﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2916. számú
törvényjavaslat
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és
rendészeti miniszter
Budapest, 2007. május
2
2007. évi ...törvény
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról
1-§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. §-
ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség)
feladata a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a
határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása."
(2)	Az Rtv. 1. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A Rendőrség a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az
államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének
fenntartása körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más
jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és
rendészeti feladatkörében:”
(3)	Az Rtv. 1. §-a (2) bekezdésének j) és k) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és
törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési,
bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében]
,j) ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a
veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott helyzet, katasztrófa
vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat,
továbbá rendkívüli állapot idején, az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott esetben
közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek
kiszorításában, illetve elfogásában és lefegyverzésében;
k) őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes
átlépését;”
(4)	Az Rtv. 1. §-a (2) bekezdése a következő l)-o) pontokkal egészül ki:
[A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e tön/ényben és
törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési,
bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében]
J) ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a
szállítmányokat - ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló
2913/92/EGK rendeletében meghatározott vámellenőrzést valamint végzi a
határátiépfetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét;
3
m) irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek
tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek
felújításával kapcsolatos munkák végzését;
n) megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet
és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá
elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket;
o)	elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított,
valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből
eredő egyéb feladatokat.”
2. §
Az Rtv. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Rendőrség külön törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy
nemzetközi szerződés alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi
szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi szerződés vagy az
Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján - rendészeti feladatai ellátása során -
magyar rendőr külföldön, rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi
szerv tagja a Magyar Köztársaság területén külön törvényben, illetve nemzetközi
szerződésben meghatározott rendőrségi jogosítványokat gyakorolhat.”
3- §
Az Rtv. 4. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
'	„A Rendőrség szervezete és irányítása
4. § (1) A Rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
(2)	A Kormány a rendészetért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) útján
irányítja a Rendőrséget.
(3)	A Rendőrség központi szervre, rendőr-főkapitányságokra, valamint
rendőrkapitányságokra és határrendészeti kirendeltségekre tagozódik. Egyes
feladatok ellátására törvény vagy kormányrendelet más rendőri szervet is
létrehozhat.
(4)	A Rendőrség személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből,
köztisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint a Munka Törvénykönyvének
hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat.”
4.	§
Az Rtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A miniszter
a)	szabályozza a Rendőrség tevékenységét és működését,
4
b)	irányítja az országos rendőrfőkapitány tevékenységét, törvényességi,
szakszerűségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenőrzi a Rendőrség
tevékenységét,
c)	az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja a Rendőrség központi
szervének szervezeti és működési szabályzatát,
d)	előterjesztést készít a miniszterelnök részére az országos rendőrfőkapitány
kinevezésére és felmentésére; az előterjesztéshez csatolja az Országgyűlés
feladatkörrel rendelkező bizottságának állásfoglalását,
e)	gyakorolja az országos rendőrfőkapitány felett - a kinevezés és a felmentés
kivételével - a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az országos
rendőrfőkapitány helyettesét vagy helyetteseit,
f)	kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok vezetőit, gyakorolja a külön
jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,
g)	a rendőrségi feladatok teljesítésére, a Kormánynak a közbiztonság és a
közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az
államhatár rendjének fenntartása körében hozott döntései végrehajtására - törvény
eltérő rendelkezése hiányában - az országos rendőrfőkapitány számára egyedi
utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
h)	az országos rendőrfőkapitányt jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,
i)	kinevezi és felmenti - a nemzetközi szerződések és a Kormány
felhatalmazása alapján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott
szervek vezetőit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértőit,
j) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartása érdekében a
konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket,
k) gondoskodik a Rendőrség belső bűnmegelőzési ellenőrzéséről, a
bűncselekmények felderítéséről.
(2)	A miniszter az irányítási jogkörében adott utasítással a Rendőrség
hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörének gyakorlását nem
akadályozhatja.”
5-§
Az Rtv. 6. §~a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A Rendőrséget az országos rendőrfőkapitány vezeti.
(2)	Az országos rendőrfőkapitányt a miniszter javaslatára a miniszterelnök
nevezi ki és menti fel. A jelöltet a kinevezést megelőzően az Országgyűlés
feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja, és alkalmasságáról állást foglal.
(3)	Az országos rendőrfőkapitány
a)	a Rendőrség szervei számára kötelező utasítást adhat ki,
b)	javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitány helyettesének vagy
helyetteseinek, a rendőr-főkapitányságok vezetőinek, valamint a külön jogszabályban
meghatározott rendőri szervek vezetőinek kinevezésére és felmentésére,
c)	közvetlenül vezeti a Rendőrség központi szervét,
d)	a miniszter jóváhagyását követően kiadja a Rendőrség központi szervének
szervezeti és működési szabályzatát,
5
e)	gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és
munkáltatói jogokat a Rendőrség központi szervének állományába tartozó személyek
felett,
f)	irányítja a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó
más rendőri szervek vezetőinek tevékenységét,
g)	a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a rendőr-főkapitányságok
vezetői és az általa irányított más rendőri szervek vezetői felett a munkáltatói jogokat,
h)	kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen
alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek helyetteseit,
i)	jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok és az általa irányított más rendőri
szervek szervezeti és működési szabályzatait,
j) az államhatár rendjének fenntartása érdekében jóváhagyásra a miniszter elé
terjeszti a konfliktushelyzet és tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó
terveket.
(4)	Az országos rendőrfőkapitány képviseli a Rendőrséget, kivéve, ha törvény
eltérően rendelkezik.”
e.§
Az Rtv. a következő új 6/A-6/C. §-okkal és az azokat megelőző alcímmel
egészül ki:
„A Független Rendészeti Panasztestület
6/A. § (1) A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Testület)
a)	a 92-93/A. § rendelkezései szerint vizsgálatot folytat,
b)	működésének és eljárásainak tapasztalatairól évente beszámol a
Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező
bizottságát,
c)	az alapvető jogok tiszteletben tartása és hatékonyabb védelme érdekében
javaslatot tehet az országos rendőrfőkapitánynak utasítás kiadására, módosítására
vagy hatályon kívül helyezésére.
(2)	A Testület öt tagját a miniszterelnök a miniszter javaslatára nevezi ki. A
Testület tagjaira az alapvető jogok védelme érdekében tevékenységet folytató
szervek és szervezetek a miniszternek javaslatot tehetnek.
(3)	A Testület tagjának olyan, büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők
választásán választójoggal rendelkező személy nevezhető ki, aki az alapvető jogok
védelme területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik és külön törvény szerinti
nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.
(4)	Nem nevezhető ki a testület tagjává az, aki a kinevezés időpontjában vagy
az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, párt
alkalmazottja vagy tisztségviselője, illetve a kinevezés időpontjában vagy az azt
megelőző tíz évben rendvédelmi szervvel vagy a Magyar Honvédséggel
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt, illetve aki a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte.
6
(5)	A Testület tagjának javasolt személyt kinevezését megelőzően az
Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.
(6)	A Testület tagjának megbízatása a kinevezéssel keletkezik, és hat évre
szól. A Testület tagja megbízatásának megszűnését követően nem nevezhető ki
ismételten a Testület tagjává.
(7)	A Testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben
meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak.
6/B. § (1) A Testület tagjának megbízatása megszűnik, ha
a)	a tisztségéről lemond,
b)	a megbízatásának időtartama letelik,
c)	a tisztségének ellátása alól felmentik, vagy
d)	meghal.
(2)	A miniszterelnök a miniszter javaslatára felmenti a testület azon tagját,
a)	aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem
képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak,
b)	aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a
testületi tagságból eredő feladatainak,
c)	aki felkérését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg a
kinevezési feltételeknek.
(3)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét a
miniszterelnök állapítja meg.
(4)	A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(5)	A Testület tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon
belül, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott megszűnési ok esetében a
megbízatás megszűnését megelőző harmincadik napig kell az új tagot kinevezni.
6/C. § (1) A Testület saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt
akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.
(2)	A Testület működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(3)	A Testület működését titkárság segíti, amely a Rendőrség központi
szervének szervezetében működik, azonban a Titkárságon foglalkoztatott személyek
tekintetében a munkáltatói jogkört a Testület elnöke gyakorolja.
(4)	A Testület elnöke havonta a minisztériumi főosztályvezető illetményének
másfélszeresével, a Testület többi tagja a minisztériumi főosztályvezető illetményével
megegyező összegű tiszteletdíjra jogosult.”
7
7.§
(1)	Az Rtv. III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A RENDŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE”
(2)	Az Rtv. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (4) bekezdésben foglaltakon kívül a határrend és határőrizet helyzetéről,
valamint a határforgalom alakulásáról
a)	a határterülettel érintett területi önkormányzatok és megyei jogú városok
közgyűlését a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese évente,
b)	az illetékességi területén lévő települési önkormányzat képviselő-testületét
a rendőrkapitány vagy a határrendészeti kirendeltség vezetője felkérésre
tájékoztatja.”
(3)	Az Rtv. 8. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A rendőrfőkapitány az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjét, a területi
önkormányzat közgyűlésének elnökét (főpolgármestert), a területi katasztrófavédelmi
szerv vezetőjét, a Nemzetbiztonsági Hivatal területileg illetékes szervének vezetőjét;
a rendőrkapitány vagy a határrendészeti kirendeltség vezetője a települési
önkormányzat polgármesterét,
a)	a lakosságot a szomszédos állam területéről fenyegető veszélyről;
b)	a tömegesen menekülő, illetve ideiglenes menedéket kérő személyek
várható érkezéséről;	’
c)	az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme
érdekében tett és javasolt intézkedésekről, a fegyveres csoport felszámolásáról;
d)	a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden korlátozásról, ha
annak előzetes bejelentésére a késedelem veszélye miatt nem volt lehetőség;
e)	a környezet szennyezéséről, illetve annak veszélyéről vagy a természeti
értékek és területek károsításáról.
(9)	A rendőrfőkapitány haladéktalanul tájékoztatja
a)	a (8) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Honvéd Vezérkart;
b)	a (8) bekezdés aj, b) és d) pontjában foglaltakról a Vám- és Pénzügyőrség
illetékes területi vámszervének parancsnokát;
c)	a (8) bekezdés b) pontjában foglaltakról az illetékes menekültügyi szervet;
d)	a (8) bekezdés e) pontjában foglaltakról a környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi hatóságot.
(10)	A (4), (8) és (9) bekezdésben említett szervek vezetői a Rendőrség
illetékes szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott -
a Rendőrség tevékenységét érintő - tényekről és körülményekről.
(11)	Ha az önkormányzat képviselő-testülete a külön törvény szerinti
felterjesztési jogával élve a Rendőrség - külön jogszabály rendelkezése alapján meg
8
nem támadható - döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával
kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tesz, azt az illetékes rendőri szerv 15
napon belül megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről tájékoztatja az
önkormányzatot. Ha az illetékes rendőri szerv az észrevétellel nem ért egyet, a
vizsgálat lezárását követően azt haladéktalanul megküldi a felettes rendőri szervnek.
A felettes rendőri szerv vezetője az észrevételt megvizsgálja és a vizsgálat
eredményéről - tizenöt napon belül - az önkormányzatot tájékoztatja.”
8.§
(1)	Az Rtv. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé
állítja azt,]
,,b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai
elfogatóparancsot adtak ki;”
(2)	Az Rtv. 33. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé
állítja azt,]
,,f) aki az ország területén jogellenesen tartózkodik.”
9.	§	.
(1)	Az Rtv. 34. §-át követő alcím helyébe a következő alcím lép:
„Idegenrendészeti intézkedés”
(2)	Az Rtv. a következő 35. §-sal egészül ki:
„35. § (1) A Rendőrség nemzetközi szerződés alapján végrehajtja a
személyek államhatáron történő átadását, átvételét, valamint más államok között
átadásra kerülő személyeknek az átadás helyére kíséréssel történő átszállítását,
valamint részt vesz az Európai Unió tagállamai által közösen, kísérővel végrehajtott
hazatérésekben.
(2)	A Rendőrség az idegenrendészeti hatáskörben elrendelt személyes
szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja.”
10.	§
Az Rtv. a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:
„Határforgalom ellenőrzés
9
35/A. § (1) A Rendőrség a határátlépésnek az Európai Unió kötelező jogi
aktusaiban és jogszabályokban meghatározott feltételeit ellenőrzi, ennek során
jogosult az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságát
megállapítani, úti okmányát ellenőrizni, a személy tárgyait és járművét átvizsgálni.
(2)	A Rendőrség a tranzitterületen is jogosult a tranzitterületen tartózkodó
személyek személyazonosságát megállapítani, az úti okmányukat ellenőrizni, a
tranzitterületre történő be- és kilépés, valamint az ott tartózkodás jogszerűségét
ellenőrizni.
(3)	A Rendőrség a határforgalom-ellenőrzése során engedélyezi a
határátlépés jogszabályban meghatározott feltételeivel rendelkező személyek
határátlépését, illetve megtagadja a határátlépés feltételeivel nem rendelkező
személyek határátléptetését.”
11.§
Az Rtv. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Rendőrség a határátkelőhely őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a
határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el, és
képfelvételt készíthet. A képfelvevő által rögzített felvételt - kivéve, ha azt
bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének bizonyítása céljából felhasználják
-	hetvenkét óra elteltével törölni kell.”
12. §
Az Rtv. 54. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
rendelkezés az (1) bekezdés számozást kapja:
„(2) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján
más állam területén szolgálatot ellátó rendőr a nemzetközi szerződésben vagy az
Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott esetekben és módon
használhat lőfegyvert.
(3)	Rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja a
Magyar Köztársaság területén e törvényben, a bűnüldöző szervek nemzetközi
együttműködéséről szóló törvényben, nemzetközi szerződésben, vagy az Európai
Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon használhat
lőfegyvert."
13.	§
Az Rtv. a következő 89/A-89/D. §-sal és alcímmel egészül ki:
„Határrendészeti adatkezelés
89/A. § A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő
személy által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű
adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:
10
a)	beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,
b)	körözési információs rendszer,
c)	kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása,
d)	úti okmány nyilvántartás,
e)	személyi adat és lakcímnyilvántartás,
f)	személyi igazolványokra vonatkozó nyilvántartás,
g)	közúti közlekedési nyilvántartás, járműnyilvántartás,
h)	Schengeni Információs Rendszer.
