﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2936. számú
törvényjavaslat
egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: dr. Horváth Ágnes
egészségügyi miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi ... törvény
egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
1. §
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 111. §
(3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapnyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]
„a) a szakképesítést szerzett neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja
születési neve, állampolgársága, lakóhelye (tartózkodási helye);”
(2)	Az Eütv. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást az
alapnyilvántartásban szereplő személy az alapnyilvántartást vezető szervnek a változást
követő 30 napon belül bejelenti. A bejelentéshez mellékelni kell az adatváltozást igazoló
eredeti okiratot vagy annak hiteles másolatát.”
2. §
(1)	Az Eütv. 112. § (4) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]
,f a munkahely, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő
egészségügyi tevékenységvégzés helye, megnevezése, címe, a szakterület megnevezése,
amely területen az egészségügyi dolgozó munkát végez, a munkavégzésre irányuló
jogviszony jellege,”
(2)	Az Eütv. 112. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]
„k) az egészségügyi dolgozó nyilvántartási száma.”
(3)	Az Eütv. 112. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (4) bekezdés b)-f) és k) pontjai, továbbá a) pontjából az egészségügyi dolgozó
neve közérdekből nyilvános adat.”
2
(4)	Az Eütv. 112. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának időtartama öt év, amely -
a nyilvántartott személy kérelmére - újabb ötéves időtartamokra megújítható. A működési
nyilvántartás ötéves időtartamát a működési nyilvántartást vezető szerv egy alkalommal az
egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon történő szünetelésére tekintettel - a
nyilvántartott személy kérelmére - annak időtartamával, de legfeljebb két évvel
meghosszabbítja. A meghosszabbítás iránti kérelmet a működési nyilvántartás időtartama
alatt, de legkésőbb annak lejártát megelőzően harminc nappal kell benyújtani.”
(5)	Az Eütv. 112. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A működési nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vételt követően az
egészségügyi dolgozó nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja születési nevét, a
szakképesítésének megnevezését, az oklevelének, bizonyítványának számát, az
alapnyilvántartási és a működési nyilvántartási számát, valamint az esetleges korlátozott
alkalmasságának tényét tartalmazó hatósági igazolványt állít ki.”
3.	§
(1)	Az Eütv. 113. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv - az egészségügyi dolgozó
munkáltatója és az egészségügyi hatóság egyidejű értesítése mellett - törli azt a személyt,]
„a) aki a 112. § (10) bekezdése szerint nyilvántartását nem újította meg, vagy
meghosszabbítási kérelmét határidőben nem nyújtotta be, vagy meghosszabbítási kérelmét
jogerősen elutasították,”
(2)	Az Eütv. 113. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A működési nyilvántartásba vételre vonatkozó feltételek fennállása esetén az (1)
bekezdés alapján a működési nyilvántartásból törölt vagy korábban a működési
nyilvántartásban nem szereplő egészségügyi dolgozó a működési nyilvántartásba akkor
vehető fel, ha Magyarországon kívül egészségügyi tevékenységet
a)	végzett vagy végez, és írásban nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi tevékenység
végzésének helye szerinti utolsó állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi
tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi
intézkedés hatálya alatt,
b)	nem végzett és nem végez, és ennek tényéről írásban nyilatkozik.”
4.	§
Az Eütv. 117. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3
[Az ESZTT]
„d) külön jogszabályban meghatározottak szerint a felsőfokú szakirányú
szakképzéssel és szakvizsgáztatással, valamint a felsőfokú szakirányú szakképesítés
megszerzését tanúsító bizonyítvány kiállításával összefüggő feladatokat lát el,”
5.	§
(1)	Az Eütv. 140/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi dolgozók általános szakmai, illetőleg etikai (a továbbiakban
együtt: etikai) szabályainak kidolgozására, továbbá meghatározott esetekben az egészségügyi
dolgozókkal szemben szakmai-etikai (a továbbiakban: etikai) eljárás lefolytatására Országos
Etikai Tanács (a továbbiakban: OET) működik és az egészségügyi dolgozókkal szemben
etikai eljárás lefolytatására Megyei Etikai Tanácsok (a továbbiakban: MET) működnek.”
(2)	Az Eütv. 140/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az OET elnökét az OET jelenlevő tagjai többségi szavazással választják meg. A
MET-ek elnökeit a MET jelenlevő tagjai többségi szavazással választják meg. Az OET
elnökének és a MET-ek elnökeinek megbízatása tagsági megbízatásukhoz igazodik, továbbá
egy alkalommal újraválaszthatóak.”
6. §
Az Eütv. 140/B. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az etikai eljárást a (2) bekezdésben meghatározott eset bekövetkezésén túl akkor
is meg kell indítani, ha annak lefolytatását az egészségügyi dolgozó maga ellen kéri.
(6)	Az adott ügyben eljáró elsőfokú etikai bizottság tagjait és elnökét - tagjaik közül -
az illetékes MET-elnök jelöli ki.”
7. §
(1)	Az Eütv. 140/C. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az adott ügyben eljáró országos etikai bizottság tagjait és elnökét - tagjaik közül - az
OET elnöke jelöli ki.”
(2)	Az Eütv. 140/C. § (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„E határozatot a fellebbezés benyújtásától számított harminc napon belül kell
meghozni, a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal
meghosszabbítható.”
4
8. §
Az Eütv. 140/D. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A bizonyítási eljárást tárgyalás keretében kell lefolytatni.”
9.	§
Az Eütv. 243. § (6) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Ettől a feltételtől eltekinteni akkor lehet, ha szervet külföldről a Magyar Köztársaság
területére behoztak és átültettek, és nemzetközi egyezmény vagy megállapodás szerint ezen
szervadományozás viszonzása céljából kerül sor azonos típusú szerv külföldre vitelére. A
viszonzási kötelezettség a szerv Magyar Köztársaság területén történő átültetésének
időpontjában keletkezik, és a viszonzásként adományozott szerv külföldön történő
beültetésének időpontjában ér véget.”
10.	§
(1)	Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„k) az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak
végrehajtásához szükséges szabályokat,
l) a külön jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a szakmai-
etikai engedélyt kiadó szervet”
[rendeletben megállapítsa.]
(2)	Az Eütv. 247. § (2) bekezdésének h)-j) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„h) az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartására, valamint
az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
továbbá a működési nyilvántartásba vételt igazoló hatósági igazolvány kiállítására vonatkozó
részletes szabályokat,
i) az egészségügyi szakképzésre, felsőfokú szakirányú szakképzésre,
szakvizsgáztatásra, az egészségügyi továbbképzésre, továbbá a külföldi alap-, közép- és
felsőfokú szakképzés, a szakirányú szakképzés során szerzett szakképzettség megszerzését
tanúsító oklevelek elismerésére, valamint az elismerés során eljáró hatóságra, annak feladat-
és hatáskörére, továbbá a felsőfokú szakirányú szakképzésben és továbbképzésben részt vevő
képzőhelyek szakképző helyként történő elismerésére vonatkozó részletes szabályokat,
5
j) az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetére, működésére,
feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény módosítása
11.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdése a
következő s) ponttal egészül ki:
[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl -
törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]
„s) a vizitdíj visszaigénylésével összefüggő eljárásban.”
