﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2935. számú
törvényjavaslat
a menedékjogról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi .... törvény
a menedékjogról
Az Országgyűlés a hazájukat elhagyni kényszerülők emberi jogainak és alapvető
szabadságainak védelmére,
figyelemmel a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, valamint a nemzetközi jog
általánosan elismert alapelveire,
az Európai Unió menekültpolitikája, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térség létrehozásához fűződő érdek szem előtt tartásával,
tiszteletben tartva a nemzeti migrációs hagyományokat és a nemzetközi közösség befogadó
szellemiségét,
elismerve és támogatva a védelemben részesülők segítésében részt vállaló társadalmi
szervezetek tevékenységét,
az Alkotmány 65. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében
a menedékjogról a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1.	§
(1)	E törvény szabályozza a Magyar Köztársaság által nyújtott menedékjog tartalmát, a
menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként történő elismerés (a továbbiakban
együtt: elismerés) feltételeit, továbbá az elismerésre, illetve annak visszavonására irányuló
eljárást.
(2)	E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki elismerés iránti kérelmet
nyújtott be, vagy menedékjogot élvez.
1
Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában
a)	külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan;
b)	hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;
c)	menedékjog: jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, egyidejű védelem
a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen;
d)	kiegészítő védelem: az oltalmazottat megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek
összessége;
e)	ideiglenes védelem: a menedékest megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek
összessége;
f)	kísérő nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévét be nem töltött külföldi, aki jogszabály
vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar
Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg
ilyen személy felügyelete alá nem kerül;
g)	származási ország: az állampolgárság, illetve hontalan személy esetén a szokásos
tartózkodási hely szerinti ország vagy országok;
h)	családtag: a külföldi
ha)	házastársa,
hb)	kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),
hc)	szülője, ha az elismerését kérő kiskorú;
i)	különleges bánásmódot igénylő személy: olyan kiszolgáltatott személy - különösen a
kiskorú, a kísérő nélküli kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú
gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai
vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, aki egyéni helyzetére
tekintettel sajátos szükségletekkel rendelkezik.
Alapelvek
3. §
(1)	E törvény rendelkezéseit a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján
elfogadott egyezménnyel, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január
2
hó 31. napján létrejött jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: Genfi Egyezmény), valamint az
emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én
kelt Egyezménnyel összhangban kell alkalmazni.
(2)	A Magyar Köztársaság által menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként
elismert személy menedékjogot élvez.
4.	§
(1)	E törvény rendelkezéseinek alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekének
és jogainak figyelembevételével kell eljárni.
(2)	E törvény rendelkezéseinek alkalmazása során a család egységének elvét szem előtt kell
tartani.
(3)	E törvény rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a
helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.
II.	Fejezet
AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ SZEMÉLY JOGÁLLÁSA
5.	§
(1)	Az elismerését kérő jogosult
a)	az e törvényben meghatározott feltételek szerint a Magyar Köztársaság területén való
tartózkodásra, valamint a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító - külön
jogszabályban meghatározott - engedélyre;
b)	az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra,
támogatásra és szállásra;
c)	az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított egy éven belül a befogadó állomás
területén, azt követően a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint történő
munkavégzésre;
d)	a menekültügyi eljárás időtartama alatt az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi
Főbiztosságával, illetve más nemzetközi vagy társadalmi szervezettel való kapcsolat
felvételére és fenntartására.
(2)	Az elismerését kérő köteles
a)	a menekültügyi hatósággal együttműködni;
b)	nyilatkozni vagyonáról, jövedelméről;
3
c)	a menekültügyi hatóság által számára kijelölt szálláshelyen - az e törvényben
meghatározott feltételek szerint - tartózkodni és a kijelölt szálláshelyen a tartózkodásra
irányadó magatartási szabályokat megtartani.
III.	Fejezet
A MENEKÜLT
6. §
(1)	A Magyar Köztársaság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki faji, illetve vallási okok,
nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai
meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt
származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem
kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
(2)	Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt
követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi
olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.
A menekültkénti elismerés feltételei
7.	§
(1)	A menekültügyi hatóság - a 8. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - menekültként ismeri
el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a Genfi Egyezmény 1.
cikkével összhangban a 6. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(2)	A család egységének biztosítása céljából - a 8. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel -
kérelmére menekültként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menekültként elismert külföldi
családtagját is.
(3)	Ha a menekültként elismert külföldinek a Magyar Köztársaság területén gyermeke
születik, kérelmére a gyermeket menekültként kell elismerni.
(4)	Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a
menekültkénti elismerés feltételei fennállásának hiányában kivételes méltányosságból
menekültként ismerheti el azt a külföldit, akinek az elismerését humanitárius ok indokolja,
feltéve, hogy a külföldi menekültkénti elismerését kizáró ok nem áll fenn.
4
(5)	A miniszter menekültként ismeri el azt a harmadik ország vagy az Egyesült Nemzetek
Szervezete Menekültügyi Főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a
menekültügyi hatóság a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát megállapította.
A menekültkénti elismerést kizáró okok
8.	§
(1)	Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akire nézve a Genfi Egyezmény 1. cikk
D., E. vagy F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll.
(2)	A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem
politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél - figyelemmel
az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény
indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a
bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a
magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
A menekült jogállása
9.	§
(1)	A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik - a
(2)	bekezdésben foglalt kivétellel -, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei
terhelik.
(2)	A menekült nem tölthet be olyan munkakört, illetve feladatkört, továbbá nem viselhet
olyan tisztséget, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti.
(3)	A menekült jogosult
a)	külön jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és a Genfi
Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra;
b)	az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra,
támogatásra és szállásra.
5
A menekült jogállás megszűnése
10.	§
(1)	A menekült jogállás megszűnik, ha
a)	a menekült magyar állampolgárságot szerez;
b)	a menekültkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.
(2)	A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha a menekült
a)	származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi;
b)	az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;
c)	új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét;
d)	önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül
tartózkodott az üldözéstől való félelmében;
e)	menekültkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek;
f)	a menekült jogállásról írásban lemond;
g)	elismerésére a 8. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy
vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
h)	elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
i)	a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre
vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított
dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a menekültkénti elismerését érdemben
befolyásolta.
(3)	A menekültkénti elismerés visszavonható, ha a menekültet bíróság jogerős határozatában
ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetésre ítéli.
(4)	A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra a menekültre, aki korábbi üldöztetéséből
fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.
IV.	Fejezet
AZ OLTALMAZOTT
11.	§
(1)	A Magyar Köztársaság oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki
nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy
6
származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az
e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
(2)	A súlyos sérelemtől vagy a sérelem veszélyétől való félelem alapulhat olyan eseményeken
is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy
a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.
Az oltalmazottkénti elismerés feltételei
12. §
(1)	A menekültügyi hatóság - a 14. §-ban foglalt kivétellel - oltalmazottként ismeri el azt a
külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 11. § (1) bekezdésben foglalt
feltételek fennállnak.
(2)	A család egységének biztosítása céljából - a 14. §-ban foglalt kivétellel - kérelmére
oltalmazottként kell elismerni az (1) bekezdés alapján oltalmazottként elismert külföldi
családtagját is.
(3)	Ha az oltalmazottként elismert külföldinek a Magyar Köztársaság területén gyermeke
születik, kérelmére a gyermeket oltalmazottként kell elismerni.
13.	§
A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést
követően legalább ötévente felülvizsgálja.
Az oltalmazottkénti elismerést kizáró okok
14.	§
Nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit,
a)	akiről megalapozottan feltételezhető, hogy
aa)	nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség
elleni bűncselekményt követett el;
ab)	olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó
szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli;
ac)	az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;
b)	akinek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti.
7
Az oltalmazott jogállása
15.	§
(1)	Az oltalmazottat - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel -, ha törvény vagy
kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és
kötelezettségei terhelik.
(2)	Az oltalmazott - a 9. § (3) bekezdés a) pontjától eltérően - külön jogszabályban
meghatározott úti okmányra jogosult.
(3)	Az oltalmazott nem rendelkezik választójoggal.
Az oltalmazotti jogállás megszűnése
16.	§
(1)	Az oltalmazotti jogállás megszűnik, ha
a)	az oltalmazott magyar állampolgárságot szerez;
b)	az oltalmazottat a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el;
c)	az oltalmazottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.
(2)	Az oltalmazottkénti elismerést vissza kell vonni, ha az oltalmazott
a)	a származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi;
b)	az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;
c)	új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét;
d)	önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül
tartózkodott a súlyos sérelemtől vagy e sérelem veszélyétől való félelmében;
e)	oltalmazottkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek;
f)	az oltalmazotti jogállásról írásban lemond;
g)	elismerésére a 14. §-ban foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben
ilyen kizáró ok áll fenn;
h)	elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
i)	a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre
vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított
dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez az oltalmazottkénti elismerését érdemben
befolyásolta.
8
(3)	A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra az oltalmazottra, aki az őt ért korábbi
súlyos sérelemből fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének
elutasítására.
V.	Fejezet
A MENEDÉKES
17.	§
A Magyar Köztársaság menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki a
Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet
a)	az Európai Unió Tanácsa - a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges
beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a
tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében
tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001.
július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv)
meghatározott eljárás szerint - ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy
b)	a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó
személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az
emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, kegyetlen,
embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerültek.
A menedékeskénti elismerés feltételei
18.	§
(1)	A menekültügyi hatóság - a 19. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - menedékesként
ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 17. § a) vagy b)
pontjában foglalt feltétel fennáll.
(2)	A család egységének biztosítása céljából - a 19. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel -
kérelmére menedékesként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menedékesként elismert
külföldi azon családtagját is, akit az Európai Unió más tagállama részesít ideiglenes
védelemben, feltéve, hogy az elismeréssel a menedékesként elismert külföldi egyetért.
9
A menedékeskénti elismerést kizáró okok
19.	§
(1)	Nem lehet menedékesként elismerni azt a külföldit,
a)	akiről megalapozottan feltételezhető, hogy
aa)	nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség
elleni bűncselekményt követett el;
ab)	a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtását megelőzően, a Magyar
Köztársaság területén kívül súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el;
ac)	az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;
b)	akinek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti;
c)	akiről jogerős bírói ítélet megállapította, hogy olyan bűncselekményt követett el, amelyre a
magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
(2)	Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása során súlyos, nem politikai
bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél - figyelemmel az
összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény
indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a
bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a
magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
A menedékes jogállása
20. §
(1)	A menedékes jogosult
a)	személyazonosságát igazoló okmányra;
b)	külön jogszabályban meghatározott, egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti
okmányra, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik;
c)	az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra,
támogatásra és szállásra;
d)	a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerinti munkavégzésre.
(2)	A menedékes köteles szálláshelyét, valamint annak megváltozását a menekültügyi
hatóságnak bejelenteni.
10
Az ideiglenes védelem tartama
21. §
(1)	A 17. § a) pontján alapuló ideiglenes védelem időtartama egy év.
(2)	Amennyiben az Európai Unió Tanácsa az ideiglenes védelemre jogosultként történő
elismerés - (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát követő - fenntartásáról határoz,
az ideiglenes védelem a tanácsi határozatban foglalt időtartammal meghosszabbodik.
22. §
(1)	A 17. § b) pontján alapuló ideiglenes védelem a Kormány határozatában foglalt időtartam
lejártáig vagy tény bekövetkeztéig áll fenn.
(2)	Amennyiben a Kormány az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés - (1)
bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő - fenntartásáról
határoz, az ideiglenes védelem a Kormány határozatában foglalt időtartammal
meghosszabbodik.
A menedékes jogállás megszűnése
23. §
(1)	A menedékes jogállás megszűnik, ha
a)	az ideiglenes védelem időtartama lejár, vagy - a 17. § b) pontján alapuló elismerés esetén -
a Kormány által megjelölt tény bekövetkezik;
b)	az Európai Unió Tanácsa a 17. § a) pontja szerinti elismerést visszavonja;
c)	a menedékes Magyarországon letelepedett jogállást szerez;
d)	a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként vagy oltalmazottként ismeri el;
e)	a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.
(2)	A menedékeskénti elismerést vissza kell vonni, ha
a)	a menedékesként elismert külföldit - beleegyezésével - a 2001/55/EK irányelvet alkalmazó
más állam részesíti ideiglenes védelemben;
b)	az elismerésre a 19. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy
a menedékessel szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
c)	a menedékes jogállásáról írásban lemond;
d)	az elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn.
11
VI. Fejezet
A BEFOGADÁSI FELTÉTELEK,
A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, VALAMINT A MENEDÉKES
ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA
A befogadási feltételek
24.	§
A befogadási feltételek magukba foglalják a befogadás anyagi feltételeit, valamint az
elismerését kérő mozgásszabadságával, egészségügyi és szociális ellátásával, valamint
oktatásával kapcsolatos valamennyi, törvényben és kormányrendeletben meghatározott
jogosultságot és intézkedést.
A befogadás anyagi feltételei
25.	§
Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az elismerését kérő az
elismerés iránti kérelem benyújtását követően a menekültügyi eljárás jogerős lezárásáig az e
törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra, támogatásra és szállásra jogosult
(a továbbiakban: befogadás anyagi feltételei).
26.	§
(1)	A menekültügyi hatóság az elismerését kérő egészségi állapotának megfelelő és
alapszükségleteit kielégítő befogadás anyagi feltételeit a befogadó állomáson vagy szerződés
alapján fenntartott más szálláshelyen történő elhelyezés útján biztosítja.
(2)	A befogadás anyagi feltételeit a fogva tartott elismerését kérő részére is biztosítani kell.
27.	§
(1)	Az elismerését kérő - rászorultsága esetén - térítésmentesen jogosult a befogadás anyagi
feltételeire, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.
12
(2)	A különleges bánásmódot igénylő személy az (1) bekezdésben meghatározottak mellett -
rászorultsága esetén - térítésmentesen jogosult a külön jogszabályban meghatározott, sajátos
szükségleteit kielégítő egészségügyi ellátásra is.
A befogadási feltételek megvonása és megtagadása
28. §
(1)	Az elismerését kérő számára biztosított befogadási feltételek - a (2)-(3) bekezdésben
foglalt kivétellel - megvonhatók, illetve megtagadhatók, ha az elismerését kérő
a)	az együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi;
b)	a számára kijelölt szálláshelyet a menekültügyi hatóság engedélye nélkül huszonnégy órát
meghaladó időtartamra elhagyja;
c)	a kijelölt szálláshelyen irányadó magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan
megszegi;
d)	a számára kijelölt szálláshelyről ismeretlen helyre távozott, és az eltávozástól számítva
tizenöt nap eltelt;
e)	a befogadás anyagi feltételeire való jogosultság megszerzése érdekében vagyonára, illetve
jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt megtagadja;
f)	olyan, súlyosan erőszakos magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben büntetőeljárás
vagy szabálysértési eljárás indul;
g)	ismételten, változatlan ténybeli alapon nyújt be elismerés iránti kérelmet.
(2)	A különleges bánásmódot igénylő személyek részére biztosított befogadási feltételek nem
vonhatók meg és nem tagadhatók meg.
(3)	A sürgősségi egészségügyi ellátást a befogadási feltételek (1) bekezdésben foglalt
megvonása, illetve megtagadása esetében is biztosítani kell.
(4)	A befogadási feltételek megvonásáról, illetve megtagadásáról a menekültügyi hatóság
végzéssel dönt. A megvonásnak, illetve megtagadásnak arányban kell állnia az (1) bekezdés
szerinti kötelezettségszegéssel.
(5)	A menekültügyi hatóság a befogadási feltételek megvonására, illetve megtagadására
vonatkozó döntése meghozatalát követően a megvonás, illetve a megtagadás fenntartásának
szükségességét az elismerését kérő kérelmére vagy hivatalból rendszeresen felülvizsgálja.
(6)	Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés a), b), illetve d) pontja alapján a befogadási
feltételeket megvonta, illetve megtagadta, és az elismerését kérő az együttműködési
kötelezettségének eleget tesz, illetve a menekültügyi hatóságnál utóbb jelentkezik, továbbá, ha
13
a menekültügyi hatóság az (5) bekezdés szerinti felülvizsgálat során megállapítja, hogy a
megvonás, illetve megtagadás fenntartása nem szükséges, a befogadás egyes vagy valamennyi
feltételének visszaállításáról, illetve megítéléséről végzéssel dönt.
(7)	Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés e) pontja alapján a befogadási feltételeket
megvonta, és bebizonyosodik, hogy az elismerését kérő rendelkezett a befogadás anyagi
feltételeinek fedezetével, a menekültügyi hatóság a megvonásról hozott végzésben
elrendelheti a jogosulatlanul igénybe vett befogadás anyagi feltételei költségeinek
visszatérítését.
29.	§
A befogadási feltételek megvonásáról, illetve megtagadásáról, továbbá a befogadás egyes
vagy valamennyi feltételének visszaállításáról, illetve megítéléséről rendelkező végzéssel
szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a végzés a menekültkénti vagy oltalmazottkénti
elismerés, illetve a menedékeskénti elismerés iránti kérelmet elbíráló, a kérelmet érdemi
vizsgálat nélkül elutasító, továbbá az eljárást megszüntető döntéssel szembeni jogorvoslatban
támadható meg.
A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes ellátása és támogatása
30.	§
(1)	A menekült és az oltalmazott az alapvető létfeltételeinek megteremtéséhez - külön
jogszabályban meghatározott ideig - az elismerését kérővel azonos feltételek mellett jogosult
a befogadás anyagi feltételeire, valamint külön jogszabályban meghatározott ellátásra és
támogatásra.
(2)	A menedékes - rászorultsága esetén - térítésmentesen jogosult a befogadás anyagi
feltételeire, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.
(3)	A külön jogszabályban meghatározott ellátás és támogatás, valamint a befogadás anyagi
feltételei megvonhatók, illetve megtagadhatók, ha a menekült, az oltalmazott vagy a
menedékes
a)	a befogadó állomáson irányadó magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan
megszegi;
b)	olyan, súlyosan erőszakos magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben büntetőeljárás
vagy szabálysértési eljárás indul;
14
c)	a befogadás anyagi feltételeire, illetve a külön jogszabályban meghatározott ellátásra vagy
támogatásra való jogosultság megszerzése érdekében vagyonára, illetve jövedelmére
vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.
(4)	A 28. § (2)-(4) és (7) bekezdésben foglaltakat a (3) bekezdés alapján hozott döntésekre is
megfelelően alkalmazni kell.
(5)	Ha a menekültügyi hatóság a (3) bekezdés alapján a befogadás anyagi feltételeit, illetve a
külön jogszabályban meghatározott ellátást vagy támogatást megvonta vagy megtagadta, az
erről rendelkező végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(6)	A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a
menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet
az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A
felülvizsgálati kérelem benyújtásának a menekültügyi hatóság végzésének végrehajtására
halasztó hatálya van.
(7)	A felülvizsgálati kérelemről a Fővárosi Bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől
számított nyolc napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
(8)	A bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást
befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(9)	A menekült, az oltalmazott és a menedékes a társadalmi beilleszkedéséhez külön
jogszabályban meghatározott elő-integrációs ellátásra és támogatásra jogosult.
VII.	Fejezet
A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A menekültügyi eljárás célja
31.	§
A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy e törvény alapján fennállnak-e az
elismerését kérő külföldi menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő
elismerésének feltételei.
15
Költségviselés
32.	§
A menekültügyi hatósági és a bírósági eljárás a kérelem első alkalommal történő benyújtása
esetén tárgyi költségmentes.
Az elismerés iránti kérelem benyújtása
33.	§
(1)	A menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre
indul.
(2)	Az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban személyesen jár el.
(3)	A menekültügyi eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is
megilleti az eljárási képesség.
(4)	Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor az elismerését kérőnek a menekültügyi
hatóság előtt személyesen meg kell jelennie.
(5)	Ha a cselekvőképtelen személy személyesen kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni,
a menekültügyi hatóság köteles a menekültügyi eljárásba a cselekvőképtelen személy helyett
a törvényes képviselőjét bevonni, ennek hiányában ügygondnok kirendelését kérni.
(6)	Ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság haladéktalanul
intézkedik a kiskorú képviseletét ellátó ügygondnok kirendelése iránt.
(7)	A kísérő nélküli kiskorú ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(8)	Családtagok közös kérelmezése esetén az elismerés iránti kérelmet az eljárási képességgel
rendelkező elismerését kérő a családtagjaira is kiterjedően nyújtja be.
(9)	Az elismerés iránti közös kérelem a cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes
családtagra akkor terjed ki, ha a közös kérelmezéshez előzetesen vagy legkésőbb személyes
meghallgatásakor írásban hozzájárul. Az elismerés iránti közös kérelem a cselekvőképtelen
családtagra a törvényes képviselő vagy az ügygondnok írásbeli hozzájárulásával terjed ki.
16
Az elismerését kérő eljárási jogai és kötelezettségei
34.	§
(1)	Az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban szóban és írásban használhatja az
anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.
(2)	A határozatot az elismerését kérővel az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven
szóban kell közölni. A határozat szóbeli közlésével egyidejűleg a határozatot a kérelmezővel
írásban is közölni kell.
(3)	A végzést az elismerését kérővel írásban kell közölni.
(4)	A menekültügyi hatóság a döntés közléséről - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
annak meghozatalát követő három napon belül köteles gondoskodni.
(5)	A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő nyolcadik napon
kell közöltnek tekinteni. A hirdetmény nem tartalmazhatja az ügy tárgyát, az elismerését kérő
személyes adatai közül pedig kizárólag családi és utóneve tüntethető fel.
(6)	A menekültügyi hatóság tolmácsot - a tolmáccsal kötött szerződés alapján - kirendelő
végzés nélkül is igénybe vehet.
(7)	A menekültügyi eljárásban a tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségeit a
menekültügyi hatóság viseli.
35.	§
(1)	A menekültügyi hatóság köteles az elismerését kérőt eljárási jogairól, kötelezettségeiről,
továbbá a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről - az anyanyelvén vagy az
általa értett más nyelven - a kérelem benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(2)	A tájékoztatást és annak tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(3)	Az elismerését kérőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén, illetve
rászorultsága esetén - a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben foglaltak szerint -
díjmentesen jogi segítséget vegyen igénybe, vagy elfogadja valamely jogvédelemmel
foglalkozó bejegyzett társadalmi szervezet ingyenes jogi segítségét.
(4)	Az elismerését kérő által megbízott, jogi segítséget nyújtó személy
a)	jelen lehet az elismerését kérő személyes meghallgatásán;
b)	a menekültügyi eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet;
17
c)	az elismerését kérővel való kapcsolattartás érdekében az elismerését kérő elhelyezésére
szolgáló intézmény területére, ha pedig az elismerését kérőt fogva tartják, a fogva tartás
helyére beléphet.
