosításokat tartalmazza:
-	a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 1/A.
§ módosítása az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak (a továbbiakban:
EGT-megállapodás) megfelelően,
-	az Rttv. 115. § (4) bekezdésében foglalt vételkörzet-korlátozás jogharmonizációs
céllal történő hatályon kívül helyezése [az elektronikus hírközlő hálózatok és az
elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i
2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az elektronikus hírközlő
hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló,
2002. szeptember 16-i 2002/77/EK bizottsági irányelv rendelkezéseinek megfelelően].
-	az Rttv. 122. § (1) bekezdésében foglalt tulajdonosi követelmények módosítása a
közösségi jog négy szabadságelvének megfelelően,
valamint egyes fogyasztóvédelmi tárgyú közösségi jogi aktusok végrehajtásának, illetve
az alkalmazásukhoz szükséges feltételek biztosítása. E körben a következőkhöz
kapcsolódva kerül sor az Rttv. módosítására:
-	a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2006/2004/EK rendelet) végrehajtásához szükséges
hatásköri rendezések és eljárási szabályok,
-	a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély
tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2007/76/EK bizottsági határozat (a
továbbiakban: 2007/76/EK bizottsági határozat) végrehajtásának biztosítása,
-	a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló
eljárásokról szóló, 1998. május 19-i 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a
továbbiakban: 98/27/EK irányelv) alkalmazásához szükséges eljárási szabályok,
-	a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 2003. május 26-i
2003/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2003/33/EK
irányelv) alkalmazása érdekében az Országos Rádió és Televízió Testület (a
továbbiakban: Testület) eljárásának kiegészítése.
I.	Az EGT-megállapodásnak való megfelelés
Az EGT-megállapodás az Európai Unió egységes belső piacának előírásait terjeszti ki a
három nem EU-tag EGT-megállapodásban részes országra, Norvégiára, Izlandra és
Liechtensteinre.
A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról rendelkező
csatlakozási okmány 6. cikk (5) bekezdése kimondja, hogy az új tagállamok vállalják,
hogy csatlakoznak az EGT-megállapodáshoz. Az EGT-megállapodás 128. cikke szerint
8
-	összhangban a csatlakozási szerződésünk fent hivatkozott rendelkezésével - bármely
európai államnak, amely az Európai Közösség tagjává válik, csatlakoznia kell az
Európai Gazdasági Térséghez.
A fentiekkel összhangban az Európai Gazdasági Térség kibővítéséről szóló
megállapodás (a továbbiakban: kibővítési megállapodás) az Európai Unió tagállamai, a
tíz új tagállam, illetve Norvégia, Izland és Liechtenstein között jött létre, és azt
Magyarország 2003. október 14-én írta alá. Az EGT kibővítési megállapodás 6. cikke
értelmében a megállapodást valamennyi szerződő félnek saját belső eljárásával
összhangban meg kell erősítenie, illetve jóvá kell hagynia. Az Országgyűlés 4/2004.
(III. 2.) OGY határozatával ratifikálta a megállapodást. A megerősítő okiratokat 2004.
április 26-án a Magyar Köztársaság letétbe helyezte az Európai Unió Tanácsának
Főtitkárságánál.
A megállapodás 6. cikk 2. bekezdése kimondja, hogy a megállapodás az Európai
Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződéssel egy napon lép hatályba, feltéve, hogy
addig az időpontig valamennyi megerősítő, illetve jóváhagyó okiratot letétbe helyezték,
és amennyiben az EGT-megállapodáshoz kapcsolódó egyéb megállapodások szintén
hatályba léptek. Tekintettel arra, hogy 2004. május 1-jéig nem került sor valamennyi
megerősítő okirat letétbe helyezésére, az Európai Unió Tanácsa az EK-Szerződés 310.
cikke, illetve 300. cikkének (2) bekezdése alapján 2004. március 30-ai 2004/368/EK
határozatában döntött az EGT kibővítési megállapodás és a kapcsolódó négy
megállapodás ideiglenes alkalmazásáról.
Tekintettel arra, hogy az EGT kibővítési megállapodásra vonatkozó utolsó jóváhagyó
okiratot 2005. december 6-án helyezték letétbe a Tanács Főtitkárságánál, és ezzel
egyidejűleg az új tagállamok Európai Gazdasági Térséghez történő csatlakozásáról
szóló megállapodás 2005. december 6-án valamennyi fél tekintetében hatályba lépett,
jelenleg van folyamatban az EGT-megállapodás és az EGT kibővítési megállapodás
kihirdetése.
