﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3088. számú
törvényjavaslat
a villamos energiáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési
miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi .... törvény a villamos energiáról
Az Országgyűlés a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása, az
energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében
történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható
költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai
Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációja, az Európai Közösségek
jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív,
átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása
érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1.	§ E törvény célja
a)	a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergia-
versenypiac kialakításán keresztül,
b)	a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság
elveinek érvényesítése,
c)	a villamosenergia-hálózatokhoz - az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód
követelményeinek megfelelő hozzáférés biztosítása,
d)	a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható
költségszerkezetű villamosenergia-ellátása,
e)	a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,
f)	a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Közösség egységesülő
villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására
és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködési képességének
ösztönzésére,
g)	új termelő kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-
piacra új szereplőként belépők megjelenésének az elősegítése.
A törvény alkalmazási köre
2.	§ (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed
a)	a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására,
továbbadására,
b)	a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszerszintű szolgáltatásaira,
c)	a villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték,
magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére,
fennmaradására és megszüntetésére,
d)	az engedélyköteles és az engedély nélkül végezhető villamosenergia-ipari
tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy
részét kiszervezés alapján végzőkre, az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari
tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az integrált
villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamos energia felhasználókra, valamint az
e törvény hatálya alá eső személyek közötti jogviszonyokra.
1
(2)	Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös
szabályaival összhangban kell alkalmazni.
(3)	A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a
távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában
1.	Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve
az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a
villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
2.	Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a
tartószerkezeteket és a rendszerösszekötő vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító és
kapcsoló-berendezésekkel együtt;
3.	Belső európai villamosenergia-piac működési követelményei: A 2001. május 17-én,
egyes európai országok villamosenergia-átviteli rendszert üzemeltető vagy irányító
társaságai által létrehozott Egyesített Villamosenergia-rendszerirányítók Szövetsége
(UCTE) által meghatározott műszaki követelményrendszer;
4.	Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó
iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati
eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési
hulladék biológiailag lebontható része;
5.	Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés,
továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték illetve közvetlen vezeték
tulajdoni határa;
6.	Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer
-	a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy
elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő
berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
7.	Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos
villamosenergia-étékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott
minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár
ellenében igénybe vehető;
8.	Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a
felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki
és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása
érdekében szükséges;
9.	Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra
való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a
hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt;
10.	Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az
ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
11.	Elsődleges (primer) energiaforrás: azon természetben előforduló és az energia
átalakítására felhasználható energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag
vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak
energiát;
12.	Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer által létrehozott vagy
2
mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez
egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az
elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen
összerendelhető;
13.	Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar
Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel
rendelkezik;
14.	Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges
energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, ideértve az energia tározós
erőművet is;
15.	Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek
generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos)
teljesítményeinek összege;
16.	Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő
terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
17.	Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e
törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételező személy;
18.	Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő,
átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó
berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
19.	Fogyatékkal élő fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól
és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági
támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy,
továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok
támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül;
20.	Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem
haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és
villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb
energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
21.	Határkeresztező vezeték: a közcélú hálózat részét képező, az országhatárt keresztező
vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezést;
22.	Hálózati engedélyes: az elosztó hálózati engedélyes valamint hálózati tevékenysége
vonatkozásában az átviteli rendszerirányító;
23.	Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag
indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
24.	Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű,
melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg a 18 kVA-t;
25.	Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-
ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles
tevékenységek közül legalább egy villamosenergia-ipari tevékenységre rendelkezik
engedéllyel és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat;
26.	Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és
hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő
felhasználása során nyert energia;
27.	Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan
integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
28.	Kapcsolt bizonyítvány: a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére
szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos-energia mennyiségét
igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat;
29.	Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt
3
mechanikai, hő- és villamos energia;
30.	Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli
befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot
szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a
villamosenergia rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges
energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
31.	Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú
menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt
villamos energia;
32.	Kisemmű: 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű;
33.	Kisemművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és
villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
34.	Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál kisebb névleges feszültségű hálózat;
35.	Kiszervezett tevékenység: engedélyes engedélyköteles tevékenységének azon része,
amelyet az engedélyes megbízása alapján más személy végez,
36.	Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a
villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
37.	Középfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges
feszültségű hálózat;
38.	Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán-, illetve termelői vezetéknek nem minősülő,
országhatárt nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsoló-
berendezés, amely természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, illetőleg ezek
csoportját oly módon köt össze erőművel, hogy a közvetlen vezetéken keresztül
ellátott vételező és az erőmű legfeljebb az erőmű hálózati berendezésein keresztül
csatlakozik a közcélú hálózathoz;
39.	Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet
képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá
lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a
villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos
energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
40.	Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél,
illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
41.	Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének,
termelői vezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont
után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés,
amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó
felhasználónak, illetőleg felhasználónak nem minősülő természetes személynek,
gazdálkodó szervezetnek (Ptk. 685. § c)) (utóbbiak a továbbiakban együtt: vételezők)
ellátására szolgál;
42.	Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél,
geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából
közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve
szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
43.	Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és
elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi
viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási
szerveződés;
44.	Nagyfeszültségű hálózat: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű hálózat;
45.	Összekapcsolt villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több
rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az
4
egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén működik;
46.	Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső
vezetékhálózatának nem az elosztó hálózati engedélyes tulajdonában álló méretlen
szakasza, amely a magánvezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a
felhasználói berendezéssel köti össze;
47.	Rendszerhasználó: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia
betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik;
48.	Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának,
fejlesztésének - beleértve a hálózatok egységes kezelését - a rendszerszintű
szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erőművek
működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát
szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
49.	Rendszerösszekötő' vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték,
amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze,
50.	Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-
rendszer mindenkori egyensúlyának biztosítása és az átvitel megfelelő minőségének
fenntartása érdekében nyújtott szolgáltatások összessége;
51.	Szélerőmu: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával
termeli;
52.	Szélem mű park: ugyanazon személy tulajdonában, közös tulajdonban vagy egy
engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli
vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
53.	Szervezett villamosenergia-piac: speciális árutőzsde, ahol a villamosenergia-
kereskedelem szabványosított ügyletek formájában működik;
54.	Termelés: a villamos energia előállítása;
55.	Termelő: aki villamos energiát termel;
56.	Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy
kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
57.	Termelői vezeték: közcélú hálózat részének, magánvezetéknek illetve közvetlen
vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, illetőleg átalakító- és kapcsoló-
berendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat
csatlakozási pontjára juttatja el;
58.	Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy fogyasztási helyen
belül, mért magánvezetéken keresztül, ellenérték fejében történő továbbítása vételezők
részére;
59.	Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -
átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
60.	Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal
által jóváhagyott szabályzat;
61.	Vállalkozás: jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az Európai
Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön
bejegyzett fióktelepe;
62.	Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: a vállalkozások közötti
összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet
3.	cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan vállalkozás vagy vállalkozások
csoportja, amely az átviteli rendszerirányítási és elosztói tevékenységek közül,
továbbá a villamosenergia-termelési, és kereskedelmi tevékenységek közül legalább
egy-egy tevékenységet folytat;
5
63.	Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban
meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a
villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
64.	Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére
vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a
kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi
elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű
szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb
szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat
működésére vonatkozó elosztói szabályzat;
65.	Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a gazdasági társaság, amely létesítő okiratában
meghatározott tevékenységként e törvény alapján engedélyköteles és nem
engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytat;
66.	Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a
hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő
vásárlásából és értékesítéséből áll;
67.	Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben
meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási
szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
68.	Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
69.	Zöld bizonyítvány: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával
előállított villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló
forgalomképes okirat.
6
II.	Fejezet
A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE
Termelés
4.	§ (1) Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó teljesítőképességű erőműben
termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb teljesítőképességű kiserőműben
kiserőművi összevont engedély birtokában lehet.
(2)	A termelő az (1) bekezdésben meghatározott engedélye alapján
a)	a saját maga által termelt villamos energiát,
b)	az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások keretében átvett villamos
energiát,
c)	a kötelező átvételi rendszer keretében a 13.§ (1) bekezdése szerint átvett villamos energiát
értékesítheti.
(3)	A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt - a villamosenergia-
kereskedelemre vonatkozó működési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség
kivételével - úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő
villamosenergia-kereskedőt.
(4)	A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a
termelő csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással
csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelező átvételi
rendszerben.
5.	§ (1) A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt mértékű, a
rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles
felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A
Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását,
ha
a)	a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye,
b)	nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti villamosenergia-ipari
tevékenység szüneteltetésének, vagy
c)	nem a termelő berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági
követelmények megváltozásának a következménye.
(2)	A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)-b)
pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban
meghatározza az erőművi teljesítőképesség vagy villamosenergia-termelés felajánlandó
mértékét.
6.	§ Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű, nem megújuló energiaforrásból
termelő erőmű üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles
energiaforrás-készletet tartani.
Új termelő kapacitások létesítése
7.	§ (1) Saját üzleti kockázatára - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - bárki létesíthet új
termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.
7
(2)	A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében,
valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel - a háztartási méretű
kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - szélerőművek,
illetve szélerőmű parkok engedélyezése a Hivatal által - az átviteli rendszerirányító
közreműködésével - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett
pályázat alapján lehetséges.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott pályázatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a
Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának
határidejét megelőzően.
(4)	A (3) bekezdés szerint közzétett pályázatnak részletes leírást kell adnia a pályázók által
követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.
(5)	Megújuló energiaforrást hasznosító új termelő kapacitások létesítése során az átviteli
rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban meghatározott
feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából
(különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket,
amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik.
Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati
díjak szabályozása során indokolt mértékben figyelembe veszi.
8.	§ (1) A Hivatal - az átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint - erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási
intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben az országban a piaci
folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon
előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá
ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából
hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges.
(2)	A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki,
ha az engedélyezési eljárás, befektetői kezdeményezés során létesülő termelő kapacitások,
illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések és hálózati fejlesztések
várhatóan nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését.
(3)	A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az
átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a
benyújtott, erőmű létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély,
illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket és a
keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását.
(4)	A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78.
§-ban meghatározott szempontokat.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a
Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának
határidejét megelőzően.
(6)	A (7) bekezdés szerint közzétett pályázatnak részletes leírást kell adnia a pályázók által
követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.
(7)	A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének
megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével
együttműködni.
A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia,
valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése
8
9.	§ (1) A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges
energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások
bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás,
valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását.
(2)	A megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt
villamos energia felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján
kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges
teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű
létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.
10.	§ (1) A 9. §-ban meghatározott kötelező átvételi rendszer részletes szabályainak
kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe:
a)	a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos
energia, valamint egyéb elsődleges energiaforrás felhasználásával kapcsoltan termelt
villamos energia kötelező átvételi rendszerének biztosítania kell a szükséges hosszú
távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot,
b)	a kötelező átvételi rendszernek a termelők piaci versenyét fenntartva kell csökkentenie
a termelt villamos energia értékesítése során jelentkező versenyhátrányt,
c)	az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árának, mennyiségének és a
kötelező átvétel időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni az egyes
termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások
felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a
felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó
hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer
működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat,
d)	a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételének a hasznos hőigényen
alapuló kapcsolt energiatermelés elősegítésére kell irányulnia, az elsődleges
energiaforrások felhasználásának megtakarításán kell alapulnia, valamint elő kell
segítenie a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát,
e)	a külön jogszabályban meghatározottak szerint a stabil gazdasági és jogi környezet
biztosítása érdekében a kötelező átvételnek az adott projekt kereskedelmi üzemének
kezdetétől számítottan, a c) pont alapján meghatározott időtartamra kell vonatkoznia.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembe vétele mellett a villamos
energiára vonatkozó kötelező átvételi rendszeren keresztül nem segíthető elő
a)	a hasznos hőigényen felüli hőtermeléssel kapcsolt villamosenergia-termelés;
b)	a megújuló energiaforrásból történő hőtermelés;
c)	az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényben (a továbbiakban: Evt.)
meghatározott fakitermelésből származó energiaforrás felhasználásával történő
villamosenergia-termelés, a 168. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel;
d)	az 50 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőműben történő
villamosenergia-termelés.
(3)	A szélerőművek, szélerőműparkok által termelt villamos energia kötelező átvételének
szabályait az (1) bekezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintű szolgáltatások
korlátozott technikai lehetőségeinek figyelembe vételével kell meghatározni.
(4)	Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli
rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegköri szerződést megkötni, és az átviteli
rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására
létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti
ki.
9
11.	§ (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel történhet
a)	piaci áron,
b)	az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott átvételi áron.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi
árát - a 168. § (4)-(5) bekezdéseivel összhangban - Ft/kWh egységben kell megállapítani.
(3)	Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát, az átvétel feltételeit és
módját a Kormány rendeletben állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos
energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát a jogszabályban meghatározott
feltételek szerint a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezetség alá eső villamos energia
átvételi árát - a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban - energiaforrásonként, valamint
termelési eljárásonként és az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is
meg lehet állapítani.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel legfeljebb az adott beruházásnak az
adott átvételi ár melletti megtérülési idejére biztosítható.
(5)	Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségének valamint a kötelező
átvétel időtartamának meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az
állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön törvény szerinti
hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.
(6)	Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási
támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének,
illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő
haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási
egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem
kell figyelembe venni a munkahely-teremtési támogatást, amennyiben annak összege nem
haladja meg a beruházás értékének a 3%-át.
12.	§ (1) A termelő kérelmére a megfelelőség-értékelő szervezetek kijelölésére vonatkozó
külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint kijelölt szervezet a vizsgáló, tanúsító
és ellenőrző szervezetekre vonatkozó szabványoknak megfelelő módon igazolja a megújuló
energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét, a
kapcsoltan termelt villamos energia és hasznos hő mennyiségét, valamint a kapcsoltan termelt
energia előállításához felhasznált elsődleges energiaforrást.
(2)	Amennyiben a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező átvétel keretében
értékesítő kapcsoltan villamos energiát termelő az általa termelt hőt nem, illetve nem a külön
jogszabályban meghatározott módon hasznosítja vagy a megújuló és nem megújuló
energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a külön jogszabályban meghatározott
elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbségéből adódó
árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1)
bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni.
(3)	A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésről,
valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján
közzéteszi.
13.	§ (1) Minden villamosenergia-kereskedő (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a
felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes köteles a külön jogszabályban
foglaltaknak megfelelően a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában
átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést
kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön
jogszabályban foglaltaknak megfelelően a saját maga által elfogyasztott villamos energia
10
arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre
vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.
(2)	A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott
csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles
átvenni.
III.	Fejezet
ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÁS, VILLAMOSENERGIA-
ELOSZTÁS ÉS A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEKRE VONATKOZÓ
KÖZÖS SZABÁLYOK
1.	Cím
Az átviteli rendszerirányító feladatai
14.	§ Az átviteli rendszerirányítás keretében az átviteli rendszerirányító feladata a magyar
villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása, a
piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása, valamint az átviteli hálózat üzemeltetése,
karbantartása és fejlesztése.
15.	§ Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a
hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon,
befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles
végrehajtani.
16.	§ Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli
és elosztó hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos
energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen
a)	a villamosenergia-rendszer - a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő - irányítása és a
folyamatos üzemvitel biztosítása,
b)	a villamosenergia-rendszer működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos
villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása,
c)	az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az átviteli
rendszerirányítási engedélyes tevékenységgel összefüggő árakra vonatkozó adatok
külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban
meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása a Hivatal részére,
d)	a mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító
közötti elszámolás szervezése,
e)	közreműködés az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi
szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt
befolyásoló elosztó hálózat) fejlesztése céljából a 27. § (1) bekezdésében
meghatározott pályázat kiírásában,
f)	az üzemi szabályzatban meghatározott rendszerszintű szolgáltatások nyújtásához
szükséges kapacitások és energia-mennyiség tervezése és beszerzése, rendszerszintű
szolgáltatások biztosítása, igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatok
szerinti elszámolása,
g)	a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő
közreműködés,
h)	a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében
szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-
11
rendszer jelentős zavara, valamint az átvitel, az elosztás, és a felhasználók ellátásának
korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéseket is,
i)	az átviteli és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok, valamint a rendszerösszekötő
vezetékek üzemének tervezése,
j) az átviteli hálózat és a rendszerösszekötő vezetékek igénybevétele, egységes kezelése
és üzemének irányítása,
k) az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok üzemének irányítása a kereslet és a kínálat
közötti egyensúly folyamatos fenntartása mellett,
l) az európai rendszer-együttműködésből a magyarországi villamosenergia-rendszerre
nézve keletkező feladatok összehangolása, az átviteli hálózat szabad szállítási
kapacitásának meghatározása, erről a rendszerhasználóknak, a szomszédos, valamint
az érintett országok átviteli rendszerirányítóinak a tájékoztatása,
m) az átviteli hálózathoz hozzáférés biztosítása,
n) a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek az üzemi szabályzatban meghatározott
összehangolása,
o)	a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében, az átvételi kötelezettség alá eső
villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör működtetése, kiegyenlítése,
valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyesek és a villamos energiát
importáló felhasználók által kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének a
jogszabályi előírások szerint történő meghatározása, szétosztása, és elszámolása a
Kormány zöld bizonyítványra vonatkozó döntésével összhangban,
p) a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosíték meglétének folyamatos
figyelemmel kísérése, és a jogszabályban meghatározottól eltérő mértékének
megállapítása esetén a Hivatal tájékoztatása.
17.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító jogosult a magyar villamosenergia-rendszert képviselni a
nemzetközi szervezetekben, ennek keretében különösen
a)	részt vesz a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli
szűkületkezelési eljárásokban;
b)	figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, és a
rendszerösszekötő vezetékeken keletkező szűkületek kezelése során mind a regionális,
mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapotait és műszaki sajátosságait;
c)	biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesztése, és rendszerirányítása az
európai villamos-energia rendszer műszaki előírásaival és a regionális, illetve az
egységes európai villamosenergia-piac működésével összhangban történjen.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a
regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési
eljárások, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően
befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A
megkötött megállapodásokról az átviteli rendszerirányító az energiapolitikáért felelős
minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.
18.	§ Az átviteli rendszerirányító köteles figyelmemmel kísérni a rendszerszintű teljesítmény-
és energiamérleget, az erőművi kapacitások különböző időtávú rendelkezésre állását, az
átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását és erről a minisztert
és a Hivatalt rendszeresen tájékoztatni.
19.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 13.
§-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében az ellátási szabályzatokban meghatározott
12
képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és
adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.
(2)	A átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó
hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott
mennyiségi elszámolásait.
20.	§ (1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és
megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási
szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat.
(2)	Az átviteli rendszerirányító köteles a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az
átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erőművi kapacitást
bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon,
nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni.
(3)	A rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához
szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön
jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.
21.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító a 13. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében
-	a számára egyértelműen megadott, Magyarországon belüli, tetszőleges számú elszámolási
pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló - elszámolási rendszert működtet.
Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.
(2)	A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az
elosztó hálózati engedélyes köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása
esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - bármely mérlegkörhöz csatlakozni.
(3)	A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e
mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és a átviteli
rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 37. § szerint korlátozható.
(4)	Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási
pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A kereskedelmi szabályzatban
meghatározott határkeresztező kapacitásra vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a
mérlegkörhöz való csatlakozás.
(5)	A mérlegkör felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval és - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban, és az
átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában meghatározottak szerint.
(6)	Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele
jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre
vonatkozó működési engedélyes mérlegkörének tagja, mérlegköri tagsági szerződés
megkötésére nem kötelezhető.
22.	§ Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer működtetése
érdekében folytatott tevékenysége során befolyt pénzeszközök nem minősülnek az átviteli
rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a rendszer működtetésétől
eltérő célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is
elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt
pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát
kötelezettségként kimutatni.. A rendszerirányító ezen tevékenység ellátása során a
tevékenységgel összefüggő költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e
tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.
13
23.	§ Az átviteli rendszerirányító további feladatainak részletes szabályait a működési
engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
Az átviteli rendszerirányító társadalmi ellenőrzése
24.	§ (1) Az energiapiac átlátható, és megkülönbözetés-mentes működésének biztosítása,
valamint a hálózatokhoz történő hozzáférés jelen törvényben meghatározott rendelkezéseinek
érvényre juttatása érdekében az átviteli rendszerirányító tevékenysége felett az engedélyesek
intézményesített ellenőrzést gyakorolnak. Az ellenőrzési jog gyakorlására az engedélyesek
által létrehozott ellenőrző bizottság jogosult.
(2)	Az ellenőrző bizottság ellenőrzési jogosultsága kiterjed az átviteli rendszerirányító által
működtetett részpiacokra (különösen tartalékok piaca, kiegyenlítő energiapiac), a
hálózatfejlesztés tervezésére, a hálózat rendelkezésre állásának elemzésére, az üzemi és
kereskedelmi szabályzat egyes specifikus kérdéseire, a nemzeti hálózat regionális hálózatokba
integrálódásának kérdéseire, a hálózatokhoz hozzáférés minden kérdésére, valamint a hálózat
üzemeltetése és fejlesztése finanszírozási kérdéseire.
(3)	Az ellenőrző bizottság létrehozatalára, jogállására, összetételére, az ellenőrzési jog
kereteire és tartalmára, a bizottság eljárására, valamint a jogszabályi előírásoktól eltérő
gyakorlatra utaló körülmények esetén követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat
külön jogszabály határozza meg.
2.	Cím
A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok
25.	§ (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és
elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek
a)	az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és a
környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
b)	a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben elvégezni, valamint
gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,
c)	az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint
fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati
engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon,
valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes
személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó
hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a külön jogszabályban, valamint a
Hivatal által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott belső szabályzatukban meghatározott
feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni.
(3)	Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló, villamosenergia-ellátási szabályzatokban
meghatározott elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását - az átviteli
rendszerirányítóval együttműködve - az elosztó hálózati engedélyes végzi.
26.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési
tervek, illetve ajánlatok, valamint az európai villamosenergia-piac követelményeinek
figyelembevételével legalább kétévente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszernek a
120 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.
14
(2)	Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a
keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával
termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése
elősegítésének energiapolitikai követelményeit.
(3)	A átviteli rendszerirányító által készített, (1) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési
tervet a Hivatal hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben
eltér az elosztó hálózati engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtől, illetve ajánlattól, köteles
az eltérést írásban vagy elektronikusan indokolni és a hálózati engedélyes által készített
fejlesztési tervet, illetve ajánlatot mellékletként benyújtani.
(4)	A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek
kötelesek végrehajtani.
(5)	A hálózati engedélyesek a külön jogszabályban meghatározott indokolt esetekben
kezdeményezhetik a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását.
(6)	Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban
nem szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli
rendszerirányítónak be kell jelenteni.
27.	§ (1) A Hivatal a hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztések elmaradása esetén - az
átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek
szerint - az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot
írhat ki, amennyiben az átviteli és elosztó hálózatok elégtelenek a rendszerhasználók jövőbeli
várható villamos energia igényét kielégítő villamosenergia-mennyiség továbbítására a
hálózati engedélyesek által benyújtott hálózatfejlesztési tervek, a rendszerszintű mérleg,
valamint az átviteli és elosztó hálózatok terhelésének figyelembevételével.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni,
legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(3)	A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének
megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével
együttműködni.
28.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító és a területileg illetékes elosztó hálózati engedélyes
köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást
adni, és a legkedvezőbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a
rendszerhasználóval együttműködni.
(2)	A hálózati engedélyesek az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott
csatlakozási pontra a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatják.
(3)	A hálózati engedélyes az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás
megtagadásakor meg kell határozza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a
csatlakozás biztosítható. Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes a
műszaki lehetőségek fennállása esetén köteles egy másik csatlakozási pontot felajánlani, ahol
a csatlakozás biztosítható.
(4)	A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának
jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)-(3) bekezdésben
meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati
engedélyest határozatban utasítja az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás
biztosítására. A határozatban rendelkezni kell a csatlakozási díj külön jogszabályban
meghatározott követelményekkel összhangban álló mértékéről is.
(5)	A külön jogszabályban előírt feltételek szerint megvalósuló csatlakozás esetén a
rendszerhasználó megfizeti a jogszabályban meghatározott csatlakozási díjat.
29.	§ Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott felhasználók ellátásának biztonsága
érdekében az összekötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó
15
hálózati engedélyesek az összekötő berendezés üzemeltetőjének kezdeményezésére kötelesek
az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerződést kötni.
3.	Cím
Villamosenergia-elosztás
30.	§ A villamosenergia-elosztás keretében az elosztó hálózati engedélyes feladata az
elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetése, a piaci szereplők versenysemleges
kiszolgálása, a villamos energia továbbítása a felhasználóhoz, egy adott terület
elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése;
felelős továbbá azért, hogy a hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia
elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére.
31.	§ Az elosztó hálózati engedélyes a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a
hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon,
befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles
végrehajtani.
32.	§ Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az
elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen
a)	a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat irányítása és üzemvitele
biztonságának biztosítása,
b)	a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül történő továbbítása, az üzemi
szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése,
c)	kétévente hálózat fejlesztési terv készítése és az átviteli rendszerirányító részére, az
üzemi szabályzatban meghatározott módon történő benyújtása,
d)	a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat működéséhez, valamint a
folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges, az üzemi és elosztói
szabályzatban meghatározott információk összegyűjtése és szolgáltatása az átviteli
rendszerirányítóval együttműködve,
e)	a háztartási méretű kiserőművekről a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás
vezetése,
f)	az e törvény alapján védendő felhasználókkal kapcsolatos, külön jogszabályban
meghatározott feladatok ellátása,
g)	a mérési, leolvasási és számlázási rendszerek fejlesztéséről a működési engedélyben
meghatározott időszakonként beszámoló készítése, illetve a számlázási rendszer lényeges
megváltoztatása előtt a Hivatallal történő egyeztetés,
h)	ügyfélszolgálatok működtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek
részére nyitva álló helyiségben.
33.	§ (1) Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához
szükséges villamos energiát és erőművi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelő vagy
kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-
piacon beszerezni.
(2)	Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének
feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon
nyilvánosságra kell hozni.
16
34.	§ Az elosztó további feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a
villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
Közvilágítás
35.	§ (1) A települési önkormányzat jogosult közvilágítás céljait szolgáló fényforrásokat és
lámpatesteket, valamint azok tartozékait az elosztó hálózat tartószerkezetén elhelyezni és
üzemben tartani. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek ezt tűrni és a települési
önkormányzattal együttműködni.
(2)	A települési önkormányzat köteles megtéríteni az elosztó hálózati engedélyeseknek az (1)
bekezdés szerinti berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatban keletkezett
ténylegesen felmerült - az elosztói díjban meg nem térülő - költségét és kárát.