36.	§
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a
menekültügyi eljárásban részt vehet. Ennek keretében
a)	az elismerését kérő beleegyezésével
aa)	jelen lehet az elismerését kérő személyes meghallgatásán;
ab)	betekinthet a menekültügyi eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot készíthet;
ac)	a menekültügyi eljárás menetéről és a meghozott határozatokról - ideértve a bírósági
határozatokat is - a menekültügyi hatóság tájékoztatja;
b)	az elismerés iránti kérelemmel kapcsolatos véleményét a menekültügyi eljárás bármely
szakaszában előadhatja;
c)	az elismerését kérő elhelyezésére szolgáló intézmények területére, fogva tartás esetén pedig
a fogva tartás helyére beléphet.
37.	§
Az elismerését kérő a menekültügyi eljárás során köteles tűrni
a)	csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását;
b)	arcképmásának, továbbá - a tizennegyedik életévét betöltött külföldi esetében -
ujjnyomatának rögzítését.
A bizonyítás szabályai
38.	§
(1)	Az elismerés iránti kérelemre vonatkozó döntés az elismerését kérő egyéni helyzetének
értékelésén alapul.
(2)	Az elismerés kérdésében kétség esetén az elismerését kérő javára kell dönteni.
18
39. §
(1)	A menekültügyi eljárás során annak igazolása vagy valószínűsítése érdekében, hogy az
elismerését kérőre nézve a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerés
feltételei fennállnak, különösen az alábbi bizonyítási eszközök használhatók fel:
a)	az elismerését kérő által feltárt, menekülésre okot adó tények és körülmények, valamint az
ezeket alátámasztó iratok;
b)	az elismerését kérő által rendelkezésre bocsátott úti okmány vagy egyéb olyan okmány,
amelyből személyazonosságára, illetve állampolgárságára következtetni lehet;
c)	az elismerését kérő származási országára vonatkozó valamennyi releváns és időszerű
információ, ideértve a származási ország jogszabályi vagy egyéb, a jogalanyokra nézve
kötelező rendelkezéseit, valamint azok alkalmazási módját is.
(2)	A menekültügyi hatóság és szükség esetén a bíróság köteles beszerezni a miniszter
irányítása alatt álló országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv jelentését.
(3)	A menekültügyi hatóság az elismerését kérő által benyújtott, külföldön kiállított
közokiratot, illetve a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb
közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokiratot bizonyító erejű okiratként
a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai
felülhitelesítése vagy egyéb felülhitelesítés hiányában is elfogadhatja.
(4)	A nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítás nélkül is
elfogadható.
40.	§
(1)	Magyar hatóság, illetve bíróság nem léphet kapcsolatba
a)	az elismerését kérő származási országával,
b)	olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba,
c)	olyan személlyel vagy szervezettel, akiről vagy amelyről feltételezhető, hogy az elismerését
kérőt üldözte, üldözné vagy információt továbbítana az elismerését kérő üldözőinek,
ha a kapcsolatfelvétel eredményeként az üldözők tudomást szereznének arról, hogy az
elismerését kérő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy a kapcsolatfelvétel következtében
az elismerését kérő, illetve valamely családtagja testi épségét vagy az elismerését kérő
származási országában élő családtagjának szabadságát vagy biztonságát veszély fenyegetné.
19
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be
kérelmet, hogy két korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés
született, és a menekültügyi hatóság a visszaküldés tilalmának fenn nem állását állapította
meg.
41.	§
(1)	Az elismerését kérő személyes meghallgatása - ha e törvény kivételt nem tesz - a
menekültügyi eljárásban kötelező.
(2)	A menekültügyi hatóság a személyes meghallgatástól eltekinthet, ha az elismerését kérő
nincs meghallgatható állapotban.
(3)	Az eljárási képességgel rendelkező családtaggal együtt érkező, tizennegyedik életévét be
nem töltött elismerését kérőt akkor lehet meghallgatni, ha személyes meghallgatása a
tényállás tisztázása érdekében nélkülözhetetlen.
(4)	Az elismerés iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy
a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt nem hallgatta meg.
42.	§
(1)	Amennyiben a magát kiskorúnak valló elismerését kérő kiskorúságát illetően kétség merül
fel, életkora megállapítása céljából orvosszakértői vizsgálat kezdeményezhető. A vizsgálat
kizárólag az elismerését kérő, ha pedig az elismerését kérő nyilatkozattételre képtelen
állapotban van, törvényes képviselője vagy ügygondnoka hozzájárulásával végezhető el.
(2)	Az elismerés iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy
az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nem adta hozzájárulását a
vizsgálat elvégzéséhez.
(3)	Ha az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok a kiskorúság
megállapítására irányuló szakértői vizsgálathoz nem járul hozzá, az elismerését kérőre nézve
a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések - a törvényes képviselő bevonására, illetve az
ügygondnok kirendelésére vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatók.
A visszaküldés tilalmának vizsgálata
43.	§
(1)	A visszaküldés tilalma fennáll, ha az elismerését kérő származási országában faji, illetve
vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy
20
politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy halálbüntetésnek, kínzásnak,
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és nincs
olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.
(2)	A kísérő nélküli kiskorú esetében a visszaküldés tilalma akkor is fennáll, ha a család
egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás sem a származási országában,
sem az őt befogadó más államban nem biztosított.
(3)	A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem elutasítására, valamint az elismerés
visszavonására vonatkozó döntésében megállapítja a visszaküldés tilalmának fennállását vagy
fenn nem állását.
(4)	Az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti tilalom fennállása esetén a menekültügyi hatóság
javaslatára az idegenrendészeti hatóság a külföldit befogadottként ismeri el.
(5)	Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az
elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból
kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és kötelezi a Magyar Köztársaság
területének elhagyására.
(6)	Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az
elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyar Köztársaság
által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi
azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló
okmányának elvételéről, egyidejűleg kötelezi a Magyar Köztársaság területének elhagyására.
(7)	Az ország elhagyására vonatkozó kötelezettség teljesítésére legalább tíz, legfeljebb
harminc napos határidőt kell biztosítani.
(8)	A Magyar Köztársaság területének elhagyására vonatkozó kötelezést mellőzni kell, ha a
külföldi
a)	a Magyar Köztársaság területén más jogcímen tartózkodásra jogosult;
b)	a döntéshozatal időpontjában olyan állapotban van, hogy az országelhagyási kötelezettség
végrehajtása egészségének súlyos, visszafordíthatatlan vagy maradandó romlását, illetve
életveszélyes állapotát idézné elő.
(9)	A külföldit kötelezni kell a Magyar Köztársaság területének elhagyására, ha a (8)
bekezdés b) pont szerinti veszélyeztetett állapota megszűnt.
21
Kizárt eljárások
44.	§
A menekültügyi eljárásban nincs helye
a)	fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak és méltányossági eljárásnak;
b)	az eljárás kérelemre történő felfüggesztésének;
c)	elektronikus ügyintézésnek.
VIII.	Fejezet
A MENEKÜLTKÉNTI VAGY OLTALMAZOTTKÉNTI ELISMERÉSRE
IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
Az előzetes vizsgálati eljárás
45.	§
(1)	A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet
(e fejezetben a továbbiakban: kérelem) a benyújtását követően előzetes vizsgálatnak veti alá.
(2)	Az előzetes vizsgálati eljárást tizenöt napon belül kell lefolytatni. Az ügyintézési határidő
nem hosszabbítható meg.
46.	§
(1)	A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldit
(e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntés vagy a
47. § (4) bekezdés alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés jogerőre emelkedéséig
befogadó állomáson helyezi el, kivéve, ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó
intézkedés vagy büntetés hatálya alatt áll.
(2)	A kérelmező a befogadó állomásról csak különösen indokolt esetben, a menekültügyi
hatóság engedélyével távozhat el, feltéve, hogy távolléte az eljárási cselekmények
lefolytatását nem akadályozza.
22
47. §
(1)	Az előzetes vizsgálati eljárás során a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy
fennállnak-e az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott
menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó
feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK
tanácsi rendelet, valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok
egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam
meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló
343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló,
2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban együtt: dublini
rendeletek) alkalmazásának feltételei.
(2)	Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a kérelem megvizsgálásáért felelős, a
dublini rendeleteket alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam) meghatározására és a
kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) lefolytatásának
van helye, a dublini eljárás befejezéséig az előzetes vizsgálati eljárást felfüggeszti.
(3)	A (2) bekezdés szerinti eljárást felfüggesztő végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs
helye.
(4)	Ha a dublini eljárás során megkeresett tagállam a kérelmező átvételére és a kérelem
vizsgálatára köteles, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt.
(5)	A menekültügyi hatóság az átadásról hozott végzésben rendelkezik arról, hogy a külföldi
az átadás végrehajtásáig, de legfeljebb 72 óráig a számára kijelölt tartózkodási helyet az
átadás végrehajtásának biztosítása érdekében nem hagyhatja el.
(6)	Az átadásról rendelkező végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(7)	A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a
menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet
az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(8)	A felülvizsgálati kérelemről a Fővárosi Bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől
számított nyolc napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
Az eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező döntésével
szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(9)	A bírósági felülvizsgálat során az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának
felfüggesztésére irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
23
48. §
(1)	Ha a dublini eljárás a kérelmező átadásával zárul, az előzetes vizsgálati eljárást a
kérelmező átadásának időpontjában meg kell szüntetni.
(2)	Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3)	Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az előzetes
vizsgálati eljárást - a 49. §-ban foglaltak szerint - folytatni kell.
49.	§
(1)	Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság
dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében.
(2)	Elfogadhatatlan a kérelem, ha
a)	a kérelmező az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára;
b)	a kérelmezőt más tagállam menekültként ismerte el;
c)	a kérelmezőt valamely harmadik ország menekültként ismerte el, feltéve, hogy ez a
védelem a kérelem elbírálásakor is fennáll, és a szóban forgó harmadik ország a kérelmezőt
visszafogadja;
d)	a jogerős elutasító döntést követően ugyanaz a személy azonos ténybeli alapon nyújt be
kérelmet.
50.	§
(1)	Az előzetes vizsgálati eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghal.
(2)	A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező
a)	kérelmét írásban visszavonja;
b)	a nyilatkozattételt megtagadja, és ezzel a kérelem elfogadhatóságának elbírálását
megakadályozza;
c)	a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg, és távolmaradását
megfelelően nem igazolja;
d)	ismeretlen helyre távozott.
(3)	A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzésében
rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról,
és kötelezi a Magyar Köztársaság területének elhagyására. Az ország elhagyására vonatkozó
kötelezettség teljesítésére legalább tíz, legfeljebb harminc napos határidőt kell biztosítani. A
megszüntető végzés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.
24
(4)	Az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye,
a kérelmező azonban - a megszüntető végzés közlésétől számított három napon belül - az
előzetes vizsgálati eljárás folytatását kérheti a menekültügyi hatóságnál. Az előzetes vizsgálati
eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt
igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(5)	Az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzés jogerőssé válik, ha a külföldi a végzés
közlésétől számított három napon belül az eljárás folytatását nem kéri.
(6)	Az elkésett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzéssel szemben jogorvoslatnak
nincs helye.
(7)	A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a határidőben benyújtott kérelem
alapján köteles folytatni.
(8)	Az (7) bekezdésben meghatározott esetben az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési
határideje a megszüntető végzés meghozatalának időpontjában megszakad. Az ügyintézési
határidő az előzetes vizsgálati eljárás folytatása esetén nem kezdődik újra.
51. §
(1)	A menekültügyi hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a)	a 49. § (2) bekezdésben foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg, vagy
b)	az 50. § (7) bekezdés alapján folytatott előzetes vizsgálati eljárásban az 50. § (2)
bekezdésben meghatározott megszüntetési ok merül fel.
(2)	A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak
van helye.
(3)	A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a
menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet
az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A
felülvizsgálati kérelem benyújtásának a menekültügyi hatóság végzésének végrehajtására
halasztó hatálya van.
(4)	A felülvizsgálati kérelemről a Fővárosi Bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől
számított nyolc napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
(5)	A bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást
befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
25
52. §
Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy két korábbi kérelme tárgyában
jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és a menekültügyi hatóság a
visszaküldés tilalmának fenn nem állását állapította meg,
a)	a kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya
aa)	az országelhagyási kötelezettség teljesítésére;
ab)	az országelhagyási kötelezettség nem teljesítése esetén a kiutasítás végrehajtására;
ac)	a külföldi kiadatási eljárásban történő átadására;
b)	a külföldit nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.
53.	§
(1)	Ha a menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatóságát állapítja meg, a kérelmet érdemi
eljárásra utalja.
(2)	Az érdemi eljárásra utaló végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3)	Ha a menekültügyi hatóság a kérelmet érdemi eljárásra utalja, és a kérelmező
idegenrendészeti őrizetben van, a menekültügyi hatóság kezdeményezésére az
idegenrendészeti hatóság az őrizetet megszünteti.
Az érdemi eljárás
54.	§
(1)	A menekültügyi hatóság a kérelmet érdemi eljárásra utaló végzésben a kérelmező részére
szálláshelyként - kérelmére - magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást vagy
szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet jelöl ki.
(2)	A kérelmező az érdemi eljárás alatt köteles a számára kijelölt szálláshelyen
életvitelszerűen tartózkodni.
(3)	Az érdemi eljárást az érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalától számított hatvan napon
belül kell lefolytatni.
26
55. §
(1)	Az érdemi eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatóságként vesz részt.
(2)	A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, amely nem hosszabbítható
meg.
(3)	A szakhatósági eljárás időtartama az érdemi eljárás ügyintézési határidejébe beszámít.
56.	§
(1)	A menekültügyi hatóság az érdemi eljárás során megvizsgálja, hogy
a)	fennállnak-e a kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei, továbbá
b)	nem áll-e fenn a kérelmező menekültkénti elismerését kizáró ok.
(2)	Ha a menekültkénti elismerés iránti kérelem az elismerés feltételei fennállásának hiánya
vagy kizáró ok fennállása miatt alaptalan, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy
a)	fennállnak-e a kérelmező oltalmazottkénti elismerésének feltételei, továbbá
b)	nem áll-e fenn a kérelmező oltalmazottkénti elismerését kizáró ok.
(3)	Alaptalan a kérelem, ha
a)	a menekültkénti elismerés feltételei nem állnak fenn, vagy a menekültkénti elismerés a 8. §
(1)	bekezdés alapján kizárt, és
b)	az oltalmazottkénti elismerés feltételei nem állnak fenn, vagy az oltalmazottkénti elismerés
a 14. § alapján kizárt.
57.	§
(1)	A menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának hiányára
utal különösen, ha a kérelmező
a)	származási országa biztonságos származási országnak tekinthető;
b)	olyan országból érkezett, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül;
c)	nem tárja fel a menekülésre okot adó tényeket és körülményeket, vagy az ezekre vonatkozó
nyilatkozata olyan mértékben összefüggéstelen vagy ellentmondásos, hogy abból nem lehet
arra következtetni, hogy őt üldözés vagy súlyos sérelem érte vagy ezek veszélye áll fenn;
d)	a személyazonosító adataira, illetve az állampolgárságára vonatkozóan szándékosan hamis
adatot közöl;
e)	személyazonosságának igazolására, illetve a beutazáshoz szándékosan hamis vagy
meghamisított okmányt használ fel, és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik;
27
f)	úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a
menekültügyi hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának
megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza;
g)	lényeges információk elhallgatásával, illetve dokumentumok visszatartásával a
menekültügyi hatóság félrevezetését kísérli meg;
h)	kizárólag azért nyújt be kérelmet, hogy késleltesse a kiutasítását elrendelő határozat
végrehajtását.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, ha orvosszakértői vélemény megállapítja,
hogy a nyilatkozat összefüggéstelen és ellentmondásos voltát a kérelmező egészségi vagy
pszichés állapotából eredő ok indokolja.
58.	§
(1)	A kérelmező származási országa akkor tekinthető biztonságosnak, ha szerepel az Európai
Unió Tanácsa által elfogadott biztonságos származási országnak tekintett harmadik országok
közös minimumlistáján.
(2)	A menekültügyi hatóság akkor tekinthet egy országot a kérelmező vonatkozásában
biztonságos harmadik országnak, ha a kérelmező a Magyar Köztársaság területére érkezését
megelőzően az adott országban tartózkodott vagy annak területén átutazott, és lehetősége volt
arra, hogy menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem iránti kérelmet nyújtson be,
feltéve, hogy a menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy az adott országban
a)	a kérelmező életét és szabadságát nem fenyegeti veszély faji vagy vallási okból, nemzeti
hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt,
illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének;
b)	a Genfi Egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét;
c)	elismerik és alkalmazzák a nemzetközi jog azon szabályát, mely szerint a kérelmező olyan
ország területére nem utasítható ki, ahol halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen
vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és
d)	biztosított a Genfi Egyezménnyel összhangban álló védelem.
59.	§
(1)	Az elismerés feltételeinek vizsgálata során üldözésnek kell tekinteni azokat a
cselekményeket, amelyek jellegüknél, ismétlődésüknél vagy összeadódó hatásuknál fogva
olyan mértékben súlyosak, hogy az alapvető emberi jogokat - így különösen az élethez való
28
jogot, a kínzás tilalmát, a rabszolgaság vagy szolgaság tilalmát, a büntetés törvényi
rendelkezéshez kötöttségét - súlyosan sértik.
(2)	Az üldözés különösen a következő cselekmények formájában jelenhet meg:
a)	pszichikai vagy fizikai erőszak alkalmazása, ideértve a szexuális erőszakot is;
b)	az érintett személy nemi hovatartozása miatt elkövetett cselekmények;
c)	az érintett személy gyermekkorával összefüggésben elkövetett cselekmények;
d)	olyan jogszabályi rendelkezések vagy hatósági intézkedések, amelyek önmagukban
hátrányosan megkülönböztető jellegűek, vagy amelyeket hátrányosan megkülönböztető
módon alkalmaznak;
e)	a büntetőeljárás során alkalmazott aránytalanság vagy hátrányos megkülönböztetés,
ideértve az aránytalanul súlyos vagy hátrányosan megkülönböztető jellegű büntetést is;
f)	a bírósági jogvédelem megtagadása, amennyiben mindez aránytalanul súlyos vagy
hátrányosan megkülönböztető jellegű eredménnyel jár;
g)	konfliktushelyzetben történő katonai szolgálatmegtagadás miatt kilátásba helyezett
büntetés, feltéve, hogy a katonai szolgálat teljesítése bűncselekményt vagy a menekültkénti
vagy oltalmazottkénti elismerést kizáró okok közé tartozó cselekményt valósítana meg.
60. §
Az elismerés feltételeinek vizsgálata során súlyos sérelemnek tekintendő
a)	a halálbüntetéssel fenyegetés;
b)	a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása;
c)	a polgári személy életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége, amely nemzetközi
vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak
következménye.
61. §
Az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem hátterében állhat
a)	az az állam, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerült;
b)	az a) pont szerinti államot vagy annak jelentős részét ellenőrzése alatt tartó párt vagy
szervezet;
c)	az a) vagy b) pontban foglaltaktól független személy vagy szervezet, feltéve, hogy az a)
pont szerinti állam és a b) pont szerinti párt vagy szervezet nem tud vagy nem kíván az
üldözéssel, illetve a súlyos sérelemmel szemben védelmet nyújtani.
29
62. §
Az üldöztetéssel vagy súlyos sérelemmel szembeni védelem akkor tekinthető biztosítottnak,
ha abban az államban, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, hatékony eszközök állnak
rendelkezésre az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozására, valamint az
üldöztetést megvalósító vagy súlyos sérelmet előidéző cselekmények elkövetőinek
megbüntetésére, és a kérelmező ezt a védelmet igénybe veheti.
63.	§
(1)	A 6. § (1) bekezdésben meghatározott üldözési okok vizsgálata során
a)	a faj fogalma magában foglalja különösen a bőrszín, származás, illetve meghatározott
etnikai csoporthoz való tartozás szempontjait;
b)	a vallás fogalma magában foglalja különösen a teista, nem teista és ateista
meggyőződéseket, a magán jellegű, illetve nyilvános vallási szertartásokon - akár egyedül,
akár másokkal - való részvételt, illetve az ilyen szertartásokon történő részvételtől való
tartózkodást, továbbá más vallásos jellegű tevékenységet vagy véleménynyilvánítást,
bármilyen vallásos hiten alapuló, illetve e hit által megkövetelt személyes vagy közösségi
magatartásformát;
c)	a nemzeti hovatartozás fogalma nem korlátozódik az állampolgárságra vagy annak
hiányára, hanem magában foglalja különösen az olyan csoporthoz való tartozást is, amelyet
annak kulturális, etnikai, illetve nyelvi identitása, közös földrajzi vagy politikai származása,
illetve egy másik állam lakosságához fűződő viszonya határoz meg;
d)	valamely csoport különösen akkor minősül meghatározott társadalmi csoportnak, ha:
da)	a csoport tagjai olyan velük született jellemző tulajdonsággal vagy meg nem változtatható
közös háttérrel rendelkeznek, vagy olyan közös meggyőződésük, illetve jellemző
tulajdonságaik vannak, amelyek olyannyira alapvetőek az önazonosság, illetve a lelkiismeret
szabadsága szempontjából, hogy az érintett személyeket nem lehet ezek feladására
kényszeríteni, vagy
db)	a csoport az érintett országban egyértelműen elkülöníthető identitással rendelkezik, mivel
a csoportot az azt körülvevő társadalom különbözőként kezeli;
e)	a politikai vélemény fogalma különösen azt foglalja magában, hogy a kérelmező egy olyan
ügyben, amely a kérelmező üldözőjével, annak politikájával vagy eljárásával kapcsolatos,
meghatározott véleményt vagy meggyőződést képvisel, függetlenül attól, hogy a kérelmező az
adott vélemény vagy meggyőződés alapján cselekedett-e.
30
(2)	A származási ország körülményeitől függően meghatározott társadalmi csoportnak
minősülhet az olyan csoport is, amelybe tartozók közös jellemzője a szexuális irányultságon
vagy a nemi hovatartozáson alapul.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában a szexuális irányultság nem foglalja magában a magyar
jog szerint bűncselekménynek minősülő, az elkövető szexuális irányultságával összefüggő
cselekményeket.
(4)	Annak értékelésekor, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs
jelentősége annak, hogy a kérelmező ténylegesen rendelkezik-e az üldözés alapjául szolgáló
faji, vallási, társadalmi vagy politikai jellemzőkkel, illetve nemzeti hovatartozással, ha
üldözője úgy tekinti, hogy e jellemzőkkel rendelkezik.
64.	§
A kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei akkor állnak fenn, ha a 6. § (1)
bekezdés szerinti üldözési okok és az 59. § értelmében üldözésnek minősülő cselekmények
között összefüggés állapítható meg.
65.	§
(1)	Az érdemi eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghal.
