﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3087. számú
törvényjavaslat
az állami vagyonról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2007. május
2
2007. évi......törvény az állami vagyonról
Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való
gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb,
költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon
védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében, az állami vagyonnal
kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint az állami vagyon hasznosításáról,
kezeléséről az alábbi törvényt alkotja.
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
i. §
(1)	E törvény szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami
vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyon kezelését.
(2)	E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:
a)	az állami tulajdonban lévő ingó és ingatlan dolog, valamint a dolog módjára
hasznosítható természeti erő,
b)	az állami tulajdonban lévő értékpapír,
c)	az államot megillető társasági részesedés és más vagyoni értékű jog.
(3)	Külön törvény rendelkezik:
a)	az államadósság kezelésével összefüggő szabályokról,
b)	az állami tulajdonú lakások értékesítéséről, bérletéről,
c)	a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról).
(4)	E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal
való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a
felsoroltakra a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.
2. §
(1)	A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés feladata az állami vagyon megóvása,
továbbá hatékony és gazdaságos működtetése a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása
érdekében, illetve a feleslegessé váló vagyontárgyak értékesítése.
(2)	A központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló
tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet
részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerez meg.
3.	§
Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács
(a továbbiakban: Tanács) gyakorolja. A Tanács a feladatait a Nemzeti Vagyonkezelő
3
Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NVK Zrt.) útján, annak ügyvezető
szerveként látja el.
4.	§
(1)	Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári vagyon, illetve üzleti vagyon lehet.
(2)	Kincstári vagyon minden vagyonelem, amelyet törvény - ideértve e törvény mellékletét is
-	kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve
korlátozottan forgalomképesnek minősít.
5.	§
(1)	Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó,
közérdekű adatnak nem minősülő adat, kivéve a folyamatban lévő versenyeztetési eljárások és
a megkötés alatt álló szerződések adatait, valamint az államtitoknak, szolgálati vagy üzleti
titoknak minősülő adatokat.
(2)	E tevékenységével összefüggésben az állami vagyonnal gazdálkodó szerv vagy személy a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy
személynek minősül.
II.	Fejezet
A NEMZETI VAGYONGAZDÁLKODÁSI TANÁCS
ÉS AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
A Tanács feladatai, jogállása
6.	§
(1)	A Tanács az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok, valamint az NVK Zrt. működésével
kapcsolatos, e törvényben meghatározott jogok gyakorlására létrehozott testület.
(2)	A Tanács hatáskörébe tartozik:
a)	az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos - állami
tulajdonú termőföldek esetén a külön törvény szerinti földbirtok-politikai irányelveket
is figyelembe vevő - középtávú stratégia kialakítása,
b)	az a) pont szerinti stratégiának - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
útján - a Kormány elé terjesztése, a végrehajtás szervezése, irányítása,
c)	az állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos ügyekben való döntés,
d)	az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok (a továbbiakban:
állami tulajdonú gazdasági társaságok) közgyűlésein, illetve taggyűlésein
képviselendő álláspont kialakítása (mandátum kiadás),
e)	zártkörű pályázat elrendelése,
f)	a tanácsadók, befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatra vonatkozó
döntés,
g)	gazdálkodó szervezet, befektetési alap létesítése, átalakítása, megszüntetése, a
gazdálkodó szervezet részére nem pénzbeli hozzájárulásként vagyon rendelkezésre
bocsátása,
4
h)	a 35. §-ban meghatározott ingyenes vagyonátadás,
i)	hitelfelvételről való döntés,
j) kezességet, szavatosságot eredményező ügyekben való döntés, ide nem értve a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti jog- és
kellékszavatosságot,
k) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó
kötelezettségvállalásról való döntés,
l) peren kívüli és perbeli egyezségről való döntés,
m) döntés az NVK Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési
szabályzatának elfogadása, jóváhagyásra való előterjesztése,
n) saját ügyrendjének elfogadása, jóváhagyásra való előterjesztése,
o)	állami tulajdonú gazdasági társaságok részére tulajdonosi kölcsön nyújtására
vonatkozó döntés,
p) az NVK Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint
javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi
ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadása,
q) az NVK Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti éves beszámolójának, a
kezelt állami vagyonról szóló éves beszámolójának elkészítése,
r) az ellenőrző bizottság részére beszámoló készítése,
s) az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés, ha az vagyontárgy vásárlására
(cseréjére) irányul.
(3)	A (2) bekezdésben fel nem sorolt ügyek az NVK Zrt. vezérigazgatójának hatáskörébe
tartoznak.
(4)	A Tanács az NVK Zrt. vezérigazgatójának hatáskörébe tartozó bármely ügyet magához
vonhat, illetve a (2) bekezdés c)-g), l), o) és s) pontjában felsorolt jogkörök gyakorlására -
amennyiben az ügyben érintett vagyontárgy, követelés vagy kötelezettségvállalás értéke az
500 millió forintot nem haladja meg - a vezérigazgatót felhatalmazhatja.
7. §
(1)	A Tanács tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a gazdasági
társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti társasági jogi
jogviszony az irányadó azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási
szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2)	A Tanács tagja csak a jogszabályoknak, az alapító okiratnak, valamint az NVK Zrt. felett
részvényesi jogokat gyakorló miniszter (a továbbiakban: részvényesi joggyakorló)
határozatainak van alávetve.
(3)	A részvényesi joggyakorló a Tanács részére írásban utasítást adhat, amelyet az
végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (4)-(5) bekezdésben foglalt
felelősség alól.
(4)	A Tanács tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható
gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A Tanács tagjai
a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a Magyar Állammal és az NVK Zrt-vel
5
szemben a jogszabályok, az alapító okirat, illetve a részvényesi joggyakorló által hozott
határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért.
(5)	A Tanács tagjainak kártérítési felelőssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai
szerint egyetemleges. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag,
aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.
(6)	A Tanács tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülnek, javadalmazásukról,
jutalmazásukról a részvényesi joggyakorló dönt.
A Tanács összetétele, működése
8.	§
(1)	A Tanács hét főből álló testület. A Tanács elnökét és három tagját az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter javaslatára, két tagját a gazdaságpolitikáért felelős miniszter
javaslatára, egy tagját az agrárpolitikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi
ki hat évre. A Tanács elnökének jelölt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekkel, illetve
költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságai kinevezése előtt meghallgatják.
(2)	A Tanács tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki
költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási vagy privatizációs tevékenységgel kapcsolatos
kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.
(3)	A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	lemondással,
c)	felmentéssel,
d)	kizárással és
e)	elhalálozással.
(4)	A lemondást írásban kell közölni a miniszterelnökkel.
(5)	A megbízatást a miniszterelnök felmentéssel szüntetheti meg, ha a Tanács tagja neki fel
nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.
(6)	Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszterelnök, ha a Tanács tagja
a)	neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b)	a 15. §-ban megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az
összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg,
c)	jogerős ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, vagy más módon
tisztségére méltatlanná vált,
d)	vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét elmulasztotta, vagy a vagyonnyilatkozatában
-	a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot,
tényt szándékosan valótlanul közölt, illetőleg elhallgatott, vagy a vagyonnyilatkozatát
és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonta.
(7)	A Tanács tagja a (6) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség
megszüntetéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
6
9.	§
(1)	A Tanács a jogait és kötelezettségeit - az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően -
testületként gyakorolja.
(2)	A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el és azt a részvényesi joggyakorló
hagyja jóvá.
(3)	A Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.
(4)	A Tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű
szótöbbséggel hozza.
(5)	A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Tanács
működése során nincs helye.
10.	§
(1)	A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a
jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, valamint a résztvevők
álláspontját.
(2)	A Tanács ülésein tanácskozási joggal vehet részt a részvényesi joggyakorló képviselője és
az Ellenőrző Bizottság tagja.
11.	§
(1)	A Tanács a működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról évente beszámol az
Országgyűlésnek.
(2)	A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az NVK Zrt. költségvetésében
elkülönítetten kell meghatározni.
Az Ellenőrző Bizottság
12.	§
(1)	A Tanács és az NVK Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való
gazdálkodásának ellenőrzését tizenegy tagból álló Ellenőrző Bizottság végzi. Az Ellenőrző
Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor
visszahívhatók.
(2)	Az Ellenőrző Bizottság elnökét a miniszterelnök az Állami Számvevőszék elnökének
javaslatára nevezi ki. Az elnököt kinevezése előtt az Országgyűlés gazdasági ügyekkel, illetve
költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságai meghallgatják.
(3)	Az Ellenőrző Bizottság tagjává az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjei közül
képviselőcsoportonként egy-egy személyt, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács (a
továbbiakban: OÉT) munkáltatói és munkavállalói oldalának javaslatára egy-egy személyt a
miniszterelnök nevez ki. A jelölési joggal rendelkező képviselőcsoport megszűnése esetén az
általa jelölt tagot a miniszterelnök visszahívja. Az újonnan alakult országgyűlési
képviselőcsoportot a jelölés joga megalakulásától megilleti, ilyen esetben az Ellenőrző
Bizottság létszáma átmenetileg - a (4) bekezdés szerinti valamely tag megbízatásának
lejártáig - a tizenegy főt meghaladhatja.
7
(4)	Az Ellenőrző Bizottság további - a képviselőcsoportok és az OÉT jelöltjein kívüli - tagjait
az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
(5)	Megszűnik az Ellenőrző Bizottság tagjának megbízatása:
a)	a megbízás időtartamának lejártával,
b)	visszahívással,
c)	e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d)	lemondással és
e)	elhalálozással.
(6)	Az országgyűlési képviselőcsoportok és az OÉT által jelölt tagokat - a (3) bekezdésben és
a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak a jelölő szervezet javaslatára hívhatja
vissza a miniszterelnök.
13.	§
(1)	Az Ellenőrző Bizottság működésére a 9. §-ban és a 10. §(1) bekezdésében foglaltak
irányadók azzal, hogy az Ellenőrző Bizottság határozatképességéhez a tagok legalább
kétharmadának jelenléte szükséges.
(2)	Az Ellenőrző Bizottság ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - részt vesz a
Tanács elnöke, vagy az általa kijelölt tag. Az Ellenőrző Bizottság ülésére meg kell hívni az
állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviselőjét.
(3)	Az Ellenőrző Bizottság, illetve annak tagja az Ellenőrző Bizottság elnöke útján a Tanács
tagjaitól, illetve az NVK Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet az
NVK Zrt. alapító okiratában meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. Az
Ellenőrző Bizottság az NVK Zrt. könyveit és iratait - szükség esetén szakértők bevonásával -
megvizsgálhatja.
(4)	Az NVK Zrt. számviteli törvény szerinti beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi
joggyakorló csak az Ellenőrző Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.
(5)	Ha az Ellenőrző Bizottság megítélése szerint a Tanács, a vezérigazgató, illetve az NVK
Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, a részvényesi joggyakorló
határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Magyar Állam vagy az NVK Zrt. érdekeit, ezt
köteles jelezni a részvényesi joggyakorlónak.
(6)	Az Ellenőrző Bizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől
általában elvárható gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek
ellátni. A tagok - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és
egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az NVK Zrt-vel szemben az ellenőrzési
kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért.
(7)	Az Ellenőrző Bizottság a működéséről évente beszámolót készít a Tanács és az állami
vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére.
A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok,
összeférhetetlenség
14. §
8
(1)	A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében
munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.
(2)	A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai az NVK Zrt. üzleti ügyeiről szerzett
értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni.
