﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3089. számú
törvényjavaslat
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Szilvásy György
Miniszterelnöki Hivatalt vezető
miniszter
Budapest, 2007. május
2
2007. évi ... törvény
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
1. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok , a kormányhivatalok, a
központi hivatalok (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a
közigazgatási hivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban együtt: államigazgatási
szerv), valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási
társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala)
köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.”
2.	§
A Ktv. 1. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg az eredeti (4)-(8)
bekezdés számozása (5)-(9) bekezdésre változik:
„(4) A 10. §, a 10/A.-10/C. § hatálya kiterjed azon magyar állampolgárokra is, akik pályázati
eljárásban, közigazgatási versenyvizsgán vesznek részt, illetve felvételüket kérik a toborzási
adatbázisba.”
3.	§
A Ktv. 1. §-ának (7) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„e) a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője alatt - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - minisztériumok esetében a minisztert kell érteni,
f)	munkakör-térkép a munkakörre legmegfelelőbb jelölt kiválasztásához szükséges
összefoglaló leírás, amely tartalmazza a munkakör valamennyi általános adatát, (így
különösen a betöltendő munkakör, közigazgatási szerv, illetmény, munkakör betöltésének
várható helye és ideje) az ellátandó feladatokat, valamint a munkakör betöltőjével szemben a
munkáltató által meghatározott követelményeket (így különösen a képzettség, végzettség,
szakmai tapasztalat, kompetenciák),
g)	kompetencia vizsgálat a pályázóval szemben a különböző munkakörökre előírt
követelmények és a pályázó tényleges készségeinek és képességeinek összevetése,
munkaalkalmasságának felmérése, amely során személyes interjú, alkalmassági teszt,
értékelő központ alkalmazható.”
3
4.	§
A Ktv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni]
„b) a 10. §, a 10/A. §, a 10/C. §, a 16/A. §, a 20/A. §, a 23-30/B. §és a 32-36. § kivételével a
politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre.”
5.	§
(1)	A Ktv. 7. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
„Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, - a 10/A. § (7) bekezdésében
foglaltak, valamint ügykezelői feladatkör kivételével - közigazgatási versenyvizsgával, és
legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű
szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.”
(2)	A Ktv. 7. §-ának (8) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdéstől eltérően ügykezelői feladatkörre közszolgálati jogviszony a jogszabály
által meghatározott fontos és bizalmas ügykezelői munkaköröket, valamint a 68. § (3)
bekezdésében meghatározott vezetői megbízás esetét kivéve]
„c) az Európai Szociális Kartáról szóló megállapodásban résztvevő államok állampolgáraival”
6.	§
(1)	A Ktv. 8. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a
továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki]
„a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles
közigazgatási menedzser szakképesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve
-	jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a
továbbiakban: OKV) elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített
tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”
(2)	A Ktv. 8. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község
jegyzője kivételével]
„a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatásszervezői vagy állam- és
jogtudományi doktori képesítés, valamint az okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés
alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a
kinevezéstől számított két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen
4
eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés
esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,”
(3)	A Ktv. 8. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként - az nevezhető ki, aki]
„a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel, illetve okleveles
közigazgatási menedzser szakképesítéssel és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve
-	jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljes körűen
közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel
rendelkezik, és”
7.	§
A Ktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Közigazgatási szervnél (a továbbiakban: pályázatot kiíró szerv) köztisztviselői
kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés csak pályázat útján adható. Pályázati eljárás
lefolytatása nélkül is adható vezetői kinevezés, vezetői megbízás a közigazgatási szervnél
legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek. A pályázatot kiíró szerv által
meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a pályázatot kiíró szerv által történő
közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati
felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított 10 napnál nem lehet
rövidebb.
(2)	A pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírás meghirdetésével egyidejűleg a pályázati kiírást
elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a
továbbiakban: szolgáltató központ) részére, amely azt elektronikusan közzéteszi az egységes
hozzáférés biztosítása érdekében.
(3)	A pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a miniszterelnöki kabinet,
titkárság, a miniszteri kabinet, titkárság, az államtitkári, szakállamtitkári titkárság vezetője, az
e törvény szerinti egy évet meg nem haladó határozott idejű jogviszony, a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pont, 25/A. §, a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86/B. § esetében.
(4)	Nem kell pályázati eljárást lefolytatni, ha a köztisztviselői kinevezés a tartós
külszolgálatra történő kihelyezésre tekintettel történik és annak időtartamára jön létre. Ez
esetben a kinevezésre kerülő személy a közigazgatási versenyvizsga alól is mentesül.
(5)	Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha katonai szolgálati jogviszonyban álló
jogviszonya úgy szűnik meg áthelyezéssel, hogy a közigazgatási szerven belül közszolgálati
jogviszonyba kerül. Ez esetben a kinevezésre kerülő személy a közigazgatási versenyvizsga
alól is mentesül, és próbaidő sem köthető ki.
(6)	Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha hivatásos szolgálati viszonyban álló
jogviszonya úgy szűnik meg áthelyezéssel, hogy a közigazgatási szerven belül közszolgálati
5
jogviszonyba kerül. Ez esetben a kinevezésre kerülő személy a közigazgatási versenyvizsga
alól is mentesül, és próbaidő sem köthető ki.
(7)	Az állami vezetői szolgálati jogviszonyának vagy állami vezetői jogviszonyának
létesítését közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonnyal rendelkező államtitkárnak, a
szakállamtitkárnak az állami vezetői szolgálati jogviszonya megszűnését követő 2 éven belül
pályázati eljárás lefolytatás és közigazgatási versenyvizsga nélkül is adható köztisztviselői
kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, feltéve, hogy legalább 3 év közigazgatási
gyakorlattal rendelkezik.
(8)	Pályázat kiírására akkor kerülhet sor, ha a köztisztviselői hely - az (1) bekezdésben
meghatározott vezetői kinevezést, vezetői megbízást kivéve - tartalékállományban lévő
köztisztviselővel nem tölthető be.
(9)	A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a)	a közigazgatási szerv megnevezését,
b)	a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti
egység megnevezését,
c)	az ellátandó feladatok ismertetését,
d)	a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb
szükséges valamennyi feltételt,
e)	az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,
f)	a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét,
g)	a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános tájékoztatást,
h)	az állás betöltésének időpontját,
i)	a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.
(10)	A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának
napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8
nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.
(11)	A pályázat érvényességének feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen a pályázat
benyújtásának időpontjában e törvény szerinti, eredményes közigazgatási versenyvizsgával.
(12)	A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 15 napon belül,
testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről,
vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot. Kinevezést és vezetői megbízást adni csak
annak a köztisztviselőnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és érvényes pályázattal
rendelkezik.
(13)	A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább
háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság
létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-
képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.
(14)	A pályázót tájékoztatni kell a pályázati eljárás menetéről, valamint az általa elért
eredményről.
(15)	A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának
megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás
6
betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb
pályázatot kell kiírni.
(16)	A szolgáltató központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók
tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár, valamint a
7.	§ (8) bekezdésében meghatározott állampolgársággal rendelkező személy kérheti felvételét,
aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A 7.
számú melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba
felvételét kérőnek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.
(17)	A közigazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási
adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmatlan módon nyilvántartott
adataihoz közvetlenül hozzáférhet. A közigazgatási szerv vezetője az így kiválasztott személy
adatbázisban nyilvántartott adatait a szolgáltató központtól megkérheti.”
