﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2917. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai,
másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti
légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült
Államok közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai
Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti
légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának
elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: az Egyesült Államok),
egyrészről; valamint
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerződő feleiként és az Európai Unió
tagállamaiként (a továbbiakban: a tagállamok),
és az EURÓPAI KÖZÖSSÉG,
másrészről;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a légitársaságok közötti piaci versenyen,
valamint minimális kormányzati beavatkozáson és szabályozáson alapuló
nemzetközi légiközlekedési rendszer létrehozását,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megkönnyítsék a nemzetközi légiközlekedési
lehetőségek bővülését — többek között a légiközlekedési hálózatok fejlesztése
révén — annak érdekében, hogy eleget tegyenek az utasok és a fuvaroztatók
megfelelő légiközlekedési szolgáltatások iránti igényeinek,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lehetővé tegyék a légitársaságok számára, hogy nyílt
piacon versenyképes árakat és szolgáltatásokat nyújthassanak az
utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak,
2
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a légiközlekedési ipar minden ágazata - a
légitársaságok munkavállalóit is beleértve - részesüljön a liberalizált megállapodás
előnyeiből,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a nemzetközi légi közlekedésben a biztonság és a
védelem legmagasabb szintjét biztosítsák, újfent hangsúlyozva a személy- és
vagyonbiztonságot veszélyeztető, a légi közlekedés működését károsan befolyásoló
és a közvéleménynek a polgári repülésbe vetett bizalmát aláásó olyan cselekedetek,
vagy azokkal való fenyegetések miatti súlyos aggodalmukat, melyek a légi járművek
biztonsága ellen irányulnak,
TUDOMÁSUL VÉVE az 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott,
nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményben foglaltakat,
FELISMERVE, hogy az állami támogatások hátrányosan befolyásolhatják a
légitársaságok közötti versenyt, és veszélyeztethetik e megállapodás alapvető
célkitűzéseit,
MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és
alkalmazása során a környezetvédelem kérdése jelentős szerepet játszik,
MEGÁLLAPÍTVA a fogyasztóvédelem jelentőségét, beleértve a nemzetközi légi
szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló, 1999. május 28-án Montrealban
kelt egyezményben megkövetelt védelmet,
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a meglévő megállapodások keretére építve
megnyissák a piacokat, és hogy a fogyasztók, a légitársaságok, a munkaerő és a
közösségek az Atlanti-óceán mindkét oldalán a legnagyobb előnyöket élvezzék,
FELISMERVE, hogy légitársaságaik globális tőkepiacokhoz való fokozott
hozzáférése jelentős szerepet játszik a verseny megerősítése és e megállapodás
célkitűzéseinek előmozdítása tekintetében,
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy globális jelentőségű precedenst hozzanak létre az
ezen alapvető gazdasági ágazat liberalizációjából származó előnyük fokozása
érdekében,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1 . CIKK
Fogalommeghatározások
Eltérő rendelkezés hiányában, e megállapodás alkalmazásában:
(1)	„megállapodás”: e megállapodás, annak mellékletei és függelékei és azok
módosításai;
3
(2)	„légi közlekedés": utasok, poggyász, áru és postai küldemények légi járművön,
külön vagy együttesen, díj vagy ellenszolgáltatás ellenében a nagyközönség
számára történő szállítása;
(3)	„egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én
Chicagóban aláírásra megnyitott egyezmény, beleértve:
a)	az Egyezmény 94. cikkének a) pontja értelmében hatályba lépő
valamennyi módosítást, amelyet az Egyesült Államok és a tagállam vagy
tagállamok egyaránt megerősítettek, az adott kérdés függvényében;
valamint
b)	az Egyezmény 90. cikkének értelmében elfogadott valamennyi mellékletet
vagy módosítást, amennyiben az ilyen melléklet vagy módosítás bármely
adott időpontban az Egyesült Államok és a tagállam vagy tagállamok
vonatkozásában egyaránt hatályba lépett, az adott kérdés függvényében;
(4)	„teljes költség”: a szolgáltatásnyújtás költsége és az ésszerű adminisztratív
általános költség;
(5)	„nemzetközi légi közlekedés": az egynél több állam területe feletti légtérben
áthaladó légi közlekedés;
(6)	„fél”: az Egyesült Államok, vagy az Európai Közösség és tagállamai;
(7)	„ár”: utasok, poggyász és/vagy áru (a postai küldemények kivételével) légi
közlekedésben — adott esetben a nemzetközi légi közlekedéssel összefüggő
felszíni közlekedést is beleértve — történő szállításáért a légitársaságok —
beleértve képviselőiket — által felszámított díjak, tarifák vagy illetékek, valamint
az ilyen díjak, tarifák vagy illetékek rendelkezésre állásának feltételei;
(8)	„nem-kereskedelmi célú leszállás": olyan leszállás, amely nem utasok,
poggyász, áru és/vagy posta küldemény légi fuvarozásba történő felvételére
vagy kirakására szolgál;
(9)	„terület”: az Egyesült Államok tekintetében a szuverenitása vagy joghatósága
alá tartozó (a kontinensen és a szigeteken fekvő) földterületek, belvizek és
felségvizek, valamint az Európai Közösség és tagállamai tekintetében az
Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó (a kontinensen és
a szigeteken fekvő) földterületek, belvizek és felségvizek, az említett
Szerződésben vagy bármely jogutód okmányban meghatározott feltételeik
szerint; e megállapodás Gibraltár repülőterére történő alkalmazása nem sérti a
Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság által a repülőtér helyéül szolgáló
terület szuverenitásával kapcsolatos jogvitában elfoglalt jogi álláspontokat, és
Gibraltár repülőterének a 2006. szeptember 18-án a tagállamok között létező
közösségi légiközlekedési intézkedések tekintetében való további
felfüggesztését a Gibraltár repülőteréről szóló, 2006. szeptember 18-án
Córdobában elfogadott miniszteri nyilatkozat feltételeinek megfelelően; valamint
(10)	„használati díj”: a légitársaságokra a repülőtér, a repülőtéri környezet, a
légiforgalmi, illetve repülésvédelmi berendezések vagy szolgáltatások — a
4
kapcsolódó szolgáltatásokat és berendezéseket is beleértve -
igénybevételéért kiszabott díj.
2.	CIKK
Igazságos és egyenlő lehetőség
Mindegyik fél igazságos és egyenlő lehetőséget biztosít mindkét fél légitársaságainak
az e megállapodás hatálya alá tartozó nemzetközi légi közlekedésben folytatott
versenyhez.
3.	CIKK
Forgalmi jogok nyújtása
(1)	Mindegyik fél megadja a másik félnek az alábbi jogokat a másik fél
légitársaságai által folytatott nemzetközi légi közlekedés tekintetében:
a)	a területén leszállás nélkül történő átrepülés joga;
b)	a területén való, nem-kereskedelmi célú leszállás joga;
c)	nemzetközi légi közlekedés folytatása az alábbi útvonalak pontjai között:
i.	az Egyesült Államok légitársaságai (a továbbiakban: az USA
légitársaságai) esetében az Egyesült Államok előtti pontoktól az Egyesült
Államokon keresztül, és a közbenső pontoktól bármely tagállamban vagy
tagállamokban lévő és azon túli pontba vagy pontokba; valamint kizárólag
árufuvarozási szolgáltatás esetében bármely tagállam és bármely pont
vagy pontok között (bármely egyéb tagállamot is beleértve);
ii.	az Európai Közösség és tagállamainak légitársaságai (a továbbiakban:
közösségi légitársaságok) esetében a tagállamok előtti pontoktól a
tagállamokon keresztül, és a közbenső pontoktól bármely, az Egyesült
Államokban lévő és azon túli pontba vagy pontokba; kizárólag
árufuvarozási szolgáltatás esetében az Egyesült Államok és bármely pont
vagy pontok között; valamint kombinált szolgáltatások esetében az
Egyesült Államokban lévő, valamint Európai Közös Légtér (a
továbbiakban: ECAA) bármely — a megállapodás aláírásának
időpontjában vett — tagja területén lévő bármely pont vagy pontok között;
valamint
d)	a megállapodásban meghatározott egyéb jogok.
(2)	Valamennyi légitársaság bármely illetve valamennyi járatán választása szerint:
a)	egyik vagy mindkét irányban légi járatokat üzemeltethet;
b)	különböző járatszámokat kombinálhat a légi jármű ugyanazon üzemeltetése
során;
5
c)	kiszolgálhat a felek területe előtti, közbenső és a felek területén túli pontokat,
valamint a felek területén lévő pontok bármely kombinációját és bármely
sorrendben;
d)	kihagyhat bármilyen pontot vagy pontokat;
e)	bármely légi járműjéről bármely másik légi járműjére — bármely ponton —
átcsoportosíthat forgalmat;
f)	a légi jármű vagy a járatszám cseréjével, vagy cseréje nélkül kiszolgálhatja a
területén lévő pontok előtti bármely pontot, és az ilyen szolgáltatásokat az
utazóközönségnek közvetlen szolgáltatásként kínálhatja és reklámozhatja;
g)	megszakíthatja útját bármely fél területén lévő vagy azon kívüli bármely
ponton;
h)	a másik fél területén keresztül tranzitszállítást hajthat végre; valamint
i)	kombinálhatja a forgalmat ugyanazon a légi járművön, tekintet nélkül a
forgalom eredetére;
irány-, illetve földrajzi korlátozás nélkül és a légi fuvarozásra vonatkozóan az e
megállapodásban engedélyezett egyéb jogok elvesztése nélkül.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit az alábbi követelményekre figyelemmel kell
alkalmazni:
a)	az USA légitársaságai esetében — a kizárólag árufuvarozó szolgáltatások
kivételével — a légi közlekedés az Egyesült Államokat kiszolgáló szolgáltatás
része, valamint
b)	a közösségi légitársaságok esetében — i. a kizárólag árufuvarozó
szolgáltatások, valamint ii. az Egyesült Államok és a megállapodás aláírásának
időpontjában ECAA tagsággal bírók között végzett kombinált szolgáltatások
kivételével — a légi közlekedés a valamely tagállamot kiszolgáló szolgáltatás
része.
(4)	A felek lehetővé teszik az egyes légitársaságok számára, hogy az általuk kínált
nemzetközi légi közlekedésben a járatsűrűséget és a kapacitást a piacon
érvényesülő kereskedelmi megfontolások alapján állapítsák meg. E joggal
összhangban, egyik fél sem korlátozhatja egyoldalúan a forgalom nagyságát, a
szolgáltatás sűrűségét vagy rendszerességét, vagy a másik fél légitársaságai
által üzemeltetett légi járművek típusát vagy típusait, és nem írhatja elő a másik
fél légitársaságai számára, hogy azok a menetrendet, a charterrepülések
programját vagy az üzemeltetési tervet benyújtsák, kivéve ha ez vámügyi,
műszaki, üzemeltetési vagy (a 15. cikkel összhangban lévő) környezetvédelmi
okokból, az Egyezmény 15. cikkével összhangban álló egységes feltételek
alapján szükséges.
(5)	A nemzetközi légi közlekedést folytató légitársaságok a légi jármű típusának
vagy számának bármely ponton való megváltoztatására vonatkozó, bárminemű
6
korlátozás nélkül végezhetik tevékenységüket, feltéve, hogy a) az USA
légitársaságai esetében a légi közlekedés — a kizárólag árufuvarozási
szolgáltatás kivételével — az Egyesült Államokat kiszolgáló szolgáltatás részét
képezi, illetve b) a közösségi légitársaságok esetében a légi közlekedés — i. a
kizárólag árufuvarozó szolgáltatások, valamint ii. az Egyesült Államok és a
megállapodás aláírásának időpontjában ECAA tagsággal bírók között végzett
kombinált szolgáltatások kivételével — valamely tagállamot kiszolgáló
szolgáltatás	része.
(6)	E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az:
a)	feljogosítja az USA légitársaságait bármely tagállam területén az adott
tagállam területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru
vagy postai küldemény ellentételezés melletti, fedélzetre való
felvételére;
b)	feljogosítja a közösségi légitársaságokat az Egyesült Államok területén
az Egyesült Államok területének egy másik pontja felé tartó utasok,
poggyász, áru vagy postai küldemény ellentételezés melletti, fedélzetre
való felvételére.
(7)	A közösségi légitársaságoknak az Egyesült Államok kormánya által igénybe
vett közlekedéshez való hozzáférését a 3. melléklet szabályozza.
4.	CIKK
Engedélyezés
Az egyik fél valamely légitársasága által az előírt formában és módon benyújtott
üzemeltetési és műszaki engedélyekre irányuló kérelmek kézhezvételekor a másik
fél a lehető legrövidebb eljárási időn belül megadja a megfelelő engedélyeket,
amennyiben:
a)	az USA légitársaságai esetében a légitársaság tulajdonjogának jelentős
része és a légitársaság tényleges ellenőrzése az Egyesült Államok, az USA
állampolgárai vagy mindkettőnek a kezében van, valamint a légitársaságot
az USA légitársaságaként engedélyezték, és gazdasági tevékenységének
székhelye az USA területén található;
b)	a közösségi légitársaságok esetében a légitársaság tulajdonjogának jelentős
része és a légitársaság tényleges ellenőrzése valamely tagállam vagy
tagállamok, e tagállam vagy tagállamok állampolgárai vagy mindkettőnek a
kezében van, valamint a légitársaságot közösségi légitársaságaként
engedélyezték, és gazdasági tevékenységének székhelye az Európai
Közösség területén található;
c)	a légitársaság eleget tesz a kérelmet vagy kérelmeket elbíráló fél által a
nemzetközi légi közlekedés tekintetében rendszerint alkalmazott törvények
és rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek; valamint
d)	a 8. cikkben (Biztonság) és a 9. cikkben (Légiközlekedés-védelem) foglalt
rendelkezéseket fenntartják és alkalmazzák.
7
5. CIKK
Az engedélyek visszavonása
(1)	Bármely félnek jogában áll a másik fél légitársaságának üzemeltetési, illetve
műszaki engedélyeit visszavonni, felfüggeszteni vagy korlátozni, vagy a másik
fél légitársaságának működését egyéb módon felfüggeszteni vagy korlátozni,
amennyiben:
a)	az USA légitársaságai esetében a légitársaság tulajdonjogának jelentős része
és a légitársaság tényleges ellenőrzése nem az Egyesült Államok, az USA
állampolgárai vagy mindkettőnek a kezében van, vagy a légitársaságot nem az
USA légitársaságaként engedélyezték, vagy gazdasági tevékenységének
székhelye nem az USA területén található;
b)	a közösségi légitársaságok esetében a légitársaság tulajdonjogának jelentős
része és a légitársaság tényleges ellenőrzése nem valamely tagállam vagy
tagállamok, e tagállam vagy tagállamok állampolgárai vagy mindkettőnek a
kezében van, vagy a légitársaságot nem közösségi légitársaságaként
engedélyezték, vagy gazdasági tevékenységének székhelye nem az Európai
Közösség területén található; vagy
c)	a légitársaság nem tett eleget az e megállapodás 7. cikkében (Jogszabályok
alkalmazása) említett törvényeknek és rendelkezéseknek.
(2)	Az e cikkben meghatározott jogok — amennyiben nincs szükség azonnali
intézkedések megtételére az ezen cikk (1) bekezdése c) pontjának való további
meg nem felelés megakadályozása céljából — kizárólag a másik féllel folytatott
konzultációt követően gyakorolhatók.
(3)	Ez a cikk nem korlátozza a felek azon jogait, hogy a 8. cikkben (Biztonság) és a
9.	cikkben (Légiközlekedés-védelem) foglalt rendelkezésekkel összhangban a
másik fél légitársaságának vagy légitársaságainak üzemeltetési engedélyét
vagy műszaki engedélyét visszatartsa, visszavonja, korlátozza, vagy
feltételekhez kösse.
6.	CIKK
A tulajdonjoggal, befektetéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb kérdések
A megállapodás bármely egyéb rendelkezése ellenére a felek a tulajdonjogra,
befektetésre és ellenőrzésre vonatkozó törvényeik és rendelkezéseik szerint hozott
határozataikban végrehajtják a 4. melléklet rendelkezéseit.
7.	CIKK
Jogszabályok alkalmazása
(1)	Az egyik fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, valamint
kilépéskor a másik fél légitársaságai által használt légi járműveknek
8
alkalmazniuk kell és be kell tartaniuk a nemzetközi légi közlekedésben részt
vevő légi járműveknek az adott fél területére történő belépésével, valamint
onnan történő kilépésével kapcsolatos, illetve az ilyen légi járművek
üzemeltetésére és navigálására vonatkozó, az adott fél területén alkalmazandó
törvényeket és rendelkezéseket.
(2)	Az egyik fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, valamint
kilépéskor a másik fél légitársaságai által szállított utasoknak, személyzetnek
vagy árunak meg kell felelniük — illetve azok nevében meg kell felelni — a légi
járműben szállított utasoknak, személyzetnek vagy árunak az adott fél
területére történő belépésére, valamint onnan történő kilépésére vonatkozó, az
adott fél területén alkalmazandó törvényeknek és rendelkezéseknek (ideértve a
belépéssel, vámkezeléssel, bevándorlással, útlevelekkel, vámeljárásokkal,
karanténnal vagy — postai küldemények esetén — a postai szolgáltatásokkal
kapcsolatos rendelkezéseket).
8.	CIKK
Biztonság
(1)	A felek illetékes hatóságai — az e megállapodás szerinti légi közlekedés
üzemeltetése céljából — érvényesnek ismerik el a másik fél által kiadott vagy
érvényesített és hatályban lévő légialkalmassági bizonyítványokat, képesítési
bizonyítványokat és engedélyeket, amennyiben az e bizonyítványokkal vagy
engedélyekkel szemben támasztott követelmények legalább megegyeznek az
Egyezmény értelmében meghatározott minimumszabályokkal. Az illetékes
hatóságok azonban megtagadhatják a más ilyen hatóságok által saját
állampolgáraik számára kiállított vagy érvényesített képesítési
bizonyítványoknak és engedélyeknek a területük feletti átrepülés céljából
érvényesként való elfogadását.