A kibővítési megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges,
hogy a magyar jogszabályok - így az Rttv. - személyi és tárgyi hatálya megfelelően
tartalmazza az EGT-megállapodás részes államaira, az EGT-megállapodás részes
államainak állampolgáraira vagy az EGT-megállapodás részes államaiban honos
vállalkozásokra történő hivatkozást. Azokban az esetekben, amikor az Európai Unió
elsődleges és másodlagos jogának hatálya kiterjed az EGT-megállapodás részes
államaira, azok állampolgáraira, az azokban honos vállalkozásokra, a tagállami
jogszabályoknak ehhez kell igazodniuk.
Tekintettel arra, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagjai
lettek, de az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz való csatlakozásukról
szóló tárgyalások még nem zárultak le, úgy lettek uniós tagállamok, hogy egyben nem
részesei az EGT megállapodásnak, ezért a szabályt szükséges úgy megfogalmazni, hogy
az kiterjedjen az Európai Unió ezen tagállamaira is.
II.	A vételkörzet-korlátozásra vonatkozó tagállami kötelezettségek teljesítése
Az Rttv. 115. § (4) bekezdésének közösségi jogba ütközése miatt az Európai Bizottság
kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, e rendelkezést az elektronikus
9
hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről
szóló 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a
továbbiakban: verseny irányelv), másrészt az elektronikus hírközlő hálózatok és az
elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002. március 7-i
2002/20/EK bizottsági irányelv (a továbbiakban: engedélyezési irányelv)
rendelkezéseivel ellentétesnek találva.
A vételkörzet-korlátozással kapcsolatos minden rendelkezés sérti a verseny irányelvnek
az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra
vonatkozó kizárólagos és különleges jogokra vonatkozó 2. cikkét. A verseny irányelv 2.
cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok kötelesek mindent megtenni annak
biztosítására, hogy minden vállalkozás jogosult legyen elektronikus és hírközlési
szolgáltatások nyújtására, illetve ilyen hálózatok létesítésére, bővítésére és
szolgáltatására. A (3) bekezdés kimondja, hogy semmilyen korlátozás nem tartható fenn
elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását illetően, akár a szolgáltató által létesített
elektronikus hálózaton, akár harmadik személy által rendelkezésre bocsátott
infrastruktúrán keresztül, vagy hálózatok, egyéb létesítmények vagy telephelyek közös
használata útján.
Az Rttv. 115. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezése szükségességének másik indoka,
hogy az engedélyezési irányelv 3. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az
elektronikus hírközlő hálózat létesítésének, működtetésének, illetőleg a szolgáltatás
nyújtásának szabadsága csak abban az esetben korlátozható, ha az az Európai Közösség
alapításáról szóló szerződés (a továbbiakban: EK-szerződés) 46. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból
szükséges. Az engedélyezési irányelv (20) preambulumbekezdése pedig azt rögzíti,
hogy a tartalommal kapcsolatos szolgáltatások vonatkozásában más elvekre alapozva is
lehet korlátozást bevezetni a tartalom szolgáltatója vagy forgalmazója felé, de a
korlátozás ebben az esetben is csak a tartalomszolgáltatás vonatkozásában állhat fenn. A
szolgáltatás nyújtását a fentiek értelmében egyértelműen korlátozza a terület
maximalizálása, ami azonban kizárólag közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi
okból lenne fenntartható (mivel itt nem tartalomszolgáltatásról van szó). A
korlátozásnak azonban nyilvánvalóan nem ez a célja, tehát a korlátozás valóban sérti az
irányelv rendelkezését.
Az Európai Bíróság esetjogából ugyancsak az következik, hogy a megkülönböztetés-
mentesen alkalmazott korlátozások összeegyeztethetők lehetnek a közösségi joggal,
amennyiben azokra közérdekből (így például kultúrpolitikai megfontolásokból, például
a médiapluralizmus érdekében) kerül sor és alkalmasak az elérni kívánt cél
megvalósítására, illetve a cél elérésével arányos mértékűek. Jelen esetben azonban a
vételkörzeti korlátozás nem alkalmas a vele azonosított célkitűzések (médiapluralizmus)
elérésére. A vételkörzeti korlátozás ugyanis nem a célkitűzéshez köthető piaci
szegmensen avatkozik be a gazdaságba. Egyrészt a kábeltelevíziós piac, jellemzően
helyi szinten jelentkező természetes monopol jellege miatt a tájékozódás feltételei az
adott területen élő fogyasztó számára nem különböznek akkor, ha a vállalkozás az
ország egyharmadát, vagy annál nagyobb területét látja el. A műsorelosztás nem az azt
végző vállalkozások számának függvényében biztosítja a médiapluralizmust, hanem az
általuk elosztott különféle programok révén. A vélemények versenye pedig ezen
programok között valósul meg. Így a tájékoztatási monopóliumok kialakulása helyett
(melyet a versenyjogi fúziókontroll képes kezelni) a programkínálat változatosságának
10
fenntartására kell a szabályozásnak koncentrálnia. Ez azonban a médiajogi minimális
tartalmi és közszolgálati adókat segítő must carry előírásain túl alapvetően az
elektronikus hírközlés-szabályozás eszközeivel teljesíthető.
