﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2922. számú
törvényjavaslat
az államhatárról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi.......törvény
az államhatárról
A Magyar Köztársaság határa
l.§
(1)	A Magyar Köztársaság területét a Föld felszínén függőlegesen áthaladó
képzeletbeli síkok összessége (a továbbiakban: államhatár) határolja.
(2)	Az államhatárnak a Föld felszínén haladó vonalát nemzetközi szerződések
határozzák meg, amelyeket törvényben kell kihirdetni.
(3)	Az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala (a továbbiakban: határvonal)
pontos kijelölését határokmányok tartalmazzák, amelyeket nemzetközi szerződésként
törvényben ki kell hirdetni.
(4)	A határvonalat a természetben határjelek jelölik, amelyek közül a magyar állam
tulajdonát képezik a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjelek. A határjel
által elfoglalt földrészlet használati joga a földmérési és térképészeti tevékenységről
szóló törvényben foglaltak szerint a magyar államot illeti meg.
(5)	A határvonalnak a határokmány felvételét követően a természeti környezet
megváltozása miatt bekövetkezett módosulásait, valamint a határvonal
megváltozásával nem járó esetben határjel elhelyezését, megszüntetését és
elhelyezésének megváltozását az érintett szomszédos állammal együttesen készített
jegyzőkönyvben vagy más okiratban (a továbbiakban együtt: határjegyzőkönyv) kell
rögzíteni, amelyet a határrendészetért felelős miniszter rendelettel hagy jóvá.
2
Értelmező rendelkezések
2-§
E törvény alkalmazásában:
a)	határátkelőhely: a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi
kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet (a továbbiakban: Közösségi
Kódex) 2. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,
b)	a határátkelőhely üzemeltetője: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a
határátkelőhely ingatlan tulajdonosa, illetve szerződés vagy más jogcím alapján a
határátkelőhely üzemben tartója,
c)	határátlépési pont: személyforgalmat lebonyolító, határátkelőhelynek nem
minősülő hely, amelyen az államhatáron átnyúló vagy annak közvetlen közelében
levő területen található műemlék, természeti érték vagy más turisztikai látványosság
megtekintése vagy rendezvény látogatása céljából lehet az államhatárt átlépni,
d)	szomszédos állam: az az állam, amelynek államhatára a Magyar Köztársaság
államhatárával részben megegyezik.
Az államhatár rendjének fenntartását biztosító szabályok
3-§
(1)	Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában építmény nem
létesíthető
a)	a határvonaltól számított egy méter széles területű sávban, illetve
b)	a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjel körüli egy méter sugarú kör
területén belül.
(2)	A határvonal és határjelek láthatóságának biztosítása érdekében a Rendőrség
gondoskodik az (1) bekezdésben meghatározott területnek a láthatóságot akadályozó
növényzettől való megtisztításról.
3
4-§
Az ingatlan tulajdonosa és használója köteles tűrni a Rendőrség, valamint a
földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó szervezet nemzetközi
szerződésben vagy törvényben meghatározott feladatainak ellátását azon az
ingatlanán (földrészleten),
a)	amelynek a határvonallal megegyező határa, határszakasza van, vagy
b)	amelyen határjelet helyeztek el. Az e tevékenységgel összefüggésben okozott
kárért a Rendőrség, illetve a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó
szervezet a polgári jog fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásáért viselt
felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel.
5-§
(1)	A szomszédos állam területét is érintő, illetve a határvonal szárazföldi vagy vízi
jellegének megváltoztatását eredményező munka csak nemzetközi szerződés alapján
végezhető.
(2)	Az államhatáron átnyúló vagy átvezető építményt nemzetközi szerződés alapján
lehet létesíteni, megváltoztatni, karbantartani, illetve megszüntetni.
6.§
(1)	Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határút az az út vagy
útszakasz, amelynek területén a határvonal az út tengelyével megegyezően halad.
(2)	Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határvíz az a természetes
vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen a
határvonal
a)	halad, a határvonaltól a partig terjedő szélességében,
b)	áthalad, a határvonaltól számított 50 méter szélességben.
4
7.§
(1)	A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi szerződés
állapítja meg.
(2)	Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a vízen közlekedő jármű
vagy más úszólétesítmény a határvízen való áthaladás közben — a kényszerkikötés
kivételével — a határvíz partján nem köthet ki, arra fel- vagy arról leszállni, illetve
arról dolgot levenni vagy feltenni nem szabad.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt tilalom - a magyar vagy a szomszédos állam illetékes
hatóságának eltérő rendelkezése hiányában - nem vonatkozik a Közösségi Kódex 2.
cikk 1. pontjában meghatározott belső határon (a továbbiakban: belső határ) lévő
határvízen közlekedő vízi járműre.
