﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/2930. számú
törvényjavaslat
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi ...
t ö r v é n y
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
1. §
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 11. § (4) bekezdése
helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A felsőoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján - a felnőttképzési
törvényben meghatározott intézményi, valamint képzési programjaik esetében program
akkreditáció nélkül - vehetnek részt a felnőttképzésben. A felsőoktatási intézmények
költségtérítéses képzéseik [56. § (1) bekezdés] tekintetében - külön törvényben meghatározott
bejelentési eljárást követően - a felnőttképzési törvény szerint akkreditált intézménynek, képzési
programjaik a felnőttképzési törvény szerint akkreditált felnőttképzési programnak minősülnek.”
2.	§
(1)	Az Ftv. 15. § (8) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A működés megkezdéséhez szükséges engedélyben kell meghatározni, hogy a felsőoktatási
intézmény milyen képzési területen, illetve tudományterületen, képzési szinten folytathat képzést,
továbbá azt a hallgatói létszámot ameddig terjedően a felsőoktatási intézmény - figyelembe véve
a hallgatók fogadásához és az oktatói tevékenység folytatásához rendelkezésre álló személyi
feltételeket, helyiségeket és eszközöket - valamennyi évfolyamára számítva, teljes
kihasználtsággal működve hallgatói jogviszonyt létesíthet (a továbbiakban: maximális hallgatói
létszám), intézmény létesítése esetén a (11) bekezdésben meghatározottakat.”
(2)	Az Ftv. 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A regisztrációs központ az e §-ban meghatározott döntéseit a 106. §-ban meghatározott
eljárás szerint hozza meg azzal, hogy az intézmény létesítésekor kiadott működési engedély
tartalmazza a képzés indításáról, egyetem esetén a doktori iskola létesítéséről szóló döntést is.”
(3)	Az Ftv. 15. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Kormány határozza meg a felsőoktatási intézmény, a diákotthon létesítésének és
működésének minimális (kötelező) feltételeit, az alapításhoz szükséges kérelem mellékleteit, a
kérelem elbírálásának szabályait. A felsőoktatási intézményre vonatkozóan minimális (kötelező)
2
feltételként elő kell írni a feladatellátáshoz szükséges oktatói, kutatói létszám, az oktatáshoz,
kutatáshoz szükséges helyiségek, szociális helyiségek, szabadidős létesítmények, informatikai
háttér, eszközök, könyvtár, felszerelések, a működés fedezetét tükröző költségvetés, az
intézményi dokumentumok meglétét.”
3.	§
Az Ftv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A regisztrációs központ központi nyilvántartás keretében nyilvántartja az alapító okiratban,
valamint a 2. számú melléklet II/A. részében megjelölt adatokat. A bejegyzett adatokban
bekövetkezett változásokat be kell jelenteni. Az adatokban bekövetkező változás esetén a
változások tekintetében a 15. §-ban szabályozott eljárásokat le kell folytatni. A nyilvántartásban
szereplő adatok közérdekből nyilvánosak.”
4.	§
(1)	Az Ftv. 28. § (1) bekezdés a következő első mondattal egészül ki:
„A szenátus tagjai - a rektor kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat.”
(2)	Az Fvt. 28. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szenátus létrehozásával, működésével, tagjai megbízatásának megszűnésével, a szenátus
napirendjének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és
működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:]
„g) a szenátus ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van,
döntéseit - ha törvény, vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt, nem
ír elő - jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza,”
5.	§
Az Ftv. 32. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány határozza meg]
„c) a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét és feltételeit, a doktori iskola tagságára és
szervezetére, a doktori tanács számára biztosított hatáskörre, a doktori tézisek, a doktori értekezés
nyilvánosságára, a doktori fokozatszerzési eljárásra vonatkozó általános szabályokat, a doktori
fokozat megszerzésének feltételeit.”
3
6. §
(1)	Az Ftv. 35. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv annak, akit oktatói, kutatói,
illetve tanári munkakörben foglalkoztatnak, oktatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a
tanári, az oktatói, illetve a kutatói munkakörben történő foglalkoztatás figyelemmel kísérésére
szolgál. A felsőoktatási információs rendszer tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik
azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás a 2. számú mellékletben meghatározott
adatokat tartalmazza. A nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a
foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából
továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott
részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére
vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet
ismét bejelentik a nyilvántartásba.
(4)	A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a hallgatóknak hallgatói
azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és
kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál. Nem kell új azonosító számot
adni annak, aki a közoktatásban kapott tanulói azonosító számot. A felsőoktatás információs
rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást. A hallgatói nyilvántartás a 2. számú mellékletben
meghatározott adatokat tartalmazza. A hallgatói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten
kívül - csak hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás, illetőleg a hallgatói hitel jogszerű
igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel
jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A hallgatói nyilvántartásban adatot a hallgatói
jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított nyolcvan évig lehet kezelni.”
(2)	Az Ftv. 35. § (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A felsőoktatási intézmény a hallgató kérelmére diákigazolványt ad ki.”
(3)	Az Ftv. 35. § (7) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:
„A felvételi eljárással kapcsolatos személyes és különleges adatot - ha az eljárás
eredményeként hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor - a felvételi jelentkezési lap
benyújtásától számított egy évig lehet kezelni.”
(4)	Az Ftv. 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv tartja nyilván a kiadott
okleveleket, oklevélmellékleteket és doktori fokozatokat.”
4
(5)	Az Ftv. 35. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Kormány határozza meg
a)	az adattovábbítás eljárási kérdéseit, továbbá a diákigazolvány, az oktatói igazolvány, az
oktatói azonosító szám és a hallgatói azonosító szám elkészítését, kiadását,
b)	a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok tartalmi és formai
követelményeit.”
7. §
(1)	Az Ftv. 36. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyesülés előkészítése a gazdasági tanács - nem állami felsőoktatási intézmény esetén
a szenátus - tagjaiból álló előkészítő bizottság feladata. Az egyesüléssel érintett felsőoktatási
intézmények azonos számú tagot delegálnak az előkészítő bizottságba.
(4)	Az egyesülés eredményeképpen új felsőoktatási intézmény jön létre, amely jogutódja az
egyesüléssel érintett felsőoktatási intézményeknek. Az új intézmény létrejöttére alkalmazni kell a
7. §-ban, a 12-18. §-ban, valamint a 37-38. §-ban meghatározottakat, azzal, hogy amennyiben a
fenntartók személye és az alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre, továbbá az
intézményi működés feltétele nem változik a nyilvántartásba vételre és a működés
engedélyezésére szakértői vélemény bekérése nélkül kerül sor.”
(2)	Az Ftv. 36. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Beolvadás esetén a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó
felsőoktatási intézmény - jogutódként - látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait. Az
eljárásra a 7. §-ban, a 12-18. §-ban, valamint a 37-38. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni,
azzal, hogy amennyiben a fenntartók személye és az alaptevékenység keretében ellátott feladatok
köre, továbbá az intézményi működés feltétele nem változik a nyilvántartásba vételre és a
működés engedélyezésére szakértői vélemény bekérése nélkül kerül sor. Ha a beolvadással
érintett megszűnő felsőoktatási intézmény különböző településen működik, mint a befogadó
felsőoktatási intézmény, a megszűnő felsőoktatási intézmény a befogadó felsőoktatási intézmény
regionális központjaként működhet tovább. A regionális központhoz további szervezeti egységek
tartozhatnak.”
5
8. §
Az Ftv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Alapképzésre történő jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató
felsőoktatási intézmények - az adott évben megszervezett érettségi vizsga tárgyai közül választva
-	közösen határozzák meg, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges az emelt szintű érettségi
vizsga letétele. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy milyen érettségi vizsga-
eredményre és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség a felvételi
kérelem teljesítéséhez. Ha az alapvető tanulmányi követelmények teljesítéséhez egészségügyi,
pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, alkalmazni kell a 41. § (3) és (6)
bekezdésében foglaltakat. A Kormány határozza meg, hogy mely esetben lehet megkövetelni az
egészségügyi, illetve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt.”
9. §
Az Ftv. a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre az vehető fel, aki az
alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint
teljesítette a felsőoktatási intézmény által a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott
és az intézmény honlapján közzétett feltételeket. A hallgatói jogviszony - külön felvételi eljárás
nélkül - beiratkozással keletkezik. A hallgatót az e §-ban foglalt eltéréssel illetik meg a hallgatói
jogviszony alapján biztosított jogok és terhelik e jogviszonyon alapuló kötelezettségek.
(2)	Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre a felsőoktatási intézmény
maximális létszámának figyelembe vételével, költségtérítéses képzés keretében, a 32. § szerinti
képzésekre meghatározott képzési program alapján, egy alkalommal, legfeljebb két félévre
létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban.
(3)	A képzés befejezését követően a felsőoktatási intézmény a megszerzett ismeretekről,
kreditértékről igazolást állít ki. A megszerzett ismeretek a felsőfokú tanulmányokba
beszámíthatók.
(4)	A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve
szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni, további
(párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói jogviszonyát - az 50. §
(2)	bekezdésben meghatározott ok kivételével - szüneteltetni, államilag támogatott képzésre
átvételét kérelmezni, támogatási időt igénybe venni.
(5)	A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a
jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybe vételére meghatározott
időtartamba be kell számítani.”
6
10. §
(1)	Az Ftv. 58. § (7) bekezdése a következő hatodik és hetedik mondattal egészül ki:
„A kreditátviteli bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi
követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma
legfeljebb harminc lehet.”
(2)	Az Ftv. 58. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az (5)-(7) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a
tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni, azzal a megkötéssel, hogy a hallgató a
végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez - a felsőoktatási intézményben folytatott,
illetve más korábbi tanulmányok, továbbá munkatapasztalatok kreditértékként való elismerése
esetén is - az adott intézményben legalább harminc kreditet köteles teljesíteni.”
11. §
Az Ftv. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket, az előnyben
részesítési szempontokat és eljárási szabályokat a Kormány határozza meg. A felsőoktatási
intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg a fogyatékossággal élő hallgatókkal
kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának rendjét.”
12.	§
(1)	Az Ftv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az oklevelet az (1) bekezdés szerinti nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított
harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a
záróvizsga időpontjában már bemutatta azt az okiratot, amely az (1) bekezdésben meghatározott
követelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc
napon belül kell kiállítani és kiadni számára.”
(2)	Az Ftv. 62. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az oklevél formáját a Kormány határozza meg. Ha a felsőoktatási intézmény szétválás
vagy kiválás útján jött létre, az érintett hallgatók oklevelében - a hallgató kérelmére a jogelőd
felsőoktatási intézményt fel kell tüntetni. A felsőoktatási intézmény hagyományainak megfelelő
formában az oklevélről másolatot is kiadhat.”
7
13. §
Az Ftv. 63. § (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol és latin nyelvű
jelölése:”
14.	§
Az Ftv. 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási intézmény rektora tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) vagy
tiszteletbeli doktorrá és professzorrá (doctor et professor honoris causa) avathatja azt, aki a
doktori szabályzatában foglaltak alapján arra érdemessé vált.”
15.	§
Az Ftv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése (a továbbiakban: doktori
eljárás) a felsőoktatási intézmény doktori tanácsának joga. Az intézmény doktori tanácsa
tudományterületenként - ezen belül a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában
meghatározott tudomány- illetve művészeti ágakra - tagozódhat.”
16.	§
Az Ftv. 75. § (4) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával
(beiratkozással) kapcsolatos eljárásra is.”
8
17. §
Az Ftv. 82. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A felsőoktatási intézmény a foglalkoztatási követelményrendszer tartalmának
meghatározása és alkalmazása során köteles megtartani a 9. § (1)-(2) bekezdésében előírtakat. Az
alkalmazási feltételekben megnyilvánuló, illetve a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző
eljárás során hátrányos megkülönböztetést jelent különösen a felsőoktatási intézmény által előírt,
vagy alkalmazott olyan szakmai feltétel, gyakorlati időre vonatkozó követelmény, amely
a)	a felsőoktatási intézménnyel korábban foglalkozatási jogviszonyban nem álló személyek
számára nem, vagy csak aránytalanul terhesebb módon, illetve
b)	kizárólag az adott felsőoktatási intézmény szervezeti egységében
teljesíthető.”
18.	§
Az Ftv. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tudományos kutatók foglalkoztatására egyebekben a 83. §-ban, a 84. § (5)
bekezdésében, a 86. § (2)-(3) bekezdésében, a 88. §-ban és a 90. § (2) bekezdésében foglaltakat
kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az óraadó oktató helyett a megbízásos kutatót kell érteni
és kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra megbízási
jogviszony nem létesíthető. A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül,
gyakornokként nem foglalkoztatható.”
19. §
Az Ftv. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató
oktatói igazolványa felmutatásával jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított
kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolványnyomtatvány előállításához és
forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges.”
9
20. §
(1)	Az Ftv. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A regisztrációs központ hatósági ellenőrzést végez, az ennek során feltárt szabálytalanság
megszüntetése érdekében kezdeményezi a miniszternél, hogy gyakorolja a 105. §-ban
meghatározott jogkörét, illetve végzéssel felügyeleti bírságot szab ki. A felügyeleti bírság
legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege hárommillió forintig terjedhet.”
(2)	Az Ftv. 107. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az e §-ban szabályozott eljárásokra, hatósági ellenőrzésekre a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
21. §
(1)	Az Ftv. 114. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Magyar Rektori Konferencia - közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül - kiemelkedően
közhasznú szervezet.”
(2)	Az Ftv. 114. § (5) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országos Doktori Tanács javaslatot tesz a doktori képzésre biztosított államilag támogatott
hallgatói létszámkeret felsőoktatási intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú
elosztásának elveire.”
