﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2934. számú
törvényjavaslat
az európai területi együttműködési csoportosulásról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi......törvény
az európai területi együttműködési csoportosulásról
Az Országgyűlés a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése érdekében, és a
határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés előmozdítása
érdekében - összhangban az Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt
alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Hatály
1.	§
(1)	A magyarországi székhelyű európai területi együttműködési csoportosulás
(a továbbiakban: csoportosulás) alapítására, szervezetére, működésére és megszűnésére
az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a
Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) és az e
törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2)	E törvény szabályait kell alkalmazni a külföldi székhelyű csoportosulásban
magyar jog szerinti tag részvételének jóváhagyására irányuló eljárásban.
(3)	A Rendelet 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország
tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:
Kbt.) 22. § (1) bekezdésének a)-j) pontja szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog
szerinti tagok). A csoportosulásban a Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti helyi
önkormányzat társulása akkor vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik.
Tevékenység
2. §
2
(1)	Csoportosulás elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem
alapítható, közhatalmi tevékenységet nem végezhet.
(2)	A helyi önkormányzat
a)	költségvetési szerve csoportosulásban való részvételéhez történő hozzájárulás a
képviselő-testület át nem ruházható hatásköre,
b)	csoportosulásban való részvételéről szóló képviselő-testületi döntés a jogi
személyiséggel rendelkező társulásra ruházható át.
(3)	A csoportosulásban a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi
személyiséggel rendelkező társulása és a helyi önkormányzat költségvetési szerve
felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (korlátolt
felelősség).
II.	Fejezet
A CSOPORTOSULÁS ALAPÍTÁSA
Alapítás
3.	§
A csoportosulás neve az „európai területi együttműködési csoportosulás” elnevezést
tartalmazza. A Rendelet 12. cikkének (2) bekezdése ötödik albekezdése szerinti esetben
a csoportosulás neve a „korlátolt felelősségű európai területi együttműködési
csoportosulás” elnevezést tartalmazza.
Jóváhagyás
4.	§
(1)	A Rendelet 4. cikkének (3) és (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyásról
nemperes eljárás keretében a Fővárosi Bíróság dönt.
(2)	A kérelemnek tartalmaznia kell a (6) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott
adatokat. A jóváhagyás iránti kérelemhez a Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében
foglaltakon kívül csatolni kell:
a)	a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tagok esetében - az
állam kivételével - azok felettes szervének hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy az
egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti csoportosulásban tagként részt vehetnek,
3
b)	az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi
önkormányzati költségvetési szerv, és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési
szerv tag esetében a képviselő-testület (közgyűlés) hozzájárulását arra vonatkozóan,
hogy az egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti csoportosulásban tagként részt
vehet,
c)	helyi önkormányzat esetében a csoportosulásban való részvételről szóló
képviselő-testületi döntést tartalmazó jegyzőkönyv kivonatot,
d)	ha azok nem magyar nyelven készültek, az egyezmény- és az alapszabály-
javaslatot magyar fordításban.
(3)	A jóváhagyásra irányuló kérelem hiányos benyújtása esetén a kérelem
beérkezésétől számított tizenöt napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott
végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő
-	legfeljebb tizenöt napos - határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben
tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése
miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
(4)	A jóváhagyás iránti kérelem az ügy érdeméről döntő végzés meghozataláig
visszavonható. Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti.
(5)	A jóváhagyás iránti kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított harminc
napon belül a bíróság a kérelmet megvizsgálja, és ha a kérelmet nem az arra jogosult
terjesztette elő, a kérelmezőnek a csoportosulásban való részvétele törvénybe ütközne, a
hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan
terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja, egyébként a jóváhagyást
végzéssel megadja. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára
adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a
hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(6)	A Fővárosi Bíróság az (1) bekezdés szerinti jóváhagyással rendelkező
szervezetek adatairól számítógépes nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban az alábbi
adatok szerepelnek:
a)	a kérelmező neve, székhelye,
b)	a csoportosulás neve, székhelye,
c)	a csoportosulás célkitűzése és feladatai,
d)	a jóváhagyás megadásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésének
időpontja.
(7)	A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az
alapszabály- és az egyezmény-javaslat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és
azokról feljegyzést készíthet.
4
Nyilvántartásba vétel
5.	§
(1)	A csoportosulás bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba
vételi eljárás nemperes eljárás, melyre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(2)	A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez az egyezmény és az alapszabály
eredeti példányát, amennyiben az nem magyar nyelven készült, annak magyar nyelvű
hiteles fordítását, valamint a Rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti jóváhagyások
eredeti példányát és magyar nyelvű hiteles fordítását kell csatolni.
(3)	A kérelemnek tartalmaznia kell a 6. § (2) bekezdés a)-f) pontjaiban
meghatározott adatokat.
(4)	A csoportosulás nyilvántartásba vételére irányuló hiányos kérelem benyújtása
esetén a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül postára adott, vagy a
kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság megfelelő határidő megjelölése és a
mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a
kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő - legfeljebb harminc napos - határidőt kell
biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható.
