﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2933. számú
törvényjavaslat
a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők
összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő
törvénymódosításokról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi ... törvény
a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők
összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő
törvénymódosításokról
1. §
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban:
Ötv.) 33/A. §-ának (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(6) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc napon
belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.
A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó
képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét
meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak,
felülvizsgálatnak helye nincs.
(7)	A közigazgatási hivatal a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a
polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület
nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság
eljárására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon
belül - az érintett polgármester, illetve a közigazgatási hivatal fellebbezést
nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon
belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló
tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.”
2.	§
A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000.
évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Ökjtv.) 10. §-ának (2)-(3) bekezdései
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc napon
belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.
A bíróság az érintett önkormányzati képviselőt, a polgármestert vagy a
keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét,
illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen
további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.
2
(3)	A közigazgatási hivatal a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti az
önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a
képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése
jogszabálysértő. A bíróság eljárására a (2) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak
kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az érintett önkormányzati
képviselő, illetve a közigazgatási hivatal fellebbezést nyújthat be.
A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a
másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló
tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.”
3.	§
(1)	E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult
összeférhetetlenségi eljárásokban kell alkalmazni.
3
INDOKOLÁS
a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők
összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő
törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 45/2006. (X. 5.) AB határozatban az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva -
megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet
keletkezett amiatt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény (a továbbiakban: Ötv.) 33/A. §-ának (7) bekezdése általánosságban
kizárja a bíróság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. Ennek következtében
abban az esetben sem lehet a döntés ellen jogorvoslattal élni, ha a polgármester
összeférhetetlenségének és megbízatása megszűnésének kimondására irányuló
eljárásban az első érdemi döntést nem a képviselő-testület, hanem a bíróság
hozta. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási
feladatának 2007. június 15. napjáig tegyen eleget.
Az Ötv. 33/A. §-ának (6) bekezdése szerint lehetőség van arra, hogy
amennyiben a képviselő-testület egyáltalán nem dönt az összeférhetetlenségről,
vagy döntése jogszabálysértő, akkor a közigazgatási hivatal bíróságnál
kezdeményezze a polgármester összeférhetetlenségének kimondását.
A (7) bekezdés utolsó mondata alapján a bíróság döntése ellen további
jogorvoslatnak helye nincs. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy ennek
következtében, ha a polgármesteri összeférhetetlenséget a képviselő-testület
állapítja meg, akkor a határozat ellen a polgármester, illetve a közigazgatási
hivatal bírósági felülvizsgálatot kérhet, s a bírói döntés ellen kizárt a további
jogorvoslat. Az Ötv. 33/A. §-a (7) bekezdésének utolsó mondatából következően
azonban teljesen kizárt a jogorvoslás lehetősége akkor is, amikor a közigazgatási
hivatal a képviselő-testületi döntés hiányában fordul bírósághoz, amely az első
érdemi határozatot hozta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az
alkotmányellenes helyzet nem önmagában abból fakad, hogy a jogalkotó kizárta
a bíróság döntése elleni további jogorvoslat lehetőségét, hanem abból az esetből,
amikor is a közigazgatási hivatal azért kezdeményezi a bíróság eljárását, mert a
képviselő-testület elmulasztotta meghozni a szükséges határozatot, és a
polgármester összeférhetetlenségéről és megbízatásának megszűnéséről az első
érdemi döntést a bíróság hozta meg.
Tekintettel a fentiekre, a jogorvoslathoz való alapjog lényeges tartalmának
-	a jogorvoslat, a magasabb fórumhoz való fordulás lehetősége - jelenlegi
korlátozását kívánja megszüntetni az Ötv. javasolt módosítása. Az Ötv. mellett a
4
helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi
XCVI. törvény módosítása is indokolt, mivel a helyi önkormányzati képviselőkre
vonatkozó összeférhetetlenségi eljárás jogorvoslati szabályozása megegyezik az
Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított - és a fentiekben
részletezett - a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályozással.
A javaslat célja, hogy a közigazgatási hivatal által bíróság előtt kezdeményezett
összeférhetetlenségi eljárásban a bíróság döntése ellen fellebbezésnek legyen
helye, garantálva a jogorvoslathoz való alapjog teljes érvényesülését, az AB
határozat kívánalmainak megfelelően.
A polgármester rendkívül fontos közfunkciót betöltő és gyakorló személy. Erre
figyelemmel egyértelműen tisztázottnak kell lennie azoknak a polgármesteri
pozícióval kapcsolatos körülményeknek, így az összeférhetetlenségi
szabályoknak is, melyek jogállását és feladatainak ellátását közvetlenül
befolyásolják. A helyi önkormányzat képviselő-testülete kötelezően
alpolgármestert választ, azonban a polgármestert közvetlenül megillető
jogosítványokat (pl. bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása)
az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén helyettesítési
jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármester nem lehet önkormányzati
hatáskörök címzettje, ilyet sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem
ruházhat rá.