22.	§
Az Ftv. 115. §-a (12) bekezdésének ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó a gazdasági tanács
a)	javaslatára]
„ab) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő
részét;”
10
23. §
Az Ftv. 116. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külföldi felsőoktatási intézményt a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba és ha az
(1)	bekezdésben meghatározott feltételek meglétét megállapította, a külföldi felsőoktatási
intézménynek a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megadja. A külföldi felsőoktatási
intézmény - ha a székhelye szerinti állam előírásai szerint a magyarországi képzésének
minőségértékelésére nem került sor - a működési engedély iránti kérelem benyújtásával
egyidejűleg köteles kezdeményezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
állásfoglalását, arról hogy az intézmény magyarországi képzési tevékenysége megfelel-e a
felsőoktatási intézményekkel szemben támasztott általános feltételeknek. Az állásfoglalást - a
külföldi felsőoktatási intézmény hozzájárulásával - a regisztrációs központ honlapján közzéteszi.
A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása megtagadható, ha a külföldi oklevél által
tanúsított végzettségi szint, vagy szakképzettség magyarországi elismerésére nincs lehetőség. A
külföldi felsőoktatási intézmények működése felett a miniszter gyakorolja a 105. §-ban
meghatározott jogkörét, ennek keretei között - legalább nyolcévenként - kérheti, hogy igazolják
az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását.”
24.	§
Az Ftv. 117. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben foglalt képzés esetében nem szükséges a külföldi felsőoktatási
intézmények magyarországi működésének engedélyezése. Az e §-ban szabályozott képzés
engedélyezésénél a 106. § (7) bekezdése szerint szakértői testületként közreműködik a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.”
25.	§
Az Ftv. 121. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli
hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú
hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre. Az e célra létrejövő gazdasági
társaságra egyebekben a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi
CXXXIV. törvényt kell alkalmazni.”
11
26. §
(1)	Az Ftv. 125. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatások a
következők:]
„h) a magyar nyelv ismeretének hiánya esetén két féléves magyar nyelvi képzésben való
részvétel.”
(2)	Az Ftv. 125. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe
vehető:]
„e) a kötelező, illetve e törvény alapján a felsőoktatási intézmény által kötelezően biztosítandó
mértéken felül felvehető kreditértéket eredményező képzés.”
27.	§
Az Ftv. 125/A. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hátrányos helyzetű, valamint - a bejelentkezés időpontjában - gyermeke gondozása céljából
fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási
segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató
képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles.”
28.	§
Az Ftv. 127. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg a felsőoktatás támogatását azzal, hogy
annak mértéke - a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények támogatását ide nem értve -
nem lehet kevesebb, mint a 2007. évi költségvetésről szóló törvényben a miniszter által vezetett
minisztérium költségvetési fejezetében a felsőoktatás támogatására megállapított támogatási
összeg. A költségvetés az éves felsőoktatási támogatási összeget - az előző évi támogatáshoz
képest - legalább a költségvetés tervezésénél alkalmazott inflációs index mértékével növelten
állapítja meg. A Kormány meghatározza a felsőoktatási intézmények működéséhez biztosított
normatív támogatás rendszerét. A felsőoktatási intézmény részére pályázati úton, valamint
megállapodás alapján is adható támogatás.”
12
29. §
(1)	Az Ftv. 129. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás
a)	a hallgatói ösztöndíj-támogatás megállapításához rendelkezésre álló normatíva,
b)	a kollégiumi, diákotthoni támogatás megállapításához rendelkezésre álló normatíva,
c)	a lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló normatíva,
d)	a doktorandusz ösztöndíj normatívája,
e)	a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható
normatíva,
f)	a köztársasági ösztöndíj megállapításához rendelkezésre álló normatíva.
Az a)-f) pontban foglaltak szerint a költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott
támogatási összegeket évente az előző évre megállapított összeg alapul vételével kell
megállapítani, azzal, hogy összegük nem lehet kisebb, mint a 2007. évi költségvetésről szóló
törvényben megállapított ugyanilyen célú normatíva összege.”
(2)	Az Ftv. 129. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatások körében a hallgatói ösztöndíj-tám ogatás, a
lakhatási támogatás, valamint tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre
biztosított intézményi előirányzatokat kormányrendeletben meghatározott módon összevonva
használja fel a felsőoktatási intézmény.”
30.	§
Az Ftv. a következő 133/A. §-sal egészül ki:
„133/A. § (1) Az állami felsőoktatási intézmények központi költségvetési támogatására három
éves fenntartói megállapodást kell kötni az állami felsőoktatási intézmény és a fenntartó [7. § (4)
bekezdés] között. A fenntartói megállapodás tartalmazza a felsőoktatási intézmény által
meghatározott hároméves időszakra vállalt teljesítménykövetelményeket, továbbá az állandó
jellegű támogatási részeket, valamint a változó jellegű támogatások megállapításának jogcímeit.
A változó elemű támogatás évenkénti elszámolási kötelezettséggel kerül meghatározásra.
(2)	A fenntartói megállapodásban rögzített állandó jellegű támogatás elemei a következők:
a)	a fenntartói normatíva, [132. §]
b)	beruházásokkal összefüggő szolgáltatás vásárlásához biztosított minisztériumi
hozzájárulás,
c)	a normatívákhoz nem köthető intézményi feladattámogatások.
(3)	A változó jellegű támogatások a következők:
13
a)	hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatások [129. § (1)-(3) bekezdés],
b)	képzési támogatás [130. §],
c)	az intézmény működését támogató tudományos normatíva [131. § (1) bekezdés],
d)	közoktatási feladatellátás támogatása,
e)	az egyes speciális feladatokhoz nyújtott támogatás.
(4)	A teljesítménykövetelményeket az intézményi fejlesztési terv alapján az oktatás, a kutatás, a
gazdálkodás (pénzügyi egyensúly fenntartása, illetve megteremtése, kapacitások kihasználtsága,
az államilag támogatott hallgatói létszámon belüli részesedés megtartása), az irányítási,
szervezeti hatékonyság; más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, továbbá társadalmi
és gazdasági szereplőkkel folytatott nemzetközi, regionális együttműködés bontásban, az adott
területre jellemző mutatókkal kell meghatározni.
(5)	A 115. § szerinti fenntartói értékelés, vizsgálat és ellenőrzés kiterjed a fenntartói
megállapodásban foglaltak időarányos teljesítésére is.
(6)	A fenntartói megállapodás, illetve az abban vállalt teljesítménykövetelmények nem, vagy
nem megfelelő teljesülése esetén a fenntartó jogosult a 36. § (10) bekezdés szerinti intézkedéssel
is élni. Ha a fenntartói megállapodásban foglaltak teljesítését a felek vitatják, azt - ilyen irányú
kezdeményezés esetén, a 115. §-ban meghatározott eljárás keretében - a bíróság állapítja meg.”
31.	§
Az Ftv. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kockázatfedezeti alap támogatást nyújthat a felsőoktatási intézmény fejlesztéséhez,
beruházáshoz, felújításához. A támogatás lehet: részben vagy egészben visszatérítendő
támogatás, kamatmentes támogatás, kedvezményes kamatozású támogatás, üzleti alapon nyújtott
támogatás.”
32.	§
Az Ftv. 138. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a magán felsőoktatási intézmény nem közhasznú szervezetként működik, akkor a 4. §-
ban meghatározott feladatait vállalkozási tevékenységként látja el, és nem kell alkalmaznia a 120.
§ (4) bekezdésében foglaltakat.”
14
33. §
(1)	Az Ftv. 139. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az egyházi jogi személyek által fenntartott felsőoktatási intézmények tekintetében a
felsőoktatási intézményekre vonatkozó általános szabályokat az e §-ba foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni. Az egyházi felsőoktatási intézmények működésére
a)	a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény és
az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV.
törvény vonatkozó rendelkezéseit,
b)	a 137. § (2)-(4) bekezdésében és a 138. § (3) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket
kell alkalmazni.”
(2)	Az Ftv. 139. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A kizárólag hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény jogosult működésének
szüneteltetésére. A szüneteltetésre csak akkor kerülhet sor, ha az intézménynek nincsen
hallgatója. A szüneteltetésre és annak megszüntetésére a fenntartó bejelentése alapján a
regisztrációs központ által történő nyilvántartásbavétel időpontjától kerül sor. Az öt évet
meghaladó időtartamú szünetelés esetén, a tevékenység újraindítását megelőzően, a regisztrációs
központ hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a működési engedélyben foglalt feltételek
teljesülését.”
34.	§
Az Ftv. a 139. §-t követően a következő címmel és 139/A.-139/C. §-sal egészül ki:
„A KÖZHASZNÚ SZERVEZETKÉNT MŰKÖDŐ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE
VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
139/A. § (1) A nem állami felsőoktatási intézmény, ha alapító okirata, belső szabályzata
lehetővé teszi és a regisztrációs központ jogerős határozatával közhasznú nyilvántartásba veszi,
közhasznú szervezetként is működhet.
(2)	A felsőoktatási intézmény - ha közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét kéri
-	alapító okiratában közhasznú (cél szerinti) tevékenységként a 4. § szerinti tevékenységet, illetve
tevékenységeket jelölheti meg.
(3)	A felsőoktatási intézmény alapító okiratában - a 16. § szerint - kötelezően feltüntetendő
alaptevékenysége a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény esetében
megegyezik közhasznú (cél szerinti) tevékenységével.
15
(4)	A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény vállalkozási tevékenységet is
folytathat.
(5)	A cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység tekintetében a közhasznú
szervezetként működő felsőoktatási intézményt megilletik mindazok a kedvezmények, amelyet a
közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: a közhasznú
szervezetekről szóló törvény) 6. §-a meghatároz.
139/B. § (1) A felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetté minősítése, illetve a közhasznú
nyilvántartásból való törlés iránti kérelmet az intézmény fenntartója a regisztrációs központnál
jogosult benyújtani.
(2)	A felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetté minősíthető abban az esetben is, ha
közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti létesítési eljárásban (15. §) a
nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kérik. Ekkor a létesítési eljárás első
szakaszában (nyilvántartásba vételi eljárás) teljesíteni kell a 15.§ (5) bekezdésében foglaltakat.
139/C. § (1) Közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmények esetében e törvény
28.§ (1) bekezdés e)-i) pontját nem kell alkalmazni.
(2)	A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény működése nyilvános, a
szenátus ülései - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nyilvánosak.
(3)	A közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezéseit a közhasznú szervezetként
működő felsőoktatási intézményekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni,
a)	a közhasznú szervezetekről szóló törvény 7.§ (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjában,
valamint 7.§ (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a felsőoktatási intézmény
szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni, azzal, hogy a szenátus legalább évi két
alkalommal tart ülést,
b)	a közhasznú szervezetekről szóló törvény 7.§ (2) bekezdésének c) pontja esetében a
felügyelő szerv működésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat a fenntartó határozza meg az
intézmény alapító okiratában, ahol kötelező gondoskodnia a felügyelő szerv létrehozásáról is.
(4)	A közhasznú jogállás megszerzését követően a szervezeti és működési szabályzat
valamennyi módosítását a rektor küldi meg a regisztrációs központnak. Az alapító okirat
módosításai akkor lépnek hatályba, ha az abban foglaltakat a regisztrációs központ jogerős
határozatával nyilvántartásba vette.”
35. §
Az Ftv. 145. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók
a közoktatási intézményben vesznek részt gyakorlati felkészítésben. Ha a közoktatási intézményt
a felsőoktatási intézmény tartja fenn, az részben vagy egészében gyakorló közoktatási
intézményként működhet. A gyakorló közoktatási intézményt a felsőoktatási intézmény a
közoktatásról szóló törvény alapján intézményalapításra jogosulttal közösen is fenntarthatja.
Gyakorló közoktatási intézményként működhet az egyházi jogi személy által fenntartott
közoktatási intézmény, amennyiben az egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási
16
intézmény pedagógusképzési tevékenységet is folytat. A hallgatók gyakorlati felkészítése
megvalósítható - megállapodás alapján - bármelyik közoktatási intézményben. A gyakorló
közoktatási intézmények által ellátott közoktatási feladatok után - az oktatásért felelős
miniszterrel kötött megállapodás esetén - az éves költségvetésről szóló törvényben
meghatározottak szerint a helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások
kétszerese vehető igénybe.”
36. §
(1)	Az Ftv. 147. § a következő 3/A. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„3/A. esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira
a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor,
(2)	Az Ftv. 147. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„8. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi,
beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű,”
(3)	Az Ftv. 147. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„10. hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás időpontjában huszonötödik
életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi
körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres
gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
jogosult, vagy állami gondozott volt,”
(4)	Az Ftv. 147. §-a a következő 10/A. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„10/A. halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a hátrányos helyzetű hallgató
(jelentkező), akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, -
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett
önkéntes szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett,
valamint az, akit tartós nevelésbe vettek;”
(5)	Az Ftv. 147. §-a a következő 26/A. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
17
„26/A. levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint - az érintett
hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb
kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor,”
(6)	Az Ftv. 147. §-a a következő 37/A. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„37/A. székhelyen kívüli képzési hely: a székhelyen kívüli képzésnek (ide nem értve a
szakirányú továbbképzést) otthont adó település,”
(7)	Az Ftv. 147. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„42. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti
egység elhelyezését szolgáló település,”
37.	§
(1)	Az Ftv. 2. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
(2)	Az Ftv. 3. számú mellékletének 1.-2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A számítási alap (1) az éves költségvetésről szóló törvényben a miniszter által vezetett
minisztérium költségvetési fejezetében a felsőoktatás támogatására megállapított támogatási
összeg figyelembe vételével a Kormány rendeletében meghatározott összeg.
2.	Egységes, osztatlan képzés esetén az első három évre az alapképzésre, az ezt követő
évfolyamokra a mesterképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy az egységes orvosképzés képzési támogatása a számítási alap legalább háromszorosa.”
(3)	Az Ftv. 3. számú melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:
„4. A képzési normatíva összegének megállapításához rendelt szorzószámok az éves
költségvetésben rendelkezésre álló források figyelembevételével a Kormány rendeletében
meghatározott módon tíz százalékkal növekedhet vagy csökkenhet.”
38.	§
(1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2007. szeptember 1-jén lép
hatályba.
