﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3031. számú
törvényjavaslat
a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és
rendészeti miniszter
Budapest, 2007. május
1
2007.	évi. ..törvény
a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről
1.	§
E törvény állapítja meg a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében
megvalósuló együttműködés és információcsere szabályait.
2.	§
E törvény alkalmazásában:
a)	Schengeni Információs Rendszer (SIS): a Benelux Gazdasági Unió államai,
a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között
a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985.
június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról Schengenben 1990. június 19-
én aláírt egyezmény (a továbbiakban: Schengeni Végrehajtási Egyezmény) IV. címe
szerinti információs rendszer,
b)	a SIS nemzeti része (N.SIS): olyan információs rendszer, amelynek
adattartalma megegyezik a Központi SIS, valamint a SIS-ben részt vevő valamennyi
állam adatállományával, amely a Magyar Köztársaság területén történő lekérdezés
céljára szolgál,
c)	figyelmeztető jelzés: az a SIS-ben elhelyezett adat, amely lehetővé teszi,
hogy az elrendelt intézkedés céljából valamely személy vagy tárgy azonosítható
legyen,
d)	kiegészítő információ: a figyelmeztető jelzéssel összefüggő, a SIS-ben nem
szereplő adat, amely a személy vagy tárgy azonosítását, illetve az elrendelt
intézkedés végrehajtását segíti elő,
e)	SIRENE Iroda: a Schengeni Információs Rendszer Kiegészítő
Információinak Cseréjét Biztosító Nemzeti Hatóság,
f)	SIRENE-kézikönyv: az Európai Közösségek Bizottságának a SIRENE-
kézikönyv módosításáról szóló 2006/757/EK és 2006/758/EK európai bizottsági
határozat mellékleteként közzétett kézikönyv,
g)	megjelölés: a figyelmeztető jelzéshez csatolt megjegyzés, amellyel a SIS-
ben részt vevő állam azt jelzi, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó
intézkedést a területén nem hajtja végre, mert az nemzeti jogával, nemzetközi
kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze.
3.	§
Az N.SIS informatikai központjának (a továbbiakban: N.SIS Hivatal) feladatait
a Kormány által kijelölt szerv látja el, amely ennek keretében:
a)	biztosítja az N.SIS folyamatos működésének technikai és személyi
feltételeit,
b)	biztosítja az e törvényben erre feljogosított szervezeteknek a SIS
adatbázisához történő hozzáférését,
2
c)	gondoskodik figyelmeztető jelzésekként az arra kötelezett szervezetek által
továbbított adatok elhelyezéséről az N.SIS-be, és ezzel egyidejűleg megküldi azokat
a Központi SIS-nek,
d)	nyilvántartást vezet az N.SIS-ben történő adatkezelési és adatfeldolgozási
tevékenységekről, és a hozzáférési jogosultságokról,
e)	az általa végzett N.SIS-be történő adattovábbítás során felmerülő
többszörös jelzéselhelyezés kezdeményezéséről - az adatelhelyezést
kezdeményező szerv mellett - haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát,
f)	gondoskodik a tevékenységével összefüggő adatbiztonsági, adatvédelmi
követelmények betartásáról.
4.	§
(1)	A SIRENE Iroda e törvényben és az Európai Unió jogi aktusában
meghatározott feladatait a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK)
látja el.
(2)	A SIRENE Iroda biztosítja a kiegészítő információk cseréjét, végzi az
N.SIS-ben elhelyezett adatok minőségének ellenőrzését, és szükség esetén
megkeresi az adatot megküldő szervet az adat helyesbítése vagy további adat
közlése céljából.
(3)	A SIRENE Iroda feladatai végrehajtása érdekében hozzáféréssel
rendelkezik a SIS-ben tárolt adatokhoz.
(4)	A SIRENE Iroda nyilvántartást vezet a kiegészítő információk
beszerzéséről, továbbításáról és az ahhoz történő hozzáférési jogosultságokról.
5.	§
(1)	A SIS-be figyelmeztető jelzést kell elhelyezni:
a)	arról, akivel szemben átadás céljából európai elfogatóparancsot vagy
kiadatás céljából nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki,
b)	arról, akit a rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerinti eltűnt
személynek kell tekinteni, és emiatt körözését rendelték el,
c)	arról, akit a büntetőeljárásban terheltként vagy tanúként kívánnak idézni, de
lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen és emiatt körözését rendelték el,
d)	arról, aki szabadságvesztés büntetését nem kezdte meg, és emiatt
körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi
elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn,
e)	arról a nem EGT-állampolgár külföldiről, aki beutazási és tartózkodási
tilalom hatálya alatt áll, kivéve, ha a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a
kiszabott, de meg nem fizetett helyszíni bírság vagy szabálysértési bírság
végrehajtásának eredménytelensége miatt került sor,
f)	arról a személyről vagy gépjárműről, akivel avagy amellyel kapcsolatban az
eljárás jellegének leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó
igénybevételével a Rendőrség vagy a Vám- és Pénzügyőrség információgyűjtést
vagy adatellenőrzést végez,
3
g)	arról a 6. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyról, amelynek körözését
rendelték el,
h)	arról az okmányról, illetve annak a gépjárműnek a hatósági jelzéséről,
amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését az okmányra vonatkozó
központi hatósági nyilvántartásba bejegyezték.
(2)	A SIRENE Iroda - ha ezt a SIS lehetővé teszi - a figyelmeztető jelzéshez
megjelölés csatolását kezdeményezi, ha észleli, hogy a SlS-t alkalmazó külföldi
állam figyelmeztető jelzése alapján elrendelt intézkedés a magyar joggal, a Magyar
Köztársaság nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem
egyeztethető össze, és emiatt az nem hajtható végre.
(3)	A megjelölés SIS-be történő felvétele érdekében a SIRENE Iroda a SIS-t
alkalmazó külföldi állam SIRENE Irodáját keresi meg.
6. §
(1)	A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés legfeljebb a következő
adatokat tartalmazza:
a)	családi név és utónév (utónevek), születési családi név és utónév
(utónevek), adott esetben álnév (álnevek),
b)	különös, objektív és nem változó testi ismertetőjegyek,
c)	születési hely és idő,
d)	nem,
e)	állampolgárság,
f)	figyelemfelhívás arra, hogy az érintett személy esetleg fegyvert tarthat
magánál,
g)	figyelemfelhívás arra, hogy az érintett személy esetleg erőszakosan
viselkedhet,
h)	a figyelmeztető jelzés elhelyezésének indoka,
i)	a foganatosítandó intézkedés.
(2)	Az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott adatokat csak az 5. § (1)
bekezdésének a) és f) pontjában meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése
céljából lehet továbbítani.
(3)	A SIS-be a következő tárgyakra vonatkozó adatokat kell továbbítani:
a)	50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű,
b)	750 kg-ot meghaladó önsúlyú utánfutó és lakókocsi,
c)	lőfegyver,
d)	kitöltött vagy kitöltetlen úti okmány, személyazonosító igazolvány,
tartózkodásra jogosító engedély, vezetői engedély és gépjármű forgalmi engedély,
e)	a gépjármű külön jogszabály szerinti hatósági jelzése,
f)	feljegyzett sorszámú bankjegy.
4
7.	§
(1)	Az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján figyelmeztető jelzés
elhelyezésére abban az esetben van lehetőség, ha megalapozottan feltehető, hogy
az információgyűjtéssel vagy adatellenőrzéssel érintett személy öt évi vagy azt
meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűntettet fog elkövetni (készít elő) a
SIS-t alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az
előkészület nem büntetendő.
(2)	A SIS-t alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése alapján végzett - az
5. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti - információgyűjtés vagy adatellenőrzés
eredményeként a Rendőrség, illetve a Vám- és Pénzügyőrség a következő adatot
továbbíthatja a SIRENE Irodán keresztül az adott figyelmeztető jelzést kibocsátó
külföldi hatóságnak:
a)	a figyelmeztető jelzéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye,
körülményei,
b)	az intézkedés helye, ideje, indoka,
c)	az útvonal és az úti cél,
d)	a használt jármű azonosításához szükséges adatok,
e)	a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
8.	§
Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése és a 14. §
szerinti adatokat az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság
megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető
jelzés N.SIS-be történő elhelyezése céljából.
9. §
(1)	Az 5. § (1) bekezdésének b)-d) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti
adatokat a körözést folytató rendőri szerv megküldi a SIRENE Irodának, amely
továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő elhelyezése
céljából.
(2)	Az 5. § (1) bekezdésének f) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése, illetőleg a
(3)	bekezdésének a) és b) pontja szerinti adatokat a Rendőrség vagy a Vám- és
Pénzügyőrség információgyűjtést vagy adatellenőrzést végző szerve megküldi a
SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés
N.SIS-be történő elhelyezése céljából.
(3)	Az 5. § (1) bekezdésének g) pontja esetén a 6. § (3) bekezdésének a)-c)
és f) pontja szerinti adatokat a körözést folytató rendőri szerv megküldi a SIRENE
Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be
történő elhelyezése céljából.
5
10. §
(1)	Az 5. § (1) bekezdésének e) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti
adatokat az idegenrendészeti hatóság megküldi a SIRENE Irodának, amely
továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő elhelyezése
céljából.
(2)	A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre
vonatkozó figyelmeztető jelzést a SIRENE Iroda nem továbbítja az N.SIS-be, illetve a
már továbbított figyelmeztető jelzést törli, ha az érintett személy a SIS-t alkalmazó
külföldi állam által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy azt a
kiegészítő információk továbbítását követően nem vonták vissza.
(3)	A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre
vonatkozó figyelmeztető jelzést a SIRENE Iroda haladéktalanul törli az N.SIS-ből,
amennyiben a SIS-t alkalmazó külföldi állam jelzi, hogy az érintett részére
tartózkodási engedélyt állított ki.
11.	§
Az 5. § (1) bekezdésének h) pontja esetén a 6. § (3) bekezdésének d) és e)
pontja szerinti adatokat
a)	arra az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült személyazonosító
igazolványra vonatkozóan, amelynek elvesztését, eltulajdonítását megsemmisülését,
a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási szerv a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásba bejegyezte, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő
központi szerv,
b)	arra az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmányra vonatkozóan,
amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, a külön jogszabályban
meghatározott közigazgatási szerv az útiokmány-nyilvántartásba bejegyezte, a
központi útiokmány-nyilvántartó szerv,
c)	arra az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vezetői engedélyre, forgalmi
engedélyre, illetve gépjármű külön jogszabály szerinti hatósági jelzésére
vonatkozóan, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, a külön
jogszabályban meghatározott közigazgatási szerv a közúti közlekedési
nyilvántartásba bejegyezte, a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv,
d)	arra az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmányra és
tartózkodásra jogosító engedélyre vonatkozó adatot, amelynek elvesztését,
eltulajdonítását, megsemmisülését az idegenrendészeti hatóság a központi
idegenrendészeti nyilvántartásba bejegyezte, a központi idegenrendészeti
nyilvántartást kezelő szerv
továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő elhelyezése
céljából.
6
12. §
(1)	Az adatok továbbítása - a 8-10. §-ban meghatározott esetekben a
SIRENE Iroda közreműködésével - a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseinek
megfelelően történik.
(2)	A 8-10. § alapján adatot továbbító szerv haladéktalanul értesíti a SIRENE
Irodát, illetve a 11. § alapján adatot továbbító az N.SIS Hivatalt, ha az általa
továbbított adat módosítása, kiegészítése, javítása vagy törlése szükséges.
13.	§
Kiegészítő információt a SIRENE Iroda a következő esetekben továbbíthat:
a)	a figyelmeztető jelzés elhelyezése előtt konzultáció vagy tájékoztatás
céljából,
b)	az elrendelt intézkedés végrehajtása érdekében,
c)	ha az elrendelt intézkedést nem lehet végrehajtani,
d)	ha a SIS-ben elhelyezett adat kijavítása, helyesbítése szükséges,
e)	a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségének, illetve elsőbbségének
tisztázása érdekében,
f)	a hozzáférési jog gyakorlásának tisztázása érdekében.
14.	§
Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezése
esetén - ezzel egyidejűleg - a SIRENE Iroda a SIS-t alkalmazó államok részére
továbbítja a következő kiegészítő információkat is:
a)	az európai, illetve nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság
megnevezése,
b)	az elfogatóparancs kibocsátásának ideje, száma,
c)	a bűncselekmény jogi minősítése,
d)	a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a keresett személy
részvételének módja a bűncselekményben,
e)	a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény
miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa.