(3)	A közvilágítás céljait szolgáló fényforrásoknak, lámpatesteknek, valamint azok
tartozékainak az elosztó hálózat tartószerkezetein történő elhelyezésével, üzemeltetésével
összefüggő kérdéseket az elosztó hálózati engedélyesek és az önkormányzat között létrejött
szerződésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerződés lényeges tartalmi
elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket
aszerint, hogy az önkormányzat melyik kereskedelmi engedélyestől vásárolja a villamos
energiát.
(4)	A (3) bekezdés szerinti szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány
rendeletben állapítja meg.
IV.	Fejezet
HÁLÓZATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS
36.	§ (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati
engedélyesek a 141. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak ellenében,
szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-
továbbítás céljából a rendszerhasználók részére.
(2)	Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlő
elbánást, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak
indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a
szolgáltatás előírt minőségét. A (3) bekezdés szerinti előny biztosítása nem jelenti az egyenlő
bánásmód elvének megsértését.
(3)	A hálózati engedélyesek, külön jogszabályban foglalt feltételek szerint, a hálózatok
üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesítik a
megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelőket.
(4)	A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a
rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások közzétételének, a belső európai
villamosenergia-piac működési követelményeinek megfelelő rendjéről a villamosenergia-
ellátási szabályzatok rendelkeznek.
37.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló
elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód
követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint
tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti.
A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-
rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:
a)	rendkívüli hálózati állapotok,
b)	az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,
17
c)	a szükséges hálózati kapacitások, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül
szállított villamos energia hiánya,
d)	az összekapcsolt villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer
üzemzavara,
e)	a rendszerszintű szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának
veszélybe kerülése,
f)	a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekből kerül
sor, amelyek üzemeltetése a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyekre,
vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár,
illetve járhat,
g)	a villamos energia beszállítása a megújuló energiaforrások, a hulladékból nyert energia,
illetve a kapcsolt villamos energia termelését, vagy felhasználását hátrányosan érinti.
h)	más módon el nem végezhető karbantartási és felújítási munkák, valamint kapcsolások
érdekében.
(2)	Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az
átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív,
átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön
jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött
szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti, előre fizető mérő felszereléséhez
kötheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, szünetelésre, előre fizető mérő
felszereléséhez kötésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor
kerülhet az alábbi esetekben:
a)	rendkívüli hálózati állapotok,
b)	a szükséges hálózati kapacitások hiánya,
c)	az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,
d)	a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén,
e)	más módon el nem végezhető munkák és kapcsolások érdekében,
f)	szerződés nélküli vételezés esetén,
g)	szerződésszegő vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott előzetes
egyeztetést követően.
(3)	Az elosztó hálózati engedélyesek az elosztó hálózat üzemét az átviteli rendszerirányító
utasítása, illetve előzetes hozzájárulása alapján korlátozhatják, szüneteltethetik a
villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott eljárásrend alapján.
(4)	A hálózati engedélyesek kötelesek a hozzáférés előre tervezhető karbantartási, felújítási
munkálatok miatti szüneteltetésének kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett
felhasználókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen,
írásban értesíteni.
(5)	Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött
szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektől eltérő
szüneteltetetését jelentő döntésekről az érintetteket az ellátási szabályzatokban meghatározott
módon és időpontig tájékoztatni kell.
(6)	A villamosenergia-értékesítési szerződéseket az átviteli rendszerirányító (1) bekezdésben
meghatározott döntésének megfelelően lehet teljesíteni.
(7)	Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és
az elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási
szabályzatok határozzák meg.
(8)	A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2)
bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben a Hivatal a megtagadás
feltételeinek hiányát állapítja meg, az érintett hálózati engedélyest határozatban utasítja az
átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítására.
18
Mentesítés a hozzáférési szabályok alkalmazása alól
38.	§ (1) A beruházó új rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a 37. §-ban meghatározott
szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A
Hivatal a mentességet a villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén
alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1228/2003/EK rendelet) 7. cikkében
foglalt feltételek fennállása esetén határozott időre az új rendszerösszekötő vezeték egészére
vagy annak egy részére engedélyezheti.
(2)	Az 1228/2003/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel
nem teljesül különösen abban az esetben, ha a kérelmező olyan integrált villamosenergia-ipari
vállalkozás tagja, amelynek valamely tagját a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező
engedélyesként azonosította.
V.	Fejezet
KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK
39.	§ Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket, azonban köteles előzetesen
az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője
üzemzavar, illetve válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és az
átviteli rendszerirányító utasításait végrehajtani.
40.	§ (1) A jelen törvényben meghatározott engedély alapján bárki létesíthet magánvezetéket,
amennyiben az átviteli vagy elosztó hálózatra való csatlakozásnak a hálózati engedélyesek
által történő megvalósítása nagyobb költséggel vagy nehézséggel járna. A nagyobb költség
vagy a nehézség fennállásának bizonyítása a kérelmezőt terheli.
(2)	A magánvezeték üzemeltetője köteles
a)	az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi előírások és műszaki
követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
b)	a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni.
(3)	A magánvezeték üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály
határozza meg.
(4)	A magánvezetékhez történő hozzáférés, továbbá a vezetéken keresztül vételező
felhasználók, illetve vételezők villamosenergia-ellátásának az üzemeltető által biztosított
feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre.
(5)	Az e törvény szerint engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője köteles a vezetékhez
csatlakozó felhasználók számára méltányos, megkülönböztetéstől mentes díj ellenében
hozzáférést biztosítani, továbbá a magánvezetéket villamosenergia-továbbítás céljából a
termelők, a kiserőművek üzemeltetői, valamint a felhasználók részére rendelkezésre
bocsátani.
(6)	A hálózati engedélyes felelőssége az e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken
keresztül vételező felhasználókkal szemben a villamos energiának a közcélú hálózat
csatlakozási pontjáig történő továbbítására terjed ki. A magánvezeték engedélyese felelős a
magánvezeték működtetéséért, a villamos energiának a csatlakozási ponttól a felhasználókhoz
történő továbbításáért.
VI.	Fejezet
MÉRÉS, LEOLVASÁS
19
41.	§ (1) A szerződések teljesítésének számlázása érdekében, az ellátási szabályzatokban
meghatározott módon és határidőre a mérések hiteles elvégzéséről
a)	az engedélyesek egymás közötti szerződései esetén az átviteli rendszerirányító az elosztó
hálózati engedélyesek bevonásával,
b)	az elosztóhálózathoz csatlakozó felhasználók és az engedélyesek közötti szerződések
esetén a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülék által mért adatok, illetve az
elosztói szabályzatban meghatározott névleges csatlakozási teljesítményszint alatt statisztikai
elemzéssel készült felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe alapján az elosztó hálózati
engedélyesek,
c)	az átviteli hálózathoz csatlakozó felhasználók és az engedélyesek közötti szerződések
esetén az átviteli rendszerirányító,
d)	a villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén az átviteli rendszerirányító
gondoskodik.
(2)	Az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességű erőmű esetén az (1) bekezdésben
meghatározott mérések elvégzése az elosztó hálózati engedélyes feladata.
(3)	Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek elvégezik a
mérőberendezések leolvasását, az elosztó hálózati engedélyesek továbbítják a mérési adatokat
az átviteli rendszerirányítónak.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását teljesítménymutató és
tároló fogyasztásmérő készülékek esetén az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és
határidőre, egyéb mérőberendezések esetén - a hálózathasználati szerződés eltérő
rendelkezése hiányában - legalább negyedéves gyakorisággal kell biztosítani. A
hálózathasználati szerződés az évente egyszeri leolvasásnál hosszabb leolvasási időszakot
nem állapíthat meg.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott mérési adatokat - természetes személy esetén a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezései szerint - az érintett felhasználó részére külön
díjfizetés nélkül hozzáférhetővé kell tenni.
42.	§ (1) A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a felhasználók és az erőművek
átviteli vagy elosztó hálózathoz történő kapcsolódásához - azon belül a méréshez -
szükséges, az üzemi és az elosztói szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló- és
átalakító-berendezés, valamint az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés
felszereléséről, hitelesítéséről és karbantartásáról, kivéve a felhasználó tulajdonában álló
kapcsoló-berendezés beépített elemeit.
(2)	A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erőmű
esetén a termelőt, illetve az üzemeltetőt, felhasználó esetén az átviteli rendszerirányítót vagy
az elosztó hálózati engedélyeseket terhelik.
(3)	Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján
a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni.
(4)	A hálózati engedélyes az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles
gondoskodni az engedélyköteles magánvezetékhez csatlakozó felhasználók méréséről. A
magánvezeték engedélyese a felhasználóval együttműködve gondoskodik a mérőhely
kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről.
43.	§ A hálózati engedélyesek és a termelői engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli
és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények
folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok
továbbítása érdekében zártcélú távközlési és adatátviteli rendszert létesíthetnek, tarthatnak
fenn.
20
44.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek
gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési
adatok gyűjtéséről, számításáról és a villamosenergia-értékesítési szerződésben részes
villamosenergia-kereskedőnek történő továbbításáról a 41. § (4) bekezdése szerinti
ütemezésben.
(2)	Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek gondoskodnak arról, hogy
a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat külön is tartalmazó, részletes számla
kerüljön kiállításra.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott számla - egyetemes szolgáltatás keretében ellátott
felhasználó esetén elektronikus vagy nyomtatott, más felhasználók részére elektronikus
formában történő - egyszeri kiadását a hálózati engedélyesek külön díj fizetéséhez nem
köthetik.
45.	§ A villamosenergia-kereskedő - ha jogszabály, vagy a hálózat használati szerződés ettől
eltérően nem rendelkezik - a szerződésben meghatározott időszakban, az elosztó tulajdonában
lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján a 41. § (4) bekezdésével összhangban
legalább negyedévente számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget.
46.	§ A villamos energiának felhasználók részére történő értékesítése során a felhasználókat
az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások
részarányáról és környezeti hatásairól tájékoztatni kell. A tájékoztatás módjára és tartalmára
vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
VII.	Fejezet
VILLAMOSENERGIA KERESKEDELEM
47.	§ (1) A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban villamosenergia-
kereskedő) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre.
(2)	Amennyiben jelen törvény ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatói
engedélyest (a továbbiakban egyetemes szolgáltató) a jelen törvényben és a külön
jogszabályban a villamosenergia-kereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok és
kötelezettségek terhelik.
48.	§ (1) A felhasználók részére villamos energiát jogi személyiséggel rendelkező gazdasági
társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás
belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amennyiben erre a Hivataltól engedélyt kapott, és
rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékkal.
(2)	A lakossági fogyasztók részére villamos energiát értékesítő villamosenergia-kereskedő a
lakossági fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a
lakossági fogyasztók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtet telefonos és elektronikus
eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben.
(3)	Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a (2) bekezdés szerinti
villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly
módon köteles gondoskodni, hogy a lakossági fogyasztók érdekei ne sérüljenek.
(4)	Az ügyfélszolgálati irodák elhelyezését a tömegközlekedéssel történő elérés és az ellátott
lakossági fogyasztók számának szempontjaira figyelemmel kell kialakítani. Az
ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály és üzletszabályzat tartalmazza.
21
(5)	Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató
a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként, vagy bizományosként kezeli, az
ügyfélszolgálati irodáiban biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is.
(6)	A villamos-energia kereskedő ellátja az e törvény alapján védendő fogyasztókkal
kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
Az egyetemes szolgáltatás
49.	§ Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamos-energia
értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, minden erre jogosult felhasználó
tekintetében a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén.
50.	§ Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-értékesítési szerződés alapján az
egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik:
a)	a külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások
alapján szolgáltatott villamos energia,
b)	a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási színvonalú ügyfélkapcsolati
szolgáltatás,
c)	a védendő fogyasztóknak e törvény és külön jogszabály alapján nyújtott
szolgáltatások.
51.	§ (1) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak
nem értékesíthet villamos energiát.
(2)	Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési
feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési
kötelezettség terheli.
(3)	A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, 3*25 A-nál nem nagyobb
csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos
energiát vásárolni.
(4)	Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmát, megszűnésének eseteit a
Kormány rendeletben határozza meg.
Végső menedékes kijelölési eljárása
52.	§ (1) Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos-
energiát értékesítő engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége
következik be, és ezáltal a felhasználók villamos-energiával történő ellátása veszélybe kerül,
az érintett felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végső menedékest jelöl ki.
(2)	A végső menedékest a Hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget
vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül jelöli ki. Amennyiben végső menedékes
szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedő kötelezettséget nem vállal, úgy
a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót illetve kereskedőt
kijelölni.
(3)	A végső menedékesre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint a kijelölési eljárás
szabályait a Kormány - a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX törvény
rendelkezéseivel összhangban - rendeletben szabályozza.
(4)	A végső menedékes engedélyes tevékenységére, eltérő rendelkezés hiányában az
egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően
alkalmazandók.
VIII. Fejezet
22
SZERVEZETT VILLAMOSENERGIA-PIAC
53.	§ (1) A szervezett villamosenergia-piaci tevékenységre - az e törvényben
meghatározottakkal összhangban - külön törvény rendelkezései irányadók.
(2) Külföldi tőzsde fióktelepe esetén a 54. §-ban előírt tulajdonosi korlátokat nem kell
alkalmazni.
54.	§ (1) A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban egyetlen
részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság
alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át.
(2)	A szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban az e törvény szerinti
engedélyesek tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összege nem érheti el a társaság
alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 50%-át.
(3)	Az átviteli rendszerirányító tulajdoni hányada, a 174. §-ban meghatározott esetet kivéve,
nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 30%-át.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés számítása során a részvényes tulajdoni hányadának, illetve szavazati
arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak
összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a
társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.
55.	§ (1) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a jelen törvény alapján kiadott
villamosenergia-ellátási szabályzatok hatálya alá tartozik, köteles azok rendelkezéseit
betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval
együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit külön jogszabály és az ellátási
szabályzatok határozzák meg.
(2)	A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles önálló mérlegkört alapítani és az
átviteli rendszerirányítóval a mérlegkör működtetésére vonatkozóan szerződést kötni.
IX.	Fejezet
A FELHASZNÁLÓK JOGAI ÉS A VÉDENDŐ FOGYASZTÓK
Felhasználók
56.	§ (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön
jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban,
valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható,
összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó
pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási és hálózat használati szerződés alapján az
átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni.
(2)	A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, villamosenergia-
értékesítési szerződés alapján
a)	a villamosenergia-kereskedőtől,
b)	a termelőtől,
c)	a szervezett villamosenergia-piacon,
d)	villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján
vásárolhat villamos energiát.
57.	§ (1) Az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos lakossági
fogyasztói panaszok ügyében - a Hivatal 158. § s) pontja szerinti hatásköreinek tiszteletben
23
tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény
rendelkezései szerint. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában az ügyintézés határideje 60
nap.
(2) A lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók elszámolással, számlázással,
díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos panaszai ügyében a Hivatal jár el.
A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződés
58.	§ (1) A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában
meghatározott feltételek és eljárás szerint hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést
köt a rendszerhasználóval.
(2)	A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati engedélyest engedélye érvényességi idejével
egyező tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. Az
engedély meghosszabbítása esetén a hálózathasználati szerződés tartama egyező mértékben a
törvény erejénél fogva meghosszabbodik.
(3)	A hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4)	A hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás
megtagadásakor a 28. §-ban meghatározottak szerint jár el.
59.	§ (1) A felhasználók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését az ellátási
szabályzatokban meghatározottak szerint a hálózati engedélyesek végzik.
(2)	A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget - a kötelezettel való megállapodás, vagy
jelen törvény alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányítói engedélyes egyidejű
tájékoztatása mellett - harmadik személy is átvállalhatja.
(3)	A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerz ő déseket a következ ő esetekben mondhatja
fel:
a)	a védendő fogyasztók szerződéseinek kivételével - a polgári jog szerinti
szerződésszegés esetén;
b)	a védendő fogyasztók külön jogszabályban meghatározott szerződésszegése esetén;
c)	ha a vele szerződéses viszonyban álló felhasználó a villamosenergia-vételezését a
felhasználási helyen megszüntette.
(4)	A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerz ő dés érvénytelensége, illetve a
szerződések vonatkozásában fennálló felelősség tekintetében, amennyiben jelen törvény eltérő
rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. A szavatossági igények
körében azonban az engedélyest terheli annak bizonyítása, hogy az előírt minőségű és
biztonságos energia ellátás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható
volt.
(5)	A felek - a szerződés teljesítése során - kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni,
beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 6 hónapon belül általuk tervezett
változtatásokat is.
(6)	Amennyiben a felhasználó a meglévő hálózati csatlakozás műszaki feltételeiben és a
rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, akkor a felhasználót
ellátó villamosenergia-kereskedő, vagy termelő személyének megváltozása esetén a külön
jogszabályban meghatározott díjon felüli egyéb díj megfizetése nem kérhető.
60.	§ (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek
meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint,
hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.
24
(2)	A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jogok a
felhasználási hellyel együtt átruházhatók, vagy a hálózati engedélyes által visszavásárolhatók.
(3)	A hálózat használati szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el.
V illamosenergia-vásárlási szerző dés
61.	§ (1) A felhasználó a külön jogszabályban és a vele szerződő engedélyes
üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedővel,
termelővel, illetve a villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján villamos
energia vásárlási szerződést köthet.
(2)	Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó igénye esetén az egyetemes
szolgáltatóval a jelen törvény rendelkezései szerint villamosenergia vásárlási szerződést
köthet. Az erre jogosult felhasználóval szemben az egyetemes szolgáltatót szerződéskötési
kötelezettség terheli.
(3)	Az egyetemes szolgáltató a vele szerződő felhasználóknak díjmentesen biztosítja a
mérlegköri tagságot.
62.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval
vagy a kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a
következőket kell tartalmaznia:
a)	a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének,
gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának
feltüntetésével,
b)	a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,
c)	a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt
rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől
eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást
is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése nem
mentesít az okozott kár megtérítése alól,
d)	a szerződés megkötésekor hatályos üzletszabályzatban meghirdetett árakra és
díjakra, valamint a választható fizetési módokra vonatkozó tájékoztatás,
e)	a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett
szolgáltatások, illetőleg a szerződés megszüntetésének, felmondásának feltételei,
f)	a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei,
g)	a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének
lehetőségéről és módjáról való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemről szóló
törvényben meghatározott fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének
megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére
irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei.
(2)	Az egyetemes szolgáltató köteles a villamosenergia-vásárlási szerződés
üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható
módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal
a)	a módosítás tartalmát országos vagy helyi lapban legalább két alkalommal
közzétenni,
b)	a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapján közzétenni,
c)	az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés
felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni,
d)	az árváltozást a jelen törvény 142. § (5) bekezdés rendelkezései szerint előzetesen
bejelenteni.
25
(3)	A felek a villamosenergia-vásárlási szerződés teljesítése során kötelesek egymást minden
lényeges körülményről megfelelő időben és módon tájékoztatni, beleértve a szerződés
lényeges tartalmát érintő, 6 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is.
(4)	A villamosenergia-vásárlási szerződésre - amennyiben a jelen törvény és a
termékfelelősségre vonatkozó külön törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a Ptk.
rendelkezései irányadók. A szavatossági igények körében a bizonyítás az engedélyest terheli.
63.	§ (1) A kereskedő jogosult, az egyetemes szolgáltató köteles a felhasználó hálózati
csatlakozási és hálózathasználati, illetve villamosenergia-vásárlási szerződéseinek
megbízottként vagy bizományosként történő összevont kezelésére, ha a felhasználó ezt kéri.
(2) Az egyetemes szolgáltató és az elosztó hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti
kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint
megállapodást kötnek.
Védendő fogyasztók
64.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult, védendő fogyasztók a védelemre jogosító,
külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy
fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó
hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott
kedvezményben.
(2)	A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg:
a)	részletfizetéshez, fizetési haladékhoz,
b)	előre fizető mérőhöz
való jog.
(3)	A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védett fogyasztói körbe tartozás igazolásának
módját, valamint a késleltetett kikapcsolás, részletfizetés, fizetési haladék, az előre fizető
mérőhöz jutás, az előre fizetős mérő felszerelésének kötelező felajánlása, illetve az egyéb
kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.
(4)	A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással,
díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell
részesíteni. A különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány
rendeletben állapítja meg.
(5)	Az a fogyasztó, aki a (2) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg
jogosult igénybe venni a (2) és (4) bekezdés szerinti kedvezményeket.
65.	§ (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendő
fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztó a
kedvezmények melyik körére (64. § (2) és (4) bekezdés) jogosult.
(2)	A nyilvántartásba történő felvételt a fogyasztónak kell kérnie; ehhez csatolnia kell a
védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló - a 64. § (3) bekezdése szerinti Korm.
rendeletben meghatározott - iratokat is. A nyilvántartásba történt felvételről a fogyasztót 8
napon belül írásban tájékoztatni kell.
(3)	A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, fogyasztási hely címe,
ügyfélazonosítója, a 64. § (2) bekezdésére, illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (4)
bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által
igénybevehető kedvezmények szerepelhetnek. A nyilvántartás adatait kizárólag az érintett
védendő fogyasztók és a védendő fogyasztó ellátását biztosító egyetemes szolgáltató részére
lehet kiadni.
(4)	A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig
köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti
igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - orvosi
26
szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó
körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve
(4)	bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak
azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az
adatkezelő a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.
A villamos energia továbbadása
66.	§ (1) A felhasználó a villamos energiát csak a 74. § (2) bekezdésében szabályozott, nem
engedélyköteles magánvezetéken, valamint a 2005. november 25. előtt létesített - e törvény
szerint magánvezetéknek minősülő - fogyasztói vezetéken keresztül adhatja tovább vételező
részére.
(2)	A villamos energia továbbadója és a vételező közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor
szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte
és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a továbbadó és a
vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása
tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a
szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.
(3)	Ha a villamos energia továbbadója a magánvezeték működtetésére működési engedélyt
kap, a közte és a vételező közötti jogviszonyt az engedély jogerőre emelkedésétől számított
egy éven belül köteles megszüntetni.
(4)	A felhasználó villamosenergia-továbbadása nem minősül villamosenergia-
kereskedelemnek, abban az esetben, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség
átlagára nem haladja meg a felhasználó által ugyanazon üzleti évben beszerzett
villamosenergia-mennyiség átlagárát. A felhasználó e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai
tekintetében a 150. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(5)	A (4) bekezdés szempontjából
a)	a beszerzett villamos energia átlagára a továbbadó által az adott üzleti évben vásárolt
teljes villamos energia mennyiség bekerülési árának - amely tartalmazza a
rendszerhasználati díjakat és a kiegyenlítő energia költségeit is - és a megvásárolt
mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó,
b)	a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes
villamos energia mennyiség eladási árának - amely nem tartalmazza a továbbadó saját
hálózatának üzemeltetési költségeit és díját, valamint a saját hálózat veszteségét - és a
továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.
(6)	A villamos energia továbbadója köteles a továbbadásra szolgáló magánvezetéket a 40. §
(2)	bekezdésében meghatározott szabályok szerint üzemeltetni.
(7)	Ha a vételez ő a közcélú hálózathoz kíván csatlakozni, a magánvezeték üzemeltető je
köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a magánvezetékhez való hozzáférést változatlan
feltételekkel biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati
engedélyessel együttműködni.
(8)	A Hivatal a vezetéket a 74. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott engedélyköteles
körbe sorolhatja
a)	a továbbadással villamos energiát vételezők közös kérelmére, ha a villamos energia
továbbadója a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megsérti,
b)	a vezeték tulajdonosa kérelmére.
(9)	Ha a Hivatal a továbbadásra szolgáló vezetéket engedélyköteles körbe sorolja, a vezeték
üzemeltetője a Hivatal határozatának kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a
Hivatalnak a 85. §-ban foglaltaknak megfelelő működési engedély iránti kérelmet benyújtani.
27
Ha a vezeték üzemeltetője az e bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja, vagy a
Hivatal a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, a Hivatal a vezetéket a
villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében a külön jogszabályban foglalt szabályok
megfelelő alkalmazásával hivatalból közcélúvá nyilváníthatja.
(10)	Az az üzemeltető, aki a magánvezeték üzemeltetésére engedélyt kapott, a vezetékére
csatlakozó felhasználók ellátására egyszerűsített villamos-energia kereskedelmi engedélyt
kérhet.
X.	Fejezet
SZABÁLYZATOK
67.	§ Az átviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján
a felhasználókkal egyeztetve kidolgozza
a)	a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai működésére vonatkozó
szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,
b)	a villamosenergia-kereskedelemre, a villamos energia határon keresztül történő
szállítására, a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac
működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot.
68.	§ Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó nem
engedélyköteles erőművek üzemeltetői jelen törvény és annak végrehajtási rendelete,
valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései
szerint együttműködnek.
69.	§ Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve
kidolgozzák az elosztó hálózat technikai működésére vonatkozó közös elosztói szabályzatot.
70.	§ (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi
követelményeinek, az egyenlő elbánás, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad
hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.
(2)	A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával
kapcsolatos egyeztetést az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek
képviselőiből - külön jogszabály szerint - létrehozott és működtetett szabályzati
bizottságoknak kell ellátnia.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés eljárási szabályai a villamosenergia-ellátási
szabályzatok részét képezik.
(4)	A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá,
valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja.
(5)	Az elosztói szabályzat jóváhagyásakor a Hivatal kikéri az átviteli rendszerirányító
véleményét.
(6)	A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés
eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot határozattal hivatalból
módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó
jogszabályi rendelkezések érvényesülését, vagy egyes felhasználókkal szemben indokolatlan
megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.
(7)	A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal jóváhagyó
határozatával együtt az elkészítésükért felelős engedélyesek a honlapjukon - mindenkor
érvényes egységes szerkezetbe foglalt szöveggel - közzéteszik.
28
(8)	A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály határozza meg.
71.	§ Az engedélyesek egymásnak és az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-ellátási
szabályzatokban meghatározott adatokat és információt, az ott meghatározott módon és
időben szolgáltatják a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése
érdekében.
72.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett
villamosenergia-piac engedélyese, valamint - az (5) - (7) bekezdésben foglaltak kivételével -
a villamosenergia-kereskedő és a termelői engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki.
(2)	Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános
műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.
(3)	A felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által
kidolgozott üzletszabályzatot a fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködve a Hivatal hagyja
jóvá. A jóváhagyott üzletszabályzatot az engedélyes hozzáférhetővé teszi az érdekeltek
részére - mindenkor érvényes egységes szerkezetbe fogalt szöveggel - ügyfélszolgálatán,
illetve honlapján.
(4)	A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett, annak
eredménytelensége esetén - határidő kitűzésével, valamint az okok megjelölésével -
határozattal hivatalból kötelezheti az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk
módosítására az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglaltak érvényre juttatása
érdekében.
(5)	A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól a
jelen törvény szerint engedélyköteles termelőt és villamosenergia-kereskedőt, amennyiben
kizárólag engedélyesnek, vagy egy felhasználónak értékesít villamos energiát, és a
felhasználóval, vagy az engedélyessel kötött szerződés megfelel a jogszabályokban, a
villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt
feltételeknek.
(6)	Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes az (5) bekezdésben
meghatározottaktól eltérő esetben villamos energiát csak abban az esetben értékesíthet,
amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal
jóváhagyja.
