﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2915. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi... törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
módosításáról
Az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom a Magyar Köztársaság
Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. § (3)
bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva a következő törvényt
alkotja:
1.§
Az Alkotmány 40/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár
rendjének védelme.”
2-§
(1)	E törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Alkotmány VIII. fejezetének címében
az „a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe az „egyes rendvédelmi szervek”
szöveg, az Alkotmány 40/A. § (4) bekezdésében az „a Határőrségről” szövegrész
helyébe „a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról” szöveg lép.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Alkotmány 40/A. § (3) bekezdése, 40/B. § (4) bekezdésében az „a Határőrség,”
szövegrész, valamint a „polgári” szövegrész, (5) bekezdésében az „és a Határőrség
nem hivatásos rendvédelmi állományú tagjának” szövegrésze,
b)	a város- és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló 1954. évi III.
törvény,
c)	a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1957. évi II.
törvény,
d)	az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi I. törvény,
2
e)	az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 1-37. §-a, 38. § (1)
bekezdésében az „ - a 4. § (2) bekezdésének, a 38. § (5) bekezdésében megjelölt
rendelkezése kivételével, a 6-8. §-oknak a 38. § (3) bekezdésében megjelölt
rendelkezései kivételével, a 16. §-nak a 38. § (5) bekezdésében megjelölt
rendelkezése kivételével, továbbá a 24-25. § és a 27. § kivételével —” szövegrésze,
valamint „ ; egyidejűleg az Alkotmány 49. §-a, 72-73. §-a és a 77. §-ának (3)
bekezdése a hatályát veszti” szövegrésze, továbbá második mondata, 38. § (2)
bekezdésének első és második mondata, 38. § (3)-(9) bekezdése, 39-40. §-a,
f)	a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény
1-7. §-a, 8. § (1) bekezdésének második mondata, 8. § (2)-(3) és (5) bekezdése,
g)	a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX.
törvény 1-3. §-a, 4. § (1) bekezdése,
h)	a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény
1-50. §-a, 51. § (1) bekezdésében az „ - a 26. § kivételével - ” szövegrész, valamint
az „ ; egyidejűleg az Alkotmány 8. §-ának (3) bekezdése, 28. §-ának (4) bekezdése,
31/A. §-ának (7) és (8) bekezdése, a köztársasági elnök választásáról szóló 1989. évi
XXXV. törvény, továbbá a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi
kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló 1990. évi XVII. törvény a hatályát
veszti” szövegrész, 51. § (2) bekezdésében az „az Alkotmány ítélkező Tanácsot
említ, ezen az Alkotmánybíróságot, ahol” szövegrész, 51. § (3) bekezdése,
i)	a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XLIV.
törvény,
j) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi LIV. törvény,
k) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi LXIII.
törvény,
1) az Alkotmány módosításáról szóló 1993. évi CVII. törvény,
m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
szóló 1994. évi LXI. törvény,
n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX.
törvény módosításáról szóló 1994. évi LXXIII. törvény,
o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
szóló 1994. évi LXXIV. törvény,
p) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1997. évi LIX.
törvény,
q) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1997. évi XCVIII.
törvény,
r) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
szóló 2000. évi XCI. törvény,
s) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
szóló 2001. évi XLII. törvény,
t) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
szóló 2002. évi LXI. törvény,
u) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
szóló 2003. évi CIX. törvény,
v) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
szóló 2004. évi CIV. törvény,
w) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
szóló 2006. évi XIII. törvény,
x) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
szóló 2006. évi LIV. törvény.
(4)	Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az Alkotmány
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegét a Magyar
Közlönyben közzétegye.
(5)	Ez a törvény 2008. január 31-én hatályát veszti.

INDOKOLÁS

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarországnak a schengeni térséghez való csatlakozásával alapvetően
megváltozik az államhatár rendjének fenntartásával kapcsolatos állami feladat
minősége: a belső határokon főszabály szerint megszűnik a határforgalom
ellenőrzése, ugyanakkor a külső határokon a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a
közegészség fokozottabb védelme érdekében szigorúbb ellenőrzésre lesz szükség.