18
(2)	A 8. § 2009. január 1-jén, a 10. § 2008. szeptember 1-jén, a 36. § (2) bekezdése e törvény
kihirdetése napján lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Ftv. 16. §-a (1) bekezdésének „az intézmény szervezeti tagolásának elveit, ” szövegrésze
helyébe „a regionális központot, az intézmény szervezeti tagolását, ” szövegrész, az Ftv. 23. § (3)
bekezdés felvezető szövegének az „intézménybe felvehető maximális hallgatói létszám”
szövegrésze helyébe az „intézmény maximális hallgatói létszáma” szövegrész, az Ftv. 39. § (4)
bekezdésének „intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesíthet” szövegrésze helyébe az
„intézménnyel - a felvételi döntés évében - hallgatói jogviszonyt létesíthet” szövegrész, az Ftv.
62. § (5) bekezdésének „az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét” szövegrész
helyébe „ az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét” szövegrész, az
Ftv. 68. § (2) bekezdésének „tudományág” szövegrésze helyébe a „tudományterület”
szövegrész, az Ftv. 107. § (2) bekezdésében „a nyilvántartásban” szövegrész helyébe „a
nyilvántartásában” szövegrész, „a nyilvántartásból” szövegrész helyébe „a nyilvántartásából”
szövegrész, az Ftv. 117. § (4) bekezdésének „folytathat magyar vagy külföldi, illetve közös
oklevél kiállításához” szövegrésze helyébe „ folytathat magyar és külföldi, vagy közös oklevél
kiállításához” szövegrész, az Ftv. 119. § (1) bekezdésének „az elismerési törvény” szövegrésze
helyébe ”a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a
továbbiakban: elismerési törvény)” szövegrész, az Ftv. 120. § (3) bekezdésének az „előirányzat-
maradványt és pénzmaradványt” szövegrésze helyébe az „előirányzat-maradványt vagy
pénzmaradványt” szövegrész, az Ftv. 124. §-ának „100. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontját”
szövegrésze helyébe a „100. §-a (1) bekezdésének c) pontját” szövegrész, az Ftv. 126. § (1)
bekezdésének „a (3) bekezdésben meghatározott” szövegrésze helyébe „a (3)-(4) bekezdésben
meghatározott” szövegrész, az Ftv. 137. § (1) bekezdésének „jogi személy kivételével”
szövegrésze helyébe a „jogi személy által fenntartott felsőoktatási intézmény kivételével”
szövegrész”, az Ftv. 144. § (4) bekezdésének „egy művészeti ágban” szövegrésze helyébe az
„egy tudományterületen” szövegrész, az Ftv. 144. § (5) bekezdésének „a művészeti ágban”
szövegrésze helyébe „a képzési területen” szövegrész, az Ftv. 153. § (1) bekezdés 7. pontjának
„ kérdéseket, a támogatási idő nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses
képzés közötti átsorolásnak a rendjét [35. § (2) és (11) bekezdés, 55. § (6) bekezdés, 73. § (1)
bekezdés],” szövegrésze helyébe a „kérdéseket, a felsőoktatási intézmények által kötelezően
használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit, a támogatási idő nyilvántartásának,
az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolásnak a rendjét [35. § (2) és
(11)	bekezdés, 55. § (6) bekezdés, 73. § (1) bekezdés],” szövegrész, az Ftv. 153. § (1) bekezdés
11. pont „kapcsolatos elveket” szövegrésze helyébe a „kapcsolatos elveket, az előnyben
részesítési szempontokat és eljárási szabályokat” szövegrész lép,
b)	hatályát veszti az Ftv. 12. § (2) bekezdésének „ vagy művészeti ágban, ” szövegrésze, az Ftv.
16. § (1) bekezdésének „művészeti ágakat, ” szövegrésze, az Ftv. 18. § (3) bekezdésének „, két
tudományágban vagy egy művészeti ágban” szövegrésze, az Ftv. 27. § (6) bekezdés e) pontjának
a „költségvetési” szövegrésze, az Ftv. 33. § (4) bekezdése, az Ftv. 54. § (1) bekezdésének
„felvehető” szövegrésze, az Ftv. 67. § (1) bekezdésének a „,vagy művészeti ágban” szövegrésze,
az Ftv. 68. § (5) bekezdés c) pontjának „a művészeti ág sajátosságainak megfelelő” szövegrésze,
az Ftv. 84. § (5) bekezdésének „legfeljebb kettő” szövegrésze, az Ftv. 106. § (7) bekezdésének
„és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős szerv”, az Ftv. 107. § (5)
bekezdése, az Ftv. 111. § (8) bekezdésének harmadik mondata, az Ftv. 113. § (6) bekezdése,
19
valamint (8) bekezdésének továbbá a szakértői névjegyzék összeállításának rendjét”
szövegrésze, az Ftv. 117. § (1) bekezdésének „a miniszter engedélyével” szövegrésze és (2)
bekezdése, az Ftv. 123. § (2) és (3) bekezdése, az Ftv. 147. § 14. pontjának „, művészeti ágban”
szövegrésze, az Ftv. 153. § (1) bekezdés 7. pontjának „a felsőoktatási intézmények
iratkezelésével,” szövegrésze, az Ftv. 153. § (1) bekezdés 19. pontjának „111. § (8) bekezdés, ”
szövegrésze, valamint 20. pontjának „123. § (2) bekezdés” szövegrésze, az Ftv. 153. § (1)
bekezdés 22. pontja.
(4)	2009. január 1-jén hatályát veszti az Ftv. 41. § (2) bekezdésének „az érettségi vizsga egyes
vizsgatárgyaiból milyen szintű vizsga letétele szükséges, továbbá” szövegrésze.
39.	§
(1)	Az 1-2., 4., 15., 34. §, valamint 38. § (3) bekezdés a) pontja alapján a felsőoktatási
intézmények alapító okiratát, működési engedélyét, illetve e törvény alapján szervezeti és
működési szabályzatát 2007. december 31-ig kell módosítani.
(2)	Az Ftv. - e törvény 1. §-ával megállapított - 11. § (4) bekezdését az e törvény hatályba
lépésekor a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv által már nyilvántartásba vett
képzések tekintetében is alkalmazni kell.
(3)	Az Ftv. - e törvény 7. §-ával megállapított - 36. § (3)-(4) és (9) bekezdésében foglaltakat az
e törvény hatályba lépését követően kezdeményezett intézményi átalakulás esetén kell
alkalmazni.
40.	§
(1)	Az Ftv. - e törvény 18. §-ával megállapított - 93. § (3) bekezdésében foglaltak nem érintik
az e törvény hatályba lépését megelőzően tudományos kutató részére engedélyezett alkotói
szabadságot, az az engedélyezés ideje szerint hatályos szabályok szerint, változatlan feltételek
mellett vehető igénybe.
(2)	Az Ftv. - e törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított - 107. § (3) bekezdésében
foglaltakat az e törvény hatályba lépését követően indult hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
(3)	Az Ftv. - e törvény 23. §-ával megállapított - 116. § (2) bekezdésében foglaltakat az e
törvény hatályba lépését követően kezdeményezett engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.
(4)	Az Ftv. - e törvény 24. §-ával beiktatott - 117. § (5) bekezdésében foglaltakat az e törvény
hatályba lépését követően indított közös képzés esetén, illetve e törvény hatályba lépését
követően indult engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.
20
41. §
(1)	Az Ftv. - e törvény 26. §-ával kiegészített - 125. § (1) bekezdésének h) pontjában és (3)
bekezdésének e) pontjában foglaltakat első alkalommal a 2008. szeptemberétől kezdődően az
első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében tanulmányokat folytató hallgatók
tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani.
(2) Az Ftv. - e törvény 27. §-ával módosított - 125/A. § (1) bekezdésének második
mondatában foglaltakat a 2007. szeptemberben az első évfolyamon alap- és mesterképzésben
(egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdő
hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(3)	Az Ftv. - e törvény 28. §-a, 29. § (1) bekezdése és 30. §-a szerint megállapított - 127. § (2)
bekezdését, 129. § (3) bekezdését, 133/A. §-át első alkalommal a 2008. január 1-jétől kezdődően,
illetve a 2008. évi költségvetés tervezése során kell alkalmazni. Az Ftv. - e törvény 28. §-ával
megállapított - 127. § (2) bekezdése szerinti a felsőoktatás 2008. évi támogatásánál alkalmazott
2007. évi bázis kettőszáztizennégy milliárd forint.
(4)	Az Ftv. - e törvény 28. § (2) bekezdésével beiktatott - 129. § (8) bekezdésében foglaltakat a
hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatásokra a 2007. évtől kezdődően kell alkalmazni.
42.	§
(1)	Az Ftv. - e törvény 33. § (2) bekezdésével beiktatott - 139. § (14) bekezdésében foglalt
ötéves időtartam, a hallgatóval nem rendelkező és működésének szünetelését a felsőoktatási
intézmények nyilvántartásáért felelős szervnél e törvény hatályba lépését megelőzően
kezdeményező, kizárólag hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény tekintetében e törvény
hatályba lépésének napján kezdődik.
(2)	Az Ftv. - e törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított - 147. § 10 pontjában foglaltakat
első alkalommal az e törvény hatályba lépését követően felvételi jelentkezési kérelmet benyújtó
személyre, kollégiumi jelentkezési kérelmet benyújtó hallgatóra, e törvény hatályba lépését
követően létesített mentori megállapodásokra, illetőleg a 2008. szeptemberében az első
évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott
képzés keretében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben
kell alkalmazni. A már megállapított kedvezményeket, mentességéket, a megkötött
megállapodások érvényességét a módosítás nem érinti.
(3)	Az Ftv. - e törvény 38. § (3) bekezdés b) pontjára tekintettel módosult - 84. § (5)
bekezdésében foglaltakat az e törvény hatályba lépését követően nyilvántartásba vett
felsőoktatási intézmény esetén kell alkalmazni. Az e törvény hatályba lépését megelőzően
nyilvántartásba vett, illetve állami elismeréssel rendelkező felsőoktatási intézmények tekintetében
21
az Ftv. - e törvénnyel megváltoztatott - 84. (5) bekezdését 2009. szeptember 1-jétől kell
alkalmazni.
(4)	2007. december 31-ig a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság átadja a
felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére az általa a felsőoktatásról
szóló 1993. évi LXXX. törvény 81. §-ának (6) bekezdése alapján fölállított országos doktori
nyilvántartásban tárolt adatokat, melyeket a továbbiakban a felsőoktatási információs rendszer
működéséért felelős szerv tart nyilván.
43.	§
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésének h) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett]
„h) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a
Magyar Rektori Konferencia.”
44.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi
LXVI. törvény 6. § (4) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egészségügyi hozzájárulást a tanuló után az oktatásért felelős miniszter által vezetett
minisztérium fizeti meg, a hallgató esetén a felsőoktatási intézmény.”
45.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2007. évi
költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 31. §
(9) bekezdése.
22
Melléklet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi........
törvényhez
„2. számú melléklet a 2005. évi CXXXIX. törvényhez
I. A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok
I/A. Az alkalmazottak adatai
1.	E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a)	név, nem, születési név, születési hely és idő, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám;
b)	állandó lakcím és tartózkodási hely;
c)	munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok:
ca)	a munkáltató - több esetén valamennyi munkáltató - megnevezése, megjelölve, hogy mely
munkáltatóval létesített foglalkoztatásra irányuló további jogviszonyt,
cb)	végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat,
cc)	munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással
kapcsolatos adatok,
cd)	kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
ce)	munkakör, vezetői megbízás, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás,
munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
cf)	munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás
és annak jogosultja,
cg)	szabadság, kiadott szabadság,
ch)	az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,
ci)	az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,
cj) az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei,
ck) kutatói tevékenység, tudományos munka, művészeti alkotói tevékenység, azok eredményei,
a doktori képzésben és doktori fokozatszerzési eljárásban oktatói, kutatói minőségben történő
részvételre vonatkozó adatok,
cl) a 84. § 85) bekezdés szerinti nyilatkozat,
d)	az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményei,
e)	az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok.
2.	A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3.	Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói
jogok gyakorlásához szükséges mértékben; a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy
más juttatás kifizetőhelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más
juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges; a felsőoktatási információs
rendszer működéséért felelős szervnek minden olyan adat, amelyet e törvény szerint a
felsőoktatási információs rendszer kezelhet; a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak
minden olyan adat, amely ahhoz szükséges, hogy megállapíthassa a felsőoktatási intézmény
működéséhez szükséges feltételek meglétét; a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a
bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok; a
munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak a foglalkoztatással
összefüggő adatok, a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat; az oktatói munka hallgatói
23
véleményezése eredményeit a felsőoktatási intézménnyel hallgatói, foglalkoztatási jogviszonyban
állók számára az intézményi szabályzatban meghatározott módon.
I/B. A hallgatók adatai
1.	E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a)	felvétellel összefüggő adatok:
aa)	a jelentkező neve, neme, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje,
állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar
állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra
jogosító okirat - külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány - megnevezése, száma,
ab)	az érettségi vizsga adatai,
ac)	a középiskola adatai,
ad)	a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok,
ae)	a felvételi eljárás adatai;
b)	a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorjelölt) jogviszonnyal összefüggő adatok:
ba)	a hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága,
bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma,
elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való
tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat - külön törvény szerint a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány -
megnevezése, száma,
bb)	a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorjelölti, vendéghallgatói) jogviszonya keletkezésének
és megszűnésének időpontja és módja, a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami
támogatottsága és munkarendje, a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett
félévek, igénybe vett támogatási idő, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzési
hozzájárulás adatai,
bc)	a külföldi tanulmányok helye, ideje,
bd)	az elért és beszámított kreditek, beszámított tanulmányok,
be)	a hallgatói juttatások, kollégiumi elhelyezés adatai, a juttatásokra való jogosultság
elbírálásához szükséges adatok (szociális helyzet, szülők adatai, tartásra vonatkozó adatok),
bf)	a hallgatói munkavégzés adatai,
bg)	a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
bh)	a fogyatékossággal élőket megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok,
bi)	a hallgatói balesetre vonatkozó adatok,
bj) a hallgató diákigazolványának sorszáma, a törzslap azonosító száma,
bk) a hallgató azonosító száma, társadalombiztosítási azonosító jele,
bl) a záróvizsgára (szakmai vizsgára, doktori védésre) vonatkozó adatok,
bm) a hallgatói jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok,
c)	a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok,
d)	a hallgató adóazonosító jele,
e)	az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok.