(7)	Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, a kötelező rendelkezéseket és a
felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat,
az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály szabályozza.
A hálózathasználati szerződés és a villamosenergia-értékesítési szerződés egyoldalú
módosítása
73.	§ (1) Az üzletszabályzat általános szerződési feltételei lehetővé tehetik a hálózathasználati
és a villamosenergia-értékesítési szerződések (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítását.
(2)	Az átviteli rendszerirányító, az elosztói engedélyes és az egyetemes szolgáltató a
hálózathasználati szerződést és a villamosenergia-értékesítési szerződést csak az alábbi
esetekben jogosult a Hivatal előzetes hozzájárulását követően egyoldalúan módosítani:
a)	a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések vagy általános
szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy -
amennyiben külön jogszabály vagy jelen törvény másként nem rendelkezik - a
módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek a felhasználók hátrányára
történő lényeges módosítását;
29
b)	jogszabályváltozás vagy a Hivatal döntése indokolja.
(3)	Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire
vagy minőségi célértékeire, a villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződés esetén a
szolgáltatás ellenértékére vonatkozó módosítás.
(4)	Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerződést az általános
szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult az általános szerződési feltételeket
egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról a hatálybalépését megelőzően legalább 30
nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat
megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt. Ebben az esetben a felhasználó
jogosult - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a módosítás tárgyában megküldött értesítést
követő 30 napon belül a szerződés felmondására.
(5)	Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a
felhasználó az értesítéstől számított 45 naptári napon belül további jogkövetkezmények nélkül
jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerződést.
(6)	Az egyetemes szolgáltató nem köteles a (4) és (5) bekezdésben foglalt értesítési
határidőket az általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az
általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé,
és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket
nem érinti, vagy ha a módosítással kizárólag valamely díja csökken.
(7)	Az üzletszabályzat módosításának az (1)-(6) bekezdésekben foglalt keretek közötti
részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg.
(8)	A nyilatkozattétel elmulasztása - mint ráutaló magatartás - a külön jogszabályban
meghatározott esetekben elfogadásnak minősül, ha az üzletszabályzat általános szerződési
feltételei lehetővé teszik, és a felek erről a villamosenergia-értékesítési szerződésben
előzetesen megállapodtak. Vita esetén az egyetemes szolgáltatót terheli annak bizonyítása,
hogy a módosításról a felhasználót a törvényben előírt módon és időpontban értesítette.
XI.	Fejezet
A VILLAMOSENERGIA-IPARI TEVÉKENYSÉGEK
VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
Az engedélyezés általános szabályai
74.	§ (1) Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet
gyakorolni:
a)	a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű létesítése,
villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének szüneteltetése,
megszüntetése,
b)	az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-
termelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő
bővítése, teljesítményének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-
termelésének szüneteltetése, megszüntetése,
c)	a villamos energia átvitele és a villamosenergia-rendszer irányítása (átviteli
rendszerirányítás),
d)	a villamos energia elosztása,
e)	a villamosenergia-kereskedelem,
f)	az egyetemes szolgáltatás,
g)	a szervezett villamosenergia-piac működtetése,
30
h)	a magánvezeték létesítése, működtetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása,
valamint működésének szüneteltetése a (2) bekezdésében szabályozott esetek
kivételével,
i)	a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erőmű telephelyén lévő
felhasználókat ellátó közvetlen vezeték kivételével.
(2)	Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenység nem engedélyköteles, ha a teljes
magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el vagy egy fogyasztási helyen belül a
vételezők osztatlan közös tulajdonában van, illetve kizárólag a felhasználó saját ellátására,
vagy a magánvezeték tulajdonosának többségi tulajdonában álló vagy annak működéséhez
szükséges egyéb létesítmény (saját létesítmény) ellátására szolgál.
(3)	A termelői vezetékre az e törvényben foglalt kivételekkel a közvetlen vezeték
létesítésének és megszüntetésének a szabályait megfelelően kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy nem engedélyköteles a tevékenység, amennyiben a vezeték kizárólag az
erőműnek, erőművek csoportjának, illetőleg saját létesítményének az átviteli vagy elosztó
hálózathoz való csatlakozására szolgál, arról más felhasználó ellátása nem történik.
75.	§ (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a
jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.
(2)	Az engedélyezési eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(3)	A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha
a)	a jogszabályi előírások nem teljesülnek, jogszabályi feltételek hiányoznak, illetőleg
a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott
engedélyekkel,
b)	a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban az új termelői kapacitások, illetve
az erőművek létesítésére vonatkozó jogszabályi, illetve energiapolitikai
követelményekkel, különös tekintettel a 78. §-ban meghatározott szempontokra,
valamint az elsődleges energiaforrások 79. § szerinti jogszabályban történő
korlátozására,
c)	a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező
nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, műszaki
feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem felel meg az
energiahatékonysági követelményeknek,
d)	a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,
e)	a kérelmező, vagy jogelődje 74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét tíz
éven belül visszavonták,
f)	a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(4)	A működési engedély meghosszabbítására az adott engedély megadására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
76.	§ A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent
a)	az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-rendszer villamosenergia-ellátási
szabályzatok szerinti rendszerirányítására és az átviteli hálózati tevékenységre,
b)	az elosztói engedélyeseknek az engedélyben meghatározott illetékességi területen
elosztói tevékenység végzésére,
c)	az egyetemes szolgáltatónak, a jelen törvény alapján meghatározott területen az
egyetemes szolgáltatás nyújtására a 175. § (6) bekezdés szerinti időpontig.
31
77.	§ (1) Az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2)	A jelen törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban
meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.
78.	§ Új termelői kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlő bánásmód
követelményét betartva, a következő szempontok érvényesítésével kell eljárni:
a)	a villamosenergia-rendszer és elemeinek biztonsága;
b)	a közegészség és a közbiztonság védelme;
c)	a környezet és természet védelme;
d)	helykiválasztás;
e)	energiahatékonyság javítása;
f)	megújuló energiaforrások elsőbbsége;
g)	fejlett műszaki megoldások alkalmazása;
h)	a villamosenergia-ellátás biztonsága;
i)	a felhasználók védelme.
79.	§ Az ország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való
biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul
tűzött elsődleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében - figyelembe véve
különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény alapján benyújtott középtávú,
rendszerszintű kereslet-kínálati mérleget - a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön
jogszabályban elrendelheti valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő
kapacitások engedélyezése során történő korlátozását, és meghatározza annak mértékét és
időtartamát.
Kiserőművi összevont engedély
80.	§ (1) A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű esetén, a 74. § (1)
bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell
lefolytatni.
(2)	A Hivatal a kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy
eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki.
(3)	A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőműnek az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-a szerinti kivitelezése (a
továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerős kiserőművi összevont engedély kézhezvételét
követően kezdhető meg. A kivitelezés határidejét a kérelmező által szolgáltatott adatok
alapján a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.
(4)	A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű tervezett üzembe helyezése
előtt legalább két hónappal az engedélyes köteles az üzembe helyezésről a Hivatalt és az
átviteli rendszerirányítót tájékoztatni.
(5)	A kiserőművi összevont engedély határozott időre szól és meghosszabbítható. Az
engedély érvényességi időtartamát a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg.
(6)	A Hivatal a (3) bekezdés szerinti kivitelezési határidőt - az engedélyes kérelmére - egy
alkalommal legfeljebb további két évre meghosszabbíthatja.
(7)	Ha az engedélyes a kivitelezés megkezdésével neki felróható okból késlekedik és emiatt
az engedélyben előírt vagy a meghosszabbított kivitelezési határidő lejár, a kiserőművi
összevont engedélyt a Hivatal visszavonja. Az e bekezdésben meghatározott ok miatt történő
visszavonás esetén az engedélyes kártérítési illetve kártalanítási igényt a Hivatallal szemben
nem támaszthat.
50 MW, és ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély
32
81.	§ (1) Az 50 MW, és ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítéséhez a Hivataltól
engedélyt kell kérni, a létesítés csak az engedély birtokában kezdhető meg.
(2)	Az erőmű létesítési engedély kiadásának feltételei körében az elsődleges energiaforrás
vagy tüzelőanyag (a továbbiakban együtt: elsődleges energiaforrás) megválasztására
vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
(3)	Az erőműlétesítési-engedély határozott ideig érvényes. A Hivatal az engedélyt -
kérelemre - egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további két
évre meghosszabbíthatja.
(4)	A Hivatal az erőműlétesítési-engedélyt - kérelemre - módosíthatja.
Az erőmű bővítésére, teljesítőképességének növelésére, valamint a villamosenergia-
termelés megszüntetésére vonatkozó engedély
82.	§ (1) Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére,
teljesítőképességének növelésére, elsődleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a
villamosenergia-termelés megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a
külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a kiserőmű bővítése, teljesítőképességének növelése esetén az erőművi
teljesítőképesség a bővítést, illetve a teljesítőképesség növelést követően eléri, vagy
meghaladja az 50 MW-os teljesítőképességet, a bővítésre, a teljesítőképesség növelésre,
illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivataltól engedélyt kérni.
50 MW, és ezt meghaladó teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési engedély83. §
(1)	A termelő a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni, felhasználni
és értékesíteni.
(2)	A villamos energia termelői működési engedély határozott időre szól és
meghosszabbítható. Az engedély érvényességi időtartamát a kérelem alapján a Hivatal
állapítja meg.
A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély
84.	§ (1) Az elosztó részvénytársasági, vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő
gazdasági társaság.
(2)	A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és
meghosszabbítható.
Magánvezeték engedélyezése
85.	§ (1) A Hivatal - mérlegelési jogkörében - a magánvezeték létesítését abban az esetben
engedélyezi, ha a felhasználó, illetve vételező közcélú hálózathoz történő csatlakoztatásának
költségei meghaladják a magánvezeték létesítésének költségeit. A magánvezeték létesítésére
és működtetésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban kell kiadni.
(2)	A magánvezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez
mellékelni kell a külön jogszabályban előírt dokumentumokat.
(3)	Amennyiben a hálózati engedélyes a magánvezeték létesítéséhez és működéséhez
hozzájárul, erre irányuló nyilatkozatának kiadásával egyidejűleg köteles a kérelmezőnek
kiadni a magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának műszaki feltételeit
tartalmazó okiratát is.
(4)	A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott
külön jogszabályokban, illetőleg az egyszerűsített engedélyben meghatározott
33
kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból indított eljárás során
hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket
a 158. § n) pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő
alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.
Közvetlen vezeték engedélyezése
86.	§ (1) Közvetlen vezetéket kizárólag a közcélú hálózatra nem csatlakozó vételező ellátása
céljából lehet létesíteni.
(2)	A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése illetve megszüntetése tárgyában lefolytatott
eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító, és a területileg illetékes elosztó
hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők,
illetve vételezni szándékozók közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki
feltételek alapján lehetséges.
(3)	A közvetlen vezeték létesítésére irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a
külön jogszabályban előírt dokumentumokat.
(4)	A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-
ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli
rendszerirányítónak.
(5)	A Hivatal a közvetlen vezetéket az azon ellátott vételező kérelmére, az e bekezdés c)
pontja szerinti esetben hivatalból magánvezetékké, illetve a 158. § n) pontjában, valamint a
külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá
nyilváníthatja,
a)	ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezővel megkötött megállapodás
megszűnik anélkül, hogy új megállapodás jött volna létre, és a vételező
villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,
b)	ha a közvetlen vezeték üzemeltetője a Hivatalnak a közvetlen vezeték
megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételező
villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,
c)	ha a közvetlen vezetékhez nem kapcsolódó vételező ellátása más módon nem
biztosítható.
Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély
87.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.
(2)	Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és
meghosszabbítható.
A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély
88.	§ (1) A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély tíz évre szól és
meghosszabbítható.
(2)	Teljes körű, a felhasználók közvetlen ellátására is jogosító villamosenergia-
kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt jogi személyiséggel rendelkező gazdasági
társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás
belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.
(3)	Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-
kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat az a külföldi gazdálkodó szervezet,
amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint
34
a)	az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlően igazolja, hogy az Európai Unió
tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
valamely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak
megfelelően működik;
b)	a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel
rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és
külföldön jogszerűen végezhet;
c)	amennyiben a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi
engedéllyel rendelkezik, benyújtja a bejegyzés helye szerinti országban a
villamosenergia-kereskedelmi tevékenysége felett felügyeletet gyakorló hatóság
nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a villamosenergia-kereskedő magyarországi
tevékenységével kapcsolatos, adatot igazol, ellenőrzést végez, vizsgálatot folytat le, és
a Hivatal hatósági ügyintézése során az illetékes magyar hatóságokkal együttműködik;
d)	a Magyar Köztársaság területén irodát tart fenn, amelynek elérhetőségét a Hivatal
részére folyamatosan biztosítja.
(4)	A magánvezeték engedélyese a magánvezetékre csatlakozó felhasználók ellátására
korlátozott, egyszerűsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyt kaphat.
A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély
89.	§ (1) Az 53. § szerinti külön törvény rendelkezésétől függetlenül, a szervezett
villamosenergia-piac működtetése a jelen törvény rendelkezései szerint is engedélyköteles
tevékenység. Az engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(2)	A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély 10 évre szól és
meghosszabbítható.
(3)	A 53. § (2) bekezdése szerinti fióktelep tevékenységére vonatkozó engedély iránti
kérelmet a Hivatal akkor is megtagadja, ha
a)	nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló,
továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési
megállapodás a Hivatal és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b)	a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve
alatt keletkezett kötelezettségekért,
c)	a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep
létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy
tudomásulvételét,
d)	a kérelmező nem teljesíti a szétválasztásra vonatkozó jelen törvényben előírt
szabályokat,
e)	a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják az engedélyesnek
a 75. § (3) c) pontja szerinti működését,
f)	a kérelmező központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.
Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély
90.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal
biztosítja, hogy az ország egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen, és a
villamosenergia-piacon folyó verseny a legkevésbé torzuljon, az egyetemes szolgáltatást az
azt leghatékonyabban nyújtani képes szolgáltatók nyújtsák.
(2)	Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt kérelmező
villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedéllyel is rendelkezik, vagy annak megadását
35
is kérelmezi, az utóbbi engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás
ellátását nem veszélyeztetheti.
(3)	Az egyetemes szolgáltatásra működési engedély - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - tíz
évre szól és meghosszabbítható.
(4)	A 175. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásával e törvény rendelkezése szerint első
alkalommal kiadott engedélyek két évre szólnak.
(5)	Az (3) bekezdés szerinti elégséges számú engedélykérelem hiányában a Hivatal
kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező villamosenergia-
kereskedőket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó
engedélyek megszerzése érdekében.
Az engedély módosítása
91.	§ (1) Az engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az
engedélyes kérelmére módosítani lehet.
(2)	A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja jogszabályváltozás esetén a jogszabállyal
való összhang megteremtése érdekében.
(3)	Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának
biztonságát, minőségét és árát.
(4)	A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.
Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok
92.	§ (1) Az engedélyes vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelő társasági formaváltásához, szétválásához
(különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz,
összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének
legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együttesen: cégjogi
esemény) a Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való
bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet
benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való
hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén a Hivatal által kiadott
engedélyek vonatkozásában a Gt. 70. § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti
előzetes jóváhagyó határozatát a következő esetekben:
a)	kiserőművi összevont engedélyes esetében,
b)	magánvezeték létesítése, működtetése, vagy a működtetés szüneteltetése, a vezeték
kapacitásának megváltoztatása esetében,
c)	közvetlen vezeték engedélyese esetében.
(4)	Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett
villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Gt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott uralmi
szerződést érvényesen nem lehet kötni, és ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Gt. 64. §-
a.
93.	§ (1) Bármely engedélyes vállalkozásban a szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve
75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a
Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló
kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.
36
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény és a földgázellátásról
szóló 2003. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájáruló
határozatát a következő esetekben:
a)	kiserőművi összevont engedélyes esetében,
b)	magánvezeték létesítése, működtetése, vagy a működtetés szüneteltetése, a vezeték
kapacitásának megváltoztatása esetében,
c)	közvetlen vezeték engedélyese esetében.
94.	§ (1) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési
engedélyében meghatározott tevékenységei jelentős részének más személy általi végzéséhez
(továbbiakban: kiszervezés), valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető
eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházásához,
átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához,
megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (továbbiakban együtt: alapvető
eszközökkel való rendelkezés). A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74.
§-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.
(2)	Kiszervezett tevékenységek esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban meghatározott
kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.
(3)	Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát a kiszervezés
és az alapvető eszközökkel való rendelkezés a
a)	termelői engedélyes,
b)	az egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével a villamosenergia-kereskedelmi
engedélyes,
c)	magánvezeték létesítése, működtetése, vagy a működtetés szüneteltetése, a vezeték
kapacitásának megváltoztatása,
d)	közvetlen vezeték engedélyese,
e)	termelői vezeték engedélyese
esetében.
95.	§ (1) A Hivatal a 92-94. §-ban meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást
megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás
biztonságát vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átvitel
rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának, vagy a
szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb
költség elvének érvényesülését veszélyezteti.
(2)	A Hivatal a 92-94. § szerinti ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha az
ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdésének c)
pontja szerinti követelményeknek.
(3)	A 92. § (1) bekezdésében és a 93. § (1) bekezdésében meghatározott jóváhagyás
hiányában, valamint a 92. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a részvényes, illetve a tag a
részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és a társasággal
szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat.
Az engedély megszegése
96.	§ (1) A Hivatal az engedélyes jelen törvényben, a végrehajtására kiadott külön
jogszabályokban, az 1228/2003/EK tanácsi rendeletben, az Európai Bizottság által az
1228/2003/EK tanácsi rendelet alapján kiadott iránymutatásokban, a villamosenergia-ellátási
37
szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban, illetőleg a Hivatal által kiadott
határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén
a)	a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban vagy a közigazgatási hatósági
eljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikusan
felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására,
b)	a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, a jogsértés tárgyi
súlyára tekintettel egyedi ügyekben is,
c)	az engedélyt módosíthatja, vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az a) pont szerinti
felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést,
vagy nem teljesíti kötelezettségét,
d)	köteles visszavonni az engedélyt, ha:
da)	az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg a villamosmű
az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a
környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti.
db)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő
határidőn belül nem pótolhatók,
dc)	a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a
székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,
dd)	az engedélyt a Hivatal megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon
szerezték meg.
(2)	A Hivatal a jelen törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével szemben
a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b)
pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét
azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.
(3)	A Hivatal az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás e törvény szerint nem
engedélyköteles tagjával szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése
esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(4)	A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)-(3) bekezdésekben foglalt eljárás,
illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt
tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.
Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése
97.	§ Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a
Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a Hivatal a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában
foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali
hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.
A bírság kiszabása
98.	§ (1) A 96-97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a
jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:
a)	a jogsértés súlya (a villamosenergia-ellátás veszélyeztetésének mértéke, a
magánérdekek sérelmének köre, kiterjedtsége);
b)	a jogsértő állapot fennállásának időtartama;
c)	a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni
előny mértéke;
d)	a jogsértő piaci helyzete, befolyása;
e)	a jogsértésnek villamos-energia piaci viszonyokra gyakorolt káros hatása;
f)	a magatartás felróhatósága;
38
g)	korábbi jogsértő magatartás;
h)	a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás;
i)	a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól
független tevékenység.
(2)	A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.
Engedélyes kijelölése a folyamatos ellátás biztosítása érdekében
99.	§ (1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban
meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt
tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül
veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-
rendszer jelentős zavarát idézheti elő.
(2)	A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a Hivatal
által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez,
átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges
eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához
szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.
XII.	Fejezet
A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA
A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási
szabályok
100.	§ (1) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli
rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás
jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve
elosztással kapcsolatos tevékenységektől.
(2)	A jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel
a hálózati engedélyes társaságokra a Gt. szabályai az e törvényben foglalt eltérésekkel
alkalmazhatóak.
101.	§ A 100. §-ban megfogalmazott függetlenség biztosításához legalább a következő
követelmények teljesítése szükséges:
a)	A hálózati engedélyes e törvény szerint engedélyköteles más villamosenergia-ipari
tevékenységet nem folytathat;
b)	A hálózati engedélyes gazdasági társaság - a szervezett villamosenergia-piacot kivéve
-	nem szerezhet részesedést más, e törvény szerint engedélyköteles, nem átviteli
rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes tevékenységet végző gazdasági
társaságban;
c)	Az átviteli rendszerirányítási, illetőleg az elosztási tevékenységet ellátó gazdasági
társaságnak a Gt. 21. §-ában meghatározott vezető tisztségviselője, a Gt. 32. §-a
szerinti cégvezetője a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-
ában meghatározott vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottsági tagja, valamint
a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetői
munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani
és rögzíteni, hogy a független döntéshozatal biztosított legyen;
d)	A c) pontban meghatározott személynek nem lehet társasági részesedése a
rendszerirányítási, illetőleg elosztó hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó
gazdasági társaságon kívül e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari
39
tevékenységet folytató gazdasági társaságban, annak kapcsolt vállalkozásában, nem
lehet ilyen gazdasági társaság vezető tisztségviselője, továbbá nem létesíthet ilyen
gazdasági társasággal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyt;
e)	a c) pontban meghatározott vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt
az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáshoz tartozó más gazdasági társasághoz
nem lehet kirendelni,
f)	A hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság vezető állású
munkavállalójának, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység
vezetőjének munkaszerződésében, illetőleg megbízási szerződésében foglalt jogokat
és kötelezettségeket, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint a munkavégzésének
feltételeit - független döntéshozatali eljárás keretében - úgy kell meghatározni, hogy a
hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság működését befolyásoló
döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelően járjon el;
g)	A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelő bizottsági tagja
és vezető munkavállalója díjazását, illetve munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a
vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli rendszerirányítói vagy elosztói
tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;
h)	A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető
állású munkavállalója a pozíciója, illetve munkaviszonya megszűnését követő egy
éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője,
felügyelő bizottsági tagja vagy vezető állású munkavállalója, ez nem érinti a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (6) bekezdése szerint a
munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket;
i)	A jelen törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a hálózati engedélyes
befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult
meghozni a hálózat működtetéséhez, karbantartásához, fejlesztéséhez szükséges
tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a
napi üzemvitellel, valamint az átviteli, illetve elosztó vezetékek létesítésével, továbbá
felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ez nem akadályozza a hálózati
engedélyes anyavállalata számára, hogy jóváhagyja az engedélyes éves üzleti tervét.
Az anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során a hálózati engedélyes részére
egyedi utasítást nem adhat;
j) A hálózati engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önállóan bonyolításáról
vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő
csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;
k) Az átviteli rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelően jogosult meghozni a villamosenergia-rendszer
irányításához szükséges informatikai és távközlési eszközök, valamint az azokhoz
kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó
döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintő egyedi utasítást nem adhat;
l)	A nem az átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes által végzett támogató
tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) tekintetében is biztosítani
kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó
vezetése számára;
m) A működési engedélyek alapján, a Hivatal jóváhagyásával kiszervezett tevékenységek
tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli
rendszerirányító, illetve elosztó vezetése számára;
40
n) A támogató tevékenységek és kiszervezett tevékenységek esetén a hálózati engedélyes
úgy felel jogszabályban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott
tevékenységet maga végezné;
o) A hálózati engedélyes független döntéshozatalának biztosítása érdekében a Gt. 55. §-a
szerinti uralmi szerződést nem köthet, illetve az átviteli rendszerirányítóval, elosztóval
szemben nem alkalmazható a Gt. 60. és a 64. §-a;
p) A hálózati engedélyes megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az
intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes,
független működést. A program megvalósításáról, a feltárt eredményekről - beleértve
a hiányosságokat is - a hálózati engedélyes éves megfelelési jelentést készít.
102.	§ (1) A hálózati engedélyesnek tulajdonolnia kell a tevékenység folytatásához szükséges
-	a működési engedélyben meghatározott - hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-
elszámolási és informatikai eszközöket.
(2)	A megfelelési programra, valamint a megfelelési jelentésre vonatkozó részletes
szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.
(3)	Az éves megfelelési jelentés tartalmáért a hálózati engedélyesnek a Gt. 21. §-ában
meghatározott vezető tisztségviselője felel. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell
nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően mindenki számára hozzáférhetően
nyilvánosságra kell hozni.
(4)A	Hivatal az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban az átviteli
rendszerirányító, illetve az elosztó hatáskörébe tartozó adatok Hivatal által elvárt
csoportosításáról, nyilvántartásáról, kezeléséről és nyilvánosságra hozataláról adatkezelési
irányelvet ad ki.
Számviteli szétválasztás
103.	§ A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére,
a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és
közzétételre a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az
e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
104.	§. (1) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező
vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes
tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes
tevékenységek átláthatóságát és a diszkrimináció-mentességet, kizárja a keresztfinanszírozást
és a versenytorzítást.
(2)	A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója
kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha
azt önálló vállalkozás keretében végezték volna. Az engedélyes tevékenység elkülönült
bemutatása legalább önálló mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet jelent.
(3)	A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves
beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly
módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna. Az
engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek,
időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását, önálló eredménykimutatást és kiegészítő
mellékletet jelentenek.
(4)	Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti
összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont
(konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes
engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült
bemutatása legalább önálló mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet jelent.
41
(5)	A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a
Hivatal munkatársai az engedélyes társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz
kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A
Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.
(6)	A számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket a Kormány
rendeletben szabályozza.
105.	§ (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari
vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves
beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a
vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az
egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti
keresztfinanszírozás-mentességet.
(2)	Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás - a kiserőművi összevont
engedélyes kivételével - köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített
üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe
helyezéssel egyidejűleg megküldeni.
(3)	A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi
beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak
benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy
mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.
(4)	A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás társaságcsoport szintű
(konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás engedélyes tagja küldi meg a Hivatalnak.
XIII.	Fejezet
A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE
106.	§ (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés
megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez az
alábbi piacokon:
1.	villamos energia nagykereskedelem,
2.	villamos energia kiskereskedelem,
3.	rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piaca.
(2)	A Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosítja azt az engedélyest,
amelyik valamely - az (1) bekezdés szerinti - piac vonatkozásában legalább 10 %-os
részesedéssel bír, és a (5) bekezdés alkalmazásával nem indokolt az ettől való eltérés. A
Hivatal az eljárása alapján meghozott határozatát honlapján közzé teszi.
(3)	Amennyiben az engedélyes (2) bekezdés szerint megállapított részesedése az (1) bekezdés
szerinti piacokon 50%-nál magasabb, a Hivatal a (4) bekezdésben foglalt szempontok
figyelembe vétele nélkül hoz határozatot.
(4)	Az adott piac vonatkozásában a (2) bekezdés alapján számított piaci részesedés
meghatározásakor az engedélyes piaci részesedését az általa a tisztességtelen piaci magatartás
és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok,
vagy az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok
együttes piaci részesedésének figyelembe vételével kell megállapítani.
