﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2909. számú
törvényjavaslat
a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól
EKadó: Dr. Szilvásy György
Miniszterelnöki Hivatalt vezet)
miniszter
Budapest, 2007. május
2
2007. évi ... törvény
a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól
Az Országgyűlés a Digitális Átállás Stratégia végrehajtása, az információs társadalom
elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a műsorterjesztés
digitalizációja, valamint a nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzése, védelme
és támogatása, illetve a műsorterjesztési szolgáltatások előfizetőinek fokozott megóvása
céljából a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.	Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYA, CÉLJAI ÉS ALAPELVEI
1. §
(1)	A törvény hatálya kiterjed
a)	a részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén telepített elektronikus hírközlő
berendezéssel végzett műsorterjesztésre,
b)	a műsorszolgáltató a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő műszaki
tevékenységére,
c)	a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a) pontban foglalt műsorterjesztéssel
összefüggő tevékenységére,
d)	a gyártónak és a forgalomba hozatalért felelős személynek, a feltételes hozzáférési
rendszeren és alkalmazási program interfészen fennálló jogi oltalom jogosultjának a) pontban
foglalt műsorterjesztéssel összefüggő tevékenységére.
(2)	A törvény hatálya kiterjed
a)	az (1) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy
szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,
b)	a felhasználóra, a fogyasztóra és az előfizetőre.
2.	§
A törvény céljai és alapelvei:
a)	a digitális átállás végrehajtását és az információs társadalom elektronikus hírközlési
infrastruktúrájának fejlesztését, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és új
technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, technológia semleges, versenyt
segítő szabályozás megteremtése;
b)	a műsorterjesztésre használt rádiófrekvenciákkal való hatékony gazdálkodást lehetővé
tevő digitális átállás és a rugalmas frekvenciagazdálkodás megteremtése;
c)	nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzése, védelme és támogatása;
d)	a digitális átállás előnyeinek biztosítása a fogyasztók és a vállalkozások számára;
3
e)	a fogyatékkal élők és az alacsony jövedelmű felhasználók igényeinek figyelembe vétele a
digitális átállás során.
3. §
(1)	A műsorterjesztők, a digitális műsorszóró hálózatot, vagy műsorszóró adót üzemeltetők, a
műsorszolgáltatók és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók az e törvény hatálya alá
tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének
megfelelően e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással kölcsönösen
együttműködve eljárni.
(2)	A műsorterjesztők, a digitális műsorszóró hálózatot, vagy műsorszóró adót üzemeltetők, a
műsorszolgáltatók és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók az elektronikus hírközlő
hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális műsorokat, kiegészítő digitális
szolgáltatásokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kötelesek
működtetni és nyújtani, hogy azok a szükséges kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás
nyújtásához közvetlenül, vagy egymás között egyeztetett megfelelő interfészek,
hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő
rendszert alkossanak.
4. §
(1)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elektronikus hírközlésről szóló 2003.
évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) az e törvényben foglalt piaci
felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban e törvényben és az Eht.-ban
foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.
(3)	E törvényben foglalt jogviszonyokra a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I.
törvény (a továbbiakban: Rttv.) rendelkezései e törvény kifejezett rendelkezése esetén
alkalmazhatók.
(4)	E törvény és e törvény felhatalmazása alapján a végrehajtása tárgyában kibocsátott
jogszabály elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály.
Értelmező rendelkezések
5. §
(1)	E törvény alkalmazásában:
1.	Alkalmazási program interfész (API): a digitális műsorterjesztés vonatkozásában a
műsorterjesztők vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott
elektronikus hírközlő berendezésekben az alkalmazások közötti szoftver interfészek, valamint
a digitális televíziókészülékekben digitális televíziós és rádiós szolgáltatáshoz rendelkezésre
álló erőforrások;
2.	Átviteli rendszer: a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitális
műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök
rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez - így különösen a
levegőhöz és rádiófrekvenciához, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas
vezetékhez - kapcsolódik;
4
3.	Digitális műsorszórás: olyan műsorszórás, amely során a televízió és rádió műsorjeleket
valamely digitális műsorszórási szabvány szerint multiplexekbe rendezve továbbítják az
előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz;
4.	Digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó: az elektronikus hírközlő berendezések
és elektronikus hírközlési építmények összessége, amely digitális műsorszórásra a
frekvenciasávok nemzeti felosztását megállapító jogszabályban műsorszórásra felosztott
frekvenciákat használja;
5.	Digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó üzemeltetője: az a szolgáltató, amely a
digitális műsorszórással nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás, illetve kiegészítő digitális
szolgáltatások, vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás feltételeit az előfizetőnek, vagy
felhasználónak, vagy más szolgáltatóknak meghatározza, illetve az előfizetővel vagy
szolgáltatóval szerződést köt;
6.	Digitális televíziókészülék: a digitális vevődekóder és az analóg televízió készülék, vagy
kijelző együtt, illetve az integrált digitális televízió-vevőkészülék;
7.	Digitális vevődekóder (set-top-box): olyan készülék, amely az antennával együtt az analóg
televízió-vevőkészülék számára lehetővé teszi a digitális televízió műsorszámok
megjelenítését;
8.	Elektronikus hírközlési szolgáltatás: az Eht. 188. §-ának 13. pontjában meghatározott
szolgáltatás;
9.	Elektronikus műsorkalauz (EPG) : olyan alkalmazás, amely egyebek mellett lehetővé teszi a
digitális műsorok közötti, a műsor témája alapján történő választást;
10.	Európai szabvány: a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság), CENELEC (Európai
Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) és ETSI (Európai Távközlési Szabványügyi
Intézet) által elfogadott szabvány;
11.	Feltételes hozzáférési rendszer: minden olyan műszaki megoldás, intézkedés illetve
rendszer, amely lehetővé teszi, hogy valamely műszaki intézkedéssel védett rádió- vagy
televízióműsorhoz értelmezhető formában férjenek hozzá előfizetés vagy más formában
megjelenő előzetes egyedi feljogosítás alapján;
12.	Feltételes hozzáférési rendszer üzemeltető: feltételes hozzáférési rendszert üzemeltető
digitális műsorterjesztő, műsorszolgáltató vagy más személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet;
13.	Forgalomba hozatal: analóg televízió-vevőkészülék vagy digitális televízió-készülék
visszterhes vagy ingyenes, első ízben történő belföldi rendelkezésre bocsátása, kereskedelmi
értékesítése, beleértve a bérbeadást is;
14.	Gyártó: az a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely felel az analóg televízió-vevőkészülék
vagy digitális televíziókészülék vagy ezzel összefüggő elektronikus hírközlő berendezés
tervezéséért, gyártásáért, csomagolásáért, jelöléséért és forgalomba hozataláért, függetlenül
attól, hogy ezeket a feladatokat saját maga vagy megbízásából más végzi. Ha a gyártó
székhelye nem Magyarország területén van, a készülék importálója, belföldi forgalomba
hozója tekintendő gyártónak;
15.	Helyi műsorterjesztő: olyan műsorterjesztő, amelynek vételkörzetében éves átlagban
legfeljebb százezer lakos vagy egy településen belül legfeljebb ötszázezer lakos él;
16.	Információs csatorna: a műsorterjesztő által külön televíziós csatornán nyújtott olyan
szerkesztett információk, amelyek főként a műsorterjesztési szolgáltatás műszaki vagy
előfizetési feltételeivel kapcsolatosak, vagy más szolgáltatások hirdetései, illetőleg egyéb
közérdekű információk gyűjteménye.
17.	Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes
kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. §-ában ekként meghatározott szolgáltatás;
5
18.	Integrált digitális televíziókészülék: olyan televízió-vevőkészülék, amely különálló
digitális vevődekóder csatlakoztatása nélkül alkalmas a digitális televízió műsorszámok
megjelenítésére;
19.	Interaktív digitális televíziós szolgáltatások: olyan digitális televíziós szolgáltatások,
amelyek lehetővé teszik a felhasználó visszajelzését és válaszát kétirányú jelátvitelen
keresztül, visszirányú átviteli rendszeren vagy más módon megvalósuló kommunikáció
segítségével;
20.	Interfész: villamos, mechanikai és informatikai jellemzőkkel rendelkező fizikai vagy
logikai csatlakoztatási felület, különösen az analóg televízió-vevőkészülék vagy integrált
digitális televízió-vevőkészülék meghatározott villamos és mechanikai jellemzőkkel
rendelkező csatlakoztatási felülete;
21.	Irányítás: A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.
évi LVII. törvényben így meghatározott kapcsolat;
22.	Kapcsolódó eszközök: azok az elektronikus hírközlő hálózathoz és/vagy elektronikus
hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök, amelyek lehetővé teszik, és/vagy támogatják
az adott hálózat, és/vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást. Idetartoznak a
feltételes hozzáférésű rendszerek és az elektronikus műsorkalauz;
23.	Kiegészítő digitális szolgáltatás: információs társadalommal összefüggő szolgáltatás,
valamint a digitális műsorterjesztő átviteli rendszeren továbbított, általában interaktív digitális
televíziós szolgáltatások, amelyek nem minősülnek az Eht. 188. §-ának 13. pontja szerinti
elektronikus hírközlési szolgáltatásnak, illetve az Rttv. 2. §-ának 30. pontja szerinti
műsorszolgáltatásnak és amelyek a felhasználóhoz való eljuttatására a digitális műsorterjesztő
átviteli rendszert használják. Kiegészítő digitális szolgáltatás különösen: a digitális teletext,
az elektronikus műsorkalauz, a műsorszolgáltató által összeállított kínálatból igény szerint
nyújtott videó-szolgáltatás, digitális személyi műsorrögzítő (PDR/PVR) szolgáltatás;
24.	Kiegészítő szolgáltatást nyújtó: a 23. pont szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató;
25.	Körzeti műsorterjesztő: olyan műsorterjesztő, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi
műsorterjesztő vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele
él;
26.	Közszolgálati műsorszolgáltatás: e törvény értelmében az Rttv.-ben közszolgálati
műsorszolgáltatóként meghatározott műsorszolgáltató által előállított, az Rttv. 132. és 133. §-
aiban meghatározott műsorszolgáltatás;
27.	Közszolgálati műsorszolgáltató: az Rttv.-ben közszolgálati műsorszolgáltatóként
meghatározott műsorszolgáltató;
28.	Multiplex: a digitális műsorterjesztés céljára szolgáló, televíziós és rádiós
műsorszolgáltatásokat, kiegészítő digitális szolgáltatásokat valamint ehhez kapcsolódó más
azonosító jeleket és adatokat tartalmazó szabványosított jelfolyam;
29.	Multiplex technikai szolgáltató: az Eht. 188. §-ának 73. pontja szerinti szolgáltatást
nyújtó;
30.	Műsor: rádió-, illetve televízió-műsorszámok, és más audiovizuális mozgóképek
megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata;
31.	Műsorszolgáltatás: az Rttv.-ben meghatározott műsorszolgáltatás;
32.	Műsorszolgáltató: a 31. pont szerinti műsorszolgáltatást nyújtó;
33.	Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádió-, illetve
televízióműsorokat a földfelszínen telepített - az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt
frekvenciák kivételével - rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé
tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz; műsorszórásnak
minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett
műsorterjesztés is;
6
34.	Műsorterjesztés: a 2. pont szerinti bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus
hírközlési szolgáltatás, amelynek során a műsorszolgáltató által előállított analóg vagy
digitális műsorszolgáltatási jeleket a műsorszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó
vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és
technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett
műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés,
emellett a műsor Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli
rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel,
illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek
minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más
elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá.
A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével
történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek;
35.	Műsorterjesztő: a 34. pont szerinti szolgáltatást nyújtó, ide értve a digitális műsorszóró
hálózat üzemeltetőjét is, ha a műsorterjesztést saját maga végzi. Amennyiben az átviteli
hálózatot nem a műsorterjesztő üzemelteti, az előfizetőnek, vagy felhasználónak nyújtott
szolgáltatás feltételeit meghatározó, illetve az előfizetővel szerződést kötő szolgáltató
minősül műsorterjesztőnek;
36.	Nyílt alkalmazási program interfész: olyan digitális televíziós szabványokon, előírásokon
alapuló interfész, amely eltérő forrásból származó digitális alkalmazások futtatását is lehetővé
teszi. Ilyen különösen: az MHP, MHEG 5, WTVML;
37.	Rendelkezésre álló adatátviteli kapacitás: digitális műsorszórás vonatkozásában az adott
frekvencián rendelkezésre álló bruttó adatátviteli kapacitás;
38.	Saját műsorterjesztés: olyan műsorterjesztés, amelyet a műsorszolgáltató saját, vagy
bérelt elektronikus hírközlő eszközeivel maga végez;
39.	Széles képformátumú műsorszám: olyan televízió-műsorszám, amely a képernyőt teljes
magasságban és szélességben kitöltő 16:9-es vagy 16:10-es képformátumú (a televízió kép
szélességének és magasságának aránya) megjelenítésre készült;
40.	Széles képformátumú digitális televíziós szolgáltatás: olyan digitális televíziós
szolgáltatás, amely teljes egészében vagy részben széles képformátumban történő
megjelenítésre készített és szerkesztett műsorokból áll;
41.	Televíziós vásárlás: az Rttv. 2. § 22. pontjában meghatározott szolgáltatás;
42.	Vételkörzet:
a)	műsorszórás és műholdas műsorterjesztés esetében az a földrajzilag meghatározható
terület, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek
szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület
hatályos ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,
b)	más műsorterjesztés esetében az a lakott terület, amelyen az átviteli rendszer kiépült és a
terület lakosságának lehetősége van e rendszerhez az adott lakott területen szokásos díj
ellenében csatlakozást létesíteni.
(2)	Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat az Eht. 188. §-ának megfelelően kell
értelmezni.
7
MÁSODIK RÉSZ
MŰSORTERJESZTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
II.	Fejezet
MŰSORTERJESZTŐK ÉS MÁS SZEMÉLYEK JOGAI
Műsorterjesztés
6. §
(1)	A Magyar Köztársaság területén bármely természetes, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet az e törvényben és az Eht.-ban meghatározott
feltételek teljesítése esetén jogosult műsorterjesztési szolgáltatás nyújtására.
(2)	A műsorterjesztési szolgáltatás, mint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának
megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját a
műsorterjesztőnek nyilvántartásba vétel céljából az Eht.-ban meghatározottak szerint be kell
jelentenie a Hatósághoz.
(3)	A bejelentésben az Eht.-ban meghatározottakon túl meg kell jelölni, hogy a
műsorterjesztő mely műsorszolgáltató mely műsorát, valamint a kiegészítő szolgáltató milyen
szolgáltatását terjeszti.
(4)	A műsorterjesztő olyan műsorokat terjeszthet, amelyek terjesztésére megfelelő
jogosultsággal rendelkezik. A Hatóságnak a bejelentésben meg kell adni azokat az adatokat,
illetve be kell nyújtani azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy a szerzői jogok és a
szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok védelméhez a szükséges intézkedéseket a műsorterjesztő
megtette. A bejelentéshez csatolni kell a műsorszolgáltatóval kötött szerződés vagy az adott
műsor terjesztésére vonatkozó jogosultság igazolását is.
(5)	A műsorterjesztő a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a
Hatóságnak három napon belül köteles bejelenteni.
(6)	A Hatóság a műsorterjesztés jogszerűségét piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.
Műsorterjesztéshez kapcsolódó egyes elektronikus hírközlési szolgáltatások
7.	§
(1)	Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató nem a Magyar Köztársaság területére
irányuló műsorterjesztés érdekében valamely műsorszolgáltató műsorjelei átvitelét
a)	a Hatóság által kijelölt frekvencia, vagy
b)	a Magyar Köztársaság Kormányának rendelkezési jogába tartozó általa bérelt
műholdkapacitás, vagy
c)	a jelek műholdra történő feljuttatásához szükséges, a Magyar Köztársaság területén
telepített elektronikus hírközlő berendezések
használatával végzi, köteles a továbbított műsorokat a Hatóságnak nyilvántartásba vétel
céljából a szolgáltatás megkezdése előtt bejelenteni.
(2)	A műsorterjesztő az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a Hatóságnak
három napon belül köteles bejelenteni.
8
A digitális műsorszóró hálózaton és műsorszóró adón nyújtott szolgáltatások
8.	§
(1)	Digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó
jogosultság e törvényben meghatározott pályázati eljárás alapján nyerhető el.
(2)	A digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó e törvényben foglaltak szerinti
eljárásban üzemeltetésére vonatkozó jogosultság magában foglalja:
a)	a pályázati felhívás szerinti műszaki paraméterekkel rendelkező digitális műsorszóró
hálózat, illetve műsorszóró adó kiépítését az Eht. szerinti engedélyezést követően,
b)	az a) pont szerinti hálózathoz, illetve műsorszóró adóhoz rendelt rádiófrekvenciák e
törvény szerinti frekvenciahasználati jogosultságát,
c)	az a) pont szerinti hálózaton műsorterjesztési szolgáltatás, kiegészítő digitális szolgáltatás
és más elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására közvetlenül az előfizetők vagy
felhasználók részére (ingyenesen vagy előfizetői díj ellenében), illetve más műsorterjesztők
vagy elektronikus hírközlési szolgáltatók és a műsorszolgáltatók részére.
(3)	A digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője a műsorterjesztési
szolgáltatás, kiegészítő digitális szolgáltatás, illetve más elektronikus hírközlési szolgáltatás
megkezdését, amennyiben maga végzi, az Eht. vonatkozó szabályainak megfelelően köteles
bejelenteni.
(4)	A digitális műsorszóró hálózaton, illetve műsorszóró adón műsorszolgáltatás az Rttv. 113.
§-a szerinti nyilvántartásba vétel alapján kezdhető meg.
(5)	A digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét e törvényben, illetve az (1) bekezdés szerinti
pályázat során meghatározott továbbítási, illetve szerződéskötési kötelezettség terheli. A
digitális műsorszóró adó üzemeltetőjét az (1) bekezdés szerinti pályázat során meghatározott
továbbítási kötelezettség terheli.
(6)	A digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője kizárólag a
rendelkezésre álló adatátviteli kapacitás műsorterjesztésre le nem kötött hányadát jogosult -
ebben a sorrendben - kiegészítő digitális szolgáltatás, és/vagy elektronikus hírközlési
szolgáltatás céljára használni, illetve más számára ilyen szolgáltatás nyújtása céljából a
fennmaradó szabad kapacitás használatára átengedni.
(7)	Digitális műsorszóró hálózaton, illetve műsorszóró adón kiegészítő digitális szolgáltatás,
és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás céljaira a (6) bekezdés szerinti szabad kapacitás
az átviteli hálózatban rendelkezésre álló adatátviteli kapacitás 15 %-áig használható fel.
Jogszabály ennél alacsonyabb mértéket is megállapíthat.
Kiegészítő digitális szolgáltatások
9. §
(1)	Amennyiben a kiegészítő digitális szolgáltatás szerkesztett szöveges, vagy televíziós
műsorszolgáltatásnak nem minősülő képi tartalmak közzétételét, vagy a nyilvánosság
számára elérhetővé tételét is magában foglalja, és a műsorterjesztés során a műsor jelekkel
együtt vagy kiegészítő műszaki megoldással továbbított jelek alapján működik, a kiegészítő
digitális szolgáltató nyilvántartásba vétel céljából a szolgáltatás megkezdése előtt köteles
bejelenteni szolgáltatását a Hatóságnak. A bejelentésben meg kell jelölni a szolgáltatás
megkezdésének tervezett időpontját és annak a büntetlen előéletű személynek a nevét és
lakcímét, aki a sajtó- és más törvény szerinti felelősséget viseli a tevékenységért.
(2)	A Hatóság a kiegészítő digitális szolgáltatót az Eht. 76. §-ának megfelelő alkalmazásával
nyilvántartásba veszi.
9
(3)	Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó e törvény 30-34. §-ai
alapján hozzáférési jogosultsággal rendelkezik.
(4)	A hozzáférési jogosultsággal rendelkező kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtót a
Hatóság az Eht. 151-152. §-ai szerint adatok szolgáltatására kötelezheti.
10.	§
(1)	A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás tartalmára az Rttv. 3-4. §-ai és 4/A.-5/F. §-
ai és 89. §-a megfelelően alkalmazandók.
(2)	A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás jogszerűségét a Hatóság piacfelügyeleti
eljárás keretében ellenőrzi. Az eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott
követelményekkel kapcsolatosan az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban:
Testület) szakhatóságként jár el. A Hatóság jogsértés megállapítása esetében az Eht. 67-68. §-
a szerinti piacfelügyeleti eljárás jogkövetkezményeit alkalmazza.
Műsorszolgáltatás
11. §
(1)	A műsorszolgáltatót e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében e törvény 30-
34.	§-aiban foglalt hozzáférési jogosultságok illetik meg.
(2)	A műsorszolgáltatást nyújtók vonatkozásában a Hatóság az Eht. 151-152. §-ai szerint
adatszolgáltatási kötelezettség előírására jogosult.
Nyilvántartások átadása, vezetése
12. §
(1)	A Hatóság a műsorterjesztőkről, a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtókról vezetett
nyilvántartások másolatát átadja a Testületnek.
(2)	A Testület a műsorszolgáltatókról vezetett nyilvántartás másolatát átadja a Hatóságnak.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben említett nyilvántartásokba bejegyzett szolgáltatókról és a
nyilvántartásban bekövetkezett változásról a Hatóság, illetve a Testület a bejegyzéstől
számított nyolc napon belül tájékoztatja a Hatóságot vagy Testületet.
III.	Fejezet
FREKVENCIÁK HASZNÁLATI JOGA
Általános szabályok
13. §
(1)	A Hatóság a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban a rugalmas
frekvenciagazdálkodás eszközeivel lehetővé teszi
a)	a műsorszórásra felosztott frekvenciákon a vonatkozó szabványok szerinti digitális
műsorszórás bevezetését,
b)	a műsorszórásra felosztott frekvenciákon kiegészítő digitális szolgáltatások nyújtását,
10
c)	a műsorszóró frekvenciákon üzemelő egyéb védelmi célokat szolgáló rendszerek és
eszközök kivonásig történő alkalmazását.