2.	A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
24
3.	Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással
összefüggő feladatok ellátásához; a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági
végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a
nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a felsőoktatási információs rendszer
működéséért felelős szerv részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a tanulmányok
folytatásával összefüggő adatok.
II.	A felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges
adatok
II/A. Felsőoktatási intézménytörzs
E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a)	a felsőoktatási intézmény
aa)	fenntartójának neve, székhelye címe, képviselője neve, értesítési címe, elérhetősége
(telefon, telefax, e-mail),
ab)	tisztségviselői (rektor, gazdasági főigazgató, vagy igazgató, belső ellenőrzés vezetője, a
gazdasági tanács elnöke és tagjai, az előkészítő testület elnöke - ideiglenes intézményvezető - és
tagjai, a karok vezetői, az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője) neve, értesítési címe,
elérhetősége (telefon, telefax, e-mail);
ac)	e törvény 31.§-ában foglaltak szerinti együttműködési megállapodás, és az abban szereplő
adatok;
ad)	a felsőfokú képzések szakfelelősének neve, oktatói azonosítója;
ae)	közhasznú szervezetként való működés esetén a felügyelő bizottság tagjainak neve és
értesítési címe;
b)	a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény
ba)	fenntartójának neve, székhelye címe, képviselője és magyarországi képviselője neve,
értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail);
bb)	tisztségviselői neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail);
bc)	a felsőfokú képzések szakfelelősének neve, oktatói azonosítója.
c)	a diákotthon
ca)	fenntartójának neve, székhelye címe, képviselője neve, értesítési címe, elérhetősége
(telefon, telefax, e-mail),
cb)	a diákotthon vezetőjének neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail).
cc)	e törvény 13. §-ában foglaltak szerinti együttműködési megállapodás, és az abban szereplő
adatok
d)	A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a
Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája esetében
da)	szervezet neve, székhelye
db)	vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága tagjainak neve és értesítési címe
25
II/B. Alkalmazotti személyi törzs
1.	E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a)	név, nem, születési név, születési hely és idő, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám;
b)	lakóhely, értesítési cím;
c)	munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok:
ca)	a munkáltató - több esetén valamennyi munkáltató - megnevezése (OM-azonosítója),
cb)	végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat,
cc)	munkakör, vezetői megbízás,
cd)	munkavégzés ideje,
ce)	kutatói tevékenység, tudományos munka, művészeti alkotói tevékenység, azok eredményei,
kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
cf)	a 84.§ (5) bekezdése szerinti nyilatkozat,
d)	az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok
2.	A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3.	Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér
vagy más juttatás kifizetőhelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más
juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges; a bíróságnak, rendőrségnek,
ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez
szükséges adatok; a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat, a felsőoktatási
intézménynek az alkalmazottjával kapcsolatos minden adat.
II/C. A hallgatói, doktorjelölti személyi törzs
1.	E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a)	a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggő adatok:
aa)	a hallgató (doktorjelölt) neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje,
állampolgársága, neme, lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe,
ab)	nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme
és a tartózkodásra jogosító okirat - külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány - megnevezése, száma,
ac)	a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontja és módja,
ad)	a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami támogatottsága és munkarendje,
megkezdett félévek, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje,
ae)	a képzés során illetve azt megelőzően igénybe vett támogatási idő,
af)	a külföldi felsőoktatási résztanulmányok helye, ideje,
ag)	az előnyben részesítési követelmények teljesülésére vonatkozó adatok,
ah)	kollégiumi elhelyezés esetén a kollégium megnevezése, az elhelyezés kezdete és vége,
ai)	diákotthoni elhelyezés esetén a diákotthon megnevezése és OM-azonosítója, az elhelyezés
kezdete és vége,
aj) a fogyatékossággal élőket megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok,
ak) a hallgatói balesetre vonatkozó adatok,
al) a hallgató diákigazolványának sorszáma,
26
am) a törzslap azonosító száma,
an) a hallgató azonosító száma, társadalombiztosítási azonosító jele,
ao) a záróvizsga (szakmai vizsga, doktori védés) szakja, időpontja és eredménye,
ap) a kiadott okiratok tartalmára és azonosítására vonatkozó adatok,
b)	a kiadott oklevél, bizonyítvány adatai,
ba)	az igazolt szakképzettség, szakképesítés megnevezése,
bb)	az oklevél, bizonyítvány kelte, aláíróinak neve,
bc)	az oklevél, bizonyítvány kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszáma,
bd)	a hallgató törzskönyvi száma,
be)	az oklevél, bizonyítvány egyéb adatai,
bf)	oklevélmelléklet adatai.
c)	a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok,
d)	az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok.
2.	A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3.	Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági
végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a
nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a tanulmányok
folytatásával összefüggő adatok; a társadalombiztosítási hatóságnak a társadalombiztosítási
ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok; a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező
és vele hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorjelölti) jogviszonyban álló személyre vonatkozó
valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvételre került személyekre vonatkozó
valamennyi adat, a közoktatási információs rendszer felé a tanulói jogviszonnyal rendelkező
személyekre vonatkozó valamennyi adat.
II/D. Felvételi személyi törzs
1.	E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a)	felvétellel összefüggő adatok:
aa)	a jelentkező neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, neme,
állampolgársága, lakóhelye és tartózkodási helye, értesítési címe; nem magyar állampolgár esetén
a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat -
külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a
tartózkodási jogot igazoló okmány - megnevezése, száma;
ab)	az érettségi vizsga adatai;
ac)	a középiskola adatai;
ad)	a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok;
ae)	a felvételi eljárás adatai.
2.	A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3.	Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági
végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a
nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá
jelentkező személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvételre
került személyekre vonatkozó valamennyi adat.”
27
I n d o k o l á s
Általános indokolás
Előzmények, célok
A társadalomban és a gazdaságban végbement, a felsőoktatás fejlődését meghatározó változások
és az európai közösségi vállalások alapján a kormány a felsőoktatás működését, a felsőoktatás és
környezete kapcsolatát új törvényi szabályozással biztosította. A felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX. törvény 2006. március 1-jén lépett hatályba.
A tudásalapú gazdaságban a felsőoktatás a versenyképesség szempontjából kulcstényezővé váló
tudást és innovációt meghatározó társadalmi és gazdasági tényező.
A felsőoktatás a munkaerőpiaci igényekkel összhangban meghatározott szakszerkezetű képzési
kínálatot nyújtó, európai színvonalon versenyképes, minőségi képzést folytató, az országos és
nemzetközi kutatás fejlesztésben, innovációban sikeresen részt vevő, hatékonyan gazdálkodó,
gazdasági és akadémiai kérdésekben szakértelemmel irányított, a kapcsolataiban nyitott
felsőoktatás hálózatátalakítását és működtetését tűzte célul.
A Kormány programjában a versenyképes és minőségi felsőoktatás céljához igazodóan a
szükséges és elindított reformok megvalósítását vállalta. Az államreform megvalósításáról szóló
1061/2006. (VI. 15.) Korm. határozat az oktatást azon közszolgáltatások közé sorolta, ahol
mélyreható és rendszerszemléletű átalakításokat szükséges megvalósítani, amelynek célja a
fenntartható finanszírozás biztosítása, a minőség javítása és a hozzáférés igazságosabbá tétele.
A 2006. őszén meghirdetett felsőoktatási reform a korábbi mennyiségi szemléletű
fejlesztéspolitikát felváltva a minőségelvű stratégia mellett kötelezte el magát.
Az elfogadott konvergencia program szükségessé tette a felsőoktatás költségvetési támogatásának
vizsgálatát és átalakítását. Az államreform programjának megfelelően - a 2013-ig terjedő
időszakra megfogalmazott fejlesztési feladatok részeként - a felsőoktatás felzárkóztatása, stabil
szabályozási és finanszírozási környezet kialakítása vállalható. A felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX. törvény alapvetően biztosítja a működés jogi feltételeit, de a konvergencia program
elfogadásával a társadalmi és gazdasági körülmények megváltoztak, és ez szükségessé teszi a
költségvetés és felsőoktatás kapcsolatát szabályozó törvényi fejezetek vizsgálatát, módosítását. A
felsőoktatási reform törvényalkotási feladatainak sorát a 2006 őszén kihirdetett, a képzési
hozzájárulás bevezetését szabályozó törvénymódosítás nyitotta meg.
28
Felsőoktatás működésének és fejlesztésének költségvetési támogatása
A felsőoktatási törvény elfogadását korábban nem követte a költségvetési és anyagi feltételeket
biztosító fejlesztési törvény. Így a működési feltételek garanciális elemei a felsőoktatási
törvényekben jelentek meg, és mint az éves költségvetés determinációi a feszültségek forrásává
váltak. Egyrészt azért, mert az éves költségvetésekben nem volt elegendő forrás a felsőoktatási
törvényben előre meghatározott előirányzatok biztosítására, másrészt azért, mert az évközi
változások, elvonások, zárolások és maradványképzési kötelezettségek következtében
bizonytalanná vált a tervezés, a gazdálkodás. Jelenleg is a felsőoktatási törvényben a hallgatói
juttatások értékét meghatározó 129. §, valamint a képzési normatíva éves összegének
megállapítását tartalmazó 3. sz. melléklet 1. pontja determinációt jelentenek az éves költségvetés
számára.
A jelenlegi szabályozásban meglévő, több feladatellátáshoz kötött determináció helyett egy
garanciális elem törvénybe iktatását és ennek megfelelően a törvényben szereplő determinációk
módosítását javasolja a tervezet.
Az új szabályozás a felsőoktatás működőképességét biztosító, 2007. évi felsőoktatási
költségvetési támogatást (214 Mrd Ft) tekinti bázisnak. A felsőoktatási törvény 127. §-ában
adható garancia az éves költségvetési támogatás fenti mértékére és a bázisösszeg értékállóságára.
Ezen bázisösszeg értékállósága a költségvetés tervezésénél alkalmazott, inflációs prognózis
szerinti indexálással biztosítható.
A felsőoktatás költségvetési támogatásának teljesítményekhez kötött elosztása
A társadalmi és gazdasági körülmények változása a felsőoktatási törvényben meghatározott
finanszírozási modell, a forráselosztás rendszerének újragondolását is indokolja.
A jelenlegi forráselosztási rendszer fenntartása mellett is, ha nem is azonnal és drasztikusan, de
az államilag támogatott hallgatók új felvételi eljárásával, intézményi eloszlásával párhuzamosan
fokozatosan és jelentősen megváltozhat az egyes felsőoktatási intézmények finanszírozási
helyzete a háromcsatornás: a képzési, tudományos és fenntartói normatívák alapján történő
költségvetési támogatással.
A finanszírozás másik lehetséges módja a több éves megállapodás alapján történő költségvetési
támogatás, amelyben a költségvetési támogatás intézmények közötti elosztása, a felsőoktatási
gazdálkodási autonómia sérelme nélkül, kizárólag az intézmény gazdaságos működését,
minőségelvű fejlesztését támogató teljesítménykritériumok alapján történne.
A javaslat szerint az állami felsőoktatási intézmények a jövőben a működésükhöz a költségvetési
támogatást három évre megkötött megállapodás alapján kapják meg. A nem állami felsőoktatási
intézmények körében a költségvetési támogatás nyújtása továbbra is éves támogatási
megállapodások alapján valósulna meg.
A központi költségvetés biztosította források állami felsőoktatási intézmények között történő
elosztásában a törvényben rögzített intézményi költségvetési támogatás fő formái - a három
29
csatornás normatív működési támogatás, a kiegészítő támogatás, a hallgatói juttatás, a
felhalmozási támogatás és a szakmai /fejezeti/ támogatások -, a normatív támogatási rendszer a
meghatározó a továbbiakban is. A költségvetési támogatások felhasználásának szabályai, az
államháztartási rendnek megfelelő pénzforgalom, a megállapodás alapján történő támogatás
esetében is változatlanok.
A megállapodás módot ad arra, hogy az intézmények tevékenységének finanszírozásánál
fokozott szerepet kapjon a komplex és hosszabb időszakon át érvényesülő a minőségi
teljesítmény; növekedjen a - megújuláshoz, a jelentős változtatásokhoz nélkülözhetetlen -
finanszírozási biztonság, a kiszámíthatóság, ugyanakkor a megállapodásokban is rögzített, az
intézmények által meghatározott teljesítményvállalások értékelése alapján az intézmények
ösztönzést kapjanak tevékenységük eredményes alakításához.
A keretmegállapodást az egyes állami felsőoktatási intézmények, és a fenntartó képviseletében az
oktatásért felelős miniszter kötik meg törvényi felhatalmazás alapján.
A három évre kötendő megállapodások keretében nyújtott költségvetési támogatáson belül
egyrészt az állami felsőoktatási intézmény működését biztosító és hatékonyságának növelését
ösztönző alaptámogatást, másrészt az intézmény helyét a kialakult versenyben, illetve ennek
változását visszajelző évenként módosuló támogatást szükséges elkülöníteni.
Az alaptámogatás végösszegét az intézmény működését támogató fenntartói, illetve fenntartási
normatívák, a PPP beruházásokkal összefüggő szolgáltatás-vásárláshoz biztosított
minisztériumi hozzájárulás, valamint a normatívákhoz nem köthető intézményi
feladattámogatások adják. Ennek évenkénti összege a megállapodásban rögzített, s legfeljebb a
felsőoktatás költségvetési támogatásának meghatározásában használt inflációs prognózis
szerinti indexálással illetőleg az intézmény államilag támogatott hallgatói és alkalmazotti
létszámváltozások figyelembe vételével módosulhat.