(2)	Bármely fél illetékes hatóságai konzultációt kérhetnek más illetékes
hatóságoktól az e hatóságok által felügyelt légitársaságok légiközlekedési
berendezéseire, személyzetére, légi járműveire és üzemeltetésére vonatkozóan
az e hatóságok által fenntartott biztonsági előírásokat illetően. E konzultációt —
eltérő megállapodás hiányában — a kérelem benyújtásától számított 45 napon
belül meg kell tartani. Amennyiben e konzultációt követően a kérelmező
illetékes hatóságok megállapítják, hogy az adott hatóságok az említett
területeken ténylegesen nem tartanak fenn, és nem alkalmaznak olyan
biztonsági előírásokat és követelményeket, amelyek az Egyezmény alapján
megállapított minimumszabályokkal legalább azonosak, a kérelmező illetékes
hatóságok az adott hatóságokat értesítik e megállapításaikról és az e
minimumszabályoknak való megfeleléshez szükségesnek vélt intézkedésekről,
az adott hatóságok pedig megteszik a megfelelő korrekciós intézkedést. A
kérelmező illetékes hatóságok fenntartják maguknak a jogot, hogy
visszatartsák, visszavonják vagy korlátozzák az olyan légitársaság vagy
légitársaságok üzemeltetési, illetve műszaki engedélyeit, amelyek biztonsági
felügyeletét az adott hatóságok gyakorolják, amennyiben az adott hatóságok
ésszerű időn belül nem teszik meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket,
továbbá fenntartják maguknak a jogot, hogy az ilyen légitársaság vagy
légitársaságok esetében azonnali intézkedéseket tegyenek, ha az a fent
9
említett előírások és követelmények fenntartására és alkalmazására vonatkozó
kötelezettség további — a repülésbiztonságot érintő azonnali fenyegetést
eredményező — megsértésének megakadályozása érdekében
elengedhetetlenül szükséges.
(3)	Az e cikk szerinti kérelmeket és értesítéseket egyidejűleg az Európai
Bizottsághoz is el kell juttatni.
(4)	E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza a felek illetékes hatóságait
abban, hogy megbeszéléseket folytatassanak a biztonságról, beleértve a
biztonsági előírások és követelmények rendszeres alkalmazására vagy az
időszakosan felmerülő vészhelyzetekre vonatkozó vitákat is.
9.	CIKK
Légiközlekedés-védelem
(1)	A felek a nemzetközi jogból eredő jogaikkal és kötelezettségeikkel
összhangban megerősítik, hogy a polgári repülés védelmének jogellenes
beavatkozásokkal szembeni biztosítására irányuló kölcsönös kötelezettségük e
megállapodás szerves részét képezi. A felek — a nemzetközi jog szerinti jogaik
és kötelezettségeik általános érvényének korlátozása nélkül — különösen az
alábbi megállapodásokkal járnak el összhangban: a légi járművek fedélzetén
elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, 1963.
szeptember 14-én Tokióban aláírt egyezmény, a légi járművek jogellenes
hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-én Hágában
aláírt egyezmény, a polgári légi közlekedés biztonsága elleni jogellenes
cselekmények leküzdéséről szóló 1971. szeptember 23-án Montrealban aláírt
egyezmény, valamint a polgári légi közlekedést szolgáló nemzetközi
repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről
szóló, 1988. február 24-én Montrealban aláírt jegyzőkönyv.
(2)	A felek kérésre minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári
repülés védelme ellen irányuló fenyegetések leküzdése érdekében, beleértve a
polgári légi járművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények,
valamint az ilyen légi jármű, utasai és személyzete, a repülőterek és a
léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények
megakadályozását is.
(3)	A felek egymással fenntartott kapcsolataikban a Nemzetközi Polgári Repülési
Szervezet által megállapított és az Egyezmény mellékletét képező, a légi
közlekedés védelmére vonatkozó rendelkezéseknek és javasolt gyakorlatnak
megfelelően járnak el; előírják, hogy a területükön bejegyzett légi járművek
üzemeltetői; azok az üzemeltetők, akiknek fő telephelye vagy állandó lakhelye a
területükön van; valamint a területükön lévő repülőterek üzemeltetői ezen
repülésvédelmi előírásoknak megfelelően járjanak el.
(4)	Mindkét fél biztosítja a hatékony intézkedések megtételét saját területén a légi
járművek védelme, az utasok, a személyzet és csomagjaik és kézipoggyászaik
átvizsgálása, valamint a teherárunak és a légi járművön található készleteknek
a beszállás vagy berakodás előtt és közben történő ellenőrzése érdekében,
10
továbbá biztosítja, hogy ezeket az intézkedéseket a polgári repülés védelme
ellen irányuló fenyegetés növekedésének megfelelően kiigazítják. A felek
egyetértenek abban, hogy a másik fél által megkövetelt, a területéről történő
felszállásra és ezen másik fél területén való tartózkodásra vonatkozó védelmi
előírásokat betartják. A felek méltányos megfontolás tárgyává teszik a másik
félnek az egyes konkrét fenyegetéssel szembeni különleges védelmi
intézkedések megtételére irányuló kérelmét.
(5)	Teljes mértékben figyelembe véve és kölcsönösen tiszteletben tartva egymás
szuverenitását, a területére történő belépésre vonatkozóan bármely fél védelmi
intézkedéseket fogadhat el. E fél lehetőség szerint figyelembe veszi a másik fél
által már alkalmazott védelmi intézkedéseket, valamint a másik fél által nyújtott
bármely véleményt. Mindegyik fél elismeri azonban, hogy e cikk egyetlen
rendelkezése sem korlátozza a felek azon jogát, hogy a repülés védelmére
fenyegetést jelentő járat vagy járatok területükre való belépését megtagadják.
(6)	A védelem elleni konkrét fenyegetés esetén bármely fél szükséghelyzeti
intézkedéseket tehet, a módosításokat is beleértve. Ezen intézkedésekről a
másik fél illetékes hatóságait késedelem nélkül értesíteni kell.
(7)	A felek hangsúlyozzák, hogy az összeegyeztethető gyakorlat és előírások
kialakítása a légi közlekedés védelme előmozdításának és a szabályozás terén
mutatkozó különbségek minimalizálásának fontos eszköze. E célból a felek
teljes mértékben kihasználják és továbbfejlesztik a jelenlegi és a javasolt
védelmi intézkedésekre vonatkozó egyeztetések meglévő fórumait. A felek
várakozása szerint ezen egyeztetések többek között a másik fél által javasolt
vagy mérlegelt új védelmi intézkedésekkel, ezen belül a védelmi
intézkedéseknek a körülmények változása miatti felülvizsgálatával; a másik fél
által támasztott védelmi intézkedéseknek való megfelelés érdekében az egyik
fél által javasolt intézkedésekkel; a légi közlekedés védelmére vonatkozó
intézkedéseket illetően az előírások eredményesebb kiigazításának
lehetőségeivel; valamint az egyik fél követelményeinek a másik fél jogi
kötelezettségeivel való összeegyeztethetőségével foglalkoznak. Ezen
egyeztetések célja, hogy elősegítsék az új védelmi kezdeményezések és
követelmények mielőbbi bejelentését és előzetes vitáját.
(8)	A közlekedés védelmének biztosítására tett azonnali intézkedések
szükségességének sérelme nélkül a felek megerősítik, hogy a védelmi
intézkedések mérlegelésekor értékelik a nemzetközi légi közlekedésre
gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásokat, és — jogi előírás hiányában — e
tényezőket figyelembe veszik a védelmi kérdések megoldásához szükséges és
megfelelő intézkedések meghatározásakor.
(9)	Légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ilyen veszély fennállása, vagy
más, az utasok, a személyzet, a légi járművek, a repülőterek vagy a
léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmény vagy
annak veszélye esetén a felek segítséget nyújtanak egymásnak a
kommunikáció elősegítése és más, az ilyen cselekmény vagy veszély gyors és
biztonságos megszüntetésére szolgáló megfelelő intézkedések megtétele
révén.
11
(10)	Amennyiben valamelyik fél megalapozottan véli úgy, hogy a másik fél nem e
cikk légiközlekedés-védelmi rendelkezéseinek megfelelően járt el, illetékes
hatóságai azonnali konzultációt kérhetnek a másik fél illetékes hatóságaitól.
Amennyiben az ilyen kérelemtől számított 15 napon belül nem sikerül kielégítő
megegyezésre jutni, ez alapot szolgáltat a fél légitársasága vagy légitársaságai
üzemeltetési engedélyének és műszaki engedélyeinek visszatartására,
visszavonására, korlátozására, vagy feltételekhez kötésére. Szükséghelyzetben
a felek a 15 nap letelte előtt ideiglenes intézkedéseket hozhatnak.
(11)	A repülőtérnek az e cikk (3) bekezdésében említett légiközlekedés-védelmi
előírásoknak és gyakorlatnak való megfelelése tekintetében végzett
értékelésektől függetlenül, a felek a másik fél együttműködését kérhetik annak
megállapításához, hogy a másik fél különleges védelmi intézkedései a
kérelmező fél követelményeinek eleget tesznek-e. A felek illetékes hatóságai
előzetesen egyeztetik az értékelendő repülőtereket és az értékelés időpontjait,
továbbá megállapítják az értékelések eredményeinek elemzésére vonatkozó
eljárást. Az értékelések eredményeit figyelembe véve, a kérelmező fél
határozhat úgy, hogy a másik fél területén azonos szintű védelmi
intézkedéseket alkalmaznak, annak érdekében, hogy az átszálló utasok,
poggyászaik és/vagy az átrakandó rakomány a kérelmező fél területén
mentesüljön az újabb vizsgálat alól. E határozatot a másik féllel közölni kell.
10.	CIKK
Kereskedelmi lehetőségek
(1)	A felek légitársaságai képviseleteket hozhatnak létre a másik fél területén a légi
közlekedés, valamint a kapcsolódó tevékenységek hirdetése és értékesítése
céljából.
(2)	A felek légitársaságai — a másik fél belépésre, tartózkodásra és
munkavállalásra vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban — a
másik fél területére bevihetik, és ott alkalmazásban tarthatják a légi közlekedési
szolgáltatások nyújtásához szükséges irányító, értékesítési, műszaki,
üzemeltetési és egyéb szakmai személyzetet.
(3)	a) Az alábbi b) pont sérelme nélkül mindegyik légitársaságnak jogában a
másik fél területén való földi kiszolgálás tekintetében:
i.	saját földi kiszolgálását („ saját kiszolgálás”) elvégezni, vagy választása szerint
ii.	teljes vagy részleges földi kiszolgálást nyújtó, egymással versenyben álló
szolgáltatók közül választani, amennyiben a felek törvényei és rendelkezései az
ilyen szolgáltatók számára lehetővé teszik a piacra jutást, és amennyiben ilyen
szolgáltatók jelen vannak a piacon.
b)	Az i. és ii. alpont, valamint a fenti a) pont szerinti jogok kizárólag a repülőtér
biztonságos üzemeltetése fenntartásának szükségességével indokolható hely-
vagy kapacitáshiány miatt korlátozhatók. Amennyiben az ilyen korlátozások
nem teszik lehetővé a saját kiszolgálást, és amennyiben nem létezik valódi
verseny a földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók között, minden ilyen szolgáltatást
12
egyenlően és megfelelő mértékben hozzáférhetővé kell tenni valamennyi
légitársaság számára; az ilyen szolgáltatások díjai nem haladhatják meg azok
összköltségét, beleértve az eszközök értékcsökkenés utáni ésszerű
megtérülését.
(4)	Mindkét fél bármely légitársasága közvetlenül és/vagy - a légitársaság szabad
mérlegelése szerint - értékesítési ügynökein vagy a légitársaság által kijelölt
egyéb közvetítőn keresztül értékesítheti légiközlekedési szolgáltatásait a másik
fél területén. Minden légitársaság jogosult ilyen légiközlekedési szolgáltatást
értékesíteni, és bármely személy jogosult ilyen légiközlekedési szolgáltatást a
terület pénznemében vagy szabadon átváltható pénznemekben megvásárolni.
(5)	Minden légitársaság jogosult a helyben kiadott összegeken felüli helyi bevételek
átváltására és a másik fél területéről saját országa vagy — kérelemre és
amennyiben az nem összeegyeztethetetlen az általánosan alkalmazott
törvényekkel vagy rendelkezésekkel — a választása szerinti ország vagy
országok területére történő átutalására. Az átváltást és átutalást haladéktalanul,
korlátozás vagy adó megállapítása nélkül, a légifuvarozó átutalásra vonatkozó
alapkérelme benyújtásának napján a folyó ügyletekre és átutalásra érvényes
átváltási árfolyamon engedélyezni kell.
(6)	A felek légitársaságai jogosultak a másik fél területén a helyi pénznemben
fizetni a helyi kiadásokért, az üzemanyag-vásárlást is beleértve. A felek
légitársaságai a másik fél területén szabad mérlegelésük szerint a helyi
valutaátváltási szabályozás szerint szabadon átváltható pénznemben is
fizethetnek az ilyen kiadásaikért.
(7)	A megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtása vagy kínálása
tekintetében a felek bármely légitársasága együttműködési kereskedelmi —
például helyfoglalási (blocked space) vagy közös üzemeltetési (code share) —
megállapodásokat köthet:
a)	a felek bármely légitársaságával vagy légitársaságaival;
b)	harmadik ország bármely légitársaságával vagy légitársaságaival; valamint
c)	bármely ország felszíni (szárazföldi vagy vízi) közlekedési szolgáltatójával;
feltéve, hogy i. az ilyen megállapodás valamennyi résztvevője rendelkezik a
megfelelő engedéllyel; és ii. a megállapodások eleget tesznek a nemzetközi
légiközlekedési szolgáltatások üzemeltetése és nyújtása tekintetében a felek által
szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott
feltételeknek.
(8)	A felek légitársaságai jogosultak bármely fél vagy harmadik országok
társaságaival — a légitársaságokat is beleértve — franchise- vagy
márkahasználati megállapodásokat kötni, feltéve, hogy a légitársaságok
rendelkeznek a megfelelő engedéllyel; és eleget tesznek az ilyen
megállapodások tekintetében a felek által szokásosan alkalmazott törvények és
rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek. E megállapodásokra az
5.	mellékletet kell alkalmazni.
13
(9)	A felek légitársaságai a nemzetközi légi közlekedésben a légi jármű
személyzettel való ellátása érdekében megállapodást kötethetnek:
a)	a felek bármely légitársaságával vagy légitársaságaival; valamint
b)	harmadik ország bármely légitársaságával vagy légitársaságaival;
feltéve, hogy az ilyen megállapodás valamennyi részes fele rendelkezik a megfelelő
engedéllyel, és eleget tesz az ilyen megállapodások tekintetében a felek által
szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott
feltételeknek. Egyik fél sem írhatja elő a másik fél légi járművet szolgáltató
légitársasága számára, hogy azon útvonalak e megállapodás szerinti forgalmi
jogainak birtokában legyen, amelyen a légi járművet üzemeltetni fogják.
(10)	E megállapodás bármely egyéb rendelkezése ellenére a felek légitársaságai és
közvetett árufuvarozási szolgáltatói korlátozás nélkül igénybe vehetnek a
nemzetközi légi közlekedéshez kapcsolódó bármilyen felszíni árufuvarozást, a
felek területén lévő bármely pontra vagy pontról vagy harmadik országokban,
beleértve minden vámhivatallal rendelkező repülőtérre és repülőtérről való
szállítást, és beleértve adott esetben a vámszabad raktárban lévő áru
fuvarozásának a hatályos törvények és rendelkezések szerinti jogát. Az ilyen —
felszínen vagy légi úton haladó — áru vámkezelésre jogosult, illetve azzal a
repülőtéri vámhivatalhoz lehet fordulni. A légitársaságok maguk
gondoskodhatnak saját felszíni közlekedésükről, vagy biztosíthatják azt egyéb
felszíni fuvarozóval kötött megállapodás révén, beleértve a más légitársaságok
által üzemeltetett felszíni fuvarozást és a közvetett légi árufuvarozó
szolgáltatókat is. Az ilyen intermodális árufuvarozási szolgáltatásokat
kínálhatják a kombinált légi- és a felszíni fuvarozásra együttesen kiszabott áron,
amennyiben a fuvaroztatót nem tévesztik meg az ilyen fuvarozás tényleges
adatai tekintetében.
11.	CIKK
Vámok és egyéb terhek
(1)	Az egyik fél területére történő megérkezéskor a másik fél légitársaságai által a
nemzetközi légi közlekedésben üzemeltetett légi járművek, szokásos
berendezéseik, földi berendezéseik, az üzem- és kenőanyagok, a műszaki
fogyóeszközök, a tartalék alkatrészek (a hajtóműveket is beleértve), a légi
járművek készletei (többek között az utasok által a repülés alatt korlátozott
mennyiségben megvásárolható vagy elfogyasztható élelmiszereket, italokat és
égetett szeszes italokat, dohányárut és egyéb termékeket), valamint egyéb,
kizárólag a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi jármű
üzemeltetésére vagy kiszolgálására szolgáló vagy azzal kapcsolatban használt
cikkek — viszonossági alapon — mentesek a) az Európai Közösség nemzeti
hatóságai által kivetett és b) nem a nyújtott szolgáltatások költségén alapuló
valamennyi importkorlátozás, vagyon- és tőkeadó, vám, jövedéki adó, valamint
a hasonló díjak és egyéb terhek alól, feltéve hogy e berendezések és készletek
a légi jármű fedélzetén maradnak.
14
(2)	Viszonossági alapon mentesek továbbá az e cikk (1) bekezdésében említett
adók, vámok, díjak és egyéb terhek alól, a nyújtott szolgáltatás költségén
alapuló díjak kivételével:
a)	a valamely fél területére — ésszerű határokon belül — bevitt vagy ott
beszerzett, és a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő
légitársaságának a területről eltávozó légi járművén való felhasználás céljából a
légi jármű fedélzetére felvitt készletek, még abban az esetben is, ha ezeket a
készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják fel, ahol
azokat a fedélzetre felvitték;
b)	az egyik fél területére a másik fél légitársasága által a nemzetközi légi
közlekedésben használt légi jármű műszaki kiszolgálása, karbantartása vagy
javítása céljából bevitt földi berendezések és tartalék alkatrészek (beleértve a
hajtóműveket is);
c)	a valamely fél területére a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő
légitársaságának légi járművén való felhasználás céljából bevitt vagy ott
beszerzett kenőanyagok és műszaki fogyóeszközök, még abban az esetben is,
ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán
használják fel, ahol azokat a fedélzetre felvitték; valamint
d)	a valamely fél területére — a felek vámjogszabályai értelmében — bevitt vagy
ott beszerzett, és a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő
légitársaságának a területről eltávozó légi járművén való felhasználás céljából a
légi jármű fedélzetére felvitt nyomtatott kiadványok, még abban az esetben is,
ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán
használják fel, ahol azokat a fedélzetre felvitték.
(3)	Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett berendezéseket és készleteket
felszólításra a megfelelő hatóságok felügyelete vagy ellenőrzése alá kell
helyezni.
(4)	Az e cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha
az egyik fél légitársaságai az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott
árucikkek kölcsönbeadása vagy a másik fél területén történő átadása
érdekében olyan légitársasággal kötöttek szerződést, amelynek részére a
másik fél hasonló mentességeket biztosít.
(5)	A megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy
adókat, járulékokat, vámokat, díjakat vagy egyéb terheket vessenek ki az
utasok részére értékesített, nem a fedélzeten történő fogyasztásra szánt árukra,
a területükön belüli két olyan pont között üzemeltetett légi járat működtetésének
egy szakasza során, ahol a beszállás vagy a kiszállás engedélyezett.