15.	§
A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából
-	az adatigénylés céljának meghatározása mellett - az alábbi adatok átvételére
jogosult:
a)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvény szerinti személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgár személyazonosító
igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági
igazolványának okmányazonosítója, név- és lakcímadatai, anyja neve, arcképmása,
állampolgársága, születési helye, születési ideje, neme, családi állapota, a
házasságkötés helye, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje,
7
b)	a külföldre utazásról szóló törvény szerinti útiokmány-nyilvántartásból arról,
hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, valamint az úti
okmány birtokosának családi és utóneve - ideértve a születési családi és utónevet is
-, arcképmása, az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának,
megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének ténye, valamint az úti okmány
okmányazonosítójának megjelölése esetén az úti okmány kiadásának, cseréjének,
visszavonásának, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának,
megsemmisülésének, találásának, megkerülésének ténye,
c)	a személyazonosító jel és a meghívó adatainak kivételével a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti
idegenrendészeti résznyilvántartásokban szereplő összes adat,
d)	a személyazonosító jel kivételével a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti
résznyilvántartásokban szereplő, az EGT-állampolgár harmadik országbeli
családtagjára vonatkozó összes adat,
e)	a körözési nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő összes adat,
f)	az európai vagy a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságtól az e
törvény 6. §-a (1) bekezdésének b), f) és g) pontjában meghatározott adat, illetve
feltételezés, valamint a 14. §-ban meghatározott adatok,
g)	a személyi azonosító kivételével a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági
erkölcsi bizonyítványról szóló törvény szerinti kényszerintézkedés alatt állók
nyilvántartásában, a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásában, valamint a
daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásban szereplő összes adat,
h)	a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti fogvatartotti
nyilvántartásból a fogvatartott személyazonosító adatai, fényképe és lakcíme,
i)	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti
-	engedély-nyilvántartásból a járművezető személyazonosító adata és
lakcíme, arcfényképe, az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására,
érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására,
eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére
vonatkozó adatok,
-	járműnyilvántartásból - a régi tulajdonos (átruházó) tulajdonjog-változáshoz
kapcsolódó bejelentésikötelezettség-tejesítése időpontjának kivételével - az összes
adat,
j) az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának
időtartama kivételével a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti
lőfegyverek központi nyilvántartásában szereplő összes adat.
16. §
Az 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti célból a SIS-ben részt vevő külföldi
állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján megtalált tárgyat le kell foglalni, és
az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény
rendelkezéseinek megfelelően, a tulajdonosnak kell átadni. Az 5. § (1) bekezdésének
h)	pontja szerinti okmányt, illetve hatósági jelzést a SIRENE Irodán keresztül az adott
figyelmezető jelzést kibocsátó külföldi hatóságnak kell átadni.
8
17.	§
A SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:
a)	a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések
teljes körét érintően,
b)	a Rendőrség nyomozó hatósági, közbiztonság-védelmi, körözési, valamint
határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a vámhatóság nyomozó hatósági
feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
c)	az idegenrendészeti hatóság
ca)	beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó
adatot érintően,
cb)	kitöltött vagy kitöltetlen úti okmányra, személyazonosító igazolványra,
tartózkodásra jogosító engedélyre, vezetői engedélyre vonatkozó adatot érintően,
d)	a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos eljárásban a közlekedési
igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó szerv
da)	az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett, 50 cm3-t meghaladó
hengerűrtartalmú gépjárműre vonatkozó adatot érintően,
db)	az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett, 750 kg-ot meghaladó
saját tömegű utánfutóra, illetve lakókocsira vonatkozó adatot érintően,
dc)	az ellopott, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített,
kitöltött gépjármű forgalmi engedélyre vonatkozó adatot érintően,
dd)	az ellopott, jogellenesen felhasznált vagy elveszett, kitöltetlen, a dc) alpont
szerinti közokiratra vonatkozó adatot érintően,
de)	az ellopott, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített
gépjármű külön jogszabály szerinti hatósági jelzésére vonatkozó adatot érintően.
18.	§
(1)	Az adatkezelés és az adatfeldolgozás jogszerűsége és jogszerűségének
ellenőrizhetősége céljából a SIRENE Iroda, valamint az N.SIS Hivatal nyilvántartást
vezet a SIS-be történő adatbevitelről, a SIS-ben történő adatmódosításról, valamint
adattörlésről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a)	az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,
b)	az adatbevitel, -módosítás, -törlés tényét és időpontját,
c)	az adatbevitelt, -módosítást vagy -törlést elrendelő szerv megnevezését és
az intézkedés jogalapját, valamint az intézkedést végrehajtó személy azonosító
adatát,
d)	a kiegészítő információkat szolgáltató szerv megnevezését, valamint a
szolgáltatott adatok körét.
(3)	A személyes adatok továbbításáról az N.SIS Hivatal, illetőleg a SIRENE
Iroda - az általa továbbított adatok tekintetében - adattovábbítási nyilvántartást
vezet, amely tartalmazza:
a)	az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,
b)	az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
9
c)	a továbbított adatok körét, az adattovábbítás célját és jogalapját,
d)	az adatigénylő megnevezését,
e)	az adattovábbítás időpontját.
(4)	A SIRENE Iroda az (1)-(3) bekezdés rendelkezését a kiegészítő információ
tekintetében is alkalmazza.
(5)	A (3) bekezdés szerinti adattovábbítási nyilvántartás alapján - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás
alanya volt-e.
(6)	A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba csak a figyelmeztető jelzés
elhelyezése céljából adatot továbbító szerv az általa továbbított adat tekintetében,
továbbá a SIRENE Iroda és az adatvédelmi biztos tekinthet be.
(7)	A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait három évig meg kell
őrizni.
19.	§
(1)	A SIRENE Iroda köteles az érintettet - kérelmére - tájékoztatni arról, hogy
a SIS-ben, valamint a kiegészítő információk között róla milyen adatot kezel, kinek és
milyen célból továbbított adatot. A tájékoztatás akkor tagadható meg, ha azt külön
törvény lehetővé teszi, illetve, ha ez a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos intézkedés
jogszerű végrehajtása vagy harmadik személy jogainak védelme érdekében
szükséges. A megtagadás tényéről és jogalapjáról az érintettet tájékozatni kell.
(2)	Ha az érintett olyan adatokról kér tájékoztatást, amelyet más, SIS-t
alkalmazó állam helyezett el a SIS-ben, akkor a kérelmet - válaszadás céljából - az
érintett állam központi hatóságának kell megküldeni.
20.	§
(1)	A SIS-sel összefüggésben végzett adatkezelés jogszerűségét, illetőleg az
adatkezelés jogszerűségét kifogásoló bejelentéseket a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak alapján az
adatvédelmi biztos ellenőrzi, illetőleg vizsgálja ki.
(2)	Ha a bejelentéssel érintett adatokat más, SIS-t alkalmazó állam illetékes
hatósága helyezte el a SIS-be, az adatvédelmi biztos a bejelentést az érintett
tagország ellenőrző hatóságának bevonásával vizsgálja ki.
21.	§
(1)	A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése, valamint visszavonása
és visszavonásának elmulasztása, a figyelmeztető jelzés adattartalmának
módosítása miatti jogorvoslatra a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő bíróság,
hatóság vagy szerv eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.
10
(2)	Ha a figyelmeztető jelzés elhelyezését a SIS-t alkalmazó külföldi állam
rendelte el, és Magyarországon információ merül fel arra, hogy valamely adat téves
vagy azt jogellenesen tárolják, akkor az (1) bekezdés szerinti jogorvoslatra az
elrendelő állam jogszabályai szerint van lehetőség. Ebben az esetben a jogorvoslatot
a SIRENE Irodán keresztül lehet az érintett külföldi állam illetékes bíróságánál vagy
hatóságánál kezdeményezni. Ha a SIRENE Iroda megkeresésére az érintett külföldi
állam az adatot nem javítja ki vagy nem törli, a SIRENE Iroda a Schengeni
Végrehajtási Egyezmény 115. cikkének (1) bekezdésében említett közös ellenőrző
hatósághoz fordulhat.
22.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) 1. §-
ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény célja az Európai Unió bűnüldözési, határellenőrzési és a
külföldiek beutazásának és tartózkodásának ellenőrzését szolgáló információs
rendszereivel megvalósuló adat- és információcsere szabályainak megállapítása,
valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL) keretében
megvalósuló együttműködés megerősítése."
23.	§
A NEBEK tv. 2. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„a) nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet: az
Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL), az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF),
a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL), a Schengeni
Információs Rendszer (SIS) központja, valamint a bűnüldöző szervek
együttműködését szabályozó egyéb többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló
regionális bűnüldözési szervezetek központja;
b)	magyar együttműködő szerv: törvény alapján nyomozó hatósági jogkörrel
rendelkező szerv; valamint külön törvény, illetőleg az Európai Unió jogi aktusa
alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése
céljából adattovábbításra köteles, illetőleg kiegészítő információt szolgáltató szerv;"
24.	§
(1)	A NEBEK tv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A magyar együttműködő szerv a nemzetközi bűnügyi együttműködés
céljából létrehozott szervezettel és nemzeti egységeivel, valamint a két- és
többoldalú nemzetközi szerződésben részes állammal folytatott együttműködése
során - ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Rendőrség szervezetébe
tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK)
11
útján továbbít adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat-, illetve
információigénylést vagy egyéb intézkedést."
(2)	A NEBEK tv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A NEBEK ellátja a Schengeni Információs Rendszer Kiegészítő
Információinak Cseréjét Biztosító Nemzeti Hatóság (SIRENE Iroda) külön
törvényben, illetőleg az Európai Unió jogi aktusában meghatározott feladatait."
25.	§
A NEBEK tv. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(1) A NEBEK jogosult annak a személyes és bűnüldözési adatnak - beleértve
a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is - a kezelésére,
átvételére és továbbítására, amely a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából
létrehozott szervezet és nemzeti egységei hatáskörébe tartozik, illetve amelyre a
bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés,
külön törvény vagy az Európai Unió jogi aktusának hatálya kiterjed, különösen, ha az
adat a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, kábítószer-bűnözéssel, nukleáris és
radioaktív anyaggal, embercsempészettel, emberkereskedelemmel, gépjárművekkel,
illetve az euróval kapcsolatos bűncselekményekkel, továbbá az Európai Unió
határainak őrizetével és az illegális migráció elleni küzdelemmel függ össze.
(2)	A NEBEK jogosult - közvetlen hozzáféréssel is - az (1) bekezdés alapján
érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és bűnüldözési adatot
térítés nélkül átvenni az együttműködő szervek által kezelt adatállományokból,
amennyiben törvény vagy az Európai Unió jogi aktusa az adatok átvételét, illetőleg
külföldre továbbítását az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok valamelyikéből
lehetővé teszi."
26.	§
A NEBEK tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NEBEK a nemzetközi megkeresés alapján köteles és jogosult az általa
beszerzett adatot - beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett személyes adatot
és információt is - külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy a
nemzetközi szerződésben meghatározottak szerinti biztonsági előírásoknak
megfelelő távadat-átviteli hálózat igénybevételével vagy a külföldre telepített
összekötője útján továbbítani a megkereső nemzetközi szervezethez."
27.	§
A NEBEK tv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magyar együttműködő szerv által nemzetközi bűnügyi együttműködés
céljából létrehozott szervezet és nemzeti egységei, valamint a bűnüldöző szervek
együttműködését szabályozó két- és többoldalú nemzetközi szerződés által érintett
12
állam részére szolgáltatott információn, adaton - a nemzetközi bűnügyi
együttműködés céljából létrehozott szervezet, illetve a másik állam követelményeinek
megfelelően - fel kell tüntetni az információ felhasználhatóságát."
28.	§
A NEBEK tv. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(1) A NEBEK a részére megküldött, az általa átvett vagy továbbított adatot a
külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy a nemzetközi szerződésben
foglaltaktól eltérő célra nem használhatja fel. Az általa kezelt adatokat a külön
törvény alapján az adat-, illetve információigénylésre, továbbá az adat-, illetve
információ továbbításának kezdeményezésére jogosult szerv, valamint az
adatvédelmi ellenőrző szerv kivételével más külföldi és hazai szervnek vagy
személynek nem továbbíthatja, abból strukturált adatállományt csak akkor hozhat
létre, ha ezt a vonatkozó nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió jogi aktusa
lehetővé teszi.
(2)	A különböző célból létrehozott adatállományokat elkülönítetten kell kezelni,
azok egymással nem kapcsolhatók össze."
29.	§
A NEBEK tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A NEBEK köteles az érintett személyt - kérelmére - a külön törvényben,
az Európai Unió jogi aktusában, illetőleg nemzetközi szerződésben foglaltaknak
megfelelően tájékoztatni az általa kezelt vagy továbbított adatairól, illetőleg teljesíteni
a helyesbítés iránti kérelmet."
30.	§
A NEBEK tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NEBEK köteles a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából
létrehozott szervezet központjába továbbított adatot a külön törvényben, az Európai
Unió jogi aktusában, illetőleg nemzetközi szerződésben meghatározott határidőben
felülvizsgálni és szükség esetén a törlést elrendelni, valamint jelezni a nemzetközi
bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet központjának az általa
korábban továbbított adatok törlését vagy helyesbítését."
31.	§
A NEBEK tv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A NEBEK gondoskodik - az elveszett, eltulajdonított,
megsemmisült okmányokra, illetve a gépjármű külön jogszabály szerinti hatósági
jelzésére vonatkozó figyelmeztető jelzés kivételével - a schengeni figyelmeztető
jelzés, valamint a külön törvényben meghatározott kiegészítő információknak a
13
Schengeni Információs Rendszerbe történő elhelyezéséről, módosításáról,
kiegészítéséről és javításáról, a külön törvény alapján figyelmeztető jelzés
elhelyezése céljából adattovábbításra kötelezett szerv rendelkezése alapján.