(2)	A Hatóság a rugalmas frekvenciagazdálkodás eszközeivel a nemzetközi
kötelezettségvállalásokkal összhangban arra törekszik, hogy az analóg frekvenciahasználat
kiváltásra kerüljön a hatékony frekvenciagazdálkodást lehetővé tevő digitális műsorszórási
technológiákkal. Ennek keretében a digitális átállás folyamata alatt a Hatóság jogosult
a)	az analóg és digitális frekvenciához kapcsolódó jogosultságok - a frekvenciahasználati
jogosultsággal rendelkezők és a rádióengedély jogosultjainak előzetes tájékoztatása mellett -
más hasonló műszaki feltételekkel rendelkező analóg, vagy digitális műsorterjesztési célú
frekvenciahasználati jogosultságra történő cseréjét kezdeményezni,
b)	e törvény alapján a rádióengedélyt visszavonni, valamint
c)	az új jogosultsághoz kapcsolódó frekvenciakijelölést elvégezni, és az új rádióengedélyt
kiadni.
Műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciahasználati jogosultsága
14. §
(1)	A digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője
a pályázatban szereplő műszaki és ellátottsági jellemzőket biztosító műsorszóró hálózat
működéséhez szükséges frekvencia tartományt alkotó frekvenciák használatára szerez
jogosultságot. A digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat üzemeltetője a
pályázatban szereplő egyedi frekvenciák frekvenciahasználati jogosultságát nem szerzi meg.
(2)	A földfelszíni analóg műsorszórás útján megvalósuló televíziós műsort szolgáltató
műsorszolgáltató a műsorszóró frekvenciasáv - nem egyedi frekvenciák - használatára szerez
frekvenciahasználati jogosultságot.
(3)	A földfelszíni analóg műsorszórás útján megvalósuló rádióműsort szolgáltató
műsorszolgáltató a pályázatban megjelölt frekvenciára szerez frekvenciahasználati
jogosultságot.
(4)	A Hatóság az (1)-(3) bekezdés szerint megszerzett jogosultság alapján, a jogosult, vagy a
vele szerződött műsorterjesztő kérelmére elindítja a frekvenciakijelölési és
rádióengedélyezési eljárásokat.
(5)	Ha a kérelmezett egyedi frekvenciák cseréje, vagy rádióengedély visszavonása válik
szükségessé e törvény vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján, az eljárást a Hatóság
kezdeményezi.
15.	§
Műsorszórásra felosztott frekvenciák kijelölése
(1)	A Hatóság a műsorszóró adó műsorszórásra felosztott frekvenciáját a frekvenciára
vonatkozó frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkező és a műsorterjesztést maga végző
műsorszolgáltató, vagy más esetben a jogosulttal szerződött műsorterjesztő számára a
benyújtott besugárzási tervek alapján jelöli ki.
(2)	A frekvenciakijelölési eljárást a Hatóság az Eht. és e törvény szerint folytatja le.
(3)	A műsorszóró adó frekvenciakijelölése tartalmazza:
a)	a frekvenciadíjat,
b)	a műsorszóró adó telepítésének és üzemeltetésének műszaki feltételeit és előírásait,
11
c)	amennyiben a műsorszóró adó digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózathoz,
vagy digitális műsorszóró adóhoz tartozik, a hálózat, illetve a jogosultság megjelölését, illetve
utalást arra, hogy a kijelölt frekvencia a hálózatba, vagy a digitális műsorszóró adóhoz
illeszkedő - a digitális műsorszóró hálózat, vagy műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságára
irányuló pályázatban megjelölt - műszaki és ellátási jellemzőket biztosító másik frekvenciára
cserélhető,
d)	amennyiben a műsorszóró adó földfelszíni analóg műsorszórás útján megvalósuló
televíziós műsorszolgáltatáshoz kapcsolódik, a műsorszóró frekvenciasáv megjelölését,
illetve utalást arra, hogy a kijelölt frekvencia a műsorszóró frekvenciasávba tartozó, a
pályázatban megjelölt műszaki és ellátási jellemzőket és a vételkörzetet biztosító másik
frekvenciára cserélhető, valamint
e)	a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, digitális műsorszóró adó, a
műsorszóró frekvenciasáv, illetve a frekvencia frekvenciahasználatára vonatkozó
jogosultságot megadó döntés vagy hatósági szerződés számát, a döntés vagy hatósági
szerződés meghozatalának időpontját,
g)	a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, digitális műsorszóró adó, a
műsorszóró frekvenciasáv, illetve a földfelszíni analóg rádióműsor műsorszórására felosztott
frekvencia frekvenciahasználati jogosultságához kapcsolódó meghatározott feltételrendszert,
f)	a külön jogszabályban meghatározottakat.
16.	§
Műsorszórásra felosztott frekvenciák rádióengedélye
(1)	A Hatóság a műsorszóró adó rádióengedélyét a 15. § szerinti jogerős
frekvenciakijelölésben foglaltak teljesítése esetén adja ki.
(2)	A műsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:
a)	a 15. § (3) bekezdésének b)-f) pontjában foglaltakat,
b)	a frekvenciadíjat, valamint
c)	külön jogszabályban meghatározottakat.
(3)	A Hatóság műsorszóró adó rádióengedélyét a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró
hálózat vagy műsorszóró adó, a műsorszóró frekvenciasáv, illetve a frekvencia használatát
biztosító jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.
(4)	A Hatóság a rádióengedélyben foglaltak teljesítését piacfelügyeleti eljárásban ellenőrzi.
Az eljárás megindítását a Testület is kezdeményezheti. Amennyiben a Hatóság a
rádióengedélyben foglaltak megsértését állapította meg, az eljárás eredményéről a Testületet
tájékoztatja.
(5)	A Testület által kezdeményezett eljárás igazolt költségeit a Testület megtéríti. Ha ezen
ellenőrzés eredménye szerint a műsorszolgáltatási szerződésben, illetve a rádióengedélyben
foglalt feltételeket a műsorszolgáltató, vagy a műsorterjesztő megszegte, az eljárás költségeit
az köteles megtéríteni, aki a feltételek megszegéséért felelős.
Üzemeltetési feltételek
17. §
12
(1)	A műsorszolgáltató és a műsorterjesztő a digitális műsorszórás követelményeinek
teljesítése során köteles együttműködni.
(2)	A műsorterjesztő - ide értve a saját műsorterjesztést végző műsorszolgáltatót is - köteles
a műsorszolgáltatók által a műsorterjesztésre átadott műsorszolgáltató és a műsor azonosító
jeleket, a műsorszám kiskorúak védelme érdekében az Rttv.-ben meghatározott
kategóriájának megfelelő azonosító jeleket, a digitális televíziókészülék, kép- és hangrögzítő
berendezések, vagy más elektronikus hírközlő berendezések vezérlésére szolgáló jeleket
folyamatosan sugározni. Ha a műsorterjesztő műsorszóró adója több műsorszolgáltató
műsorát sugározza, az azonosító információnak vagy jelnek megkülönböztethetőnek kell
lennie.
(3)	A műsorterjesztő - ide értve a saját műsorterjesztést végző műsorszolgáltatót is -
műsorszóró adója mérőjelet, mérőábrát, állóképet, monoszkópot a műsor megkezdése előtt és
befejezése után legfeljebb tíz percig, műsor közben legfeljebb két percig sugározhat.
Üzemzavar esetén e korlátozás nem alkalmazható.
Frekvenciacsere és a rádióengedély visszavonása
18. §
(1)	Ha az analóg rádióműsor műsorszórása a vonatkozó műsorszolgáltatási jogosultság
érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt e törvény 13.
§-a alapján a műsorszolgáltatónak fel nem róható okból a Hatóság visszavonja, a Testület a
műsorszolgáltatónak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel a frekvenciasáv és/vagy a
frekvencia tekintetében más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel.
(2)	A Testület a műsorszolgáltatási szerződés módosítását nem teheti a frekvenciacserével
össze nem függő feltételek elfogadásától függővé. A módosítás a műsorszolgáltatási
jogosultság időtartamát nem érinti. A módosítás során a szerződésben rendelkezni kell a
műsorszolgáltató frekvenciacserével kapcsolatos igazolt költségeiről.
(3)	A Hatóság a rádióengedély visszavonásáról a Testületet tájékoztatja.
(4)	A rádióengedély visszavonásáról szóló határozatban a teljesítés határnapját vagy
határidejét úgy kell megállapítani, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a
műsorszolgáltatási szerződés módosítására.
19. §
(1)	Ha a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, digitális műsorszóró adó vagy a
műsorszóró frekvenciasáv használatát biztosító frekvenciahasználati jogosultság
(frekvenciahasználati jogosultság) alapján kiadott rádióengedélyt e törvény 13. §-a alapján a
műsorszolgáltatónak fel nem róható okból a Hatóság visszavonja, a Hatóság a
frekvenciahasználati jogosultság feltételeit teljesítő más frekvenciát jelöl ki, és erre
rádióengedélyt ad ki, illetve szükség esetén megfelelően módosítja a rádióengedélyeket.
(2)	Az (1) bekezdés szerint új kiadott frekvencia akkor teljesíti a frekvenciahasználati
jogosultság feltételeit, ha a jogosultsághoz tartozó vételkörzet az ellátott lakosság számát
tekintve nem csökken, illetve a műsorok vételi módja nem lesz hátrányosabb.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti frekvenciacsere nem jelenti a frekvenciahasználati jogosultságot
biztosító szerződés vagy hatósági szerződés módosítását.
(4)	A Hatóság a rádióengedély visszavonásáról, az új frekvenciahasználati jog, illetve
rádióengedély kiadásáról a Testületet, a műsorterjesztőt és a frekvenciahasználati
jogosultsággal rendelkezőt tájékoztatja.
13
(5)	Analóg műsorszórásra felosztott frekvencia kizárólag a műsorszóró frekvenciasáv
frekvenciahasználati jogosultságával rendelkező műsorszolgáltató beleegyezésével cserélhető
digitális műsorszórásra felosztott frekvenciára, ha a vételkörzetben a lakosság számára az
analóg vételhez szükséges készülékekhez hasonló arányban rendelkezésre áll a digitális
műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülék.
(6)	A rádióengedély visszavonásáról szóló határozat az új rádióengedély közlésével lép
hatályba.
(7)	A műsorszóró frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságával rendelkező televízió
műsorszolgáltató a frekvenciacserével kapcsolatos igazolt költségeivel a műsorszolgáltatási
díjat csökkenteni kell. Amennyiben a díjcsökkentés nem fedezi az igazolt költségeket, a
központi költségvetés a különbözetet megtéríti.
Analóg és digitális műsorszórásra felosztott frekvenciák díja
20. §
(1)	A műsorszórásra felosztott frekvenciák használatának díjait annak figyelembe vételével
kell meghatározni, hogy az elősegítse a digitális műsorszolgáltatás minél szélesebb körű
elterjedését és igénybe vételét.
(2)	A műsorszórásra felosztott frekvenciák használatának díját a továbbított digitális
műsorok, illetve a továbbított kiegészítő digitális szolgáltatások számára, és az ezek által
igénybevett adatátviteli kapacitásra figyelemmel kell meghatározni.
(3)	A földfelszíni digitális műsorszórás célját szolgáló frekvenciák után legfeljebb a digitális
átállás 40. §-ban meghatározott céldátumáig a külön jogszabály alapján meghatározott
kedvezményes használati díjat kell fizetni.
IV.	Fejezet
A VÉLEMÉNYEK SOKSZÍNŰSÉGÉT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
Alkotmányos kötelezettségek
21. §
(1)	Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, valamint az 1998. évi XLIX.
törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-
én kelt európai egyezményben, és kiegészítő Jegyzőkönyvében részes valamely állam
joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató műsorának tartalmáért a műsorterjesztő nem felelős,
kivéve az Rttv.-ben meghatározott eseteket. A Testület erre vonatkozó döntése alapján
azonban köteles a műsor műsorterjesztését felfüggeszteni, illetve megszüntetni.
(2)	A műsorterjesztő nem terjeszthet (1) bekezdésbe nem tartozó olyan műsort, amely az Rttv.
3. és 4/A. §-aiban foglalt alapelveknek nem felel meg.
(3)	A műsorterjesztés e § szerinti jogszerűségét a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében
ellenőrzi. Az eljárásban az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményekkel
kapcsolatosan a Testület szakhatóságként jár el. A Hatóság megállapított jogsértés esetében
az Eht. 67-68. § szerinti piacfelügyeleti eljárás jogkövetkezményeit alkalmazza.
22. §
14
(1)	A műsorterjesztők az általuk a továbbított műsorok között kizárólag gazdasági és műszaki
jellemzők szerint tehetnek különbséget; a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem tehetnek
különbséget a tartalmuk alapján.
(2)	A műsorterjesztők külön törvényben meghatározottak szerint kötelesek a nemzeti kultúra
műsorterjesztésen keresztüli megőrzésére, védelmére, és támogatására.
(3)	A műsorterjesztő és a műsorszolgáltató között létrejött szerződés nem tartalmazhat olyan
kikötést, illetve a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely
a)	kizárja azt, hogy a műsorterjesztő valamely műsorszolgáltatóval szerződést kössön,
b)	a műsorszolgáltatóval szemben hátrányos következmények alkalmazását teszi lehetővé
más műsorterjesztő átviteli rendszeren való megjelenés esetén.
(4)	Az analóg földfelszíni műsorszórás kivételével az azonos műsorszolgáltatóval irányítási
viszonyban álló műsorszolgáltatások száma nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren
terjesztett műsorszolgáltatások húsz százalékát.
23.	§
A műsorszórásra felosztott frekvenciák használati jogosultságára vonatkozó pályázatokon a
közszolgálati és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató vállalkozások, társadalmi
szervezetek az Rttv. 101. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint előnyt élveznek.
Továbbítási kötelezettség
24.	§
(1)	A nemzeti, etnikai kisebbségi és az európai kultúra megőrzése, védelme, illetve
továbbfejlesztése, a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelv ápolása, az állampolgárok
tájékozódási szükségleteinek kielégítése, a demokratikus közéletben való részvételük
elősegítése, és a vélemények sokszínűségének megőrzése érdekében a műsorterjesztőt a 25. §
szerinti kötelezettségek, a médiapolitikai szempontból meghatározó jelentőségű
műsorterjesztőt a 25. § és a 26. § szerinti kötelezettségek terhelik, amennyiben szolgáltatása
révén egyszerre több műsorhoz biztosít hozzáférést (továbbítási kötelezettség).
(2)	Médiapolitikai szempontból meghatározó jelentőségűnek minősül a műsorterjesztő (a
továbbiakban: meghatározó műsorterjesztő), ha
a)	előfizetőinek száma meghaladja a százezer főt, vagy
b)	ingyenesen hozzáférhető műsorterjesztés esetén vételkörzete a Magyar Köztársaság
lakosságának több, mint egyharmadára kiterjed
és a műsorterjesztő vagy azzal irányítási viszonyban álló szolgáltató vagy vállalkozás a
Magyar Köztársaság területén végzett műsorterjesztésből vagy az ahhoz kapcsolódó
szolgáltatásból származó árbevétele meghaladja az évi 1000 millió forintot.
(3)	Kétség esetén a meghatározó műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy esetében a (2)
bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn.
25.	§
(1)	A közszolgálati műsorszolgáltatók az Rttv. 132. §-ában meghatározott műsorait a
műsorterjesztő alapszolgáltatásként köteles továbbítani és e műsorszolgáltatásokhoz való
hozzáférésért többletdíjat az előfizetőtől nem lehet kérni.
(2)	A közszolgálati műsorszolgáltatók az Rttv. 132. §-ában meghatározott, műsorszórással
terjesztett műsorait ingyenesen kell a felhasználók számára hozzáférhetővé tenni.
15
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik az Rttv. 79-84. §-ában foglalt
üzembentartási díjat.
(4)	A műsorszórással megvalósított műsorterjesztés kivételével a műsorterjesztési szolgáltatás
valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató számára díjmentes és a közszolgálati
műsorszolgáltató sem követelhet műsorai terjesztéséért a műsorterjesztőtől ellenszolgáltatást.
(5)	A műsorterjesztőt - teljes kapacitásának legalább tíz százalékáig, de legfeljebb három
műsorszolgáltatóig - a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára - különös tekintettel a
helyi közműsor-szolgáltatóra vagy helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóra -
szerződéskötési kötelezettség terheli.
(6)	A műsorterjesztőt - kapacitása további tíz százalékáig, de legfeljebb három
műsorszolgáltató összesen három műsoráig - a magyarországi körzeti vagy országos
műsorszolgáltató szerződéses ajánlatára szerződéskötési kötelezettség terheli.
(7)	Amennyiben az (5) és (6) bekezdés szerinti műsorterjesztő átviteli rendszere több,
egymástól műszakilag elkülöníthető, külön helyi, illetve körzeti szolgáltatási területet
kiszolgáló részekből áll, amelyek révén a műsorterjesztő az egyes szolgáltatási területeken
eltérő szolgáltatást nyújt, vagy nyújthat, a (5) és (6) bekezdés szerinti kötelezettségek
szolgáltatási területenként értelemszerűen külön-külön terhelik.
(8)	Az (5) és (6) bekezdés alkalmazásában az a vállalkozás tekintendő műsorszolgáltatónak,
amely
a)	a műsorterjesztőtől televíziós műsorszolgáltatás terjesztését igényli, és
b)	székhelye a körzeti, helyi műsorterjesztő vételkörzetében, illetve a (7) bekezdés szerinti
elkülönült szolgáltatási területen található, és műsorát célzottan a körzeti, helyi
műsorterjesztő vételkörzetében élő előfizetők számára nyújtja és
c)	napi műsorideje - televíziós vásárlás és napon belüli ismétlések nélkül - a négy órát
eléri.
(9)	Az (5)-(8) bekezdés alkalmazásában a műsorterjesztő információs csatornája nem vehető
figyelembe.
26. §
(1)	A meghatározó műsorterjesztő
a)	a nemzeti, etnikai kisebbségi, illetve európai kultúra megőrzését, védelmét, illetve
továbbfejlesztését, vagy
b)	a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv ápolását, vagy
c)	az állampolgárok tájékozódási és tájékoztatási szükségleteinek kielégítését, vagy
d)	az állampolgárok demokratikus közéletben való részvétele elősegítését, vagy
e)	a vélemények sokszínűségének megőrzését, vagy
f)	a média pluralizmust
szolgáló műsorszolgáltató gazdaságilag és műszakilag indokolt szerződéses ajánlata esetén
legfeljebb ötven televíziós műsorig köteles szerződést kötni a műsorszolgáltatóval és
továbbítani a műsorszolgáltató műsorát az előfizetők felé.
(2)	A meghatározó műsorterjesztő szerződéses feltételeit az ésszerűség követelményének
megfelelően úgy köteles kialakítani, hogy a műsorterjesztési szolgáltatás szempontjából azok
indokoltak, átláthatóak és ellenőrizhetőek legyenek. Ezzel ellentétes feltétel nem
alkalmazható.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat a következő szerződéses feltételekre kell alkalmazni:
a)	a meghatározó műsorterjesztő csomagképzésének alapelvei, a különböző előfizetői
csomagokba való bekerülés műsortípusra vonatkozó vagy egyéb feltételei;
16
b)	a műsorszolgáltatóknak fizetett műsordíjjal kapcsolatos szerződéses feltételek, a
műsorterjesztő díjfizetési politikájának alapelvei, díjazási időszakai, a díjfizetés módja és
ideje (amennyiben alkalmazható);
c)	a szolgáltató által a műsor átviteléért alkalmazott díj, műsordíj kedvezmény, vagy egyéb
díj programcsomagonként vagy műsoronként;
d)	a műsorterjesztési szerződés megkötésére vonatkozó eljárás, a műsorterjesztési
szolgáltatás igénybevételének módja és feltételei, esetleges műszaki, gazdasági vagy egyéb
korlátai;
e)	a műsorterjesztési szolgáltatás alapját képező műszaki infrastruktúra leírása és a
szolgáltatás minőségi célértékei;
f)	a műsorterjesztési szolgáltatást igénybevevő műsorszolgáltató azon paraméterei és adatai,
amelyek a műsorterjesztési szerződés megkötésének feltételét képezik;
g)	a műsorterjesztési szerződés módosításának, megszűnésének esetei és feltételei,
h)	a műsorterjesztési szolgáltatás szünetelésének esetei;
i)	szerződésszegés és annak jogkövetkezményei.
(4)	A meghatározó műsorterjesztő szerződéses feltételeit köteles a honlapján
hozzáférhetővé tenni.
(5)	Az ajánlat objektív műszaki okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban
megjelölt szolgáltatási igény túlzott terhet ró a kötelezett szolgáltató hálózatát alkotó átviteli
rendszerre, illetve veszélyezteti a működés biztonságát, a hálózat egységét.
(6)	Az ajánlat objektív gazdasági okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban
megjelölt díjak olyan mértékben eltérnek a költségektől (beleértve a szokásos hasznot is),
hogy a megállapodás nem lehetséges.
(7)	Kétség esetén a műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy a műsor továbbítása
gazdaságilag vagy műszakilag nem indokolt.
27.	§
(1)	Amennyiben a 25. és a 26. § szerinti szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon
belül nem jön létre, a műsorszolgáltató az Eht. 49. §-a szerint jogosult jogvitás eljárást
kezdeményezni.
(2)	Amennyiben a jogvitás eljárásban a műsorszolgáltatás helyi vagy körzeti jellege, illetve a
26.	§ (1) bekezdése szerinti szerepe vitatott, e kérdésben a Testület, mint szakhatóság jár el.
28.	§
(1)	Az e fejezetben foglalt kötelezettségek betartását a Hatóság piacfelügyeleti eljárás
keretében ellenőrzi.
(2)	Az e fejezetben foglalt kötelezettségek érvényesüléséről, alkalmazásuk gyakorlati
tapasztalatairól illetve az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti eljárások tapasztalatairól a
Hatóság a Testülettel közösen legalább kétévente jelentést készít.
(3)	A Hatóság a (2) bekezdés szerinti jelentést az Eht. 36. §-a szerint egyezteti az
érdekeltekkel.
(4)	Amennyiben a jelentés alapján indokolt, a Hatóság, illetve a Testület kezdeményezi a
kötelezettségek módosítását.