12. §
Az Eüak. a 35. §-t követően a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § A jegyző a vizitdíjnak az Ebtv. szerinti visszaigénylésével összefüggő
eljárásban az ellátást igénybe vevő biztosítottnak a nyugtán, illetve a számlán szereplő nevét
és TAJ-számát az eljárás befejezéséig kezelheti.”
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény módosítása
13.	§
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a
továbbiakban: Ebftv.) 2. §-a a következő (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Felügyelet elnökhelyettesét a Felügyelet elnökének javaslatára a Felügyelet
felett felügyelet gyakorló miniszter hatéves időtartamra nevezi ki és menti fel.
(5)	Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása és közszolgálati jogviszonya
megszűnik:
a)	a megbízatási idő leteltével,
b)	lemondással,
c)	felmentéssel,
6
d)	összeférhetetlenség megállapításával,
e)	halálával.
(6)	Felmentéssel
a)	szüntethető meg a megbízatás, ha az elnök, illetve az elnökhelyettes neki fel nem
róható okból kilencven napon túl nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak;
b)	szűnik meg a megbízatás, ha az elnök, illetve az elnökhelyettes neki felróható okból
nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős bírósági ítélet
megállapítása szerint bűncselekményt követett el.
(7)	Ha az elnök vagy az elnökhelyettes az összeférhetetlenségét a kinevezésétől
számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele
szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az elnök esetében a Felügyelet felett felügyeletet
gyakorló miniszter javaslatára a miniszterelnök, az elnökhelyettes esetében az elnök
javaslatára a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter a javaslat kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül dönt az összeférhetetlenség megállapításáról. Ha az
összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az elnök vagy az elnökhelyettes a vele szemben
fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását
mellőzni kell.”
14.	§
Az Ebftv. 3. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Felügyeleti Tanács ülésén a Felügyelet elnöke tanácskozási joggal vesz részt.”
15.	§
Az Ebftv. 6. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet eljárásaiban elektronikus ügyintézésnek nincs helye.
(6) A Felügyelet feladatkörében kapcsolatot tart más országok hasonló hatósági
feladatokat ellátó szervezeteivel, és velük nemzetközi szerződésnek nem minősülő
együttműködési, illetve feladatkörét érintő egyéb szakmai megállapodásokat köt.”
16.	§
(1)	Az Ebftv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A Felügyelet ellenőrzi az egészségbiztosítási szolgáltatások minőségét.
Amennyiben azt állapítja meg, hogy
a)	ezek nem felelnek meg az egészségügyi, illetőleg az egészségbiztosítási
szolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak, hatósági döntéseknek, az egészségügyi
államigazgatási szervnél kezdeményezi az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe
tartozó intézkedések megtételét;
7
b)	az egészségügyi, illetőleg az egészségbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó
jogszabályokban, hatósági döntésekben meghatározott egészségbiztosítási szolgáltatások nem
felelnek meg az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők jogos érdekeinek, úgy - szükség
esetén - felhívja az egészségügyi szolgáltató figyelmét a minőségi kifogásra, illetőleg
kezdeményezi az egészségügyi szolgáltatónál a szükséges intézkedések megtételét.
(2)	A Felügyelet ellenőrzi az egészségbiztosítási szolgáltatások hozzáférhetőségét, így
különösen az egyenlő bánásmód követelményének egészségügyi intézményeken belüli
érvényesülését. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az arra kötelezett az egészségügyi,
illetőleg az egészségbiztosítási szolgáltatással összefüggésben az egyenlő bánásmód
követelményét nem tartotta meg, a Felügyelet
a)	elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b)	megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és
c)	a 11. §-ban meghatározott pénzbírságot szabhat ki.”
17.	§
(1)	Az Ebftv. 11. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljárás megindítása iránt
előterjesztett kérelem illetékmentes.”
(2)	Az Ebftv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a Felügyelet - a biztosított kérelmére, illetve hivatalból lefolytatott eljárása
során - azt állapítja meg, hogy a kötelező egészségbiztosítás körében a finanszírozott
egészségügyi szolgáltató nem vagy nem megfelelően teljesíti a finanszírozási szerződésből
folyó kötelezettségét, az alábbi intézkedéseket teheti:
a)	felszólíthatja az egészségügyi szolgáltatót a kötelezettsége teljesítésére,
b)	a biztosított kérelmére a területi ellátási kötelezettség alapján ellátásra köteles
szolgáltató helyett más, a progresszivitás azonos szintjén lévő, területi ellátási
kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatót jelölhet ki a biztosított ellátására abban
az esetben, ha a biztosított az ellátást a szolgáltató hibájából nem vagy nem az arra irányadó
szabályok szerint kapta meg,
c)	felügyeleti bírságot szabhat ki.”
(3)	Az Ebftv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a
következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása
(6) bekezdésre változik:
„(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti pénzbírság mértéke legfeljebb 10 millió Ft lehet.
A bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni, így különösen:
a)	a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosság súlyosságára,
b)	a cselekménynek az egészségbiztosítóra, annak ügyfeleire, tagjaira gyakorolt
hatására,
c)	a biztosítottak érdekei sérelmének körére,
d)	a jogsértő állapot időtartamára,
e)	a cselekménynek az egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt hatására,
8
f)	az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a
szabályszegéssel vagy a mulasztással elért előnyre vagy az okozott kár, illetve a kárenyhítés
mértékére,
g)	az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve
annak szándékára,
h)	a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.
(5) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított
harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. A jogerősen kiszabott,
de be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.”
18. §
Az Ebftv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A Felügyelet ellenőrzi az e törvényben, valamint - az egészségbiztosítással
összefüggő tevékenységük tekintetében - az 1. § (2) bekezdése szerinti jogszabályokban
foglalt rendelkezések egészségbiztosítók általi betartását.
(2)	Ha a Felügyelet megállapítja az (1) bekezdés szerinti jogszabályokban foglalt
rendelkezések megsértését, az alábbi intézkedéseket teheti:
a)	elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b)	megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
c)	a 11. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki, azzal, hogy a bírság mértéke
legfeljebb 50 millió Ft lehet.
(3)	Amennyiben a Felügyelet ellenőrzése során olyan jogsértést tapasztal, amely a
PSZÁF hatáskörébe tartozik, a szükséges intézkedések megtétele érdekében tájékoztatja a
PSZÁF-ot.
(4)	A Felügyelet az 1. § (2) bekezdésének ab)-ac) pontjában meghatározott
egészségbiztosítóknál vizsgálja az egészségbiztosítás általános szerződési feltételeit, valamint
a biztosító biztosítottakkal kapcsolatos magatartását, így különösen az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesülését a biztosítás kötése során.