(2)	A NEBEK - amennyiben az elhelyezésre kötelezett szerv külön törvény
szerint a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljának megvalósulásáról értesíti -
gondoskodik a bevitt figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó adatoknak a
Schengeni Információs Rendszerből történő törléséről.
(3)	A NEBEK - ha az Európai Unió jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a
személyek felkutatását kezdeményező figyelmeztető jelzés bevitelétől számított 3 év,
illetőleg a leplezett információgyűjtés esetén 1 év elteltével a SIS-ben elhelyezett
figyelmeztető jelzés felülvizsgálatát kezdeményezi a figyelmezető jelzés elhelyezése
céljából adattovábbításra kötelezett szervnél, amely tájékoztatja a NEBEK-et arról,
hogy a figyelmeztető jelzés törölhető vagy arról, hogy arra még továbbra is szükség
van.
(4)	A figyelmeztető jelzés tárolási határidejének meghosszabbítása esetén is
értelemszerűen alkalmazni kell a (3) bekezdés rendelkezéseit.
(5)	Tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést az elhelyezéstől számított 10 év,
tárgyra vonatkozó leplezett információgyűjtés esetén 5 év elteltével törölni kell.
(6)	A NEBEK a részére a SIS-ben részt vevő más állam SIRENE Irodája által
továbbított kiegészítő információkat legkésőbb az azok alapját képező figyelmeztető
jelzés törlésével egy időben törli. A NEBEK a magyar hatóság által elrendelt
figyelmeztető jelzéshez, valamint magyar hatóság által foganatosított intézkedéshez
kapcsolódó kiegészítő információkat legkésőbb az azok alapját képező figyelmeztető
jelzés törlésével egy időben törli."
32.	§
(1)	A NEBEK tv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A NEBEK vezetője, illetőleg az adattovábbításban érintett hazai
adatkezelő szerv vezetője gondoskodik a nemzetközi szervezet által meghatározott,
illetőleg a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy nemzetközi
szerződésben foglalt adatvédelmi, adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények
betartásáról."
(2)	A NEBEK tv. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A NEBEK tevékenységével kapcsolatos közérdekű adat nyilvánosságra
hozatalát a NEBEK vezetője megtagadhatja, ha ezt bűnüldözési, bűnmegelőzési cél
feltétlenül indokolttá teszi, ha külön törvény, az Európai Unió jogi aktusa vagy
nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy ha a nemzetközi szervezet ezt kéri."
14
33.	§
A NEBEK tv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvénynek a magyar együttműködő szerv és a Schengeni Információs
Rendszer együttműködésére vonatkozó rendelkezései az Európai Unió Tanácsának
a Schengeni Információs Rendszer alkalmazását a Magyar Köztársaság számára
lehetővé tevő határozatában meghatározott napon lépnek hatályba."
34.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény 29. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A központi szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe
továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek
elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették, és ezt
a tényt a központi nyilvántartásba bejegyezték.
(9) A központi szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezeli a (8)
bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat."
35.	§
(1)	A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Nbjt.) 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresést a Nemzetközi
Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján is elő lehet
terjeszteni. A NEBEK intézkedik a keresett személy kiadatás céljából történő őrizetbe
vétele és a Fővárosi Bíróság elé állítása iránt. Az őrizet tartama legfeljebb hetvenkét
óra lehet."
(2)	Az Nbjt. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetőeljárást
lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, a bíróság nemzetközi
elfogatóparancsot bocsát ki, és az iratokat megküldi a miniszternek.
(2)	Ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést külföldön lévő terhelttel
szemben kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtási bíró nemzetközi
elfogatóparancsot bocsát ki.
(3)	A nemzetközi elfogatóparancsot és a jogerős ítéletet meg kell küldeni a
miniszternek.
(4)	A nemzetközi elfogatóparancsot a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek
hiányában bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a
kibocsátó bíróság székhelye - szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell
küldeni.
15
(5)	A nemzetközi elfogatóparancs hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság
területére is.
(6)	A nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a
kibocsátásának oka megszűnt. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló
végzést a kibocsátó haladéktalanul megküldi a miniszternek. A nemzetközi
elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek
hiányában bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a
kibocsátó bíróság székhelye - szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell
küldeni."
36.	§
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 24.
§-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Kormány által kijelölt központi
útiokmány-nyilvántartó szerv (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) -
hatáskörére és illetékességére kiterjedően - az e törvényben meghatározott feladatai
ellátásához a következő adatokat kezelheti:]
„f) az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének,
találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait, továbbá a
figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat."
(2)	Az Utv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi adatkezelő szerv haladéktalanul a Schengeni Információs
Rendszerbe továbbítja annak az útlevélnek az adatait, amelynek elvesztését,
eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették, és ezt a tényt a
központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték."
37.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a következő 73/A. §-sal
egészül ki:
„73/A. § (1) Európai elfogatóparancs, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása esetén a 73. §
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Ha a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a terhelt ellen
elfogatóparancsot bocsátott ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a
terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki - ha annak a
terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett bűncselekmény tekintetében a
törvényben meghatározott feltételei fennállnak -, európai elfogatóparancsot, illetve
nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik."
16
38.	§
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Kknyt.) 4. §-ának ga) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartó feladat- és hatásköre:
g)	a külföldről behozott használt jármű származásellenőrzési nyilvántartásba
vételét követően, az első magyarországi forgalomba helyezését megelőzően a jármű
származását ellenőrzi, és ennek érdekében:]
„ga) jogosult a nemzetközi körözési nyilvántartásból, a Schengeni Információs
Rendszerből, valamint más külföldi hatóság nyilvántartásából adatot igényelni,"
(2)	A Kknyt. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi
szöveg az (1) bekezdés számozást kapja:
„(2) A nyilvántartó haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe
továbbítja annak a forgalmi engedélynek, vezetői engedélynek, illetve a jármű
hatósági jelzésének az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását,
megsemmisülését, találását bejelentették, és ezt a tényt a közúti közlekedési
nyilvántartásba bejegyezték."
(3)	A Kknyt. 8. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ Az engedély-nyilvántartás tartalmazza az engedély:]
j) elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására,
megkerülésére, valamint a figyelmeztető jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat,"
(4)	A Kknyt. 9. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint
tartalmazza a jármű]
„e) vonatkozásában a járműokmányoknak és a jármű hatósági jelzésének az
elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére,
valamint a forgalmi engedély okmány, illetve a jármű hatósági jelzése tekintetében a
figyelmeztető jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat."
39.	§
(1)	A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Sztk.tv.) 2. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A körözést személy esetén törvényben, holttest és tárgy esetén - az
elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok kivételével - jogszabályban
meghatározott hatóság, szerv, személy (a továbbiakban együtt: hatóság) rendeli el.
17
(2)	A körözést az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok esetén e
ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő
bejegyzése alapján kell lefolytatni."
(2)	Az Sztk.tv. 12. §-ának (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül
ki:
[A Rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő
személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest
személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek
keretében]
„k) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről
és információcseréről szóló törvény rendelkezései szerint a Schengeni Információs
Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adatot továbbíthat, illetve
abból a körözési feladatok ellátása céljából a SIRENE Iroda útján adatot igényelhet;
l) a központi közlekedési nyilvántartásból, a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból, az idegenrendészeti
nyilvántartásból az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányokról a körözési
feladatok ellátása céljából adatokat vehet át."
(3)	Az Sztk.tv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A Rendőrség haladéktalanul továbbítja a Schengeni Információs
Rendszerbe az alábbi, körözött személyre, illetve körözött tárgyra vonatkozó adatot:
a)	az eltűnt személyre vonatkozó adatot,
b)	a büntetőeljárásban tanúként vagy terheltként idézni kívánt személyre
vonatkozó adatot, ha körözését lakó- vagy tartózkodási helyének közlése céljából
rendelték el,
c)	arra a személyre vonatkozó adatot, aki szabadságvesztés büntetésének
letöltését nem kezdte meg, és körözését lakó- vagy tartózkodási helyének közlése
céljából rendelték el,
d)	a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről
és információcseréről szóló törvény 6. §-a (3) bekezdése szerinti tárgyra vonatkozó
adatot,
e)	az elveszett lőfegyverre vonatkozó adatot."
(4)	Az Sztk.tv. 16. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A körözési információs rendszerben történő rögzítés annak a
rendőrkapitányságnak, illetve rendőr-főkapitányságnak a feladata,]
„c) amelynek a bíróság a nemzetközi elfogatóparancs vagy az európai
elfogatóparancs kibocsátásáról, illetve visszavonásáról hozott határozatát
megküldte."
(5)	Az Sztk.tv. 18. §-a a következő ah) alponttal egészül ki:
[A nyilvántartás a személykörözés tekintetében tartalmazza:
18
a)	a körözött személy]
„ah) elfogása esetén várható magatartására (különösen esetleges erőszakos
viselkedésére, fegyver birtoklására) vonatkozó információt;"
(6)	Az Sztk.tv. 25. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal
kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:]
„d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi
és bűnüldöző szerv a jogsegélykérelem elintézéséhez, valamint a nemzetközi
szerződésekben meghatározott és a viszonossági gyakorlatból eredő feladatai
teljesítéséhez, külföldi bűnüldöző szerv a bűnüldöző szervek nemzetközi
együttműködéséről szóló törvény szerint; valamint a Schengeni Információs
Rendszerből a SIRENE Iroda útján adatigénylésre jogosult külföldi hatóság;"
(7)	Az Sztk.tv. 25. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal
kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:]
„l) a személyazonosításra alkalmas okmány, illetve a járműokmányok
kiadására jogosult hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához."
40.	§
(1)	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény) 20. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A keresett személy átadásáról a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési
Központ (a továbbiakban: NEBEK) a Rendőrség közreműködésével gondoskodik, és
annak - az érintett hatóságok megállapodása szerinti - a lehető legkorábbi
időpontban meg kell történnie."
(2)	A 2003. évi CXXX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Ha a terhelttel szemben büntetőeljárást kell lefolytatni az Európai Unió
valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében, a bíróság
haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát ki. Ha a terhelten jogerősen
kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a
büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a Nemzetközi
Bűnügyi Együttműködési Központnak kell megküldeni. Az európai elfogatóparancsot
a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye - ha a
terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye - szerint illetékes
rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni."
19
(3)	A 2003. évi CXXX. törvény 25. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) Az európai elfogatóparancs hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság
területére is.
(8)	Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a
kibocsátásának oka megszűnt. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló
végzést a kibocsátó haladéktalanul megküldi a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési
Központnak. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a terhelt
bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt
egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye - szerint illetékes
rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni."
(4)	A 2003. évi CXXX. törvény 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azokra
a tárgyakra is, amelyekre nem követtek el bűncselekményt, de külön törvény, illetve
az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben
elhelyezett figyelmeztető jelzés eredményeként találták meg. Az így megtalált
jogellenesen használt, elveszett vagy megsemmisült hivatalos okmányt a NEBEK-en
keresztül, a Schengeni Információs Rendszerben részt vevő állam figyelmeztető
jelzés kibocsátását elrendelő hatóságának kell visszaadni."
41.	§
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 7. §-ának helyébe a
következő rendelkezés lép:
„7. § A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldöző szervek nemzetközi
együttműködéséről szóló törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló törvény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében
történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény, valamint a vonatkozó
nemzetközi szerződések és az Európai Unió jogi aktusai alapján együttműködik a
külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel."
42.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését
követő harmincadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény 3. §-ának c) pontjából az „és ezzel egyidejűleg megküldi azokat
a Központi SIS-nek," szövegrész, 13-15. §-a, 17. §-a és 43. §-a (1) bekezdésének d)
pontja az Európai Unió Tanácsának a Schengeni Információs Rendszer alkalmazását
a Magyar Köztársaság számára lehetővé tevő határozatában meghatározott napon
lép hatályba.
(3)	E törvény 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 10. §-a, 11. §-ának d) pontja,
15.	§-ának c) és d) pontja, valamint 17. §-ának c) pontja azon a napon lép hatályba,
20
amelytől kezdve az Európai Unió Tanácsának határozata a Magyar Köztársaságot a
schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására feljogosítja.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Nbjt. 27. §-ának (1) bekezdésében az „az Interpol" szövegrész helyébe
az „a NEBEK" szöveg;
b)	a NEBEK tv. 6. §-ának (1) bekezdésében a „bűnüldöző" szövegrész
helyébe az „együttműködő" szöveg, 7. §-ának (4) bekezdésében a „nemzetközi
bűnüldözési szervezet" szövegrész helyébe a „nemzetközi bűnügyi együttműködés
céljából létrehozott szervezet" szöveg, 9. §-ának (2) bekezdésében a „nemzetközi
bűnüldözési szervezet jelzi" szövegrész helyébe a „nemzetközi bűnügyi
együttműködés céljából létrehozott szervezet jelzi" szöveg, illetve a „tájékoztatja a
nemzetközi bűnüldözési szervezetet" szövegrész helyébe a „tájékoztatja a
nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezetet" szöveg;
c)	a 2003. évi CXXX. törvény 20. §-ának (6) bekezdésében az „az Interpolt"
szövegrész helyébe az „a NEBEK-et" szöveg, 33. §-ában az „az Interpol" szövegrész
helyébe az „a NEBEK" szöveg
lép.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kknyt. 5. §-ának g) pontja,
valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
évi LXVI. törvény 17. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
43.	§
(1)	E törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig
a)	e törvény 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a SIS-ben figyelmeztető
jelzést kell elhelyezni arról a személyről vagy gépjárműről, akivel avagy amellyel
kapcsolatban az eljárás jellegének leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező
fedett nyomozó igénybevételével a Határőrség információgyűjtést vagy
adatellenőrzést végez;
b)	az e törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti adatokat a Határőrség a
SIRENE Irodán keresztül a figyelmeztető jelzést kibocsátó külföldi hatóságnak
továbbíthatja;
c)	e törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerinti adattovábbítást a Határőrség
információgyűjtést vagy adatellenőrzést végző szerve végzi;
d)	e törvény 17. §-a alapján a Határőrség rendészeti tevékenységének,
bűnüldözési feladatainak ellátásához a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési
jogosultsággal rendelkezik.
