﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2939. számú
törvényjavaslat
a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához
szükséges törvények módosításáról
Előadó:
Kiss Péter
szociális és munkaügyi
miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi .... törvény
a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához
szükséges törvények módosításáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
1.	§
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-
a kiegészül a következő (2)-(3) bekezdésekkel, ezzel egyidejűleg a (2)-(3)
bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésekre módosul:
„(2) E törvény hatálya kiterjed az (1) bekezdésben szabályozott
tevékenységet folytató valamennyi szervezetre és magánszemélyre.
(3)	E törvény hatálya kiterjed az országos gazdasági kamarákra és az
országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre az e törvényben szabályozott
feladataik ellátása tekintetében.”
2.	§
(1)	Az Szt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakképzést folytató intézmény létesítésére, fenntartására és
működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a közoktatási
törvény, a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény létesítésére,
fenntartására és működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével -
a felsőoktatási törvény, az állami felnőttképzési intézmény létesítésére,
fenntartására és működésére a felnőttképzési törvény, a központi képzőhely
létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	Az Szt 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
ezzel egyidejűleg kiegészül a következő (6)-(7) bekezdésekkel:
1
„(5) A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében
részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a közoktatási
törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására
térségi integrált szakképző központot hozhatnak létre. A térségi integrált
szakképző központ lehet:
a)	a közoktatási törvény 89/B. §-ának (2) vagy (11)-(13) bekezdése alapján
létrehozott társulás, illetve non-profit gazdasági társaság, egyesület,
b)	a közoktatási törvény 67. §-ának (5) bekezdése szerint működő szakképző
iskola,
c)	a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény - székhely vagy
telephely - keretében történő fenntartása,
d)	a (6) bekezdésben meghatározott társaság.
(6)	A közoktatási törvény 89/B. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjában és (5)
bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a szakképzést folytató
intézmény fenntartója, a felsőoktatási intézmény, valamint a gyakorlati
képzésben részt vevő gazdálkodó szervezet - kiemelkedően közhasznú non-
profit gazdasági társaságként - szakképzés-szervezési társaságot hozhat létre. A
szakképzés-szervezési társaság tekintetében a közoktatási törvény 89/B. §-ában
foglaltakat - a (6)-(9) bekezdésében foglaltak kivételével - alkalmazni kell.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott szakképzés-szervezési társaság
megszűnése esetén a helyi önkormányzat, illetve annak társulása által bevitt
vagyonát a helyi önkormányzatnak, illetve társulásának a vagyonnövekménnyel
együtt kell visszaadni.”
3.	§
(1)	Az Szt. 4. §-ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelős miniszter
egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg]
„b) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a
továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), a szakmai vizsgák szakmai
ellenőrzésének általános szabályait, valamint a szakmai vizsgák adatait
tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,”
2
(2) Az Szt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelős miniszter
egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg]
J) a központi képzőhely működésére vonatkozó szabályokat.”
(3)	Az Szt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A miniszter]
„d) létrehozza a regionális területfejlesztési tanácsokkal együttműködő
regionális szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi
fejlesztését segítő - a külön törvényben szabályozott - bizottságokat, és az
oktatásért felelős miniszterrel együtt gondoskodik működési feltételeiknek
biztosításáról.”
(4)	Az Szt. 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét a
szakképesítésért felelős miniszterekkel, a szakképzés koordinációjában és
fejlesztésében hatáskörrel rendelkező regionális testületekkel együttműködve
látja el.”
4.	§
(1)	Az Szt. 5. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege és b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében rendeletben határozza meg:”
„b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének
részletes szabályait, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított
intézményt (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervező intézmény).”
3
(2)	Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének b), e) és i) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében]
„b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait,
illetve tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait, az ehhez tartozó
modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit),
felsőfokú szakképzés esetében az ajánlott szakképzési programot (a
továbbiakban: ajánlott szakképzési program) és gondoskodik nyilvánosságra
hozatalukról,”
„e) közvetlenül - vagy az általa, illetve más szakképesítésért felelős
miniszter által működtetett költségvetési szerv vezetője útján - megbízza a
szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökét, valamint
javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra,”
„i) kidolgoztatja a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat általános
rendelkezéseit, közvetlenül vagy a vizsgabizottságok útján gondoskodik a
szakmai vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas
vizsgatevékenységek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatételeiről,
értékelési útmutatóiról és egyéb dokumentumairól,”
(3)	Az Szt. 5. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében]
J) közreműködik a szakmai vizsgának a közoktatási feladatkörében eljáró
oktatási hivatal által folytatott hatósági ellenőrzésében.”
5.	§
Az Szt. a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § (1) A szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért felelős szerv ellátja a
vizsgaszervezési joggal a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított
4
szakmai vizsgát szervező intézményben szervezett szakmai vizsgákkal
kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatokat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzésre a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
6.	§
Az Szt. 10. §-a (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és
értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és
vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező
tartalmi elemei a következők:
a)	a szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma, megnevezése és a
hozzárendelt FEOR szám,
b)	a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a
továbbiakban: bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai
előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági
követelmények, valamint az előírt gyakorlat,
c)	a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység,
valamint a munkaterület rövid leírása (feladatcsoport, feladatprofil), a rokon
szakképesítések felsorolása,
d)	a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama (a
szakképzési évfolyamok száma, az óraszám), az elméleti és gyakorlati képzési
idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, a gyakorlati
képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga)
szervezésének lehetősége,
e)	a szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-
ráépülés szakmai követelményei, az elérhető kreditek mennyisége, továbbá a
képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó
eszköz- és felszerelési jegyzék,
f)	a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények:
fa)	a szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró
vizsga letételére vonatkozó feltételeket,
fb)	a szakmai vizsga részei és tantárgyai,
fc)	a vizsgarészek alóli felmentés esetei, módja és feltételei,
5
fd)	a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok
vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgarészek vizsgafeladatainak
teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési
útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre
vonatkozó részletes szabályok,
fe)	a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai
vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai,
g)	a szakmai bizonyítvány kiegészítőlap,
h)	az iskolai rendszerű szakképzés esetében az összefüggő szakmai gyakorlat
időtartama,
i)	a modulzáró vizsga tartalmának és eredményének a szakmai vizsga
teljesítésébe való beszámíthatósága,
j) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara
hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai
szervezet, illetve az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara.
(2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a
pedagógiai program részeként - a szakképesítés központi programja (tanterve)
előírásai figyelembevételével - szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli
szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. §-ának (2)
bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni.”
7.	§
Az Szt. 11. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel, ezzel egyidejűleg a
(3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre változik:
„(3) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsga, munkahelyi
gyakorlat, illetve külföldi szakmai gyakorlat teljesítése esetén a szakmai vizsga
részei teljesítése alól felmentést kell adni. A felmentés iránti kérelem
benyújtására és elbírálására a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
8.	§
Az Szt. 12. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
6
„A speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában,
valamint a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerint szervezett
oktatásban résztvevők számára rész-szakképesítés megszerzésére irányuló
felkészítés is folyhat.”
9.	§
Az Szt. 15. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (1)
bekezdése helyébe a következő (2) bekezdés lép, ezzel egyidejűleg az eredeti
(2)-(6) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésekre változik:
„(1) Az iskolai rendszerű szakképzés a szakképzési évfolyamra történő
továbbhaladással, felvétellel, illetve átvétellel kezdődik.
(2) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés
tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és
vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítés központi programja (tanterve)
alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik, illetve ajánlott
szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében
történhet. A központi program (tanterv), illetve ajánlott szakképzési program
tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési
évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idő befejezését követő
összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai
gyakorlat) időtartamát.”
10.	§
Az Szt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó
szervezetnél - a 19. §-ban foglaltak kivételével - a tanuló és a gazdálkodó
szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés
alapján folyik. A felsőfokú szakképzésben - a szakmai és
vizsgakövetelményben és a szakképzési programban meghatározott gyakorlati
képzési követelmények szerint - a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó
szervezetnél - a 19. §-ban foglaltak kivételével - a hallgató és a gazdálkodó
szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli hallgatói
szerződés alapján is folyhat. A tanulószerződésre vonatkozó szabályokat a
felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóra értelemszerűen alkalmazni kell.
7
Ahol e törvény tanulói szerződéssel összefüggésben tanulót említ, azon hallgatót
is érteni kell.”
11.	§
Az Szt. 52. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az illetékes területi gazdasági kamara az iskolarendszeren kívüli
szakképzés tekintetében a felnőttképzési törvényben foglaltak szerint
közreműködik a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésében.”