Tekintettel arra, hogy a külső határok hossza rövidebb, mint a Magyar Köztársaság
határának teljes hossza, az államhatár rendjének fenntartásához szükséges szervezet
átalakítására van szükség. Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) arra
irányul, hogy a Rendőrség és a Határőrség integrációjának alkotmányi alapjait
megteremtse.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Rendőrségnek az Alkotmányban meghatározott alapvető
feladatkörét az államhatár rendjének védelmével. Ez a fogalom az államhatár
rendjének fenntartását és a külső határokon az államhatár őrzését is magában foglalja.
Az Alkotmány e rendelkezése értelemszerűen nem zárja ki, hogy törvény más
feladat- vagy hatáskört is megállapítson az államhatárral összefüggésben a Rendőrség
részére, hiszen az Alkotmány csak a Rendőrség alapvető feladatait határozza meg.
A 2. §-hoz
A Javaslat az Alkotmány valamennyi érintett rendelkezéséből hatályon kívül
helyezi a Határőrségre való utalást.
2
A Javaslat az Alkotmány 40/B. § (4) bekezdéséből hatályon kívül helyezi a
nemzetbiztonsági szolgálatok polgári és katonai elkülönülésére vonatkozó
rendelkezést, ezzel - a jelenlegi törvényi szabályozás, tehát a katonai és a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok elkülönülésének fenntartása mellett - biztosítja, hogy a
jövőben a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az
Országgyűlés mint törvényalkotó dönthessen a nemzetbiztonsági szolgálatok
felépítéséről.
Ezen túl a Javaslat az alaptörvény VIII. fejezetének címében a rendvédelmi
szervekre való utalást egyes rendvédelmi szervek megjelölésre cseréli, tekintettel
arra, hogy törvény az Alkotmányban nem nevesített rendvédelmi szerveket is
létrehozhat. Jelenleg - az Alkotmányban nevesített rendvédelmi szerveken túl - ebbe
a körbe tartozik a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és
az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (5) bekezdése szerint
a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet,
valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság.
A Javaslat az Alkotmány szintjén rögzíti, hogy a titkosszolgálati eszközök és
módszerek alkalmazásáról szóló törvény vagy törvények elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A Javaslat ezen elemét
megalapozza a 31/2001. (VII. 11.) AB határozat, amely szerint a titkosszolgálati
eszközök és módszerek alkalmazása az alapvető jogok olyan mélységű korlátozását
jelenti, amely mindenképpen indokolja a szabályozás minősített többséghez kötését.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Rendőrség titkosszolgálati eszközök és
módszerek alkalmazására vonatkozó hatáskörének szabályozása - szemben az egyéb
rendőri intézkedésekkel (testi kényszer, igazoltatás stb.) - nem pusztán a Rendőrségre
mint szervezetre vonatkozó kétharmadossági követelmény miatt igényel minősített
többséget, ezért az Alkotmányban nem nevesített szervezeteknek biztosított hasonló
hatáskörök szabályozásához is szükséges a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata. Ezen túl, alkotmányelméleti szempontból is nehezen
indokolható, hogy jelenleg a büntetőeljárás kezdete előtt alkalmazható titkos
információgyűjtésre vonatkozó szabályokat kétharmados többséggel kell elfogadni, a
büntetőeljárás során alkalmazható titkos adatszerzésre vonatkozó szabályokat
azonban - noha mindkét fogalom a titkosszolgálati eszközök és módszerek
alkalmazását foglalja magában - egyszerű többséggel elfogadható törvény
tartalmazza.
A törvényjavaslat emellett elvégzi az alkotmánymódosítások teljes körű
technikai deregulációs felülvizsgálatát, mivel a módosító jogszabályi rendelkezések a
4/2006. (II. 15.) AB határozat szerint hatálybalépésüket követően önálló
normatartalommal nem rendelkeznek, azok a módosított jogszabályba épülnek be.
Erre tekintettel a Javaslat rendelkezik önmagának a hatálybalépését követő
hatályvesztéséről, mivel a hivatkozott alkotmánybírósági határozat szerint a módosító
normák a hatálybalépésükkel beépülnek a módosított jogszabály szövegébe, ezt
követően önálló normatartalmuk nem marad.