15.	§
(1)	A Tanács, illetőleg az Ellenőrző Bizottság tagja nem lehet
a)	országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester,
megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke;
b)	akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, amíg a büntetett előélethez
fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
c)	akit jogerős ítélettel a vezetői tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt,
d)	gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a
személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető
tisztségviselő volt.
(2)	A Tanács tagja és közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja az Ellenőrző
Bizottságnak. A Tanács tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított további két évig nem
lehetnek tagjai az Ellenőrző Bizottságnak.
(3)	A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója a tagsági
jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami részvétellel működő
gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló
pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi szerződést az NVK Zrt-vel
nem köthet.
(4)	Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha a részesedésszerzésre állami vagyon
tőkepiaci intézményrendszeren keresztül történő értékesítése során, valamint ha az adásvételi
szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor.
(5)	A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója a tagsági
jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá nem lehet vezető
tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó szervezetben,
amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt a Magyar Államtól társasági részesedést
szerzett.
16.	§
(1)	A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai a kinevezésüktől számított harminc napon belül,
majd azt követően évente, az NVK Zrt-nek a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározott vezető beosztású alkalmazottai a kinevezésüktől számított harminc napon
belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint
vagyonnyilatkozatot tesznek. A nyilatkozatot az annak megtételét megelőző év december 31-i
állapotra vonatkozóan kell megtenni.
(2)	A vagyonnyilatkozatot, továbbá a vagyon időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatot a
részvényesi joggyakorlóhoz kell benyújtani. A nyilatkozathoz csatolni kell a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-ának (7) bekezdése
szerinti felhatalmazást arra, hogy a központi közszolgálati hatóság a vagyonnyilatkozatban
9
foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából a személyes és vagyoni adatokat kezelje. A
központi közszolgálati hatóság a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára nem jogosult. A
részvényesi joggyakorló a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére szabályzatot
alkot.
(3)	Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat-
tételi határidőt elmulasztja, a központi közszolgálati hatóság harmincnapos határidő
kitűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A kitűzött határidő elmulasztása esetén
kezdeményezni kell a Tanács tagjának a 8. § (6) bekezdés d) pontja szerinti kizárását, illetve
az ellenőrző Bizottság tagjának visszahívását.
(4)	A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön
törvény alapján a megelőző évben vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni
kötelesek.
(5)	A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdései szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön
vagyonnyilatkozat tételét a központi közszolgálati hatóság kezdeményezheti. A munkáltatói
jogkör gyakorlójának a Ktv. 22/A. §-a szerinti feladatait a részvényesi joggyakorló látja el. Az
ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet
tekinteni.
III.	Fejezet
AZ NVK ZRT. FELADATAI, JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE
Az NVK Zrt. feladatai, jogállása
17.	§
Az NVK Zrt.:
a)	előkészíti és végrehajtja a Tanács állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,
b)	nyilvántartást vezet az állami vagyonról, annak alapján adatszolgáltatást nyújt,
c)	a Tanács tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy
polgári jogi szerződések útján hasznosítja,
d)	rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek
állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól a Tanácsot, az Ellenőrző
Bizottságot, az ellenőrzött szervet, szükség esetén az állami vagyon felügyeletéért
felelős minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja,
e)	az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviseli a Magyar
Államot.
18.	§
(1)	Az NVK Zrt. a Magyar Állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek
részvénye forgalomképtelen. Alapító okiratának elfogadása és módosítása a Kormány
hatáskörébe tartozik. Az NVK Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem
egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet.
(2)	Az NVK Zrt. alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Gt.
10
szabályait kell alkalmazni.
(3)	Az NVK Zrt. alapító okiratát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni.
19.	§
(1)	Az NVK Zrt-ben a Magyar Állam részvényesi jogait - az e törvényben meghatározott
kivételekkel - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. Az NVK Zrt.
működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg.
(2)	Az NVK Zrt-nél felügyelő bizottság nem működik, a társaság működésének ellenőrzését a
12.	§-ban megjelölt Ellenőrző Bizottság látja el.
Az NVK Zrt. szervezete
20.	§
(1)	Az NVK Zrt. ügyvezetését a Tanács látja el.
(2)	A vezérigazgató vezeti az NVK Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az NVK
Zrt. alapító okirata, a részvényesi jogok gyakorlója határozatai, valamint a Tanács
döntéseinek keretei között.
(3)	Az NVK Zrt-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel
szemben.
(4)	Az NVK Zrt. munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.
(5)	Az NVK Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettesei alkalmazásuk megszűnésétől
számított két évig nem lehetnek az Ellenőrző Bizottság tagjai.
(6)	A vezérigazgatót és - a vezérigazgató javaslatára - a vezérigazgató-helyetteseket a
részvényesi joggyakorló nevezi ki.
21.	§
(1)	Az NVK Zrt. feladatait központi munkaszervezete és - a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott - területi szervezeti egységei útján látja el.
(2)	A szervezeti és működési szabályzat a központi munkaszervezeten belül az eltérő típusú
vagyoncsoportok hasznosítására, illetve egyes szakosított feladatokra önálló jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységet hozhat létre. A szervezeti és működési
szabályzatban önálló szervezeti egységet kell létrehozni az állami tulajdonú termőföldekből
álló Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatokra.
(3)	Az önálló szervezeti egységek tevékenységük során az NVK Zrt. nevében járnak el.
(4)	Az NVK Zrt. alkalmazottaira a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
előírásai irányadók.
(5)	Az NVK Zrt. szervezeti és működési szabályzatát a részvényesi joggyakorló hagyja jóvá.
A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(6)	A 15. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az NVK Zrt.
könyvvizsgálójára is alkalmazni kell.
11
(7)	Az NVK Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve
felügyelő bizottsági tag, kivéve a - közvetlenül vagy közvetetten - állami részesedéssel
működő gazdasági társaságokat.
Az NVK Zrt. gazdálkodása
22.	§
(1)	Az NVK Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés
biztosítja.
(2)	Ha az NVK Zrt-t terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott
vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi
bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam
helytállni köteles.
(3)	Az NVK Zrt. az éves költségvetési törvényben meghatározott feltételekkel és keretek
között vehet fel hitelt, vállalhat kezességet, vagy bocsáthat ki kötvényt.
(4)	Az NVK Zrt. saját vagyonának valamennyi pénzeszközét a Magyar Nemzeti Banknál
vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, annak terhére betétet nem helyezhet el, és
értékpapírt nem vásárolhat.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nem zárja ki, hogy az NVK Zrt. egyes értékesítési
tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok elhelyezésére kereskedelmi banknál - az adott
tranzakció lebonyolításáig - számlát vezessen.
(6)	Az NVK Zrt. a rábízott vagyon valamennyi pénzeszközét a Magyar Államkincstárnál
vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, betétet nem helyezhet el, és értékpapírokat is
kizárólag a vagyonhasznosítással összefüggésben vásárolhat. A jótállással, szavatossággal,
kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségek fedezetére szolgáló összeget elkülönített
számlán kell vezetni.
(7)	Az NVK Zrt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az NVK Zrt-re
bízott állami vagyont, valamint az ennek értékesítésével és hasznosításával összefüggő
bevételeket és kiadásokat.
(8)	Az állami vagyon hasznosításából és értékesítéséből eredő bevételeket az NVK Zrt. a
Tanács döntésének megfelelően a rábízott vagyon értékének megőrzésére, gyarapítására,
hasznosítására fordítja.
(9)	Az NVK Zrt-re bízott vagyon hasznosításával kapcsolatos tervezett bevételeket és
kiadásokat a költségvetési törvény részeként az Országgyűlés hagyja jóvá.
IV.	Fejezet
AZ ÁLLAMI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS
23. §
12
(1)	Az állami vagyont az NVK Zrt. maga kezeli, illetve szerződés - így különösen bérlet,
haszonbérlet, vagyonkezelés, megbízás - alapján központi költségvetési szervnek, természetes
vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak
hasznosításra átengedi.
(2)	Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon
hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése illetve gyarapítása, az állami
és közfeladatok ellátásának elősegítése.
(3)	Az NVK Zrt. a vagyon hasznosításának átengedésére csak olyan szerződést köthet, amely
-	az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb
hasznosítását szem előtt tartva - a Magyar Állam számára a várható bevétel, megtakarítás,
vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb.
24.	§
(1)	Állami vagyon használatát biztosító - így különösen bérleti, haszonbérleti,
vagyonkezelési, megbízási - szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű
versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött
szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll.
(2)	Mellőzhető a versenyeztetés, ha:
a)	a szerződő partner államháztartási körbe tartozó szervezet, állami részesedéssel működő
gazdálkodó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó
más gazdálkodó szervezet,
b)	nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a
versenyeztetés alkalmazását kizárja,
c)	jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges
hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben
korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,
d)	a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg.
(3)	Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános
pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves
szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen
eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos - a 23. § (3) bekezdésében foglaltaknak
megfelelő - hasznosítása.
(4)	Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás
megküldésével - legalább három érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha központi költségvetési szerv
vagy állami tulajdonú gazdasági társaság a használat, vagy az NVK Zrt-vel kötött szerződés
alapján őt megillető más jog gyakorlását - amennyiben erre az NVK Zrt-vel kötött szerződése
lehetőséget ad - bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek
átengedi.
25.	§
(1)	Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki
a)	csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési
eljárás alatt áll;
13
b)	tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
c)	hat hónapnál régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási
járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást
kapott;
d)	gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben
megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel
szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-
a (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt;
e)	állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult -
eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták.
(2)	Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró
körülmény, az NVK Zrt. a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(3)	Az értékesítés szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a
szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.
(4)	Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.
26. §
Az állami tulajdonban lévő termőföldeket az NVK Zrt. az erre vonatkozó külön törvény
rendelkezései, illetve az abban szabályozott földbirtok-politikai irányelvek szerint hasznosítja.
A vagyonkezelés szabályai
27.	§
(1)	Állami vagyon hasznosítására az NVK Zrt. vagyonkezelési szerződést is köthet.
(2)	A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott, állami
tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő
köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról,
működtetéséről gondoskodni, továbbá díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más
kötelezettséget teljesíteni.
(3)	A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának
átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
(4)	A vagyonkezelői jog az erre irányuló szerződéssel - kivételesen törvény alapján - jön
létre.
(5)	A vagyonkezelés további szabályait, valamint a vagyonkezelt állami vagyon és az ahhoz
kapcsolódó bevételek és kiadások számviteli nyilvántartásának szabályait a Kormány
rendeletben állapítja meg.
Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok
28.	§
(1)	A központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges - a (4) bekezdésben foglalt
14
vagyontárgyakon kívüli - állami vagyon összetételét és mértékét az állami vagyon használatát
biztosító szerződés megkötése előtt, illetve folyamatosan közli az NVK Zrt-vel, amely az
igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség
és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki.
(2)	Állami tulajdonban lévő ingatlant központi költségvetési szerv is csak az általános piaci
feltételek szerint, így különösen - amennyiben azt az ingatlan jellege, piaci hasznosíthatósága
indokolja - visszterhes szerződés alapján, megfelelő ellenérték kikötésével kaphat bármely
jogcímen használatba.
(3)	Állami vagyon központi költségvetési szerv rendelkezésére bocsátása - függetlenül a
szerződés jogcímétől - általános forgalmi adó- és illetékmentes.
(4)	Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti
immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet
megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi szerződést köthet. A szerződés
megkötésével a dolog a Magyar Állam tulajdonába, és az adott központi költségvetési szerv
vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelői jog ilyen esetben vagyonkezelési szerződés nélkül,
e törvény alapján jön létre.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakat - amennyiben azok egyedi, könyv
szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja
meg - a vagyonkezelő központi költségvetési szerv értékesítheti a 33-34. §-ban foglaltak
alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel ilyen esetben az adott költségvetési
szervet illeti.