12. §
Az Szt. 54/B. §-a a következő 27-37. pontokkal egészül ki:
„27. egészségügyi alkalmasság: orvosi vizsgálat alapján annak megállapítása,
hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai,
egészségi állapota alapján képes a választott tevékenység, foglalkozás ellátására,
felkészülése során nem kerül veszélybe;
28.	eszköz- és felszerelési jegyzék: a szakmai és vizsgakövetelményben
szakképesítésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges
eszközök és felszerelések minimuma;
29.	feladatcsoport: a szakképesítés feladatprofiljának legnagyobb egysége, a
munkatevékenység során végzendő feladatok célszerűen csoportosított halmaza;
30.	feladatprofil: a szakképesítés megszerzése birtokában betölthető
munkakörben elvégzendő feladatok célszerűen csoportosított listája;
31.	modulzáró vizsga: a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai
vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által
megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény
meggyőződik arról, hogy a tanuló vagy a képzésben résztvevő rendelkezik a
szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. Iskolarendszeren
kívüli szakképzés esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben
nem vett részt. A modulzáró vizsga eredményének a szakmai vizsga
teljesítésébe való beszámítását a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazhatja;
32.	munkahelyi gyakorlat: a szakképesítés megszerzése keretében folyó
gyakorlati képzésnek a munkahelyen (a munkavégzéshez hasonló feltételek
között, életszerű szituációban) megvalósuló része, amelynek feltételeit a
8
gyakorlati képzés szervezője biztosítja, és amelynek során a szakképzésben
résztvevő elsajátítja a munkaerőpiac által is igényelt gyakorlati tudáselemeket,
kompetenciákat;
33.	pályaalkalmassági követelmény: a közoktatási törvény 67. §-ának (3)
bekezdése szerint;
34.	szakmai alkalmassági követelmény: a közoktatási törvény 67. §-ának (3)
bekezdése szerint;
35.	szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek
meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A
szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés
valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai
kompetenciáját;
36.	vizsgafeladat: tartalmazza a [írásbeli, interaktív (számítógépes),
gyakorlati, szóbeli] vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó
körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni;
37.	vizsgarész: a szakmai követelménymodulban meghatározottak
elsajátításának mérési és értékelési egysége, amely vizsgafeladat(ok)ból és
ehhez rendelt vizsgatevékenység(ek)ből áll, egy követelménymodulhoz egy
vizsgarész rendelhető.”
13.	§
Az Szt. a következő 58. §-sal egészül ki, ezzel egyidejűleg az 58. §
számozása 59. §-ra változik:
„58. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 6/B. §-ban meghatározott,
szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért felelős szervet vagy szerveket
rendeletben jelölje ki.”
A felnőttképzésről szóló 2001. évi Cl. törvény módosítása
14.	§
(1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.)
3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
9
[E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység:]
„a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek
megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli
olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére,
kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés,
továbbá”
(2)	Az Fktv. 3. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény hatálya nem terjed ki:
a)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozott
szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok
képzésére (felsőfokú szakirányú szakképzés), továbbképzésére - beleértve más
felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szakirányú szakképzését és
továbbképzését is -, valamint
b)	az alap- és középfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők - külön
jogszabály alapján kötelező - továbbképzésére.”
15.	§
Az Fktv. 3. §-a a következő új 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § A közoktatási intézmény felnőttképzési tevékenységéből származó
nyereségének felhasználására a Ktv. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt
rendelkezést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyereség a közoktatási
intézményben tanulók díjazására nem használható fel.”
16.	§
(1)	Az Fktv. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő új bg) és bh)
alpontokkal egészül ki:
[Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet
folytató intézmény
10
b)	felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így
különösen, hogy]
„bg) az általa meghirdetett, szervezett, illetve folytatott képzés - a 9. § (1)
bekezdésében meghatározottak szerint - szerepel-e a nyilvántartásban,
bh) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és
vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott
feltételek szerint folytatja-e.”
(2)	Az Fktv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnőttképzési tevékenységet
nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben a kötelező legkisebb
munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló
316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki, és -
amennyiben a felnőttképzési intézmény az ellenőrzés időpontjában sem szerepel
a nyilvántartásban - eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől.”
(3)	Az Fktv. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő
intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vele
szemben az állami foglalkoztatási szerv - a Ket. 58. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározott esetben a minisztérium által vezetett országos
felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a
beszerzését követően - a (2) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet szerinti
havi minimálbér másfélszeresétől hét és félszereséig terjedő összegű bírságot
szabhat ki. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az
állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, illetve
ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre
eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől és az erre vonatkozó határozatát a (4)
bekezdés szerint közzéteszi.”
(4)	Az Fktv. 10. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, és egyúttal a
jelenlegi (6)-(8) bekezdések számozása (7)-(9) bekezdésekre változik:
„(6) Az állami foglalkoztatási szerv a 10. § (1) bekezdésének bh) alpontjában
meghatározott ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint
11
illetékes területi gazdasági kamara - külön jogszabályban meghatározottak
szerint történő - bevonásával látja el.”
17.	§
Az Fktv. 12. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú
továbbképzést, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
költségtérítéses képzést folytató felsőoktatási intézmények - külön
jogszabályban meghatározott tartalmú - jegyzékét megküldi a FAT részére. A
FAT a jegyzék szerinti felsőoktatási intézmények számára - akkreditációs
eljárás lefolytatása nélkül - intézmény-akkreditációs tanúsítványt ad ki.”
18.	§
Az Fktv. 19. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú
továbbképzési programok, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott költségtérítéses képzési programok - külön jogszabályban
meghatározott tartalmú - jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a
jegyzékben feltüntetett képzési programokra vonatkozóan - akkreditációs eljárás
lefolytatása nélkül - program-akkreditációs tanúsítványt ad ki.”
19. §
(1)	Az Fktv. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:]
„a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)-j) pontjaiban
meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító
számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére
irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket,
kompetenciákat,”
12
(2)	Az Fktv. 20. §-ának (2) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki és
egyúttal a jelenlegi e)-i) pontok számozásaf)-j) pontokra változik:
[A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:]
„e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a
felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen
biztosított juttatásokat,”
(3)	Az Fktv. 20. §-a (2) bekezdésének e § (2) bekezdésével átszámozott h)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:]
,ft) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő
képzés esetén
ha)	a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
hb)	a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény
kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott
feltétel biztosítására, valamint”
20. §
Az Fktv. 21. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források
terhére - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag olyan
felnőttképzési intézmény támogatható, amely]
„a) a támogatás teljes időtartama alatt biztosítja, hogy a FAT által kiállított,
érvényes intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezzen, és”
13
21. §
Az Fktv. 26. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és egyúttal a
26.	§-ban foglalt jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok támogatására kötött
szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a)	a szerződést kötő felek
aa)	nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén
az önkormányzat vagy társulás nevét,
ab)	székhelyét, lakcímét,
ac)	statisztikai számjelét,
ad)	adószámát, adóazonosító jelét,
ae)	képviseletére jogosult, illetve a szerződés teljesítésével összefüggésben
eljáró személy nevét,
b)	a támogatott cégjegyzék számát vagy egyéni vállalkozói igazolvány
számát vagy bírósági nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati
társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, valamint felnőttképzési intézmény
esetén akkreditációs számát,
c)	a támogatásban részesülőnek az állami adóhatóságnál bejelentett azt a
bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézetének megnevezését, -
önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott támogatott
esetében a költségvetési elszámolási számlaszámát - ahova a támogatás összege
átutalható,
d)	a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
e)	a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
f)	a támogatott program megkezdésének és befejezésének tervezett
időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi
elszámolás módját és időpontját,
g)	a támogatottnak a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó
kötelezettségeit, feladatait,
h)	a támogató szerződéstől való elállásának, illetve felmondásának eseteit,
i)	a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű
felhasználásának jogkövetkezményeit,
j) a támogatott nyilatkozatát arról, hogy nincs lejárt határidejű, az
államháztartással összefüggő jogszabályok szerinti köztartozása.”
14
22. §
(1)	Az Fktv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében
meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Az adatok
statisztikai célra, illetve a felnőttképzési intézmény e törvényben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználhatók és
személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.”
(2)	Az Fktv. 28. §-a a következő új (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A felnőttképzési intézmények a 21. § (3) bekezdésében meghatározott
források terhére támogatott képzéseik tekintetében, e törvény melléklete 1.
pontjának bd) és ca) alpontjaiban meghatározott adatokról - külön
kormányrendeletben meghatározottak szerint - jelentést szolgáltatnak a
pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.
(4)	A 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott
képzésben részt vevő felnőtt - feltéve, hogy foglalkoztatási jogviszonyt nem
létesített vagy önfoglalkoztatóvá vált - köteles a képzés befejezését követő
három éven át - külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - a
pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel
megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan
adatot szolgáltatni, illetve közölni, hogy milyen vállalkozást végez.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a
foglalkoztatót terheli, amennyiben a felnőtt a képzés befejezését követően
foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A foglalkoztatónak - külön
kormányrendeletben meghatározottak szerint - az adatszolgáltatás keretében
közölni kell, hogy a felnőtt hol állt munkába, milyen munkakörben
foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.”
23. §
Az Fktv. mellékletének rendelkezései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„1. E törvény alapján kezelt adatok:
15
a)	a képzésben résztvevő neve, születési helye és ideje, állampolgársága,
lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár
esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a
tartózkodásra jogosító okirat, illetőleg okmány vagy a tartózkodási jogot igazoló
okmány megnevezése, száma;
b)	a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen a képzésben
résztvevő
ba)	iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,
bb)	képzésbe történő felvételével,
bc)	tanulmányainak értékelésével és minősítésével,
bd)	vizsga letételével (a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb
kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye),
be)	fegyelmi és kártérítési ügyeivel
kapcsolatos adatok;
c)	állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén az a)-
b)	pontban foglaltakon kívül:
ca)	a képzésben résztvevő Ktv. szerinti tanulói azonosító száma,
cb)	a támogatások, juttatások külön jogszabályban előírt feltételeinek
megállapításához szükséges, a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint
fogyatékosságra vonatkozó adatok.
