﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/2931. számú
törvényjavaslat
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2007. május
2007.	évi ...
t ö r v é n y
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
1.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 12. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgájának sikeres befejezését követően -
feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt - három éven belül - jogszabályban
meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett
szakképesítésének hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson.”
2.	§
A Kt. 16. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe
kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és
értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést.
(7)	A helyi önkormányzat, illetve - társulási megállapodás alapján - a többcélú
kistérségi társulás a fenntartásában lévő közoktatási intézmények tekintetében - a területi
érdekegyeztetés szabályainak megtartásával - munkaerő-gazdálkodási rendszert működtet. A
munkaerő-gazdálkodási rendszer része a munkaerő-gazdálkodási terv és a munkaerő-
gazdálkodási nyilvántartás. A munkaerő-gazdálkodási tervben kell meghatározni a
létszámgazdálkodás, a munkaidő kihasználás, a munkaerő közös foglalkoztatásának elveit,
meghatározott feladatoknak a pedagógusok állandó helyettesítési rendszer, illetve az utazó
szakember hálózat igénybevételével történő megoldását. A munkaerő-gazdálkodási
nyilvántartás tartalmazza az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott
létszám kihasználásával összefüggő adatokat.
(8)	A közoktatási intézmények vezetői a nevelési év, illetve a tanítási év előkészítése
során, továbbá az üres álláshelyek meghirdetése, a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel
történő megszüntetése, a többletmunka és rendkívüli munkavégzés elrendelése előtt a
munkaerő-gazdálkodás rendszerében meghatározottak szerint egyeztetést tartanak.
(9)	A munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 30. §-a (1)
bekezdésének a)-b) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor
szüntetheti meg, ha a munkaerő-gazdálkodás rendszerébe bevont intézményeknél nincs
lehetőség a közalkalmazott továbbfoglalkoztatására.
(10)	A munkaerő-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelő és oktató munkához
kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerő-gazdálkodás
rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik.”
2
3.	§
A Kt. 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a
továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,
tanuló), fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az
óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében
valósítható meg.”
4.	§
(1)	A Kt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A többcélú intézmény lehet
a)	egységes iskola vagy összetett iskola,
b)	közös igazgatású közoktatási intézmény,
c)	egységes iskola-kollégium,
d)	általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK),
e)	egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény,
f)	egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény.”
(2)	A Kt. 33. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi
(4)-(13) bekezdés számozása (6)-(15) bekezdésre módosul:
„(4) Az egységes iskola az alapfokú művészetoktatás feladataiból a csoportos
foglalkozás keretében folyó művészeti nevelés feladatait láthatja el.
(5)	Az egységes iskola-kollégium a pedagógiai feladatellátás tekintetében
szervezetileg egységes intézmény, amely az iskola és a kollégium feladatait egységes, közös
pedagógiai program alkalmazásával látja el.”
(3)	A Kt. 33. §-ának új számozása szerinti (13)-(14) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(13) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző
pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes
pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok
kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-
hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban,
iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a
gyógytestnevelés feladatait is. Az egységes pedagógiai szakszolgálatban - szervezeti és
szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a családsegítő
szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is.
(14) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív
pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az
egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai
módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a)-b), e), g) és
3
h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat
működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai
szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy általános
iskolai feladatot ellátó intézményegység működik. Az egységes gyógypedagógiai módszertani
intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben - szervezeti és
szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a családsegítő szolgálat,
az iskola-egészségügyi ellátás is.”
5.	§
(1)	A Kt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése,
valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési
tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt
a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek,
tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A
nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda és az
iskola. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást,
fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus
nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás
elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés
és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás a nevelési
tanácsadóval kötött megállapodás mellett folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a
megállapodásban foglaltak szerint ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. Ha a
nevelési-oktatási intézmény rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges feltételekkel, és vállalja
a fejlesztő foglalkozások megszervezését a szakvéleményben foglaltak szerint, a nevelési
tanácsadó a megállapodás megkötését nem tagadhatja meg.”
(2)	A Kt 35. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással
közösen is megszervezhető, együtt is ellátható.”
6.	§
A Kt. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakiskola és a szakközépiskola iskolai rendszerű oktatásban alkalmazott
szakmai programja - a felnőttképzési törvényben meghatározott akkreditációs eljárás nélkül -
akkreditált felnőttképzési programnak minősül.”
7. §
A Kt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szakiskola és a szakközépiskola - jogszabályban meghatározottak szerint -
adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek, továbbá a honlapján - egyedi azonosításra
alkalmatlan módon - nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat
4
befejezők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett
adatokat, információkat.”
8. §
A Kt. 53. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell
megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a
gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai
foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-
nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola
valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra
áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni
ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis,
illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok,
csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a
tanulószobai foglalkozás - egy iskolában - több iskola tanulói részére is megszervezhető. A
napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között
is meg lehet oldani.
(5)	Az alapfokú művészetoktatási intézményekben az (1)-(4) bekezdésben foglaltak
nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben az adott művészeti ág
céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, illetve tanulmányi, szakmai,
kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető.”
9.	§
A Kt. 67. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (5)
bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:
„(5) A szakiskolai és a szakközépiskolai szakképzés megszervezhető oly módon is,
hogy a csak szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola vagy az arra
alapító okiratában felhatalmazott szakiskola, illetve szakközépiskola (a továbbiakban:
szakmai vizsgára felkészítő iskola) a szakképzési évfolyamán készíti fel - részben vagy
egészben - a szakképzési évfolyam követelményeire egy vagy több másik szakiskola,
szakközépiskola (a továbbiakban: küldő iskola) tanulóit. A szakképzési feladatok közös
feladatellátás keretében történő megoldása esetén a küldő iskola szakképzési évfolyamainak
száma csökkenthető, illetve a küldő iskola szakképzési évfolyam nélkül is működhet. A
szakiskola, szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára felkészítő iskola szakképzési
évfolyamába - az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint - ugyanazokkal a feltételekkel
léphet át, mintha a tanulmányait a küldő iskolában folytatná tovább. Az érintett iskolák
alapító okiratában kell rögzíteni, melyek azok a szakképzéssel összefüggő feladatok,
amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. A szakmai vizsgára felkészítő iskola
és a küldő iskola nevelőtestülete közösen fogadja el az iskolák pedagógiai programjait.”
10.	§
A Kt. 82. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
5
„(6) Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felelős
miniszterrel kötött közoktatási megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő
hozzájárulásra vagy más támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda,
általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában.
Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet,
amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. A fenntartó a
feladatellátásért felelős helyi önkormányzattal közösen meghatározza azt a gyermek, illetve
tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a
létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott
feladatellátási helyre - meghatározott felvehető maximális gyermek, tanulói létszám huszonöt
százaléka. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása
keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekeket, tanulókat.
(7)	A (6) bekezdésben megállapított kötelezettség nem érinti az e törvény 65. §-ának
(2) bekezdése, illetve 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételt biztosító óvoda,
iskola kötelezettségeit.
(8)	Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelésben,
iskolai nevelésben és oktatásban vesz részt, a (6) bekezdésben meghatározottak nem érintik a
nemzeti etnikai kisebbségi nevelést és oktatást, illetve a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó
gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos előnyben részesítési kötelezettséget. Az egyházi jogi
személy által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tekintetében a (6) bekezdésben
megállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthető, ha az nem ütközik az e törvény 81. §
(1)	bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsággal.
(9)	A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal kezdeményezheti a kiegészítő
hozzájárulás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél, ha a nevelési-
oktatási intézmény a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E
rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézmény a kötelezettségének
megfelelő számú jelentkező hiányában nem tudott eleget tenni.
(10)	A felsőoktatási intézmények óvodái, általános iskolái - a (6) bekezdésben
meghatározottak szerint - részt vesznek a kötelező felvételi feladatok ellátásában.”
11.	§
A Kt. 84. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság
a)	elrendelheti
aa)	a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,
ab)	hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és
ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,
ac)	a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot
megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától
megfosztását,
6
ad)	a jogsértés alapján keletkező, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a
Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba történő befizetését,
b)	kötelezi a fenntartót, hogy állapítsa meg, illetve oly módon határozza meg az iskola
felvételi körzethatárát, hogy az megfeleljen e törvény 66. §-ának (1)-(2) bekezdésében, illetve
90. §-ában foglaltaknak,
c)	meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási
intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói
jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik
intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele.”