A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs
helye. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve
hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
(5)	A bíróság az eljárást megszünteti, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az
ügy érdeméről döntő végzés meghozataláig a kérelmező visszavonja.
(6)	A bíróság a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül dönt a
nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a
hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a
hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem
vehető figyelembe.
(7)	A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az egyezmény és az
alapszabály a Rendeletben és az e törvényben foglaltaknak megfelel, valamint
valamennyi tag rendelkezik a Rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti jóváhagyással.
(8)	Ha a bíróság a (6) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül
nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg
kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében.
(9)	Ha a kérelem elbírálására a (8) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a
nyilvántartásba vétel a (6) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő
kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.
5
(10)	A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyésznek is
kézbesíti.
(11)	A csoportosulás tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat
jogerőre emelkedése után kezdheti meg.
(12)	A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított
harminc napon belül - a bíróságnak be kell jelenteni, a bejelentésre és a változásnak a
nyilvántartásban történő átvezetésére az (1)-(11) bekezdésben foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni.
Nyilvántartás
6.	§
(1)	A Fővárosi Bíróság a csoportosulás adatairól számítógépes nyilvántartást vezet.
(2)	A nyilvántartásban a csoportosulás alábbi adatai szerepelnek:
a)	a csoportosulás neve, székhelye,
b)	a csoportosulásban tagként részt vevők neve, székhelye,
c)	a csoportosulás célkitűzése és feladatai,
d)	a csoportosulás működésének időtartama,
e)	a csoportosulás igazgatójának neve, lakóhelye, a képviseleti jog gyakorlásának
módja (önálló vagy együttes),
f)	az alapszabály, egyezmény kelte,
g)	a csoportosulás nyilvántartásba vételének időpontja,
h)	a csoportosulás nyilvántartási száma,
i)	ha a csoportosulás csőd, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési eljárás,
valamint a Rendelet 14. cikke szerinti megszüntetés hatálya alatt áll, akkor erre a
tényre utalás, és az eljárás kezdő időpontja,
j) a csoportosulás megszűnésének időpontja.
(3)	A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az alapszabály és az
egyezmény nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet.
III.	Fejezet
A CSOPORTOSULÁS GAZDÁLKODÁSA
Gazdálkodás, számvitel
6
7.	§
(1)	A csoportosulás az egyezményben meghatározott cél megvalósítása érdekében
önállóan gazdálkodik.
(2)	A csoportosulás az alapszabályban meghatározottak szerint vállalkozási
tevékenységet végezhet, amennyiben az a csoportosulás célját nem veszélyezteti.
8.	§
(1)	A csoportosulás - mint külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek
minősülő egyéb szervezet - beszámolókészítési, könyvvezetési és számviteli
kötelezettségeire a számvitelről szóló törvény, és a felhatalmazásán alapuló
jogszabályokban előírtak vonatkoznak.
(2)	A csoportosulás beszámolóját a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő
Hivatalos Értesítőben az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül
közzéteszi.
IV.	Fejezet
JOGORVOSLAT, FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉS
9.	§
A csoportosulás vagy annak szervezeti egysége által hozott határozatot az a tag,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti, annak meghozatalától számított
harminc napos jogvesztő határidőn belül a Fővárosi Bíróságnál megtámadhatja. A perre
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános
szabályait kell alkalmazni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs
halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
10.	§
(1)	A csoportosulás működése felett az ügyész a reá irányadó szabályok szerint
törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a csoportosulás működésének törvényessége
másképp nem biztosítható, az ügyész a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.
(2)	A Fővárosi Bíróság az ügyész keresete alapján:
a)	megsemmisítheti a csoportosulás vagy annak szervezeti egysége törvénysértő
határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,
7
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a
csoportosulás közgyűlését.
(3)	Amennyiben a csoportosulás az ítélet jogerőre emelkedését követő három
hónapon belül nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak, és nem állítja helyre a működés
törvényességét, az ügyész pert indíthat a Fővárosi Bíróság előtt a csoportosulás
megszüntetése iránt.
11.	§
(1)	A Rendelet 6. cikke alkalmazásában illetékes hatóság - amennyiben törvény
vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az Állami Számvevőszék.
(2)	A csoportosulás gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami
Számvevőszék jogosult.
12.	§
Az Állami Számvevőszék ellenőrzések lefolytatása céljából megkeresheti a létrehozás
helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, amennyiben külföldi székhelyű
csoportosulásban magyar jog szerinti tag vesz részt.
13.	§
Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a csoportosulás gazdálkodása körében
jogellenesen jár el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés
esetén, vagy ha a csoportosulás nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék
elnökének megkeresésére az ügyész a csoportosulás megszüntetése iránt pert indíthat a
Fővárosi Bíróság előtt.
V.	Fejezet
A CSOPORTOSULÁS MEGSZŰNÉSE
14.	§
(1)	A csoportosulás csak jogutód nélkül szűnhet meg.
(2)	A csoportosulás megszűnése esetén - a felszámolási eljárást kivéve -
végelszámolásnak van helye.