(6)	Abban az esetben, ha kettő vagy több tagállam az USA légitársaságai — e
tagállamok között üzemeltetett — légi járműveinek az e tagállamok területén
való ellátására szánt üzemanyag tekintetében a 2003. október 27-i 2003/96/EK
tanácsi rendelet 14. cikkének b) pontjában foglalt mentességről való
lemondással kíván élni, a 18. cikk (4) bekezdése e) pontjának megfelelően a
vegyes bizottság vizsgálja meg e kérdést.
15
(7)	A felek kérhetik légitársaságuk vagy légitársaságaik nevében a másik fél
együttműködését az állami vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által az
e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott árukra kiszabott adók, vámok,
díjak és egyéb terhek alóli, valamint az üzemanyag-forgalmi adó alóli
mentesség biztosítása tekintetében, az e cikkben meghatározott feltételek
szerint, kivéve amennyiben e díjak a szolgáltatás nyújtásának költségein
alapulnak. E kérelemre való válaszában a másik fél a megfelelő kormányzati
egység vagy hatóság tudomására hozza a kérelmező fél álláspontját, és annak
megfelelő figyelembevételére ösztönzi.
12.	CIKK
Használati díjak
(1)	A felek díjszabásért felelős illetékes hatóságai vagy szervei által a másik fél
légitársaságaira kivethető díjaknak igazságosnak, ésszerűnek, a jogtalan
hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek, és a felhasználók csoportjai között
méltányosan megosztottnak kell lenniük. A másik fél légitársaságaira kiszabott
ilyen használati díjakat semmilyen esetben sem lehet a bármely más
légitársaság számára a díjak meghatározásakor rendelkezésre álló
legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek alapján kiszabni.
(2)	A másik fél légitársaságaira kiszabott használati díjak tükrözhetik — de nem
haladhatják meg — a repülőtéren vagy a repülőtérrendszeren belül található
megfelelő repülőtéri, repülőtéri környezeti, léginavigációs és repülésbiztonsági
berendezések és szolgáltatások biztosításának a díjszabásért felelős illetékes
hatóságok vagy szervek számára felmerülő teljes költségét. Az ilyen díjak
tartalmazhatják az eszközök értékcsökkenés utáni ésszerű megtérülését. A
díjszabás alá tartozó berendezéseket és szolgáltatásokat hatékony és
gazdaságos módon kell biztosítani.
(3)	A felek ösztönzik a területükön a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy
szervek és a szolgáltatásokat és a berendezéseket igénybe vevő
légitársaságok közötti konzultációt, valamint a díjszabásért felelős illetékes
hatóságok vagy szervek és a légitársaságok közötti azon információk cseréjét,
amelyek szükségesek lehetnek — e cikk (1) és (2) bekezdésének elveivel
összhangban — a díjak ésszerűségének megfelelő felülvizsgálatához. A felek
ösztönzik a díjszabásért felelős illetékes hatóságokat arra, hogy a
felhasználókat a használati díjak módosítására irányuló minden javaslat
esetében ésszerű időn belül értesítsék annak érdekében, hogy ismertethessék
álláspontjaikat a módosítások végrehajtása előtt.
(4)	A 19. cikk szerinti vitarendezési eljárás során a fél megszegi e cikk
rendelkezéseit, amennyiben a) elmulasztja a másik fél által kifogásolt díjak vagy
gyakorlat ésszerű határidőn belüli felülvizsgálatát; vagy b) az ilyen
felülvizsgálatot követően elmulasztja a hatáskörébe tartozó valamennyi, az e
cikkel összeegyeztethetetlen díjak vagy gyakorlat orvoslását szolgáló
intézkedést megtenni.
16
13. CIKK
Díjszabás
(1)	Az e megállapodás értelmében nyújtott légiközlekedési szolgáltatások díjai
szabadon kerülnek megállapításra, és nem képezhetik jóváhagyás tárgyát, és
nem kérhető azok benyújtása.
(2)	Az (1) bekezdés ellenére:
a)	Az USA légitársaságai által egy tagállam valamely pontja és egy másik tagállam
valamely pontja közötti nemzetközi légi közlekedésre megállapítani javasolt
vagy megállapított ár bevezetésének vagy fenntartásának összhangban kell
állnia az 1992. július 23-i 2409/92/EGK tanácsi rendelet 1. cikkének (3)
bekezdésével vagy a helyébe lépő, annál nem szigorúbb rendelettel.
b)	E bekezdés értelmében a felek légitársaságai kérelemre azonnali hozzáférést
biztosítanak a korábbi, a hatályos és a javasolt árakhoz a felek illetékes
hatóságai számára az e hatóságok által elfogadható módon és formában.
17
14. CIKK
Állami szubvenciók és támogatás
(1)	A felek elismerik, hogy az állami szubvenciók és támogatás hátrányosan
befolyásolhatják a légitársaságoknak az e megállapodás hatálya alá tartozó
nemzetközi légi közlekedés terén való tisztességes és egyenlő
versenylehetőségeit.
(2)	Amennyiben valamelyik fél úgy véli, hogy a másik fél által mérlegelt vagy általa
a légitársaságainak juttatott állami szubvenciók és támogatás hátrányosan
befolyásolná vagy befolyásolja saját légitársaságai tisztességes és egyenlő
versenylehetőségeit, észrevételeit közölheti az adott féllel. Kérelmezheti
továbbá a vegyes bizottság összehívását a 18. cikkben foglaltak szerint a
kérdés megvitatása és a jogos aggályokra való megfelelő válaszok kidolgozása
érdekében.
(3)	A felek a másik fél területén lévő illetékes kormányzati szervekhez fordulhatnak
— az állami, tartományi és helyi egységeket is beleértve —, ha úgy vélik, hogy
az ilyen egységek által mérlegelt vagy juttatott szubvenciók vagy támogatás a
(2)	bekezdésben említettek szerint hátrányosan befolyásolja a versenyt.
Amennyiben valamelyik fél ilyen közvetlen kapcsolatfelvétel mellett határoz,
erről diplomáciai úton késedelem nélkül értesti a másik felet. Kérheti a vegyes
bizottság összehívását is.
(4)	E cikk hatálya alá tartozik például a bármely kormányzati szerv által juttatott
tőkeinjekciók, kereszttámogatások, támogatások, biztosítékok, tulajdonjog,
adókönnyítés vagy adómentesség kérdése.
15.	CIKK
Környezetvédelem
(1)	A felek elismerik, hogy a környezetvédelem fontos szerepet játszik a
nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és alkalmazása során. A felek
elismerik, hogy a környezetvédelmi intézkedések költségeit és hasznait
körültekintően mérlegelni kell a nemzetközi légiközlekedési politika kialakítása
során.
(2)	A javasolt környezetvédelmi intézkedések mérlegelése során a felek
megvizsgálják az e megállapodásban foglalt jogok gyakorlására irányuló,
lehetséges kedvezőtlen hatásukat, és amennyiben ilyen intézkedéseket
fogadnak el, megfelelő lépéseket tesznek e kedvezőtlen hatások mérséklése
érdekében.
(3)	Környezetvédelmi intézkedések meghatározásakor az Egyezmény
mellékleteiben szereplő, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által
elfogadott légiközlekedési környezetvédelmi előírásokat kell követni, kivéve, ha
ezektől való eltérések bevezetésére került sor. A felek e megállapodás 2.
cikkével és 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban alkalmazzák az e
18
megállapodás hatálya alá tartozó légi szolgáltatásokat befolyásoló
környezetvédelmi intézkedéseket.
(4)	Amennyiben az egyik fél úgy véli, hogy a légi közlekedéssel kapcsolatos
környezetvédelmi ügy e megállapodás alkalmazása és végrehajtása
tekintetében aggályokat vet fel, kérheti a vegyes bizottság összehívását a 18.
cikk értelmében a kérdés megvitatása és a jogos aggályokra való megfelelő
válaszok kidolgozása érdekében.
16.	CIKK
Fogyasztóvédelem
A felek megerősítik a fogyasztóvédelem jelentőségét, és bármely fél kérheti a vegyes
bizottság összehívását az általa fontosnak tartott fogyasztóvédelmi kérdések
megvitatása érdekében.
17.	CIKK
Számítógépes helyfoglalási rendszerek
(1)	Az egyik fél területén működő számítógépes helyfoglalási rendszerek (CRS)
szállítói jogosultak CRS-üket azon utazási irodák vagy utazási társaságok
számára bevezetni, azt karbantartani és szabadon rendelkezésre bocsátani,
amelyek fő gazdasági tevékenységként utazáshoz kapcsolódó termékeket
forgalmaznak a másik fél területén, amennyiben a CRS megfelel a másik fél
által előírt valamennyi vonatkozó szabályozási követelménynek.
(2)	A CRS-képernyők tekintetében (a szerkesztési és a megjelenítési
paramétereket is beleértve) egyik fél sem szabhat ki saját területén a másik fél
CRS-szállítói számára a saját CRS-szállítóinak előírt követelményeknél
szigorúbb követelményeket, továbbá nem engedélyezheti ilyen követelmények
kiszabását.
(3)	A felek azon CRS-tulajdonosai/üzemeltetői, akik — adott esetben —
megfelelnek a másik fél által előírt valamennyi vonatkozó szabályozási
követelménynek, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a másik fél területén
CRS-tulajdonjoggal rendelkezni, mint a másik fél tulajdonosai/üzemeltetői.
18.	CIKK
A vegyes bizottság
(1)	A felek képviselőiből álló vegyes bizottság évente legalább egyszer ülésezik az
e megállapodással kapcsolatos konzultációk lefolytatása, valamint a
megállapodás alkalmazásának felülvizsgálata érdekében.
(2)	Bármely fél kérheti a vegyes bizottság összehívását az e megállapodás
értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó kérdések megoldása érdekében
is. A 20. cikk vagy a 2. melléklet tekintetében azonban a vegyes bizottság
kizárólag a vállalt kötelezettségek végrehajtásának valamely részes fél általi
19
megtagadására, valamint a versennyel összefüggő döntések által a
megállapodás alkalmazására kifejtett hatásra vonatkozó kérdésekkel
foglalkozhat. Az ülést a lehető legkorábbi időpontra, de — eltérő megállapodás
hiányában — legkésőbb a kérelem kézbesítésétől számított hatvan napon belül
kell összehívni.
(3)	A vegyes bizottság legkésőbb az első éves ülésén — azt követően pedig
szükség szerint — felülvizsgálja a megállapodás végrehajtásának egészét,
beleértve a légiközlekedési infrastruktúra korlátainak a 3. cikkben megállapított
jogok gyakorlására kifejtett hatását, a 9. cikk értelmében tett biztonsági
intézkedések hatását, a versenyfeltételekre — a számítógépes helyfoglalási
rendszereket is beleértve — gyakorolt hatást, valamint a megállapodás
végrehajtásának valamennyi társadalmi hatását.
(4)	A vegyes bizottság továbbá segíti az együttműködést azáltal, hogy:
a)	ösztönzi — többek között a védelem, a biztonság, a környezetvédelem, a
légiközlekedési infrastruktúra (a résidőt is beleértve) és a fogyasztóvédelem
területén — a szakértői szintű, új jogszabályi vagy szabályozási
kezdeményezésekről és fejleményekről szóló eszmecseréket;
b)	figyelembe veszi a megállapodás alkalmazása során jelentkező társadalmi
hatásokat, és megfelelő válaszokat dolgoz ki a jogosnak talált aggályokra;
c)	mérlegeli a megállapodás továbbfejlesztésének lehetséges területeit, többek
között ajánlásokat tesz a megállapodás módosítására;
d)	nyilvántartja a felek által a vegyes bizottságban az állami szubvenciókkal vagy
támogatással kapcsolatosan felvetett kérdéseket;
e)	konszenzuson alapuló döntéseket hoz a 11. cikk (6) bekezdésének
alkalmazására vonatkozó bármely ügyben;
f)	az ideiglenes alkalmazás első évében a légitársaságok állampolgárság
tekintetében vett megfelelését illetően a szabályozási döntésekre vonatkozó
megközelítéseket alakít ki az ilyen döntések kölcsönös elismerése érdekében;
g)	a légitársaságok ellenőrzésére vonatkozó ügyekben hozott döntéseik során a
felek által alkalmazott kritériumok tekintetében egységes értelmezést alakít ki a
titoktartási követelmények által megengedett mértékig;
h)	adott esetben erősíti a nemzetközi szervezetekben felvetett és a harmadik
országokkal kapcsolatos légiközlekedési kérdésekben folytatott konzultációt,
beleértve a közös megközelítés elfogadása kérdésének mérlegelését is;
i)	konszenzuson alapuló döntést hoz a 4. melléklet 1. cikkének (3) bekezdése és
a 4. melléklet 2. cikkének (3) bekezdése által szabályozott esetekben.
(5)	A felek közös célja — e megállapodás harmadik országokra való
kiterjesztésével — az Atlanti-óceán mindkét oldalán a fogyasztók, a
légitársaságok, a munkaerő és a közösség számára a legnagyobb
20
előnyök biztosítása. Ennek érdekében a vegyes bizottságnak olyan
javaslat kidolgozására kell törekednie, amely a harmadik országoknak e
megállapodáshoz való csatlakozásához szükséges feltételekre és
eljárásokra vonatkozik, beleértve a megállapodás szükséges
módosításait is.
(6)	A vegyes bizottság működése konszenzuson alapul.
19.	CIKK
Választottbíráskodás
(1)	A 20. cikk vagy a 2. melléklet alapján felmerülő kérdésektől eltekintve bármely,
az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével összefüggő, a vegyes
bizottság ülésén nem rendezett vita — a felek egyetértésével — döntésre egy
személy vagy testület elé terjeszthető. Amennyiben a felek ebben nem
állapodnak meg, a vitát bármely fél kérésére az alábbi eljárással összhangban
választottbíróság elé kell terjeszteni.
(2)	A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbíróság három
választottbíróból áll, akiket a következőképpen választanak ki:
a)	A választottbíráskodás iránti kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül
mindegyik fél megnevez egy választottbírót. E két választottbíró a
megnevezésüket követő 45 napon belül közös megegyezéssel egy harmadik
választottbírót jelöl ki, aki a választottbíróság elnökeként jár el.
b)	Amennyiben valamelyik fél nem nevez meg választottbírót, vagy a harmadik
választottbíró e bekezdés a) pontja szerinti kijelölésére nem kerül sor, bármely
fél kérheti a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnökét, hogy
jelölje ki a szükséges választottbírót vagy választottbírákat a kérelem
kézhezvételétől számított 30 napon belül. Amennyiben a Nemzetközi Polgári
Repülési Szervezet Tanácsának elnöke az Egyesült Államok vagy valamely
tagállam állampolgára, akkor az ilyen alapon nem kizárt rangidős alelnök végzi
a kinevezést.
(3)	Eltérő megállapodás hiányában a bíróság e megállapodással összhangban
állapítja meg joghatóságát és határozza meg eljárási szabályzatát.
Megalakulása után a bíróság — bármely fél kérelmére — felkérheti a másik
felet ideiglenes könnyítő intézkedések végrehajtására a bíróság végleges
határozatáig. A bíróság utasítására vagy bármelyik fél kérésére a bíróság teljes
felállását követően legkésőbb 15 napon belül konferenciát kell tartani a bíróság
számára a választottbíráskodás tárgyát képező kérdések és a konkrét
követendő eljárások meghatározásának céljából.
(4)	Eltérő megállapodás vagy a bíróság utasítása hiányában:
a)	A keresetet a bíróság teljes felállásától számított 30 napon belül, az
ellenkérelmet az ezt követő 40 napon belül kell benyújtani. A felperes bármely
válaszát az ellenkérelem beadását követő 15 napon belül nyújtja be. Az alperes
bármely válaszát az ezt követő 15 napon belől nyújtja be.
21
b)	A bíróság köteles bármely fél kérésére meghallgatást tartani, illetve saját
kezdeményezésére is tarthat meghallgatást, az utolsó válasz iktatását követő
15 napon belül.
(5)	A bíróságnak törekednie kell arra, hogy a meghallgatás lefolytatását követő 30
napon belül, illetve meghallgatás hiányában az utolsó válasz beadását követő
30 napon belül meghozza írásbeli határozatát. A bíróság többségi döntése az
irányadó.
(6)	A döntés meghozatalától számított 10 napon belül a felek a határozat
pontosítását kérhetik, ezt a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül meg
kell adni.
(7)	Amennyiben a bíróság e megállapodás megsértését állapítja meg, és a felelős
fél nem orvosolja azt, vagy a bíróság határozatának közlését követő 40 napon
belül nem állapodik meg a másik féllel kölcsönösen kielégítő megoldásról, a
másik fél felfüggesztheti az e megállapodásból eredő, hasonló előnyök
alkalmazását, amíg a felek megállapodásra nem jutottak a vita rendezéséről. E
bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az
korlátozná bármely fél azon jogát, hogy a nemzetközi joggal összhangban
arányos intézkedéseket tegyen.
(8)	A bíróság költségei, beleértve a választottbírók díjait és költségeit, a felek között
egyenlően oszlanak meg. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
Tanácsának elnöke vagy e Tanács bármely alelnöke számára az e cikk (2)
bekezdése b) pontjában foglalt eljárásokkal kapcsolatban felmerülő bármely
költség a bíróság költségeinek részeként tekintendő.
20.	CIKK
Verseny
(1)	A felek elismerik, hogy a transzatlanti piacon működő légitársaságok közötti
verseny fontos e megállapodás célkitűzéseinek előmozdításához, valamint
megerősítik, hogy versenyszabályozó rendszereiket a verseny egészének, nem
pedig az egyéni versenytársak védelme és ösztönzése érdekében alkalmazzák.
(2)	A felek elismerik, hogy versenyszabályozó rendszereiknek a nemzetközi légi
közlekedésre való alkalmazása során felmerülhetnek olyan különbségek,
amelyek a transzatlanti piacra hatással vannak, és hogy e különbségek
minimálisra csökkentésével ösztönözhető ezen a piacon a légitársaságok
közötti verseny.
(3)	A felek elismerik, hogy a versenyhatóságaik közötti együttműködés elősegíti a
piaci versenyt, és összeegyeztethető szabályozásokhoz vezethet, valamint a
fuvarozók közötti megállapodások versenyszempontú felülvizsgálata
tekintetében minimalizálhatja a megközelítésbeli különbségeket.
Következésképpen a feleknek a lehetőségekhez mérten elő kell mozdítaniuk
ezen együttműködést, a 2. melléklettel összhangban figyelembe véve a
hatóságok különböző feladatait, hatásköreit és eljárásait.
22
(4)	A vegyes bizottságot évente tájékoztatni kell a 2. melléklet szerinti
együttműködés eredményeiről.