8. §
(1)	Azonos állam területén lévő vasútállomások között, de a másik állam területén
áthaladó vasútvonalon az államhatár átlépésére és a közlekedésre nemzetközi
szerződés rendelkezése az irányadó.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott forgalomban a Magyar Köztársaság területén
áthaladó vonatra a nemzetközi szerződésben előírtak szerint szabad fel- vagy arról
leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.
9. §
(1)	Az államhatáron átkóborolt háziállat, valamint az államhatáron elháríthatatlan ok
következtében átkerült tárgy elhelyezéséről, tartásáról, illetve tárolásáról, annak
visszaadásáig az illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott költséget - a kötelezett által történő
megtérítéséig - a Rendőrség viseli.
5
10. §
Az államhatár láthatóságának biztosítására, a határvonal megjelölésére és a határjelek
karbantartására nemzetközi szerződésben létrehozott határbizottságok elnökét a
határrendészetért felelős miniszter, a határbizottság tagját, illetve a határmegbízottat -
a feladatkörnek megfelelően — a határrendészetért felelős miniszter vagy a
térképészetért felelős miniszter egyedi okirattal nevezi ki.
Az államhatár átlépésének feltételei
11.	§
Az államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben meghatározott feltételekkel -
ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa
kivételt nem tesz - a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő
közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy a határátlépési ponton,
ellenőrzés mellett szabad átlépni.
12. §
(1)	Rendkívül indokolt esetben a határrendészetért felelős miniszter a közbiztonság
védelme érdekében rendeletével - legfeljebb harminc napra, az Alkotmány 58. § (1)
bekezdésében meghatározott alapvető jog korlátozásaként - részleges határzárat
rendelhet el, amellyel az államhatár átlépését meghatározott személyek, járművek és
szállítmányok körére kiterjedően megtilthatja.
(2)	Ha a részleges határzár elrendelésére
a)	nemzetbiztonsági érdekből kerül sor, a rendeletet a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben,
6
b)	járványveszély megelőzése érdekében kerül sor, a rendeletet - a járvány jellegétől
függően - az egészségügyért felelős miniszterrel, illetve az állategészségügyért
felelős miniszterrel egyetértésben
az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell kiadni.
(3)	A határrendészetért felelős miniszter a részleges határzár elrendelésének okairól
az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát tájékoztatja.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések a belső határon nem alkalmazhatók.
13.	§
Belső határon a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását a Kormány
rendeletben hirdeti ki.
Határátkelőhely, határátlépési pont megnyitása, megszüntetése, működésének
szüneteltetése
14.	§
(1)	Új határátkelőhely, határátlépési pont megnyitásáról, megszüntetéséről,
működésének szüneteltetéséről, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatásáról
nemzetközi szerződés rendelkezik.
(2)	Az államhatárt nem érintő határátkelőhely megnyitásáról, megszüntetéséről vagy
működésének szüneteltetéséről a Kormány rendeletben dönt.
(3)	Ideiglenes határátkelőhely a Kormány rendeletében meghatározott célból, a cél
megvalósításához szükséges időtartamra, engedéllyel nyitható. Az ideiglenes
határátkelőhely megnyitásának, működésének feltételeit a Kormány rendeletben
állapítja meg, amelyben kijelöli az eljárásra jogosult szervet.
(4)	A határátkelőhely, határátlépési pont működését az országos rendőr-főkapitány
legfeljebb negyvennyolc órára szüneteltetheti, ha a határátlépés ellenőrzésének
7
feltételei haladéktalanul el nem hárítható átmeneti működési zavar miatt nem
biztosíthatóak.
15.	§
(1)	A határátkelőhelyet olyan ingatlanon szabad létesíteni és működtetni, amelyen az
ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője, vagy üzemeltetője térítésmentesen biztosítja a
határátlépés során eljáró hatóságok elhelyezéséhez és működéséhez, a ki- és
beléptetés biztonságos, gyors és kulturált végrehajtásához szükséges, jogszabályban
meghatározott tárgyi feltételeket.
(2)	A határátkelőhely üzemeltetésével kapcsolatos költségek viseléséről az érintett
hatóságok egymás között, illetve a tulajdonossal vagy az ingatlan kezelőjével polgári
jogi szerződésben állapodnak meg.