17
Adatszolgáltatás
29.	§
(1)	A műsorterjesztő köteles a műsorszolgáltatókkal kötött valamennyi szerződését a közöttük
fennálló jogviszony teljes időtartama alatt, valamint a jogviszony megszűnését követő öt évig
megőrizni, illetve a szerződéses jogviszonyról a Hatóság részére adatot szolgáltatni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatokat adatszolgáltatási eljárás során a műsorterjesztő akkor is
köteles benyújtani, ha az abban foglaltak üzleti titoknak minősülnek.
(3)	A Hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az adatszolgáltató egyidejű értesítése mellett
a Testület rendelkezésére bocsáthatja, az adatokat átvevő hatóság pedig biztosítja, hogy az
átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál. A Hatóság
és a Testület kötelesek biztosítani, hogy eljárásaik a személyes adatok védelmére és a
közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve
az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.
V.	Fejezet
A VERSENYT BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
Feltételes hozzáférési rendszerek és egyéb eszközök
30.	§
(1)	A digitális műsorterjesztés átviteli rendszerétől függetlenül bármely feltételes hozzáférési
rendszer üzemeltetője az általa üzemeltetett feltételes hozzáférési rendszer tekintetében
köteles biztosítani az átvitel költséghatékony ellenőrzéséhez szükséges műszaki feltételeket,
hogy a műsorterjesztők, illetve átviteli hálózat üzemeltetők helyi vagy regionális szinten
teljes körűen ellenőrizzék az ilyen feltételes hozzáférési rendszereket igénybevevő
szolgáltatásokat és az előfizetők számát.
(2)	A műsorterjesztés átviteli rendszerétől függetlenül bármely feltételes hozzáférési rendszer
üzemeltetője, amely digitális televízió- és rádiószolgáltatásokhoz nyújt feltételes hozzáférési
szolgáltatásokat, és amelynek a hozzáférési szolgáltatásaitól függ az, hogy a
műsorszolgáltatók elérik-e a lehetséges nézők vagy hallgatók bármely csoportját, köteles
a)	valamennyi műsorszolgáltató számára a versenyjogi szabályokkal összeegyeztethető
tisztességes, ésszerű és az egyenlő elbánás elvének megfelelő módon olyan műszaki
szolgáltatásokat kínálni, amelyek lehetővé teszik a műsorszolgáltatók, illetve a digitális
műsorterjesztők szolgáltatásainak vételét a feltételes hozzáférési szolgáltatás üzemeltetője
által rendelkezésre bocsátott digitális vevődekóderek segítségével erre jogosított nézők,
illetve hallgatók számára,
b)	a feltételes hozzáférési szolgáltatások nyújtására irányuló tevékenysége tekintetében
külön számviteli nyilvántartást vezetni.
(3)	A feltételes hozzáférési termékekkel és rendszerekkel kapcsolatos iparjogvédelmi és
szerzői jogok jogosultjai a fogyasztói berendezések gyártói részére az engedélyezés során
kötelesek biztosítani, hogy az engedélyezés tisztességes, ésszerű és az egyenlő elbánás
elvének megfelelő feltételekkel történjék.
18
(4)	Az elektronikus műsorkalauzzal, valamint hasonló tájékoztató (listázó) vagy irányító
(navigáló) eszközök kezelői felületeinek megjelenésével, összeállításával kapcsolatos
kötelezettségek az (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeket nem érintik.
Interaktív digitális televíziós szolgáltatások együttműködési képessége
31.	§
(1)	Az interaktív digitális televíziós szolgáltatások nyújtására alkalmas digitális átviteli
hálózatot üzemeltető műsorterjesztők és műsorszolgáltatók (e § alkalmazásában: kötelezettek)
az átvitel módjára tekintet nélkül kötelesek nyílt alkalmazási program interfész (a
továbbiakban: API) használatára törekedni.
(2)	Az interaktív digitális televíziós szolgáltatások nyújtására alkalmas digitális átviteli
hálózatokhoz csatlakoztatható digitális televíziókészülék és elektronikus hírközlő berendezés
gyártói (e § alkalmazásában: kötelezett gyártók) e készülékek vonatkozásában kötelesek
figyelembe venni a nyílt API-ra vonatkozó előírásokat.
(3)	A kötelezettek és a kötelezett gyártók az API-hoz való hozzáférési feltételeiket a
tisztességesség, ésszerűség és az egyenlő elbánás elvének figyelembevételével alakítják ki.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételek egységes alkalmazásáról a kötelezettek és a
kötelezett gyártók egymás között megállapodást köthetnek.
(5)	A Hatóság a (4) bekezdésben meghatározott megállapodást közzéteszi.
32.	§
(1)	Az, aki a digitális interaktív televíziós szolgáltatás nyújtásához szükséges szoftver alapját
képező információ, különösen a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötlet, elv,
elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet (a továbbiakban együtt:
információ) felett rendelkezni jogosult, tisztességes, ésszerű és az egyenlő elbánás elvének
megfelelő feltételek mellett, megfelelő díjazás ellenében a műsorszolgáltató illetve a digitális
műsorterjesztő részére hozzáférést biztosít minden olyan információhoz, amely az API által
támogatott bármely szolgáltatás teljes működőképességéhez szükséges. E rendelkezés nem
érinti az API-n fennálló szerzői jogi jogosultságokat.
(2)	Amennyiben a felek az (1) bekezdésben foglaltak fennállásával, vagy a díjazással
kapcsolatban nem tudnak megállapodni, bármely fél jogosult az Eht. 49. §-a szerint jogvitás
eljárást kezdeményezni.
Elektronikus műsorkalauz
33. §
(1)	Az elektronikus műsorkalauz szolgáltatója, amilyen mértékben az a kezelői felületek
megjelenítéséhez és összeállításához szükséges, hozzáférést nyújt az elektronikus
műsorkalauz szolgáltatáshoz valamennyi műsorszolgáltató és kiegészítő digitális szolgáltató
számára tisztességes, ésszerű feltételek mellett, az egyenlő elbánás elvének megfelelően.
(2)	Az egyenlő elbánás elvét nem érintve az elektronikus műsorkalauz szolgáltatója az adott
multiplexben továbbított közszolgálati műsorok számára a hozzáférés tekintetében
elsőbbséget köteles biztosítani más műsorokkal szemben.
19
34. §
(1)	Ha az elektronikus műsorkalauz szolgáltatója a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett
műsor műsorszolgáltatójával irányítási viszonyban áll, a 33. §-ban megállapított kötelezettség
e szolgáltatót annyiban terheli, amennyiben az adott vételkörzetben más független
elektronikus műsorkalauz szolgáltató elektronikus műsorkalauza a felhasználók számára
kapacitáshiány vagy más ok miatt szabadon nem hozzáférhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti elektronikus műsorkalauz kezelői felületén jól látható módon
utalni kell az elektronikus műsorkalauz szolgáltatójával irányítási viszonyban álló
műsorszolgáltatóra, illetve annak műsorára.
(3)	Az elektronikus műsorkalauz kezelői felületének megjelenésére és összeállítására
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
Kötelezettségek felülvizsgálata
35.	§
(1)	A 30. §-ban és a 33-34. §-okban meghatározott kötelezettségeket a Hatóság külön
jogszabályban meghatározottak szerint, az Eht. 52-57. §-a szerinti eljárás megfelelő
alkalmazásával felülvizsgálja.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként a Hatóság azt
állapítja meg, hogy az érintett piacon egy vagy több feltételes hozzáférési üzemeltető nem
rendelkezik jelentős piaci erővel, ezen feltételes hozzáférési üzemeltetők tekintetében a
feltételek teljesítésének kötelezettsége alól mentességet adhat, illetve új kötelezettséget
állapíthat meg, ha
a)	a felhasználók részére a továbbítási kötelezettség alá eső rádió- és televízióműsorokhoz
és más műsortartalmakhoz való hozzáférést az ilyen módosítás vagy visszavonás nem
érintené hátrányosan, és
b)	a hatékony verseny kilátásait a kiskereskedelmi digitális televízió- és rádióműsor
terjesztési szolgáltatások piacán, valamint a feltételes hozzáférési rendszerek, és egyéb
kapcsolódó eszközök piacán az ilyen módosítás vagy hatályon kívül helyezés nem érintené
hátrányosan.
(3)	A kötelezettségek (2) bekezdés szerinti módosításáról az érdekelteket legalább harminc,
legfeljebb százhúsz nappal megelőzően tájékoztatni kell.
Széles képformátumú digitális televíziós szolgáltatás
36.	§
(1)	A digitális műsorterjesztők által létrehozott és üzemeltetett nyilvános elektronikus
hírközlő hálózatoknak alkalmasnak kell lenniük széles képformátumú digitális televíziós
szolgáltatások és televízióműsorok elosztására.
(2)	A digitális műsorterjesztő a fogadott és újra-elosztott széles képformátumú digitális
televíziós szolgáltatásokat és televízióműsorokat változatlan képformátummal köteles a
fogyasztók felé továbbítani.
20
A műsordíjjal kapcsolatos rendelkezések
37.	§
(1)	A szerzői jogi jogosultak érdekei védelmében a műsorterjesztő a műsorszolgáltatóval
kötött megállapodás alapján a műsorért a műsorterjesztési szolgáltatás előfizetőitől a
műsorszolgáltató részére díjat szedhet (műsordíj).
(2)	A műsorterjesztő az egyes műsorokhoz való hozzáférésért kizárólag az előfizetőktől
szedhet díjat, kivéve, ha a műsorszolgáltató az átvitelt is magában foglaló elektronikus
hírközlési szolgáltatásért ellenszolgáltatást fizet. Ez utóbbi esetben azonban az adott műsort
tartalmazó szolgáltatási csomag, vagy egyedi műsor díja nem lehet magasabb, mint ha a
műsorszolgáltató az átvitelért és más elektronikus hírközlési szolgáltatásokért nem fizetne
ellenszolgáltatást a műsorterjesztőnek.
(3)	A műsorterjesztő a műsordíjakat is magában foglaló előfizetési díjak összegére tekintettel
eltérő műsorcsomagokat alakíthat ki. A csomagképzésnek az előfizetői igényeken kell
alapulnia és meg kell felelnie az ésszerűség, a tisztességesség és az átláthatóság alapelveinek.
(4)	A szerzői jogi jogosultak érdekei védelmében a műsorterjesztő elkülönítetten, átlátható és
ellenőrizhető formában köteles nyilvántartani
a)	az előfizetőtől a műsorszolgáltató szolgáltatásáért az (1) bekezdés alapján beszedett
műsordíjat,
b)	műsorszolgáltatótól a műsor előfizetőkkel való megismertetésért, illetve elérhetővé
tételérét beszedett marketing vagy más hasonló díjat, és
c)	az átviteli rendszer, illetve az előfizetői szolgáltatás működtetése ellenértékeként
beszedett díjakat.
(5)	A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásokat a műsorszolgáltató, illetve a műsordíjak
kezelésével megbízott jogosult számára hozzáférhetővé kell tenni. A Hatóság e
nyilvántartásokat az Eht.-ban foglalt feladatai ellátása érdekében megismerheti és
ellenőrizheti, valamint adatszolgáltatást írhat elő.
HARMADIK RÉSZ
ÁTÁLLÁS A DIGITÁLIS MŰSORTERJESZTÉSRE
Általános rendelkezések
38.	§
(1)	A digitális átállásnak 2011. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális
televízióműsorok elérhetősége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes területén úgy, hogy a
lakosság legalább 96 %-át elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a
közszolgálati műsorszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztési
szolgáltatás vételére alkalmas készülék (a továbbiakban: digitális átállás).
(2)	Rádióműsorok műsorterjesztésének digitális átállását fokozatosan az egyes műsorszórási
technológiák külön-külön történő átállításával kell megvalósítani. Az egyes műsorszórási
technológiák digitális átállásának céldátumát és részletes szabályait külön jogszabály
határozza meg.
21
(3)	Olyan analóg rádió- vagy televízió műsorszolgáltatási jogosultság, amely alapján a
műsorszolgáltató műsorát műsorszórással juttatják el a felhasználóhoz, vagy előfizetőhöz,
kizárólag azzal a feltétellel adható ki, hogy a jogosult köteles együttműködni a
műsorterjesztés digitalizációja folyamatában.
Pályázati eljárás
39.	§
(1)	A digitális rádió és televízió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetési
jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban:
pályázati eljárás) a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és
pályázat szabályairól szóló külön jogszabályt kell a 39-43. §-okban foglalt eltéréssel
megfelelően alkalmazni.
(2)	A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl
feltételként tartalmazza:
a)	a közszolgálati műsorszolgáltató az Rttv. 132. § (3) bekezdésében meghatározott
televízió műsorainak és a Magyar Rádió túlnyomóan hír és közéleti tematikájú műsorának
kötelező továbbítását,
b)	az állampolgárok tájékozódását szolgáló, e törvény hatályba lépésekor legalább négy éve
működő, legalább két, hír- illetve közéleti tartalmú műsorokat szolgáltató műsorszolgáltatóval
szemben fennálló, a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkező hálózaton és más hálózaton
történő műsorterjesztésre vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget és részletes szabályait,
c)	legfeljebb négy általános tematikájú országos műsorszolgáltatóval szemben fennálló,
műsorterjesztésre vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget, amely a jelenleg a
műsorszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító műsorszolgáltatók esetében
akkor alkalmazható, ha a szerződés megkötésével vállalják, hogy műsoruk analóg földfelszíni
műsorszórását 2009. december 31-ig befejezik,
d)	a pályázaton elnyerhető digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó műszaki és
ellátottsági jellemzőit,
e)	digitális rádió-, illetve televízió műsorszóró hálózat, illetve a műsorszóró adó
kiépítésének megkívánt ütemét, illetve üzemeltetése megkezdésének időpontját,
f)	a digitális műsorszóró hálózaton, illetve a műsorszóró adón nyújtott műsorterjesztési
szolgáltatás tervezett lakossági elérésének ütemezését,
g)	a felhasználók és előfizetők tájékoztatását, valamint digitális vevődekóder kedvezményes
és támogatott forgalomba hozatalára vonatkozó rendszer kialakításának és működtetésének
ajánlatát,
h)	a közreműködést az érintett országos analóg földfelszíni televíziós sugárzás előrehozott
lekapcsolásában,
i)	a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetésére külön gazdasági társaság alakítását, amely
az (5) bekezdésben megjelölt vállalkozással nem állhat irányítási viszonyban,
j) az (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel folyamatos teljesítését.
(3)	A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl
értékelési szempontként tartalmazza:
a)	azon pályázó előnyben részesítését, amely új földfelszíni műsorterjesztésű általános
tematikájú, szabad hozzáférésű műsorszolgáltató elérhetővé tételét kölcsönös
szándéknyilatkozattal igazoltan vállalja,
22
b)	a közszolgálati műsorszolgáltatók közszolgálati műsorainak műsorterjesztési díjaira
vonatkozó vállalásokat,
c)	azon pályázó előnyben részesítését, amely interaktív kiegészítő digitális szolgáltatások
bevezetését vállalja,
d)	a digitális rádió-, illetve televízió műsorszóró hálózat, illetve a műsorszóró adó
kiépítésére vonatkozó, a (2) bekezdés e) pontja szerint meghatározott feltételeknél kedvezőbb
vállalásokat,
e)	a digitális műsorszóró hálózaton, illetve a műsorszóró adón nyújtott műsorterjesztési
szolgáltatás tervezett lakossági elérésére vonatkozó, a (2) bekezdés f) pontja szerinti
feltételnél kedvezőbb vállalásokat,
f)	a digitális műsorszóró hálózatokon terjesztett műsorok vételére használt digitális
vevődekóderek interaktív szolgáltatások igénybevételére való alkalmasságát,
g)	a felhasználók és előfizetők tájékoztatásában, valamint digitális vevődekóder esetleges
kedvezményes és támogatott forgalomba hozatalára vonatkozó, a (2) bekezdés g) pontja
szerinti feltételnél kedvezőbb vállalásokat,
h)	az érintett országos analóg földfelszíni televíziós sugárzás előrehozott lekapcsolásában
való közreműködésre vonatkozó, a (2) bekezdés h) pontja szerinti feltételnél kedvezőbb
vállalásokat.
(4)	A pályázati kiírási dokumentáció a (2) és (3) bekezdésben, valamint az Rttv. 5-5/F. §-
aiban meghatározottakon túl további műsortartalmi feltételeket és értékelési szempontokat
nem tartalmazhat.
(5)	A pályázaton nem vehet részt olyan vállalkozás, vagy a vállalkozással irányítási
viszonyban álló vállalkozás, amely
a)	előfizetőinek összesített száma a műsorterjesztési piacokon meghaladja az
háromszázezret, vagy
b)	az Rttv. hatálya alá tartozó, elsősorban a Magyar Köztársaság területére irányuló
műsorszolgáltatást végez.
(6)	A pályázaton egyidejűleg nem vehetnek részt olyan jogi személyek, jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaságok vagy egyéb szervezetek, amelyek egymással irányítási
viszonyban állnak.
40.	§
(1)	A pályázati eljárást az Országgyűlés által létrehozott eseti bizottság (a továbbiakban:
Bizottság) felügyeli. A Bizottság ügyrendjét az e törvényben meghatározottak
figyelembevételével az Országgyűlés Házszabálya szerint maga állapítja meg.
(2)	A Bizottságba minden országgyűlési képviselőcsoport jogosult egy-egy tagot jelölni.
(3)	A Bizottság tagjai a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési
képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek. A Bizottság
állásfoglalásának, valamint ügyrendjének elfogadásához - a (6) és (7) bekezdésben foglalt
esetek kivételével - az összes szavazati mérték kétharmada szükséges.
(4)	A Bizottság hozzájárulása szükséges
a)	a pályázati kiírási dokumentáció elfogadásához,
b)	a pályázat, illetve az egyes pályázati ajánlatok érvényességéről szóló döntéshez,
c)	a pályázat nyerteséről szóló döntéshez, (a továbbiakban együtt: bizottsági
állásfoglalás).
23
(5)	A Hatóság a (4) bekezdés szerinti ügyekben előkészített határozattervezetét megküldi a
Bizottságnak, amely a megküldéstől számított nyolc napon belül állásfoglalást hoz a
hozzájárulás megadásáról, megtagadásáról vagy a (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben
a határozattervezet visszaküldéséről.
(6)	A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Bizottság a szavazati jogok legalább
egyharmadával rendelkező tagok indítványára, az általuk javasolt indokolással ellátva a
határozattervezetet átdolgozásra visszaküldi a Hatóságnak.
(7)	A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, számítási hiba esetén, a hiba megjelölésével a
Bizottság a szavazati jogok legalább egyharmadával rendelkező tagok indítványára a
határozattervezetet egy ízben átdolgozásra visszaküldi a Hatóságnak
(8)	A (6)-(7) bekezdés szerint visszaküldött határozattervezetet a Hatóság nyolc napon belül
megvizsgálja, és átdolgozás után és újbóli állásfoglalás kérés céljából megküldi a
Bizottságnak, amely az (5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(9)	A (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a Bizottság állásfoglalásában a
hozzájárulást kizárólag jogszabálysértésre (ideértve a pályázati eljárás megsértését is)
hivatkozva tagadhatja meg.
(10)	A hozzájárulást megtagadó bizottsági állásfoglalás esetén, vagy ha a Bizottság
határidőben nem hoz állásfoglalást, a Hatóság döntést hoz a pályázat eredménytelenségéről.
(11)	A Hatóságnak a pályázat, illetve az egyes pályázati ajánlatok érvényességéről, valamint
a pályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló döntése ellen az Eht. 37. §-ának
megfelelő alkalmazásával jogorvoslat kérhető azzal, hogy
a)	a meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot
akkor sem lehet megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt
nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást,
b)	a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el,
c)	a Fővárosi Ítélőtábla a jogorvoslati kérelem benyújtására meghatározott határidő
elteltétől számított harminc napon belül, háromtagú tanácsban határoz,
d)	a Fővárosi Ítélőtábla döntésével szemben fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs
helye,
e)	azt a Bizottság tagja is kezdeményezheti.
(12) Ha a Fővárosi Ítélőtábla azt állapítja meg, hogy a Hatóság a (10) bekezdés
alkalmazásával úgy hozott a pályázat eredménytelenségéről döntést, hogy a Bizottság a
jogszabályoknak (ideértve a pályázati eljárás szabályait is) megfelelő határozattervezethez
nem járult hozzá, a Hatóságot új eljárásra kötelezi, amelynek során a Hatóság az e
határozattervezetnek megfelelő tartalommal a Bizottságnak való megküldés és a Bizottság
hozzájárulása nélkül hoz döntést.
41.	§
(1)	A 40. §-ban foglaltak szerint elfogadott pályázati kiírási dokumentáció alapján a
pályázatról a Hatóság honlapján hirdetményt, két országos napilapban felhívást tesz közzé.
(2)	A pályázati kiírási dokumentáció nyilvántartásba vétel mellett elektronikus formában a
Hatóság honlapjáról ingyenesen letölthető, nyomtatott formában költségtérítés ellenében
szerezhető be a Hatóság székhelyén.
24
(3)	A pályázati kiírási dokumentációról a Hatóság a hirdetményben, illetve felhívásban
meghatározott módon, helyen a hirdetmény megjelenését követő tizenöt napon belül
konzultációt tart. A közzététel napjának a Hatóság honlapján történő megjelenés napját kell
tekinteni.
(4)	A konzultáción a kiírási dokumentációt nyilvántartásba vétel mellett beszerző személyek
vagy szervezetek, illetve a kiírási dokumentációban meghatározott számú képviselőik
vehetnek részt.
(5)	A konzultáción résztvevők a Hatóság számára írásban is feltehetik kérdéseiket legkésőbb
a konzultációt megelőző ötödik napig.
(6)	A konzultáción résztvevők észrevételeiket a hirdetmény megjelenését követő húsz napon
belül írásban tehetik meg.
(7)	A Hatóság a konzultációs észrevételekről összefoglalót készít, amelyet a honlapján
közzétesz.
(8)	A Hatóság a konzultációs észrevételek alapján a hirdetmény megjelenését követő
negyvenöt napon belül véglegesíti a pályázati kiírási dokumentációt, amelyet a Bizottság
számára állásfoglalás kérés céljából megküld.