8.	§
A Ktv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A minisztériumnál, a Miniszterelnöki Hivatalnál és kormányhivatalnál
köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, központi hivatalnál vezetői
kinevezés, megbízás, központi államigazgatási szerv területi szervénél vezetői kinevezés,
vezetői megbízás, annak helyi szerve vezetésére vezetői kinevezés, vezetői megbízás,
közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezés, vezetői megbízás (a továbbiakban együtt:
köztisztviselői hely) csak a szolgáltató központ által történő pályáztatás útján adható.
(2)	A pályázati eljárás során kompetencia vizsgálatot kell végezni. A pályáztatás és a
kompetencia vizsgálat lebonyolítását a munkáltató nevében - a Kormány által meghatározott
rendben - a szolgáltató központ végzi.
(3)	A pályázati felhívást a pályázatot kiíró államigazgatási szerv által meghatározott
munkakör-térkép alapján, az államigazgatási szerv, illetve a kinevezési jogkör gyakorlójának
nevében a szolgáltató központ írja ki.
(4)	A pályázati felhívás közzétételéről - a kiíró államigazgatási szerv egyidejű tájékoztatása
mellett - a szolgáltató központ gondoskodik. A pályázat benyújtására meghatározott idő a
pályázati felhívásnak a szolgáltató központ által történő közzétételétől számított 10 napnál
nem lehet rövidebb. A pályázat kiírója - a pályázati felhívás szolgáltató központ által történt
jóváhagyása után - a szolgáltató központ által elkészített pályázati felhívást egyéb módon is
közzéteheti.
(5)	A szolgáltató központ által lefolytatott pályáztatási eljárást követően a pályázatot kiíró
államigazgatási szerv tájékoztatja az érvényesen pályázót a kiválasztás további menetéről. Az
államigazgatási szerv kiválasztási eljárásában a végleges döntéshez egyéb kiválasztási
módszert, illetve eljárást alkalmazhat, akkor, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a
vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat és, ha ezt a pályázati
felhívás tartalmazta.
7
(6)	A kinevezési jogkör gyakorlója a szolgáltató központ által megküldött érvényes
pályázatok megérkezését követő 10 munkanapon belül dönt az eredményes pályázatról és a
köztisztviselő kinevezéséről. Kinevezést és vezetői megbízást adni - a 10. § (7) bekezdésében
foglalt feltételeket is ideértve - csak annak a köztisztviselőnek lehet, akit a szolgáltató
központ is alkalmasnak talált a munkakör betöltésére és pályázatát megküldte a
munkáltatónak. A kinevezési jogkör gyakorlója végső döntéséről tájékoztatja a szolgáltató
központot. Ha a szolgáltató központ által megküldött érvényes pályázatok közül -
figyelemmel az általa lefolytatott kiválasztási eljárásra - egyiket sem minősítette
eredményesnek, döntését a szolgáltató központ felé indokolni köteles.
(7)	Az e törvényben meghatározott pályázati eljárás alól indokolt esetben - a Kormány
rendeletében meghatározott kiválasztási eljárás lefolytatása érdekében - a központi
közszolgálati hatóság vezetője mentesítést adhat. A mentesítéssel egyidejűleg a jelölt számára
halasztás adható a közigazgatási versenyvizsga letételére is, az így kinevezést kapott
köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie.
(8)	Ha az (1)-(7) bekezdés eltérően nem rendelkezik, akkor a pályáztatásra a 10. §-ban
foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
9.	§
A Ktv. a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § (1) A szolgáltató központ nyilvántartja és kezeli a versenyvizsgával, a 10/A. §-ban
meghatározott pályázati eljárással (a továbbiakban: pályázati eljárás) és a kompetencia
vizsgálattal, a tartalékállománnyal, a toborzási adatbázissal kapcsolatos adatokat. A pályázati
eljárás lefolytatását követően - függetlenül annak eredményességétől - a szolgáltató központ
a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon
statisztikai adatgyűjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással kapcsolatos adatokat a
szolgáltató központ a pályázati eljárás lezárását követően törli a nyilvántartásából, kivéve, ha
a pályázó adatai további kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a későbbi pályázati
lehetőségekről tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A
szolgáltató központ a versenyvizsgára vonatkozó adatokat, annak érvényessége lejártát
követően törli a nyilvántartásából.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a pályázó
a)	természetes személyazonosító adataira,
b)	önéletrajzára, motivációs levelére,
c)	versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,
d)	a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,
e)	a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,
f)	kompetencia-vizsgálat eredményére,
g)	a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra
terjed ki.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a verseny vizsgázó
a)	természetes személyazonosító adataira,
b)	versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,
c)	a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra
8
terjed ki.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a köztisztviselő
a)	természetes személyazonosító adataira,
b)	önéletrajzára, motivációs levelére,
c)	versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,
d)	a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,
e)	a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,
f)	az 5. számú mellékletben meghatározott adatokra,
g)	kompetencia-vizsgálat eredményére,
h)	a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra
terjed ki.
(5)	A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartás célja a kiválasztási eljárás segítése. A
szolgáltató központ nyilvántartásában szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés
jogszerűségéért, az adatszolgáltatásért a szolgáltató központ vezetője felelős.
(6)	Adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének
adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a pályázó, a versenyvizsgázó, a
köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy
részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az
adatkezelésben részt vevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése
terjedelmének szabályait. Az adatvédelmi szabályzatot a központi közszolgálati hatóság
vezetője hagyja jóvá.
(7)	A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott
módon - az (5) bekezdésben meghatározott célra a pályázatot kiíró közigazgatási szerv
számára személyazonosításra alkalmas módon, statisztikai célra csak személyazonosításra
alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
(8)	A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig -
jogosult betekinteni, illetve a szolgáltató központ hozzájárulásával abból adatokat átvenni:
a)	a szolgáltató központ vezetője,
b)	meghatározott körben a szolgáltató központ vezetője által feljogosított, szolgáltató
központnál alkalmazásban álló személy,
c)	a szolgáltató központ felügyeletét ellátó Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az
általa meghatározott körben, az általa feljogosított köztisztviselő,
d)	saját adatai tekintetében az adatbázisban szereplő személy,
e)	a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
f)	munkaügyi per kapcsán a bíróság,
g)	feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati
jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a
bíróság,
h)	az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész.
(9)	Kormányrendeletben meghatározott módon a szolgáltató központ által vezetett
nyilvántartásból - személyi azonosításra alkalmas adatokat nem tartalmazó - adatszolgáltatás
végezhető. A pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára személyes azonosításra alkalmas
adatokat tartalmazó adatszolgáltatás végezhető.”
9
10. §
A Ktv. a következő 10/C. §-sal egészül ki:
„10/C. § (1) Köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, vezetői kinevezést csak az kaphat,
aki eredményes közigazgatási versenyvizsgát (a továbbiakban: versenyvizsga) tett.
Versenyvizsgát tehet az a magyar állampolgár, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és
legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik.
(2)	A versenyvizsga költségét a vizsgázó viseli. Aki a munkakör betöltéséhez szükséges
végzettség megszerzését követő két éven belül köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást,
illetve kinevezést kap, annak a versenyvizsgadíját - ide nem értve a megismételt
versenyvizsga díját - a munkáltató megtéríti.
(3)	A teljesített versenyvizsga annak letételétől számított 5 évig érvényes. Ha a vizsgázó a
vizsga teljesítését követően köztisztviselői kinevezést kapott, a versenyvizsga érvényessége a
köztisztviselői jogviszony fennállásáig, de legalább 5 évig, illetve a közszolgálati jogviszony
megszűnését követő 1 évig érvényes.
(4)	A sikertelen és a teljesített versenyvizsga egyaránt megismételhető.
(5)	A Kormány a versenyvizsga alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat rendeletben
állapítja meg.”
11. §
A Ktv. 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de
legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
(2)	A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki
időbe be kell számítani.