(2)	A menekültügyi hatóság az érdemi eljárást megszünteti, ha
a)	az 50. § (2) bekezdés a), c) vagy d) pontjában foglalt feltétel fennáll;
b)	a kérelmező a nyilatkozattételt megtagadja, és ezzel a kérelem érdemi elbírálását
megakadályozza;
c)	a 49. § (2) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna
helye, az elutasítási ok azonban az érdemi eljárás megindítását követően jutott a menekültügyi
hatóság tudomására.
(3)	Ha a menekültügyi hatóság az érdemi eljárást a (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján
szünteti meg, a továbbiakban az 50. § (3)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően
alkalmazni.
(4)	Ha az érdemi eljárás (3) bekezdés szerinti folytatása során a (2) bekezdés a) vagy b)
pontjában foglalt megszüntetési ok merül fel, a menekültügyi hatóság a kérelmet elutasítja.
(5)	Az érdemi eljárást a (2) bekezdés c) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben - az
51.	§ (2)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye.
31
66. §
(1)	Ha a menekültügyi hatóság megállapítja a kérelem alaptalanságát, a kérelmet elutasítja.
(2)	A menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt adó határozat közlésével egyidejűleg a
menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldit - az anyanyelvén vagy az általa értett
más nyelven - írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.
67.	§
(1)	A kérelmet elutasító határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(2)	A keresetlevelet a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a menekültügyi
hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és
ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A keresetlevél benyújtásának a
menekültügyi hatóság határozatának végrehajtására - az 52. §-ban foglalt eset kivételével -
halasztó hatálya van.
(3)	A keresetről a Fővárosi Bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon
belül - peres eljárásban dönt.
(4)	A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező. A személyes
meghallgatást a bíróság mellőzi, ha
a)	a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető,
b)	a kérelmező ismeretlen helyre távozott, vagy
c)	az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik.
(5)	A bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást
befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(6)	A menekültügyi hatóság 66. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége akkor is
fennáll, ha a bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztatja, és a kérelmezőt
menekültként vagy oltalmazottként elismeri.
Menekültkénti elismerés kivételes méltányosságból
68.	§
(1)	A kivételes méltányosságból történő menekültkénti elismerés során a miniszter hivatalból
jár el.
(2)	A miniszter határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.
32
Dublini eljárás
69.	§
(1)	Ha az érdemi eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 47. §
(2)-(9),	valamint a 48. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az érdemi
eljárást folytatni kell.
A menedékes kérelmére vonatkozó szabályok
70.	§
(1)	Ha a menedékes az ideiglenes védelem lejártát megelőzően menekültkénti vagy
oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet nyújt be, menedékes jogállása a kérelem elbírálása
alatt, továbbá a kérelem elutasítása esetén - az ideiglenes védelem lejártáig - fennmarad,
feltéve, hogy menedékeskénti elismerése visszavonására nem kerül sor.
(2)	Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmet akkor is el kell bírálni, ha az ideiglenes
védelem a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárás időtartama alatt
megszűnik. Ebben az esetben a kérelmezőt az 5. § szerinti jogok illetik meg, és
kötelezettségek terhelik.
Repülőtéri eljárás
71.	§
(1)	Ha a külföldi a kérelmét a Magyar Köztársaság területére történő beléptetés előtt, a
nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A kérelmezőt a repülőtéri eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c)
pontjában foglalt jogosultságok.
(3)	A menekültügyi hatóság a kérelmezőt a repülőtér tranzitterületén található szálláshelyen
helyezi el.
(4)	A repülőtéri eljárásban az előzetes vizsgálati eljárást nyolc napon belül le kell folytatni.
Az előzetes vizsgálati eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság
haladéktalanul gondoskodik.
33
(5)	A kérelmezőt a Magyar Köztársaság területére be kell léptetni, ha
a)	az előzetes vizsgálati eljárás érdemi eljárásra utaló végzéssel zárul, vagy
b)	a kérelem benyújtásától számított nyolc nap eltelt.
(6)	A repülőtéri eljárás szabályai nem alkalmazhatók, ha a kérelmet különleges bánásmódot
igénylő személy nyújtja be.
A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása
72.	§
(1)	Ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismerés feltételei
fennállásának felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy az elismerés visszavonásának van
helye, erről a menekültet vagy az oltalmazottat írásban, az anyanyelvén vagy az általa értett
más nyelven tájékoztatja.
(2)	A menekültügyi hatóság a tájékoztatással egyidejűleg - határidő tűzésével - felhívja a
menekültet vagy az oltalmazottat, hogy jelölje meg azokat az okokat, amelyek igazolják vagy
valószínűsítik a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását,
illetve azt, hogy az elismerést kizáró ok nem áll fenn.
(3)	A menekültet vagy az oltalmazottat a menekültügyi hatóság személyesen meghallgatja. A
személyes meghallgatást a menekültügyi hatóság mellőzi, ha a külföldi
a)	a lakóhelyéről nem idézhető,
b)	ismeretlen helyre távozott, vagy
c)	a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg, és távolmaradását
megfelelően nem igazolja.
73.	§
(1)	Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy az elismerés visszavonására okot adó
körülmény nem áll fenn, az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben
jogorvoslatnak nincs helye.
(2)	Ha a menekültügyi hatóság menekült esetében a 10. § (2) bekezdésben, oltalmazott
esetében a 16. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a
menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerést visszavonja.
34
74. §
(1)	A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozattal szemben - a
jogállásról történő lemondáson alapuló visszavonás esetét kivéve - bírósági felülvizsgálatnak
van helye.
(2)	A keresetlevelet a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a menekültügyi
hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és
ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A keresetlevél benyújtásának a
menekültügyi hatóság határozatának végrehajtására halasztó hatálya van.
(3)	A keresetről a Fővárosi Bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon
belül - peres eljárásban dönt.
(4)	A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező. A személyes
meghallgatást a bíróság mellőzi, ha a külföldi
a)	a lakóhelyéről nem idézhető, vagy
b)	ismeretlen helyre távozott.
(5)	A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
IX.	Fejezet
A MENEDÉKESKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
75. §
(1)	A Kormány - a miniszter előterjesztése alapján - a 17. § b) pontja szerinti ideiglenes
védelemre jogosultként történő elismerésről határozatot hoz.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza azt az időtartamot, amelynek lejártával,
illetve annak a ténynek a megjelölését, amelynek bekövetkeztével az ideiglenes védelem
megszűnik.
(3)	A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a menekültügyi hatóságnak és a
bíróságnak a 39. § (2) bekezdésben meghatározott jelentést nem kell beszereznie.
(4)	Az ideiglenes védelem - 22. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény
bekövetkeztét követő - fenntartásáról hozott határozatra az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat
kell megfelelően alkalmazni.
35
76. §
(1)	A menedékeskénti elismerését kérőnek (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) azt kell
igazolnia vagy valószínűsítenie, hogy a 17. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult
tömegesen menekülő személyek csoportjába tartozik.
(2)	Alaptalan a menedékeskénti elismerés iránti kérelem (e fejezetben a továbbiakban:
kérelem), ha a kérelmező
a)	nem igazolja vagy valószínűsíti, hogy a 17. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult
csoport tagja, vagy
b)	menedékeskénti elismerése a 19. § alapján kizárt.
(3)	A külföldi menedékeskénti elismerésére irányuló eljárást negyvenöt napon belül kell
lefolytatni. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.
77.	§
(1)	A menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás során köteles
beszerezni a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági állásfoglalását.
(2)	A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a menekültügyi hatóság megkeresésének harminc
napon belül eleget tenni. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje nem hosszabbítható
meg.
(3)	A szakhatósági eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.
78.	§
(1)	Ha a menekültügyi hatóság a kérelem alaptalanságát állapítja meg, a kérelmet elutasítja.
(2)	A menekültügyi hatóság kérelmet elutasító határozatával szembeni jogorvoslatra a 67. §-
ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt adó határozat közlésével egyidejűleg a
menedékesként elismert külföldit - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - írásban
tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.
36
A menedékeskénti elismerés visszavonása
79.	§
(1)	Ha a menekültügyi hatóság a 23. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását
állapítja meg, a menedékeskénti elismerést visszavonja.
(2)	A menedékeskénti elismerést visszavonó határozattal szemben - a (3) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a 74. §-ban foglaltak szerint van helye jogorvoslatnak.
(3)	Ha a menedékeskénti elismerés visszavonására a 23. § (2) bekezdés a) pontja alapján
került sor, az elismerést visszavonó határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.
X.	Fejezet
ADATKEZELÉS
80.	§
A menekültügyi hatóság a menekült, az oltalmazott, a menedékes, valamint az elismerését
kérő (a továbbiakban együtt: e törvény hatálya alá tartozó személy) személyes adatait, a
tartózkodásukkal és az őket megillető ellátással és támogatással összefüggő adatokat, továbbá
az azokban bekövetkezett változásokat
a)	a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes jogállás fennállásának megállapítása és az
ahhoz fűződő jogosultságok biztosítása,
b)	az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való
jogosultság megállapítása,
c)	személyazonosítás,
d)	a párhuzamos eljárások megakadályozása, valamint
e)	a kérelem többszöri benyújtásának megállapítása
céljából a menekültügyi nyilvántartásban kezeli.
81. §
E fejezet alkalmazásában természetes személyazonosító adatok az e törvény hatálya alá
tartozó személy következő adatai:
a)	családi és utóneve vagy -nevei;
b)	születési családi és utóneve vagy -nevei;
37
c)	előző családi és utóneve vagy -nevei;
d)	álneve vagy álnevei;
e)	születési helye és ideje;
f)	neme;
g)	anyja születési családi és utóneve vagy -nevei;
h)	jelenlegi és korábbi állampolgársága, állampolgárságai vagy hontalan státusza;
i)	menekült vagy oltalmazott esetén személyi azonosítója.
82. §
(1)	A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait
tartalmazza:
a)	természetes személyazonosító adatait;
b)	arcképmását;
c)	a tizennégy éven felüli ujjnyomatát;
d)	ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét;
e)	ha az elismerését kérő dublini eljárás alapján került átvételre, az átvétel tényét és
időpontját;
f)	a menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint a menedékeskénti elismerés iránti kérelem
benyújtásának, valamint a benyújtott kérelem visszavonásának tényét és időpontját;
g)	a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerés tényét és időpontját, a
határozatot hozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a határozat hatálya
hány személyre terjed ki;
h)	az elismerés iránti kérelem elutasításának, a menekültügyi eljárás megszüntetésének,
valamint az elismerés visszavonásának tényét, okát és időpontját, az országelhagyási
kötelezettség teljesítésének határidejét, a döntéshozó hatóság vagy bíróság megnevezését,
továbbá azt, hogy a döntés hatálya hány személyre terjed ki;
i)	az elismerését kérő dublini eljárás alapján történő átadásának tényét és okát, az átadásról
rendelkező végzés meghozatalának, valamint az elismerését kérő átadásának időpontját,
továbbá azt, hogy a végzés hatálya hány személyre terjed ki;
j) családi állapotát, foglalkozását, iskolai végzettségét;
k) lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét;
l) a származási országa nevét;
38
m) a faji vagy nemzeti hovatartozására, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozására,
illetve vallási, politikai meggyőződésére vonatkozó adatok közül azt, amelyre kérelmének
indokolásában hivatkozott;
n) a személyazonosságát igazoló és úti okmányainak adatait (az okmány azonosító jelét és
számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);
o)	a vele együtt érkező családtagok természetes személyazonosító adatait és magyarországi
tartózkodásuk jogcímét;
p) jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket nyilatkozata, az általa
szolgáltatott irat vagy az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv
adatszolgáltatása tartalmazott.
(2)	A menekültügyi hatóság
a)	az (1) bekezdés a)-o) pontjában meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, az eljárás
megszüntetésétől vagy az elismerés megszűnésétől,
b)	az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott adatokat az e törvényben és külön
jogszabályban meghatározott ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megszűnésétől,
illetve a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől
számított öt évig kezeli.
(3)	Az ujjnyomat rögzítésének és tárolásának célja az elismerését kérő azonosítása és a
kérelem többszöri benyújtásának megállapítása. Az eljáró hatóság a rögzített ujjnyomatot az
elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító
adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével
haladéktalanul továbbítja a (4) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében adatfeldolgozó a miniszter
rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő
továbbításáért, az adatok fogadásáért, illetve azok összehasonlításáért az adatkezelő felel.
(5)	Az e törvény alapján kiadott okmányok a menekültügyi nyilvántartásban szereplő adatok
közül azokat tartalmazzák, amelyek a jogosult személyazonosságának megállapításához,
valamint az okmány által biztosított jogosultság fennállásának igazolásához szükségesek.
83. §
(1)	A befogadó állomás - az állomáson elhelyezett személyek jogosultságainak biztosítása,
valamint az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való
jogosultság megállapítása céljából - nyilvántartást vezet
a)	a befogadó állomáson elhelyezettek természetes személyazonosító adatairól, valamint
39
b)	a befogadó állomás által nyújtott ellátás, illetve támogatás mértékéről és időtartamáról.
(2)	A befogadó állomáson elhelyezett személy adatait a befogadó állomás végleges elhagyását
követő egy évig kell kezelni.
84.	§
(1)	A menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes lakóhelye, tartózkodási helye vagy
szálláshelye szerint illetékes jegyző - az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott,
hatáskörébe tartozó ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megállapítása céljából -
nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személy
a)	természetes személyazonosító adatairól;
b)	lakóhelyéről, tartózkodási helyéről vagy szálláshelyéről;
c)	a folyósított támogatás összegéről;
d)	a folyósítás időpontjáról, visszatérítendő támogatás esetén a törlesztési határidőről.
(2)	A támogatást folyósító szervek kezelhetik a jegyző hatáskörébe tartozó támogatásra
jogosult személlyel közös háztartásban élő családtagok kereseti és vagyoni viszonyaira
vonatkozó adatokat, amennyiben a támogatás feltételeinek fennállása ezek alapján állapítható
meg.
(3)	A támogatást folyósító szervek kötelesek adatot szolgáltatni a menekültügyi hatóság,
valamint a (2) bekezdés szerinti adatok igénylésére törvényben feljogosított szervek részére.
(4)	A jegyző és a támogatást folyósító szervek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatokat
a támogatásra való jogosultság, illetve a visszafizetési kötelezettség fennállásáig kezelhetik.
85.	§
A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából - törvényben
meghatározott adatkörben - adatokat igényelhet
a)	a bűntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából;
b)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;
c)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból;
d)	nemzetközi szerződés, európai közösségi jogi aktus vagy viszonosság alapján külföldi
bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetve nemzetközi szervezetektől.
40
86. §
(1)	Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik
ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -
a)	a bíróság,
b)	az ügyészség,
c)	a nyomozó hatóság,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálat,
e)	az idegenrendészeti hatóság,
f)	az adó- és vámhatóság,
g)	a menekültügyi eljárásban közreműködő szakhatóság,
h)	az állampolgársági ügyekben eljáró hatóság,
i)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,
j) a munkaügyi hatóság,
k) a munkavédelmi hatóság,
l)	az egészségügyi államigazgatási szerv,
m) az anyakönyvezést végző hatóság,
n) a gyámhatóság és
o)	a jogszabály, illetve szerződés alapján támogatást folyósító szervek
igényelhetnek adatot.
(2)	A menekültügyi hatóság a menekültként vagy oltalmazottként történő elismerésről - az
érintett természetes személyazonosító adatainak közlésével - tájékoztatja a személyiadat- és
lakcímnyilvántartást kezelő központi szervet a nyilvántartásba történő felvétel, illetve
személyazonosító igazolvánnyal, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolvánnyal történő ellátás céljából.
(3)	Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és az azokat
tartalmazó nyilvántartásokból személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra
adatok szolgáltathatók.
(4)	A Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében
személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók
a)	a 82. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az e törvény hatálya alá
tartozó személy családi és utóneve vagy -nevei, születési családi és utóneve vagy -nevei,
előző családi és utóneve vagy -nevei, születési helye és ideje, neme, anyja születési családi és
41
utóneve vagy -nevei, a jelenlegi és korábbi állampolgárságára vagy hontalan státuszára
vonatkozó adatok, továbbá
b)	a 82. § (1) bekezdés f), valamint j)-l) pontjában meghatározott adatok.
(5)	A 82. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adat csak a nyomozó hatóság és az
ügyészség, továbbá törvényben meghatározottak szerint a bíróság és a nemzetbiztonsági
szolgálat részére adható át.
87.	§
(1)	A menekültügyi hatóság külföldi állam és nemzetközi szervezet részére adatot szolgáltat
a)	a menekültügy területén alkalmazandó jogszabályokról és gyakorlatról;
b)	az e törvény hatálya alá tartozó személyek érkezésének és állampolgárság szerinti
megoszlásának havi alakulásáról;
c)	az elismerés iránti kérelmek általános tendenciáiról.
(2)	A miniszter irányítása alatt álló országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv külföldi
állam és nemzetközi szervezet részére adatot szolgáltat az e törvény hatálya alá tartozó
személy származási országa vagy a korábbi tartózkodási helye szerinti ország helyzetéről.
(3)	A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat az Európai Unió
Bizottsága által kijelölt szerv és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi
Főbiztossága részére is átadja.
88.	§
(1)	A menekültügyi hatóság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az e törvény
hatálya alá tartozó személy származási országa kivételével - külföldi állam szerveinek, illetve
az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére, továbbá a
menekültügyi eljárás átadása keretében közöl minden olyan információt, amely szükséges az
elismerés iránti kérelem elbírálásához, feltéve, hogy az adatigénylőnél a személyes adatok
védelme biztosított.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti információ tartalmazhatja
a)	az e törvény hatálya alá tartozó személy természetes személyazonosító adatait;
b)	a személyazonosságát igazoló és úti okmányok adatait (az okmány azonosító jelét és
számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);
c)	az elismerését kérő személyazonosságának megállapításához szükséges más adatokat;
d)	a tartózkodási engedélyre vagy vízumra vonatkozó adatokat;
42
e)	az elismerés iránti kérelem, valamint a korábbi elismerés iránti kérelem benyújtásának
helyét és időpontját, az eljárás állását, illetve a kérelem tárgyában hozott döntés tartalmát;
f)	a büntetőeljárás során keletkezett adatokat.
(3)	Azokat az indokokat, amelyekre az e törvény hatálya alá tartozó személy elismerés iránti
kérelme alátámasztásaként hivatkozott - az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során - csak
az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet közölni.
(4)	Az (1) bekezdésben felhatalmazott szervek kivételével külföldi szerv vagy személy
részére személyes adat csak az érintett írásbeli hozzájárulása alapján adható át. Az érintettet a
felhasználás céljáról előzetesen tájékoztatni kell.
XI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
89.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 58. § (1) bekezdése az Európai Unió Tanácsa által elfogadott, a biztonságos
harmadik országnak tekintendő harmadik országok közös minimumlistájáról szóló közösségi
jogi aktus hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg a 90. § (2) bekezdés hatályát
veszti.
(3)	E törvény 93. §-a 2007. július 2-án lép hatályba.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény,
b)	a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
36. §-a és 58. §-a,
c)	a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi
XXXVIII. törvény,
d)	az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 44-56. §-a, az azt megelőző „HETEDIK
FEJEZET” fejezetcím és az „A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény
43
módosításáról” cím, továbbá a 147. § (1) bekezdés f) pontja, 147. § (2) bekezdés d) pontja és
147. § (3) bekezdése,
e)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 93. §-a, valamint
f)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 113. §-a.
Átmeneti rendelkezések
90.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő menekültügyi eljárásban
nem lehet alkalmazni.
(2)	Az 58. § (1) bekezdés hatálybalépéséig a kérelmező származási országa akkor tekinthető
biztonságosnak, ha megfelel az 58. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételeknek.
(3)	Ahol e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző
kérelmek számának megállapításakor az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket
is figyelembe kell venni.
91.	§
(1)	A menekültügyi hatóság a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján
humanitárius célból tartózkodási engedéllyel ellátott befogadottak jogállását az e törvény
hatálybalépését követő tizennyolc hónapon belül felülvizsgálja.
(2)	A felülvizsgálat során a menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti
elismerésre irányuló eljárást hivatalból folytatja le.
Felhatalmazó rendelkezések
92.	§
(1)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben
a)	állapítsa meg a menekültügyi eljárás részletes szabályait;
b)	állapítsa meg a menekültügyi eljárás külföldi menekültügyi hatóság részére történő
átadására, illetve a menekültügyi eljárás átvételére vonatkozó részletes szabályokat;
c)	határozza meg az elismerését kérőt, valamint a menekültet, az oltalmazottat és a
menedékest megillető ellátások és támogatások fajtáit, igénybevételük feltételeit;
44
d)	állapítsa meg az ellátások és támogatások igénybevétele költségeinek megtérítésére
irányadó szabályokat;
e)	határozza meg az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes
okmányainak körét;
f)	határozza meg az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes okmányainak
formáját és azok adattartalmát;
g)	állapítsa meg a menekült, az oltalmazott és a menedékes úti okmánya kiadásának részletes
eljárási szabályait;
h)	jelölje ki az országinformáció szolgáltatásáért felelős szervet.
(2)	A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben
a)	határozza meg a menekültügy szervezeti rendszerének felépítését, feladatait és működési
rendjét;
b)	jelölje ki a menekültügyi nyilvántartás, valamint a 82. § (3) bekezdésben meghatározott
adatkör tekintetében az adatfeldolgozásra jogosult szervet.
Módosuló rendelkezések
93.	§
(1)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„110. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve
akkor tanköteles Magyarországon, ha
a)	menedékjogot kérő, menekült, menedékes,
b)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon
gyakorolja,
c)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén
való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2)	A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni
kell.
(3)	Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje
a)	az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére,
45
b)	az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé.
(4)	A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben
meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, és - amennyiben tankötelessé válik - az
iskolai nevelést és oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a
tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a
tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal
azonos feltételekkel veheti igénybe.
(5)	Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától
kezdődően gyakorolhatják a (4) bekezdésben meghatározott jogokat, illetve kötelesek
megkezdeni a tankötelezettség teljesítését.
(6)	A (4) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak
alapján akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító
engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat. E rendelkezéseket az érintett
házastársa és gyermeke tekintetében is alkalmazni kell.
(7)	Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével
rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos
feltételek szerint veheti igénybe.
(8)	Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(7) bekezdésben foglaltak hatálya
alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik - az óvodai,
iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat
fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó
hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok
alapján csökkentheti, illetve elengedheti.
(9)	Az (1) bekezdésben meghatározottak óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és
oktatásához az oktatásért felelős miniszter pedagógiai rendszereket (oktatási programokat) ad
ki.”
(2)	A Kt. 122/A. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„c) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása
minimumszabályainak megállapításáról, 10. cikk (1)-(2) bekezdés.”