(6)	Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására
irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési
szervet jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az NVK Zrt.
az adott költségvetési szervvel köt rá - a (4) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak
kivételével - vagyonkezelési szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy
értékesítésére kerül sor, annak bevétele a kedvezményezett központi költségvetési szervet
illeti meg.
Állami tulajdonú gazdasági társaságok és más gazdálkodó szervezetek
29.	§
(1)	A Magyar Állam - a törvényes képviseletét ellátó szerv útján - csak olyan gazdálkodó
szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége
nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben legalább többségi
befolyással - a szavazatok több mint ötven százalékával - rendelkezik. Nem vonatkozik ez a
rendelkezés olyan esetekre (így különösen öröklés, ajándékozás, felszámolási eljárásban vagy
egyébként állami követelés fejében történő részesedésszerzés), amikor nem a részesedést
megszerző Magyar Állam képviseletében eljáró szerv döntésének eredményeként kerül sor az
ügyletre.
(2)	Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok
gyakorlására a Magyar Állam nevében a Tanács döntése alapján az NVK Zrt. jogosult.
Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra az NVK Zrt. a Tanács döntése alapján
15
más személynek vagy szervnek meghatalmazást adhat.
(3)	A gazdálkodó szervezet cégbejegyzése során az eljáró cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a
kérelmező jogosult-e Magyar Állam képviseletére.
(4)	Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben
az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat az NVK Zrt-vel kötött
szerződés alapján gyakorolhat.
(5)	A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a gazdaságpolitikáért felelős
miniszter gyakorolja.
30.	§
(1)	Az NVK Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó
szervezeteknél köteles érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek
érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást.
(2)	Többségi állami részesedésű zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság
választására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben ezt a társaság jelentősége, mérete,
működésének jellege indokolja, egyéb esetben az igazgatóság jogait a Gt. 247. §-a alapján
vezérigazgató gyakorolja. Amennyiben a társaság ügyvezetését igazgatóság látja el, a testület
legfeljebb hét tagból állhat.
(3)	Állami tulajdonú gazdasági társaságnál felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A
könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a
társaság legfőbb szervének.
(4)	A felügyelő bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. Az
így megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kell figyelembe venni, és
tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt felügyelő bizottsági
tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5)	A gazdálkodó szervezet és tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés
aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell
helyezni.
(6)	A gazdálkodó szervezet legfőbb szerve köteles szabályzatot alkotni a vezető
tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető
állású munkavállalók javadalmazása módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről. A
szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell
helyezni.
31.	§
(1)	A többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és
felügyelő bizottsági tagjai a megbízatás elfogadásától számított harminc napon belül, majd azt
követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot
tesznek. A nyilatkozatot az annak megtételét megelőző év december 31-i állapotra
vonatkozóan kell megtenni.
(2)	A vagyonnyilatkozatot, továbbá a vagyon időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatot a
gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez kell benyújtani. A nyilatkozathoz csatolni kell a Ktv.
22/A. §-ának (7) bekezdése szerinti felhatalmazást arra, hogy a központi közszolgálati hatóság
16
a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából a személyes és vagyoni
adatokat kezelje. A központi közszolgálati hatóság a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára
nem jogosult. A legfőbb szerv a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére
szabályzatot alkot.
(3)	Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat-
tételi határidőt elmulasztja, a központi közszolgálati hatóság harmincnapos határidő
kitűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A kitűzött határidő elmulasztása esetén
intézkedni kell a megbízatás visszavonásáról.
(4)	A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön
törvény alapján a megelőző évben vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni
kötelesek.
(5)	A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön
vagyonnyilatkozat tételét a központi közszolgálati hatóság kezdeményezheti. A munkáltatói
jogkör gyakorlójának a Ktv. 22/A. §-a szerinti feladatait a legfőbb szerv által megbízott
személy látja el. Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett
vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni.
V.	fejezet
AZ ÁLLAMI VAGYON ELIDEGENÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
Az elidegenítés általános szabályai
32.	§
(1)	Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ide értve a vagyon gazdasági társaság
részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - kizárólag az NVK Zrt. jogosult. Az értékesítés lebonyolítására az NVK Zrt. - a
közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - harmadik személynek
megbízást adhat.
(2)	A központi költségvetési szervek a működésükhöz már nem szükséges, a számviteli
törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés,
stb.), készlet értékesítésére - az ingatlanok kivételével - önállóan jogosultak, amennyiben
azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott
értékhatárt nem haladja meg.
33.	§
(1)	Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően
a)	közvetlenül vagy
b)	közvetetten
lehet végezni.
(2)	A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető:
a)	nyilvános vagy zártkörű pályázat útján,
b)	nyilvános árverésen (a továbbiakban az a) és b) együtt: versenyeztetés),
17
c)	kivételesen versenyeztetés nélkül.
(3)	A vagyon közvetetten - figyelemmel a 34. § (2) bekezdésében foglaltakra - az alábbi
módon értékesíthető:
a)	nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal,
b)	nyilvános vagy zárkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy
c)	szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással.
34.	§
(1)	Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását - ha törvény vagy annak
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz - versenyeztetéssel kell
megkísérelnie.
(2)	Mellőzni lehet a versenyeztetést:
a)	a magyar állam tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén,
b)	állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
történő rendelkezésre bocsátásakor,
c)	nyilvános vételi ajánlat keretében történő eladási jog gyakorlása esetén,
d)	kisebbségi állami befolyás alatt álló részvénytársaság részvényeinek értékesítése
esetén, ha a befolyásszerző sikeres nyilvános vagy önkéntes vételi ajánlatának
lezárását követően vételi jogát gyakorolja,
e)	állami vagyonra vonatkozó vételi jog - d) pont alá nem tartozó - gyakorlása esetén,
f)	a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához
szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén,
g)	az elővásárlási jog jogosultjának történő értékesítés esetén, ha a föld és a rajta lévő
felépítmény tulajdonjoga korábban elvált, illetve amennyiben a Ptk. közös tulajdon
megszüntetésére vonatkozó szabályai kerülnek alkalmazásra,
h)	helyi önkormányzatnak történő értékesítés esetén,
i)	kis értékű - az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi
értéket el nem érő - vagyontárgy értékesítése esetén,
j) nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében történő értékesítés esetén,
k) külföldi állam részére történő értékesítés esetén az i) pont alá nem tartozó esetben is,
l) államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági,
nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő
értékesítés esetén,
m) külön jogszabályban meghatározott, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket
érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk értékesítése
esetén.
(3)	Állami vagyonra vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó
jogszabályi előírások betartásával lehet.
(4)	Az állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja
meg.
35.	§
(1)	Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján
18
lehet. E rendelkezés nem zárja ki, hogy az NVK Zrt. peres eljárásban kötött, bíróság által
jóváhagyott egyezség keretében állami vagyonba tartozó dolog tulajdonjogáról lemondjon.
(2)	Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható
a)	nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból
eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében,
b)	belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése,
következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében,
c)	helyi önkormányzat javára kötelező feladatai, többcélú kistérségi társulás javára
feladatai ellátásának elősegítése vagy szociális földprogram megvalósítása
érdekében,
d)	külön törvény szerinti kiemelkedően közhasznú szervezetek javára közhasznú
feladataik ellátásának elősegítése érdekében.
(3)	A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról a Tanács dönt. Amennyiben az érintett
vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben
meghatározott értékhatárt meghaladja, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
előterjesztése alapján a Kormány dönt az ingyenes átruházásról. Az ingyenesen átruházott
vagyon juttatási célnak megfelelő felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(4)	A (2) bekezdés c) és d) pontja alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített
értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott
keretösszeget.
(5)	Az NVK Zrt. az állam mint törvényes örökös nevében az öröklésről az örökhagyó utolsó
belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvési helye szerinti helyi önkormányzat
javára, ingatlan esetében annak fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára lemondhat.
(6)	A (2)-(5) bekezdésben megjelölt vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes.
36.	§
(1)	Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, erdők,
műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek
tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó
külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.
(2)	E törvénynek az állami vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályait termőföld esetén a
külön törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Állami tulajdonú gazdasági társaságok elidegenítésének speciális szabályai
37.	§
Állami tulajdonú gazdasági társaság részesedésére kiírt pályázaton egyenértékű ajánlat
esetében az ajánlattevők közül előnyben kell részesíteni az érintett gazdasági társaság
dolgozói legalább huszonöt százalékának részvételével működő gazdasági társaságot,
szövetkezetet vagy az érintett gazdasági társaság Munkavállalói Résztulajdonosi
Programjában résztvevőket.
38. §
19
(1)	Az NVK Zrt. a többségi állami részesedéssel működő társaság értékesítésére vonatkozó
döntés meghozatala előtt legalább harminc nappal köteles a gazdasági társaság munkavállalói
érdekképviseleti szerveit írásban tájékoztatni mindazon adatokról (körülményekről), amelyek
az értékesítés várható következményeként
a)	a munkavállalók foglalkoztatását, kereseti és bérviszonyait, szociális ellátását,
munkafeltételeit, képzését érinthetik;
b)	a munkavállalói tulajdonszerzés esetleges lehetőségeire vonatkoznak.
(2)	A munkavállalói érdekképviseleti szervek a tervezett értékesítéssel kapcsolatos
véleményüket az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon
belül, írásban közölhetik. Az NVK Zrt. a munkavállalói érdekképviseleti szervektől hozzá
beérkezett írásos véleményre, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, írásban
köteles válaszolni.
(3)	A munkavállalói érdekképviseleti szervektől a (2) bekezdés alapján beérkezett véleményt
és az NVK Zrt. erre adott válaszát az értékesítéssel kapcsolatos iratokhoz kell csatolni.
(4)	Az NVK Zrt. köteles a társaság munkavállalói érdekképviseleti szervei rendelkezésére
bocsátani a megkötött értékesítési szerződés és ahhoz kapcsolódó egyéb szerződések azon
előírásait, amelyek az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakra vonatkoznak.
(5)	Az NVK Zrt-t a munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos, jelen törvényben előírt
kötelezettségen túl további - így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvényben a munkáltatóra vonatkozóan meghatározott - tájékoztatási, véleményeztetési és
konzultációs kötelezettség nem terheli.
VI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2007. szeptember 1-én lép
hatályba.
(2)	A 28. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, a 43. §, a 44. § (4) bekezdése, az 54. § p)
pontja és a 63. § 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) e
törvénnyel megállapított 12/B. §-ának (1)-(2) bekezdését az e törvény hatályba lépését
követően indított azon eljárásokra kell alkalmazni, amelyek az ott említett
kötelezettségvállalást eredményezik.
Módosító rendelkezések
40.	§
(1)	Az Áht. 12/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(1) E törvény alkalmazásában - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hosszú távú
kötelezettségvállalásnak minősülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlására,
eszköz üzemeltetésére és karbantartására, illetve bérlésére irányuló, több évre szóló (több év
kiadási előirányzatait terhelő) fizetési kötelezettséget jelentő szerződések (megállapodások). E
§ alkalmazásában szolgáltatás vásárlásának minősül az is, ha a szolgáltatási díjban a
szolgáltatás nyújtásához szükséges eszköz létrehozását is megtérítik. Hosszú távú
kötelezettségvállalás kizárólag e § rendelkezései alapján köthető.”