(3)	A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali
hatállyal megszüntetheti.”
12.	§
(1)	A Ktv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő
létszámcsökkentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói
érdekképviseleti szervek véleményének kikérése után dönthet.”
10
(2) A Ktv. 17. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel akkor is megszűntethető a köztisztviselő
közszolgálati jogviszonya, ha az átszervezés következtében a köztisztviselő munkaköre nem
válik feleslegessé, de a köztisztviselő nem járul hozzá a kinevezésében szereplő munkavégzés
helyének módosításához. Ez esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felmentés közlését
követő 30 napon belül a köztisztviselő számára, ha a hivatali szervezetben a köztisztviselő
képzettségének és a besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör van, akkor azt - ha
a köztisztviselő írásban a felmentés közlését követő 10 napon belül kéri - fel kell ajánlania.
Ha a köztisztviselő az állásfelajánlás iránti kérelmét nem terjeszti elő határidőben, akkor azt
úgy kell tekintetni, mintha az állásfelajánlást nem igényelné és a munkáltatói jogkör
gyakorlója mentesül az állás-felajánlási kötelezettség alól. Ha a köztisztviselő a felajánlott
állást elfogadja, akkor a felmentését vissza kell vonni és a kinevezését megfelelően
módosítani kell. Ha a hivatali szervezetben nincs ilyen munkakör, vagy, ha az ilyen
munkakörbe való áthelyezéshez a köztisztviselő nem járul hozzá, akkor a köztisztviselő
közszolgálati jogviszonya a közölt felmentéssel megszűnik.”
13.	§
A Ktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől
eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 17. § (2)
bekezdésének b) pontján alapul, a felmentési idő egy hónap.
(2)	A két hónapos felmentési idő a közszolgálati jogviszonyban töltött (72. § (1) bekezdés)
a)	öt év után egy hónappal;
b)	tíz év után két hónappal;
c)	tizenöt év után három hónappal;
d)	húsz év után négy hónappal
e)	huszonöt év után öt hónappal
f)	harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik.
(3)	Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem
terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében
felmentés nélkül is megszűnt volna.
(4)	A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési
kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és
(3)	bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a
munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben.
(5)	A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre
havonta egyenlő részletekben jogosult.”
14.	§
A Ktv. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati
jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-c), illetve (2) bekezdésének a) pontjában
meghatározott ok miatt mentik fel, a felmentési ideje felére tartalékállományba kell helyezni,
abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának
megfelelő köztisztviselői állást ajánljanak fel. A köztisztviselő felmentési idejének
fennmaradó időtartamára a tartalékállományba helyezés a köztisztviselő hozzájárulásával
hosszabbítható meg. Ha a köztisztviselő nem járul hozzá, hogy a közszolgálati jogviszonya
fennállásáig tartalékállományba helyezzék, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá
irányadó végkielégítés felére jogosult, erről a tényről a szolgáltató központ értesíti a
köztisztviselőt, valamint a közigazgatási szervet. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a
tartalékállományba helyezés is megszűnik.
(2)	A tartalékállományba helyezésről a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője
intézkedik. Intézkedéséről - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint -
haladéktalanul értesíti a szolgáltató központot.
(3)	A szolgáltató központ a tartalékállományba helyezett köztisztviselőnél - annak kérésére -
kompetencia-vizsgálatot végez.
(4)	A szolgáltató központ a tartalékállományba helyezett köztisztviselők mielőbbi elhelyezése
érdekében együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel.
(5)	A közigazgatási szerv vezetője a pályázat kiírása előtt - a vezetői kinevezést, vezetői
megbízást kivéve - megkeresi a szolgáltató központot a tartalékállományba helyezett
köztisztviselő kiválasztása céljából.
(6)	A közigazgatási szerv megkeresésében megküldi az állás betöltéséhez szükséges, általa
meghatározott munkakör-térképet a szolgáltató központnak.
(7)	A szolgáltató központ a tartalékállományban lévő köztisztviselők kompetencia-
vizsgálatának eredményét is figyelembe véve összeállítja a (6) bekezdésben említett
megkeresésben szereplő munkakör betöltésére alkalmas köztisztviselők listáját (a
továbbiakban: ajánlati lista), amelyet az ajánlati listán szereplő köztisztviselőkről
nyilvántartott adatokkal együtt megküld a közigazgatási szervnek.
(8)	A közigazgatási szerv vezetője az ajánlati listán szereplő köztisztviselőket meghallgathatja
és dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselő alkalmazásáról.
(9)	A közigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a szolgáltató központot, az állás betöltésének
felajánlásáról a tartalékállományba helyezett köztisztviselő részére, valamint annak
elfogadásáról. Ezt követően a szolgáltató központ a köztisztviselőt törli a tartalékállományból.
A közigazgatási szerv vezetője dönthet úgy is, hogy a szolgáltató központ által megküldött
ajánlati listán szereplő, tartalékállományba helyezett köztisztviselők közül egyiket sem nevezi
ki, mely döntését a szolgáltató központ felé indokolni köteles.
(10)	A köztisztviselő alkalmazásakor az áthelyezésről - a köztisztviselő beleegyezése esetén -
a közigazgatási szerv gondoskodik. Ebben az esetben a felmentésre irányuló munkáltatói
intézkedést - az áthelyezés idejének megfelelően - vissza kell vonni; ez azonban nem érinti a
felmentési idő alatt a felmentés visszavonásáig már kifizetett illetmény, átlagkereset
12
jogalapját. Ha a köztisztviselő az áthelyezéséhez nem járul hozzá, a 19. § (6) bekezdésében
foglaltak szerint kell eljárni.
(11)	A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából
eredő jogokat, illetve kötelezettségeket.
(12)	Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha a felmentési időn belül:
a)	a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át;
b)	a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri.”
15.	§
(1)	A Ktv. 30/B. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A miniszterelnök - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára -
határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat annak a tartósan kiemelkedő
szakmai munkát végző jegyzőnek - ide nem értve az aljegyzőt -, aki”
(2)	A Ktv. 30/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a közigazgatási hivatal
útján kezdeményezheti, amely a javaslatot köteles a saját és a jegyzői szakmai érdek-
képviseleti szerv véleményével ellátva a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez
felterjeszteni. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a beérkezett javaslatokat megküldi
a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek. A cím
adományozását a közigazgatási hivatal is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a
képviselő-testület, illetve a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményét.”
(3)	A Ktv. 30/B. §-ának (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára a címet a miniszterelnök vonja
vissza.
(9)	A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök eltilthatja a cím
viselésétől azt a nyugdíjas jegyzőt, aki a cím viselésére érdemtelenné vált.”
(4)	A Ktv. 30/B. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A címzetes főjegyzői cím adományozásának, megszűnésének és visszavonásának
eljárási szabályait a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes rendeletben állapítja
meg.”
13
16. §
A Ktv. 31. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
„(2) Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, versenyvizsgával, jogi
vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű
mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat.”
17.	§
A Ktv. 31. §-a a következő (10)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a
minisztérium főosztályának vezetésére adott kinevezés, megbízás - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - hat évre szól. Vezetői kinevezés, megbízás helyettesítés céljából rövidebb
időtartamra is adható. A vezetői határozott idejű kinevezés, illetve megbízás
meghosszabbítható.
(11)	A kinevezés, megbízás visszavonását - a köztisztviselő kérelmére - indokolni kell. Az
indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. A visszavonás indoka
átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszűnése, valamint a vezető magatartásában
vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan tények szolgálhatnak, amelyek kellő
magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában. Vita esetén a
visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A
köztisztviselő az indokolást a visszavonás kézhezvételétől számított három munkanapon
belül, írásban kérheti; a munkáltató az indokolást további három munkanapon belül köteles a
köztisztviselő részére írásban megadni.