12.	§
A Kt. 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (5) bekezdés
jelölése (6) bekezdésre módosul:
„(5) Felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje kivételével - a helyi
önkormányzat feladatellátási kötelezettsége nem terjed ki a szakképzés megszervezésére. Az
alapfokú művészetoktatásban meghatározott feladatellátási kötelezettség az egységes iskola
keretei között szervezett alapfokú művészetoktatással is teljesíthető.”
13.	§
(1)	A Kt. a 89/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése”
(2)	A Kt. 89/A. §-a a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással
összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre.
(10)	A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás - az érintett
községi, városi önkormányzat kezdeményezésére - a közoktatással összefüggő tevékenységét
olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak, ennek keretei között
megállapodhat különösen az intézményfenntartói jog átvételében, valamint tagintézményt
működtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz.
(11)	A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz.
(12)	A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatok elbírálásánál -
az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt
fenntartó többcélú kistérségi társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is
található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, vagy amelynek az
illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes
gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. A pályázaton való
részvétel feltétele, hogy az e törvény 89/A. §-ának (5) bekezdése alapján készített intézkedési
terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az
esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések meghatározását az oktatásért felelős miniszter
7
útmutató kiadásával segíti. E rendelkezéseket a többcélú kistérségi társulás tagjai tekintetében
is alkalmazni kell.”
14.	§
A Kt. a következő 89/B. §-sal és alcímmel egészül ki:
„A szakképzés feladatainak regionális megszervezése
89/B. § (1) A külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési
bizottság közreműködik a munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés
fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen:
a)	kidolgozza - a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve
a régió fejlesztési programjának részeként - az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének
irányát,
b)	közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli
szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának
megteremtésében,
c)	meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban,
d)	részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok,
fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában,
e)	részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében,
f)	a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-
szervezési társulás megalakulását.
(2)	Szakképzés-szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel
összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési
társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt
vevő iskolát tart fenn. A szakképzés-szervezési társulásba történő belépés feltétele, hogy az
érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének
összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket.
(3)	A szakképzés-szervezési társulás jogi személy. A szakképzés-szervezési társulás -
a szakképzés körében - közoktatási megállapodást vagy más megállapodást köthet.
(4)	A szakképzés-szervezési társulás
a)	létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot,
b)	részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében,
c)	működtetheti - a szakképzés terén - a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét
és az utazó szakember hálózat rendszerét.
8
(5)	A szakképzés-szervezési társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság
döntésének megfelelően
a)	- a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel -
meghatározza a társulás által, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési
évfolyamokon indítható osztályok számát,
b)	a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai
programjának jóváhagyásánál.
(6)	A szakképzés-szervezési társulás működésére az e törvényben nem szabályozott
kérdések tekintetében a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)	A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei
önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települési
önkormányzatok illetékességi területén megszűnik, és az e törvény 88. §-ának (9)
bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik
jogosulttá. A szakképzés-szervezési társulás az átvett feladat ellátásához szükséges
intézményi vagyon használati jogát átveheti. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon
használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)-(12)
bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás
a szakképzés-szervezési társulás fennállásáig szól.
(8)	A szakképzés-szervezési társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 88. §-
ának (1) bekezdése szerint - önálló fejlesztési tervet készít.
(9)	Ha a szakképzés-szervezési társulás megszűnik, az e törvény 86. §-ának (3)
bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához
rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9)-(10)
bekezdésben meghatározottak szerint - arra a helyi önkormányzatra száll vissza, amelyik azt a
szakképzés-szervezési társulás részére átadta.
(10)	Ha az önkormányzat ki akar lépni a szakképzés-szervezési társulásból, szándékát
legalább egy tanítási évvel korábban be kell jelentenie.
(11)	Az e §-ban foglaltakat a főváros tekintetében a következő eltérésekkel kell
alkalmazni: a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzattal létrehozott társulás keretében
is elláthatja a szakképzés-szervezési társulás feladatait. A fővárosi önkormányzat és a kerületi
önkormányzat által létrehozott társuláshoz csatlakozhat a Pest megyei városi és községi
önkormányzat is.
(12)	A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási
intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó megállapodhat a
szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás
előfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem
önkormányzati intézményfenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint
vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő
megszervezését.
9
(13)	A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a (4) bekezdés a)-b)
pontjában, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására - non-profit -
gazdasági társaságot vagy egyesületet hozhatnak létre. A szakképzés-szervezési társulás és az
e bekezdés alapján létrehozott egyesület, illetve társaság egymással megállapodhat a
szakképzés közös megszervezésében. Non-profit gazdasági társaság, illetve az egyesület
létrehozása esetén a szakképzés szervezésére - a (6)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével -
az e paragrafusban foglaltakat alkalmazni kell.”
15.	§
A Kt. 90. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként működő óvodák, iskolák tekintetében
is alkalmazni kell.”
16.	§
A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az oktatásért felelős miniszter szabályozza]
„c) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok
szervezésének, a teljesítményértékelésnek rendjét és elveit, az Országos szakértői
névjegyzékbe felvett szakértők szakértői tevékenységét, a Pedagógus-továbbképzési
Akkreditációs Testület létrehozását és működését.”
17.	§
A Kt. 94. §-ának (3) bekezdése n), o) ponttal egészül ki:
[(3) A Kormány rendeletben szabályozza]
„n) a jegyző, főjegyző közoktatási feladatköre ellátásával kapcsolatos illetékességi
szabályokat;
o) a pályakövetési rendszer működtetésének részletes szabályait, a pályakövetési
rendszer részére történő adatszolgáltatás eljárási rendjét, továbbá kijelöli a pályakövetési
rendszer működtetéséért felelős szervet;”
18.	§
A Kt. 95/A. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a
§ a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (7)-(12) bekezdés
jelölése (9)-(14) bekezdésre módosul:
„(4) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében
vizsgálja
a)	az egyenlő bánásmód követelményére,
b)	a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
10
c)	az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói
óraterhelésre,
d)	az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
e)	az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és
valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére,
f)	a minimális (kötelező) eszközök és felszerelésék meglétére,
g)	az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az
adatok nyilvánosságra hozatalára,
h)	az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására
vonatkozó rendelkezések megtartását.
(5)	A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jogszabályban
meghatározottak szerint ellátja a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményének
felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, valamint jogszabályban meghatározott körben
gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.
(6)	A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során
feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:
a)	felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és
erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját,
b)	eljárást kezdeményez
ba)	a jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói
tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében,
bb)	a nem állami, nem önkormányzati intézmények esetén a kifizető szervnél a
normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának
felfüggesztésére,
bc)	az oktatásért felelős miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 93. §-ának (4)-(5)
bekezdésében meghatározott jogkörét,
c)	felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió
forintot,
d)	a felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy kiszabása nélkül szabálysértési eljárást
folytat le,
e)	a semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének
megállapítása érdekében bírósági eljárást indít.
(7)	A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni.
11
(8)	A szakmai vizsga ellenőrzésében közreműködik a szakképesítésért felelős
miniszter.”
19.	§
A Kt. 115. § (1) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében
igénybe vehető szolgáltatások:]
„b) a 114. §-ban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás
tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis és a tanulószobai
foglalkozás;
c)	az alapfokú művészetoktatási intézményben
-	heti hat tanórai foglalkozás, amely kizárólag egy tanszakon folytatott
tanulmányokhoz vehető igénybe, a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához,
valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga)
és egy művészi előadás, az e törvény 53. §-ának (5) bekezdésében meghatározott
foglalkozásokon való részvétel, továbbá egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem
teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben,
-	továbbá e szolgáltatásokhoz az iskola létesítményeinek, felszereléseinek
igénybevétele, használata;”
20.	§
A Kt. 118. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el
meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti
többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés
céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a
továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért
járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja
részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-
kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál
figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó
kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív
szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”
21. §
(1)	A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
12
„14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális
helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultságát megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos
helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban
tett önkéntes nyilatkozata szerint - gyermekük tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb
az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan
hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;”
(2)	A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„25. nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a
felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő
szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a közművelődés, a kultúra, a
művészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a
rehabilitáció és habilitáció, az iskola-egészségügyi ellátás;”
(3)	A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az, aki a szakértői és rehabilitációs
bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, illetve,
akinél a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége
ezt indokolja, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a gyermek, a tanuló
halmozottan fogyatékosnak minősül,”
(4)	A Kt. 121. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A.
§ (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában az
a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata az e törvény 37. §-ának (5) bekezdésében
foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e
feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium
esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vett a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai
nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban. Többcélú
intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van, a nemzeti, etnikai
kisebbségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve
tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény megfelel a
kisebbségi intézményekre e bekezdésben meghatározott feltételeknek, a nemzeti, etnikai
kisebbségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, illetve tagintézmény
tekintetében a kisebbségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket e törvény
rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő
közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat.”