89/B. § (1) A Rendőrség a jogszerű tartózkodás időtartamának ellenőrzése
céljából a határátlépéstől számított hat hónapig kezeli a határon átlépő, külön törvény
szerinti harmadik országbeli állampolgárok
a)	családi és utónevét,
b)	születési idejét (év, hó, nap),
c)	nemét,
d)	állampolgárságát,
e)	úti okmányának számát, típusát,
f)	vízumának számát, típusát.
(2)	A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törvényben
meghatározott feladat teljesítése érdekében adatot szolgáltat a bíróságnak, az
ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak,
menekültügyi hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatoknak.
89/C. § (1) A Rendőrség a határforgalom-ellenőrzés során - az illegális
bevándorlás elleni intézkedések elősegítése céljából - az utasok repülésre történő
bejelentkezése befejezésének időpontjától jogosult a személyszállítást végző légi
fuvarozótól a (2) bekezdésben felsorolt adatokat kérni azokról az utasokról, akiket
nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az
Európai Unió keretében történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az
Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában,
alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes
állam területéről szállít a személyszállítást végző légi fuvarozó a Magyar Köztársaság
területére.
(2)	A Rendőrség az (1) bekezdés alapján a következő adatokat kezeli:
a)	az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve a
hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát, az indulási állomást,
b)	a légi járművön szállított utasok létszámát,
c)	a Magyar Köztársaság területére történő beutazási határátkelőhelyet,
d)	a tervezett indulási és - célállomásra történő - érkezési időt.
(3)	A Rendőrség a (2) bekezdésben felsorolt adatokat az utas beléptetését vagy
beléptetésének megtagadását követően, de legkésőbb az adatok átvételétől
számított huszonnégy órán belül törli, kivéve, ha arra bűnüldözési feladatainak
végrehajtásához szüksége van.
11
89/D. § A Rendőrség a személyek határátlépésére irányadó szabályok
Közösségi Kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló
2006.	március 15-i, 562/2006/EK európai parlament és tanácsi rendelet (Közösségi
Kódex) II. melléklete szerinti adatokat egy évig kezeli.”
14.	§
Az Rtv. 92-93. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„92. § (1) Akinek az e törvény IV. fejezetében meghatározott kötelezettség
megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz
alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető
jogát sértette - választása szerint - panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító
rendőri szervhez, vagy kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a
Testület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el.
(2)	Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal
fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eljárások tárgyi költségmentesek.
93. § (1) A Testülethez a panaszt az intézkedéstől, ha pedig a panasz
előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól
számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.
(2)	A Testület az alapvető jogot nem sértő, valamint az alapvető jogot csekély
mértékben sértő intézkedéssel szemben előterjesztett panaszt az intézkedést
foganatosító szerv vezetőjéhez átteszi, illetve ha az áttétel ellen a panaszos
panaszában előzetesen tiltakozott, az eljárást megszünteti.
(3)	A Testület tagja az adott panasz kivizsgálásában, illetve az azzal
összefüggő állásfoglalás kialakításában nem vehet részt, ha az ügy elintézéséből a
közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései szerint ki lenne
zárva.”
15.	§
Az Rtv. a következő 93/A. és 93/B. §-okkal egészül ki:
„93/A. § (1) A Testület vizsgálata során a Rendőrségtől felvilágosítást kérhet.
A Testület az összes olyan iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, adatot,
körülményt, tényt, eljárást megismerhet, ami a vizsgált intézkedéssel összefügghet.
(2)	A Testület az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során az államtitoknak és
szolgálati titoknak nem minősülő adatokat a külön törvényben meghatározott titokra,
valamint a személyes adatok védelmére való tekintet nélkül megismerheti.
(3).	A Testület az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során az államtitoknak
és szolgálati titoknak minősülő adatokat az állampolgári jogok országgyűlési
12
biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 18. §-a (5), (7) és (8)
bekezdésének megfelelő alkalmazásával ismerheti meg.
(4)	A Testület tagjának a Rendőrség helyiségeibe történő belépésére az Obtv.
18. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(5)	A Testület felhatalmazása alapján a Testület tagja a Testület nevében az
(1)-(4) bekezdésben meghatározott vizsgálati cselekményeket elvégezheti.
(6)	A Testület a panaszt 90 nap alatt vizsgálja meg. A Testület állásfoglalását
külső befolyástól mentesen alakítja ki. A Testület állásfoglalását megküldi az
országos rendőrfőkapitány számára.
(7)	Az országos rendőrfőkapitány a panaszról az állásfoglalás kézhezvételét
követő 15 napon belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Ha az országos
rendőrfőkapitány határozatában eltér a Testület állásfoglalásától, ezt köteles
megindokolni.
(8)	Az országos rendőrfőkapitány határozatának meghozatalát követően a
Testület az állásfoglalását - a személyazonosító adatoktól megfosztva - honlapján
közzéteszi, kivéve, ha a közzététel ellen a panaszos panaszában előzetesen
tiltakozott.
(9)	Az országos rendőrfőkapitány határozata ellen a közigazgatási eljárásban
fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.
93/B. § (1) Az intézkedést foganatosító szervhez benyújtott panaszt az
intézkedést foganatosító szerv vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.
(2)	A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül lehet előterjeszteni és a
beérkezéstől, illetve az áttételtől számított 15 napon belül kell elbírálni.
(3)	A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett
irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha a panaszt első fokon az országos
rendőrfőkapitány bírálta el, a határozat ellen a közigazgatási eljárásban
fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van
helye.”
16. §
Az Rtv. 97. §-ának (1) bekezdése a következő j)-p) pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
j) határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormány
rendeletében meghatározott települések közigazgatási területe alkot, továbbá a
nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő
(kikötőhely) külön-külön meghatározott területe;
k) határellenőrzés: a Rendőrségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 9. pontjában
meghatározott tevékenysége;
13
I) határforgalom-ellenőrzés: a Rendőrségnek, a Közösségi Kódex 2. cikk 10.
pontjában meghatározz tevékenysége;
m) határőrizet: a Rendőrségnek, a Közösségi Kódex 2. cikk 11. pontjában
meghatározott tevékenysége;
n) tömeges méretű migráció: a szomszéd állam területéről személyek tömeges
menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét, és rendkívüli
intézkedés bevezetését teszi szükségessé;
0)	tranzitterület: egyes nemzetközi határátkelőhelyen az üzemeltető által - a
Rendőrség, valamint a vámhatóság egyetértésével - kijelölt terület, amely a
személyek várakozására szolgál;
p) légifuvarozó: az, aki a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott
gazdasági célú légi közlekedési tevékenység végzésére jogosult.”
17.	§
Az Rtv. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	kijelölje a Rendőrség központi szervét,
b)	rendőr-főkapitányságokat, rendőrkapitányságokat, határrendészeti
kirendeltségeket, valamint szükség szerint más rendőri szerveket hozzon létre, vagy
szüntessen meg,
c)	meghatározza a rendőrség szerveinek feladatát és hatáskörét,
d)	meghatározza a közbiztonságra veszélyt jelentő egyes eszközök és
anyagok, valamint a polgári felhasználású robbanóanyagok és pirotechnikai
termékek gyártására, forgalmazására, szállítására, tárolására, birtoklására és
használatára vonatkozó szabályokat,
e)	meghatározza a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő
igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárás szabályait,
f)	meghatározza a Rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató
tevékenységének körét,
g)	meghatározza a megelőző-védelemmel, személybiztosítással és
objektumvédelemmel kapcsolatos szabályokat,
h)	meghatározza a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának feladatát,
1)	meghatározza a határterülethez tartozó településeket, valamint a
nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő
(kikötőhely) határterületnek minősülő területeit,
j) állapítsa meg a határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő
belépés és tartózkodás rendjét. ”
18.	§
(1)	Az Rtv. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„a) a Rendőrség szerveinek illetékességi területét,”
14
(2)	Az Rtv. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
,,g) a bűnüldözési, a határrendészeti, valamint a közigazgatási adatok
kezelésére jogosult szerveket, ezek feladatait és az adatkezelés részletes
szabályait,”
(3)	Az Rtv. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a költségvetésért felelős miniszterrel együttesen, rendeletben állapítsa meg
az elővezetés és a kísérés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek
mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait,
b)	a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa
meg a katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetésének
rendjét,
c)	a közlekedésért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben jelölje ki azokat a vasútvonalakat és vízi utakat,
amelyeken a menet közbeni ellenőrzés végezhető,
d)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa
meg a határátlépés ellenőrzésének szabályait a nemzetközi forgalom számára
ideiglenesen megnyitott repülőtéren."
(4)	Az Rtv. 101. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes
szabályait a miniszter utasításban állapítja meg.”
19. §
(1)	Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Rtv. 1. §-a (2) bekezdésének
c)	pontja, 1. §-a (2) bekezdésének h) pontjából a „ - rendvédelmi szervek kivételével
-	„ szövegrész, 2/A. §-a, 3. §-a és az azt megelőző alcím, II fejezete, 23. §-a és az
azt megelőző alcím, 34. §-ának (1) bekezdéséből „A büntetőeljárás során elrendelt
elővezetésre a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) rendelkezései az
irányadók.” szövegrész, 81. §-ának (1) bekezdésében az „a határforgalmi adatokat
tartalmazó nyilvántartásokból,” szövegrész, 86. §-a (2) bekezdésének e) pontja, 94.
§-a (1) bekezdésének a) pontjában az „a Határőrség,” szövegrész, 97. §-a (1)
bekezdésének g) pontja, 97. §-ának (2) bekezdése, 99. §-a, 100. §-ának (2)
bekezdése, 102. §-a, 103. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrészében az ,„
ezzel egyidejűleg a hatályát veszti:” szövegrész, 103. §-a (1) bekezdésének a)-i)
pontja, 103. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 103. §-ának (3) bekezdése
hatályát veszti.
15
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény,
b)	a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény
módosításáról szóló 2001. évi XXXIII. törvény,
c)	az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 19. §-a,
d)	a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek
elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló
1999. évi LXXV. törvény 61. §-a (6) bekezdésének d) pontja, 74-76. §-a,
e)	a Honvédelmi Minisztérium és a Honvédvezérkar integrációt érintő
törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIII. törvény 23. §-a és az azt megelőző
alcím,
f)	az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról,
törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi
rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 147. §-a (1)
bekezdésének e) pontja és (2) bekezdésének f) pontja,
g)	a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2005. évi I. törvény 38. §-a és az azt megelőző alcím,
h)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007.	évi II. törvény 109. §-a (6) bekezdésének f) pontja, 112. §-a,
i)	a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 168. §-ának y) pontja
hatályát veszti.
(4)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény
18. §-ának (7) bekezdésében az „a határőrség,” szövegrész, (8) bekezdésében az „a
határőrségnél,” szövegrész és mellékletének IV. pontja,
b)	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. CXXV. törvény 44. §-ának
(2)	bekezdésében az „a Határőrség,” szövegrész, 69. §-a (1) bekezdésének b) pontja
és (7) bekezdése, 75. §-ának (1) bekezdése, 2. számú mellékletének 10. pontja,
c)	a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 30. §~ának (2)
bekezdésében az „és a Határőrség” szövegrész, 55. §-ának (1) bekezdésben az „a
határőrség,” szövegrész,
d)	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 23. §-ának (1)
bekezdésében az „a határőrség," szövegrész, a 27. §-ának (1) bekezdésében az „a
határőrségnek,” szövegrész,	_
e)	a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.
törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, 52. §-ának c) pontjában az „a Határőrség,”, 10.
§-ának c) pontjában az „, a Határőrség” szövegrész, 13. §-a (2) bekezdésének ej
pontjában az „a Határőrség és” szövegrész,	^
f)	a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 8.
§-ának (4) bekezdésében az „a Határőrség,” szövegrész
hatályát veszti.
16
20. §
(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 122. §-ának (1)
bekezdésében az „a Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagja,”
szövegrész,
b)	a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-ának (2)
bekezdésében az „a Határőrség,” szövegrész,
c)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2. §-ának b)
pontjában az „a Határőrség,” szövegrész,
d)	a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. §-a (4) bekezdésének
d)	pontjában az „a határőrség,” szövegrész,
e)	a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 37.
pontjában az „a Határőrség,” szövegrész,
f)	a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 19. §-
ának (1) bekezdésében az ,„ illetve a határőrség” szövegrész,
g)	a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. §-ának a) pontjában az „a
határőrség,” szövegrész,
h)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 72. §-ának (1) bekezdésében az „a határőrség," szövegrész,
i)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1)
bekezdésének a) pontjából az „és a Határőrség” szövegrész,
j) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 23.. §-ának (2) bekezdésében a ,„
határterületen a határőrséggel is” szövegrész,
k) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. §-ának e) pontjában a ,„
a Határőrség hivatásos és szerződéses” szövegrész, 36. §-ának (3) bekezdése, 37.
§-ának (2) bekezdésében a vagy a Határőrség” szövegrész, 73. §-ának (2)
bekezdésében az ,„ illetőleg - a reá irányadó törvény szerinti esetekben - a
határőrség” szövegrész, 470. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „Határőrség
hivatásos és szerződéses, továbbá a” szövegrész,
I) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ának (1)
bekezdésében a „határőrség,” szövegrész; 35. §-ának a) pontja, 79. §-ának (4)
bekezdésében az „és a Határőrség” szövegrész, 134. §-a (2) bekezdésének a)
pontjában az „a határőrség,” szövegrész,
m) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek
elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló
1999. évi LXXV. törvény 4/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja,
n) a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 5. §-ában az „és a
Határőrség” szövegrész, 58. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „a határőrség,
valamint” szövegrész,
o)	a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 39. §-ának a)
pontjában a „valamint a Határőrség körözéssel kapcsolatos tevékenysége,”
szövegrész,
p) a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi
Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 1. §-ának 3. pontjában az „a
17
határőrségnek,” szövegrész, 38. §-ának (2) bekezdésben a „Határőrség,”
szövegrész,
q) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV.
törvény 2. §-ának 1. pontjában az „a Határőrség,” szövegrész,
r) a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 13. §-ában a
határőrségi szervtől” szövegrész, 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja,
s) a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 1. §-ának (2)
bekezdésében az „a Határőrség,” szövegrész,
t) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 3. §-ának (5) bekezdésében az „,a
határőrség” szövegrész, 62. §-ának (3) bekezdésében az „a határőrség hivatásos és
szerződéses állományú tagja,” szövegrész,
u) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési
események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 11. §-ának (1)
bekezdésében a ,„ határterületen a határőrség területileg illetékes szervével
együttműködésben” szövegrész, a 11. §-ának (9) bekezdésében a „ -
határterületeken a határőrség területileg illetékes szervével is - „szövegrész,
v) a polgárőrségről szóló 2006. évi Lll. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében az
„a határőrség,” szövegrész,
x) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-a (5) bekezdésének b)
pontja,
y) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
módosításáról szóló 2006. évi CXVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében az „és a
Határőrség” szövegrész
hatályát veszti.	'
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 24. §-
ának (2) bekezdésében az „Országos Rendőr-főkapitányság” szövegrész,
b)	az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
2003.	évi CXXX. törvény 20. §-ának (1) bekezdésében a „az Országos Rendőr-
főkapitányság” szövegrész
hatályát veszti.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
a)	18. §-ának (1) bekezdésében, a „fegyveres erők, a”, valamint a „[Alkotmány
40/B. § (4) bekezdés]” szövegrész,
b)	51. §-ának (1) bekezdésében, valamint az 59. §-a (1) bekezdésének c)
pontjában az „a fegyveres erők,” szövegrész
hatályát veszti.