46
Az Európai Unió jogának való megfelelés
94.	§
(1)	E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i
állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről;
b)	az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i
állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt
megközelítéséről;
c)	az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november
30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az
üldöztetésnek nincs komoly veszélye;
d)	a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról;
e)	a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli
kiskorúakról;
f)	a Tanács 1995. szeptember 25-i állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő
személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról;
g)	a Tanács 1996. március 4-i közös álláspontja, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés
K.3. cikke alapján fogadott el a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i Genfi
Egyezmény 1. cikkében szereplő „menekült” fogalom meghatározásának összehangolt
alkalmazásáról;
h)	a Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült
személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum
követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás
következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására
irányuló intézkedésekről 2. cikk a) és e)-f) pontjai, 3-4. cikk, 7-11. cikk, 13. cikk, 15. cikk,
17-20. cikk, 22-23. cikk, 26. cikk (4) bekezdés, 27-29. cikk, e törvény végrehajtási
rendeleteivel együttesen;
i)	a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása
minimumszabályainak megállapításáról 2. cikk d)-e), h)-j) pontjai, 3-5. cikk, 7-8. cikk, 10-11.
cikk, 13-22. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;
j) a Tanács 2004/83/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok állampolgárainak,
illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre
47
jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó
minimumszabályokról 2. cikk c), e), h), i), k) pontja, 4-7. cikk, 9-33. cikk, e törvény
végrehajtási rendeleteivel együttesen;
k) a Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és
visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól 3. cikk, 6-12. cikk, 15-
28. cikk, 32. cikk, 34. cikk (3) bekezdés a) pont, 35. cikk, 37-39. cikk, e törvény végrehajtási
rendeleteivel együttesen.
(2)	E törvény a következő közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg:
a)	a Tanács 343/2003/EK (2003. február 18.) rendelete az egy harmadik ország állampolgára
által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős
tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról;
b)	a Tanács 2725/2000/EK (2000. december 11.) rendelete a dublini egyezmény hatékony
alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac”
létrehozásáról.
48
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmány 65. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében elsőként a
menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) szabályozta
átfogóan a menedékjog tárgykörét. Tíz évvel később a menedékjogról szóló új törvénynek sok
tekintetben eltérő társadalmi és jogi kihívásoknak kell megfelelnie. A Magyar Köztársaság az
Európai Unió tagállamaként alakító részesévé vált a közös európai menekültügyi politikának,
ugyanakkor kötelességünk annak biztosítása, hogy nemzeti jogunk megfeleljen az Európai
Unió jogforrásainak.
Az Európai Unió a menekültügyet az Amszterdami Szerződéssel emelte a közösségi
jogalkotás szabályozási tárgykörébe. A közös szabályok kialakítása érdekében az 1999-es
Tamperei, majd a 2004-es Hágai Program részeként számos európai közösségi rendelet és
irányelv került elfogadásra. Az európai uniós menekültügyi szabályozás célja közös
minimumszabályok megalkotása révén egy egységes európai menekültügyi rendszer
létrehozása. További célkitűzés emellett, hogy a tagállamok menekültügyi eljárási és
befogadási gyakorlata összhangba kerüljön, meghatározó elemeit, garanciális szabályait
illetően pedig minél kevesebb különbözőséget mutasson.
A hazai menekültügyi joganyag felülvizsgálatát, valamint ennek nyomán új törvény
megalkotását az európai uniós tagságból eredő kötelezettségeknek való megfelelés mellett az
elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai is szükségessé tették.
A javaslat szabályozásának irányvonalát az alábbi közösségi jogi aktusok határozzák meg:
a)	a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott
menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó
feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK
tanácsi rendelet (a továbbiakban: Dublin II rendelet), amely kijelöli azt az államot, amelynek
el kell járnia a rendeletet alkalmazó államok valamelyikében benyújtott menedékjog iránti
kérelem ügyében;
b)	a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására
irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet,
1
amely alapján létrejött a többszöri kérelmek kiszűrését lehetővé tevő ujj nyomat-azonosító
rendszer;
c)	a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó
átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása
és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly
előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv
(a továbbiakban: tömeges beáramlásról szóló irányelv), amely a tömegesen menekülők
beáramlása esetén követendő eljárás szabályait állapítja meg;
d)	a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január
27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: befogadási irányelv), amely az elismerést
kérők jogosultságaira, különösen az őket megillető ellátásokra, támogatásokra és szállásra
vonatkozó közös szabályokat állapítja meg;
e)	a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy
a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e
státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK
tanácsi irányelv (a továbbiakban: kvalifikációs irányelv), amelynek célja, hogy az Európai
Unió tagállamaiban megteremtse a menedékkérők menekültkénti elismerésének vagy
kiegészítő védelemben részesítésének, valamint az elismerés visszavonásának egységes
feltételrendszerét, továbbá meghatározza a menedékkérők, valamint a menekültként elismert
vagy kiegészítő védelemben részesített személyek jogállását;
f)	a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások
minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i 2005/85/EK tanácsi irányelv (a
továbbiakban: eljárási irányelv), amely rögzíti azokat a garanciákat, amelyeknek
érvényesülését a tagállamoknak a menekültügyi eljárás során biztosítaniuk kell.
A javaslat új, a magyar jogban eddig ismeretlen jogintézményeket honosít meg, a jogállások
rendszerezetten egymásra épülő, logikus struktúráját építi fel. A javaslat anyagi jogi része a
törvény hatálya alá tartozó személyek jogállása szerinti fejezetekre tagolódik.
A kvalifikációs irányelvvel összhangban a javaslat bevezeti a kiegészítő védelem intézményét
és az oltalmazotti (kiegészítő védelmi) jogállást. Az európai uniós jogalkotási kötelezettség
nyomán létrehozott oltalmazottkénti elismerés betölti a menekültek helyzetére vonatkozó
1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére
2
vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv (a továbbiakban: Genfi
Egyezmény) szerinti menekült státusz és a befogadotti jogállás közötti szabályozási űrt.
A javaslat szerint oltalmazottként kiegészítő védelemben részesül az a külföldi, aki nem felel
meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási
országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e
veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
A kvalifikációs irányelv azt a követelményt fogalmazza meg a tagállamokkal szemben, hogy
a kiegészítő védelemben részesített személyek részére az elismert menekültek jogállását
megközelítő státuszt biztosítsanak. A javaslat ennek megfelelően - a menekült jogállásának
meghatározásánál alkalmazott megoldáshoz hasonlóan - nem sorolja fel az oltalmazott jogait
és kötelezettségeit, hanem rögzíti, hogy az oltalmazottat - ha törvény vagy kormányrendelet
kifejezetten eltérően nem rendelkezik - a menekült jogai illetik meg és kötelezettségei
terhelik.
A javaslat a befogadási irányelv rendelkezéseivel és terminológiájával összhangban határozza
meg az elismerését kérő számára biztosítandó ellátások és támogatások körét. A „befogadási
feltételek” gyűjtőfogalom magában foglal minden olyan jogosultságot és kötelezettséget,
amely az elismerését kérőt az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdően megilleti, illetve
terheli, továbbá minden olyan intézkedést is, amely a jogosultságok biztosításával vagy a
kötelezettségek érvényesítésével függ össze. A befogadási feltételek biztosítására vonatkozó
szabályok megállapítása során a javaslat a rászorultság elvét, mint vezérelvet követi. Az
elismerését kérő csak akkor jogosult a befogadás egyes feltételeire, ha az azok biztosításához
szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkezik.
A javaslat nagy hangsúlyt fektet az elismerést kérő személyek jogainak érvényesülését
biztosítani hivatott garanciális szabályok megállapítására, továbbá szem előtt tartja a
kiszolgáltatott személy - így különösen a kiskorú, a kísérő nélküli kiskorú, az idős, a
fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint
a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos
formáját elszenvedett személy - sajátos szükségleteiből fakadó különleges bánásmód iránti
igényét.
A Met. nem differenciált kellőképpen a menekültkénti és a menedékeskénti elismerés
szabályai között, holott ezt a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás speciális jellege
3
indokolttá teszi: rövid idő alatt nagy mennyiségű kérelmet kell elbírálni egyszerűsített
szempontrendszer alapján.
A javaslat - a Met. hiányosságát kiküszöbölve - a menekültügyi eljárás általános
szabályainak meghatározását követően eltérő szabályokat állapít meg a menekültkénti vagy
oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárásra, valamint a menedékeskénti elismerésre
irányuló eljárásra. Ez a különbségtétel - a közösségi joggal összhangban - a menekülők
tömeges beáramlása esetén egyszerűsített eljárás lefolytatását teszi lehetővé.
A menedékeskénti elismerés kétfázisú eljárásban valósul meg. Az első szakaszban az Európai
Unió Tanácsa, illetve a Magyar Köztársaság Kormánya a védelemre jogosultként történő
elismerésről határoz. A második szakaszban, a konkrét menedékeskénti elismerés során a
menekültügyi hatóság csak azt vizsgálja, hogy az elismerését kérő személyre a védelemre
jogosultként elismerő tanácsi- vagy kormányhatározat hatálya kiterjed-e.
A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárást a javaslat két szakaszra
bontja. Az eljárás első szakaszának célja, hogy kizárja az eljárás második, érdemi szakaszából
azokat a kérelmeket, amelyek esetében a Dublin II rendelet szerinti átadás-átvételi eljárás
lefolytatása szükséges, valamint amelyek elfogadhatatlanok, hozzásegítve ezzel a
menekültügyi hatóságot, hogy kapacitásait az érdemi eljárásban hatékonyabban használhassa
ki.
A menekültügyi eljárás szabályainak újragondolása során szem előtt tartott legfontosabb
célkitűzések egyike a gyors és hatékony eljárás kialakítása volt.
Ennek keretében a javaslat a menekültügyi eljárás során hozott nem érdemi döntésekkel
szemben rövid - három napos - határidőn belül teszi lehetővé a jogorvoslatot, melynek
elbírálása - nyolc napon belül - nemperes eljárásban történik.
Ugyancsak az eljárás gyorsításának céljával rendelkezik úgy a javaslat, hogy a
Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági eljárásának időtartama az ügyintézési határidőbe
beszámít.
Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataira is figyelemmel, annak érdekében, hogy a
menekültügyi hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata hatékony jogorvoslatként
működhessen, a javaslat a Fővárosi Bíróság peres eljárásának határidejét a jelenlegi harminc
napról hatvan napra növeli.
4
A javaslat az elismert menekültek jogállása felülvizsgálatának jelenlegi szabályain nem
változtat, az oltalmazottak esetében azonban előírja a legalább ötévenkénti kötelező
felülvizsgálatot. Kibővülnek az elismerés visszavonásának esetkörei és részletes szabályozást
nyer az elismerés visszavonására irányuló eljárás.
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
Az 1. §-hoz
Az 1. § meghatározza a javaslat tárgyi és személyi hatályát. A javaslatot kell alkalmazni
minden olyan eljárásban, amelynek célja a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy
menedékeskénti elismerés feltételei fennállásának vizsgálata, ideértve az elismerés
visszavonására irányuló eljárást is.
A javaslat személyi hatálya az elismerés iránti kérelmet benyújtó vagy menedékjogot élvező
külföldire terjed ki.
Értelmező rendelkezések
A 2. §-hoz
A javaslat meghatározza azoknak a fogalmaknak a pontos tartalmát, amelyek a javaslat
alkalmazása szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak.
A külföldi fogalmát a javaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.), valamint
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) rendelkezéseivel összhangban határozza meg.
A hontalan fogalma a hontalan személyek jogállásáról szóló 1954-es New York-i egyezmény
definíciójával pontosan megegyezik.
A javaslat a menekültre, az oltalmazottra és a menedékesre is kiterjedő, egységes menedékjog
fogalmat hoz létre. A menedékjog jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra,
egyidejű védelem a visszaküldéssel, a kiutasítással és a kiadatással szemben.
A kiegészítő védelem az oltalmazottat megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek
összessége. A kiegészítő védelem fogalmának bevezetését az uniós irányelveknek -
elsősorban a kvalifikációs irányelvnek - a terminológiája indokolja. A kvalifikációs irányelv a
nemzetközi védelem fogalmát használja, mely a menekülteket és az oltalmazottakat megillető
védelem közös elnevezése. A kiegészítő védelem keretében az állam a Genfi Egyezmény
6
szerinti védelmet mintegy kiegészítve olyan személyeknek nyújt segítséget és biztosít
támogatást, akiket ugyan nem a Genfi Egyezményben meghatározott okokból üldöznek, de -
a menekültekhez hasonlóan - nem tudják, vagy nem kívánják a származási országuk védelmét
igénybe venni, mivel visszatérésük esetén súlyos sérelemnek lennének kitéve. A kvalifikációs
irányelv megszületésekor annak kidolgozói elsősorban a Kínzás és más kegyetlen, embertelen
vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény (a továbbiakban:
ENSZ Kínzás Elleni Egyezmény), illetve az emberi jogok és az alapvető szabadságok
védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény (a továbbiakban: Emberi
Jogok Európai Egyezménye) 3. cikkében foglalt tilalmak nyomán alakították ki a nemzetközi
védelem új formáját. A kiegészítő védelem biztosítása a Genfi Egyezményben meghatározott
menekültvédelmi rendszerhez képest kiegészítő jellegű.
A menedékes számára biztosított ideiglenes védelem fogalma a tömeges beáramlásról szóló
irányelv 2. cikk a) pontja alapján meghatározott definíció. Az angol nyelvű szövegben
szereplő „temporary protection” kifejezés egyaránt fordítható ideiglenes, illetve átmeneti
védelemként. Az irányelv alkalmazásában az ideiglenes védelem célja a hazájukba visszatérni
nem képes, lakóhelyüket elhagyni kényszerült, harmadik országból származó személyek
tömeges beáramlása esetén azonnali védelem biztosítása különösen akkor, ha annak kockázata
is fennáll, hogy a menekültügyi rendszer nem lesz képes ezt a beáramlást feldolgozni anélkül,
hogy ez hátrányosan ne érintené hatékony működését.
A kísérő nélküli kiskorú fogalmának meghatározása a kvalifikációs irányelv 2. cikk i) pontja
alapján történt. Ugyanez a definíció szerepel a családegyesítésről szóló, 2003. szeptember 22-
i 2003/86/EK tanácsi irányelvben, a befogadási irányelvben, valamint a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező kísérő nélküli kiskorúakról szóló, 1997. június 26-i tanácsi
állásfoglalásban. A fogalom-meghatározás a Harmtv. definíciójával is összhangban áll.
A származási ország az állampolgárság, illetve hontalan személy esetén a szokásos
tartózkodási hely szerinti országot vagy országokat jelenti. A származási ország fogalma a
kvalifikációs irányelv 2. cikk k) pontja alapján került meghatározásra.
Több állampolgársággal rendelkező személy esetén az „állampolgárság szerinti ország” jelenti
mindazokat az országokat, amelyeknek e személy az állampolgára, és nem tekinthető az
állampolgársága szerinti ország védelmét nélkülöző személynek, ha megalapozott ok nélkül
nem kívánja igénybe venni azon országok valamelyikének védelmét, amelynek állampolgára.
Ezen értelmező rendelkezés célja, hogy kizárja a menekült vagy oltalmazotti jogállásból
mindazokat a személyeket, akik kettős vagy többes állampolgársággal rendelkezve igénybe
7
vehetik legalább az egyik állampolgárság szerinti ország védelmét. Amennyiben hozzáférhető
a nemzeti védelem, úgy az a nemzetközi védelemmel szemben előnyt élvez.
A családtagok köre a kvalifikációs, a tömeges beáramlásról szóló, valamint a befogadási
irányelv által használt családtag fogalmát ötvözi. A definíció nem tesz különbséget a vér
szerinti vagy nevelt és az örökbefogadott gyermek között.
A különleges bánásmódot igénylő személy olyan kiszolgáltatott személy, aki egyéni
helyzetére tekintettel sajátos szükségletekkel rendelkezik. A kategóriát a nemzetközi
menekültügyi szabályozás régóta ismeri és alkalmazza. A jogalkotónak a szabályozás
kialakítása során kiemelten kell ezen igényeket figyelembe vennie, a jogalkalmazónak pedig
szem előtt kell tartania az eljárás és az ellátások nyújtása során. A példálózó felsorolás célja,
hogy megkönnyítse a különleges bánásmódot igénylő személy azonosítását, különleges
bánásmódot azonban nem kizárólag ezen személyek igényelhetnek.
Alapelvek
A 3. §-hoz
A Genfi Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyv a menekültek védelmét szolgáló
nemzetközi jogi rendszer sarokkövét képezi. A Genfi Egyezmény mellett fontos forrásként
szolgál az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az ENSZ Kínzás Elleni Egyezmény, valamint
az Európai Bíróság joggyakorlata is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által a Genfi Egyezmény alapján kidolgozott
„Kézikönyv a menekült státusz meghatározásának követelményeiről és annak elbírálásáról” (a
továbbiakban: ENSZ Kézikönyv) szintén útmutatóul szolgál a helyes jogalkalmazás
kialakításához.
A 4. §-hoz
A gyermek mindenek felett álló érdekeit és jogait rögzítő alapelv megfelel a gyermek jogairól
szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án elfogadott egyezmény (a továbbiakban: ENSZ
Gyermekjogi Egyezmény) szabályainak, a kvalifikációs irányelvben, a tömeges beáramlásról
szóló irányelvben, továbbá a befogadási irányelvben lefektetett alapelvi rendelkezéseknek.
A család egységét megfogalmazó elvet számos európai uniós jogforrás hangsúlyozza.
Különösen fontos a család egységének megőrzésére törekedni akkor, amikor a külföldinek
menekülnie kell hazájából, mely őt megvédeni nem képes, és egy másik állam védelmére
szorul. A rendelkezés a kvalifikációs irányelv 23. cikke szellemének megfelelően, valamint a
befogadási irányelv 8. cikkével összhangban került a javaslat szövegébe.
8
A javaslat rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a
helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.
II.	Fejezet
AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ JOGÁLLÁSA
Az 5. §-hoz
Az 5. § egységesen szabályozza a menekül tkénti, oltalmazottkénti, valamint a
menedékeskénti elismerését kérő személy alapvető jogosultságait és kötelezettségeit. A
Harmtv. értelmében humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni azt a harmadik
országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy
a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.
A befogadási irányelv 11. cikkében foglalt foglakoztatásra vonatkozó rendelkezésekkel
összhangban az elismerését kérő a kérelem benyújtásától számított egy éven belül a befogadó
állomás területén, ezen idő letelte után pedig a külföldiekre vonatkozó általános szabályok
szerint jogosult munkát végezni. Az elismerését kérő jogosult továbbá a javaslatban és külön
jogszabályban meghatározottak szerinti ellátásra, támogatásra és szállásra. Az 52. §-ban
foglaltak szerinti ismételt kérelem benyújtása esetén a külföldit a továbbiakban nem illeti meg
a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás joga, a munkavégzéshez való jog, továbbá
nem jogosult ellátásra, támogatásra és szállásra.
A befogadási irányelv 14. cikk (2) bekezdés b) pontjának megfelelően az elismerését kérő
számára biztosítani kell az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselőivel, valamint a
társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás lehetőségét.
A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa
között Genfben, 1989. október 4-én aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló 23/1990. (II. 7.)
MT rendelet (a továbbiakban: UNHCR Megállapodás) a Kormány és a UNHCR közötti
együttműködésről szóló III. cikke értelmében a Kormány mindenkor biztosítja a UNHCR
személyzetének, hogy akadálytalanul kapcsolatot teremtsen a menekültekkel és más, olyan
személyekkel, akiknek az ügyével a UNHCR foglalkozik. A széles körű együttműködés egyik
szeleteként fogalmazza meg a javaslat, hogy az elismerését kérő jogosult a menekültügyi
eljárás időtartama alatt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, annak bármely
munkatársával, illetve más nemzetközi, társadalmi vagy civil szervezettel való kapcsolat
felvételére és a kapcsolat fenntartására.
9
Az elismerését kérő a menekültügyi hatósággal történő együttműködés kötelezettségén túl
köteles nyilatkozni vagyonáról, illetve jövedelméről. A megfelelő anyagi fedezettel
rendelkező elismerését kérő számára ellátást nem kell biztosítani, ha pedig bebizonyosodik,
hogy az elismerését kérő úgy vette igénybe a befogadás anyagi feltételeit, illetve az ellátást
vagy támogatást, hogy rendelkezett azok fedezetével, a menekültügyi hatóság elrendelheti a
jogosulatlanul igénybe vett ellátások költségének visszatérítését.
A megfogalmazott együttműködésre, nyilatkozattételre és a kijelölt szálláshelyen
tartózkodásra vonatkozó kötelezettség nem teljesítése esetén a javaslat lehetővé teszi a
befogadási feltételek megvonását, illetve megtagadását.
III.	Fejezet
A MENEKÜLT
A 6. §-hoz
A menekült fogalma ötvözi az Alkotmányban és a Genfi Egyezményben meghatározott
fogalmi elemeket. A definíció az európai uniós irányelvekben használt menekültfogalmakkal
is egybecseng.
A menekültkénti elismerés pozitív feltétele, hogy az elismerését kérő üldözéstől való
megalapozott félelme valamely genfi okkal, illetve okokkal függjön össze. Nincs jelentősége
tehát annak, hogy egy ok vagy több ok együttesen merült-e fel. Az üldözésnek gyakran
egymást átfedő okai vannak (pl. az elismerését kérő politikai párt tagja, egyidejűleg
meghatározott vallási vagy társadalmi csoport tagja).
Előfordulhat, hogy a külföldi akkor nyújtja be menekültkénti elismerés iránti kérelmét,
amikor egy ideje már származási országán kívül tartózkodik. A „sur place”, az utóbb
menekültté válók kategóriája a kvalifikációs irányelv 5. cikk (1) bekezdésének történő
megfelelést szolgálja.
Az üldöztetéstől való megalapozott félelem, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélye
alapulhat az elismerését kérőnek a származási ország elhagyása után folytatott tevékenységén
is, különösen amennyiben megállapítható, hogy a kérelem alapjául szolgáló tevékenységek a
származási országban már meglévő meggyőződés vagy beállítottság kifejezését és folytatását
képezik.
10
Az ENSZ Kézikönyv szerint az a követelmény, hogy a menekültnek az országán kívül kell
tartózkodnia, nem jelenti azt, hogy jogellenesen hagyta el országát, vagy azt, hogy
kiutazásakor fennállt az „üldözéstől való megalapozott félelem”.
Saját magatartásának eredményeként válhat valaki utóbb menekültté, ha például szoros
kapcsolatot tart fenn menekültként elismert személyekkel vagy kifejezi politikai, vallási
nézeteit a tartózkodási helye szerinti országban. A körülményeket gondosan tanulmányozni
kell annak megítéléséhez, hogy az ilyen cselekmények kellően megalapozzák-e az üldözéstől
való félelmet. Tekintetbe kell venni különösen azt, hogy ezekről a cselekményekről tudomást
szerezhetnek-e (például tévéközvetítés, internet által) az elismerését kérő származási
országának hatóságai.