A támogatás változó elemeinek tekintendő az államilag támogatott hallgatókhoz kapcsolódó,
képzést szolgáló költségvetési támogatás, az államilag támogatott hallgatók száma szerint
biztosított hallgatói normatív juttatások; a közoktatási feladatellátás normatív alapon
meghatározott éves összege, a tudományos normatív támogatás és esetenként egyes speciális
feladatok támogatása. Az így meghatározott összeg az államilag támogatott hallgatók számának
éves változását követve kerül megállapításra, illetőleg a megállapodás kiegészítésére az éves
elszámolás alapján.
Az alaptámogatás oda- és megítélése alapvetően rögzített tényezők és területek alapján történik,
de maguk a mutatók és ezek értékei az intézmények sajátos helyzetéhez, feltételeihez és
adottságaikon nyugvó célkitűzéseihez igazodnak.
A megállapodás rögzíti a felsőoktatási intézménynek a hatékonyság növelésére és a minőség
javítására vonatkozó célkitűzéseit, vállalt feladatait. Tartalmazza az intézményfejlesztési
tervben megfogalmazott stratégiai célkitűzések alapján a megállapodás időszakában elérendő
célok tartalmát és rangsorát, teljesítésük tervezett időpontját, a célok eléréséhez szükséges
erőforrások biztosítását és hasznosításuk mechanizmusát, benne kiemelten a minőség
biztosítását.
30
A megállapodás a következő területeken az intézmény kiinduló helyzetét, évenkénti és a
szerződéses időszak végére elérendő eredményeit - az adott területen szokványosan alkalmazott
vagy indokolt - teljesítménymutatókkal jellemzi.
A kutatás, fejlesztés és művészeti tevékenység (pl. az oktatók, kutatók és (államilag
támogatott) doktori képzésben részt vevők száma, a tudományos fokozattal rendelkezők
súlyozott aránya és a művészeti tevékenység jellemző mutatói).
Az intézmény oktatás, továbbképzés és felnőttképzés terén folytatott tevékenységének és
profiljának alakítására vonatkozó célkitűzései, az államilag támogatott hallgatói
létszámon belüli részesedés megtartása (pl. hallgató/oktató arány; hallgató/képzési
program; bevétel, ill. bevétel/kiadás képzési programonként; tantárgyi versenyek).
A szervezeti struktúra és a belső irányítási és együttműködési mechanizmus
fejlesztésében (pl. irányítási szintek száma; beosztott/vezető arány; a szervezeti
egységek jellemzői; szervezeti adatok és információk gyűjtése és hasznosítása,
kommunikációs csatornák és eredményességük).
A gazdasági működés, a gazdálkodás eredményességének a javítása, a pénzügyi
egyensúly fenntartása (pl. tartozás-állomány, fizetési fegyelem, bevételi és kiadási
szerkezet mutatói, allokációs mechanizmus, döntések gazdasági megalapozása és
beválása, vagyongazdálkodás).
Más felsőoktatási intézményekkel folytatott tevékenység, közös szervezeti egységek és
teljesítmények, forrásaik jobb hasznosítása végett (pl. a közös tevékenység
gyakoriságára, az eredményességére vonatkozó mutatók a tevékenységcsere, érdemi
együttműködés és részleges szervezeti fúziók).
A nemzetközi együttműködésből és mobilitásból fakadó előnyök hasznosítása, az erre
vonatkozó tervek (pl. együttműködési formák, számszerűsíthető és nem
számszerűsíthető előnyök és költségek, a nemzetközi kapcsolatok szerepe az intézmény
keresleti és kínálati oldalának alakításában).
A felsőoktatási intézmény kapcsolódása és törekvései a regionális, országos és európai
uniós társadalmi célkitűzésekhez (pl. a fenntarthatóság, a fiatalok, a nők, a hátrányos
helyzetűek érdekében tett intézkedések).
A törvényi szabályozás csak a jelzett területeket jelöli meg. Az egyes területek
teljesítménymutatóinak meghatározását az első három évben a felsőoktatási intézmény
feladatának tekinti.
A törvény biztosítja a teljesítmények belső és külső ellenőrzését és a fenntartónak biztosított
kezdeményezéssel szabályozza az alacsony teljesítményt nyújtók szankcionálását is (pl. a
megállapodás időszakára a felsőoktatási intézmények által a megállapodásban vállalt
teljesítmények, továbbá az intézményi gazdálkodás vizsgálata alapján kezdeményezheti a
fenntartó a felsőoktatási törvény szerinti átalakulást).
A megállapodások megkötése és a módosítások, a teljesítmény értékelése során felmerülő
érdekütközések, konfliktusok feloldása, a vitás kérdések eldöntése a felsőoktatási törvényben a
fenntartó és az intézmény közötti kapcsolatot szabályozó eljárási rendben történhet.
31
A fentiekben leírt három éves megállapodások és az intézmények működési tapasztalatai alapján
tehető javaslat a felsőoktatási finanszírozási rendszer átfogó reformjára, a normatívákat mellőző,
teljesítménymutatókhoz kötött átalakítására.
További munkavégzésre irányuló jogviszony biztosításának korlátozása
A felsőoktatásban a képzés minőségének meghatározó tényezője az oktatás személyi feltétele.
Oktatói munkakörökben a fokozatos teljesítményre épülő előmeneteli rendszer érvényesül. Az
oktató munkaidejének egy része csak a tanításra fordított idő. Ahhoz, hogy a felsőoktatási
intézmény, a munkáltató az oktatót egyéb szakértelmet igénylő feladatra, különösen a
felsőoktatási tevékenységhez kapcsolódó tudományos kutatásra, művészeti tevékenységre,
kutatásszervezésre, a hallgatók, oktatók tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére
igénybe vehesse, szükséges az oktató érdemi jelenléte az intézményben. Ezért a közalkalmazottak
további munkavégzésére irányuló jogviszonyának korlátozása indokolt. A módosító javaslat
alapján az oktató és tudományos kutató az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése
során - hasonlóan az állami támogatások számításához - egy felsőoktatási intézményben vehető
figyelembe.
A tudományos kutatói munkakörökhöz kapcsolódó jogosultságok és kötelezettségek az oktatói
munkakörök betöltésének elveihez igazodnak. Az összevető rendelkezések technikai pontosítását
kezdeményezzük.
Kedvezmények összhangba hozása az uniós állampolgárokra kiterjedő rendelkezésekkel
Az Európai Bizottság a múzeumi belépődíjakra vonatkozó kedvezmények nem megfelelő
szabályozása miatt felszólítást küldött a Magyar Köztársaság Kormányának. A közösségi
követelményekkel összhangban lévő hazai támogatási rendszer kialakítása folyamatban van. Az
uniós állampolgárokkal kötelezően kiszélesítendő kedvezmények kompenzációját az általános
ingyenesség megszüntetésével, illetve - más részben már okafogyottá vált vagy az Európai Uniós
országokban sem szokásos kedvezmények módosításával -, a rászorultság elvének
érvényesítésével kívánja megoldani az oktatási és kulturális kormányzat. Ehhez kapcsolódóan
módosítani szükséges a felsőoktatási törvényt is.
Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó nemzeti stratégiához illeszkedő képzési rendszer
irányába való nyitás
Az Európai Közösség felsőoktatási szervei az európai felsőoktatás versenyképességének javítása
érdekében fogalmazták meg a Bolognai Nyilatkozatot. A program végrehajtásának határidejét
2010-ben jelölték meg. Az Európa Tanács lisszaboni stratégiájaként nyert elfogadást „az oktatás
és képzés 2010” munkaprogram. Magyarország is elkötelezte magát abban, hogy részt vesz az
Európai Felsőoktatási, illetőleg Kutatási Térség kialakításának feladataiban, illetve a Bolognai
Nyilatkozatban, továbbá a lisszaboni stratégiában vállalt célkitűzések megvalósításában.
Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó átfogó nemzeti stratégiához illeszkedően a
felsőoktatási intézmények képzési tevékenységében is lehetőséget kell teremteni a rugalmas
tanulási útvonalak, az oktatás és képzés különböző rendszerei és szintjei közötti átjáráshoz, a
felsőfokú szakképzés, alap- és mesterképzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés mellett a
32
felsőoktatási intézmények által nyújtott - későbbi tanulmányok során elismerhető, végzettséggel
és szakképzettséggel nem záruló - programok nyújtására. Ezen programok felsőoktatási képzési
rendszerbe illesztéséhez meg kell teremteni a jogszabályi feltételt.
Az Országos Képesítési Keretrendszer kidolgozása kapcsán EU-elvárás, hogy a korábbi - nem
formális és informális - tanulmányok beszámítására is lehetőség legyen. A felsőoktatási
intézmények korábbi tanulmányok és a munkatapasztalat beszámításának jogát biztosítja a
törvénymódosítás.
Javasolt a felnőttképzésről szóló rendelkezésekhez kapcsolódóan a felsőoktatásban a felsőoktatási
intézményekben folytatott költségtérítéses képzést - külön akkreditációs eljárás nélkül -
felnőttképzési tevékenységként szabályozni.
A külföldi intézmények működésének engedélyezése
A javaslat szerint a külföldi felsőoktatási intézmények a magyarországi működéshez szükséges
engedélyt - a jelenleg hatályos szabályozástól eltérően - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottság állásfoglalása nélkül is megkaphatják. A felsőoktatásban tanulni kívánók, munkáltatók
védelmét szolgálja a tervezetnek az a rendelkezése, hogy ha egy külföldi felsőoktatási intézmény
Magyarországon folytatni kívánt képzésének minőségértékelése az intézmény székhelye szerinti
országban nem történt meg, azaz a képzés színvonalára vonatkozóan nincsenek garanciák, akkor
az intézmény köteles a működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérni a
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság állásfoglalását arról, hogy magyarországi képzése
megfelel-e a felsőoktatási intézményekkel szemben támasztott általános feltételeknek.
A felsőoktatás minőségi működését szolgáló intézkedések, adatnyilvántartás, adatkezelés,
adatszolgáltatás
A felsőoktatási törvény rendelkezett a felsőoktatási információs rendszer létrehozásáról. A
személyes (hallgatók, foglalkoztatottak) adatait a felsőoktatás információs rendszer
működtetéséért felelős szerv, a Felsőoktatási Információs Központ, az intézmények működésével
kapcsolatos adatokat a Felsőoktatási Regisztrációs Központ tartja nyilván az Oktatási Hivatal
keretei között. A közérdekű adatok védelméről és nyilvánosságáról szóló törvény személyes
adatokra vonatkozó rendelkezéseivel, továbbá a statisztikáról szóló törvény szerinti országos
statisztikai adatgyűjtési program éves statisztikai adatgyűjtés teljesítésével teremti meg az
összhangot a törvénymódosítás.
A felsőoktatási törvény új hatósági eljárásokat, intézményi nyilvántartási feladatokat, illetve
szabályokat vezetett be, és az elmúlt egy év tapasztalatai alapján szükséges ezek pontosítása.
Pontosítani kell a felsőoktatási intézmények által kezelt személyes adatok körét, ezek
továbbítását a felsőoktatási információs rendszer felé, valamint az adminisztratív terhek
csökkentése érdekében meg kell teremteni a lehetőséget a felsőoktatási információs rendszerből
történő adattovábbításra, kizárólag hatósági felhasználás esetére. Az elmúlt időszakban
módosultak a felsőoktatási intézmények nyilvántartásával kapcsolatos szabályok, ezért szükséges
a felhasználható nyomtatványok körének megfelelő szabályozása.
33
Az egészségügyi reformhoz kapcsolódóan a felsőoktatási törvény módosításával kell
megteremteni az Országos Egészségügyi Pénztár felé történő adatszolgáltatási kötelezettség
felsőoktatási információs rendszerbe illesztéséhez a feltételeket. Az Országgyűlés az Európai
Közösséget létrehozó szerződésben biztosított szabad mozgás és tartózkodás joga gyakorlásának
biztosítása, valamint a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem rendelkező
családtagjai tekintetében - az egyenlő bánásmód megteremtése érdekében - alkotta meg a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.
évi I. törvényt. Az adatszolgáltatási kört ki kell terjeszteni a Magyarországon működő
felsőoktatási intézményekre is.
A felsőoktatási törvény intézményi feladatként határozza meg a hallgatók végzés utáni
pályakövetését. A felsőoktatási információs rendszerhez kapcsolódóan meg kell teremteni a
kapcsolatot az intézményi és országos adatszolgáltatás között.
A felsőoktatási törvényben a Magyar Rektori Konferencia jogi személyiséget nyert. A
felsőoktatási intézmények vezetőinek szervezete kezdeményezte a közhasznú szervezetté
nyilvánítását, amelyhez törvényi szintű rendelkezés szükséges.
A nem állami fenntartású intézmények szabályozásának kiegészítése
Általánosan rendezendő kérdés a felsőoktatási intézmények jogi személyiségének kérdése, amely
elsősorban az egyházi felsőoktatási intézmények kapcsán merült fel. Ebben a fenntartói körben
vált szükségessé a közhasznúságra vonatkozó törvényi szabályozás pontosítása.
A felsőoktatási törvény lehetővé tette, hogy a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézmények (kiemelten) közhasznú minősítést kérjenek és kapjanak. Az eljárások során a
felsőoktatási törvényt és a közhasznú szervezetekről szóló törvényt egyidejűleg kell alkalmazni.
A felsőoktatási törvényben rögzíti azokat a kérdések, amelyekben el lehet, illetve el kell térni a
közhasznú szervezetekről szóló törvénytől.
A felsőoktatási intézmények autonóm működését biztosító szabályozás feltételeinek megteremtése
A törvénymódosítás pontosítja a törvény által tovább delegált szabályozási jogosultságok
címzettjeinek hatásköreit. A felsőoktatási törvény a Kormány részére és a felsőoktatási intézmény
számára van ahol azonos tartalommal ad szabályozási felhatalmazást. Az autonómia csak
törvénnyel korlátozható, ezért a törvénynek egyértelműen meg kell adnia azokat a szabályokat,
hogy mely körben kívánja a kormány és mely körben a felsőoktatási intézményszabályozási
lehetőségét biztosítani. A gazdálkodási autonómia jegyében a felsőoktatási intézmény a szellemi
alkotások hasznosítására a 2004. évi CXXIV. törvény szerint alapíthat gazdasági társaságot.