21.	CIKK
A tárgyalások második fordulója
(1)	A felek közös célja a piacok további megnyitása, valamint az Atlanti-óceán
mindkét oldalán a fogyasztók, a légitársaságok, a munkaerő és a közösség
számára a legnagyobb előnyök biztosítása, ideértve a globális légiközlekedési
ágazat tényeinek megfelelőbb tükrözése érdekében a beruházások
megkönnyítését, a transzatlanti légiközlekedési rendszerek megerősítését,
továbbá egy olyan keretrendszer létrehozását, amely a többi országot saját
légiközlekedési szolgáltatási piacának megnyitására ösztönzi. A felek e
megállapodás ideiglenes alkalmazásától számított legkésőbb 60 napon belül
megkezdik a tárgyalásokat a második szakasz gyors kidolgozása érdekében.
(2)	E célból a második forduló tárgyalási menetrendje a felek egyike vagy
mindegyike számára kiemelt fontossággal bíró, alábbi pontokat tartalmazza:
a)	A forgalmi jogok további liberalizálása;
b)	További külföldi beruházási lehetőségek;
c)	A környezetvédelmi intézkedések és az infrastrukturális korlátok hatása a
forgalmi jogok gyakorlására;
d)	A kormány által finanszírozott légi közlekedéshez való további hozzáférés;
valamint
e)	A légi járművek személyzettel való ellátása.
(3)	A felek a tárgyalások megkezdésének az (1) bekezdés értelmében esedékes
időpontjától számított legkésőbb 18 hónapon belül felülvizsgálják a második
fordulós megállapodás megkötése tekintetében elért eredményeket.
Amennyiben a felülvizsgálat kezdetétől számított tizenkét hónapon belül a felek
nem érnek el a második fordulóban megállapodást, a felek fenntartják
maguknak a jogot az e megállapodásban meghatározott jogok
felfüggesztésére. A jogok e felfüggesztése leghamarabb a Nemzetközi
Légifuvarozási Szövetség (IATA) forgalmi idényének kezdetekor, a
felfüggesztésről küldött értesítés időpontjától számított legalább tizenkét hónap
elteltével léphet hatályba.
22.	CIKK
Más megállapodásokhoz való viszony
(1)	E megállapodás 25. cikk szerinti ideiglenes alkalmazása folyamán az 1.
melléklet 1. szakaszában felsorolt kétoldalú megállapodásokat — az 1.
melléklet 2. szakaszában meghatározottak kivételével — fel kell függeszteni.
23
(2)	E megállapodás 26. cikk szerinti hatálybalépésekor a megállapodás az 1.
melléklet 1. szakaszában felsorolt kétoldalú megállapodások helyébe lép, az 1.
melléklet 2. szakaszában meghatározott megállapodások kivételével.
(3)	Amennyiben a felek többoldalú megállapodás szerződő felévé válnak, vagy
jóváhagynak valamely, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet vagy más
nemzetközi szervezet által elfogadott, e megállapodás hatálya alá tartozó
kérdéseket érintő határozatot, a vegyes bizottság keretében konzultálnak annak
meghatározása céljából, hogy e fejlemények figyelembevétele érdekében felül
kell-e vizsgálni e megállapodást.
23.	CIKK
A megállapodás megszűnése
Bármelyik fél, bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesítheti a másik felet
azon döntéséről, hogy a megállapodást fel kívánja mondani. A felmondásról szóló
értesítést egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek is meg kell
küldeni. E megállapodás a megszűnésről küldött írásbeli értesítés időpontját
követően egy évvel, a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) forgalmi idénye
végén, greenwichi középidő szerint éjfélkor szűnik meg, amennyiben ezen időszak
lejárta előtt a felek nem egyeznek meg a bejelentés visszavonásáról.
24.	CIKK
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél történő nyilvántartásba vétel
Ezt a megállapodást és valamennyi módosítását a Nemzetközi Polgári Repülési
Szervezet nyilvántartásba veszi.
25.	CIKK
Ideiglenes alkalmazás
A 26. cikk szerinti hatálybalépésig:
(1)	A felek megállapodnak, hogy e megállapodást 2008. március 30-tól
alkalmazzák.
(2)	Bármely fél, bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesítheti a másik
felet azon döntésről, hogy a megállapodást nem kívánja tovább alkalmazni.
Ebben az esetben az alkalmazás az írásbeli értesítés időpontját követően egy
évvel, a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) forgalmi idénye végén,
greenwichi középidő szerint éjfélkor szűnik meg, amennyiben ezen időszak
lejárta előtt a felek nem egyeznek meg a bejelentés visszavonásáról.
26.	CIKK
Hatálybalépés
24
Ez a megállapodás a felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött azon
utóbbi értesítés keltét követő egy hónappal lép hatályba, amely megerősíti, hogy a
megállapodás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárás lezárult. E
jegyzékváltás során az Egyesült Államok eljuttatja a Európai Közösség számára az
Európai Közösségnek és tagállamainak szóló diplomáciai értesítést, az Európai
Közösség pedig eljuttatja az Egyesült Államok számára az Európai Közösségtől és
tagállamaitól származó diplomáciai értesítést vagy értesítéseket. Az Európai
Közösségtől és tagállamaitól származó diplomáciai értesítésben vagy értesítésekben
minden egyes tagállam megerősíti, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez
szükséges eljárásokat lezárta.
FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták
ezt a megállapodást.
KELT [,..]-ban/-ben, a 200[...] év [...] havának [...] napján, két eredeti példányban.
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK RÉSZÉRŐL AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG
RÉSZÉRŐL
A BELGA KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A CSEH KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A DÁN KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A FINN KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
ÍRORSZÁG RÉSZÉRŐL
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A LETT KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG RÉSZÉRŐL
25
MÁLTA RÉSZÉRŐL
A HOLLAND KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
ROMÁNIA RÉSZÉRŐL
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL
A SPANYOL KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL
A SVÉD KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA RÉSZÉRŐL
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG RÉSZÉRŐL
Együttes nyilatkozat
Az Egyesült Államoknak, valamint az Európai Közösségnek és tagállamainak a
képviselői megerősítették, hogy a légiközlekedési megállapodást, amelyet
Brüsszelben, 2007. március 2-án parafáltak és amelynek aláírását 2007. április 30-ra
tervezik, más nyelveken is hitelesíteni kell, vagy levélváltás alapján, a megállapodás
aláírása előtt, vagy a vegyes bizottság határozata alapján, a megállapodás aláírása
után.
Ez az együttes nyilatkozat a légiközlekedési megállapodás szerves részét képezi.
az Egyesült Államok részéről:	Az Európai Közösség
és
tagállamai részéről, jóváhagyás	fenntartásával
John Byerly	Daniel Calleja
Dátum: 2007. április 18.
26
I. MELLÉKLET
1. szakasz
Az e megállapodás 22. cikkében foglaltak értelmében az alábbi, az Egyesült Államok
és a tagállamok között létrejött kétoldalú megállapodásokat fel kell függeszteni, illetve
e megállapodás lép azok helyébe:
a)	Osztrák Köztársaság: az 1989. március 16-án, Bécsben aláírt és 1995. június 14-
én módosított légiközlekedési megállapodás.
b)	Belga Királyság: az 1980. október 23-án, Washingtonban, jegyzékváltással
létrejött, 1986. szeptember 22-én és november 12-én, 1993. november 5-én és
1994.	január 12-én módosított légiközlekedési megállapodás.
(1995. szeptember 5-én aláírt, és ideiglenesen alkalmazott módosítás.)
c)	Bolgár Köztársaság: az 1991. április 24-én, Szófiában aláírt, a polgári légi
közlekedés védelméről szóló megállapodás.
d)	Cseh Köztársaság: az 1996. szeptember 10-én, Prágában aláírt, 2001. június 4-
én és 2002. február 14-én módosított légiközlekedési megállapodás.
e)	Dán Királyság: az 1944. december 16-án, Washingtonban jegyzékváltással
létrejött, 1954. augusztus 6-án és 1995. június 16-án módosított légiközlekedési
megállapodás.
f)	Finn Köztársaság: az 1949. március 29-én, Helsinkiben aláírt légiközlekedési
megállapodás; az 1980. május 12-én aláírt, kapcsolódó jegyzőkönyv; az 1995.
június 9-én aláírt, az 1949. évi megállapodás és az 1980. évi jegyzőkönyv
módosításáról szóló megállapodás.
g)	Francia Köztársaság: az 1998. június 18-án, Washingtonban aláírt, 2000. október
10-én és 2002. január 22-én módosított légiközlekedési megállapodás.
h)	Németországi Szövetségi Köztársaság: az 1955. július 7-én, Washingtonban
aláírt, 1989. április 25-én módosított légiközlekedési megállapodás és
jegyzékváltás.
(az 1978. november 1-jén aláírt kapcsolódó jegyzőkönyv; az 1994. május 24-én
megkötött kapcsolódó megállapodás; az 1996. május 23-én aláírt, az 1955. évi
megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv; a 2000. október 10-én
megkötött, az 1996. évi jegyzőkönyv módosításáról szóló megállapodás
(valamennyi ideiglenesen alkalmazva).)
i)	Görög Köztársaság: az 1991. július 31-én, Athénben aláírt, és a 2006. június 22-i
és 28-i jegyzékváltással 2007. július 31-ig meghosszabbított légiközlekedési
megállapodás.
27
j) Magyar Köztársaság: az 1989. július 12-én, Budapesten aláírt, és a 2006. július
11-i és 20-i jegyzékváltással 2007. július 12-ig meghosszabbított
légiközlekedési egyezmény és egyetértési emlékeztető.
k) Írország: az 1945. február 3-án, Washingtonban jegyzékváltással létrejött, 1988.
január 25-én és 1989. szeptember 29-én, valamint 1990. július 25-én és
szeptember 6-án módosított, légiközlekedési megállapodás.
Az 1993. október 28-án, Washingtonban aláírt tárgyalási feljegyzés
(ideiglenesen alkalmazva).)
l) Olasz Köztársaság: az 1970. június 22-én, Rómában aláírt, 1988. október 25-én
módosított légiközlekedési egyezmény, emlékeztetővel és jegyzékváltással; az
1990.	szeptember 27-én aláírt, kapcsolódó egyetértési emlékeztető; az 1970.
évi megállapodás és az 1990. évi szándéknyilatkozat módosítása, amelyet
1991.	november 22-én és december 23-én kötöttek meg; az 1970. évi
megállapodás és az 1990. évi emlékeztető 1997. május 30-án és október 21-én
aláírt módosítása; az 1998. december 30-án és 1999. február 2-án aláírt, az
1970. évi megállapodást kiegészítő megállapodás;
(Az 1970. évi megállapodás módosításáról szóló, 1999. december 6-án aláírt
jegyzőkönyv (ideiglenesen alkalmazva).).
m) Luxemburgi Nagyhercegség: az 1986. augusztus 19-én, Luxembourgban aláírt,
1995. június 6-án, valamint 1998. július 13-án és 21-én módosított
légiközlekedési megállapodás.
n) Málta: a 2000. október 12-én, Washingtonban aláírt légiközlekedési
megállapodás.
o) Holland Királyság: az 1957. április 3-án, Washingtonban aláírt légiközlekedési
megállapodás; az 1978. március 31-én aláírt, az 1957. évi megállapodás
módosításáról szóló jegyzőkönyv; az 1978. évi jegyzőkönyv 1986. június 11-én
aláírt módosítása; az 1957. évi megállapodás 1987. október 13-án és december
22-én aláírt módosítása; az 1957. évi megállapodás 1992. január 29-én és
március 13-án aláírt módosítása; az 1957. évi megállapodás és az 1978. évi
jegyzőkönyv 1992. október 14-én aláírt módosítása.
p) Lengyel Köztársaság: a 2001. június 16-án, Varsóban aláírt légiközlekedési
megállapodás.
q) Portugál Köztársaság: a 2000. május 30-án, Lisszabonban aláírt légiközlekedési
megállapodás.
r) Románia: az 1998. július 15-én, Washingtonban aláírt légiközlekedési
megállapodás.
s) Szlovák Köztársaság: a 2001. január 22-én, Pozsonyban aláírt légiközlekedési
megállapodás.
28
t) Spanyol Királyság: az 1973. február 20-án, Madridban aláírt légiközlekedési
megállapodás; az 1987. február 20-i, március 31-i és április 7-i kapcsolódó
megállapodás; az 1973. évi megállapodás 1989. május 31-én aláírt
módosítása; az 1973. évi megállapodás 1991. november 27-én aláírt
módosítása.
u) Svéd Királyság: az 1944. december 16-án, Washingtonban jegyzékváltással
létrejött, 1954. augusztus 6-án és 1995. június 16-án módosított légiközlekedési
megállapodás.
v) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága: az 1977. július 23-án,
Bermudán aláírt légiközlekedési megállapodás és levélváltás; az észak-atlanti
viteldíjakra vonatkozó, 1978. március 17-én aláírt megállapodás; az 1977. évi
megállapodás módosításáról szóló, 1978. április 25-én aláírt megállapodás; az
1978. évi, az észak-atlanti viteldíjakra vonatkozó megállapodás módosításáról
és meghosszabbításáról szóló, 1978. november 2-án és 9-én aláírt
megállapodás; az 1977. évi megállapodás módosításáról szóló, 1980.
december 4-én aláírt megállapodás; az 1977. évi megállapodás módosításáról
szóló, 1985. február 20-én aláírt megállapodás; az 1977. évi egyezmény 7.
cikkének, 2. mellékletének és 5. mellékletének módosításáról szóló, 1989.
május 25-én aláírt megállapodás; az 1977. évi megállapodás módosításairól, az
Egyesült Államok és Nagy Britannia között folyó, a heathrow-i repülőtér-
használati díjakkal foglalkozó választottbírósági eljárás lezárásáról és a Nagy-
Britannia által az 1993. október 13-i 87. sz.. diplomáciai jegyzékben
beterjesztett, választottbírósági eljárás iránti kérelemről, valamint az említett
eljárás alapjául szolgáló kérdések rendezéséről szóló, 1994. március 11-én
aláírt megállapodás; az 1977. évi megállapodás módosításáról szóló, 1997.
március 27-én aláírt megállapodás.
(Az 1986. szeptember 11-i tárgyalási feljegyzésben foglalt, ideiglenesen
alkalmazott megállapodások; az 1990. július 27-i levélváltásban foglalt
megállapodások; az 1991. március 11-i tárgyalási feljegyzésben foglalt
megállapodások; az 1994. október 6-i levélváltásban foglalt megállapodások; az
1995.	június 5-i tárgyalási feljegyzésben foglalt megállapodások; a 2000.
március 31-i és április 3-i levélváltásban foglalt megállapodások (valamennyi
ideiglenesen alkalmazva).)
2. szakasz
E melléklet 1. szakasza ellenére, az e megállapodás 1. cikkében szereplő „terület”
fogalommeghatározásba nem tartozó területek esetében az e szakasz e) pontjában
(Dánia-Egyesült Államok), g) pontjában (Franciaország-Egyesült Államok) és v)
pontjában (Egyesült Királyság-Egyesült Államok) említett megállapodásokat a
bennük foglalt feltételeknek megfelelően továbbra is alkalmazni kell.
3.	szakasz
E megállapodás 3. cikke ellenére, az USA légitársaságai nem jogosultak a
tagállamokból kiinduló vagy oda tartó járatokkal olyan kizárólag árufuvarozási
szolgáltatások nyújtására, amelyek nem az Egyesült Államokat kiszolgáló
szolgáltatás részét képezik, kivéve a Cseh Köztársaságból, a Francia
29
Köztársaságból, a Lengyel Köztársaságból, a Luxemburgi Nagyhercegségből,
Máltáról, a Németországi Szövetségi Köztársaságból, a Portugál Köztársaságból és
a Szlovák Köztársaságból kiinduló vagy oda tartó járatokat.
4.	szakasz
E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére e szakaszt a 2006-2007-es IATA téli
forgalmi idény kezdetétől a 2007-2008-as IATA téli forgalmi idény végéig alkalmazni
kell az Írország és az Egyesült Államok közötti menetrendszerű és charter kombinált
légi közlekedésre.
a)	i. Az Egyesült Államok és Shannon között közvetlen járatot üzemeltető
valamennyi egyesült államokbeli és közösségi légitársaság minden járat
után 3 közvetlen járatot üzemeltethet az Egyesült Államok és Dublin
között.. A közvetlen dublini járatokra szóló engedély a három idényt
magában foglaló teljes átmeneti időszak alatti járatszámok átlagán alapul.
Valamely járat az első írországi belépési vagy az utolsó írországi kilépési
pont szerint minősül közvetlen dublini vagy közvetlen shannoni járatnak.
ii.	A Shannon kiszolgálására vonatkozó, e szakasz a) pontjának i.
alpontjában meghatározott követelmény megszűnik, ha bármely
légitársaság menetrendszerű vagy charter kombinált szolgáltatást indít
Dublin és az Egyesült Államok között bármely irányba, anélkül, hogy az
átmeneti időszak átlagát tekintve minden három dublini közvetlen járatra
vetítve legalább egyetlen közvetlen járatot üzemeltetne Shannonba.
b)	Az Egyesült Államok és Írország közötti szolgáltatások tekintetében a közösségi
légitársaságok kizárólag Bostont, New Yorkot, Chicagót, Los Angelest, valamint
három további egyesült államokbeli pontot szolgálhatnak ki, ez utóbbiak
kiválasztásakor vagy változtatásakor az Egyesült Államokat tájékoztatni kell. E
szolgáltatások egyéb tagállamokban vagy harmadik országokban lévő
közbenső pontokon keresztül is üzemeltethetők.
c)	Az Írország és az Egyesült Államok közötti közös üzemeltetés (code sharing)
csak egyéb európai közösségi pontokon keresztül engedélyezett. Az egyéb
közös üzemeltetési megállapodások mérlegelésére a kölcsönös jóindulat és a
viszonosság alapján kerül sor.
II.	MELLÉKLET
A légiközlekedési ágazatbeli versennyel kapcsolatos együttműködésről
1.	cikk
Az e melléklet szerinti együttműködésre az Amerikai Egyesült Államok Közlekedési
Minisztériuma és az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: részvevő
felek) között kerül sor, a légi közlekedés terén az Egyesült Államokat és az Európai
Közösséget érintő versennyel kapcsolatos feladatkörükkel összhangban.
2.	cikk
30
CÉL
Ezen együttműködés célja a következő:
(1)	A vonatkozó versenyszabályozás keretébe tartozó jogszabályok, eljárások és
gyakorlatok részvevő felek általi alkalmazásának jobb kölcsönös megértése a
légiközlekedési ágazatbeli verseny ösztönzése érdekében;
(2)	A légiközlekedési ágazatbeli fejlemények által a nemzetközi légiközlekedési
piaci versenyre gyakorolt hatásnak a részvevő felek általi jobb megértése;
(3)	A résztvevő felek versenyszabályozásának a transzatlanti piacot érintő
egyezményekre és egyéb együttműködési megállapodásokra történő
alkalmazása során felmerülő esetleges konfliktusok esélyének csökkentése;
valamint
(4)	Az egyezményekre és egyéb együttműködési megállapodásokra alkalmazandó
összeegyeztethető szabályozási szemléletek ösztönzése, a módszertan és az
elemzési módszerek — beleértve az érintett piac(ok) meghatározását és a
versenybefolyásoló tényezők elemzését is —, valamint a résztvevő felek által a
független versenyértékelés során alkalmazott jogorvoslatok jobb megértése
révén.