(2)	Az Áht. 12/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(12)
bekezdések számozása (3)-(13)-ra változik:
„(2) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti hosszú távú kötelezettségvállalásnak
a)	az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión
kívüli tagállamainak költségvetéséből finanszírozott támogatási programok;
b)	azon határozatlan időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést
terhelő éves fizetési kötelezettség az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül
számított értéket nem éri el;
c)	azon határozott időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést
terhelő fizetési kötelezettség folyóáron számított összértéke (a továbbiakban:
összérték) az 5000,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem
éri el.”
(3)	Az Áht. 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja az „elkülönített állami pénzalapoknak,”
szövegrész után az „a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek,” szöveggel egészül ki.
(4)	Az Áht. 18/C. § (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]
„d) a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a rábízott vagyon pénzeszközeinek kezelésére,”
(5)	Az Áht. IX. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„Gazdálkodás a vagyonnal”
(6)	Az Áht. 104. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „az
állami vagyon” szöveg lép.
(7)	Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, az állami
vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat
rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott
értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon
használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy állami vagyon esetében
törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános
(indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem
vonatkozik ez a rendelkezés:
a)	a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási
körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó
gazdálkodó szervezet javára történik,
b)	a cserére,
21
c)	a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv.
80/A. § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására.”
41.	§
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI.
törvény (a továbbiakban: NFA tv.)
a)	1. §-ának (3) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter” szöveg, a „Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv
(a továbbiakban: földalapkezelő szerv)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő
Zrt. (a továbbiakban: NVK Zrt.)” szöveg,
b)	4. § (1) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, 4. § (4) bekezdésének
első tagmondatában és (5) bekezdésében, 4/A. §-ának (4) bekezdésében, 8. §-ának (1)
és (4) bekezdésében, 10. §-ának (1) bekezdésében, 13. §-ának (8) bekezdésében, 13/A.
§-ának (2) és (5) bekezdésében, 14. §-ának (1) és (2) bekezdésében az „a
földalapkezelő szerv” szövegrész helyébe az „az NVK Zrt.” szöveg, 11. §-ában, 12. §-
ában, 13. §-ának (1) és (7) bekezdésében, valamint 13/A. §-ának (3) bekezdésében az
„A földalapkezelő szerv” szövegrész helyébe az „Az NVK Zrt.” szöveg,
c)	4. § (1) bekezdésében a „továbbiakban: ellenőrző bizottság” szövegrész helyébe a
„továbbiakban: NFA ellenőrző bizottság” szöveg,
d)	4. §-ának (1)-(5) bekezdésében, 13/A. §-ának (5) bekezdésében az „ellenőrző
bizottság” szövegrész helyébe az „NFA ellenőrző bizottság” szöveg,
e)	4. § (2) bekezdésének d) pontjában a „földalapkezelő szervhez” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Földalapba” szöveg,
f)	4. §-ának (4) bekezdésében a „földalapkezelő szerv által kezelt vagyon” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelem” szöveg,
g)	4/A. §-ának (5) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az
agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
h)	8. §-ának (2) bekezdésében az „a földalapkezelő szervnek” szövegrész helyébe az „az
NVK Zrt-nek” szöveg,
i)	9. §-ának (1) bekezdésében az „a földalapkezelő szervhez” szövegrész helyébe az „az
NVK Zrt-hez” szöveg,
j) 13. §-ának (8) bekezdésében az „a Tft. 36. §-ában” szövegrész helyébe a „külön
törvényben” szöveg,
k) 13. §-ának (10) bekezdésében a „földalapkezelő szerv” szövegrész helyébe a „Tanács”
szöveg,
l) 13/A. §-ának (1) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezelésére” szövegrész helyébe
az „az állami vagyonra” szöveg,
m) 13/A. §-ának (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg,
n) 16. §-ának (2) bekezdésében az „a földalapkezelő szerv előirányzatából kell
biztosítani” szövegrész helyébe az „az NVK Zrt. biztosítja” szöveg,
o)	16. §-ának (3) bekezdésében az „A földalapkezelő szervvel” szövegrész helyébe az
„Az NVK Zrt-vel” szöveg
lép.
22
(2)	Az NFA tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács)
gyakorolja, feladatait az NVK Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.”
(3)	Az NFA tv. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az NFA ellenőrző bizottság működése nem érinti az NVK Zrt. gazdálkodásának
ellenőrzését végző, jogszabályban meghatározott szervek - így különösen az állami vagyonról
szóló törvényben megjelölt Ellenőrző Bizottság - feladat-, illetőleg hatáskörét.”
(4)	Az NFA tv. 6. § (1) bekezdésének felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A Nemzeti Földalapba tartozik:
a)	az állami tulajdonban lévő termőföld, valamint a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy
ahhoz szükséges művelés alól kivett, állami tulajdonú terület;”
(5)	Az NFA tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül az állam által bármely jogcímen
megszerzett termőföld.”
(6)	Az NFA tv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az NVK Zrt. a mezőgazdasági igazgatási szerv határozata alapján termőföld részarány-
tulajdonával rendelkező magánszemélynek - az AK érték erejéig - termőföldet ajánlhat fel.”
(7)	Az NFA tv. 13/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az életjáradék program fedezetét - amennyiben az az NVK Zrt. bevételeiből nem
finanszírozható - a központi költségvetés biztosítja.”
(8)	Az NFA tv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A termőföld értékesítésére, illetve haszonbérletére irányuló pályázati felhívás
kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait az NVK Zrt. által - az NFA ellenőrző
bizottság véleménye figyelembevételével - kiadott szabályzat határozza meg. A szabályzatot
a Magyar Közlönyben, valamint az NVK Zrt-nek az ügyfélforgalom számára nyitva álló
helyiségében közzé kell tenni.”
42.	§
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Állami vagyonra vonatkozó koncessziós szerződés megkötéséhez az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.”
43.	§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi költségvetési szervekkel szolgálati,
köztisztviselői, közalkalmazotti és egyéb munkaviszonyban, valamint más címen
23
foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek elhelyezéséhez szükséges lakásokra, illetőleg
helyiségekre (ideértve a bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog gyakorlását is), - e törvény
keretei között - rendeletben határozza meg:”
44.	§
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 120. § (2)
bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az államháztartásról
és az állami vagyonról szóló törvényekben, valamint az e törvényben meghatározottak szerint
rendelkezhet.”
(2)	Az Ftv. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételéből és tulajdonában lévő vagyonával
-	zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthat,
illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része
állami vagyon. Az ilyen társaságok működésére és vezető tisztségviselőinek felelősségére az
állami részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó - külön törvényben
meghatározott - szabályokat kell alkalmazni.”
(3)	Az Ftv. 123. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A felsőoktatási intézmény tulajdonába kerül az az állami vagyon is, amelyről külön törvény
így rendelkezik.”
(4)	Az Ftv. 123. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állami felsőoktatási intézmény saját tulajdonában lévő, (1) bekezdés szerinti vagyont
az állami vagyonról vezetett vagyonnyilvántartásban az állami vagyonra előírt módon nyilván
kell tartani, ennek érdekében a felsőoktatási intézményt külön jogszabályban meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az ilyen vagyon értékesítésére a fenntartó által
jóváhagyott versenyeztetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kerülhet sor.”
(5)	Az Ftv. 138. §-ának (4) bekezdésében a „kincstári vagyonnal” szövegrész helyébe az
„állami vagyonnal” szöveg lép.
45.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. §-ának helyébe a következő
rendelkezés lép:
„26. § Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi,
illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve az integrált
vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért
felelős miniszter egyetértésével - a vonatkozó jogszabályok alapján - az állam nevében eljáró
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel köti meg.”
46.	§
(1)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Spt.) 49. §-ának i) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
24
„i) gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától és
rendeltetésszerű hasznosításáról,”
(2)	A Spt. 64. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban
lévő ingatlanok - a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján -
a sportigazgatási szerv vagyonkezelésébe tartoznak.”
(3)	A Spt. 64. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az állami tulajdonú, a sportigazgatási szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanok
vagyonkezelői jogát a sportigazgatási szerv térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a
célra létrehozott közhasznú társaságra átruházhatja.
(4)	Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a
sportigazgatási szerv vezetőjének előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy
kedvezményesen önkormányzati tulajdonba.”
(4)	A Spt. 64. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportigazgatási szerv
vezetőjének egyetértésével kerülhet sor.”
47.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdésének d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint az állami vagyonnal gazdálkodó központi
közigazgatási szervek az állami tulajdonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, továbbá az állami
tulajdonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében, saját számítástechnikai
eszközeikkel az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-
nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék.”
48.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény 25. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza]
„q) ha a cég tagja (tulajdonosa) a Magyar Állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv
nevét és székhelyét.”
49.	§
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény az V.
fejezet címét követően a következő 15/A. §-al egészül ki:
(3)	„15/A. § A költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervnél
létrehozott szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni értékű jog, valamint a szellemi alkotás
hasznosítására létrejövő, e törvény 19. §-a szerinti hasznosító vállalkozás részesedése - az
állami vagyonról szóló 2007. évi ... törvény 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően
-	az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet illeti.”
25
50.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény 54. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„A könyvtárakban őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak korlátozottan
forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.”
51.	§
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló CXXVII. törvény 9. §ának (3)
bekezdése az „Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében” szövegrészt követően az „és az állami
vagyonról szóló 2007. évi ... tv. 30. §-ának (4) bekezdésében” szöveggel egészül ki.
52.	§
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban:
Atv.) 19. §-ának (1) bekezdésében a „törzsvagyon” szövegrész helyébe a „vagyon”
szöveg,
b)	a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének
rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII.
törvény 9. §-ában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
c)	a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése)
közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 10. §-ának (2)
bekezdésében a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „tulajdonába” szöveg,
továbbá a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
d)	a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 3. § (4)
bekezdésének a) pontjában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel”
szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel (a továbbiakban: NVK Zrt.)”
szöveg, 3. §-ának (5), (6) és (7) bekezdésében, 6. §-ának (2) bekezdésében és 7. §-
ának (5) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész
helyébe az „az NVK Zrt.” szöveg, 6. §-ának (2) bekezdésében és 7. §-ának (5)
bekezdésében a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „tulajdonába” szöveg,
e)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 72. §-ának (5) bekezdésében,
valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 26. §-ának (6) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv”
szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
f)	a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. §-ának
(9)	bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet és az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt-t” szöveg,
26
g)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. §
(2)	bekezdésének d) pontjában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervre”
szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re” szöveg, 51. § (2) bekezdésének
j) pontjában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szövegrész helyébe a
„kincstárral” szöveg,
h)	az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős
szervnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél (a továbbiakban:
NVK Zrt.)” szöveg, 7. §-ának (3) bekezdésében az „A kincstári vagyon kezeléséért
felelős szerv, az ÁPV Rt.” szövegrész helyébe az „Az NVK Zrt.” szöveg, 7/A. §-ának
(2)	bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel vagy az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal” szövegrész helyébe az „az NVK
Zrt-vel” szöveg, 8. §-ának (1) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős
szerv” szövegrész helyébe az „az NVK Zrt.” szöveg,
i)	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 163. §-ának (1) bekezdésében a
„kincstári vagyonért felelős szervet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő
Zrt-t” szöveg,
j) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 72/A. §-ának (2) bekezdésében
az „a kincstári vagyoni körbe tartozó” szövegrész helyébe az „az állami tulajdonú”
szöveg,
k) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 2. §-ának (4)
bekezdésében és 13. §-ának (7) bekezdésében az „állami tulajdonban levő és a
kincstári vagyon részét képező” szövegrész helyébe az „állami tulajdonban levő”
szöveg, 2. §-ának (4) bekezdésében az „államháztartási törvénynek a kincstári vagyon
kezelésére vonatkozó” szövegrész helyébe az „állami vagyon kezelésére vonatkozó
törvény” szöveg, 13. §-ának (7) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezelőjét”
szövegrész helyébe az „az állami vagyon kezelőjét” szöveg, 14. §-ának (3)
bekezdésében az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagyon”
szöveg,
l)	a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény 11. §-ának (3) bekezdésében az „állami tulajdonban levő és kincstári vagyon
részét képező” szövegrész helyébe az „állami tulajdonban levő” szöveg, az „a
kincstári vagyon kezelőjére” szövegrész helyébe az „az állami vagyon kezelőjére”
szöveg,
m) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontjában az
„az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe az
„a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg, 26. § (1) bekezdésének e) pontjában az „a
kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „állami vagyon” szöveg,
n) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
30.	§ (1) bekezdésének c) pontjában az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő
Részvénytársaság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg, 30.