(12)	Ha a bíróság megállapítja, hogy a kinevezés, megbízás visszavonása jogellenes, a
köztisztviselőt - kérelmére - az eredeti vezetői beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen
túlmenően a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözet összegét a köztisztviselő
részére meg kell téríteni.
(13)	A bíróság mellőzi a köztisztviselő vezetői beosztásba történő visszahelyezését, ha a
jogvita elbírálásáig a határozott időre szóló megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A
köztisztviselőt ebben az esetben a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözetnek
a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg. A köztisztviselőt, ha a határozott időre
szóló kinevezés, megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a vezetői beosztásba való
visszahelyezését, a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözetnek a határozott
idő leteltéig számított összege illeti meg.
(14)	A köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözet megtérítésén túlmenően a
munkáltató a köztisztviselő felmerült kárát is köteles megtéríteni.
(15)	Ha a (10) bekezdésben meghatározott vezetői megbízást átszervezés, létszámcsökkentés,
feladatkör megszűnése miatt visszavonják, akkor a köztisztviselőnek köztisztviselői
munkakört és szakmai főtanácsadói címet - Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-
főtanácsadói címet - kell felajánlani, feltéve, hogy vezetői megbízatását legalább 1 évig
14
betöltötte. Ez esetben a szakmai főtanácsadói cím adományozásakor a 30/A. § (1)
bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni.
(16)	A (10) bekezdésben meghatározott vezetői kinevezés, megbízás esetében a (2), (3), és
(6)-(9) bekezdést is megfelelően alkalmazni kell.
(17)	A (11)-(15) bekezdés csak a (10) bekezdés szerinti vezetői megbízás, kinevezés esetében
alkalmazható.”
18.	§
(1)	A Ktv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási
szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási
vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. Ha a vezetői
megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő e kötelezettségének neki felróható okból
nem tesz eleget, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése
alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya, köteles a továbbképzés költségeit
visszatéríteni.”
(2)	A Ktv. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból
a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha
hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a
közszolgálati jogviszonya. Ha a köztisztviselő a továbbképzést a munkáltatónak felróható
okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor a továbbképzés költségeit a munkáltató köteles
visszatéríteni. Nincs visszatérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren
kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegen nyelvi képzést, valamint a
külföldi képzést, továbbképzést.”
(3)	A Ktv. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselő jogosult részt venni az (1)
bekezdésben meghatározott képzéseken. Ezek költéségét a helyi önkormányzat biztosítja. A
költségek a (2) bekezdésben meghatározott célelőirányzatból, illetve egyéb forrásból is
biztosíthatóak, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a köztisztviselői továbbképzések pénzügyi
feltételeit.”
19. §
(1)	A Ktv. 34. § (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központi államigazgatási szerv a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére
elektronikus úton adatot szolgáltat]
„a) a köztisztviselő technikai azonosító kódjáról,”
15
(2) A Ktv. 34. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi a
központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél a teljesítményértékelés
szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a szerv vezetőjéhez és
felhívja a jogsértés orvoslására. A szerv vezetője tájékoztatja a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert a megtett intézkedésekről.”
20.	§
A Ktv. a következő 40/C. §-sal egészül ki:
„40/C. § (1) A miniszterelnök döntése alapján - az érintett miniszterek véleményének
kikérését követően - kormányzati érdekből a központi államigazgatási szerv vezető
megbízású köztisztviselője ideiglenesen kirendelhető másik központi államigazgatási
szervhez a végzettségének, képzettségének és vezetői megbízásának megfelelő munkakörbe.
A miniszterelnök döntése alapján - az érintett miniszterek véleménynek kikérését követően -
minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló nem vezető beosztású köztisztviselő másik
minisztériumba, kormányhivatallal és központi hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló
köztisztviselő minisztériumba ideiglenesen kormányzati érdekből kirendelhető a
végzettségének és képzettségének megfelelő munkakörbe. A kirendelésről, illetve annak
várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább tíz munkanappal korábban írásban
tájékoztatni kell.
(2)	A kormányzati érdekből történő kirendeléshez a köztisztviselő hozzájárulása nem
szükséges. A kormányzati érdekből történő kirendelés a köztisztviselőre nézve - különösen
beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan
sérelemmel nem járhat. Nem rendelhető ki a köztisztviselő, ha a kirendelés
a)	a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest hosszabb heti kötelező munkaidővel együtt
járó munkakört kell ellátnia,
b)	a kirendelés szerinti új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel -
történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő
köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja, továbbá nem rendelhető ki
c)	a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig,
d)	kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő,
e)	tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő.
(3)	Ha a (2) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kirendelés ideje alatt következik
be, akkor a kirendelést meg kell szüntetni.
(4)	A kormányzati érdekből történő kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet,
melynek lejártát követően a köztisztviselőt eredeti munkakörébe kell visszahelyezni. A
kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(5)	A kormányzati érdekből kirendelt köztisztviselő illetménye és juttatásai nem
csökkenhetnek a kirendelést követően. Ha a köztisztviselő a kirendelés helye szerinti
közigazgatási szervnél kedvezőbb illetményre lenne jogosult, akkor illetményét ennek
megfelelően kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni a külön és egyéb juttatások
16
tekintetében is. A kirendelt köztisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatását, az ezzel járó
közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a közigazgatási szerv viseli, amelyhez
a köztisztviselőt kirendelték.
(6)	A kirendelésről írásban kell rendelkezni és meg kell határozni:
a)	a kirendelés időtartamát,
b)	a (5) bekezdés szerinti illetményt, külön és egyéb juttatást,
c)	a kirendeléssel felmerült költségeket,
d)	a munkáltatói jogok gyakorlójának személyét,
e)	a kirendeléssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket.
(7)	A kinevezés, a közszolgálati jogviszony megszüntetése kivételével a kirendelt
köztisztviselő felett a munkáltatói jogokat annak a közigazgatási szervnek a vezetője
gyakorolja, ahova a köztisztviselőt kirendelték.”
21.	§
(1)	A Ktv. 41/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, a köztisztviselő igényének megismerése után, a
tárgyévben február végéig köteles szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi
ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatja. A szabadságokat a tervben foglaltaknak
megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, de a
köztisztviselő ezzel összefüggésben felmerülő kárát, költségeit - kivéve, ha az eltérésre a
köztisztviselő kérelmére került sor - köteles megtéríteni. A köztisztviselő kérelmére az
alapszabadság egyötödét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a tervtől
eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó
igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.”
(2)	A Ktv. 41/A. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti
(6)	és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:
„(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a
szabadság kiadása miatt nem biztosítható
a)	a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése,
b)	előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása,
kivételesen fontos szolgálati érdeknek minősül a közigazgatási szerv működési körében
fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).”
(3)	A Ktv. 41/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve
igazgatási területenként az adott évre rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási
szünet), amely alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. A közigazgatási szerv
vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes
szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a
szabadság kiadását, illetve kivételét. A képviselő-testület - a Kormány ajánlásának
figyelembevételével - igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett
17
szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a
háromötödét.”
22.	§
(1)	A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (4) A hivatali szerv vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható
hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül tárgyévet megelőző év
szakmai munkája értékelése alapján - ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben
történik, vagy áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása
szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a
kinevezésre jogosult, jegyző, főjegyző esetében a polgármester - december 31-ig terjedő
időszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben
állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-ig dönt. Az
így megállapított eltérítés mértéke tárgyévben nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző
részére a polgármester - a teljesítményértékeléstől függően - személyi illetmény
megállapítására is jogosult.”