(3)	A (2) bekezdés szerinti eljárást kell kezdeményezni, ha
8
a)	az egyezményben meghatározott időtartam eltelt, vagy más, az egyezményben
meghatározott megszűnési feltétel bekövetkezett, ideértve azt is, ha a csoportosulás a
jogutód nélküli megszűnésről dönt,
b)	a bíróság a csoportosulásnak a Rendelet 14. cikke szerinti megszüntetéséről
határoz,
c)	a bíróság az erre irányuló perben a csoportosulás megszüntetéséről határoz.
(4)	A végelszámolás lefolytatására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról
és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
VIII. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A csoportosulás
végelszámolása esetén a Ctv. szerinti változásbejegyzési (törlési) eljárás alatt e törvény
5. §-ának (12) bekezdése szerinti bejelentést kell érteni. A cégbíróság feladatait a
Fővárosi Bíróság látja el, és az eljárással összefüggő valamennyi közzétételi
kötelezettség a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben
teljesítendő.
(5)	A csoportosulás fizetésképtelensége esetén a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.
15.	§
(1)	A Rendelet 13. cikk alkalmazásában a csoportosulás tevékenységének
megtiltására az adott tevékenység hatósági ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv
jogosult.
(2)	Amennyiben a 4. § szerinti jóváhagyás feltételei már nem állnak fenn, a
Fővárosi Bíróság - hivatalból, vagy az ügyész, illetve a 4. § (2) bekezdésének a) és b)
pontja szerinti hozzájárulást megadó szerv kérelmére - nemperes eljárásban elrendeli a
magyar jog szerinti tag kilépését a csoportosulásból.
(3)	A Fővárosi Bíróság által nyilvántartott csoportosulás esetén a bíróság
(2)	bekezdés szerinti határozatának jogerőre emelkedésével a tag tagsági jogviszonya
megszűnik.
(4)	Amennyiben a csoportosulást nem a Fővárosi Bíróság vette nyilvántartásba, a
bíróság a (2) bekezdés szerinti határozatának megküldésével a határozat jogerőre
emelkedésétől számított tizenöt napon belül értesíti a nyilvántartásba vételre jogosult
szervet.
16.	§
A Rendelet 14. cikke szerinti megszüntetést a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban
rendeli el. A bíróság a megszüntetés elrendelése előtt a csoportosulás részére a helyzet
9
kiigazításához szükséges intézkedések megtételére legfeljebb három hónapos határidőt
szabhat.
17.	§
A csoportosulás a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
VI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
18.	§
E törvény alkalmazásában:
helyi önkormányzat: a község, a város, a megyei jogú város, a főváros, a fővárosi
kerület, a megyei önkormányzat.
19.	§
(1)	Az e törvény II. és V. fejezetében szabályozott, a Fővárosi Bíróság által
lefolytatott eljárásban - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Pp. általános
szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az e törvényben szabályozott peres és nemperes eljárásokban
felülvizsgálatnak nincs helye.
Hatálybalépés
20.	§
E törvény 2007. augusztus 1-jén lép hatályba.
21. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyvről szóló
1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
10
„c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a
szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai
részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi
együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata,
a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói
iroda, továbbá az egyéni vállalkozó.”
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közhasznú szervezetekről szóló
1997. évi CLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett]
„i) európai területi együttműködési csoportosulás.”
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cstv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó
szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az
európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a
leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az
erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az
európai területi együttműködési csoportosulás, a végrehajtói iroda, a sportegyesület,
valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi
eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;”
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény 57. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Illetékmentes a polgári ügyekben:]
„e) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú társaság, a
köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói
Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP
szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, valamint az európai területi
együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;”
11
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasági adóról és osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 2. §-ának (2) bekezdése a következő
i)	ponttal egészül ki:
„i) európai területi együttműködési csoportosulás.”
(6)	A Taotv. 9. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az európai területi együttműködési csoportosulás az adóalapot az (1)-(7)
bekezdések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.”
(7)	A Taotv. 6. számú melléklete a következő F) fejezettel egészül ki:
„F)
Európai területi együttműködési csoportosulás által végzett kedvezményezett
tevékenységek
Az európai területi együttműködési csoportosulás 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem-
és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e
törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:
1.	az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez
kapott támogatást, juttatást is;
2.	a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök,
készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3.	a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az
értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír
hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben
képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.”
22. §
Ez a törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai
Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
I N D O K O L Á S
az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A tagállamok, a regionális és helyi hatóságok határmenti, transznacionális és
interregionális együttműködései nehézségekbe ütköztek az elmúlt években a
megfelelő jogi keretek hiánya, illetve az egymástól eltérő nemzeti jogszabályok és
eljárásrendek alkalmazási kötelezettsége miatt. A Közösség területe egészének
harmonikus fejlődése, valamint a megerősített gazdasági, társadalmi és területi
kohézió a határokon átnyúló együttműködés erősödését és azon intézkedések
elfogadását vonja maga után, amelyek az együttműködés valamennyi formája
tekintetében a végrehajtási feltételek javítását célozzák.