(5)	A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:
a)	a vállalkozásnak az adott piac földrajzi területén, illetve a teljes nemzeti villamos
energia piac tekintetében a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, amennyiben az adott
érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik
42
piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét
erősítheti.
b)	a teljes nemzeti villamos energia piac méretéhez viszonyított éves nettó árbevételét,
c)	a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát vagy alacsony szintjét,
d)	a lehetséges verseny hiányát,
e)	a méretgazdaságosságot.
(6)	A piacok területi meghatározását, valamint a piaci részesedés megállapítására vonatkozó
további előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
(7)	E fejezet alkalmazásában:
a)	villamos energia nagykereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos
energiát nem közvetlenül a felhasználónak értékesítenek.
b)	villamos energia kiskereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül a
felhasználónak értékesítenek
c)	rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piaca az
olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül az átviteli
rendszerirányítónak értékesítenek.
107.	§ A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a 109-110. §-
ok szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon elfoglalt jelentős piaci erejéhez
igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő.
108.	§ (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző
piacelemzési eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi.
(2)	Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős
körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.
(3)	A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő
is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés
óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó
határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés
lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan állásfoglalást kér a Gazdasági
Versenyhivataltól. A piacelemzés lefolytatását elutasító határozatot részletesen indokolni kell.
109.	§ (1) A Hivatal a 106. § (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező
engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a
felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben
a)	átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő, amely meghatározott
információk, így különösen számviteli és műszaki információk, értékesítési
szerződések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének
feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik,
b)	amennyiben az engedélyes azonos jellegű ügyletek tekintetében a szerződéses feleket
megkülönbözteti, az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat
elő, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott
indokolatlan megkülönböztetés megszüntetését, ideértve olyan árak, fizetési határidők,
megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek
egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben,valamint a szerződéskötés olyan
kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét, amelyek természetüknél fogva,
illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés
tárgyához,
c)	amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett
engedélyes indokolatlanul magas díjakat, vagy árprést alkalmazhat, költségalapú
43
árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során az érintett
piac más szereplői releváns költségeinek összehasonlítása (benchmark) alapján képzett
költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget, meghatározott
költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazására, illetve a díjak
ellenőrizhetőségére vonatkozó kötelezettséget, továbbá a hatékony működés
költségének ellenőrzésére az engedélyes által egyébként alkalmazottól eltérő
költségszámítási módszert alkalmazhat.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal
határidő kitűzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az engedélyes az
adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl,
eljárási bírság kiszabásának van helye.
(3)	A Hivatal a költségalapú díjak jogszerűségének megítélésekor az engedélyesi tevékenység
végzésével összefüggésben felmerült költségek fedezetét csak annyiban veheti figyelembe,
amennyiben az nem haladja meg a hatékony engedélyesnek az adott tevékenység végzéséhez
szükséges befektetései méltányos megtérülése iránti igényét és a befektetéssel vállalt
kockázatát.
110.	§ (1) A 106. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező
engedélyes számára a Hivatal rendszeres kapacitásaukció tartását írja elő. A felajánlandó
kapacitás mennyiségét és forrásösszetételét a Hivatal határozza meg, az engedélyes által
kidolgozott aukciós szabályzatot és az aukció induló árát a Hivatal hagyja jóvá.
(2)	A Hivatal a 106. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező
engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak
megfelelő bontású és részletezettségű - így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat,
valamint a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó -
mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban
meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel
közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél
beleegyezésével sem térhet el.
(3)	A Hivatal a 106. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező
engedélyes számára a 109. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásakor megtilthatja
a)	az engedélyes az Szt. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének
javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul
magas árak alkalmazását,
b)	a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz
viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak
alkalmazását,
c)	az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy
d)	az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.
(4)	A 106. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező
engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari
vállalkozás tagja, a 101. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az
integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek
ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban.
44
(5)	A Hivatal a 106. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező
engedélyesnek az átviteli rendszerirányító ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú
árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elő.
111.	§ A 106. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel
rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával
kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai
álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat
indokolásában megjelöli.
112.	§ (1) Akinek jogát vagy jogos érdekét a Hivatal által az e fejezet szerinti ügyben hozott
határozat érinti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(2)	A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A
végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.
(3)	A Hivatal az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat
bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.
(4)	A bíróságnak a Hivatal határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e
törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
113.	§ (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani
a Hivatalhoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás
tartását.
(2)	A Hivatal a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával
együtt - a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A
Hivatalnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.
(3)	A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg
a)	írásban közli a Hivatal nyilatkozatát a felperessel;
b)	határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás
lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a
Hivatal határozata rendelkezést tartalmaz.
XIV.	Fejezet
VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI
ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK
114.	§ E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:
a)	építési engedélyezési eljárás,
b)	üzemeltetési engedélyezési eljárás,
c)	használatbavételi engedélyezési eljárás,
d)	bontási,
e)	megszüntetési eljárás,
f)	a 169-170. § szerinti esetekben fennmaradási engedélyezési eljárás.
115.	§ (1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez,
üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi
hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvényben előírt engedélye szükséges.
(2)	A 114. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban
meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le.
(3)	Nem kell a Hatóság 114. §-ban meghatározott engedélyét kérni
45
a)	0,5 kW-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem
csatlakozik villamosműhöz,
b)	a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,
c)	a csatlakozó berendezésre.
116.	§ (1) A 114. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2)	Az építési, az üzemeltetési, a használatba vételi és a fennmaradási eljárás kérelemre indul,
a Hatóság az eljárás megindításáról az érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított 15
napon belül értesíti.
(3)	A Hatóság eljárása során az ügyintézés határideje 60 nap.
(4)	Ha a kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hatóság a kérelem beérkezésétől
számított 30 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás
jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(5)	Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték,
magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek külön jogszabályban meghatározott
biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosai minősülnek ügyfélnek.
(6)	A szakhatósághoz benyújtott kérelem tartalma azonosságának a szakhatóság által történő
megállapíttatása során a kérelem tartalmát azonosnak kell tekinteni, amennyiben az
engedélyezési eljárás megindítása előtt - az előkészítő eljárás során - a kérelmező által
beszerzett hat hónapnál nem régebbi a szakhatósági állásfoglalás, és a szakhatóság által
véleményezett műszaki tervdokumentáció egy példánya eredeti keltezéssel, aláírással és
bélyegzőlenyomattal ellátva kerül benyújtásra az engedélyezési eljárás megindításakor a
Hatósághoz.
(7)	A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére,
üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére vonatkozó hatósági
határozatban foglalt jogosultságot vagy kötelezettséget - indokolt esetben - a határozat
közlésétől számított két éven belül kérelemre vagy hivatalból módosítani lehet.
117.	§ A villamosmű, a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték a miniszter -
a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint a
területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel együttesen kiadott - rendeletében
meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és
építményt megközelíthet, illetve keresztezhet.
118.	§ Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások részletes szabályait külön jogszabály
tartalmazza.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK SAJÁT INGATLANON
119.	§ Villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket és közvetlen vezetéket saját
ingatlanon építeni a Hatóság építési engedélye alapján szabad.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK IDEGEN INGATLANON
Közcélú hálózat építése idegen ingatlanon
120.	§ (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából
a)	előmunkálati jogot,
b)	vezetékjogot,
c)	használati jogot,
46
d)	kisajátítást
kérhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során
a)	a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,
b)	a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel,
c)	az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes
az ingatlan tulajdonosának vagy használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles
megtéríteni.
Előmunkálati jog
121.	§ (1) A közcélú hálózat létesítésével kapcsolatban a hálózati engedélyes előmunkálati jog
engedélyezését kérheti.
(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a
szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok
megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.
Vezetékjog
122.	§ A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára
a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése
érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
123.	§ A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a)	föld alatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést helyezhet el,
b)	tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést építhet,
c)	nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és
kapcsolóberendezést építhet,
d)	a közcélú hálózat mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.
124.	§ (1) A Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész
földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az
ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a
bejegyzés előtt is gyakorolható.
(2)	A vezetékjog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás
vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a
változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti. A Hatóság a névváltozás,
jogutódlás, vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás tényét határozatban
állapítja meg, és a jogerős határozattal az ingatlanügyi hatóságot megkeresi.
125.	§ (1) A vezetékjog - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - megszűnik, ha a hálózati
engedélyes a 123. § a)-c) pontjaiban meghatározott létesítményeket a vezetékjogi engedélyt
megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az
említett létesítményeket véglegesen eltávolítja. A vezetékjog megszűnését az engedélyes az
azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos
kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése estén hivatalból a Hatóság
határozatban állapítja meg.
(2)	A Hatóság a vezetékjogi engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az
érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott
47
esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás
idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.
(3)	A vezetékjog megszűnése esetén a Hatóság a vezetékjog megszűnését megállapító jogerős
határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból
történő törlése iránt.
Használati jog
126.	§ (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem
tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és
kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési
engedély megadását.
(2)	A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik.
A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
(3)	Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a
hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a
Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat
szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem
akadályozza.
127.	§ (1) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzését a megállapodás alapján a hálózati engedélyes köteles kérni. Határozaton alapuló
használati jog esetén a Hatóság a jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a
használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog
nem az egész földrészletet érinti, akkor a kérelemhez, illetőleg a jogerős hatósági
határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által
záradékolt vázrajzot is. A megállapodáson alapuló használati jog bejegyzésének késedelme a
jog gyakorlását nem érinti. A hatósági határozaton alapuló használati jog a jogerős
közigazgatási határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.
(2)	A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, az
engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás
esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül
értesíti. A Hatóság a névváltozás, jogutódlás, vagy az engedélyes személyében bekövetkezett
változás tényét határozatban állapítja meg, és a jogerős határozattal az ingatlanügyi hatóságot
megkeresi.
128.	§ (1) A használati jog - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - megszűnik, ha a hálózati
engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog
keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja.
Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati
jog kivételével a használati jog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül a
Hatóságnak köteles bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb
módon történő tudomásszerzése estén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.
(2)	A Hatóság az építési engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi
idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben,
legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején
hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.
48
(3)	A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az
engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló
használati jog esetén a Hatóság a használati jog megszűnését megállapító jogerős határozattal
keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.
Kisajátítás
129.	§ (1) A közcélú hálózat építése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak
akkor lehet helye, ha a tervezett közcélú hálózat az idegen ingatlan rendeltetésszerű
használatát lényegesen akadályozza, vagy megszünteti.
(2)	A közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban
meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építése céljából kisajátítási eljárás
kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 126. § szerinti használati jogra vonatkozóan
a felek nem tudtak megegyezni, illetőleg azt a Hatóság az ingatlan-használat korlátozásának
mértékére tekintettel nem engedélyezte.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti kisajátítási eljárásra egyebekben a Ptk. és a kisajátításra
vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
Erőművek építése idegen ingatlanon
130.	§ (1) A termelői engedélyes idegen ingatlanon erőmű építésére abban az esetben kérheti
a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha építési jogosultságát hitelt érdemlő módon
külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja.
(2)	A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes szolgalmi jog
alapítását kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és
tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől továbbá a
megújuló energiaforrástól a termelői engedélyeshez elsődleges energiaforrást szállító
szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és
üzemeltetéséhez.
(3)	A célvezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos, idegen ingatlant terhelő jogok
alapítása, fennállása és megszüntetése tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Termelői, magán- és közvetlen vezeték építése idegen ingatlanon
131.	§ (1) Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító
erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére a termelői vezeték
engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az
lényegesen nem akadályozza. A termelői vezeték engedélyese a vezetékjogi engedély alapján
a 121. § (2) bekezdésében, a 123-125. §-ban foglalt jogokkal bír és az ezekben a
szakaszokban meghatározott kötelezettségek terhelik.
(2)	A termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese az (1) bekezdésben nem említett
termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történő
elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött
megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.
49
ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK
132.	§ (1) A közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, és a
tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten elhelyezett külön jogszabályban
meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követően a műszaki biztonsági
követelményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően
üzembe helyezhető.
(2)	Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények
üzemeltetésére a Hatóságtól 90 napon belül a külön jogszabályban előírtak szerint
üzemeltetési engedélyt köteles kérni.
(3)	Az üzemeltető a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti,
karbantarthatja, kijavíthatja, és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői
vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő
növényzetet eltávolíthatja.
HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK
133.	§ A termelői engedélyes az erőmű, a hálózati engedélyes a külön jogszabályban
meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követő 90 napon belül azok
használatbavételére a Hatóságtól a külön jogszabályban előírtak szerint használatbavételi
engedélyt köteles kérni.
BONTÁSI ELJÁRÁSOK
134.	§ (1) Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket és a közvetlen vezetéket -
e törvény hatálybalépését követően - a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul
építették meg, arra a Hatóság fennmaradási (üzemeltetési) engedélyt nem adhat.
(2) Ha a szabálytalanul megépített (1) bekezdésben felsorolt építmények bontási
munkálatainak elvégzését az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult nem vállalja, a
Hatóság köteles az építmény bontását elrendelni.
MEGSZÜNTETÉSI ELJÁRÁSOK
135.	§ (1) A megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul.
(2)	A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték megszüntetésére a
Hatóság engedélye, vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A megszüntetési eljárást a külön
jogszabályban meghatározottak szerint kell lefolytatni.
(3)	A 120. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti jogok megszűnése esetén a bejegyzett jog
jogosultja köteles az ingatlan művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, vagy ha ez
nem lehetséges, kártalanítást nyújtani.
BIZTONSÁGI ÖVEZET
136.	§ A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték és az azt
körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A
biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és
korlátozásokat külön jogszabály állapítja meg.
50
XV.	Fejezet
A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ZAVARA
137.	§ (1) A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősül a 138. §-ban meghatározott
villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemi hiba, amelynek során a
villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-
ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia
termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását
jelentősen korlátozza vagy megszünteti, illetőleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát,
szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.
(2)	A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és
kötelezettségektől függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén kötelesek a
átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebből
fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.
138.	§ (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül
a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő
mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a
felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási
zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:
a)	tartós erőművi, illetőleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya,
b)	tartós elsődleges energiaforrás, vagy tüzelőanyag hiány,
c)	az ország vagy országrész villamosenergia-ellátásában több napon át hiányt okozó
környezetszennyezés, illetőleg vezetékek üzemszünete,
d)	a felhasználók ellátásának zavara.
(2)	Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza
a)	a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét,
b)	a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozását,
c)	az engedélyesek kötelezettségeit és jogait,
d)	a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó
valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.
(3)	A (2) bekezdés szerinti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük
elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli.
(4)	A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac működésének lehető legkisebb mértékű
zavarásával, a lehető legrövidebb időtartam alatt kell megvalósítani.
XVI.	Fejezet
ÁRSZABÁLYOZÁS
139.	§ (1) A felhasználó a villamosenergia-vásárlási és a hálózathasználati szerződés feltételei
szerint megfizeti a villamos energia árát és a 141. § szerinti, a villamosenergia-rendszer
használatáért fizetendő díjakat.
(2)	A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat jogszabály határozza meg, a
villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a
felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata, az egyetemes
szolgáltatás keretében értékesített villamos energiának - a kiszámítására vonatkozó
jogszabályi előírásoknak megfelelően képzett - árát az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata
tartalmazza.
51
(3)	Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató
a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként, vagy bizományosként kezeli, a
villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat köteles a számlán külön feltüntetni.
(4)	A villamosenergia-vásárlási szerződés oly módon is megköthető, hogy a kereskedő, illetve
az egyetemes szolgáltató a villamos energia árában figyelembe veszi a villamosenergia-
rendszer használatáért fizetendő díjakat is.
140.	§ (1) A legmagasabb árat - a (2) bekezdésben fogalt eltéréssel - úgy kell megállapítani,
hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre
fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
(2)	a csatlakozási díjat a 143. § (2) bekezdésében meghatározott elvekkel összhangban kell
megállapítani.
(3)	A hatósági ár megállapítása történhet tételesen, vagy a hatósági ár kiszámítására
vonatkozó előírásokkal.
(4)	A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani.
(5)	A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.
(6)	A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A
miniszter a rendeletben meghatározza, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe, e
rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
(7)	A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása
esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés
részévé válik.
(8)	A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem
lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár
van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a
jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.
(9)	E fejezet alkalmazásában hatósági ár a 141. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj,
a 143. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, az elosztó hálózati engedélyes, vagy az
egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett egyes szolgáltatások 141. §
(11)	bekezdése, illetve 142. § (4) bekezdése szerinti díja, valamint az egyetemes szolgáltatás
142.	§ (1)-(2) bekezdése szerint képzett ára.
141.	§ (1) A villamosenergia-rendszer használatért
a)	átviteli-rendszerirányítási díjat,
b)	rendszerszintű szolgáltatások díját,
c)	elosztási díjat
(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kell fizetni. Az egyes rendszerhasználati
díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti díjak mértékét a miniszter tételesen, országosan egységesen
rendeletben állapítja meg.
(3)	A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, az arányosság és a
megkülönböztetés-mentesség elvének.
(4)	A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás(ok) indokolt
működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján kell meghatározni. Az
indokolt költségek meghatározásának módjáról a Hivatal módszertani útmutatót ad ki. A
módszertani útmutató kidolgozása során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek véleményét
is. Az indokolt költségek mértékét a Hivatal honlapján teszi közzé.
52
(5)	A rendszerhasználati díjakra vonatkozó szabályozást a legkisebb költség elvének érvényre
juttatása érdekében úgy kell megállapítani, hogy a szabályozás által érintett engedélyeseket
gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos
javítására ösztönözze. Ennek részletes szabályairól a Hivatal módszertani útmutatót ad ki. A
módszertani útmutató kidolgozása során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek véleményét
is.
(6)	Az elosztási díjból származó árbevételt az elosztói engedélyesek között az indokolt
költségek arányában kell megosztani. Ennek érdekében az engedélyesek között szükség
esetén - külön jogszabályban meghatározott módon, a rendszerhasználati díjakkal együtt
kihirdetett - kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani.
(7)	Az engedélyesek az (1)-(6) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően kötelesek az általuk
alkalmazandó rendszerhasználati díjakra javaslatot tenni, és azt a Hivatalhoz benyújtani.
(8)	A Hivatal az általa előkészített, a rendszerhasználati díjakra és alkalmazásuk feltételeire
vonatkozó előterjesztést honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a
rendelettel történő kihirdetésüket.
(9)	A miniszter a Hivatal előterjesztését elfogadja, vagy elutasítja. Az előterjesztés
a)	elfogadása esetén a miniszter a Hivatal által meghatározott rendszerhasználati díjakat a
Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,
b)	elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés
meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.
(10)	A kihirdetett rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A
legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el
lehet térni.
(11)	Az elosztók által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető egyéb
szolgáltatások körét és annak díjait külön jogszabály állapítja meg.
(12)	A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.
(13)	A rendeleti kihirdetést követő 60 napon belül bármely érdekelt fél kezdeményezheti a
Hivatalnál a rendszerhasználati díjak felülvizsgálatát. Amennyiben a felülvizsgálat eredménye
alapján indokolt, a Hivatal kezdeményezi a rendszerhasználati díjak módosítását.
142.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható,
átlátható árszabások alkalmazásával, külön jogszabályban meghatározott típusú
termékcsomagok biztosításával kell megvalósítani.
(2)	A 90. § (3) és (8) bekezdése alkalmazásával kiadott engedélyek alapján nyújtott
egyetemes szolgáltatás árának meghatározásánál figyelembe veendő összehasonlító
(benchmark) ár kiszámítására vonatkozó előírásokat és az alkalmazható legnagyobb
kereskedelmi árrést a Hivatal javaslata alapján a miniszter külön jogszabályban állapítja meg.
(3)	Amennyiben a 63. § (1) bekezdése alapján a felhasználó megbízásából az egyetemes
szolgáltató fizeti a rendszerhasználati díjakat, akkor az egyetemes szolgáltató köteles az általa
kibocsátott számlán ezen díjakat is feltüntetni.
(4)	Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében
végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait külön jogszabály állapítja meg.
(5)	Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás árára vonatkozó árváltoztatási
szándékáról a Hivatalt 45 nappal előre tájékoztatja. Az új árakat alkalmazásuk kezdete előtt
53
30 nappal az egyetemes szolgáltató a honlapján, valamint két országos napilapban közzé teszi,
továbbá a felhasználókat a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesíti. A közzétételnek a
felhasználókat megillető felmondási jogra vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.
(6)	Az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlán szereplő egységárak bármely változása
esetén - a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesítésen túlmenően - az egyetemes
szolgáltató legkésőbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor a felhasználókat külön is
egyértelműen, személyre szólóan tájékoztatja. A tájékoztatásnak a felhasználókat megillető
felmondási jogra is ki kell terjednie.
(7)	Az egyetemes szolgáltatás árát naptári negyedévenként egyszer lehet módosítani.
(8)	Az egyetemes szolgáltatás árára és árképzésére vonatkozó előírások teljesülését a Hivatal
ellenőrzi.
143.	§ (1) A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben keletkezett
hálózatfejlesztési költségek fedezetéül külön jogszabályban meghatározott csatlakozási díj
fizetendő.
(2)	A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül
segítse elő a legkisebb költség elvének nemzetgazdasági szintű érvényesülését, valamint
vegye figyelembe azokat az előnyöket, amelyhez a hálózatba kezdetben vagy utólag
bekapcsolt termelők és felhasználók, valamint a hálózati engedélyesek a bekapcsolódásból
eredően jutnak. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a hálózati engedélyes által a
csatlakozás érdekében közvetlenül hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát.
(3)	A csatlakozási díjból származó bevételt a hálózathoz történő csatlakozáshoz szükséges
beruházásokra kell fordítani.
(4)	A Hivatal a csatlakozási díjra és alkalmazásának feltételeire vonatkozó előterjesztést
készít, és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetését.
(5)	A miniszter a Hivatal előterjesztését elfogadja, vagy elutasítja. Az előterjesztés
a)	elfogadása esetén a miniszter a Hivatal által meghatározott csatlakozási díjat a Hivatal
előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,
b)	elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés
meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.
(6)	A csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi.
144.	§ (1) A 141. és a 143. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal
határozattal
a)	megtiltja a jogszabályt sértő díj további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi az
engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására, valamint
b)	kötelezi az engedélyest a 141. és a 143. §-okban foglalt rendelkezések megsértésével
elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha
pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi
felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló
rendszerhasználók részére történő visszatérítésére,
c)	súlyosabb sérelem esetén a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. §-a
alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabását kezdeményezheti.
(2)	A 142. §-ban foglalt rendelkezések nem megfelelő teljesülése esetén a Hivatal határozattal
a)	megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi az
engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására, valamint
54
b)	kötelezi az engedélyest a 142. §-ban foglalt rendelkezéseknek nem megfelelő
ár alkalmazásával elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fél részére
történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg,
engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az
engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő
visszatérítésére,
c)	súlyosabb sérelem esetén a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
48.	§-a alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezheti.
(3)	Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határozat felülvizsgálatát nem kérték a bíróságtól a
Hivatal megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról
szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett.
(4)	Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határozat felülvizsgálatát kérték a bíróságtól, és a
bíróság az (1) bekezdés szerinti esetben hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértését,
vagy a (2) bekezdése szerinti esetben a jogszabályi rendelkezések nem teljesülését
megállapította, jogerős határozatát megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen
piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett.
145.	§ (1) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árait a 9. § szerinti
kötelező átvételi rendszer részletes szabályait meghatározó külön jogszabály tartalmazza.
(2)	Az átviteli rendszerirányító által a kötelező átvétel keretében befogadott villamos
energiának az érintett piaci szereplőkre történő szétosztása során alkalmazandó árak
meghatározásának módját a 13. § (1) bekezdése alapján kiadott külön jogszabály tartalmazza.
XVII.	FEJEZET
EGYÉB PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
146.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számláján
kezelt, kötelező befizetésből származó pénzeszközökből kell biztosítani a
a)	a szénipari szerkezetátalakítási támogatás,
b)	a külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban
fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak
megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása,
c)	a külön törvény szerinti átállási költségek
finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket
a)	a rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő
1.	egyetemes szolgáltató,
2.	kereskedő,
3.	termelői engedélyes;
b)	a közvetlenül a szervezett villamosenergia-piacról, vagy külföldről villamos energiát
vásárló rendszerhasználó
az átviteli rendszerirányítónak havonta megfizeti, és azokat továbbhárítja a rendszerhasználó
felé.
55
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében az átviteli rendszerirányító által
beszedett pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli
rendszerirányító azokat más célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és
egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített
számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát
kötelezettségként kimutatni.
(4)	A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő) pénzeszközöket az egyetemes szolgáltató, a
kereskedő és az erőmű köteles a rendszerhasználók részére kiállított számlán külön
feltüntetni.
(5)	A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő), a rendszerhasználó részére kiállított
számlán a (4) bekezdésben meghatározott módon külön feltüntetett pénzeszközök nem
minősülnek az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes bevételének,
azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az egyetemes
szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes köteles ezeket az elkülönítetten kezelt
pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát az átviteli
rendszerirányítóval szembeni kötelezettségként kimutatni.
147.	§ (1) Az 146. § (2) bekezdése szerinti fizetés alapját
a)	az 146. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően értékesített, illetve
b)	az 146. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően vásárolt
villamos energia képezi.
(2)	Az 146. § (1) bekezdése szerint megfizetendő pénzeszközök mértékét a külön törvény
Ft/kWh egységben állapítja meg.
(3)	A 142. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét a következő évre várható
finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenlege alapján kell
megállapítani.
148.	§ Az átviteli rendszerirányító elkülönített számlájának kezelésére vonatkozó előírásokat,
valamint az elkülönített számláról történő kifizetések rendjét a Kormány állapítja meg.
XVIII.	Fejezet
ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSE,
TITOKVÉDELEM, TÁJÉKOZTATÁS
149.	§ (1) A rendszerhasználók és az engedélyesek kötelesek a villamosenergia-rendszer,
valamint a villamosenergia-piac zavartalan működését biztosító, külön jogszabályban,
valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott, személyes adatot nem
tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban - és azzal összhangban a
villamosenergia-ellátási szabályzatokban - meghatározottak részére az előírt módon, időben
és csoportosításban megadni.
(2)	Az átadott adatokat az adatkezelő kizárólag a villamosenergia-rendszer és a
villamosenergia-piac működésével kapcsolatos - engedélyes - tevékenysége ellátásával
összefüggésben használhatja.
(3)	A villamosenergia-piac működésével összefüggő, a kereskedelmi szabályzatban
meghatározott adatokat az átviteli rendszerirányító köteles honlapján folyamatosan
nyilvánosságra hozni.
56
150.	§ (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyesek, az egyetemes
szolgáltató, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes és a villamosenergia-
kereskedő (a továbbiakban együtt: adatkezelő) a jelen törvény szerint engedélyköteles
tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki berendezések létesítésére,
üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a
teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá
a szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint a ellátási szabályzatokban
foglalt együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a
felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához szükséges
és elégséges, jelen törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint a szerződés
tartalmát képező személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy
felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, nem természetes személy
felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási
száma) szükséges.