A 115. § (4) bekezdésének szabályai miatt az Európai Bizottság hivatalos felszólítás
megküldésével még 2005 végén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország
ellen. A Kormány az Rttv. módosítására irányuló - a Bizottság aggályait figyelembe
vevő - javaslatát 2005. november 11-én T/18206. számon az Országgyűléshez
benyújtotta, a törvényjavaslat azonban a 2005. december 13-i zárószavazás során nem
kapta meg a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatát.
Ennek következményeként a Bizottság 2006. április 10-én indokolással ellátott
véleményt küldött Magyarországnak, amelyben továbbra is kifogásolta azt, hogy az
Rttv. ellentétes a közösségi joggal. A magyar Kormány vállalta, hogy a közösségi
jognak való megfelelés érdekében a törvénymódosítási javaslatot ismételten beterjeszti
az Országgyűlés részére. Amennyiben az Országgyűlés a 115. § (4) bekezdését a
közösségi joggal összhangban nem módosítja, azaz azt nem helyezi hatályon kívül,
számítani lehet arra, hogy az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás
folytatásaként Magyarország ellen az Európai Közösségek Bírósága előtt eljárást indít.
A kötelezettségszegési eljárás megszüntetésének egyedüli lehetősége, ha az
Országgyűlés elfogadja az Rttv. módosítását.
III.	A tulajdonosi követelmények módosítása
Az Rttv. 122. § (1) bekezdése - melynek értelmében országos műsorszolgáltatásra
jogosult részvénytársaságban a magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű
természetes személyeknek vagy magyarországi székhelyű jogi személyeknek összesen
legalább a szavazati jogok 26%-ával kell rendelkezniük - ellentétes a letelepedés
szabadságával. A belső jognak a közösségi jog négy szabadsága alapján történő
átvilágítása alkalmával megállapítást nyert, hogy a rendelkezést módosítani kell, hiszen
az állampolgársági alapú diszkriminációt tartalmaz a többi tagállam állampolgáraival
szemben, így fenntartására a csatlakozást követően nincsen lehetőség. A Javaslat a
problémát úgy orvosolja, hogy a szavazati joggal kapcsolatos állampolgársági és területi
megkötéseket az EGT-megállapodásban részes államok tekintetében feloldja.
IV.	A 2006/2004/EK rendelet végrehajtása
1.	A rendelet célja a fogyasztóvédelmi tárgyú közösségi jogi aktusok végrehajtását
biztosító tagállami hatóságok egymás közötti, valamint a Bizottsággal való
együttműködése feltételeinek megteremtése a rendelet mellékletében felsorolt jogi
aktusok rendelkezéseit érintő Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében.
Ennek érdekében a rendelet 4. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak ki kell
jelölniük a rendelet alkalmazásáért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságokat. Továbbá
a rendelet 4. cikk (6) bekezdése szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a
hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezzenek a rendelet alkalmazásához szükséges
vizsgálati és intézkedési jogosítványokkal. E jogosítványok a következők:
dokumentumokhoz való hozzáférés; információkérés; helyszíni ellenőrzés; a
jogsértéssel való felhagyásra történő írásbeli felszólítás; a jogsértéssel való felhagyásra
vonatkozó kötelezettségvállalás elérése, valamint annak közzététele; a jogsértéssel való
felhagyásnak vagy a jogsértés megtiltásának elrendelése, valamint az erre vonatkozó
11
határozat közzététele; eljárási bírság kiszabása. A rendelet végrehajtásának feltételeit
2006. december 29-éig kell megteremteni, ekkortól kell ugyanis alkalmazni a rendelet
kölcsönös jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseit.