3.	cikk
Fogalommeghatározások
E melléklet alkalmazásában a „versenyszabályozás” fogalmába alá azon
jogszabályok, eljárások és gyakorlatok tartoznak, amelyek a részvevő feleknek a
nemzetközi piacon működő légitársaságok közötti egyezmények és egyéb
együttműködési megállapodások felülvizsgálatával kapcsolatos jogkörének
gyakorlására vonatkoznak. Az Európai Közösség esetében e jogszabályok közé
tartozik, többek között, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81., 82. és 85.
cikke, valamint az említett szerződés értelmében ezek végrehajtási rendelkezései,
illetve ezek módosításai. Az USA Közlekedési Minisztériuma esetében e
jogszabályok közé tartozik, többek között, az Egyesült Államok Szövetségi
Törvénykönyve 49. címének 41308., 41309., és 41720. szakasza, valamint
végrehajtási rendelkezései és megfelelő jogi precedensei.
4.	cikk
Együttműködési területek
Az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított jogkörökre is
figyelemmel a részvevő felek közötti együttműködés fajtái az alábbiak:
(1)	A részvevő felek közötti, versenyszakértők részvételével általában félévenként
megrendezett találkozók, melyek célja a légiközlekedési ágazat fejleményeinek,
a kölcsönös érdekű versenypolitikai kérdéseknek, valamint a versenyjog
nemzetközi légi közlekedésre történő, analitikus szemléletű alkalmazásának —
különös tekintettel a transzatlanti piacra — megvitatása. A fenti megbeszélések
eredményeképpen a részvevő felek jobban megérthetik egymás
versenykérdésekkel kapcsolatos megközelítését — többek között a meglévő
31
közös vonásokat —, valamint e megközelítések összeegyeztethetőbbé
válhatnak, különösen a fuvarozók közötti megállapodások esetében.
(2)	A részvevő felek közötti, kölcsönös megállapodáson alapuló vagy valamely
részvevő fél által kérelmezett, bármikor megtartott konzultáció, az e
melléklethez kapcsolódó bármely kérdés — a konkrét eseteket is beleértve —
megtárgyalása céljából.
(3)	Bármely részvevő fél, saját döntése alapján, adott esetben felkérheti más
kormányhatóságok képviselőit az 1. és 2. pont szerint megtartott találkozókon
és egyeztetéseken való részvételre.
(4)	Az alábbi eljárásokról vagy kérdésekről — amelyek az értesítést küldő részvevő
fél megítélése szerint jelentős hatást gyakorolhatnak a másik részvevő fél
versenyérdekeire — küldött időszerű értesítések:
a)	Az USA Közlekedési Minisztériuma esetében i. a nemzetközi légi
közlekedésben részt vevő légitársaságok közötti egyezmények és más
együttműködési megállapodások jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálati
eljárásai, különösen az Egyesült Államok és az Európai Közösség joga
alapján létrehozott légitársaságokat is érintő, a trösztellenes előírások alóli
mentességre vonatkozó kérelmek tekintetében, valamint ii. az Egyesült
Államok Szövetségi Törvénykönyve 49. címének 41720. szakasza szerinti
közös vállalkozásról szóló megállapodásnak a Közlekedési Minisztérium
általi elfogadása; valamint
b)	Az Európai Közösségek Bizottsága esetében i. a nemzetközi légi
közlekedésben részt vevő légitársaságok közötti egyezmények és egyéb
együttműködési megállapodások felülvizsgálati eljárásai, különös
tekintettel az Egyesült Államok és az Európai Közösség joga alapján
létrehozott légitársaságokat is érintő társulási és egyéb együttműködési
megállapodásokra, valamint ii. az európai uniós versenyjog alóli egyéni
vagy csoportos mentességek mérlegelése;
(5)	A valamely részvevő félnél elektronikus formában vagy más módon bejelentett
olyan információ és adatok rendelkezésre állásáról — valamint a rendelkezésre
állásra vonatkozó feltételekről — szóló értesítés, amelyek e részvevő fél
megítélése szerint jelentős hatást gyakorolhatnak a másik részvevő fél
versenyérdekeire; valamint
(6)	A légiközlekedési versenypolitikához kapcsolódó egyéb tevékenységekről szóló
értesítés, az értesítést küldő részvevő fél megítélése szerint.
5.	cikk
Az információ felhasználása és közlése
(1)	E melléklet egyéb rendelkezései ellenére, egyik részvevő fél sem köteles
információt nyújtani a másik részvevő félnek, amennyiben az információnak a
kérelmező részvevő féllel való közlése:
32
a)	az információ birtokában lévő részvevő fél törvényei, rendelkezései vagy
gyakorlata értelmében tilos; vagy
b)	az információ birtokában lévő részvevő fél jelentős érdekeivel
összeegyeztethetetlen.
(2)	Mindegyik részvevő fél a lehetséges mértékben megőrzi a másik részvevő fél
által e melléklet alapján bizalmasan közölt információ bizalmas jellegét, és
megtagadja az információ olyan harmadik fél számára történő közlésére
vonatkozó kérelmeket, amely számára az információt nyújtó részvevő fél nem
engedélyezte az információhoz jutást. Mindegyik részvevő fél kész a másik
részvevő felet értesíteni, amennyiben szükségessé válhat a megbeszélések
során vagy bármely más módon kicserélendő információ nyilvános eljárásban
történő közzététele.
(3)	Amennyiben valamely részvevő fél a másik részvevő félnek bizalmas alapon, a
2.	cikkben meghatározott célból információt nyújt, a másik részvevő fél ezen
információt csak az adott célra használhatja fel.
6. CIKK
Végrehajtás
(1)	Mindegyik részvevő fél kijelöli az e melléklet alapján folytatott tevékenységek
koordinálásáért felelős képviselőt.
(2)	Ez a melléklet, valamint a valamely részvevő által a melléklet alapján folytatott
valamennyi tevékenység:
a)	kizárólag az adott részvevő félre alkalmazandó törvényekkel,
rendelkezésekkel és gyakorlatokkal összhangban levő mértékben
hajtandó végre; valamint
b)	az Európai Közösségek és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között
létrejött, a versenyjogaik alkalmazásáról szóló megállapodás sérelme nélkül
hajtandó végre.
III.	MELLÉKLET
Az Egyesült Államok kormánya által vásárolt közlekedési szolgáltatás
A közösségi légitársaságok jogosultak utasok és áru szállítására olyan
menetrendszerű vagy charterjáratokon, amelyek esetében az Egyesült Államok
kormányának valamely hatósága, hivatala vagy közvetítője (1) saját maga szállíttat,
vagy olyan megállapodás keretében veszi igénybe, amelyet a kormány térít, vagy a
kormány rendelkezésére bocsátott összegekből térítik, vagy (2) más országba,
nemzetközi vagy egyéb szervezethez vagy ezek számára ellentételezés nélkül
biztosít szállítást, és erre a szállításra a) az Egyesült Államok bármely pontja és a
tagállamok bármely pontja között kerül sor, kivéve — csak utasok esetében — azon
pontokat, amelyek esetében várospárokról szóló megállapodás van érvényben, vagy
b)	az Egyesült Államokon kívüli bármely két pont között. E bekezdést nem kell
33
alkalmazni a védelmi miniszter vagy valamely katonai hatóságának vezetője által
igénybe vett vagy finanszírozott szállításra.
IV.	MELLÉKLET
A tulajdonjoggal, befektetéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb kérdésekről
1.	cikk
Tulajdoni részesedés valamely fél légitársaságában
(1)	Valamely tagállam vagy tagállamok állampolgárai kétféle korlátozás
betartásával tulajdoni részesedést szerezhetnek az Egyesült Államok
légitársaságaiban. Elsőként, az összes külföldi állampolgár részesedése nem
haladhatja meg a vállalat szavazatra jogosító részvényeinek 25%-át.
Másodszor, tilos az Egyesült Államok légitársaságainak külföldi állampolgárok
általi tényleges ellenőrzése. A külföldi tulajdonban levő, szavazatra jogosító
részvényekre vonatkozó 25%-os összesített korlátozásra is figyelemmel:
a)	valamely tagállam vagy tagállamok állampolgárainak az Egyesült Államok
valamely légitársaságában megszerzett alábbi mértékű tulajdoni
részesedése:
1.	a szavazatra jogosító részvények legfeljebb 25%-a; és/vagy
2.	az alaptőke legfeljebb 49,9%-a
önmagában nem minősül a légitársaság fölötti ellenőrzésnek;
valamint
b)	valamely tagállam vagy tagállamok állampolgárainak az Egyesült Államok
valamely légitársaságának alaptőkéjéből való legalább 50%-os
részesedése nem tekintendő a légitársaság fölötti ellenőrzésnek. Az ilyen
tulajdonjogot eseti alapon kell mérlegelni.
(2)	Az Egyesült Államok állampolgárai kétféle korlátozás betartásával tulajdoni
részesedést szerezhetnek a Közösség légitársaságaiban. Elsőként, a
légitársaság többségi tulajdonosai a tagállamok és/vagy a tagállamok
állampolgárai. Másodszor, a légitársaságot ténylegesen az említett
állampolgárok és/vagy állampolgárok ellenőrzik.
(3)	E megállapodás 4. cikke b) pontjának és 5. cikke (1) bekezdése b) pontjának
alkalmazásában az az állam, amely e megállapodás aláírásának időpontjában a
közös európai légtér (ECAA) tagja, valamint ezen állam állampolgárai
tagállamnak és a tagállam állampolgárainak minősülnek. A vegyes bizottság
határozhat úgy, hogy e rendelkezés az ECAA új tagjaira és azok
állampolgáraira is vonatkozzon.
(4)	A (2) bekezdés ellenére, az Európai Közösség és tagállamai fenntartják a jogot
egyesült államokbeli állampolgárok közösségi légitársaság szavazatra jogosító
részvényeibe történő, e megállapodás aláírását követő befektetéseinek olyan
szintre való korlátozására, amely azonos az Egyesült Államok által külföldi
34
állampolgárok egyesült államokbeli légitársaságokba történő befektetései
tekintetében engedélyezett szinttel, amennyiben ezen jog gyakorlása
összhangban áll a nemzetközi joggal.
2.	cikk
Tulajdoni részesedés és ellenőrzés harmadik országok légitársaságai esetében
(1)	Egyik részvevő fél sem használja fel a valamely harmadik országgal fennálló
légiközlekedési megállapodásban biztosított jogait arra, hogy az érintett
harmadik ország bármely légitársaságától engedélyeket megtagadjon, az
engedélyeket visszavonja, felfüggessze vagy korlátozza amiatt, mert a
kérdéses légitársaságban a másik részvevő félnek, e fél állampolgárainak vagy
mindkettőnek jelentős tulajdoni részesedése van.
(2)	Az Egyesült Államok nem használja fel a légiközlekedési megállapodásokban
biztosított jogait arra, hogy a Liechtensteini Nagyhercegségnek, a Svájci
Államszövetségnek, az e megállapodás aláírásának időpontjában az ECAa
valamely tagjának, vagy bármely olyan afrikai országnak, amely az Egyesült
Államokkal e megállapodás aláírásának időpontjában nyitott égbolt
légiközlekedési megállapodást alkalmaz, bármely légitársaságától engedélyeket
megtagadjon, az engedélyeket visszavonja, felfüggessze vagy korlátozza
amiatt, mert a kérdéses légitársaságot valamely tagállam vagy tagállamok, ezek
állampolgárai vagy mindkettő ténylegesen ellenőrzi.
(3)	A vegyes bizottság határozhat úgy, hogy adott ország vagy országok
légitársaságai esetében egyik részvevő fél sem gyakorolhatja az e cikk (2)
bekezdésében említett jogait.
3.	cikk
Légitársaságok fölötti ellenőrzés
(1)	A közösségi légifuvarozók tulajdonjogára és ellenőrzésére az Európai
Közösségben vonatkozó szabályokat jelenleg a légifuvarozók engedélyezéséről
szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke tartalmazza. A
rendelet értelmében a közösségi légifuvarozók működési engedélyének
megadása a tagállamok felelőssége. A tagállamok a 2407/92/EGK rendeletet
nemzeti rendelkezéseikkel és eljárásaikkal összhangban alkalmazzák.
(2)	Az Egyesült Államokban jelenleg alkalmazandó szabályokat az Egyesült
Államok Szövetségi Törvénykönyve 49. címének 40102(a)(2)., 41102. és
41103. szakasza tartalmazza, amelyek értelmében a Közlekedési Minisztérium
által egyesült államokbeli „légifuvarozónak” — bizonyítvány, mentesség vagy
belföldi (commuter) járat üzemeltetésére vonatkozó engedély formájában —
kiadott, a „légi közlekedésben” „általános légifuvarozóként” való részvételre
szóló engedélyek birtokosai a Szövetségi Törvénykönyv 49. címének
40102(a)(15) szakaszában foglaltak szerint kizárólag az Egyesült Államok
állampolgárai lehetnek. Az említett szakasz értelmében a vállalat elnökének,
valamint az igazgatótanács és más ügyvivő tisztviselők kétharmadának
egyesült államokbeli állampolgárnak kell lennie, a szavazatra jogosító
részvények 75%-ának egyesült államokbeli állampolgárok tulajdonában kell
lennie, továbbá a vállalatnak ténylegesen egyesült államokbeli állampolgárok
35
ellenőrzése alatt kell állnia. Ezt a követelményt a kérelmezőnek már kezdetben,
majd az engedéllyel rendelkező egyesült államokbeli légitársaságnak
folyamatosan teljesítenie kell.
(3)	E melléklet függeléke tartalmazza a részvevő felek által jogszabályaik és
rendelkezéseik alkalmazásakor követett gyakorlatot.
IV.	melléklet függeléke
1.	Az Egyesült Államokban a bizonyítványért, mentességért vagy belföldi
(commuter) járat üzemeltetésére vonatkozó engedélyért folyamodó valamennyi
egyesült államokbeli légifuvarozó esetében az állampolgárság
meghatározására van szükség. Az első engedélykérelmet hivatalosan
nyilvántartásba veszik, és a kérelmező és más érdekelt felek beadványaival
együtt hivatalosan „jegyzőkönyvbe véve” feldolgozzák. A Közlekedési
Minisztérium az ügy hivatalos jegyzőkönyve alapján — figyelembe véve a
bizalmasan kezelt dokumentumokat is — végzés formájában hoz végső
döntést. A „folyamatos alkalmasságra” vonatkozó ügyeket a Minisztérium
kezelheti informálisan, vagy az első kérelem esetében alkalmazott eljáráshoz
hasonlóan nyilvántartásba vett eljárással.
2.	A Minisztérium által alkalmazott meghatározások sokféle precedens révén
alakulnak, amelyek tükrözik többek között a pénzügyi piacok és a befektetési
struktúrák változó jellegét, valamint a Minisztérium hajlandóságát aziránt, hogy
az Egyesült Államok törvényeivel összhangban levő külföldi befektetéseket új
szempontok szerint mérlegelje. A Minisztérium a kérelmezőkkel közösen
mérlegeli a javasolt befektetési formákat, segítséget nyújt az Egyesült Államok
állampolgársági törvényének teljes mértékben megfelelő tranzakciók
kialakításához, a kérelmezők pedig kérelmeik véglegesítése előtt rendszeresen
konzultálnak a Minisztériummal. A Minisztérium ügyintézői a hivatalos eljárás
megindítása előtt bármikor megtárgyalhatják az állampolgársággal kapcsolatos
kérdéseket vagy a tervezett tranzakció egyéb vonatkozásait, és szükség esetén
olyan alternatívákat javasolhatnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tervezett
tranzakció megfeleljen az Egyesült Államok állampolgársági követelményeinek.
3.	A Minisztérium mind az első, mind a folyamatos állampolgársági, valamint az
alkalmassági döntés meghozatalakor az egyesült államokbeli légitársaságot
érintő valamennyi körülményt mérlegeli, és a minisztériumi precedensek
lehetővé teszik az Egyesült Államok és a külföldi befektetők országa(i) közötti
légiközlekedési kapcsolatok jellegének mérlegelését is. E megállapodás
keretében a Minisztérium az uniós állampolgárok befektetéseit legalább olyan
kedvezően kezeli, mint amilyen módon a két- vagy többoldalú, nyitott égbolt
partnerek állampolgárainak befektetéseit kezelné.
4.	Az Európai Unióban a 2407/92/EGK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése
rendelkezik arról, hogy a Bizottság egy tagállam kérelme alapján eljárva
megvizsgálja, hogy a 4. cikkben foglalt követelményeknek eleget tettek-e, és
amennyiben szükséges, határozatot hoz. A Bizottságnak a határozat
meghozatalakor biztosítania kell az Európai Bíróság által a közösségi jog
általános elveiként elismert eljárási jogok — többek között az érdekelt feleknek
36
az időben történő meghallgatáshoz való jogának — betartását.
5.	Jogszabályainak és rendeleteinek alkalmazásakor valamennyi részvevő fél
biztosítja, hogy a légitársaságait érintő, a másik részvevő fél állampolgárai által
végzett befektetést jelentő tranzakciók tisztességes és gyors elbírálásban
részesüljenek.