(2)	Az adatkezelő a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1) bekezdésben
meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az (1) bekezdésben meghatározott
adatkezelési cél megszűnt, különösen az engedélyesi tevékenység keretében létrejött
jogviszony megszűnik, vagy az ahhoz kapcsolódó követelések érvényesítése megtörtént,
illetve a követelés érvényesíthetősége megszűnt.
(3)	A felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető adatkezelővel történő
szerződéskötése nem tehető függővé valamely, az (1) bekezdésben nem szabályozott célból
történő adatkezeléshez való hozzájárulástól.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok
átadhatóak
a)	az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást,
a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a
fogyasztási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését,
kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes
személynek és gazdálkodó szervezetnek,
b)	a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult
szervezetek részére,
c)	a Hivatalnak,
d)	a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas
bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági
szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak,
e)	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a bírósági
végrehajtónak.
(5)	Az átadott adatokkal kapcsolatban a (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott adatokat
átvevőket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a
(4)	bekezdés a)-c), valamint e) pontja esetén az adatátadással egyidejűleg az érintettet
értesíteni.
151.	§ Az engedélyesek, a nem engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységek végzői,
az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások, valamint az engedélyesek által a 94. §
alapján kiszervezett tevékenységet végző személyek kötelesek a Hivatal részére megadni a
jelen törvényben és a külön jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges
információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.
152.	§ (1) A felhasználót az e törvényben, illetve az adatvédelemre vonatkozó
jogszabályokban foglalt tájékoztatásokhoz való jogon felül megilleti az a jog, hogy
57
fogyasztási adataira vonatkozó tájékoztatást kapjon az őt ellátó egyetemes szolgáltatótól,
kereskedőtől.
(2)	A felhasználót ezen felül tájékoztatni kell az általa vételezett villamos energia minőségi
jellemzőiről, ideértve az általa átvett villamos energia előállításának környezetre gyakorolt
hatásait is.
(3)	A felhasználókat rendszeresen tájékoztatni kell a villamos energia hatékony
felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó
ismeretekről, adatokról.
153.	§ Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben szabályozott feladata ellátása során a
nemzetközi együttműködés keretében az ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat
továbbíthatja az együttműködő nemzetközi szervezeteknek.
154.	§ (1) A Hivatal a jelen törvényben szabályozott feladata ellátásához az adatvédelmi
jogszabályokkal összhangban adatot kezelhet.
(2)	A Hivatal az átvett adatokat más részére jogszabályi feltételek fennállása és megkeresés
esetén átadhatja.
(3)	A Hivatal gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés,
megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és
logikai védelemről.
(4)	A Hivatal - a külön jogszabályban meghatározott adatok körére vonatkozóan - adatokat
köteles honlapján közzétenni.
155.	§ A Hivatal a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére jogosult rendelkezésre
bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos
adatokat. Ha a Hivatal nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a
megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot.
156.	§ Az 149. § (3) és a 154. § (4) bekezdés szerint közzétételre kerülő információk
közérdekből nyilvánosak.
XIX.	Fejezet
A MAGYAR ENERGIA HIVATAL JOGÁLLÁSA, FELADAT- ÉS
HATÁSKÖRE
A MAGYAR ENERGIA HIVATAL FELADATA ÉS HATÁSKÖRE
157.	§ (1) A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányhivatal.
(2)	A Hivatal tevékenységének célja
a)	az e törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek
minősített tevékenységet folytató vállalkozások és a vezetékes energiaellátási piac
jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő működésének biztosítása,
b)	a hatékony és fenntartható villamosenergia-piaci verseny előmozdítása,
c)	a hatékonysági követelmények és a legkisebb költség elvének érvényesítése,
d)	az ellátás biztonságának megőrzése és növelése,
e)	a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése,
f)	a nyilvánosság tájékoztatása,
g)	a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint
58
h) a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés, a versenykorlátozás megakadályozása a
piaci résztvevők tevékenységének és az áraknak a szabályozása révén, az Európai Unió
követelményeinek megfelelően.
158.	§ A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai
körében
a)	kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény
szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket, továbbá a
magánvezetéket engedélyköteles körbe sorolja,
b)	jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső szabályzatokat,
valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból
módosítja, vagy visszavonja azokat,
c)	jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e
törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,
d)	jóváhagyja az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati engedélyesek által
benyújtott megfelelési programokat, illetve azok módosításait, valamint jóváhagyja az éves
megfelelési jelentést,
e)	ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által
kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az
üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását, különösen
ea)	a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a
keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat,
eb)	a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,
f)	piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny
jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,
g)	ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegű
piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendőket,
h)	meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános
szabályait,
i)	kialakítja a rendszerhasználati díjak szabályozásának kereteit,
j) előkészíti a rendszerhasználati díjakat és a csatlakozási díjakra, valamint alkalmazási
feltételeikre vonatkozó szabályokat,
k) előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat,
l) előkészíti a felhasználó igénye alapján az elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj
ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait,
m) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes
szolgáltatás árképzésére vonatkozó előírások betartását,
n) az átviteli rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli,
illetve elosztó vezetékké történő minősítéséről, átminősítéséről,
o)	a 38. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték tekintetében
benyújtott mentesítési kérelemről,
p) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet,
q) a 7. § (1) bekezdésének, 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére,
illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, valamint a 27. § (1) bekezdése szerint a
hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki, és elbírálja azokat,
r) az egyes engedélyesekre - a jogszabályban meghatározott keretek között - határozatban
állapítja meg az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi
követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználók tájékoztatásának, illetve a
59
felhasználókkal való kapcsolattartásnak részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek
vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket,
s) dönt az elosztói, átviteli engedélyessel szemben felmerülő, csatlakozással, illetve a rendszer
megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos felhasználói
panaszok ügyében; ellenőrzi a felhasználói igény kielégítését, ellenőrzi a felhasználók által a
közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását,
bírságot szab ki,
sz) dönt az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel, méréssel kapcsolatos jogszabályi
előírások megsértésére vonatkozó felhasználói panaszok ügyében a lakossági fogyasztói
panaszok kivételével,
t) meghatározza az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező
átvétel időtartalmát,
u) a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az
erőművek teljesítményében, illetve teljesítőképességében beálló változásokat,
v) dönt a rendszerhasználó által az átviteli rendszerirányító, illetőleg az elosztó hálózati
engedélyes III., IV., V. és VI. fejezetekben, valamint a 101. §-ban meghatározott
kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatban benyújtott beadványokról,
w) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való
egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az
engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt
engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési
engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek, és vagyoni értékű jogainak más személy
részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós
használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,
x) eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a külön
jogszabályban meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi
kötelezettségének,
y) felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó
szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot
tesz a miniszternek a kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatás, mértékére,
z) végrehajtja a 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkében
meghatározott feladatokat.
A Hivatal gazdálkodása
159.	§ (1) A Hivatal a feladatai ellátásával, valamint működésével összefüggő kiadásokat és
működését saját bevételeiből fedezi.
(2)	A Hivatal bevételét képezik a
a)	felügyeleti díjak,
b)	igazgatási szolgáltatási díjak,
c)	bírságok,
d)	egyéb bevételek
(3)	A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek
fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a.
Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt
teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni,
amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből
elérni tervezett nettó árbevétel 0,05%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele
nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,05%-ával a tárgyévet követő évben a
fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.
60
(4)	A Hivatal kérelemre indult eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5)	Az igazgatási-szolgáltatási díj és a bírságok mértékét, továbbá a díjak és egyéb bevételek
fizetésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel és
a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(6)	A Hivatal bevételeit - a bírságból származó bevétel kivételével - működésének fedezetére
használja fel és azok - az államháztartásról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a
felügyeletet gyakorló fejezet vezetőjének hatáskörében nem vonhatók el.
(7)	A Hivatal saját bevételei terhére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben
meghatározott befizetési kötelezettségen felül további, más jogcímen elvonás nem írható elő.
A HIVATAL KAPCSOLATA MÁS SZERVEKKEL, NEMZETKÖZI
EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEIVEL
Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal
160.	§ (1) A Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyhatóság) a
villamosenergia-piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes
érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében együttműködik.
(2)	A 109-110. § alkalmazása során a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek
azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokban a
Hivatal megfelelő határidő biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját figyelembe
veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.
(3)	A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik
az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen
más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő
érdekek ne sérüljenek.
(4)	A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban
rögzítik, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.
Kapcsolat a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdekképviseletekkel
161.	§ (1) A Hivatal a lakossági fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében a vezetékes
energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve feladatai ellátása során
a fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködik.
(2)	A Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira
vonatkozóan - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást köt. A megállapodást a Hivatal
és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(3)	A Hivatal együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
szervezetekkel,
a)	szervezi és működteti a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és
a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás
ügyekben,
b)	átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek és a
fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és
információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói,
illetve lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak.
(4)	A Hivatal működteti az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsot.
61
Nemzetközi együttműködés és kapcsolat az Európai Unió szerveivel
162.	§ (1) A Hivatal az Európai Parlament és a Tanács, a villamos energia belső piacára
vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
2003. június 26-i irányelve értelmében szabályozó hatóságnak minősülő külföldi energetikai
szervezetekkel (a továbbiakban: külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel), illetve
szakmai szövetségekkel (különösen az Európai Unió tagállamai szabályozó hatóságainak
szövetségével, a szabályozó hatóságok regionális szövetségével, az Európai Bizottság által
létrehozott, villamosenergia- és gázpiac területén működő tanácsadói testülettel) - a hatályos
jogszabályok előírásainak figyelembevételével - együttműködési megállapodást köthet,
információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetekbe beléphet.
(2)	A nemzetközi együttműködés során a külföldi energetikai szabályozó szervezetektől
kapott adatokat, információkat a Hivatal az alábbi célokra használja fel, illetőleg külföldi
szabályozó szervezeteknek az alábbi célokra adhat át személyes adatnak nem minősülő
adatokat:
a)	az engedélyköteles tevékenységet folytató energiaipari vállalkozások működésének
engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak
ellenőrzéséhez,
b)	a Hivatal által hozott határozatok (különösen döntések, intézkedések, szankciók)
megalapozásához.
(3)	A Hivatal az Európai Bizottságnak, vagy az Energia Közösség Szabályozó Testületének
kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-
piac működésével kapcsolatos információkat, adatokat.
163.	§ (1) A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag a
Magyar Köztársaság határait keresztező vezetékes energiaellátási rendszerekhez való
hozzáféréssel kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban
meghatározott esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak:
a)	az Európai Bizottság,
b)	az Energia Közösség Szabályozó Testülete.
A Hivatal szervezete, vezetői és alkalmazottai
164.	§ (1) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét - a miniszter javaslatára - a miniszterelnök
nevezi ki, és menti fel. A kinevezés időtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes
megbízatásának megszűnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedő
tisztségre. A pályázatokat a miniszter a pályázatok benyújtására rendelkezésre nyitva álló
határidő lejártát követően harminc napon belül szakmailag értékeli. A miniszter az értékelés
eredményéről, a jelöltek sorrendjéről és javaslatának indokolásáról írásban vagy
elektronikusan tájékoztatja a miniszterelnököt.
(2)	Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a
felmentés kivételével - a miniszter gyakorolja.
(3)	A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik,
a)	ha a kinevezés időtartama lejár,
b)	ha a tisztségéről lemond,
c)	ha tisztségéből felmentik,
d)	ha meghal.
62
(4)	Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha
a)	jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el,
b)	tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
c)	tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg,
d)	tevékenységével a Hivatal hatósági jogköreinek gyakorlását veszélyezteti.
(5)	A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese
részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(6)A	felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz
fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a
miniszterelnök elé.
(7)	A Hivatal elnöke
a)	vezeti a Hivatalt,
b)	gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,
c)	irányítja a Hivatal gazdálkodását,
d)	képviseli a Hivatalt,
e)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és
működési szabályzata a hatáskörébe utal,
f)	tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintő
előterjesztések tárgyalásakor.
165.	§ (1) A Hivatal köztisztviselője a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (a
továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem
létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Hivatal hatáskörébe
tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társasággal vagy integrált villamosenergia-ipari
vállalkozással.
(2)	A Hivatal köztisztviselője az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó
engedélyköteles villamosenergia-ipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(3)	A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának
az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal köztisztviselője
kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a
szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselője nem vehet
részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal
érintett társaságra vonatkozik.
(5)	A Hivatal köztisztviselőire a Ktv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a
Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében megállapított arány negyven százalék, továbbá a Ktv. 44. § (1)
bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselő esetében az alapilletményének 65%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő
esetében az alapilletményének 35%-a.
A Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályok
166.	§ (1) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell
alkalmazni az e §-ban és a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályokban
foglalt eltérésekkel.
(2)	A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás
székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol engedélyköteles tevékenységet
folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak. A helyszíni ellenőrzést
63
végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes
képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az
üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági
előírások megtartásával kell lefolytatni.
(3)	A Hivatal jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel - beleértve a
horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások elsődleges energiaforrás-, vagy
tüzelőanyag-ellátáshoz kapcsolódó tevékenységét is - kapcsolatos iratokba betekinteni,
ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult az iratokról másolatot,
kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információt
kérni, amelyeket köteles a Ket. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni.
(4)	A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje 90 nap.
(5)	A Hivatal a hivatalból indult eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult
eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve az érintett ügyfelet 5 napon belül értesíti.
(6)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétől
számított 30 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás
jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(7)	Ellenérdekű ügyfél hiányában a Hivatal eljárása során részben, vagy egészben eltekinthet
a magyar nyelv kötelező használatától, valamint az iratok magyar nyelven történő
benyújtásától. Ebben az esetben az iratokról magyar nyelvű összefoglalót kell benyújtani a
Hivatalhoz.
(8)	Amennyiben a Hivatal szakértőt rendel ki, a szakvélemény megérkezéséig indokolt
esetben az eljárást felfüggesztheti.
(9)	A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatait a Ket. 81. §
(8)	bekezdésében foglalt rendelkezések szerint nyilvánosan közzétenni.
(10)	A Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata során a bíróság a határozatot jogosult
megváltoztatni.
(11)	A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be a Ket. 112. §-a szerinti
újrafelvételi kérelem.
(12)	A Hivatallal szemben - hatósági jogkörben hozott határozatai miatt - kártérítési igény
csak akkor érvényesíthető, ha a Hivatal határozata, vagy mulasztása törvénysértő és a
bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.
(13)	A Hivatal felügyeleti szerve nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében
meghatározott felügyeleti jogkörét.
(14)	A Hivatal a végrehajtást a Ket. 127. §-a szerinti feltételek teljesülésétől, illetve a
végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül rendeli el.
(15)	A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerős határozata
végrehajtásának felfüggesztését.
(16)	A Hivatal engedélyezési eljárásai során a Ket. 29. (7) bekezdésében meghatározott
hirdetményt tesz közzé az eljárás megindításáról.
XX.	Fejezet
FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK
167.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
1.	a Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírság felső határát,
2.	a panaszok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve lakossági fogyasztók
általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat,
64
3.	a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
4.	a szabályzati bizottságok létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat,
5.	az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, az azokban kötelezően szerepeltetendő
rendelkezéseket, a nyilatkozattétel elmulasztása mint az elfogadásra ráutaló magatartás
lehetséges eseteit, felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre
vonatkozó előírásokat és az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit,
6.	az e törvényben meghatározottakon túlmenően a védendő fogyasztóknak nyújtott
szolgáltatások körét és igénybevételének rendjét,
7.	az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználó
közötti jogviszony és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló szándék
bejelentésének részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében történő
villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerződés tartalmi és formai követelményeit,
megszűnésének eseteit,
8.	az engedélyezés részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély
tartalmi követelményeit, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának, az engedély
kiadásának, a működési engedély módosításának, meghosszabbításának és visszavonásának,
az engedélyes tevékenység folytatásának feltételeit, valamint az engedélyesek jogait és
kötelezettségeit,
9.	az erőművek létesítésének energiapolitikai követelményeit,
10.	a szélerőmű kivételével az új termelő kapacitások létesítésére vonatkozó részletes
szabályokat, valamint az erőmű létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány, üzleti
terv és független szaktanácsadói jelentés tartalmi elemeit, továbbá az erőmű bővítés
engedélyköteles eseteit,
11.	az erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására,
valamint a hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális
tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait,
12.	az átviteli és elosztó hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint
fejlesztésével összefüggésben kiválasztott és megbízott természetes személy vagy gazdálkodó
szervezet kiválasztására és megbízására vonatkozó feltételeket és eljárásokat,
13.	a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosításának eseteit,
14.	az átviteli rendszerirányító tevékenységét ellenőrző bizottság létrehozatalára, jogállására,
összetételére, az ellenőrzési jog kereteire és tartalmára, valamint a bizottság eljárására
vonatkozó részletes szabályokat,
15.	a magánvezeték üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat,
16.	a felhasználó villamos energia vásárlásának és értékesítésének feltételeit,
17.	a villamosenergia-kereskedő villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződése
megkötésének feltételeit, kötelező tartalmi és formai elemeit,
18.	a közvetlen vezeték, vagy magánvezeték hivatalból történő közcélúvá nyilvánításának
szabályait,
19.	az egyetemes szolgáltatás bármely villamosenergia-kereskedő általi végzését lehetővé
tevő részletes szabályokat,
20.	a folyamatos ellátás érdekében más engedélyes kijelölésére vonatkozó részletes
szabályokat,
21.	a jelentős piaci erőfölény megállapítása szempontjából releváns piacok területi
meghatározására, valamint a piaci részesedés megállapítására vonatkozó részletes előírásokat,
22.	az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a
93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében meghatározott elektronikus
fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére vonatkozó szabályokat,
65
23.	a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó részletes szabályokat, a
szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító
együttműködésének feltételeit, valamint a szervezett piac kezdeti likviditásának biztosítására
az elosztó hálózati engedélyes és az egyetemes szolgáltató szervett piacon történő átmeneti
beszerzési kötelezettségére, illetve a termelők szervezett piacon történő átmeneti értékesítési
kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,
24.	az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek, valamint a
rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, a hálózati csatlakozási szerződés
tartalmi elemeit és rendelkezéseit, hálózati használati szerződés minimális tartalmi és formai
követelményeit, valamint szerződésszegés következtében történő felmondásának eseteit,
25.	a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes
szabályait,
26.	a villamosenergia-ellátási válsághelyzet és a villamosenergia-rendszer jelentős zavarának
részletes szabályait, a válsághelyzet és a jelentős zavar esetén alkalmazandó korlátozások
szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, a teherviselés
részletes szabályait, a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének
rendjét, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe
tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát,
27.	a megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiából és a kapcsolt
energiatermelésből származó villamos energia eredetét igazoló bizonyítványra, a bizonyítvány
kiadására, az ilyen energiaforrásból termelt villamos energiát értékesítő termelők beszámolási
és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a zöld bizonyítványra vonatkozó részletes
szabályokat, továbbá a zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének időpontját,
28.	a Hivatal közérdekű határozatainak körét és a közzétételére vonatkozó részletes
szabályokat,
29.	az ország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Bizottság felé
teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat,
30.	az e törvény szerinti hatósági árakra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának
ellenőrzésére vonatkozó eljárás, valamint az alkalmazandó jogkövetkezmények
végrehajtásának részletes szabályait,
31.	az e törvény 146. § (1) bekezdésében meghatározott pénzeszköz kezelésének és
felhasználásának részletes szabályait, valamint a kifizetések rendjét,
32.	a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a
kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia
felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer részletes szabályait - különösen az átvételi
kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát -, a 12. § (1) bekezdése szerinti
megfelelőség-értékelési szervezet kijelölésének részletes szabályait, a kötelező átvételi
rendszer keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség
alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint
az egyes termelési eljárások, különösen a kapcsoltan vagy biomasszával termelt villamos
energia kötelező átvételéhez szükséges minimális hatásfokot, továbbá a kapcsoltan termelt
villamos energia esetén a villamos energia hasznosításának módját,
33.	a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építésének,
üzemeltetésének, használatbavételének, fennmaradásának és megszüntetésének
engedélyezésével, az engedélyek meghosszabbításával, az egyszerűsített engedéllyel,
valamint az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításával, tartalmával, engedélyezésével,
megszűnésével, az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratokkal és a kártalanítással
kapcsolatos részletes szabályokat,
66
35.	az elosztó hálózati engedélyesek és az önkormányzat között a közvilágítás célját szolgáló
berendezések elhelyezése és üzemeltetése tárgyában kötendő szerződés minimális tartalmi
követelményeit,
36.	a villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató által nyújtandó pénzügyi
biztosíték nyújtásának módját, mértékét, valamint az alkalmazandó mértéket megalapozó
feltételeket,
37.	a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli vagy elosztó hálózati veszteség
pótlásához szükséges villamos energia beszerzésére vonatkozó pályázat minimális tartalmi
követelményeit, valamint nyilvánosságra hozatalának módját,
38.	az elosztó hálózati engedélyesnek háztartási kiserőművek nyilvántartásával kapcsolatos
feladatait, valamint az elosztó hálózati engedélyes, a villamosenergia-kereskedő, és az
egyetemes szolgáltató védendő fogyasztókkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit,
a védendő fogyasztó szerződésszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,
39.	a védendő fogyasztók, valamint az őket megillető kedvezmények körét, biztosításuk és
igénybevételük részletes szabályait, továbbá a fogyatékkal élő fogyasztókat megillető
különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására
alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit,
40.	a hálózathoz való hozzáférés korlátozásának, megtagadásának, szüneteltetésének,
csökkentésének, az ilyen esetekben követendő eljárások, valamint a megújuló
energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan termelt villamos energia ilyen esetekben
történő előnyben részesítésének részletes szabályait,
41.	az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,
42.	a közvilágítás céljait szolgáló fényforrásoknak, lámpatesteknek, valamint azok
tartozékainak az elosztó hálózat tartószerkezetein történő elhelyezésével, üzemeltetésével
összefüggő kérdéseket rendező, az elosztó hálózati engedélyes és az önkormányzat közötti
szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit,
43.	a végső menedékes kijelölésére, tevékenységére, jogaira és kötelezettségeire, valamint
feladatai ellátására vonatkozó részletes szabályokat,
44.	a hálózati engedélyesek által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés
részletes szabályait,
45.	a számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
1.	az egyetemes szolgáltatás árképzésének szabályait és az egyetemes szolgáltatás legnagyobb
kereskedelmi árrését, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokat és az
azokhoz kapcsolódó árszabásokat,
2.	az elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye
alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait,
3.	a háztartási méretű kiserőművekről, illetve védendő fogyasztókról vezetendő
nyilvántartások részletes szabályait az adatvédelemről szólót törvénnyel összhangban,
továbbá a háztartási kiserőművek mérésének részletes szabályait,
4.	az 50 MW, és azt meghaladó teljesítőképességű erőművek energiaforrás-készletének
legkisebb mértékét,
5.	a villamos energiának a felhasználók részére történő értékesítése során, a felhasználók - az
előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások
részarányáról és környezeti hatásairól történő - tájékoztatásának módjára és tartalmára
vonatkozó részletes szabályokat,
6.	a kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának
számítási módját, valamint az előbbiek igazolására vonatkozó eljárás részletes szabályait,
67
7.	az engedélyesek és a rendszerhasználók villamosenergia-ipari tevékenységével, különösen
az átviteli rendszerirányító rendszerirányítási tevékenységével összefüggő árakkal, és a
villamosenergia-fogyasztással kapcsolatos adatszolgáltatás módszertani szabályait, a
szolgáltatási kötelezettség alá eső - személyes adatot nem tartalmazó - adatokat, az
adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a Hivatal
által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetőleg más
szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal honlapján közzétételre
kerülő adatok körét, továbbá az üzleti titoknak (Ptk. 81. § (2) bek.) minősülő tények,
információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó
részletes szabályokat, valamint a felhasználótól eltérő fizető megállapítására vonatkozó
szabályokat,
8.	a villamosművet, termelői, magán- vagy közvetlen vezetéket körülvevő biztonsági övezetre
vonatkozó szabályokat, az ott érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat, a vezetékjog
alapján építhető átalakító- és kapcsolóberendezések körét,
9.	a csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan
robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-
biztonsági minősítésének, megfelelőség-értékelésének, forgalomba hozatalának, valamint
üzembe helyezésének szabályait,
10.	a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai
képesítést és gyakorlatot,
11.	a csatlakozási díjakat, a rendszerhasználati díjakat, az elosztási díjból származó bevétel
elosztó hálózati engedélyesek közötti megosztására vonatkozó kiegyenlítő mechanizmus
részletes szabályait, a villamosenergia-kereskedő váltása esetén a hálózathasználati szerződés
alapján kérhető díjakat, valamint alkalmazásuk feltételeit,
12.	a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági
követelményeit,
13.	az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által
történő szétosztási szabályait és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának
módját,
14.	az elsődleges energiaforrás, vagy tüzelőanyag választás részletes szabályait,
15.	a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben az
egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-
áron történő vásárlásra jogosult személyek körét, a kedvezményes villamosenergia-árat,
valamint a kedvezmény biztosításával összefüggő eljárási, elszámolási szabályokat és
igazolási kötelezettségeket,
16.	a szélerőmű létesítésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális
tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait,
17.	a hálózathoz való csatlakozás lényeges feltételeit,
18.	az elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése
során történő korlátozásának részletes szabályait,
19.
a)	a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttműködve az erőművek által teljesítendő
minimális energetikai hatásfok körülményeket,
b)	az adópolitikáért felelős miniszterrel, és a közigazgatási informatikáért felelős
miniszterrel egyetértésben a Magyar Energia Hivatal részére, a kérelemre indult eljárásokért
fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét, és a díjak és az egyéb bevételek fizetésére
vonatkozó részletes szabályokat,
c)	a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint a
területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben a nyomvonalas
68
létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény hálózati engedélyesek által, a
vezetékjog alapján történő megközelítésének, keresztezésének szabályait,
d)	a villamosenergia-ipari tevékenységet folytató vállalkozásokkal, valamint az ilyen
tevékenységet folytató vállalkozások munkavállalói érdekképviseleti szervezeteivel való
együttműködés érdekében működtetett energetikai tanácsadó testületet működésének
részletes feltételeit az érintett felek képviselőivel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.
XXI.	Fejezet
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
168.	§ (1) A termelői engedélyesek, amennyiben a villamos energiáról szóló 2001. évi CX.
törvény előírásainak megfelelően kiadott engedélyüket a jelen törvény hatálybalépésekor
üzemelő erőmű vonatkozásában az érvényességi idő lejáratának esedékességekor meg
kívánják hosszabbítani, 2013. január 1-jétől kötelesek teljesíteni a külön jogszabályban előírt
minimális energetikai hatásfok követelményeket.
(2)	Azon - e törvény 6. §-ában meghatározott - erőművek üzemeltetői, amely erőművekre a
villamos energiáról szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései értelmében az energiaforrás
készletezési kötelezettség nem vonatkozott, legkésőbb 2010. október 15-ig biztosítják, hogy
megfeleljenek a külön jogszabályban előírt készletezési kötelezettségnek.