2.	A hatáskörrel rendelkező hatóságok listáját a Kormány a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló
2006/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló
2083/2006. (IV. 18.) Korm. határozatában jóváhagyta. A hatáskörrel rendelkező
hatóságok az Európai Bizottság, valamint a többi tagállam részére bejelentésre kerültek.
A kormányhatározat mellékletének 4. pontja szerint a tagállamok törvényi, rendeleti
vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató
tevékenységekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989.
október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 89/552/EGK irányelv)
10-21. cikkei tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság az ORTT.
A további érintett hatóságok (a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi
hatóságok, a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az Országos Gyógyszerészeti Intézet,
valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) eljárási szabályozása tekintetében
szükséges módosításokat a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős
nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok
végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi XXII. törvény, illetve
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvénynek az
egyes pénzügyi szolgáltatásokat érintő jogharmonizációs kötelezettségekről szóló
törvénymódosítás-csomagban történő módosítása valósítja meg. A Testület tekintetében
szükséges eljárási szabályozás-módosítást azonban indokolt - a fenti szempontok
mentén egyébként is szükségessé vált - Rttv.-módosítás keretében megtenni.
Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy az eljárási szabályozási megoldások valamennyi, a
rendelet végrehajtásában érintett hatóság esetében egységesen kerülnek meghatározásra.
3.	A Javaslat - a Testület feladatai szabályozásának rendjével összhangban - törvényi
szinten is megvalósítja a Testület kijelölését a rendelet végrehajtására. Erre a hatóságok
listájának Kormány általi jóváhagyását követően is szükség van, minthogy az érintett
hatóságok feladatkörének szabályozása (s különösen vonatkozik ez a Testületre) teljes
körűen törvényi szinten történik. A rendelet végrehajtására történő kijelölést a Testület
feladatkörét meghatározó rendelkezésekhez kapcsolódóan kell megtenni.
4.	A kijelölésnek a Javaslatban alkalmazott megoldására [„A Testület látja el a
2006/2004/EK rendelet végrehajtását a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10-21. cikkét átültető tagállami
jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében”] azért van
szükség, mert a rendelet 3. cikk a) és b) pontja értelmében az a cselekmény vagy
mulasztás minősül a rendelet alkalmazásában „Közösségen belüli jogsértésnek”, amely
a rendelet mellékletében felsorolt, a tagállamok belső jogrendjébe átültetett irányelvek
rendelkezéseibe ütközik. Így a rendelet szerinti jogsegély-eljárás során minden tagállami
hatóság a közösségi jogi rendelkezések megsértése miatt jár el, az irányelvi típusú
jogharmonizáció jellegénél fogva azonban az irányelvet átültető nemzeti jogszabály az,
amelyben az irányelvi célkitűzés konkretizálódik. Minden nemzeti hatóság a saját
nemzeti jogát alkalmazza, amelyek a közösségi jogi alap miatt - elvben - azonosak
kell, hogy legyenek tartalmukban (az anyagi jogi oldalon a fogyasztóvédelmi tárgyú
irányelv átültetése, az eljárási oldalon pedig a rendelet alapján harmonizált eljárási
12
szabályozások miatt). Ugyanakkor meglehet, hogy az eljárás alapját képező jogsértés
egy másik tagállam átültető szabályozásának megsértését jelenti, s ez lesz az alapja a
magyar hatóság kölcsönös jogsegély keretében történő megkeresésének, ezért nem lehet
azt mondani, hogy a magyar hatóság csak az adott irányelvet átültető magyar
szabályozás megsértése kapcsán járna el.
A magyar hatóság azonban ezt követően sem anyagi jogi, sem pedig eljárásjogi oldalon
nem a másik tagállam jogát alkalmazza, hanem a vonatkozó magyar szabályozást. Így a
rendelet 15. cikk (2) bekezdés b) pontja értelmében arra is mód van, hogy „a
megkeresett hatóság a megkereső hatósággal folytatott konzultációt követően
visszautasíthatja a végrehajtási intézkedésekre vonatkozó megkeresés teljesítését, ha
megfelelő vizsgálat lefolytatását követően úgy véli, hogy a Közösségen belüli jogsértés
elkövetésére nem került sor”.
5.	A Javaslat tartalmazza továbbá a rendelet 4. cikk (6) bekezdése szerinti - a Testület
eljárási szabályozásában eddig hiányzó - jogosítványok biztosítására irányuló
rendelkezéseket. A rendelet 4. cikk (6) bekezdésének felsorolásában foglalt minimális
eljárási jogosítványokat a Testület eljárási szabályozása, valamint a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) jelenleg is biztosítja, két kivétellel.