(2)	A Ktv. 43. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„E bekezdés eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdésben foglaltakat is megfelelően
alkalmazni kell.”
23.	§
A Ktv. 45. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A regionális államigazgatási szerv - ide nem értve a regionális közigazgatási hivatal -
a)	vezetőjének illetményét az államigazgatási szervet irányító vagy felügyelő miniszter - a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével -
legfeljebb az illetményalap 22-szeresében,
b)	vezető-helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb az
illetményalap 17-szeresében,
a szervezet feladat- és hatásköreinek, valamint létszámának, az általa vezetett szervezeti
egységek számának figyelembevételével állapítja meg.”
24.	§
A Ktv. 49/N. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„ (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzjutalom a Kormány által meghatározott
teljesítményértékelési rendszert alkalmazó közigazgatási szervnél kizárólag a
teljesítményértékelés alapján fizethető ki.
(4)	Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott elismeréssel járó, köztisztviselőnek
kifizetett pénzjutalom összege a naptári évben nem haladhatja meg az illetményalap 10-
szeresét.”
18
25.	§
(1)	A Ktv. 49/O. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adatszolgáltatás kiterjed:]
„a) a köztisztviselő technikai azonosító kódjára,”
(2)	A Ktv. 49/O. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„ (7) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi a
minisztériumoknál a Kormány rendeletében meghatározott kötelező eloszlás szabályainak
érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a miniszterhez és felhívja a jogsértés
orvoslására. A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
minisztert tájékoztatja a megtett intézkedésekről.”
26.	§
(1)	A Ktv. 61. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„ (2) A minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal közszolgálati alapnyilvántartásának adatait
elektronikus formában a szolgáltató központ tárolja. A szolgáltató központ a nyilvántartás
adatain csak olyan adatkezelési műveleteket végezhet, amelyek a számítástechnikai rendszer
fenntartása, zavartalan működésének biztosítása és védelme érdekében szükségesek. A
minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal a szolgáltató központ elektronikus nyilvántartásában
tárolt adatok esetében csak a vele közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő adataiba
tekinthet be. A szolgáltató központ - az adatátvétel naplózásával - az elektronikus
nyilvántartásból felhasználhatja azokat az adatokat, amelyek törvényben meghatározott
feladatai ellátásához szükségesek.”
(2)	A Ktv. 61. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„ (6) A szolgáltató központ, a Kormány által meghatározott rendben, személyügyi
adminisztrációs feladatokat lát el, így különösen közszolgálati jogviszony létesítésével,
módosításával, megszüntetésével összefüggő személyügyi igazgatási adminisztrációt.”
27. §
A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és
változásairól, továbbá a közigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a szeptember 1-jei
állapotnak megfelelően a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint a közigazgatási
szervek, valamint a szolgáltató központ - a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal
tekintetében - adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére.”
19
28. §
A Ktv. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62/A. § A tartalékállományba helyezett köztisztviselőknek az 5. számú melléklet szerinti
adatairól a közigazgatási szerv a Kormány által meghatározott adatgyűjtők útján folyamatos
adatszolgáltatást végez - a Kormány által meghatározott rendben - a szolgáltató központ
részére.”
29.	§
(1)	A Ktv. 63. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt
mértékig jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően
abból adatokat átvenni:]
„ l) a feladatai ellátásához szükséges mértékig adategyezés, adatösszevetés, adatkorrigálás
érdekében a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnöki Hivatalra vonatkozó adatok
tekintetében a szolgáltató központ vezetője, valamint az általa meghatározott körben, az általa
feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy.”
(2)	A Ktv. 63. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A központi közszolgálati nyilvántartásba jogosult betekinteni:]
„e) a feladatai ellátásához szükséges mértékig a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnöki
Hivatalra vonatkozó adatok tekintetében a szolgáltató központ vezetője, valamint az általa
meghatározott körben, az általa feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló
személy.”
(3)	A Ktv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szolgáltató központ által vezetett minisztériumi, a miniszterelnöki hivatali
közszolgálati alapnyilvántartásból - kormányrendeletben meghatározott módon -
közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelés céljából, személyazonosításra alkalmas
módon a minisztériumok, illetve a Miniszterelnöki Hivatal részére a vele közszolgálati
jogviszonyban álló köztisztviselők adatai tekintetében adatszolgáltatás végezhető.”
30.	§
A Ktv. 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A minisztériummal, illetve a Miniszterelnöki Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló
köztisztviselő személyi anyagát - kormányrendeletben meghatározott módon - a szolgáltató
központ a minisztériumi integrált alapnyilvántartás keretében elektronikusan is tárolja.”
20
31.	§
A Ktv. 71. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]
„a) 3. §-anak (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21-28. §-át, 70/A. §-át, 74.
§-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését,
103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának
(1)	és (3) bekezdését, 117/A. §-ának (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-
ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és az
(5)	bekezdését, 119/A. §-át, 120-121. §-át, 123-126. §-át, 127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7)
bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának
(1)-(3)	bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (11) bekezdését, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144.
§-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154. §-a (1)
bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2)
bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171-
172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 192/C-
192/G. §-át, 193-193/A. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;”
32.	§
A Ktv. 72. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
„A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati
jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi
alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses)
szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési
kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat
hónapot kell beszámítani.”
33.	§
A Ktv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) A hivatali szervezet vezetője - ide nem értve a helyettesítést - rendkívüli, célhoz
köthető feladatot állapíthat meg a köztisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör
ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat).
A hivatali szervezet vezetője a célfeladat eredményes végrehajtásáért - a köztisztviselő
illetményén felül - céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán
belül. A céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, a köztisztviselők besorolása szerinti
megoszlásáról a hivatali szervezet vezetője tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető
minisztert.
(2)	A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem
haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.
21
(3)	A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és
azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.
(4)	A hivatali szervezet vezetője alatt, az (1)-(4) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása
szempontjából, a 43. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat kell érteni.
(5)	A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő részére
megállapított feladattal.”
34.	§
A Ktv. a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § (1) A stratégiai kormányzati célok elérése érdekében a miniszter, illetve a
kormánybiztos javaslatára a miniszterelnök összkormányzati projekt indításáról dönthet. Az a
projekt tekinthető összkormányzati projektnek, amely legalább három minisztériumot érint -
ide értve a Miniszterelnöki Hivatalt is -, és időtartama legalább három hónap. A projektet
vezető minisztert vagy kormánybiztost a miniszterelnök jelöli ki. Az összkormányzati
projektben résztvevő köztisztviselő személyéről - a köztisztviselőt foglalkoztató miniszter
véleményének kikérését követően - a miniszterelnök dönt.
(2)	Az összkormányzati projektben résztvevő köztisztviselők díjazására fordítható
keretösszeget a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezete tartalmazza.
(3)	A projektet vezető miniszter vagy kormánybiztos - a miniszterelnök által az adott projekt
tekintetében meghatározott összegen belül - dönt a projekttagok egyéni prémiumainak
összegéről, amelyek kifizetéséről a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gondoskodik.
(4)	A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított projekt-prémium együttes összege nem
haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.
(5)	A projekt-feladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő részére
megállapított feladattal, valamint a célfeladattal. Nem fizethető projekt-prémium, ha a
köztisztviselő a 40/C. §-ban megállapított kormányzati kirendelés keretében látja el a
feladatot.
(6)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az összkormányzati
projektre vonatkozó részletszabályokat.”