(3)	Az e törvény 9. §-a szerinti kötelező átvételi rendszer bevezetése nem érinti a villamos
energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos
energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján a Hivatal által kiadott határozatokban
meghatározott kötelezően átveendő villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát és az
átvételi árat.
(4)	A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá eső megújuló
energiaforrásból előállított villamos energia legmagasabb induló átvételi ára k*24,71 Ft/kWh.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott „k” tényező értéke 2008. január 1-jétől a Központi
Statisztikai Hivatal által 2007-ben utoljára közzétett, 2006 azonos időszakához viszonyított
aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke. Az ezt követő naptári években a k értéke
minden év első napjától a tárgyév január 1-jét megelőzően a Központi Statisztikai Hivatal
által utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves
fogyasztói árindex értékének és a k tárgyévet megelőző évi értékének szorzata.
(6)	A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá
eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján lakossági távhő célú kapcsolt
villamos energia termelés kötelező átvétel keretében történő értékesítésére jogosult termelő
kérelmére - az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával - a Hivatal a felhasználók teherbíró
képességére való tekintettel az átvétel időtartamát 2015. december 31-ig meghosszabbíthatja.
(7)	A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX.
hatálybalépését megelőzően a Hivatal által kiadott biomassza elsődleges energiaforrást
hasznosító erőmű engedélyesének kérelmére a Hivatal legkésőbb 2009. december 31-ig
megvizsgálja a beruházás megtérülését. Amennyiben a beruházás nem térült meg, a Hivatal -
az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával -a kötelező átvétel időtartamát legfeljebb a
beruházás megtérüléséig meghosszabbíthatja.
(8)	A Kormány a szükséges feltételek fennállása esetén dönt a 9. § szerinti kötelező átvételi
rendszert felváltó, külön jogszabályban meghatározott zöld bizonyítvány- és kapcsolt
bizonyítvány-rendszer bevezetéséről.
(9)	A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni
69
a)	a megújuló energiaforrást, a hulladékból nyert energiát felhasználó és a villamos energiát
kapcsoltan termelő erőművek teljesítőképességét annak érdekében, hogy az általuk
kibocsátott zöld, illetve kapcsolt bizonyítványok megfelelő kínálatot biztosítsanak a
villamosenergia-vásárlók részére,
b)	a zöld bizonyítvány- és a kapcsolt bizonyítvány-rendszer nemzetközi tapasztalatait.
(10)	A (9) bekezdésben foglaltakról a Hivatal kétévente tájékoztatja a Kormányt.
(11)	A Kormány zöld bizonyítvány- és kapcsolt bizonyítvány-rendszerre vonatkozó döntését
megalapozó (10) bekezdés szerinti tájékoztatást a Hivatal első alkalommal 2008. június 30-ig
készíti el.
(12)	A zöld, illetve kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetése esetén a villamosenergia-
kereskedő, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes, valamint a villamos
energiát importáló felhasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott mértékű
villamosenergia-termelésnek megfelelő zöld és kapcsolt bizonyítványt beszerezni.
(13)	Az Európai Bizottság adott bányavállalkozó esetében történt jóváhagyását követően, az
adott bányavállalkozó esetében jóváhagyott mértékben 2010. december 31-éig szénipari
szerkezetátalakítási támogatást lehet téríteni.
(14)	A (13) bekezdés szerint kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatást az egyes
időszakonként a bányavállalkozó széntermeléssel összefüggő indokolt folyó költségének és
ráfordításának és a szén értékesítéséből, illetve felhasználásából származó bevételét
meghaladó részének figyelembevételével - a Tanács szénipar részére nyújtott állami
támogatásról szóló 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban - külön
jogszabályban kell megállapítani, azzal, hogy a támogatásnak az előző időszakban kifizetett
támogatásnál alacsonyabb összegűnek kell lennie.
(15)	E törvény hatálybalépését megelőzően kötött uralmi szerződést a 92. § (4) bekezdésben
meghatározott engedélyesek 2008. június 30-ig kötelesek megszüntetni, ennek hiányában az
érintett felek az uralmi szerződésből fakadó jogokat, illetve kötelezettségeket érvényesen nem
gyakorolhatnak, illetve nem teljesíthetnek.
169.	§ (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően tíz évvel korábban idegen
ingatlanon megépült és üzembe helyezett közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és
azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben azok
elhelyezésére vonatkozó vezetékjog alapítása nem történt meg, vagy a vezetékjogi engedély
nem lelhető fel, illetve a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 115.
§ szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül kérheti a vezetékjog
megállapítását, vagy a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vezetékjog
fennállását és keletkezésének időpontját a határozatban kell megállapítani. A vezetékjog
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 115. § szerinti Hatóság jogerős határozata
alapján kerülhet sor.
(2)	A vezetékjog megállapítására és bejegyzésére irányuló jogerős határozat alapján a hálózati
engedélyes köteles az idegen ingatlanra a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzését kérni.
(3)	A vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban
többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási
igény érvényesítésére sem.
170.	§ (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően tíz éven belül idegen
ingatlanon megépült és üzembe helyezett, vezetékjoggal rendelkező közcélú átviteli és elosztó
vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében,
amennyiben a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 115. § szerinti
Hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül egyszerűsített üzemeltetési
70
engedélyt kérhet. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 115. § szerinti
Hatóság jogerős egyszerűsített engedélye alapján kerülhet sor.
(2)	A jogerős egyszerűsített üzemeltetési engedély alapján a hálózati engedélyes köteles az
idegen ingatlanra a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését kérni.
(3)	Az egyszerűsített üzemeltetési engedély, illetve a vezetékjog utólagos bejegyzése az
ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem
teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.
171.	§ (1) A Hivatal
a)	a 141. § (4) bekezdése szerinti módszertani útmutatót első alkalommal 2008. június 30-ig,
b)	a 141. § (5) bekezdése szerinti módszertani útmutatót első alkalommal 2008. október 31-ig
készíti el.
(2)	A rendszerhasználati díjak 2008. évi árszintjét az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelet szerint
kell meghatározni. A 141. § (6)-(8) bekezdéseiben foglaltakat a rendszerhasználati díjak
árszintjének 2008. január 1-jén esedékes módosítását követő első alkalommal kell alkalmazni.
(3)	A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 125. § (2) bekezdése szerinti, a
kapcsoltan termelt, valamint a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát
felhasználó erőművek termelésének elősegítésére szolgáló, a rendszerirányítási díjba épített
elemből származó bevétel és a kifizetések 2007. december 31-i egyenlegét az e törvény 141. §
(1)	bekezdés a) pontja szerinti átviteli rendszerirányítási díj meghatározásakor figyelembe
kell venni.
(4)	A 146. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét, vagy annak módosítását a
költségvetési törvényben kell megállapítani.
172.	§ (1) A Hivatal a 106. § szerinti elemzést első alkalommal 2008. június 15-ig hajtja
végre. A 109-110. §-ok szerinti kötelezettségeket a Hivatal első alkalommal 2008. június 30-
ig határozza meg.
(2)	A Hivatal a jelen törvény 106-111. §-ai szerint elvégzett piacelemzési és piacszabályozási
eljárásokban hozott határozatokat követő második évben, de legkésőbb 2010. december 31.
napjáig elemzést készít a villamosenergia-piac helyzetéről, különös tekintettel a lefolytatott
piacszabályozási eljárásokra, az eljárások eredményére és a kiszabott kötelezettségekre,
valamint azoknak a piaci versenyre gyakorolt hatására. A Hivatal a lefolytatott vizsgálat
eredményeit jelentésében összefoglalva megküldi a Kormány számára, amely alapján a
Kormány megvizsgálja a villamosenergia-piacon a hatékony verseny megteremtéséhez
szükséges további jogalkotási feladatokat.
173.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók közüzemi szerződéseiben a
közüzemi szolgáltató helyébe a 175. § (1) bekezdése c) pontjának megfelelően beadott
kérelmek alapján - az e törvény 90. §-a szerinti egyetemes szolgáltatói engedély
megszerzésének feltételével - a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti
közüzemi szolgáltatói engedélyes működési engedélyében meghatározott szolgáltatási
területével azonos területen történő egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes
szolgáltató lép.
(2)	A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra
jogosult, de az e törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók
közüzemi szerződéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a villamos energiáról szóló 2001.
évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes működési engedélyében
meghatározott szolgáltatási területével azonos területen villamos energiát értékesítő
villamosenergia-kereskedő lép, amennyiben
71
a)	az ugyanezen területen egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltatóval
egy gazdasági társaság,
b)	az egyetemes szolgáltatói engedélyen felül villamos energia kereskedelemre vonatkozó
működési engedéllyel is rendelkezik.
(3)	Azon felhasználók esetében, amelyek a jelen törvény hatályba lépésekor külön hálózat
használati és villamosenergia-vásárlási szerződéssel nem rendelkeznek, vagy közüzemi
szerződésüket ráutaló magatartással kötötték, az érintett engedélyesek és felhasználók 2009.
december 31-ig kötelesek az e törvény rendelkezései szerinti új szerződéseket megkötni és
egyidejűleg az érvényben lévő közüzemi szerződéseiket megszüntetni.
(4)	Amennyiben e törvény hatályba lépését követően az új szerződések megkötéséig
érvényben lévő közüzemi szerződések egyes rendelkezései a jelen törvény rendelkezéseivel
ellentétesek, úgy a közüzemi szerződés ezzel érintett rendelkezései helyett a jelen törvény és
kapcsolódó jogszabályai, a villamosenergia-ellátási szabályzatok és az érintett engedélyesek
üzletszabályzatainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(5)	E § alkalmazásában közüzemi szerződés a villamos energiáról szóló 2001. évi CX.
törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, valamint a villamos energiáról szóló 2001.
évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes közötti, a villamos energiáról szóló
2001. évi CX. törvény szerint közüzemi szolgáltatásnak minősülő villamosenergia-
szolgáltatásra vonatkozó szerződés.
(6)	2008. december 31-ig a kisfeszültségen vételező, 3*25 A-t meghaladó, de 3*50 A-nál nem
nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók is jogosultak egyetemes szolgáltatás
keretében villamos energiát vásárolni.
174.	§ Amennyiben a szervezett villamosenergia-piac működtetésére 2008. június 30. napjáig
engedélykérelmet nem nyújtanak be, úgy a Hivatal az átviteli rendszerirányítót határozatban
az engedélykérelem benyújtására kötelezheti. Ebben az esetben a 54. § (1)-(4) bekezdésekben
előírt tulajdonosi korlátok nem érvényesülnek, azonban az átviteli rendszerirányító a
szervezett villamosenergia-piac működtetésére szóló engedély jogerőre emelkedésének
napjától számított 3 éven belül köteles a részvényeinek 70%-át elidegeníteni.
175.	§ (1) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján
a)	átviteli és rendszerirányítási engedéllyel rendelkező engedélyes köteles:
aa)	az e törvény szerint átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély
megszerzésére vonatkozó kérelmet benyújtani a Hivatalhoz 2007. október 31-ig,
ab)	kidolgozni az e törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelő
Üzemi- és Kereskedelmi Szabályzatot valamint a Megfelelési Programot és
jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig;
b)	elosztói engedéllyel rendelkező engedélyesek kötelesek kidolgozni az e törvénynek és a
végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelő Elosztói Szabályzatot, a kiszervezésre
vonatkozó belső szabályzataikat, valamint a Megfelelési Programokat és jóváhagyásra
benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig;
c)	közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkező engedélyesek kötelesek egyetemes
szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelmet benyújtani a Hivatalhoz 2007. október 31-ig;
d)	minden, üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes köteles üzletszabályzatát az e
törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelően átdolgozni és
jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig.
(2)	A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény rendelkezései szerint kiadott
kiserőművi összevont engedélyek, villamos energia termelésére vonatkozó működési
engedélyek, az elosztó hálózati engedélyek, valamint a villamos energia kereskedelemre
vonatkozó működési engedélyek érvényességét e törvény hatálybalépése nem érinti.
72
(3)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvény
rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére
álló iratok ismételten történő benyújtását.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. tv.
alapján kiadott átviteli, rendszerirányítási, közüzemi nagykereskedelmi és közüzemi
szolgáltatói működési engedélyek érvényüket veszítik.
(5)	Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a villamos energiáról szóló 2001. évi CX.
törvény alapján működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaságok nem mentesülnek az
igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.
(6)	2009. január 1-jétől - a 175. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásával kiadott
engedélyek érvényességét nem érintve - az e törvény 90. §-a szerinti engedély megszerzése
feltételével valamennyi, a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedő jogosult
egyetemes szolgáltatás nyújtására.
HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
176.	§ (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2007. október 15-én lép
hatályba.
(2)	E törvény 1-172. §-a, 173. §-ának (1)-(6) bekezdései, 174. §-a, 175. §-ának (4) bekezdése,
178. §-a, valamint 179. §-ának (1) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 179. §-ának (2) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba.
XXII.	Fejezet
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
177.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének
8.28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes: ]
„8.28. a villamos energiáról szóló külön törvény felhatalmazása alapján kiadott külön
jogszabályban meghatározott személyi körben - a villamosenergia-iparban fennálló, vagy
eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben - külön jogszabályban meghatározottak szerint
vételezett villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott
általános lakossági fogyasztói áron számított értéke és az ilyen magánszemélyre vonatkozó
kedvezményes villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában - külön
jogszabály előírásai szerint - meghatározott ára alapján számított érték különbsége
formájában nyújtott kedvezmény.”
178.	§ (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban:
Ártv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A törvény hatálya nem terjed ki:]
„e) a villamos energiáról szóló 2007. évi ... törvény hatálya alá tartozó termékek vagy
szolgáltatások árára. ”
(2)	Az Ártv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
73
„17. § (4) Az energiapolitikáért felelős miniszter árhatósági jogkörébe tartozó, a
földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások tekintetében
a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Magyar Energia Hivatal végzi. Az
ezzel kapcsolatos eljárásra a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(3)	Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának A) Termékek fejezetében a hatósági áras
termékek, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következő
szövegrész
a)
401010-ből	a villamosenergia-termelői engedélyes által értékesített
közüzemi célra lekötött villamos energia ára
energiapolitikáért felelős
miniszter”
b)
403010-ből	a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy
közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített gőz
ára, ha az e célra lekötött hő teljesítmény az adott településen
az 50 MW-ot meghaladja
403010-ből	a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy
közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített
melegített víz ára, ha az e célra lekötött hő teljesítmény az
adott településen az 50 MW-ot meghaladja
401010-ből	a közüzemi villamos energia nagykereskedő által közüzemi
célra értékesített villamos energia ára
401010-ből	a közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia ára
energiapolitikáért felelős
miniszter
energiapolitikáért felelős
miniszter
energiapolitikáért felelős
miniszter
energiapolitikáért felelős
miniszter”
hatályát veszti.
(4)	Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának B) Szolgáltatások fejezetében a ha
tósági áras szolgáltatások, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a
következő szövegrész hatályát veszti:
40.10.92-ből	A villamos energia átvitelének díja
40.10.92-ből	A villamos energia elosztásának díja
40.10.92-ből	A villamos energia rendszerirányításának díja
40.10.92-ből	A villamos energiához kapcsolódó rendszerszintű
szolgáltatások díja
energiapolitikáért felelős
miniszter
energiapolitikáért felelős
miniszter
energiapolitikáért felelős
miniszter
energiapolitikáért felelős
miniszter”
XXIV. Fejezet
HATÁLYUKAT VESZTŐ JOGSZABÁLYOK
179.	§ (1) Hatályát veszti
74
a)	a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény;
b)	a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX.
törvény;
c)	a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi
CLXXXV. törvény;
d)	a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló 182/2002.
(VIII. 23.) Korm. rendelet;
e)	a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló 182/2002.
(VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 200/2004. (VI. 23.) Korm. rendelet;
f)	a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló 182/2002.
(VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 37/2007. (III. 7.) Korm. rendelet;
g)	a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet;
h)	az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló
183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet;
i)	a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia
árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet;
j) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia
árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2005.
(I. 21.) GKM rendelet;
k) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia
árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 48/2006.
(VII. 21.) GKM rendelet;
l)	a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia
árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 12/2007.
(I. 26) GKM rendelet;
m) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott
villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet;
n) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott
villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet
módosításáról szóló 8/2005. (I. 21.) GkM rendelet;
o) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott
villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet
módosításáról szóló 49/2006. (VII. 21.) GKM rendelet;
p) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott
villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet
módosításáról szóló 13/2007. (I. 26) GKM rendelet;
q) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia
árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron
értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet;
r) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia
árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron
értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet
módosításáról szóló 111/2005. (XII. 23.) GKM rendelet;
s) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia
árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron
értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet
módosításáról szóló 50/2006. (VII. 27.) GKM rendelet;
sz) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia
árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron
75
értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet
módosításáról szóló 15/2007. (I. 26.) GKM rendelet;
t) a villamosenergia-termelői engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos
energia legmagasabb hatósági árainak megállapításáról szóló 80/2006. (XI. 24.) GKM
rendelet;
u) a villamosenergia-termelői engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos
energia legmagasabb hatósági árainak megállapításáról szóló 80/2006. (XI. 24.) GKM
rendelet módosításáról szóló 14/2007. (I. 26. ) GKM rendelet;
v) az előmunkálati jogot és a vezetékjogot engedélyező hatóság meghatározásáról szóló
10/2003. (III. 4.) GKM rendelet;
w) a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján mért
fogyasztók köréről szóló 92/2004. (VII. 9.) GKM rendelet;
x) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggő egyes
rendeletek módosításáról szóló 261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. §-a;
y) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet;
z) a távhő- és villamosenergia-termelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által
közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz
hatósági árának megállapításáról szóló 1/2006. (I. 18.) GKM rendelet.
(2) E törvény 76. §-ának c) pontja hatályát veszti.
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS
180.	§ (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	Az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) a belső
villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről;
b)	Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belső
villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról
(a törvény 3. §-ának 42 és 4. pontjai, valamint 9-11. §-ai);
c)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve (2004. február 11.) a hasznos
hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a
92/42/EGK irányelv módosításáról, 3. cikke b)-d) pontjai ( a törvény 3. §-ának 20. és 23., és
29.	pontjai).
(2)	Ez a törvény a villamos energia határokon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó
hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
76
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvény célja a teljes verseny megteremtése a gazdaság versenyképességének fokozása
érdekében a hosszú távon fenntartható ellátásbiztonság szavatolása mellett. A törvény
megfelel az Európai Unió előírásainak.
A javasolt új villamosenergia-piaci modell a hatályos szabályozáshoz képest az alábbi
legfontosabb változtatásokat tartalmazza:
A törvény a „fogyasztó” elnevezés helyett a 2003/54/EK irányelvben foglaltakkal
összhangban a „felhasználó” megjelölést vezeti be általánosan, egyedül a lakossági fogyasztó
és a védendő fogyasztó elnevezés használatát alkalmazza.
A jelenlegi kettős - közüzemi és szabadpiaci - modell megszűnik, helyét tiszta versenypiaci
modell veszi át, amelyben a versenyt csak az erőfölényes helyzetekkel való visszaélés
megelőzése, illetve a kiszolgáltatott felhasználók védelme érdekében lehet korlátozni. A
felhasználók, illetve a kereskedők szabadpiaci körülmények között szerezhetik be, a termelők
pedig ugyanilyen módon értékesíthetik a villamos energiát.
A lakossági fogyasztók és a kisvállalkozások - a törvény által kijelölt - szűk köre - egyetemes
villamosenergia-szolgáltatásra is jogosultak lesznek. Ennek keretében az egyetemes
szolgáltatóktól (ESZ) meghatározott minőségű (megbízhatósági-, rendelkezésre állási-,
fizetési feltételekre vonatkozó jellemzők) villamos energiát vásárolhatnak méltányos,
könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árakon. Az egyetemes szolgáltatás tehát
leginkább jogszabályban meghatározott ellátás-biztonsági szintet nyújtó szolgáltatási csomag
és nem egy piaci viszonyoktól „eltérített” szolgáltatás.
Egyetemes szolgáltatásra - az e tevékenység engedélyezésének speciális feltételei szerint -
bármely villamosenergia-kereskedő engedélyt kaphat, azaz e szolgáltatókat a Hivatal objektív,
diszkrimináció-mentes és átlátható feltételek szerint választja ki egy rövid átmeneti időszakot
követően. E megoldás lehetővé teszi azt, hogy a lakossági fogyasztók és kisvállalkozások
érdekeinek fokozottabb védelmét biztosító, intenzívebb hatósági kontroll mellett működő
sajátos ellátási formát választó felhasználók is élhessenek az ellátó-választás lehetőségével,
azaz e piaci szegmensen is kibontakozhasson a verseny. Az ellátás folyamatosságának
biztosítása érdekében ugyanakkor egy kétlépcsős átmeneti időszakot is meghatároz a törvény.
E megoldás értelmében a 2009. december 31-ig terjedő időtartamra a törvény jelöli ki és
kötelezi ideiglenes jelleggel a jelenlegi hat közüzemi szolgáltatót ellátási területükön
egyetemes szolgáltatás nyújtására azon háztartási fogyasztók részére, akik a villamos energiát
ilyen szolgáltatási körülmények között kívánják megvásárolni. Ezt a háztartási fogyasztók
zavarmentes ellátása indokolja, hiszen a teljes versenypiac kialakulásához is időre van
szükség. Szakértői becslések szerint a törvény hatályba lépésétől számított két éven belül
létrejönnek és megerősödnek azon piaci formák, amelyek biztosítják, hogy a verseny a
háztartási fogyasztókat ellátó piaci szegmensben is teljesen kibontakozhasson anélkül, hogy
ellátási zavarokat okozna. Ugyanakkor már a törvény hatályba lépését követő egy év után,
azaz 2009. január 1-től további villamosenergia-kereskedők is engedélyt szerezhetnek
egyetemes szolgáltatás nyújtására, így egy éven keresztül a piacra lépett új és korábbi
egyetemes szolgáltatók versenyének kezdeti időszakában a jelenlegi közüzemi szolgáltatók
továbbra is kötelesek lesznek a jelenlegi szolgáltatási területükön e tevékenységet végezni,
azaz az ország egyetemes szolgáltatással való lefedettsége továbbra is biztosított marad.
77
Végül az átmeneti időszakot követő időszakra is garanciális szabályként fennmarad az a
rendelkezés, miszerint az egyetemes szolgáltatás fogyasztók rendelkezésére állásának
hiányában a Hivatal a kiskereskedelmi piac jelentős piaci erővel rendelkező szereplőit
egyetemes szolgáltatás nyújtására - ilyen engedélykérelem kezdeményezésére - kötelezheti.
A közüzemi szerződések tömeges felülvizsgálatával járó adminisztrációs teher kiküszöbölése
és a felhasználók jog és ellátásbiztonságának folyamatos fenntartása érdekében a törvény
átmeneti rendelkezései törvényes jogutódlást biztosítanak azon felhasználók számára, akik
nem élnek azonnal a feljogosításból adódó piacra lépési lehetőségükkel.
A villamosenergia-ellátás biztonságának fokozása érdekében bevezetésre kerül a végső
menedékes (a továbbiakban: VM) hatóság általi kijelölésének lehetősége arra az esetre, ha
valamely egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó társaság (ESZ, vagy
felhasználókat ellátó kereskedő) vagyoni helyzetének olymértékű romlása következik be,
amely a szolgáltató/kereskedő fizetésképtelenségét eredményezi, és ezáltal a felhasználók
ellátása veszélybe kerül. A VM kijelölése tehát az egyetemes szolgáltatás igénybevételére
jogosult felhasználók érdekeit védi függetlenül attól, hogy versenypiacon, vagy egyetemes
szolgáltatótól szerzik be energiájukat. A többi felhasználó esetében a piacon lévő kereskedők
átveszik a szolgáltatást az ellehetetlenült kereskedőtől. A VM kijelölési eljárásánál nem magát
a VM-t kell előre kijelölni, hanem a csődtörvénnyel kellően összehangolt VM-kiválasztási
eljárást alsóbbrendű jogszabály fogja rögzíteni.
Az új modellben értelemszerűen nem lesz közüzemi nagykereskedő és közüzemi
áramszolgáltató. Az ESZ-ek nem lesznek kötelezettek arra, hogy a villamos energiát kizárólag
az MVM-től szerezzék be. Az egyetemes szolgáltatást biztosító engedélyes bárhonnan
beszerezhet villamos energiát, azonban azonban az árellenőrzés, ill. az árrés-szabályozás
rendszerén keresztül a beszerzési költségeinek csökkentésére ösztönzött.
Az Európai Unió azt írja elő, hogy az egyetemes szolgáltatásban alkalmazott árak
méltányosak, könnyen és tisztán összehasonlíthatók, átláthatók legyenek. Az ESZ ellenőrzött
beszerzési költségeit jogszabályban meghatározott és a Magyar Energia Hivatal (a
továbbiakban: Hivatal) által ellenőrzött kereskedelmi árréssel növelheti, e két tényező
határozza meg az ESZ-ben részesülő felhasználók díjait.
A hálózatok használatának vonatkozásában továbbra is megmarad a miniszteri hatósági
árkontroll, ami a rendszerhasználati díjak esetében tételes miniszteri árszabályozást jelent,
amelyre lehetőséget biztosít az Európai Unió villamos energia irányelve. A rendszerhasználati
díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg.
A fogyasztóvédelem erősítését kiemelt feladatának tekinti a törvény. A lakossági fogyasztók
elszámolással, számlázással, díjfizetéssel és méréssel kapcsolatos panaszai ügyében a
fogyasztóvédelmi feladatok a Hivataltól a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségekhez kerülnek át.
Ez biztosíthatja, hogy a lakosság fogyasztóvédelmét átfogóan az erre a célra létrehozott és
komoly szakapparátussal és országos hálózattal rendelkező szervezet lássa el. A
Felügyelőségek munkáját segíti, hogy az egyes panaszok kezeléséhez a - törvényben előírt -
együttműködési megállapodás alapján a Hivatal szakmai támogatást nyújt. Annak érdekében,
hogy a Felügyelőségek ne csak a panaszok kivizsgálását végezzék, hanem már az ügyfelekkel
való bánásmód szabályainak kialakítása során is érvényesíthessék a fogyasztóvédelem
szempontjait, a Hivatal a fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködve hagyja jóvá az
egyetemes szolgáltatók és a lakossági fogyasztókat ellátó kereskedők üzletszabályzatait. A
nem lakossági fogyasztók (felhasználók) elszámolással, számlázással, díjfizetéssel és
méréssel kapcsolatos panaszait, illetve a hálózati engedélyesekkel szemben felmerülő hálózati
78
csatlakozással, illetve a hálózati rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának
kérdésével kapcsolatos felhasználói panaszokat a Hivatal intézi.