§-ának (2) bekezdésében a „költségvetési szerv esetében, kivéve a kincstári vagyon
27
kezeléséért felelős szervet” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv esetében”
szöveg,
o)	a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 61. §-ának
(6)	bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek” szöveg,
p) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV.
törvény (a továbbiakban: Üht.) 7. §-ának (1) bekezdésében, 15. §-ának (3)
bekezdésében és 20. § (5) bekezdésének a) pontjában a „kincstári vagyonába”
szövegrész helyébe a „vagyonába” szöveg,
q) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-ának 26. pontjában a „kincstári
vagyonba” szövegrész helyébe az „állami tulajdonba” szöveg,
r) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (2) bekezdésében, 42. §-ának (1)
bekezdésében és 42. §-ának (5) bekezdésében az „a kincstári vagyon, önkormányzati
vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagy önkormányzati vagyon” szöveg,
s) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének
rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 1. §-ában a „kincstári vagyon kezeléséért
felelős szervet” szövegrész helyébe „a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t (a továbbiakban:
NVK Zrt.)” szöveg, 10. § (2) bekezdésének első mondatában a „kincstári vagyon
kezeléséért felelős szervvel” szövegrész helyébe az „NVK Zrt-vel” szöveg, 7. § (1) és
(2)	bekezdésében, 10. § (2) bekezdésének második mondatában, 15. § (3)
bekezdésében, valamint 17. § (2) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős
szerv” szövegrész helyébe az „NVK Zrt.” szöveg,
t) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésének g)
pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
u) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. §-ának
(2)	bekezdésében az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság”
szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
v) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 15. §-ának (2)
bekezdésében az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság”
szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
w) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú
mellékletének 6. pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő
Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
x) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 6. §-ának
(1)	bekezdésében az „Állami Vagyonügynökségre (a továbbiakban: ÁVÜ)”
szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re (a továbbiakban: NVK Zrt.)”
szöveg, 6. §-ának (2) bekezdésében az „Állami Vagyonügynökség” szövegrész
helyébe az „NVK Zrt.” szöveg, 7. §-ának (2) bekezdésében az „ÁVÜ” szövegrész
helyébe az „NVK Zrt.” szöveg,
y) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében az „Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt-re” szöveg,
28
z) az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló 2000. évi
XCIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős
szerv részére” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek (a továbbiakban:
NVK Zrt.)” szöveg, 2. §-ának (3) bekezdésében, 4. §-ának (2) bekezdésében, 6. §-
ában, 7. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 9. §-ának (1)
bekezdésében, 11. § (1) bekezdésének e) pontjában, 12. §-ának (1) és (3)
bekezdésében, valamint 13. §-ának (2) és (3) bekezdésében az „a kincstári vagyon
kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „az NVK Zrt.” szöveg, 8. §-ának (1)
bekezdésében és 9. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős
szervnek” szövegrész helyébe az „az NVK Zrt-nek” szöveg, 12. §-ának (2)
bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervtől” szövegrész helyébe
az „az NVK Zrt-től” szöveg, 13. §-ának (1) bekezdésében a „vagyon a kincstári
vagyon része, amelyre” szövegrész helyébe az „ingatlanokra” szöveg, továbbá az „a
kincstári vagyonra” szövegrész helyébe az „az állami vagyonra” szöveg,
zs) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében az „Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
igazgatóságának” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács”
szöveg,
lép.
53.	§
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 86. § (2) bekezdésének h)
pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
b)	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdésének d)
pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
c)	az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. § c) pontjában
az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg, 23. § b) pontjában az „ÁPV Rt.-nek”
szövegrész helyébe az „Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek” szöveg
lép.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a honvédelemről és a Magyar Honvédségről
szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 86. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári
vagyoni körbe tartozó” szövegrész, valamint 89. §-ának (1) bekezdésében az „és a kincstári
vagyon részét képezik” szövegrész hatályát veszti.
54.	§
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Áht. 95/B. §-a, 104. §-ának (1) bekezdése, 106. §-a, 108. §-ának (5) és (6)
bekezdése, 109-109/K. §-ai, a 109/A. §-t megelőző „A kincstári vagyon” alcím, 124.
§-a (2) bekezdésének m) pontja, valamint 124/A. §-ának c) pontja,
29
b)	az állam tulajdonában álló vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény és az azt módosító 1997. évi LXXVI. törvény,
c)	az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló 2000.
évi XCIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az „és a kincstári vagyon kezeléséért
felelős szerv vagyonkezelésében” szövegrész,
d)	az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának
rendezéséről szóló 2000. évi XCV. törvény,
e)	az Atv. 5. §-ának (1) bekezdésében a „kivéve az MTA Központi Ellátási Szolgálat
(melléklet 11. számú tétel) épületében elhelyezett kutatóintézetek működéséhez
szükséges tárgyi eszközöket és vagyontárgyakat” szövegrész, 5. §-ának (2)-(4)
bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdésében az „- az 5. § előírásait figyelembe véve -”
szövegrész, 14. §-ának (2) bekezdésében az „illetőleg az Akadémiára bízott”,
valamint az „e törvény 5. §-ában és” szövegrész, 19. §-ának (1) bekezdésében „ ,a
rábízott vagyon tekintetében a Vagyonkezelő Kuratórium” szövegrész,
f)	az NFA tv. 1. §-ának (1) bekezdésében a „mint a kincstári vagyon része” szövegrész,
1.	§-ának (2) bekezdése, 6. § (1) bekezdésének b) pontja, 6. §-ának (2) és (3)
bekezdése, 11. §-ában „a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában,”
szövegrész, 13. §-ának (6) és (9) bekezdése, 13/A. §-ának (4) bekezdése, valamint
21.	§-a,
g)	a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi
CLXXV. törvény 12. §-ának (3) bekezdése,
h)	az Ftv. 23. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata, valamint 25. §-ának
(5)	bekezdése,
i)	az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
LXV. törvény preambuluma, 1. §-a, 3-4/A. §-ai, 5. §-ának (1)-(3) bekezdései, 6. §-a,
7.	§ (2) bekezdésének második mondata, valamint 10-11. §-ai,
j) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 81. §-ában az „- a
kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú
műemlékek esetében a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv előirányzatai
között -” szövegrész,
k) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének
rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 2-6. §-a, 12-14. §-a, 15. §-ának (2)
bekezdése, 18. §-a, 20-21. §-a és 23. §-a.
l)	a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének
rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII.
törvény 8. §-a,
m) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. §-ának g) pontja,
n) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény 11. §-ának (4) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó
szabályok szerint” szövegrész, valamint 16. §-ának (5) bekezdésében az „és a
kincstári vagyon részét képező” szövegrész,
o)	a kincstári vagyonért való miniszteri felelősség rendjének megváltoztatásához
szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi XL. törvény
30
p) a Ktv. 44. §-ának (1) bekezdésében a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél”
szövegrész.
Átmeneti rendelkezések
55.	§
(1)	A Tanács a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását 2007.
december 31-ig - a 3. §-ban foglaltaktól eltérően - a kincstári vagyon kezeléséért felelős
szerv, a földalapkezelő szerv és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Zrt.) útján is elláthatja.
(2)	Az (1) bekezdésben írt esetekben a Magyar Államot állami vagyonnal kapcsolatos polgári
jogi jogviszonyokban - a 17. § e) pontjában foglaltaktól eltérően - a kincstári vagyon
kezeléséért felelős szerv, a földalapkezelő szerv és az ÁPV Zrt. is képviselheti.
(3)	A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, a földalapkezelő szerv és az ÁPV Zrt. az e
törvény hatályba lépése előtt megkezdett, de be nem fejezett, hasznosításra és értékesítésre
irányuló eljárásokban az eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályok alapján látja el a
döntések előkészítését.
(4)	A Tanács a (3) bekezdésben meghatározott döntési jogok gyakorlására - esetenként vagy
az ügyek meghatározott csoportjára - a KVI és az ÁPV Zrt. vezérigazgatóját, valamint az
NFA elnökét felhatalmazhatja.
(5)	A központi költségvetési szervekkel kötött, 2007. szeptember 1-jén hatályos
vagyonkezelési szerződéseket 2008. június 30-ig kell felülvizsgálni és e törvény előírásainak
megfelelően - a 28. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 29. § (4) bekezdésében, valamint a
külön törvényekben, így különösen a Hvt. 89. § (1) bekezdésében foglaltakat is
figyelembevéve - módosítani.
56.	§
(1)	Az ÁPV Zrt. 2007. december 31-én megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az
NVK Zrt-re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az ÁPV Zrt. által
kötött szerződések módosításának.
(2)	Az ÁPV Zrt. a cégjegyzékből való - a pénzügyminiszter kérelmére 2007. december 31-i
hatállyal történő - törléssel szűnik meg.
(3)	Az ÁPV Zrt. munkavállalóinak az NVK Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatása munkáltatói
jogutódlásnak minősül.
(4)	Az ÁPV Zrt. saját vagyona a társaság megszűnésével a Magyar Államra száll.
57.	§
(1)	A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2007. december 31-ei hatállyal
megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az NVK Zrt-re szállnak. A jogok és
kötelezettségek átszállása nem minősül a KVI által kötött szerződések módosításának. A
pénzügyminiszter mint alapító a KVI megszüntetése érdekében megteszi az Áht. 91/A. §-ában
előírt intézkedéseket.
(2)	A KVI munkavállalóinak az NVK Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatására a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-át és 25/B. §-át kell
31
alkalmazni.
(3)	A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) 2007. december 31-ei
hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az NVK Zrt-re szállnak. A jogok
és kötelezettségek átszállása nem minősül az NFA által kötött szerződések módosításának. A
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mint alapító az NFA megszüntetése érdekében
megteszi az Áht. 91/A. §-ában előírt intézkedéseket.
(4)	Az NFA munkavállalóinak az NVK Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatására a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/A. §-ának rendelkezéseit kell
alkalmazni.
58.	§
A feladatátadás végrehajtása érdekében az ÁPV Zrt., a KVI és az NFA
a)	a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a szervezet
tevékenységét lezáró beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt
készít 2007. december 31-i fordulónappal,
b)	elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb
jogszabályok előírnak,
c)	a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást készít,
d)	a hatályos szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát átadásra előkészíti,
e)	a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat,
valamint az irattári anyagokat átadásra előkészíti.
59.	§
(1)	A 29. § (1) bekezdésének a többségi irányítást biztosító befolyásra vonatkozó
követelményét, továbbá a (2) bekezdés rendelkezéseit a törvény hatályba lépésekor meglévő
állami tulajdonú gazdasági társaságok közül az Eximbank Zrt-re és a MEHIB Zrt-re nem kell
alkalmazni.