22. §
(1)	A Kt. 126. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi §
szövegének jelölése (2) bekezdésre módosul:
13
„(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. november 30-ig - hivatalból indított
eljárás keretében - megvizsgálja a pszichés fejlődési zavara miatt a nevelési, tanulási
folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sajátos nevelési igényűvé nyilvánított
gyermekeket és tanulókat annak megállapítása érdekében, hogy a gyermek, a tanuló a
megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével vagy
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd-e. A vizsgálat eredményeképpen a
szakértői és rehabilitációs bizottság - a (2) bekezdésben meghatározott ütemterv és eljárás
szerint - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók iratait
a nevelési tanácsadó részére megküldi. A vizsgálat eredményétől függetlenül az érintett
gyermekeket, tanulókat a juttatások és a költségvetési támogatások tekintetében 2008.
augusztus 31-éig sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak kell tekinteni.”
(2)	A Kt. 126. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a tanuló - külön osztályban, tagozaton, iskolában - gyógypedagógiai
nevelésben-oktatásban vesz részt, iratainak a nevelési tanácsadó részére történő
megküldésével egyidejűleg intézkedni kell arról is, hogy a tanuló a következő tanítási évben
átkerüljön az általános követelmények szerinti oktatásba (a továbbiakban: visszahelyezett
tanuló). Ha a tanuló a vizsgálati időszakban a nyolcadik évfolyamon folytatja tanulmányait, a
bizottság javaslatot tesz arra is, hogy milyen iskolatípusban kapcsolódjon be a kilencedik
évfolyamon folyó oktatásba.
(4)	A tanuló lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat 2008. január 31-éig
kijelöli azt az általa fenntartott vagy megállapodás alapján a feladatellátásban közreműködő
a)	általános iskolát,
b)	szakiskolát (a továbbiakban: az általános iskola és szakiskola együtt: kijelölt
iskola),
amelyek fogadják a visszahelyezett tanulókat. A kijelölt iskolák nem tagadhatják meg az
érintett tanulók felvételét.
(5)	A kijelölt iskolák egyéni ütemterv kidolgozásával, egyéni foglalkozások
megszervezésével segítik a visszahelyezett tanulókat. A kijelölt szakiskola előkészítő
kilencedik évfolyam megszervezésével segítheti a visszahelyezett tanulókat. Az előkészítő
évfolyam befejezését követően a tanulókat a többi tanulóval közösen kell a kilencedik
évfolyamra beiskolázni.
(6)	Az előkészítő évfolyamra azokat a jelentkezőket is fel kell venni, akik
a)	az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálati időszakot megelőző három éven
belül a pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényű tanulóként, valamint
b)	enyhe értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű tanulóként
fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát. A tanuló abban az évben kezdhet
utoljára iskolai évfolyamot a nappali rendszerű iskolai oktatásban, amelyben betölti a
huszonötödik életévét.”
14
23. §
(1)	A Kt. 131. §-a a (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (5)-(6) bekezdés jelölése
(6)-(7) bekezdésre változik:
„(5) Ha a tananyagot elektronikus adathordozóra történő rögzítés céljára feldolgozzák,
és a rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és
a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával kerül sor, az (1)-
(4)	bekezdésben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a kerettantervben meg kell határozni a távközlési eszközön való kapcsolattartás
rendjét, a távközlési eszköz közbeiktatásával szervezett tanórai foglalkozások rendjét, a
konzultációs tanórai foglalkozások rendjét,
b)	az oktatás munkarendje esti, levelező, illetve más sajátos munkarend lehet,
figyelembe véve a közvetlen konzultációs tanórai foglalkozásokat és a távközlési eszköz útján
megtartott olyan tanórai foglalkozásokat, amelyeken - a kerettantervben meghatározott
módon - részt kell vennie a pedagógusnak és a tanulónak, feltéve, hogy a tanulói teljesítmény
vagy részvétel központi nyilvántartása és ellenőrzése megoldott,
c)	a tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. Az
osztályozó vizsga vizsgabizottság előtt folyik, amelynek elnökét a közoktatási feladatkörében
eljáró oktatási hivatal jelöli ki az Országos vizsgáztatási névjegyzékről.”
(2)	A Kt. 131. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az e § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az e törvény
95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján oktatási program (pedagógiai rendszer) kiadását
kezdeményezik az oktatásért felelős miniszternél, feltéve, hogy az oktatási program részeként
kerettantervet is kiadnak. Az Országos Köznevelési Tanács a kerettantervvel kapcsolatos
feladatai ellátása mellett - szükség szerint - azt is vizsgálja, hogy az oktatási program
(pedagógiai rendszer) többi eleme összhangban áll-e a kerettantervben foglaltakkal.
(9)	Az e §-ban szabályozott eljárások költsége azt terheli, aki az eljárást indította.”
24.	§
A Kt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § (1) A ... törvény 1. §-ával megállapított Kt. 12. §-ának (6) bekezdése alapján
első ízben azoknak a tanulóknak kell adatot szolgáltatni, akik a 2008/2009. tanévben teljesítik
a szakmai vizsga követelményeit.
(2)	A ... törvény 2. §-ával megállapított Kt. 16. §-ának (7) bekezdése alapján 2007.
szeptember 1-jéig kell felállítani a munkaerő-gazdálkodási rendszert. A közoktatási
intézmények a 2007/2008. tanév létszámtervezésénél, illetve 2007. szeptember 1-jétől a
munkáltatói döntések meghozatalánál alkalmazzák a munkaerő-gazdálkodási rendszerben
foglaltakat.
(3)	A ... törvény 10. §-ával megállapított Kt. 82. §-ának (6)-(7) bekezdése alapján a
2008/2009. tanítási év felvételi eljárását kell megszervezni. A nem állami, nem helyi
15
önkormányzati intézményfenntartó óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye,
telephelye szerinti önkormányzattal egyezteti 2007. december 31-éig, hogy milyen módon
vesz részt a kötelező felvételt biztosító feladatok ellátásában.
(4)	A ... törvény 18. §-ával megállapított Kt. 95/A. §-a (4)-(6) bekezdése alapján a
közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleményének felülvizsgálatával összefüggő feladatait 2008. szeptember 1-jétől látja el.
(5)	A ... törvény 21. §-ával megállapított Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontját azoknál a
tanulóknál lehet alkalmazni, akik a 2007/2008. tanévben válnak tankötelessé.
(6)	A ... törvény 26. §-ával megállapított 1. számú melléklet Második rész "A
normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám
megállapítása" alcím 1/c) alpontjának bevezető rendelkezése alapján az alapfokú
művészetoktatási intézményekben a felvételi eljárást első alkalommal a 2007/2008. tanévben
kell végrehajtani. Az új rendelkezések nem érintik a korábbi rendelkezések alapján felvételt
nyert tanulók tanulói jogviszonyát. A tanulói létszámnak a figyelembevételével kapcsolatos -
a cc)-cd) pontban meghatározottakat a 2008/2009. tanévtől, a ca)-cb) pontban
meghatározottakat a 2007/2008. tanévtől kell alkalmazni.
(7)	A ... törvény 28. §-ával megállapított 2. számú melléklet Az adatok statisztikai
célú felhasználása, A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás alcímet követő 2.
pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szabályokat
első alkalommal a 2007/2008. tanévben szakmai vizsgát tett tanulókra nézve kell alkalmazni.
(8)	Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati
intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így
különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes
étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási
körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz
viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének.
Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy
nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés
nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal
vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással,
intézménylétesítéssel vagy bővítéssel - 2008. január 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az
óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő
szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.
(9)	A Nemzeti Alaptanterv e törvényben meghatározott időszakonkénti felülvizsgálata
után - ha a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról rendelkező kormányrendelet másként nem
rendelkezik - az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül
felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem.”
25.	§
A Kt. 133. §-a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(8) bekezdés
jelölése (6)-(10) bekezdésre változik:
16
„(4) Ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola
tagintézménnyé történő átalakítása azért nem volt lehetséges, mivel a fenntartó társulási
kérelmét elutasították, illetve fogadó iskola hiányában nem sikerült az iskola tagintézménnyé
történő átszervezése, a továbbműködéshez szükséges engedély megadását évente meg kell
ismételni. Azok az intézményfenntartók, akik rendelkeznek továbbműködési engedéllyel, első
ízben 2009. január 1-je és 2009. március 15-e között, ezt követően évente ebben az
időszakban kérhetik a továbbműködéshez szükséges engedély meghosszabbítását.