21. §
18
(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	az Rtv. 8. §-ának (1) bekezdésében az „és a helyi rendőrőrs” szövegrész
helyébe az a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendőri szerv” szöveg, (2)
bekezdésében az „és a rendőrőrs” szövegrész helyébe az „, a határrendészeti
kirendeltség és a más helyi rendőri szerv” szöveg, (4) bekezdésében a „személyesen
vagy képviselője útján” szövegrész helyébe a „vagy kijelölt helyettese” szöveg, (4)
bekezdésében a „rendőrfőkapitány” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány vagy
kijelölt helyettese” szöveg, (5) bekezdésében a „rendőrkapitány (rendőrfőkapitány)”
szövegrész helyébe a "rendőri vezető” szöveg, 9. §-ának (1) bekezdésében a
„működő rendőrkapitányság vezetőjével” szövegrész helyébe a „működő
rendőrkapitányság, vagy határrendészeti kirendeltség vezetőjével” szöveg, 24. §-
ának (4) bekezdésében a „rendőrkapitányság” szövegrész helyébe a „rendőri szerv”
szöveg, 54. §-ának c) pontjában a „légi” szövegrész helyébe a „légi jármű, vasúti,
vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas" szöveg, 69. §-
ának (1) bekezdésében a „bűncselekmények esetében” szövegrész helyébe a
„bűncselekmények esetében a nyomozás elrendeléséig” szöveg, 76. §-ának (2)
bekezdésében az „és a Belügyminisztérium kijelölt szerve” szövegrész helyébe az
„és a miniszter által, rendeletben kijelölt szerv” szöveg,
b)	a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.
törvény 16. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész
helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
c)	a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 48. §-a (2) bekezdésének
b)	pontjában a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél”
szöveg, -
d)	a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 122.
§-ának (2) bekezdésében a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédségnél” szöveg, 123. §-ának (3) bekezdésében a „fegyveres erők”
szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg, 130. §-ában a „fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 2001. évi XCV. törvény” szöveg,
e)	a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. §-a (1)
bekezdésének h) pontjában, 3. §-ának (2) bekezdésében, 9. §-a (1) bekezdésének
b)	pontjában, 21. §-ának f) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a
„Magyar Honvédség”, szöveg, 10. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a .„fegyveres
erők és rendvédelmi szervek,” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervek” szöveg,
f)	a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 80. §-a (1)
bekezdésének b) pontjában a „fegyveres erők, rendvédelmi szervek" szövegrész
helyébe a „Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek” szöveg,
g)	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 6. §-ának
d)	pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
74. §-ának b) pontjában a „fegyveres erők (Magyar Honvédség és Határőrség)”
szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg, 2. számú mellékletének 18.
pontjában a „fegyveres erőkön” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségen”
szöveg,
19
h)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
30/0. §-ának (1) bekezdésében a „fegyveres erők, rendvédelmi szervek” szövegrész
helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szöveg,
i)	az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény
3.	§-ának (3) bekezdésében, 18. §-ának (1) bekezdésében, 26. §-ának (3)
bekezdésében, 29. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a „fegyveres erők"
szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg, 18. §-ának (6) bekezdésében a
„fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél” szöveg,
mellékletének V. pont 1. alpontjában a „fegyveres erőkkel” szövegrész helyébe a
„Magyar Honvédséggel” szöveg,
j) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. §-a (1)
bekezdésének f) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédség”szöveg,
k) a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében a
„fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél,”
szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél”
szöveg,
I)	az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében
a „fegyveres erők és a fegyveres testületek" szövegrész helyébe a „Magyar
honvédség és a rendvédelmi szervek” szöveg,
m) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 12. §-ának (3) bekezdésében
„fegyveres erők, rendvédelmi szervek, rendészeti szerveket felügyelő miniszter”
szövegrész helyébe a „Magyar Honvédséget irányító és vezető miniszter, valamint a
rendvédelmi és rendészeti szerveket felügyelő miniszter” szöveg
lép.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a külföldre utazásról szóló 1998.
évi XII. törvény 7. §-ának (5) bekezdésében a „határőrség” szövegrész helyébe a
„rendőrség”, 27. §-ának (2) bekezdésben és 32/A. §-a (1) bekezdésének b)
pontjában a „Határőrség” szövegrész helyébe a „Rendőrség” szöveg lép.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az állampolgári jogok
országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény melléklete V. pontjának
bevezető szövegében az "Országos Rendőr-főkapitányság” szövegrész helyébe a
„rendőrség központi szerve” szöveg lép.
22. §
(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatoktól szóló 1995. évi CXXV. törvény (a
továbbiakban:Nbtv.) 68. §-ának (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok szerint
kijelölésük, illetve megbízatásuk előtt egyszeri biztonsági ellenőrzést kell
kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében:]
,,f) a Független Rendőri Panasztestület tagjai.”
(2)	Az Nbtv. 69. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
20
[A miniszterelnök kezdeményezi az ellenőrzést]
„ej a Független Rendészeti Panasztestület tagjai”
[tekintetében.]
23.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság nemzeti
jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló
1995.	évi LXXXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint 5/A. §-a (1)
bekezdésének f) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédség” szöveg lép.
24.	§
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
aj a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 16. §-ának (2) bekezdésében a
„fegyveres erőre” szövegrész helyébe a Magyar Honvédségre” szöveg,
b)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004.	évi CXL. törvény 48. §-ának (4) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész
helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
ej az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004.
évi LVII. törvény 8. §-a (2) bekezdésének I) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész
helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
d)	a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 11. §-a (1) bekezdésének ga)
pontjában, 47. §-ának (2) bekezdésében, valamint 103. §-a (2) bekezdése 3.
pontjának f) alpontjában a „magyar fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédség”, szöveg,
ej a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 15. §-át
megelőző alcím, 15. §-ának (3) bekezdésében a „fegyveres erők és rendvédelmi
szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek”
szöveg,
f)	az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
2003. évi CXXV. törvény 4. §-ának d) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész
helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
g)	a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 79. §-a (2) bekezdésének
a)	pontjában a „fegyveres erő” szöveg helyébe az „a Magyar Honvédség” szöveg,
h)	a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999.
évi LXXXV. törvény 19. §-ának e) pontjában, valamint 29. §-ának ej pontjában a
„fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
i)	a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni
fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi
LXXV. törvény 7. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész
helyébe a „Magyar Honvédség"szöveg,
j) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának d)
pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
21
k) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 6. §-a (3)
bekezdésének a) pontjában, valamint 11. §-ának (4) bekezdésében a „fegyveres
erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
I)	az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 2. §-a
(1)	bekezdésének g) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédség”szöveg,
m) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. §-ának (1) és (6) bekezdésében,
valamint 8. §-ának (2) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a
„Magyar Honvédség” szöveg,
n) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény 4. §-a (2) bekezdésének x) pontjában a „fegyveres erők és rendvédelmi
szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédség, a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok”
szöveg,
o) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 1. §-
ának (3) bekezdésében a „fegyveres erők és rendvédelmi szervek,” szövegrész
helyébe a „Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek,” szöveg,
p) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ának (7)
bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”
szöveg,
q) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVill. törvény 1. §-ának (3) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a
„Magyar Honvédség” szöveg,
r) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a 21.
pontjának e) alpontjában a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédségnél”' 3. §-ának 37. és 38. pontjában a „fegyveres erők és rendvédelmi
szervezetek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi
szervezetek” szöveg, 3. §-ának 43. pontjában a „sor- vagy, tartalékos katona,”
szövegrész helyébe a „tartalékos katona” szöveg, 72. §-a (4) bekezdésének h)
pontjában a „fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek” szövegrész helyébe a
„Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek” szöveg, 1. számú mellékletének
5.1.	pontjában, a „fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek” szövegrész helyébe a
„Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek”, 8.4. pontjában a „fegyveres
erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”, 8.16. pontjában a „fegyveres erők
és rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervezetek”, szöveg,
s) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati
képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. §-ának (5) bekezdésében
a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg,
t) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-ának (6)
bekezdésében a „Fegyveres erők, rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „A
Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek”, (7) bekezdésében a
„fegyveres erők, rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség,
valamint a rendvédelmi szervek”, (8) bekezdésében a „fegyveres erőknél”
szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél”, (9) bekezdésében a „fegyveres erők,
rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”, valamint a
rendvédelmi szervek” szöveg,
22
u) a szakképzésről 1993. évi LXXVI. törvény 55. §-ának (4) bekezdésében „a
fegyveres erők” szövegrész helyébe „Magyar Honvédség szöveg,
v) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2)
bekezdésének d) pontjában a „fegyveres erőket” szövegrészek helyébe a „Magyar
Honvédséget” szöveg,
x) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 53. §-ának
(2)	bekezdésében a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédségnél” szöveg,
y) a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-
ának (2) bekezdésében a „fegyveres erőknél” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédségnél” szöveg,
z) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI.
törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „fegyveres erők, beleértve az
országban tartózkodó külföldi fegyveres erőket is,” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédség, az országban tartózkodó külföldi fegyveres erők” szöveg, 15. §-ának (6)
bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”
szöveg
lép.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény 58. §-a (6) bekezdésének a) pontjában a „fegyveres erők” szövegrész
helyébe a „Magyar Honvédség" szöveg,
b)	a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. §-ának (4)
bekezdésében a „Fegyveres erők és fegyveres testületek” szövegrész helyébe az „A
Magyar Honvédség és a fegyveres testületek”, 14. §-a (1) bekezdésének b)
pontjában a „fegyveres erők (honvédség, határőrség)” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédség”szöveg,
c)	a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 32. §-ának (1)
bekezdésében, 134. §-ának (6) bekezdésében, valamint 185. §-ának (5)
bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”
szöveg
lép.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a (11) bekezdésének
a)	pontjában a „határőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség", 20. §-ának (12)
bekezdésében a „Határőrség” szövegrész helyébe a „Rendőrség",
b)	az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI.
törvény 15. §-ának (7) bekezdésében a „Határőrség” szövegrész helyébe a
„Rendőrség”,
c)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
évi LXVI. törvény 17. §-ának (7) bekezdésében a „határőrség” szövegrész helyébe a
„rendőrség”,
d)	a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 76. §-ának (3)
bekezdésében a „Határőrség” szövegrész helyébe a „Rendőrség”,
23
ej a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 9. §-
ának (2) bekezdésében az „a határőrséggel” szövegrész helyébe az „a
rendőrséggel”, 15. §-ának (5) bekezdésében az „A Határőrség” szövegrész helyébe
az „A Rendőrség”,
f)	a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 40. §-ában az ”, a
Rendőrség és a Határőrség” szövegrész helyébe az ”és a Rendőrség”,
g)	a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési
események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 10. §-ának (7)
bekezdésében a „határőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség”
szöveg lép.
(4)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 15/A. §-ának (1)-
(3)	bekezdésben az „az ORFK” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szerve”
szöveg, (1) és (2) bekezdésében az „Az ORFK" szövegrész helyébe az „A rendőrség
központi szerve" szöveg, (2) bekezdésében az „az ORFK-nak” szövegrész helyébe
az „a rendőrség központi szervének” szöveg,
b)	a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. XLIII. törvény 2. §-ának e) pontjában a „az Országos Rendőr-
főkapitányság” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szervének” szöveg,
c)	a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 9. §-ának (2) bekezdésében a „az
Országos Rendőr-főkapitányság” szövegrész helyébe a „a rendőrség központi szerv”
szöveg,
d)	a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek
elleni fellépés szabályairól és az" ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló
1999. évi LXXV. törvény 4/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „az Országos
Rendőr-főkapitányság,” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szerve,”
szöveg,
e)	a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV.
törvény 2. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „az Országos Rendőr-
főkapitányságnak (a továbbiakban: ORFK) szövegrész helyébe az „ a rendőrség
központi szervének” szöveg, a 8. §-ának (1) bekezdésében és a 10. §-ának (2)
bekezdésében a „Az ORFK” szövegrész helyébe az „A rendőrség központi szerve”
szöveg, 8. §-ának (2) és (7) bekezdésében, 8/A. §-ának (2) bekezdésében, 9. §-ának
(1)	bekezdésében, 13. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésében, 15.§-ának (2)
bekezdésében és 16. §-ának (5) és (7) bekezdésében a „az ORFK” szövegrész
helyébe az „a rendőrség központi szerve” szöveg, a 8. §-ának (2) bekezdésében, 9.