V.	MELLÉKLET
Franchise és márkahasználat
1.	Egyik részvevő fél légitársaságai számára sem tiltható meg a franchise- vagy
márkahasználati megállapodások megkötése, beleértve a márkavédelemmel és
működési kérdésekkel kapcsolatos feltételeket, amennyiben: megfelelnek
különösen az ellenőrzésre vonatkozó, alkalmazandó jogszabályoknak és
rendelkezéseknek; nem kerül veszélybe a légitársaságnak a franchise-on kívüli
létezése; a megállapodás következtében külföldi légitársaság nem végez
belföldi kereskedelmi célú műveleteket; teljesülnek az alkalmazandó — például
fogyasztóvédelmi — rendelkezések, beleértve a járatot üzemeltető légitársaság
megnevezésére vonatkozó rendelkezéseket is. Ameddig a fenti követelmények
teljesülnek, megengedhetők a valamely részvevő fél légitársaságai és a külföldi
vállalkozások közötti szoros üzleti kapcsolatok és együttműködési
megállapodások, és a franchise- vagy márkahasználati megállapodásoknak,
többek között, az alábbi egyedi vonatkozásai önmagukban — a rendkívüli
körülmények kivételével — nem vetnek fel ellenőrzési kérdéseket:
a)	a franchise-ba adó egyedi márkanevének vagy védjegyének használata
vagy feltüntetése, beleértve azon földrajzi területre vonatkozó kikötéseket,
ahol a márkanév vagy védjegy használható;
b)	a franchise-ba vevő légi járművén a franchise-ba adó márkaszíneinek és
emblémájának feltüntetése, beleértve a márkanévnek, védjegynek,
emblémának vagy hasonló azonosítónak a légi járművön vagy a
személyzet egyenruháján való feltűnő elhelyezését;
c)	a márkanévnek, védjegynek, emblémának a franchise-ba vevő repülőtéri
létesítményein és berendezésein, vagy azokkal összefüggésben történő
használata és feltüntetése;
d)	marketingcélú vevőszolgálati előírások betartása;
e)	a franchise sértetlen márkanevének védelmét szolgáló vevőszolgálati
előírások betartása;
f)	az engedélyek díjainak szokásos kereskedelmi feltételek szerinti
megszabása;
g)	törzsutasprogramokban való részvétel, beleértve a pontszámgyűjtést is;
valamint
37
h)	a franchise- vagy márkahasználati megállapodásban a franchise-ba
adónak vagy franchise-ba vevőnek a megállapodás megszüntetésére és a
márkanévhasználat visszavonására szóló jogának kikötése, feltéve hogy
az egyesült államokbeli, illetve közösségi légitársaság továbbra is az
Egyesült Államok, illetve a tagállamok állampolgárainak ellenőrzése alatt
marad.
2.	A franchise- és márkahasználati megállapodások függetlenek a közös
üzemeltetési megállapodástól — bár azokkal párhuzamosan létezhetnek —,
amely előírja, hogy mindkét légitársaság, e megállapodás 10. cikke (7)
bekezdése értelmében, a felektől megfelelő engedéllyel rendelkezzen.
TÁRGYALÁSI FELJEGYZÉS
1.	Az Európai Közösséget és tagállamait, valamint az Amerikai Egyesült Államokat
képviselő delegációk 2007. február 27. és 2007. március 2. között, Brüsszelben
találkoztak az átfogó légiközlekedési megállapodásról folytatott tárgyalások
lezárása céljából. A delegációk felsorolását az A. melléklet tartalmazza.
2.	A delegációk jóváhagyás fenntartásával megegyeztek a megállapodás (a B.
mellékletben szereplő megállapodás) szövegében, és azt kézjegyükkel látták el.
A delegációk jóváhagyás céljából be kívánják nyújtani a megállapodás-
tervezetet az illetékes hatóságuknak annak érdekében, hogy az a közeljövőben
hatályba léphessen.
3.	Az 1. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban a delegációk megerősítették, hogy a
„légi közlekedés” fogalommeghatározásába valamennyi fajta charter légi járat is
beletartozik. Megjegyezték továbbá, hogy a „közszolgáltatásként” történő
szállításra való hivatkozás nem érinti a résztulajdonlás kérdéséről folyamatban
levő tárgyalások kimenetelét.
4.	Az 1. cikk (5) bekezdésével kapcsolatban az EU delegációja megjegyezte, hogy
a közösségi jog értelmében a tagállamok közötti járatok Közösségen belüli
járatoknak minősülnek.
5.	Az 1. cikk (6) bekezdésével kapcsolatban az EU delegációja megjegyezte, hogy
e megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti az Európai Közösség és a
tagállamok közötti, az Európai Közösséget létrehozó szerződésből eredő
hatáskörmegosztást.
6.	Az EU delegációja megerősítette, hogy az Európai Közösséget létrehozó
szerződést az alábbi tengerentúli területekre kell alkalmazni: Franciaország
tengerentúli megyéi (Guadeloupe, Martinique, Réunion, Guyana), az Azori-
szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek.
7.	Az USA delegációjának kérdésére válaszolva az EU delegációja megerősítette,
hogy az Európai Közösség joga értelmében egy közösségi légitársaságnak
mind az üzemben tartási engedélyt, mind a működési engedélyt abban az
országban kell megszereznie, amelyben gazdasági tevékenységének
38
székhelye van. Továbbá valamely légitársaság kizárólag egy országtól kaphat
üzemben tartási engedélyt vagy működési engedélyt.
8.	A 3. cikk (1), (3) és (5) bekezdésével, a 4. melléklet 1. cikke (3) bekezdésével
és a 4. melléklet 2. cikke (2) bekezdésével kapcsolatban, valamint az USA
delegációjának kérdésére válaszolva az EU delegációja arról tájékoztatott, hogy
a megállapodás aláírásának időpontjában az Európai Közösség tagállamain
kívül az Európai Közös Légtérbe tartozik az Albán Köztársaság, Bosznia és
Hercegovina, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt
Jugoszláv Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, a
Szerbiai Köztársaság, valamint az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes
Közigazgatási Missziója.
9.	Az EU delegációjának kérdésére válaszolva az USA delegációja arról
tájékoztatott, hogy a megállapodás aláírásának időpontjában az Egyesült
Államok az alábbi országokkal alkalmaz nyitott égbolt légiközlekedési
megállapodást:	Burkina Faso, a Csádi Köztársaság, az
Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság, a Gaboni Köztársaság, a Gambiai
Köztársaság, a Ghánai Köztársaság, a Kameruni Köztársaság, a Libériai
Köztársaság, a Madagaszkári Köztársaság, a Mali Köztársaság, a Marokkói
Királyság, a Namíbiai Köztársaság, a Nigériai Szövetségi Köztársaság, a
Szenegáli Köztársaság, a Tanzániai Egyesült Köztársaság, az Ugandai
Köztársaság és a Zöld-foki-Köztársaság. Az USA delegációja jelezte még, hogy
a 4. melléklet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a Kenyai Köztársaság
légitársaságait a nyitott égbolt légiközlekedési megállapodást alkalmazó
államok légitársaságaival megegyező módon kívánja kezelni.
10.	A 4. cikkel kapcsolatban az USA delegációja megjegyezte, hogy a Közlekedési
Minisztérium az e megállapodás értelmében járatengedélyért folyamodó külföldi
légifuvarozóktól megköveteli, hogy megnevezzék az üzemben tartási
engedélyüket és működési engedélyüket kiállító hatóságot, egyértelművé téve
ezáltal, hogy melyik hatóság felelős a fuvarozó biztonságáért és egyéb
szabályozási felügyeletéért.
11.	A 8. cikk alkalmazásában az „illetékes hatóságok” kifejezés az ügytől függően
egyrészt az Egyesült Államok szövetségi légügyi hatóságát jelenti, másrészt az
Európai Közösség és/vagy a tagállamok azon hatóságait, amelyek az (1)
bekezdésben említett bizonyítványok és engedélyek kiadásáért vagy
érvényesítéséért, vagy a (2) bekezdésben említett biztonsági előírások és
követelmények aktualizálásáért és nyilvántartásáért felelősek. Továbbá,
amennyiben a (2) bekezdés szerinti konzultációra kerül sor, az illetékes
hatóságoknak biztosítaniuk kell az olyan területi vagy regionális hatóságok
bevonását a konzultációba, amelyek jogszabály, rendelkezés vagy a gyakorlat
alapján az üggyel kapcsolatban biztonsági felügyeleti jogkörrel rendelkeznek.
12.	A 9. cikkel kapcsolatban a delegációk megerősítették, hogy a felek a lehetséges
mértékben törekszenek a tervezett biztonsági intézkedések minél erőteljesebb
koordinációjára a veszélyek minimalizálása és az új intézkedések esetlegesen
káros következményeinek enyhítése érdekében. A delegációk megjegyezték
továbbá, hogy a 9. cikk (7) bekezdésében említett fórumok — különösen a
határ- és közlekedésbiztonsági politikai párbeszéd, valamint az EU-USA
39
közlekedésbiztonsági együttműködési munkacsoport — igénybe vehetők a
jelenlegi és tervezett biztonsági követelményekre vonatkozó alternatív
intézkedések mérlegelése céljából. Az USA delegációja emellett megjegyezte,
hogy az USA rendelkezések elfogadására vonatkozó jogalkotási folyamata
szokásosan lehetőséget biztosít az érdekelt feleknek arra, hogy a tervezett
rendelkezésekkel kapcsolatban észrevételeket tegyenek, és alternatívákat
javasoljanak, és az ilyen észrevételeket a jogalkotási folyamat során mérlegelik.
13.	A 9. cikk (6) bekezdésének megtárgyalásakor az USA delegációja arról
tájékoztatott, hogy a közlekedésbiztonsági hivatalnak haladéktalanul biztonsági
irányelvet kell kiadnia, amint megállapítja, hogy a közlekedés biztonságának
védelmére szükséghelyzeti intézkedésekre van szükség. Ezen intézkedések
célja a biztonsági fenyegetés kezelése, hatályukat és időtartamukat korlátozni
kell. A hosszabb ideig fennálló szükséghelyzeti intézkedéseket nyilvános
tájékoztatási és észrevételezési eljárással kell beépíteni a közlekedésbiztonsági
hivatal követelményei közé.
14.	A 9. cikk (11) bekezdése értelmében létrehozandó eljárással kapcsolatban a
delegációk megerősítették, hogy az említett bekezdés alapján elvégzett
vizsgálatok előkészítésére, lebonyolítására és a következtetések számára
szabályzatot kell összeállítani.
15.	A 10. cikk (2) bekezdése tekintetében a delegációk megerősítették, hogy
készek megkönnyíteni a bekezdésben említett személyzet engedély-, vízum- és
okmánykérelmeinek az illetékes hatóságok általi azonnali elbírálását, többek
között olyan helyzetekben, amikor a személyzet belépésére vagy
tartózkodására szükséghelyzetben vagy időlegesen van szükség.
16.	A delegációk megjegyezték, hogy a 10. cikk (5) bekezdésében említett
„általánosan alkalmazott törvények vagy rendelkezések” közé tartoznak az
egyes országokkal vagy személyekkel folytatott tranzakciók korlátozását jelentő
gazdasági szankciók is.
17.	Mindkét delegáció elismerte, hogy a 10. cikk (7) bekezdése alapján mindkét fél
megfelelő engedéllyel rendelkező légitársaságai — valamennyi légitársaságra
érvényes, megkülönböztetéstől mentes feltételekkel — kínálhatnak közös
üzemeltetésű járatokat a másik fél területének minden olyan pontjáról vagy
pontjára, amelyről vagy amelyre bármely más légitársaság nemzetközi
közvetlen, nem közvetlen, online vagy interline járatokat kínál, feltéve, hogy a
közös üzemeltetésű járatok:
i.	egyéb tekintetben összhangban vannak e megállapodással; valamint
ii.	megfelelnek a forgalommegosztási szabályok adott repülőtérre vonatkozó
rendszerének.
18.	A delegációk megvitatták az utasok arra vonatkozó tájékoztatásának
fontosságát, hogy közös üzemeltetési megállapodás esetében mely
légitársaság vagy felszíni közlekedési szolgáltató üzemelteti ténylegesen a légi
szolgáltatás egyes szakaszait. Megállapították, hogy mindkét félnek vannak
ilyen tájékoztatást előíró rendelkezései.
40
19.	A 10. cikk (7) bekezdésének c) pontja tekintetében a delegációk kifejezték azzal
kapcsolatos egyetértésüket, hogy a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók nem
tartoznak a légi közlekedésre vonatkozó törvények és rendelkezések hatálya
alá kizárólag azon az alapon, hogy az ilyen felszíni fuvarozást valamely
légitársaság a saját nevében kínálja. A felszíni fuvarozást végző szolgáltatók
továbbá a légitársaságokhoz hasonlóan szabad mérlegelésük szerint
dönthetnek arról, hogy együttműködési megállapodásokat kötnek-e. A konkrét
megállapodásokra vonatkozó döntés meghozatala során a felszíni fuvarozást
végző szolgáltatók figyelembe vehetik többek között a fogyasztók érdekeit,
valamint a technikai, gazdasági, térbeli és kapacitásbeli korlátokat.
20.	Az EU delegációjának kérdésére válaszolva az USA delegációja arról
tájékoztatott, hogy az USA törvényeinek jelenlegi értelmezése szerint az USA
kormánya által finanszírozott légi szállítások (Fly America) esetében egyesült
államokbeli fuvarozó általi szállításnak minősül az, ha közös üzemeltetési
megállapodás keretében az egyesült államokbeli fuvarozó járatszámával, de
külföldi légifuvarozó által üzemeltetett légi járművön történik a szállítás.
21.	Az USA delegációja arról tájékoztatott, hogy a megállapodás 3. melléklete
értelmében, valamint az USA általános szolgáltatási hatósága által jóváhagyott
várospárokról szóló megállapodás hiányában az USA kormányának valamely
alkalmazottja vagy más olyan személy, akinek utazását az USA kormánya fizeti
(az olyan alkalmazottak, a hadsereg tagjai vagy más személyek kivételével,
akiknek utazását az USA védelmi minisztériuma vagy katonai hatósága fizeti),
az USA és az Európai Közösség között vagy az Egyesült Államokon kívül
bármely két pont között igénybe vehet olyan járatot — közösségi légitársaság
járatát is —, amely a kormány számára a legalacsonyabb költséggel jár, és
megfelel az utazó igényeinek. Az USA delegációja megjegyezte továbbá, hogy
a szerződéses várospárok költségvetési évenként változnak. Az USA
kormányhatósága, hivatala, vagy közvetítője (a védelmi minisztérium vagy
katonai hatóság kivételével), az USA és az Európai Közösség között vagy az
Egyesült Államokon kívül bármely két pont között szállíthat árut olyan járaton —
közösségi légitársaság járatán is —, amely a kormány számára a
legalacsonyabb költséggel jár, és megfelel a hivatal igényeinek.
22.	Az EU delegációja arról tájékoztatott, hogy az Unió nem rendelkezik az Fly
America
programhoz hasonló programmal.
23.	Mindkét delegáció kifejezte azon szándékát, hogy további lehetőségeket tárjon
fel a kormány által finanszírozott légi közlekedés fokozottabb igénybevételére.
24.	Az EU delegációjának az USA Közlekedési Minisztériuma által a közösségi
légitársaságoknak kiadandó gazdasági működési engedéllyel kapcsolatos
kérdésére válaszolva az USA delegációja elsőként megjegyezte, hogy a
Közlekedési Minisztérium gazdasági engedélyezési eljárásai az évek során
egyszerűsödtek. A külföldi légitársaságok által benyújtott, a légiközlekedési
megállapodásokban előírt engedélyek iránti kérelmek általában gyorsan
feldolgozhatók. Az USA delegációja hozzátette, hogy a közösségi
légitársaságoknak lehetőségük van arra, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében előírt,
41
a menetrendszerű és charter járatokra is érvényes útvonalengedélyekre
vonatkozóan egyetlen kérelmet nyújtsanak be. A Közlekedési Minisztérium
2005.	augusztus 23-án további gyorsított eljárásokat jelentett be, amelyek
szerint az új útvonalengedélyért folyamodó külföldi légifuvarozók egyidejűleg
nyújtanának be mentesség és engedély iránti kérelmet. Amennyiben a
Közlekedési Minisztérium — a jegyzőkönyv és az engedélyezési döntését
alátámasztó közérdekű megfontolások alapján — kedvező döntést tud hozni,
egyetlen végzést adna ki, amely (1) megadná a mentességet a szokásosan
engedélyezett időtartamra vagy ameddig az engedély érvénybe nem lép —
amelyik időtartam rövidebb —, valamint (2) próbaképpen megadná a vonatkozó
engedélyt, szintén a szokásosan engedélyezett időtartamra (például
megállapodások esetében meghatározatlan időre). Azokban az esetekben,
amikor a fuvarozók már benyújtották a mentesség és az engedély iránti
kérelmet is, és a kérelmekre vonatkozó jegyzőkönyv még érvényes, a
Közlekedési Minisztérium az augusztus 23-i szemlélet szerint megkezdte a
kérelmek feldolgozását.
25.	Amennyiben valamely közösségi légitársaság a 10. cikk (7) bekezdése szerint
közös üzemeltetésű járaton kívánja felhasználni az engedélyt, a közös
üzemeltetésben érintett partnerek együttes kérelmet nyújthatnak be a
szükséges engedélyek megszerzésére. A szolgáltatást nyilvánosan értékesítő
légitársaságnak gazdasági engedélyt kell beszereznie a Közlekedési
Minisztériumtól, függetlenül attól, hogy a járatszámával milyen jellegű
szolgáltatást (menetrendszerű vagy charter) kínál. A légi járművet üzemeltető
légitársaságnak hasonlóképpen gazdasági engedélyt kell beszereznie a
Közlekedési Minisztériumtól: charterengedélyt ahhoz, hogy a másik
légitársaság értékesíthesse a szolgáltatást, és charter- vagy menetrendszerű-
engedélyt ahhoz, hogy saját jogon értékesíthessen. A légi járművet üzemeltető
légitársaságnak továbbá engedélyre van szüksége ahhoz, hogy az érintett
járatokon a partner járatszámát is feltüntesse. A légi járművet üzemeltető
légitársaság meghatározatlan időtartamú keretengedélyt kérhet a közös
üzemeltetésre, amelyben megjelöli azokat a konkrét piacokat, amelyre a közös
üzemeltetési engedélyt kéri. A Közlekedési Minisztériumhoz harminc napos
határidővel benyújtott kérelemmel az engedély további piacokra terjeszthető ki.
A közös üzemeltetési engedély adott légitársaságra érvényes, és minden egyes
külföldi közös üzemeltetési megállapodáshoz külön engedélyre, valamint adott
esetben a Közlekedési Minisztérium által közzétett iránymutatások szerint az
egyesült államokbeli légitársaság által elvégzett biztonsági ellenőrzésre van
szükség.
26.	Amennyiben a 10. cikk (9) bekezdése értelmében valamely közösségi
légitársaság teljes légi járművet és személyzetet kíván egyesült államokbeli
légitársaság rendelkezésére bocsátani, amely ez utóbbi járatszámával
üzemelne, a közösségi légitársaságnak szintén charterengedélyt és
nyilatkozatot kell kérnie a Közlekedési Minisztériumtól. Az USA delegációja
jelezte, hogy véleménye szerint valamennyi olyan közösségi légitársaság,
amely jelenleg az Egyesült Államokba közlekedő menetrendszerű járatokat
üzemeltet, az egész világra érvényes charterengedéllyel rendelkezik a
Közlekedési Minisztériumtól. Ezért a gazdasági engedély szempontjából
mindössze nyilatkozatra lenne szükségük ahhoz, hogy teljes légi járművet és
személyzetet bocsássanak egyesült államokbeli légitársaság rendelkezésére.
42
Az USA delegációja jelezte továbbá, hogy nem számít arra, hogy egyéb
közösségi légitársaságoktól érkező, charterengedély iránti kérelmekkel
kapcsolatban nehézségek merülnének fel.