(5)	Ha a helyi önkormányzat a (3) bekezdés hatálya alá tartozó általános iskola
fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az
átadást követő tanévben, valamint az azt követő négy tanéven át saját forrásaiból köteles az
átvevőnek az iskola működéséhez, az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott
egyházi kiegészítő támogatásnak megfelelő összeget megfizetni. E kiegészítő támogatás
mellett a központi költségvetés terhére más jogcímen kiegészítő támogatás nem vehető
igénybe. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nem állami, nem helyi önkormányzati
intézményfenntartó a nevelési-oktatási intézményt e törvény 81. §-ának (14) bekezdésében
meghatározottak szerint újraalapítja. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha az
átadott iskola olyan ingatlanban működik, amelyik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozik. Nem alkalmazhatók az e
bekezdésben foglaltak akkor sem, ha az átadott általános iskola az országos kisebbségi
önkormányzat által fenntartott középiskola tagintézményeként működik tovább.”
26. §
(1)	A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS
MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” cím, "A normatív hozzájárulás meghatározásakor
figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcím 1/c) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A normatív hozzájárulás meghatározásakor]
„c) az alapfokú művészetoktatásban a tanulót egy tanszakon lehet figyelembe venni -
függetlenül attól, hogy több intézménybe, illetve több tanszakra jár, továbbá függetlenül attól,
hogy az e pontban meghatározott óraszámnál többet vesz igénybe - akkor, ha tanköteles,
illetve tankötelezettségének megszűnése után akkor, ha nappali rendszerű iskolai oktatásban
iskolába jár, utoljára annak a tanítási évnek a végéig, amelyben betölti a huszonkettedik
életévét, a következők szerint:
ca)	egy tanulóként kell figyelembe venni azt a tanulót, akinek az iskola a tanítási év
átlagában legalább heti négy tanórai foglalkozást biztosít, azoknak a tanulóknak a létszámát,
akiknek az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanórai foglalkozásnál kevesebbet biztosít,
kettővel elosztva kell figyelembe venni,
cb)	az előképző évfolyamokra járó tanulók létszámából - évfolyamonként - annyi
tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának
százhúsz százaléka, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam
tényleges létszámát kell figyelembe venni; ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az
alapfokú művészetoktatási intézmény működésének megkezdése óta kevesebb, mint három
tanítási év telt el,
17
cc)	nem vehetők figyelembe az alapfokú és a továbbképző évfolyamokra járó tanulók,
ha az iskolában az előképző évfolyamokat nem szervezték meg,
cd)	nem vehetők figyelembe az előképző évfolyamokra járó tanulók, ha az iskolában
nem szervezték meg az alapfokú évfolyamokat, annak ellenére, hogy az alapfokú
művészetoktatási intézmény működése megkezdése óta több, mint három tanítási év telt el;”
^ (2) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS
MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” cím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor
figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím a következő 2. ponttal
egészül ki, és a jelenlegi és az eredeti 2-4. pont jelölése 3-5. pontra módosul:
”2. Ha a tanuló az egységes iskolában sajátítja el az alapfokú művészetoktatás
követelményeit és emellett alapfokú művészetoktatási intézményben is folytat tanulmányokat,
részére térítési díj mellett legfeljebb heti három tanórai foglalkozás biztosítható. Ha a tanuló
az e törvény 114. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, a heti három tanórai
foglalkozáson való részvétele ingyenes. Azoknak a tanulóknak a létszámát, akik e pont
alapján vesznek részt az alapfokú művészetoktatásban, a normatív hozzájárulás
meghatározásánál hárommal elosztva kell figyelembe venni. Annak a tanulónak a létszámát,
aki művészeti szakképzésben vesz részt, a normatív hozzájárulás meghatározásánál figyelmen
kívül kell hagyni.”
27.	§
(5)	A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontja a következő kilencedik
mondattal egészül ki:
„A tanítási időkeret teljesítésébe a II/18. pont alapján egyéni foglalkozás, szabadidős
foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból az egy tanítási
héten a két órát meghaladó többlettanítási órát kell beszámítani.”
28.	§
A Kt. 2. számú melléklete „Az adatok statisztikai célú felhasználása” alcímet követő
alfejezet után a következő alcímekkel és alfejezetekkel egészül ki:
„A tanuló fejlődésének nyomon követése
1.	Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban
meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak
végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval
ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő
tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-
értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok
feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a
közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadásra kerülő dokumentumhoz
személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján
gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők
iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró
oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. Az e törvény 99. §-ának (4)-
(5)	bekezdése alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál
18
minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött
dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik
tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a
dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést
követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok
csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a
fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A
személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére
vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló
fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló
átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának
továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról,
hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró
oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére
hozzáférhetővé teszi.
2.	A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát
arról, hogy az ott végzett tanulók - a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán - a
tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola
megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért
tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és
személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben
szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás
1.	A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a
pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó
nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és
időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon fel dolgozhatók, iskolánként
csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig
tárolhatók.
2.	A volt tanuló jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a
pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt.
3.	Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat
adatot. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben
foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.”
29.	§
(1)	A Kt. 3. számú melléklete „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán
kívüli foglalkozások szervezésének rendje” cím II. rész, „Az osztályok, csoportok szervezése”
alcím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre
járó gyermekekből, tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához
legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység az óvodai csoport,
iskolai osztály, kollégiumi csoport. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, kollégiumi
19
csoportokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba,
kollégiumi csoportba felvett gyermekek, tanulók létszáma ne lépje túl - kivéve a 7-8. pontban
meghatározott eseteket - a maximális létszámot.”
(2)	A Kt. 3. számú melléklete „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán
kívüli foglalkozások szervezésének rendje” cím II. rész, „Az osztályok, csoportok szervezése”
alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a
megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt
sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai
csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket,
tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan
fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a
többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai
nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell
számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót. Az e pontban foglaltak az
alapfokú művészetoktatásban nem alkalmazhatók.”
(3)	A Kt. 3. számú melléklete „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán
kívüli foglalkozások szervezésének rendje” cím II. rész, „Az osztályok, csoportok szervezése”
alcím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra, kollégiumi csoportokra megállapított
maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a
tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az
adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul;
továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év,
tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.”
30.	§
(1)	E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. szeptember 1-jén
lép hatályba.
(2)	Az e törvény 2. §-ával megállapított Kt. 16. §-ának (6)-(10) bekezdése, 22. §-ával
megállapított Kt. 126. §-a, valamint 25. §-ával megállapított Kt. 133. §-ának (5) bekezdése a
kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
(3)	E törvény kihirdetését követő tizenötödik napon hatályba lép a 2003. évi LXI.
törvény 17. §-ával megállapított Kt. 23. §-ának (4) bekezdése.
(4)	E törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti a Kt.
-	8/A. § (3) bekezdésének első és második mondata,
-	8/B. § (5) bekezdésében „az (5) bekezdés kivételével” szöveg,
-	17. §-ának (9) bekezdése,
-	78. §-a (6) bekezdéséből a „(például távoktatás)” szöveg,
-	81. §-a (1) bekezdés c) pontjából a „26. § (3) bekezdés,” szöveg,
-	91. §-a (9) bekezdéséből a „- ha a törvény másképp nem rendelkezik -„ szöveg,
-	95. §-ának (6) bekezdéséből „az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatok - amelyik
nevelési-oktatási intézményben diákönkormányzat nem működik, az iskolai, kollégiumi
20
tanulóközösségek legalább húszszázalékos tanulói részvétellel megtartott tanulói közgyűlésen
megválasztott - küldötteiből álló” szöveg,
-	120. §-ának (2)-(5) bekezdése,
-	124. §-ának (9) bekezdése, (12) bekezdése, (23)-(24) bekezdése,
-	125. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdése,
-	128. §-ának (14) bekezdése, (23) bekezdése,
-	1. számú melléklet Harmadik rész II/21. pontja,
-	1. számú melléklet Negyedik rész 4. pontjából a „tanszakvezetői (tagozatvezetői,
szakosztályvezetői),” szöveg,
-	3. számú melléklet I. „Létszámhatárok” cím, „Iskola” alcím b) pontjából az „és a
szakiskola 9-10. évfolyamán” szöveg, valamint a II/9. pontja.
(5)	E törvény hatályba lépésének napján a Kt.