35.	§
A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:
[A Kormány rendeletben határozza meg]
„j) a közigazgatási versenyvizsga rendjére, szervezésére, lebonyolítására, teljesítésére,
költségeire, a vizsgakövetelmények szintjére, valamint tartalmára, a versenyvizsga alóli
mentesítésre, valamint a közigazgatási versenyvizsga vizsgaszabályzatára,
22
k) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által, e törvény alapján
vezetett nyilvántartásokra, adatkezelésre és adatszolgáltatásra,
l) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás
rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására, a pályázati eljárás alól adott mentesítésre, a
kompetencia-vizsgálatra és a toborzási adatbázisra”
36.	§
(1)	A Ktv. 3. számú mellékletének IV. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„- közigazgatási versenyvizsga adatai”
(2)	A Ktv. 3. számú mellékletének V. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„- pályázatának adatai
-	próbaidejének adatai”
(3)	A Ktv. 3. számú, melléklet V. pontjának ötödik francia bekezdése helyébe a következő
szövegrész lép:
„- vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és
megszűnésének adatai”
(4)	A Ktv. 3. számú, mellékletének VII. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„- kormányzati kirendelésének adatai”
(5)	A Ktv. 3. számú, mellékletének VIII. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„a felmentési időtartam adatai.”
37.	§
(1)	A Ktv. 4. számú, mellékletének IV. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„- közigazgatási versenyvizsga adatai”
(2)	A Ktv. 4. számú, mellékletének V. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„- pályázatának adatai
-	próbaidejének adatai
-	kormányzati kirendelésének adatai”
(3)	Ktv. 4. számú, melléklet V. pontjának harmadik francia bekezdése helyébe a következő
szövegrész lép:
23
„- jelenlegi besorolása, vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak
meghosszabbításának és megszűnésének adatai”
(4)	A Ktv. 4. számú, mellékletének VII. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„a felmentési időtartam adatai”
38.	§
A Ktv. 5. számú, mellékelte helyébe e törvény 1. melléklete lép.
39.	§
A Ktv. kiegészül e törvény 2. mellékletében foglalt 7. számú, melléklettel.
40.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 7. §-ával megállapított 10. § (1), (3)-(7), és (9)-(17) bekezdése, 26. §-a, 27. §-a,
29.	§-a, és 30. §-a 2007. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
(3)	E törvény 7. §-ával megállapított 10. § (2) és (8) bekezdése, 10. §-a, 13. §-a, 14. §-a, 16. §-
a és 28. §-a 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
41.	§
(1)	E törvény 8-9. §-át a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőire és a
kormányhivatal vezetőjére 2007. szeptember 1-jétől, a központi hivatal és kormányhivatal
vezetőire 2008. január 1-jétől, a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a kormányhivatal
köztisztviselőire 2008. szeptember 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi
szerveinek vezetőire, helyi szerveit vezetőkre, a közigazgatási hivatalok vezetőire 2009.
március 1-jétől kell alkalmazni.
(2)	E törvény 7. §-ával módosított Ktv. 10. § (11) bekezdését és a 16. §-át 2008. július 1-jétől
kell alkalmazni.
(3)	Versenyvizsga 2008. január 1-jétől szervezhető. E törvény 10. §-ában foglalt Ktv. 10/C. §
(1)	bekezdését a központi államigazgatási szervek vezetőire 2008. július 1-jétől, a központi
államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire 2009. január 1-jétől, a központi
államigazgatási szervek helyi szerveit vezetőkre 2009. július 1-jétől, a köztisztviselőkre 2009.
szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
24
42.	§
E törvény 5. §-ának (1) bekezdését a központi államigazgatási szervek vezetőire 2008. július
1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire 2009. január 1-jétől, a
központi államigazgatási szervek helyi szerveit vezetőkre 2009. július 1-jétől, a
köztisztviselőkre 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
43.	§
A törvény hatálybelépésekor közszolgálati jogviszonyban állóknál a jogviszony
fenntartásához nem feltétel a közigazgatási versenyvizsga.
44.	§
Az a köztisztviselő, akinek a közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépése előtt
keletkezett és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, de ezen kötelezettségének e törvény
hatálybalépéséig nem tett eleget, 2008. december 31-éig alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha
2008. december 31-ig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos
szabályai szerint mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha a köztisztviselő
az alapvizsgát az előírt határidőig nem teljesíti, vagy az alól nem mentesül, közszolgálati
jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be
a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenség, továbbá a 30
napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.
45.	§
Az, aki e törvény hatálybalépést követően, de még a közigazgatási versenyvizsga
kötelezettség hatálybalépése előtt vezetői megbízást, kinevezést, köztisztviselői kinevezést
kap és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, kinevezését követő egy éven belül közigazgatási
alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha ezen időpontig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény
hatálybalépésekor hatályos szabályai szerint mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató
viseli. Ha ezen kötelezettségét ez idő alatt nem teljesíti, vagy az alól e § szerint nem mentesül,
közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe
nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenség,
továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.
46.	§
(1)	E törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a korábban főtisztviselői kinevezéssel
rendelkező köztisztviselőt beosztásának megfelelően be kell sorolni, illetményét meg kell
állapítani azzal, hogy az illetménye nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépését
megelőzően számára megállapított főtisztviselői illetménye. Ha a főtisztviselő alapilletményét
a kinevezésre, illetve munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult vezető szakmai munkája
értékelése alapján eltérítette (legfeljebb 30%-kal), akkor e munkáltatói intézkedés 2007.
december 31-ével hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója ismételten
intézkedhet az eltérítésről a 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azzal, hogy az eltérítés
25
alapjául szolgáló alapilletményen a köztisztviselő beosztásának megfelelő alapilletményt kell
érteni.
(2)	A rendelkezési állományban lévő főtisztviselő közszolgálati jogviszonya e törvény
hatálybalépésével megszűnik, a főtisztviselő részére hat havi főtisztviselői alapilletményét és
a törvény alapján - a főtisztviselői alapilletménye alapulvételével - járó végkielégítését kell
kifizetni.
47.	§
(1)	A 13. §-ban meghatározott rendelkezést a törvény hatálybalépését követően közölt
felmentésekre kell alkalmazni.
(2)	E törvény 24. §-ával megállapított 49/N. § (4) bekezdésében foglaltakat csak e törvény
hatálybalépését követően alapított elismerésekre kell alkalmazni.
48.	§
2007. évben az e törvény 8. §-ával megállapított 10/A. § (7) bekezdése alapján legfeljebb 10
alkalommal adható mentesítés a pályázati eljárás alól.
49.	§
(1)	A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást 2007. évben nem kell
teljesíteni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás helyett egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül
sor. Az egyszerűsített adatszolgáltatás a közigazgatási szerv szervezeti adataira, valamint a
közszolgálati jogviszonyban állók létszámára, munkaidejére, besorolására és vezetői
beosztására terjed ki, azzal, hogy azt a 2008. január 1-jei állapotnak megfelelően 2008. január
31-ig - a központi közszolgálati hatóság által meghatározott módon - kell teljesíteni.
(3)	A központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Ktv. 62. §-nak
(2)	bekezdése alapján a 2007. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó adatok helyett a 2008.
január 1-jei állapotra vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgálati nyilvántartás
számára.
50.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével a központi államigazgatási szerveket, valamint területi és
helyi szerveiket vezetőknek, továbbá a minisztériumi és a miniszterelnöki hivatalbeli
főosztályvezetőknek a vezetői kinevezése, megbízása - hozzájárulásuk esetén - határozott
idejű vezetői kinevezéssé, megbízássá alakul át - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a
törvény hatálybalépését követő 30. napon. A 31. § (10) bekezdése szerinti hat éves megbízást
e törvény hatálybalépését követő 30. naptól kell számítani. A vezetői megbízás átalakításához
történő hozzájárulás hiányában a vezetői megbízást vissza kell vonni, és a 31. § (8) és (9)
26
bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a köztisztviselői munkakör felajánlásával
egyidejűleg szakmai főtanácsadói címet - a Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-
főtanácsadói címet - is fel kell ajánlani számára. Ez esetben a szakmai főtanácsadói cím
adományozásakor a 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell
figyelembe venni.