§-ának (1) bekezdésében, 11. §-a (5) bekezdésének e) pontjában és 15. §-ának (2)
bekezdésében a „az ORFK-nak” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi
szervének” szöveg, 9. §-ának (2) bekezdésében a „az ORFK-hoz” szövegrész
helyébe az „a rendőrség központi szervéhez” szöveg, 11. §-ának (4) bekezdésében
a „az ORFK-val” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szervével” szöveg,
13. §-ának (3) bekezdésben a „az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága” szövegrész
helyébe az „a rendőrség központi szervének illetékes szervezeti egysége” szöveg,
f)	a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV törvény 5. §-ának (1)
bekezdésében a „az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK)
szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szerve” szöveg, 5,§-ának (2)
24
bekezdésében a „Az ORFK” szövegrész helyébe az „A rendőrség központi szerve,,
szöveg, 5. §-ának (3) bekezdésében a „az ORFK” szövegrész helyébe az „a
rendőrség központi szerve” szöveg, 14. §-ának (1) bekezdésben az „ORFK”
szövegrész helyébe a „rendőrség központi szerve” szöveg, 18. §-ának (2)
bekezdésében a „az ORFK-nak” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi
szervének” szöveg,
g)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény 51. §-ának (7) bekezdésében a „az Országos Rendőr-főkapitányság”
szövegrész helyébe az „a rendőrség központi szerve” szöveg
lép.
(5)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a takarékbetétről szóló 1989. évi
2. törvényerejű rendelet 15/A. §-ának (1)-(3) bekezdésben a „az ORFK” szövegrész
helyébe az „a rendőrség központi szerve” szöveg, (1) és (2) bekezdésében a „Az
ORFK” szövegrész helyébe az „A rendőrség központi szerve” szöveg, (2)
bekezdésében a „az ORFK-nak” szövegrész helyébe az „a rendőrség központi
szervének” szöveg lép.
25.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 44. §-ának (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az a)
pont tekintetében a rendőrség; a b), d) e) és h) pontok tekintetében külön jogszabály
alapján a rendőrség a b) és e)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság; a c) és
d)	pontok tekintetében a 20. § (11) bekezdésében meghatározott hatóság (a
továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. Az a) és h) pontok tekintetében a
külföldi járművek ellenőrzését a rendőrség, illetve a közlekedési hatóság végzi. Az
ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.”
(2)	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI.
törvény 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Honvédség közegészségügyi feladatainak ellátását - az
egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele
együttműködve - a Kormány által kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv végzi."
(3)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 24. §-ának (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vállalja, hogy
tanulmányai befejezése után legalább a képzés időtartamáig a Honvédségnél
végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásban szolgálatot teljesít. A
Honvédség a végzett hallgatóval ezen időtartamra a végzettségének és
képzettségének megfelelő jogviszonyt létesít.”
25
(4)	A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 6. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint
együttműködik a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a vám- és
pénzügyőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal (a továbbiakban:
rendvédelmi szervek), az egyéb állami ellenőrző és Önkormányzati szervekkel,
társadalmi szervezettel, így különösen a polgárőrség helyi szervezetével, valamint a
feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.
(2)	A rendvédelmi szervvel együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv
segítője.”
(5)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19.
§-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
,,c) a rendőrség a közbiztonsági ellenőrzéshez és határrendészeti feladatai
ellátásához szükséges adatokat;”
(6)	A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló
1999. évi LXXXV. törvény 37. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásból adat igénylésre jogosultak:]
,,g) a rendőrség szervei a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben
maghatározott határrendészeti feladatainak ellátásához, továbbá az ezzel
kapcsolatos személyazonosság megállapításához;”
(7)	A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 25. §-ának i)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal
kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:]
„i) a rendőrség szervei a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben
meghatározott határrendészeti feladatainak ellátásához, továbbá az ezzel
kapcsolatos személyazonosság megállapításához;”
(8)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 3. §-a (3) bekezdésének bevezető
szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgálati viszony fennállása alatt a rendőrség - ideértve a Rendvédelmi
Szervek Védelmi Szolgálatát is - és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagjai, továbbá - munkaviszonyuk, illetve munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyuk tartama alatt - a rendőrségnek a személy- és
vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érintő, a
26
hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos állományú
munkatársai.”
26. §
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az államtitokról és szolgálati
titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ttv.) 6. §-a (1) bekezdésének r)
pontjában az „a határőrség,” szövegrész, 1. számú mellékletének Határőrség alcíme,
valamint 31-43. pontja hatályát veszti.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Ttv. 8. §-ában a „fegyveres erő”
szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség” szöveg, 1. számú mellékletének 1.
pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség”, 2.
pontjában a „fegyveres erők és polgári védelem” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédség és a polgári védelem”, 4. pontjában a „Magyar Köztársaság fegyveres
erőinek és rendvédelmi szerveinek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervek”, valamint a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédség”, 21-22., valamint 126. pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe
a „Magyar Honvédség”, 2. számú melléklete 1. pontjának e) alpontjában, 2.
pontjának g) alpontjában, 3. pontjának d) alpontjában, valamint 4. pontjának d)
alpontjában a „Magyar Köztársaság fegyveres erőinek” szövegrész helyébe a
„Magyar Honvédség" szöveg lép.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Ttv. 1. számú mellékletének 55.
pontjában a „BM és az ORFK” szövegrész helyébe az „IRM és a rendőrség központi
szerve” szöveg lép.
(4)	A Ttv. 1. számú mellékletének Rendőrség alcíme a következő 55/A-55/F.
pontokkal egészül ki:
„55/A. A titkos információgyűjtés során keletkezett információk, amelyek nem
tartoznak a büntetőeljárás keretébe.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.
„55/B. A nemzetbiztonsági szolgálatokkal való együttműködésből származó
olyan adatok, amelyekből a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos
információgyűjtésére, a velük együttműködő személyére következtetés vonható le.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.
55/C. Az államhatáron történő erőszakos cselekmények elhárításával
kapcsolatos dokumentumok és tervek.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.
55/D. Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének i) pontjából adódó
konfliktuskezelési tervek és a velük kapcsolatos anyagok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.
55/E. A rendőrség rendkívüli állapot, illetve szükségállapot időszakában
történő alkalmazására vonatkozó tervek.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.
27
55/F. A rendőrség készültségi, riasztási rendszerével kapcsolatos okmányok,
tervek, jelentések.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.”
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ttv. 1. számú mellékletének 21.
pontjában, 26. pontjának b) pontjában, 30/A. pontjának a) alpontjában; 45.
pontjában, 137/C. pontjában a „titkos információgyűjtés” szövegrész helyébe a „titkos
információgyűjtés, titkos adatszerzés” szöveg, 30/A. pontjának h) alpontjában, 49.
pontjában „titkos információgyűjtésével” szövegrész helyébe a „titkos
információgyűjtésével, titkos adatszerzésével” szöveg, 26. pontjának bb) alpontjában,
30/A. pontjának b) alpontjában, 46. pontjában, 137/B. pontjában a „titkos
információgyűjtő” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtő, titkos adatszerző”
szöveg lép.
27.	§
(1)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény, valamint a felsőoktatásról
szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján megkezdett és e törvény hatálybalépésekor
még be nem fejezett képzések esetében, továbbá a katonai és rendvédelmi
felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló
1996.	évi XLV. törvény és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján
a 2007/2008. tanév első félévére beiratkozott vagy bejelentkezett azon a
tanulmányukat a határőrséggel ösztöndíjszerződés alapján megkezdő ösztöndíjas
jogviszonyú hallgatókra, akik a 2007/2008. tanév második félévében változatlan
feltételek mellett folytatni kívánják tanulmányaikat, a második félévre való tényleges
beiratkozás vagy bejelentkezés esetén e félév, illetve képzési időszak végéig nem
alkalmazandó a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek,
oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 24. §-ának (2)
bekezdése.
(2)	A Rendőrség e törvény hatályba lépésének napját követő második hónap
utolsó napjáig köteles megküldeni a szervezeti változásra tekintettel a jogutódlás
szabályai alapján a korábban a határőrséggel kötött ösztöndíjszerződés
módosítására vonatkozó javaslatát. Az ösztöndíjas hallgató a módosítási javaslat
kézhez vételétől számított három hónapon belül köteles írásban nyilatkozni a
szerződésmódosítási javaslat elfogadásáról vagy ellenkező esetben a szerződés
közös megegyezéssel való megszüntetésének kezdeményezéséről. A szerződés
közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a szerződő felek egymásnak
további szolgáltatással nem tartoznak azzal, hogy az ellenszolgáltatással nem
fedezett szolgáltatások nem követelhetők.
28.	§
A Határőrség általános jogutódja a Rendőrség.
29. §
(1) Az Rtv. a következő alcímmel és 104. §-sal egészül ki:
28
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
104. § (1) E törvény 89/C. §-a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok
közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi
irányelv 3. cikkének és a 6. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény
a)	87. §-a az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív
Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004.
október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikkének,
b)	97. §-a (1) bekezdésének k) pontja a Közösségi Kódex 2. cikk 9. pontjának,
97. §-a (1) bekezdésének I) pontja a Közösségi Kódex 2. cikk 10. pontjának, 97. §-a
(1) bekezdésének m) pontja a Közösségi Kódex 2. cikk 11. pontjának, 2. §-ának (4)
bekezdése a Közösségi Kódex 16. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
29
INDOKOLÁS
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
Általános Indokolás
1.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 1994-ben
közmegegyezés eredményeként született meg. A törvény a tizenhárom évvel ezelőtti
társadalmi, jogi viszonyoknak megfelelő, modern szabályozásnak volt tekinthető,
mára azonban számos ponton alapvetően új megközelítést igényel a Rendőrség
tevékenységének szabályozása.
Az Alkotmány 40/A. §-ának (4) bekezdése alapján a Rendőrségről szóló
törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges. E rendelkezés indoka a Rendőrségnek, mint a jogállam
alapvető intézményének fontossága. Az Alkotmány e rendelkezése éppen azt
hivatott biztosítani, hogy a kiemelkedően fontos jogintézménnyel kapcsolatos
törvényi előírások módosítására kizárólag megfelelő politikai konszenzussal
kerülhessen sor.
Ez azonban egyúttal azt is jelentette, hogy az Rtv. módosítására szinte
kizárólag olyan esetekben került sor, amikor az a Rendőrség feladatkörének
bővülése okán (pl. a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők
Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény), avagy nemzetközi, Európai
Uniós kötelezettségből eredően vált szükségessé. Az Alkotmánybíróság több
határozata ugyancsak érintette az Rtv. egyes rendelkezéseit [pl. 65/2003. (XII. 18.)
AB határozat, 47/2003. (X. 27.) AB határozat, stb.], ezek azonban szinte kizárólag
egyes rendelkezések (pl. bűnmegelőzési ellenőrzés) megsemmisítését jelentették.
Összességében az Rtv. átfogó, a Rendőrség szervezetét, tevékenységét
érintő módosítására ezidáig nem került sor, noha az számos esetben és számos
ponton indokolt lett volna.
2.	A Kormány az államháztartás egyensúlyi helyzetének megalapozásához
szükséges rövid és hosszabb távú intézkedések keretében, a közfeladat-ellátás
hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében az államháztartás hatékony
működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó
intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat (Korm. határozat) 4.
pontjában a következőket rendelte el:
„4. Az érintett miniszterek készítsék elő a - minősített többségű elfogadásra
irányuló - törvényjavaslatot az alábbiakra:
,,e) a fővárosi és megyei rendőr-főkapitányságok regionalizálása,
f)	a Határőrség Országos Parancsnoksága és a határőr igazgatóságok a
schengeni rendszerhez történő teljes jogú csatlakozás időpontja utáni integrálása a
rendőrség országos és területi szintű vezető szerveibe. ”
30
Nyilvánvaló, hogy Magyarország teljes jogú schengeni tagságát követően a
határrendészeti feladatok olyannyira átalakulnak, hogy azt a Rendőrségen belüli
határrendészeti szolgálati ág is el tudja látni megfelelő hatékonysággal, a
szervezetek összevonásával járó jelentős erőforrás megtakarítás mellett.
A Rendőrség és a Határőrség integrációja a Magyar Köztársaság rendvédelmi
szerveit érintő teljes átalakítási folyamat része, ennek eredményeként egy olyan
egységes szervnek kell létrejönnie, amely a párhuzamosságok és a végrehajtói
feladatok átfedéseinek megszüntetésével, a költségszükségletek csökkentésével és
a gazdálkodás hatékonyabbá tételével egyidejűleg ellátja mindkét, jelenleg önálló
szervezet feladatait.
Az integráció következményeképpen létrejövő új rendvédelmi szervnek meg
kell felelnie a Rendőrséggel és a Határőrséggel szembeni uniós, schengeni és hazai
elvárásoknak. A lehető legjobb szervezeti keretek között kell biztosítania a
határőrizeti, határrendészeti tevékenységből átcsoportosítható kapacitások más
rendvédelmi területen történő hasznosítását. Célként fogalmazódik meg a közrend,
közbiztonság védelme érdekében való hatékonyabb fellépés, valamint az illegális
migráció schengeni normáknak megfelelő kezelése. Az integrációval szembeni
további elvárás az eredményesség és a hatékonyság növelése, a takarékosság és a
költséghatékonyság növekedése.
Az integráció eredményeként a Határőrség bűnügyi szervei integrálódnak az
egységes rendvédelmi szerv bűnügyi szolgálati ágába, ugyanakkor biztosítani kell a
sajátos tevékenységük elvégzéséhez szükséges legmegfelelőbb szervezeti
kereteket.
Mindezekre figyelemmel a törvényjavaslat megteremti azokat a szükséges
rendelkezéseket, amelyek a Rendőrség és a Határőrség szervezeti összevonásának
végrehajtásához szükségesek.
Ki kell emelni ugyanakkor, hogy az integrációról az Rtv.-nek nem szükséges
részletes szabályozást tartalmaznia, hiszen a kormányzati szervezet átalakítással
összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény alapján a Rendőrség
mint szervezet egységes, az Országgyűlés minősített többségének szavazatát
igénylő törvénynek a szervezet által ellátandó feladatokat kell tartalmaznia. A
Rendőrség részletes szervezeti felépítését - az Rtv. felhatalmazása alapján -
kormányrendeleti szintű jogszabályban indokolt meghatározni.
A leírtak alapján a törvényjavaslat kizárólag az integráció körén belül maradva
tesz javaslatot a hatályos törvény módosítására.
3.	A Rendőrség és a Határőrség integrációja a rendszerváltáskor kezdődő
folyamat végkifejletének tekinthető.
3.1.	Jelenleg a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX.
törvény 40/A. §-a az alapvető feladatok meghatározásával nevesíti a két állami,
fegyveres rendvédelmi szervet, amelyből következik, hogy a szervezeti fúzió
alapfeltétele az Alkotmány és több, minősített többségű elfogadást igénylő törvény
módosítása, amelynek egybe kell esnie a szolgálati jogviszonyról szóló törvénynek
31
az integrációval összefüggő korrekciójával. Ennek megfelelően az Alkotmány
módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság államhatásáról
szóló törvényjavaslat benyújtására a tárgybeli törvényjavaslattal egy időben kerül sor.