-	19. §-ának (5) bekezdésében az „ingyenesen látogassa” szöveg helyébe a
„jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa” szöveg,
-	88. § (9) bekezdés második mondatában a „köteles használatra átengedni a fővárosi,
megyei önkormányzatnak” szöveg helyébe a „köteles használatra átengedni a fővárosi,
megyei önkormányzatnak vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a
használati jog és a vagyonkezelői jog együtt: használati jog)” szöveg,
-	a 93. §-a (1) bekezdés b) pontjában a „háromévenként” szöveg helyébe az
„ötévenként” szöveg,
-	a 96. §-a (3) bekezdés f) pontjában a „jelentést tesz közzé a közoktatás helyzetéről”
szöveg helyébe a „közzéteszi a közoktatást érintő szakmai kérdésekben hozott javaslatait”
szöveg, továbbá a (5) bekezdés a) pontjában az „Országos Pedagógus-továbbképzési
Bizottság” szöveg helyébe az „Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság”
szöveg,
-	a 99. §-ának (3) bekezdésében a „közreműködhet” szöveg helyébe a
„közreműködik”, továbbá a (7) bekezdésében a „Ha a következő évi” szöveg helyébe a „Ha a
felhívást követő harmadik évi” szöveg,
-	a 102. §-ának (3) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a
nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési-oktatási
intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően települési
vagy területi kisebbségi önkormányzat, települési, területi kisebbségi önkormányzat
hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi
egyesületének,” szöveg helyébe a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban
részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően
a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott
kisebbség helyi egyesületének,” szöveg,
-	a 102. § (11) bekezdésében a „Kisebbségi oktatási intézményben (121. § (6) bek.)”
szöveg helyébe a „Kisebbségi nevelési-oktatási intézményben (121. § (6) bek.)” szöveg,
-	a 124. § (21) bekezdés a) pontjában a „14.” szöveg helyébe a „19.” szöveg,
-	a 133. § (3) bekezdésében az „Ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell
figyelembe venni.” szöveg helyébe az „Ennél a számításnál - kivéve az e törvény 3. számú
melléklet II/2-3. pontjában meghatározott eseteket - a tényleges tanulói létszámot kell
figyelembe venni.” szöveg,
-	az 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjában a „tervezett órák” szöveg
helyébe a „a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák” szöveg, „fenntartó
jóváhagyásával” szöveg helyébe a „fenntartó egyetértésével” szöveg, az „időtartamára.”
szöveg helyébe az „időtartamára esik.” szöveg, az 1. számú melléklet Harmadik rész II/7/a
pontjában „- az osztályfőnöki, tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői),
tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus” szöveg
21
helyébe, a „- az osztályfőnöki, tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői
(tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot ellátó pedagógus” szöveg,
-	a 2. számú melléklet „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt
személyes és különleges adatok”, „Az alkalmazottak adatai" 3. pontjában "államigazgatási
szervnek” szöveg helyébe „közigazgatási szervnek” szöveg, „A gyermekek, tanulók adatai”
alcím 2. első gondolatjelében az „államigazgatási szerv” szöveg helyébe a „közigazgatási
szerv” szöveg,
-	a 3. számú melléklet I. rész, „létszámhatárok” cím, „kollégium” alcímben a
„kollégiumi foglalkozások” szöveg helyébe a „kollégiumi csoport”
lép.
(6)	2008. január 1-jén
-	a Kt. 37. §-ának (2) bekezdésében az „A bejelentést költségvetési szerv esetén a
törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell
teljesíteni a következők szerint: óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes
jegyzőnél; ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás
területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyzőnél; alapfokú
művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai
nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény és a többi
közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes főjegyzőnél.” szöveg helyébe „A
bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más
esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni.” szöveg,
-	a Kt. 79. §-ának (3) bekezdésében „Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola
esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, ha az óvoda, illetve az általános iskola
székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint
illetékes jegyző dönt. Alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola,
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási
intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint
illetékes főjegyző dönt” szöveg helyébe „Az engedély kiadásáról a jegyző vagy a főjegyző
dönt.” szöveg,
-	Kt. 80. § (5) bekezdés első mondatának „a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint
engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől, főjegyzőtől” szöveg helyébe „a
telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni.” szöveg,
-	a Kt. 80. § (5) bekezdés második mondatában „a nyilvántartásból történő törlésről -
megkeresésére - a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző intézkedik.” szöveg helyébe „a
nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a jegyző, főjegyző intézkedik” szöveg,
-	a Kt. 82. § (5) bekezdésében „a székhely szerint illetékes főjegyző” szöveg helyébe
„a főjegyző”
szöveg lép.
(7)	Nem lép hatályba a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó
egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény
-	7. §-ával megállapított Kt. 126. §-ából „A szakértői és rehabilitációs bizottság a
2008.	január 1. előtt kezdeményezett eljárást, ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata már
befejeződött, 2008. március 31-ig befejezi. A szakértői és rehabilitációs bizottság a sajátos
nevelési igény megállapítása nélkül arról hoz szakértői véleményt, hogy a gyermek, tanuló
pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott. Ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata nem fejeződött be, az iratokat - a
szülő értesítése mellett - 2008. január 31-éig megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési tanácsadónak az eljárás lefolytatása
céljából.” szöveg,
22
- 29. §-ának (12) bekezdése.
(8)	2007. szeptember 2-án a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontjának
utolsó mondata helyébe „Az elrendelés legfeljebb az adott tanévre szólhat.” mondat lép.
23
Indokolás
Általános indokolás
A közoktatás számos igen nehezen megoldható feladat előtt áll. Megválaszolásra váró
kérdés, hogyan lehet megoldani a közoktatás egész rendszerének szakszerű, hatékony és
törvényes működését úgy, hogy biztosítva legyen a gyermek megfelelő fejlődéshez való joga,
az esélyegyenlőség a legkisebb településen élő gyermek és tanuló részére. A csökkenő
gyermeklétszám mellett nehezen képzelhető el az 1980-as évek végére kiépült
intézményrendszer továbbműködtetése.
Választ kell adni arra is, milyen mértékben kell figyelemmel lennie a közoktatás
rendszerének a gazdaság igényeire, a munkaerőpiac elvárásaira, illetőleg fordítva, milyen
módon tud segítséget nyújtani a gazdaság a közoktatás rendszere fejlődéséhez.
Összegezve: a közoktatásnak válaszolnia kell
-	a demográfiai kihívásokra,
-	a költséghatékonyság kérdéseire,
-	a településszerkezeti tényezőkből adódó esélykülönbségekre,
-	az egyenlő bánásmód követelményeinek teljesítéséből származó elvárásokra.
A közoktatás rendszerének oly módon kell biztosítania a művelődéshez való jogot,
hogy annak igénybevétele ne járjon aránytalan teherrel, és ne okozzon hátrányos
megkülönböztetést egyetlen szülőnek vagy tanulónak sem. A közoktatás szervezésénél
érvényesülnie kell a tanszabadságnak, a tanítás szabadságának, a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogainak, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak.
A javaslatban található módosítások eredményeképpen a közoktatásról szóló törvény
megadja a lehetőséget
-	a közoktatás szolgáltatás többcélú kistérségi társulás keretében történő
megoldásához, a szakképzés regionális szintű feladatmegoldásához, a szakképzés és a
munkaerőpiac közelítéséhez,
-	a helyi önkormányzatoknak az ésszerű, hatékony intézményrendszer kialakításához,
[Szükségesnek látszik azonban további megoldások beépítése a törvénybe, így többek között
a foglalkoztatás terén lehetővé kell tenni a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb
kihasználását anélkül, hogy az intézményi és a munkavállalói döntési jogok sérülnének.]
-	a jogellenes helyzetek elleni fellépéshez, a jogszerű állapot helyreállításához,
-	a minőségpolitika, a teljesítményelv érvényesüléséhez [ehhez kapcsolódóan indokolt
erősítenie a foglalkoztatáspolitikában is ezeket az elveket].
24
Részletes indokolás
Az 1. § hoz
A javaslat arra irányul, hogy figyelemmel lehessen kísérni, milyen módon
hasznosítható szakképesítésre készít fel a szakiskola, illetve a szakközépiskola, ezért
adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a tanuló részére. Ez az adatszolgáltatási kötelezettség
lehetővé teszi, hogy a pályakövetés rendszerében nyomon kísérjék az iskola által kiadott
szakképesítések „hasznosulását”. A keletkezett adatok összegyűjtése és a feldolgozóhely
részére történő továbbítása az iskola feladata. A feladatellátáshoz szükséges
törvénymódosításokat a javaslat tartalmazza, mivel nemcsak a tanulót, hanem az iskolát is
kötelezi az adatszolgáltatásra, illetőleg a javaslat megteremti az adatszolgáltatáshoz szükséges
adatnyilvántartás és adattovábbítás törvényi feltételeit.