27.	A közös üzemeltetésnek, vagy teljes légi jármű és személyzet rendelkezésre
bocsátásának engedélyezéséhez a Közlekedési Minisztériumnak meg kell
állapítania, hogy a tervezett üzemeltetés közérdek. Ennek megállapítását
jelentősen megkönnyíti az, ha a tervezett szolgáltatásokat az alkalmazandó
légiközlekedési megállapodások tartalmazzák. A jogok megállapodásba
foglalása a viszonosság fennállását is bizonyítja.
28.	A 10. cikk (7) és (9) bekezdése szerinti közös üzemeltetésnek, vagy teljes légi
jármű és személyzet rendelkezésre bocsátásának esetében a közérdek
vizsgálatakor elsődlegesen az alábbiakra kell összpontosítani:
•	az egyesült államokbeli légitársaság elvégezte-e a külföldi légitársaság
biztonsági ellenőrzését,
•	a külföldi légitársaság üzemben tartási engedélyét kiállító ország az IASA 1.
kategóriába tartozik-e,
•	a külföldi légitársaság anyaországa alkalmazza-e a viszonosság elvét az USA
fuvarozóival szemben,
•	az engedélyezés okot adna-e a versennyel kapcsolatos aggodalmakra.
29.	Légi jármű és személyzet rendelkezésre bocsátásának esetében a közérdek
vizsgálatakor az alábbiakat is szem előtt kell tartani:
•	a bérleti szerződés előírja-e, hogy az operatív ellenőrzés a bérbeadó fuvarozó
feladata marad,
•	a szabályozási felügyelet továbbra is a bérbeadó üzemben tartási engedélyét
kiállító hatóság feladata marad-e,
•	a bérleti szerződés jóváhagyása munkaügyi vita esetén egyik felet sem juttatja
indokolatlan előnyhöz, amennyiben valamely piacon a közlekedés
biztosítása a vita következtében válik lehetetlenné.
30.	A légi jármű és személyzet rendelkezésre bocsátására szóló engedélyt,
legalább is kezdetben, korlátozott időtartamra (pl. hat-kilenc hónapra) vagy
kivételes alapon kell megadni, ami összhangban van az Európai Unió
szemléletével.
31.	Az EU delegációjának aggodalmára — amelyben a Közlekedési
Minisztériumnak a „közérdek” meghatározásával kapcsolatos szabadságát
vetette fel — válaszolva az USA delegációja elmondta, hogy a nyitott égbolt
légiközlekedési kapcsolatok esetében a Közlekedési Minisztérium
közérdekűnek találta a közös üzemeltetési megállapodásokat, és rövid eljárási
időn belül kiadta az engedélyeket. Az USA delegációja jelezte, hogy a kizárólag
a felek légitársaságait érintő közös üzemeltetés vagy teljes légi jármű és
személyzet rendelkezésre bocsátása esetén, amennyiben a Közlekedési
Minisztérium nem találkozik szokatlan — nemzetbiztonsági, biztonsági vagy
bűnügyi kérdéseket felvető — körülményekkel, a közérdek vizsgálatát a fent
43
felsorolt elemekre összpontosítja. Továbbá, szokatlan körülmények fennállása
esetén az Egyesült Államok haladéktalanul értesítené a másik felet.
32.	Az USA delegációjának kérdésére válaszolva az EU delegációja megerősítette,
hogy a jelenleg alkalmazandó közösségi jogszabály értelmében (az 1992. július
23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet) a valamely közösségi légitársaság által
használt légi járműveket a Közösségben kell bejegyeztetni. Rövid távú bérleti
megállapodások esetén azonban az átmeneti igények kielégítésére vagy más
rendkívüli körülmények között a tagállamok felmentést adhatnak e követelmény
betartása alól. Az ilyen megállapodásban részes közösségi légitársaság köteles
előzetes engedélyt szerezni az illetékes engedélyező hatóságtól, és a
tagállamok kizárólag akkor hagyhatnak jóvá olyan megállapodást, amelynek
értelmében légi járművet és személyzetet bocsátanak valamely, működési
engedély birtokában levő légitársaság rendelkezésére, ha teljesülnek a
közösségi jogszabályokban, vagy adott esetben a nemzeti jogszabályokban
foglalt biztonsági előírások.
33.	Mindkét delegáció elismerte, hogy a légitársaságok tisztességes és egyenlő
versenylehetőségét befolyásolhatja, ha a megállapodásban biztosított jogok
gyakorlására szóló engedélyt nem vagy indokolatlanul későn kapják meg. Ha
valamelyik fél úgy véli, hogy légitársaságai nem kapják meg a megállapodás
értelmében járó gazdasági működési engedélyt, az üggyel a vegyes
bizottsághoz fordulhat.
34.	A 14. cikk (4) bekezdésével kapcsolatban az EU delegációja emlékeztetett arra,
hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés, annak 295. cikkével
összhangban, nem sérti a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet. Az USA
delegációja válaszában megjegyezte, hogy az a tény, hogy valamely
légitársaság kormányzati tulajdonban van, hátrányosan befolyásolhatja a
légitársaságoknak az e megállapodás hatálya alá tartozó nemzetközi légi
közlekedés terén való tisztességes és egyenlő versenylehetőségeit.
35.	A 15. cikkel kapcsolatban a delegációk megemlítették a légiközlekedési
környezetvédelmi ügyekben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO)
keretében kialakítandó nemzetközi konszenzus fontosságát. Ezzel
összefüggésben kiemelték az ICAO 35. közgyűlésén elért egyhangú
megállapodás jelentőségét, amely mind a légi járművek által okozott zajra, mind
a kibocsátásokra vonatkozik (A35-5. sz. határozat). Mindkét fél elkötelezett a
határozat teljes körű betartása mellett. E határozattal összhangban mindkét fél
elkötelezett amellett, hogy a „kiegyensúlyozott megközelítés” elvét alkalmazza a
légi járművek által okozott zajok hatásainak kezelését szolgáló intézkedésekre
(többek között bizonyos időpontokban a repülőterek igénybevételének
korlátozása), valamint biztosítsa azt, hogy a légi járművek hajtóműveiből
repülőtéri szinten származó kibocsátásért felszámított díjak a pontosan
megállapított és közvetlenül a légi közlekedésnek tulajdonított hajtómű-
kibocsátások környezeti hatásainak csökkentésével kapcsolatosan felmerülő
költségeken alapulnak. Mindkét fél megjegyezte továbbá, hogy amennyiben
nemzetközi, regionális, nemzeti vagy helyi jogszabályi kötelezettségek
érvényesülnek, ezeket is teljes mértékben be kell tartani; az Egyesült Államok
esetében a vonatkozó dátum 2001. október 5., az Európai Közösség esetében
pedig 2002. március 28.
44
36.	A delegációk tudomásul vették továbbá a G8 országok 2005. évi gleneagles-i
nyilatkozatában, valamint a szövetségi légügyi hatóság és a Bizottság által
2006.	július 18-án aláírt egyetértési megállapodásban meghatározott
légiközlekedési irányítási kérdésekkel kapcsolatos együttműködési keretben
megfogalmazott, az éghajlatváltozásról, energiáról és a fenntartható fejlődésről
szóló rendelkezéseket. A delegációk tudomásul vették az illetékes egyesült
államokbeli és európai uniós hatóságoknak a technikai együttműködés
fokozására irányuló szándékát — többek között az éghajlattal kapcsolatos
tudományos kutatás és a technológiafejlesztés területén —, amely növeli a
biztonságot, javítja az üzemanyag-hatékonyságot és csökkenti a légi
közlekedésből származó kibocsátásokat. A nemzetközi légi közlekedés
kibocsátáskereskedelmi kérdéseire vonatkozó álláspontjával kapcsolatban a két
delegáció kijelentette, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet keretében kíván tevékenykedni.
37.	Az USA delegációja a vegyes bizottság összetételével kapcsolatban jelezte,
hogy az Egyesült Államok több hivatal révén, a külügyminisztérium elnökletével
kívánja magát képviseltetni. Az EU delegációja előadta, hogy az Uniót az
Európai Közösség és tagállamai képviselik majd. A két delegáció jelezte
továbbá, hogy az érdekeltek részvétele a vegyes bizottsági eljárás fontos
elemét képezi, és ezért az érdekeltek képviselőit — amennyiben valamelyik
vagy mindkét fél másképpen nem határoz — megfigyelőként meghívják.
38.	A 18. cikkel kapcsolatban a delegációk kifejezték azon szándékukat, hogy a
vegyes bizottság e megállapodás aláírását követően legfeljebb 60 nappal
előzetes ülést tartson.
39.	A delegációk megerősítették arra vonatkozó egyetértésüket, hogy az első
megtagadás követelménye, a forgalomfelvételi arány és kifogásemeléstől
eltekintés díja, valamint a kapacitást, gyakoriságot vagy forgalmat korlátozó
bármely más gyakorlat összeegyeztethetetlen e megállapodással.
40.	Az EU delegációjának javaslata szerint mindkét félnek a lehető legteljesebb
mértékben át kell látnia, hogy az USA Közlekedési Minisztériumának és az
Európai Bizottságnak a képviselői saját törvényeik, rendeleteik és gyakorlatuk
értelmében milyen szintű információcserét folytathatnak a megállapodás 2.
mellékletében tárgyalt versenykérdésekről, különösen az említett hatóságok
által aktívan mérlegelt eljárásokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatokról
és előrejelzésekről.
41.	Az USA delegációja jelezte, hogy a megállapodás 2. mellékletében szereplő
eljárások az USA törvényei értelmében határozatnak számítanak, és így
törvényi, szabályozási és igazságügyi rendelkezések vonatkoznak rájuk,
amelyek biztosítják, hogy a hivatal döntése kizárólag az eljárás
nyilvántartásában szereplő információn alapuljon — beleértve a Közlekedési
Minisztérium által hivatalosan figyelembe vehetőnek minősített nyilvános
információt is —, amellyel kapcsolatban a felek a hivatal végleges döntését
megelőzően észrevételeket tehettek.
45
42.	Az USA delegációja előadta, hogy az említett előírások nem zárják ki annak
lehetőségét, hogy a Közlekedési Minisztérium döntéshozójának valamely
folyamatban levő eljárás során tanácsot adó képviselők az alábbi kérdéseket
megtárgyalják a Bizottság képviselőivel: (1) bármely piacon fennálló
versenyhelyzet, a nem titkos adatok alapján; (2) a meglévő társulások és más
együttműködési formák hatása, valamint a versenykérdések kezelésére
korábban bevezetett előírások és más korlátozások eredményei; (3) a verseny
elemzésének általános szemléletei vagy módszerei; (4) korábbi esetek,
beleértve a jegyzőkönyveket és határozatokat is; (5) az esetekre alkalmazandó
anyagi jog, politikák és eljárások; (6) a hivatalosan meg nem indított ügyek
kapcsán esetlegesen felmerülő kérdések, feltéve hogy a Közlekedési
Minisztérium képviselői nem zárják ki eleve az ilyen esetek megállapításait vagy
kimenetelét; valamint (7) folyamatban levő eljárásokban a felek által eddig
felvetett kérdések és a jegyzőkönyvbe vehető, nem titkos bizonyítékok, szintén
amilyen mértékben a megállapítások és az ügy kimenetele előre nem zárható
ki.
43.	A folyamatban levő ügyek megtárgyalásával kapcsolatban két alapvető eljárási
követelményt kell figyelembe venni. Az első nagyrészt a Közlekedési
Minisztériumnak címzett bizottsági közleményekre vonatkozik: a Minisztérium
döntései nem alapulhatnak olyan dologi információn vagy érven, amely a végső
döntés meghozatala előtt nem áll valamennyi fél rendelkezésére, a
jegyzőkönyvvel kapcsolatos észrevételek megtétele céljából. Amennyiben ilyen
információ érkezik, az a döntéshozatalkor csak akkor vehető figyelembe, ha
rendelkezésre bocsátották. A második követelmény inkább a Közlekedési
Minisztérium által kiadott közleményekre vonatkozik: a hivatal nem mutathat
„előítéletet” az ügyekkel kapcsolatban, vagy nem keltheti ennek látszatát —
tehát az ügy jegyzőkönyvének véglegesítése és a végső döntés nyilvánosságra
hozatala előtt nem fogalmazhat meg következtetéseket. Ez a követelmény
bármilyen összefüggésben vonatkozik a Minisztériumra, mind az Unióval, mind
más, az USA kormánya belső döntéshozatali folyamatának törvényesen részét
nem képező, érdekelt vagy nem érdekelt szervezettel folytatott tárgyalások
során. A Minisztériumnak szándékában áll, hogy haladéktalanul értesítse a
Bizottság képviselőit, ha tapasztalatai alapján egy adott téma megtárgyalása
során felmerül az előítélet vagy a döntés befolyásolásának lehetősége, és így a
képviselők dönthetnek a folytatásról.
44.	Az EU delegációja biztosítékot kért az USA delegációjától arra vonatkozóan,
hogy a törvényben előírt „közérdek” feltételt nem használják fel arra, hogy az
USA versenyszabályozásának keretében előnyben részesítsék az egyesült
államokbeli egyedi légitársaságok érdekeit más, egyesült államokbeli vagy
külföldi légitársaságok érdekeivel szemben. Az USA delegációja válaszában
közölte, hogy ez a feltétel, valamint a Minisztérium által a döntéshozatalkor
figyelembe veendő versenyelőírások nem az egyes versenyző légitársaságok,
hanem a teljes piaci verseny védelmét szolgálják. Az USA delegációja egyéb
szempontok figyelembevételével megjegyezte, hogy a nemzetközi légi
közlekedés területén a „közérdek” törvényi meghatározásába beletartozik az
egyesült államokbeli és külföldi légitársaságoknak biztosítandó egyenlő
lehetőség, és a legteljesebb verseny. Továbbá a Minisztériumra vonatkozó
törvényekben előírt közérdek, amelyek alapján a fuvarozók közti
megállapodásokat és a trösztellenes előírások alóli mentességet jóváhagyja,
46
nem „kivételt” jelent a hivatal által elvégzendő versenyelemzés alól, hanem
inkább további követelményt, amelynek meg kell felelni ahhoz, hogy a
Minisztérium megadja a trösztellenes előírások alóli mentességet. Befejezésül
az USA delegációja hangsúlyozta, hogy a Minisztérium valamennyi döntésének
összhangban kell lennie a nemzeti jogszabályokkal és a nemzetközi
kötelezettségekkel, többek között a polgári légi közlekedési megállapodásokkal,
amelyek egységesen előírják, hogy valamennyi fél köteles „tisztességes és
egyenlő versenylehetőséget” biztosítani a többi fél légitársaságainak.
45.	A megbeszélés keretében mindkét delegáció kijelentette, hogy
versenyszabályaik alkalmazása során a felek valamennyi légitársaságának
biztosítják az azt megillető tisztességes és egyenlő versenylehetőséget, és
betartják a teljes piaci verseny védelmének és erősítésének általános elvét, az
egyes versenyző légitársaságok esetleges ellenkező érdekei ellenére is.
46.	Az Európai Bizottság eljárásaival kapcsolatban az EU delegációja elmondta,
hogy az Európai Bizottságot alapvetően az akadályozza a külföldi
kormányhivatalokkal folytatandó aktív együttműködésben, hogy nem közölhet
bizalmas információt. A Bizottság és a tagállami hatóságok által valamely
vizsgálat során megszerzett, és a szakmai titoktartási kötelezettség alá eső
információra az EK-Szerződés 287. cikke és az 1/2003/EK rendelet 28. cikke
vonatkozik. Lényegében olyan, nem nyilvános információról van szó, amely
valamilyen vizsgálat folyamán tárható fel, vagy amelyet információkérésre adott
válaszként, vagy önkéntesen közölnek a Bizottsággal. Ide tartozik az üzleti vagy
kereskedelmi titok is. Az ilyen információ kizárólag az érintett információforrás
kifejezett hozzájárulásával közölhető harmadik ország hivatalával. Ezért
amennyiben a Bizottság indokoltnak és kívánatosnak tartja, hogy külföldi
hivatallal (hivatalokkal) bizalmas információt közöljön, meg kell szereznie az
információforrás jóváhagyását (lemondását).
47.	A valamely vizsgálat lefolytatásával vagy esetleges lefolytatásával kapcsolatos
információ nem tartozik a fenti rendelkezések hatálya alá. Ilyen információ
valamely vizsgálat folytatásának a ténye, a vizsgálat általános tárgya, a vizsgált
vállalat(ok) megnevezése (bár bizonyos körülmények között ez is védett
információ lehet), a vizsgálat által érintett ágazat megnevezése, valamint a
vizsgálat folyamán tervezett lépések. Ezt az információt a vizsgálat megfelelő
lefolytatásának biztosítására általában bizalmasan kezelik. A Közlekedési
Minisztériumnak azonban átadható, ez ugyanis a megállapodás 2.
mellékletének 5. cikke értelmében köteles megőrizni az információ bizalmas
jellegét.
48.	Az EU delegációjának kérdésére válaszolva az USA delegációja megerősítette,
hogy az USA illetékes hatóságai a kereskedelmi együttműködési
megállapodások — beleértve a felülvizsgált megállapodásokat is — esetében a
trösztellenes előírások alóli mentesség iránti hiánytalan kérelmeket
tisztességesen és gyorsan elbírálják. Az USA delegációja megerősítette
továbbá, hogy a közösségi légitársaságok esetében a 25. cikk alapján
alkalmazott, vagy a 26. cikk alapján hatályos USA-EU légiközlekedési
megállapodás megfelel a Közlekedési Minisztérium azon követelményének,
amely szerint az Egyesült Államok és a kérelmező külföldi légitársaság(ok)
anyaországa(i) között nyitott égbolt megállapodásnak kell érvényben lennie
47
ahhoz, hogy a külföldi légitársaságok trösztellenes előírások alóli mentesség
iránti kérelmeit elbírálják, vagy a mentességet meghosszabbítsák. A fenti
biztosíték az 1. melléklet 4. szakaszának hatályvesztéséig nem vonatkozik az
írországi kérelmezőkre.
49.	Az EU delegációjának kérdésére válaszolva az USA delegációja közölte, hogy
a Közlekedési Minisztériumnak a számítógépes helyfoglalási rendszerekre
vonatkozó valamennyi szabálya 2004. július 31-én lejárt. A Közlekedési
Minisztérium azonban fenntartja magának a jogot, hogy megtiltsa a
tisztességtelen és megtévesztő gyakorlatot és a tisztességtelen
versenymódszereket a légiközlekedési és légiközlekedési forgalmazási
ágazatban, és élhet e jogkörével, amennyiben valamely helyfoglalási
rendszerben a légiközlekedési szolgáltatások értékesítésekor nyilvánvalóan
versenyellenes gyakorlat tapasztalható. Továbbá az Igazságügyi Minisztérium
és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság rendelkezik joghatósággal olyan
panaszok esetén, amikor egy helyfoglalási rendszerben megszegik a
trösztellenes törvényeket.