A területi együttműködést hátráltató akadályok leküzdése érdekében szükségessé vált
egy olyan közösségi szintű együttműködési eszköz bevezetése, amely lehetővé teszi a
Közösség területén jogi személyiséggel rendelkező együttműködési csoportosulások,
az ún. „európai területi együttműködési csoportosulás” (European Grouping of
Territorial Cooperation, EGTC) létrehozását.
Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a
Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete teszi lehetővé valamennyi
tagállamban 2007. augusztus 1-jétől az ún. európai területi együttműködési
csoportosulás létrehozását.
Az európai területi együttműködési csoportosulás létrehozása fakultatív jellegű, az
eddigi közösségi eszközök továbbra is működnek. A csoportosulás non-profit
gazdálkodó szervezetként szerepel a magyar jogrendben, az unió alkotta speciális
kereteken belül.
Az európai területi együttműködési csoportosulás nem csupán az Európai Regionális
Fejlesztési Alap forrásaiból finanszírozott határmenti, transznacionális ill.
interregionális együttműködések végrehajtása esetében alkalmazható, hanem a
kizárólag a tagállamok pénzügyi hozzájárulása által, azok regionális vagy helyi
hatóságai által kezdeményezett, területi együttműködésben megvalósuló projektek
lebonyolítása során is. Ez utóbbi igény az európai önkormányzatok és régiók (pl.
eurorégiók) részéről merült fel az elmúlt években, mely szereplők régóta szerettek
volna együttműködéseikre megfelelő jogi keretet találni.
Az új intézménytől az Európai Regionális Fejlesztési Alap által támogatott területi
együttműködési programok menedzselése során is várhatók szakmai előnyök,
13
tekintettel arra, hogy a jelenlegi INTERREG Közösségi Kezdeményezés végrehajtása
során is bebizonyosodott, az eltérő jogi szabályozások miatt a döntéshozatali és
végrehajtási folyamatok gyakran komplikáltak, lassúak és nehézkesek, az operatív
tevékenységek intézése túl bürokratikus, a rendszer rugalmatlansága miatt
többszörösére nő az egyes feladatok elvégzésének ideje.
A rendelet rögzíti, hogy a csoportosuláshoz való csatlakozás önkéntes, mivel azonban
a szabályozás rendeleti formában került megalkotásra, a tagállamoknak kötelességük
biztosítani a részvétel feltételeit. Tekintettel arra, hogy az európai közösségi rendelet
olyan jogforrás, mely közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazandó valamennyi
tagállamban, ezért a hazai jogalkotó csak a Rendelet által alkotott keretszabályokat
tölthette ki tartalommal.
A Javaslat tehát a csoportosulás alapítására, működésére, megszüntetésére, illetve az
abban való részvételre vonatkozó hazai szabályozás megteremtésére irányul.
Az európai csoportosulás non-profit gazdálkodó szervezetként szerepel majd a
magyar jogrendben, az Európai Unió alkotta speciális kereteken belül. A Javaslatban
meghatározásra kerülnek az európai csoportosulásban való részvétel jóváhagyásával,
a csoportosulás nyilvántartásba vételével, gazdálkodásával, ellenőrzésével,
megszűnésével kapcsolatos rendelkezések, melyek szabályozása a Rendeletből
kötelező jelleggel következik. A csoportosulás létrehozása, nyilvántartásba vétele és
működése tekintetében a jogalkotó a legrugalmasabb szabályozás kialakítására
törekedett.
A hazai székhelyű csoportosulás nyilvántartásba vételével, működésével és
megszüntetésével kapcsolatos feladatokat a törvényjavaslat a Fővárosi Bíróságra
telepíti, és ugyanígy a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik a
csoportosulásban való részvételre vonatkozó jóváhagyás megadására is. A Fővárosi
Bíróság ezekben az ügyekben a Pp. szabályait alkalmazva, nemperes eljárást fog
lefolytatni.
A csoportosulás működésének felügyeletére az ügyész, míg gazdálkodásának
ellenőrzésére az ÁSZ jogosult. Ha másképpen nem oldható meg, a működés
törvényességének helyreállítása érdekében az ügyész a bírósághoz fordulhat. Végső
esetben az ügyész - hivatalból, vagy a 12. § szerint az ÁSZ elnökének megkeresésére
-	a csoportosulás megszüntetése iránt pert indíthat a bíróság előtt.
A jogviták kérdését a Rendelet 15. cikke rendezi, ezért a törvényben nem igényel
szabályozást. Az európai csoportosulás perelhető a székhely szerinti Bíróságnál.
A rendelet szerint a joghatóságról szóló közösségi jogszabályokat kell alkalmazni a
csoportosulást érintő jogvitákban, ha ezek nem tartalmaznak előírásokat, akkor a
székhely szerinti tagállam bíróságai az illetékesek.
14
A csoportosulás (EGTC) új intézmény, új forma, melyhez tapasztalatok nem
fűződnek, ellenben nagy lehetőségeket rejt magában az uniós és hazai programok
jogilag szabályozott menedzselése tekintetében a jövőben.