(2)	Azon állami tulajdonú társasági részesedéseket, amelyek nem felelnek meg a 29. § (1)
bekezdésében foglalt, a többségi irányítást biztosító befolyásra vonatkozó feltételnek,
értékesíteni kell, az erre vonatkozó eljárást - az e törvény hatályba lépésekor meglévő
társasági részesedésekre vonatkozóan - 2008. december 31-ig meg kell indítani.
60.	§
Az állami részesedésű zártkörűen működő részvénytársaságok esetében a tulajdonosi
joggyakorló köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a társaság
ügyvezetése 2008. január 1-jén a 30. § (2) bekezdésében foglalt feltételnek megfeleljen.
61. §
A törvény mellékletében felsorolt, tartós állami tulajdonban tartandó vagyonelemek listáját a
Tanács évente - első alkalommal 2008. június 30-ig - felülvizsgálja, és szükség esetén - a
szakminiszterekkel egyetértésben - javaslatot tesz az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszternek a melléklet módosítására. A miniszter egyetértése esetén kezdeményezi a
Kormánynál a melléklet módosítására vonatkozó törvényjavaslat benyújtását az
32
Országgyűléshez.
62. §
(1)	Ahol az ingatlan-nyilvántartás a KVI-t vagy az NFA-t mint tulajdonosi joggyakorlót
illetve vagyonkezelőt tünteti fel, ezen az NVK Zrt.-t kell érteni.
(2)	Ha az ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzési kérelem a Magyar Állam tulajdonjogát
nem érinti, az ingatlanügyi hatóság a kérelem elintézése során, azzal egyidej űleg az (1)
bekezdés szerinti változást is átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban. Más változás hiányában az
ingatlanügyi hatóság az NVK Zrt., illetve a szerződéses vagyonkezelő legkésőbb 2009.
december 31. napjáig előterjesztett kérelmére gondoskodik az (1) bekezdés szerinti változás
átvezetéséről.
63.	§
(1)	Más személy tulajdonában lévő ingatlanon a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog,
valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való
rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére az állam nevében a kincstár jogosult.
(2)	A Magyar Államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására - ha törvény vagy
kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az NVK Zrt. jogosult.
64.	§
(1)	E törvény hatályba lépésével az Atv. 5. § (2) bekezdésében megjelölt - illetve azok
helyébe lépett - vagyontárgyak tulajdonjoga a Magyar Tudományos Akadémiára száll.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzés illetékmentes.
65.	§
E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozónak a Ptk. 685. §-ának b) pontjában
meghatározott személyek minősülnek.
66.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg.
a)	az állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások, az állami vagyonon
végzett értéknövelő beruházások számviteli nyilvántartásának, valamint a vagyonnal
való elszámolásnak a szabályait,
b)	az állami vagyonról vezetett nyilvántartás, és az állami vagyont használó személyek
ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait,
c)	a vagyonkezelésre és a vagyonkezelési szerződésre vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a 17. § d) pontja szerinti tulajdonosi ellenőrzés részletes szabályait,
e)	az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályokat,
f)	a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait,
g)	termőföld szociális földprogram folytatása céljából az önkormányzatok számára
történő tulajdonba adásának feltételeit,
h)	a költségvetési szervek egyes típusai - fegyveres erők, nemzetbiztonsági szolgálatok,
rendvédelmi szervek - állami vagyonnal való gazdálkodásának speciális szabályait.
33
Melléklet a 2007. évi...... törvényhez
A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok - az állami tulajdon arányának
megjelölésével - a következők:
Társaság neve	Tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke
Magyar Villamos Művek Zrt.	75%+1 szavazat
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.	100%
ESZAKERDO Erdőgazdasági Zrt.	100%
Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.	100%
GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt.	100%
Ipoly Erdő Zrt.	100%
Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt.	100%
KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
EGEREDO Erdészeti Zrt.	100%
Mecseki Erdészeti Zrt.	100%
NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt	100%
NYIRERDO Nyírségi Erdészeti Zrt	100%
Pilisi Parkerdő Zrt .	100%
SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt	100%
Szombathelyi Erdészeti Zrt.	100%
TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt .	100%
VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt	100%
Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt	100%
Zalaerdő Erdészeti Zrt.	100%
HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt.	100%
HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt.	100%
HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.	100%
HM Armcom Zrt.	50 % + 1 szavazat
HM Currus Zrt.	50 % + 1 szavazat
HM Arzenál Zrt.	50 % + 1 szavazat
Eximbank Zrt.	25% + 1 szavazat
MEHIB Zrt.	25% + 1 szavazat
Magyar Posta Zrt.	75 %+1 szavazat
Magyar Államvasutak Zrt.	100%
Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.	50% + 1 szavazat
HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.	100%
ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft.	100%
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.	100%
Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH)	50% + 1 szavazat
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht.	100%
HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.	100%
Államadósság Kezelő Központ Zrt.	100%
Hitelgarancia Zrt.	50% + 1 szavazat
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.	50% + 1 szavazat
Regionális Fejlesztési Holding Zrt.	100%
34
Általános indokolás
Az eltelt közel két évtized alatt az állami tulajdon lebontása megtörtént, az intézményes és
tömeges privatizáció lezárult, megteremtődtek a feltételei annak, hogy kidolgozásra kerüljön
az állami vagyonnal való gazdálkodás tartós törvényi szabályozása, kialakításra kerüljön az
állami vagyongazdálkodás egységes szervezeti és működési rendszere, a hosszú távon állami
tulajdonban maradó vagyon kezelésére, hasznosítására, intézményrendszerére korszerű, a
jelenleginél koherensebb szabályozás szülessen.
A vagyontörvénnyel elérni kívánt általános cél, hogy javuljon az állami vagyonnal való
gazdálkodás átláthatósága, hatékonysága, megteremtődjenek a feltételek az állami vagyon
hosszú távú hasznosítása terén új, a jelenleginél hatékonyabb és költségtakarékosabb
megoldások alkalmazásához, a jogi szabályozás egyértelműbb, áttekinthetőbb legyen, a
vagyongazdálkodásért felelős egyetlen szervezet az állami vagyon teljes körére egységesen
irányadó jogszabály, valamint egységes elvek és követelmények szerint, a jelenlegi
rendszernél lényegesen hatékonyabban működjön.
A vagyontörvény az Alkotmány, a Ptk. és az Áht. nem teljesen egyértelmű, sokban
ellentmondásos szabályai szerinti köztulajdonnak csak egy részét vonja a szabályozási körébe,
csak a szűkebb értelemben vett állami tulajdonnal foglalkozik.
A törvény hatálya nem terjed ki, például a területi-helyi-települési-kisebbségi önkormányzati
tulajdonra és az államtól független közjogi személyek tulajdonára, az állam pénzvagyonára,
az államadósságra, a Magyar Államkincstárra, a társadalombiztosítási rendszer vagyonára, a
különböző elkülönített állami pénzalapokra.
Tárgyi hatályát tekintve az ingó, ingatlanvagyont, dolog módjára hasznosítható természeti
erőt, az államot megillető társasági részesedéseket, vagyoni értékű jogokat vonja a
szabályozási körébe.
A nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon tekintetében az adott vagyoni kör
védelmét, értékmegőrzését szolgáló - valamennyi tulajdonosra egységesen érvényesülő -
külön törvények előírásait (pl. birtokvédelem, birtokpolitika, műemlékvédelem,
természetvédelem) a vagyontörvény nem írja felül, azokat az államot képviselő tulajdonosi
joggyakorló szervezetnek is be kell tartania éppen úgy, mint bármely más tulajdonosnak.
Az állami vagyon terjedelme jelenleg még mindig igen jelentős, a közfeladatokkal nem áll
arányban, ezért a törvény azon elvre épül, hogy a túlméretezett állami vagyon csökkenjen,
hosszabb távon tartósan az állam tulajdonában azok a vagyonelemek maradjanak, amelyek
tekintetében a vagyon értékének a megőrzése, vagy a vagyon természete, vagy nyomós
gazdaságpolitikai érdek, szempont az állami tulajdonban tartást indokolja.
35
Már rövid időn belül el kell érni azt is, hogy állami vagyont bérbe, használatba,
vagyonkezelésbe adni alapvetően ellenérték fejében lehessen, ennek keretszabályai már most
beépülnek a vagyontörvénybe. Ezen elvvel összhangban a törvény csak igen szűk körben teszi
lehetővé állami tulajdonú vagyon ingyenesen, térítési kötelezettség nélkül más tulajdonába
adását azzal, hogy az ingyenes vagyonjuttatásra ellenőrzött és a költségvetési törvényben
meghatározott keretek között, az Országgyűlés felé való beszámolási kötelezettség mellett
kerülhet sor.
A törvény elvi éllel mondja ki, hogy az állam tulajdona egységes, az állam központi
költségvetési szervei önálló tulajdonjoggal nem rendelkeznek, központi költségvetési szerv
bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni
értékű jogot a Magyar Állam javára szerezheti meg. Az államot - mint tulajdonost - a
Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve az irányítása alatt álló vagyonkezelő szervezet
személyesíti meg, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a
Tanács az állami vagyonkezelő szervezet útján gyakorolja. Ezen elvet juttatják érvényre a
törvénynek az állami vagyon hasznosítására, az állami tulajdonú gazdasági társaságok
alapítására, az állami tulajdonszerzésre vonatkozó előírásai.
Az állami vagyongazdálkodással szemben megfogalmazott hatékonysági, felelősségi
elvárások, valamint a hatékony, átlátható, rugalmas döntési mechanizmusok és a
teljesítménykövetelményekre épülő, megfelelő belső érdekeltségi rendszer biztosítása,
kialakítása érdekében az új vagyonkezelő szervezet zártkörű részvénytársasági formában
működik.
A Tanács és a vagyonkezelő szervezet feladatainak a meghatározásakor a vagyontörvény a
legfontosabb keretszabályokat tartalmazza, alapvetően arra törekedve, hogy meghatározza
azokat az ügyleteket, jogi aktusokat, amelyek lebonyolítása, megkötése az állami tulajdonú
vagyon esetében az Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve az állami vagyonkezelő
szervezet kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vonatkozásában az állam nevében a részvényes jogait a
pénzügyminiszter gyakorolja, aki a közgyűlés jogkörébe tartozó ügyekben, illetve -
meghatározott esetekben, az egyszemélyes társaságokra vonatkozó törvényi előírás alapján a
vezető tisztségviselők hatáskörébe tartozó ügyekben is - dönthet.
A Tanács évente beszámol az Országgyűlésnek a tevékenységéről, gazdálkodását az Állami
Számvevőszék ellenőrzi.
A Tanács testületi vezető szervként működik, tagjait a pénzügyminiszter, a gazdasági és
közlekedési miniszter, illetve a földművelésügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi
ki, illetve hívja vissza, tagjaira összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, elnökét
kinevezése előtt az OGY illetékes bizottságai meghallgatják.
36
A Tanács és a vagyonkezelő részvénytársaság működését 11 tagú Ellenőrző Bizottság
ellenőrzi, melynek elnökét a miniszterelnök az ÁSZ javaslatára nevezi ki, illetve hívja vissza,
egy-egy tagot delegálhatnak az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok, valamint
egy-egy tagot delegál az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkaadói
oldala.
A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai, továbbá a vezető beosztású alkalmazottak
vagyonnyilatkozatot tesznek.
A társaság munkaszervezetét a vezérigazgató vezeti, a munkavállalókra a Munka
Törvénykönyve vonatkozik.
Az új vagyonkezelő szervezet gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat részben
a vagyontörvény, részben az államháztartásról szóló törvény határozza meg.