(5)	Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az arra kötelezett biztosító a biztosítottakkal
kapcsolatos magatartása során megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, az alábbi
intézkedéseket teheti:
a)	elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b)	megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
c)	a 11. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki.
(6)	A Felügyelet szükség szerint bírósági eljárást indíthat az egészségbiztosítók által
alkalmazott általános szerződési feltételek érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének
megállapítása, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltételek alkalmazásától és
alkalmazásra ajánlásától való eltiltás iránt.
9
(7)	A Felügyelet szükség szerint - a biztosítottak széles körének védelme, illetőleg a
jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében - bírósági eljárást indíthat azon
egészségbiztosító ellen, amelynek jogszabályba ütköző tevékenysége
a)	az egészségbiztosítási szolgáltatók, illetve a biztosítottak széles körét érinti vagy
b)	jelentős nagyságú hátrányt okoz, vagy ilyen hátrány okozásának veszélyével
fenyeget.
E feltételek fennállása esetén per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett
biztosított személye vagy az érintett egészségügyi szolgáltató nem állapítható meg.
(8)	A (6) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy
éven belül nyújtható be, ezt követően eljárás nem indítható. A bíróság az ítéletében
feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos
napilapban közzétegye.
(9)	A Felügyelet - a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával -
a honlapján közzéteszi az egészségbiztosítók működésével kapcsolatban az (1)-(7) bekezdés
szerinti vizsgálat és eljárás eredményét és intézkedéseit.”
19. §
Az Ebftv. 21. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a Felügyelet
eljárásainak, a felügyeleti díj befizetésének, valamint a felügyeleti bírság befizetésének és
felhasználásának részletes szabályait.”
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
20. §
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 5/B. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ E törvény alkalmazásában]
„k) intézményi várólista: az adott intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó
jegyzék, amely - a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások, valamint az m)
pontban meghatározottak kivételével - műtétek, beavatkozások, vizsgálatok meghatározott
sorrend szerinti elvégzése, illetve nagy értékű eszközök igénybevétele érdekében kerül
kialakításra [a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista],”
(2)	Az Ebtv. 5/B. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[ E törvény alkalmazásában]
10
„m) előjegyzés: a betegellátás meghatározott sorrendben történő biztosítása a szűrés,
gondozás, tanácsadás, képalkotó diagnosztikai tevékenység során, továbbá minden olyan
beavatkozás végzése esetén, ahol a személyi, tárgyi feltételeket az egészségügyi szolgáltató
előre meghatározott időben biztosítja.”
21.	§
Az Ebtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Államközi vagy kormányközi egyezmény, illetve viszonosság alapján igénybe
vett egészségbiztosítási ellátások tekintetében e törvény rendelkezéseit az abban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni. A viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős
miniszter állásfoglalása irányadó.”
22. §
Az Ebtv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosított külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult fekvőbeteg-
gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra és otthoni hospice ellátásra.”
23. §
(1)	Az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő
szövegrész lép:
„Az (1), (3) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a (9) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - nem kell vizitdíjat, illetőleg kórházi napidíjat fizetni, ha”
(2)	Az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdése a következő j)-n) pontokkal egészül ki:
[Az (1), (3) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a (9) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - nem kell vizitdíjat, illetőleg kórházi napidíjat fizetni, ha]
„j) az ellátás a Magyar Honvédség tényleges állományú tagjának, a rendvédelmi
szervek (a Határőrség, a Rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a Vám- és
Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok,
valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) szolgálati jogviszonyban álló tagjának, az
Országos Mentőszolgálat állományában álló tagjának a szolgálatával közvetlenül összefüggő
intézkedése, eljárása során szerzett sérülése vagy betegsége miatt szükséges,
k) az ellátás a külön jogszabályban meghatározott tartós orvosi kezelés részét képezi,
l) az ellátást igénybevevő biztosított térítésmentesen legalább 30 alkalommal adott
teljes vért és ezt a külön jogszabályban meghatározottak szerint igazolja,
11
m) tüdőszűrő-vizsgálat igénybevételére a fertőző betegségek és járványok megelőzése
céljából kerül sor, függetlenül attól, hogy az a külön jogszabályban foglaltak szerint
kötelezően elrendelt-e,
n) az ellátást a 18 év feletti, nappali rendszerű alapfokú vagy középfokú iskolai
oktatásban részt vevő biztosított az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében veszi
igénybe.”
(3)	Az Ebtv. 18/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (9)-(16) bekezdések számozása (10)-(17) bekezdésre változik:
„(9) Nem mentesít a (12) bekezdésben meghatározott emelt összegű vizitdíjfizetési
kötelezettség alól
a)	a (6) bekezdés i), j), k), l), m), n) pontja és a (11) bekezdés,
b)	a (6) bekezdés e) pontja a (13) bekezdésben meghatározott esetekben.”
(4)	Az Ebtv. 18/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
(3)	bekezdésben átszámozott (13)-(17) bekezdés számozása (14)-(18) bekezdésre változik:
„(13) A 18 év alatti biztosított a (12) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékű
emelt összegű vizitdíj ellenében jogosult
a)	a járóbeteg-szakellátásra, amennyiben
aa)	azt más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a
beutaló orvos azt kezdeményezte,
ab)	a biztosított a beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi igénybe,
b)	az ügyeleti ellátásra, amennyiben annak igénybevétele a külön jogszabály szerint
indokolatlannak minősül.”
(5)	Az Ebtv. 18/A. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (3)
és (4) bekezdéssel átszámozott (16)-(18) bekezdések számozása (17)-(19) bekezdésre
változik:
„(16) A vizitdíjról, a kórházi napidíjról kiállított nyugta, illetve számla tartalmazza
legalább
a)	annak megjelölését, hogy az adott bizonylat számlának vagy nyugtának minősül,
b)	az egészségügyi szolgáltató megnevezését, címét,
c)	az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő nevét és TAJ-számát,
d)	a megfizetett összeget,
e)	a befizetés alábbi jogcímének megjelölését:
ea)	háziorvosi vizitdíj (ideértve a fogorvosi alapellátásért fizetett vizitdíjat),
eb)	szakorvosi vizitdíj vagy
ec)	kórházi napidíj,
f)	a fizetés módját,
g)	a teljesítés időpontját,
h)	a számla, illetve nyugta sorszámát.”
12
24. §
Az Ebtv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt biztosítottak legfontosabb
személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely,
társadalombiztosítási azonosító jel) és az ellátásra való jogosultság sorrendjét tartalmazza. Az
előjegyzés az egészségügyi ellátásra előjegyzett biztosítottak családi és utónevét és
társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazza. A biztosítottak egyéb adatait az
egészségügyi dokumentáció tartalmazza. A várólistán, illetve az előjegyzésen szereplő
adatokat és a biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi és személyazonosító adatok
kezelésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni.”
25.	§
Az Ebtv. a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § Az egyes ellátásoknak a 20. § szerinti előjegyzés alapján történő elvégzésére
a biztosított kérésére, illetve belegyezésével kerülhet sor. Az adott ellátás elvégzésére történő
előjegyzés és az adott ellátás elvégzése között a külön jogszabályban meghatározott
időtartam, de legfeljebb 30 munkanap telhet el.”