(2)	A törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a hivatali szervezet vezetője
visszavonhatja az (1) bekezdésben meghatározott vezetők megbízását, kinevezését és
pályázatot írhat ki a vezetői megbízásra, illetve kinevezésre. A vezetői megbízás, kinevezés
visszavonása esetén az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
51.	§
A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX.
törvény 174. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami vezetői szolgálati jogviszonyának vagy állami vezetői jogviszonyának
létesítését közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonnyal rendelkező államtitkár és
szakállamtitkár részére az állami vezetői szolgálati jogviszonyának megszűnését követően, ha
azt harminc napon belül írásban kéri, annál a szervnél (jogutód szervénél), amelynél állami
vezetői szolgálati jogviszonya fennállt, vezetői megbízással járó, ennek hiányában más
megfelelő köztisztviselői munkakört és szakmai főtanácsadói címet - Miniszterelenöki
Hivatal esetében kormány-főtanácsadói címet - kell felajánlani. Ez esetben a szakmai
főtanácsadói cím adományozásakor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni.”
52.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény 25. §-ának (8) és (10) bekezdésében a „közigazgatási alapvizsgát” szövegrész helyébe
a „közigazgatási versenyvizsgát” szövegrész, a 44/A. § (1) bekezdésének a) pontjában a „30
%-a” szövegrész helyébe a „40 %-a” szövegrész, a b) pontjában a „10 %-a” szövegrész
helyébe a „20 %-a” szövegrész, a c) pontjában a „20 %-a” szövegrész helyébe a „30 %-a”
szövegrész, a 44/A. §-ának (2) bekezdésében a „10 %” szövegrész helyébe a „20 %”
szövegrész lép.
53.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény 22/A. § (8) bekezdésének b) pontja, 25. §-ának (3)-(6) bekezdése, 29. §-ának
(2)	bekezdése, 31/A.-31/F. §-a, 46. § (1) bekezdésének b) pontja, 62. § (5) bekezdésének c)
pontja, 63. § (2) bekezdésének c) pontja, 80. § (1) bekezdésének h) pontja, 3. számú
mellékletének X. pontja, 4. számú melléklet VIII. pontja, valamint a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII.
törvény 71. § (2) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.
27
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról
szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. §-ának (7) bekezdésében a „főtisztviselői” szövegrész, 14.
§-ának (3) bekezdésében a „- a szabadság kivételével -” szövegrész, 22/A. §-ának (10)
bekezdésében a „főtisztviselői” szövegrész, 46. § (1) bekezdésének c) pontjában az „a
közigazgatási hivatal hivatalvezető helyettes” szövegrész, 61. §-ának (4) bekezdésében a „és a
63. § (4) bekezdésében” szövegrész, 62. §-ának (7) bekezdésében a „és a 31/A-31/F. §-ban”
szövegrész, 71. §-ának (3) bekezdésében a „főtisztviselőnél a főtisztviselői alapilletményt és a
főtisztviselői illetménypótlékot”, 4. számú, mellékletének II. pontjában a „a főtisztviselő neve”
szövegrész.
54.	§
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (10)
bekezdésében foglaltak alapján a 2006. és 2007. december 31-i állapotnak megfelelő
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget 2008. július 1-je és 31-e között kell teljesíteni.”
55.	§
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény 1. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a 2006. június 30-án
közigazgatási vagy helyettes államtitkári kinevezéssel rendelkező személyre is, akinek
államtitkári vagy szakállamtitkári állami vezetői szolgálati jogviszonya felmentéssel szűnik
meg és megfelel a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt feltételeknek.”
56.	§
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 72. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki,
egyben az (5)-(8) bekezdések számozása (6)-(9) bekezdésre változik:
„(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kormányhivatal vezetőjét a kormányhivatalt
felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök, a kormányhivatal vezetőjének helyettesét a
kormányhivatal vezetőjének javaslatára a kormányhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és
menti fel.”
28
1. melléklet a 2007. évi .... törvényhez
„ 5. számú, melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
A tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban állók
nyilvántartásának adatköre
A köztisztviselő
I.
-	neve
-	technikai azonosítója
-	születési ideje
-	lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma
II.
-	iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
-	képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)
-	képzés időtartama, végzés időpontja
-	szakképzettségei
-	iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései
-	tudományos fokozata
-	idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)
-	közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga
megszerzésének időpontja, oklevél száma
III.
a munkáltató megnevezése, tevékenységi területe
a korábbi munkaviszonyban töltött időtartamok
szakmai tapasztalat
beosztás
besorolás
feladatkör/munkakör megnevezése, célja
feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó főbb feladatok
a megszűnés módja
IV.
-	az alkalmazó közigazgatási szerv neve és címe
-	a tartalékállományba helyezés időpontja
-	a tartalékállományba helyezés időtartama
-	kompetencia-vizsgálat adatai
V.
-	közszolgálati jogviszonyának időtartama
-	besorolási osztálya, fokozata
-	fizetési fokozata
-	illetménye
-	adományozott címe”
29
2. melléklet a 2007. évi ... törvényhez
„ 7. számú melléklet az 1992. évi XXUl. törvényhez
A toborzási adatbázis adatköre
I.
-	név
-	születési hely, idő
-	lakcím, telefonszám, email cím
II.
-	szakmai tapasztalat
-	munkáltató megnevezése, tevékenységi területe
-	betöltött feladatkör/munkakör
-	időtartam
III.
-	iskolai végzettség
-	képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)
-	képzés időtartama, végzés időpontja
-	idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)
-	közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, eredménye
-	informatikai ismeretek
IV.
-	területek, amelyekről pályázat kiírása esetén hírlevélben értesülni szeretne.”
30
INDOKOLÁS
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló
törvényj avaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormányprogram a kisebb szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében célul tűzi ki,
hogy a közszolgálatban is érvényesüljön a teljesítményelv, és a közpénzek takarékos
felhasználásának követelménye. A hatékonyabb államapparátus létrehozása indokolttá teszi,
hogy a közszolgálatban dolgozókkal szemben nagyobb teljesítménykövetelmények
fogalmazódjanak meg, és rugalmasabbá váljanak alkalmazásuk szabályai. Ugyanakkor a
jelenleginél nagyobb elismerést kell biztosítani a színvonalas teljesítménynek, korszerűsíteni
kell a humánerőforrással való gazdálkodást, és ösztönözni kell a fiatal, felkészült
szakemberek pályára kerülését. E célt követve került sor a Ktv. jelen módosítására, melynek
főbb irányai a pályázati kötelezettség kiszélesítése, a versenyalapú kiválasztás bevezetése, a
próbaidő kötelező előírása, a felmentési szabályok harmonizálása a foglalkoztatási
jogviszonyokat szabályozó törvényekkel, a tartalékállomány kiterjesztése. A közszférán belüli
rugalmasabb munkaerő-gazdálkodás megteremtését a kormányzati kirendelés segíti elő. A
közszféra felsővezetői személyi állománya stratégiai szerepkörének teljesítményelvű
megerősítését célozza, hogy a szervezet vezetőjének csak határozott idejű kinevezés adható. A
Ktv. jelen módosítása több technikai jellegű, a jogalkalmazás során felmerült módosítást is
tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás pontosító jellegű, az alkalmazás megkönnyítését segíti elő.
A 2. §-hoz
A Ktv. hatályának kiterjesztését a pályázati eljárás, versenyvizsga, illetve a toborzási
adatbázis teszi szükségessé.