(2)	Legkésőbb 2008. január 1-ig kiegészítő információt kell továbbítani arról,
hogy a Határőrség által továbbított figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló eljárást
2008.	január 1-től mely rendőri szerv folytatja.
21
44.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	kijelölje az N.SIS informatikai központ feladatait ellátó szervet,
b)	rendeletben szabályozza a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének és
végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és
adminisztratív feladatai ellátásának részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a rendészetért és határrendészetért felelős miniszter,
hogy rendeletben szabályozza a SIS-be történő adatbevitel elrendeléséhez
felhasználandó iratmintákat.
45.	§
Ha az 5. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló
intézkedés elrendelésére e törvény hatálybalépése előtt került sor, az elrendelő
bíróság vagy hatóság az e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül - a
figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló intézkedés jogszerűségének és
időszerűségének felülvizsgálatát követően - intézkedik a figyelmeztető jelzés
elhelyezése céljából a SIS-be történő adattovábbítás érdekében.
46.	§
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi
Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő
ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni
megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási
Egyezmény) 92-119. cikke,
b)	a terrorizmus elleni küzdelem keretében a Schengeni Információs
Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 871/2004/EK tanácsi rendelet
(2004. április 29.) 1. cikke,
c)	néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a
Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló 2005/211/IB tanácsi
határozat (2005. február 24.) 1. cikke,
d)	az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról
szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (2002. június 13.) 9. cikke.
22
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A teljes jogú schengeni tagság elérése Magyarország számára uniós
csatlakozásunk kezdetétől fogva kiemelt célként szerepel. A Kormány programjában
megjelenő kiemelt feladat schengeni csatlakozásunk előkészítése. E csatlakozás
központi, elengedhetetlen eleme a Schengeni Információs Rendszer (a
továbbiakban: SIS) alkalmazásának lehetővé tétele, ennek törvényi feltételeit teremti
meg a Javaslat.
Miután a Schengeni Információs Rendszer második generációja központi
részének fejlesztésében olyan szintű késedelem következett be, amely alapján
egyértelművé vált, hogy annak alkalmazására 2009-nél előbb nem kerülhet sor, az
Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa 2006. december 4-5-i ülésén elfogadta
Portugáliának a jelenlegi SIS I+ új tagállamokra történő kiterjesztésére tett javaslatát,
annak érdekében, hogy az új tagállamokban a belső határokon folytatott
ellenőrzések megszüntetése ne szenvedjen további késedelmet.
2.	A Javaslat ennek megfelelően a Schengeni Végrehajtási Egyezmény (a
továbbiakban: SVE) rendelkezései alapján kijelöli a SIS I+ információs rendszerben
részt vevő hatóságokat. Eszerint a SIS I+ nemzeti része informatikai központja a
Kormány által kijelölt szervként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatala. A korábbi kormányzati döntésnek megfelelően a SIRENE Iroda
feladatait a NEBEK látja el.
3.	A Javaslat a SVE 94-100. cikkei alapján meghatározza, hogy a SIS-ben
mikor helyezhető el figyelmeztető jelzés, és annak mi az adattartalma.
A Javaslat részletesen szabályozza továbbá, hogy a figyelmeztető jelzések
elhelyezése céljából mely hatóságok jogosultak adattovábbításra a SIS-be.
A Javaslat ezt követően szabályozza a SIS-ben tárolt adatokhoz történő
hozzáférést is, meghatározva, hogy mely szervek - feladat- és hatáskörük ellátása
céljából - milyen adatokhoz férhetnek hozzá.
4.	A SVE 114. cikke független adatvédelmi hatóság kijelölését írja elő a
tagállamok részére. Az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv).
rendelkezései szerint általánosan és mindenre kiterjedően látja el feladatát, azonban
a Javaslat az egyértelmű szabályozás érdekében kifejezetten meghatározza, hogy
az adatvédelmi biztos az adatkezelés jogszerűségét, illetve az ezt kifogásoló
bejelentéseket az Avtv. rendelkezései alapján ellenőrzi, illetve vizsgálja ki.
5.	A Schengeni Információs Rendszer a jövőben mind magyar, mind
nemzetközi viszonylatban nem kizárólag hazai bűnüldöző szervekkel, illetve
nemzetközi bűnüldözési szervezetekkel tart kapcsolatot, hanem az illegális migráció
megelőzése, illetve az elveszett, ellopott, megsemmisült hivatalos okmányok
felkutatása érdekében az idegenrendészeti hatóságokkal, a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szervével, a központi útiokmány-nyilvántartó szervvel,
illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervvel is. Ezen új feladatokra
23
tekintettel az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényben (a továbbiakban: NEBEK tv.) a
„nemzetközi bűnüldözési szervezet", illetve a „magyar bűnüldöző szerv" fogalmakat
új fogalommal kell felváltani. A Javaslat erre tekintettel ugyan több törvényhelyen, de
lényegében azonos okból módosítja a NEBEK tv.-t a „nemzetközi bűnüldözési
szervezet" helyett „nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott
szervezet" kifejezést, a „magyar bűnüldöző szerv" helyett „magyar együttműködő
szerv" kifejezést használva. Ezen túlmenően - arra tekintettel, hogy a SIRENE Iroda
feladatait a NEBEK önálló szervezeti egysége látja el - a SIRENE Iroda
figyelmeztető jelzéssel, adatvédelemmel, adatbiztonsággal kapcsolatos feladataival
is kiegészíti a NEBEK tv. rendelkezéseit a Javaslat.
6.	Célszerűtlen, és nem szolgálja a SIS hatékony működése szempontjából
alapvető adat-, és jogbiztonságot az a helyzet, ha a közigazgatási adatkezelésben
elektronikusan rögzített, és hozzáférhető adat alapján a körözés elrendeléséről külön
határozatot kell hozni, és a Rendőrség e határozat alapján rögzíti az okmánykörözési
adatbázisában, az egyébként a közigazgatásban már rögzített adatokat, és az onnan
kerülne a SIS-be.
A Javaslat erre tekintettel tartalmazza azokat a rendelkezéseket is, amelyek
lehetővé teszik, hogy az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok
körözését ne egyedi határozattal kelljen elrendelni, hanem azt az erre vonatkozó
ténynek az adott okmány elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére
vonatkozó ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő
bejegyzése alapján lehessen lefolytatni. Ennek megfelelően a Javaslat módosítja az
Avtv.-t, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényt (Utv.), a közúti közlekedési
nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényt (Kknyt.), és a személy- és
tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvényt (SZtk.tv.) is.
7.	A hatályos szabályozás szerint a magyar bíróság által kibocsátott
nemzetközi elfogatóparancs és az európai elfogatóparancs hatálya nem terjed ki a
Magyar Köztársaság területére, azaz, ha nemzetközi elfogatóparancs vagy európai
elfogatóparancs alapján Magyarországon találják meg a terheltet, az eljárás belföldi
elfogatóparancs hiányában nem folytatható le. A Javaslat ezen anomália orvoslása
érdekében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) - és ezzel
összhangban a két érintett jogsegély törvény - módosításával megteremti a
lehetőségét annak, hogy a nemzetközi elfogatóparancs és az európai
elfogatóparancs hatálya a Magyar Köztársaság területére is kiterjedjen, továbbá,
hogy a Be. alapján kibocsátott elfogatóparancsra vonatkozó rendelkezések
alkalmazhatók legyenek a nemzetközi elfogatóparancs és az európai
elfogatóparancs tekintetében is.
24
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
E szakasz a Javaslat alkalmazási területét állapítja meg.
A 2. §-hoz
A Javaslat a normaszövegben többször előforduló, a SIS szempontjából
lényeges fogalmakat határozza meg, mivel a SVE nem tekinthető közvetlenül
alkalmazandó európai uniós jogi aktusnak.
A SVE 92. cikke szerint a SVE-ben részes államok olyan közös információs
rendszert hoznak létre, amely egyrészt áll egy ún. technikai támogató egységből
(Központi SIS), valamint az egyes államok által saját költségükre létrehozott nemzeti
részből (N.SIS), amelynek adatállományát a Központi SIS segítségével a többi SIS-t
alkalmazó állam adatállományához tartalmilag azonossá alakítják. Az N.SIS az adott
SIS-t alkalmazó állam területén való lekérdezések céljára szolgál.
A SIS-t alkalmazó államok a figyelmeztető jelzések elhelyezéséhez, illetve az
elrendelt intézkedés végrehajtásához szükséges, azonban a figyelmezető jelzés
adattartalmában nem szereplő adatok kicserélésére, továbbítására egy speciális
hatóságot kötelesek kijelölni (SIRENE Iroda), amelyek feladatukat egységes
protokollok mentén végzik. Ezeket a szabályokat tartalmazza a SIRENE-kézikönyv.
A 3. §-hoz
A SVE 108. cikke minden SIS-t alkalmazni kívánó állam számára előírja, hogy
jelöljön ki egy szervet, amely a Schengeni Információs Rendszer nemzeti része
tekintetében központi hatáskörrel rendelkezik. A SIS-t alkalmazó államok ezen a
szerven keresztül helyezik el a figyelmeztető jelzéseket. Ez a központi szerv felelős a
Schengeni Információs Rendszer nemzeti részének zökkenőmentes működéséért, és
ennek a szervezetnek kell meghoznia azokat az intézkedéseket, amelyek SVE-ben
foglalt rendelkezések betartása céljából szükségesek. A Javaslat erre tekintettel
rendelkezik úgy, hogy a Kormány kijelöl egy szervezetet, amely ellátja az N.SIS
informatikai központjának (N.SIS Hivatal) feladatait. Ez a szerv a Kormány korábbi
döntésének megfelelően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatala lesz. A Javaslat nevesíti továbbá az N.SIS Hivatal legfontosabb
feladatait.
A 4. §-hoz
A NEBEK törvény által létrehozott szervezet, ezért a NEBEK részét képező, a
SVE 92. cikk (4) bekezdése szerint létrehozandó SIRENE Iroda feladatait is
törvényben kell megállapítani. Egyértelmű, hogy e feladatokat a NEBEK látja el e
törvény, valamint az Európai Unió jogi aktusai rendelkezéseinek megfelelően.
25
Az Európai Unió jogi aktusai alatt egyrészről a SIRENE-kézikönyvet közzétevő
bizottsági határozatokat kell érteni, illetve ez a rendelkezés már figyelemmel volt
arra, hogy a Schengeni Információs Rendszer második generációja már nem a SVE-
n, hanem egy uniós rendeleten és egy határozaton alapul. A SIRENE Iroda feladata
a kiegészítő információ cseréjének biztosítása, az N.SIS-ben figyelmezető jelzésként
elhelyezett adatok minőségének ellenőrzése, szükség esetén az adatok
helyesbítésének koordinálása.
A SIRENE Iroda feladatai ellátásához hozzáféréssel kell, hogy rendelkezzen a
SIS-ben tárolt adatokhoz.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a SVE 94-100. cikkei alapján nevesíti a SIS-ben elhelyezhető
figyelmeztető jelzések körét és azok adattartalmát. Azt, hogy a magyar hatóságok
milyen esetben helyezhetnek el figyelmeztető jelzést, csak a magyar jogi
terminológiával körülírt módon lehet meghatározni, a lehetőségek szerint úgy, hogy
az a SVE-ben meghatározott fogalmakkal könnyen azonosítható legyen. A
megfeleltethetőség a Javaslatban túlnyomórészt egyértelmű, a figyelmezető jelzések
két típusának meghatározása igényel részletesebb kifejtést.
1.	A SVE 97. cikke alapján a SIS-ben az eltűnt személyekkel vagy az olyan
személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzés is elhelyezhető, akiket saját védelmük
vagy fenyegető veszély elhárítása érdekében átmenetileg rendőri védelem alá kell
helyezni. A SVE e cikke a későbbiekben kifejti, hogy ez a rendelkezés „különösen a
kiskorúakra és azokra a személyekre vonatkozik, akiket a hatáskörrel rendelkező
hatóság határozata alapján zárt intézetben kell elhelyezni".
A Javaslat az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés
elhelyezéséről rendelkezik. Ennek oka, hogy a magyar jogi terminológiában a „saját
védelme érdekében" és a „fenyegető veszély" kifejezések a szélesebb értelemben
vett büntetőjog területén a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást
segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben és végrehajtási
rendeleteiben jelennek meg. Ezek a fogalmak tehát nem használhatók a
Javaslatban.