A menekültkénti elismerés feltételei
A 7. §-hoz
A menekült családtagja azon puszta tényből kifolyólag, hogy a menekült személlyel
rokonsági kapcsolatban áll, általában olyan fokú üldöztetésnek van kitéve, ami a
menekültkénti elismeréséhez alapul szolgálhat. A családegyesítés elvének érvényesülését
garantálja az a szabály, amely alapján a menekült családtagja e családi kapcsolatra tekintettel
részesül elismerésben.
Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint „a család természetes és
meghatározó egysége a társadalomnak, amely a társadalom és az állam védelmére jogosult”.
A legtöbb nemzetközi emberi jogi dokumentum hasonló alapelvként fogalmazza meg a család
egységének megóvását.
A javaslat nem tartalmaz időbeli korlátot a családtag menekültkénti elismerésére, így az
alkalmazandó olyan esetekben is, amikor a család egysége átmenetileg megbomlik a
családtagok különböző időpontokban történő elmenekülése következtében. Ha a menekült
családtagjával szemben valamely kizáró ok áll fenn, meg kell tőle tagadni a menekült státuszt.
Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter kivételes méltányosságot
gyakorolhat, ha nem állnak fenn a menekültkénti elismerés feltételei. A döntés kivételes
jellegű, humanitárius megfontolásból gyakorolható jogkört jelent, a minisztert azonban kötik
a menekültkénti elismerést kizáró okok.
A miniszter menekültként ismeri el továbbá azt a harmadik ország vagy az ENSZ
Menekültügyi Főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a menekültügyi
hatóság a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát megállapította. A javaslat ezen rendelkezése
11
az úgynevezett „kvóta-menekültek” - nemzetközi egyezmények, államközi, kormányközi
vagy egyéb megállapodások alapján történő - menekültkénti elismerésére ad lehetőséget.
A menekültkénti elismerést kizáró okok
A 8. §-hoz
A menekültkénti elismerés negatív feltétele, hogy ne álljon fenn az elismerését kérő
tekintetében egyetlen, a Genfi Egyezményben meghatározott kizáró ok sem. A javaslat
rendelkezései nem alkalmazhatók a más entitás (nemzetközi szervezet vagy más állam) által
védelemben részesített személyre, illetve arra, akiről megalapozottan feltételezhető, hogy
súlyos, a Genfi Egyezményben megjelölt cselekményeket követett el, melyek mintegy
méltatlanná teszik őt a védelemre.
Nem ismerhető el menekültként az, aki nem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosától, hanem az
Egyesült Nemzetek valamely más szervétől vagy ügynökségétől kap védelmet vagy
támogatást, sem az, akinek a Magyar Köztársaság olyan jogokat és kötelezettségeket biztosít,
amelyek az állampolgárság birtoklásához fűződnek. Nem ismerhető el az sem, akiről
megalapozottan feltételezhető, hogy béke elleni, háborús, vagy emberiesség elleni, az ilyen
bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt,
avagy befogadását megelőzően más országban súlyos, nem politikai bűncselekmény követett
el, vagy az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös - ezeket a
rendelkezéseket az említett bűncselekmények vagy cselekmények felbujtóira, illetve az
elkövetésben bármilyen módon részt vevő személyekre is alkalmazni kell.
Annak megítélésekor, hogy egy cselekmény nem politikai, vagy politikai jellegű, alapvetően a
cselekmény jellegéből és céljából kell kiindulni. Fontos megvizsgálni, hogy a cselekményt
elsődlegesen politikai indíttatásból követték-e el. Szoros oksági kapcsolatnak kell fennállnia
az elkövetett cselekmény és az állítólagos politikai szándék, az elérni kívánt cél között. A
cselekményben a politikai összetevőknek kell túlsúlyban lenniük a köztörvényi elemekhez
képest. A cselekmény pontosabb és konkrétabb meghatározását segíti az a rendelkezés, mely
szerint csak olyan nem politikai bűncselekmény minősül súlyosnak, amelyre a magyar jog
ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
Az Egyesült Nemzetek céljait és alapelveit az Egyesült Nemzetek Alapokmánya
preambulumának 1. és 2. cikke tartalmazza. Ezen általánosan megfogalmazott kizáró okra
alapozott elutasításra alig van példa a nemzetközi gyakorlatban, ezért azt nagy
körültekintéssel kell alkalmazni. Az ENSZ Alapokmányában szereplő alapelvek és célok
értelmezése szerint ilyen cselekmény elkövetője valamely tagállam közhatalmi
12
tisztségviselője lehet, aki e különleges pozíciója felhasználásával sérti meg az idézett
alapelveket.
A menekült jogállása
A 9. §-hoz
A javaslat szerint a menekültet a jogai és kötelezettségei főszabály szerint a magyar
állampolgár jogaival és köztelezettségeivel azonosak. A főszabály alóli kivételként a javaslat
rögzíti, hogy a menekült nem tölthet be olyan munkakört, feladatkört, továbbá nem viselhet
olyan tisztséget sem, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti. A
javaslat lehetővé teszi, hogy törvény vagy kormányrendelet az általános szabály alól további
kivételeket fogalmazzon meg.
A Genfi Egyezmény II. Fejezete a menekült jogi helyzetét tekintve a lehető legkedvezőbb
elbánásra, egyes esetekben a saját állampolgárral, más esetekben legalább az ország területén
tartózkodó külföldiekkel azonos elbánásra hív fel. A menekült részére állandó
személyazonosító igazolványt kell kiállítani, jogosult továbbá a Genfi Egyezményben foglalt
kétnyelvű úti okmányra. Alanyi jogon részesül a menekült ingyenes magyar nyelvoktatásban,
és joga van a törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott ellátásra, támogatásra
és szállásra is.
A javaslat nem nevesíti a menekült kötelezettségeit. A Genfi Egyezmény 2. cikke rögzíti:
minden menekültnek kötelezettségei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik,
különösképpen az, hogy magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend
fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek alávesse.
A menekült jogállás megszűnése
A 10. §-hoz
A menekült jogállása mindaddig fennáll, amíg nem kerül valamely megszűnési ok hatálya alá.
A menekült státusz ezen alapelvi jelentőségű vonása abból a követelményből fakad, hogy a
menekült az állam által nyújtott védelemre mindaddig jogosult, míg származási országa vagy
más állam azt számára nem biztosítja. A hatóságnak a származási ország biztonságossá válása
esetén is gondosan meg kell vizsgálnia, hogy a körülményekben bekövetkezett változás
annyira jelentős és maradandó jellegű-e, hogy a menekült üldöztetés miatti félelme már nem
tekinthető megalapozottnak.
13
A menekült jogállása a törvény erejénél fogva szűnik meg a magyar állampolgárság
megszerzésével. A jogállás megszűnik továbbá visszavonással, amelynek kötelezően
alkalmazandó és opcionális eseteit a javaslat a kvalifikációs irányelv 11. és 14. cikkével
összhangban szabályozza.
A kvalifikációs irányelv 14. cikkének megfelelően a javaslat lehetőséget biztosít a jogállás
visszavonására, ha a menekültet bármely bíróság jogerősen ötévi vagy azt meghaladó
szabadságvesztés büntetésre ítélte.
Előfordulhat, hogy a védelemre szoruló egy meghatározott okra alapozva kap menekült
státuszt, később azonban megszűnik az üldözés vagy az üldöztetéstől való megalapozott
félelme, mégsem kívánja származási országának védelmét igénybe venni. Ilyen esetben a
menekült jogállás nem kerül visszavonásra, ha a menekült korábbi üldöztetéséből fakadó
alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.
IV.	Fejezet
AZ OLTALMAZOTT
A 11. §-hoz
A Magyar Köztársaság területén kiegészítő védelemben részesül az a nem magyar
állampolgár, illetve olyan hontalan személy, aki nem minősül menekültnek, de akivel
kapcsolatban megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy származási országába, illetőleg
hontalan személy esetében a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országba való
visszatérése esetén súlyos sérelem elszenvedése veszélyének lenne kitéve. További feltétel,
hogy kizáró okok ne álljanak fenn vele szemben, továbbá hogy ne tudja vagy az ilyen
veszélytől való félelmében ne kívánja ezen ország védelmét igénybe venni.
A menekültkénti elismeréshez hasonlóan a javaslat az oltalmazottra is kiterjeszti a
kvalifikációs irányelv által bevezetett „sur place” védelmet.
Az oltalmazottkénti elismerés feltételei
A 12.§-hoz
A családegyesítés elvének érvényesülését garantálja az a szabály, amely alapján az
oltalmazott családtagja e családi kapcsolatra tekintettel részesül elismerésben. Az oltalmazott
családtagjai - származási országukba való visszatérésük esetén - feltehetően éppen olyan
mértékben vannak kitéve a súlyos sérelem veszélyének, mint a kiegészítő védelemben
14
részesülő személy, erre tekintettel esetükben nem kell vizsgálni az oltalmazottkénti elismerés
feltételeinek fennállását. Kizáró ok fennállása esetén az elismerést a családtag esetében is meg
kell tagadni.
A 13-14. §-hoz
Az oltalmazott esetében az elismerés feltételei fennállásának vizsgálatát a menekültügyi
hatóság legalább ötévenként elvégzi. Ezen rendelkezés nem akadálya annak, hogy az
elismerés feltételi fennállásának vizsgálatára megszűnési ok felmerülése esetén az öt év
leteltét megelőzően kerüljön sor.
Az oltalmazottkénti elismerést kizáró okok a kvalifikációs irányelvben foglalt okoknak
megfelelően került meghatározásra. Meg kell tagadni a külföldi oltalmazottkénti elismerését,
ha megalapozottan feltételezhető, hogy nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke
elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt, vagy olyan bűncselekményt követett
el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását
rendeli, továbbá ha az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett
el.
Az oltalmazott jogállása
A 15. §-hoz
A kvalifikációs irányelv szellemének megfelelően a kiegészítő védelemben részesülő
oltalmazott jogai és kötelezettségei - a javaslatban rögzített, továbbá a törvényben vagy
kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - a menekült jogaival és kötelezettségeivel
megegyeznek. Az oltalmazott és a menekült jogállás egymáshoz való viszonyát a javaslat a
menekült és a magyar állampolgár viszonyának szabályozásával megegyező módon rendezi.
Erre tekintettel, ha törvény vagy kormányrendelet az oltalmazottra a magyar állampolgár,
illetve a menekült jogaihoz vagy kötelezettségeihez képest eltérő szabályt nem állapít meg,
úgy a magyar állampolgárra, illetve a menekültre vonatkozó rendelkezések az oltalmazottra is
alkalmazandók.
Az oltalmazott a javaslat szerint nem jogosult a menekült részére kiállítható Genfi
Egyezményben foglalt kétnyelű úti okmányra, de jogosult személyazonosító igazolványra.
Az Alkotmány 70. §-a értelmében a Magyar Köztársaságban minden menekültként,
bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megilleti az a jog, hogy a
helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás,
illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen,
15
valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Tekintettel arra,
hogy a menekülttől eltérően az oltalmazott nem Alkotmányban nevesített jogállás, a javaslat
külön hangsúlyozza, hogy az oltalmazott nem illeti meg a menekült választójoga.
Az oltalmazotti jogállás megszűnése
A 16. §-hoz
Az oltalmazott - akit kifejezett kivétel hiányában a menekülttel azonos jogok illetnek meg,
illetve azonos kötelezettségek terhelnek - a magyar állampolgárságról szóló törvényben a
menekültre előírt feltételek szerint kedvezményesen honosítható. Ha az oltalmazott magyar
állampolgárságot szerez, oltalmazotti jogállása - a törvény erejénél fogva - megszűnik.
Az oltalmazott bármikor benyújthat menekültkénti elismerés iránti kérelmet, és mint utóbb
menekültté váló, „sur place” menekült a feltételek fennállása és a kizáró okok hiánya esetén a
hatóság menekültként ismeri el. Ha az oltalmazottat a menekültügyi hatóság menekültkénti
ismerte el, oltalmazotti jogállása megszűnik.
Az oltalmazotti jogállás megszűnik akkor is, ha az elismerést a menekültügyi hatóság
visszavonja.
Az oltalmazotti jogállás megszűnésére okot adó körülmények meghatározására a kvalifikációs
irányelv 19. cikkével összhangban került sor.
V.	Fejezet
A MENEDÉKES
A 17. §-hoz
A javaslat rendelkezései szerint menedékesként ideiglenes védelemben részesül az a külföldi,
aki a Magyar Köztársaság területére tömegesen érkezők csoportjába tartozik. Az ideiglenes
védelem alapulhat az Európai Unió Tanácsának a tömeges beáramlásról szóló irányelv
szerinti eljárásban hozott határozatán, illetve a Kormány határozatán. Az Európai Unió
Tanácsa által nyújtott ideiglenes védelem közös szolidaritáson alapuló segítségnyújtásként
aposztrofálható, míg a Kormány által hozott határozatban a nemzeti szuverenitás fejeződik ki.
A tömegesen érkező menedékesek számára biztosított védelem más, mint akár a menekült
számára biztosított, individualizált jogállás, akár az oltalmazottnak nyújtott, ötévente
felülvizsgálandó, kiegészítő jellegű védelem. Az ideiglenes védelem fogalmában kifejeződik
annak átmeneti jellege.
16
Az Európai Unió Tanácsa határozatát a Bizottság javaslatát követően minősített többséggel
hozza meg. A határozat megállapítja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges
beáramlásának tényét, meghatározza a védelemre szorulók várható számát, nagyságrendjét,
továbbá az ideiglenes védelem kezdőnapját minden európai uniós tagállamra kiterjedő
hatállyal. Az Európai Parlamentet a tanácsi határozatról tájékoztatni kell. A tagállamok az
ideiglenes védelemre szoruló személyeket a közösségi szolidaritás szellemében fogadják be.
A hazájukból tömegesen elmenekülni kényszerülők átmenetileg kérnek menedéket, aminek
oka legtöbbször az életüket fenyegető háborús cselekmény, etnikai összecsapás vagy emberi
jogaik tömeges és durva megsértése. A második esetben a Magyar Köztársaság olyan
eseményekkel összefüggésben vállalja a menekülők befogadását, (védelmét, ellátását)
amelyekre nézve kormányhatározat megállapította a befogadás lehetőségét. A Kormány dönt
arról, hogy mely földrajzi területről érkezők, illetve mely népcsoport tagjai azok, akiket az
ország átmenetileg védelemben részesít.
A menedékeskénti elismerés feltételei
A 18. §-hoz
A menekültügyi hatóság menedékesként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy
valószínűsíti, hogy a javaslatban meghatározott feltétek rá nézve fennállnak. Tekintettel arra,
hogy az ideiglenes védelmet az állam olyan különleges, személyek nagy számát közvetlenül
fenyegető konfliktushelyzetben nyújtja, ahol a menekülő személyek az életüket, testi
épségüket veszélyeztető övezetből menekülnek el, a legtöbbször papírok és iratok nélkül
érkezőktől sok esetben nem várható el a valószínűsítésnél erősebb szint.
A tömeges beáramlásról szóló irányelv 15. cikke nem követeli meg a menekült és az
oltalmazott családtagjai elismerésére vonatkozó rendelkezésekhez hasonló szabályozás
megalkotását. A menedékes családtagja csak akkor ismerhető el menedékesként, ha maga is
megfelel az elismerés feltételeinek.
17
A menedékeskénti elismerést kizáró okok
A 19. §-hoz
A tömeges beáramlásról szóló irányelv meghatározza azon eseteket, amikor a külföldi - bár a
pozitív feltételeknek megfelel - nem ismerhető el menedékesként.
A javaslat szerint nem lehet menedékesként elismerni azt a külföldit, akiről megalapozottan
feltételezhető, hogy a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtását megelőzően, a
Magyar Köztársaság területén kívül súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el. Nem
politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél - figyelemmel
az összes körülményre, így többek között a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a
bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, vagy a felhasznált vagy felhasználni kívánt
eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest. A
bűncselekmény súlyosnak minősül, ha arra a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó
szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
A menedékes jogállása
A 20. §-hoz
A javaslat rögzíti a menedékes megillető alapvető jogosultságokat, valamint az őt terhelő
kötelezettségeket.
A menedékes részére a menekültügyi hatóság személyazonosságát igazoló okmányt állít ki. A
menedékes tartózkodási joga az őt megillető menedékjogból - a törvény erejénél fogva -
származik.
A menedékes okmánya igazolja a menedékes ellátásokra, támogatásokra és szállás
igénybevételére való jogosultságát, melyet a javaslat és külön jogszabály biztosít számára. Ha
a menedékes nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával, úgy egyszeri
kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmányra is jogosult.
A menedékes kötelességeként írja elő a javaslat szálláshelye, valamint annak megváltozása
menekültügyi hatóságnak történő bejelentését.
Az ideiglenes védelem tartama
A 21-22. §-hoz
Az Európai Unió Tanácsának határozatán alapuló ideiglenes védelem egy évig tart.
Amennyiben az ideiglenes védelem indokai továbbra is fennállnak, a Tanács a Bizottság
18
javaslatára, a javaslatot benyújtó tagállam kérelmének vizsgálatát követően, minősített
többséggel határozatot fogadhat el az ideiglenes védelem további, legfeljebb egy évvel történő
meghosszabbításáról.
A Kormány határozata alapján biztosított védelem a kormányhatározatban foglalt időtartam
lejártával vagy tény bekövetkeztével szűnik meg.
A menedékes jogállás megszűnése
A 23. §-hoz
A menedékes jogállás megszűnik, ha annak az Európai Unió Tanácsának határozatában
foglalt időtartama lejár, illetve a kormányhatározatban foglalt idő lejár, vagy tény
bekövetkezik.
Megszűnik továbbá a menedékes jogállás, amennyiben az Európai Unió Tanácsa azt a
tömeges beáramlásról szóló irányelvben foglaltaknak megfelelően visszavonja. A Bizottság
javaslatát követően minősített többséggel elfogadott tanácsi határozattal megállapított
bármely időpontban megszüntethető az ideiglenes védelem. A tanácsi határozat alapja, hogy a
származási országban a helyzet lehetővé teszi az ideiglenes védelemben részesülők
biztonságos és tartós visszatérését, tekintettel az emberi jogokra és az alapvető
szabadságjogokra, valamint a tagállamoknak a visszaküldés tilalmára vonatkozó
kötelezettségére.
Amennyiben a menedékes Magyarországon letelepedett státuszt szerez, a továbbiakban már
nincs szüksége ideiglenes védelemre, ezért az megszűnik.
A tömeges beáramlásról szóló irányelv alapvető tétele, hogy az ideiglenes védelem nem
érintheti a Genfi Egyezmény szerinti menekültkénti elismerést. Az irányelv előírja továbbá,
hogy az ideiglenes védelemben részesülő személy számára bármikor lehetővé kell tenni, hogy
menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet nyújtson be. A menekültkénti
vagy oltalmazottkénti elismeréssel a menedékes jogállás megszűnik.
A menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerést visszavonja, ha az érintett személy
részére a továbbiakban más tagállam nyújt ideiglenes védelmet. Az áthelyezés csak a
menedékes beleegyezésével történhet meg. Valamely tagállamból egy másik tagállamba
történő áthelyezés esetén a küldő tagállamban kiadott tartózkodási engedély hatálya
megszűnik, megszűnnek továbbá a küldő tagállamnak az ideiglenes védelmet élvező érintett
személy felé fennálló kötelezettségei.
A menedékeskénti elismerés visszavonásához vezet, ha az elismerő határozat meghozatalára
kizáró ok megléte, vagy az elismerés feltételeinek hiánya mellett került sor.
19
A menedékes - az elismert menekülthöz, illetve oltalmazotthoz hasonlóan - dönthet úgy,
hogy státuszáról lemond. Ezt a döntését írásban kell közölnie a menekültügyi hatósággal.
Írásbeli lemondó nyilatkozat benyújtása esetén a menedékeskénti elismerést a menekültügyi
hatóság visszavonja.
VI.	Fejezet
A BEFOGADÁSI FELTÉTELEK,
A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, VALAMINT A MENEDÉKES
ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA
A befogadási feltételek
A 24-26. §-hoz
A javaslat a befogadási irányelv rendelkezéseivel és terminológiájával összhangban határozza
meg a befogadás során biztosítandó ellátások és támogatások körét. A „befogadási feltételek”
gyűjtőfogalom magában foglal minden olyan jogosultságot és kötelezettséget, amely az
elismerését kérőt az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdően megilleti, illetve terheli,
továbbá minden olyan intézkedést is, amely a jogosultságok biztosításával vagy a
kötelezettségek érvényesítésével függ össze. E körbe a menekültügyi hatóság tájékoztatási
kötelezettsége vagy mozgásszabadságot érintő rendelkezése éppúgy beleértendő, mint az
elismerését kérőnek nyújtandó ellátások és támogatások, illetve egyéb jogosultságok, mint
például az oktatási rendszerhez való hozzáférés.
A „befogadás anyagi feltételei” ugyanakkor már szűkít a 24. §-ban alkalmazott
meghatározáson, e fogalom azon ellátási formákat takarja, amelyeket a menedékkérő
természetben nyújtott ellátás vagy pénzügyi támogatás formájában kap meg. Ilyenek
jellemzően a szállás, pénzjuttatás, étkezés, ruházat, napi szükségleteket fedező juttatások.
Ezen megkülönböztetésnek a kedvezmények megvonása szempontjából van jelentősége,
ugyanis míg a befogadási feltételek között vannak olyan jogosultságok, amelyek semmilyen
körülmények között nem vonhatók vagy tagadhatók meg, addig a befogadás anyagi feltételei
tekintetében nincs ilyen korlátozás. A befogadás anyagi feltételei konkrét formáit végrehajtási
rendelet állapítja meg.
A befogadás anyagi feltételeit a menekültügyi hatóság befogadó állomáson vagy annak
megfelelő más szálláshelyen biztosítja. Mindemellett a javaslat - az elismerés iránti kérelem
érdemi eljárásra utalásától kezdődően - nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az elismerését
20
kérő más módon oldja meg elhelyezését, így magánszálláson tartózkodhasson az eljárás
időtartama alatt. Ebben az esetben viszont a menekültügyi hatóság már nem köteles
biztosítani a befogadás anyagi feltételei körébe tartozó ellátásokat és támogatásokat. A
javaslat tehát a befogadás anyagi feltételeire való jogosultságot a befogadó állomáson való
tartózkodáshoz köti.
Garanciális jelentőségű az a 26. § (2) bekezdésben megfogalmazott szabály, amelynek
értelmében a befogadó állomáson biztosított befogadás anyagi feltételeit a menedékkérő
fogva tartása esetén is biztosítani kell. E rendelkezés szükségessége többnyire párhuzamosan
futó idegenrendészeti és menekültügyi eljárások esetében mutatkozik meg, amikor a
többletgaranciákat nyújtó elismerését kérői jogálláshoz fűződő jogosultságokat is biztosítani
kell.