5.1.	Az e) pont szerint a rendelet végrehajtásában érintett hatóságoknak rendelkezniük
kell olyan jogkörrel, hogy a Közösségen belüli jogsértés elkövetéséért felelős eladótól
vagy szolgáltatótól a Közösségen belüli jogsértéssel való felhagyásra vonatkozó
„kötelezettségvállalást” érjenek el, és adott esetben e kötelezettségvállalás közzétételét
rendeljék el. Hangsúlyozni kell, hogy a „kötelezettségvállalás elérése (kieszközlése)”
olyan eljárási jogosítvány, amelyet a rendelet az intézkedési jogosítványok rendszerében
a jogsértéssel felhagyásra való írásbeli felszólítás és a jogsértéssel felhagyás határozattal
történő elrendelése között helyez el, tehát az a közösségi szabályozás értelmében a
„jogsértéssel való felhagyás vagy annak megtiltása elrendeléséitől különböző (annál
enyhébb) eljárási jogosítványt takar.
A Ket. 76. §-a értelmében, „ha jogszabály lehetővé teszi, az első fokon eljáró hatóság a
hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése
érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet”. A szerződés
keretében olyan kötelezettség is vállalható, melyre az ügyfél hatósági határozattal
egyébként nem lenne kötelezhető. A 77. § (2) bekezdése szerint, „ha az ügyfél a
szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak
minősül, és a hatóság - az addigi teljesítések figyelembevételével - hivatalból
intézkedik a végrehajtás elrendeléséről.” A 88. § (1) bekezdése alapján a hatóság - a
hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül
végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését is.
A hatósági szerződés intézménye megfelelő eszköz a rendelet 4. cikk (6) bekezdés e)
pontja szerinti eljárási jogosítvány megvalósítására. Előnye, hogy amennyiben a
jogsértő nem a szerződésnek megfelelően jár el, a szerződésszegésének
következményeit viselnie kell, s ennek keretében akár a korábbi magatartásáért is
felelősségre vonható. Előnye továbbá, hogy egységes rendezést ad valamennyi, a
rendelet végrehajtásában érintett hatóság tekintetében.
13
Mindazonáltal a Ket. 76. § (1) bekezdésének rendezésére figyelemmel („ha jogszabály
lehetővé teszi”), a hatósági szerződés alkalmazásának lehetőségéről az Rttv.-ben
kifejezetten rendelkezni kell. A Javaslat lehetőséget biztosít a hatósági szerződés
alkalmazására a Testületnek a rendelet végrehajtása körében lefolytatott eljárásaiban. A
hatósági szerződéskötés feltétele az ügyfél vállalása a Közösségen belüli jogsértéssel
való felhagyásra vonatkozóan, ahol a jogsértés megszüntetésének módját, kritériumait a
Testület határozza meg, s rögzíti a szerződésben.
A hatósági szerződés tekintetében további - a Ket.-tel összhangban lévő - szabályok,
feltételek is megállapíthatók a Ket. 76. § (2) bekezdése értelmében. Így a rendelet 4.
cikk (6) bekezdés e) pontjának teljes körű érvényesíthetősége érdekében rendelkezni
kell a hatósági határozat közzétételének lehetőségéről. A hatósági szerződések
közzétételére a Ket. nem ad egyértelmű szabályozást, mivel csak a jogerős határozatok
nyilvános közzétételéről rendelkezik oly módon, hogy amennyiben közzétételüket
törvény elrendeli, arra a hirdetményi közlés szabályait kell alkalmazni. A hatósági
szerződésekről szóló közlemény közzétételére vonatkozó szabályozás, amely
meghatározza a közlemény tartalmi elemeit is, a hirdetményi közlés szabályainak
analógiájára kerül kialakításra.
5.2.	A másik terület, ahol a rendelet 4. cikk (6) bekezdésének való megfelelés érdekében
a meglévő eljárási szabályozások kiegészítésére van szükség: a jogsértéssel való
felhagyást vagy annak megtiltását elrendelő határozatok közzététele. A Ket. 81. § (8)
bekezdése értelmében törvény elrendelheti a jogerős határozat nyilvános közzétételét.
Ebben az esetben a hirdetményi úton történő közlés szabályait azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a határozat rendelkező része is közzétehető, nem kell tartalmaznia
azonban a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást. A hirdetményi közlésről a Ket.
80. §-a rendelkezik, a hirdetmény tartalmi elemeit a (2) bekezdés határozza meg. E
rendezésre figyelemmel szükség van arra, hogy az Rttv.-ben sor kerüljön a közzétételi
kötelezettség előírására, valamint a közzététel helyének meghatározására.