A hitelfelvételi lehetőség módosulása
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény előkészítése időszakában az Európai Unió
strukturális alapjaiból származó, felhalmozási célú támogatások igénybevétele tíz százalékos
mértékű önrész biztosítása mellett volt lehetséges. Ezért a felsőoktatásról szóló törvény - az
államháztartásról szóló törvény általános tiltása alól kivételt téve - lehetővé tette az állami
felsőoktatási intézmények része fejlesztési célú pályázatokhoz kapcsolódóan hitel felvételét.
34
Az európai uniós források felhasználásának új szabályai azonban már lehetővé teszik, hogy a
központi költségvetési szervek részére az előleg és az időközi kifizetések együttes összege elérje
a támogatás mértékét. A jogszabályi feltételek ilyen irányú változása mellett nem indokolt a
felsőoktatási intézmények hitelfelvételi lehetőségének fenntartása.
A felsőoktatási intézmények átalakulását segítő rendelkezések
A felsőoktatási törvény széles körűen biztosítja a felsőoktatási intézmény létesítésének jogát,
egyértelműen meghatározta a döntéshozatal szintjeit, az engedélyező eljárást.
A felsőoktatási intézményhálózat átalakulása, új felsőoktatási intézmények létrehozása nem
kizárólagosan csak új intézményalapítással, hanem már működő felsőoktatási intézmények
átalakulásával is történhet. A törvénymódosítás meghatározza a felsőoktatási intézmények
egyesülésének, beolvadásának, csatlakozásának - az új intézmény létrehozásától eltérő - azon
szabályait, amelyek az előkészítésre, a döntéshozatalra vonatkoznak.
A hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó kiegészítések
A felsőoktatási törvény meghatározta azt a hallgatói kört, amelynél az előnyben részesítés
lehetőségét a kormány szabályozhatja. Az előnyben részesülők a felsőoktatásba való bejutás
során élvezhetnek jogszabályban meghatározott előnyt. Ehhez kapcsolódóan technikai pontosítás,
illetve az egyes fogalmak módosítása szükséges.
A törvénymódosítás mentesíti a képzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól a terhességi-
gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyereknevelési támogatásban vagy
gyermekgondozási díjban részesülőket.
A külföldi hallgatók tanulmányainak folytatása érdekében rendelkezés szükséges a magyar nyelv
oktatása feltételeinek biztosítása érdekében.
35
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a felsőoktatási intézmények felnőttképzési intézmény- és program-
akkreditációjával kapcsolatos rendelkezéseket.
A javaslat alapján kiküszöbölhető a korábbi gyakorlatban megjelent probléma, miszerint a
felsőoktatásról szóló törvény alapján a felnőttképzési tevékenységet külön felnőttképzési
intézményi akkreditáció nélkül folytató felsőoktatási intézmények némiképp rendszeren
kívülinek számítottak, hiszen nem rendelkeztek lajstromszámmal. A pontosítás nyomán az
intézmény alapító okiratában foglaltak szerint az Oktatási Hivatal megkeresésére a Felnőttképzési
Akkreditációs Testület ki tudja adni a felnőttképzési akkreditációs lajstromszámot.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a felsőoktatásról szóló törvény maximális hallgatói létszámra
vonatkozó rendelkezéseit, figyelemmel arra, hogy a hallgatói létszám nem csupán a felvétel,
hanem átvétel, vendéghallgatói jogviszony útján is meghatározott.
A javaslat az intézménylétesítés szabályainak megfogalmazását pontosítja. A pontosított
rendelkezésnek megfelelő tartalom következik a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseiből.
Az alaptevékenységre (alap-és mesterképzésre) vonatkozó minimális képesség hiányában
felsőoktatási intézmény működése nem engedélyezhető.
A felsőoktatási intézmény létesítése és intézményszerű működése elválaszthatatlan az
alaptevékenységként gyakorolt képzési tevékenységtől. A felsőoktatásról szóló törvény 12. §-
ának (2) bekezdése alapján nem kaphat állami elismerést a választható képzési szerkezetben
képzést nem folytató - vagy arra nem képes - intézmény. Mivel a képzési tevékenység határozza
meg a működés jellegét, ezért a felsőoktatásról szóló törvény 106. §-a szerinti az alap- és
mesterképzés indítására, kar, illetve doktori iskola létesítésére vonatkozó különös szabályok csak
már működő felsőoktatási intézmény által kezdeményezett újabb képzése, vagy doktori iskolája
esetén alkalmazható szabályok, a képzés indítására, doktori iskola létesítésére vonatkozó döntést
az intézmény létesítésének folyamatában nem külön eljárásban, hanem a működési engedélyezés
rendjében hozza meg a regisztrációs központ. A döntésben szakértői véleményt ad a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. A módosítás a jogalkalmazói tevékenység, a
jogszabályértelmezés megkönnyítését szolgálja.
A javaslat a diákotthonok létesítése feltételeinek szabályozására vonatkozó felhatalmazás
pontosítása.
A javasolt módosítás a tartalmilag összefügg a doktori képzés szervezésével kapcsolatos a
törvény 15. § (8) bekezdésére, 18. § (3) bekezdésére, 16. § (1) bekezdésére, 67. § (1) és (4)
bekezdésére, 68. § (2) bekezdésére és (5) bekezdésének c) pontjára, 69. § (4) bekezdésére, 144. §
(4)-(5) bekezdésére, 147. § 14. pontjára irányuló változtatási javaslattal, amely szerint a
36
felsőoktatási intézmény a tudományos autonómia adta önálló szabályalkotás lehetőségével élve
alakíthatja ki a tudományterületeken belüli tudomány-, illetve művészeti ágak rendszerét. A
tudományterületi tagozódás rendszerét a törvény 147. § 44. pontja határozza meg.
Tekintettel arra, hogy a továbbiakban a törvény - a doktori iskola tagozódási lehetőségére
vonatkozó szabályozást kivéve - nem tartalmazza a tudomány-, vagy művészeti ág fogalmát mint
szabályozási elemet, indokolt a működési engedélyre vonatkozó rendelkezés megfelelő
módosítása is.
A 3. §-hoz
A javaslat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXXXIII. törvény személyes adatokra vonatkozó rendelkezéseivel teremt szorosabb
összhangot, külön megjelölve a regisztrációs központ által a hatósági nyilvántartás vezetése
kapcsán kezelt személyes adatok körét.
A 4. §-hoz
A javasolt módosítás a szenátusra vonatkozó szövegpontosítást tartalmaz. A szenátus tagjai
megbízatásukat választás útján nyerik el. Ez alól a szabály alól a rektor tekintetében enged
kivételt a felsőoktatásról szóló törvény tekintettel arra, hogy rektor egyetem esetén a köztársasági
elnöki megbízással, illetve főiskola esetén a miniszterelnök általi megbízással, hivatalból nyeri el
ezt a tisztségét és e tisztséggel együtt jár a szenátusban betöltött elnöki megbízatás is.
A szenátusra vonatkozóan az egyházi felsőoktatási intézmény - élve a felsőoktatásról szóló
törvény 139. § (8) bekezdés b) pontjában írt rendelkezés adta lehetőséggel - a 28. §-ban
foglaltaktól eltérő szabályt állapíthat meg szervezeti és működési szabályzatában.
A javasolt módosítás a továbbiakban a szenátus döntéshozatalára vonatkozó alapvető szabályt
tartalmazza, mint a felsőoktatási intézmény belső autonóm működésének garanciáját.
Az 5. §-hoz
A javaslat a doktori képzés és fokozatszerzés kormányrendeleti szabályozására vonatkozó
felhatalmazás megszövegezését pontosítja. A kiegészítésre irányuló indítvány kapcsolódik a
felsőoktatásról szóló törvény 69. § (4) bekezdésére vonatkozó módosítási javaslathoz. A 32. §
(11)	bekezdés c) pontjára és a 69. § (4) bekezdésére vonatkozó módosítási javaslat azt a célt
szolgálja, hogy világosan el lehessen határolni a Kormány és a felsőoktatási intézmény számára a
törvény által ugyanabban a tárgyban biztosított szabályozási lehetőségeket.
Az Alkotmánybíróság 41/2005. (X. 27.) AB határozatában mondta ki, hogy a felsőoktatási
intézmény autonóm működésére tartozó kérdésben törvény, illetve a törvény kifejezett
felhatalmazása alapján lehet szabályozni, ugyanakkor ilyen felhatalmazás hiányában mindenfajta
korlátozás az autonómia sérelmével járhat.
37
A doktori képzés és fokozatszerzés egységes szabályozását ágazati tudománypolitikai
szempontok teszik indokolttá, melyet a Kormány a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről
és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet
megalkotásával teljesített.
A 6. §-hoz
A javasolt módosítást a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 11. §-a szerinti Országos
Statisztikai Adatgyűjtési Program és a törvény 12. §-a szerint kiadott kormányrendeletben
meghatározott éves statisztikai adatgyűjtés teljesítésének feltételeit teremti meg, ugyanakkor a
felsőoktatásról szóló törvény alkalmazását megkönnyítő, annak végrehajtását szolgáló pontosítást
tartalmaz.
A társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének i) pontja alapján egészségügyi
szolgáltatásra jogosult az, aki középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali
tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki
nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján
létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések
értelmében a felsőoktatási intézmény vezetője köteles az OEP felé adatot szolgáltatni a hallgatói
jogviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozóan. A módosítás célja, hogy az
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatszolgáltatás az OEP
részére ne intézményenként, hanem egységesen, a felsőoktatási információs rendszeren keresztül
történjen.
A módosítási javaslat szoros összefüggést mutat a felsőoktatásról szóló törvény 2. számú
mellékletére vonatkozó módosítási javaslattal. A felsőoktatási információs rendszer, illetve a
felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv - a felsőoktatásról szóló törvény
szóhasználatában: regisztrációs központ - által kezelt adatok célhoz kötött, a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény
rendelkezéseinek megfelelő szabályozása indokolja a felsőoktatásról szóló törvény pontosítását.
A megváltozott rendelkezéseket a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvénnyel bevezetett és újabb szabályozási rend is
szükségessé teszi.
A javaslat a diákigazolvány kiadásával kapcsolatos eljárási szabály pontosítását is szolgálja. A
kiegészítés szerint a felsőoktatásról szóló törvény az egységes jogalkalmazáshoz szükséges
egyértelműséggel rendezi annak a kérdését, hogy a diákigazolványt a hallgató erre irányuló
kifejezett akarata esetén, kérelmére kell kiadni. A módosítás nem tartalmaz érdemi változtatást,
tekintettel arra, hogy a felsőoktatásról szóló törvény 35. § (6) bekezdése tartalmaz a
diákigazolvány igénylésére vonatkozó általános utalást. A diákigazolvány igénylésével
kapcsolatos eljárási kérdéseket a 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet tartalmazza.
A javaslat további célja a felsőoktatásban használt nyomtatványok egységes rendszerének
kialakítása, ezzel az intézmények közötti információcserének, így a hallgatói mobilitásnak a
megkönnyítése, valamint a hatósági eljárásokban használt formanyomtatványok egységesítése és
ezáltal az állampolgári adminisztratív terhek csökkentése.
38
A 7. §-hoz
A javaslat pontosítja a felsőoktatási intézmények átalakulását (egyesülés, szétválás, kiválás,
csatlakozás, beolvadás) szabályozó rendelkezések közül az intézmények egyesülésére, illetve a
felsőoktatási intézmények átalakulásának speciális esetére, a beolvadásra vonatkozó
rendelkezéseket.
Az intézmények egyesülését a gazdasági tanácsok, nem állami felsőoktatási intézmény esetén a
szenátus által delegált tagokból álló előkészítő bizottság készíti elő. Tekintettel az egyesüléssel
kapcsolatos feladatok mennyiségére, a sokoldalú felkészültséget igénylő előkészítő
tevékenységre megalapozott az igény, hogy az előkészítő bizottság intézményenként több, a
felmerülő feladatok nagyságához igazodó, ám egyenlő számú delegáltból szerveződjön meg.
A javaslat - figyelembe véve, hogy egyesülés és belovadás esetén is nyilvántartásba vett,
működési engedéllyel rendelkező, államilag elismert felsőoktatási intézmények átalakulása
történik meg, a kizárólag a szervezeti keretek megváltozásában megnyilvánuló változás során
szakértői vélemény bekérése nélkül lefolytatott nyilvántartásba vételi, működési engedélyezési
eljárási szabályok alkalmazását rendeli, csökkentve ezzel az intézmények adminisztratív terheit.
A javaslat egyidejűleg a beolvadás esetén is lehetőséget ad a regionális központ létrehozására.
A módosítási javaslatot a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek gyakorlati
alkalmazása során szerzett tapasztalatok is indokolják.
A 8. §-hoz
A módosítás eredményeként a felsőoktatási intézmények az egységes rangsorolás
követelményének akkor tudnak eleget tenni, amennyiben egységes, központi
vizsgakövetelményekkel rendelkező érettségi tárgyakat választhatnak a felvétel feltételeként.
A 9. §-hoz
A felsőoktatási intézmények által folytatott oktatási tevékenység szabadabb formáját és a
felsőfokú képzésben való részvétel kötetlenebb módját teremti meg a felsőoktatási intézmények
által nyújtott, a későbbi tanulmányos során elismerhető, nem lezárt, végzettséget szakképzettséget
nem adó képzési program. A szabályozás célja, hogy a felsőoktatási intézményekkel hallgatói
jogviszonyban nem álló magyar és nem magyar állampolgárságú személyek egy alkalommal,
kizárólag határozott időre - legfeljebb két tanulmányi félévig terjedő időszakra - a felsőoktatási
intézmény által folytatott bármely képzésben részt vehetnek, ismereteket szerezhetnek, a
megszerzett ismeretről számot adhatnak.