15
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény hatálya kiterjed a magyarországi székhellyel létrehozott európai
csoportosulásokra, valamint a külföldi székhelyű csoportosulásban a magyar jog
szerinti tag részvételének jóváhagyására.
A személyi hatály - egy kivétellel - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX.
törvényben (a továbbiakban: Kbt.) meghatározott ajánlatkérők körének megfelelően
alakul, tekintettel arra, hogy a Kbt. 22. § (1) bekezdése a)-j) pontjában felsoroltak
felelnek meg a Rendeletben meghatározott körnek. A Rendelet 3. cikke értelmében az
EGTC-ben tagként az állam, a regionális és helyi hatóságok, valamint az
árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések
odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (9) bekezdésének második
albekezdése szerinti közjogi szervezetek vehetnek részt. A hazai jogban ezt a
személyi kört a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a)-j) pontja fedi le.
A 2. §-hoz
Az európai csoportosulás a Rendelet értelmében a tagok által aláírt Egyezménnyel és
Alapszabállyal hozható létre. A csoportosulás célkitűzéseit, feladatait a tagoknak az
együttműködési egyezményben kell megállapítaniuk a Rendelet 8. cikkében foglaltak
szerint. Az Alapszabályban a csoportosulás és szervei működésének módját
határozzák meg az alapítók.
A feladatok szempontjából a csoportosulás többfajta tevékenységre is létrejöhet, pl.:
A.	programot hajt végre, és mint Irányító Hatóság vagy lebonyolító szervezet jár
el,
B.	projektet hajt végre, és mint vezető partner jelenik meg egy strukturális alapból
finanszírozott projekt esetében vagy területi együttműködési program
keretében,
C.	a közösség pénzügyi támogatása nélkül, kizárólag hazai forrásból menedzsel
egy-egy projektet, várhatóan határmenti önkormányzatok, régiók
együttműködése keretein belül (mint önkormányzati projekttársaság).
A/1. Az európai csoportosulás a program lebonyolító szervezete
Az EGTC a program management szervezete, így minden szerv egy szervezetben
tömörül, a korábbi széttagoltság és az abból adódó lassúság megszűnik. Egyúttal
megvalósul a teljes közös megvalósítás, nő a hatékonyság, olcsóbb lesz a rendszer és
megszűnnek a ma még létező rendszeren belüli konfliktusok.
16
A/2. Az európai csoportosulás az Irányító Hatóság feladatait látja el
Az EGTC a management szervezet, azonban csak az Irányító Hatóságot terhelő
feladatokat látja el. Így létrejön egy „valódi” közös Irányító Hatóság, ami jelenleg
szinte minden határ menti, illetve transznacionális programból hiányzik.
B.	A Strukturális Alapokból finanszírozott projekt végrehajtása
Az európai csoportosulás itt egy közös projekt menedzsment szervezete, ún. vezető
partner, szerepet kap egy projekt lebonyolításában (és megpályázásában). Ennek
megfelelően minden szerv egy szervezetben tömörül, a korábbi széttagoltsága
megszűnik és a határ két oldalán végrehajtott eddig különálló projektek egy
szerkezetben lesznek végrehajtva, összehangolásuk teljesül. Megvalósul az új területi
együttműködési programokra vonatkozó uniós szabályok szerint a teljes közös
projektvégrehajtás, nő a hatékonyság, olcsóbb lesz a projekt.
C.	(Határmenti) önkormányzatok (régiók, eurorégiók) együttműködése
projekttársaságok keretében, kizárólag hazai forrásokból
A határ két oldalán lévő önkormányzati és egyéb, eddig kevésbé szabályozottan
működő regionális együttműködések válhatnak szorosabbá.
Hosszú távon elképzelhető, hogy elsősorban határmenti önkormányzatok
„projekttársaságot” hoznak létre saját forrásaik segítségével. Ebben az esetben az
EGTC utat építhet, közintézményt üzemeltethet (pl. kórház, óvoda), vagy
közszolgáltatást nyújthat (pl. vízszolgáltatás).
Hosszútávon támogatható, integrációt és hatékony szolgáltatásokat elősegítő,
támogatásra érdemes folyamat, melynek nemcsak magyar, hanem külföldi partnerek
is lehetnek a kezdeményezői.
Természetesen az EGTC a fentiekben felsorolt feladatok közül többet is elláthat
különböző programok és projektek tekintetében, továbbá a Rendelettel összhangban
más célra is szerveződhet.
A Rendelet főszabályként a csoportosulásban részt vevő tagok korlátlan felelősségét
fogalmazza meg, a vonatkozó tagállami szabályok függvényében lehetőséget biztosít
a felelősség korlátozására. A szabályozás így megfelel a magyar helyi
önkormányzatok általános pénzügyi felelősségére vonatkozó Alkotmányban és más
törvényekben megfogalmazott alapvető elveknek és előírásoknak (önkormányzati
törvény, államháztartási törvény), mely szerint a magyar önkormányzatok csak
vagyoni hozzájárulásuk mértékéig vehetnek részt vállalkozásokban. Ezen szabályt
mondja ki a Javaslat 2. §-ának (3) bekezdése az EGTC-k vonatkozásában.