A 27. §-hoz
A befogadási feltételek biztosítására vonatkozó szabályok megállapítása során a javaslat a
rászorultság elvét, mint vezérelvet követi. Az elismerését kérő csak akkor jogosult a
befogadás egyes feltételeire, ha az azok biztosításához szükséges anyagi eszközökkel nem
rendelkezik.
Az (1) bekezdés második fordulatának szükségességét az adja, hogy a menedékkérők
térítésmentesen juthatnak hozzá például meghatározott egészségügyi ellátásokhoz, vagy
vehetnek részt az oktatási rendszerben, ezek pedig nem tartoznak a befogadás anyagi feltételei
közé.
A különleges bánásmódot igénylő személyekre nézve garanciális jelentőségű szabályt
fogalmaz meg a (2) bekezdés, amely szerint a térítésmentesség az e körbe tartozó személyek
sajátos szükségleteit kielégítő egészségügyi ellátásokra - így különösen a traumatizált
személyek pszichiátriai vagy pszichológiai kezelésére és ellátására vagy fogyatékos
személyek rehabilitációs ellátására - is kiterjed.
A befogadási feltételek megvonása és megtagadása
A 28-29. §-hoz
A javaslat a befogadási irányelv keretei között lehetőséget kíván biztosítani a menekültügyi
hatóságnak arra, hogy szankcionálhassa azokat az eseteket, amikor az elismerését kérő az
eljárás során a hatósággal nem működik együtt, vagy egyéb kötelezettségeit megszegi.
Korábban a menekültügyi hatóság kezében nem volt ehhez hasonló szankciós eszköz,
21
ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált a befogadási feltételek
megvonását, illetve megtagadását lehetővé tevő rendelkezések bevezetése. A jogalkotó célja
arra irányult, hogy ezen szabályok alkalmazásával a menedékkérő kötelezettségszegésével
arányos szankciórendszert hozzon létre, amely preventív szerepet is betöltve ösztönzi az
elismerését kérőt a jogkövetésre. Az (1) bekezdésben meghatározott, szankcionálási
lehetőséget maga után vonó magatartásformák azon eseteket fedik le, amelyek során a
menedékkérő magatartása az eljárás lefolytatását akadályozza, jogosulatlanul vesz igénybe
valamely jogszabályban biztosított és rászorultsághoz kötött kedvezményt, cselekményével
szabálysértési vagy büntetőjogi tényállást valósít meg, valamint ha kérelmét változatlan
ténybeli alapon, ismételten nyújtja be.
A (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések több tekintetben is garanciális jelentőségűek:
-	meghatározzák azt a személyi kört és azokat a befogadási feltételeket, amelyek tekintetében
az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók;
-	a megtagadás és megvonás alkalmazását végzés meghozatalához kötik;
-	rögzítik az arányosság követelményét, amelynek értelmében az alkalmazott szankciónak
minden esetben arányban kell állnia az elkövetett kötelezettségszegés súlyával;
-	a menekültügyi hatóság kötelességévé teszik a megvonás, illetve megtagadás feltételei
fennállásának rendszeres felülvizsgálatát, továbbá
-	lehetőséget teremtenek a megvont, megtagadott befogadási feltételek újbóli biztosítására,
amennyiben a megvonás vagy megtagadás további fenntartása már nem indokolt.
A befogadási feltételek megvonása, illetve megtagadása esetén a menekültügyi hatóság
döntése az érdemi döntéssel szembeni jogorvoslatban támadható meg.
A (7) bekezdés lehetőséget biztosít a menekültügyi hatóság számára arra, hogy az elismerését
kérőt a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmények visszatérítésére kötelezze.
A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes ellátása és támogatása
A 30. §-hoz
Ha a menekültügyi eljárás pozitív döntéssel zárul - vagyis a menekültügyi hatóság az
elismerését kérőt menekültként vagy oltalmazottként ismeri el -, a menekült, valamint az
oltalmazott külön jogszabályban meghatározott ideig az elismerését kérővel azonos feltételek
mellett jogosult a befogadás anyagi feltételeire. Ennek indokát az alapvető létfeltételek
megteremtésének szükségessége adja, amelyhez a kellő türelmi időt e rendelkezés biztosítja.
Az (1) bekezdés második fordulata olyan ellátásokra és támogatásokra utal, amelyek nem
22
tartoznak a befogadás anyagi feltételei közé, ilyen lehet például az egészségügyi ellátás vagy
a befogadó állomáson biztosított magyar nyelvoktatás.
A (2) bekezdés a menedékes vonatkozásában hasonlóképpen rendelkezik azzal a
különbséggel, hogy az ellátási jogosultságra nézve - a védelem ideiglenes jellegére tekintettel
-	nem határoz meg időbeli korlátozást.
A (3) bekezdés a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes tekintetében is rögzíti a
befogadás anyagi feltételei, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátások és
támogatások megvonásának, illetve megtagadásának lehetőségét, továbbá előírja az
arányosított szankciórendszer alkalmazását.
A kedvezmények megvonásáról, illetve megtagadásáról rendelkező végzéssel szemben a
menekült, az oltalmazott és a menedékes önálló jogorvoslattal élhet, amelyről a Fővárosi
Bíróság nemperes eljárásban dönt. A bíróság az ügy körülményeinek tisztázása érdekében
személyes meghallgatást is elrendelhet.
A (9) bekezdésben a javaslat azokra az elsősorban pénzbeli ellátásokra és támogatásokra utal,
amelyekben a menekült, az oltalmazott és a menedékes az önálló életvitel feltételeinek
megteremtése érdekében a befogadó állomáson való tartózkodása alatt részesül.
VII.	Fejezet
A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A menekültügyi eljárás célja
A 31. §- hoz
A javaslat az egységes menekültügyi eljárás elvét követve egy fejezeten belül szabályozza a
menekültkénti, oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerésre, továbbá az elismerés
visszavonására irányuló eljárás általános szabályait. A fejezetben meghatározott garanciáknak
a fent említett valamennyi eljárásban érvényre kell jutniuk.
Költségviselés
A 32. §-hoz
A menekültügyi eljárás tárgyi költségmentességét a menekültügyi eljárás jellege, valamint az
elismerését kérők általános anyagi helyzete indokolja. A menekültügyi eljárással való
23
visszaélések megelőzését kívánja biztosítani a rendelkezés azzal, hogy csak az első
alkalommal benyújtott kérelem esetén biztosítja a tárgyi költségmentesség kedvezményét.
Az elismerés iránti kérelem benyújtása
A 33. §-hoz
A menekültügyi eljárás kérelemre induló eljárás. Az eljárási irányelv 6. cikkének (1)
bekezdésével összhangban, a menekültügyi eljárás személyes jellegére tekintettel a javaslat
rögzíti, hogy a menekültügyi eljárásban az elismerését kérő személyesen jár el. A javaslat a
korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személy számára is eljárási képességet biztosít.
Az eljáráshoz való hozzáférés biztosítása érdekében a javaslat úgy rendelkezik, hogy, ha a
menekültügyi hatóságnál cselekvőképtelen személy kíván elismerés iránti kérelmet
előterjeszteni, a menekültügyi hatóság köteles a cselekvőképtelen személy képviseletét a
törvényes képviselő bevonásával vagy ügygondnok kirendelésével biztosítani.
A cselekvőképtelen személyek eljáráshoz való hozzáférését a javaslat az alábbiak szerint
biztosítja.
Ha kísérővel érkező cselekvőképtelen személy kíván kérelmet benyújtani, a menekültügyi
hatóság köteles a törvényes képviselőt felhívni arra, hogy a cselekvőképtelen személy helyett
járjon el, vagy nyújtson be a cselekvőképtelen személyre is kiterjedő kérelmet.
Kísérő nélküli kiskorú kérelmezése esetén a menekültügyi hatóság minden esetben -
függetlenül attól, hogy a kiskorú cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes-e -
köteles a kiskorú képviseletét ellátó ügygondnok kirendelése iránt intézkedni. A szabályozást
a kísérő nélküli kiskorú kiszolgáltatott helyzetéből adódó különleges védelemre és
gondoskodásra való igénye, valamint az eljárási irányelv 17. cikk (1) bekezdésének a) pontja
indokolja. Ugyancsak ezen az elven alapul a kísérő nélküli kiskorú ügyében való soron kívüli
eljárás is.
A javaslat a korábbi szabályozással megegyezően, az eljárási irányelv 6. cikk (3)
bekezdésével összhangban lehetővé teszi azt, hogy a családtagok közösen nyújtsanak be
elismerés iránti kérelmet. A szabályozás indoka, hogy a menekült vagy az oltalmazott
családtagjai azon puszta tényből kifolyólag, hogy a menekült vagy az oltalmazott személlyel
rokonsági kapcsolatban állnak általában olyan fokú üldöztetésnek, illetve sérelemnek, vagy
ezek veszélyének vannak kitéve, ami a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésüket
indokolja. A kérelem közös benyújtása esetén - az önrendelkezés elvének megfelelően - a
kérelem csak akkor terjed ki a cselekvőképes, vagy korlátozottan cselekvőképes családtagra,
24
ha ahhoz írásban hozzájárul. A cselekvőképtelen családtag hozzájárulását a törvényes
képviselő vagy az ügygondnok írásbeli hozzájárulása pótolja.
Az elismerését kérő eljárási jogai és kötelezettségei
A 34-37. §-hoz
A javaslat - a Genfi Egyezménnyel, az eljárási irányelvvel és az ENSZ Kézikönyvvel
összhangban - meghatározza az elismerését kérő legfontosabb eljárási jogait és
kötelezettségeit. Ezek a jogok az elismerését kérőt az eljárás minden szakaszában, és a státusz
visszavonására irányuló eljárásban is megilletik.
Az elismerését kérőt megillető legfontosabb jogosultságok a következők: az anyanyelv-
használat joga, a tájékoztatáshoz való jog, a jogi segítségnyújtáshoz és az ENSZ
Menekültügyi Főbiztosságával való kapcsolattartás joga.
Az anyanyelv használatának jogát a javaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglaltaknál
szélesebb körben, a hatóság költségén biztosítja az elismerését kérőnek, összhangban az
eljárási irányelv 10. cikk (1) bekezdésének a) és e) pontjával. A javaslat nyelvhasználatra
vonatkozó rendelkezései az elismerését kérőre nézve kedvezőbb szabályt fogalmaznak meg az
eljárási irányelv vonatkozó rendelkezéseihez képest. Az eljárási irányelv szerint az
elismerését kérő anyanyelve mellett azt a nyelvet használhatja, „amelyről ésszerűen
feltételezhető, hogy megérti.” Ezzel szemben a javaslat - a Met. rendelkezéseit megtartva,
továbbá figyelemmel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának az eljárási irányelvhez fűzött
kommentárjában foglaltakra - az elismerését kérő számára anyanyelvének vagy annak a
nyelvnek a használatát teszi lehetővé, amelyet az elismerését kérő biztosan megért. A
kedvezőbb szabályozás indoka a menekültügyek azon sajátossága, hogy számos esetben
előfordulhat, hogy az elismerését kérő nem beszéli származási országa hivatalos nyelvét.
A - magyar nyelvű - határozatot az elismerését kérővel egyfelől közölni kell szóban az
anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven, másfelől - magyar nyelven - írásban is közölni
kell. A végzést az elismerését kérővel magyar nyelven, írásban kell közölni. Az anyanyelv-
használat jogának biztosításával függ össze a javaslat - korábbi szabályozással megegyező -
34. § (7) bekezdése, mely szerint a menekültügyi eljárásban a tolmácsolás költségét a
menekültügyi hatóság viseli.
Az eljárás gyorsítását szolgálja a javaslat azon rendelkezése, amely szerint a menekültügyi
hatóság tolmácsot a vele kötött szerződés alapján, kirendelő végzés nélkül is igénybe vehet.
25
A Ket.-től eltérő szabályt tartalmaz a javaslat a menekültügyi hatóság döntésének hirdetményi
úton történő közlésére vonatkozóan. A Ket. 78. § (6) bekezdésében meghatározott tizenöt
nappal szemben a javaslat szerint a döntést a hirdetmény kifüggesztését követő nyolcadik
napon kell közöltnek tekinteni. A rövidebb határidő indoka az eljárás időtartamának
csökkentése azokban az esetekben, amelyekben a döntést az elismerését kérő ismeretlen
helyre távozása miatt kell hirdetményi úton közölni. A Ket. 17. § (2) bekezdése biztosítja,
hogy a hirdetményi úton történő közlés ne sérthesse az elismerését kérő személyes adatai
védelmének elvét, ezt a rendelkezést pontosítja a javaslat 34. § (5) bekezdése.
A menekültügyi hatóság tájékoztatási kötelezettsége - az eljárási irányelv 10. cikk (1)
bekezdésének a) és d) pontjával összhangban - az eljárás minden szakaszában minden
elismerését kérőre kiterjed, függetlenül attól, hogy az elismerését kérő rendelkezik-e jogi
képviselővel. A Ket.-től eltérő szabályozást a menekültügyi eljárás sajátos jellege indokolja:
az elismerését kérő gyakran teljesen más jogi kultúrával rendelkező országból érkezik, és
számos nehézséggel kell megküzdeni kérelmének egy idegen ország hatóságaihoz,
esetlegesen az anyanyelvétől eltérő nyelven történő előterjesztése során.
Az elismerését kérőnek széles körben van lehetősége jogi képviselet igénybevételére,
elfogadhatja bármely jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet ingyenes jogi
segítségét. A jogi segítségnyújtásról szóló törvény értelmében az elismerését kérő,
amennyiben a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a menekültügyi
hatóság által biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, jövedelmi és vagyoni helyzete
ismételt vizsgálata nélkül rászorultnak minősül, és a számára nyújtott jogi szolgáltatás díját az
állam viseli. A javaslat - a korábbihoz hasonló - szabályozása kedvezőbb, mint az eljárási
irányelvé, amely az elismerését kérő számára az ingyenes jogi segítségnyújtás biztosítását
csak abban az esetben követeli meg, ha kérelme tárgyában elutasító határozat születik . Az
elismerését kérő által megbízott, jogi segítséget nyújtó személy - az eljárási irányelv 16.
cikkében foglaltaknak megfelelően - mindazon eljárási jogokkal rendelkezik, amelyek
lehetővé teszik számára az elismerését kérővel való kapcsolattartást (belépés az elismerését
kérő elhelyezésére szolgáló intézménybe, illetve fogva tartása esetében a fogva tartás
helyére), valamint az elismerését kérő ügyének megfelelő képviseletét (részvétel az
elismerését kérő személyes meghallgatásán, iratbetekintési jog).
A javaslat az eljárási irányelv 20. cikkével összhangban és a UNHCR Megállapodásnak
megfelelően rendezi az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága képviselőjének részvételét a
menekültügyi eljárásban. Az elismerését kérő beleegyezése nem köthető formális nyilatkozat
tételéhez, azt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
26
1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (6) bekezdésével összhangban
megadottnak kell tekinteni, ha az elismerését kérő kifejezetten nem tiltakozik a Főbiztosság
eljárásban való részvétele ellen. Fentiekről a menekültügyi hatóság a kérelem benyújtásakor
tájékoztatja az elismerését kérőt.
Az elismerését kérőt az eljárás során a Ket. 6. § (1) és (2) bekezdésében foglalt jóhiszemű
közreműködési kötelezettségen túl - az eljárási irányelv 11. cikkének megfelelően -
együttműködési kötelezettség is terheli. Az elismerését kérő csomagjának, ruházatának és
járművének átvizsgálása különösen a közbiztonság védelme, az elismerését kérő
személyazonosságának tisztázása, illetve az elismerését kérő vagyoni viszonyainak
megállapítása céljából lehet szükséges. Az elismerését kérő arcképmásának és ujjnyomatának
rögzítése a tartózkodásra jogosító engedély kiállításához, valamint a dublini eljárás
lefolytatásához szükséges. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következménye
az elismerését kérőnek biztosított ellátás megvonása, megtagadása, illetve az eljárás
megszüntetése lehet.
A bizonyítás szabályai
A 38. §-hoz
A javaslat a menekültügyi eljárás sajátos jellegének megfelelően, az eljárási irányelv 8. cikk
(2)	bekezdésének a) pontjával összhangban hangsúlyozza, hogy minden egyes kérelemben az
elismerését kérő helyzetének egyéni értékelése alapján kell dönteni. Ennek az elvnek a
menekültügyi eljárás minden szakaszában érvényesülnie kell. A fentiekből következően a
menekültügyi eljárásban nem azt kell vizsgálni, hogy az elismerését kérő származási
országában milyen az általános emberi jogi helyzet, hanem minden egyes esetben azt az
üldözési okot kell megvizsgálni, amelyre az elismerését kérő hivatkozik, és minden egyes
esetben egyedileg kell eldönteni, hogy az elismerését kérő származási országa az elismerését
kérő számára kíván-e vagy tud-e védelmet biztosítani.
A bizonyítás egyik legfontosabb szabálya az in dubio pro reo elve, mely szerint kétség esetén
az elismerés kérdésében az elismerését kérő javára kell dönteni. Az elv alkalmazásának
indoka az a körülmény, hogy a menekültügyi eljárásban rendszerint nem állnak rendelkezésre
az elismerését kérő állításait teljes körűen alátámasztó bizonyítékok, tekintettel arra, hogy az
üldözés elől menekülő személy gyakran nincstelenül és okmányok nélkül érkezik. A
menekültügyi eljárásban a bizonyítási teher megoszlik az elismerését kérő és a hatóság között:
a kérelmező által előadottak alapján a menekültügyi hatóság kötelessége, hogy tényállás-
tisztázási kötelezettsége körében a rendelkezésére álló valamennyi eszközt felhasználja a
27
kérelem alátámasztásához. Általában a menekültügyi hatóság széleskörű, egyéniesített
vizsgálata sem képes az elismerését kérő ügye minden részletének felderítésére. Ha az
elismerését kérő állításai egyébként összefüggőek, hihetőek, és nem állnak ellentétben
köztudomású tényekkel, azokat az ellenkező bizonyításig valónak kell elfogadni.
A 39. §-hoz
A javaslat 39. §-a olyan bizonyítási eszközöket említ, amelyek a menekültügyi eljárásban
felhasználhatók annak igazolása vagy valószínűsítése érdekében, hogy az elismerését kérőre
nézve a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerés feltételei fennállnak.
A felsorolás csak példálózó jellegű, az eljárásában a szabad bizonyítás elvének megfelelően a
felsorolásban nem szereplő bármely bizonyítási eszköz felhasználható.
A javaslat - az eljárás egyszerűsítése érdekében és sajátosságaira tekintettel - a Ket.-től eltérő
szabályt fogalmaz meg, amikor rögzíti, hogy az elismerését kérő által bemutatott okiratokat a
menekültügyi hatóság felülhitelesítés nélkül és magyar nyelvű hiteles fordítás nélkül is
elfogadja. Az in dubio pro reo elvből következően az elismerését kérő által feltárt
menekülésre okot adó tényeket és körülményeket abban az esetben is figyelembe kell venni,
ha azokat okirat nem támasztja alá.
Az elismerését kérő származási országára vonatkozó információnak relevánsnak kell lenni,
azaz az elismerését kérő egyéni körülményei, az általa előadott menekülésre okot adó tények
és körülmények szempontjából kell megvizsgálni a származási országban uralkodó helyzetet,
nem elegendő csupán az elismerését kérő származási országában uralkodó általános emberi
jogi helyzet ismerete. A származási ország jogszabályai és egyéb kötelező rendelkezései
mellett figyelembe kell venni azok érvényesülését és alkalmazási módját is, mert előfordulhat,
hogy a származási ország példaértékű emberi jogi szabályozással rendelkezik, azonban a
szabályozás érvényesítéséhez hiányzik az akarat vagy a lehetőség. A származási országra
vonatkozó információnak időszerűnek kell lennie, figyelemmel kell lenni arra, hogy nemzeti
vagy nemzetközi konfliktushelyzetek során akár egy-két hónapon belül is jelentős változások
mehetnek végbe.
A 40. §-hoz
A javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy a menekültügyi eljárás tartama alatt -
semmilyen - magyar hatóság nem léphet kapcsolatba az elismerését kérő származási
országával vagy más feltételezett üldözőjével, vagy olyan személlyel vagy szervezettel,
melyről feltételezhető, hogy ezeknek információt továbbít. Ez a tilalom az állam Genfi
Egyezményben foglalt védelmi kötelezettségéből fakad. Amíg az elismerését kérő ügyében
28
nem születik jogerős elutasító döntés, azt kell feltételezni, hogy a származási országgal vagy
más feltételezett üldözőkkel való kapcsolatfelvétel veszélyezteti az elismerését kérő vagy
származási országban maradt családtagjai biztonságát. Amennyiben a jogerős elutasító vagy
megszüntető döntést követően a külföldi ismételten elismerés iránti kérelmet nyújt be, a
tilalom az új eljárás alatt is érvényesül, kivéve, ha az elismerését kérő ügyében már két
jogerős elutasító illetve megszüntető döntés született. Magyar hatóság csak akkor veheti fel a
kapcsolatot az elismerését kérőt üldöző állammal, szervezettel vagy személlyel, ha
meggyőződött arról, hogy a kapcsolatfelvétel nem vezet arra, hogy az említettek tudomást
szereznek a kérelemről, illetve nem teszi ki az elismerését kérőt vagy családtagját veszélynek.
A 41. §-hoz
Az eljárási irányelv 12. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a Met. szabályozását fenntartva
rögzíti a javaslat, hogy az elismerését kérő személyes meghallgatása a menekültügyi
eljárásban kötelező. Ez a szabály garanciális jellegű, mivel az elismerését kérőnek a
személyes meghallgatáson van lehetősége a menekülésére okot adó tények és körülmények
feltárására. A menekültügyi hatóság az elismerését kérő személyes meghallgatásától csak két
esetben tekinthet el: ha az elismerését kérő nincs meghallgatható állapotban, vagy, ha az
elismerését kérő eljárási képességgel rendelkező családtagjával együtt érkező tizennégy év
alatti kiskorú. Mindkét kivételes eset a sérülékeny állapotban lévő elismerését kérő védelmét
szolgálja. Szintén garanciális jelentőségű a javaslatnak az eljárási irányelv 12. cikk (5)
bekezdésén alapuló azon rendelkezése, mely szerint a menekültügyi hatóság nem utasíthatja
el a kérelmet kizárólag azon az alapon, hogy a az elismerését kérőt nem hallgatta meg.
A 42. §-hoz
A Met.-hez hasonlóan a javaslat számos rendelkezése tartalmaz a kiskorúakra nézve
kedvezőbb szabályokat, összhangban az ENSZ Gyermekjogi Egyezménnyel és az eljárási
irányelv preambulumának 14. pontjával. Amennyiben az elismerését kérő kiskorúságát
illetően kétség merül fel, életkora megállapítása céljából orvosszakértői vizsgálat végezhető.
A vizsgálat csak az elismerését kérő - vagy az elismerését kérő nyilatkozattételre képtelen
állapota esetén a törvényes képviselő vagy az ügygondnok - hozzájárulásával végezhető el.