26.	§
Az Ebtv. 23. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosított részleges térítés mellett jogosult]
„b) a külön jogszabály szerinti terhesgondozás és a szülészeti ellátás kivételével az
ellátást végző orvos 19. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megválasztására;”
27.	§
Az Ebtv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a biztosított részére - annak
kezdeményezése alapján - külön térítési díj ellenében egyéni igénye szerinti étkezést,
valamint az egészségi állapota által nem indokolt, a 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti
elhelyezéstől eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú
elhelyezést nyújthat, amennyiben
a)	a többletszolgáltatáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak,
b)	a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is
igénybe vehetné, és
c)	az egészségügyi szolgáltató a többletszolgáltatás nyújtása mellett a finanszírozási
szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljeskörűen tud ellátást nyújtani.”
13
28. §
Az Ebtv. 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási
jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjaiban meghatározott
jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad. Ha a
biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjai szerinti
jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a
megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen
időtartammal hosszabbodik meg.”
29.	§
(1)	Az Ebtv. 31. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni]
„c) az egészségügyi szakellátásra történő beutalásra jogosult, a táppénzfizetés alapjául
szolgáló keresőképesség elbírálására, továbbá a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás
támogatással történő rendelésére jogosult személyek azonosító adatait,”
(2)	Az Ebtv. 31. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni]
„i) az egészségügyi szolgáltatónál működő intézményi várólista kezelésére jogosult
személy(ek) azonosító adatait, valamint az egészségügyi szolgáltató azon szervezeti
egységének azonosító adatait, amelyik intézményi várólista alapján nyújt egészségügyi
szolgáltatást.”
(3)	Az Ebtv. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A finanszírozási szerződés módosítását - a kapacitásokat szabályozó külön
jogszabályokra figyelemmel - bármelyik fél kezdeményezheti.”
30. §
Az Ebtv. 32. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az az orvos, aki rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szerződéssel, jogosult saját
maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója szakorvosi ellátásra történő beutalására.”
31.	§
(1)	Az Ebtv. 38/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (8) és (9) bekezdés számozása (9) és (10) bekezdésre változik:
14
„(8) Hozzárendelt biztosítottnak minősülnek a (9) bekezdés szerint értesített
biztosítottak közül azok, akik adataik ellátásszervező általi kezelését megtiltották.”
(2)	Az Ebtv. 38/C. §-ának az (1) bekezdéssel átszámozott (10) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(10) A (4) bekezdés szerinti elvi számla tekintetében a hozzárendelt biztosítottakat is
figyelembe kell venni.”
32.	§
Az Ebtv. 38/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A (3) bekezdés szerint az ellátásszervező területének minősülő kistérségben más
ellátásszervezővel szerződött háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz
bejelentkezett biztosítottak a 38/C. § (4) bekezdése szerinti elvi számla tekintetében a
háziorvosi szolgáltatóval szerződött ellátásszervezőnél kerülnek figyelembevételre.”
33.	§
(1)	Az Ebtv. 83. § (2) bekezdése az alábbip) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„p) az Állami Egészségügyi Központ igényjogosul ti körének, az igényjogosultság
igazolása módjának, valamint az Állami Egészségügyi Központban történő ellátás
igénybevételi rendjének,”
[meghatározására.]
(2)	Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
,,zs) a várólista alapján nyújtható ellátásokra és az előjegyzésre vonatkozó szabályok”
[meghatározására.]
(3)	Az Ebtv. 83. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]
15
„a) a támogatott gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és
mértékét,”
(4)	Az Ebtv. 83. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(8)	bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(8) A Kormány meghatározhatja a 18. életévet be nem töltött biztosítottak ügyeleti
ellátásának szabályait.”
Záró rendelkezések
34. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2007. július 1-jén lép
hatályba.
(2)	A (4) bekezdés a) pontja 2007. október 20-án lép hatályba.
(3)	Az Ebtv. 18/A. §-ának az e törvény 23. § (4) bekezdésével megállapított (13)
bekezdése b) pontját az Ebtv. 83. §-ának e törvény 33. § (4) bekezdésével megállapított (8)
bekezdése alapján megalkotott rendelet hatálybalépése napjától kell alkalmazni.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Eütv. 110. § (10) bekezdésében az „Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha
a nyújtani kívánt szolgáltatás gyógyszerészi szolgáltatás.” szövegrész,
b)	az Eütv. 140/B. § (2) bekezdésében az „alapos” szövegrész,
c)	az Ebftv. 18. §-ának b) pontja,
d)	az Ebtv. 18/A. § (2) bekezdése,
e)	az Ebtv. 18/A. §-ának a 23. § (3) bekezdésével átszámozott (11) bekezdésében az „-
az (1) bekezdés c) pontjától eltérően -” szövegrész,
f)	az Ebtv. 18/A. §-ának a 23. § (3) bekezdésével átszámozott (12) bekezdése a)
pontjában az „és c) pontja” szövegrész,
g)	az Ebtv. 23. §-ának g) pontja,
h)	az Ebtv. 79/A. §-a (3) bekezdésében az „és a pro família jogcímen rendelésre
jogosult orvos” szövegrész.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Eütv.