Így csoportosulásban a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi
személyiséggel rendelkező társulása és a helyi önkormányzat költségvetési szerve
felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (korlátolt
felelősség).
A korlátlan felelősség esetén problémát okoz, hogy a rendelet kétfajta tevékenységet
kíván egységesen szabályozni. Az európai csoportosulás ugyanis egyaránt
17
működhetne irányító hatóságként és projekttársaságként is. Az irányító hatósági
működés nem vet fel különösebb problémát, mivel az közösségi és tagállami szinten
pontosan szabályozott, az ilyen működés során felelősség nem merül fel.
A projekttársaságként való működés azonban gondot okoz. Ha az európai
csoportosulás utat épít, közintézményt üzemeltet, vagy közszolgáltatást nyújt, a
lehetséges felelősségi esetek száma rendkívüli mértékben megnő. Ezekben az
esetekben a tagállami szabályozás megoldás lehet. Ha a tagállami szabályozás nem
teszi lehetővé, hogy korlátozott felelősségvállalással működő jogi személyek
építsenek például utat, akkor az európai csoportosulás csak abban az esetben
folytathat ilyen tevékenységet, ha korlátlan felelősségvállalással működik. Ugyanez
igaz a tőkekövetelmény előírására. Tipikusan ilyen tevékenységeket azonban
korlátozott tagi felelősséggel működő jogi személyek végeznek (tipikusan korlátolt
felelősségű társaságok és részvénytársaságok), nem tűnik ezért indokoltnak csak az
európai csoportosulások esetén megkövetelni a korlátlan tagi felelősséget.
A Rendelet értelmében abban az esetben, amennyiben a csoportosulás legalább egy
tagja korlátozott felelősséggel vesz részt (pl. magyar önkormányzati partner), úgy az
egyezményben a többi tag is korlátozhatja felelősségét.
A 3. §-hoz
A csoportosulás neve tartalmazza az „európai területi együttműködési csoportosulás”
elnevezést, míg ha felelősségét korlátozza, a Rendelet 12. cikk (2) bekezdésének
ötödik albekezdésének megfelelően a nevében a „korlátolt felelősségű európai területi
együttműködési csoportosulás” szerepel.
A 4. §-hoz
A Rendelet értelmében a csoportosulás nyilvántartásba vétele előtt valamennyi
tagnak saját tagállama illetékes szervétől kell kérnie a részvétel jóváhagyását.
A magyar jog szerinti tagok részvételének jóváhagyására a Fővárosi Bíróság
kizárólagosan illetékes. A magyar jog szerinti tagoknak tehát erre irányuló
kérelemmel a Fővárosi Bíróságtól kell kérniük a jóváhagyást. Ehhez szükséges a
tagok által aláírt egyezmény- és alapszabály-javaslat benyújtása a bírósághoz.
Központi költségvetési szervek esetén a felettes szervük hozzájárulását, az
önkormányzati költségvetési szerveknél a képviselő testület, illetve a közgyűlés
hozzájárulását is kérni kell a csoportosulásban való részvételre vonatkozóan.
A jóváhagyás és a felettes szerv hozzájárulásának beszerzése előtt a leendő tagok
aláírják az egyezmény- és az alapszabály-javaslatot, melynek kötelező tartalmi
elemeit a Rendelet határozza meg. A jóváhagyás iránti kérelemhez ezeket csatolni
kell, ha nem magyar nyelven készültek, akkor magyar nyelvű fordításban. Tekintettel
18
arra, hogy az egyezmény és az alapszabály-javaslat még nem végleges, és a
csoportosulás nyilvántartásba vétele nem ez alapján történik, annak érdekében, hogy
az EGTC létrehozása a lehető legkisebb költséggel járjon, a nem hiteles magyar
fordítás is megfelelő. Ha a meghatározott munkanyelv az európai csoportosuláson
belül nem a magyar, ebben az eljárási szakaszban a nem hiteles magyar nyelvű
fordítás is elegendő. A bíróság a jóváhagyást nemperes eljárás keretében adja meg.
Az 5. §-hoz
A csoportosulás azon tagállam joga szerint kerül bejegyzésre, amelyben a létesítő
okirat szerinti székhellyel rendelkezik. Ennek megfelelően a központi ügyintézés
helye is ebben a tagállamban, az alapszabályban meghatározott székhelyen van.
Az európai csoportosulás akkor jegyezhető be, ha minden részt venni kívánó tag
jóváhagyással rendelkezik saját államától. A nyilvántartásba vételi eljárás is
nemperes eljárás, a bejegyzésre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
A nyilvántartásba vételi kérelem tartalmazza azokat az adatokat, amelyekről a bíróság
nyilvántartást vezet, csatolni kell továbbá hozzá az egyezmény és alapszabály eredeti
példányát, amennyiben az nem magyar nyelven készült, a hiteles másolatot.
Amennyiben a tagállami jóváhagyások nem állnak magyar nyelven rendelkezésre,
azok hiteles fordítását is csatolni kell.