Hozzájárulás hiányában az elismerését kérőre a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések
főszabályként nem alkalmazhatók, a törvényes képviselő bevonásától, illetve az ügygondnok
kirendelésétől azonban a menekültügyi hatóság ebben az esetben sem tekinthet el.
29
A 43. §-hoz
A visszaküldés tilalmának tiszteletben tartása hazánk nemzetközi kötelezettsége, melynek
forrásai: a menekülteket illetően a Genfi Egyezmény 33. cikke, mindenki mással szemben
pedig az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikke. A Genfi Egyezmény által
biztosított visszaküldési tilalom szűkebb védelmet jelent, mivel a védett körbe csak a
menekültek tartoznak, és mivel ez a védelem nem illeti meg azt a menekültet, akiről
„alaposan feltehető, hogy veszélyezteti annak az országnak biztonságát, amelynek területén
van, vagy aki mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, veszélyt jelent az
illető ország lakosságára nézve.” Az Emberi Jogok Európai Egyezménye által biztosított
védelem szélesebb körű: kiterjed minden, a részes állam joghatósága alá tartozó személyre és
biztosítja számukra a kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés elleni
védelmet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Soering ügyben kifejtette, hogy a részes
államok akkor is megsértik a 3. cikket, ha a joghatóságuk alá tartozó személyt olyan helyre
küldik, ahol ő kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lehet
kitéve (a 3. cikk extraterritoriális hatálya).
A kísérő nélküli kiskorú esetében a javaslat - összhangban a kísérő nélküli kiskorúakról szóló
tanácsi állásfoglalás 5. cikkének (1) és (2) bekezdésével - további visszaküldési tilalmat
állapít meg. E szerint a kísérő nélküli kiskorú - az (1) bekezdésben foglalt feltételek
hiányában is - csak akkor küldhető vissza származási országába vagy az őt befogadó
valamely másik államba, ha a menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy ott a család
egyesítése vagy az állami vagy a megfelelő intézményi gondoskodás a kiskorú számára
biztosított.
A visszaküldés tilalmának fennállását a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem
elutasítása vagy az elismerés visszavonása esetén minden esetben vizsgálja, és ha megállapítja
a tilalom fennállását, kezdeményezi az idegenrendészeti hatóságnál a külföldi befogadottként
történő elismerését. Az idegenrendészeti hatóság - a menekültügyi hatóság kezdeményezésére
-	köteles a külföldit befogadottként elismerni.
Ha a visszaküldés tilalma nem áll fenn, a menekültügyi hatóság - a Magyar Köztársaság által
kiadott okmányok visszavonása mellett - kötelezi a külföldit a Magyar Köztársaság
területének elhagyására. Ezt a kötelezést a hatóság két okból köteles mellőzni: ha a külföldi
valamely más jogcímen jogosult a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, vagy ha
és amíg a külföldi egészségi állapota hazánk elhagyását nem teszi lehetővé. Ez utóbbi
garanciális jellegű rendelkezés forrása a tömeges beáramlásról szóló irányelv 23. cikk (1)
30
bekezdése, melynek hatályát a javaslat minden a törvény hatálya alá tartozó személyre
kiterjeszti.
Kizárt eljárások
A 44. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a Ket.-ben szabályozott eljárások közül melyek azok, amelyeknek a
menekültügyi eljárásban nincs helye. A menekültügyi eljárásban hozott hatósági döntésekkel
szembeni jogorvoslat lehetőségét a javaslat - a fellebbezés, az újrafelvételi eljárás, valamint a
méltányossági eljárás kizárásával - a bírósági felülvizsgálatra korlátozza. Mivel mind az
elismerését kérő, mind a hatóság érdeke az, hogy az eljárásban minél gyorsabban érdemi
döntés szülessen, ezért a menekültügyi eljárásban nincs helye az eljárás kérelemre történő
felfüggesztésének. A menekültügyi eljárásban az elismerését kérő személyesen jár el, erre
tekintettel a javaslat kizárja az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
VIII.	Fejezet
A MENEKÜLTKÉNTI VAGY OLTALMAZOTTKÉNTI ELISMERÉSRE
IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
A 45. §-hoz
A javaslat - az eljárási irányelv 3. cikk (3) bekezdésével összhangban - közös szabályokat
állapít meg a menekültkénti, valamint az oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárásra. Ez
egyúttal azt is jelenti, hogy a menekültügyi hatóság minden kérelem esetben köteles vizsgálni
mind a menekültkénti, mind az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását, akkor is,
ha a külföldi kérelme kifejezetten a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismerésére
irányul.
A 46-48. §-hoz
A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárás két részre oszlik: az
előzetes vizsgálati eljárásra és az érdemi eljárásra. Az előzetes vizsgálati eljárás célja azon
kérelmek kiszűrése, amelyek esetében a dublini eljárás lefolytatása szükséges, továbbá
amelyek - az eljárási irányelvvel összhangban - elfogadhatatlanok.
31
A kérelmezőt a menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás tartamára kötelező
befogadó állomáson helyezi el, kivéve, ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó
intézkedés vagy büntetés hatálya alatt áll. A kérelmező a befogadó állomásról csak különösen
indokolt esetben, a menekültügyi hatóság engedélyével távozhat el, ha eltávozása eljárási
cselekmények lefolytatását nem akadályozza. A rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a
kérelmező az előzetes vizsgálati eljárás időtartama alatt a menekültügyi hatóság
rendelkezésére álljon, és biztosítható legyen az eljárás törvényi határidőn belül való
lefolytatása.
Az előzetes vizsgálati eljárás keretében a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy
fennállnak-e az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott
menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó
feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK
tanácsi rendelet, valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok
egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam
meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló
343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló,
2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: dublini rendeletek)
alkalmazásának feltételei.
Ha a menekültügyi hatóság megállapítja a dublini eljárás lefolytatásának szükségességét, az
eljárás időtartamára az előzetes vizsgálati eljárást felfüggeszti. Az eljárást felfüggesztő
végzéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak.
A megkeresett tagállam a 343/2003/EK tanácsi rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint a
kérelmező átvétele iránti megkeresésről a kézhezvételt követő két hónapon belül hoz
határozatot. A menekültügyi hatóság a megkeresett tagállamtól a rendelet 17. cikk (2)
bekezdése szerinti sürgős választ is kérhet, amennyiben „a menedékjog iránti kérelem
benyújtására azt követően került sor, hogy a belépési vagy tartózkodásra jogosító engedélyt
elutasították, jogtalan tartózkodás miatt letartóztatásra került sor, vagy kiutasítás elrendelése
vagy végrehajtása után és/vagy akkor, ha a menedékkérő fogva tartott.” Sürgős válasz kérése
esetén a megkeresett tagállamnak a megkereső tagállam által meghatározott határidőben -
amely nem lehet rövidebb, mint egy hét -, de legkésőbb egy hónapon belül kell válaszolnia a
megkeresésre.
Ha a dublini eljárás eredményeképpen valamely tagállam megállapítja a menedékjog iránti
kérelem elbírálásáért való felelősségét és ennek alapján a kérelmező átadására kerül sor, a
menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt. A menekültügyi hatóság a
32
végzésben - az átadás biztosítása érdekében - a külföldi számára kötelező tartózkodási helyet
jelöl ki, melyet a kérelmező az átadás végrehajtásáig, de legfeljebb 72 óráig nem hagyhat el.
A kérelmező átadásáról rendelkező végzés közlésétől számított három napon belül a végzés
bírósági felülvizsgálata kérhető. A felülvizsgálat során a végrehajtás felfüggesztésére irányuló
kérelemnek - a dublini rendeletekkel összhangban - a végzés végrehajtására nincs halasztó
hatálya. A felülvizsgálati kérelemről a kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi
Bíróság nemperes eljárásban nyolc napon belül dönt. Mivel a bírósági eljárás során a külföldi
már az őt átvevő tagállam területén tartózkodik, ezért rendelkezik a javaslat úgy, hogy a
bírósági eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező
végzésével szemben a javaslat a további jogorvoslat lehetőségét kizárja.
A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a kérelmező átadásának időpontjában
megszünteti. A kérelmező átadásának időpontjában hozott, az eljárást megszüntető végzéssel
szemben jogorvoslatnak nincs helye.
Ha a dublini eljárás nem eredményezi a kérelmező átadását, a menekültügyi eljárást a kérelem
elfogadhatóságának vizsgálatával kell folytatni.
A 49. §-hoz
Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a
kérelem elfogadhatóságát vizsgálja.
Azok az okok, melyek alapján a menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatatlanságát
megállapítja mérlegelést nem igénylő ténykérdések. A szabályozás alapjául az eljárási
irányelv 25. cikk (2) bekezdésének a), b) és f) pontja, valamint az Amszterdami Szerződéshez
fűzött Jegyzőkönyv az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára nyújtott
menedékjogról szolgált. A (2) bekezdés első három pontja azokat az eseteket tartalmazza,
amikor a kérelmező nem szorul a Magyar Köztársaság védelmére, mivel származási országa
egyértelműen biztonságos („a” pont), vagy mivel egy másik tagállam vagy egy másik állam
már a Genfi Egyezmény szerinti védelemben részesítette őt („b” és „c” pont). A d) pont a res
iudicata esetét fogalmazza meg, célja, hogy megakadályozza a menedékjoggal való
visszaélést az azonos ténybeli alapon benyújtott ismételt kérelmek kiszűrésével.
Az 50. §-hoz
Az eljárási irányelv 19. és 20. cikkének megfelelően a javaslat szabályozza a menekültügyi
eljárás megszűnésének és megszüntetésének lehetőségét. Mivel a menekültügyi eljárás célja
annak eldöntése, hogy a kérelmezőt a Magyar Köztársaság védelemben részesíti-e, a
kérelmező halála esetén az eljárás okafogyottá válik és megszűnik. A négy megszüntetési ok
33
közül az első - az eljárás megszüntetése a kérelem írásbeli visszavonása esetén - azon alapul,
hogy a menekültügyi eljárást a hatóság nem hivatalból, hanem kérelemre folytatja. A további
három ok a kérelmező együttműködési kötelezettségének megszegését szankcionálja, ha az
olyan mértéket ölt, ami megakadályozza az eljárás lefolytatását. Az eljárást megszüntető
végzéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak, a kérelmező azonban a megszüntető végzés
közlését követő három napon belül kérheti az előzetes vizsgálati eljárás folytatását a
menekültügyi hatóságnál. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének
nincs helye, és ha a határidő úgy telik el, hogy a kérelmező nem kezdeményezi az eljárás
folytatását, az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedik. Ha a kérelmező ismeretlen
helyre távozott, az eljárást megszüntető végzést a menekültügyi hatóság hirdetményi úton
közli, ebben az esetben a döntést - a javaslat 34. § (5) bekezdése szerint - a kifüggesztést
követő nyolcadik napon kell közöltnek tekinteni.
Az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetése esetén a menekültügyi hatóság - szemben az
elismerés iránti kérelmet elutasító vagy az elismerést visszavonó határozattal - a visszaküldés
tilalmát nem vizsgálja. Ennek oka a kérelem visszavonása esetében az, hogy ez esetben a
visszaküldés tilalmának vizsgálata nyilvánvalóan szükségtelen, a megszüntetés további
eseteiben pedig a kérelmező együttműködésének elmaradása miatt a menekültügyi hatóság
nincs olyan információk birtokában, amely alapján a visszaküldés tilalmának fennállásáról
dönteni tudna.
Az 51. §-hoz
Ha a menekültügyi hatóság megállapítja valamely elfogadhatatlansági ok fennállását, a
kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításához
vezet az is, ha a menekültügyi hatóság megszüntető végzését követően, a határidőben
benyújtott eljárás folytatása iránti kérelemnek megfelelően folytatott előzetes vizsgálati
eljárásban, ismételten olyan ok merül fel, amely az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetését
vonná maga után.
A kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzéssel szemben a kérelmező - három napon
belül - bírósági felülvizsgálattal élhet. A felülvizsgálati kérelemről a Fővárosi Bíróság
nemperes eljárásban nyolc napon belül - szükség esetén a kérelmező meghallgatását követően
-	dönt. Az eljárást befejező bírósági döntéssel szembeni további jogorvoslat kizárt.
34
Az 52. §-hoz
A javaslat a menedékjoggal való visszaélések megakadályozása céljával rögzíti, hogy abban
az esetben, ha ugyanaz a kérelmező két jogerős elutasító vagy megszüntető döntést követően
újabb kérelmet nyújt be, a harmadik kérelem alapján indult eljárás során már nem illetik meg
az elismerését kérő számára a javaslat 5. § (1) bekezdése által biztosított jogosultságok, és
ezen harmadik kérelem benyújtása nem képezi akadályát a kérelmező kiutasításának, valamint
kiadatásának sem.
Az 53. §-hoz
Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy nem áll fenn olyan ok, amely alapján a
kérelem elfogadhatatlannak minősül, a kérelmet - végzéssel - érdemi eljárásra utalja.
Összhangban az eljárási irányelv 18. cikkével, a kérelem érdemi eljárásra utalása esetén, ha a
kérelmező idegenrendészeti őrizetben van, a menekültügyi hatóság köteles az
idegenrendészeti hatóságnál az őrizet megszüntetését kezdeményezni, az idegenrendészeti
hatóság pedig ennek alapján az őrizetet megszüntetni.
Az érdemi eljárás
Az 54-55. §-hoz
Az érdemi eljárás hatvan napos határideje lehetőséget ad a menekültügyi hatóságnak, hogy
azokat a kérelmeket, amelyek nem kerülnek érdemi vizsgálat nélkül elutasításra, részletesen
vizsgálatnak vesse alá. A menekültügyi hatóság az érdemi eljárás időtartamára a kérelmező
részére - ha a kérelmező ezt kéri - elsősorban magánszálláshelyet jelöl ki. Ha
magánszálláshely kijelölése nem lehetséges, úgy a menekültügyi hatóság a kérelmező
elhelyezését befogadó állomáson vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyen
biztosítja. A kérelmező a számára kijelölt szálláshelyen életvitelszerűen köteles tartózkodni,
köteles továbbá a szálláshelyen irányadó magatartási szabályokat tiszteletben tartani (5. § (2)
bekezdés c) pont). A javaslat szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági
közreműködésének csak az érdemi eljárásban van helye.
Az 56. §-hoz
A menekültügyi hatóság az érdemi eljárás során sorrendben elsőként azt vizsgálja, hogy a
kérelmező elismerhető-e menekültként, azaz fennállnak-e a menekültkénti elismerés 6. §-ban
és 7. §-ban foglalt feltételei, ezek fennállása esetén pedig azt, hogy nem áll-e fenn a
kérelmező menekültkénti elismerését kizáró, a 8. §-ban foglalt valamely ok.
35
Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a kérelmező menekültkénti elismerésének
feltételei fennállnak, és kizáró ok nem áll fenn, a kérelmezőt menekültként ismeri el.
Ha a menekültügyi hatóság a vizsgálat eredményeként arra a megállapításra jut, hogy a
kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei nem állnak fenn, vagy fennállnak ugyan, de
menekültkénti elismerését a 8. §-ban foglalt valamely ok kizárja, akkor - másodsorban -
köteles megvizsgálni, hogy a kérelmező oltalmazottként elismerhető-e.
Ha a kérelmező oltalmazottkénti elismerésének feltételei nem állnak fenn, vagy fennállnak
ugyan, de az oltalmazottkénti elismerés kizáró ok miatt nem lehetséges, a menekültügyi
hatóság megállapítja, hogy a kérelem alaptalan, és a kérelmet elutasítja.
Az 57. §-hoz
A javaslat az eljárási irányelv 28. cikk (2), valamint 23. cikk (3) bekezdésével összhangban
példálózó jelleggel felsorolja azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a kérelem
alaptalanságára utalhatnak. Az eljárás során a kérelmezőnek lehetősége van ellenbizonyításra
olyan tények és bizonyítékok felvonultatásával, amelyek ezen okok ellenére valószínűsítik,
hogy a kérelmező származási országába való visszatérése esetén üldözés vagy súlyos sérelem
veszélyének lenne kitéve.
Az a) pontban foglalt ok a kérelmező származási országáról az Európai Unió Tanácsa által
elfogadott biztonságos származási országnak tekintett harmadik országok közös
minimumlistája alapján alkotott megdönthető vélelem. A b) pontban foglalt ok az eljárási
irányelv 25. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján meghatározott rendelkezés, a biztonságos
harmadik ország koncepciója.
A c) pont akkor alkalmazható, ha a menekültügyi hatóság a kérelmező együttműködésének
hiánya miatt nem rendelkezik elegendő információval az ügy elbírálásához, mivel a
kérelmező nem nyilatkozik a menekülésére okot adó körülményekről, vagy ezekre vonatkozó
nyilatkozata annyira összefüggéstelen vagy ellentmondásos, hogy abból a hatóság nem tud
arra következtetni, hogy a kérelmezőt üldözés vagy súlyos sérelem érte vagy ezek veszélye áll
fenn. Nem lehet azonban a kérelmező terhére értékelni nyilatkozatának hiányát vagy
összefüggéstelen, ellentmondásos voltát, ha annak oka a kérelmező egészségi vagy pszichés
állapota. Az ENSZ Kézikönyv szerint a kérelmező nyilatkozatainak értékelésénél „a
kérelmező félelmének jellegét és mértékét is figyelembe kell venni, hiszen bizonyos fokú
szellemi zavartság gyakorta észlelhető a súlyos üldözésnek kitett személyeknél”.
„Előfordulhat, hogy enyhíteni kell az alapvetően a kérelmezőre háruló bizonyítási terhen és
36
azokat az információkat, amelyeket nem lehet egyszerűen a kérelmezőtől megszerezni,
máshogy kell megszerezni.”
A d)-h) pontokban felsorolt okok közös jellemzője, hogy valamilyen mértékben a kérelmező
rosszhiszeműségét vagy mulasztását értékelik. Ezen esetek vizsgálatakor figyelemmel kell
lenni arra, hogy a kérelmező sok esetben a származási országban megtapasztalt üldözés vagy
annak veszélye miatt nem képes valódi úti okmányt vagy személyazonosságot igazoló
okmányt beszerezni vagy azt magával hozni. Gyakran előfordul az is, hogy a kérelmező az
embercsempész felhívására semmisíti meg úti okmányát. A dokumentumok hiánya vagy
hamis dokumentumok használata önmagában nem utal a kérelem alaptalanságára, csak abban
az esetben, ha a kérelmező szándékosan, a hatóság félrevezetése céljából használ hamis
dokumentumokat vagy szolgáltat hamis adatot.
A h) pont arra az esetre vonatkozik, amikor a kérelmező illegálisan tartózkodik az ország
területén és az elismerés iránti kérelmet csak akkor nyújtja be, amikor a kiutasítását elrendelő
határozat miatt a származási országba való visszatérés elkerülhetetlennek látszik. Ebben az
esetben is vizsgálni kell az eset összes körülményét, és lehetőséget kell biztosítani a
kérelmező számára annak valószínűsítésére, hogy őt származási országában üldözés vagy
súlyos sérelem veszélye fenyegetné.
Az 58. §-hoz
A rendelkezés a biztonságos származási és biztonságos harmadik ország definícióját
tartalmazza.
Biztonságos származási országnak az az ország tekinthető, amely a szerepel az Európai Unió
Tanácsa által elfogadott biztonságos származási országnak tekintett harmadik országok közös
minimumlistáján. A listát az eljárási irányelv 29. cikkének rendelkezései alapján az Európai
Unió Tanácsa fogadja el minősített többséggel, a Bizottság javaslata alapján, az Európai
Parlamenttel folytatott konzultációt követően. A lista módosítását a Bizottság javasolhatja
bármely tagállam, illetve a Tanács kérésére. Ha a Tanács a Bizottságtól azt kéri, hogy
nyújtson be javaslatot valamely államnak a listáról való törlése iránt, az adott államot - a
kérdés rendezéséig, de legfeljebb három hónapig - nem lehet biztonságos származási
országnak tekinteni. Az egyéni elbírálás elvének megfelelően a biztonságos származási
országból érkező kérelmező esetében is a kérelmező által előadottak fényében kell arról
dönteni, hogy a kérelmező egyéni körülményei szempontjából számára az ország valóban
biztonságos-e.
37
Tekintettel arra, hogy a javaslat benyújtásának időpontjáig az Európai Unió Tanácsa nem
fogadta el a biztonságos származási országnak tekintett harmadik országok közös
minimumlistáját, az 58. § (1) bekezdés a javaslat 90. § (2) bekezdése szerint csak a
minimumlista elfogadáskor lép hatályba. A minimumlista elfogadásáig a javaslat 90. § (2)
bekezdése szerint a kérelmező származási országa akkor tekinthető biztonságosnak, ha
megfelel az 58. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt, a biztonságos harmadik ország
fogalmát meghatározó feltételeknek.
A biztonságos harmadik ország fogalmát a javaslat az eljárási irányelv 27. cikk (1)
bekezdésével összhangban állapítja meg. Biztonságos harmadik ország az az ország lehet,
amely tiszteletben tartja a Genfi Egyezményben és más nemzetközi dokumentumokban
(Emberi Jogok Európai Egyezménye, ENSZ Kínzás Elleni Egyezmény) megfogalmazott
visszaküldés tilalmának elvét, és ahol a kérelmezőnek lehetősége van menekültkénti
elismerését vagy kiegészítő védelmet kérni. Fontos megjegyezni, hogy nem elegendő, ha az
adott állam részese ezeknek a nemzetközi egyezményeknek, és jogszabályi rendszere is
nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelő, azt is meg kell vizsgálni, hogy az
egyezményekben biztosított jogok a gyakorlatban is megfelelően érvényesülnek-e. Az egyéni
elbírálás elvének megfelelően meg kell vizsgálni, hogy az adott államban a kérelmezőt nem
fenyegeti-e veszély a Genfi Egyezményben meghatározott öt ok miatt, illetve, hogy nem
fenyegeti-e súlyos sérelem veszélye.
Az 59. §-hoz
A rendelkezés az üldözés fogalmát határolja körül. Fontos megjegyezni, hogy az üldözés
fogalmának átfogó definíciója máig nem született meg a menekültügyi szakirodalomban,
mivel az üldözés újabb és újabb formákban jelenik meg a Genfi Egyezmény elfogadása óta.
Ezért természetesen a javaslatban foglalt - a kvalifikációs irányelv 9. cikkén alapuló -
körülírás sem tekinthető az üldözés kimerítő definíciójának, az üldözés fogalmát a
folyamatosan megjelenő üldözési formákra figyelemmel kell értelmezni. Az üldözés meglétét
minden esetben az eset összes tényének figyelembevételével kell megítélni, nem lehet az
értelmezést az alapvető emberi jogok súlyos sérelmére szűkíteni. Üldözésnek kell tekinteni az
olyan súlyos diszkriminációt, vagy elhúzódó - akár hónapokon vagy éveken át tartó -
különböző jogsértéseket vagy hátrányos megkülönböztetést, melyek összeadódó hatásuknál
fogva vezetnek az üldözéstől való megalapozott félelemhez, vagy lehetetlenítik el annyira a
kérelmező életét származási országában, hogy a kérelmező egyetlen lehetőségévé a
nemzetközi védelem keresése válik.