16
aa)	112. § (4) bekezdésének a) pontjában a „leánykori neve” szövegrész helyébe a
„születési neve” szövegrész, az „anyja neve” szövegrész helyébe az „anyja születési neve”
szövegrész,
ab)	140/A. § (10) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe az „és” szövegrész,
b)	az Ebftv. 2. § (3) bekezdésében az „az egészségbiztosításért felelős” szövegrész
helyébe az „a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló” szövegrész,
c)	az Ebftv. 3. § (7) bekezdésében az „a 6. § (3) bekezdése, a 12. §, a 15. § és a 16. §
szerinti” szövegrész helyébe az „a 12. § és a 15. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész,
d)	az Ebftv. 5. §
da)	(10) bekezdésében az „A Felügyelet elnöke” szövegrész helyébe az „A Felügyelet
elnöke és az elnökhelyettes” szövegrész,
db)	(11) bekezdésében az „A (10) bekezdésben említett személy” szövegrész helyébe
„A Felügyelet elnöke és az elnökhelyettes” szövegrész,
e)	az Ebftv. 15. § (2) bekezdésében az „egészségbiztosítási felügyeletét ellátó
miniszter” szövegrész helyébe a „Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter”
szövegrész,
f)	az Ebtv. 5/B. §-ának c) pontjában az „a gyógyszertárak létesítéséről és működésük
egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV.” szövegrész helyébe az „a biztonságos és gazdaságos
gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános
szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.” szövegrész,
g)	az Ebtv. 18. § (6) bekezdése
ga)	e) pontjában a „sportolás” szövegrész helyébe a „sportolás, szórakoztató-
szabadidős tevékenység” szövegrész,
gb)	l) pontjában az „orvosbiológiai” szövegrész helyébe az „orvostudományi”
szövegrész,
gc)	t) pontjában a „védőoltás” szövegrész helyébe a „védőoltással a biztosított
immunizálása” szövegrész,
h)	az Ebtv. 18/A. §-a
ha)	(3) bekezdésében a „(12) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „(14)
bekezdésben meghatározott” szövegrész,
hb)	(5) bekezdésében a „(9) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(10) bekezdés
szerinti” szövegrész,
hc)	(5) bekezdésének b) pontjában az „a (12) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az
„a (13) bekezdés szerinti” szövegrész,
hd)	(5) bekezdésének b) pontjában az „a (2) bekezdésben foglaltakat” szövegrész
helyébe az „a (6) bekezdésének k) pontjában foglaltakat” szövegrész,
he)	(6) bekezdésének i) pontjában az „azt a biztosított” szövegrész helyébe az „az
ellátást a biztosított” szövegrész,
hf)	(7) bekezdésében a „dolgozót” szövegrész helyébe a „személyt, amennyiben az
adott személy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi
LXXXIV. törvény 4. §-a szerint egészségügyi dolgozónak vagy egészségügyben dolgozónak
minősül” szövegrész,
17
hg)	(8) bekezdésében a „(11) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „(12)
bekezdésben meghatározott” szövegrész,
hh)	(8) bekezdés ab) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe a „vagy” szövegrész,
hi)	e törvény 23. §-ának (3) bekezdésével átszámozott (10) bekezdésében a „(10) és
(11)	bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „(11) és (12) bekezdésben
meghatározott” szövegrész,
hj) e törvény 23. §-ának (3) bekezdésével átszámozott (12) bekezdés b) pontjában a „
b)	pontja alapján” szövegrész helyébe a „b), c) pontja és (13) bekezdése alapján” szövegrész,
hk) e törvény 23. §-ának (3) és (4) bekezdésével átszámozott (15) bekezdésében az
„az ellátást igénybevevő biztosított nevét és TAJ számát is” szövegrész helyébe az „a külön
jogszabályban meghatározott adatokat” szövegrész,
hl) e törvény 23. §-ának (3) és (4) bekezdésével átszámozott (16) bekezdésében a
„(13) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(15) bekezdés szerinti” szövegrész,
hm) e törvény 23. §-ának (3) és (4) bekezdésével átszámozott (17) bekezdés b)
pontjában az „(1)-(14) bekezdésben foglaltak” szövegrész helyébe az „(1)-(18) bekezdésben
foglaltak” szövegrész,
i)	az Ebtv. 20. §-a
ia)	(1) bekezdésében a „várólista alapján is teljesítheti” szövegrész helyébe a
„várólista alapján, illetve külön jogszabályban foglaltak szerint előjegyzés alapján is
teljesítheti” szövegrész,
ib)	(3) bekezdésében az „alakíthat” szövegrész helyébe az „alakít” szövegrész,
j) az Ebtv. 22. § (6) bekezdésében az „a biztosítottal azonos módon illeti meg”
szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban foglaltak szerint illeti meg” szövegrész,
k) az Ebtv. 37. § (12) bekezdésében a „18/A. § (15) bekezdésének b) pontja”
szövegrész helyébe a „18/A. § (17) bekezdésének b) pontja” szövegrész,
l) az Ebtv. 38/C. § (7) bekezdésében a „(8) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a
„(9) bekezdés szerinti” szövegrész,
m) az Ebtv. 38/C. §-ának e törvény 31. § (1) bekezdésével átszámozott (9)
bekezdésében az „a háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató” szövegrész helyébe
az „az ellátásszervező - a háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató
közreműködésével - ” szövegrész,
n) az Ebtv. 38/D. § (3) bekezdésében az „az adott kistérség az ellátásszervező
területének minősül,” szövegrész helyébe az „az adott kistérség - a (4) bekezdésben
meghatározott kivétellel - az ellátásszervező területének minősül,” szövegrész,
o) az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
25. § (7) bekezdésében az „(1) bekezdés d)-e) pontjaiban” szövegrész helyébe az „(1)
bekezdésben” szövegrész,
p) az Eüak. 10. §-ának (1) bekezdésében a „kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
szóló 1997. évi LXXXIII. törvény” szövegrész helyébe a „kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)” szövegrész
lép.
18
(6)	Az Egészségbiztosítási Felügyelet e törvény hatálybalépése előtt kinevezett
elnökhelyettesének megbízatását e törvény hatálybalépése nem érinti, az Ebftv. 2. §-ának e
törvény 13. §-ával megállapított (4) bekezdésében meghatározott megbízatási idejét e törvény
hatálybalépésétől kell számítani.
19
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Jelen törvényjavaslat az egészségügyi reform - így különösen a vizitdíj bevezetése és az
Egészségbiztosítási Felügyelet működésének - megkezdése óta eltelt időszak tapasztalatai
alapján készült el. Ezen tárgykörökben a törvényjavaslat módosítja:
-	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt (a továbbiakban: Eütv.),
-	az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvényt (a továbbiakban: Eüak.),
-	az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvényt (a
továbbiakban: Ebftv.),
-	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt (a
továbbiakban: Ebtv.).
A törvényjavaslatnak az Eütv. módosítására irányuló részei pontosítják az egészségügyi
dolgozókra vonatkozó felelősségi szabályokat, megteremtik az Eurotransplanthoz történő
csatlakozás törvényi feltételeit, az EGT állampolgár bejelentéssel végzett egészségügyi
tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket jogharmonizációs kötelezettségünkre tekintettel
módosítja, továbbá a működési nyilvántartás hatékony, naprakész vezetése érdekében, a
korábban összegyűlt gyakorlati tapasztalatok alapján, a személyes adatok védelmét szolgáló
követelményekkel összhangban pontosítja működési nyilvántartásban szereplő adatkört.
Az Eüak. módosítására azért kerül sor, hogy törvényi szinten történjen meg a jegyző
felhatalmazása a vizitdíj visszaigénylésével összefüggő eljárásban történő adat kezelésére.
Az Ebftv. módosítására a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazási
tapasztalatai alapján - figyelemmel arra is, hogy az Ebftv. teljesen új hatóságot, illetve
jogintézményt hozott létre - van szükség. A módosítás a Felügyelet elnökére és
elnökhelyettesére vonatkozó szabályokat állapít meg, a hatékonyság érdekében pontosítja a
szankciórendszer alkalmazhatóságát mind az egészségügyi szolgáltatók, mind az
egészségbiztosítási tevékenységet végzők vonatkozásában, és kiemelt figyelmet fordít az
egyenlő bánásmód követelményének vizsgálatára is.
Az Ebtv. módosítása megkülönbözteti a várólista, illetve az előjegyzés alapján történő
ellátást. A distinkcióra azért van szükség, mert a törvényi szabályozás hiányában az
előjegyzés és a várólista jogintézményének alkalmazása nem egyértelmű.