A Javaslat lehetőséget biztosít továbbá a Testületnek arra, hogy közzétett határozatáról a
nemzeti hírügynökséget is tájékoztassa. E rendelkezés kiküszöböli a napilapokban
történő közzétételhez kapcsolódó költségviselés problémakörét. A sajtónyilvánosság
szélesebb körű megteremtése pedig annak jogsértéstől visszatartó ereje mellett a
fogyasztók tájékoztatásának általános javulását eredményezheti.
V.	A 2007/76/EK bizottsági határozat végrehajtása
A 2006/2004/EK rendelet végrehajtásához a kölcsönös jogsegély tekintetében részletes
szabályokat megállapító bizottsági határozat ugyan jellegénél fogva közvetlenül
alkalmazható, azonban címzettjeiként a tagállamokat jelöli meg. Így annak a Testület
általi végrehajtását utalásos rendelkezés formájában szükséges biztosítani.
VI.	A 98/27/EK irányelvnek való megfelelés
A Javaslat a 98/27/EK irányelvnek a Testület eljárási szabályozásában való megfelelés
érdekében előírja az irányelv szerinti feljogosított egységek eljárás-kezdeményezésre
vonatkozó jogosultságát, és lehetővé teszi a jogsértések kellő gyorsasággal, adott
esetben sürgősségi eljárással történő megszüntetését (az ügydöntő határozat
meghozataláig terjedő időtartamra a jogsértés megszüntetését elrendelő végzés, az erről
14
történő soron kívüli döntés). Az irányelv alkalmazása szintén szükségessé teszi a
hatósági döntések közzétételére vonatkozó szabályok módosítását.
Az irányelv átültetése már az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően
megtörtént. Az Európai Bizottság azonban vizsgálva az irányelv átültetésére vonatkozó
nemzeti végrehajtási intézkedéseket, megkeresésében hiányosságokra mutatott rá az
irányelv egyes követelményeinek alkalmazása tekintetében. Így derült fény arra is, hogy
jóllehet a 89/552/EGK irányelv kapcsán a Testület is érintett az irányelv
alkalmazásában, eljárási szabályozása azonban nem biztosítja a közösségi jogi előírások
teljesülését. Válaszában a Kormány a szükséges korrekciók illetve kiegészítések
megtételére vállalt kötelezettséget. A Javaslat a Bizottság felé is jelzett eljárási
szabályozási módosításokat valósítja meg.
IV.	A 2003/33/EK irányelvben előírt eljárási követelményeknek való megfelelés
érdekében a Testület eljárási szabályozásának kiegészítése
Az Európai Bizottság a 2006/2021. számú kötelezettségszegési eljárásban kifogásolta a
2003/33/EK irányelv dohánytermékek szponzorálására vonatkozó rendelkezéseinek
átültetését. A jogsértő állapot mielőbbi megszüntetése érdekében - a Bizottság által
közvetlenül kifogásolt körben - a Kormány kezdeményezte a gazdasági
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosítását (2006. évi CV.
törvény a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény
módosításáról). Ugyanakkor a Bizottság figyelemfelhívása kapcsán áttekintve az
átültető szabályozást, fény derült arra, hogy az irányelv 4. cikk (2) bekezdésében a
rádióműsorok szponzorálását megtiltó rendelkezés [amelyet az Rttv. 19. § (1) bekezdés
b)	pontja tartalmaz] kikényszerítése érdekében nem biztosított a nemdohányzók
védelmét ellátó társadalmi szervezetek eljárás-kezdeményezési joga, amit az irányelv 7.
cikk második albekezdése kifejezetten előír. Így az irányelvnek való teljes körű
megfelelés biztosítására a Javaslat kiegészíti e tekintetben is a Testület eljárásának
szabályozását.
15
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Rttv. hatály-meghatározásának módosítását az EGT kibővítési megállapodásnak
való elégtétel indokolja, az Általános indokolás I. pontjában kifejtettek szerint.
A 2. §-hoz
Az Rttv. 41. §-ába beiktatott rendelkezés a 2006/2004/EK rendeletnek - a 89/552/EGK
irányelv 10-21. cikke tekintetében történő - végrehajtására jelöli ki a Testületet. A
89/552/EGK irányelv hivatkozott, a reklámozásra és a műsorszámok támogatására
vonatkozó rendelkezéseit az Rttv. 10. és 13-19. §-ainak egyes rendelkezései ültették át.