Az Alkotmánynak a 2005. évi módosítása a Határőrség életében alapvető
meghatározású volt, mely a korábbi kettős jogállását megszüntette, ugyanis a
fegyveres erő és rendvédelmi szerv helyett már csak rendvédelmi szervként
jelenítődik meg.
A rendszerváltástól kezdődően a Határőrség többlépcsős, jelentős szervezeti
átalakításon ment keresztül, amelyekben célként az európai uniós és a teljes jogú
schengeni tagságunkra történő felkészülés is megjelent. 1992-ben megalakult a
Budapesti Határőr Igazgatóság. 1993-tól, több éves előkészítő munka
eredményeként a határátkelőhelyeken már csak hivatásos állomány hajtja végre a
szolgálati feladatokat. 1994-ben a Zalaegerszegi és a Soproni Határőr Igazgatóság
átszervezését hajtották végre, illetve ebben az évben a határőrizeti és határforgalmi
kirendeltségek is összevonásra kerültek (2007. január 1-jétől 51 határrendészeti
kirendeltség alkotja a Határőrség helyi szerveinek bázisát). 1998-tól a Határőrség
személyi állományában a sorozott állomány megszűnt, a feladatokat hivatásos és
szerződéses jogviszonyban álló személyek látják el. A teljes jogú schengeni tagságra
történő felkészülés hosszú évek tervszerű, célirányos tevékenységét jelenti, amely a
személyi állomány, a technikai és a technológiai fejlesztésének hármas egységeként
jelenik meg, jelentős európai uniós források felhasználásával.
2006.	évben mind a szárazföldi, mind a légi határőrizeti rendszerünk a SCH-
EVAL értékelési program során kiváló eredményt kapott. A portugál SIS l+ javaslat
bevezetésével, 2008. január 1-jétől várható Magyarország teljes jogú schengeni
tagsága a szárazföldi határok tekintetében, illetve 2008. március végére a légi
határok vonatkozásában.
A csatlakozás érinti a szlovák, osztrák, szlovén határviszonylatunkat, amely a
Magyar Köztársaság államhatárának 50 %-át (1139 km) jelenti. Az államhatárunk
fennmaradó része (1103 km) schengeni külső határként funkcionál, mely a
schengeni övezet szárazföldi határainak 15 %-át jelenti.
A Rendőrség szervezeti átalakítása hasonló nagyságrendekben valósult meg,
amelynek kiemelkedő jelentőségű eleme a várossá nyilvánítási folyamatokkal szinte
együtt járó rendőrkapitányságok létrehozása, illetve a településeken a rendőrőrs
program végrehajtása. Ezek eredményeként mára jogállásában azonos,
létszámában és ebből fakadóan szervezeti felépítésében jelentős eltérést mutató
rendőrkapitánysági háló alakult ki, melyet (helyi szervként) a 151 települési és 3
vízirendészeti rendőrkapitányság alkot.
Több lépcsős átalakítás során került létrehozásra á Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központ, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Rendészeti Biztonsági
Szolgálat, melyek az Országos Rendőr-főkapitányság területi besorolású, országos
illetékességű szerveiként látják el feladataikat.
32
A 2000. év a Rendőrség profiltisztítása vonatkozásában jelentős dátum, amely
a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az okmányirodák létrehozását
jelentette a magyar közigazgatás struktúrájában.
A Határőrség és a Rendőrség kapcsolata soha sem nélkülözte az
együttműködést. A 2000. évtől jelentős előkészítő munkálatok folytak a Rendőrség
és a Határőrség összevonása tekintetében, amely a teljes jogú schengeni tagság
várható időpontjához viszonyítva azt megelőzően, vagy azt követően időzítette a
szervezeti integrációt. Az előkészítés konkrét lépéseinek tekinthető az egységes
egyenruha bevezetése, a szervezetek belső szolgáltatásainak (egészségügyi,
gépjárműjavítás) összehangolása, valamint legjelentősebb elemként az egységes
rendészeti szakképzési rendszer bevezetése. Az elmúlt időszakban az integráció
előfutárának tekinthető partnerségi együttműködés volt a meghatározó.
3.2. A fentiek tükrében a Kormány 2006. nyarán elhatározta, hogy a
szükséges politikai konszenzus megteremtésével a két állami, fegyveres,
rendvédelmi szervet integrálja. A Rendőrség és Határőrség átalakítása érdekében az
országos rendőrfőkapitány és a Határőrség országos parancsnoka 2006.
augusztusában kidolgozta a feladat végrehajtásának főbb irányait.
Az előkészítő munka a következő elvek maradéktalan betartására törekedett:
-	Az alapfeladat ellátását központi elemként kezelő vezetés és irányítás
megvalósítását biztosítsa a strukturális átalakítás,
-	a rendészet kerüljön egységes szakmai irányítás alá,
-	az új szervezet garantálja a „Schengenben" vállalt kötelezettségeink
teljesítését,	-
-	az intézményi reform egy komplex folyamatként értelmezhető.
Célként került meghatározásra, hogy az integráció a legkedvezőbb feltételeket
biztosítsa valamennyi szolgálati ág számára a hatékony, költségtakarékos
működéshez, együttműködéshez, ezért az egyes szervezeti változatok mindig a
feladatrendszerrel összefüggésben kerültek vizsgálatra. Nem az volt a cél, hogy a két
szervezetet egymás mellé illesztésre kerüljön (perszonálunió), sajátosságai
figyelmen kívül hagyásra, feladatkörük, jellegük, önállóságuk teljes körűen
felszámolásra kerüljön, hanem a mindenkori helyzet konkrét elemzésével olyan
integrációs modellt jöjjön létre, amely megfelelő mozgásteret biztosít a feladatok
hatékony végrehajtásához.
Teljes jogú schengeni csatlakozásunk jelentős állomása a szervezeti reform,
amely kezdő lépése mind az eltérő szervezeti kultúrák összekovácsolásának, mind a
létszámhelyzet kiegyenlítődésének. 2008. január 1-jétől várhatóan a határőrizeti
rendszer fontos elemévé válik a kompenzációs intézkedések keretében
megvalósítandó „mélységi” ellenőrzés, mely egyben az ideiglenes határőrizeti
rendszer visszaállítási képességének alapját is jelenti. Később a külső határ hossza
több lépcsőben tovább fog csökkenni, amelyhez a most megvalósuló rendszernek
alkalmazkodnia kell. Az integráció során tekintettel kell lenni az európai uniós
partnerek elvárásaira is.
33
4.	Az integráció eredményeképpen létrejövő „új” Rendőrség szervezeti
struktúrájának és feladatrendszerének főbb jellemzői a következők szerint
határozhatók meg:
-	A szervezeti struktúra a szakterületeken jelentkező feladat- és tevékenységi
rendszerre épül.
-	A Határőrség egyenrangú szolgálati ágként tagozódik be. A kialakított modell
képes garantálni a rendszer folyamatosságát, a határrendészet és a migrációs
szűrőmunka kiegyensúlyozott hatékonyságát, az uniós áttekinthetőséget és az
együttműködési képességet.
-	Biztosítja a Rendőrség és a Határőrség irányítását végző minisztérium
szervezetétől átadásra kerülő feladatrendszerek betagozódását.
-	Az irányítási-, felügyeleti-, vezetési-, bűnügyi- valamint humán- és gazdasági
igazgatási rendszerek szervezeti és tevékenységi integrációja valósul meg.
-	Központi, területi és helyi szinten a szolgálati ágakat megjelenítő pozícionált
szervezeti elemek egységes szakmai centrumként jelenítődnek meg.
-	A szervezeti modell egyszerű, átlátható, az egyszemélyi felelősségre épül és
flexibilis jellegű.
-	A megtakarítások lehetőséget biztosítanak az intézményi korszerűsítésekre,
mellyel megvalósítható az integráció tényleges szubsztanciája, a gazdaságos
üzemméretű, hatékony szervezet kialakítása és fejlesztése.
5.	A Rendőrség és a Határőrség összevonása miatt az Rtv.-t a következő főbb
csomópontok mentén szükséges módosítani:
a)	A Rendőrség által ellátandó feladatok között meg kell jeleníteni a
Határőrség által jelenleg ellátott és a szervezeti összevonást, egyben a schengeni
csatlakozást követően ellátandó feladatokat. E feladatok többségét jelenleg a
Határőrségről és a határőrizetről szóló 1997. évi XXXII. törvény tartalmazza. A
törvényjavaslat a Rendőrség feladatait kibővíti a Határőrség jelenlegi feladataival. A
jövőben a Rendőrség
-	őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes
átlépését,
-	ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a
szállítmányokat, végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek
rendjét,
-	irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek
tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek
felújításával kapcsolatos munkák végzését;
-	megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és
a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá
elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket;
-	elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított,
valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből
eredő egyéb feladatokat.
b)	A Rendőrségnek a jövőben a Határőrség jelenlegi idegenrendészeti
feladatait is el kell látnia - összhangban a szabad mozgás és a tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény,
34
valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007.	évi II. törvény rendelkezéseivel ezért a törvényjavaslat új idegenrendészeti
intézkedési feladatot is meghatároz a Rendőrség számára. Eszerint a Rendőrség
nemzetközi szerződés alapján végrehajtja a személyek államhatáron történő
átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülő személyeknek az
átadás helyére kíséréssel történő átszállítását, valamint részt vesz az Európai Unió
tagállamai által közösen, kísérővel végrehajtott hazatérésekben. Rendőrség az
idegenrendészeti hatáskörben elrendelt személyes szabadságot korlátozó
kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja.
Az Rtv.-nek az együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket ki kell egészíteni
azokkal a szabályokkal, amelyek jelenleg a Hőr.-tv.-ben a Határőrség és más állami
szervek tekintetében tartalmaznak előírásokat. Ennek alapján meghatározásra
kerültek azok az esetek, amikor kölcsönös tájékoztatási kötelezettség áll fenn az
államhatárhoz kapcsolódó tevékenységéről a Rendőrség és a hatáskörrel rendelkező
szervek (pl. közigazgatási hivatal, területi katasztrófavédelmi szerv, illetékes
menekültügyi szerv) között.
c)	Ahhoz, hogy a Rendőrség 2008. január 1-jét követően határrendészeti
feladatainak eleget tudjon tenni, adatkezelési rendelkezéseket is meg kell állapítani.
Ennek megfelelően a törvényjavaslat az Rtv.-t jelenlegi VIII. fejezete szerinti
adatkezelési szabályokat, új, a határrendészeti adatkezelésre vonatkozó
rendelkezésekkel egészíti ki. E rendelkezések megállapítják, hogy a Rendőrség a
határforgalom ellenőrzése során mely rendelkezésre álló adatokat vetheti össze a
külön törvény szerinti nyilvántartások (pl. beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt állók nyilvántartása, úti okmány nyilvántartás, stb.) adataival. A törvényjavaslat
részletes rendelkezéseket tartalmaz az adatok kezelésére, továbbítására
vonatkozóan is, az adatvédelmi követelményekkel összhangban.
A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a Rendőrség a határforgalom-
ellenőrzés során - az illegális bevándorlás elleni hatósági intézkedések elősegítése
céljából - jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól a törvényjavaslat által
meghatározott adatokat kérni. Ez az adatkérés azokra az utasokra vonatkozik, akiket
nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az
Európai Unió keretében történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az
Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában,
alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes
állam területéről szállít a személyszállítást végző légi fuvarozó a Magyar Köztársaság
területére.
d)	Az új feladatok ellátásával összhangban a törvényjavaslat értelemszerűen
az új rendelkezések alkalmazásához szükséges értelmező rendelkezéseket,
fogalmakat is bevezet, mint például határterület, határforgalom-ellenőrzés, stb.
e)	Mindezeken túlmenően a két szervezet összevonása a teljes jogrendszer
áttekintését is igényli, figyelemmel arra, hogy a Határőrség fogalmat teljes
egészében szükséges kiiktatni a jogrendszerből. Ezzel párhuzamosan azokban a
törvényekben, amelyek jelenleg a Határőrségről tartalmaznak valamilyen
rendelkezést, a jövőben a Rendőrséget kell nevesíteni. A törvényjavaslat ennek
megfelelően módosít valamennyi olyan törvényt - a fegyveres szervek hivatásos
35
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.)
kivételével amely a Határőrség tekintetében rendelkezést tartalmaz, és a
Határőrség által ellátandó feladatokat a Rendőrség feladataként jeleníti meg. E
törvények egy részének elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges. Más részük egyszerű többséggel módosítható
törvények.
A Hszt. módosítására a Határőrség mint önálló rendvédelmi szerv
integrációjából fakadó szolgálati jogi kérdések rendezésére külön előterjesztés
készül.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a határőrizetről és a Határőrségről
szóló 1997. évi XXXII. törvényt, valamint valamennyi, e törvényt módosító törvényt és
törvényhelyet.
6.	A törvényjavaslat a rendőrségi intézkedésekkel szembeni panaszjogot a
kezdeményezők köre és a jogalap tekintetében egyaránt kiterjeszti, egyben a rendőri
vezetőknek a panasz elbírálásáról hozott minden döntéséhez a közigazgatási
hatósági eljárás formai garanciáit rendeli. Az alapvető jogai megsértésével
összefüggő panaszok kivizsgálása érdekében az érintett nem csak a szervezeten
belül élhet jogorvoslattal: a törvényjavaslat által létrehozott Független Rendészeti
Panasztestület a hozzá benyújtott panaszokat megvizsgálva ad ki állásfoglalást az
alapvető jogok konkrét ügyben való megsértéséről, amelynek alapján a panaszt az
országos rendőrfőkapitány bírálná el.
7.	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
módosításáról rendelkező 2004. évi CIV. törvény a Határőrség jogállását
megváltoztatta, azt fegyveres erőből rendvédelmi szervvé alakította át, és
megszüntette a „fegyveres erők” fogalom használatát. E módosítás jogrendszeren
történő teljes átvezetése azonban nem történt meg. A törvényjavaslat az idézett
Alkotmány-módosításból fakadó, szükséges törvénymódosításokat is átvezeti a
törvényeken és a „fegyveres erők" kifejezés helyett a „Magyar Honvédség” fogalmat
iktatja be az érintett törvényekbe.