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 36/A. §-a (2)
bekezdésének b) pontja szerint eltűnt személynek kell tekinteni azt az ismeretlen
helyen lévő személyt, aki cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve
egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni, ennek
alapján az eltűnt személy fogalmába egyértelműen beletartoznak a SVE 97.
cikkében példaként felsorolt személyek, akikre a SIS-ben részt vevő államok
gyakorlata szerint az előbb említett fogalom vonatkozik.
2.	A SVE 99. cikke szerinti figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó célzott
ellenőrzés, illetve leplezett megfigyelés lényegében az adott rendőri intézkedés
céljának leplezésével, az intézkedéssel érintett személyről vagy tárgyról történő
meghatározott információk összegyűjtését és továbbítását jelenti. Ennek az
intézkedésnek leginkább az Rtv. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti leplezett
információgyűjtés első fordulata feleltethető meg, amely szerint a Rendőrség az
26
eljárás céljának leplezésével információt gyűjthet, adatot ellenőrizhet. Ennek alapján
határozza meg a Javaslat, hogy leplezett megfigyelés kezdeményezésére a
Rendőrség milyen feltételek mellett jogosult, és annak eredményéről milyen adatokat
továbbíthat a SIRENE Irodán keresztül az ilyen célú figyelmeztető jelzés elhelyezését
elrendelő külföldi hatóság felé (SVE 99. cikk).
3.	Egyébként a Javaslatban meghatározott figyelmeztető jelzések a
következőképpen feleltethetőek meg a SVE szakaszaival:
a)	pont szerinti jelzések a SVE 95. cikkének,
b)	pont szerinti jelzések a SVE 97. cikkének,
c)	pont szerinti jelzések a SVE 98. cikk (1) bekezdés első fordulatának,
d)	pont szerinti jelzések a SVE 98. cikk (1) bekezdés második fordulatának,
e)	pont szerinti jelzések a SVE 96. cikkének,
f)	pont szerinti jelzések a SVE 99. cikkének,
g)-h)	pontok szerinti jelzések a SVE 100. cikkének
feleltethető meg.
A 6. §-hoz
A SVE 94. cikk (3) bekezdése a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések
esetében meghatározza, hogy legfeljebb milyen adatokat (információt) lehet
elhelyezni a SIS-ben, a Javaslat ennek megfelelően határozza meg személyekre
vonatkozóan a figyelmeztető jelzések adattartalmát.
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy az érintett személy esetleges
fegyverviselésére, illetve erőszakos viselkedésére vonatkozó figyelemfelhívás csak
azokban az esetekben továbbítható, amikor ennek relevanciája, illetve igazolható
célja van, nevezetesen akkor ha a figyelmeztető jelzést a személyt kiadatás vagy
átadás céljából történő elfogása, illetve az érintett személlyel szemben leplezett
információgyűjtés, illetve adatellenőrzés céljából adták ki. A figyelmezető jelzés
alapján intézkedést végző hatóság ebben az esetben kerül olyan kapcsolatba az
érintett személlyel, ahol az ilyen jellegű információnak a hatóság eljárása
szempontjából hasznosítható célja van.
A Javaslat a tárgyakra nézve a SVE 100. cikkének (2) bekezdésére
figyelmmel határozza meg, hogy melyekre vonatkozóan lehet figyelmeztető jelzést
elhelyezni.
A 7. §-hoz
A SVE 99. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint leplezett megfigyelésre
vagy célzott ellenőrzésre leplezett információ gyűjtésre vagy adatellenőrzésre
vonatkozóan figyelmeztető jelzés akkor helyezhető el, „amikor konkrét adatok utalnak
arra, hogy az illető személy számos és különösen súlyos bűncselekményt tervez
elkövetni, vagy követ el;...". A Javaslat ennek megfelelően az Rtv. 97. §-a (1)
bekezdése j) pontjában szereplő „súlyos bűncselekmény" fogalomnak megfelően
határozza meg azt a bűncselekményi kört, amelyre vonatkozóan a magyar hatóság
ilyen figyelmeztető jelzést elhelyezhet, ha megalapozottan feltehető, hogy az
27
információgyűjtéssel vagy adatellenőrzéssel érintett személy ilyen bűncselekményt
fog elkövetni (készít elő). A Javaslat a „megalapozottan feltehető" fordulat
használatával elkerüli a Be. szerinti, a büntetőeljárás egy konkrét személlyel
szemben történő megindításához szükséges „megalapozott gyanú" kifejezést,
amellyel jelzi, hogy itt még a felderítési szakban szerzett információk alapján kialakult
feltételezésről van szó. Ezt erősíti meg a Javaslat azzal is, hogy kifejezetten
rendelkezik arról, hogy a figyelmeztető jelzés akkor is elhelyezhető, ha az adott
bűntett tekintetében az előkészület a megyar törvény szerint nem büntetendő.
A Javaslat a SVE 99. cikke (4) bekezdésének megfelelően határozza meg,
hogy melyek azok a leplezett információgyűjtéssel illetve adatellenőrzéssel szerzett
információk amelyek a SIRENE Irodán keresztül továbbíthatók a figyelmeztető jelzést
kibocsátó külföldi hatóságnak.
A 8. §-hoz
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003.
évi CXXX. törvény (2003. évi CXXX. törvény) jelenleg úgy rendelkezik, hogy az
európai elfogatóparancsot a NEBEK-nek kell megküldeni. A hatályos rendelkezések
alapján tehát az európai elfogatóparancs nem kerül be a körözési információs
rendszerbe. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi
XXXVIII. törvény (Nbjt.) jelenleg úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi
elfogatóparancsot az igazságügyért felelős miniszternek kell megküldeni. Ez azt
jelenti, hogy nemzetközi elfogatóparancs sem kerül be a belföldi körözési
rendszerbe.
A Javaslat 35. §-és a 40. §-a ezt a problémát kezeli a 2003. évi CXXX.
törvény, az Nbjt., illetve az Sztk. tv. módosításával, amelyekben az kerül
egyértelműen rögzítésre, hogy az európai elfogatóparancsot, valamint a nemzetközi
elfogatóparancsot meg kell küldeni az illetékes rendőri szerv részére is.
Figyelemmel arra, hogy az európai elfogatóparancs közvetlenül megküldésre
kerül a NEBEK-hez, így nem szükséges azt előírni, hogy a figyelmeztető jelzés
elhelyezése az egyébként a körözési információs rendszert kezelő Rendőrségen
keresztül történjék. Ennek megfelelően rendelkezik úgy a Javaslat e szakasza, hogy
a figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges adatokat az európai vagy
nemzetközi elfogató parancsot kibocsátó bíróság küldi meg a SIRENE Irodának,
amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő
elhelyezése céljából.
A 9. §-hoz
Annak a személynek a körözését, akinek az eltűnését bejelentik az Rtv. 36/A.
§-ának (3) bekezdése szerint a bejelentést követő 24 órán belül el kell rendelni. A
büntetőeljárásban tanúként vagy terheltként idézni kívánt olyan személyt érintően,
akinek lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen - a lakó- vagy tartózkodási hely
közlése céljából - akkor helyezhető el figyelmeztető jelzés, ha a körözését
elrendelték. Ennek megfelelően rendelkezik a Javaslat úgy, hogy ezekben az
esetekben a figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges személyre vonatkozó
adatokat a körözést folytató rendőri szerv küldi meg a SIRENE Irodának, amely
28
továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő elhelyezése
céljából.
A Rendőrség és a Határőrség integrációját követően a Rendőrség és a Vám-
és Pénzügyőrség végezhet leplezett információgyűjtést vagy adatellenőrzést. Ennek
megfelelően a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az ilyen információgyűjtésben, vagy
adatellenőrzésben érintett személyre, illetve járműre vonatkozó - a figyelmeztető
jelzés elhelyezéséhez szükséges - adatokat, a körözést folytató rendőri szerv küldi
meg a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés
N.SIS-be történő elhelyezése céljából.
A gépjármű, utánfutó, lakókocsi, lőfegyver, bankjegy körözését, mint
tárgykörözést az Sztk. tv. 4. §-ának megfelelően a Rendőrség végzi. Ennek
megfelelően rendelkezik úgy a Javaslat, hogy a figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez
szükséges az adott tárgyra vonatkozó adatokat a körözést folytató rendőri szerv küldi
meg a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés
N.SIS-be történő elhelyezése céljából.
A 10. §-hoz
A SVE 96. cikke szerinti, beléptetési tilalmat - a hazai jogi terminológiában
beutazási és tartózkodási tilalmat - elrendelő figyelmeztető jelzéseknek a SIS-be
történő továbbítására az idegenrendészeti hatóság jogosult a SIRENE Irodán
keresztül.
Beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság rendelhet el a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben, valamint a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben
meghatározott esetekben, saját hatáskörben, vagy a bíróság által a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) alapján elrendelt kiutasítás
végrehajtása érdekében.
A Javaslat 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a beutazási és
tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyre vonatkozó adat akkor továbbítható a
SIS-be, ha a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló külföldi nem a szabad
mozgás és tartózkodás jogáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó EGT-
állampolgár.
A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyre vonatkozó
adatot nem lehet továbbítani a SIS-be abban az esetben, ha a beutazási és
tartózkodási tilalom elrendelésének oka az volt, hogy az érintett harmadik országbeli
állampolgár a kiszabott helyszíni bírságot vagy szabálysértési bírságot az előírt
határidőig nem fizette meg, és annak behajtására nincs lehetőség vagy a behajtás
sikertelen volt. Ez az elrendelési ok ugyanis nem feleltethető meg a SVE 96.
cikkében meghatározott feltételeknek.
A Javaslat a SVE 25. cikkének megfelelően rendelkezik arról, hogy
amennyiben egy schengeni állam úgy dönt, hogy tartózkodási engedélyt állít ki
beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló
29
külföldi részére, akkor a SIS figyelmeztető jelzést az elrendelő államnak vissza kell
vonnia. Ugyanez a teendő akkor is, ha a külföldi már tartózkodási engedéllyel
rendelkezik, amelyet a Magyarország által elrendelt figyelmeztető jelzés és a hozzá
kapcsolódó kiegészítő információk alapján a schengeni állam nem von vissza.
Ilyen esetben a figyelmeztető jelzést - a külföldi SIRENE iroda értesítése
alapján - a magyar SIRENE Iroda törli. Természetesen a jelzésnek a SIS-ből történő
törlése nem érinti a beutazási és tartózkodási tilalom további fennállását, a magyar
idegenrendészeti nyilvántartásból nem kell a beutazási és tartózkodási tilalmat
törölni.
A 11. §-hoz
A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló
168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. §-ának f) pontja, illetve 4. §-ának f) pontja
értelmében a körzetközponti jegyző, illetve a személyiadat- és a lakcímnyilvántartást
kezelő központi szerv rendeli el az elveszett, ellopott, megsemmisült
személyazonosító igazolvány körözését.
Az Utv. 27. §-ának (3) bekezdése szerint a központi útiokmány-nyilvántartó
szerv rendeli el az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány
körözését.
Az elveszett vagy megsemmisült jármű okmányok, illetve hatósági jelzések
körözését a Kknyt. 5. §-ának g) pontja, illetve a közúti közlekedési igazgatási
feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló
35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 98. §-a értelmében a körzetközponti jegyző rendeli el.
A fegyverekről és a lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 38.
§-ának (5) és (6) bekezdése szerint a lőfegyver elvesztését az elvesztés helye
szerint illetékes rendőrkapitányságon kell bejelenteni, amelynek alapján a körözést
ez a rendőrkapitányság rendeli el.
Tárgykörözés esetén a körözést elrendelő hatóság a határozatát - a személy-
és tárgykörözésről szóló törvény rendelkezései szerint - a székhelye szerint illetékes
rendőrkapitánysághoz továbbítja, így az elrendeléshez képest a gyakorlat alapján
gyakran elég hosszú idő telik el, amíg az elveszett okmányok a körözési rendszerben
megjelennek.
A hatályos jogszabályok mindhárom okmánytípus esetében arról
rendelkeznek, hogy az okmány tulajdonosa három napon belül bejelentési
kötelezettséggel tartozik az okmányellátás feladatával felruházott hatóság felé. E
hatóságok - szintén a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint - kötelesek az
okmánnyal kapcsolatos eseményt (elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés) a
okmánynyilvántartásban regisztrálni.
Célszerűtlen, és nem szolgálja a SIS hatékony működése szempontjából
alapvető adat-, és jogbiztonságot az a helyzet, ha a közigazgatási adatkezelésben
elektronikusan rögzített, és hozzáférhető adat alapján a körözés elrendeléséről külön
határozatot kell hozni, és a Rendőrség e határozat alapján rögzíti az okmánykörözési
30
adatbázisában, az egyébként a közigazgatásban már rögzített adatokat, és az onnan
kerülne a SIS-be.