A 2. §-hoz
A javaslat megteremti a jogi feltételeket ahhoz, hogy a munkáltatók döntéseik
meghozatala során figyelembe vegyék a tényleges munkateljesítményeket. A közoktatásról
szóló törvény 40. §-ának (10) bekezdése alapján minden közoktatási intézménynek
rendelkeznie kell minőségirányítási programmal. A minőségirányítási programnak többek
között tartalmaznia kell az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a
vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtását. Része az
intézményi minőségirányítási programnak a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-
munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje.
A javaslat kötelezővé teszi, hogy a munkáltató a döntéseit a minőségirányítási program
megállapításaira építse. A közoktatásban számos esetben szükség lehet az intézmény
tevékenységének megváltoztatására, sor kerülhet intézményi átszervezésre, intézmény-
összevonásra vagy intézmény megszüntetésre. Indokolt, hogy ilyen esetekben a munkáltatói
döntés a tényleges munkateljesítményekre épüljön.
A foglalkoztatásnál számos esetben okoz problémát, hogy a díjazással kapcsolatos
kérdések meghozatala és a döntések finanszírozása elválik egymástól. A munkaerővel való
hatékony gazdálkodás lehetőségét biztosítja a javaslatnak az a megoldása, amely előírja, hogy
a helyi önkormányzatok a fenntartásukban lévő intézmények működtetésénél alakítsanak ki
munkaerő-gazdálkodási rendszert. Ezzel az intézkedéssel a konkrét munkáltatói intézkedések
nem kerülnek el az intézménytől, azonban a munkáltatói döntések során figyelembe kell
venni a munkaerő-gazdálkodás előírásait. Így például, ha a helyi önkormányzat
fenntartásában több iskola működik, az intézményvezetőknek a munkaerő-gazdálkodás
keretei között egyeztetniük kell a foglalkoztatási kérdéseket annak érdekében például, hogy
amennyiben az egyik intézményben a rendelkezésre álló kötelező óraszámok kitöltése nem
valósul meg, míg a másik intézményben szükség lenne további kötelező óra megtartására,
akkor a közalkalmazott közös foglalkoztatásával oldják meg az ellátatlan feladat teljesítését.
A munkaerő-gazdálkodás rendszere a közalkalmazottak részére nagyobb
foglalkoztatási biztonságot teremt.
A 3. §-hoz
A javaslat újraszabályozza azoknak a tanulóknak a körét, akik különleges gondozásra
jogosultak. Az e körbe tartozó gyermekek, tanulók egy része a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézségekkel küzdők közé, míg a másik része sajátos nevelési igényű
25
gyermekek, tanulók közé tartozik. Az elmúlt időszakban a két csoportba tartozó gyermekek,
tanulók körében azoknál nem volt egyértelmű az elhatárolás, akiknél a különleges
gondozáshoz való jogosultság a pszichés fejlődési zavar miatt állt fenn. A javaslat -
figyelembe véve az elmúlt évek szakmai tapasztalatait - egyszerűsített a hatályos
törvényszövegen, kiemelve abból a „pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési-tanulási
folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például dyslexia, dysgraphia, dyscalculia,
mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)” törvényi szöveget. Ennek indoka,
hogy a túl részletező törvényi szabályozás megnehezítette a döntés-előkészítésben részt vevő
szakértői és rehabilitációs bizottságok, illetve nevelési tanácsadók munkáját. A hatályos
törvényi rendelkezést a javaslat kiegészíti, méghozzá oly módon, hogy a sajátos nevelési
igényű gyermekek, tanulók közé a megismerő funkciók vagy és viselkedés fejlődésének
súlyos és tartós rendellenessége miatt arra indokolt tanulók kerülnek a jövőben.
A 4. §-hoz
A többcélú intézmények választási lehetőséget biztosítanak az önkormányzatok
részére annak eldöntéséhez, hogy az előírt feladatok végrehajtásához milyen megoldást
alkalmazzanak. A leghatékonyabb megoldások megtalálása a feladatellátásban közreműködők
feladata. A javaslat tovább bővíti a többcélú intézmények körét az egységes iskola-kollégium
intézménytípus beemelésével. Ezzel a megoldással az intézmény fenntartója olyan közoktatási
intézmény megteremtéséhez kapott lehetőséget, amelyben egyesíteni lehet az iskolai
felkészítés és a kollégiumi nevelés előnyeit. Egységes pedagógiai szemlélettel a tanulóval
foglalkozó pedagógusok csoportjával lehet megvalósítani a felkészítés, nevelés valamennyi
követelményét. Ez a megoldás összhangban van azzal az elvárással, hogy az iskolák és a
kollégiumok egymásra tekintettel, egymással összehangolva lássák el feladataikat.
A javaslat más megoldásokkal is könnyíti az önkormányzati intézményfenntartást,
mivel megváltoztatja az értelmező rendelkezések körében a közoktatási tevékenységhez
kapcsolódó egyéb tevékenységeket, kibővítve így azokat a szolgáltatásokat, amelyek közös
szervezeti formában valósíthatók meg. A közoktatás a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő
szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, közművelődés, a kultúra, a művészet,
a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció
és a habilitáció olyan önkormányzati feladatrendszer, amelynél az összekapcsolódó szervezeti
formák kialakítása hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez anélkül, hogy sérülne az egyes
feladatok színvonala.
Az 5. §-hoz
A javaslat lényegesen megváltoztatja a nevelési tanácsadás feladatait. A változás
lényege, hogy a jövőben a nevelési tanácsadás feladatai során figyelembe kell hogy vegye a
gyermek egyéni adottságát, fejlettségét, képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét,
hátrányos helyzetét. A nevelési tanácsadás olyan szolgáltatásokat is elláthat, amelyek szoros
összefüggésben állnak azzal a feladattal, hogy segítséget nyújtson a gyermek, a tanuló
fejlődéséhez. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a nevelési tanácsadás fejlesztő
tevékenységet végez, illetőleg segítséget nyújt a pedagógus feladatainak ellátásához. Új
lehetőséget kaptak a nevelési tanácsadók ahhoz, hogy szolgáltatásaikat bővítsék az
iskolapszichológiai szolgáltatással, illetve a fejlesztő pedagógiai szolgáltatással.
Az önkormányzati feladatellátás könnyítését szolgálja az egymáshoz szorosan
kapcsolódó munkaerő-piaci tanácsadás és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás közös
megszervezése. E megoldás azonban megteremti annak lehetőségét is, hogy az iskolai
26
tanulmányok irányának meghatározásánál az eddigi gyakorlathoz képest jobban
érvényesüljön a munkaerő-piaci lehetőségek felmérése.
A 6. §-hoz
A közoktatás intézményei fontos szerepet töltenek be a felnőttképzésben. A
felnőttképzésbe való bekapcsolódásra a 2001. évi CI. törvény előírásai alapján van lehetőség.
A felnőttképzési tevékenység folytatásának előfeltétele a nyilvántartásba vétel, illetőleg az
intézményi és programakkreditációs eljárás lefolytatása. Figyelembe véve azonban, hogy a
felnőttképzés része a szakképzés, továbbá hogy a felnőttképzés keretében kiállított
szakképesítést tanúsító bizonyítványok követelményrendszere megegyezik az iskolai
rendszerű oktatásban előírtakkal, nem indokolt, hogy a szakiskoláknak, illetve a
szakközépiskoláknak külön akkreditáltatni kelljen a felnőttképzési programjukat abban az
esetben, ha az megegyezik az iskolai rendszerű oktatásban folyó képzéssel.
A 7. §-hoz
A javaslat nemcsak a tanulót, illetve a volt tanulót kötelezi arra, hogy szolgáltasson
adatot a pályakövetési rendszernek, hanem a szakiskolát és a szakközépiskolát is. Ez a
megoldás lehetővé teszi, hogy a szakképzésben kiállított bizonyítványokat hozzá lehessen
mérni a munkaerőpiac igényeihez, elvárásaihoz. A pályakövetési rendszer alapján
egyértelművé tehető az, hogy adott iskola adott felkészítése igazodik-e a munkaerőpiac
elvárásaihoz vagy sem. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség alapján egyedi azonosításra
alkalmatlan módon közzétett adatok lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a szolgáltatást
igénybe vevők megismerjék az adott iskola képzési kínálatának munkaerő-piaci
hasznosulását.