(9)	A Bizottság az állásfoglalása meghozatala során a 40. §-ban foglaltak szerint jár el azzal,
hogy a határozattervezetet csak egy ízben küldheti vissza átdolgozásra a Hatóságnak.
42. §
(1)	A pályázatról a Hatóság honlapján hirdetményt, két országos napilapban felhívást tesz
közzé.
(2)	A pályázati ajánlatok az (1) bekezdés szerinti kiírást követő harminc napon belül
nyújthatók be.
(3)	A Hatóság a pályázat, vagy az egyes pályázati ajánlatok érvénytelenségéről a kiírást
követő negyvenöt napon belül külön határozatot hoz. A Hatóság a pályázat, illetve az egyes
pályázati ajánlatok érvényességéről szóló döntését a pályázat eredményét megállapító
határozatába foglalja.
(4)	A Hatóság a pályázat eredményét tartalmazó hatósági szerződést állásfoglalás céljából a
kiírást követő kilencven napon belül megküldi a Bizottságnak, amely a 40. §-ban foglaltak
szerint jár el.
(5)	A pályázat eredményét a kiírás közzétételét követő századik és százhuszadik nap között
kell közzétenni a Hatóság hivatalos lapjában, valamint elektronikus úton a Hatóság honlapján.
(6)	A Hatóság a pályázat nyertesével, a pályázati kiírási dokumentációval, a nyertes pályázó
pályázatával összhangban a pályázati kiírást követő százhúsz napon belül hatósági szerződést
köt.
(7)	A (4) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés hatósági határozatnak, annak
tervezete határozattervezetnek minősül.
43. §
(1)	A Hatóság az átmeneti időszakban rendelkezésre álló négy hálózat (ebből egy
közszolgálati műsorszolgáltató műsora analóg szórásának leállítását követően megnyíló),
valamint a digitális átállást követően rendelkezésre álló további egy digitális televízió
műsorszóró hálózat üzemeltetési jogára vonatkozó pályázatát 2007. október 31-ig írja ki. A
pályázattal elnyerhető második legnagyobb lakossági lefedettséggel rendelkező hálózatnak
alkalmasnak kell lennie az európai szabvány szerinti mobil vételű digitális műsorszórási
szolgáltatások nyújtására.
25
(2)	A Hatóság az átmeneti időszakban rendelkezésre álló egy VHF sávú, digitális rádió
műsorszóró hálózat üzemeltetési jogára vonatkozó pályázatát 2007. október 31-ig írja ki.
(3)	A további digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetési
jogosultságok, így különösen a digitális átállást követően rendelkezésre álló digitális televízió
műsorszóró hálózatok, illetve az L-frekvenciasávban rendelkezésre álló digitális rádió
műsorszóró hálózatok kiírási határidejét külön jogszabály határozza meg.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogosultság időtartama a jogosultságról szóló hatósági
szerződés megkötésének időpontjától számított 10 év, amely egy alkalommal a pályázati
eljárás megfelelő alkalmazásával további 5 évvel meghosszabbítható.
(5)	Amennyiben a digitális átállást követően rendelkezésre álló digitális televízió műsorszóró
hálózatok pályázata során az (1) bekezdés szerinti pályázat nyertese és más pályázó a
legmagasabb azonos pontszámot éri el, az (1) bekezdés szerinti pályázat nyertesét kell
nyertesként kihirdetni.
(6)	A helyi és körzeti vételkörzetű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő
digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságokat digitális átállás által lehetővé tett
ütemben kell pályáztatni.
(7)	A (2)-(3) és (6) bekezdésben foglalt jogosultságok pályázati kiírási dokumentációjának
elkészítésére, a pályázati eljárására és a pályáztatásra a 39-43. §-ok megfelelően
alkalmazandók.
A közszolgálati műsorok műsorszórásának digitális átállása
44. §
(1)	A közszolgálati műsorszolgáltató műsora analóg szórásának leállítására a műsorszóró
hálózatban található adónként kerülhet sor, amennyiben ezen analóg adó vételkörzetében a
lakosság digitális földfelszíni műsorszórási ellátottsága és a digitális műsorterjesztési
szolgáltatás vételére alkalmas készülékkel rendelkező háztartások aránya ezt lehetővé teszi.
(2)	A közszolgálati műsorok analóg műsorszórásának leállítását pályázati kiírásban kell
meghatározni.
(3)	A közszolgálati műsorszolgáltató az Rttv. 132. §-ában meghatározott műsorait a digitális
televízió, illetve rádió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője ingyenesen
köteles a felhasználók számára elérhetővé tenni. E rendelkezés nem érinti az Rttv. 79 - 84. §-a
szerinti üzembentartási díjat.
(4)	A közszolgálati műsorszolgáltató az Rttv. 132. §-ában meghatározott műsorait a digitális
televízió műsorszóró hálózat üzemeltetője köteles a legnagyobb lakossági eléréssel
rendelkező hálózaton terjeszteni.
(5)	A közszolgálati műsorok digitális vételének biztosítása érdekében a digitális
vevődekóderek állami támogatására a közszolgálati analóg műsorszórás leállítását megelőző
három hónapban, verseny-semleges módon, a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási
vétellel rendelkező rászoruló háztartások részére, indokolt esetben és mértékben, kérelem
alapján külön jogszabályban meghatározottak szerint kerülhet sor.
A digitális átállás forrásai
45. §
(1)	A digitális átállás költségeit az elkülönített források felhasználásával kell fedezni. Ezek
a)	a Műsorszolgáltatási Alap,
26
b)	az analóg fölfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló frekvenciahasználat díjának külön
jogszabályban meghatározott mértéke,
c)	a szolgáltatók önkéntes befizetései,
d)	költségvetési előirányzat, és
e)	egyéb befizetések.
(2)	A digitális átállás forrásai kizárólag a következő célok érdekében használhatók fel:
a)	digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve az ehhez kapcsolódó
jogosultságok pályáztatási költségének megelőlegezése;
b)	a digitális műsorterjesztés vételére alkalmas készülékkel nem rendelkezők rászorultsági
alapú, célhoz kötött támogatása a külön jogszabályban meghatározottak szerint; vagy
c)	egyéb, az 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozat mellékletében (Digitális Átállás
Stratégia) meghatározott célra.
(3)	A digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve az ehhez kapcsolódó
jogosultságok pályáztatási költségeit a Műsorszolgáltatási Alapból kell fedezni.
NEGYEDIK RÉSZ
A HATÓSÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
46.	§
(1)	A Hatóság és a Testület az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan
együttműködik.
(2)	A Hatóság és a Testület e törvényben, az Eht.-ban és az Rttv.-ben foglalt feladataik
ellátása érdekében jogosultak a rendelkezésre álló adatokat, információkat és iratokat
egymásnak átadni, ezen együttműködés során az Eht. és az Rttv. adatvédelemre és az üzleti
titokra vonatkozó szabályainak figyelembe vételével kötelesek eljárni. Ennek keretében az
adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok
átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan szintű
védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.
(3)	A Hatóság és a Testület az együttműködés részleteit minden év június 30-ig
megállapodásban rögzíti, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
ÖTÖDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
47.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések kivételével - 2007. július 1-
jén lép hatályba.
(2)	E törvény 40. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 53. §-a a törvény kihirdetésének
napján lép hatályba.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Rttv. 103-106. §-a, valamint 110. §-a,
27
b)	az Rttv. 115. §-ának (3), valamint (5)-(9) bekezdése, 116. §-ának (2), (3) és (6)
bekezdése, 117. §-ának (4) bekezdése, 118. §-ának (3)-(7) bekezdése és 119-120. §-a,
c)	az Eht. 33. §-ának (2) bekezdés c) pontjában a „vagy engedély nélküli” szövegrész,
d)	az Eht. 94. §-ának (4) bekezdése,
e)	az Eht. 188. §-ának 76. pontja.
(4)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Rttv. 2. §-ának 29., 32. és 33. pontja,
b)az	Rttv. 2. §-ának 30. pontjában az „és a felhasználó vevőkészülékéhez történő
továbbítása bármely műsorszétosztó és műsorterjesztő rendszeren” szövegrész,
c)	az Rttv. 114/A. §-a,
d)	az Rttv. 115. §-ának (1) és (2) bekezdése, 116. §-ának (1), (4) és (5) bekezdése, 117. §-
ának (1)-(3) bekezdése, 118. §-ának (2) bekezdése és 121. §-a.
Átmeneti rendelkezések
48.	§
E törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a Testület a műsorelosztói nyilvántartást
átadja a Hatóságnak. A Hatóság e szolgáltatókat a műsorterjesztői nyilvántartásba felveszi.
Módosuló jogszabályok
49.	§
(1)	Az Eht. 33. §-ának (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
„g) műsorterjesztéssel kapcsolatos elektronikus hírközlési szabály megsértése esetén a
jogsértő árbevételének 5%-a,
h)	rádiófrekvencia, illetve azonosító engedély nélküli használata esetén a jogsértő
árbevételének 1%-a, árbevétel hiányában legalább 10 000 Ft, legfeljebb 100 000 Ft.”
(2)	Az Eht. 33. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) műsorterjesztéssel kapcsolatos adatszolgáltatási eljárásban az árbevételének 1%-a, de
legalább 100 000 Ft összegű”
(3)	Az Eht. 69. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„A műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciahasználati jogosultságával, kijelölésével
és rádióengedélyével kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
(4)	Az Eht. 89. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) A multiplex technikai szolgáltató a szolgáltatást ésszerű és tisztességes feltételek
mellett, az egyenlő elbánás elvének megfelelően köteles biztosítani.
(2)	Amennyiben a felek közt a szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem
jön létre, a jogvita rendezése érdekében bármely fél az Eht. 49-51. §-a szerinti eljárást
28
kezdeményezheti. A hatóság a szerződés tartalmát - a piaci viszonyoknak megfelelően -
megállapíthatja.”
(5)	Az Eht. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen vagy meglévő elektronikus
hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg más közüzemi szolgáltató
létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni.”
(6)	Az Eht. 95. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) Ha a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében az
elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus
hírközlési építmények közös eszközhasználatával nincs lehetőség, és a közüzemi szolgáltató,
vagy a magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) és a szolgáltató
között megállapodás nem jött létre, az elektronikus hírközlési építmény e § szerinti eljárásban
elsősorban a közüzemi szolgáltató létesítményén, illetve másodsorban magántulajdonban álló
ingatlanon (érintett ingatlan) is elhelyezhető.
(2)	A hatóság a szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jogot alapító
határozatával az érintett ingatlan tulajdonosát - a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési
szolgáltatásokban megtestesülő közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában, ha a
szolgáltató bizonyítja, hogy
a)	az érintett ingatlan tulajdonosával való megállapodás érdekében minden tőle elvárhatót
megtett,
b)	az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus
hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg magántulajdon esetén más
közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával környezetvédelmi, közegészségügyi,
közbiztonsági, építésügyi okok, illetve az elektronikus hírközlő hálózat sajátosságai miatt
nincs lehetőség.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kérelem az elektronikus hírközlési építmény létesítésére
vonatkozó engedélyezési eljárásban is elbírálható.
(4)	Az eljárás megindításáról a hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát értesíti.
(5)	A hatósági határozatban meg kell határozni:
a)	a korlátozás mely nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében
történik,
b)	szolgalmi vagy más használati jog tartalmát, így különösen az elektronikus hírközlési
szolgáltató erre felhatalmazott képviselője belépési jogát az érintett ingatlan területére az
elektronikus hírközlési építmény és berendezések ellenőrzése, karbantartása és a szükséges
hibaelhárítás céljából,
c)	az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,
d)	az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések
műszaki jellemzőit, és a rá vonatkozó környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és
építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeket.”
(7)	Az Eht. 96. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § (1) Az állami tulajdonban álló közterület és a közös eszközhasználattal érintett
elektronikus hírközlési intézmény tulajdonosa kivételével az érintett ingatlan tulajdonosát a
29
korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. §-
ának (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti.
(2)	Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező szolgáltató az építési munkálatok
befejeztével a környezet eredeti állapotának megfelelő helyreállítására köteles. Az
elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez használt más közüzemi létesítmény,
magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat
az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen, ha a tulajdonos
viseli az eredeti állapot helyreállításához szükséges költségeket meghaladó többletköltséget.
(3)	Az elektronikus hírközlési építményt az érintett ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a
szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában a környezetvédelmi,
közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeken
belül - a körülmények által lehetővé tett - legkisebb mértékben zavarja, ez a létesítmény
elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás nem minősül a Ptk.-ban meghatározott
szükségtelen zavarásnak.”
(8)	Az Eht. 33. § (2) bekezdésének c) pontjában a "fizetendő" szövegrész helyébe a
"jogsértéssel érintett éves" szöveg, a 33. § (7) bekezdés második fordulatában az "árbevétel"
szövegrész helyébe az "árbevétel vagy árbevétel közlésének" szöveg, a 69. §-ának (2)
bekezdése második fordulatában a „frekvenciahasználati joggal” szövegrész helyébe a
„frekvenciahasználati joggal, illetve jogosultsággal” szöveg, 69. §-ának (3) bekezdése
második fordulatában a „frekvenciák” szövegrész helyébe a „jogosultságok” szöveg, 188. §-
ának 23. pontjában az „előfizető” szövegrész helyébe „előfizető, vagy felhasználó” szöveg, a
188. §-ának 56. pontjában az „elektronikus hírközlési szolgáltató” szövegrész helyébe az
„elektronikus hírközlési szolgáltató vagy vállalkozás” szöveg lép.
50.	§
Az Eht. 187. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
187. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 2887/2000/EK rendelete a helyi
hurok átengedéséről,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 1999. március 9-i 1999/5/EK irányelve a
rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös
elismeréséről, 3. és 4. cikke, valamint 7. cikkének 4. bekezdése,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/19/EK irányelve az elektronikus
hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó berendezésekhez való hozzáférésről és azok
összekapcsolásáról (hozzáférési irányelv),
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelve az elektronikus
hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (engedélyezési
irányelv),
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus
hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról
(keretirányelv),
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes
szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési
szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (egyetemes szolgáltatási irányelv),
30
g)	az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve a személyes
adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének
védelméről (az adatvédelemről és az elektronikus hírközlésről szóló irányelv),
h)	az Európai Bizottság 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK irányelve az elektronikus hírközlő
hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának versenyéről.”
51.	§
(1)	Az Eht. 188. §-a a következő 5/a. ponttal egészül ki:
,,5/a. Átviteli rendszer: a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitális
műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök
rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez - így különösen a
levegőhöz és rádiófrekvenciához, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas
vezetékhez - kapcsolódik.”
(2)	Az Eht. 188. §-ának 73-75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 73. Multiplex technikai szolgáltató: az olyan elektronikus hírközlési szolgáltató, amely a
hozzá eljuttatott rádió-, és televízióműsorokból illetve más adatjelekből egyetlen szabványos
digitális jelfolyamot állít elő, és ezt digitális műsorterjesztéssel továbbítja, vagy továbbíttatja.
74.	Műsorelosztás: olyan műsorterjesztés, amely során az előfizető, vagy felhasználó
elektronikus hírközlő végberendezése meghatározott földrajzi helyen csatlakozik a
műsorterjesztő átviteli rendszerhez.
75.	Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádió-, illetve
televízióműsorokat a földfelszínen telepített - az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt
frekvenciák kivételével - rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé
tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz; műsorszórásnak
minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett
műsorterjesztés is;
(3)	Az Eht. 188. §-ának 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. Műsorterjesztés: az 5/a. pont szerinti bármely átviteli rendszerrel megvalósuló
elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a műsorszolgáltató által előállított analóg
vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a műsorszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó
vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és
technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett
műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés,
emellett a műsor Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli
rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel,
illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek
minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más
elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá.
A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével
történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.”
(4)	Az Eht. 188. §-a a következő 110. ponttal egészül ki, egyben a jelenlegi 110. pont
számozása 111. pontra változik:
31
[E törvény alkalmazásában:]
„110. Vállalkozás: Az a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -
amelynek a Magyar Köztársaság területén tanúsított, vagy hatásaiban itt érvényesülő piaci
magatartása részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén nyújtott elektronikus
hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódik.”
52.	§
(1)	Az Rttv. 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. Műsorelosztó rendszer: olyan külön törvényben meghatározott átviteli rendszer,
amelyen keresztül egyidejűleg legalább öt műsorszolgáltatás műsorterjesztése végezhető.”
(2)	Az Rttv. 77. § (2) bekezdésében az „e törvényben” szövegrész helyébe a „törvényben”
szöveg, 131. §-ának (3) bekezdésében a „műsorszórás valamint műsorszolgáltatások
elosztására szolgáló kábelhálózatok fejlesztésére” szövegrész helyébe az „a digitális
műsorterjesztés fejlesztésére és a digitális átállás költségeire” szöveg lép.
Felhatalmazás
53.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg
a)	a digitális rádió- és televízió-műsorok vételére alkalmas készülékek együttműködő
képessége érdekében szükséges intézkedések részletes szabályait,
b)	a feltételes hozzáférési rendszerekkel kapcsolatos részletes szabályokat,
c)	a digitális átállás forrásainak részletes felhasználási szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel
állapítsa meg
a)	az e törvény 42. § (1) bekezdésében nem említett digitális műsorszóró hálózat, illetve
műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságok, és az L frekvenciasávban rendelkezésére álló
digitális rádió műsorszóró hálózatokhoz kapcsolódó jogosultságok pályázati kiírási
határidejét,
b)	a regionális és helyi közszolgálati műsorok analóg műsorszórásának leállítására
vonatkozó eljárási szabályokat,
c)	az elektronikus műsorkalauz kezelői felületének megjelenésére és összeállítására
vonatkozó részletes szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelős miniszter arra, hogy az
elektronikus hírközlési politikáért felelős miniszterrel együttesen kiadott rendelettel állapítsa
meg az analóg és digitális televíziókészülékek forgalomba hozatala műszaki feltételeinek és
digitális műsorok vételére való alkalmasságának, az alkalmasság megjelölésének részletes
szabályait, amelynek során a Magyar Köztársaság európai uniós és nemzetközi
környezetvédelmi kötelezettségvállalásaira tekintettel figyelembe kell venni, hogy az analóg
televízió készülékek és a digitális vevődekóderek együttes alkalmazásának tömegessé válása
jelentősen több villamosenergia felhasználását teszi szükségessé, mint az integrált digitális
televízió készülékek alkalmazása.
32
(4)	Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelős miniszter arra, hogy az
elektronikus hírközlési politikáért, az államháztartásért és a szociális és munkaügyi politikáért
felelős miniszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg közszolgálati műsorok digitális
vételének biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó
szabályokat.
(5)	Felhatalmazást kap az elektronikus hírközlési politikáért felelős miniszter arra, hogy
rendelettel állapítsa meg az analóg földfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló
frekvenciahasználat díjából a digitális átállás forrásaként felhasználható mértékét, az
államháztartásért és az audiovizuális politikáért felelős miniszterrel egyetértésben.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
54.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/19/EK irányelve az elektronikus
hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó berendezésekhez való hozzáférésről és azok
összekapcsolásáról (hozzáférési irányelv),
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelve az elektronikus
hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (engedélyezési
irányelv),
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus
hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról
(keretirányelv),
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes
szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési
szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (egyetemes szolgáltatási irányelv),
e)	az Európai Bizottság 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK irányelve az elektronikus hírközlő
hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának versenyéről.
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus
kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”).
33
INDOKOLÁS
I. Általános indokolás
I.1 A Jogalkotás Előzménye, Indokai
A digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvény megalkotását több tényező is
elengedhetetlenné teszi. Ezen indokok tisztázása előtt azonban szükséges digitális átállás
fogalmának és körülményeinek tisztázása.
Digitális átállásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek keretében a különböző
műsorterjesztési platformok (földfelszíni, kábel, műhold, IP alapú, mobil kézikészülékes)
analóg rendszereit és szolgáltatásait digitális rendszerekre és szolgáltatásokra állítják át. A
digitális átállás révén minden műsorterjesztési platform kapacitása jelentősen nő. Az analóg
televízió műsorszórás esetében például frekvenciasávonként1 - illetve műszaki kifejezéssel
élve csatornánként - akár öt-tíz televízió műsor és számos más kiegészítő szolgáltatás is
terjeszthető a jelenlegi egy televízió műsor helyett. Mindemellett a szolgáltatás minősége
jelentősen növelhető, új interaktív és értéknövelt szolgáltatások vezethetők be, mint például
az elektronikus műsortájékoztató2.
A digitalizáció jelentősen mérsékli az eddigi frekvencia szűkösséget, hiszen a jelenlegi
frekvenciatervek szerint is lehetővé válhat elvileg akár 30, később pedig akár 80 televízió
csatorna digitális földfelszíni sugárzása szemben a jelenlegi hárommal (m1, RTL-Klub, Tv2).
Emellett a felszabaduló frekvenciákon új elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint
multimédia-alkalmazások, így a mobiltelefon és a földfelszíni műsorszórást ötvöző
konvergens szolgáltatások (pl. mobil televízió) harmonizált bevezetését tervezi az EU3.
A digitális átállás levezénylése mindennek megfelelően bonyolult gazdasági és társadalmi
hatású folyamat, amely a lakossági, szolgáltatói és kormányzati szektort egyaránt érinti, mivel
a)	lényegében minden magyar háztartás a célcsoportja,
b)	kibővíti az audiovizuális szolgáltatásválasztékot,
c)	elősegítheti az információs társadalmi szolgáltatások terjedését,
d)	jelentős szolgáltatói (adók, hálózat) és fogyasztói (dekóder, digitális
vevőkészülék) beruházásokat tesz szükségessé,
e)	átrendezheti piaci erőviszonyokat a hírközlési és a médiaszektorban,
f)	gyorsítja az intézményi és szabályozási konvergencia-folyamatokat.
A digitális átállással összefüggő hatékony szabályozói fellépés azért is fontos, mert az
Európai Bizottság 2005. május 24-én, „az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérés
1	A frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet
meghatározása szerint
2	Electronic Programme Guide, EPG
3	Az Európai Bizottság rádióspektrum-bizottsága a digitális hozadék harmonizált felhasználása érdekében
megkezdte a döntés-előkészítő munkát.