A törvényjavaslat a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése óta szerzett tapasztalatok alapján
szükséges módosításokat tartalmazza az Ebtv.-ben. A javaslat célja a rendszer egyértelművé
tétele, illetve pontosítása.
Az Ebtv. vonatkozó rendelkezései az alábbi szempontok figyelembevételével módosulnak:
-	beutalási rendhez való kötöttség erősítése,
-	bizonyos társadalmi csoportok mentesülése,
-	az adatkezelési kérdések rendezése,
-	az egyértelmű gyakorlat kialakítása végett egyes rendelkezések pontosítása.
20
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Szükséges az alapnyilvántartás adatkörének kiegészítése a szakképesítést szerzett személy
lakó-, tartózkodási helyére vonatkozó információval. Ezen adatra vonatkozóan az adatkezelés
szükségességét egyrészt a jogbiztonság jogállami követelményével összefüggő azon
követelmény indokolja, hogy az alapnyilvántartásban szereplő személyt a nyilvántartásba
vétel tényéről hivatalosan (hatósági bizonyítványban) értesíteni kell, másrészt az orvosi,
fogorvosi diplomát szerzett személy az alapnyilvántartásba vétellel jogosulttá válik az orvosi
bélyegző használatára. A fentiekkel kapcsolatos igazgatási (hatósági) tevékenység során az -
eljárások hivatalbóli jellegére tekintettel - szükséges az érintettek elérhetőségének ismerete.
Az alapnyilvántartás jellemzően statikus adatokat tartalmaz, azonban a gyakorlatban felmerült
tapasztalatok alapján, valamint a fentiekre tekintettel szükséges megteremteni az
alapnyilvántartás naprakésszé tételének lehetőségét, különösen az egészségügyi dolgozók
neve, állampolgársága és lakcíme tekintetében.
A 2. §-hoz
A Javaslat rendezi azt a gyakorlatban felmerült kérdést, hogy a működési nyilvántartás
adatkörében az Eütv. 112. § (4) bekezdése f) pontja szerinti munkahely alatt a munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyt illetve annak végzési helyét is érteni kell. Az adatkezelés
szükségességének indoka, hogy az Eütv. megalkotásakor tipikusnak tekinthető alkalmazotti
jogviszonyokon túl az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003.
évi LXXXIV. törvény szélesebb körben határozza meg az egészségügyi tevékenység
végzésére szolgáló jogviszonyok rendszerét, többek között pl.: polgári jogi, önkéntes segítői
jogviszonyok lehetővé tételével.
Az Eütv. 112. § (10) bekezdését érintő módosítás célja, hogy az az egészségügyi dolgozó, aki
az öt éves nyilvántartási ciklus alatt az egészségügyi tevékenység végzését Magyarországon
szünetelteti (pl: GYES, GYED, külföldi munkavégzés, betegség stb. miatt) és így a
nyilvántartása megújításához előírt továbbképzési pontokat nem tudja teljesíteni, a szünetelés
időtartamára, de maximum két évre ne kerüljön törlésre a működési nyilvántartásból és
nyilvántartás megújításához előírt, az adott továbbképzési cikluson belül megszerzett
továbbképzési pontok ne vesszenek el.
A meghosszabbítás kizáró feltétele a magyarországi egészségügyi tevékenységvégzés, illetve
ha a működési nyilvántartásból törlésre okot adó körülmény a szünetelés időtartama alatt
felmerül, akkor a nyilvántartás meghosszabbításának tényétől függetlenül a hatóság az Eütv.
113. §-a alapján megindítja a törlési eljárást.
A működési nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vételt követően külön jogszabályban
meghatározott tartalmú hatósági igazolványt állít ki.
A 3. §-hoz
A javaslat a működési nyilvántartásból törölt vagy ott korábban nem szereplő egészségügyi
dolgozónak a nyilvántartásba való felvételéhez feltételként nyilatkozattételi kötelezettséget ír
21
elő arról, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének helye szerinti utolsó állam
jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó
intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt.
A 4. §-hoz
Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) az
egészségügyi képzés, továbbképzés, szakképzés, felsőfokú szakirányú szakképzés és
továbbképzés tekintetében a miniszter döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő
testületeként működik, amely ellátja az e törvényben, valamint a miniszter rendeletében
meghatározott feladatokat. A módosítás célja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtése
érdekében, az ESZTT-nek a szakvizsgáztatással és szakvizsga bizonyítvány kiállításával
kapcsolatos feladatai ellátásához a közigazgatási hatósági jogkör gyakorlásra való törvényi
szintű felhatalmazás rendezése.
Az 5. §-hoz
A tervezet megszünteti azt az inkoherenciát, amely az Eütv. egészségügyi dolgozókra
vonatkozó definíciója és a jelenleg hatályos normaszöveg között áll fenn. Ez utóbbi tartalma
alapján ugyanis a felelősségi szabályok nem terjednének ki arra az egészségügyi dolgozóra,
aki az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik, de egészségügyi
szakképesítéssel nem rendelkezik, továbbá pótolja az Országos Etikai Tanács és a Megyei
Etikai Tanácsok elnökének megválasztására vonatkozó szabályt.
A 6.-8. §-okhoz
A tervezet megválasztásáról, az első- és másodfokon eljáró etikai bizottságok tagjainak
megválasztásáról, illetve kijelöléséről is rendelkezik és biztosítja a lehetőséget az
egészségügyi dolgozó számára, hogy önmaga ellen is kérhesse etikai vizsgálat lefolytatását. A
módosítás a határidők számítására, és arra vonatkozó javaslatot is tartalmaz, hogy a
bizonyítási eljárás - garanciális elemként - tárgyalás keretében folytatódjon le.
A 9. §-hoz
Az Eütv. további módosítására irányuló javaslat az Eurotransplanthoz történő csatlakozás
törvényi feltételeit teremti meg. Előkészítés alatt áll az Országos Vérellátó Szolgálat és az
Eurotransplant megállapodása a sürgős máj, illetve szívtranszplantációk és a hyperimmunizált
betegek szervátültetése kapcsán. Ezért a módosítás során szükséges megteremteni a
megállapodás betarthatóságának törvényi feltételeit. A módosítás csak viszonzás alapján
engedi meg a szerv külföldre történő szállítását, amennyiben van hazai recipiens is.
A 10. §-hoz
Az orvostudományi kutatásokra vonatkozó alapvető szabályokat az Eütv. VIII. fejezete és az
Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az
orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április
4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint
az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-
22
én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2002. évi VI. törvény tartalmazza. Az
Egyezménynek az orvosbiológiai kutatásokról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyve az Egyezmény
orvostudományi kutatásokra vonatkozó rendelkezéseinek részletes kifejtése. A Jegyzőkönyv
Magyarország részéről való aláírására 2005. szeptember 28-án került sor. A Jegyzőkönyv -
szétválasztva a beavatkozással járó és nem járó vizsgálatokat - kizárólag a beavatkozással járó
vizsgálatokra tartalmaz részletes, garanciákkal övezett előírásokat, így ennek
következményeként a hatályos jogunkban is szétválasztást igényel e két különböző kutatási
típus és nélkülözhetetlen a beavatkozással nem járó vizsgálatok elkülönített szabályozása.