A 8. §-hoz
Az iskola feladatai közé tartozik azoknak a tanulóknak a felkészítése, illetve
felkészülésének a segítése, akiknek a családja nem vagy nem megfelelően tudja biztosítani a
felkészítés, felkészülés lehetőségét. Az iskolai napközis foglalkozások, illetve tanulószobai
foglalkozások nemcsak a közoktatás feladatainak végrehajtásához nyújtanak segítséget,
hanem a gyermekvédelmi rendszer feladatainak a végrehajtásához is. A helyi
önkormányzatoknak gondoskodniuk kell az ellátatlan gyermekek napközbeni felügyeletének
az ellátásáról is, amelynek egyik lehetséges formája a napközis, illetve tanulószobai
foglalkozás. A javaslat lehetővé teszi azonban, hogy e feladatellátás során a tényleges szülői
igényekhez igazítsák a szolgáltatás-szervezést. Nem feltétlenül szükséges ugyanis, hogy a
napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat minden egyes iskolában megszervezzék.
Amennyiben erre lehetőség van, és az iskolák közötti távolság is lehetővé teszi, az említett
foglalkozásokat közösen, több iskola együtt is megszervezheti a tanulók részére. Ugyancsak
szükségtelen a napközis, illetve a kollégiumi foglalkozás külön-külön megszervezése, ha az
iskolához kapcsolódó kollégium biztosítani tudja a felkészülés, illetve a felkészítés
lehetőségét azok részére is, akik egyébként nem nyertek felvételt a kollégiumba.
A javaslat az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében pontosításokat
tartalmaz. A hatályos törvényi szöveg szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben
tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető. A javaslatban található rendelkezések alapján
azonban egyértelművé válik, hogy milyen tanórán kívüli foglalkozás szervezhető meg ebben
az intézménytípusban.
27
A 9. §-hoz
A javaslat új szervezési formát biztosít az iskolarendszerű szakképzéshez. Az általános
műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz lezárása után a szakképzéssel összefüggő
felkészítés megvalósulhat közös szakképzési évfolyamokon. Ez a megoldás a tanuló
helyzetén nem változtat, jogában áll továbbhaladni a szakképzési évfolyamra, változatlan
feltételek mellett.
A 10. §-hoz
A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban működő iskolák a közoktatásról
szóló törvény rendelkezései alapján ugyanolyan feltételekkel jutnak hozzá a költségvetésről
szóló törvényben meghatározott normatív támogatásokhoz és hozzájárulásokhoz, mint a helyi
önkormányzatok. A közoktatásról szóló törvény alapelve, hogy a költségvetési támogatáson
felüli források előteremtéséről a fenntartónak kell gondoskodnia. Ennek egyik lehetséges
formája, hogy az intézmény fenntartója közoktatási megállapodást köt a feladatellátásban
érdekelt helyi önkormányzattal, illetve az oktatási és kulturális miniszterrel. A Katolikus
Egyház a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján,
míg más egyház a Kormánnyal kötött megállapodás alapján egyoldalú nyilatkozattal
vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A javaslat meghatározza
azt a minimális feladatellátási kötelezettséget, amelyet az érintett intézményfenntartónak az
intézménye útján teljesítenie kell a kötelező felvételi kötelezettség terén.
A 11. §-hoz
A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján semmis az az intézkedés,
amelyik sérti az egyenlő bánásmód követelményét, illetve ellentétes a gyermek mindenek
felett álló érdekével. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.
Ha jogszabály valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény
beszerzéséhez köti, és ezt a döntéshozó elmulasztja, abban az esetben a döntés megtámadható.
A semmisség, illetve az érvénytelenség megállapítása érdekében bírósághoz lehet fordulni. A
javaslat kibővíti azokat a döntéseket, amelyeket a bíróság ilyen ügyekben hozhat. A javaslat
alapján lehetőség nyílik arra, hogy a bíróság kötelezze a fenntartót, hogy megállapítsa az
iskola felvételi körzethatárát, illetve módosítsa azt. A gyakorlatban előfordulhat ugyanis,
hogy az iskolai körzethatár megállapítása sérti az egyenlő bánásmód követelményét, mivel az
önkormányzat illetékességi területén lévő iskolák között egy meghatározott iskolát jelöl ki a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Új lehetőség a bíróság részére az is, amely
alapján megtilthatja új gyermek felvételét az óvodába, illetve új tanulói jogviszony vagy
kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, amennyiben a településen ez másik intézményben
megoldható. Ilyen döntés meghozatalára például akkor kerülhet sor, ha az iskola működése
sérti az egyenlő bánásmód követelményét, és a fenntartó a szükséges intézkedéseket nem
hozza meg.
A 12. §-hoz
A hatályos törvényi rendelkezések számos kötelező önkormányzati feladatot
állapítanak meg. Ezeknek a felülvizsgálata, illetőleg pontosítása szükségessé vált annak
érdekében, hogy a jövőben egyértelműen el tudja dönteni a közoktatás terén feladatellátásra
kötelezett önkormányzat, milyen szolgáltatás nyújtását köteles megszervezni, és mely
szolgáltatás tartozik az önként vállalt feladatok körébe.
28
A 13. §-hoz
A közoktatásról szóló törvény 89/A. §-a lehetővé teszi, hogy a közoktatás-szolgáltatás
megszervezése többcélú kistérségi társulás keretében történjen. A közoktatási feladatok
megszervezése igényli az ellátórendszer összehangolása mellett a szolgáltatások
összehangolását is. Ennek szervezeti kereteit teremti meg a javaslat.
A többcélú kistérségi társulás megalakulása a települési önkormányzatok önkéntes
döntése alapján történik. A többcélú kistérségi társulásba belépett települési önkormányzatok
jogosultak dönteni arról is, hogy további települési önkormányzat társulási kérelmét
elfogadják vagy sem. Ez a megoldás azonban kizárhat a kistérségi feladatellátásból olyan
települési önkormányzatokat, amelyek egyébként önmaguk nem képesek megszervezni a
közoktatási törvényben meghatározott kötelező feladatokat sem. Így például megfelelő
gyermeklétszám miatt nem tudnak olyan általános iskolát működtetni, amelynek fenntartása
szakmai és gazdasági szempontból indokolt. Ezért kell lehetővé tenni, hogy a többcélú
kistérségi társulás a társult községek illetékességi határán kívül is közreműködhessen,
együttműködhessen a közoktatás feladatainak ellátásában.
A „többletforrások” elosztásánál előnyben részesítési kötelezettséget ír elő azokban az
esetekben, amikor az érintett önkormányzatok felvételi kérelmét a többcélú kistérségi társulás
tagjai támogatták.
A 14. §-hoz
A javaslat megteremti annak jogi kereteit, hogy a szakképzés feladatainak ellátása
regionális szinten összehangolódjon. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996.
évi XXI. törvény 16. §-a szerint létrejött és működő regionális fejlesztési tanács munkájához
kapcsolódóan a regionális fejlesztési és képzési bizottság összetételénél fogva alkalmas arra,
hogy adott régión belül meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási
arányait. Ez a tevékenység akkor lehet eredményes, ha figyelembe veszik a szakképzés
minden lehetséges formáját, beleértve az iskolai rendszerű szakképzést, az iskolarendszeren
kívüli szakképzést, a köz- és felsőoktatás intézményeiben folyó szakképzést. A javaslat
szerint a szakképzés-szervezési társulás a közoktatási feladatellátás új formája, amely
lehetőséget nyújt az együttműködő fenntartóknak feladataik szervezett és hatékony
ellátásához.
A 15. §-hoz
A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az intézményt fenntartó
helyi önkormányzatnak meg kell határoznia az óvodák, iskolák felvételi körzetét. Ez azért
lényeges, mivel a kötelező felvételt biztosító óvodák és iskolák nem tagadhatják meg a
gyermek, illetve a tanuló felvételét. A kialakult gyakorlat és a meglévő szabályozás azonban
nem veszi figyelembe az elmúlt időszak intézmény-összevonásait. Jogilag lehetséges, hogy
egy adott településen valamennyi iskolai feladatellátási hely egy iskolát alkot. Ily módon
indokolt, hogy minden egyes feladatellátási helyen működő tagintézményekre is
megállapításra kerüljön a felvételi körzet. Csak így lehet ugyanis eldönteni, hogy adott iskola
adott tagintézménye mely gyermek, mely tanuló felvételéről köteles gondoskodni.
29
A 16. §-hoz
A javaslat felhatalmazást biztosít az oktatásért felelős miniszter részére ahhoz, hogy az
új rendelkezések végrehajtásához szükséges miniszteri rendeleteket kiadja.
A 17. §-hoz
A javaslat felhatalmazást biztosít a Kormány részére a jegyzői, illetve főjegyzői
illetékességi terület szabályozásához, valamint a pályakövetési rendszer működtetésének,
részletes szabályainak meghatározásához.