34
felgyorsításáról” címmel kiadott közleményében4 2012. január 1-jét jelölte meg az analóg
földfelszíni műsorszórás beszüntetésére. A Kormányprogram ezzel összhangban a digitális
átállás felgyorsítását tűzte ki célul. Magyarországnak ennek értelmében 2011. december 31-ig
a digitális átállás folyamatát a földfelszíni platform esetében be kell fejeznie. A rádiózás
digitális átállása esetén nincs ilyen, nemzetközileg meghatározott lekapcsolási céldátum, ezért
a rádiózás digitális átállása egyelőre kevesebb kérdést vet fel.
Az Európai Unió tagállamainak nagy többségében a digitális műsorterjesztés jogszabályi
háttere biztosított és a digitális földfelszíni műsorszórás elindult, vagy - mint például a
Magyarországgal szomszédos országokban - a közeljövőben elindul. Magyarország azonban
e téren jelentős lemaradásban van mind az Európai Unió régebbi 15 tagországával, mind az
újonnan csatlakozott országokkal szemben: hazánkban - megfelelő stratégiai megalapozás és
jogszabályi háttér hiányában - mind a mai napig nem indult el a digitális földfelszíni
műsorszórás sem közszolgálati, sem kereskedelmi szolgáltatásként. Ez a lemaradás egyben
azt is jelenti, hogy amennyiben a digitális átállással kapcsolatos jogalkotási lépések és
kormányzati intézkedések nem történnek meg 2007 folyamán, nemcsak a szomszédos
országokkal szemben maradunk le végérvényesen, hanem elértéktelenedik a genfi frekvencia-
elosztási értekezleten megszerzett frekvenciavagyon is. Emellett késlekedésünk hátráltatja a
környező országok digitális átállását is.
A 1014/2007. (III.13.) Kormányhatározat (a továbbiakban: Kormányhatározat) 2. pontja
szerint: „ki kell dolgozni a televíziózás és rádiózás digitális átállás stratégiájának
végrehajtását lehetővé tevő törvényjavaslatot, jogszabályokat és jogszabályok módosítását a
következők szerint:
a)	elő kell készíteni a televízió és rádió műsorszórásra rendelkezésre álló frekvencia
hálózatok üzemeltetésére és használatára vonatkozó pályázat jogszabályi kereteit, a
rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek a műsorterjesztésre
vonatkozó szabályainak hatályon kívül helyezése mellett a műsorterjesztés
szabályozását és a műsorterjesztés digitális átállását tartalmazó törvényt;
A Kormányhatározat fenti pontja alapján kidolgozásra került a jelen előterjesztés mellékletét
képező, a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény tervezete.
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvénytervezet célja, hogy
megteremtse a digitális átállás szabályozási feltételeit. Ennek érdekében a javaslat:
a)	meghatározza a digitális műsorszóró hálózatokon nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő
szabályozási feltételeket;
b)	rendezi a kiegészítő digitális szolgáltatások nyújtásának szabályozási feltételeit;
c)	biztosítja a digitális átálláshoz elengedhetetlenül szükséges rugalmas
frekvenciagazdálkodás törvényi alapjait;
d)	a vélemények sokszínűségét és a nemzeti kultúra megőrzését a digitális átállás
körülményei közt is biztosító kötelezettségeket vezet be a műsorterjesztők
vonatkozásában;
e)	biztosítja annak szabályozási feltételeit, hogy a verseny és az előfizetők érdekei a
feltételes hozzáférési rendszerek használata, az interaktív szolgáltatások és az
elektronikus műsorkalauz igénybe vétele során se sérülhessenek;
4	A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérés
felgyorsításáról Brüsszel, 24.05.2005 C0M(2005) 204 végleges
35
f)	olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a televízió-készülékek forgalomba hozatalával
összefüggésben segítik a digitális átállást;
g)	megteremti a digitális átállás intézményi feltételeit, szabályozza a digitális műsorszóró
hálózatok üzemeltetési jogosultságának megszerzésére irányuló eljárást;
h)	rendezi a közszolgálati műsorok digitális terjesztésének kérdéseit;
i)	meghatározza a digitális átállással összefüggő állami feladatok forrásait.
A törvény ennek megfelelően rendezi a műsorterjesztés szabályozási kérdéseit is.
II.	A Szabályozás Főbb Elvei
2.1	A szabályozás jellege
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény tervezete (a
továbbiakban Dtv.) egyrészt biztosítani kívánja a műsorterjesztés, vagyis a műsorok
átvitelének egységes szabályozását, másrészt rendezni kívánja az analóg
műsorterjesztésről a digitális műsorterjesztésre való átállás folyamatát és annak
szabályait. Mivel a digitális átállás folyamata alapvetően befolyásolja a műsorterjesztés
piacának szerkezetét, illetve a műsorterjesztés szabályozása meghatározza a
műsorterjesztésben résztvevők piaci magatartását, ezért indokolt a két különböző, mégis
minden elemében összefüggő szabályozási tárgykör egységes kezelése.
Az európai közösségi jognak alapvető kívánalma, hogy a tartalom és a tartalom
átvitelére felhasznált hírközlő hálózatok szabályozását el kell választani5, ennek
megfelelően a tartalomszolgáltatás és a műsorjelek hírközlő hálózatokon történő
továbbítása két különböző szabályozási rezsim alá kell tartozzon.
A műsorterjesztés szabályozásának egy jelentős része jelenleg a rádiózásról és a
televíziózásról szóló a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.)
törvényben található. Egy másik része egy modern szabályozási filozófia mentén pedig
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvényben (Eht.). Az EK jog által
megkívánt tartalom és átvitel szabályozásának elválasztását a hazai jog jelenleg nem
teljesíti maradéktalanul: az Rttv. számos olyan, frekvenciagazdálkodással,
műsorelosztással, illetve műsorszétosztással foglalkozó rendelkezést is tartalmaz,
amelyek egyértelműen az átvitelre, vagyis a hírközlésre vonatkozó szabályokat
állapítanak meg. A digitális átállással összefüggő szabályozás megalkotásakor ennek a
disszonanciának a kiküszöbölése nem kerülhető meg. Mivel a műsorterjesztés
szabályozása az Rttv.-ben rendszertanilag nem helyezhető el, a legmegfelelőbb
megoldásnak az mutatkozott, hogy az a digitális átállás szabályozásával együtt, külön
törvényben kapjon helyet. Ezért e törvénynek a háttérjogszabálya az Eht. Az Rttv. csak
azokban az esetekben alkalmazandó, amelyeket a törvény külön megjelöl.
Hangsúlyozandó azonban, hogy a törvénytervezetnek e ponton sem célja a digitális
átállással össze nem függő médiaszabályozás bevezetése. Ennek érdekében a tervezet az
Rttv.-nek a digitális átállással közvetlenül össze nem függő, de a műsorterjesztés körébe
5	Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK Irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok
és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (keretirányelv), preambulum, (5) bekezdés
36
tartozó szabályait lényegében változatlan tartalommal veszi át, míg az Rttv.-nek a
műsortartalmakat érintő rendelkezéseit - úgy mint engedélyezés, reklámszabályok,
tulajdonosi korlátozások, kiskorúak védelme stb. - változatlanul hagyja és a későbbi
jogalkotás körébe rendeli.
2.2	Technológiasemleges elektronikus hírközlési szabályozás
A szabályozás Keretirányelvnek (Eht. 187. § c) pont) és az új Audiovizuális
Médiaszolgáltatásokról szóló Irányelv tervezetnek megfelelően a műsorterjesztést az
elektronikus hírközlésen belül helyezi el, és ezért a szabályozás egyik legfontosabb elve
a technológiasemlegesség. A Keretirányelv így határozza meg a
technológiasemlegesség lényegét:
„(18) A tagállamokra vonatkozó azon elvárás, amely szerint gondoskodniuk kell arról,
hogy a nemzeti szabályozó Hatóságok messzemenően figyelembe vegyék a szabályozás
technológiasemlegességének kívánalmát, azaz, hogy ne tegyék kötelezővé és ne
részesítsék előnyben valamely konkrét technológiafajta alkalmazását, nem zárja ki azt,
hogy indokolt esetben bizonyos konkrét szolgáltatások előmozdítása érdekében arányos
lépések tehetők, pl. a digitális televíziózás mint a spektrumhatékonyság fokozásának
eszközével kapcsolatban.”
Ez a Dtv.-re tekintettel azt indukálja, hogy a törvény minden műsorterjesztő platform
esetében azonos feltételeket teremt. A technológia semlegességből következő európai
szabályozási elv, az egyenlő játéktér (level playing field) biztosítása valamennyi piaci
szereplő számára annál is inkább sürgető, mivel a digitalizáció minden műsorterjesztési
platformon lehetővé teszi a sokcsatornás műsorterjesztést. Az Európai Unióban az egyes
műsorterjesztési platformok azonos szabványcsaládba tartozó szabványokat
alkalmaznak. Ezek az ú.n. DVB szabványok.6
Mindezek miatt az egyes műsorterjesztési módok, mint a koaxiális kábeles, az IP alapú
vezetékes műsorterjesztés, a műholdas és földfelszíni műsorszórás eltérő szabályozása
nem indokolható. Így a törvény szabályozása a műsorterjesztő/műsorterjesztés általános
-	valamennyi platformot magában foglaló - fogalmára épül, a műsorelosztás,
műsorszétosztás fogalmainak fenntartása a továbbiakban nem indokolt. A Dtv. a
digitális földfelszíni műsorszórás esetében kizárólag annyiban tartalmaz eltérő
szabályokat, amennyiben az átvitelhez használt állami tulajdont képező korlátos
erőforrások, vagyis a frekvenciák és az európai közösségi jog által megkívánt
spektrumhatékonyság azt szükségessé teszik.
2.3	Az Eht. rendszerének megfelelő szabad szolgáltatás nyújtás
Az Engedélyezési Irányelv (Eht. 187. § d) pont) szerint „a különböző elektronikus
hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint azok
technológiáinak konvergenciája olyan engedélyezési rendszer kialakítását teszi
Ezek a szabványok a Digitális Videó Műsorterjesztési Csoport (Digital Video Broadcasting Group) által
kifejlesztett televízió-átviteli rendszerek családja, amelyeket az ETSI szabványosított, és amelyek az ITU
ajánlásaiba is bekerültek. Ezek a fölfelszíni DVB-T, a műholdas DVB-S és DVB-S2, a kábeltelevíziós
DVB-C és a nemrégiben kibocsátott kézi, vagy mobil vételre alkalmas DVB-H szabvány. Ezen ETSI-
szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület a szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerint
már nemzeti szabványként bevezette.
37
szükségessé, amely minden összehasonlítható szolgáltatásra hasonló módon, az
alkalmazott technológiától függetlenül vonatkozik” ((2) preambulumbekezdés). Ebből is
következik, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásának és az elektronikus
hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadsága kizárólag az irányelvben megállapított
feltételek mellett az Európai Közösséget létrehozó szerződés 46. cikke (1) bekezdésének
megfelelően - különösen a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészséggel
kapcsolatban - korlátozhatók ((3) preambulumbekezdés). Ezeknek való megfelelés
azonban nem az engedélyezés által, hanem a hatékony és megfelelő szankciós
rendszerrel rendelkező piacfelügyelet útján érhető el.
Ezért a műsorterjesztési szolgáltatások esetében a Dtv. nem tart fenn semmilyen
engedélyezési korlátozást és egykapus bejelentési rendszert vezet be. Emellett átveszi és
az Rttv.-ben található műsorterjesztésre vonatkozó és az új szabályozási elveknek
megfelelő szabályokat. E rendszer keretében az NHH és a az ORTT nyilvántartásait
átvezeti és átadja a társhatóságnak. A jelenlegitől jóval hatékonyabb ellenőrzés és
piacfelügyelet érdekében az NHH-t külön, kellő visszatartó erőt jelentő szankciók
alkalmazására hatalmazza fel. Ez a szabályozási rendszer az elektronikus hírközlési
piacok esetében már beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért szükséges, hogy a
műsorterjesztés szabályozása ezen elvek mentén történjen.
Nem érinti a Dtv. az információs társadalmi szolgáltatások szabad nyújtásának elvét,
azonban, ha az információs társadalmi szolgáltatások szerkesztett tartalmakat is
magukban foglalnak, ezeknek is meg kell felelniük az Rttv. legfontosabb alapelveinek.
Ezen túlmenően a szabályozás kizárólag a digitális műsorterjesztés ún. szűk
keresztmetszeteire és fogyasztók védelmére koncentrál, vagyis azon területekre, ahol a
piaci folyamatok önmagukban nem képesek a hatékony és fenntartható versenyt
kialakítani.
Emellett a műsorterjesztési piacok műsorszolgáltatási, vagy média piachoz való
közvetlen kapcsolódása szükségessé teszi, hogy a szabályozásban megjelenjenek
bizonyos alkotmányos célok és a véleménypluralizmus érdekében alkalmazandó
rendelkezések. Ezeken a határterületeken a szabályozói beavatkozás egyik indoka, hogy
a piaci folyamatok önmagukban nem képesek biztosítani véleménypularizmust. Így a
szabályozás egyrészről nem vonulhat ki ezekről a területekről, másrészről azonban
figyelembe veszi a szükségesség és arányosság alkotmányos és közösségi jogi elveit is.
III.	A Szabályozás Fontosabb Jogintézményei
3.1	A digitális műsorszóró hálózat üzemeltetője (a multiplex szolgáltató)
3.1.1	Az állami feladatok az erős vagy gyenge modell tükrében
Az Európában eddig bevezetett „multiplex” modellek két nagy csoportba oszthatók:
erős és gyenge multiplex modell. Ezek között az alapvető különbséget az adja, hogy az
„erős” multiplex esetében a szabályozói beavatkozás súlypontja a multiplex szolgáltató
kiválasztásán és e tevékenységre történő feljogosításán van, a multiplexben helyet kapó
egyes műsorok, illetve szolgáltatások esetében már a piaci döntéseknek nyílik tere. A
38
„gyenge multiplex” modelljében ezzel szemben a szabályozói beavatkozás közvetlenül
az egyes továbbított műsorok kiválasztásánál jelenik meg, aminek következtében a
multiplex szolgáltatójának személye és tevékenysége már nem hangsúlyos szabályozási
kérdés.
A szabályozó állam szempontjából leginkább annak a kérdésnek a megválaszolása
jelenti a filozófiai különbséget, hogy a digitális technológiai feltételek mellett a
műsorszórásra felosztott frekvenciákkal történő gazdálkodás elsődlegesen
médiapolitikai vagy versenypolitikai eszköz. Más megfogalmazásban a kérdés az, hogy
az analóg földfelszíni platform sajátos médiapolitikai státusza és ezzel együtt korlátozott
versenyképessége - legalább a simulcast periódus tekintetében - átörökíthető,
átörökítendő-e a digitális korba (gyenge modell), vagy nem (erős modell)? E tekintetben
az egyik leglényegesebb különbség, hogy a kilencvenes évek elején az analóg
földfelszíni műsorszórás technológiája biztosította egyedül a lakosság teljes körének
elérését, ugyanakkor csak korlátozott számú műsor (Magyarország esetében három)
továbbítására volt alkalmas. A sokcsatornás műsorterjesztést biztosító technológiák
lakossági lefedettsége alacsony volt. Ezen a helyzeten lényegesen változtatott a digitális
műholdas műsorszórás megjelenése, amely elméletileg valamennyi háztartás számára
elérhető. Emellett a kábelhálózatok lakossági lefedettsége is jelentősen megnőtt, ma már
lakosság több, mint háromnegyede választhatja ezt a műsorterjesztési módot. E
tekintetben tehát a műholdas és a kábeles műsorterjesztési platform lehetséges
véleménybefolyásoló szerepe összemérhető a földfelszíni műsorszórással. Így a
földfelszíni platform médiapolitikai jelentősége csökkent.
Ezért a szabályozónak a médiapolitika és a versenypolitikai egyensúlyt az „erős” és a
„gyenge” multiplex kérdésében más szempontból kell vizsgálnia: meg kell határozni az
állami beavatkozásnak azt a mértékét, amely elengedhetetlenül szükséges a
véleménynyilvánítás szabadsága és a média sokszínűségének fenntartásához,
ugyanakkor biztosítania kell, hogy a platformüzemeltető olyan üzleti szabadsággal
rendelkezzék, amely befektetői szempontból is vonzóvá teszi a multiplex üzemeltetői
szerepkört. Ha az állam a szükségesnél kevesebb szabályozói eszközzel él (szélsőséges
„erős” modell), az a közszolgálatiság visszaszorulásához és az erőfölényes helyzetekből
származó problémák gyakorivá válásához, ezen keresztül pedig a médiapiac
sokszínűségének csökkenéséhez vezethet. Ha viszont az állam a szükségesnél nagyobb
adminisztratív és szabályozói terheket telepít a platformüzemeltetőre (klasszikus
„gyenge” modell) akkor ezzel a szolgáltatás életképességét, minőségét veszélyezteti,
illetve a szükséges magánberuházások elmaradását kockáztatja.
E csapdahelyzetek elkerülése érdekében a szabályozó számára az elfogadható megoldást
egy olyan „köztes” multiplex-üzemeltetői jogállás kialakítása jelenti, amely - a
különböző szabályozási eszközök megfelelő készletének alkalmazásával - megfelelően
szolgálja a fentebb vázolt egyensúlyi helyzet kialakítását. Így az „erős” illetve „gyenge”
multiplex kérdésében a szabályozás értelmében az első multiplexen helyet kap
médiapolitikailag determinált számú összes közszolgálati csatorna (gyenge modell).
Ezeket a törvényben található továbbítási kötelezettségen (must carry) túl, a pályázati
kiírás további csatornákkal tölthet fel. A maradó csatornahelyeket viszont a nyertes
pályázó - az egyéb pályázati feltételek figyelembevételével - a többi műsorterjesztési
platformhoz hasonlóan szabadon töltheti fel (erős modell). A kötelezendően
továbbítandó közszolgálati csatornák számát a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia
alapján kell meghatározni, azonban a legnagyobb lakossági lefedettséggel rendelkező
39
hálózatra kerülő csatornákat a törvény határozza meg. Emellett a Nemzeti Audiovizuális
Média Stratégia az az iránymutató dokumentum, amely vélemények sokszínűsége és
tájékoztatás kötelezettsége körében az állami feladatok körét meghatározza.
E modellt a Digitális Átállás Stratégia jelölte ki. A közszolgálati szempontokat szem
előtt tartó erős modellre példa a Nagy-Britanniában bevezetett szabályozás, amely
azonban a brit sajátosságok szerint a választott modelltől részben eltér. A digitális
átállás mindeddig ebben az országban a legsikeresebb. Hasonló modellt követ
Svédország, és a közszolgálati tájékoztatási funkciók mellett a nyertes pályázók szintén
szabadon döntenek Ausztriában és Finnországban az általuk kínált műsorokról, tehát az
állam nem egyenként pályáztatja a műsorokat. Az erős multiplex modelljét
legtisztábban Hollandia adaptálta, amely az európai országok közül elsőként fejezte be a
digitális átállást. A külföldi példák a sikerességükkel együtt is csak kritikával vehetők
figyelembe a hazai szabályozás kialakítása során. E tekintetben a hazai piac adottságai
döntőek. Így különösen hangsúlyosan került mérlegelésre az európai összehasonlításban
is magas kábeltévé lefedettség és előfizetői szám, amelyet a Digitális Átállás Stratégia
mérlegelt.
3.1.2	Az üzleti modell és a földfelszíni analóg műsorszórás ütemterv szerinti lekapcsolása
Ahogyan a szabályozás indokánál már kifejtésre került, Magyarország jelentősen
lemaradt a földfelszíni műsorszórás digitális átállásában. A 27 európai uniós tagország
közül 20-ban már megkezdődött a digitális földfelszíni műsorszórás, csak 7 tagállamban
nem indult még el. Magyarország ez utóbbi csoportban van. További megfontolandó
tény, hogy a digitális műsorszórás elindulása a törvényi szabályozást követően a
pályázati eljárás és a hálózat kiépítése miatt legalább egy évet igényel. Így még ezen
szabályozás elfogadása esetén is lehetséges, hogy Magyarország egyike lesz digitális
földfelszíni műsorszórást legutolsóként bevezető tagországoknak.
A késedelmes bevezetés nem csak a szolgáltatás üzleti megtérülését csökkenti, hanem
veszélyezteti a digitális átállás minél gyorsabb lebonyolítását is. Emiatt a multiplex
szolgáltató üzleti modelljének kialakításakor igen erős szempontként jelentkezik a
szolgáltató hozzájárulása a digitális földfelszíni platform lefedettsége alakításához,
vagyis ahhoz, hogy a lakosság milyen százalékát, milyen ütemben kívánja elérni a
szolgáltatással. Emellett kiemelten fontos az is, hogy hogyan működik közre a
közszolgálati csatorna költségcsökkentő előrehozott (2012-t megelőző)
lekapcsolásában, a fogyasztói kommunikációban, valamint a kedvezményes és
támogatott set-top-box konstrukciók kialakításában. Ezért tehát olyan modell kialakítása
vált szükségessé, amelyben a nyertes szolgáltató nem csupán a szabályozás, hanem saját
üzleti érdekei miatt is érdekelt a fenti igen súlyos állami feladatok megoldásában.
A javasolt multiplex modellben a nyertes szolgáltató a médiapolitikailag meghatározott
közszolgálati csatornákon kívül - a kábel- és műholdas szolgáltatók mintájára - a maga
által választott csatornákkal töltheti fel a rendelkezésre álló átviteli kapacitást. Így
elvileg maga szerződik mind a műsorszolgáltatókkal, mind pedig a műsorszóróval,
maga határozza meg szolgáltatása kiskereskedelmi jellegét, az ügyfélszolgálati és
előfizetői kapcsolatokat. Ezen jogosultságok és a digitális átállás kapcsán vállalt
kötelezettségek adják a földfelszíni platform üzemeltetés tartalmát. A jogok és
kötelezettségek természetesen csak a pályázati folyamatban véglegesedhetnek, de a
pályázati elemek túlnyomó többségét már a Dtv. és más jogszabályok rögzítik. Így a
40
digitális műsorszóró hálózat üzemeltetéséhez kapcsolódó legfontosabb jogok a 8.§-ban,
a legfontosabb kötelezettségek a 39. és 44.§ kerültek meghatározásra.