Az új vagyonkezelő szervezet saját vagyonától elkülönítve tartja nyilván azt a vagyont, amely
felett az állam nevében tulajdonosi jogot gyakorol, ezzel összhangban az állami vagyonkezelő
szervezet saját bevételeit, illetve kiadásait is el kell különíteni a kezelt vagyon bevételeitől és
kiadásaitól.
A törvény meghatározott, jól definiált keretek között biztosítja az állami vagyonkezelő
szervezet gazdálkodási önállóságát, egyidejűleg azonban a hatékonysági, költségtakarékossági
szempontok érvényesülését bizonyos mértékig ki is kényszeríti, ezzel is rászorítva a
vagyonkezelő szervezetet a legcélszerűbb hasznosítási módok alkalmazására.
A törvény szabályozza - a tulajdonosi joggyakorlás általános szabályainak keretein belül - az
állami tulajdonú társaságok alapításának és megszüntetésének módját, illetve bizonyos
egységesen alkalmazandó keretszabályokat.
A hatékonyság növelése, az állami forrásokkal való ésszerű és felelős gazdálkodás
elősegítése, illetve a vagyontörvény általános előírásainak az érvényre juttatása érdekében az
állami tulajdonú társaságokra a törvény több korlátozó szabályt tartalmaz, szűkebb körben
bizonyos kivételekkel.
A tartósan állami tulajdonban tartandó társaságok felsorolását - melyeknél az állam tulajdoni
részesedése csak kivételesen indokolt esetben lehet kevesebb 50 %-nál - a törvény melléklete
tartalmazza. E körbe tartoznak a jelenleg is állami tulajdonban lévő országos jelentőségű
közszolgáltató gazdasági társaságok, a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű
társaságok, honvédelmi-, rendvédelmi célokat szolgáló gazdasági társaságok, bizonyos állami
monopóliumokat hasznosító társaságok.
A vagyontörvény a részben/egészében nem privatizálható állami társaságok esetében az állam
tulajdonosi joggyakorlása módjának, az állami vagyonkezelés magatartásnormáinak, az állami
társaságokra vonatkozó sajátos szabályoknak a meghatározását foglalja magában.
37
A stratégiai jelentőségű társaságok vonatkozásában is elvárás - többek között - a
versenyképesség erősítése, a piacnyitás követelményeihez való alkalmazkodás feltételeinek
megteremtése, a hatósági szerepkörök leválasztása, a reorganizációs és fejlesztési programok
végrehajtása.
A törvénynek a privatizációval kapcsolatos szabályrendszere arra épül, hogy bár az állami
tulajdon lebontását célzó tömeges, intézményes privatizáció szakasza lezárult, de
meghatározott területeken folytatódik a privatizáció, hozzájárulva a gazdasági
szerkezetváltozáshoz, a reformok végrehajtásához, illetve az államháztartás átalakításához, a
reformok végrehajtásához szükséges költségvetési források bővítéséhez.
Erre tekintettel a vagyontörvény meghatározza a privatizációval kapcsolatos általános elveket,
elvárásokat, a lebonyolítás keretszabályait, a végrehajtás technikai részleteit kormányrendelet
tartalmazza.
Az előkészítés és lebonyolítás terén a jelenlegi rendszerhez képest érdemi változtatásra nem
kerül sor, változatlan elvárások: a versenyeztetés, az átláthatóság, a készpénz bevételek
maximalizálása, a tőkepiac fejlesztése (tőzsdei kibocsátások növelésével, tőzsdén forgó
társasági értékpapírokból további mennyiség értékesítésével), a kárpótlási kínálat biztosítása a
kárpótlási folyamat lezárása érdekében.
A törvény rendelkezéseinek nagy részét 2007. július 1-jétől kell alkalmazni, ezzel
összhangban lépnek hatályba a további kapcsolódó törvénymódosítások, majd a törvény
kihirdetését követően, a törvény felhatalmazása alapján megalkotandó kormányrendelet.
A vagyontörvény előírásai alapján megkezdettnek minősülő ügyletek, tranzakciók a korábban
hatályos szabályok szerint zárhatók le.
A 2007. évi átmeneti időszakban igen fontos változást eredményez, hogy a törvény
kihirdetését követően megalapításra kerül a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá az állami
vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntési jogokat már az új testület, a Nemzeti
Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja (veszi át).
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az ÁPV Zrt. -nél igazgatóság nem, csak a felügyelő
bizottság működik, az állami vagyont érintő döntéseket illetően a jelenlegi három
vagyonkezelő szervezet (KVI, NFA, ÁPV Zrt.) ügyvezető szerve (irányító testület) a Nemzeti
Vagyongazdálkodási Tanács lesz, egyidejüleg a törvényi előírásoknak megfelelően megkezdi
a működését az Ellenőrző Bizottság is.
A jelenlegi állami vagyonkezelő szervezetek 2007-ben a törvény hatályba lépésekor
folyamatban lévő ügyekben a jelenlegi szabályrendszer alapján végzik a tevékenységüket,
2007. december 31-ével szűnnek meg, feladataikat, kötelezettségeiket az új vagyonkezelő
38
szervezet teljes körűen - mint a megszűnő szervezetek általános jogutódja - 2008. január 1-
től veszi át.
Ha a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács úgy dönt, hogy valamely állami vagyonnal
kapcsolatos ügyben már az NVK Zrt. útján jár el, akkor arra a törvény szerinti új szabályokat
kell alkalmazni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény tárgyi hatályának megjelölését tartalmazza a rendelkezés. A jogszabály nem
törekszik az állami működés vagyonjogi oldalának átfogó szabályozására, hatálya csak a
szűkebb értelemben vett állami tulajdonra terjed ki, nem tárgya az állam pénzvagyona, folyó
pénzügyei, az államadóssággal összefüggő szabályok stb.
A Magyar Állam mint közjogi jogalany által kötött nemzetközi szerződések vagyonjogi
kötelezettségvállalásai a legtöbb esetben nem egyeztethetők össze az állami vagyonról való
rendelkezést szabályozó belső jogszabályokkal, emiatt ezek eltérő rendelkezése esetén a
törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
A 2. §-hoz
A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés feladatát, célját meghatározó rendelkezés.
Rögzíti e § azt az elvi jelentőségű szabályt is, hogy az állam vagyona egységes, azaz az állam
központi költségvetési szervei - törvényben meghatározott kivételtől eltekintve - önálló
tulajdonjoggal nem rendelkeznek.
A 3. §-hoz
Az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását a törvény - a jelenlegi, széttagolt struktúra helyett
-	egyetlen szervezethez telepíti. A tulajdonosi jogok gyakorlására a jogszabály az újonnan
létrehozott, speciális jogállású Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot jogosítja fel, amely
feladatait a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint munkaszervezet útján, egyben annak ügyvezető
szerveként látja el.
A 4. §-hoz
A törvény az állami vagyon két kategóriáját különbözteti meg. Ezek egyike a külön törvények
alapján kizárólagos állami tulajdonba tartozó, vagy e törvény alapján tartósan állami
tulajdonban tartandó kincstári vagyon, amely szűkebb értelemben is a nemzet vagyona, azt az
állam érdemben csak kezeli és köteles a jövő nemzedékek számára is megőrizni. Ezzel
szemben az állam üzleti vagyonával szabadon gazdálkodik, azt döntésétől függően
hasznosítja, stratégiai, gazdaságbefolyásolási célra használja, esetleg értékesíti.
Az 5. §-hoz
Az állami vagyonnal kapcsolatos adatok közérdekűségének garanciális szabályát tartalmazza
a rendelkezés.
39
A 6. §-hoz
Az állam tulajdonosi jogainak gyakorlására feljogosított Nemzeti Vagyongazdálkodási
Tanács (a továbbiakban: Tanács) speciális jogállású testület. Feladatait az NVK Zrt. útján,
annak ügyvezető szerveként látja el. Az NVK Zrt. ügyvezetése körébe eső legfontosabb
döntéseket a törvény a Tanács hatáskörébe utalja, a tételesen fel nem sorolt döntéseket az
NVK Zrt. vezérigazgatója jogosult meghozni.
A 7. §-hoz
A Tanács tagjainak jogállása, felelőssége a zártkörűen működő részvénytársaság
igazgatóságára, vezető tisztségviselőire vonatkozó Gt-beli szabályokhoz igazodik. A
részvénytársaság egyszemélyes jellegéből következik - ugyancsak a Gt. szabályozásához
hasonlóan - a részvényes utasítási joga, amely egyben korlátozza a Tanács tagjainak
felelősségét.
A 8. §-hoz
A Tanács tagjaira vonatkozó szakmai követelmények előírása, illetve a megbízatás
megszűnésének jól körülhatárolt szabályozása biztosíthatja a szakmaiság és a megfelelő
stabilitás érvényesülését a testületben.
A 9-11. §-hoz
A Tanács működésének részletszabályait tartalmazó rendelkezések, garanciáis jelentőségű
előírásokkal (képviselet kizárása, jegyzőkönyvvezetés, Országgyűlésnek való beszámolás
kötelezettsége stb.).
A 12. §-hoz
A Tanács és az NVK Zrt. működésének ellenőrzésére a törvény tizenegy tagú Ellenőrző
Bizottságot hoz létre. Az átláthatóságot, ellenőrizhetőséget hivatott biztosítani, hogy a
Bizottság elnökét az Állami Számvevőszék elnöke jelölheti, illetve hogy a parlamenti pártok
egy-egy tagot delegálhatnak a Bizottságba.
A 13. §-hoz
A törvény minden olyan eszközzel (iratbetekintés, felvilágosítás kérése, szakértő
igénybevétele) felruházza az Ellenőrző Bizottságot, amely biztosítja a döntéshozók hatékony
ellenőrzését, hozzájárulva ezzel a vagyonkezelő szervezet átlátható, elszámoltatható
működéséhez.
A 14-16. §-hoz
A törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a Tanács és az Ellenőrző
Bizottság tagjaira, illetve vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő, ez utóbbi
elmulasztásának következménye a megbízatás megszűnése.
40
A 17. §-hoz
Az NVK Zrt. a Tanács munkaszervezeteként ellátja a döntések előkészítését, végrehajtását,
továbbá mindazon feladatokat (nyilvántartás vezetése, hasznosítási szerződések megkötése, az
állam polgári jogi képviselete), amelyet a jelenlegi három vagyonkezelő szervezet végez.
A 18-19. §-hoz
A társaság alapításával, esetleges megszűnésével, az alapítói jogok gyakorlásával kapcsolatos
szabályok (alapító okiratát a Kormány fogadja el, megszűnéséről törvény rendelkezhet, a
részvényesi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja stb.)
alapvetően az ÁPV Zrt-re vonatkozó hatályos rendelkezéseket követik. Eltérés a jelenlegi
szabályoktól, hogy az NVK Zrt-nél felügyelő bizottság nem működik, annak feladatait
ugyanakkor a korábban említett Ellenőrző Bizottság teljes egészében ellátja.
A 20-21. §-hoz
Az NVK Zrt. vezérigazgatója lát el egyes, a társasággal kapcsolatos olyan feladatokat
(képviselet, munkáltatói joggyakorlás), amelyeket a Gt. a társaság vezető tisztségviselőihez
telepít.
Lényeges szabály, hogy az NVK Zrt. egyes, szakosított feladatok ellátására, homogén
vagyoncsoportok kezelésére önálló szervezeti egységet (igazgatóság, divízió stb.) hozhat
létre. Utóbbiak között a törvény külön is nevesíti a Nemzeti Földalap (mint az állami
tulajdonban lévő termőföldek összessége) feletti tulajdonosi joggyakorlásra létrehozandó
szervezeti egységet. Ez a szabály elősegítheti, hogy a három különböző vagyonkezelő
szervezetből létrejövő, azok eltérő feladatait átvevő új szervezet kellően differenciált, a külön
jogszabályokhoz és a gyakorlati igényekhez egyaránt igazodó struktúrában működhessen.