50.	A 25. cikkel kapcsolatban az EU delegációja elmondta, hogy néhány
tagállamban az ideiglenes alkalmazást az alkotmányos előírásoknak
megfelelően először a parlamentnek jóvá kell hagynia.
51.	Mindkét delegáció megerősítette, hogy amennyiben valamelyik fél a 25. cikk (2)
bekezdésével összhangban meg kívánja szüntetni a megállapodás ideiglenes
alkalmazását, a felek egyetértése esetén a megállapodás 1. mellékletének 4.
szakaszában foglalt rendelkezések azt követően is alkalmazhatók.
52.	A 26. cikkel kapcsolatban az EU delegációja arról tájékoztatott, hogy néhány
tagállamban az e cikkben említett eljárások közé tartozik a megerősítés is.
53.	Az USA delegációjának a tagállamok közötti kétoldalú légiközlekedési
megállapodások érvényben levő elemeiből eredő korlátozásokkal kapcsolatos
kérdésére válaszolva az EU delegációja megerősítette, hogy a továbbiakban
egyetlen olyan korlátozást sem alkalmaznak, amely az egyesült államokbeli
vagy közösségi légitársaságokat akadályozná az e megállapodásban biztosított
jogaik gyakorlásában.
54.	A két delegáció hangsúlyozta, hogy e megállapodás egyetlen rendelkezése
sem érinti semmilyen módon a légi közlekedéssel összefüggő egyes
környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos jogi és politikai állásfoglalásukat.
55.	A két delegáció tudomásul vette, hogy egyik fél sem hivatkozik e
megállapodásra vagy annak bármely részére abból a célból, hogy az alapján
tiltakozzon a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által mérlegelt, e
megállapodás hatálya alá tartozó bármely kérdésre vonatkozó alternatív politika
ellen.
56.	A megállapodás 1. mellékletének 1. szakasza nem sorolja fel az Egyesült
Államok és valamely tagállam közötti olyan légiközlekedési megállapodásokat,
amelyek alkalmazhatósága e megállapodás aláírásának időpontjában kérdéses
volt. A delegációk szándéka azonban az, hogy az Egyesült Államok és az
48
érintett tagállam vagy tagállamok a megállapodást a 25. cikkben foglalt
rendelkezéseknek megfelelően ideiglenesen alkalmazzák.
az Európai Közösség és tagállamai az Amerikai Egyesült Államok delegációja
delegációinak részéről	részéről
Daniel Calleja	John Byerly ”
4.	§ (1) Az Országgyűlés jóváhagyja a Megállapodásnak a 2008. március 30.
napjától történő ideiglenes alkalmazását.
(2)	A Budapesten 1989. július 12. napján aláírt magyar-amerikai légi közlekedési
egyezményt 2008. március 30. napjától nem kell alkalmazni.
5.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését
követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-a 2008. március 30-án lép hatályba.
(3)	E törvény 4. §-a, valamint a Budapesten 1989. július 12. napján aláírt magyar-
amerikai légi közlekedési egyezmény kihirdetéséről szóló 23/1990. (VIII. 13.) Korm.
rendelet a Megállapodás 26. cikkében meghatározott időpontjában hatályát veszti.
(4)	A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (3) bekezdésében
meghatározott időpont naptári napját a külügyminiszter azok ismertté válását
követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával
állapítja meg.
(5)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős
miniszter gondoskodik.
49
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az előterjesztés célja felhatalmazás kérése az egyrészről az Európai Közösség és
tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési
megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) aláírására, amely egyrészről az
Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok között jött
létre.
Az Európai Unió egyes tagállamai (köztük Magyarország is) és az Amerikai Egyesült
Államok közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodások az Európai Bíróság 2002.
novemberi határozata értelmében a közösségi jogba ütközőnek minősülnek, ezért
azok felváltására a Tanács 2003. június 5-ei ülésén felhatalmazta a Bizottságot az
Európai Közösség és tagállamai, és az Amerikai Egyesült Államok között kötendő
átfogó légiközlekedési megállapodással kapcsolatos tárgyalásokra.
Az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott több évig tartó egyeztetések
eredményeként ebben az évben sikerült áttörést elérni és 2007. március 2-án a
Bizottság bemutatta a tárgyalások első szakaszában kitárgyalt átfogó légiközlekedési
megállapodás tervezetet. Ezen megállapodás célja a tagállamok hatályos kétoldalú
légiközlekedési megállapodásainak helyettesítése.
A Megállapodás biztosítja a "közösségi légifuvarozó" fogalomnak való megfelelést,
ezen keresztül pedig az EU tagállamok és az USA közötti viszonyrendszer közösségi
joggal való maradéktalan összhangját.
A piacra lépést illetően megszüntet minden, a közösségi légitársaságok közötti
diszkriminációt, kiterjeszti a harmadik, negyedik és ötödik légi szabadságjogokat az
Európai Unió és az Egyesült Államok közötti valamennyi útvonalra, és megszünteti
az árak megállapítására vonatkozó korlátozást.
A Megállapodás a hetedik légi szabadságjogot kiterjeszti az uniós légitársaságok
által működtetett valamennyi tisztán áruszállítási szolgáltatásra, a személyszállítási
szolgáltatások esetében pedig az Egyesült Államok és az Európai Közös
Légiközlekedési Térség (EKLT) között.
A Megállapodás alapján lehetőség van franchise- és márkanévhasználati
megállapodások megkötésére más légitársaságokkal. A megállapodás egyúttal
antitröszt-mentességet, code share járatok üzemeltetését és lízingbe adási
lehetőséget biztosít.
A Megállapodás egy új mellékletet tartalmaz a tulajdonlási, befektetési és ellenőrzési
lehetőségekről. Bevezetésre kerül a szavazati joggal nem bíró részesedés
intézménye, így esetenként lehetőség nyílik EU állampolgároknak 50%-ot meghaladó
tulajdonrészt szerezni amerikai légitársaságban.
A Megállapodás megerősíti a Vegyes Bizottság szerepét, feladata a megállapodás
alkalmazásából és értelmezésből következő kérdések megoldása és a széleskörű
együttműködés megkönnyítése.
A Megállapodás a védelem, a biztonság és a verseny tekintetében újfajta
szabályozási együttműködést hoz létre, valamint rendelkezik a környezetvédelmi,
műszaki és az éghajlatváltozást érintő kérdésekben történő együttműködésről.
A Megállapodás részvételi lehetőségeket biztosít az Egyesült Államok „Fly America”
elnevezésű kormányzati beszerzési programjában, rendelkezik a nemzetközi
együttműködés kibővítéséről a nemzetközi szervezetek és harmadik országok
irányába, biztosítja a földi kiszolgálásoz való hozzáférést, a légi és a szárazföldi
közlekedés közötti átjárhatóságot, illetve rendelkezik a napi üzleti tevékenység
végzésének megkönnyítéséről, amely magában foglalja az irodaalapítást, személyzet
fenntartását, illetve ügynökök szerződtetését a másik szerződő fél területén. Az
Egyesült Államok jogosultságot biztosít az európai szolgáltatók Számítógépes
Helyfoglalási Rendszereinek működtetésére az Egyesült Államok területén.
A Megállapodás 25. cikke értelmében a Megállapodásban foglalt rendelkezéseket
2008. március 30-tól kezdődően ideiglenes alkalmazni kell. A hazai eljárási rendnek
megfelelően rendelkezni kell a Megállapodás hatályba lépéséig annak ideiglenes
alkalmazásáról.
Az ideiglenes alkalmazást követő hatvan napon belül a Szerződő Feleknek (Európai
Unió és Amerikai Egyesült Államok) meg kell kezdeni a tárgyalások második
szakaszát. A tárgyalások második szakaszában elsősorban a közlekedési jogok
további liberalizációjáról, befektetési lehetőségek további bővítéséről, a környezetre
és az infrastruktúrára gyakorolt hatásokról, a kormányzat által finanszírozott légi
közlekedéshez való további hozzáférés és a lízing kérdéseiről kell tárgyalni.
Amennyiben a tárgyalások második szakaszában nem sikerül a megállapodás 21.
cikk (3) bekezdésében foglalt felülvizsgálat kezdetétől számított 12 hónapon belül
eredményt elérni, a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy egyes
légiközlekedési jogok felfüggesztését kezdeményezzék (ide nem értve a
megállapodás I. mellékletében szereplő légiközlekedési jogokat). A felfüggesztésről,
vagy annak visszavonásáról a Tanács egyhangúlag dönt.
51
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Felhatalmazás kérése az Országgyűléstől az egyrészről az Európai Közösség és
tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési
megállapodás kötelező hatályának elismerésére.
a 2. §-hoz
A paragrafus a Megállapodás kihirdetéséről rendelkezik.
a 3. §-hoz
A paragrafus a Megállapodás és mellékleteinek hiteles magyar nyelvű szövegét
tartalmazza.
1.	cikkhez: A cikk a Megállapodásban szereplő fogalmak meghatározásait
tartalmazza.
2.	cikkhez: A cikk mindkét fél légitársaságainak biztosítja az igazságos és egyenlő
lehetőséget az e megállapodás hatálya alá tartozó nemzetközi légi közlekedésben
folytatott versenyhez.
3.	cikkhez: A cikk az egyik fél által nyújtott forgalmi jogokat tartalmazza a másik fél
légitársaságai által folytatott a nemzetközi légi közlekedés tekintetében.
4.	cikkhez: A cikk az egyik fél valamely légitársasága által előírt formában és
benyújtott üzemeltetési és műszaki engedélyekre irányuló kérelem alapján történő
engedélyezés szabályait tartalmazza.
5.	cikkhez: Az engedélyek visszavonhatóak, felfüggeszthetőek vagy korlátozhatóak,
illetve az üzemelés más módon korlátozható a cikk értelmében, amennyiben a
meghatározott feltételek nem teljesülnek.
6.	cikkhez: A felek a tulajdonjogra, befektetésre és az ellenőrzésre vonatkozó
törvényeik és rendelkezéseik szerint hozott határozataikban végrehajtják a 4.
melléklet rendelkezéseit.
7.	cikkhez: A cikk a felek hatályos jogszabályainak betartásáról rendelkezik.
8.	cikkhez: A repülésbiztonság egységesen magas szinten tartását célzó cikkben a
felek illetékes hatóságainak a repülésbiztonsággal kapcsolatos lehetőségei és
kötelességei kerültek rögzítésre.
9.	cikkhez: A cikk értelmében a felek a vonatkozó nemzetközi szerződéseket követve
kötelesek a szükséges intézkedéseket meghozni a légiközlekedés védelme
érdekében. Ennek érdekében a felek kérésre minden szükséges segítséget
megadnak egymásnak, saját területükön biztosítják a hatékony intézkedések
megtételét, védelmi előírásokat fogadnak el. Bármely fél szükséghelyzeti intézkedést
tehet. A felek teljes mértékben kihasználják és továbbfejlesztik a jelenlegi és a
javasolt védelmi előírásokra vonatkozó egyeztetések meglévő fórumait. Amennyiben
valamelyik fél nem az előírásoknak megfelelően jár el a légiközlekedés védelme
érdekében, a másik fél konzultációkat kezdeményezhet.
10.	cikkhez: A kereskedelmi lehetőségekről szóló cikk a felek légiközlekedési
vállalatainak részére biztosít jogokat a képviseletekkel, a személyzettel, a földi
kiszolgálással, a légiközlekedési szolgáltatások értékesítésével, a bevételekkel
52
kapcsolatos bankműveletekkel, a helyi valuta használatával és egyéb szolgáltatások
nyújtásával kapcsolatban.
11.	cikkhez: A cikkben található rendelkezések bizonyos alkatrészek, felszerelések,
anyagok meghatározott vámok, adók és illetékek alóli mentességéről rendelkeznek,
viszonosság alapján.
12.	cikkhez: A másik fél légitársaságaira kivethető használati díjnak igazságosnak,
ésszerűnek, a jogtalan hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek és a felhasználók
csoportjai között méltányosan megosztottnak kell lennie.
13.	cikkhez: A cikk rögzíti, hogy a viteldíjak szabadon kerülnek megállapításra,
jóváhagyásuk nem szükséges.
14.	cikkhez: A cikk rögzíti a légiközlekedési vállaltoknak nyújtott állami támogatás
versenytorzító hatását és a nyitott közös légtérrel való összeegyeztethetetlenségét,
és jogosultságot biztosít állami támogatással kapcsolatos észrevételek közlésére és
a vegyes bizottság összehívásának kérelmezésére.
15.	cikkhez: A követendő közösségi környezetvédelmi jogszabályokra történik utalás
a cikkben.
16.	cikkhez: A követendő közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályokra történik utalás
a cikkben.
17.	cikkhez: A számítógépes helyfoglalási rendszerre vonatkozó működési
feltételeket rögzítik a cikkben,
18.	cikkhez: A felek képviselőiből álló vegyes bizottság felállításáról és működésének
szabályairól rendelkezik a cikk. A vegyes bizottság feladata a Megállapodással
kapcsolatos konzultációk lefolytatása és a Megállapodás alkalmazásának
felülvizsgálata, A vegyes bizottság elősegíti a felek közötti együttműködést,
működése konszenzuson alapul.
19.	cikkhez: A Megállapodás alkalmazásával, vagy értelmezésével kapcsolatos
vitákat a felek a vegyes bizottsághoz utalhatják. Amennyiben a vita a vegyes
bizottság határozatával nem rendezhető, bármely fél választottbírósághoz utalhatja
az ügyet, a cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.
20.	cikkhez: A cikk versenyre vonatkozó szabályokat tartalmaz.
21.	cikkhez: A felek a Megállapodás ideiglenes alkalmazásától számított legkésőbb
60 napon belül megkezdik a tárgyalások második szakaszát. Amennyiben a
felülvizsgálat kezdetétől számított 12 hónapon belül nem sikerül eredményt elérni, a
tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy egyes légiközlekedési jogok
felfüggesztését kezdeményezzék (ide nem értve a megállapodás I. mellékletében
szereplő légiközlekedési jogokat). A felfüggesztésről, vagy annak visszavonásáról a
Tanács egyhangúlag dönt.
22.	cikkhez: A Megállapodás ideiglenes alkalmazása folyamán fel kell függeszteni a
tagállamok és az Egyesült Államok között meglévő kétoldalú légi közlekedési
megállapodásokat. Megállapodás rendelkezései a kétoldalú megállapodások
vonatkozó rendelkezései helyébe lépnek.
23.	cikkhez: A Megállapodás megszűnésének eseteiről tartalmaz rendelkezéseket a
cikk.
24.	cikkhez: A Megállapodást és módosításait nyilvántartásba kell vetetni a
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél.
25.	cikkhez: A Megállapodás 2008. március 30-tól ideiglenesen alkalmazandó.
26.	cikkhez: A Megállapodás a Megállapodás egy hónappal azután lép hatályba,
hogy a felek legutolsó, arról szóló diplomáciai jegyzéket is eljuttatták egymásnak,
hogy a hatálybalépéshez szükséges belső eljárásokat lezárták.
53
I. Mellékletének 1. szakaszához: A Megállapodás ideiglenes alkalmazása folyamán
az itt megjelölt kétoldalú légi közlekedési megállapodások alkalmazását kell
felfüggeszteni.
I. Mellékletének 2. szakaszához: Azon kétoldalú légiközlekedési megállapodások
megjelölése, amelyeket a bennük foglalt feltételeknek megfelelően továbbra is
alkalmazni kell.
I.	Mellékletének 3. szakaszához: Az Amerikai Egyesült Államok légitársaságai nem
jogosultak az itt megjelölt forgalmi jogok nyújtására.
I.	Mellékletének 4. szakaszához: A 2006-2007-es IATA téli forgalmi idény kezdetétől
a 2007-2008-as IATA téli forgalmi idényvégéig e szakasz rendelkezéseit kell
alkalmazni az Írország és az Egyesült Államok közötti menetrendszerű és charter
kombinált légi közlekedésre.
II.	Mellékletéhez: A légi közlekedés ágazatbeli versennyel kapcsolatos
együttműködésről tartalmaz rendelkezéseket.
II.	Mellékletének 1. cikkéhez: Az együttműködésre az Amerikai Egyesült Államok
Közlekedési Minisztériuma és az Európai Közösségek Bizottsága között kerül sor.
II.	Mellékletének 2. cikkéhez: A cikk az együttműködés célját tartalmazza.
II.	Mellékletének 3. cikkéhez: A cikk a fogalmak meghatározását tartalmazza.
II.	Mellékletének 4. cikkéhez: A cikk az általában félévente megrendezett
találkozókról, konzultációkról, a másik félnek küldött értesítésekről, vagyis az
együttműködés különböző területeiről tartalmaz részletes rendelkezéseket.
II.	Mellékletének 5. cikkéhez: A cikk az információ felhasználására és közlésére
tartalmaz részletes rendelkezéseket.
II.	Mellékletének 6. cikkéhez: A feleknek ki kell jelölniük az együttműködés során
folytatott tevékenységek koordinálásáért felelős személyt.
III.	Mellékletéhez: A melléklet az Egyesült Államok kormánya által vásárolt
közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférés részletes szabályait tartalmazza.
IV.	Mellékletéhez: A tulajdonjoggal, befektetéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb
kérdésekről tartalmazz rendelkezéseket.
IV. Mellékletének 1. cikkéhez: A tagállam vagy tagállamok állampolgárai, illetve az
Egyesült Államok állampolgárai az e cikkben meghatározott részletes szabályok
alapján szerezhetnek tulajdoni részesedést a Közösség, illetve az Egyesült Államok
légitársaságaiban.
IV. Mellékletének 2. cikkéhez: A cikk részletes szabályokat tartalmazza arra, hogy a
felek nem használhatják fel a valamely harmadik országgal fennálló légi közlekedési
megállapodásban biztosított jogaikat, engedélyek megtagadására, visszavonására,
felfüggesztésére vagy korlátozására.
IV. Mellékletének 3. cikkéhez: A cikk a légi táraságok fölötti ellenőrzésre tartalmaz
részteles szabályokat.
IV.	Mellékletének Függelékéhez: A Függelék részletes szabályokat állapít meg
felekre vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések alkalmazásáról.
V.	Mellékletéhez: A melléklet a franchise és márkanévhaszálatról tartalmaz részletes
rendelkezéseket, rögzíti, hogy egyik résztvevő fél számára sem tiltható meg a
franchise-vagy márkanévhasználati megállapodások megkötése.
Tárgyalási feljegyzés
54
a 4. §-hoz
A paragrafus a Megállapodás ideiglenes alkalmazásának jóváhagyását kéri az
Országgyűléstől. A hazai eljárási rendnek megfelelően rendelkezni kell a
Megállapodás hatálybalépéséig annak ideiglenes alkalmazásáról.
az 5. §-hoz
A paragrafus a törvény hatálybalépésével összefüggő és végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket tartalmazza.
55