Erre tekintettel a Javaslat módosítja az Sztk. tv.-t, a módosítás értelmében az
elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok tekintetében a körözést nem kell
külön elrendelni, hanem - mivel valamely adat vagy tény hatósági nyilvántartásba
történő bejegyzése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 82. §-ának (2) bekezdése szerint
határozatnak minősül - az adott okmány elvesztésére, eltulajdonítására,
megsemmisülésére vonatkozó ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági
nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni. E rendelkezéssel
összefüggésben az okmányok nyilvántartásáról rendelkező törvények - a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény,
Utv., a Kknyt. - módosítása is szükséges, amelyet a Javaslat szintén elvégez.
Az okmánykörözésre vonatkozó előbb emlíett szabályok módosítása alapján a
Javaslat úgy rendelkezik, hogy az elveszett, eltulajdonított megsemmisült okmányok
esetében az adott okmánynyilvántartást vezető központi hatóság közvetlenül
továbbítja a figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges adatokat az N.SIS
Hivatalhoz a figyelmeztető jelzés N.SIS-ben történő elhelyezése céljából.
A Javaslat szerint a SIS-be kell továbbítani azokra az úti okmányokra,
valamint tartózkodásra jogosító engedélyekre vonatkozó adatokat is, amelyek
elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését az idegenrendészeti hatóságnak
-	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben, illetve a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben
meghatározottak szerint - bejelentették. Az adatokat a központi idegenrendészeti
nyilvántartást kezelő szerv az idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzést
követően továbbítja az N.SIS Hivatalnak.
A 12. §-hoz
A SIRENE kézikönyv tartalmazza egységesen, minden SIS-t alkalmazó állam
SIRENE Irodájának az alkalmazottaira vonatkozóan azokat az utasításokat, amelyek
a SVE egyes cikkei végrehajtásához szükséges kiegészítő információk cseréjére
irányadó szabályokat és eljárásokat részletezi. A SIS-ben egy állam egy személyre
vonatkozóan csak egy figyelmeztető jelzést helyezhet el, több állam egy személyre
vonatkozóan csak akkor helyezhet el több figyelmeztető jelzést ha azok egymással
összeegyeztethetőek. Annak vizsgálata, hogy a SIS-ben egy adott személyre
vonatkozóan helyeztek-e el már figyelmeztető jelzést, illetve az
összeegyeztethetőség vizsgálata is a SIRENE Iroda feladata.
Az egymással összeegyeztethető figyelmeztető jelzéseket, illetve az egyes
figyelmeztető jelzések elsőbbségi sorrendjét is a SIRENE kézikönyv határozza meg.
Erre tekintettel a Javaslat általános jelleggel úgy rendelkezik, hogy a figyelmezető
jelzés elhelyezéséhez szükséges adatokat a SIRENE kézikönyv rendelkezéseinek
megfelelően, személyt érintő figyelmeztető jelzés elhelyezése esetén a SIRENE
Iroda közreműködésével kell továbbítani.
31
A 13. §-hoz
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 5. §-ának (1) bekezdése értelmében személyes adatot
kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése
érdekében lehet. A Javaslat a SIRENE kézikönyvben szabályozott eseteket
öszzegyűjtve határozza meg azokat a körülményeket, amikor a SIRENE Iroda
kiegészítő információt továbbíthat másik SIS-t alkalmazó állam SIRENE Irodájának.
A 14. §-hoz
A SVE 95. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az ott meghatározott, az
európai vagy nemzetközi elfogatóparancs végrehajtása céljából kibocsátott
figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg, a lehető leggyorsabb módon el kell
küldeni az adott büntető üggyel kapcsolatos lényeges információkat is. Az ott
meghatározott infromációk az európai elfogatóparancshoz rendszeresített
formanyomtatványról, illetve a nemzetközi elfogatóparancsról összegyűjthetők. A
Javaslat erre tekintettel rendelkezik úgy, hogy SVE-ben meghatározott
információknak megfelelő adatokat - az előbb említett figyelmeztető jelzés
elhelyezésével egyidejűleg - a SIRENE Iroda kiegészítő információként továbbítsa a
SIS-t alkalmazó államok részére.
A 15. §-hoz
Az SVE 92. cikkének (4) bekezdése szerint a „a tagállamok a nemzheti
jogszabályokkal összhangban az e célra kijelölt hatóságokon keresztül (Sirene)
kicserélnek minden olyan kiegészítő információt, amely szükséges a figyelmeztető
jelzések beviteléhez és a megfelelő intézkedés megtételéhez azon esetekben,
amikor az e rendszerben folytatott lekérdezés eredményeképpen olyan személyekre,
illetve tárgyakra bukkannak, akikről, illetve amelyekről a Schengeni Információs
Rendszerben már szerepel adat". E feladat ellátásához adathozzáférési jogot kell
biztosítani a Sirene Iroda részére mindazon adatokhoz, amelyek a találattal érintett
személy vagy tárgy azonosításához illetőleg a jelzés elhelyezése alapján
kezdeményezendő eljárás végrehajtásához szükségesek.
A Javaslat a Sirene Iroda részére az adathozzáférési jogot konkrétan
meghatározott nyilvántartások tekintetében és olyan adatkört érintően teszi lehetővé,
amelyek az SVE-ben meghatározott feladat ellátásához szükségesek és
elégségesek. Ezek az adatok elsősorban a személyek személyazonosító adatai, az
okmányok azonosító adatai, a körözési adatok, a beutazási és tartózkodási tilalom
alatt állókkal kapcsolatos adatok, valamint a fegyvertartási engedéllyel összefüggő
adatok. A Sirene Irodának lehetőséget biztosít továbbá a törvényjavaslat ahhoz,
hogy a bíróságtól tájékoztatást kérjen az európai illetőleg nemzetközi elfogatási
parancs kibocsátásának körülményeiről. Ezeket az adatokat a Sirene Iroda csak a
kiegészítő információt kérő részre történő továbbításhoz használhatja fel és azt az
alapul szolgáló jelzés törlésével egyidejűleg törölni köteles.
A 16. §-hoz
32
A SVE 100. cikkének (2) bekezdése értelmében az ellopott, jogellenesen
használt, vagy elveszett tárgyakra vonatkozóan elhelyezett figyelmeztető jelzés
alapján megtalált tárgyakkal kapcsolatos szükséges intézkedéseket annak az
államnak a jogszabályai alapján kell megtenni, amelynek területén a tárgyat
megtalálták.
A 2003. évi CXXX. törvény 51. §-a rendelkezik az Unió tagállamai
vonatkozásában azoknak a tárgyaknak a tulajdonos részére történő visszaadásáról,
amelyekre bűncselekményt követtek el. E § rendelkezése szerint az ilyen tárgyat a
tagállami igazságügyi hatóságon keresztül kell a tulajdonosnak visszajuttatni. Az 51.
§ meghatározza a tárgy visszaadásának feltételeit (az átadás csak akkor teljesíthető,
ha igazolják az érintett személy kétséget kizáró tulajdonjogát, az átadás nem sértheti
jóhiszemű harmadik személy jogait, nem veszélyeztetheti a Magyar Köztársaság
területén folyó büntetőeljárás sikerét) a magyar hatóságok feladatait (tárgy
lefoglalása, ismeretlen helyen lévő tárgy körözésének elrendelése).
A Javaslat kiegészíti a 2003. évi CXXX. törvény 51. §-át egy új (6)
bekezdéssel, amely azt az esetet szabályozza, amikor a tárgyra nem követtek el
bűncselekményt, de azt a Javaslat alapján a SIS-t alkalmazó külföldi állam által
elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján találták meg. Az így megtalált tárgyat a
figyelmeztető jelzést elhelyező hatóságnak kell visszajutattni. A Javaslat megteremti
az összhangot összhangot teremt a törvényi rendelkezések között.
A 17. §-hoz
A SVE 101. és 102/A. cikkei kizárólagosan határozzák meg, hogy milyen
feladatokat ellátó hatóságoknak lehet hozzáférési jogosultságuk a SIS-ben
elhelyezett adatokhoz. Eszerint a teljes körű hozzáférési jogosultságuk lehet, a
határellenőrzést, rendőrségi és vámellenőrzést végző hatóságoknak, a büntető
ügyben eljáró igazságügyi hatóságok. Az idegenrendészeti hatóságok a SVE 101.
cikkének (2) bekezdése szerint a beutazási és tartózkodási tilalom miatt elrendelt
figyelmeztető jelzéshez, illetve az ellopott, jogellenesen használt, vagy elveszett
kitöltött vagy kitöltetlen személyes dokumentumokra vonatkozóan elrendelt
figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó adatokhoz férhetnek hozzá.
A SVE 102/A. cikke lehetővé teszi, hogy a „járművek forgalmi engedélyének
kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok" kizárólag az előttük
nyilvántartásba vételre bemutatott jármű jogszerű eredetének ellenőrzése céljából
férhetnek hozzá tételesen meghatározott adatokhoz.
A fentieknek megfelelően biztosítja a Javaslat a SIS-ben található adatokhoz
való hozzáférést az érintett magyar szervek számára. Ennek értelmében a büntető
ügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően, a
Rendőrség nyomozó hatósági, közbiztonság-védelmi, körözési, valamint a
Rendőrség és a Határőrség integrációjára tekintettel határrendészeti feladatainak,
illetve a vámhatóság nyomozó hatósági feladatai ellátásához - a szintén a
figyelmeztető jelzések teljes köréhez - rendelkezik hozzáférési jogosultsággal.
Az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt
álló személyekre, valamint az azonosításukat lehetővé tevő kitöltött vagy kitöltetlen
33
okmányokra vonatkozó adatokhoz férhet csak hozzá. A Javaslat végezetül a SIS-ben
elhelyezhető gépjárműre, utánfutóra, lakókocsira, valamint az ezekhez kapcsolódó
okmányokra, hatósági jelzésekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést is biztosítja
a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos eljárásban a közlekedési igazgatási
hatáskörben eljáró szerv, illetve a közúti közlekedési nyilvántartó szerv részére.
A 18-19. §-okhoz
Az SVE 104. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerint biztosítani kell, hogy
utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be
a gépi adatfeldolgozó rendszerbe, hogy ki és mikor végezte az adatok bevitelét
(beviteli ellenőrzés). E kötelezettség végrehajtását szolgálja a Javaslat, amely mind a
SIRENE Iroda, mind az N.SIS tekintetében előírja az un. naplózási kötelezettséget.
Az SVE 109. cikk (1) bekezdése szerint a szerződő feleknek saját joguk
szerint kell biztosítaniuk a személyeknek azt a jogát, hogy tájékozódhassanak a SIS-
be rájuk vonatkozóan bevitt adatokról. A hazai jog szerint - az Avtv. 12. §-ának (1)
bekezdése alapján - az adatkezelő köteles a tájékoztatást megadni. A tájékoztatás
lehetőségét szolgálja az ún. adattovábbítási nyilvántartás, amelynek vezetéséről
rendelkezik a Javaslat.
Az SVE. 103. cikke előírja, hogy minden tagállamnak biztosítania kell a
nemzeti a adatállományt kezelő hatóság a személyes adatok minden továbbítását
rögzítse az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése céljából (adattovábbítási
nyilvántartás). E kötelezettség végrehajtását szolgálja a 18. § (2) bekezdés szerinti
rendelkezés
A tájékoztatás megadásáról történő döntés meghozatalakor figyelembe kell
azonban venni az Avtv 13. § illetőleg 16. §, és az SVE. 109. cikk (2) bekezdése
szerinti rendelkezéseket, amelyek szerint az érintett tájékoztatása megtagadható ha
azt adattovábbításban érintett adatkezelésekre irányadó hazai törvények előírják,
vagy ha azt az intézkedés jogszerű végrehajthatóságának vagy harmadik személy
jogai védelmének érdeke szükségessé teszi.
A 20-21. §-okhoz
Az SVE 114. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok jelöljenek ki
független ellenőrző szervet, amelynek feladata annak ellenőrzése, hogy a bevitt
adatok feldolgozása és felhasználása nem sérti-e az adatalany jogait. E feladat
ellátására a Javaslat - az Atv-vel összhangban - az adatvédelmi biztost jelöli ki.
A Javaslat a figyelmeztető jelzéssel összefüggésben kettős jogorvoslati
lehetőséget biztosít az érintett részére. Egyrészt az adatvédelmi biztos az Atv-ben
biztosított hatásköre alapján köteles a hozzá benyújtott bejelentéseket kivizsgálni,
valamint az ellenőrzés során feltárt adatkezelési visszásságok megszüntetését
kezdeményezni. Másrészt - figyelemmel az SVE. 11. cikk (1) bekezdésében
foglaltakra - a Javaslat utal arra, hogy az érintett a figyelmeztető jelzés elhelyezését
elrendelő bíróság vagy hatóság eljárására vonatkozó törvényben biztosított
jogorvoslati lehetőségekkel is élhet.
34
A Javaslat az SVE-ben foglaltaknak megfelelően biztosítja a jogorvoslat
lehetőségét abban az esetben is, ha a kifogásolt adatot külföldi hatóság helyezte el
és előírja az e tárgyban benyújtott jogorvoslati kérelmeknek az illetékes külföldi
hatóság, vagy felügyelő szerv részére történő továbbításának kötelezettségét.