Záró rendelkezések
16.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 7. § (3) bekezdése, a 12. § (4) bekezdése és a 13. § a Magyar Köztársaságot a
schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban
meghatározott napon lép hatályba.
(3)	Az 1. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott, e törvény kihirdetésekor törvényben
ki nem hirdetett nemzetközi szerződéseket és határokmányokat 2008. december 31-ig
törvényben ki kell hirdetni.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a határátkelőhely megnyitására és határátlépési pont létesítésére vonatkozó
követelményeket, továbbá a működtetés feltételeit,
b)	az ideiglenes határátkelőhely megnyitásának és működésének szabályait, és
kijelölj e az éljárásra jogosult szervet,
c)	a belső határon az ellenőrzés ideiglenes bevezetésének feltételeit.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes
visszaállítását rendeletben hirdesse ki.
(6)	Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a
határjegyzőkönyvet rendeletben hagyja jóvá.
17. §
(1)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a
továbbiakban: Ftt.) 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az államhatár, valamint a közigazgatási határvonalak - mint különleges
földrészlet-határvonalak - térképi ábrázolását törvény, nemzetközi szerződés, illetve
jogszabályban meghatározott szerv határozata alapján kell elvégezni. Az államhatár
természeti környezet megváltozása miatti módosulásának térképi ábrázolását a
módosulást jóváhagyó jogszabály alapján kell elvégezni.”
(2)	Az Ftt. 29. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]
,,d) megállapítsa az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai
kezelésének, tárolásának rendjét, és a változások átvezetésének szabályait.”
INDOKOLÁS
az államhatárról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény (a
továbbiakban: Hőrtv.) 1997. november 1-jén lépett hatályba. A Hőrtv. állapította meg
- az Alkotmány 40/A. §-a alapján a fegyveres erők részét képező - Határőrség
alapvető feladatait, továbbá az államhatár rendjével összefüggő feladatokra tekintettel
határozta meg az államhatárhoz kapcsolódó fogalom- és szabályrendszert. A
Rendőrség és a Határőrség szervezeti integrációja következtében a hatályos Hőrtv.
részét képező, az államhatárra vonatkozó rendelkezéseket önálló törvényben indokolt
megállapítani.
Az államhatár nemzetközi jogi jelentősége, az államhatárt érintő
tevékenységek egységes jogi keretek közé foglalásának igénye az integrációhoz
kapcsolódó önálló törvény megalkotását teszi szükségessé.
A Határőrség feladatait, szervezeti és intézkedési jogosultságait az
államhatárról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) nem szabályozza,
célja, hogy a Magyar Köztársaság államhatárának - a nemzetközi joggal összhangban
megállapított - jogi fogalmát rögzítse, az államhatár megjelölésére, kezelésére
vonatkozó alapvető rendelkezéseket állapítson meg.
A Javaslat az államhatárhoz kapcsolódó, nemzetközi szerződésekben
meghatározott tevékenységekre vonatkozó lényeges rendelkezéseket állapítja meg. A
határjelek láthatóságának biztosítása, az államhatárt érintő tevékenységek gyakorlása,
építmények létesítése, a határút vagy a határvíz használata a határrend megtartásához
kapcsolódó, szabályozást igénylő kérdések. A Határőrség eddigi feladatainak és
2
hatásköreinek ellátása az integrált szervezetben történik majd, ezért ezek
szabályozására e Javaslat keretei között nem is kerülhet sor.
Az államhatár átlépésére, és főként a határforgalom-ellenőrzésre az Európai
Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai - így különösen a személyek
határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló
562/2006/EK rendelet - állapítanak meg szabályokat. A Javaslat mind a nemzetközi
jogi szabályokkal, mind pedig uniós kötelezettségeinkkel összhangban készült.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
Az államhatár megállapítása minden esetben csak nemzetközi jogi aktussal
történhet. Az államhatárokat két különböző művelettel — delimitációval és
demarkációval — állapítják meg. A delimitáció a határvonal nemzetközi
szerződésekben való megállapítása, a demarkáció a delimitált határvonalnak
földméréssel való pontos kitűzése és megjelölése.
A Javaslat arra törekszik, hogy az államhatárra vonatkozó ismérveket mindkét
-jogi és földmérési - aspektusából megközelítve egyértelműen meghatározza.