A felsőoktatási intézmény a felvétel intézményi feltételeit a szervezeti és működési
szabályzatában szabályozza és honlapján teszi közzé.
39
A szabályozásnak nem lehet az a célja, hogy az oklevélhez, bizonyítványhoz, vagyis a
felsőfokú végzettséghez, szakképzettséghez, szakképesítéshez szükséges képzést felváltsa, azt
kiüresítse. Ennek érdekében tartalmaz a javaslat számos megszorítást, így a határozott időre
vonatkozót, de ezt a szándékot szolgálja a vendéghallgatói, további (párhuzamos) hallgatói
jogviszonyra vonatkozó kizáró rendelkezés is.
A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszonyra a felvétel tekintetében
nem vonatkoznak a felsőoktatásról szóló törvény általános szabályai, ugyanakkor a képzés csak
költségtérítés fizetése ellenében vehető igénybe és az így, a beiratkozás és annak elfogadása útján
kedvezményesen létesített hallgatói jogviszony keretében képzésben részt vevő személy az alap-,
illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevél birtokában kizárólag a
felsőoktatási intézmény által meghatározott követelményének teljesítésére kötelezett.
A kedvezményes ismeretszerzés lehetőségével, azzal a körülménnyel, hogy a hallgató nem a
nemzetgazdaság szempontjából szükséges szakképzettség, szakképesítés megszerzésének
közvetlen céljával tanul, jár együtt az is, hogy a képzéshez államilag támogatott tanulmányi idő
nem vehető igénybe.
A hallgató a határozott idő végeztével a tanulmányi követelmények teljesítéséről igazolást kap,
amelyet a felsőoktatási intézmény a felsőfokú tanulmányok folytatása során később elismerhet,
beszámíthat.
A 10. §-hoz
Az Európai Felsőoktatási Térség kialakítására vonatkozó európai együttműködés keretében, az
Egységes Képesítési Keretrendszer munkálatai során vált szükségessé a felsőoktatási
intézmények formális és informális ismeretek beszámítására vonatkozó jogosultságának törvényi
szinten történő rögzítése. A munkatapasztalatok elismerésére várhatóan a szakmai gyakorlatok és
a gyakorlati tárgyak esetében, intézményi szabályzatban szabályozottak szerint - ellenőrzött
módon - kerül sor.
A munkatapasztalatok elismerése azonban nem vezethet a felsőoktatási intézmény által végzett
oktatási tevékenység teljes mellőzéséhez, ezért a javaslat a beszámításra vonatkozó,
kreditértékben meghatározott korlátozást tartalmaz.
A 11. §-hoz
A javaslat Kormány a fogyatékossággal élő hallgató előnyben részesítéséhez szükséges eljárási
szabályok és szempontok meghatározási kötelezettségét pontosítja. A pontosítást a fogyatékos
személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
rendelkezéseinek való minél teljesebb megfelelés indokolja.
40
A 12. §-hoz
A törvénymódosítás a sikeres záróvizsgát, illetve a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatását
követően az oklevél kiállításának és kiadásának az eljárási szabályait pontosítja. Korábban
értelmezési nehézséget jelentett a felsőoktatásról szóló törvény 62. § (3) bekezdésében írt
rendelkezés helyes alkalmazásakor, hogy a nyelvvizsga birtokában letett sikeres záróvizsga után
milyen határidővel kell a felsőoktatási intézménynek az oklevelet kiállítani és a jogosult részére
kiadni.
A továbbiakban javasolt módosítás szoros kapcsolatot mutat a felsőoktatásról szóló törvény 35.
§ (11) bekezdés b) pontjára vonatkozó módosító javaslattal. Hivatkozott módosítási
kezdeményezés szerint a Kormány jogosult meghatározni a felsőoktatási intézmények által
használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit. Jelen rendelkezés ebben a körben a
felsőfokú végzettség és szakképzettség igazolása alapdokumentumának, a közokirat oklevélnek a
formai követelményei meghatározására ad felhatalmazást. Az oklevél tartalmi követelményeit a
felsőoktatásról szóló törvény határozza meg.
A 13. §-hoz
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
A 14. §-hoz
A törvényjavaslat a felsőoktatási intézmények hagyományaihoz igazodó pontosítást vezet át a
felsőoktatásról szóló törvény tiszteletbeli doktorrá nyilvánítási lehetőséget szabályozó
rendelkezésein.
A 15. §-hoz
A javasolt módosítás a felsőoktatási intézményeknek a doktori képzés szervezésében
megnyilvánuló önálló döntési lehetőségét szélesíti ki. A felsőoktatási intézménynek - mint a
tudományos kérdésekben döntésre jogosult közösség szervezeti megnyilvánulásának - a
döntésétől függően tudományterületenként, illetve a tudományterülethez kapcsolódóan
tudomány-, illetve művészeti áganként tagozódhat a doktori tanács.
A javasolt módosítás összefügg a törvény 12. § (2) bekezdésére, 15. § (8) bekezdésére, 18. § (3)
bekezdésére, 16. § (1) bekezdésére, 67. § (1) bekezdésére, 68. § (2) bekezdésére és (5)
bekezdésének c) pontjára, 69. § (4) bekezdésére, 144. § (4)-(5) bekezdésére, 147. § 14. pontjára
irányuló változtatási javaslattal.
41
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat 75. § (4) bekezdésre vonatkozó - kiegészítést tartalmazó - része a
jogalkalmazást megkönnyítő szövegpontosítást tartalmaz. Értelemszerű, hogy a felvételi
kérelmek elbírálásával kapcsolatos jogorvoslati jogosultság egészen a hallgatói jogviszony
létesítésének az időpontjáig terjed. Azt követően a hallgatói jogviszonyból következő -
tartalmilag azonos - jogorvoslati rend az irányadó. A felvételi döntés és a beiratkozás időpontja
között nem jön, nem jöhet létre köztes - szabályozatlan - időszak, amely elzárná a leendő
hallgatót a jogorvoslat lehetőségétől.
A 17. §-hoz
A módosítást az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezései és az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.
26.) és 41/2005. (X. 27.) AB határozatával értelmezett, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX. törvény rendelkezéseivel megvalósított felsőoktatási autonómia egyeztetése indokolja.
A felsőoktatás autonómiáját a kommunikációs alapjogok közül a tudományos alkotás és annak
terjesztési szabadsága alapozza meg. Az autonómia általában vett jogosultja az önszerveződő
tudományos közösség egésze, amely közösség tagjai túlnyomórészt - de korántsem kizárólagosan
-	valamely magyarországi felsőoktatási intézménnyel állnak kapcsolatban.
A szabadságjog egyik alkotmányos megnyilvánulási formája a felsőoktatási intézményi
autonómia. Az intézmény számára biztosított autonóm jogosultságok, amelyek közé a
tudományos közösséghez való tartozás, az intézményi foglalkoztatás követelményeinek
meghatározása is tartozik, azonban nem gyakorolható önkényesen, a tudományos közösségnek az
adott intézményhez nem kötődő tagjai számára hátrányos módon.
A módosítási javaslat az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző közvetlen vagy közvetett
hátrányos megkülönböztetésként értelmezi azt - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 22. §-ának kivételt engedő rendelkezései alá
nem tartozó - megkülönböztetést, amely olyan szakmai feltételt, gyakorlati időt ír elő a
foglalkoztatási követelményrendszerben, amely csak az adott intézményben aktuálisan, vagy
korábban foglalkoztatott személy számára teljesíthető, vagy amely csak az adott felsőoktatási
intézményben - foglalkoztatási jogviszonytól függetlenül - szerezhető meg. Hátrányos
megkülönböztetést jelent az is, ha a pályázati követelményt objektíve valamennyi lehetséges
pályázó képes lenne teljesíteni, azonban az az intézményi közösséghez korábban és aktuálisan
nem kötődő személyek számára aránytalanul terhesebb lenne.
A javaslat szerint tilalmazott megkülönböztetést valósíthat meg a pályázati feltételek között
megjelölt publikációs követelmények kizárólagos teljesítési helyére, vagy az intézmény valamely
szervezeti egységében megszerezhető szakmai gyakorlatra vonatkozó kitétel is - amennyiben az
a munka jellege és természete alapján nem indokolt -, de hátrányos megkülönböztetést valósíthat
meg a magyarországi tevékenység előírása olyan pályázat esetén, amelyre objektív megítélés
szerint külföldi illetőségű pályázó is jogosult lenne.
42
Az egyenlő bánásmód követelményének ilyen jellegű megsértése a tudományos közösség
működési rendjét sértő gyakorlatot jelent, mely nem egyeztethető össze a felsőoktatási
intézményekre vonatkoztatott, a nemzetközi versenyképességre, a technológiai innováció
kívánatos mértékének fenntartására vonatkozó feltétellel, azzal hogy az intézmények az Európai
Gazdasági Térség felsőoktatási rendszerének részeként működjenek.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén külön jogszabályban meghatározott
jogorvoslati eljárásnak van helye.
A 18. §-hoz
A tudományos kutatókra vonatkozó szabályok pontosítását szolgáló rendelkezés, az ebben a
munkakörben indokolatlan alkotói szabadság lehetőségét törli.
A 19. §-hoz
A felsőoktatásról szóló törvény 35. § (5) bekezdése szerint a munkáltató a munkaviszonyban,
közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanárnak, oktatónak, kutatónak - kérelmére -
oktatói, kutatói, tanári igazolványt (a továbbiakban: oktatói igazolványt) ad ki. E rendelkezés
megtartása mellett az állampolgársági követelmények alapján megállapított eltérő múzeumi
belépők/díjak miatt az Európa Bizottság által indított 2006/4489. számú kötelezettségszegési
eljárás, a közösségi jogharmonizációs követelmények indokolják a múzeumi kedvezményekre
vonatkozó szabályozás elhagyását.
A 20. §-hoz
Megalapozott az igény, hogy a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott és a
regisztrációs központ által a közigazgatási hatóság eljárás keretében vizsgált követelmények nem,
vagy nem megfelelő módon történő teljesítése esetére a hatóság indokolt esetben szankciót,
felügyeleti bírságot alkalmazhasson.
Bírság kiszabása esetén - mint valamennyi a regisztrációs központ által folytatott eljárás során -
független szerv, végső soron a bíróság általi jogorvoslat lehetősége biztosított, így a felsőoktatási
intézmény autonóm működésére vonatkozó alkotmányos követelmény megtartásra kerül. A
bírság javasolt összege a felsőoktatási intézmények költségvetésével arányos szankció
alkalmazását teszi lehetővé.
A 21. §-hoz
A törvényjavaslat a felsőoktatási intézmények vezetői testületének, a Magyar Rektori
Konferenciának a kiemelkedő közhasznú szervezeti minősítésére tesz indítványt. A módosítási
43
javaslat összefügg a törvényjavaslatnak a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.
törvény kiegészítésére tett módosítási javaslatával.
A módosító javaslat az Országos Doktori Tanácsnak az államilag támogatott hallgatói
létszámkeret elosztására vonatkozó javaslattételi jogkörének szabályozását pontosítja.
A 22. §-hoz
A rektor munkaköri leírásának fogalmi és tartalmi pontosítását célzó módosítás.
A 23. §-hoz
A javasolt módosításnak az a célja, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországon
való működésének engedélyezése egyszerűsödjön, s ezzel elősegítsük a hazai felsőoktatás
nemzetközibbé válását és hozzájáruljunk az Európai Felsőoktatási Térség kialakulásához. A
javaslat szerint a külföldi felsőoktatási intézmények a magyarországi működéshez szükséges
engedélyt - a jelenleg hatályos szabályozástól eltérően - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottság állásfoglalása nélkül is megkaphatják. A felsőoktatásban tanulni kívánók, munkáltatók
védelmét szolgálja a tervezetnek az a rendelkezése, hogy ha egy külföldi felsőoktatási intézmény
Magyarországon folytatni kívánt képzésének minőségértékelése az intézmény székhelye szerinti
országban nem történt meg, azaz a képzés színvonalára vonatkozóan nincsenek garanciák, akkor
az intézmény köteles a működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérni a
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság állásfoglalását arról, hogy magyarországi képzése
megfelel-e a felsőoktatási intézményekkel szemben támasztott általános feltételeknek. Az
állásfoglalásban foglaltak nem járnak következménnyel a működési engedélyre nézve, azonban
az állásfoglalás a leendő hallgatóknak és másoknak tájékoztatásul szolgálhatna az intézményről
és a képzésről.
A 24. §-hoz
Az Európai Felsőoktatási Térség egyik kiemelkedő célkitűzése, hogy ösztönözze a különböző
felsőoktatási intézmények közös képzését. Ezt az Európai Unió külön pályázat formájában
pénzügyileg is támogatja. A közös képzés feltételeit a felsőoktatási törvény rögzíti. Ez a
rendelkezés megteremti annak lehetőségét, hogy közös képzés esetében a külföldi
partnerintézmények magyarországi működését, melyre valójában nem kerül sor, mivel az
együttműködés keretében a hallgató utazik el a partnerintézmény székhelyére, ne kelljen
engedélyezni.
44
A 25. §-hoz
A módosító javaslat a felsőoktatási intézményekre, illetve a kutatás-fejlesztésről és a
technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben a költségvetési kutatóhelyekre
vonatkozó szabályozás innovációs célú harmonizációjára irányul.
A pontosítás szerint az állami felsőoktatási intézmény élve a kutatás-fejlesztésről és a
technológiai innovációról szóló törvényben a költségvetési kutatóhelyek számára biztosított
lehetőséggel szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást, gazdasági
társaságot hozhat létre.
A 26. §-hoz
A tanulmányokat kezdő magyarul tudó külföldi hallgatók számára a tanulmányok eredményes
elvégzéséhez segítséget, jogosultságot előíró, illetve a nem ingyenesen biztosítandó oktatásért
térítési díj fizetésének lehetőségét biztosító rendelkezés.