A fentiek miatt került sor az Eütv. 164/A. §-sal történő kiegészítésére a beavatkozással nem
járó vizsgálat keretszabályozásáról. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 12. § (1) bekezdésének d) pontja szerint törvény
vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági
jogkör gyakorlására nem klasszikus közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet,
ezért szükséges az Eütv. 164/A. §-ában meghatározott szervek pontos kijelölése
kormányrendeleti szinten.
A 11-12. §-okhoz
Az Eüak. kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy egészségügyi és személyazonosító adatot a
vizitdíj visszaigénylésével összefüggő eljárásban is lehet kezelni. A személyes, illetve
különleges (például egészségügyi) adat kezelésére törvény elrendelése vagy az érintett -
különleges adat esetén írásbeli - hozzájárulása esetén van mód. A módosításra azért kerül sor,
hogy törvényi szinten történjen meg a jegyző felhatalmazása a vizitdíj visszaigénylésével
összefüggő eljárásban történő adat kezelésére. A tervezet rendelkezik arról, hogy a vizitdíj
visszaigénylésével összefüggő eljárásban a jegyző a nyugtán, illetve a számlán szereplő nevet
és TAJ számot a külön jogszabály szerinti visszatérítési eljárás befejezéséig kezelheti.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat 13-20. §-ai az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi
CXVI. törvény módosítását tartalmazzák. A 13. § rendezi az Egészségbiztosítási Felügyelet (a
továbbiakban: Felügyelet) elnökhelyettesére vonatkozó szabályokat, valamint az elnök és az
elnökhelyettes megbízatása megszűnésének eseteit és az összeférhetetlenségre vonatkozó
szabályokat.
A 14. §-hoz
A szabályozás lehetővé teszi, hogy a Felügyeleti Tanács ülésén a Felügyelet elnöke
tanácskozási joggal vehessen részt.
A 15. §-hoz
A § kizárja az elektronikus ügyintézés lehetőségét a Felügyelet eljárásaiban, valamint
rendelkezik a Felügyelet nemzetközi feladatairól.
A 16. §-hoz
A § a törvény hatályos 9. §-ának pontosítását tartalmazza, amennyiben lehetővé teszi a
Felügyelet számára, hogy közvetlenül az egészségügyi szolgáltatónál is kezdeményezhesse a
23
szükséges intézkedések megtételét, ha minőségi kifogás gyanúja merül fel. Új elem a
szabályozásban az is, hogy a Felügyelet ellenőrizheti az egyenlő bánásmód követelményének
egészségügyi intézményen belüli érvényesülését, és ezzel kapcsolatban szankciókat is
alkalmazhat.
A 17. §-hoz
A módosítás értelmében a Felügyelet kérelemre indult eljárásai illetékmentességet élveznek.
A módosítás megszünteti továbbá a finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval szemben
kiszabott szankciók sorrendiségének követelményét - az Állampolgári Jogok Országgyűlési
Biztosa ajánlásának megfelelően, a szankcionálás hatékonyságának növelése érdekében. A
módosítás bővíti a felügyeleti bírság kiszabása esetén mérlegelendő körülményeket, és
rendelkezik arról, hogy a bírságot adók módjára kelljen behajtani.
A 18. §-hoz
A hatályos törvény 13. §-ának módosítása az egészségbiztosítók - ideértve a kötelező és a
kiegészítő egészségbiztosítási tevékenységet végzőket - ellenőrzésének hatékonyságát
szolgálja, amennyiben lehetőséget ad szankciók alkalmazására, ha a törvény szerinti
egészségbiztosítók nem tartják be a rájuk vonatkozó jogszabályokat. A módosítás kiemelt
figyelmet fordít a kiegészítő biztosítási tevékenységet végzők ellenőrzésére, az egyenlő
bánásmód követelményének vizsgálatára. A módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy a
Felügyelet bírósági eljárást indíthasson a biztosítottak széles körének védelme, illetőleg a
jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. A vizsgálatok eredményének és a
Felügyelet intézkedéseinek honlapon történő közzététele a nyilvánosság biztosítását szolgálja.
A 19. §-hoz
A § felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A 20. §-hoz
A §. az intézményi várólista definícióját pontosítja illetve az előjegyzést, mint értelmező
rendelkezést vezeti be az Ebtv. fogalmi körébe. A tervezett módosítás megkülönbözteti a
várólista, illetve az előjegyzés alapján történő ellátást. A distinkcióra azért van szükség, mert
a törvényi szabályozás hiányában az előjegyzés és a várólista jogintézményének alkalmazása
nem egyértelmű. Emellett előfordulhatnak olyan okok, amelyek nem alapozzák meg a
várólista alapján nyújtott ellátásokra vonatkozó szabályok alkalmazását, tehát nem az ellátás
természetéhez, vagy tartós kapacitáshiányhoz kapcsolódnak. Ilyen például ha a biztosított a
kezelőorvos személyéhez ragaszkodik vagy más ok miatt - az egyébiránt nem várólistás
ellátást - nem tudja azonnal igénybe venni (kisebb betegség, utazás). Az előjegyzés
definiálását az is indokolja, hogyha egy adott rendelés meghatározott időpontban működik,
vagy vizsgálatokat egyidőben célszerű elvégezni.
A 21. §-hoz
A módosítás pontosítja a viszonossággal kapcsolatos szabályozást.
A 22. §- hoz
24
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv). a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseknél szabályozza azt, hogy
a biztosított jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra. Ezt a
rendelkezést egészíti ki a javaslat azzal, hogy a biztosított otthoni hospice ellátásra is jogosult,
tekintettel arra, hogy a két ellátási forma között szakmai minőségi különbség van.
A 23. §-hoz
A javaslat 23. §-ának (2) bekezdése kiterjeszti a vizitdíjfizetési kötelezettség alóli mentesülés
eseteit.
A javaslat alapján mentesülnek a vizitdíjfizetési kötelezettség alól a Magyar Honvédség
tényleges állományú tagja, a rendvédelmi szerv (a Határőrség, a Rendőrség, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a
hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat),
szolgálati jogviszonyban álló tagja, az Országos Mentőszolgálat állományának tagja a
szolgálatával közvetlenül összefüggő intézkedése, eljárása során szerzett sérülésével vagy
betegségével kapcsolatosan kerül sor.
Az Ebtv. hatályos szövege szerint nem kell vizitdíjat fizetni a tartós orvosi kezelés részét
képező ellátásért. A javaslat értelmében a tartós betegeknek a tartós betegségükkel összefüggő
kórházi ellátás igénybevétele esetén sem kell díjat (kórházi napidíjat) fizetniük.
A javaslat mentesíti a vizitdíjfizetési kötelezettség alól a biztosítottat, amennyiben
térítésmentesen legalább 30 alkalommal adott teljes vért és erre vonatkozóan igazolással
rendelkezik.