3.1.2	A választott multiplex modell és az Alkotmány
Az Alkotmány 61. § (4) bekezdése szerint „a közszolgálati rádió, televízió és
hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a
kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási
monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges” A rendelkezés
értelmében három jogalkotási tárgykörhöz kapcsolódó jogalkotás elfogadásához
szükséges kétharmados többség.
Az egyik a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyelete, valamint
vezetőinek kinevezése. Erre a jelen szabályozás nem tér ki.
A másik a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezése. Ezen műsorszolgáltatások
engedélyezését sem érinti a jelen törvény, hiszen a 8. § szerinti platformüzemeltető nem
hagyhatja jóvá olyan műsorok terjesztését, amelyek az Rttv. szerint nem kerültek
engedélyezésre. Így a Dtv. Nem tesz mást, mint lehetővé teszi a digitális földfelszíni
műsorszórás elindítását, amely közvetve lehetőséget ad az Rttv. alapján már
engedélyezett rádiók és televíziók lakossághoz való eljuttatására. A közelmúltban az
Rttv. elfogadásakor létező állapothoz képest két teljesen új műsorterjesztési platform is
elindult. Az egyik a műholdas műsorszórás, a másik pedig az IP alapú műsorterjesztés.
Egyik platform indulása sem kívánta meg az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatát, csak azért mert közvetve lehetővé teszi, az Rttv. alapján már engedélyezett
műsorok lakossághoz való eljutását. Így a Dtv. nem érinti a kereskedelmi rádiók és
televíziók engedélyezését, mivel ellenkező esetben mind a kábeltelevíziós hálózatok
létesítésének szabályozása, mind a műholdas műsorszórás vagy az IP alapú
műsorterjesztés megkezdésének szabályozása is kétharmados országgyűlési többséget
igényelne.
A harmadik a tájékoztatási monopóliumok megakadályozása. Sajnos az Alkotmányban
megfogalmazott rendelkezés nem egyértelmű, és az Alkotmánybíróság is csak részben
fejtette ki pontos tartalmát. Ennek ellenére elkülöníthető az adott megszerkesztett
műsoron belül érvényesülő véleményszabadság, és sokszínűség, amelyet belső
véleménypluralizmusként hivatkoznak, és az elektronikus sajtó egészében megjelenő
véleményszabadság és sokszínűség. Ezt külső véleménypluralizmusként hivatkozzák.
Az előbbi főként műsorszerkesztési elvekben, szabályokban, az utóbbi az egyes
programcsomagok	kiegyensúlyozottságában,	tartalom	szerinti
diszkriminációmentességében nyilvánul meg. Nyilvánvaló, hogy az elektronikus
hírközlést csak a külső véleménypluralizmus fenntartása érintheti. E tekintetben az Rttv.
számos rendelkezést megfogalmazott a műsorelosztással kapcsolatban. A jelen törvény
ezeket a szabályokat átveszi és a technológia semleges műsorterjesztés szabályozás
jegyében továbbfejleszti. Ezen szabályok túlnyomó többségét azonban az Országgyűlés
egyszerű többséggel fogadta el, ezzel iránymutatást nyújtva, hogy a
véleménymonopóliumok elleni szabályozás mely része tartozik az Alkotmány szerinti
kétharmados, mely pedig az egyszerű többséget igénylő tárgykörbe. Az Rttv. vonatkozó
szakaszainak módosításakor, illetve hatályon kívül helyezésekor a törvénytervezet ezt
az iránymutatást követte.
41
3.2	Frekvenciahasználat
A frekvenciatervezés és -kijelölés szabályait, valamint a rádióengedélyre vonatkozó
előírásokat elsősorban az Eht. és az Rttv. állapítják meg. A Dtv.-ben bevezetendő új
modell elsősorban az Rttv. frekvencia-kiosztási rendszerével kíván szakítani, amely
rendszer az analóg frekvenciák használatát elnyert műsorszolgáltatókat per se
ellenérdekeltté teszi olyan újabb technológiák alkalmazásában, amelyek a frekvencia
hatékonyabb kihasználásával több műsor továbbítását teszik lehetővé. Emellett az
állami frekvenciagazdálkodást, ezáltal az Európai Bizottság által megkívánt rugalmas
spektrumgazdálkodási politikát és a szomszédos országokkal zajló nemzetközi
frekvenciakoordinációt nagymértékben megnehezíti.
A hatóságok eddig gyakorlata alapján kialakult az Rttv. rendelkezéseivel nem teljesen
harmonizáló rendszer. Ezzel ellentétben az Rttv. 52. § (4) bekezdése, 102. § (2)
bekezdése szerint a műsorszolgáltatót csak az ellátható vételkörzet -vagyis a potenciális
reklámpiac - és a műsorszórást lehetővé tevő frekvenciasáv használata illeti meg. Az
egyedi frekvencia használata nem. Ennek megfelelően az egyedi frekvencia szabadon
cserélhető (Rttv. 110. §).
E gyakorlattal szakítva az új szabályozás az egyes műsorszolgáltatások és műsorszórási
technológiák szerint különböző frekvenciahasználati jogosultságokat jelenít meg. Így a
tervezet az FM rádiók és a helyi/körzeti analóg televíziók esetében elismeri az Rttv.-ből
nem levezethető eddigi gyakorlatot és rögzíti, hogy a műsorszolgáltatási szerződés
egyben frekvenciahasználati jogosultságot is jelent, hiszen a vételkörzet egy konkrét
frekvenciához kapcsolódik. Az analóg televízió hálózatok esetében azonban a
vételkörzet több adóhoz kacsolódó, de egyazon frekvenciasávban található
frekvenciából áll össze. A digitális átállás kapcsán a vételkörzetet alkotó frekvenciák
cseréjével nem csupán az adott analóg műsorszóró hálózat vételkörzet növelhető, hanem
megkönnyítheti a nemzetközi frekvencia koordinációt és újabb digitális hálózatok
kialakítását. Ezért a rugalmas frekvenciagazdálkodás célkitűzése és a műsorszolgáltatók
érdekeinek elismerése mellett a tervezet visszatér az Rttv. szövegéhez, értelmező
rendelkezésekkel kifejtve annak tartalmát.
A digitális hálózatok, illetve a digitális műsorszóró adók esetében az egyedi frekvenciák
elveszítik jelentősségüket, hiszen egyrészről egy egyedi frekvenciához több 5-10 vagy
még több csatorna tartozik, másrészről a digitális készülékek automatikusan
végigpásztázzák a teljes műsorszórási frekvenciatartományt és az elérhető digitális
tartalmakat nem a frekvenciák, hanem a csatornák neve, vagy más tulajdonsága szerint
csoportosítják. Mindemellett nemzetgazdasági szempontból kitüntetett jelentősége van
annak, hogy a párhuzamos analóg-digitális sugárzási, ún. „simulcast” időszakban-
amelynek során az analóg és digitális szolgáltatások párhuzamos fenntartása a korábbi
analóg környezethez képest is megnöveli a gazdasági szereplőkre háruló terheket -
minél rövidebb ideig tartson. Ezért a simulcast időszakban a nemzetközi
frekvenciakoordináció alapján valószínűsíthető, hogy több frekvenciacserére lesz
szükség a digitális hálózatok esetében, illetve a digitális átállás végén a genfi
frekvenciaterve való átállás miatt is változhat a digitális hálózatok frekvenciakészlete.
Ezért az új hálózatok esetében a digitális hálózat üzemeltetési jog már nem foglalja
magában az egyedi frekvenciák használatának jogát, csupán az adott műszaki
42
paraméterekkel rendelkező hálózathoz kapcsolódó jogokat. Az egyedi frekvenciák a
hálózaton belül a műszaki paramétereket megtartva szabadon cserélhetők.
A frekvenciagazdálkodás részletes szabályait az Eht.-ban adott felhatalmazás alapján
jelenleg rendeleti szintű jogalkotás fekteti le. A Dtv. elfogadását követően a
Kormánynak módosítania szükséges a frekvenciasávok nemzeti felosztási táblázatát,
illetve a gazdasági és közlekedési miniszternek a frekvenciasávok felhasználási
szabályait a digitális műsorszórás követelményeire figyelemmel. Ennek során tekintetbe
kell venni, hogy a digitális műsorszórásra felosztott frekvenciákon a hagyományos
műsorszolgáltatástól különböző kiegészítő digitális szolgáltatások és elektronikus
hírközlési szolgáltatások is nyújthatók kiegészítő jelleggel.
A tervezet figyelembe veszi, hogy a frekvenciahasználat díja bizonyos szabályozó
szerepet is betölthet. Ezért a Dtv. olyan szabályokat is lefektet, amelyek alapján a
frekvenciák használatáért járó díj a digitális átállást ösztönző tényezőként hat.
3.3	Interoperabilitás
A digitális televíziós szolgáltatások esetében meghatározó jelentősége van a
műsorterjesztő hálózatok, illetve az ezekhez csatlakoztatható berendezések
interoperabilitásának, együttműködési képességének. A piaci verseny legteljesebb
kibontakozása akkor biztosítható, ha a szolgáltatók nyílt szabványokat alkalmaznak. A
szabványosításnak elsősorban az API (Application Program Interface - alkalmazási
program interfész) esetében van jelentősége, amely a felhasználói vevőkészülék és a
digitális interaktív szolgáltatások, illetve más alkalmazások közti csatlakozó felületként
definiálható. A számítástechnikából vett kifejezéssel élve ez az integrált digitális
televízió készülék vagy a set-top-box hardver operációs rendszere, amelyre a többi
szoftver (alkalmazás) ráépülhet. Ezzel összefüggésben, a közösségi jognak megfelelően
a Dtv. a nyílt digitális televíziós szabványok (MHP, MHEG 5, WTVML stb.)
alkalmazását támogatja. A támogatás lehetséges módjai közül a Dtv. az
együttszabályozást (co-regulation) jeleníti meg a törvényben. Emellett a Dtv. egy
alapvető hozzáférési kötelezettséget is megállapít. Ez alapján a nyílt API és az ahhoz
történő hozzáférés fokozatos alkalmazásában a piaci szereplőknek kell megállapodnia,
amelyet a szabályozó közzétesz. Emellett természetesen rendelkezésre állnak más nem
kötelező eszközök is, mint a „verbális intervenció”, „policy paper” kiadása, és a
szolgáltatók részéről az önszabályozás. A későbbi esetleges készüléktámogatásoknak a
kiválasztott szabvány alkalmazásához kell kapcsolódnia.
3.4	Feltételes hozzáférési rendszerek
A feltételes hozzáférési rendszerek (CAS, Conditional Access System, CA-rendszer) a
titkosításon alapuló szolgáltatások kulcselemei, amelyek lényegében az előfizetők
hozzáférése feletti kontroll gyakorlását teszik lehetővé. A gyakorlatban a CAS-
szolgáltató általában az adott digitális platform üzemeltetője. A CA-rendszerekkel
összefüggésben a Dtv. ezért hozzáférési kötelezettséget állapít meg, amely biztosítja
rendszerükhöz a műsor- és más médiaszolgáltatók számára tisztességes, ésszerű és
megkülönböztetéstől mentes feltételek melletti hozzáférést. Emellett a közösségi
jogszabályok számviteli szétválasztás előírását is szükségessé teszik, amely biztosítja az
átlátható és ellenőrizhető működést. A Dtv. a jogszabály által megállapított szabályozás
43
bevezetését javasolja, amely fokozatosan alakul át piacelemzésen nyugvó elektronikus
hírközlési szabályozássá.
3.5	Elektronikus műsorkalauz
Az elektronikus műsorkalauz (használt még a műsorújság és a műsorkalauz kifejezés is,
EPG, Electronic Programme Guide) a digitális televíziózás kiegészítő interaktív
szolgáltatásainak legfontosabbika. Lényege, hogy az internetes keresőprogramokhoz
hasonlóan segíti a felhasználót az általa kiválasztott műsortartalom megtalálásában. Az
EPG-vel összefüggő szabályozói feladatok elsősorban versenyjogi és fogyasztóvédelmi
jellegűek. A Dtv. a fogyasztók elfogulatlan tájékoztatása érdekében legalább egy
független EPG továbbítását látja szükségesnek. Ezen túl a kezelői felületekhez való
hozzáférést az általános versenyjogi szabályok - vagyis műsorszolgáltatók és más
szolgáltatók számára a szolgáltatáshoz nyújtandó tisztességes, megkülönböztetéstől
mentes és ésszerű feltételek melletti hozzáférés - elegendő védelmet nyújtanak. A
hozzáférés esetében a közszolgálati csatornáknak elsőbbséget kell biztosítani. Az EPG
kezelői felületeinek további szükséges tartalmát alacsonyabb szintű jogszabály,
miniszteri rendelet határozná meg.
3.6	A digitális átállás intézményi háttere
A digitális átállás olyan összetett kihívás, amely csak az érintett állami intézmények
tevékenységének hatékony koordinációjával és a piaci szereplőkkel folytatott
folyamatos és érdemi egyeztetés mellett vezethet sikerre. A nemzetközi tapasztalatok
egyértelműen azt mutatják, hogy célszerű az állami szervezetrendszerben egy olyan
centrumot kialakítani, amelynek elsődleges feladata a digitális átállás folyamatának
irányítása.
A pályáztatást az NHH bonyolítja le a Dtv.-ben maghatározott rendben, amelyet az
Országgyűlés eseti bizottsága felügyel. A nyertes pályázóval az NHH nem polgári jogi
szerződést, hanem a Ket. hatálya alá tartózó, közigazgatási jogi garanciákkal
megerősített ún. hatósági szerződést köt.
Az eljárás során mindvégig érvényesül többek között a Keretirányelv által megkívánt
átláthatóság elve, továbbá az egyes fontosabb lépésekhez külön, illetve a teljes eljárásra
biztosított a jogorvoslati jog.
3.7	Új megközelítés alapján új definíciós készlet
A Dtv. a műsorterjesztésre és az ezzel összefüggő más fogalmakra az analóg
műsorterjesztésnek az Eht.-ben és az Rttv.-ben meghatározott fogalomkészletétől eltérő,
a piaci folyamataihoz jobban illeszkedő definíciókat alkalmaz. E körben a definíciós
készlet alapjának a „műsorterjesztés” kategóriája szolgál, amely - az alkalmazott
technológiától függetlenül - magában foglal minden olyan műsortovábbítást, amely a
felhasználók vevőkészülékéhez történik. Ennek megfelelően a műsorszétosztás fogalma
feleslegessé vált, mivel azt magában foglalja a műsorterjesztés, illetve amennyiben a
jelek egy másik állam területén jutnak el az előfizető vevőkészülékéhez csupán egy
elektronikus hírközlési szolgáltatásról beszélhetünk. A technológiasemlegesség elvének
megfelelően a tervezet a műsorterjesztés fogalmát az internetes műsortovábbításra is
kifejezetten kiterjeszti, amennyiben ezt a kábeltelevíziós vagy más digitális
44
műsorterjesztést helyettesítő szolgáltatásaként nyújtják a szolgáltatók. Így a
technológiák leírása helyett a Dtv. a szolgáltatásból indul ki, hiszen a technológiák
egyre rövidebb időközökön belül, egyre jelentősebben változnak. Ezért ha a
technológiát próbálná meg definiálni a Dtv., valószínű, hogy a törvény definíciós
készlete akár két-három év alatt elavulna.
A Dtv. tisztázza a multiplex szolgáltatás fogalmát is, amelyet sajnos a szakmai
„közbeszéd” számos fogalomra felhasznált. Így multiplexként jelölték a több
műsorszolgáltató műsorából álló jelfolyamot, a frekvenciák és műsorszóró adók
összességéből összeálló átviteli hálózatot. Multiplex szolgáltatókét hivatkozták a
technikai szolgáltatót, a műsorszórót és a kiskereskedelmi szolgáltatást meghatározó
átviteli platformüzemeltetőt is. Ezért egyértelműen elkülönítésre került a multiplex,
mint jelfolyam, a multiplex technikai szolgáltató, aki csupán a technikai műveletet
végzi, az átviteli hálózat és a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetője, a
platformüzemeltető, aki egyben műsorterjesztő és műsorszóró is lehet.
45
II. Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény hatálya alapvetően a műsorterjesztőkre vonatkozik. A törvény megszünteti azt a
jogértelmezési hézagot, amely annak kapcsán merült fel, hogy ha a műsorterjesztési átviteli
rendszernek csak egy része van a Magyar Köztársaság területén telepítve, vajon az előfizetők
számára megjelenő kiskereskedelmi szolgáltatás műsorterjesztésnek minősül-e, vagy csak
berendezés bérletének, amivel egyébként egy szolgáltatás is elérhető. A törvény egyértelműen
fogalmaz. Azon szolgáltatások is a törvény hatálya alá tartoznak, amelyek esetében a
műsorterjesztés technikai eleminek csak egy része (pl. csak a set-top-box) található a Magyar
Köztársaság területén, de egyéb szempontból megfelel a műsorterjesztés fogalmának.
Emellett mivel a műsorterjesztés egy összetett szolgáltatás, sok egyéb piaci szereplő
tevékenysége is átnyúlik a műsorterjesztés világába. Így a műsorterjesztés kialakításában
részt vesznek a műsorszolgáltatók, a készülékgyártók, a készülékeket működtető szoftverek
és az iparjogvédelmi jogok tulajdonosai is. Ezért a törvény hatálya ezen szolgáltatókra is ki
kell, hogy terjedjen, de természetesen csak a műsorterjesztéssel összefüggő tevékenységük
erejéig. A törvény elsősorban jogokat állapít meg a felhasználók, a fogyasztók és az
előfizetők számára, ezért hatálya ezen személyekre is kiterjed. Egyebekben a törvény hatálya
az Eht.-hoz, mint háttérjogszabályhoz kötött.
A 2. §-hoz
A törvény céljai és alapelvei között kiemelésre került a nemzeti kultúra műsorterjesztésen
keresztüli megőrzése, védelme és támogatása, az információs társadalom elektronikus
hírközlési infrastruktúrájának fejlesztése és az új technológiák elterjedésének elősegítése,
továbbá a technológiasemlegesség, a hatékony frekvenciagazdálkodás. A digitális átállás
előnyeinek biztosítása a fogyasztók és a vállalkozások számára, továbbá a fogyatékkal élők és
az alacsony jövedelmű felhasználók igényeinek figyelembe vétele a digitális átállás során
ugyancsak kiemelésre került.
A 3. §-hoz
Az általános együttműködési kötelezettség alapelvi leszögezése kiemelt jelentőségű. A
törvény hatálya alá tartozók ugyanis abban az esetben is kötelesek együttműködni,
amennyiben nem állnak egymással szerződéses kapcsolatban. Így például szerződéses ajánlat
esetében, az alkalmazott technológiák egyeztetése során, vagy a digitális átállás során. Egy
működő piac elengedhetetlen feltétele a szolgáltatók és az egyéb szereplők legszélesebb
értelemben vett együttműködése. A törvény külön kiemeli emellett az interoperabilitás
biztosításának kötelezettségét, vagyis azt, hogy olyan eszközöket (szoftver és hardvert)
alkalmazzanak, amelyek egymással legalább alapszinten kompatibilisek.
A 4. §-hoz
Az általános indokolásban kifejtettek szerint a törvény a digitális műsorterjesztés
szabályozását az elektronikus hírközlés keretein belül kívánja elhelyezni, ezért az Eht.-t
rendeli háttérjogszabályként alkalmazni. Ezen túlmenően a törvény tisztázza a Ket.-hez és az
Rttv.-hez való viszonyát. Így az Eht.-ban található minden olyan fogalom definíciója, amely
külön nem került meghatározásra. Emellett a törvény rögzíti, hogy a törvény és a törvény
felhatalmazása alapján született végrehajtási jogszabályok elektronikus hírközlési szabályok,
46
így megsértésük esetén nemcsak a bírósági út, hanem a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH)
jogvitás eljárása is rendelkezésre áll a jogvita eldöntésére.
Az 5. §-hoz
A törvény teljesen új szemlélet alapján új fogalmakat határoz meg, amelyek rugalmasabban
kezelik a gyors technológiai változásokat. Minden olyan fogalom, amely külön nem került
meghatározásra, az Eht.-ban található.
A 6. §-hoz
A tervezet - az európai hírközlési szabályozással összhangban - a műsorterjesztési
szolgáltatás végzéséhez az NHH részére történő bejelentést követel meg. Fontos kiemelni,
hogy a bejelentés során az Eht. eljárási és anyagi szabályainak kell megfelelni, vagyis a
tervezet nem hoz létre egy új típusú bejelentési kötelezettséget, az itt meghatározott
rendelkezések az Eht. 76. §-ában -meghatározott eljárásban érvényesülnek. A § tartalmazza a
műsorterjesztési szolgáltatás, mint elektronikus hírközlési tevékenység megkezdésének
feltételeit rögzítő szabályozását emellett a műsorszolgáltatók szerzői jogainak védelmére
tekintettel megkívánja, hogy a továbbított tartalomra vonatkozóan megfelelő jogosultságokkal
rendelkezzenek a digitális műsorterjesztők. A digitális műsorterjesztés jogszerűségét az NHH
piacfelügyeleti eljárás során ellenőrzi, ennek keretében az Eht.-ban megállapított általános és
különös szankciókat alkalmazhatja.
A 7. §-hoz
A szabályozás általános tárgya a „műsorterjesztés”, amely - az alkalmazott technológiától
függetlenül - magában foglal minden olyan műsortovábbítást, amely a felhasználók
vevőkészülékéhez történik (kábeles, műholdas, IP alapú, mobil, földfelszíni műsorszórás).
Ennek megfelelően az Rttv. régi műsorszétosztás fogalma feleslegessé vált, mivel azt
magában foglalja a műsorterjesztés. Ha régi műsorszétosztás szolgáltatás a Magyar
Köztársaság területén történik, illetve amennyiben a jelek egy másik állam területén jutnak el
az előfizető vevőkészülékéhez csupán egy elektronikus hírközlési szolgáltatásról
beszélhetünk. Ez utóbbi tipikusan abban nyilvánulhat meg, hogy a műholdas jelfeladás (up-
link) a Magyar Köztársaság területén történik, azonban a műholdas műsorszórás maga egy
másik állam területén valósul meg. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban
szükséges, hogy e szolgáltatásokról az NHH nyilvántartást vezessen.