A 27. §-hoz
Az Országgyűlés 2006. októberében - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
módosításáról szóló 2006. évi LXXIII. törvénnyel - módosította a felsőoktatásról szóló törvényt
és az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számára előírta, hogy meghatározott
feltételek teljesülésekor a hallgatók képzésük költségeinek egy részét viseljék. Az államilag
támogatott képzésben részt vevő hallgatót terhelő képzési hozzájárulás fizetési kötelezettségnek a
bevezetésre vonatkozó időbeli, illetve szociális helyzetre vonatkozó további feltételei voltak.
A szociális helyzetre vonatkozó feltétel azt eredményezte, hogy a szociálisan rászoruló
hallgatók államilag támogatott képzésben nem kötelezettek a képzés költségeinek a
megfizetésére. Hátrányos helyzetűnek az a hallgató tekinthető, akit középfokú tanulmányai során
családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres
gyermekvédelmi támogatást folyósítottak illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
jogosult, vagy állami gondozott volt.
Jelen törvényjavaslat a gyermekvállalás támogatásának céljával a képzési hozzájárulás alóli
mentesség kiterjesztését kezdeményezi a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli
szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben,
gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgatóra is.
A 28-29. §-hoz
A felsőoktatási intézmények képzési szerkezetének átalakulásához, a PPP (az állami és
magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership
45
program) keretében vállal hosszú távú kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézményi
forrásbővítési igény indokolja a javasolt szabályozásnak a költségvetés tervezésére vonatkozó
rendelkezését.
A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás értékállóságának, a Magyar Költségvetés teherbíró
képességének összehangolását célozza a törvényjavaslattal megvalósítani javasolt 2007. évi
bázis-alapú támogatási szabályozás bevezetése.
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló 2006. évi CXXI. törvény 31. § (9) bekezdése rendelkezik a hallgatói juttatásokhoz nyújtott
támogatás megállapítására vonatkozó - a felsőoktatásról szóló törvény 129. § (3) bekezdésében
található - 2008. január 1-jétől hatályosuló számítási szabályokról. Tekintettel arra, hogy a
számítási alap módosítását indítványozza jelen törvényjavaslat a 2008. január 1-jei módosítás
sem indokolt.
A 30. §-hoz
A felsőoktatásról szóló törvény 7. § (5) bekezdése szerint a felsőoktatás rendszerének
működtetése az állam, a felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata.
A felsőoktatási intézmények finanszírozásának kiszámíthatóságát, az intézményi működés
hosszabb távon való tervezhetőségét szolgálja a több évre megkötött fenntartói finanszírozási
megállapodás. A keretmegállapodás állandó támogatási részei az Alkotmánybíróság 41/2005. (X.
27.) AB határozatában - az autonóm intézményi működés alapjaként - meghatározott működési
támogatás biztosítását jelenti, míg a változó elemű támogatási részek az adott intézmény által
folytatott oktatási tevékenység, az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatói létszám
által meghatározott módon évente módosulhatnak.
A fenntartói megállapodás változó jellegű támogatási részeinek évenkénti elszámolási
kötelezettsége azzal jár, hogy a teljesítés időarányos értékelése folyamatos tevékenységként a
felsőoktatási intézmény működési hatékonyságának, magasabb színvonalú működésének a
garanciájaként valósul meg.
46
A 31. §-hoz
A felsőoktatási törvény rendelkezik a kockázatfedezeti alap létrehozásának lehetőségéről. Az
alap működési céljainak bővítése a felsőoktatási intézmény részére részben vagy egészben
visszatérítendő fejlesztési, felújítási, beruházási támogatás lehetőségét teremti meg. Az alap
működésének törvényességét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései
biztosítják.
A módosítási javaslat összefügg a felsőoktatásról szóló törvény 123. § (2)-(3) bekezdésében
szabályozott hitelfelvételi lehetőségre vonatkozó szabályozás megszüntetésével.
A 32. §-hoz
A felsőoktatásról szóló törvény 138. § (2) bekezdésének módosítását a törvény 139/A-139/C. §-
sal történő kiegészítése indokolja. Hivatkozott „A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási
intézményekre vonatkozó külön rendelkezések” címmel történő kiegészítés tartalmazza a
közhasznú szervezetként működő magán, illetve egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó
speciális szabályokat.
A 33. §-hoz
Az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó kivételes szabályozás pontosítását
kezdeményezi a módosítás. A javaslat a törvény szabályainak az alkalmazását könnyíti meg. A
kiegészítés érdemi módosítást nem tartalmaz, valamennyi rendelkezés következik a
felsőoktatásról szóló törvény korábbi szabályaiból.
Értelemszerű az a rendelkezés, hogy valamennyi felsőoktatási intézmény tekintetében
alkalmazandóak az törvény általános szabályai addig a mértékig amíg a törvény különös
rendelkezése (139. §) eltérést nem enged. Az egyházi felsőoktatási intézmények vonatkozásában
a működésre - az intézményi jogállásra azonban értelemszerűen nem - vonatkozhatnak a külön
törvényekben meghatározott szabályok.
A módosítás összefügg „A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményekre
vonatkozó külön rendelkezések” címmel, az újabb 139/A.-139/C. §-sal történő kiegészítési
javaslattal.
A kizárólag hitéleti képzést folytató egyházi fenntartású intézmények esetében sor kerülhet
arra, hogy évekig nem vesznek fel hallgatót. Ennek a helyzetnek a szabályozását valósítja meg a
szüneteltetésre vonatkozó rendelkezés.
A 34. §-hoz
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egy új jogintézményt vezetett be a magyar
jogrendbe, amikor lehetővé tette a magán és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények
47
számára, hogy közhasznú szervezetként folytassák működésüket. A közhasznú szervezetekről
szóló 1997. évi CL VI .törvény (Ksztv.) rendezi a közhasznú nyilvántartásba vétel szabályait,
ugyanakkor a felsőoktatási intézmények sajátos jogi helyzetére tekintettel a felsőoktatásról szóló
törvény különös szabályokat is tartalmaz.
Jelen módosítással egyértelművé válik az a jogalkotói szándék, hogy a felsőoktatási
intézménynek jogában áll választani, mely közhasznú (cél szerinti) tevékenységeket kívánja
folytatni. Választási lehetőséget kínál a jogalkotó a felsőoktatási intézmények számára azzal,
hogy a felsőoktatásról szóló törvény 4.§-ában rögzített tevékenységek közül meghatározhatja
melyik legyen az az egy (vagy több) tevékenység amelyet mint közhasznú (cél szerinti)
tevékenységet kíván ellátni.
A felsőoktatási intézmények alapító okiratának kötelező tartalmi elemeit a felsőoktatásról szóló
törvény 16.§-a sorolja fel. Ez a szakasz rendelkezik arról is, hogy az alapító okiratban rendelkezni
kell a felsőoktatási intézmény alap-, kiegészítő és vállalkozási tevékenységéről. Amennyiben
azonban a felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetként működik, alaptevékenysége az által
folytatott közhasznú (cél szerinti) tevékenység lesz, az össze többi egyéb tevékenységét (így pl.: a
tudományos kutatást, avagy a művészeti tevékenységet, de ilyen lehet akár a gyakorló iskola
fenntartása is) vagy kiegészítő, vagy vállalkozási formában kell végeznie. Ez nem jelenti azt,
hogy más vállalkozási tevékenysége nem lehetne a közhasznú szervezetként működő
felsőoktatási intézménynek. A gyakorlat számos ilyen tevékenységet, így különösen a
könyvkiadást, tankönyv, és taneszköz-fejlesztést, bérbeadást etc. ismer.
A közhasznú szervezetek jogi helyzetét alapvetően a Ksztv. rendezi. A Ksztv. mögötti
jogalkotói szándék azonban nem a felsőoktatási intézményekre épül, az alapvetően
alapítványokra és társadalmi szervezetekre előírt szabályai nehezen alkalmazhatók a felsőoktatási
intézmények vonatkozásában.
A Ksztv. által előírt rendelkezések arra épülnek, hogy az érintett közhasznú szervezet alapító
okiratát kiadó személy (szervezet) részleteiben jogosult meghatározni az általa létrehozott
szervezet működési rendjét, szervezeti kereteit. Ez a logika a felsőoktatási intézmények
vonatkozásában nem áll fenn. A felsőoktatási intézmény alapító okiratát az intézmény fenntartója
jogosult - és köteles - kiadni, tartalmának meghatározását azonban keretek közé szorítja az Ftv.,
illetőleg a törvényben, illetőleg az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezett.
intézményi autonómia. Ez utóbbinak szerves részét képezi az önigazgatáshoz való jog, illetve a
szervezetalakítási önállóság.
Az intézményi autonómia és a Ksztv. rendelkezései egyöntetű alkalmazhatóságának biztosítása
érdekében tartalmazza a javaslat azt a szabályt, hogy a fenntartónak kell a kérelmet benyújtania
az illetékes hatósághoz.
Külön kérdésként merül fel, a még nem létező felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetté
minősítése a létesítési eljárás során. A felsőoktatási intézmény létrejöttét a nyilvántartásba vételi
eljárás lezárása jelenti. Ezt követően válik jogosulttá minden olyan nyilatkozat megtételére, és
olyan kötelezettségvállalásra, amely ahhoz szükséges, hogy a működés megkezdéséhez az
engedély kiadásának feltételei teljesüljenek. A közhasznú szervezetté minősítéshez azonban az
intézményi dokumentumok, és a „szenátusi” döntés elengedhetetlen, ezért - a nyilvántartásba
vételi eljárás során - annak érdekében, hogy a közhasznú szervezetként működésről érdemi
döntést lehessen hozni, már a felsőoktatásról szóló törvény 15.§ (5) bekezdésében foglalt
feltételeknek is teljesülniük kell.
48
A Ksztv. 7.§-a olyan kötelező tartalmi elemeket írt elő a közhasznú szervezetként működő
felsőoktatási intézmények alapító okirata számára, amelyek egy részét rendezi a felsőoktatásról
szóló törvény, más részéről kifejezetten kimondta, hogy az az intézmény belső szabályzatának a
része, harmadrészt pedig ezek a rendelkezések kifejezetten érintik, vagy érinthetik az intézményi
autonómia fentebb már részletezett szabályait, így a javaslat a két törvény közötti összhang
megteremtése érdekében fogalmazza meg az eltérő alkalmazási szabályokat.
A felsőoktatási intézmény és a közhasznú szervezet működésére vonatkozó szabályozás
összehangolását szolgálja a szenátusi ülések nyilvánosságát előíró rendelkezés. A személyes és
különleges adatok, illetve a közérdekű adatnak nem minősülő üzleti és államtitok megőrzésére
vonatkozó külön törvényi rendelkezések azonban korlátozhatják a legfelső döntéshozó szerv, a
közhasznú szervezet nyilvános működésére vonatkozó általános igényt.
A 35. §-hoz
A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a közoktatási intézményeknek csak egyes
részei, tagintézményei működjenek gyakorlóintézményként, illetve összhangot teremt a
költségvetési törvényben foglalt előírásokkal az egyházi jogi személy által fenntartott
gyakorlóintézményekre vonatkozóan.
A 36. §-hoz
A felsőoktatásról szóló törvény módosított tartalmú fogalmainak bevezetését az indokolja, hogy
mind a hátrányos helyzet, mind a fogyatékosság a felvételi eljárás során is jelentős és
értelmezendő fogalom. A felsőoktatásról szóló törvény 39. § (7) bekezdésének felhatalmazása
alapján a felsőoktatási jelentkezések tekintetében a Kormány előnyben részesítési követelményt
állapíthat meg a hátrányos helyzetűekre, a fogyatékossággal élőkre vonatkozóan. A javasolt
módosítás a felsőoktatásról szóló törvény hivatkozott rendelkezésének és a fogalom
meghatározásoknak a nagyobb összhangját szolgálja.
A javaslat a felsőoktatásról szóló törvény 33. § (3) bekezdésének tartalmi értelmezését könnyítő
az esti és levelező képzésre vonatkozó rendelkezésekhez szükséges fogalmi meghatározást
tartalmaz.
A 37. §-hoz
A javasolt módosítás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 11. §-a szerinti Országos
statisztikai adatgyűjtési program és a törvény 12. §-a szerint kiadott kormányrendeletben
meghatározott éves statisztikai adatgyűjtés teljesítésének feltételeit teremti meg, egyúttal teljesíti
a regisztrációs központ által a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján vezetett
hatósági nyilvántartás működéséhez és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek érvényesüléshez szükséges
követelményeket.
49
A 38-45. §-hoz
A § a törvénymódosítás hatályba léptetésére vonatkozó jogtechnikai és a bevezetést szolgáló
átmeneti rendelkezés mellett további, kisebb terjedelmű módosításokat is tartalmaz. A
módosítások a felsőoktatási intézmény alapító okiratának adattartalmára, a felsőoktatási
intézmények hitelfelvételi lehetőségének megszüntetésére irányulnak. A felsőoktatásról szóló
törvény 123. § (2)-(3) bekezdése szerint az állami felsőoktatási intézmények hitelt vehetnek fel,
amely a pályázatokhoz szükséges önrész biztosításához, a pályázati utófinanszírozásból adódó
likviditási zavar kezeléséhez, az intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatok
megvalósításához vehet igénybe. A hitel fedezete a felsőoktatási intézmény saját tulajdonában
lévő vagyona, valamint a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezet
eredménye, illetve a vállalkozási tevékenységének eredménye, a fejlesztés eredményeképpen
megvalósuló beruházás vagyona. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló
CXXVII. törvény 12. § (6) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmények által igénybe vehető
hitelkeret 2007. évben 1000 millió forint.
A felsőoktatási intézmények számára biztosított hitelfelvételi lehetőség célja az Európai Unió
strukturális alapjaiból társfinanszírozott programok utófinanszírozó jellegéből fakadó likviditási
zavar kezelése volt. Tekintettel arra, hogy időközben az államháztartás működési rendjéről szóló
217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó szabályai (91. § (5) bekezdés) a központi
költségvetési szervekre, így az állami felsőoktatási intézményekre nézve is kedvezőbb
szabályokat állapítanak meg a jogintézmény fenntartása nem indokolt. A hatályon kívül helyezni
javasolt rendelkezés kapcsolódik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló
CXXVII. törvény 12. § (6) bekezdéséhez.
50