[Az Rttv.-nek a rendelet végrehajtásával érintett rendelkezései a következők: 10. § (5),
(7) és (8) bekezdése, 13. és 14. §-a, 15. §-a a (3) bekezdés kivételével, 16. §-a az (5) és
(7) bekezdés kivételével, 17. §-a, 18. § (1)-(3) és (5) bekezdése, valamint 19. § (1)
bekezdés b) pontja. E rendelkezéseket az igazságügyért felelős miniszter az általa
vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel megadja.] Az Rttv.
rendelkezéseinek megsértése esetén a Testület jár el, így e területen a 2006/2004/EK
rendelet végrehajtására a Testületet szükséges kijelölni.
Minthogy a 2007/76/EK bizottsági határozat közvetlen címzettjei a tagállamok, annak a
Testület általi alkalmazását a Javaslat utalásos rendelkezés formájában biztosítja.
A 3. §-hoz
Az Rttv. 112/A. § (1) bekezdésének beiktatására a 2003/33/EK irányelv teljes körű
végrehajtása érdekében van szükség. Az irányelv 4. cikk (2) bekezdése megtiltja a
rádióműsorok elsődleges tevékenységként dohánytermékek gyártását vagy értékesítését
végző vállalkozások általi szponzorálását, aminek megfelelő szabályt az Rttv. 19. § (1)
bekezdés b) pontja tartalmaz. Eszerint nem támogathat műsorszámot az a vállalkozás,
amely fő tevékenységeként nem reklámozható terméket állít elő, nagykereskedelmi
forgalomban értékesít, illetőleg ilyen termékkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Az Rttv.
13. §-a alapján ilyen nem reklámozható termék a dohányáru is.
A 2003/33/EK irányelv 7. cikk második albekezdése alapján ugyanakkor az irányelv
végrehajtását biztosító tagállami szabályozásokban meg kell teremteni annak
lehetőségét, hogy a rádióműsorok szponzorálását tiltó rendelkezés megsértése esetén a
nemdohányzók védelmét ellátó társadalmi szervezetek a hatáskörrel rendelkező hatóság
eljárását kezdeményezhessék. Így az irányelvnek való teljes megfelelés céljából
szükséges a Testület eljárási szabályainak megfelelő kiegészítése.
Az Rttv. 112/A. § (2) bekezdése a 98/27/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésének
átültetését szolgálja. Az Rttv.-ből eddig hiányzott e lehetőség biztosítása. Mivel az
irányelv mellékletében foglalt 89/552/EGK irányelv kikényszerítését a Testület látja el,
így eljárása kezdeményezésének jogát meg kell adni az Európai Gazdasági Térség más
államainak alapján létrejött, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
szervezeteknek (az irányelv szóhasználatában: „feljogosított egységeknek”) az olyan
16
esetekben, amikor a Testület joghatóságába tartozó jogsértés ezen államok
fogyasztóinak kollektív érdekeit érinti.
Az Rttv. 112/A. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak a 98/27/EK irányelv 2. cikk (1)
bekezdés a) és b) pontjának való megfelelést szolgálják. A közösségi jogi követelmény
az, hogy az irányelv mellékletében felsorolt irányelveket átültető szabályozásokat érintő
jogsértések vonatkozásában biztosítani kell azok kellő gyorsasággal, adott esetben
sürgősségi eljárással történő megszüntetését, továbbá az erre vonatkozó határozatok
közzétételét, és/vagy helyreigazító nyilatkozat közzétételét a jogsértő magatartás tartós
hatásainak kiküszöbölése érdekében.
A Javaslat a jogsértés gyors és hatékony megtiltására - a Ket. rendszerével összhangban
-	az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra a jogsértés megszüntetését
elrendelő végzés kibocsátásának lehetővé tételével ad módot.
A határozatok közzétételének lehetőségét ugyanakkor a 2006/2004/EK rendelet
végrehajtására is biztosítani kell. A Ket. 81. § (8) bekezdése alapján törvény
elrendelheti a jogerős határozat nyilvános közzétételét úgy, hogy arra a hirdetményi
közlés szabályai alkalmazandók. Így a Testület határozatai a Ket. 80. § (2)
bekezdésében meghatározott adattartalommal kerülnek közlésre.