A javaslat alapján mentesül a vizitdíjfizetési kötelezettség alól a biztosított, ha a tüdőszűrő-
vizsgálat igénybevételére a fertőző betegségek és járványok megelőzése céljából kerül sor,
függetlenül attól, hogy az a külön jogszabályban foglaltak szerint el lett-e kötelezően
rendelve.
A javaslat értelmében mentesül a vizitdíjfizetési kötelezettség alól a 18 év feletti, nappali
rendszerű alapfokú vagy középfokú iskolai oktatásban részt vevő biztosított az iskola- és
ifjúságegészségügyi ellátás keretében végzett ellátás tekintetében.
A javaslat egyértelművé teszi azt, hogy az egyes mentesülési okok mentesítenek-e az emelt
összegű vizitdíj alól. A tervezet 23. § (3) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket,
amikor a biztosított nem mentesül az emelt összegű vizitdíjfizetési kötelezettség alól.
A javaslat 23. § (3) és (4) bekezdése alapján a 18 év alatti biztosított 1000 forint összegű
vizitdíj ellenében jogosult a járóbeteg-szakellátásra, amennyiben azt más finanszírozott
egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte,
vagy a beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi igénybe.
Emelt összegű vizitdíj ellenében jogosult a 18 év alatti az ügyeleti ellátásra, amennyiben
annak igénybevétele a külön jogszabály szerint indokolatlannak minősül. Ezt a rendelkezést
csak a külön jogszabály hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
25
A javaslat 23. § (5) bekezdése meghatározza a vizitdíjról, a kórházi napidíjról kiállított
nyugta, illetve számla minimális tartalmi elmeit. Ezt a kérdést jelenleg az Ebtv.
végrehajtásáról szóló rendelet tartalmazza.
A 24. §-hoz
A várólista és az előjegyzés fogalmának megkülönböztetésével indokolt megadni azt az
adattartalmat, amit az előjegyzés készítésénél célszerű kezelni a biztosított beazonosításához:
ilyen a biztosított családi és utóneve valamint a TAJ száma. Ezeknek az adatoknak a
kezelésére az általános adatvédelmi szabályok értelemszerűen alkalmazandóak.
A 25. §-hoz
A várólista és az előjegyzés intézménye megkülönböztetésének további pontosítását szolgálja
az is, hogy az előjegyzés és az adott ellátás elvégzése között 30 munkanapnál több nem telhet
el, továbbá előjegyzésre a beteg kérésére vagy beleegyezésével kerül sor. A törvényjavaslat
33. § (2) bekezdésében megállapított felhatalmazás alapján a Kormány egyes ellátások
tekintetében 30 nap rövidebb időtartamot megállapíthat.
A 26. §-hoz
A hatályos rendelkezések alapján a biztosított részleges térítés mellett jogosult a
finanszírozott egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik
orvost igényelni, azzal a kitétellel, hogy ezt a rendelkezést 2007. június 30-ig nem kell
alkalmazni abban az esetben, ha a biztosított az e törvény hatálybalépését megelőzően
igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó további ellátást az egészségügyi szolgáltató ugyanazon
orvosánál veszi igénybe. A tervezet 26. §-a értelmében a fenti rendelkezés alól kivételt képez
a terhesgondozás és a szülészeti ellátás, tehát ezen ellátásokért 2007. június 30-át követően
sem kell részleges térítési díjat fizetni, ha az ellátást nem a beosztott orvosnál veszi igénybe a
biztosított.
A 27. §-hoz
A javaslat módosítja, illetve pontosítja a biztosított részére nyújtható többletszolgáltatással
kapcsolatos rendelkezést. A módosítás egyrészt felsorolja az egyes többletszolgáltatásokat,
ennek értelmében a finanszírozott egészségügyi szolgáltató a biztosított részére egyéni igénye
szerinti étkezést, valamint az egészségi állapota által nem indokolt magasabb színvonalú
elhelyezést nyújthat. Másrészt a lehetséges szolgáltatás nyújtásának feltételeit határozza meg
részletesebben.
A 28. §-hoz
A hatályos törvény értelmében a biztosítási jogviszony egyes jogosultsági feltételek
megszűnése esetén is további 45 napig fennmarad azzal, hogy ha a jogosultsági feltétel
fennállásának időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi ellátás
igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg. A javaslat a hatályos
normaszövegben szereplő hivatkozásokat pontosítja.
A 29. §-hoz
26
2007. január 1-jétől a finanszírozási szerződésben meg kell határozni az egészségügyi
szolgáltatónál működő intézményi várólista kezelésére jogosult és a várólista alapján
szolgáltatást nyújtó személyek nevét. A név megjelölése önmagában azonban nem alkalmas a
személyazonosításra.
A módosítás értelmében mind a várólista kezelésére jogosult személy(ek) azonosító adatait,
mind a várólista alapján egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezeti egység azonosító adatait
meg kell határozni a finanszírozási szerződésben.
A beutalásra jogosult személyek azonosító adatait is meg kell határozni a finanszírozási
szerződésben.
A 30. §-hoz
A javaslat szerint az az orvos, aki rendelkezik pro familía vényírási szerződéssel, az jogosult
saját maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója szakorvosi ellátásra történő beutalására.
A 31-32. §-hoz
A javaslat az irányított betegellátási rendszeren belül a hozzárendelt biztosított fogalmát
definiálja. Ez a pontosítás az egyes jogszabályok közt összhang megteremtése érdekében
szükséges, illetve az elvi számlára vonatkozó rendelkezéseket módosítja.
A javaslat a vonatkozó rendelkezést úgy módosítja, hogy a hozzárendelt biztosítottat is
figyelembe kell venni az elvi számla tekintetében.
Az elvi számlára vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal a rendelkezéssel, hogy az
ellátásszervező területének minősülő kistérségben más ellátásszervezővel szerződött
háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak az elvi
számla tekintetében a háziorvosi szolgáltatóval szerződött ellátásszervezőnél kerülnek
figyelembe vételre.
A 33. §-hoz
A § felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
A 34. § -hoz
A hatályos szöveg értelmében az egészségügyi szolgáltató szabályzatában mentesítheti az
általa nyújtott ellátásokért fizetendő vizitdíj, illetőleg kórházi napidíj fizetésének
kötelezettsége alól az általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében - ide nem értve a
megbízási jogviszony keretében - foglalkoztatott dolgozót.
A tervezet a mentesíthető dolgozók körét az egészségügyi tevékenység végzésének egyes
kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. §-a szerint egészségügyi dolgozókra, illetve
egészségügyben dolgozókra pontosítja.
A javaslat értelmében a járóbeteg-szakellátásért fizetendő vizitdíj, amennyiben azt más
finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló orvos azt
kezdeményezte, vagy a biztosított a beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi
igénybe, 1000 forint, a korábbi 600 forint helyett.
E szakasz tartalmazza továbbá a korábbi módosítások miatt szükségessé vált átszámozásokat
illetve pontosításokat.
27