A 18. §-hoz
Indokolt bővíteni az oktatási feladatot ellátó hivatal hatósági ellenőrzési
jogosítványait. A hatályos rendelkezések alapján a hatósági ellenőrzés lehetősége a nevelési
oktatási intézményekre terjed ki. E jogosítvány megadása azonban indokolt valamennyi
közoktatási intézmény tekintetében. A hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja ugyanis
az egyenlő bánásmód követelményeire, a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a
költségvetési támogatások igénylésére, annak jogszerűségére vonatkozó rendelkezések
megtartását. A hivatal nemcsak hatósági ellenőrzést folytathat le, hanem szabálysértési
ügyekben is eljárhat. Így például szabálysértésnek minősül, ha a szülő gyermekét nem íratja
be az óvodába, illetve az iskolába, vagy nem biztosítja a rendszeres iskolába járást, illetve
megszegi az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásokat. A hivatal a feltárt szabálytalanság
megszüntetése érdekében felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság
megszüntetésére a fenntartó egyidejű tájékoztatása mellett.
-	Lehetővé kell tenni azonban, hogy a hivatal közvetlenül eljárást kezdeményezzen a
jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel
összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében, a nem helyi önkormányzati
intézményfenntartó esetén a kifizető szervnél a költségvetési támogatás és hozzájárulás
felülvizsgálatára a folyósítás felfüggesztése érdekében.
-	A hivatal felügyeleti bírságot szabhat ki, amelynek jelenlegi összege 100 000 forint,
indokolt azonban ezt az összeget 1 000 000 forintban meghatározni.
-	A hivatalt fel kell jogosítani arra is, hogy a semmisség megállapítása, illetve a
megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indítson.
A 19. §-hoz
A javaslat az alapfokú művészetoktatás terén szűkíti a térítési díj fizetési kötelezettség
mellett igénybe vehető szolgáltatások körét. A javaslat egyértelművé teszi, hogy csak egy
tanulmányhoz vehető igénybe a térítési díj melletti felkészülés lehetősége. Ha a tanuló nem
használja ki a lehetőségét egy adott felkészülés keretében, nem viheti át másikba.
A 20. §-hoz
A javaslat újrafogalmazza azokat a szabályokat, amelyek alapján a közoktatási
intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény
elérését. A változtatásra azért volt szükség, hogy lehetőség nyíljon a teljesítményértékelés
eredményeinek figyelembevételére a kereset-kiegészítés megállapítása során.
30
A 21. §-hoz
A javaslat az értelmező rendelkezések közül néhányat újrafogalmaz:
-	A hatályos törvényi szöveg a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók értelmezésénél
azt a kört sorolja a halmozottan hátrányos helyzetűek közé, akiknek a szülei legfeljebb az
általános iskolai tanulmányaikat fejezték be. Ez a szabályozás azonban nem veszi figyelembe,
hogy a hátrányos helyzet akkor is fennáll, ha a szülők a tanulmányok megkezdése után maguk
is tovább folytatják tanulmányaikat. Ezért az új értelmező rendelkezés a tankötelessé válás
időpontjában vizsgálja a szülő iskolai végzettségének meglétét.
-	A javaslat megkönnyíti az önkormányzati intézmény szervezést azáltal, hogy
lényegesen kibővítette azokat a szolgáltatásokat, amelyek a közoktatás szolgáltatásaival egy
intézmény keretei között szervezhetők meg.
-	A javaslat újrafogalmazza a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körét oly
módon, hogy elhagyja a pszichés fejlődési zavarra történő utalást, és helyette a megismerő
funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességére utal. Mellőzi a korábbi
rendelkezésekben megtalálható felsorolást, mivel az megnehezítette a szakértői és
rehabilitációs bizottságok és a nevelési tanácsadók közötti feladat elhatárolást.
A 22. §-hoz
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók felülvizsgálatával lehetőség nyílik arra,
hogy egyértelműen meghatározásra kerüljön, melyik gyermek, melyik tanuló milyen
szolgáltatásra jogosult ahhoz, hogy a megfelelő ellátást megkapja. Az átmeneti rendelkezések
pontosan meghatározzák azt az ütemtervet, amelynek figyelembevételével az érintett körbe
tartozó gyermekek, tanulók vizsgálatát el kell végezni. Meghatározza továbbá azokat a
teendőket is, amelyek alapján a felülvizsgálat eredményeképpen a sajátos nevelési igényű
körből kikerült tanulók tovább folytathatják iskolai tanulmányaikat.
A 23. §-hoz
A javaslat bővíti az átlagostól eltérő speciális oktatási formák, módszerek, illetve
tartalmak bevezetésének a lehetőségét. Az alternatív kerettantervek eddig is lehetőséget
biztosítottak olyan különleges oktatási szervezéshez, amely nem fért bele az általános
szabályok szerint kiadott követelmények követelményrendszerbe. Új lehetőségként az
ismeretek elektronikus adathordozóra történő rögzítéséhez és távközlési eszközön történő
továbbításához nyújtanak törvényi lehetőséget. Ennek az eljárásnak, tananyag-közvetítésnek a
lényege, hogy a pedagógus és a tanítványa közvetett úton tartja a kapcsolatot. A
kapcsolattartás történhet távbeszélőn, számítógépen, televízión vagy bármilyen más
távközlési eszközön. Az ilyen módon történő ismeretközlés a felnőttoktatásra jellemző, ily
módon az oktatás munkarendje is igazodik a felnőttoktatás munkarendjéhez.
A 24. §-hoz
A javaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelynek bevezetése hosszabb
előkészítést igényel. Ezért a javaslat meghatározza azokat az időpontokat, amelyek
figyelembevételével az egyes új feladatok bevezetése, végrehajtása megtörténik.
31
A 25. §-hoz
A javaslat figyelembe veszi, hogy a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal
működő általános iskoláknál a tagiskolaként való továbbműködés megfelelő partner
hiányában nem oldható meg.
A hatályos törvényi szövegből nem egyértelmű az eljárás abban az esetben, ha a nyolc
évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő iskola fenntartója nem helyi önkormányzat.
Ebben az esetben is szükség van az átalakításra. A létszámhatárok vizsgálatára vonatkozó
rendelkezéseket a törvény 81. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján nem kell vizsgálni. A
javaslat tisztázza annak jogi kereteit, hogy a fenntartó milyen feltételekkel adhatja át általános
iskolai feladatát nem helyi önkormányzati fenntartónak.
A 26. §-hoz
Az alapfokú művészetoktatási intézmények a közoktatásról szóló törvény
rendelkezései alapján előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokból állnak. Ezért a
javaslat a tanulói létszám finanszírozás szempontjából történő figyelembevételénél
meghatározza, hogy az egyes évfolyamtípusokon milyen arányban lehet figyelembe venni a
tanulmányokat folytatókat. Ennek indoka, hogy az előképző évfolyamokból az alapfokú
évfolyamra csak akkor léphet a tanuló, ha az iskolában megfelelő színvonalú felkészítő
munka folyik. Ezért nem indokolt finanszírozni az olyan iskolát, amelyben a tanulói
továbbhaladás nem biztosított. A javaslat megengedi, hogy a művészeti képzést biztosító
egységes iskola mellett a tanuló igénybe vegye más alapfokú művészetoktatási intézmény
szolgáltatásait heti 3 foglalkozás erejéig is.
A 27. §-hoz
A tanítási időkeret teljesítésével kapcsolatos rendelkezések a közoktatásról szóló
törvény 133. §-ának (8) bekezdése tartalmazza. Indokolt azonban, hogy ezek az előírások
beépüljenek azok közé a rendelkezések közé, amelyek az időkeretre vonatkozó előírásokat
meghatározzák.
A 28. §-hoz
Ahhoz, hogy a tanulói teljesítmény nyomon követésének az ily módon keletkezett
adatok feldolgozásának lehetősége megteremtődjön, törvényi felhatalmazásra van szükség,
amelyet a javaslat beépít a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletébe. Az iskolákban
folyó mérések lehetővé teszik annak figyelemmel kísérését, hogy milyen az adott intézmény
munkájának eredményessége. A pályakövetési rendszer felépítéséhez is szükség van törvényi
szabályozásra, mivel ennek a rendszernek a működtetése is igényli a személyes adatok
kezelését.
A 29. §-hoz
A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései az óvodai csoportra, iskolai
osztályra, kollégiumi csoportra határozza meg az oktatásszervezési elveket, anélkül, hogy
egyértelműen meghatározza ennek létrehozásának követelményét. Az időkeretek a
létszámhatárok meghatározása is óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok
alapján történik, a javaslat ezért meghatározza, hogy melyek azok az elvek, amelyek alapján a
közösségeket létre kell hozni.
32
A 30. §-hoz
A javaslat intézkedik a hatálybaléptetés napjának megállapításáról. Az általános
hatálybaléptetés ideje 2007. szeptember 1-je, azonban szükség van ettől eltérő hatályba
léptető időpontokra is.
33