Az értelmező rendelkezések célja nem csupán a rendelkezések értelmezésének
megkönnyítése, hanem részben utalás a szabályozásnak az Európai Unió jogi
aktusaival való kapcsolatára, mindenekelőtt a személyek határátlépésére irányadó
szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendeletre.
A 3-9. §-hoz
Az államhatár rendjét a szomszédos államokkal közösen, két- vagy többoldalú
nemzetközi szerződések szerint kell fenntartani.
3
A nemzetközi szerződések rendelkezései szerint kerülhet csak sor építmény
elhelyezésére, valamint az államhatár mentén a szomszédos állam területét érintő
tevékenységek, munkálatok elvégzésére is.
Az államhatár vonalának (a továbbiakban: határvonal) kijelölésére a határjelek
szolgálnak, ezek láthatóságát és a határrend fenntartását biztosítani kell. Ha az
államhatár rendjének fenntartása intézkedést tesz szükségessé, azt a határvonallal
érintett ingatlan tulajdonosa és használója köteles - kárának megtérítése mellett -
eltűrni.
A határvonalon haladó közút vagy vízi út, továbbá az egyik állam területén
lévő vasútállomások között közlekedő, de eközben másik állam területén áthaladó
vasút használatára vonatkozóan nemzetközi szerződések rendelkeznek.
Ha az államhatáron háziállat kóborol át, vagy elháríthatatlan okból valamilyen
tárgy kerül át, erről helyben kell gondoskodni. A jegyző feladat-ellátásának költségeit
a Rendőrség megelőlegezi.
A 10. §-hoz
Az államhatárral kapcsolatos gyakorlati együttműködési feladatok ellátása
alapvetően a nemzetközi szerződések alapján a szomszédos államok képviselői és a
magyar hatóságok képviselőiből létrehozott vegyesbizottságokban történik. A
bizottságok képviselőit a bizottságban ellátott feladat jellegének megfelelően érintett
miniszter jelöli ki. A kijelölés egyedi döntés, ezért azt nem jogszabály, továbbá nem
normatív utasítás, hanem egyedi kijelölő okirat tartalmazza.
A 11. §-hoz
Az államhatár átlépésének feltételeit az Európai Unió közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusa, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi
kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet határozza meg, ezért e
4
feltételek megfogalmazását a Javaslat nem ismétli meg. Ezen túlmenően nemzetközi
szerződéseink is tartalmaznak feltételeket az államhatár átlépésével kapcsolatban.
Erre tekintettel a Javaslat csak utaló, illetve kiegészítő rendelkezéseket állapít meg.
A 12. §-hoz
A szomszédos államok közötti szabad mozgás korlátozására csak a Javaslatban
foglalt esetekben, jogszabály rendelkezése alapján közbiztonsági, nemzetbiztonsági
vagy közegészségügyi okból kerülhet sor.
A 13. §-hoz
Az Európai Unió tagállamával közös határszakaszon a határátlépés
ellenőrzésének ideiglenes visszaállítására csak a Kormány jogosult, amelyet
rendeletben kell kihirdetni.
A 14-15. §-hoz
Az államhatár átlépése - ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió
közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kivételt nem tesz (pl. a schengeni teljes jogú
tagságunk időpontjától) - határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton léphető át.
Határátkelőhely megnyitására alapvetően nemzetközi szerződések rendelkezése
szerint kerül sor, de gazdasági, kulturális vagy más együttműködési szempontok
alapján is sor kerül határátkelőhely, határátlépési pont megnyitásának
kezdeményezésére.
A Javaslat azt biztosítja, hogy a határátkelőhely létesítése, megnyitása esetén
egységes szempontrendszer érvényesüljön, amely biztosítéka a hatékony
határforgalom-ellenőrzés lebonyolításának.
5
A 16-17. §-hoz
A Javaslat a törvény hatályba lépésének napját 2008. január 1-re állapítja meg,
a belső határokra vonatkozó rendelkezések tekintetében pedig a hatálybalépés a
schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban
meghatározott napon történik meg.
A Javaslat szerint a még ki nem hirdetett, az államhatárt, az államhatár
vonalának megállapítását tartalmazó nemzetközi szerződéseket és határokmányokat
2008. december 31-ig törvényben ki kell hirdetni. A kihirdetés megvalósulhat úgy is,
hogy a nemzetközi szerződés kihirdetése mellett a nemzetközi szerződés
mellékletekkel teljes szövegét CD tartalmazza.
A törvény felhatalmazó rendelkezései a végrehajtáshoz szükséges
alkotmányosan indokolt többszintű szabályozás kereteit teremtik meg.