E jogrendezés érdekében az előző parlamenti ciklusban már elkészült és
benyújtásra is került a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII.
törvény és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/19075. törvényjavaslat, azt
azonban az Országgyűlés a 2006. tavaszi ülésszakán már nem tárgyalta meg.
8.	A törvényjavaslat előkészítését a Rendőrség és a Határőrség
összevonásának legrészletesebb szervezeti átgondolása előzte meg, amelynek
eredményeképpen egységes szervezet létrehozása válik lehetővé.
8.1.	Központi szint
Az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségében négy szervezeti
egység működik: a Titkársági Főosztály, az Ellenőrzési Főosztály, a Hivatal
(igazgatóság jogállású, tábornoki beosztás), és a Humán Igazgatóság (tábornoki
beosztás), melyek az első számú vezető feladatainak ellátását támogatják.
36
Az új főkapitány-helyettesi (rendészeti, gazdasági) rendszer a szakmai
alaptevékenységek tekintetében a szolgálati ágak egységes irányítását valósítja
meg.
A rendészeti főkapitány-helyettes alárendeltségében a szolgálati ágak önálló
igazgatóságokként tagozódnak be. A határrendészeti tevékenység ezen a szinten
jelenítődik meg egyenrangúan és önállóan a többi szolgálati ággal. A Rendőrség
feladatrendszere kiegészül az idegenrendészeti hatáskörökkel, és az azzal
összefüggő tevékenységgel, az idegenrendészeti hatáskörök gyakorlására az
igazgatásrendészeti igazgatóság szervezetében kerül sor.
A gazdasági főkapitány-helyettes alárendeltségében a műszaki és a
gazdasági szakterület főosztályi szinten tagozódik be. A gazdasági főkapitány-
helyettes közvetlenül irányítja az új elemként létrejövő - regionális rendszerben
működő - gazdasági ellátó igazgatóságokat.
Az új szervezetben a Köztársasági Őrezred változatlan jogállással és
szervezeti formában működik tovább.
Az Országos Rendőr-főkapitányságon megszűnik az Elemző és Koordinációs
Igazgatóság, a Megelőzési Főosztály, továbbá több szervezeti egység átalakul,
illetve összevonásra kerül.
A kormányzati szerkezet átalakítását követően az integrációhoz nem
kapcsolódó feladatok, illetve szervezetek (Nyugdíjmegállapító Osztály, Távközlési
Szolgálat, Műszaki Főosztály) is átkerültek az ORFK szervezetébe, illetve 2007.
-július 1-jén átvételre kerül az IRM Oktatási Főigazgatósága (Nemzetközi Oktatási
Központ, rendészeti szakközépiskolák) is. -
A Nemzeti Nyomozó Irodában az államhatárral összefüggő bűncselekmények
nyomozására főosztály szintű szervezet létesül. A Határőrség bűnügyi állománya
tevékenységével együtt a Nemzeti Nyomozó Irodába, illetve a Rendőrség területi- és
helyi bűnügyi szerveibe tagozódnak be.
A Rendészeti Biztonsági Szolgálat átalakul, profiltisztítást követően Készenléti
Rendőrség néven alapvetően közrendvédelmi, csapaterős tevékenységet lát el.
Új szervezeti egységként megalakul a Közlekedésrendészeti Parancsnokság,
a REBISZ Autópálya Rendőrségből, a Légirendészeti Parancsnokságból és a három
vízirendészeti rendőrkapitányságból.
Az új minőség jegyében a Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren létrejön a
repülőtéri rendészeti tevékenység egységes szakmai szervezete, a Repülőtéri
Biztonsági Igazgatóság, amelynek alapja a Budapesti Határőr Igazgatóság és a
REBISZ Repülőtéri Biztonsági Szolgálata.
8.2.	Területi szint
A területi szintű szervezeti struktúra biztosítja a rendészeti tevékenység
közbülső szintű irányítását, és szükség szerinti végrehajtói feladatok ellátását.
37
Területi szinten leképeződik az ORFK két helyetteses vezetés-irányítási
struktúrája, valamint egyéb szervezeti egységei, ezáltal biztosítottá válik a
hierarchikus felépítésből szükségszerűen adódó szervezeti összhang a különböző
szintek között.
A határszakasszal rendelkező megyei rendőr-főkapitányságok szervezetében
a határrendészeti tevékenység szakmai irányítására határrendészeti osztály létesül.
A schengeni határellenőrzési rendszer kompenzációs követelményeiből
adódóan a mélységi ellenőrzésre, valamint a csapaterős feladatok végrehajtására
létrejönnek a bevetési szolgálatok. Ezen szervezeti egységeket a Határőrség
határvadász századai, bevetési alosztályai, a Rendőrség forgalomellenőrző
alosztályai és bevetési alosztályai alkotják. Egységes szervezetben erő-, és eszköz
tartalékot képeznek, komplex helyi, regionális és országos végrehajtói feladtok
ellátására alkalmazhatók, egyúttal biztosítják az illegális migráció elleni hatékony
fellépést.
A megyei rendőr-főkapitányságok igazgatásrendészeti osztályai kiegészülnek
a határőr igazgatóságok idegenrendészeti osztályainak feladatrendszerével és
személyi állományával.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság struktúrája, annak speciális jellege miatt
eltér a többi megyei rendőr-főkapitányságtól, a korábbi átalakítások eredményeként
alapvetően a jelenlegi struktúrájában indokolt a további működése.
8.3.	Helyi szint
A jelenlegi 31 kiemelt rendőrkapitányságon főosztályvezető-helyettesi vezetői
szint beiktatásával önálló kapitányságvezető-helyettesi beosztás létrehozása
indokolt, amely javítja e nagy létszámú rendőri egységek vezetés-irányítási
rendszerének hatékonyságát.
A teljes jogú schengeni csatlakozást követően (abból következően) a
határrendészeti szervezeti elemek differenciált módon integrálódnak a Rendőrség
szervezetébe. A rendőrkapitányságok mellett a schengeni külső határszakaszon a
jelenlegei szervezeti és létszámviszonyai fenntartásával a 33 határrendészeti
kirendeltség továbbra is megtartja szervezeti önállóságát. A kirendeltségek
vezetőinek a jelenlegi besorolását indokolt módosítani, a megnevezés
azonosságának fenntartása mellett beosztásuk helyi, főosztályvezető-helyettesi
besorolású lesz.
A schengeni belső határszakaszon a határrendészeti kirendeltségek
állománya jelentős részben integrálódik a rendőrkapitányságokba és új szervezeti
elemként létrejön a határrendészeti és közbiztonsági akció osztály. Folyamatos,
járőrcsoportba szervezett közterületi szolgálattal egyaránt biztosítják a schengeni
követelményekből származó kompenzációs feladatok végrehajtását, valamint
jelentős mértékben javítják az általános bűnmegelőzési és reagáló képességet a
rendőrkapitányságok illetékességi területén. A határrendészeti kirendeltségek
fennmaradó állománya betagozódik a területi szinten létrejövő bevetési egységekbe.
38
Az integráció következményeként a schengeni belső határszakaszon
keletkező létszám aránytalanságok kiegyensúlyozására a felszabaduló kiképzett
határőr állomány a továbbfoglalkoztatás, a humánpolitikai érdekek, valamint a nem
határterületi rendőrkapitányságok végrehajtó állományának megerősítése érdekében
a lakóhelyükhöz legközelebbi egységhez kerül áthelyezésre.
A központi és területi szervek racionalizálásával, illetve a helyi szervek
átalakításával az integráció eredményeként a helyi közbiztonság jelentős mértékű
megerősítést kap.	.
8.4.	Gazdasági szervek
Az integrációt követően a gazdálkodási szervezetek és folyamatok teljesen
átalakulnak. Az alaptevékenység ellátását egy központi és hét területi gazdasági
ellátó igazgatóság biztosítja, amelyben - a szükséges létszámban - a megyei
rendőr-főkapitányságok és a határőr igazgatóságok szakemberei kerülnek. Az erő-,
és az eszközzel való gazdálkodás érdekében a megyei rendőr-főkapitányságokon
minimális létszámban csak egy osztály szintű szakállomány marad.
A kialakítandó gazdasági ellátó rendszer lényege, hogy létrejön egy központi
irányítású, normatív alapú egységes, az egész országot lefedő, ellátó, kiszolgáló,
üzemeltető háló, amely minden rendőri egység gazdasági működtetését szolgálja.
A gazdasági ellátó rendszeren belül kiemelt feladata lesz a Központi
Gazdasági Ellátó Igazgatóságnak, amely az ORFK és területi szerveinek ellátásán túl
az országosan kiemelt termékek beszerzését és ellátását is biztosítja.
8.5.	Az integrált szervezet létszáma, a vezetői beosztások számának
alakulása:
Az integrált, egységes Rendőrség várható létszáma 44-45000 fő. A
Határőrség jelenlegi létszámából központi szinten 120 fő, területi 500 fő, helyi szinten
7700 fő tervezhető az integrált szervezetbe, mindösszesen 8100 fő. A fennmaradó
2400 fő - szükséges mértékben - az alaptevékenységet biztosító funkcionális
szervezetekbe kerülhet beosztásba.
A két szervezetben központi szinten 151 vezetői beosztás van rendszeresítve.
Az integrált szervezetben a vezetői beosztások száma 48 %-kal csökken.
Területi szinten a két szervezetben 704 vezetői beosztás van rendszeresítve.
Az új szervezetben a vezetői beosztások aránya 27 %-kal csökken.
Helyi szinten a két szervezetben 1007 vezetői beosztás van rendszeresítve.
Schengen belső határszakaszon megszűnik 55 határőr vezetői beosztás és a
határterületi illetékességgel rendelkező rendőrkapitányságok szervezetében
létrehozásra kerül 21 határrendészeti és akció osztály vezetői beosztás. A Schengen
külső határszakaszon működő határrendészeti kirendeltségeken és a
rendőrkapitányságokon a vezetői beosztások száma alapvetően nem változik.
Összességében helyi szinten a vezetői beosztások aránya 6 %-kal csökken.
39
Az integrált szervezet vezetői beosztásainak betöltése során irányadónak kell
tekinteni, hogy ahol a főkapitány rendőr, ott a rendészeti helyettes határőr, illetve
fordítva.
40
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
1.	A törvényjavaslat a Rendőrség és a Határőrség integrációjából fakadóan
megjeleníti azokat az új feladatokat, amelyeket az összevont szervezetnek kell
ellátnia. így a közbiztonság és a közrend védelme mellett megfogalmazásra kerülnek
az államhatár őrzésével, a határforgalom ellenőrzésével és az államhatár rendjének
fenntartásával kapcsolatos feladatok, amelyeket az integrációt követően már az új
összevont szervezet fog ellátni. A törvényjavaslat az Alkotmány tervezett
módosítására tekintettel az idejétmúlt és rosszemlékű „belső rend” fogalom helyett
bevezeti a közérthetőbb „közrend” fogalmat.
Az általános feladat megváltozására és kiegészítésére tekintettel -
figyelemmel az új rendvédelmi szerv feladatkörére - a törvényjavaslat módosítja az
1. § (2) bekezdésének bevezető szövegét is.
2.	A törvényjavaslat az integrációra tekintettel bővíti az új szervezet
feladatkörét. A Határőrség integrációjából fakadóan az új feladatok meghatározzák
az államhatár őrzésével, az államhatár rendjét fenyegető konfliktushelyzettel és a
tömeges migrációval, a határforgalom ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységet.
Részletesen meghatározásra kerül az államhatáron végzett munkákkal kapcsolatos
felügyeleti tevékenység. Pontosításra kerül az új szervezet feladata az Alkotmány
szerinti minősített esetekben.
A törvényjavaslat - a jogbiztonság érdekében - szűkíti azt a hatályos
rendelkezést, amely lehetővé tette azt, hogy a Rendőrség részére bármely
jogszabály és az állami irányítás egyéb eszköze feladatot állapítson meg. A
törvényjavaslat szerint a jövőben a Rendőrség részére feladatot csak törvény,
kormányrendelet, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés
állapíthat meg.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat korszerűsíti a Rendőrség nemzetközi együttműködésére
vonatkozó rendelkezéseket. A nemzetközi bűnözés, a terrorizmus szükségessé teszi,
hogy a bűnüldözéssel foglalkozó szervezetek feladataik ellátásához szükséges
keretek pontosan kerüljenek meghatározásra. Ezek a szabályok biztosíthatják, hogy
a nemzetközi együttműködés is hozzájáruljon a Rendőrség maradéktalan
feladatellátásához. Ennek érdekében meghatározásra kerülnek együttműködés
keretei. Az együttműködésre csak törvényben, az Európai Unió kötelező jogi
aktusában, nemzetközi szerződésben meghatározott szabályok alapján, valamint
viszonosság keretében kerülhet sor.
A törvényjavaslat előírja, hogy az együttműködés keretében külföldön
tevékenykedő magyar rendőrök vagy a Magyar Köztársaság területén tevékenykedő
külföldi rendőrök, vagy határrendészeti feladatokat ellátó szervezet tagjai csak
törvényben és nemzetközi szerződésben meghatározott jogosítványokat
gyakorolhatnak.
41
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat az új szervezet létrejöttével korszerűsíti a Rendőrség
szervezetére és irányítására vonatkozó szabályokat. Az Alkotmány módosítására és
a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállására vonatkozó törvény rendelkezéseire tekintettel a törvényjavaslat már nem
nevezi meg konkrétan az Rendőrség irányítását ellátó minisztert, és a Rendőrség
központi szervezetét, hanem általános fogalmat használ és a konkrét szervezet
meghatározására a Kormány kap felhatalmazást
A törvényjavaslat továbbra is fenntartja a rendőrség szervezeti kereteire és
személyi állományra vonatkozó jelenleg hatályos szabályozást. Megmarad továbbra
is a szervezet hármas tagozódása [központi szerv, megyei (budapesti) rendőr-
főkapitányságok, rendőrkapitányságok]. A helyi szintű kapitányságok mellett az
integrációból fakadó feladatokra tekintettel önálló szervezeti egységként nevesítésre
kerültek a határrendészeti kirendeltségek. A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy
törvény vagy kormányrendelet más rendőri szervet is létrehozhasson. Ilyen
rendelkezést a hatályos szabályozás is tartalmazott azonban a törvényjavaslat
jelenleg az új szerv létrehozását magasabb szinten határozza meg. A jövőben nem
lesz lehetőség arra, hogy a felsoroltakon kívül jogszabály vagy utasítás hozhasson
létre önálló rendőri szervet. Az integrációból fakadó változásokat e kereteken belül
kell végrehajtani.