A bírósági eljárásban hiánypótlásra van lehetőség, amennyiben a kérelmező nem
szerepeltette a megfelelő adatokat kérelmében, vagy hiányosan csatolta a szükséges
iratokat. A hiánypótlás nem megfelelő teljesítése esetén igazolási kérelemnek nincs
helye. A nyilvántartásba vételi kérelem visszavonása esetén a bíróság az eljárást
megszünteti. A kérelem az ügydöntő végzés meghozataláig vonható vissza.
A Fővárosi Bíróság 30 napon belül dönt a nyilvántartásba vételről, vagy a kérelem
elutasításáról, melybe nem számít bele a hiánypótlással kapcsolatos időtartam.
A 6. §-hoz
Az európai csoportosulás a bejegyzés napjától jogi személy. A bejegyzett
csoportosulásokról és azok főbb adatairól, a csatolt iratokról a Fővárosi Bíróság
külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás bárki számára hozzáférhető, nyilvános,
azokról feljegyzés készíthető. A Fővárosi Bíróság nyilvántartást vezet azon
szervezetek köréről is, akik külföldi európai csoportosulásban való részvételi
szándékukat a bíróságnál jelezték és az a jóváhagyást megadta. Az alapszabályban ill.
az egyezményben bekövetkezett változást annak napjától számított 30 napon belül
kell bejelenteni a Fővárosi Bíróságnak.
19
A Fővárosi Bíróság rendelkezésére áll az egyes tagállami jóváhagyó szervek
jegyzéke, annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás során
meggyőződhessen a külföldi tagok jóváhagyási okiratainak eredetiségéről.
A csoportosulás a bejegyzést követő 10 napon belül megküldi az Európai Közösségek
Hivatalos Kiadványainak Hivatala részére az Európai Unió Hivatalos Lapjában
megjelenő közlemény közzétételére irányuló kérelmet. A kérelemben szerepelnek a
Fővárosi Bíróság által nyilvántartott adatok.
A 7. §-hoz
Az európai csoportosulás elsődlegesen ugyan az Európai Közösség
társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok
végrehajtására jön létre, de megengedett, - illetve néhol szükségszerű a vállalkozási
tevékenység végzése. Önálló jogi személyként az európai csoportosulás önállóan
gazdálkodhat. A költségvetési szervek gazdálkodó szervezetekben történő
részvételének szabályaihoz hasonlóan az önkormányzatok csak korlátolt felelősségű
tagjai lehetnek az európai csoportosulásnak, felelősségük nem haladhatja meg a
vállalt vagyoni hozzájárulás mértékét. Fentiek indokaként az európai csoportosulás
beillesztése szükséges a számviteli és adójogszabályokba.
A 8. §-hoz
Az európai csoportosulás gazdálkodását, számvitelét illetően a számviteli törvény
3.	§ (1) bekezdés 4. pontjának r) alpontjában megjelölt, "külön jogszabályban
meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet". A vonatkozó részletes
szabályokat a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési
és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm.
rendelet tartalmazza. További kiegészítő szabály, hogy a közpénzek esetleges
kezelése és az átláthatóság, a partnerek és hitelezők védelme miatt az európai
csoportosulás beszámolóját közzé kell tenni honlapján, illetve a megjelölt hivatalos
lapban.
A 9. §-hoz
A csoportosulás tagja megtámadhatja a Fővárosi Bíróság előtt azt a határozatot,
amely jogát vagy jogos érdekét sérti. A Fővárosi Bíróság vizsgálja a csoportosulás
érdekeinek sérelmét és a jogszabályoknak való megfelelősséget.
A 10. §-hoz
A csoportosulás felett a törvényességi felügyeletet az ügyész gyakorolja, annak
biztosítása érdekében a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A törvényességi felügyelet
20
során az ügyész vizsgálja, hogy a csoportosulás szerveinek működése a
jogszabályokban, illetve az Alapszabályban és egyéb belső szabályzataiban
foglaltaknak megfelel-e. A bíróság megsemmisítheti a törvénysértő határozatot,
illetve összehívhatja a működés helyreállítása céljából a csoportosulás közgyűlését. A
csoportosulásnak az ítéletben foglaltak szerint a törvényes működést helyre kell
állítania, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az ügyész megszüntetési keresetet
indíthat.
A 11. §-hoz
Az európai csoportosulás, mint jogi személy gazdálkodásának ellenőrzésére az ÁSZ
jogosult. Az Európai Közösség nyújtotta pénzeszközök felhasználását külön
jogszabályoknak megfelelően a KEHI végzi. Amennyiben a csoportosulás működése
során központi költségvetési forrásban is részesül, a költségvetési forrás
felhasználásának ellenőrzésére az erre külön jogszabályokban feljogosított szervek
(ÁSZ, KEHI, támogatást nyújtó szerv) is jogosultak. Az európai csoportosulás
működésének és tevékenységének ellenőrzését az egyéb ellenőrző szervek (APEH,
VPOP, stb.) a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végzik.