A 4. §-hoz
Az Rttv. 122. § (1) bekezdése - melynek értelmében országos műsorszolgáltatásra
jogosult részvénytársaságban a magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű
természetes személyeknek vagy magyarországi székhelyű jogi személyeknek összesen
legalább a szavazati jogok 26%-ával kell rendelkezniük - ellentétes a letelepedés
szabadságával, mivel állampolgársági alapú diszkriminációt tartalmaz a többi tagállam
állampolgáraival szemben. A Javaslat a problémát úgy orvosolja, hogy a szavazati
joggal kapcsolatos állampolgársági és területi megkötéseket az EGT-megállapodásban
részes államok tekintetében feloldja.
Az 5. §-hoz
Az Rttv. 136. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a Testület mely eljárásaiban
alkalmazandók a Ket. szabályai. Szükséges e hivatkozás kiegészítése a 2006/2004/EK
rendelet végrehajtására irányuló eljárással [Rttv. 41. § (3) bek.].
Pontosításként kikerül a rendelkezésből az arra vonatkozó fordulat, hogy a Ket.-et „az e
§-ban foglalt eltérésekkel” kell a Testület eljárására alkalmazni. A §-ban foglalt további
szabályok ugyanis - a Testület határozata elleni fellebbezés kizárása, valamint a
határozat bírósági felülvizsgálatának lehetővé tétele - nem térnek el a Ket.-től. A Ket.
100. § a) pontja szerint nincs helye fellebbezésnek, ha az ügyben törvény az elsőfokú
közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. Fórum, azaz felügyeleti
szerv hiányában a fellebbezés lehetősége egyébként fogalmilag is kizárt. A
felülvizsgálati eljárás során a Testület határozatának bíróság általi megváltoztatását
szintén maga a Ket. teszi lehetővé azzal, hogy arról törvényben kell rendelkezni [Ket.
111.	§ (1) bek.]. A bíróság felülvizsgálat során történő eljárására a Pp. közigazgatási
perekre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazni rendelése szintén összhangban van a
Ket.-tel. Így az említett, a Ket.-től történő eltérésre való utalás felesleges. A 136. §-t
17
megelőző alcím még az államigazgatási eljárásra vonatkozott, melyet a Ket.
hatálybalépése okán szükséges módosítani.
A 6. §-hoz
A 2006/2004/EK rendelet 4. cikk (6) bekezdés e) pontja szerinti eljárási jogosítvány
megteremtése érdekében a Testület eljárásának szabályozása kiegészítésre kerül a
hatósági szerződéskötés lehetőségével a rendelet végrehajtása körében. (Az intézmény
bevezetésének szükségessége az Általános indokolás IV.5.1. pontjában került
kifejtésre.) A hatósági szerződésről közzéteendő közlemény adattartalma a Ket. szerinti
hirdetményi közlés szabályainak analógiájára kerül megállapításra.
A 7. §-hoz
Az Rttv. 163. §-ában foglalt, az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően
megfogalmazott jogharmonizációs záradék - tekintettel arra, hogy a csatlakozást
követően megváltozott a hivatkozás módja - a jogharmonizációs szempontú módosítás
kapcsán az egységes formátum igényére figyelemmel teljes egészében lecserélésre
kerül, mind a felvezető szöveg, mind az uniós jogi aktusok megjelölése, a címeknek a
hivatalos szöveggel egybeeső megadása, és a tartalmi teljesség igénye szempontjából.
Másrészről a záradék kiegészítésre kerül azokra a közösségi jogi aktusokra való
hivatkozással, amelyeknek a Javaslattal történő módosítás révén biztosítja a megfelelést,
illetve a végrehajtását.
A záradék az erre vonatkozó elvárásoknak megfelelően jelzi, hogy az Rttv. mely
rendelkezései érintettek a jogharmonizációban, továbbá - adott esetben -, hogy az Rttv.
az egyes közösségi jogi aktusoknak való megfelelést nem önmagában, illetve nem teljes
körűen biztosítja, hanem - értelemszerűen - csak a Testület feladatkörében és
eljárásában.
A 8. §-hoz
A törvénymódosítás hatálybalépése nem tesz szükségessé hosszabb felkészülési időt,
figyelemmel arra is, hogy a Javaslat eljárási szabályozást érintő rendelkezéseit a
hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Ugyanakkor a közösségi
jogi kötelezettségekre figyelemmel kiemelt érdek a szabályozás mielőbbi hatályba
léptetése.
Az Rttv. 115. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezését az Általános indokolás II.
pontjában kifejtett tagállami kötelezettség teszi haladéktalanul szükségessé.
A 9. §-hoz
A Javaslat a jogszabályszerkesztésre vonatkozó előírásoknak megfelelően önálló
jogharmonizációs záradékot tartalmaz.