A törvényjavaslat továbbra is meghatározza a Rendőrség személyi
állományának összetételét. A Rendőrség személyi állománya összetételének
újragondolása az un „civilesítés” nem a törvényjavaslat feladata, az azzal
kapcsolatos jogi szabályozás a hivatásos és szerződéses állományú fegyveres
szervek szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény tartalmi módosítása fogja
elvégezni.
A 4. és 5. §-hoz
Korszerűsítésre kerülnek a miniszter irányítási és az országos
rendőrfőkapitány vezetéssel kapcsolatos feladatai. A központi államigazgatási
szervek, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény
meghatározta az államigazgatási szervek irányítására vonatkozó általános
szabályokat, de lehetőséget ad arra, hogy külön törvény eltérő irányítási szabályokat
állapítson meg. A törvényjavaslat felülvizsgálva a hatályos szabályozást, néhány
részfeladat nevesítését elhagyja, mivel a feladatok általánosan kerülnek
megfogalmazásra, és ezeket a részfeladatokat azok már tartalmazzák.
A tudományban lezajlott fogalmi tisztázásra tekintettel jelentős változást
tartalmaz a törvényjavaslat az Országos Rendőr-főkapitány feladatkörében.
Megszünteti a törvényjavaslat a Rendőr-főkapitány feladatainál az „irányítási
tevékenység” fogalmát, a jövőben ezeket a feladatokat a vezetési tevékenység
keretében látja el.
Az Alkotmánybíróság 48/1991.(IX. 27.) AB határozata szerint „az irányítás és
vezetés is a szervezet eredményes működtetésére irányul. Az alapvető különbség
42
az, hogy az irányító az irányított szervezeten kívül (fölötte) áll, a vezető viszont a
szervezet csúcsán, de azon belül, annak részeként helyezkedik el. Az irányító az
irányított szervre alapvető befolyást gyakorol. Az államszervezeten belüli irányítás
esetén az irányítás közjogi jogosítványok alapján folyik. Az irányítást az irányító
szerv csakis jogszabályban meghatározott hatáskörének keretében gyakorolhatja.
Irányítási eszközei - ha a hatásköri szabály erről nem rendelkezik - felölelik az állami
szervezés teljes eszköztárát. Az irányítónak természetesen lehetnek hatósági
igazgatási jogosítványai is.
A vezetés a szervezeten belüli irányító tevékenység. A vezetői jogosítványok
a szervezeten belül elfoglalt pozíción alapulnak. A vezetés az irányítás által kitűzött
feladatokat hajtja végre, s a végrehajtás során jelentős önállósággal bírhat.
Az irányítás és vezetés elhatárolása tehát az irányított szervezethez való
viszonyon és - az állami irányításban - az irányítási, illetve vezetői aktusok különböző
jogi minőségén alapul. Ilyen értelemben a megkülönböztetés formális: az aktus nem
általános vagy konkrét volta szerint minősül „irányítói” vagy „vezetői" aktusnak, s nem
is jelentősége szerint. A vezetés mindig az irányítás keretei között marad, s ebben az
értelemben az irányítás végrehajtása minden vezetői önállóság mellett is, nemcsak
akkor, ha az irányító és a vezető között (szervezeti) hierarchikus alá-fölérendeltség
van.”
A fentiekre tekintettel a törvényjavaslat már nem tartalmaz irányítási jogkört a
szervezet vezetőjének a Rendőrfőkapitányok tevékenysége irányába, a
törvényjavaslatban meghatározott eszközeit vezetési jogkörben látja el. A vezetés
eszközei az utasítások, intézkedések és a parancsok. A törvényjavaslat különbséget
tesz a vezetésen belül a közvetett vezetés és a közvetlen vezetés között. Míg a
rendőrség szervei számára kötelező utasítást adhat az Országos Rendőrfőkapitány,
addig a törvényjavaslat szerint a Rendőrség központi szervét közvetlenül vezeti.
Fontos megállapítani, hogy az Országos Rendőrfőkapitány vezetési jogkörét csakis
az irányító szervek irányítási aktusainak megfelelően, azok keretén belül
gyakorolhatja.
Pontosításra kerültek a főkapitányok kinevezésével és felmentésével
kapcsolatos hatáskörök is. Az integrációra tekintettel kiegészítésre kerültek a
feladatok a Határőrség speciális feladataival.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat - az Rtv.-nek a Rendőrség szervezetére vonatkozó
rendelkezéseit kiegészítve - hozza létre az öttagú Független Rendészeti
Panasztestületet (a továbbiakban: Testület). A Testület a rendészeti jogalkalmazás
során elkövetett alapjogsértések vizsgálatát más európai uniós tagállamokban végző
független szervekhez, köztük elsősorban a brit Független Rendőrségi
Panaszbizottsághoz (Independent Police Complaints Commission) hasonlóan a
rendőrségi szervezeti hierarchiába nem illeszkedő, munkavégzése során nem
utasítható, tevékenységét külső befolyástól mentesen végző szerv. A Testület tagjait
-	az alapvető jogok védelme érdekében tevékenységet folytató szervek és
szervezetek javaslatait is figyelembe véve - a miniszter javaslatára a miniszterelnök
az Országgyűlés szakbizottságai által történt meghallgatást követően nevezi ki.
43
Elnökét tagjai közül maga választja. A szervezeti és személyi függetlenséget emellett
a tagokkal szemben támasztott személyi és összeférhetetlenségi követelmények, a
tagok megbízatásának határozott időre (hat évre) szóló tartama, az ismételt
kinevezés tilalma szolgálja, valamint tevékenységének széles körű nyilvánossága
biztosítja. A Testület titkársága szervezetileg ugyan a Rendőrség központi szervének
szervezetében működik, ám az ott foglalkoztatott személyek tekintetében a
munkáltatói jogkört a Testület elnöke gyakorolja.
A 7. §-hoz
Arra tekintettel, hogy rendőri szervek konkrét megnevezése kormányrendeleti
szinten kerül meghatározásra, a törvényjavaslat pontosítja a Rendőrség és az
önkormányzatok együttműködésére vonatkozó fogalmi szabályokat. Továbbra is
fenntartja a háromszintű szervezeti rendszert. [Lsd. törvényjavaslat 3. §-ában, az Rtv
4.	§-ának (3) bekezdésében foglaltakat]. Az önkormányzatok jogkörei továbbra is
megmaradnak, azonban az együttműködési feladatok települési és területi szinten
kerülnek megfogalmazásra. A beszámolási kötelezettség változatlan fenntartása
mellett a törvényjavaslat oldja a hatályos szabályozásnak azt a merev rendelkezését,
amely csak a rendőrkapitányt, vagy rendőr-főkapitányt kötelezte az érintett
önkormányzatok előtti beszámolóra. A törvényjavaslat ezt a merev rendszert feloldva
biztosítja, hogy a beszámolási kötelezettségének az illetékes rendőri vezető kijelölt
helyettese is eleget tehessen.[Lsd. törvényjavaslat 21. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában az Rtv 8. §-át módosító rendelkezések.]
A Rendőrség új feladataira tekintettel a hatályos rendelkezések kiegészülnek
azokkal a feladatokkal, amelyek a Rendőrségnek - az integrációból fakadóan - a
határrendészettel kapcsolatos feladataiból fakadnak. Az önkormányza.tokkal való
együttműködésen túlmenően a törvényjavaslat meghatározza azt, hogy mely
szerveket kell haladéktalanul értesítenie az illetékes rendőri szervnek a határon
bekövetkezett vagy a határt érintő eseménnyel kapcsolatban. (Értesíteni kell a
közigazgatási hivatal vezetőjét, a területi katasztrófavédelmi szerv vezetőjét, az
illetékes nemzetbiztonsági szerv vezetőjét, a vám és pénzügyőrség illetékes
parancsnokát, a menekültügyi hivatal illetékes szervet, valamint a Honvéd
Vezérkart.) A szabályozás az értesítési kötelezettség kölcsönösségét mondja ki, mert
előírja, hogy a felsorolt szervek kötelesek tájékoztatni a Rendőrséget az olyan
eseményekről, amelyekről tudomással bírnak, és azok a rendőrség hatáskörébe
tartoznak.
A törvényjavaslat továbbra is tartalmazza azt a szabályt, amely alapján az
önkormányzat képviselő testülete észrevételt tehet a területéhez tartozó rendőri
szerv intézkedése, döntése vagy mulasztása ellen. A törvényjavaslat azonban
szigorítja a szabályozást azzal, hogy kimondja, hogy az érintett rendőri szerv az
észrevételt köteles tizenöt napon belül kivizsgálni, ha azzal nem ért egyet, akkor azt
haladéktalanul a felettes szervhez kell, hogy továbbítsa. A felettes rendőri szerv
vezetője tizenöt napon belül köteles vizsgálatot lefolytatni és a vizsgálat
eredményéről tájékoztatni az önkormányzatot.
A 8. §-hoz
44
Az Európai Uniós tagságunkból eredő feladatok végrehajtása érdekében a
törvényjavaslat rögzíti, hogy elő kell állítani azt is, aki ellen nemzetközi, illetve
európai elfogatóparancsot adtak ki. Az idegenrendészeti jogszabályokkal való
összhang megteremtése érdekében a törvény kiegészül azzal, hogy a rendőrség
elfogja és előállítja azt a nem magyar állampolgárt, aki az ország területén
jogellenesen tartózkodik.
A 9. §-hoz
A rendőrség és a határőrség összevonása következtében az Rtv. kiegészül az
idegenrendészeti intézkedés szabályaival. Eszerint a rendőrség hajtja végre a
személyek államhatáron történő átadását, átvételét, átszállítását, részt vesz az
Európai unió tagállamai által közösen, kísérővel végrehajtott hazatérésekben.
A 10. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészül a határforgalom ellenőrzésére vonatkozó
szabályokkal, tekintettel arra, hogy szükséges törvényben meghatározni a
Rendőrségnek a határforgalom ellenőrzésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
annak alapvető tartalmát, valamint a határforgalom ellenőrzés során alkalmazandó
intézkedések körét.
A tranzitterület speciális jogi helyzetére tekintettel a törvényjavaslat rögzíti azt
is, hogy a Rendőrség az idegenrendészeti hatáskörben elrendelt személyes
szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja.
A11.§-hoz
A törvényjavaslat a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi
Kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló európai
parlament és tanácsi rendelet (Közösségi Kódex) 12. cikkének (4) bekezdésével
összhangban - amely szerint a határőrizet technikai eszköz alkalmazásával is
végrehajtható - kiegészíti az Rtv. kép- és hangfelvételre vonatkozó rendelkezéseit
azzal, hogy lehetővé teszi képfelvevő elhelyezését határátkelőhely őrzése,
határforgalom ellenőrzése, valamint határátkelőhely rendjének fenntartása céljából is.
Meghatározza továbbá a törvényjavaslat az adatkezelés idejét, amely szerint
hetvenkét óra elteltével törölni kell az érintett képfelvételt. Ez alól egy esetben enged
kivételt a törvényjavaslat, nevezetesen - a célhozkötöttség alkotmányos elvének
érvényesülése céljából - meghatározza, hogy kizárólag abban az esetben
lehetséges hosszabb adatkezelés, ha azt büntető-, vagy szabálysértési eljárásban
bizonyítás céljából használják fel.
A 12. §-hoz
A magyar rendőrség egyre többször vesz részt más állam területén rendőri
feladatok megoldásában nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi
aktusa alapján. Ilyen esetben a lőfegyver használatára nemzetközi szerződésben,
vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetekben és
módon kerülhet sor.
45
A nemzetközi rendőri együttműködés szélesedése következtében rendőrségi
vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja is láthat el feladatokat a
Magyar Köztársaság területén. Fegyverhasználatára az Rtv., a bűnüldöző szervek
nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény, a nemzetközi
szerződés, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott
esetekben és módon kerülhet sor.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat - tekintettel a Rendőrség és a Határőrség integrációjára -
kiegészül a határrendészeti adatkezelés szabályaival. A szabályokat alapvetően az
Országgyűlés a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásról
szóló 2007. évi II. törvény megalkotásakor illesztette be a határőrizetről és a
Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 62. §. és 65/A. §-ába. A törvényjavaslat
e szabályokat alapul véve határozta meg azt, hogy a Rendőrség a határforgalom-
ellenőrzésekor milyen adatbázisokat (nyilvántartásokat) használhat az okmányok és
a határátlépés során használt gépjárművek adatainak ellenőrzésére.
Meghatározza a törvényjavaslat a harmadik országok állampolgáraival
kapcsolatos adatkezelés tartalmát, idejét, valamint azt, hogy a Határőrség ezeket az
adatokat, mely hatóságoknak adhatja át feladataik végrehajtása céljából.
Szabályozza a törvényjavaslat azt, hogy a Rendőrség határforgalom-
ellenőrzési feladatai során - az illegális bevándorlás megakadályozása céljából -
adatokat kérjen azokról az utasokról, akiket a személyszállítást végző légi fuvarozó
nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az
Európai Unió keretébe történő beillesztésről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az
Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában,
alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes
állam területéről szállít a Magyar Köztársaság területére. A törvényjavaslat
tartalmazza a kezelhető adatok körét és a törlésre vonatkozó szabályokat is.
Ugyancsak meghatározza a schengeni határ-ellenőrzési kódexben meghatározott
adatok törlési határidejét.
A 14. és a 15. §-hoz
A törvényjavaslat koncepcionális módon megújítja a rendőrségi intézkedéssel
szembeni jogorvoslatok elintézésének rendjét. A reform egyik elemeként a
panaszmechanizmus hatályos szabályozását megtartva egyértelművé teszi, hogy az
eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás szabályai alkalmazandók. Ugyanakkor a
törvényjavaslat abban is előrelép, hogy a jogorvoslati lehetőséget mindenkinek
biztosítja, akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érinti, hasonlóan a
közigazgatási hatósági eljárás ügyfélfogalmához. A törvényjavaslat főszabály szerint
kétfokú közigazgatási hatósági eljárást tart fenn; nem fellebbezésnek, hanem
közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van ugyanakkor helye, ha az intézkedést a
Rendőrség központi szerve hozta és így a panaszt az országos rendőrfőkapitány
bírálta el.