2.	A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3.	Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának
ellenőrzése céljából a képzésben résztvevő 1. a)-c) pontban kezelt adatait
kérelemre a minisztérium, illetve a külön jogszabály alapján ellenőrzésre
feljogosított más szerv részére rendelkezésre kell bocsátani.”
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása
24.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. §-a (1) bekezdésének c)
és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
16
[A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési
hozzájárulás) célja]
„c) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban:
Ftv.) szabályozott felsőfokú szakképzés és a felsőoktatási alap- és
mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII.
22.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szak (a
továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak) keretében folytatott gyakorlati
képzés (a kettő együtt a továbbiakban: Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati
képzés),
d)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)
által szabályozott és a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján történő
beszámítás tekintetében a szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció,
szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, a szakközépiskolai szakmai
elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, továbbá”
[támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása.]
25.	§
(1)	Az Szht. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a belföldi székhelyű]
„e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni
vállalkozó [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra
kötelezett].”
(2)	Az Szht. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési
szervként működő egészségügyi szolgáltató bérköltségét a közfeladatra és nem
közfeladatra fordított munkaórák arányában kell megosztani a szakképzési
hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.”
17
26. §
Az Szht. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra
kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra
kötelezett a naptári évre (üzleti év és naptári év együtt a továbbiakban: tárgyév)
állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett
az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be,
fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget.”
27. §
(1)	Az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés
megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét
legfeljebb annak mértékéig]
„c) a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, az Szt. 54/B. §-ának 24. pontja
szerinti tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) bérleti, munkavédelmi,
tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben - a tanműhely
gyakorlati képzéssel hasznosított időtartamára vonatkozóan - fordított
ellenőrizhető és a gyakorlati oktatásban, illetve gyakorlati képzésben részt vevő
tanulók, illetve hallgatók létszámának a tanműhely adottságaihoz viszonyított
arányos költségek összegével, továbbá”
[csökkentheti.]
(2)	Az Szht. 4. §-ának (5)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási
kötelezettségének a (2)-(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget,
a még fennmaradó kötelezettségét az Szt. 2. §-a (5) bekezdésében meghatározott
térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: térségi integrált szakképző
18
központ) részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben,
valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában
folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsőoktatási
intézményben az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint folytatott gyakorlati képzés
tárgyi feltételeinek fejlesztését - tárgyieszköz-beszerzést - közvetlenül szolgáló
felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is
teljesítheti. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5)
bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt.
2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, non-profit
gazdasági társaságnak, egyesületnek és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d)
pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak adhatja át, ha a
térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot
ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt
vevő tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint
három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő. A hozzájárulásra kötelezett a
fejlesztési támogatást a speciális szakiskolának és készségfejlesztő speciális
szakiskolának, valamint a felsőoktatási intézménynek az 1. § (1) bekezdésének
c)	pontja szerinti gyakorlati képzés támogatására is átadhatja. A fejlesztési
támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni.
A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött
bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe
kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott
fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet.
(6)	Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított,
a szakképző iskolában szervezett gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést, a
központi képzőhelyen a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását és
gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést
szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési
támogatásnak legfeljebb 15 százaléka, továbbá a szakképző iskolák esetében a
szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez,
valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok,
szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési
támogatás 5 százaléka használható fel.
(7)	A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen
működtetett, közös tulajdonukban lévő vagy általuk közösen bérelt gyakorlati
képzési célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése
esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel -
számla alapján a saját tanulója arányában - csökkentheti a bruttó
kötelezettségét.”
19
(3)	Az Szht. 4. §-a (8) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A költség-hozzájárulásban részesített köteles az átvett költség-hozzájárulást
elkülönítetten nyilvántartani, a szakképzési hozzájárulási kötelezettségről
készített bevallásában annak felhasználásával elszámolni, és a (2) bekezdés a)-c)
pontjaira fel nem használt összeget az Alap kincstárnál vezetett számlájára
befizetni.”
(4)	Az Szht. 4. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A visszatérítési igény negyedévenként, illetve havonta is benyújtható,
ha a (13) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül,
és e törvény végrehajtási rendeletében előírt mértéket eléri.”
(5)	Az Szht. 4. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint kötött
együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzés megszervezésével
teljesítő hozzájárulásra kötelezett nem csökkentheti a bruttó kötelezettségét az e
megállapodás alapján kifizetett kiadások összegével, ha a gyakorlati képzési idő
meghaladja az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott
mértéket és nem köt tanulószerződést.”
(6)	Az Szht. 4. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést,
illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződést az abban foglalt határidő
lejárta előtt jogellenesen felbontja, a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés
alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a
tanulószerződés, illetve a hallgatói szerződés felbontásáig elszámolt költségek
teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét a szerződés felbontását követő
15 napon belül köteles az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni. E
rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a tanulószerződés felbontására az Szt. 37.
§-ának (3) bekezdése alapján kerül sor.”
20
28. §
Az Szht. a 4. §-át követően a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Az Szt. 19. §-a alapján kötött együttműködési megállapodásnak a
következőket kell tartalmaznia:
a)	az együttműködési megállapodást kötő felek
aa)	nevét (cégnevét),
ab)	székhelyét,
ac)	adószámát,
ad)	statisztikai számjelét,
ae)	cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási
számát,
af)	szakképző iskola esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/B. §-ának (3)
bekezdése szerinti azonosítóját, illetve
ag)	felsőoktatási intézmény esetében a 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-
ának (2) bekezdése szerinti intézményi azonosítóját (a továbbiakban: OM
azonosító),
b)	a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő tanulók,
illetve hallgatók szakképesítésenkénti, szakonkénti, évfolyamonkénti,
tagozatonkénti létszámát,
c)	a szakképző iskola szakmai programjában, illetve a felsőoktatási
intézmény szakképzési programjában és a felsőoktatási intézmény tantervében
szereplő gyakorlati képzés időtartamát, valamint a kiegészítő gyakorlati képzés
arányát a hozzájárulásra kötelezettnél tanévenként,
d)	a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását,
e)	a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény feladatait a gyakorlati
képzés megszervezésével kapcsolatban,
f)	a hozzájárulásra kötelezett feladatait és kötelezettségeit a szakmai
gyakorlat megszervezésével kapcsolatban,
g)	a tanulókat, illetve a hallgatókat az Szt. és e törvény szerint megillető
juttatásokat (a továbbiakban: juttatás), a felelősségbiztosítás költségeit,
h)	a gyakorlati képzéssel összefüggő, a gyakorlat időtartamával arányosan
felmerülő és a jogszabályok keretei között elszámolható egyéb költségeket,
továbbá a 4. § (2) bekezdése b)-c) pontjai alapján elszámolható tervezett
költségeket,
21
i)	a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen formában
(tanműhely, csoportos gyakorlati képzési hely, egyedi munkahely) valósul meg
a gyakorlati képzés, ki gondoskodik a tanulók, illetve a hallgatók felügyeletéről.
(2)	A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott
fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A
fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:
a)	a megállapodást kötő felek
aa)	nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén
az önkormányzat vagy társulás nevét,
ab)	székhelyét,
ac)	adószámát,
ad)	statisztikai számjelét,
ae)	cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási
számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási
számát,
af)	bankszámlaszámát,
ag)	térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképző
iskolák, továbbá a speciális szakiskolák és a készségfejlesztő speciális
szakiskolák esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/B. § (3) bekezdése
szerinti azonosítókat,
ah)	felsőoktatási intézmény esetében a 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-
ának (2) bekezdése szerinti intézményi azonosítóját (a továbbiakban: OM
azonosító),
b)	a fejlesztési támogatás átvételére jogosult szakképző iskola tanulóinak
gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése, a speciális szakiskola és
készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóinak képzése, valamint az Ftv.
hatálya alá tartozó gyakorlati képzés esetében a támogatandó szakmacsoport,
szak, szakképesítés megnevezését és a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés
helyszínét és időtartamát,
c)	a tárgyévben gyakorlati oktatásban és gyakorlati képzésben részesülő
tanulók szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett
hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti létszámát,
d)	a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét,
az átadás módját,
e)	a tárgyi feltételek javítását szolgáló tervezett fejlesztések felsorolását,
illetve tárgyi eszköz átadása esetén az átadásra kerülő tárgyi eszköz
megnevezését, könyv szerinti értékét, egyedi azonosító adatait,
22
f)	a fejlesztési támogatás felhasználásának és a fejlesztési támogatásban
részesítettnek az erről szóló, a támogató részére megküldendő beszámolásnak a
határidejét,
g)	a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és
taneszközfejlesztést, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat
oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzését
szolgáló programok felsorolását.”
29. §
Az Szht. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét
annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:]
„a) a térségi integrált szakképző központ részét képező iskolai rendszerű
szakképzést folytató intézményben, ha a térségi integrált szakképző központ
keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények
nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulóinak létszáma - az iskola
hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább
1500 fő, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális
szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a
felsőoktatási intézményben - az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerint -
folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló
fejlesztési támogatás összegével. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott
fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet. A
hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének
b)-c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5)
bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, non-profit gazdasági
társaságnak, egyesületnek és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában
meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak, speciális szakiskolának és
készségfejlesztő speciális szakiskolának, felsőoktatási intézménynek az 1. § (1)
bekezdés c) pontja szerinti gyakorlati képzés támogatására adhatja át;”
23
30. §
(1)	Az Szht. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában
meghatározott célra a felsőoktatási intézmény az általa szervezett, államilag
finanszírozott felsőfokú szakképzésben és gyakorlatigényes alapképzési szakon
gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként - a (3) bekezdésben
meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési
törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati
képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének
háromszorosával azonos mértékű fejlesztési támogatás fogadására jogosult.”