A 8. §-hoz
A digitális műsorszóró hálózat üzemeltetése - amely egyaránt vonatkozik a rádiós és a
televíziós műsorszolgáltatásra - jogok és kötelezettségek összességét magában foglaló
jogosultság. A digitális műsorterjesztő hálózatok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy
egyszerre nem egy, hanem több műsorszolgáltató műsorát is képes eljuttatni az előfizetőkhöz
vagy felhasználókhoz. A sokcsatornás műsorterjesztésben így az a szolgáltató, aki kialakítja
az előfizetők által igénybe vehető szolgáltatás csomagokat, kiépíti a hálózatot, szerződést köt
a műsorszolgáltatókkal nem csupán egyszerű jelátvitelt végez. Ezen szolgáltatások
összességében adják platform üzemeltetését. A két vezető és a tények alapján sikeres
műsorterjesztési mód, a kábeles és műholdas műsorterjesztés esetében műsorterjesztő egyben
a platform üzemeltetője. Az analóg földfelszíni műsorszórás esetében nem beszélhettünk a
47
platform, vagyis a műsorszóró hálózat üzemeltetéséről. A digitális műsorszóró hálózatok
azonban már lehetővé teszik, hogy a kábeles és műholdas műsorterjesztés mintájára hálózat
üzemeltetője hasonló döntési szabadsággal rendelkezzen. Így ő jogosult hálózat kiépítésére, a
hálózathoz tartozó frekvenciák használatára, valamint műsorterjesztési és más elektronikus
hírközlési szolgáltatások végzésére, illetve kiegészítő digitális szolgáltatások nyújtására. E
lehetőségeket azonban - csakúgy mint a két piacvezető platform esetében - részben vagy
egészben értékesítheti is, illetve a műsorszórást alvállalkozóval is végeztetheti. Pl. a
műholdas műsorszórás esetében a műsorszórást nem a kiskereskedelmi szolgáltatást nyújtó
végzi, hanem az adott műhold tulajdonosa/üzemeltetője. A kábelhálózatok esetében szintén
előfordulhat, hogy a hálózaton nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatást, mint pl. az
internet, vagy az IP alapú telefon más szolgáltató végzi. Így szükséges, hogy a digitális
műsorszóró hálózat üzemeltetője más műsorterjesztők műsorszolgáltatók számára is
nyújthasson nagykereskedelmi szolgáltatásokat, így a televíziós hálózatok esetében lehetővé
teheti pl. a mobil rádiótelefonra optimalizált műsorszórást, vagy a rádiós hálózatok esetében a
multimédiás szolgáltatásokat, adatszórást (datacast), stb.
Mivel azonban a digitális földfelszíni műsorszórás az állam tulajdonába tartozó korlátos
erőforrást, frekvenciát használ, ezen platform üzemeltetőjét a két piacvezető platformhoz
képest többletkötelezettségek terhelik, elsősorban a közszolgálati tájékoztatás terén. A
kötelezettségeket e törvény, az Rttv. és jelentős részben a pályázati kiírás tartalmazza. A
pályázati kiírásba kell foglalni azokat az egyéb célokat és feltételeket, amelyet az állam a
digitális földfelszíni hálózat üzemeltetőjével szemben kíván érvényesíteni (lásd 39., és 44. §-
ok).
Ezen túlmenően a digitális műsorterjesztő hálózat üzemeltetése nem kíván a más
műsorterjesztési módoktól eltérő szabályozást. A technológia-semleges szabályozás alapján
tehát a közszolgálati és egyéb a pályázatban meghatározott műsorok továbbításán túl a
digitális műsorterjesztő hálózaton az Rttv. alapján már engedélyezett és nyilvántartásba vett
műsorok nyilvántartásba vétel alapján terjeszthetők, hasonlóan a kábeles, műholdas és IP
műsorterjesztési platformokhoz. Így amennyiben a pályázati kiírás ettől eltérő
többletkötelezettséget nem kíván meg (pl. a preferált csatornák típusával kapcsolatban) a
digitális műsorterjesztő hálózat üzemeltetője a kábeles és a műholdas műsorterjesztőkhöz
hasonlóan állítják össze programkínálatukat.
Az európai példákkal összhangban a tervezet lehetővé teszi, hogy az átviteli kapacitások egy
részét kiegészítő digitális szolgáltatások (pl. EPG) vagy más elektronikus hírközlési
szolgáltatások (helymeghatározás stb.) számára felhasználja digitális műsorterjesztő hálózat
üzemeltetője. A tervezet a maximális felhasználható mértéket adja meg azonban végrehajtási
jogszabály az egyes technológiák függvényében ezt a mértéket megváltoztathatja.
A 9-10. §-okhoz
A kiegészítő digitális szolgáltatások alapvetően információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások, így elsősorban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi
CVIII. törvény hatálya alá tartoznak.
A tervezet azonban figyelembe veszi, hogy amennyiben ezek a szolgáltatások a televízió,
vagy rádiójelekkel együtt, műsorterjesztés folyamatában jutnak el a felhasználóhoz, vagy
előfizetőhöz a szolgáltatás jellege egy igen fontos tekintetben megváltozik. Az információs
48
társadalomi szolgáltatásokat ugyanis az előfizető saját választása és kérése (on demand)
alapján kapja a felhasználó, míg a műsorterjesztésben előre megszerkesztett tartalmat
juttatnak el a felhasználóhoz. E különbség miatt a műsorterjesztéssel az előfizetőhöz
eljuttatott szolgáltatás „pull media” jellege megváltozik és „push media” jellege lesz. Ezen
különbség és a műsorterjesztés nagyobb társadalombefolyásoló hatása miatt indokolt lehet,
hogy a jogszabály előírja ezen szolgáltatások esetében a bejelentési és nyilvántartásba vételi
kötelezettséget.
A bejelentéssel a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók hozzáférési jogosultságot nyernek
az API, CAS, EPG tekintetében.
A műsorterjesztéshez kapcsolódó kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtókat értelemszerűen
terhelik a műsorszolgáltatók alapvető kötelezettségei. A kötelezettségek teljesítése
tekintetében az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT)
szakhatóságként vesz részt a piacfelügyeleti eljárásban.
11-12.§-okhoz
A média és az elektronikus hírközlésben tapasztalható konvergencia folyamatok
elengedhetetlenné teszik a digitális műsorterjesztés vonatkozásában a hatóságok
együttműködését. Ugyanakkor a modern szabályozás egyik alaptétele, hogy a szabályozás
hatálya alá tartozó személyt ne terheljék felesleges kötelezettségek abból adódóan, hogy több
törvény is kötelezettséget állapít meg számára. Ezért úgynevezett egykapus rendszert kell
bevezetni, ahol a kötelezettnek csak egyszer, egy helyen kell a bejelentését megtennie. Az
egykapus rendszer kétféleképpen oldható meg: vagy a szabályozó hatóságok kerülnek
összevonásra, mint az angolszász országokban, illetve a tőkepiacok esetében, vagy a
szabályozó hatóságok adják át egymásnak az adatokat. A törvény ez utóbbi megoldást
választotta.
A 13. §-hoz
A javasolt rendelkezések a kormányzati frekvenciagazdálkodással és a digitális átállással
összefüggésben követett szabályozói célkitűzések közti összhang megteremtését szolgálják. A
digitális átállás folyamata során a frekvenciagazdálkodási intézkedéseknek - a szerzett jogok
védelme mellett - összhangban kell állnia nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és az
Európai Unióban jelenleg kidolgozás alatt álló rugalmas frekvenciagazdálkodási
alapelvekkel. Ennek megfelelően általános szabályként felhatalmazza az NHH-t az átállás
folyamán szükségessé váló frekvenciacserék lebonyolítására. A részletszabályokat az alábbi
§-ok tartalmazzák.
A 14. §-hoz
A tervezet egyrészről új frekvenciagazdálkodási szabályokat vezet be a műsorszórás terén,
másrészről megszünteti azt az eddigiekben fennálló jogi szabályozás rendszertani
ellentmondásait, miszerint az Rttv. számos egyértelműen az elektronikus hírközlés területébe
tartozó kérdést szabályozott, de nem az elektronikus hírközlés alapján és még az analóg
műsorszórási környezetben. A digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózatok ugyanis
több szempontból különböznek az analóg hálózatoktól. Egyfelől egy frekvencia több műsor
továbbítását teszi lehetővé, így az nem kapcsolódhat egyetlen műsorhoz. Emellett a digitális
átállás folyamatos hazai és nemzetközi frekvenciakoordinációt kíván meg. Végül a digitális
49
technológiák mellett az egyedi frekvenciának csökken a jelentősége, hiszen a digitális
készülékek automatikusan végigpásztázzák az adott frekvenciatartományt, és a műsorokat
nem az átviteli frekvencia szerint, hanem a beállított felhasználó preferenciák (név, tartalom,
stb.) alapján listázzák. Az eddigi analóg műsorszórási célú, sok évre kijelölt frekvenciák
helyett, a rugalmas frekvenciagazdálkodást az szolgálja, ha egy változó összetételű, de azonos
műszaki paraméterekkel, jellemzőkkel rendelkező frekvenciakészletet kap meg a digitális
műsorszóró hálózat, illetve a műsorszóró adó üzemeltetője.
A tervezet szakít azzal a téves jogértelmezéssel is, miszerint a földfelszíni műsorszórás útján
megvalósuló televíziós műsorszolgáltató meghatározott frekvenciák használati kapott volna
közvetett jogosultságot. Az Rttv. a műsorszórás megvalósulását csupán három paraméterhez
köti: a műsorszórási frekvenciasáv, a vételkörzet és más műszaki jellemzők (Rttv. 102. § (2)
bekezdése). Az egyedi frekvenciák közvetlen használati jogát tehát az Rttv. nem tette
lehetővé. Azt a frekvenciagazdálkodásra irányadó mindenkori törvény határozta meg, jelenleg
pedig az Eht. A szabályozás tehát átveszi és pontosítja az Rttv. eddigi rendelkezéseit az
analóg országos televíziós műsorszórással kapcsolatban.
Az új szabályozás az Rttv. rendelkezéseivel szakítva ugyanakkor elismeri annak jelentőségét,
hogy az analóg rádiós műsorszolgáltatás körében, elsősorban az FM rádiók esetében, hogy a
műsorszolgáltató saját arculatához, piaci megjelenéséhez felhasználja azt az egyedi
frekvenciát, amelyen sugároz.
Mindhárom fenti jogosultság esetében azonban lehetőség van egyedi frekvenciára vonatkozó
frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárás elindítására. A jogosultságok között abban
van különbség, hogy az egyedi frekvenciák cseréje esetén, amikor a rádióengedély
visszavonása válik szükségessé mert e törvény vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján
a digitális műsorszóró hálózatok bővítése átalakítása szükséges, milyen jogokkal rendelkezik
a jogosult, illetve milyen eljárási lépéseket kell követni.
A 15-17. §-okhoz
A tervezet az eddig az Rttv.-ben található frekvenciagazdálkodási kérdéseket, mint
frekvenciakijelölés, illetve a rádióengedély kiadása, a digitális műsorszórás sajátosságaihoz és
a digitális átálláshoz jobban igazodó fenti frekvenciahasználati jogosultságokra tekintettel
rendezi. Megerősíti, hogy a műsorszórást maga a műsorszolgáltató is végezheti. E körben
végzett műsorterjesztési szolgáltatást az általános szabályok szerint be kell jelenteni.
A frekvenciakijelölési határozatban, illetve rádióengedélyben az új szabályozás annyiban
egészíti ki az Rttv. eddigi szabályait, amennyiben a NHH számára előírja határozatában, hogy
kifejezetten utaljon arra, hogy a kijelölt frekvencia a hálózatba illeszkedő, a frekvenciasávba
tartozó és a pályázatban megjelölt műszaki tulajdonságokat - így különösen a vételkörzetet -
biztosító másik frekvenciára cserélhető.
Az üzemeltetési feltételek között a tervezet egyszerűsítésekkel és pontosításokkal együtt
átveszi az Rttv.-ben található rendelkezéseket.
A 18-19. §-okhoz
A digitális műsorterjesztéshez jobban illeszkedő új frekvenciagazdálkodási szabályok a
szükségessé teszik az Rttv. frekvenciacserére vonatkozó, meglehetősen ellentmondásos
50
rendelkezéseinek felülvizsgálatát. Az egyedi frekvenciák használatára jogosultságot nyerő
szolgáltatók esetében a frekvenciacsere kapcsán magát a jogosultságot alapító
műsorszolgáltatási szerződést kell módosítani. Ez a módosítás azonban nem tehető feltételül a
frekvenciacserével össze nem függő kérdésektől, illetve a szerződésmódosításra megfelelő
határidőt kell hagyni.
Mivel a digitális műsorszóró hálózatok műsorszóró adók üzemeltetői, illetve televízió-
műsorszóró hálózat üzemeltetői egyedi frekvenciák használati jogát nem szerzik meg, így e
jogosultságukat alapító szerződéseket egy frekvenciacsere kapcsán nem szükséges
módosítani. Szükséges azonban, hogy a Hatóság eljárása biztosítsa a megfelelő garanciákat
arra, hogy ezen jogosultságokhoz kacsolódó vételkörzet ne csökkenjen, illetve a műsorok
vételi módja ne legyen hátrányosabb. Így elsősorban az azonos műsorterjesztési és vételi
módú frekvencia cseréket kell megfontolni, hiszen ez jár a műsorszolgáltatók és a
felhasználók, vagy előfizetők számára a lehető legkevesebb kellemetlenséggel. A
műsorszolgáltatók részéről elsősorban a felhasználók, vagy előfizetők tájékoztatása jelenthet
többletköltségeket, míg a fogyasztói oldalon analóg műsorterjesztés esetében a készülékek
újrahangolása. Habár a mai készlékek nagytöbbsége rendelkezik egy gombnyomásra induló
automatikus hangolási funkcióval, a műszaki berendezések iránt kevésbé fogékony rétegek
számára ez mégis nehézséget okozhat. A jogszabály emellett az analóg vételi mód digitálisra
cserélését további feltételekhez és a jogosult beleegyezéséhez köti, mivel itt számos egyéb
piaci szempontot is mérlegelni kell.
A 20. §-hoz
A tervezet külön jogszabályban meghatározandó preferenciákat állít fel a digitális műsorszóró
célú frekvenciák frekvenciadíjával kapcsolatban.
A 21. §-hoz
A tervezet elismeri azt, hogy a műsorterjesztési szolgáltatásokhoz kapcsolódhatnak bizonyos
alapvető tartalmi szempontok. Az Európai Unió szabályozási rendszerében a tartalmi
követelményeket az az ország köteles biztosítani, amelynek a joghatósága alá tartozik. Így
ezen műsorok terjesztéséért a műsorterjesztő nem felelős, azonban köteles segíteni a
Hatóságok döntéseinek érvényesülését. A műsorterjesztők emellett olyan műsorokat is
terjeszthetnek, amelyek nem tartoznak egyik EGT tagállam joghatósága alá. Ezek kapcsán
azonban a műsorterjesztő köteles biztosítani, hogy a műsor megfeleljen a legalapvetőbb
alkotmányos követelményeknek.
A 22. §-hoz
A törvény rögzíti, hogy a műsorterjesztők, mivel nem gyakorolhatnak szerkesztői
tevékenységet, és biztosítani kötelesek a vélemények sokszínűségét a műsorterjesztésben is,
nem tehetnek különbséget a műsorok között azok tartalma alapján. Így a műsorterjesztők nem
korlátozhatják valamely műsor terjesztését azért, mert számukra nem tetsző politikai nézetek
megjelenését is lehetővé teszik. Mérlegelési jogkörük a gazdaságosság és a műszaki kérdések
körérére kell, hogy korlátozódjon. Természetesen a mérlegelés, hogy egy adott tartalmat az
előfizetők mennyire tartanak olyannak, amelyre előfizetnének, vagy szívesen látnának a
szolgáltató kínálatában a gazdaságosság körébe tartozik. A szabályozó emellett elismerte
annak fontosságát, hogy műsorterjesztők elősegítsék a nemzeti kultúra műsorterjesztésen
keresztüli megőrzését, védelmét, és támogatását. E szabályozás részletei a szűk értelemben
51
vett média szabályozás körébe tartozik, amelyet a Nemzeti Audiovizuális és Média Stratégia
hivatott kimunkálni és ez alapján a jogalkotó ennek feltételrendszerét azt külön törvénybe
foglalja.
A 23.§-hoz
A törvény szintén rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából alapvető
intézmények, mint a közszolgálati és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató vállalkozások,
társadalmi szervezetek a műsorterjesztési célú frekvenciák használati jogosultságára
vonatkozó pályázatokon előnyt élveznek. Mivel azonban ezen állami preferencia kidolgozása
a média szabályozás területére esik a feltételrendszer rögzítését külön törvényre utalja.
Jelenleg az Rttv. tartalmaz ilyen rendelkezéseket, így az Rttv. hatálya alatt ezek megfelelően
alkalmazandók.
A 24. §-hoz
A továbbítási kötelezettség a véleménynyilvánítás szabadsága és vélemények
sokszínűségének érvényesülése szempontjából bír jelentősséggel.
E § tartalmazza a kötelezetti kört, amely a helyi, regionális tartalmak vonatkozásában követi
az Rttv. jelenlegi rendelkezéseit, kiegészítve az Egyetemes Szolgáltatási Irányelv 31.
cikkében megkívánt meghatározó műsorterjesztési mód követelménnyel, amelyet
amennyiben szolgáltatása révén egyszerre több műsorhoz biztosít hozzáférést.
A kötelezettek második köre, az ún. médiapolitikai szempontból meghatározó jelentőségű
műsorterjesztő. A kötelezetti kör feltételei úgy kerültek előírásra, hogy azok nyilvánosan
elérhető, illetve könnyen beszerezhető adatok alapján egyértelműen megállapíthatók
legyenek. Mivel a kötelezettség törvényben került előírásra, ezért a jogkövetésnek is
önkéntesnek kell lennie, amelyet az NHH ellenőrizhet. Az ellenőrzés során azonban a
bizonyítási teher megfordul, hiszen a szolgáltató rendelkezik naprakész adatokkal saját
működéséről. Ezzel csupán a legnagyobb szolgáltatók kerülnének a 26. §-ban foglalt
szabályozás hatálya alá, mivel ezen elsősorban adminisztratív kötelezettségek vélhetően
aránytalan terhet rónának az általában mikro- kis- és középvállalkozási szinten működő
műsorterjesztőkre. Így tehát a (2) bekezdésben meghatározott objektív mérőszámok
biztosítják a szabályozás arányosságát, amelyet az irányelv 31. cikke ugyancsak megkövetel.
Fontos kiemelni, hogy a tervezet a digitális és analóg műsorterjesztők egyező szabályozására
törekszik a technológia semlegességet szem előtt tartva. A tervezet egyben az analóg
műsorterjesztők digitalizációját is ösztönzi, hiszen a digitalizált hálózatok megnövekedett
kapacitásaikhoz képest a kötelezettségek aránya csökken.
A 25. §-hoz
A tervezet a kötelezően továbbítandó közszolgálati csatornákra vonatkozó kötelezettséget
(Rttv. 117. § (1)-(2) bekezdése) a tervezet változatlanul átveszi, mivel az állam közszolgálati
tájékoztatásával kapcsolatos feltételrendszert egészében és médiapolitikai összefüggéseivel
kell vizsgálni, amelyre a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia ad lehetőséget. Ezt követően
történhet meg a terület újraszabályozása. Emellett az Rttv. 132. §-ára utalással egyrészről
egyértelművé teszi az alapszolgáltatásba tartozó televíziók körét, és tisztázza a közszolgálati
rádiók továbbítási kötelezettséget is.
52
A szabályozás az Rttv.-ben eddig alkalmazott és a piac által követett kötelezettségeket
lényegi változtatás nélkül átveszi. A szabályozás újdonsága abban ál, hogy körzeti tartalmak
tekintetében a definíciós rendszer átalakulásával kötelezetté válik a földfelszíni digitális
műsorszóró hálózat üzemeltetője (multiplex szolgáltató) is, hiszen átviteli hálózata alkalmas
körzeti műsorszolgáltatásra. Így a körzeti televíziók is lehetőséget kapnak, hogy külön-külön,
vagy egy műsorfolyamba szerkesztve eljussanak az adott terület nézőihez. A (8) bekezdés
pontosítja az Rttv. eddigi feltételeit.
A 26. §-hoz
A szabályozás az Rttv.-hez képest új kötelezettséget tartalmaz. Több vizsgálat által
megerősített tény, hogy a legnagyobb műsorterjesztők a vélemények eljuttatása
szempontjából kulcspozícióban vannak a műsorszolgáltatókkal szemben. A szabályozás
kizárólag a legnagyobb szolgáltatók esetében megköveteli, hogy hozzák nyilvánosságra a
saját maguk által meghatározott indokolt és ésszerű elveket, amelyek mentén a
műsorszolgáltatókkal szerződéseiket megkötik. A feltételek hatálybalépése vagy alkalmazása
nem függ hatósági jóváhagyástól, így a piaci szabadságba a szabályozás nem avatkozik be,
ugyanakkor a feltételeknek átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lenniük, hogy egy jogvita
esetén az NHH megfelelő döntést tudjon hozni. Mivel a feltételeket a műsorterjesztő
határozta meg, azok általános elveknek való megfelelőségét neki kell bizonyítania. A
szabályozás támpontot ad egy szerződéses ajánlat gazdasági és műszaki indokoltsága
vonatkozásában is, azonban részletszabályokat nem ír elő, mivel az minden esetben más és
más lehet.
A 27. §-hoz
A továbbítási kötelezettség lényegi eleme, hogy kapcsolódjon hozzá egy kipróbált és működő
vitarendendezési rendszer. Ezt legmegfelelőbben az Eht.-ban foglalt jogvitás eljárás szolgálja.
Ebben az eljárásban a tartalomszabályozáshoz kapcsolódó kérdésekben az ORTT
szakhatóságként segíti az eljárást.
A 28. §-hoz
A szabályozás rendszeres felülvizsgálata szükségességét az Egyetemes Szolgáltatási Irányelv
31.	cikke írja elő, annak érdekében, hogy kötelezettségek elérik e a kívánt célt és arányosak-e.