A 22. §-hoz
A NEBEK a NEBEK tv. által létrehozott szervezet. A Javaslat szerint a
SIRENE Iroda feladatait a NEBEK látja el. A SIS nem kizárólag bűnüldözési célt
szolgáló információs rendszer, hanem annak célja a határellenőrzések elvégzését,
illetve a külföldiek beutazásának és tartózkodásának ellenőrzését segítő
információcsere is. Ennek megfelelően módosítja a Javaslat a NEBEK tv.-nek a
törvény célját meghatározó 1. §-át.
A 23. §-hoz
A SIS a jövőben mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban nem kizárólag
hazai bűnüldöző szervekkel, illetve nemzetközi bűnüldözési szervezetekkel tart
kapcsolatot, hanem az illegális migráció megelőzése, illetve az elveszett, ellopott,
megsemmisült hivatalos okmányok felkutatása érdekében az idegenrendészeti
hatóságokkal, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervével, a központi
útiokmány-nyilvántartó szervvel, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó
szervvel is. Ezen új feladatokra tekintettel a NEBEK tv.-ben a „nemzetközi
bűnüldözési szervezet", illetve a „magyar bűnüldöző szerv" fogalmakat új fogalommal
kell felváltani. A Javaslat erre tekintettel - a későbbiekben még több törvényhelyen,
de lényegében azonos okból - módosítja a NEBEK tv.-t, a „nemzetközi bűnüldözési
szervezet" helyett „nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott
szervezet" kifejezést, a „magyar bűnüldöző szerv" helyett „magyar együttműködő
szerv" kifejezést használva. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a vonatkozó két
értelmező rendelkezést.
A 24. §-hoz
A Javaslat a NEBEK. tv. 3-ának (1) bekezdésén is átvezeti az előbb
részletesen kifejtett fogalomváltozást. Ezzel egyidejűleg a Javaslat új (4)
bekezdéssel egészíti ki a NEBEK tv. e szakaszát, megjelenítve a NEBEK új, a
Schengeni Információs Rendszerrel kapcsolatos feladatát, ami a SIRENE Iroda
működtetését jelenti. A Javaslat egyben figyelemmel van arra is, hogy
előreláthatólag, az Európai Unió jelenleg ismert menetrendje szerint 2009. januárjától
üzemelni kezd a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II),
amely a Schengeni Végrehajtási Egyezmény helyett két rendeletből és egy
határozatból álló uniós „jogszabálycsomagon" alapszik. A SIS II „jogszabálycsomag"
hatálybalépését követően, pedig a külön törvény mellett a SIRENE Iroda feladatait az
Európai Unió jogi aktusa is meghatározhatja.
A 25. §-hoz
A Javaslat az előbb kifejtett indokok alapján a NEBEK. tv. 4. §-án is átvezeti
az új értelmező rendelkezésnek megfelelő fogalmakat, valamint utal arra, hogy a
jövőben a NEBEK feladatát - a SIRENE Iroda vonatkozásában - az Európai Unió
35
jogi aktusa is meghatározhatja. Egyebekben a NEBEK tv. e szakaszának hatályos
normaszövegén a Javaslat nem változtat.
A 26. §-hoz
A Javaslat az előbb kifejtett indokok alapján a NEBEK. tv. 5. §-án is átvezeti
az új értelmező rendelkezésnek megfelelő fogalmakat, valamint utal arra, hogy a
jövőben a NEBEK feladatát - a SIRENE Iroda vonatkozásában - az Európai Unió
jogi aktusa is meghatározhatja. Egyebekben a NEBEK tv. e szakaszának hatályos
normaszövegén a Javaslat nem változtat.
A 27. §-hoz
A Javaslat az előbb kifejtett indokok alapján a NEBEK. tv. 6. §-án is átvezeti
az új értelmező rendelkezésnek megfelelő fogalmakat, valamint utal arra, hogy a
jövőben a NEBEK feladatát - a SIRENE Iroda vonatkozásában - az Európai Unió
jogi aktusa is meghatározhatja. Egyebekben a NEBEK tv. e szakaszának hatályos
normaszövegén a Javaslat nem változtat.
A 28. §-hoz
A Javaslat az előbb kifejtett indokok alapján a NEBEK. tv. 7. §-ának (1)
bekezdésén is átvezeti az új értelmező rendelkezésnek megfelelő fogalmakat,
valamint utal arra, hogy a jövőben a NEBEK feladatát, jelen esetben az
adatfelhasználás célját - a SIRENE Iroda vonatkozásában - az Európai Unió jogi
aktusa is meghatározhatja. Ezen túlmenően a Javaslat - az Avtv. 8. §-ának (1)
bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően - úgy rendelkezik, hogy az
adatigénylés, illetve továbbítás a szélesebb körű fogalmat jelentő jogszabály helyett
csak törvényi felhatalmazás alapján lehetséges.
Adatvédelmi szempontból az egyes adatállományok elkülönített kezelésének
alapja az adatállományok létrehozásának különböző célja, és nem a létrehozásukat
előíró nemzetközi szerződések különbözősége. A Javaslat ennek megfelelően
módosítja a NEBEK tv. 7. §-ának (2) bekezdését.
A 29. §-hoz
A Javaslat az előbb kifejtett indokok alapján a NEBEK. tv. 8. §-ában is utal
arra, hogy a jövőben a NEBEK feladatát - a SIRENE Iroda vonatkozásában - az
Európai Unió jogi aktusa is meghatározhatja.
A 30. §-hoz
A Javaslat az előbb kifejtett indokok alapján a NEBEK. tv. 9. §-án is átvezeti
az új értelmező rendelkezésnek megfelelő fogalmakat, valamint utal arra, hogy a
jövőben a NEBEK feladatát - a SIRENE Iroda vonatkozásában - az Európai Unió
jogi aktusa is meghatározhatja. Egyebekben a NEBEK tv. e szakaszának hatályos
normaszövegén a Javaslat nem változtat.
A 31. §-hoz
36
A Javaslat 4. §-ának (1) bekezdése szerint a SIRENE Iroda feladatait a
NEBEK, illetőleg annak önálló szervezeti egysége látja el. Ezért a SIRENE Iroda
adatkezelési feladatait a NEBEK törvényben szükséges elhelyezni. A Javaslat
tartalmazza a NEBEK-nek a figyelmeztető jelzés és a kiegészítő információk
elhelyezésével, módosításával és kiegészítésével kapcsolatos feladatait. Az SVE
alapján a Javaslat részletes rendelkezéseket tartalmaz a figyelmeztető jelzések és az
azokhoz kapcsolódó kiegészítő információk törlésére vonatkozóan, valamint az
ehhez kapcsolódó információs és értesítési feladatokról. E rendelkezések
adatvédelmi szempontból alapvető garanciális szabályokat tartalmaznak.
A 32. §-hoz
A Javaslat az előbb kifejtett indokok alapján a NEBEK. tv. 10. §-ában is utal
arra, hogy a jövőben a NEBEK feladatát - a SIRENE Iroda vonatkozásában - az
Európai Unió jogi aktusa is meghatározhatja, egyúttal egyértelművé teszi, hogy a
NEBEK vezetője nemcsak a nemzetközi szerződésben meghatározott adatvédelmi,
adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények betartásáért felel, hanem
értelemszerűen a külön törvényben (pl. Avtv.) meghatározott ilyen követelmények
megtartásáért is.
A 33. §-hoz
A Javaslat az Európai Unió Tanácsa által meghatározott menetrend szerint a
Schengeni Információs Rendszer alkalmazását a Tanács erről szóló határozatában
megjelölt időponttól lehet alkalmazni. Az erről szóló határozat tárgyalása az Unió
illetékes munkacsoportjában folyamatban van a végleges szöveg még nem ismert,
az időpont a jelenleg ismert tervek szerint 2007. szeptember 1. A Javaslat ennek
megfelelően módosítja a NEBEK tv.-nek a Schengeni Információs Rendszerrel
kapcsolatos együttműködésre vonatkozó szabályait hatályba léptető rendelkezéseit.
A 34. §-hoz
Célszerűtlen, és nem szolgálja a SIS hatékony működése szempontjából
alapvető adat-, és jogbiztonságot az a helyzet, ha a közigazgatási adatkezelésben
elektronikusan rögzített, és hozzáférhető adat alapján a körözés elrendeléséről külön
határozatot kell hozni, és a Rendőrség e határozat alapján rögzíti az okmánykörözési
adatbázisában, az egyébként a közigazgatásban már rögzített adatokat, és az onnan
kerülne a SIS-be.
Erre tekintettel a Javaslat módosítja az Sztk. tv.-t, a módosítás értelmében az
elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok tekintetében a körözést nem kell
külön elrendelni, hanem - mivel valamely adat vagy tény hatósági nyilvántartásba
történő bejegyzése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 82. §-ának (2) bekezdése szerint
határozatnak minősül - az adott okmány elvesztésére, eltulajdonítására,
megsemmisülésére vonatkozó ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági
nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni.
37
Javaslat korábban úgy rendelkezik, hogy az elveszett, eltulajdonított
megsemmisült okmányok esetében az adott okmánynyilvántartást vezető központi
hatóság közvetlenül továbbítja a figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges
adatokat az N.SIS Hivatalhoz a figyelmeztető jelzés N.SIS-ben történő elhelyezése
céljából. A Javaslat ezt a feladatot megjeleníti a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben is.
A 35. §-hoz
Az Nbjt. 24. §-ának (2) bekezdése szerint az ideiglenes kiadatási letartóztatás
iránti megkeresést az Országos Rendőr-főkapitányság Interpol Magyar Nemzeti
Iroda útján is elő lehet terjeszteni. Az Interpol Magyar Nemzeti Iroda a törvénnyel
létrehozott NEBEK-en belül működik, annak szervezeti egysége, ezért az Nbjt.-ben
nem az Interpolt, hanem a NEBEK-et szükséges megjeleníteni. A Javaslat ezt a
módosítást végzi el.
Az Nbjt. 32. §-a tartalmazza azokat az eseteket, amelyek szerint e törvény
alapján elfogatóparancs kibocsátásának van helye. A Be. 266. §-ának (4)
bekezdésében az e törvény alapján kibocsátott elfogatóparancs, nemzetközi
elfogatóparancs elnevezéssel szerepel, és az Sztk.tv. 1. §-a (2) bekezdésének c)
pontja is nemzetközi körözés elnevezést tartalmaz. Célszerű az azonos tárgykört
szabályozó, különböző törvények egységes és egyértelmű fogalomhasználatát
megteremteni. Ezért a Javaslat az Nbjt. 32. §-ának (1)-(3) bekezdéseibe beiktatja a
nemzetközi elfogatóparancs elnevezést.
A jelenlegi szabályozás szerint az Nbjt. alapján kibocsátott elfogatóparancs
hatálya nem terjed ki a Magyar Köztársaság területére, ezért az nem is szerepel a
magyar körözési rendszerben. Ennek következtében nem hajtható végre az
elfogatóparancs, ha a terhelt, akivel szemben magyar bíróság nemzetközi
elfogatóparancsot bocsátott ki, Magyarországon tartózkodik.
A Javaslat a nemzetközi elfogatóparancs hatályát kiterjeszti a Magyar
Köztársaság területére is, és rendelkezik arról is, hogy a nemzetközi elfogatóparancs
kibocsátásáról, illetve visszavonásáról értesüljön az illetékes rendőri szerv. Ezért a
nemzetközi elfogatóparancsot, illetve az annak visszavonásáról rendelkező végzést
meg kell küldeni a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett
tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság
székhelye - szerint illetékes rendőri szervnek is.
Ez természetesen nem érinti azt a rendelkezést, miszerint a nemzetközi
elfogatóparancsot, illetve az annak visszavonásáról szóló végzést, valamint a jogerős
ítéletet meg kell küldeni a miniszternek.
A 36. §-hoz
A Javaslat az előbbiekben részletesen kifejtett az elveszett, eltulajdonított
megsemmisült okmányok körözésére vonatkozó Sztk.tv. módosítására tekintettel
elvégzi a szükséges módosításokat az Utv.-ben is.
A 37. §-hoz
38
A Javaslat módosítja a Be.-t, annak érdekében, hogy az európai
elfogatóparancs, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján
nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása esetén, a Be. szerinti (belföldi)
elfogatóparancsra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók legyenek. A rendelkezés
szorosan összefügg az Nbjt. 32. §-ának módosításával, a Be. Javaslat szerinti
módosítása teremti meg ugyanis annak a lehetőségét, hogy az Nbjt.-be beiktatott
szabályozást a büntetőeljárás során alkalmazni lehessen, ez indokolja a Be.-be egy
új 73/A. § beiktatását, amelynek (1) bekezdése utal a Be. elfogatóparancs
kibocsátását szabályozó 73. §-ára.
A Be. alapján a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság - a Be.-ben
meghatározott feltételek fennállása esetén - elfogatóparancsot bocsáthat ki a terhelt
ellen. Előfordulhat, hogy más eljárásban ugyanezen terhelt ellen nemzetközi
elfogatóparancs vagy európai elfogatóparancs kibocsátására kerül sor. Ha a terhelt
elfogása nemzetközi elfogatóparancs vagy európai elfogatóparancs alapján
megtörténik, a Be. szerinti elfogatóparancs a specialitás szabályára tekintettel (a
kiadatás, átadás a nemzetközi illetve európai elfogatóparancsban megjelölt konkrét
bűncselekményekre vonatkozik, az ott meg nem jelölt bűncselekmény tekintetében a
büntetőeljárás nem folytatható le) nem lesz végrehajtható.