A felhasználók jogainak biztosítása, és azok védelme nem korlátozódik kizárólag az ezen
címszóval ellátott fejezetben leírtakra. A felhasználók védelme a törvény egész koncepcióját
áthatja. Megjelenik például a hálózatokhoz való hozzáférés szabályozásától kezdődően, a
mérés, leolvasás előírásain keresztül az árszabályozáson és az ügyfélszolgálati irodákra
vonatkozó előíráson át, az egyetemes szolgáltató tevékenységének szabályozásáig, valamint
felöleli a kiadandó szabályzatokat és a Hivatal jogköreit is. Ezek, és még számos -
előzőekben fel nem sorolt - előírás adják együttesen a modellben megjelenő
fogyasztóvédelmet. Vannak azonban olyan részletszabályok, melyek a törvényben nem
jelennek meg. Ezeket a törvényben megfogalmazott koncepció elfogadása után, a másodlagos
jogszabályokban célszerű teljes terjedelmükben kibontakoztatni.
A fogyasztóvédelem keretében a tervezet bevezeti a védendő fogyasztó
intézményrendszerének alapvető szabályait. A védendő fogyasztóknak két fő csoportja van: a
szociálisan rászorulók és a fogyatékkal élők. Az igénybe vehető kedvezmények köre e két
csoport sajátosságaihoz igazodik. A törvénytervezet kizárólag a szociálisan rászorulók által
igénybe vehető kedvezmények körét jelöli meg, de azt sem taxatív módon, így lehetőség van
a szociálpolitika rugalmas kezelésére alsóbbrendű jogszabályban.
Az új modell a szociálisan rászorult fogyasztók kezelésének kérdését nem ezen törvény
keretein belül tervezi megvalósítani. Ugyanakkor a jelenleg érvényes (közüzemi) villamos
energia árak mellett is szükség lehet az elesett és rászoruló fogyasztók védelmére, de ez nem
igényli a szociális törvény jelenlegi keretein túlmenő állami gondoskodást.
A villamosenergia-piacon kibontakozó verseny fontos helyszíne lehet a speciális áramtőzsde.
A tervezet erre vonatkozóan nem tartalmaz részletes szabályokat, a tulajdonosi korlátozásokat
kivéve. Ennek az az oka, hogy jelenleg is vita folyik arról, hogy az áramtőzsde a tőkepiaci
törvény szerinti működő árutőzsde legyen (esetleg néhány speciális villamosenergia-ipari
szabállyal kiegészítve), vagy más szervezeti formában működő speciális szervezett piac.
Amennyiben a szakmai viták lezárását követően ez látszik kedvezőbbnek, akkor erről külön
törvényt kell alkotni.
A megújuló energiaforrásból, hulladékból vagy kapcsoltan termelt villamos energia kötelező
átvételi rendszer javasolt átalakításának lényegi elemei:
A Kormány technológiánként és energiaforrásonként eltérő kötelező átvételi árat határozhat
meg, miközben a törvény tartalmazza az átvételi ár maximumát, valamint azt is, hogy a
mezőgazdasági termelésből származó anyagokat hasznosító megújuló energia termelést a
törvény szerinti áron kell átvenni.. A kötelező átvétel időszakának és mértékének
megállapítása során figyelembe kell venni az egyes projekteknek juttatott egyéb
támogatásokat is. A törvény által javasolt új rendszer az átvételi kötelezettség alá eső
villamosenergia-termelést egy mérlegkörbe helyezi, melynek mérlegkör felelőse az átviteli
rendszerirányító. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján bevezetett
kötelező átvételi rendszerben megítélt átvételi feltételeket, azaz a villamos energia
mennyiségét, az átvételi árat és az átvétel időtartamát az új rendszer nem érinti.
Az átmeneti időszak kezelése. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult (nagy- és közepes)
felhasználói kör - az új törvény hatályba lépését követően - három hónapos türelmi idővel, a
jelenlegivel azonos körülmények mellett vásárolhatnak jelenlegi szolgáltatójuktól. A türelmi
idő elteltével „maradhatnak” jelenlegi szolgáltatójuknál, kereskedőjüknél annak - piaci
79
alapon tett - árajánlatának és fizetési feltétel javaslatának elfogadásával, vagy elfogadhatják
más kereskedő piaci alapú ajánlatát (melyet természetesen később is megtehetnek).
Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó eldöntheti, hogy a szabadpiacra lép, vagy
marad az egyetemes szolgáltatónál. Ez utóbbi esetben semmilyen adminisztrációs terhe nincs
a felhasználónak, hiszen a felhasználók számára a szerződéses kapcsolatok jogutódlását a
törvény biztosítja.
Az új modellben az elosztói és kereskedelmi funkciók szétválnak, de az egyetemes
szolgáltatásban részesülő felhasználónak ez nem jelent többlet terhet, - amennyiben másként
nem dönt - továbbra is egy számlát fog kapni, az egyetemes szolgáltató bizományosa lesz a
felhasználónak az elosztó felé.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény célja elsődlegesen az Európai Unió formálódó energiapolitikai célkitűzésein
alapul. Ennek értelmében különösen: a gazdaság versenyképességének segítését, az
energiahatékonyságot, energiatakarékosságot, hálózathoz történő hozzáférés tekintetében
egyenlő bánásmód biztosítását, a felhasználók érdekeinek védelmét és a termelők piacra
lépésének elősegítését határozza meg végrehajtandó feladatnak.
A 2. §-hoz
A törvény alkalmazási köre kiterjed a villamosenergia-ipar tevékenységeire, beleértve
engedélyköteles és az engedély nélkül végezhető villamosenergia-ipari tevékenységekre,
illetve végzőkre, valamint az engedély iránti kérelmet benyújtókra, továbbá az integrált
villamosenergia-ipari vállalkozásokra.
Kiterjed továbbá a felhasználókra, valamint az e törvény hatálya alá tartozók jogaira és
kötelezettségeire, egymás között fennálló jogviszonyára.
A törvény átfogó szabályokat állapít meg a villamosenergia-iparra és szereplőire, ezért
hatálya kiterjed az atomenergiával, valamint a hőenergiával kapcsoltan termelt villamos
energia termelésére is, de ezek esetében a törvény szabályait az e kérdéskörre vonatkozó más
törvényekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A 3. §-hoz
A 3. § tartalmazza az értelmező rendelkezéseket, amelynek megváltozott struktúrája a
villamosenergia-piac új szerkezetét tükrözi. A jelenleg hatályos törvényhez képest jelentősen
bővül a fogalmak meghatározásának köre az új intézmények belépése és a piaci modell
átalakulása miatt.
A 4-6. §-hoz
80
A törvény nem változtat azon a jelenleg is hatályos szabályon, hogy a villamos energia
termelése 0,5 MW, vagy azt meghaladó teljesítőképességű erőműben engedélyköteles. A
termelők - a befektetői szabadságfok alapján - saját elhatározásuk szerint üzemeltetik
berendezéseiket, (főszabály szerint az általuk termelt villamos energiát szabadon
értékesíthetik).
A kapacitás visszatartás szabályairól a törvény részletesen rendelkezik, erre a piaci
folyamatokról függetlenül az ellátásbiztonság érdekében továbbra is szükség van. A Hivatal
jelentős szerepet lát el e kérdésben, szankcionálási jogköre van.
A termelők vonatkozásában az elsődleges energiaforrás biztonsági készletezése általános
érvényű, minden termelőre kiterjedő. A piacnyitás - ellátásbiztonsági okból - nem indokolja
ezen kötelezettség megszüntetését.
A 7-8. §-hoz
A törvény rendelkezései szerint a termelők - a szabadpiac elvei alapján - saját elhatározásuk
szerint, saját üzleti kockázatukra létesíthetnek új termelő kapacitásokat. Az új termelő
kapacitások létesítésére vonatkozó szabályok az EU irányelveivel való összhang
megteremtését és befektetések ösztönzését szolgálják.
A saját befektetői kockázaton alapuló általános létesítési, engedélyezési szabályok alóli
eltérés az alábbi esetekben indokolt: a szélerőművek számára - a törvény hatályba lépését
követően - adandó engedélyeket egy pályáztatási eljárás eredményeként adhatja ki a Hivatal,
mely pályázat - az átviteli rendszerirányítóval egyeztetett - feltételek fennállása esetén írható
ki. A megújulók hálózatra csatlakozását - mely általában az elosztóhálózatra történik - a
törvényi szabályozás segíti.
A Hivatal - az átviteli rendszerirányító közreműködésével - külön jogszabályban
meghatározott feltételek esetén keresletoldali szabályozásra és erőmű létesítésére pályázatot
írhat ki. Ennek lényege, hogy nem feltétlen új termelői kapacitások elégítik ki a felhasználói
igényeket, hanem a meglévő felhasználók árengedmények, ösztönzése alapján meghatározott
szabályok mellett - fogyasztási csúcsidőszakban, illetve teljesítményhiányos időszakban -
lemondanak a fogyasztásukról teljesen vagy részben egy meghatározott időszakra. A
pályázatot az Unió hivatalos lapjában is közzé kell tenni.
A 9-13. §-hoz
A törvény szövege - elveit tekintve - a német és osztrák tapasztalatokon alapul és bizonyos
elemeit tekintve a brit tapasztalatokra is épít. A kialakítandó rendszer célja, hogy megújuló
energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával, valamint a kapcsoltan termelt villamos
energia termelésének elősegítése - az externális hatásokat is figyelembe véve- a kötelező
átvétel időtartama, az átvételi ár és az átvett mennyiség tekintetében differenciáltan valósuljon
meg, amely, a méretgazdaságosság előnyeinek figyelembe vételével különböző lehet (50 MW
beépített villamos energia kapacitás feletti beruházást nem lehet a kötelező átvételi rendszerbe
bevonni). A villamos energia szabályozott ár melletti kötelező átvétele feltételeinek
meghatározásakor figyelembe kell venni az egyéb támogatásokat is. A kötelező átvételi
rendszer részletes szabályait - a törvény keretei között - a Kormány állapítja meg, az átvételi
kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét valamint a kötelező átvétel időtartamát
pedig az egyes beruházásokra a Hivatal állapítja meg.
A törvény kiemelten kezeli a befektetői érdekek védelmét, valamint biztosítani kívánja, hogy
a jelenlegi és a jövőbeni támogatási és elszámolási rendszerek közötti átmenet nem érintse az
81
átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát termelők (megújuló energiaforrásból és a
hulladékból nyert energiával termelők) kötelező átvételének alapvető feltételeit.
A villamosenergia-rendszer működési biztonságának garantálása érdekében - az átviteli
rendszerirányító és a Hivatal értékelése alapján az új szélerőművek belépésére pályázati
rendszert vezet be, amely lehetővé teszi a befektetők megkülönböztetéstől mentes
versenyeztetését.
A kötelező átvételi rendszerben villamos energiát termelő erőműveknek kötelezettsége, hogy
az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában meghatározott általános szerződési feltételek
alapján mérlegkör tagi megállapodást, valamint a kötelező átvétel végrehajtásában történő
együttműködést szabályozó megállapodást kössenek az átviteli rendszerirányítóval, akinek
szerződéskötési kötelezettsége van a termelőkkel.
A kötelező átvételi rendszerben villamos energiát termelő erőművek az átviteli
rendszerirányító által létrehozandó mérlegkörbe lépnek be, egy külön mérlegkört alkotnak. A
mérlegkör kiegyenlítéséről az átviteli rendszerirányító gondoskodik. A kereskedők és
végeredményben a felhasználók számára a törvény előírja, hogy a felhasználónak történő
értékesítés illetve a saját fogyasztás arányában kötelesek az átviteli rendszerirányítóhoz
rendelt mérlegkörből villamos energiát megvásárolni, azaz az átvételre kötelezettek a villamos
energia felhasználói.
A 14-24. §-hoz
Az átviteli rendszerirányító feladatköre bővült a jelenlegi szabályozáshoz képest, többek
között a hozzárendelt mérlegkör - kereskedelmi haszonszerzés nélküli, költség alapú -
működtetésével, a keresletoldali szabályozás szerinti intézkedések összehangolásával, a
pénzügyi biztosítékok rendelkezésre állásának ellenőrzésével. Új feladat továbbá a regionális
hét európai tagállam rendszerirányítóinak együttműködése, vagy európai rendszerszinten
szervezett és koordinált átviteli hálózati szűk keresztmetszet kezelési eljárásokban
együttműködés.
A törvény az EU tagállamok gyakorlatához hasonlóan egy engedélyben összesíti a korábbi
átviteli és rendszerirányítási engedélyt. A törvény bevezeti az engedélyesek képviselőiből álló
Ellenőrző Bizottságot amely - a tulajdonosi kompetenciák csorbítása nélkül - biztosíthatja a
vertikálisan integrált társaságon belül működő átviteli rendszerirányító átlátható,
megkülönböztetéstől mentes működését és ezáltal a befektetői bizalmat.
A 25-29. §-hoz
E §-ok a hálózati engedélyesekre vonatkozó általános szabályokat rögzítik. A korábbi
szabályozáshoz képest új rendelkezések a következők: a hálózatfejlesztés tervezésekor a
keresletoldali szabályozásból adódó szempontokat, valamint a megújuló energiaforrásból,
hulladékból vagy kapcsoltan termelt villamosenergia-termelés elősegítésének követelményeit
figyelembe kell venni. Abban az esetben, ha elmarad a jóváhagyott fejlesztési tervben
meghatározott hálózatépítés, az erre kiírt pályázatot az EU hivatalos lapjában közzé kell tenni.
A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni a pályázaton nyertes hálózatépítő tevékenységét.
A 30-34. §-hoz
A vezetékes szolgáltatás jellegéből adódóan a hálózatok üzemeltetése továbbra is monopol
jellegű tevékenység. A megkülönböztetés-mentes működés, a rendszer működési szempontjai
82
és a legkisebb költség elvének érvényesítése érdekében a hálózati engedélyeseket szigorúbb
együttműködési, ezen belül információ és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
Lényeges eltérés a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az elosztó hálózati engedélyes a
hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely engedélyes számára
hozzáférhető módon nyilvános eljárásban köteles megvásárolni.
Az elosztó hálózati engedélyesnek a védendő fogyasztókkal kapcsolatban külön
jogszabályban meghatározott feladatai vannak.
A 35. §-hoz
E § a közvilágítás általános szabályairól rendelkezik. Eltérés a korábbi szabályozástól, hogy
megszünteti a közvilágítási célú villamos energia ellátás intézményét, ezt követően a
közvilágítás céljára is a szabadpiacon beszerzett villamos energia szolgál. A közvilágítás
fenntartása, karbantartása, mint szolgáltatás bármely erre a feladatra képesítéssel és megfelelő
feljogosításokkal rendelkező személytől beszerezhető.
A 36-37. §-hoz
A törvény rögzíti, hogy az átviteli és elosztó hálózatot rendszerhasználati díjak ellenében
villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók rendelkezésre kell bocsátani.
A törvény a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesíti a megújuló
energiaforrásokból, a hulladékból, illetve a hőtermeléssel kapcsoltan villamos energiát
előállító termelőket.
A átviteli hálózati hozzáférés korlátozására, illetve megtagadására - többek között - akkor
kerülhet sor , ha a határon keresztül szállított villamos energia beszállítására olyan
létesítményekből történik, amelyek üzemeltetése a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen
veszéllyel jár, illetve járhat, vagy ha a villamos energia beszállítása a megújuló
energiaforrások, a hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelést, illetőleg a hulladékból
nyert energia felhasználását hátrányosan érinti.
A 38. §-hoz
A hálózatokhoz való hozzáférés terén a szabályozás illeszkedik az EU Irányelvekhez és az EU
rendelethez (1228/2003/EK), így a hálózatokhoz való hozzáférés szabályait és a betartásának
ellenőrzését a Hivatal kompetenciája közé sorolja. A törvény lehetőséget biztosít új
rendszerösszekötő vezetékek létesítése esetén a hozzáférési szabályok alól való mentességre a
1228/2003/EK rendelet eljárásrendje szerint. A jelentős piaci erővel rendelkező
villamosenergia-ipari vállalkozás valamelyik tagja esetére a Hivatal eltérő szabályt
alkalmazhat.
A 39-40. §-hoz
A törvény e rendelkezéseinek célja, hogy minden esetben lehetőséget adjon a legkedvezőbb
ellátási mód (közvetlen vezeték, magánvezeték vagy közcélú hálózatra kapcsolódás)
kialakítására.
Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket, ha ennek létesítésére e
törvényben meghatározott engedélyt megkapja.
83
A magánvezeték létesítése tekintetében a szabályozásból kihagyásra került a saját kockázatra
való utalás. Ennek értelmében az e törvényben meghatározott engedély alapján bárki létesíthet
magánvezetéket, amennyiben az átviteli és elosztó hálózatra való csatlakozás nagyobb
költséggel vagy nehézséggel járna. E rendelkezés - a felhasználók ellátásbiztonságának a
növelése érdekében - hangsúlyozza, hogy a magánvezeték létesítése elsősorban nem
kockázatvállalás (tehát üzleti megfontolás) kérdése, hanem egy a létesítéssel kapcsolatos
gazdasági kérdés.
A magánvezetékhez történő hozzáférés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy visszaélésre ne
adjon lehetőséget. Erre figyelemmel a törvény részletezi az engedélyköteles magánvezeték
üzemeltetőjének kötelezettségét és elhatárolja felelősségét a hálózati engedélyes
felelősségétől.
A 41-46. §-hoz
Az átviteli rendszerirányító köteles gondoskodni a szerződések teljesítésének számlázása
érdekében, az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidőre, a mérések hiteles
elvégzéséről úgy az engedélyesek egymásközti, mint az engedélyes és a felhasználó közötti,
illetve a villamosenergia-kereskedővel történő elszámoláshoz szükséges adatok gyűjtéséről,
továbbításáról.
Változás a szabályozásban, hogy az engedélyesek kötelesek, a leolvasott mérési adatokat -
természetes személy esetén az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint - az érintett
felhasználó részére külön díjfizetés nélkül hozzáférhetővé tenni.
A mérőberendezések felszereléséről a hálózati engedélyes köteles gondoskodni saját
költségén. A mérőberendezés és felszerelésének költsége a hálózati engedélyest terhelik. Az
engedélyköteles magánvezetékhez csatlakozó felhasználók méréséről is a hálózati engedélyes
gondoskodik.
A felhasználók jobb tájékoztatását szolgálja, és ezáltal segíti őket a szolgáltató váltáshoz
szükséges döntés meghozatalában az, hogy a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat
külön is tartalmazó, részletes számla kerül kiállításra.
A környezettudatos felhasználói magatartás elterjesztését segíti elő az az előírás, hogy a
villamos energia értékesítése során a felhasználókat az előző naptári évben értékesített
villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti
hatásairól tájékoztatni kell.
A 47-48. §-hoz
E §-ok a villamos energia kereskedelem és az ezzel kapcsolatos fogyasztóvédelem általános
szabályait tartalmazzák. A kereskedőre vonatkozó szabályok - eltérő rendelkezések hiányában
-	az egyetemes szolgáltatóra is kiterjednek. A kereskedő által kötelezően rendelkezésre álló
pénzügyi biztosíték mértékét jogszabály rögzíti, és ennek folyamatos meglétét az eddigi
szabályozástól eltérően nem a Hivatal, hanem az átviteli rendszerirányító ellenőrzi.
A törvény kiemelt jelentőséget tulajdonít a fogyasztóvédelem megfelelő működésének,
különös tekintettel a lakossági fogyasztók vonatkozásában. Erre figyelemmel kötelezi
kereskedőket ügyfélszolgálatuk működtetésére telefonos, internetes eléréssel, valamint
ügyfelek részére nyitva álló helyiségek biztosításával.
84
Az 49-51. §-hoz
A törvény az EU irányelvben foglaltakkal összhangban bevezeti az egyetemes szolgáltatást,
mint új intézményt. Az egyetemes szolgáltatás az erre jogosult felhasználók részére az ország
egész területén meghatározott minőségben és átlátható áron történő villamosenergia
szolgáltatást jelent. Az egyetemes szolgáltató engedélyest szerződéskötési kötelezettség
terheli az erre jogosult felhasználók ellátása tekintetében, más felhasználók részére viszont -
ezen engedélyesi tevékenysége keretében - nem értékesíthet. A törvény meghatározza az
egyetemes szolgáltatásra jogosultak körét és az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó
szolgáltatás fajtákat.
Az 52. §-hoz
A törvény szintén új intézményként vezeti be a végső menedékes fogalmát. A végső
menedékes lényege, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó ellátás nélkül nem
maradhat. Végső menedékes kijelölési eljárását igénylő helyzet bekövetkezésének esete, ha az
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére villamos energiát értékesítő engedélyes
az ellátás nyújtására képtelenné válik, s ezáltal a felhasználók ellátása veszélybe kerül. A
törvény a Hivatal részére kijelölési jogot biztosít. Hivatal e jogkörében jogosult - önkéntesség
hiányában - bármelyik egyetemes szolgáltatót vagy kereskedőt végső menedékesnek
kijelölni. A végső menedékes kiválasztására és működésére vonatkozó részletes szabályokat
kormányrendelet tartalmazza.
Az 53-55. §-hoz
A törvény a szervezett villamosenergia-piac szabályozását külön törvény hatáskörébe utalja.
Ennek megfelelően a szervezett villamosenergia-piac a már létező árutőzsde speciális
szabályai szerint működhet vagy más szervezeti formában speciális szervezett piacként.
A 56-57. §-hoz
E § rögzíti a felhasználók jogait az átviteli és elosztói hálózatokhoz történő hozzáféréshez,
valamint a felhasználók villamos energia vásárlási formái kapcsán.
A törvény rendelkezései szerint elkülönülnek az alábbiak szerint a hatáskörök a lakossági
fogyasztók, illetve a más felhasználók tekintetében. Az elszámolással, számlázással,
díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos lakossági fogyasztói panaszok ügyében a
fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezései szerint. A
lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel
vagy méréssel kapcsolatos panaszai ügyében a Hivatal jár el. A hálózati engedélyesekkel
szemben felmerülő, hálózati csatlakozással, illetve a hálózati rendszer megfelelő minőségében
való rendelkezésre állásnak kérdésével kapcsolatos felhasználói panaszokat a Hivatal intézi.
A 58-60. §-hoz
E §-ok a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződésekkel kapcsolatos általános
szabályokat tartalmazzák. A hálózati engedélyest szerződéskötési kötelezettség terheli a
rendszerhasználatra vonatkozóan, így a szerződés hálózati engedélyes általi felmondása is
csak a törvényben felsorolt kivételes esetekben lehetséges. A korábbi szabályozáshoz képest
lényegi változás, hogy a csatlakozási szerződés szerinti rendszerhasználói jogok a
felhasználási hellyel átruházhatók, illetve a hálózati engedélyes által visszavásárolhatók.
A 61-63. §-hoz
85
A villamos energia vásárlási szerződés szabályozása összhangban van vonatkozó EU
irányelvben foglaltakkal. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóval az egyetemes
szolgáltatónak szerződéskötési kötelezettsége van. Az egyetemes szolgáltató díjmentesen
biztosítja a mérlegköri tagságot. A törvény részletesen felsorolja a szerződés tartalmi elemeit.
Az egyetemes szolgáltatónak tájékoztatási kötelezettsége van a felhasználók felé a szerződés
egyoldalú módosítása, valamint az árváltozás esetén a hatálybalépés előtt. A törvény
lehetőséget biztosít az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére, hogy
szerződéseit maga megkösse vagy megbízhatja az egyetemes szolgáltatót a hálózati használati
szerződés megkötésére. Ez esetben az egyetemes szolgáltató az elosztó hálózati engedélyessel
megállapodást köt.
A 64-65. §-hoz
A „védendő fogyasztók” intézménye az EU Irányelv alapján került bevezetésre. A törvény
egyértelművé teszi, hogy csak az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói körön belül, a
szociális ellátásról szóló külön jogszabályban meghatározott szociálisan rászoruló
felhasználó, valamint a fogyatékkal élők számára biztosítana az igényeiknek megfelelő
különleges bánásmódot, amelyet külön jogszabály részletez (pl. késleltetett kikapcsolás,
részletfizetés, fizetési haladék, előrefizetett mérőhöz való jog, mérési-, leolvasási-,
számlázási-, díjfizetési különleges elbánás).
A 66. §-hoz
E § a villamos energia továbbadás szabályait rögzíti. E szabályok lényege, hogy a villamos
energia továbbadója a villamos energiát saját maga felhasználóként vásárolja meg. A saját
tulajdonában lévő mért magánvezeték hálózaton keresztül ennek egy részét más felhasználó
részére úgy értékesíti, hogy kereskedelmi értelembe vett hasznot nem szerez. A saját
tulajdonában lévő hálózat használatáért, illetve a hálózati veszteség pótlásához szükséges
villamos energia beszerzési költségéért arányosan díjat számíthat fel. A magánvezeték
üzemeltetése is lehet engedélyhez kötött. A villamos energia továbbadója a fenti feltételek
fennállása esetén nem minősül villamos energia kereskedőnek.
A 67-73. §-hoz
A szabályzatok - különösen az üzletszabályzatok - eddigi jóváhagyási eljárása során évek óta
jelentős gondot jelentett az a körülmény, hogy a Hivatal szabályzatok jóváhagyásával
kapcsolatos törvényben szabályozott hatásköre nem megfelelően került kialakításra. A
Hivatalnak nem volt jogszabály által biztosított lehetősége arra, hogy a felhasználók számára
egyoldalúan hátrányos engedélyesi üzletszabályzatok jóváhagyási eljárásában feltételeket
írjon elő az engedélyesnek, illetve az üzletszabályzat lényeges és módosításokkal nem
orvosolható hibája esetén a jóváhagyást megtagadja. Ennek következtében előállt az a
megengedhetetlen állapot, hogy egyes engedélyesek hosszabb időn keresztül nem
rendelkeztek érvényes, a Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzattal. A törvény egyrészt a
Hivatal hatáskörének megfelelő módosításával, másrészt - a felhasználók védelme és az
egységes piaci gyakorlat elősegítése érdekében - az üzletszabályzatok leglényegesebb,
garanciális elemeinek jogszabályban történő meghatározásával rendezi e kérdést.
Lényeges változás, hogy a felhasználóval nem rendelkező kereskedők nem kötelezettek
üzletszabályzat kidolgozására.
A 74-79. §-hoz
86
Az engedélyköteles tevékenységek köre bővült, illetve változott a korábbiakhoz képest. Új
szabály az engedélyezésben, hogy az átviteli rendszerirányítás magába foglalja a korábbi
átvitel és a rendszerirányítás engedélyét. Új engedélyes tevékenységek: az egyetemes
szolgáltatás és magánvezeték létesítése és működtetése. E körben szabályozásra kerül a
magánvezeték analógiájára a termelői vezeték, amely erőművek külön-külön csoportját köti
össze és az elosztói hálózat csatlakozási pontjáig tart.
Az új termelői kapacitások létesítését megelőző engedélyeztetési szakaszban a korábbi
szabályozáshoz képest változás, hogy elsődleges energiaforrás választás nem külön eljárásban
történik. Az elsődleges energiaforrás jóváhagyása során figyelembe vehető a villamos energia
ellátás egyensúlya, a biztonságos ellátás, az energiaforrás összetétel, valamint a földgázellátás
középtávú rendszerszintű mérlege.
A vonatkozó EU Rendelet és Irányelv a hálózatokhoz való szabályozott hozzáférés általános
szabályai nem teszik lehetővé az országon belüli, illetve a határkeresztező, összekötő
vezetékekhez való hozzáférés eltérő szabályozását, ezért a határkeresztező kereskedelem
engedélyezésére nincs szükség.