Ezért a tervezet legalább kétéves felülvizsgálati kötelezettséget ír elő, amely megfelelően
hosszú ahhoz, hogy a tapasztalatok rendelkezésre álljanak, ugyanakkor megfelelően rövid
ahhoz, hogy a szabályozás módosításra kerülhessen a piaci folyamatok megmerevedése előtt.
A 29. §-hoz
Az Egyetemes Szolgáltatási Irányelv szerint a továbbítási kötelezettségeket rendszeresen felül
kell vizsgálni. A felülvizsgálatot és ellenőrzést hatékony piacfelügyeleti és adatszolgáltatási
eljárásnak kell segítenie.
A 30. §-hoz
A feltételes hozzáférési rendszerek (CAS) a titkosításon alapuló szolgáltatások kulcselemei,
amelyek lényegében az előfizetők hozzáférése feletti kontroll gyakorlását teszik lehetővé. A
53
gyakorlatban a CAS-szolgáltató általában az adott digitális platform üzemeltetője. A CAS-sal
összefüggésben a Dtv. a Hozzáférési Irányelv rendelkezéseinek megfelelően hozzáférési
kötelezettséget állapít meg, amely biztosítja rendszerükhöz a műsor- és más
médiaszolgáltatók számára tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek
melletti hozzáférést. Emellett a közösségi jogszabályok a számviteli szétválasztás előírását is
szükségessé teszik, amely biztosítja az átlátható és ellenőrizhető működést. A Dtv. a
jogszabály által megállapított szabályozás bevezetését javasolja, amely fokozatosan alakul át
piacelemzésen nyugvó elektronikus hírközlési szabályozássá. Az elektronikus
műsorkalauzzal, valamint hasonló tájékoztató (listázó) vagy irányító (navigáló) eszközök
kezelői felületeinek megjelenésével, összeállításával kapcsolatban további kötelezettségek
írhatók elő a CAS üzemeltetői számára, amely akár ezekkel a kötelezettségekkel, akár ezektől
függetlenül is alkalmazhatók.
A 31-32. §-okhoz
A digitális televíziós szolgáltatások esetében meghatározó jelentősége van a műsorterjesztő
hálózatok, illetve az ezekhez csatlakoztatható berendezések interoperabilitásának,
együttműködési képességének. A piaci verseny legteljesebb kibontakozása akkor biztosítható,
ha a szolgáltatók nyílt szabványokat alkalmaznak. A szabványosításnak elsősorban az
alkalmazási program interfész, az API esetében van jelentősége, amely a felhasználói
vevőkészülék és a digitális interaktív szolgáltatások, illetve más alkalmazások közti
csatlakozó felületként definiálható, mint a személyi számítógépek esetében az operációs
rendszerek (Windows, Linux stb.). Ezzel összefüggésben, a közösségi jognak megfelelően a
Dtv. a nyílt digitális televíziós szabványok (MHP, MHEG 5, WTVML stb.) alkalmazását
támogatja. A támogatás lehetséges módjai közül a Dtv. az együttszabályozást (co-regulation)
jeleníti meg a törvényben. Ez alapján a nyílt API alkalmazásában a piaci szereplőknek kell
megállapodnia, amelyet a szabályozó közzétesz. A versenyproblémák megelőzése érdekében
a törvény előírja, hogy az API, mint szoftver csatlakozó felületével kapcsolatos információ
felett rendelkezni jogosult köteles tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes
feltételek mellett, megfelelő díjazás ellenében a műsorszolgáltatók és digitális
műsorterjesztők rendelkezésére bocsátani minden olyan információt az API csatlakozó
felülete vonatkozásában, amelyre a digitális interaktív televíziós szolgáltatások nyújtásához
az API által támogatott valamennyi szolgáltatásuk teljes működőképességéhez szükségük
van. E kötelezettség egy viszonylag enyhe beavatkozás az API-val kapcsolatos információk
felett rendelkezni jogosult érdekeibe a hatékony verseny fenntartása érdekében. A közérdek
és e személyek érdekei közötti egyensúlyt - megegyezés hiányában - az NHH-nak, vagy a
bíróságnak kell meghatároznia.
A szabályozás európai közösségi jogi jogalapja a Keretirányelv 18. Cikke.
A 33-34. §-okhoz
Az elektronikus műsorkalauz olyan kiemelkedő jelentőségű kiegészítő digitális szolgáltatás,
amelynek rendeltetése, hogy a felhasználót képessé tegye a digitális televíziós
tartalomkínálatban való eligazodásra. E tekintetben a fogyasztók információhoz való jogával
összefüggésben az EPG-szolgáltatás tisztességes, ésszerű feltételek melletti, hátrányos
megkülönböztetéstől mentes működtetése garanciális jelentőségű.
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/19/EK Irányelve az elektronikus
hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok
54
összekapcsolásáról 6. cikk (4) bekezdése szerint a tagállamok jogosultak az elektronikus
műsortájékoztatók és hasonló listázási és navigációs lehetőségek megjelenítési szempontjai
tekintetében kötelezettségeket írjanak elő. A tervezet ezért követlen és közvetett eszközökkel
a szükséges mértékben szabályozza az EPG szolgáltatásba bekerülést és a megjelenítés
feltételeit.
A tervezet erre tekintettel megteremti annak szabályozási feltételeit, hogy - az ezt lehetővé
tévő piaci körülmények mellett - a fogyasztók számára elérhetővé váljon legalább egy, a
tartalomszolgáltatóktól független EPG-szolgáltatás.
A tervezet ezzel egyidejűleg - társadalmi jelentőségükre tekintettel - a közszolgálati
műsorszolgáltatók megjelenése számára is kedvező feltételeket biztosít.
A műsorszolgáltatók kizárása az EPG-szolgáltatás nyújtásának lehetőségéből ellentétes lenne
a vállalkozás szabadsága és a véleményszabadság alapvető jogával. Erre figyelemmel a
tervezet külön rendelkezéssel teszi lehetővé e piaci szereplők számára, hogy műsorukról a
nézőknek ilyen módon nyújtsanak tájékoztatást. Ehhez kapcsolódó garanciális szabályként
azonban a tervezet azt is előírja, hogy a műsorszolgáltatóktól nem függetlenül nyújtott EPG-
szolgáltatás kezelő felületein a néző számára világosan és jól érzékelhető módon utalni kell
arra, hogy az adott EPG nem független, és hogy mely műsorszolgáltató érdekeltségi köréhez
tartozik.
Az EPG kezelő felületeinek megjelenítése és összeállítása jelentős részben a gyorsan változó
technikai lehetőségek függvénye. Az erre vonatkozó részletes szabályozás éppen ezért nem
adható meg pusztán a tervezet keretei közt.
A 35. §-hoz
Az elektronikus hírközlés és az Eht. egyik alapgondolata, hogy a gyorsan változó piaci
folyamatokat nem lehet előre jogszabályokban szabályozni. A rugalmas szabályozás alapja a
piacelemzésen alapuló kötelezettségkiszabás. A 30. és 33-34. §-okban meghatározott
kötelezettségeket a törvény azért állapítja meg, hogy a kialakuló digitális műsorterjesztési
piacon a szűk keresztmetszetek negatív hatásait csökkentse. A piaci erőtől független, törvény
által előírt kötelezettségek egy bizonyos átmeneti idő elteltével felülvizsgálatra szorulnak. Az
átmeneti időt követően az NHH olyan helyzetben lesz, hogy piacelemzésével meg tudja
határozni a szűk keresztmetszeteket és az ezeket ellenőrző jelentős piaci erővel rendelkező
szolgáltatókat. A felülvizsgálatot az NHH a Dtv. végrehajtására kiadandó
kormányrendeletben meghatározott időpontban az Eht. 52-57. §-a szerinti eljárásban vizsgálja
felül. A felülvizsgálathoz elegendő információ kell, hogy rendelkezésre álljon. A Hozzáférési
Irányelv a CAS-hoz való hozzáférés felülvizsgálatával összefüggésben külön feltételeket is
megállapít, amelyeket a törvény átvesz. Emellett, mivel a piaci folyamatok alapján ezen
kötelezettségek az EPG-vel és API-val is összefüggnek, ezek felülvizsgálatára is ugyanezek a
feltételek vizsgálatát rendeli. Ezért a törvény a jelentős piaci erővel nem rendelkező
szolgáltatók tekintetében is csak annyiban engedi megszüntetni a törvényi kötelezettségeket,
amennyiben ezek nem okoznak piaci zavart.
A 36. §-hoz
A széles képformátumú digitális műsorterjesztési szolgáltatások esetében az Egyetemes
Szolgáltatási Irányelv rendelkezéseinek megfelelően szükséges előírni, hogy képesek
55
legyenek továbbítani digitális műsorok alapvető szabványának számító széles
képformátumot. E § előrevetíti, hogy az analóg és digitális televíziókészülékek forgalomba
hozatala kapcsán bizonyos minimális szabványosítási és interoperabilitási feltételek
végrehajtási jogszabályokban érvényesíthetők.
A 37. §-hoz
A törvény átveszi az Rttv. műsorszolgáltatás felhasználásáért fizetendő szomszédos jogi
jogdíjakkal kapcsolatos rendelkezéseit. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvény 80.
§-a értelmében a rádió- és televízió-szervezeteknek a műsoraik felhasználásával kapcsolatban
engedélyezési joguk van. E díjak alkalmazása, illetve a díjak ellenőrzése kapcsán szükséges
az Rttv.-ben foglalt szabályozás fenntartása. Az Rttv.-hez képest a módosítások csupán
jogtechnikai jelegűek, illetve a szabályok hatékonyabb érvényesülését szolgálják.
A 38. §-hoz
A tervezet e ponton a digitális átállás során érvényesítendő hírközléspolitikai célkitűzéseket
rögzíti.
Az átállás során érvényesülő feltétlen prioritás a digitális és analóg szolgáltatások
párhuzamos sugárzásával jellemezhető időszak, a „simulcast” lerövidítése. Ugyanazon
szolgáltatások párhuzamos infrastruktúrákon történő sugárzása ugyanis elkerülhetetlenül
jelentős terhet ró a nemzetgazdaságra, amelynek minimalizálása feltétlen szabályozói
szempont. Ezért az új műsorszolgáltatási engedélyek kiadásakor feltételként szabja a
szolgáltatók együttműködési kötelezettségét e társadalmi cél elérése érdekében.
A 39-43. §-hoz
A törvény rögzíti, hogy a digitális rádió és televízió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró
adó üzemeltetési jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra -
vagyis a sokszor multiplex pályáztatásként hivatkozott eljárás - a frekvenciahasználati
jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló 78/2006. (IV. 4.)
Korm. rendeletet kell a törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni a következő
legfontosabb eltérésekkel.
A pályázati eljárást az Országgyűlés eseti Bizottsága felügyeli, amelynek jóváhagyó
állásfoglalását az NHH-nak meg kell kérnie. A pályázati kiírási dokumentáció elkészítésekor
a Bizottság kétféle döntést hozhat: jóváhagyja azt, vagy visszaküldheti indokolással együtt az
NHH-nak átdolgozásra. A pályázati kiírási dokumentáció konzultációja során az NHH
pontosítja az észrevételek alapján a kiírási dokumentációt. Ekkor azonban a Bizottság már
csak egy ízben küldheti vissza az NHH-nak, mivel előzőleg egyszer már jóváhagyását
megadta hozzá.
A pályázat, illetve az egyes pályázati ajánlatok érvénytelenségéről az NHH külön határozatot
hoz, azonban az eredményes pályázat, illetve minden pályázati ajánlat eredményessége esetén
külön határozat meghozatalára nincs szükség, az a végső döntésbe foglalható. Az NHH ezen
döntésével a Bizottság kizárólag a hozzájárulásáról vagy a hozzájárulást megtagadásáról
rendelkezhet állásfoglalásában.
56
A pályázat eredménye kapcsán a Bizottság háromféle állásfoglalást hozhat: hozzájárulását
adja, a hozzájárulását megtagadja, vagy számítási hiba esetén egy ízben visszaküldheti a
hatóságnak.
A hozzájárulás megtagadása esetén az NHH a pályázat eredménytelenségéről köteles
határozatot hozni.
Ez a határozat, illetve az eljárás eredményét is tartalmazó hatósági szerződés egy jogvesztő
határidőn belül a Fővárosi Ítélőtábla előtt, a tervezetben foglalt külön szabályok szerint
megtámadható. A pályázat nyertesével az NHH nem polgári jogi, hanem a Ket. rendszerének
megfelelő közigazgatási szerződést köt. Így a jogorvoslat és az átláthatóság biztosított.
A tervezet meghatározza a digitális átállással összefüggő intézkedések ütemtervét és
határidőket is megállapítva rendelkezik a rendelkezésre álló hírközlési kapacitások
felhasználásáról. Egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a digitális televízió műsorszórás
pályáztatásakor a DÁS szerint jelenleg rendelkezésre álló három hálózatot, az m1 analóg
műsorszórásának leállításával létrejövő újabb hálózatot és a teljes digitális átállás után
rendelkezésre álló további egy hálózat üzemeltetésére nyerhető el a jogosultság, vagyis
összesen öt hálózatra. A digitális rádiós műsorszórás pályáztatásakor a DÁS szerinti VHF
sávi hálózatot kell pályáztatni. Frekvencia-gazdálkodási problémák miatt azonban a teljes
hálózat csak az m1 analóg műsorszórásának leállítása után indítható el az ország teljes
területén. Addig az időpontig Közép- és Nyugat-magyarországon a hálózat helyenként csak
ideiglenes analóg frekvenciákkal vagy egyáltalán nem indítható el. A pályázati kiírási
dokumentációban a hálózati lefedettség várható alakulását egyértelműen rögzíteni szükséges.
Az L-sávi rádiós hálózatokra vonatkozó pályázatok kiírásáról külön jogszabály rendelkezik.
Emellett a tervezet meghatározza jogosultságok pontos tartalmát is.
A 44. §-hoz
A közszolgálati műsor szolgáltatások analóg műsorszórása leállításának feltételeként a
tervezet a tájékoztatást biztosító garanciális feltételeket állapít meg. A tervezet rögzíti, hogy
az adott vételkörzetben az analóg szolgáltatások leállítására csak akkor kerülhet sor, ha a
lakosság túlnyomó része már rendelkezik a digitális műsorok vételéhez szükséges
vevőkészülékekkel. A Dtv. emellett egyértelművé teszi, hogy a földfelszíni műsorszórás
keretében a közszolgálati műsorokat ingyenesen kell eljuttatni az előfizetőkhöz, és
legnagyobb lefedettségű hálózaton kell helyet kapniuk.
A 45. §-hoz
A tervezet meghatározza a digitális átállás forrásait, amelyet nagyrészt kizárólag a
digitalizációval összefüggésben felhasználható forrásként jelöl meg. A digitális átállás
forrásainak felhasználását külön kormányrendeletben szükséges megállapítani. A várható
kiadásokra, megtakarításokra és állami bevételekre vonatkozóan a DÁS-t tartalmazó
1014/2007 (III. 13.) Kormányhatározat mellékletében a Pénzügyi tervezés fejezet ad részletes
információkat.
A 46. §-hoz
A Digitális Átállás Stratégia végrehajtása mindenekelőtt az NHH és az ORTT hatékony
együttműködését igényli.
57
Figyelemmel arra, hogy az NHH és a GVH együttműködésére kialakított, külön közigazgatási
megállapodáson alapuló modell a gyakorlatban bevált, a tervezet a ORTT és az NHH
viszonyát alapvetően ennek a mintának a megfelelő adaptálásával kívánja rendezni.
A 47. §-hoz
A törvény megfelelő felkészülési időt hagyva 2007. július 1-jén lép hatályba, kivéve a
felhatalmazó rendelkezéseket és pályáztatást felügyelő eseti bizottság megalakulására
vonatkozó részt, amely a kihirdetéssel egyidejűleg lép hatályba.
A tervezet hatályon kívül helyezni rendeli az Rttv. elektronikus hírközléssel kapcsolatos
szabályait, mivel ezek a jelen törvényben, az elektronikus hírközlés szabályozáson belül
kerülnek elhelyezésre. A (3) bekezdésben lévő rendelkezéseket az Rttv. elfogadásakor, 1995.
december 21-én az Országgyűlési Napló szerint a jelenlévő országgyűlési egyszerű
többségével, míg a (4) bekezdésben lévőket kétharmados többséggel fogadta el az
Országgyűlés.
A 48. §-hoz
A törvény rendezi a műsorelosztók nyilvántartásba vételének átmenetét.
A 49-52. §-okhoz
A törvény az új szabályozásnak megfelelően módosítja az Eht. és az Rttv. rendelkezéseit a
törvények összhangjának megvalósítása érdekében. Kiemelést érdemel, hogy az
Alkotmánybíróság 42/2006. (X. 5.) AB határozatával hatályon kívül helyezte az
ingatlanhasználat Alkotmánnyal ellentétes szabályait. A Keretirányelv 11. Cikke alapján
azonban a megállapítható, hogy valamilyen hatóságnak megfelelő hatáskörrel és eljárással
kell rendelkezni az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésével kapcsolatban. Ezért a
szabályozás nélküli állapotot szükséges megszüntetni. Ez annál is inkább fontos, mivel a
digitális átállás, különösen pedig a hordozható készülékkel fogható digitális műsorszórás
(DVB-H), számos új elektronikus hírközlési építmény elhelyezését teszi szükségessé.
A 53. §-hoz
A törvény a végrehajtásához szükséges szabályok nagy részét a kormányrendeleti szinten
helyezi el, míg egyes kérdésekben miniszteri rendelet megalkotását írja elő.
Külön kiemelést érdemel, hogy az egyes televízió műsorok párhuzamos analóg és digitális
sugárzása (simulcast) miatt az előfizetők érdekében szükséges előírni, hogy földfelszíni
digitális televízió platform műsorainak vételét szolgáló digitális vevődekóderek, vagyis set-
top-boxok távirányítója egyszerre legyen képes kezelni az analóg televízió készüléket (vagyis
az analóg adásokat) és a set-top-boxot (vagyis a digitális adásokat). Így szükséges e
tárgykörben a felhatalmazás alapján jogszabályt alkotni. E jogszabályban a következőket is
szükséges figyelemben vennie. Mivel hazánk a digitális átállás folyamatában lemaradt, az itt
forgalomba hozott televízió készülékek sok esetben alacsonyabb műszaki színvonalat
képviselnek. A digitalizáció előrehaladtával a nyugat-európai országokban a digitális
58
készülékek kiszorítják a csak analóg vételre alkalmas készülékeket. Ebben az esetben fennáll
annak veszélye, hogy a máshol eladhatatlan analóg televízió készülékek nagy mennyiségben
jelennek meg hazánkban. A Digitális Átállás Stratégia alapján megállapítható, hogy az
átlagos magyar háztartás 6-8 évente cseréli le televízió készülékét. Így ha egy olyan akció
folyamán, amelyben a nagy kereskedelmi láncok a Nyugat-Európában már eladhatatlan
analóg televízió készülékeket Magyarországon értékesítik, a fogyasztók 6-8 évre előre
vásárolnak egy olyan készüléket, amely nem lesz képes a digitális adások kezelésére. Ezért
külön költség mellett kell beszerezne egy set-top-boxot, amely együttesen valószínűleg többe
fog kerülni, mint egy integrált digitális televízió készülék.
Ezért annak megakadályozására, hogy a fogyasztók tájékoztatás hiányában megvásárolnak
olyan készülékeket, amelyet néhány év múlva le kell cserélni, vagy set-top-box-szal ki kell
egészíteni, a forgalomba hozatal kérdéseit rendező külön jogszabálynak elő kell írni, hogy a
gyártónak (amely magában foglalja a forgalmazót is), jó látható módon kell megjelölnie,
hogy az adott készülék alkalmas-s a digitális adások vételére, vagy sem. Szükséges a
megjelölés vizualizálása és egységesítése is.
A fogyasztók tájékoztatása különösen azért fontos, mivel jelenleg zajlik a tévé készülékek
kijelzőjét érintő technológiai váltás, vagyis a katódsugárcsöves készülékeket,
folyadékkristályos (LCD) vagy plazmakijelzős televíziókra cserélik a felhasználók. Emellett a
2008-as év két szempontból is jelentős tévévásárlást indíthat el, mivel a nyár folyamán
labdarugó Európa Bajnokság és Olimpia is megrendezésre kerül. A kötelező megjelölés
bevezetésére és a végrehajtási jogszabály kiadásának még a karácsonyi vásár indulása előtt
szükséges hatályba lépnie.
A fentiek mellett a szabályok kialakítása során azt is figyelembe kell venni, hogy set-top-box
alkalmazásával, brit kutatások szerint mintegy 9 Watt/h többlet energiaigény keletkezik, az
integrál digitális televíziókészülékekhez képest. A jelenleg földfelszíni vétellel rendelkező
háztatások megközelítőleg 1.000.000 számát tekintve, ha minden háztartás set-top-boxot
alkalmaz, akkor ez 9 MWatt többlet villamosenergia kapacitás lekötését jelenti. Ez megfelel
egy kisebb erőmű teljesítményének. Figyelemmel arra, hogy a Magyarország
energiatermelésének döntő többsége, kétharmada szénhidrogén tüzelőanyagot használó
erőművekből származik, a széndioxid kibocsátás nemzetközi kötelezettségvállalások alapján
történő csökkentése ezzel a 9 MWatt-tal nehezebbé válna. Ugyancsak megnehezíti a set-top-
boxok tömeges alkalmazása a megújuló energiaforrások arányára vonatkozó célkitűzések
elérését. A probléma egyik megoldása lehet, a kizárólag analóg tunerrel rendelkező
készülékek (amelyekhez set-top-box szükséges) forgalmazásának fokozatos kiszorítása.
Hasonló lépést tett Franciaország a digitális televíziózásról 2007. januárjában elfogadott
törvényben. A szabályozás bevezetéséhez szükséges a gyártókkal és a forgalmazókkal, illetve
az Európai Bizottsággal egyeztetni, ezért a részletek szabályozására külön jogszabályt kell
alkotni.
A 54. §-hoz
A törvény felsorolja az elektronikus hírközlés új szabályozási keretrendszerének alapját
képező európai közösségi irányelveket, amelyek egyben a törvény szabályainak alapját is
képezik.