Az Nbjt. 32. §-ának (1), illetve (2) bekezdése szerint nemzetközi
elfogatóparancs kibocsátásának - a nemzetközi bűnügyi jogsegély általános
feltételeinek fennállása esetén - akkor van helye, ha külföldön tartózkodó olyan
terhelt ellen kell büntetőeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye,
illetve, ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést külföldön lévő terhelttel szemben
kell végrehajtani.
Kiadatásnak az Nbjt. 11. §-ának (2) bekezdése szerint büntetőeljárás
lefolytatása céljából akkor van helye, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást
kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint egy évet
meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtás céljából pedig akkor, ha a
kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható
része hat hónapot meghalad.
A 2003. évi CXXX. tv. 25. §-ának (2) bekezdése szerint - a bűnügyi
együttműködés általános feltételeinek fennállása esetén - az európai
elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a magyar
büntetőtörvény szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi
szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés. Ha a
szabadságvesztést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó
határozatot már meghozták, az európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha
a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap.
Annak érdekében, hogy a Be. alapján kibocsátott elfogatóparancs
végrehajtása megtörténjék olyan esetekben is, amikor a terhelttel szemben más
eljárásban nemzetközi elfogatóparancsot vagy európai elfogatóparancsot
bocsátottak ki, szükséges a Be. új 73/A. §-ának (2) bekezdése. A Be.-be a
Javaslattal beiktatott rendelkezés szerint, ha a bíróság, az ügyész, illetőleg a
39
nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott ki, és tudomást szerez
arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a
nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot
bocsátottak ki, európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot is
kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik. A büntetőügyben eljáró szerv mindezt
természetesen csak akkor teheti meg, ha a külön törvényekben meghatározott, az
előző bekezdésekben részletezett feltételek a terhelt, valamint az adott
büntetőeljárásban az elfogatóparanccsal érintett bűncselekmény tekintetében
egyaránt fennállnak.
A 38. §-hoz
A Javaslat, figyelemmel arra a korábbi rendelkezésére, amely szerint a SIS-
ben kezelt adatokhoz a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, illetve a
közúti közlekedési nyilvántartó szerv meghatározott körben hozzáféréssel
rendelkezik, megteremti e rendelkezés párját a Kknyt. 4. §-a ga) alpontjának
szükséges kiegészítésével.
A Javaslat az előbbiekben részletesen kifejtett az elveszett, eltulajdonított
megsemmisült okmányok körözésére vonatkozó Sztk.tv. módosítására tekintettel
elvégzi a szükséges módosításokat a Kknyt. vonatkozó rendelkezésein is.
A 39. §-hoz
Célszerűtlen, és nem szolgálja a SIS hatékony működése szempontjából
alapvető adat-, és jogbiztonságot az a helyzet, ha a közigazgatási adatkezelésben
elektronikusan rögzített, és hozzáférhető adat alapján a körözés elrendeléséről külön
határozatot kell hozni, és a Rendőrség e határozat alapján rögzíti az okmánykörözési
adatbázisában, az egyébként a közigazgatásban már rögzített adatokat, és az onnan
kerülne a SIS-be.
Erre tekintettel a Javaslat módosítja az Sztk. tv.-t, a módosítás értelmében az
elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok tekintetében a körözést nem kell
külön elrendelni, hanem - mivel valamely adat vagy tény hatósági nyilvántartásba
történő bejegyzése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 82. §-ának (2) bekezdése szerint
határozatnak minősül - az adott okmány elvesztésére, eltulajdonítására,
megsemmisülésére vonatkozó ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági
nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni.
A Javaslat úgy módosítja a Be.-t az Nbjt.-t és a 2003. évi CXXX. törvényt,
hogy az európai elfogatóparancs, illetve a nemzetközi elfogatóparancs hatálya
kiterjedjen a Magyar Köztársaság területére is, és rendelkezik arról is, hogy a
nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásáról, illetve visszavonásáról értesüljön az
illetékes rendőri szerv. Erre tekintettel a Javaslat új c) ponttal egészíti ki az Sztk.tv.
16.	§-ának (2) bekezdését is, annak érdekében, hogy ott is egyértelműen
meghatározza, hogy a körözési információs rendszerben történő rögzítés annak a
rendőrkapitányságnak, illetve rendőr-főkapitányságnak a feladata, amelynek a
bíróság a nemzetközi, vagy az európai elfogatóparancs kibocsátásáról vagy
visszavonásáról szóló határozatát megküldte.
40
A SVE. 94. cikkének (3) bekezdése a személyekre vonatkozó
figyelmeztetőjelzés tekintetében lehetővé teszi az adattovábbítást arra vonatkozóan,
hogy az érintett személynél van-e fegyver, illetve, hogy az érintett személy
erőszakosan viselkedhet. A Javaslat 6. §-a ennek megfelelően határozza meg a
figyelmeztető jelzés adattartalmát. Ezek az adatok az elrendelt körözés alapján
intézkedő hatóság számára is hasznos, a hatékony intézkedést elősegítő információt
hordoznak, így célszerű, hogy ezek az adatok a körözési információs rendszerben is
megjelenjenek. A fentiekre tekintettel a Javaslat egy új alponttal egészíti ki az Sztk.tv.
18.	§-át lehetővé téve, hogy a körözési információs rendszer a körözött személy
elfogása esetén várható magatartására vonatkozó információt is tartalmazza.
A Javaslat az Sztk.tv. 25. §-ának módosításával a javaslat lehetővé teszi,
hogy a körözési információs rendszerből a jogsegélykérelem elintézéséhez valamint
a nemzetközi szerződésekben meghatározott, és a viszonossági gyakorlatból eredő
feladatai teljesítéséhez jelenleg is adatigénylésre jogosult külföldi nyomozó hatóság,
ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv mellett, a SIS-ből a
SIRENE Iroda útján adatigénylésre jogosult külföldi hatóság is igényelhessen adatot.
A 40. §-hoz
A 2003. évi CXXX. törvény 20. §-ának (1) bekezdését azért indokolt
módosítani, mert az Interpol Magyar Nemzeti Iroda a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központon (NEBEK) belül működik, ezért a törvényben nem az
Interpolt, hanem a NEBEK-et szükséges megjeleníteni. A módosítás összhangban áll
az Nbjt. 24. §-a (2) bekezdésének módosításával.
A Javaslat az európai elfogatóparancs hatályát kiterjeszti a Magyar
Köztársaság területére is, ezért rendelkezik arról is, hogy az európai elfogatóparancs
kibocsátásáról, illetve visszavonásáról értesüljön az illetékes rendőri szerv. Ezért az
európai elfogatóparancsot, illetve az annak visszavonásáról rendelkező végzést meg
kell küldeni a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási
helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye -
szerint illetékes rendőri szervnek is.
Ez természetesen nem érinti azt a rendelkezést, miszerint az európai
elfogatóparancsot, illetve az annak visszavonásáról szóló végzést meg kell küldeni a
NEBEK-nek.
A rendelkezés összefügg az Nbjt. 32. §-ának újraszabályozásával.
A 2003. évi CXXX. törvény 51. §-a rendelkezik azon tárgyak tagállami
igazságügyi hatóság részére történő átadásáról - mint az eljárási jogsegély egyik
formájáról -, amelyekre a bűncselekményt elkövették. Külön törvény rendelkezése,
valamint az Európai Unió jogi aktusa alapján azonban olyan tárgyak tekintetében is
el kell helyezni a SIS-ben figyelmeztető jelzéseket, amelyre nézve nem követtek el
bűncselekményt. Ilyen tárgyak a jogellenesen használt, elveszett vagy megsemmisült
hivatalos okmányok, amelyekre vonatkozóan a 2003. évi CXXX. törvény 51. §-ának
(1)-(4) bekezdéseiben foglaltakat alkalmazni kell. Ennek törvényi lehetőségét teremti
meg a Javaslat.
41
A 41. §-hoz
A Javaslat szerint a Vám- és Pénzügyőrség a SVE alapján is folytat
együttműködést külföldi rendvédelmi szervekkel, amelynek kereteit a Javaslat szerinti
törvény, valamint a SIS II hatálybalépést követően a vonatkozó uniós jogi aktusok
teremtik meg, erre tekintettel szükséges módosítani a Vám- és Pénzügyőrségről
szóló 2004. évi XIX. törvény 7. §-át.
A 42. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény három lépcsőben lépne hatályba, mivel az
Európai Unió Tanácsának jelenleg ismert menetrendje szerint a Tanács első
lépésben - előreláthatólag 2007. szeptember 1-jétől - a SIS alkalmazását tenné
lehetővé a tagállamok számára úgynevezett „rendőrségi felhasználás" (police use)
céljából, ami azt jelenti, hogy a beutazási és tartózkodási tilalommal kapcsolatos
rendelkezések nem lennének alkalmazhatók. A rendszer működését az Unió illetékes
szervei így élesben ellenőriznék, amelynek eredményeként döntenek a belső határok
ellenőrzésének megszüntetéséről (előreláthatólag 2007. december 31-től). A
beutazási és tartózkodási tilalommal kapcsolatos rendelkezések ez utóbbi időponttól
lennének alkalmazhatók. A Tanács ezeket az időpontokat egy jelenleg még tervezet
formájában tárgyalt határozatban határozná meg.
Ugyanakkor ahhoz, hogy a rendszer 2007. szeptember 1-jétől működni tudjon
a szükséges adatokat az N.SIS Hivatalnak fel kell töltenie, ami adatkezelést jelent,
aminek a törvényi feltételeit addig is biztosítani kell.
A Javaslat ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy a törvény meghatározó
része, ami a figyelmeztető jelzések elhelyezésével kapcsolatos adatok feltöltéséhez
szükséges a kihirdetését követő harmincadik napon hatályba lép. Azok a
rendelkezések, amelyek az adatok Központi SIS-be történő továbbítását, kiegészítő
információk megküldését, illetve az egyes hatóságok részére a SIS-ben tárolt
adatokhoz való hozzáférést szabályozzák azon a napon lépnek hatályba, amelyen a
Tanács a SIS alkalmazását a Magyar Köztársaság számára lehetővé teszi. A
beutazási és tartózkodási tilalommal kapcsolatos rendelkezések pedig azon a napon
lépnek hatályba, amelytől kezdve a Tanács a Magyar Köztársaságot a schengeni
vívmányok teljes körű alkalmazására feljogosítja, azaz lehetővé teszi a belső határok
ellenőrzésének megszüntetését.
A Javaslat átvezeti az Nbjt., a NEBEK tv., illetve a 2003. évi CXXX. törvény
szövegének azon a részein, ahol ez egyszerű kifejezés cserével megoldható azokat
a módosításokat, amelyek indokai korábban részletesen kifejtésre kerültek.
A Javaslat korábban úgy módosítja az Sztk. tv.-t, hogy az elveszett,
eltulajdonított, megsemmisült okmányok tekintetében a körözést nem kell külön
elrendelni, hanem az adott okmány elvesztésére, eltulajdonítására,
megsemmisülésére vonatkozó ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági
nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni. Erre figyelemmel a
Javaslat a törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi a Kknyt.-nek
az okmányok körözésének elrendelésére vonatkozó rendelkezését, valamint a
42
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvénynek azt a rendelkezését, amely a körzetközponti jegyző, illetve a központi
nyilvántartást kezelő szerv számára írja elő a Rendőrség értesítését annak a
személyazonosító igazolványnak az adatairól, amelynek elvesztését, ellopását vagy
megsemmisülését bejelentették.
A 43. §-hoz
A T/2916. számú törvényjavaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény módosításáról 2008. január 1-jei hatállyal végzi el a Rendőrség és a
Határőrség integrációját. A Javaslat hatályba lépésekor - előreláthatólag - tehát a
Határőrség még önálló szervezet, amelynek feladatai alapján figyelmeztető jelzés
elhelyezését kezdeményezheti, illetve a SVE 101. cikke alapján hozzáférési
jogosultsággal rendelkezik a SIS-ben tárolt adatokhoz. Ennek megfelelően a Javaslat
átmeneti időre szóló rendelkezéssel határozza meg a Határőrség SIS-szel
kapcsolatos feladatait és jogosultságait.
A 44. §-hoz
A Javaslat a törvényi jogforrási szintet nem igénylő kérdések szabályozására
felhatalmazást ad a Kormánynak, illetve a rendészetért és határrendészetért felelős
miniszternek a rendeleti szintű szabályozásra.
A 45. §-hoz
A SIS hatékony működésének feltétele, hogy naprakész adatokat
tartalmazzon, és jogszerűen elrendelt és érvényes hatósági intézkedés alapján
tartalmazzon figyelmeztető jelzést. Ennek biztosítása érdekében a Javaslat elrendeli,
hogy a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló intézkedést elrendelő hatóság vizsgálja
meg az általa elrendelt intézkedés jogszerűségét és időszerűségét, és ennek
megfelelően intézkedjék a figyelmeztető jelzés elhelyezése érdekében a SIS-be
történő adattovábbításról.
A 46. §-hoz
A Javaslat az Európai Unió jogának való megfelelést hajtja végre, ennek
megfelelően tartalmazza a jogharmonizációs záradékot.