46
A reform másik eleme új jogintézményként vezeti be panasznak a Független
Rendészeti Panasztestület közreműködésével történő elbírálását. Tekintettel arra,
hogy a hagyományos rendőrségi panaszeljárásban az intézkedést elrendelő vezető
dönt az intézkedés jogszerűségéről, szükség van olyan eljárás létrehozására, ami
több függetlenségi garanciával biztosítja a hatékony jogorvoslatot. Ezt a javaslat
egyrészt a független szervezet vizsgálata és ajánlása, másrészt a döntésnek az
országos rendőrfőkapitányhoz való telepítése útján biztosítja.
A rendőrség szervezetétől független testülethez csak az fordulhat, akinek a
rendőrség intézkedése, annak elmulasztása más, a törvény IV. fejezetében
szabályozott, általános jellegű rendőri kötelezettség megsértése vagy a kényszerítő
eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette. Minden más esetben csak a
hagyományos panaszeljárás vehető igénybe. Ha a Testülethez beérkezett
panaszügy alapvető jogot nem vagy csak csekély mértékben sértett - a panaszos
tiltakozása hiányában - a Testület a panaszt átteszi a panaszról a hagyományos
eljárásban dönteni jogosult rendőri szervhez.
A Testület eljárásában a beterjesztett panasz megalapozottságáról döntést
nem hoz, vizsgálata alapján arról kötőerővel nem rendelkező állásfoglalást készít. Az
állásfoglalás ismeretében az országos rendőrfőkapitány jogosult a panasz
megalapozottságáról - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerinti egyfokú
eljárásban - döntést hozni. A Testület eljárása nem formakötött, a közigazgatási
hatósági eljárás szabályait nem kell rá alkalmazni. A Testület állásfoglalásának
megalapozása érdekében vizsgálatot folytat le, a kellően megalapozott állásfoglalás
érdekében a Testületnek 90 napos határidőn belül kellene állásfoglalását
elkészítenie. A vizsgálat során a Testület megismerhet minden, az intézkedéssel
összefüggő adatot, a Rendőrségtől tájékoztatást kérhet, a Rendőrség helyiségeibe -
a törvényjavaslat szerinti korlátozásokkal léphet be.	-
A Testület eljárásában és szervezetében is független a Rendőrségtől, kötelező
erővel nem bíró állásfoglalását külső befolyástól mentesen alakítja ki. így a
jogintézmény némiképp hasonló az országgyűlési biztosokéhoz, ezért a javaslat a
vizsgálati szabályok egy részét az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló
1993. évi LIX. törvényre való hivatkozással állapítja meg. A társadalmi ellenőrzés
elősegítése érdekében a Testület állásfoglalását - a nemzetközi példákhoz
hasonlóan, a személyes adatok védelmét természetesen tiszteletben tartva - az
interneten is közzé kell tenni.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti az Rtv. értelmező rendelkezéseket tartalmazó
felsorolást, azokkal a fogalmakkal, amelyek olyan feladatokat érintenek, amelyek a
Rendőrség és a Határőrség integrációja miatt a jövőben a Rendőrség hatáskörébe
tartoznak. A törvényjavaslat a fogalmak meghatározásakor a határőrizetről és a
Határőrségről szóló - a törvényjavaslattal hatályon kívül helyezett - 1997. évi XXXII.
törvény fogalmait tekintette alapul, elvégezve a szükséges pontosításokat, illetve
utalásokat az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendeletére (Közösségi
Kódex).
A 17. §-hoz
47
Az Rtv. módosítását több tényező indokolja. A módosítások szükségesek
egyrészt a központi államigazgatási szerveket érintő változásokkal összhangban,
másrészt a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggésben szükséges
szervezeti változások kapcsán. E feladatokat egyrészt törvényi szintű
szabályozással, másrészt kormányrendeleti szintű szabályozással, harmadrészt
miniszteri rendeleti szintű szabályozással kell végrehajtani.
Az Rtv. 100. §-ának módosítása az e feladat elvégzésével kapcsolatos
kormányrendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazásokat tartalmazza.
A 18. §-hoz
A 26. §-hoz írottakkal összhangban e rendelkezés azokat a tárgyköröket
tartalmazza, amelyeket miniszteri rendeletben kell szabályozni. Az e rendeletek
megalkotásához szükséges felhatalmazásokat tartalmazza az Rtv. 101. §-ának
módosítása.
Eszerint rendeleti szintű jogszabály kiadásával kell gondoskodni a Rendőrség
szervei illetékességi területének meghatározásáról, valamint a bűnüldözési, a
határrendészeti, valamint a közigazgatási adatatok kezelésére jogosult szervek
kijelöléséről, ezek feladatainak és az adatkezelés részletes szabályainak
megállapításáról.
Együttes rendeletben kell ugyanakkor a jövőben rendelkezni az elővezetés és
a kísérés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek mértékéről,
megtérítésének részletes szabályairól, valamint az állandó és ideiglenes
határátkelőhely megnyitásának és működésének rendjéről és feltételeiről.
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, ekkor
hajtható végre ugyanis működési zavarok nélkül a két szerv integrációja. A törvény
kihirdetése után ugyanis elegendő idő áll majd rendelkezésre az integráció
zökkenőmentes előkészítésére, a jogutódlásból fakadó eljárások lebonyolítására
(vagyoni jogutódlással kapcsolatos teendők elvégzése, a szolgálati viszonnyal
kapcsolatos okiratok előkészítése, a szervezetek alapító okiratainak módosítása).
A Rendőrség és a Határőrség integrációja következtében a törvényjavaslat
elvégzi a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény kodifikációs-technikai
módosítását, javasolja hatályon kívül helyezni a Határőrségre vonatkozó
szövegrészeket, illetőleg az időközben bekövetkezett jogszabályi változások miatt
szükséges hatályon kívül helyezéseket is elvégzi.
A Rendőrség és a Határőrség integrációja esetén feleslegessé válik a
határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény, ezért a
törvényjavaslat hatályon kívül helyezi azt, valamint annak valamennyi módosítását. A
Határőrség önálló szervként történő megszűnése több - minősített többséggel
módosítható - törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését is
szükségessé teszi, a törvényjavaslat ezeket is elvégzi.
48
A 20. §-hoz
A jogrendszerben több törvény külön nevesíti a Határőrséget, amely
rendelkezésekben e szerv megnevezése helyébe nem kell a Rendőrséget beemelni,
hanem a Határőrségre vonatkozó szövegrészt hatályon kívül kell helyezni a
jogrendszer összhangjának megteremtése érdekében. A törvényjavaslat e hatályon
kívül helyezéseket tartalmazza.
A törvényjavaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
során - a Kormány szervezetalakítási szabadságának biztosítása érdekében - az
Országos Rendőr-főkapitányság konkrét megnevezése helyett a rendőrség központi
szerve elnevezést használja [a törvényjavaslat 3. §-a által megállapított az Rtv. 4. §-
ának (3) bekezdése], E módosításra figyelemmel egyes törvényekben szükséges a
konkrét megnevezés hatályon kívül helyezése.
A 21. §-hoz
A két szerv integrációja következtében önálló helyi rendőri szervként
létrejönnek a határrendészeti kirendeltségek a schengeni külső határon. Ezen
túlmenően a rendőrőrs konkrét elnevezése is megszűnik, ehelyett a törvényjavaslat a
helyi rendőri szerv kifejezést használja. E technikai jellegű módosítást vezeti át a
törvényjavaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szövegén.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
módosításáról szóló 2004. évi CIV. törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar
Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 2005. január 1-jén történő hatályba
lépésével megszűntek a fegyveres erők, helyette az Alkotmány VIII. fejezete a
Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek fogalmát használja. A fegyveres erők
fogalmát jelenleg is több törvény használja, eddig ezek hozzáigazítása az új
szabályozáshoz nem történt meg. Ez egyes esetekben értelmezési nehézségeket is
okoz, ezért a jogbiztonság elvéből következő jogrendszer egységének biztosítása
érdekében a törvényjavaslat elvégzi ezen törvények technikai módosítását. E
szakaszban szereplő törvények módosítása minősített többséget igényel.
A 22. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat által létrehozandó Testület tagjainak
nemzetbiztonsági ellenőrzése kötelező, szükséges módosítani a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény azon rendelkezéseit, amelyek nevesítik
azt a személyi kört, amelynek az adott feladat ellátásához a nemzetbiztonsági
ellenőrzés szükséges.
A 23. §-hoz
A fegyveres erők fogalma a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a
Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII.
törvényben is szerepel, amelyet e fogalom megszűnésére tekintettel módosítani kell.
A törvény módosítása technikai okokból szerepel külön szakaszban, ugyanis az
49
Alkotmány 76. §-ának (3) bekezdése szerint az összes országgyűlési képviselő
kétharmadának szavazatával módosítható.
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat a minősített többségű elfogadást nem igénylő törvényekben
is módosítja a fegyveres erők fogalmát.
A törvényjavaslat 3. §-a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4. §-
ának (3) bekezdésében az Országos Rendőr-főkapitányság elnevezés helyett a
rendőrség központi szerve elnevezést használja. A jogrendszer egységének
biztosítása érdekében a törvényjavaslat elvégzi valamennyi olyan törvény
módosítását, amelyben Országos Rendőr-főkapitányság elnevezés vagy annak
rövidített alakja (ORFK) szerepel.
A 25. §-hoz
A Határőrség és a Rendőrség összevonása következtében több törvény
tételes módosítása is szükséges, az összevonásból fakadó módosítások ugyanis
nem minden esetben végezhetők el egyes szövegrészek cseréjével. Ezért e szakasz
módosítja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt, az egészségügyi
hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényt, a katonai és
rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvényt, a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi
LXIII. törvényt, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényt,
a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999.évi
LXXXV. törvényt, a személy-és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvényt,
továbbá a személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényt.
A 26. §-hoz
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a
továbbiakban: Ttv.) több helyen is tartalmazza a fegyveres erők kifejezést, amely
fogalom 2005. január 1-jén megszűnt. Ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket a
törvényjavaslat módosítja. Ezen kívül a hatályos szöveg a Határőrség államtitokköri
jegyzékét is tartalmazza. A Határőrség és a Rendőrség integrációja következtében a
törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a Határőrség államtitokköri jegyzékét, és a
továbbra is szükséges pontokat a rendőrség titokköri jegyzékében helyezi el.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatályba lépésekor bevezette
a titkos adatszerzés jogintézményét. A Ttv. államtitokköri jegyzéke azonban ezt a
változást nem tükrözi, így jelenleg nincs lehetőség a titkos adatszerzés során
szerzett egyes információk államtitokká minősítésére. Ezt a hiányt pótolja a
törvényjavaslat, amikor kiegészíti a Ttv. 1. számú mellékletében szereplő
államtitokköri jegyzék egyes pontjait a titkos adatszerzéssel.
Tekintve, hogy a módosítások a Ttv. viszonylag sok rendelkezését érintik, a
könnyebb áttekinthetőség érdekében ezeket egy szakasz tartalmazza.
50
A 27. §-hoz
A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekben jelenleg is folytatnak
tanulmányokat olyan hallgatók, akik ösztöndíjszerződést kötöttek a Határőrséggel. Az
ösztöndíjszerződés alapján a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények
vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a
továbbiakban: Hft.) 24. §-ának (2) bekezdése értelmében a hallgató vállalja, hogy a
képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamáig a Határőrségnél
végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásban szolgálatot teljesít, a
Határőrség pedig azt vállalja, hogy ezen időtartamra vele jogviszonyt létesít.
Tekintettel arra, hogy a Határőrség 2008. január 1-jével megszűnik, az
ösztöndíjszerződésben foglaltak egyik fél részéről sem lesznek teljesíthetők. Ezért a
törvényjavaslat kimondja, hogy e félévre, illetve a képzési időszak végéig a Hft. 24. §-
ának (2) bekezdése nem alkalmazható azokra a Határőrséggel ösztöndíjszerződést
kötött hallgatókra, akik, a 2007/2008. tanév első félévére beiratkoztak, vagy
bejelentkeztek, és akik a 2007/2008. tanév második félévében változatlan feltételek
mellett folytatni kívánják tanulmányaikat, ha a második félévre beiratkoztak, vagy
bejelentkeztek.
A törvényjavaslat 28. §-a szerint a Határőrség jogutódja a Rendőrség. A
jogutódlás alapján a Rendőrség elkészíti az ösztöndijszerződés módosításra
vonatkozó javaslatát, és azt a törvény hatályba lépését követő két hónapon belül
megküldi az ösztöndíjas hallgatónak. A hallgató ezt követő három hónapon belül
dönthet arról, hogy elfogadja-e az ösztöndíjszerződés módosítására vonatkozó
javaslatot. Amennyiben nem köteles kezdeményezni az ösztöndíjszerződés közös
megegyezéssel történő megszüntetését. A közös megegyezéssel történő
megszüntetés esetén sem a hallgató, sem a rendőrség nem követelheti a szerződés
alapján járó szolgáltatások további teljesítését.
A 28. §-hoz
A Határőrség a törvényjavaslat szerint beolvad a Rendőrségbe, ennek
következtében a Határőrség önálló szervezeti jogállása megszűnik, feladatait a
törvény hatálybalépését követően a Rendőrség látja el. A Rendőrség tehát szervezeti
és hatásköri tekintetben is a Határőrség jogutódja, ezt rögzíti a törvényjavaslat. A
törvényjavaslat e szakasza a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogutódlás és a
vagyoni viszonyokban történő jogutódlás részletes szabályait nem rögzíti. A
szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogutódlási szabályokat a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
átmeneti szabályai tartalmazzák. A vagyoni viszonyokban történő jogutódlást az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell
rendezni.
A 29. §-hoz
A törvényjavaslat egyes rendelkezései az Európai Unió jogának való
megfelelést hajtják végre. Ennek megfelelően a törvényjavaslat kiegészíti a
Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt az ún. jogharmonizációs záradékkal.
Az Rtv. 89/C. §-a a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére
vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv, 87.
51
§-a az Európai unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i
2007/2004/EK tanácsi rendelet, a 97. §-a (1) bekezdésének k), I) és m) pontjai pedig
a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének (Shengeni
határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. márciusi 5-i, 562/2006/EK
európai parlament és tanácsi rendelet átültetését valósítja meg.