A 22. §-hoz
Az állami vagyon értékének hosszú távú megőrzését szolgálja az a rendelkezés, hogy a
vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételt az állami vagyon értékének
megőrzésére, gyarapítására, hasznosítására kell fordítani.
Az NVK Zrt. a gazdálkodása során el kell hogy különítse a saját vagyonától azt a rábízott
vagyont (és annak kiadásait-bevételeit), amely fölött az állam nevében a Tanács tulajdonosi
jogot gyakorol.
Az NVK Zrt-re bízott állami vagyon hasznosításával kapcsolatos tervezett bevételeket és
kiadásokat az éves költségvetési tervezés során az Országgyűlés hagyja jóvá, ahogy a
mindenkori költségvetési törvényben kell meghatározni az NVK Zrt. esetleges
hitelfelvételének, kezességvállalásának, kötvénykibocsátásának feltételeit, kereteit is.
A 23-26. §-hoz
Az állami vagyonnal való gazdálkodás általános szabályai garanciális jelentőségű előírásokat
tartalmaznak az NVK Zrt. által az állami vagyon hasznosításának átengedésére kötött
szerződések céljára (a vagyon hatékony működtetése, megőrzése, gyarapítása stb.), tartalmára
(az állam számára a lehető legkedvezőbb), illetve megkötésének módjára (versenyeztetési
41
kötelezettség előírása, illetve a szűk körű kivételek meghatározása).
A 27. §-hoz
A vagyonkezelés - mint a hatályos jogszabályokban az állam és önkormányzati vagyonhoz
kötődő jogintézmény - legfontosabb, alapvető szabályait, a vagyonkezelési szerződést kötő
felek főkötelezettségét tartalmazza a törvény, a további szabályok rendeleti szintű
megalkotására a Kormány kap felhatalmazást.
A 28. §-hoz
A központi költségvetési szervek működéséhez szükséges állami vagyont az NVK Zrt.
bocsátja az intézmény rendelkezésére, azonban ennek során az NVK Zrt. az igényeket az
állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a
gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki.
Fontos új szabály, hogy az állam üzleti alapon hasznosítható, értékesíthető vagyonába tartozó
ingatlant központi költségvetési szervnek is csak az általános piaci feltételek szerint,
ellenérték (használati díj, bérleti díj) fejében adhatja az NVK Zrt. használatba. .
A 29-31. §-hoz
A törvény az állami részvétellel működő gazdasági társaságokra vonatkozóan tartalmaz
sajátos előírásokat.
A törvényi előírások alapján gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi
(tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására Tanács döntése alapján az NVK Zrt. jogosult, de a
Tanács döntése alapján arra más személynek vagy szervnek is meghatalmazást adhat, illetve
szerződés alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását is átengedheti.
A törvényben nevesített kivétel a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vonatkozásában áll fenn,
melynek esetében a tulajdonosi jogokat a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.
Az állami részesedésű társaságnál felügyelő bizottság létrehozása kötelező, azonban - annak
érdekében, hogy elmozdulás történjen az egyszemélyi felelősség elvének fokozottabb
érvényesülése irányába - legfeljebb 7 főből álló igazgatóságot csak kivételesen és abban az
esetben indokolt működtetni, ha az adott állami cég tevékenysége, vagy más nyomós indok
miatt arra mindenképpen szükség van.
A rendelkezések értelmében törvényi kötelezettség az állami részesedéssel működő gazdasági
társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél a cégvezetés felelősségének, valamint a
közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodásnak a biztosítása. Az előírások ennek
kívánnak érvényt szerezni a vezetésre, ellenőrzésre, javadalmazásra, vagyonnyilatkozat tételi
kötelezettségre vonatkozó szabályrendszerrel.
A 32-38. §-hoz
Az állami vagyon elidegenítésével kapcsolatban a törvény (keretjogszabály jellegénél fogva)
csak a legfontosabb garanciális előírásokat tartalmazza, az értékesítés részletszabályait (a
jelenlegi Áht-szabályozást követve) kormányrendelet fogja tartalmazni. Ez részben előrelépés
is, mivel a versenyeztetési szabályzat az ÁPV Rt-nél jelenleg nem jogszabályi szinten jelenik
42
meg.
A törvény kimondja, hogy az értékesítésre - a központi költségvetési szervek feladatellátását
szolgáló ingóságokra vonatkozó szűk körű kivételtől eltekintve - az NVK Zrt. jogosult, fő
szabály szerint versenyeztetéssel. Ez utóbbi kizárólag azokban az esetekben mellőzhető,
amelyeket a törvény taxatíve felsorol.
Itt szerepel azon kivételes esetek összefoglalása is, amikor az állami vagyon tulajdonjoga
ingyenesen is átruházható. Ilyen ügyletre - garanciális okból - csak törvényben meghatározott
esetben kerülhet sor.
A műemlékek, védett természeti területek elidegenítésénél a külön jogszabályok előírásaira,
többségi állami részesedéssel működő társaság értékesítésénél pedig a munkavállalók
érdekvédelmét szolgáló, e törvényben meghatározott szabályokra kell tekintettel lenni.
A 39. §-hoz
A törvény szeptember 1-én lép hatályba, ekkor áll fel az NVK Zrt. és a Tanács is. Ugyanakkor
2007. december 31-ig - az átmenet és a feladatátadás zökkenőmentes biztosítása érdekében -
a jelenlegi három vagyonkezelő szervezet is működik, a megkezdett ügyeiket továbbviszik és
lezárják.
A 40-54. §-hoz
A módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések túlnyomórészt technikai jellegűek, a
meglévő három vagyonkezelő szervezet megszűnésének és az új részvénytársaság
feladatátvételének átvezetését jelentik az érintett törvényeken.
A kétharmados többséget igénylő jogszabályok (médiatörvény, önkormányzati törvény,
honvédelmi törvény) szigorúan technikai jellegű - a szervezeti és fogalmi változások
átvezetésére szorítkozó - módosítását a tervezet külön szakaszban (53. §) szerepelteti.
Az 55. §-hoz
A törvény hatálybalépésétől 2007. december 31-ig - az átmenet és a feladatátadás
zökkenőmentes biztosítása érdekében - a jelenlegi három vagyonkezelő szervezet is működik,
a megkezdett ügyeiket továbbviszik és lezárják.
A központi költségvetési szervek 2007. szeptember 1-én hatályos vagyonkezelési
szerződéseinek e törvénynek megfelelő módosítására a javaslat közel egy éves határidőt
biztosít.
Az 56-58. §-hoz
E rendelkezések az ÁPV Zrt., a KVI és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2008. január 1-i
hatállyal való megszűnését, illetve jogaik és kötelezettségeik NVK Zrt-re történő átszállását
írják elő, rendezik tovább a munkavállalókkal kapcsolatban a munkáltatói jogutódlás kérdését.
Ugyancsak itt található rendelkezés az NVK Zrt. 2007. július 1-i hatállyal történő
megalapítására, illetve a feladatátadás és a tevékenység lezárása érdekében a három jelenlegi
vagyonkezelő szervezet által elvégzendő feladatokra.
Az 59-62. §-hoz
43
A törvény új rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges átmeneti rendelkezések.
A 63. §-hoz
A más személy tulajdonában lévő ingatlanon a Magyar Állam javára fennálló - tipikusan
lakástámogatásból, családtámogatásból eredő - jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom
érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos feladatok jelenleg a
Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz tartoznak. Nem indokolt ugyanakkor, hogy ezen
feladatokat egy részvénytársaság vegye át, ezért azokat a jövőben a Magyar Államkincstár
látná el.
A 64. §-hoz
A Magyar Tudományos Akadémia az 1994. évi XL. törvénnyel tulajdonba kapta a
működéséhez szükséges vagyon egy részét, míg egy másik (korányrendeletben tételesen
felsorolt) részéről a törvény úgy rendelkezett, hogy az a Ptk. 175. §-a szerinti rábízott
vagyonnak minősül. A jelenlegi törvénytervezet ezt a rábízott vagyont - amelynek köre
egyébként részben már megváltozott, kicserélődött -az Akadémia működésének, önálló
gazdálkodásának elősegítése, illetve az 1994-ben történt vagyonrendezés végleges lezárása
érdekében a korábbi juttatáshoz hasonlóan az Akadémia tulajdonába adja.
A Melléklethez
A törvényjavaslat melléklete a tartósan állami tulajdonban tartandó vagyoni kört sorolja fel.
Az 58. § utal arra is, hogy a melléklet szerinti tartós állami tulajdoni kör messze nem
tekinthető véglegesnek. A jelenlegi lista csak egyes gazdasági társaságokat tartalmaz, további
vagyonelemeket (pl. ingatlanok) nem, önmagában emiatt is jelentősen módosulni fog a
melléklet a 2008. június 30-ig végrehajtandó felülvizsgálat nyomán és eredményeként.
A jelenleg a listán szereplő társaságok köre is változhat az Országgyűlés későbbi döntése
szerint, az pedig, hogy egy - korábban a tartós állami tulajdonban maradóként számon tartott,
a Priv. tv. mellékletében felsorolt - társaság a listán nem szerepel, nem jelenti azt, hogy
belátható időn belül privatizálásra kerül. Az átfogó privatizációs stratégia kialakítása
alapvetően gazdaságpolitikai mérlegelést és döntést igényel, a vagyontörvény - a maga
eszköztárával - a kialakított stratégia megvalósítását segíti elő, a stratégia érvényre juttatását
szolgáló, megfelelő (keret)szabályokkal.
Az állami tulajdonú, illetve résztulajdonú kulturális társaságok (pl. Nemzeti Színház Zrt.,
Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht., stb.) működési formája a
költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló új törvény rendelkezéseinek az
ismeretében határozható meg, így e tekintetben külön kezelendők, privatizálásuk nincs
napirenden.
A mellékletben felsorolt egyes társaságok, mint például a Magyar Villamos Művek Zrt.
(MVM Zrt.) esetében, a tartós állami tulajdon jelenlegi 100 %-os aránya azért módosulna
44
75%+1 szavazatra, mert a 25%+1 szavazatnyi részesedés az elképzelések szerint a tőzsdén a
magyar kisbefektetők részére kerülne értékesítésre, ennek az elvi lehetőségét teremti meg a
törvény.
A mellékletben nem kerülnek felsorolásra azok a gazdasági társaságok, amelyek az állam
tulajdonában levő leánycégek sorába tartoznak, tehát amelyeknél az állam csak közvetetten
tulajdonos. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a társaságok privatizálásra kerülnének. Ha az állami
tulajdon akár közvetlen, akár közvetett formában való fenntartására valamely társadalmi
közcél, vagy más nemzetgazdasági érdek miatt szükség van, akkor a leánycégek sem
magánosíthatók. Ebbe a körbe tartozik például a Paksi Atomerőmű Zrt., mely esetében az
állam nem közvetlenül, hanem az anyavállalaton, az MVM Zrt-n keresztül tulajdonolja a
részesedést.
A törvény általános érvénnyel írja elő a tartós állami tulajdoni hányadra vonatkozó alsó
korlátot, kivéve azon cégeket, amelyek a mellékletben szerepelnek. Ilyen például a MEHIB
Zrt. és az Eximbank Zrt., amelyek részvényeik 25 %+1 szavazatot biztosító része közvetlen
állami tulajdonban, míg a részvények többségi hányada az állam 100 %-os tulajdonában levő
Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tulajdonában van.