38
A (2) bekezdés példálózó felsorolást tartalmaz azokról a jogsértésekről, melyek üldözésnek
minősülnek. Az érintett személy nemi hovatartozása miatt elkövetett cselekmények lehetnek
például: szexuális erőszak, családon belüli erőszak, hozománnyal kapcsolatos erőszak,
családtervezés kényszer hatása alatt, a nemi szerv megcsonkítása, az adott társadalomban a
férfiakra vagy nőkre vonatkozó társadalmi normák áthágása miatti büntetés,
emberkereskedelem, a homoszexualitás miatti diszkrimináció. Az érintett személy
gyermekkorával összefüggésben elkövetett cselekmény például a fiatalkorúak
kényszersorozása, a kényszerített gyermekházasság, a gyermekkereskedelem, a
gyermekbántalmazás vagy a gyermekprostitúció.
A 60. §-hoz
A súlyos sérelem meghatározása megfelel a kvalifikációs irányelv 15. cikkének. Mivel a
súlyos sérelem minden esetben olyan súlyos jogsértést jelent, amely üldözésnek számít, a
menekültügyi hatóság minden ügyben köteles megvizsgálni, hogy nem található-e kapcsolat a
súlyos sérelem és valamelyik genfi ok között. Amennyiben ilyen kapcsolatot állapít meg, a
kérelmezőt menekültnek kell elismerni, ezáltal biztosítva, hogy az oltalmazott jogállás
valóban kiegészítő védelem marad, és bevezetése nem eredményezi a Genfi Egyezményben
foglalt védelem lerontását.
A kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fogalmának
értelmezésénél az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata lehet irányadó.
A 61-63. §-hoz
A kvalifikációs irányelv 6. cikkével összhangban a javaslat meghatározza az üldözés vagy a
súlyos sérelem lehetséges forrásait. A Genfi Egyezmény nem szűkíti az üldözés fogalmát az
állam által elkövetett cselekedetekre, az államtól független személyek vagy szervezetek
üldöző cselekedetei esetén is fennállhat a Genfi Egyezmény által biztosított védelem
szükségessége, ha a menekültkénti elismerés más feltételei teljesülnek. Mivel mind a
menekültkénti, mind az oltalmazottkénti elismerésnek feltétele az állami védelem hiánya, a
nem-állami üldözők esetében a kérelmező akkor felel meg a menekültként vagy
oltalmazottként történő elismerés feltételeinek, ha az üldözés ellen az állam vagy az állam
jelentős részét ellenőrző párt vagy szervezet nem tud vagy nem kíván védelmet nyújtani.
A 62. § tartalmazza az állam vagy az állam jelentős részét ellenőrző párt vagy szervezet által
biztosított védelemre vonatkozó követelményeket. Ahhoz, hogy a védelem a kérelmező
számára biztosítottnak tekinthető legyen, a védelemnek a kérelmező számára elérhetőnek és
hatékonynak kell lennie. Hasonlóan a biztonságos harmadik ország vizsgálatánál
39
meghatározott követelményekhez, ebben az esetben is vizsgálni kell a származási ország
jogszabályai mellett azok alkalmazásának gyakorlatát is.
A 64. §-hoz
A Genfi Egyezmény oksági kapcsolat fennállását követeli meg az üldözési okok és az
üldözésnek minősíthető cselekmények között. Ha a kérelmező üldöztetésnek van kitéve, az
üldözésnek az öt genfi ok valamelyikén kell alapulnia. A fentiekben kifejtettek szerint az
üldözés megvalósítója lehet az állami vagy nem-állami szereplő.
Ha természetes személyek követnek el súlyosan diszkriminatív vagy más jogsértő, sérelmet
okozó cselekményeket, akkor ezek a cselekmények üldözésnek tekintendők, ha a hatóságok
ezekről tudomással bírnak és eltűrik őket, vagy ha a hatóságok nem hajlandók hatékony
védelmet nyújtani, illetve arra képtelennek bizonyulnak. Az ENSZ Menekültügyi
Főbiztossága által kiadott, a meghatározott társadalmi csoportról szóló nemzetközi védelmi
iránymutatás a következőképpen foglalja össze az okozati kapcsolat kérdését nem-állami
üldöző esetén:
„Az oksági kapcsolat teljesül, ha: (1) fennáll egy nem-állami szereplő általi üldözés valós
veszélye olyan okokból kifolyólag, amelyek kapcsolatosak az Egyezményben foglalt okok
valamelyikével, függetlenül attól a ténytől, hogy a kérelmező állami védelmének
meghiúsulása kapcsolatos-e az Egyezménnyel vagy nem; vagy (2) amikor egy nem-állami
szereplő általi üldözés veszélye nem kapcsolatos egyezményes okkal, de az állam
egyezményes okból nem tud vagy nem hajlandó/vonakodik védelmet biztosítani.”
A 65. §-hoz
Az eljárás megszüntetésének az érdemi eljárásban is helye van. Értelemszerűen megszűnik az
eljárás a kérelmező halála esetén. Az eljárás megszüntetésének a) és b) pont szerinti esetei
megegyeznek az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetésének okaival. Ezekben az esetekben
az 50. § (3)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azaz a
megszüntetés ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kérelmező azonban a megszüntető határozat
közlését követő három napon belül kérheti az eljárás folytatását a menekültügyi hatóságnál. A
folytatás iránti kérelem határidőben történő benyújtása esetén a menekültügyi hatóság köteles
az eljárás folytatására. Ha a folytatott eljárásban ismételten az a) vagy b) pont szerinti
megszüntetési ok merül fel, a menekültügyi hatóság a kérelmet elutasítja.
Ha az érdemi eljárás során a menekültügyi hatóság tudomására jut, hogy a kérelem érdemi
vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az eljárást megszünteti.
40
A 66. §-hoz
A menekültügyi hatóság tájékoztatási kötelezettsége a helyt adó határozat közlésekor - a
befogadási irányelv 5. cikkével összhangban - kiterjed a menekültként vagy oltalmazottként
elismert valamennyi jogára és kötelezettségére.
A 67. §-hoz
A kérelmet elutasító határozattal szemben - a határozat közlésétől számított három napon
belül - bírósági felülvizsgálatnak van helye.
A kérelmezőt oltalmazottként elismerő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak, az
oltalmazottnak azonban lehetősége van újabb elismerés iránti kérelem benyújtására abból a
célból, hogy őt menekültként ismerjék el.
A keresetlevél benyújtásának a menekültügyi hatóság határozatának végrehajtására halasztó
hatálya van, kivéve, ha a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy két korábbi kérelme
tárgyában jogerős elutasító illetve megszüntető döntés született. A halasztó hatály
érvényesülését ebben az esetben az 52. § rendelkezései zárják ki.
A keresetről a menekültügyi perre kizárólagosan illetékes Fővárosi Bíróság a keresetlevél
beérkezésétől számított hatvan napon belül, peres eljárásban dönt. A bírósági eljárásban a
kérelmező személyes meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha a kérelmező a szálláshelyéről
nem idézhető, ismeretlen helyre távozott, vagy ha az ismételt kérelem a korábbival azonos
ténybeli alapon nyugszik. A korábbi szabályozással megegyezően a bíróság a menekültügyi
hatóság határozatát megváltoztathatja, és a kérelmezőt menekültként vagy oltalmazottként
elismerheti. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben nincs helye jogorvoslatnak, az
eljárás folyamán hozott végzésekkel (például pénzbírságot kiszabó végzés) szemben a polgári
perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.
Menekültkénti elismerés kivételes méltányosságból
A 68. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan a javaslat lehetővé teszi, hogy az idegenrendészetért és
menekültügyért felelős miniszter kivételes méltányosságból a külföldit menekültként ismerje
el. Az elismerés ebben az esetben nem kérelemre, hanem hivatalból történik, vagyis a
miniszteri méltányosság nem az elutasítással szembeni jogorvoslatként szolgál. A miniszter
határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.
41
Dublini eljárás
A 69.§-hoz
Az előzetes vizsgálati eljáráshoz hasonlóan az érdemi eljárásban is felmerülhet a dublini
eljárás lefolytatásának szükségessége. Ebben az esetben a dublini eljárást ugyanúgy kell
lefolytatni, mint az előzetes vizsgálati eljárás során. Ha a kérelmező átadására nem kerül sor,
az érdemi eljárást tovább kell folytatni.
A menedékes kérelmére vonatkozó szabályok
A 70. §-hoz
A tömeges beáramlásról szóló irányelv 17. cikkének megfelelően a javaslat biztosítja a
menedékesként elismert személyek számára, hogy menekültkénti vagy oltalmazottkénti
elismerés iránti kérelmet nyújthassanak be. Ebben az esetben a menekültkénti vagy
oltalmazottkénti elismerését kérő menedékes jogállása a kérelem elbírálása alatt, illetve a
kérelem elutasítása esetén fennmarad, kivéve, ha a menedékeskénti elismerés visszavonására
került sor. Ha az ideiglenes védelem az eljárás időtartama alatt megszűnik, a külföldit a
továbbiakban az elismerését kérő jogállása illeti meg.
Repülőtéri eljárás
A 71. §-hoz
Az eljárási irányelv 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja által biztosított lehetőségnek
megfelelően, a Met. koncepcióját követve a javaslat a repülőtéri eljárásra külön szabályokat
határoz meg. Ezen rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a külföldi kérelmét nemzetközi
légiforgalmi határátkelőhelyen, az ország területére történő beléptetés előtt nyújtja be. Ebben
az esetben az előzetes vizsgálati eljárást rövidebb határidővel - nyolc nap alatt - kell
lefolytatni, és erre az időre a kérelmezőt a repülőtér tranzitterületén lévő szálláshelyen kell
elhelyezni. A kérelmező az előzetes vizsgálati eljárás időtartama alatt, de legfeljebb nyolc
napig nem léphet be az ország területére. A kérelmezőt akkor léptetik be az ország területére,
ha az előzetes vizsgálati eljárás érdemi eljárásra utaló végzéssel zárul, vagy ha a kérelem
benyújtásától számított nyolc nap eltelt.
A repülőtéri eljárás szabályai nem alkalmazhatók, ha a kérelmet különleges bánásmódot
igénylő személy nyújtja be: őt az ország területére be kell léptetni és befogadó állomáson kell
elhelyezni. Ha a repülőtéren több családtag kíván közös kérelmet benyújtani, és a kérelmezők
42
egyike különleges bánásmódot igénylő személy, a család egységének fenntartása érdekében
minden családtagot be kell léptetni az országba.
A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása
A 72-74. §-hoz
A menekültként és az oltalmazottként való elismerés visszavonásának anyagi jogi feltételeit a
javaslat 10. § (2)-(4) bekezdése, illetve a 16. § (2)-(3) bekezdése tartalmazza. A
menekültkénti, valamint az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását a
menekültügyi hatóság akkor vizsgálja felül, ha arra okot adó körülmény merül fel. Emellett az
oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását - a javaslat 13. §-a szerint - a
menekültügyi hatóság köteles az elismerést követően legalább ötévente felülvizsgálni.
Az elismerés feltételeinek fennállását vizsgáló eljárás során a menekültet és az oltalmazottat
megilletik, illetve terhelik a VII. fejezetben foglalt eljárási jogok, illetve kötelezettségek.
Ennek megfelelően érvényesül a hatóság tájékoztatási kötelezettsége, aminek keretében a
menekültügyi hatóság az eljárás megindításáról a kérelmezőt írásban, az anyanyelvén vagy az
általa értett más nyelven tájékoztatja. A tájékoztatással egyidejűleg a menekültügyi hatóság
felhívja a menekültet vagy az oltalmazottat, hogy jelölje meg azokat az okokat, amelyek
igazolják vagy valószínűsítik az elismerés fenntartásának szükségességét. Ezeket az okokat a
kérelmező a személyes meghallgatás során tárhatja a hatóság elé. A személyes meghallgatás
csak akkor mellőzhető, ha a külföldi lakóhelye ismeretlen, lakóhelyéről nem idézhető, vagy a
személyes meghallgatáson nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja.
Ha az elismerés feltételeinek vizsgálata során a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy az
elismerés visszavonására okot adó körülmény nem áll fenn, az eljárást megszünteti.
Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy az elismerés visszavonására okot adó
körülmény áll fenn, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonja. Az
elismerést visszavonó határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye, kivéve, ha a
visszavonás oka a menekült vagy az oltalmazott jogállásról történő lemondása. A bírósági
felülvizsgálat során a Fővárosi Bíróság peres eljárásban, a keresetlevél beérkezését követő
hatvan napon belül, a kérelmező meghallgatását követően dönt. A bíróság eljárást befejező
döntésével szemben nincs helye jogorvoslatnak, az eljárás folyamán hozott végzésekkel
(például pénzbírságot kiszabó végzés) szemben a polgári perrendtartásról szóló törvény
szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.
43
IX. Fejezet
A MENEDÉKESKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
A 75-78. §-hoz
A menedékesnek biztosított ideiglenes védelem az Európai Unió Tanácsának vagy a Magyar
Köztársaság Kormányának határozatán alapulhat. A tanácsi határozat meghozatalának módját
és a határozat tartalmát a tömeges beáramlásról szóló irányelv 1. és 5. cikke határozza meg. A
Kormány határozatának kötelező tartalmi elemeit a javaslat 74. § (2) bekezdése állapítja meg.
A Kormány határozata tartalmazza annak a csoportnak a meghatározását, amelyet a Magyar
Köztársaság - fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás vagy az emberi jogok
általános, módszeres vagy durva megsértése miatt - ideiglenes védelemben részesít.
A menekülők tömeges érkezése lehetetlenné teszi, hogy ügyükben a fogadó állam hatóságai
egyenként, egyéni elbírálás alapján folytassák le a menekültügyi eljárást. A menedékeskénti
elismerésre irányuló eljárás a menekülők tömeges érkezése esetén biztosítja, hogy ezen
személyek egyszerűsített eljárás keretében részesüljenek védelemben. Az eljárás során a
kérelmezőnek azt kell igazolnia vagy valószínűsítenie, hogy a Tanács vagy a Kormány
határozata alapján védelemre jogosult tömegesen menekülő személyek csoportjába tartozik.
A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás egységes, időtartama negyvenöt nap, amelybe
a Nemzetbiztonsági Hivatal eljárásának időtartama is beszámít.
A menedékeskénti elismerés iránti kérelem alaptalan, ha a kérelmező nem valószínűsíti, hogy
a védelmére jogosult csoport tagja, vagy ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a
kérelmező menedékeskénti elismerése a javaslat 19. §-a alapján kizárt. Ha a menekültügyi
hatóság a kérelem alaptalanságát állapítja meg, a kérelmet elutasítja.
A menekültügyi hatóság menedékeskénti elismerés iránti kérelmet elutasító határozatával
szemben a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet elutasító határozattal
szembeni jogorvoslat szabályai szerint van helye bírósági felülvizsgálatnak.
A menedékeskénti elismerés visszavonása is a menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti
elismerés visszavonásához hasonló szabályok szerint történik. Az elismerés visszavonásával
szemben - kivéve, ha annak oka, hogy a menedékest hozzájárulásával az Európai Unió más
tagállama részesíti ideiglenes védelemben - a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés
visszavonásáról rendelkező határozattal szembeni jogorvoslatra vonatkozó rendelkezések
szerint van helye bírósági felülvizsgálatnak.
44
X. Fejezet
ADATKEZELÉS
A 79. §-hoz
A javaslat - figyelemmel az Alkotmányban biztosított információs önrendelkezési jogra,
illetve az ezen alapjog érvényesülésének, korlátozásának általános szabályait megállapító
Avtv. rendelkezéseire - meghatározza a személyi hatálya alá tartozó személyek személyes
adatainak kezelésére vonatkozó szabályokat, a kezelhető adatok körét, az adatkezelés célját,
időtartamát, valamint az adattovábbítás rendjét.
A 80. §-hoz
A menekültügyi hatóság mint adatkezelő szerv a törvény hatálya alá tartozó személy, így a
menekült, az oltalmazott, a menedékes, valamint az elismerését kérő személyes adatait, a
tartózkodásával és a számára biztosított ellátással és támogatással összefüggő adatokat,
valamit az ezekben bekövetkező változásokat kezeli.
A törvény hatálya alá tartozó személy adatainak kezelése a menekült, az oltalmazott, illetve a
menedékes jogállás, valamint az ellátásra és támogatásra való jogosultság fennállásának
megállapítása, személyazonosítás, a párhuzamos eljárások megakadályozása, valamint a
kérelem többszöri benyújtásának megállapítása céljából történhet.
A 81-82. §-hoz
A javaslat meghatározza a törvény hatálya alá tartozó személy természetes személyazonosító
adatainak körét, a menekültügyi nyilvántartás adattartalmát, az adatkezelés időtartamát.
A menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatok között szerepelnek különleges személyes
adatnak minősülő adatok is (a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a
politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az
érdek-képviseleti szervezeti tagságra vonatkozó adatok), melyeket fokozott védelemben kell
részesíteni. Ezeket az adatokat az Avtv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerint akkor lehet
kezelni, ha az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog
érvényesítése, illetve a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében
törvény elrendeli.
Az ujjnyomatok rögzítése és tárolása az Európai Unió keretein belüli Eurodac rendszer
működése szempontjából elengedhetetlen, mely rendszerről a 2725/2000/EK tanácsi rendelet
45
rendelkezik részletesen. Az Eurodac rendszer legfőbb célja, hogy segítséget nyújtson annak
megállapításában, hogy melyik tagállam illetékes a tagállamok egyikében benyújtott
menedékjog iránti kérelem megvizsgálására. Az Eurodac egyéb módon is elősegíti a dublini
rendszer hatékony működését: eredményeinek értékelése nyomán lehetőség nyílik az illegális
migráció jobb kezelésére, az ismételt kérelmek miatti túlterhelt menekültügyi hatóságok
tehermentesítésére, az ismételt kérelmezők kiszűrésére.
A 83-84. §-hoz
A menekültügyi hatóság mellett a törvény hatálya alá tartozó személy meghatározott adatait a
befogadó állomás, a jegyző, valamint a támogatást folyósító szerv - a javaslatban
meghatározott célból és időtartamig - kezelheti.
A 85-86. §-hoz
A javaslat egyfelől megállapítja, hogy a menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott
feladatai ellátása céljából mely nyilvántartásokból igényelhet adatot, másfelől azt, hogy a
menekültügyi hatóság által vezetett nyilvántartásból mely hatóság, milyen célból és milyen
adatkörben jogosult adatot igényelni.
Az adatigénylés során figyelemmel kell lenni a javaslat 40. §-a szerinti tilalomra, amely
szerint magyar hatóság nem léphet kapcsolatba az elismerését kérő feltételezett üldözőjével,
illetve a súlyos sérelem forrásával.
A 87-88. §-hoz
A javaslat megállapítja a menekültügyi hatóság, valamint az országinformáció szolgáltatásáért
felelős szerv külföldi állam és nemzetközi szervezet, továbbá az Európai Unió Bizottsága
részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének terjedelmét.
A UNHCR Megállapodásban lefektetett együttműködés szerves része a javaslat hatálya alá
tartozó személyhez kapcsolódó adatok közlése. A javaslat kötelezettséget teremt a
menekültügyi hatóság számára, hogy adatokat szolgáltasson az ENSZ Menekültügyi
Főbiztossága részére is. A UNHCR Megállapodáson túl a Genfi Egyezmény 35. cikke és az
ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyv II. cikke is szabályozza a nemzeti hatóságok és az Egyesült
Nemzetek együttműködését.
46
XI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezések
A 89-91. §-hoz
A javaslat 2008. január 1-jén, a javaslatnak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt
(a továbbiakban: Közokt. tv.) módosító 93. §-a 2007. július 2-án lép hatályba.
A javaslat elvégzi az új menedékjogról szóló törvény hatályba lépésével összefüggő
deregulációs célú jogalkotást.
A javaslat 58. § (1) bekezdés értelmében a kérelmező származási országa akkor tekinthető
biztonságosnak, ha szerepel az Európai Unió Tanácsa által elfogadott biztonságos származási
országnak tekintett harmadik országok közös minimumlistáján. A biztonságos származási
országnak tekintett harmadik országok közös minimumlistáját megállapító európai közösségi
jogi aktus hatályba lépéséig - a javaslat 90. § (2) bekezdés szerint - az 58. § (2) bekezdés
alapján tekinthető valamely állam biztonságos származási országnak.
A javaslat az átmeneti rendelkezések körében rögzíti, hogy szabályait - tekintettel arra, hogy
a menekültügyi eljárás alapjaiban változik meg - a folyamatban lévő menekültügyi
eljárásokban nem lehet alkalmazni.
A kérelmek számának megállapításakor a javaslat hatályba lépése előtt benyújtott kérelmeket
nem lehet figyelmen kívül hagyni, azok beleszámítanak az ugyanazon elismerését kérő által
benyújtott kérelmek számába.
A befogadottak jogállását a javaslat hatályba lépését követő tizennyolc hónapon belül a
menekültügyi hatóság felülvizsgálja, mely során a menekültkénti vagy oltalmazottkénti
elismerésre irányuló eljárást hivatalból kell lefolytatni.
Felhatalmazó rendelkezések
A 92. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések körében a javaslat a menekültügyi eljárás részletes
szabályainak megállapítását, az ellátásokhoz és támogatásokhoz, továbbá a különböző
okmányokhoz kapcsolódó további szabályozási igény teljesítését a Kormányra bízza.
47
Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter feladat- és hatáskörében a
menekültügy szervezeti rendszerét, valamint az adatfeldolgozást érintő rendeletalkotásra kap
felhatalmazást.
Módosuló rendelkezések
A 93.§-hoz
A javaslat módosítja a Közokt. tv.-t annak érdekében, hogy az elismerését kérő kiskorú
gyermeke és a kiskorú elismerését kérő a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel
vehesse igénybe a közoktatási rendszert. A módosítás a kvalifikációs irányelv 27. cikkében, a
tömeges beáramlásról szóló irányelv 14. cikkében, valamint a befogadási irányelv 10.
cikkében előírt, a kiskorúak számára biztosítandó iskoláztatás és oktatás szabályainak
megfelelő érvényesülését szolgálja. A módosítás nyomán a nem magyar állampolgár kiskorú
menedékjogot kérő, menekült, menedékes az elismerés iránti kérelem benyújtásától
kezdődően - törvény erejénél fogva, külön szülői nyilatkozat nélkül - tanköteles, illetve
veheti igénybe a törvényben meghatározott egyéb nevelési formákat és ellátásokat.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
A 94. §-hoz
A javaslat a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 7. § (3)
bekezdésével összhangban az IM rendelet 2. számú melléklete előírásainak megfelelő
jogharmonizációs klauzulával zárul.
48