A 80-83. §-hoz
A 0,5 MW és az 50MW közötti teljesítőképességű kiserőművek engedélyezése egy eljárásban
történik.
A korábbi szabályozástól eltérően a Hivatalnak az erőművek állag megszüntetését
engedélyező hatásköre megszűnik. A termelés megszüntetése továbbra is engedélyköteles,
mivel az az ellátásbiztonság szempontjából jelentős körülmény, de egy adott termelő egység
állagának (pl. magának az épületnek, a berendezéseknek) megszüntetését indokolatlan a
Hivatal hatáskörében tartani, mert az az építészeti, környezet és természetvédelmi hatósági
eljárás körébe tartozik.
A 84. §-hoz
E § jogi személyiségű gazdasági társasághoz köti az elosztói engedélyt és meghatározza az
engedély időtartamát.
A 85. §-hoz
A magánvezeték engedélyezésének feltétele, hogy a felhasználó a közcélú hálózathoz való
csatlakozást nagyobb költséggel tudná megvalósítani mint magánvezeték létesítési költségei
voltak. Ebben az esetben a felhasználó kérheti magánvezeték engedélykötelessé tételét.
A 86. §-hoz
A közvetlen vezeték létesítése akkor lehetséges, ha a felhasználó a közcélú hálózatról adott
körülmények között nem látható el és erről az átviteli rendszerirányító nyilatkozik.
A 87. §-hoz
E § előírása szerint átviteli rendszerirányítói engedélyt csak részvénytársasági formában
működő gazdasági társaság kaphat határozott időre.
A 88. §-hoz
87
A kereskedelmi engedély lehet teljeskörű vagy korlátozott. A teljeskörű kereskedelmi
engedélyt belföldön bejegyzett jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az
Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön
bejegyzett fióktelepe kaphat és az engedélye alapján közvetlenül értékesíthet minden
felhasználó részére villamos energiát. A korlátozott kereskedelmi engedélyt az a külföldi
gazdálkodó szervezet kaphat, amelyik a törvényben felsorolt feltételeknek megfelel, e
szervezet az engedélye alapján közvetlenül felhasználók részére nem értékesíthet villamos
energiát.
A 89. §-hoz
A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély határozott időre szól és
meghosszabbítható.
A 90. §-hoz
Az egyetemes szolgáltatás engedélyezése két szakaszban történik.
Az első szakaszban két éves átmeneti időszakra a törvény a jelenlegi közüzemi szolgáltatókat
kötelezi e tevékenység ellátására a Hivatal kijelölése alapján. E két éves átmeneti időszak
felénél, 2009. január 1-től ugyanakkor - az engedélyfeltételek teljesítése esetén - új
egyetemes szolgáltatók is megjelenhetnek a piacon, ugyanis ettől az időponttól saját üzleti
döntésük alapján a villamosenergia-kereskedelmi engedélyesek is kezdeményezhetik
egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély megszerzését.
Az új egyetemes szolgáltatók piacra lépésével az egyetemes szolgáltatásban is verseny
bontakozhat ki. A két éves átmeneti időszak lejártával így megszűnik a kijelölésen alapuló
kötelező egyetemes szolgáltatás, azonban ha elegendő engedélyes hiányában ez szükséges, a
Hivatal a kiskereskedelmi piac jelentős piaci erővel rendelkező szereplőit kötelezheti
egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelem benyújtására.
A 91. §-hoz
Az engedély módosításának szabályai lényegében nem változtak a jelenlegi szabályozáshoz
képest.
A 92-95. §-hoz
A törvény részletesen meghatározza az engedélyes gazdasági társaságok vonatkozásában
azokat a cégjogi eseményeket, amelyek esetében meg kell kérni a Hivatal előzetes
jóváhagyását. Az engedélyes társaságok átalakulása, a vállalkozásban való befolyásszerzés,
valamint a társaságok villamosenergia-ellátás szempontjából lényeges eszközeinek a
megterhelése alapvetően érinthetik a villamosenergia-piaci versenyt, az átlátható működést,
valamint a villamosenergia-ellátás biztonságát. A Hivatal ezen szempontok alapján
mérlegelheti a cégjogi esemény hatását és dönthet a jóváhagyás megadásáról.
A törvény részletesen felsorolja azon eseteket, amikor nem szükséges a Hivatal jóváhagyó
határozata.
A törvény az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szabályozott
villamosenergia-piaci engedélyesek tekintetében kizárja a Gt. 55. § (1) bekezdés szerinti
uralmi szerződés alkalmazását.
A 96-99. §-hoz
88
E §-ok az engedély megszegésének eseteit és jogkövetkezményeit tartalmazzák.
A törvény részletesen felsorolja, hogy mely szabályok megszegése esetén milyen szankció
alkalmazható. A jogkövetkezmények alkalmazásához a törvény meghatározza a Hivatal
mérlegelési jogkörének feltételeit.
A 100-102. §-hoz
A villamosenergia-ipari monopoltevékenységek (átviteli rendszerirányítás, elosztás) és a
versenyző üzletágak (termelés, kereskedelem) számviteli, szervezeti és jogi szétválasztása a
liberalizált villamosenergia-piac kialakításának kulcsfontosságú tényezője. A szétválasztási
szabályrendszer legfontosabb céljaiként a hálózatokhoz való hozzáférést, a hálózatos
társaságok önálló, független és diszkriminációmentes működését, valamint az egyes
tevékenységek közötti keresztfinanszírozás megakadályozását említhetjük.
A kiindulási alapot a jelenleg hatályos európai és hazai jogszabályok adták, de az időközben
összegyűjtött gyakorlati tapasztalatok, illetve az európai szabályozás várható iránya is
figyelembe lettek véve. A jogi szétválasztás megkövetelésével vertikálisan integrált
vállalkozás a jövőben csak társaságcsoport lehet, önálló vállalkozás nem. A gazdasági
társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a társaságcsoportok hatékonyabb működése
érdekében olyan együttműködési formákat tesz lehetővé, amelyek nehezíthetik, sok esetben
kizárhatják a hálózati monopoltevékenységet végző vállalkozás önálló és független
működését, döntéshozatali jogosítványait. Ennek megfelelően az ágazati jogszabállyal - a
hálózati társaságok, valamint a piaci szereplők védelme érdekében - korlátozni szükséges a
gazdasági társaságokról szóló törvényben biztosított együttműködési formákat.
A hálózati társaságok legalább jogi szintű leválasztása Európai Uniós előírás. A szétválasztás
a vállalatcsoporton belül többféleképpen történhet, de a hálózati társaság nem szerezhet
részesedést versenypiaci villamosenergia-tevékenységet végző vállalkozásban, hiszen az
közvetlen gazdasági ösztönzést jelentene a tulajdonában álló társaság pozitív
megkülönböztetésére. A hálózati társaságok vezetésének függetlenségét több előírás próbálja
biztosítani. Ezek közül a díjazással, részesedés-szerzéssel és a társaságcsoporton belüli
mozgás korlátozásával foglalkozó bekezdések a legfontosabbak. A független, önálló és
diszkriminációmentes döntéshozatal alapfeltétele, hogy a hálózati társaság vezetése
ténylegesen rendelkezhessen a hálózati tevékenység végzéséhez szükséges erőforrások
(anyagi, emberi, pénzügyi) felett. A rendelkezés a hálózati eszközök és informatikai eszközök
vonatkozásában - az európai tapasztalatokat is felhasználva - tényleges tulajdonlást jelent. A
kiszervezett tevékenységek és támogató funkciók vonatkozásában a döntési jogosítványokat
és a kapcsolódó kötelezettségeket továbbra is a hálózati engedélyesnél kell tartani.
A vertikálisan integrált társaságok a szétválasztási folyamatot a megfelelési programban
dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra, annak alakulásáról pedig az éves megfelelési
jelentésben adnak számot. A tevékenységek szétválasztásának egyik kritikus eleme a hálózati
társaságok által kezelt adatokhoz való hozzáférés. Az információk kategorizálására,
kezelésére és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó részletes hatósági elvárásokat a Hivatal
irányelvben rögzíti.
A 103-105. §-hoz
A számviteli szétválasztás minden villamosenergia-ipari vállalkozás számára kötelező,
mentesség nem adható. Szétválasztásra szükség lehet vertikális és horizontális integráció,
valamint több engedélyes tevékenység végzése esetén. A nyilvántartásokat és kimutatásokat
89
(mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) oly módon kell kialakítani, mintha az adott
tevékenységet önálló vállalkozás keretében végeznék.
Az adott társaság könyvvizsgálója - az Európai Uniós szabályozással összhangban - nem
csak a számviteli szétválasztási szabályok meglétét, hanem annak megfelelőségét is vizsgálja.
Ezzel a megoldással már a könyvvizsgálati fázisban ellenőrizhető a keresztfinanszírozás-
mentes működés, ráadásul a könyvvizsgálói jelentés - a társaságok által készített megfelelési
jelentésen kívül - egy kiegészítő igazolást jelent a szabályozó hatóság és a piaci szereplők
felé.
A számviteli szétválasztás a külső érintettek számára a társaságok számviteli éves
beszámolóiban tükröződik. A számviteli éves beszámolót - a könnyebb hozzáférés érdekében
-	a Hivatalnak is meg kell küldeni. Több engedéllyel rendelkező társaság (társaságcsoport)
esetén az éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak megküldeni, a tervezet által
meghatározott módon.
A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek hozzáférhetővé tenni a Hivatal számára az
engedélyes társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat
és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell,
hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.
A számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet tartalmazza.
A 106-113. §-hoz
A villamosenergia-piaci verseny ex ante szabályokkal való elősegítését az Európai Parlament
és a Tanács 2003/54/EK irányelve követeli meg a tagállamoktól. Az irányelv 23. Cikkének 8.
bekezdése szerint „a tagállamok megfelelő és hatékony szabályozási, ellenőrzési és
átláthatóságot biztosító mechanizmusokat hoznak létre azért, hogy elkerülhető legyen
bármilyen piaci erőfölénnyel való - különösen a fogyasztók sérelmére történő - visszaélés és
ellenséges felvásárlásra irányuló magatartás.” A hatékony piaci működés és a tényleges
verseny biztosítása az irányelv szerint a Hivatal feladata.
Ezen kötelezettség teljesíthetősége érdekében a törvény az előre rögzített piaci
szegmensekben előre rögzített normatív szabályok szerint beavatkozási lehetőségekre
hatalmazza fel a Hivatalt. A törvényben rögzített normatív szabályoknak és a rendszeres
piacelemzést követően a regulátor által meghatározott arányos beavatkozásoknak az
együttesére épülő szabályozás célja kettős: egyrészt stabil, kiszámítható szabályozási
környezetet kíván biztosítani a piaci szereplők számára, másrészt olyan rugalmasságot akar
biztosítani a szabályozásnak, ami lehetővé teszi a piaci struktúrában bekövetkező
változásokhoz való alkalmazkodást. A piaci erőfölénnyel való visszaélés megakadályozását
szolgáló rendelkezések tervezetben való rögzítése a szabályozás kiszámíthatóságát, a Hivatal
beavatkozási jogkörének megteremtése a szabályozás rugalmasságát hivatott biztosítani.
A szabályozás szerint a Hivatal piacelemzés keretében megvizsgálja, hogy az érintett
piacokon vannak-e jelentős piaci erővel rendelkező szereplők, melyek egyedül, vagy
egymással közösen gazdasági erőfölényben vannak az érintett piacon (vagyis gazdasági
tevékenységüket a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatják, anélkül,
hogy piaci magatartásuk meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lenniük
versenytársaiknak, szállítóiknak, vevőiknek és más üzletfeleiknek velük kapcsolatos piaci
magatartására). A törvény szerint a Hivatal az érintett piacon 10 %-os részesedéssel
rendelkező vállalkozásokat- egyéb feltételek teljesülése esetén - jelentős piaci erővel
rendelkező szereplőnek minősítheti, 50%-nál nagyobb részesedés felett mérlegelés nélkül
90
köteles minősítenie. A jelentős piaci erővel rendelkező szereplők számára a Hivatal azok piaci
erejével indokolt, arányos mértékű kötelezettségeket írhat elő a jogszabályban meghatározott
kötelezettségek közül.
A nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező társaságokra kiróható
kötelezettségek célja, hogy megakadályozzák a domináns pozícióban lévő vállalkozás
számára, hogy piaci erejével visszaélve - a villamos energia értékesítése/viszonteladása során
-	a kiskereskedelmi piacon megvalósuló versenyt károsan befolyásoló módon folytassa
tevékenységét. A Hivatal a jelentős piaci erővel rendelkező társaság számára átlátható
működést, a többi piaci szereplő irányában gyakorolt egyenlő elbánást, költségalapú
árképzést, illetve rendszeres kapacitásaukción keresztül történő transzparens értékesítést írhat
elő.
A kiegyenlítő piacon jelentős piaci erővel rendelkező társaságok számára előírható
költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettség célja annak megakadályozása, hogy
ezen vállalkozások a kiegyenlítő energia és a rendszerszintű szolgáltatások árának
mesterséges növekedését idézzék elő, ezáltal a kiskereskedelmi piacon ellehetetlenítve a kis
fogyasztói bázissal rendelkező, kiegyenlítő energiára jobban ráutalt új belépők piacra lépését.
A kiskereskedelmi piac(ok)on jelentős piaci erővel rendelkező társaságok esetében a törvény
elsősorban azt kívánja biztosítani, hogy ezen társaságok üzletpolitikájukkal (elsősorban
árpolitikájukkal) se a versenytársak kiszorítását, se a fogyasztói érdekek súlyos sérelmét ne
idézhessék elő. Ennek érdekében a Hivatal az érintett vállalkozásokat átlátható értékesítési
politikára kényszerítő mintaajánlat készítését és közzétételét írhatja elő. Az elosztói vagy
átviteli rendszerirányítói érdekeltségekkel rendelkező piaci szereplők számára továbbá
előírhatóvá válik, hogy a törvényben előírt tevékenységszétválasztási kötelezettségeken túl
társaságuk átszervezésével biztosítsák hálózati társaságokban lévő részesedéseik
megszűntetését.
A Hivatal a piacelemzés és az azt követő piaci beavatkozás folyamán együtt kell működnie a
Gazdasági és Versenyhivatallal. Az együttműködés, melynek kereteit a két hivatal közötti
együttműködési megállapodás rögzíti, biztosítékot nyújt arra, hogy a Hivatalnak a verseny
elősegítésével és a piaci erőfölénnyel való visszaélések megakadályozásával kapcsolatos
beavatkozása során a versenyjogi elvekkel összhangban, a GVH ex post beavatkozási
jogosítványait maximálisan figyelembe véve járjon el.
A 114-118. §-hoz
A törvény a villamosmű és hálózat építésével kapcsolatban új engedélyezési fajtákat vezet be.
E körbe tartoznak az építési, az üzemeltetési, a használatbavételi, a bontási, a fennmaradási és
a megszüntetési eljárások engedélyezése. Az engedélyező hatóság ezen ügyekben a Magyar
Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal. E hatóság a különleges építmények engedélyezése
esetén a helyi önkormányzat építésügyi hatósága helyett jár el. Erőművek esetén az építési
hatósági engedélyezés a 0,5 kW vagy annál nagyobb csatlakozási teljesítményű erőmű
elhelyezésére, üzemeltetésére vonatkozik. Az ügyintézési határidő 60 nap.
A 119. §-hoz
A saját ingatlanon létesítendő villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen
vezeték építéséhez is szükséges a Hatóság engedélye.
91
A 120-131. §-hoz
A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából következő
jogokat kérheti: az előmunkálati jog, a vezetékjog, a használati jog és a szolgalmi jog. A
törvény egyértelművé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor az említett jogok alapítására
nem kerülhet sor, kisajátítási eljárást lehessen kezdeményezni.
A törvény lehetővé teszi, hogy az építés érdekében a hálózati engedélyes előmunkálati jog
birtokában idegen ingatlanon előzetes méréseket, vizsgálatot végezhessen. Az előmunkálatok
megkezdése előtt köteles a tulajdonost értesíteni.
A vezetékjog az idegen ingatlan tulajdonosát az ingatlan használatában korlátozza. A
vezetékjog azonban csak akkor engedélyezhető, ha a korlátozás az ingatlan-használatát
lényegesen nem akadályozza. A vezetékjog a mindenkori engedélyest illeti meg és az ingatlan
mindenkori tulajdonosát terheli. Ezen előírás érvényesülése érdekében rendelkezik úgy a
törvény, hogy a vezetékjogot, valamint annak megszűnését az ingatlan-nyilvántartásba be kell
jegyezni. A vezetékjog a bejegyzés előtt is gyakorolható. Annak érdekében azonban, hogy az
ingatlantulajdon korlátozása feloldható legyen, a törvény lehetőséget teremt az ingatlan
tulajdonosa részére, hogy a vezetékjog jogosultja általi mulasztás esetén maga is kérhesse az
építési hatóságtól a vezetékjog megszűnésének megállapítását, amely birtokában a vezetékjog
törölhető az ingatlan-nyilvántartásból.
A használati jog - fő szabályként - az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás
alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
A használati jog az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli és a mindenkori engedélyest illeti
meg. Figyelemmel arra, hogy a használati jog tartós jogviszonyt létesít az ingatlan tulajdonosa
és az engedélyes között, a törvény kötelezővé teszi a jog ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzését, illetve törlését. Ez esetben a vezetékjoghoz hasonlóan is a jogosult mulasztása
esetén az ingatlan tulajdonosa is kérelmezheti a jog törlésére alkalmas határozat kiadását az
építési hatóságtól.
A villamos energia ellátás biztonsága, valamint a folyamatos villamos energia szolgáltatás
érdekében lehetővé kell tenni, hogy amennyiben az ingatlan használatát a rajta alapított jog
lényegesen akadályozza vagy megszünteti, illetőleg ha az ingatlan tulajdonosával nem jön
létre megegyezés, továbbá ha az eljáró építési hatóság a használati jog alapítására vonatkozó
kérelmet elutasította, az engedélyes kisajátítást kezdeményezhessen.
A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes szolgalmi jog alapítását
kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és
tartószerkezeteinek, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől továbbá a megújuló
energiaforrástól az erőműhöz tüzelőanyagot szállító szállítószalag, szénhidrogén
szállítóvezeték, célvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.
A 132. §-hoz
E § az üzemeltetési engedély kiadásának szabályait rögzíti. A törvényben felsorolt
építmények üzembe helyezését követően az üzemeltető 90 napon belül üzemeltetési engedély
köteles kérni.
A 133. §-hoz
92
A használatbavételi engedélyt a termelői engedélyes az erőmű, a hálózati engedélyes az
átalakító- és kapcsoló berendezés megépítését követő 90 napon belül köteles kérni a
hatóságtól.
A 134. §-hoz
Ha a törvény hatályba lépését követően a szabálytalanul megépített villamosmű, termelői
vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték vonatkozásában fennmaradási engedély nem
adható ki, a Hatóság elrendelheti a bontást.
A 135. §-hoz
Megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indulhat. A megszüntetési eljárás
részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
A 136. §-hoz
A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték és az azt körülvevő
környezetét, azaz a közelében lévő földterületet, annak felszín alatti részét és a légterét is
biztonsági övezet kijelölésével kívánja védeni.
A 137-138. §-hoz
A törvény a villamosenergia-rendszerben jelentkező zavarokat három szinten kezeli:
-	a hálózati, termelői kapacitások, valamint a felhasználó igények figyelemmel kísérésének
feladatát az átviteli rendszerirányító látja el. A biztonságos villamosenergia-ellátás biztosítása
érdekében az átviteli rendszerirányító jogosult lépéseket tenni és a Hivatal a kapacitások
bővítésére pályázatokat kiírni,
-	a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén a folyamatos és biztonságos ellátás
érdekében valamennyi rendszerhasználó az átviteli rendszerirányító utasításait köteles követni
a zavar megszüntetése érdekében,
-	a villamosenergia-iparban esetlegesen felmerülő válsághelyzetben szükséges intézkedések
rendeletben történő szabályozásáért a Kormány felelős.
A 139-145. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest részletesebben kerül szabályozásra az árak és díjak
kialakításának eljárásrendje.
A felhasználó szerződése alapján a villamos energia árát és a rendszerhasználati díjat fizeti
meg.
A villamos energia eladási, illetve vételára a felek megállapodásán alapul és az árak képzésére
vonatkozó szabályokat a kereskedő illetőleg az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata rögzíti.
A rendszerhasználati díj megállapítása a hatósági árszabályozás keretében történik, ennek
szabályait e törvény tartalmazza. A rendszerhasználati díjak a következők: az átviteli-
rendszerirányítási díj, a rendszerszintű szolgáltatások díja és az elosztási díj. A
rendszerhasználati díjak mértéke országosan egységes, a rendszerhasználati díjakra és
alkalmazásuk feltételeire az előterjesztést a Hivatal készíti el és a díjakat a miniszter hirdeti ki
Az egyetemes szolgáltatás árszabályozása során kettős cél valósul meg: Egyrészt kellő
védelmet biztosít a felhasználóknak a szolgáltatók erőfölényével szemben, másrészt lehetővé
teszi a villamos energia piaci folyamatok érvényesülését a villamos energia piac ezen
szegmensében is.
93
Ezen célok elérése érdekében külön jogszabályban kerül szabályozásra az egyetemes
szolgáltató által (a termék ár és a rendszerhasználati díjak felett) érvényesíthető legmagasabb
kereskedelmi árrés, valamint a termék piaci árára vonatkozó benchmark szabály.
A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben keletkezett, az elosztási díjban
nem szereplő hálózatfejlesztési költségek fedezetéül szolgál a csatlakozási díj. A csatlakozási
díjra és alkalmazása feltételeire az előterjesztést a Hivatal készíti el és a díjat a miniszter
hirdeti ki.
A Hivatal feladata az árakra és díjakra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése és
szükség esetén szankciók alkalmazása.
A 146-148. §-hoz
A törvény e fejezetben rendelkezik az árnak nem minősülő pénzmozgások szabályairól.
Ennek lényege, hogy a rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő az átviteli
rendszerirányítónak havonta e törvényben meghatározott összeget fizet. Az átviteli
rendszerirányító az így beszedett forrásból biztosítja a szénipari szerkezetátalakítási
támogatás, a kedvezményes árú villamos energia ellátás támogatás és átállási költség
fedezetét. A kifizetés feltételeit kormányrendelet szabályozza.
A 149-156. §-hoz
E fejezet az adatszolgáltatás és bizalmas információ kezelésének szabályait tartalmazza. A
szabályozás lényege, hogy az Unió a szétválasztási szabályok szigorú betartását írja elő
integrált villamosenergia-ipari vállalkozások tekintetében. Az egy társaságcsoporthoz tartozó
vállalkozás adatait a különböző engedélyesi tevékenységek szerint szigorúan elkülönítetten
kell kezelni. A piaci információk nem kerülhetnek az arra illetéktelen engedélyes birtokába.
E §-ok rendelkeznek engedélyesek egymás közötti és a Hivatal közötti adatszolgáltatás
rendjéről.
A villamos energia hatékony felhasználására az energiatakarékos eszközök használatával járó
előnyökről a felhasználókat rendszeresen tájékoztatni kell.
A 157-166. §-hoz
A törvény e fejezetben rendelkezik a Hivatal jogállásáról, feladat- és hatásköréről.
A Magyar Energia Hivatal kormányhivatal, eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (KET) irányadó. A törvény
egyes egyesekben a KET-től eltérő szabályokat állapít meg, ami az energiapiaci
sajátosságokból és a Hivatal elé kerülő ügyek jellegzetességeiből fakad.
A törvény a Hivatal köztisztviselőire szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.
A törvény meghatározza a Hivatal kapcsolatát a Gazdasági Versenyhivatallal, a
fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdekképviselettel, valamint az Európai
Unióval és nemzetközi szervekkel.
A 167. §-hoz
94
E § a kapcsolódó jogszabályok megalkotására ad felhatalmazást a Kormány és az
energiapolitikáért felelős miniszter részére.
A 168-175. §-hoz
E §-ok rendelkeznek azon átmeneti szabályokról, melyek az új törvény gyakorlati
alkalmazásának zökkenőmentes bevezetését segítik elő.
A jelenleginél szigorúbb - külön jogszabályban előírt - minimális energetikai hatásfokot a
termelőknek 2013. január 1. napjától kell teljesíteni.
A készletezési előírást minden 50 MW feletti erőműnek be kell tartani, akik nem
rendelkeznek ehhez szükséges tároló kapacitással, azok 2010. október 15. napjáig kötelesek
pótolni.
A Kormány a szükséges feltételek fennállása esetén dönt a kötelező átvételi rendszert felváltó,
külön jogszabályban meghatározott zöld bizonyítvány- és kapcsolt bizonyítvány-rendszer
bevezetéséről.
Azok a társaságok, amelyek már e törvény hatálybalépése előtt uralmi szerződést kötöttek, azt
kötelesek 2008. június 30. napjáig megszüntetni.
A hálózati engedélyes 10 évvel korábban idegen ingatlanon megépült hálózata esetén,
amennyiben a kapcsolódó vezetékjogot ingatlan-nyilvántartásba jegyezték be, úgy ezt e
törvény hatálybalépésétől számított 5 éven belül kérheti.
A közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkezők kötelesek egyetemes szolgáltatásra
vonatkozó engedélykérelmet benyújtani 2007. október 31-ig a Hivatalhoz.
A jövőbeni egyetemes szolgáltatók legkésőbb 2009. december 31-ig kötelesek új
szerződéseiket megkötni.
A jelentős piaci erőfölényes szereplők azonosítását célzó első piacelemzésre csak e törvény
hatálybalépését követően kerülhet sor. Ezt az első piacelemzést 2008. június 30-ig kell
elvégeznie a Hivatalnak és ennek alapján 2008. október 31-ig javaslatot tenni a
beavatkozásokra. Ennek megfelelően a 2008. évre vonatkozó kapacitás-felszabadítási
kötelezést - az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők kapacitáshoz jutása érdekében - a
hosszú távú szerződésekről rendelkező külön törvényben, vagy tulajdonosi utasításon
keresztül célszerű elérni.
A Hivatal 2010. végéig beszámolót köteles készíteni és ennek eredményéről tájékoztatni a
Kormányt, amely megvizsgálja, hogy az e törvényben megfogalmazott - a hatékony verseny
megteremtéséhez szükséges - beavatkozások köre elegendő-e az e törvényben
meghatározottak szerint vagy azok módosítása szükséges.
Amennyiben a törvény hatályba lépését követő másfél évben a piaci szereplők bármelyike
nem nyújt be szervezett piaci engedélykérelmet, a törvény az átviteli rendszerirányítót
kötelezi erre.
95
Ezen fejezet átmeneti rendelkezései biztosítják az átmenetet a mai engedélyesi szereplők, a
mai ellátási szabályzatok és üzletszabályzatok, valamint a 2008. január 1-jétől működő új
piaci modell működése között.
A 176. §-hoz
A törvény rendelkezései részlegesen 2007. októberében és 2008. január 1-jétől lépnek
hatályba.
A 177-178. §-hoz
E §-ok a törvény végrehajtásához szükséges más jogszabályok módosításáról rendelkeznek.
A 179. §-hoz
E § a hatályukat vesztő jogszabályokról rendelkezik.
A 180. §-hoz
E § az Unió jogának való megfelelést tartalmazza.
96