A 12. §-hoz
A Rendelet szerint a székhely szerinti tagállam hatóságainak meg kell hozniuk a
szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tehessék a többi érintett
tagállam illetékes hatóságai számára, hogy területükön elvégezhessék a csoportosulás
e tagállamban végzett cselekményeinek az ellenőrzését, vagy megfelelő információ
cseréjét. Az Állami Számvevőszék eddigi gyakorlata alapján biztosítja az ellenőrzést
Magyarországon és a 11. § szerint megkeresheti a létrehozás helye szerinti tagállam
illetékes hatóságát ellenőrzések lefolytatása céljából.
A 13. §-hoz
Az Állami Számvevőszék felhívhatja csoportosulást a törvényes állapot
helyreállítására, amennyiben gazdálkodása körében jogellenesen jár el. E cél
érdekében az Állami Számvevőszék elnöke - ha nem történik a csoportosulás részéről
intézkedés, vagy súlyosabb törvénysértést követ el - megkeresheti az ügyészt, aki a
csoportosulás megszüntetését kezdeményezheti a Fővárosi Bíróságnál.
A 14. §-hoz
A tagok az egyezményben meghatározzák, hogy mely esetekben szűnik meg a
csoportosulás a Rendeletben foglaltakon kívül (pl. valamelyik tag ki akar lépni a
csoportosulásból). A megszűnés bekövetkezhet meghatározott idő elteltével, feltétel
bekövetkeztével, illetve a csoportosulás dönthet jogutód nélküli megszűnéséről.
21
Ebben az esetben végelszámolásnak van helye. A végelszámolás lefolytatására a
cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény
végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
változásbejegyzési eljárás alatt a törvényben rögzített bejelentést kell érteni, cég
helyett értelemszerűen csoportosulást, a cégbíróság feladatait pedig a törvényben
foglaltaknak megfelelően a Fővárosi Bíróság látja el. A közzétételi kötelezettség a
Cégközlöny helyett a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos
Értesítőben teljesítendő. A csoportosulás a fentieken túl megszűnhet a törvényben
rögzített esetekben is, egyrészt a Rendelet 14. cikkében foglaltaknak megfelelően,
másrészt a törvényben meghatározott egyéb esetben (az ügyész pert indít a Fővárosi
Bíróság előtt a csoportosulás megszüntetése iránt). A csoportosulás csak jogutód
nélkül szűnhet meg, tekintettel arra, hogy egy esetleges jogutódlásnál az uniós pénzek
felhasználása, az esetleges közös projektmegvalósítás, közös intézmények
működtetése során nem lenne nyomon követhető sem a felhasznált pénzekért, sem
pedig a közös projektek megvalósításáért fennálló felelősség alakulása, illetve
elkerülhető lenne a felelősségre vonás.
A 15. §-hoz
A Rendelet rögzíti, hogy a csoportosulás tevékenységét úgy köteles végezni, hogy
tekintettel van adott tagállam közrendjére, közbiztonságára, közegészségügyére,
közerkölcsére vonatkozó szabályokra, illetve nem sérthető adott tagállam közérdekét.
Ehhez kapcsolódóan került megállapításra azon szervek köre, akik fentiek
megsértését szankcionálják. A tevékenység megtiltására az adott tevékenység
hatósági ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv jogosult, míg a jóváhagyás
feltételeinek megszűnése vagy megsértése esetén a Fővárosi Bíróság elrendelheti a
tag kilépését a csoportosulásból.
A 16. §-hoz
Ha a csoportosulás nem a Rendeletben meghatározott célnak, vagy feladatoknak
megfelelően jár el, a Fővárosi Bíróság megszünteti. A Rendelet szerint a bíróság a
megszüntetés előtt a helyzet kiigazítására határidőt szabhat, ennek megfelelően a
Fővárosi Bíróság saját hatáskörében dönthet arról, hogy megadja-e a kiigazításra a
három hónapos határidőt.
A 17. §-hoz
Törlési jog illeti meg a Fővárosi Bíróságot meghatározott idő elteltével vagy feltétel
bekövetkezésével való megszűnés, jogutód nélküli megszűnés, felszámolás esetén,
vagy ha a csoportosulás nem igazolja 3 hónapon belül, hogy a sérelmezett helyzetet
-	aminek kiigazítására a bíróság felhívta - megszüntette.
22
A 18. §-hoz
Az értelmező rendelkezések között meghatározásra kerül a törvényben megjelenő
helyi önkormányzat fogalma, amely gyűjtőfogalomként kibontásra kerül.
A 19. §-hoz
A csoportosulás alapításával, illetve megszűnésével kapcsolatos eljárásokban a
nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel a Polgári Perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény alkalmazandó.
A 20. §-hoz
A törvény a Rendelet 18. cikkében foglaltaknak megfelelően 2007. augusztus 1-jén
lép hatályba.
A 21. §-hoz
A törvény elfogadásával egyes, más törvényekben foglalt szabályok módosítása válik
szükségessé, ennek megfelelően a módosuló jogszabályok és jogszabályi
rendelkezések kerülnek felsorolásra.
A 22. §-hoz
A törvény megalkotásával jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget a
jogalkotó. A törvényjavaslat tartalmazza a jogharmonizációs záradékot.