(2)	Az Szht. 7. §-ának (9)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(9) Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszűnése vagy egy oktatási
évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség
terhére és az e törvény szerint nyújtott támogatással korábban beszerzett, a
megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszköz és beruházás - a megszűnés,
szüneteltetés időpontjában fennálló - a még hátralévő használati kötelezettség
idejével arányos bekerülési értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség
mértékét növeli, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg - szüneteltetés esetén
a tanítási év letelte előtt - be kell fizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára.
A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett megszűnése
minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszűnését jelenti.
(10) Mentesül a (9) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól az a
jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett,
amelynek jogutódja hozzájárulásra kötelezett és a gyakorlati képzést azonos
feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá az a jogutód nélkül megszűnő vagy a
gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező
hozzájárulásra kötelezett, amely a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi
eszközöket - a megszűnés időpontjában fennálló - könyv szerinti értéken a
gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytató hozzájárulásra
kötelezettnek térítésmentesen átadja. Az eszközátadást más adókötelezettség
nem terheli.”
24
31. §
(1)	Az Szht. 10. §-ának (3) bekezdése a), b) és d) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó
része]
„a) a Kt. által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció,
szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint szakközépiskolai
elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás - beleértve a
párhuzamos oktatás elméleti és gyakorlati képzését - fejlesztésére, valamint
ezen feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoring tevékenységre,
tanulmányi versenyekre,
b)	legfeljebb négy százaléka a gimnáziumban folyó informatikai,
számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére, az érettségi vizsga
vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (IV. 13.) Korm. rendeletben
szabályozott kétszintű érettségi vizsgát lebonyolító vizsgaközpontok
informatikai fejlesztésére,”
„d) legfeljebb öt százaléka a felsőoktatási intézmények felsőfokú
szakképzése és a gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott gyakorlati
képzésének támogatására,”
[használható fel.]
(2)	Az Szht. 10. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következő f)-j) pontokkal:
[Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó
része]
„f) a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának
előkészítéséhez, szervezéséhez, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági
ellenőrzési feladatok finanszírozására,
g)	a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes
körű mérésének finanszírozására,
25
h)	az oktatásért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítésekkel
kapcsolatos szakmai vizsgák szervezésére és ellenőrzésére,
i)	a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében a
közoktatási információs rendszer fejlesztésére,
j) az Szt. 12. §-ának (2) bekezdésében szabályozott képzés fejlesztésére”
[használható fel.]
32.	§
(1)	Az Szht. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő,
szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő, - a (3) bekezdés e)
pontja tekintetében - döntéshozó országos testületeként működik.”
(2)	Az Szht. 12. §-a (3) bekezdésének ba) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A Tanács ... javaslatot tesz]
„ba) az alaprész központi, valamint decentralizált pénzügyi kereteinek
elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására,”
(3)	Az Szht. 12. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A Tanács]
„e) dönt a szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján az országos
beiskolázással indítható szakképesítések köréről és a szakképesítés
megszerzésére felkészítő intézményekről.”
26
33. §
Az Szht. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A regionális fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban:
bizottság) a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó,
véleményező és javaslattevő regionális testületként működik.
(2)	A bizottság
a)	dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész
decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a
forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról,
b)	dönt a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az
országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés
regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ
és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és
beiskolázási arányait,
c)	javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás
iskolák/intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására,
d)	együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok
és a szakképzésfejlesztés tervezésében,
e)	javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő
forrás nagyságára,
f)	fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói
döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról,
g)	javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális
felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre,
h)	ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok
kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat,
i)	figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt
felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát,
j) javaslatot tesz az adott régióban a szakképesítéseknek a hiány-
szakképesítések körébe történő sorolására,
k) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
(3)	A bizottság az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói,
munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei, a területi gazdasági
kamarák, az oktatásért felelős miniszter, valamint a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter (egy-egy), a szakképzést folytató intézmények
27
fenntartói képviselőiből áll. A bizottság több mint ötven százalékát az OÉT-ben
képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek,
illetve azok szervezetei, valamint a területi gazdasági kamarák képviselői
alkotják.
(4)	A bizottság elnökét és - a gazdasági kamarák közös javaslata alapján -
társelnökét a tagok közül, valamint tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra.
(5)	A szakképesítésért felelős miniszter képviselője a bizottság munkájában
tanácskozási joggal vehet részt.
(6)	A megyék és a főváros regionális besorolása a területfejlesztésről és a
területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján meghatározott régiók
szerint történik.
(7)	A bizottság működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a közoktatási feladatkörében
eljáró oktatási hivatal útján gondoskodik.”
34.	§
(1)	Az Szht. 14. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alaprész pénzeszközeiből támogatható
a)	a hozzájárulásra kötelezettnél - azon tanulók esetében, akiknek a b)
pontban felsorolt intézményekben folyik az elméleti képzése -,
b)	a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést
folytató intézményeiben,
c)	a speciális szakiskolákban és készségfejlesztő speciális szakiskolákban,
d)	az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján az állami felnőttképzési
intézménynél,
e)	a felsőoktatási intézményben felsőfokú szakképzés és gyakorlatigényes
alapképzési szak keretében
folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés,
valamint a szakmai tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján beszámítható
gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés ellátásához szükséges tárgyi
feltételeknek a fejlesztésére irányuló beruházás (a továbbiakban: beruházási célú
támogatás).”
28
(2) Az Szht. 14. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a gazdasági
kamaráknak - a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a
gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján
együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a
szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő és az Szt.-ben
meghatározott feladataik ellátásához, ha azokat az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése,
14. §-ának (2) bekezdése, 15. §-ának (5) bekezdése, 19/A. §-ának (1) és (2)
bekezdése és 30. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint látják el, valamint az országos
szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.”
(3)	Az Szht. 14. §-a (10) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az alaprész központi keretének legfeljebb három százaléka felhasználható:”
(4)	Az Szht. 14. §-a a következő (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(12) Az alaprész pénzeszközeiből - kérelemre - támogatás nyújtható az
országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében
közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a
szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához.
(13) Az alaprész pénzeszközeiből támogatható az (1) bekezdés szerint
beruházási célú támogatásra jogosultnál a szakképzés korszerűsítéséhez
szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati
tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált
továbbképzése.”
35.	§
Az Szht. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződésnek a
következőket kell tartalmaznia:
29
a)	a támogatásban részesülő adatait (név, cím, adószám és statisztikai
számjel), szakképző iskolának az OM azonosítóját is,
b)	a támogatásban részesülő állami adóhatóságnál bejelentett
bankszámlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó
alszámlaszámot) és a számlavezető pénzintézet megnevezését, ahova a
támogatás összege átutalható,
c)	a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
d)	a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
e)	a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló,
elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét,
f)	a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett
időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi
elszámolás módját és időpontját,
g)	a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot,
h)	a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű
felhasználásának jogkövetkezményeit,
i)	a jelzálogjog megszűnésének feltételeit,
j) azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó a
szerződéstől történő elállás jogát gyakorolja.”
36.	§
Az Szht. 19. §-ának 1. és 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„1. gyakorlati képzés:
a)	az Szt. hatálya alá tartozó, a gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása,
készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett
képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét a központi program
(tanterv), a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmény
tartalmazza,
b)	az Ftv. hatálya alá tartozó képzés részeként szervezett minden olyan
oktatási forma, amely a hallgatókat munkakör ellátásához szükséges készségek,
képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az
intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a
30
szükséges eszközökön sajátítanak el. A szükséges eszközök minimumát a
szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények,
valamint a tantervek tartalmazzák. A képzés az ehhez szükséges szakképzési
programok alapján folyik;
2. régió: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI.
törvény 5. §-ának e) pontjában meghatározott területi egység;”
37.	§
Az Szht. a következő 29. §-sal egészül ki:
„29. § A szakképzési hozzájárulás elszámolása tekintetében mikro- és
kisvállalkozások
a)	tárgyévi költségei elszámolása esetében a tárgyévet megelőző második év
mérlegfőösszegét kell figyelembe venni,
b)	foglalkoztatotti létszámának számításakor a 2004. évi XXXIV. törvény
szerinti partner és kapcsolódó vállalkozások munkavállalóinak létszámát
figyelmen kívül kell hagyni.”
38.	§
Az Szht. a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § (1) A fejlesztési támogatás és a beruházási célú támogatás nyújtása és
átvétele tekintetében fenntartónak kell tekinteni a szakképzést folytató
intézmények fenntartói és szakképzést folytató felsőoktatási intézmények
megállapodása alapján működő, a 2007. szeptember 1-jét megelőzően létrejött
térségi integrált szakképző központot létrehozó fenntartót, több fenntartó esetén
a koordinációs szerepet betöltő fenntartót.
(2)	Fejlesztési támogatás és beruházási célú támogatás nyújtható az (1)
bekezdésben meghatározott fenntartó által működtetett központi képzőhely
gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése tárgyi feltételeinek fejlesztésére is.”
31
39. §
Az Szht. a következő 31. §-sal egészül ki:
„31. § A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdése a) pontjában
meghatározott fejlesztési támogatás nyújtható vagyoni értékű jogok közé
sorolható szoftver felhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi termékek
közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftver termék beszerzésére
is.”
40.	§
Az Szht. a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a Tanács
javaslata alapján - egyedi döntésével engedélyezheti fejlesztési támogatás
fogadását, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő
szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű
iskolai oktatásban részt vevő tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos
statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - az 1500 főt nem éri el,
de eléri annak legalább 85%-át.”
41.	§
Az Szht. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg kiegészül a következő 5. ponttal és az 5. pont számozása 6. pontra
változik:
[Elszámolható]
„4. a) A gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként,
oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló, illetve a hallgató
gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása,
társadalombiztosítási és egyéb járuléka, a munkába járás útiköltség-térítése,
amennyiben a tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó
dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.
32
b)	Ha a főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott
dolgozóhoz beosztott tanulók, illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevő
hallgatók száma eléri a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben a
szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos
csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a dolgozó díjazásából
elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén
a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy
mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér
négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb
munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az
átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell
csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.
c)	Nem főállású oktató esetében munkabérének az a része számolható el -
legfeljebb a b) pontban meghatározott mértékig - oktatói díjazásként, amilyen
arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az
általa oktatott tanulók, illetve hallgatók létszáma nem éri el az átlaglétszámot,
akkor az e bekezdésben meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell
tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám az
átlaglétszámnál.
5. Amennyiben az oktatott tanulói, illetve hallgatói átlaglétszám lehetővé
teszi a főállású oktató, szakoktató - 4. b) pont szerinti - bérköltségének
elszámolását, akkor elszámolható az oktató, szakoktató részére biztosított,
akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a saját dolgozó képzési
költségeinek elszámolására vonatkozó szabályoknak megfelelően.”
Záró rendelkezések
42. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével - 2007.
szeptember 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 24-25. §-ai, 27. §-ának (1) bekezdése és (3)-(6) bekezdései, 28.
§-a, 30. §-ának (2) bekezdése, 31-33. §-ai, 34. §-ának (2)-(4) bekezdései, 35-39.
§-ai és 41. §-a 2008. január 1-jén, 27. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a, 30. §-ának
(1)	bekezdése, 34. §-ának (1) bekezdése és 40. §-a 2008. szeptember 1-jén, 22.
§-ának (2) bekezdése, valamint 23. §-ával megállapított Fktv. mellékletének ca)
alpontja 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
(3)	E törvény 26. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az eltérő
üzleti évet választó szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját
33
munkavállalója számára 2007. január 1-jét követően szervezett képzés
költségeinek a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére történő
elszámolására a 2007. január 1-jén hatályos jogszabályok szerint kerülhet sor.
(4)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrehozott térségi integrált
szakképző központokat 2010. január 1-jéig át kell alakítani az e törvény 2. §-
ának (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően. Az átalakulási
kötelezettségüknek eleget nem tevő térségi integrált szakképző központok
fenntartói 2010. január 1-je után nem jogosultak fejlesztési támogatás átvételére.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szt.
a)	2. §-ának (4) bekezdése,
b)	4. §-a (2) bekezdésének h) pontja,
c)	8. §-ának (3)-(9) bekezdései,
d)	11. §-ának (2) bekezdésében az „ , illetve tananyagegységek (modulok)”
szövegrész,
e)	54/B. §-ának 21. pontja.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Fktv.
a)	27. §-a és a § előtti cím,
b)	19. §-ának (3) bekezdésében az „- az akkreditált felsőoktatási program
kivételével -” szövegrész.
(7)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szht.
a)	9. §-a (2) bekezdésének c) pontja,
b)	14. §-ának (6) bekezdése azzal, hogy az alaprészből - kérelemre -
támogatás nyújtható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző
hozzájárulásra kötelezett tanműhelyében e törvény hatálybalépését megelőzően
megkötött és az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése szerint bejelentett
tanulószerződéssel rendelkező szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzéséhez, a
megkötött tanulószerződések esetén a megkötéskor hatályos, a bejelentett,
megkötni szándékozott tanulószerződések esetén a bejelentés időpontjában
hatályos szabályok szerinti mértékben.
(8)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.
a)	2. §-ának (3) bekezdésében a „15. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész
helyébe „15. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész,
b)	4. §-ának (5) bekezdésében a „(2) bekezdés a), b), d), e), g) és h)
pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a), b), d), e), g), h) és i)
pontjában” szövegrész,
c)	5. §-a (2) bekezdésének g) pontjában az „évente egy alkalommal”
szövegrész helyébe „évente három alkalommal” szövegrész,
34
d)	8. §-ának (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) munkaügyi tanács”
szövegrész helyébe a „regionális munkaügyi tanács” szövegrész,
e)	11. §-ának (5) bekezdésében a „(3) bekezdés b) pontja szerinti
tantárgyakból” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés b) pontja szerinti
tantárgyakból” szövegrész,
f)	37. §-ának (3) bekezdésében a „15. § (4) és (5) bekezdése” szövegrész
helyébe a „15. § (5) és (6) bekezdése” szövegrész,
g)	54. §-ának (2) bekezdésében „a közoktatási törvény” szövegrész helyébe
„a közoktatási törvény és a költségvetési törvény” szövegrész,
h)	54. §-ának (3) bekezdésében a „2001. évi LI. törvény” szövegrész
helyébe a „2003. évi LXXXVI. törvény” szövegrész
lép.
(9)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Fktv.
a)	13. §-ának (7) bekezdésében „a Magyar Akkreditációs Bizottság (a
továbbiakban: MAB)” szövegrész helyébe „a Magyar Felsőoktatási
Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB)” szövegrész, az „a MAB”
szövegrész helyébe az „az MFAB” szövegrész,
b)	12. §-ának (4) bekezdésében az „intézmény akkreditációja” szövegrész
helyébe az „intézmény-akkreditációja” szövegrész,
c)	19. §-ának (2) bekezdésében a „programakkreditáció” szövegrész helyébe a
„program-akkreditáció” szövegrész, a (3) bekezdésében a „programakkreditációs”
szövegrész helyébe a „program-akkreditációs” szövegrész,
d)	21. §-ának (3) bekezdésében „az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe „a
(2)	bekezdésben” szövegrész,
e)	22. §-ának (5) bekezdésében a „halmozottan fogyatékos” szövegrész
helyébe a „súlyosan-halmozottan fogyatékos” szövegrész
lép.
(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szht. 14. §-ának (9)
bekezdésében, 18. §-ának (2) bekezdésében és 28. §-a (4) bekezdésének c)
pontjában a „Bizottság” szövegrész helyébe a „bizottság” szövegrész lép.
35
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv (UMFT), annak
operatív programjai (Társadalmi megújulás - TAMOP -, Társadalmi
infrastruktúra - TIOP - operatív programok), és az Államreform Bizottság által
elfogadott szak- és felnőttképzési reformok szükségessé teszik a szakképzésről
szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,
valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítását.
A szak- és felnőttképzési reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumokban a
szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való
összehangolása érdekében legfontosabb elemként a szakképző intézmények és a
fenntartói döntések integrációja, ezen belül a térségi integrált szakképző
központok (TISZK) új koncepciója, a szakképzési kapacitásszabályozás törvényi
hátterének megteremtése, a pályaválasztás, pályaorientáció és pályakövetés
rendszerének kialakítása, továbbá a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex
rendszere szerepel.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A módosítás a szakképzésben közreműködők teljes körére kiterjedő
jogszabályi háttér megteremtésére irányul.
A 2. §-hoz
A módosítás a szakképzés intézményeinek teljes körére kiterjedő és a
szakképzésben résztvevő intézmények létesítésének, fenntartásának és
működtetésének szabályozásában a szakképzési törvény joghatályának
megteremtésére és a törvényi szabályozás teljes körűségének megteremtésére
irányul.
A törvénymódosítás célja továbbá a regionális munkaerő-piaci igényekhez
igazodó, keresletvezérelt szakképzés kialakulásához szükséges
intézményfejlesztés jogszabályi feltételeinek megteremtése. A szakképzési
1
reformprogram része az új térségi integrált szakképző központok (TISZK)
létrehozása, amelyek magukban foglalják a közoktatási törvény szerinti
szakképzés-szervezési társulást, a szakképzésben részt vevő intézmények egy
intézmény keretében történő fenntartását, a csak szakképzési évfolyammal és
csak alapozó oktatással működő szakképző iskolák integrált szakképzési
feladatellátását, és a szakképzés-szervezési társaságot is.
A törvénymódosítás szabályozza a szakképzés-szervezési társaság alapvető
működésére vonatkozó szabályokat is, amely a térségi integrált szakképző
központ feladatai ellátásának legrugalmasabb formája, tekintettel arra, hogy az
intézményfenntartókon kívül részt vehetnek a létrehozatalában a gazdasági
szereplők és a felsőoktatási intézmények is.
Az e modelleknek megfelelő TISZK-ek pályázhatnak az Új Magyarország
fejlesztési terv Társadalmi megújulás (TAMOP) és társadalmi infrastruktúra
(TIOP) operatív programjai keretéből szervezeti átalakításukra, szakképzés-
fejlesztésükre és infrastrukturális fejlesztésükre.
A 3. §-hoz
A módosítás az ellenőrzés komplex rendszerének kialakításához szükséges
jogszabályi háttér megteremtésére irányul. Ahhoz, hogy a szakmai vizsgák
szakmai ellenőrzésének általános szabályait - a szakképesítésért felelős
miniszter egyetértésével - rendeletben lehessen szabályozni, a törvénynek erre
irányuló felhatalmazó rendelkezést kell tartalmaznia. A szakmai vizsgák
szakmai ellenőrzésére vonatkozó általános szabályozást a szakmai
vizsgaszabályzat fogja tartalmazni.
A módosítás a központi képzőhelyek működési szabályait, az NFT I.
keretében létrejött szerveződések szabályozott működési feltételei
megteremtését biztosító rendelet megalkotására teremt felhatalmazást.
A módosítás a szakképzésért felelős miniszter irányítási tevékenységében
együttműködők felelősségét jeleníti meg. Megteremti a regionális szakképzési
koordináció helyét az irányítási rendszerben, továbbá a gazdaság szereplőivel és
az intézményfenntartókkal való együttes felelősség megfogalmazására irányul.
A 4. §-hoz
A módosítás célja az Szt. -ben szabályozott iskolai rendszerű szakképzésre és
a felsőoktatási törvényben szabályozott felsőfokú szakképzésre vonatkozó
szabályozás összhangjának megteremtése. A szakképzési program
kidolgoztatásának és nyilvánosságra hozatalának előírásával átláthatóvá lehet,
2
tenni a különböző felsőoktatási intézményekben folyó felsőfokú szakképzést
úgy, hogy mindenki számára ajánlott tartalmi követelményeket határoznak meg
a szakképesítésért felelős minisztériumok.
A módosítás a vizsgaellenőrzési rendszer jogszabályi hátterének
megteremtésére irányul. A szakképesítésért felelős miniszterek számára a
javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a szakmai vizsgák szakmai
ellenőrzésének részletes szabályait - ideértve az ellenőrzést folytató szerv,
illetve intézmény meghatározását is - rendeletükben meghatározzák.
A módosítás a szakképesítésért felelős miniszter vizsgaellenőrzéssel
kapcsolatos felelősségének iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó
feladatainak ellenőrzésében való részvétel lehetőséget teremti meg.
Az 5. §-hoz
A módosítás az ellenőrzés komplex rendszerének kialakításához szükséges
jogszabályi háttér megteremtésére irányul. A módosítás megteremti a
lehetőségét a szakképesítésért felelős miniszter által vizsgaszervezési joggal
feljogosított intézményekben folyó szakmai vizsgák hatósági ellenőrzésének.
Figyelemmel az állami feladatellátásban résztvevő intézmények jogszabályban
történő megjelenítésére - ideértve a kormányzati szervezetalakítással
összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvényt is -
vonatkozó kormányzati szándékra is, a hatósági ellenőrzésre jogosult szerv
tényleges megnevezését, jelen törvénytervezet 13. §-ában szereplő felhatalmazás
alapján kiadásra kerülő külön Kormányrendelet fogja tartalmazni.
A törvénymódosítás a vizsga hatósági ellenőrzésre vonatkozóan rendelkezik
arról, hogy az ellenőrzést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szerint
kell lefolytatni
A 6. §-hoz
A módosítás a moduláris szerkezetű szakmai és vizsgakövetelmények
tartalmi elemeinek pontosítására és kiegészítésére irányul. A szakmai
vizsgáztatás szabályainak a moduláris képzési szerkezethez illeszkedő
átalakításához szükséges a szakmai és vizsgakövetelmény a szakmai vizsgára
vonatkozó szabályozási elemekkel történő kiegészítése.
3
A 7. §-hoz
A módosítás célja, hogy a szakképesítésért felelős miniszternek lehetősége
legyen arra, hogy az adott szakképesítés tekintetében - figyelembe véve az
egyes szakképesítések eltérő sajátosságait és a munkaerő-piaci igényeket is - a
szakmai és vizsgakövetelményben előírja a munkahelyi gyakorlat és a külföldi
szakmai gyakorlat szakmai vizsga követelményeinek teljesítésébe történő
beszámítását. Ha a szakmai és vizsgakövetelmény erre vonatkozóan
rendelkezést tartalmaz, abban az esetben a szakmai vizsgabizottság köteles a
felmentést megadni.
A 8. §-hoz
A módosítás célja, hogy a speciális szakiskolák mellett a készségfejlesztő
speciális szakiskolákra, valamint a felzárkóztató oktatásra is kiterjessze a rész-
szakképesítés megszerzésének lehetőségét, amely a Kt., Szt. és Szht. közötti
koherencia megteremtését is szolgálja.
A 9. §-hoz
A módosítás célja a közoktatási törvény és szakképzési törvény terminológiai
koherenciájának megteremtése annak érdekében, hogy a modulrendszerű képzés
bevezetése Magyarországon hamarabb megtörténjen. A törvény kiegészül annak
meghatározásával, hogy a szakképzés a szakképző évfolyamra történő
továbbhaladással, felvétellel, illetve átvétellel kezdődik.
A módosítás megteremti továbbá az iskolai rendszerű szakképzésre és a
felsőoktatási törvényben szabályozott felsőfokú szakképzésre vonatkozó
szabályozás közötti összhangot.
A 10. §-hoz
A módosítással megvalósul a tanulói és a hallgatói szerződés egységes
szabályozása.
4
A 11. §-hoz
Jelen törvényjavaslat keretein belül az Fktv-ben az állami foglalkoztatási
szerv felnőttképzés vonatkozásában rögzített ellenőrzési jogköre kiterjesztésre
kerül a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésére vonatkozóan. E feladatukat a
területileg illetékes gazdasági kamarák bevonásával látják el.
A módosítás a gazdasági kamarákról szóló törvénnyel való összhang
megteremtésére irányul.
A 12.§-hoz
A módosítás az egészségügyi alkalmasság, az eszköz- és felszerelési jegyzék,
a feladatcsoport, a feladatprofil, a modulzáró vizsga, a munkahelyi gyakorlat, a
pályaalkalmassági követelmény, a szakmai alkalmassági követelmény, a
szakmai követelménymodul, a vizsgafeladat, a vizsgarész fogalmának egységes
értelmezését tartalmazza hiánypótló jelleggel.
A 13.§-hoz
A módosítás az állami feladatellátásban résztvevő intézmények
jogszabályban történő megjelenítésére vonatkozó kormányzati szándék
figyelembevételével felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a szakképesítésért
felelős miniszter által vizsgaszervezési joggal feljogosított intézményekben
folyó szakmai vizsgák hatósági ellenőrzésére jogosult szerv kijelölésére.
A 14. §-hoz
A jogalkalmazásban értelmezési problémát okozott, hogy milyen típusú
oktatási tevékenységet kell felnőttképzési tevékenységnek tekinteni. A
módosítás a felnőttképzési tevékenység meghatározásának pontosítását szolgálja
annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy nem minősül felnőttképzési
tevékenységnek - így felnőttképzési szerződést sem kell kötni - például, ha
nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmény megbízása alapján valamely
személy, vagy szervezet csak óraadóként vesz részt a képzés lebonyolításában,
vagy csak képzési modulok egy részét tanítja, illetőleg ha egy tanár különóra
keretében felkészítő, felzárkóztató oktatási tevékenységet végez.
5
A javaslat továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben
szabályozott egyes felsőfokú szakirányú szakképzések, továbbképzések, illetve
az alap- és középfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők - külön
jogszabály alapján kötelező - továbbképzésének körét kivonja a törvény hatálya
alól, tekintettel arra, hogy e képzésekre speciális, az egészségügyért felelős
miniszter szabályozási kompetenciájába tartozó jogszabályok vonatkoznak.
A 15. §-hoz
A javaslat a közoktatási intézmények felnőttképzési tevékenységéből
származó nyereség felhasználásának - a közoktatási törvénnyel összhangban
történő - szabályozására irányul.
A 16. §-hoz
A módosítás az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogkörét kiterjeszti
annak vizsgálatára is, hogy a képző intézmény által szervezett képzések
szerepelnek-e a nyilvántartásban, továbbá OKJ-s képzések esetén a gyakorlati
foglalkozás ellenőrzésére vonatkozóan. Az iskolai rendszerű szakképzés
szabályozásával összhangban a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésében a
területileg illetékes gazdasági kamarák is szerepet kapnak. A gyakorlati
foglalkozás további szabályai az Fktv. felhatalmazása alapján kiadásra kerülő
miniszteri rendeletben kerülnek rögzítésre.
A módosítás továbbá a törvény megszegőjével szemben az eddiginél
súlyosabb szankciókat helyez kilátásba. A felnőttképzési intézmények jogkövető
magatartásra való erőteljesebb ösztönzése érdekében az állami foglalkoztatási
szerv által jogszabálysértés esetén jelenleg kiszabható bírság összegének alsó és
felső határának növelését tartalmazza a módosítás, kiegészítve az ismételt
jogszabálysértés esetén alkalmazandó felnőttképzési tevékenységtől történő
egyéves eltiltással.
A 17. §-hoz
A módosítás elősegíti a felsőoktatási intézmények Fktv. szerinti
akkreditációját. A javaslat értelmében a felsőoktatási intézmények
nyilvántartását vezető szerv által megküldött jegyzék szerinti, szakirányú
továbbképzést, illetve költségtérítéses képzést folytató felsőoktatási
intézmények számára a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) -
6
akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül - adja ki az intézmény-akkreditációra
vonatkozó tanúsítványt.
A 18. §-hoz
A javaslat értelmében a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető
szerv által megküldött jegyzéken szereplő szakirányú továbbképzések, illetve
költségtérítéses képzések esetében a FAT akkreditációs eljárás lefolytatása
nélkül adja ki a program-akkreditációra vonatkozó tanúsítványt.
A 19. §-hoz
A módosítás a felnőttképzési szerződés tartalmi elemeinek több irányú
kiegészítésére irányul.
A képzésben résztvevő érdekében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a
felnőttképzési szerződésben az általa elvégezni kívánt képzésre vonatkozó
minden információ megjelenjen, ezért a felnőttképzési intézmények
nyilvántartásában a képzésre vonatkozóan szereplő adatokat, illetve általános, és
nem az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés
esetén az elsajátítható ismeretekre vonatkozó adatokat, továbbá a gyakorlati
foglalkozásra vonatkozó alapvető információkat is szükségesnek tartjuk
megjeleníteni a felnőttképzési szerződésben.
Tekintettel arra, hogy nemzeti, illetve európai uniós forrás terhére kizárólag
akkreditált felnőttképzési intézmények támogathatóak, a képzésben résztvevő
érdekében szükséges rögzíteni, hogy a támogatott intézménynek ezt a feltételt a
támogatás teljes időtartam alatt biztosítania kell.
A 20. §-hoz
A jelenleg hatályos Fktv. szerint állami és európai uniós forrás terhére
kizárólag intézményi akkreditációval rendelkező felnőttképzési intézmény
számára nyújtható támogatás. Az intézmény-akkreditációnak a támogatás teljes
időtartama alatt érvényesnek kell lennie. A módosítás a jelenlegi normaszöveg
ez irányú pontosítására irányul.
7
A 21. §-hoz
A javaslat a képzési alaprészből felnőttképzési célokra nyújtott támogatások
tárgyában megkötendő szerződések tartalmi elemeinek a törvényben történő
megjelenítésére irányul.
A 22. §-hoz
A javaslat - a közoktatásról szóló törvény módosításával összhangban - a
felnőttképzésben résztvevők egységes pályakövetési rendszerének
kialakításához szükséges alapvető törvényi szabályozást teremti meg, illetve
pontosítja.
Az állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén a
felnőttképzési intézményeknek a képzésben résztvevők vizsgaadatairól, a
képzésben résztvevőnek a megszerzett szakképesítés, vagy egyéb kompetencia
hasznosulásáról, a foglalkoztatónak a felnőtt által ellátott munkakörről kell -
külön jogszabály szerint - adatot szolgáltatnia a pályakövetési rendszer
működtetéséért felelős szerv számára.
A 23. §-hoz
A módosítás az Fktv. mellékletének a pontosítására, valamint a tanulói
azonosító használatának az államilag támogatott felnőttképzésben felmenő
rendszerben történő bevezetése miatt szükséges kiegészítésére irányul.
A 24. §-hoz
A hatályos törvény valamennyi, a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó -
nem kellően definiált - gyakorlati képzés támogathatóságát lehetővé teszi.
A módosítással csak a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben
szabályozott felsőfokú szakképzés és a felsőoktatási alap- és mesterképzésről,
valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm.
rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szak keretében
folytatott gyakorlati képzés támogatása szerepel a szakképzési hozzájárulás
céljaként. Ezzel összhangban a gyakorlati képzést szervezőknél történő
8
költségek elszámolhatósága is kizárólagosan e gyakorlati képzésekkel
kapcsolatban felmerült képzések költségeire szűkül.
A módosítás biztosítja továbbá az Szt-vel és közoktatási törvénnyel
(továbbiakban: Kt.) való koherencia megteremtését.
A 25. §-hoz
A jogtechnikai jellegű módosítás a törvényben fennálló párhuzamos
szabályozás megszüntetésére irányul. A törvény 2. §-ának (3) bekezdése szerint
az egyéni vállalkozó átalányadó megfizetésével teljesíti hozzájárulási
kötelezettségét, ezért az átalányadózó egyéni vállalkozó a hozzájárulásra
kötelezettek alóli kivételként történő feltüntetése törlésre kerül.
Az egészségügyi szolgáltatók bérköltségének megosztására vonatkozóan
tartalmaz egyértelmű szabályt a módosítás.
A 26. §-hoz
A fejlesztési támogatás nyújtásánál és a hozzájárulásra kötelezett befizetési
kötelezettségeinél, továbbá az elszámolási határidőknél a törvény nem vette
figyelembe, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó gazdálkodó
szervezetek hátrányba kerülnek, ezért a módosítással az üzleti évhez kötjük az
eddig tárgyévre vonatkozó kötelezettségeket.
A 27. §-hoz
Tartalmaz a javaslat egy jogtechnikai jellegű módosítást, amely a törvényben
fennálló koherenciazavar megszüntetésére irányul.
Változik a fejlesztési támogatás nyújtására és fogadására vonatkozó
szabályozás. A módosítást követően kizárólag a térségi integrált szakképző
központban résztvevő szakképzést folytató intézményekben, felsőoktatási
intézményekben a felsőfokú szakképzés és gyakorlatigényes alapképzési szak
keretében, valamint speciális szakiskolában és készségfejlesztő szakiskolában
folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére adható át a fejlesztési
támogatás. Az intézményi támogatást - ahol ez lehetséges - felváltja a fenntartói
finanszírozás. A törvényjavaslat további korlátot szab a fejlesztési támogatás
nyújtása tekintetében: csak azon fenntartónak, szakképzés-szervezési
társulásnak, szakképzés-szervezési társaságnak adható át a fejlesztési támogatás,
amelynek intézményében illetve intézményeiben a nappali rendszerű iskolai
9
oktatásban résztvevő tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai
jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő.
A fejlesztési támogatás a szakképző intézményekben jelenleg csak a tárgyi
feltételek fejlesztésére, felhalmozási kiadásokra használható, valamint a
fejlesztésből megvalósított eszközök közvetlen működtetési kiadásaira 15%-os
mértékben.
A szakmai szervezetek, szakképző iskolák képviselői jelezték, hogy a
szakképző intézményekben és a felsőoktatási intézmények felsőfokú
szakképzésében szükséges az eszközök fejlesztésével egyidejűleg a szakképzés
korszerűsítéséhez a tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez való felhasználhatóság,
amely biztosíthatja a komplex fejlesztés az intézményekben. Emellett a szakmai
elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati
oktatók akkreditált továbbképzéseken való részvételének támogatása is
megvalósul a fejlesztési támogatásból. A módosítással a közvetlen működtetési
kiadásokra történő felhasználása nő, a fejlesztési támogatás további 5%-ában
lehetővé teszi a fejlesztési támogatásnak a tananyag- és taneszközfejlesztésre,
akkreditált tanártovábbképzésre történő felhasználását.
A törvénymódosítás szerint a közös tulajdon, illetve közös használat
költségeinek és kiadásainak az egyes hozzájárulásra kötelezetteknél való
elszámolása csak számla alapján lehetséges, az így elszámolható költségek,
kiadások szerepelnek már a törvényben, ezért halmozódást okozott a költségek
elszámolásánál a közös megállapodással történő kötelezettségcsökkentés.
A törvénymódosítással a költség-hozzájárulás átadás-átvételének egy
rendszerben való kezelését rögzítjük, hozzáigazítva a gyakorlathoz a törvényi
szabályozást. A jelenlegi törvényi szabályozástól eltérően történt a hozzájárulási
bevallások elszámoltatása, ugyanis a költség-hozzájárulásban részesített nem
vehette figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást),
amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján
megtérített, vagyis az elszámolásában, bevallásában nem szerepeltethette ezt az
összeget.
A módosítás részben jogtechnikai jellegű módosítás, a törvényi hivatkozást
pontosítja, valamint megszünteti azt a koherenciazavart, hogy az éves szinten
várható visszatérítési igényt végrehajtási rendeletben, a negyedéves szinten
várható igényt viszont a törvényben rögzítjük. A módosítással az éves,
negyedéves és havi szinten várható visszaigénylés mértékét egységesen a
végrehajtási rendelet fogja szabályozni.
A módosítás az Szt. 2006. évi módosításával szigorított tanulószerződés-
kötési kötelezettség finanszírozási oldalról történő szankcionálására irányul.
10
A 28. §-hoz
A törvénymódosítás az együttműködési megállapodás és a fejlesztési
támogatásról szóló megállapodás törvényi szintű szabályozást igénylő tartalmi
elemeinek a törvényben történő megjelenítésére irányul.
A 29. §-hoz
A törvénymódosítási javaslat szerint megváltozik azoknak az iskoláknak,
intézményeknek a köre, akik fogadhatnak fejlesztési támogatást. A módosítást
követően a térségi integrált szakképző központ keretei között működő
szakképzést folytató intézményben illetve intézményekben folyó gyakorlati
képzés folytatására fogadható fejlesztési támogatás, ha a térségi integrált
szakképző központ keretei között működő szakképzést folytató intézmény
nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulóinak létszáma - az iskola
hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább
1500 fő. A speciális szakiskolák és a felsőoktatási intézmények - ha nem
vesznek részt szakképzés-szervezési társaságban - térségi integrált szakképző
központban történő részvétel nélkül is fogadhatnak fejlesztési támogatást.
A 30. §-hoz
A felsőoktatási intézmények tekintetében korlátozásra kerül az általuk
fogadható fejlesztési támogatás mértéke, a módosítást követően az államilag
finanszírozott gyakorlatigényes alapképzési szakon gyakorlati képzésben
résztvevő hallgatónként legfeljebb a szakképzési évfolyamra megállapított
szakképzési gyakorlati képzési normatíva háromszorosa fogadható.
A hatályos törvény csak a jogutód nélküli megszűnő hozzájárulásra
kötelezett tekintetében határozta meg, hogy az alaprész pénzeszközeiből
beszerzett tárgyi eszköz - a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen
folytató - hozzájárulásra kötelezett részére történő átadása esetén mentesül az
értékarányos befizetési kötelezettség alól. A módosítás a jogutódlás esetére
történő szabályozással egészíti ki törvényt.
11
A 31. §-hoz
A törvénymódosítás a Kt., az Szt. és az Szht. koherenciájának megteremtését
célozza, egyrészt a szakiskolában és szakközépiskolában folyó gyakorlati
oktatás és képzés típusainak felsorolásával, másrészt a felsőoktatási
intézményekben a felsőfokú szakképzés keretében és a gyakorlatigényes
alapképzési szakon folytatott gyakorlati képzés támogathatóságának
rögzítésével.
A módosítással bővülnek az MPA képzési alaprészének az oktatási és
kulturális miniszter rendelkezési körébe tartozó része felhasználási jogcímei.
A 32. §-hoz
A törvénymódosítás a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács
(NSZFT) ajánlási jogát törli az alaprész decentralizált pénzügyi kerete
prioritásai tekintetében. Az Szht. módosításával szűkül a decentralizált pénzügyi
keret felhasználási lehetősége, csak a törvényben meghatározott beruházási
célokra fordítható, pályázatot csak a törvényben meghatározott fenntartó és
gazdálkodó szervezet nyújthat be, ezért nincs szükség arra, hogy még e
mozgásteret is szűkítve tegyen ajánlásokat a Tanács a régiók számára
felhasználási prioritásokra.
A módosítás bővíti az NSZFT jogkörét. Egyes szakképesítések esetén -
különösen az agrárágazat egyes ágazat-specifikus szakképesítései tekintetében -
nem, vagy csak nehezen állapítható meg a regionális munkaerő-piaci igény,
ezért szükséges azon szakképesítések és szakképző intézmények meghatározása,
amelyekben országos beiskolázással történhet a szakképzés. Ezen
szakképesítések és szakképző iskolák meghatározás tekintetében - a
szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján - az NSZFT döntési jogkört
gyakorol.
A 33. §-hoz
A törvénymódosítás célja a régiók szakképzési kapacitásainak
koordinációjához szükséges jogszabályi háttér megteremtése. A regionális
fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) hatáskörének, státuszának, a gazdaság
igényei közvetítésében való szerepének megerősítése, bővítése, a regionális
fejlesztési tanácsokkal való együttműködési kötelezettség szabályozása változik
a törvénymódosítással.
12
A törvénymódosítással megteremtjük a régiók szakképzési szükséglete
meghatározásához a gazdaság, illetve érdekképviseleteik aktív részvételéhez
szükséges jogszabályi feltételeket.
A törvénymódosítással az RFKB összetétele megváltozik, továbbá
bevezetésre kerül a kamarai társelnök funkció.
A bizottságok összetételét a megnövekedett feladatkörnek és a döntési
jogosítványaiknak megfelelően úgy módosítjuk, hogy a gazdaság szereplői
nagyobb szerepet kapjanak.
A törvénymódosítás szerint a régiók szakképzési kapacitásainak
koordinációját az RFKB-k látják el. Döntéshozó testületként átvesznek olyan
feladatokat, amelyet korábban a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter látott el, ilyen például a képzési alaprész decentralizált kerete
pályázatai alapján nyújtott támogatások odaítélése. A szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter, illetve a szakképesítések tekintetében a
szakképzésért felelős miniszter ágazati felelősségének regionális képviselőjévé
fejlesztjük a bizottságokat.
A 34. §-hoz
A módosítás célja, hogy csak azon szakképző iskolák és szakképzést folytató
intézmények fenntartói kapjanak beruházási célú támogatást a szakképzési
hozzájárulásból, amelyek térségi integrált szakképző központot hoznak létre a
szakképzési feladatok koordinálására.
A módosítást követően csak a TISZK-ben résztvevő szakképzési feladatot
ellátó intézmények, továbbá ezen intézmények tanulói gyakorlati képzésében
részt vevő gazdálkodó szervezet kaphat beruházási célú támogatást. A speciális
szakiskola és készségfejlesztő szakiskola, valamint felsőoktatási intézmény
TISZK-ben történő részvétel nélkül is kaphat beruházási célú támogatást.
Ugyanakkor a támogatás célját bővítjük ezen intézmények esetében a
szakképzés-fejlesztést szolgáló tananyag- és taneszközfejlesztéssel, továbbá a
szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók,
gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésével.
Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogkörének - az Fktv. kereti
között az OKJ-s képzések gyakorlati foglalkozásának ellenőrzésével történő -
kiszélesítése miatt indokolt e feladatok ellátásához is elegendő mértékű,
emeltebb összegű forrást biztosítania képzési alaprész terhére.
A moduláris szakképzés, az új szakmai és vizsgakövetelmények hatályba
lépése jelentős mennyiségű szakmai kidolgozó fejlesztő és felkészítő
tevékenységet igényel. Annak érdekében, hogy a szakképzés rendszere a
13
gazdaság igényeit is figyelembe véve fejlődjön, elengedhetetlen a gazdasági
szereplőket képviselő szervezetek, szakmai csoportok, szolgáltatók részvétele a
szakképzés fejlesztésében, amelynek az MPA képzési alaprészből történő
finanszírozhatóságát teremti meg a módosítás.
A 35. §-hoz
A törvénymódosítás a támogatási szerződés törvényi szintű szabályozást
igénylő tartalmi elemeinek a törvényben történő megjelenítésére irányul.
A 36. §-hoz
A törvénymódosítás az Szt. és Szht. koherenciájának megteremtését
biztosítja azzal, hogy a szakmai és vizsgakövetelményben szereplő, a gyakorlati
képzéshez minimálisan szükséges eszközjegyzékre hivatkozik, továbbá a
felsőoktatási intézményeknél pontosítja a felsőfokú szakképzés
dokumentumainak megnevezését.
A 37. §-hoz
A mikro- és kisvállalkozás meghatározását a 2004. évi XXXIV. törvény a
mérlegfőösszeghez és a foglalkoztatotti létszámhoz köti. A mérlegfőösszeg
tekintetében nem kerül meghatározásra, hogy melyik év mérlegét vegye
figyelembe a gazdálkodó szervezet a szakképzési hozzájárulás elszámolása
tekintetében. A módosítás ennek pótlására irányul.
A foglalkoztatotti létszám tekintetében a módosítást követően az Szht. a
szakképzési hozzájárulás elszámolhatósága szempontjából lehetőséget biztosít
arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások ne a más vállalkozáshoz való
kapcsolódásával számított létszámot vegyék figyelembe.
A 38. §-hoz
A törvénymódosítás szerint a fejlesztési támogatást és a pályázat útján
beruházási célú támogatást a fenntartó kaphatja. A létrejött 16 térségi integrált
szakképző központnál nincs jogi személyiségű fenntartó, ezért azt a fenntartót
kell támogatási szempontból fenntartónak tekinteni, amely fenntartó létrehozta a
14
térségi integrált szakképző központot, illetve amely fenntartó koordinációs
szerepet tölt be.
A 39. §-hoz
A módosítással a fejlesztési támogatás felhasználhatósága bővül, a tárgyi
eszközökhöz elengedhetetlenül szükséges jogok és termékek elszámolása is
lehetővé válik. A lefolytatott helyszíni ellenőrzések azt igazolták, hogy egyes
gyakorlati képzésben alkalmazott tárgyi eszközök működtetéséhez szoftverek és
a hozzá kapcsolódó licencek szükségesek, azonban a hatályos szabályozás ezek
beszerzését nem tette lehetővé.
A 40. §-hoz
A módosítással lehetőség nyílik a fejlesztési támogatás fogadására akkor is,
ha a TISZK keretei között működő szakképzést folytató intézményekben nappali
rendszerű iskolai oktatásban tanulók létszáma nem éri el az 1500 főt. A
szabályozással a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - NSZFT
javaslata alapján meghozott - egyedi döntése alapján legfeljebb 15%-kal
kevesebb tanulólétszám esetén is lehetőség nyílik fejlesztési támogatás
fogadására.
A 41. §-hoz
A hatályos szabályozás tágabban értelmezhetően fogalmazza meg az
útiköltség-térítést, ezért a törvénymódosítás pontosítja az oktatók, szakoktatók
esetében az útiköltség-térítést, így a módosítást követően csak a munkába járás
útiköltség-térítése lesz elszámolható.
A módosítással a végrehajtási rendeletben szabályozott, az elszámoláshoz
alkalmazott hallgatói átlaglétszám szerinti arányosítást törvényi szintre emeltük
ugyanúgy, ahogyan a tanulói átlaglétszámhoz viszonyítva számolható el a
törvény szerint az oktatók, szakoktatók díjazása.
A törvény mellékletének új pontja alapján a főállású oktatók, szakoktatók
továbbképzési költségei elszámolhatóak, visszaigényelhetlek bizonyos szakmai,
pedagógiai képzésekre, amennyiben az oktatott tanulói átlaglétszám lehetővé
teszi főállású oktatók, szakoktatók bérköltségének elszámolását, a saját dolgozó
képzési költségeinek elszámolhatósági szabályozásával összehangolva.
15
A 42. §-hoz
A javaslat intézkedik a hatálybaléptetés napjának megállapításáról. Az általános
hatálybaléptetés ideje 2007. szeptember 1-je, azonban szükség van ettől eltérő
hatályba léptető időpontokra is.
16