A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli
választóinak az érdekeit. A népfelség elvéből adódóan a helyi önkormányzás joga
a választópolgárok közösségét illeti meg, melyet az általuk választott képviselők
útján gyakorolnak. A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület
munkájában.
Tekintettel mindkét tisztség fontosságára, a javaslat a fellebbezés benyújtására,
illetve a másodfokú bírósági döntés meghozatalára szűk határidőket állapít meg.
Ennek indoka, hogy nem lehet sokáig kétséges, hogy a polgármesterrel, illetve a
helyi önkormányzati képviselővel szemben az összeférhetetlenségi ok fenn áll-e,
hiszen a hosszadalmas eljárás az önkormányzat működőképességét
veszélyeztetné. A jogbiztonság szempontjából is kiemelten fontos, hogy az
összeférhetetlenségi eljárás rövid határidőn belül véget érjen, és kizárja annak
lehetőségét, hogy olyan polgármester, illetve képviselő vegyen részt a képviselő-
testület döntéseinek előkésztésében és meghozatalában, akivel szemben
összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az eljárás elhúzódása esetén az alpolgármester
személye sem garancia - tekintettel a jogaira - az önkormányzat működésének
hosszú távú biztosítására.
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A 45/2006. (X. 5.) AB határozat szerint mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenes helyzet keletkezett amiatt, hogy az Ötv. 33/A. §-ának
(7) bekezdése általánosságban kizárja a bíróság döntése elleni jogorvoslat
lehetőségét. A jogorvoslathoz való alapjog lényeges tartalma az érdemi
határozatok tekintetében a Jogorvoslás”, vagyis a más szervhez, magasabb
fórumhoz való fordulás lehetősége, a jogsérelem orvosolhatósága.
A jogorvoslathoz való alapjog lényeges tartalmát sérti, ha az első érdemi döntést
követően kizárt a további jogorvoslás lehetősége.
A törvényjavaslat szerint a (7) bekezdés alapján - az AB határozatban
foglaltaknak megfelelően - biztosított lesz a jogorvoslat lehetősége a
közigazgatási hivatal által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásban is.
A törvényjavaslat a fellebbezés benyújtására, illetve a másodfokú bírósági döntés
meghozatalára szűk határidőket állapít meg. Nem lehet sokáig kétséges, hogy a
polgármesterrel szemben az összeférhetetlenségi ok fenn áll-e, mert a
hosszadalmas eljárás az önkormányzat működőképességét veszélyeztetné.
Az eljárás gyors befejezéséhez fűződő érdekre tekintettel kizárt a felülvizsgálat
lehetősége is.
A (6) bekezdés módosítása azért szükséges, mivel eddig a hatályos szabályozás
mind a képviselő-testület által összeférhetetlenség tárgyában hozott döntés elleni
jogorvoslatra, mind a közigazgatási hivatal által az összeférhetetlenségi ügyben
a bíróságnál kezdeményezett eljárásra vonatkozott. A törvényjavaslat
kettéválasztja a két esetkört, és a képviselő-testület összeférhetetlenséget
megállapító határozata ellen biztosít jogorvoslatot. A bíróság döntése ellen
ebben az esetben kizárt a további jogorvoslat és felülvizsgálat lehetősége.
Fontos megjegyezni, hogy a képviselő-testület által hozott összeférhetetlenséget
megállapító határozat nem közigazgatási határozat.
A 2. §-hoz
Az Ötv. mellett a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről
szóló 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Ökjtv.) módosítása is szükséges,
tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzati képviselőkre vonatkozó
összeférhetetlenségi eljárás jogorvoslati szabályozása megegyezik az
Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított - és fentiekben
részletezett - a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályozással.
6
A törvényjavaslat az Ökjtv. 10. §-ának (2) és (3) bekezdéseit az Ötv. 33/A. §-a
(6)	és (7) bekezdéseihez hasonlóan módosítja. A (2) bekezdés módosításával
kettéválik a szabályozás. A képviselő-testület által az összeférhetetlenségről
hozott döntés ellen a törvényjavaslat a (2) bekezdésben biztosít bírói
jogorvoslatot, a bíróság döntése ellen azonban a további jogorvoslat, és a
felülvizsgálat lehetősége kizárt. A közigazgatási hivatal által a bíróságnál
kezdeményezett eljárásban a (3) bekezdés biztosítja a bírói döntés elleni
fellebbezés lehetőségét, felülvizsgálatnak azonban itt sincs helye az eljárás gyors
befejezése érdekében.
A 3. §-hoz
Ezen paragrafus a törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkezik.