﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3026. számú
törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2007. május
2
2007. évi .... törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
1.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény)
39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A monetáris tanács (49. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni.
(2)	A monetáris tanács ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül a miniszter vagy az általa
felhatalmazott személy képviseli.”
2. §
Az MNB törvény 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB elnöke az 50. § (1) bekezdése szerinti jogkörében meghozott, az MNB
működése szempontjából kiemelten fontos döntéseiről a minisztert tájékoztatja, az e témákban
készített döntés-előkészítő anyagokat, illetve tájékoztatókat számára megküldi. Az MNB
köteles az általa végrehajtott devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a
minisztert hetente tájékoztatni. A miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak
az MNB által szolgáltatandó további információk köréről.”
3.	§
Az MNB törvény 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését
megelőzően az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét ki kell kérni.”
4.	§
Az MNB törvény a következő új 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § A részvényes részvényesi határozattal dönt:
a)	az alapító okirat megállapításáról és módosításáról,
b)	a mérleg és az eredménykimutatás megállapításáról,
c)	a könyvvizsgáló megválasztásáról és visszahívásáról,
d)	a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.”
5.	§
Az MNB törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az MNB szervei: a monetáris tanács és a felügyelő bizottság.
(2)	Az MNB-ben közgyűlés és igazgatóság nem működik.”
3
6. §
(1)	Az MNB törvény 49. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A monetáris tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy
alkalommal ülésezik.
(3)	A monetáris tanács legalább öt-, legfeljebb héttagú testület. A monetáris tanács tagjai
megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.
(4)	A monetáris tanács tagjai:
a)	az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke;
b)	az MNB alelnökei;
c)	további legfeljebb négy tag, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki.”
(2)	Az MNB törvény 49. §-ának (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok közül két fő kinevezésére, illetve felmentésére a
javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt
a köztársasági elnök elé. További két tag kinevezésére és felmentésére a miniszterelnök az
MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A (4)
bekezdés c) pontja szerinti tagokat a miniszterelnök és az MNB elnöke felváltva jelöli.”
(3)	Az MNB törvény 49. §-a az alábbi új (18)-(19) bekezdéssel egészül ki:
„(18) A monetáris tanács tagjai - ideértve az MNB elnökét és alelnökeit -, valamint a
felügyelő bizottság tagjai megbízatásuk megszűnését követő 3 éven belül monetáris tanácsi
tagságra nem jelölhetők.
(19) Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 122. cikke szerinti eltérés Tanács döntésével
történő megszüntetése hatályba lépésének napján a monetáris tanács tagjainak a monetáris
tanácsban betöltött megbízatása lejár.”
7.	§
Az MNB törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az MNB élén elnök áll. Az elnök felelős a monetáris tanács döntéseinek
végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért. Az elnök hatáskörébe tartozik:
a)	a 4. §-ban foglalt feladatok végrehajtásának irányítása;
b)	a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső
ellenőrzési szervezetének irányítása;
c)	az MNB alkalmazottai - ide nem értve a monetáris tanács 49. § (4) bekezdés c) pontja
szerinti tagjait - fölötti munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az alelnökök kinevezésével,
illetve felmentésével kapcsolatos jogkört;
d)	minden egyéb, az MNB működésének irányításával összefüggő, a monetáris tanács
hatáskörébe nem tartozó döntés meghozatala.
(2)	Az MNB elnöke a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Gt.) 247. §-a alapján vezető tisztségviselőnek minősül.
(3)	Az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök
nevezi ki.
(4)	Az MNB elnökét a 49. § (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a köztársasági elnök
menti fel a miniszterelnök javaslatára.
4
(5)	A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki
az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(6)	A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz
fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a
köztársasági elnök elé.
(7)	Az MNB elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt általános hatáskörű al elnök
helyettesíti.
(8)	Az elnök (1) bekezdés szerinti hatásköreit az alelnökökre átruházhatja.
(9)	A 49. § (5)-(l0) bekezdéseit az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.”
8.	§
(1)	Az MNB törvény 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB-nek két alelnöke van. Kinevezésükre, illetve felmentésükre a javaslatot az
MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt a
köztársasági elnök elé. A javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendő alelnök feladatkörét. Az
alelnök feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt, a
miniszterelnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságát.”
(2)	Az MNB törvény 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 49. § (5)-(10) és (12)-(13) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni
kell.”
9.	§
Az MNB törvény 52/A. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete, a (3) bekezdésben foglalt korlátozással, a
felügyelő bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok
tekintetében az elnök irányítása alá tartozik. Amennyiben az elnök az irányítási jogkörének
gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelő
bizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról tájékoztatást ad a felügyelő
bizottságnak.
(3)	A felügyelő bizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(7) bekezdésében
meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A
felügyelő bizottság a Gt. 35. § (3) bekezdésében előírt jelentését ezen korlátozásoknak
megfelelően készíti el.”
10.	§
(1)	Az MNB törvény 53. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az 50. § (7) bekezdése szerinti alelnök MNB-től származó keresete az elnök keresetének
80%-a.
(3)	Az MNB további alelnökének MNB-től származó keresete az elnök keresetének 70%-a.”
(2)	Az MNB törvény 53. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(7) Az MNB elnökét és al elnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti
meg.”
11.	§
Az MNB törvény 58. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló
további jogviszonyt nem létesíthetnek.”
12.	§
Az MNB törvény 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak - kérésére - sürgős, rendkívüli, a
pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető
esetben a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata
legfeljebb három hónap lehet.”
Átmeneti és záró rendelkezések
13. §
(1)	Ez a törvény 2007. július 3-án lép hatályba.
(2)	Az e törvény hatályba lépésekor monetáris tanácsi tagsággal rendelkező, az MNB törvény
49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok megbízatásuk megszűnéséig megőrzik monetáris
tanácsi tagságukat. A monetáris tanács létszáma mindaddig meghaladhatja az MNB törvény e
törvénnyel megállapított 49. § (3) bekezdésében előírt maximális létszámot, amíg az MNB
törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok száma nem csökken négy főre. A monetáris
tanács az MNB törvény e törvénnyel megállapított 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti
tagjává történő kinevezésre azután kerülhet sor, hogy az e törvény hatálybalépésekor az MNB
törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti megbízatással rendelkezők száma négy fő alá
csökken.
(3)	Az MNB törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok az MNB törvény e törvénnyel
megállapított 49. § (11) bekezdésében előírt felváltva történő jelölését a miniszterelnök kezdi.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az MNB törvény 17. § (5) bekezdésében a „közgyűlést” szövegrész helyébe a „részvényes
46/A. § b) pontjában foglaltak szerint hozott határozatát” szöveg,
b)	az MNB törvény 46. § (3) bekezdésében az „alapszabályát a közgyűlés” szövegrész
helyébe az „alapító okiratát a részvényes” szöveg,
c)	az MNB törvény 65. § (1) bekezdésében a „közgyűlés” szövegrész helyébe a „részvényes”
szöveg,
d)	az MNB törvény 65. § (1) és (3) bekezdésében a „beszámoló közgyűlési elfogadását”
szövegrész helyébe a „beszámolóról a részvényesnek a 46/A. § b) pontjában foglaltak szerint
hozott határozatát” szöveg lép.
(5)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB törvény 43. §-ának (2)
bekezdése, a 48. §-a és az azt megelőző cím, az 52. §-a és az azt megelőző cím, továbbá a
73. §-a, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
szóló 2004. évi CXXVI. törvény 6. §-ának (3) bekezdése.
6
Általános indokolás
Az MNB törvény javasolt változtatása az MNB feladatainak hatékonyabb, egyben
költségtakarékosabb ellátását helyezi a középpontba. A jelenleginél is hatékonyabb jegybanki
működés megteremtése érdekében - az MNB által saját hatáskörében, független
intézményként megoldott változtatásokon túlmenően - a jegybank irányító testületei
működésére vonatkozó törvényi szabályozás módosítása is szükséges.
Az MNB törvény szerint a jegybanki alaptevékenységek tekintetében a monetáris tanács a
legfontosabb döntéshozó szerv. Ahhoz, hogy a monetáris tanács optimális módon tölthesse be
funkcióját, változtatások szükségesek mind a testület létszámát, mind összetételét illetően. A
monetáris politika területén a testületi döntéshozatal hatékonyabb az egyéni döntéseknél,
ugyanakkor az indokoltnál nagyobb létszámú testületben már túlzottan bonyolulttá és
időigényessé válik az álláspontok egyeztetése, a konszenzus kialakítása. A nemzetközi
tapasztalatok is arra utalnak, hogy egy hozzánk hasonló méretű országban az öt-hét fős
monetáris tanács tekinthető az ideálisnak, ezért indokolt a tagok számát nálunk is ezen
mértékben meghatározni. Az MNB legfőbb döntéshozó testül ete tagjainak EU normákkal
összhangban álló függetlensége miatt a monetáris tanács létszáma csak fokozatosan, a
jelenlegi tagok megbízatásának megszűnésével csökkenhet a kívánt mértékre.
A monetáris tanácsot érintő másik fontos változás az összetételének a változása, az
úgynevezett „külső” és „belső” tagok kiegyensúlyozottabb, a nemzetközi gyakorlathoz jobban
igazodó arányának kialakítása, a jegybankban folyó szakmai munka megfelelő képviseletének
biztosítása a testületben. Ennek érdekében az MNB alelnökei tagjai lesznek a tanácsnak.
A hatékony irányítási struktúra szükségessé teszi a testületi és az egyéni döntések és
felelősség között egyensúly kialakítását. Míg a stratégiai kérdések eldöntése testületi keretek
között célszerű, addig a testületi döntés végrehajtására már az egyszemélyi vezetés az ideális.
Ezért változnak az MNB, mint részvénytársaság belső testületeire és vezetésére vonatkozó
szabályok, a feladatok és a felelősségek megosztása. Az igazgatóság megszűnik, feladatait az
MNB elnöke veszi át. Az MNB elnökét munkájában az MNB két alelnöke segíti, akik
tevékenységi körét az MNB elnöke határozza meg.
A változások további részét képezi, hogy megszűnik az MNB-ben a közgyűlés, amire a Gt.-
nek az egyszemélyes részvénytársaságra vonatkozó előírásai adnak lehetőséget. Az MNB
függetlensége miatt szükséges annak törvényben történő előírása, hogy a Magyar Államot,
mint részvényest képviselő, az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
mely tárgykörökben dönthet részvényesi határozattal.
A változások megfelelő intézményi keretet teremtenek a jegybank eredményes és
kiszámítható működéséhez, elősegítik a hatékony döntéshozatalt és az elszámoltathatóságot.
7
Részletes indokolás
1. §
Az igazgatóság megszűnésével az eddigiekkel azonos módon a monetáris tanács napirendjét
kell a Kormánynak megküldeni, a tanács ülésein a Kormányt - szavazati jog nélkül - a
miniszter vagy az általa felhatalmazott személy képviseli.
2. §
Az igazgatóság megszűnése következtében szűkül a jegybank és a kormányzati intézmények
közötti, törvényben előírt rendszeres konzultációk és információcsere lehetősége, ezért az
együttműködés szükséges szintjének biztosítása érdekében előírásra kerül a törvényben az,
hogy az MNB elnöke az igazgatóságtól átvett jogkörében hozott, az MNB működése
szempontjából kiemelten fontos döntéseiről a minisztert tájékoztatja. A törvényileg előírtakon
túlmenően a miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak az MNB által
szolgáltatandó további információk köréről.
3.	§
Az MNB könyvvizsgálóját közbeszerzési eljárás keretében kell kiválasztani, majd a
tulajdonos Magyar Államot képviselő miniszternek részvényesi határozattal kell
megválasztania. Az MNB könyvvizsgálója megválasztásánál, illetve visszahívásának
kezdeményezésénél az ÁSZ elnökének a véleményét ki kell kérni.
4.	§
Az MNB egyszemélyes részvénytársaság, ahol a részvényes Magyar Államot a miniszter
képviseli. A közgyűlés megszüntetése az egyszemélyes részvénytársasági forma okán
indokolt. A Gt. 284. § (2) bekezdése szerint az egyszemélyes részvénytársaságnál a közgyűlés
hatáskörébe (Gt. 231. §) tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt, melyről a vezető
tisztségviselő(ke)t értesíteni köteles. Ezen közgyűlési hatásköröknél az MNB esetében - az
EU normákkal összhangban levő függetlensége miatt - lényegesen szűkebb a részvényes
jogköre, ezért szükséges annak törvényben történő tételes előírása, hogy mely esetekben
dönthet a részvényes részvényesi határozattal.
5.	§
Az MNB szervei a monetáris tanács és a felügyelő bizottság. Miután az MNB törvény 70. §-a
előírja, hogy a Gt. rendelkezéseit az MNB tekintetében az MNB törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni, ezért szükséges annak egyértelmű kimondása, hogy az MNB-ben
közgyűlés és igazgatóság nem működik.
6.	§
A monetáris tanács tagjainak száma a jelenlegi kilenc-tizenegy főről öt-hét főre csökken, a
csökkenés fokozatosan, a meglévő mandátumok lejártával történik meg. A monetáris tanács
tagjai lesznek az MNB alelnökei. A monetáris tanács 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti
tagjainak (ún. külső tagok) száma legfeljebb négy fő lehet, közülük két fő kinevezésére,
illetve felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a
8
miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. További két tag kinevezésére és felmentésére
a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági
elnöknek. A külső tagokra történő jelölés a miniszterelnök és a jegybankelnök között felváltva
történik.
A személyi függetlenség maradéktalan érvényesülése érdekében továbbra is előírásra kerül,
hogy a monetáris tanács valamint a felügyelő bizottság tagjai megbízatásuk megszűnését
követő 3 éven belül monetáris tanácsi tagságra nem jelölhetők. A törvény rögzíti, hogy az
euroövezethez való csatlakozásnak, az euro bevezetésének napján a monetáris tanács
tagjainak a monetáris tanácsban betöltött megbízatása lejár.
A monetáris tanács ülésezésének gyakoriságára vonatkozóan a nemzetközi gyakorlathoz
történő közelítés érdekében az eddigi havi legalább kettő helyett a legalább egy kerül
előírásra.
7.	§
Az MNB elnöke felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB
működésének irányításáért. Az elnök irányítja az MNB alapfeladatainak végrehajtását, a
felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési
szervezetét, gyakorolja az MNB alkalmazottai - ide nem értve a monetáris tanács külső tagjait
-	fölötti munkáltatói jogokat, kivéve az alelnökök kinevezésével, illetve felmentésével
kapcsolatos jogkört. Az elnök hatáskörébe tartozik minden egyéb, az MNB működésének
irányításával összefüggő, a monetáris tanács hatáskörébe nem tartozó döntés meghozatala. Az
elnök a Gt. 247. §-a alapján vezető tisztségviselőnek minősül. Az igazgatóság megszűnésével
e testület feladatai az MNB elnöke hatáskörébe kerülnek, ezáltal létrejön az egyszemélyi
hatáskör és felelősség. Az MNB elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt általános
hatáskörű al elnök helyettesíti, az elnök hatásköreit az alelnökökre átruházhatja. Az elnök
kinevezésére és felmentésére vonatkozó előírások nem változnak.
8.	§
Az MNB-nek az eddigi legalább három, legfeljebb öttel szemben két al elnöke lesz. Az
alelnökök kinevezésére és felmentésére vonatkozó szabályok nem változnak.
9.	§
Az igazgatóság megszűnésével a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok
tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetét az MNB elnöke irányítja.
10.	§
Az általános hatáskörű alelnök MNB-től származó keresete az elnök keresetének 80%-a, a
másik alelnök MNB-től származó keresete az elnök keresetének 70%-a. Az MNB elnökét és
alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.
11.	§
Az igazgatóság megszűnésével az igazgatósági tagok helyett az MNB elnöke és alelnökei
vonatkozásában kerül előírásra az, hogy további munkaviszonyt vagy munkavégzésre
9
irányuló további jogviszonyt nem létesíthetnek.
12.	§
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank 2006. évi Konvergenciajelentéseikben
megállapították, hogy az MNB hitelnyújtása az Országos Betétbiztosítási Alapnak a monetáris
finanszírozás tilalmával nem összeegyeztethető módon van szabályozva a hitelintézetekről és
a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 119. § (2)-(3) bekezdésében. Az
MNB törvényben ezért előírásra kerül, hogy ilyen hitelnyújtásra - az OBA kérésére - csak
sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom
zavartalanságát veszélyeztető esetben és a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával
kerülhet sor, a hitel lejárata legfeljebb három hónap lehet.
13.	§
A (2) bekezdés szerint a monetáris tanács függetlenségének tiszteletben tartása érdekében a
törvény hatályba lépését követően a monetáris tanács külső tagjai megbízatásuk megszűnéséig
megőrzik monetáris tanácsi tagságukat. A monetáris tanács létszáma mindaddig
meghaladhatja a maximális hét főt, mégpedig annak megfelelő mértékben, amennyivel a
jelenlegi külső tagok száma több négy főnél, amíg ezen külső tagok száma nem csökken négy
főre. Újabb külső tag kinevezésére csak azt követően kerülhet sor, ha a külső tagok száma
kevesebb, mint négy fő.
A (3) bekezdés előírja, hogy a külső tagok miniszterelnök és az MNB elnöke által felváltva
történő jelölését a miniszterelnök kezdi.
A (4) bekezdés a közgyűlés megszűnése miatt az MNB törvény azon előírásait pontosítja,
ahol közgyűlésről, illetve közgyűlési elfogadásról esik szó, továbbá az alapszabály
megnevezést alapító okirat megjelölésre változtatja.
Az (5) bekezdés hatályon kívül helyezi az MNB törvénynek az igazgatóságra, illetve a
közgyűlésre vonatkozó előírásait. Ugyancsak hatályon kívül helyezi az MNB törvény
módosításáról szóló 2004. évi CXXVI. törvény 6. §-ának azon bekezdését, mely a monetáris
tanács külső tagjainak kinevezésére tartalmaz előírást.