A 3. §-hoz
Az értelmező rendelkezések pontosító kiegészítését tartalmazza, tekintettel egyrészt a
központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseire, a rendelkezés tartalma
tekintetében nem eredményez változást, másrészt pedig a pályázati eljárás, illetve a
kompetencia vizsgálat bevezetésére.
A 4. §-hoz
Politikai tanácsadói, politikai főtanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre
vonatkozóan módosítani szükséges a Ktv. rendelkezései alól adott kivételek körét, tekintettel
arra, hogy e munkakörbe kinevezett köztisztviselőkre a pályázati eljárás és a versenyvizsga
követelménye nem vonatkozik.
31
A 5.§-hoz
Az (1) bekezdés: a Ktv. általános alkalmazási feltételeinek módosítását indokolja a
versenyvizsga általános alkalmazási feltétellé válása. A (2) bekezdés: az Európai Szociális
Kartában vállalt kötelezettségeinknek megfelelően kerül módosításra a Ktv.
A 6. §-hoz
Az Államigazgatási Főiskolák új egyetemi szintű képzésén végző hallgatók okleveles
közigazgatási menedzser diplomát kapnak. A szabályozás e változást követi le.
A 7-9. §-hoz
A pályázati kötelezettséget az államigazgatásban valamennyi köztisztviselői munkakör
esetében indokolt bevezetni. A törvény azonban egyes esetekben kivételeket állapít meg,
amennyiben a rugalmasság biztosításához fontosabb érdek fűződik, mint a versenyelvűséghez
(pl. belső előmenetel). Bizonyos esetekben a pályázati eljárást a Kormányzati Személyügyi
Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ folytatja le a munkáltató nevében, ezzel is
egységesebbé téve az eljárást és megkönnyítve, segítve a munkáltató számára a kiválasztást.
A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ által ajánlott
pályázók közül a közigazgatási szerv választja ki a számára leginkább megfelelő pályázót. A
pályázati eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. A Kormányzati
Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ által vezetett nyilvántartások, az
adatkezelés és az abból történő adatszolgáltatás is itt kerül szabályozásra. A Kormányzati
Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ valamennyi pályázatot egy
egységes honlapon közzéteszi annak érdekében, hogy valamennyi állampolgár számára
biztosított legyen a pályázatokhoz való hozzáférés, ezáltal is biztosítva a közigazgatás
átláthatóságát, növelve a pályázók közötti esélyegyenlőséget.
A 10.§-hoz
A teljesítmény- és versenyelv érvényesítése érdekében a versenyvizsga fokozatos bevezetése
indokolt. Első lépésként a központi közigazgatásban a vezetői kinevezés, megbízás esetén
került előírásra a versenyvizsga alkalmazása. A versenyvizsga részletszabályait
kormányrendelet állapítja meg.
A 11.§-hoz
Az egyes foglalkoztatási jogviszonyok tekintetében egységesen indokolt szabályozni a
próbaidő jogintézményét, ennek tesz eleget e rendelkezés. A szabályozás általánossá teszi a
próbaidő intézményét, a próbaidő leghosszabb időtartamát 6 hónapban határozza meg,
amelyen belül 3 hónapot kötelező próbaidőként kell kikötni.
A 12.§-hoz
A szakszervezetek kérését figyelembe véve került be ez a rendelkezés. A közigazgatási szerv
vezetője 2007. január 1-jétől létszámcsökkentésről dönthet. E döntése megalapozottságának
segítése érdekében került be ez a rendelkezés. Továbbá ez a rendelkezés pontosítja az
átszervezés miatti felmentés szabályát a regionalizációra figyelemmel.
32
A 13.§-hoz
Egységesen indokolt szabályozni a szakmai alkalmatlanság megállapításának
jogkövetkezményeit is. Ennek megfelelően szakmai alkalmatlanság esetén 30 napos
felmentési idővel kell megszüntetni a jogviszonyt.
Továbbá egységesen indokolt szabályozni a felmentési időt, mivel ágazati sajátosságok nem
teszik szükségessé a differenciált szabályozást. Az egységesítés alapját a közalkalmazottakra
vonatkozó szabályozás képezte, ennek megfelelően a felmentési idő differenciált a
közszolgálatban töltött idő alapján.
A 14. §-hoz
Az egységes és hatékony kormányzati munkaerőforrás-gazdálkodás megköveteli a kötelező
tartalékállomány bevezetését az államigazgatásban. Ez lehetővé teszi az optimális
létszámviszonyok kialakítását és szervezeti, valamint működési racionalizálások esetén a
létszámleépítéssel kapcsolatos költségek csökkentését. Segíti továbbá a rendszeren belüli
mobilitást, valamint az újrafoglalkoztatást.
A 15. §-hoz
A címzetes főjegyzői cím adományozására vonatkozó szabályok pontosítását tartalmazza.
A 16. §-hoz
A rendelkezés pontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy vezetői kinevezést, megbízást csak
versenyvizsgával rendelkező köztisztviselő kaphat.
A 17. §-hoz
A vezetők stratégiai szemléletének erősítése, az eredményes működésért viselt felelősségük
növekedése, valamint a szervezeti teljesítmény növelésének igénye megköveteli a vezetői
jogállás teljesítményelvű módosítását. A közigazgatásban a szervezet első számú vezetője
csak határozott idejű kinevezést kaphat, amelyhez kapcsolódóan meg kell határozni
tevékenységének teljesítménykövetelményét. Határozott idejű alkalmazás indokolt a központi
közigazgatásban adott főosztályvezetői megbízásokra is, amelynek időtartama 6 év.
A 18.§-hoz
A rendelkezés módosítása a köztisztviselők, valamint a vezetők felelősségét erősíti a
továbbképzésben való részvételben, továbbá a módosítás lehetővé teszi, hogy a
polgármesterek, illetve a helyi önkormányzati képviselők részt vehessenek a köztisztviselői
továbbképzéseken, figyelemmel arra, hogy érdemi munkájukhoz elengedhetetlenek
közigazgatási szakmai ismeretek elsajátítása.
A 19. §-hoz
E § a teljesítményértékelésre vonatkozóan tartalmaz pontosító rendelkezést.
33
A 20.§-hoz
A munkáltatói széttagoltság negatív hatásainak ellensúlyozására biztosítani kell, hogy a
központi közigazgatásban az egységes kormányzati erőforrás-gazdálkodás keretében a
Kormány a sokféle és különleges szakértelmet igénylő, kiemelt, projektszerűen végrehajtandó
kormányzati feladatok (pl. államreform egyes területei, kiemelt kormányzati deregulációs
programok, valamint a 2011-ben sorra kerülő magyar EU elnökség, stb.) ellátásához
szükséges személyi feltételeket gyorsan és rugalmasan biztosítsa. Ehhez arra van szükség,
hogy az érintett személyi kör a közigazgatásban kormányzati érdekből, „egyoldalú”
intézkedéssel áthelyezhető legyen (kormányzati kirendelés) oda, ahol azt a feladat ellátása
indokolja. Az ehhez szükséges feltételrendszer kialakítása szorosan összeköthető a
főtisztviselői és a központi tisztikar funkciójának megújításával, amelynek működtetése
szintén a kormányzati érdekből történő kötelező mozgatásra épült. A kormányzati
kirendelésről a miniszterelnök dönt.
A 21. §-hoz
A nyári és téli szabadságok összehangolt kiadása érdekében a Kormány igazgatási szünetet
rendelhet el. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Munka Törvénykönyvében
egyértelműen meg kell határozni a gazdasági érdek fogalmát. Tekintettel a Ktv. hasonló
szabályozására, a módosítás pontosítja a szolgálati érdek, illetve a kivételesen fontos
szolgálati érdek fogalmát.
A 22. §-hoz
Az illetmény eltérítésére vonatkozó szabályok - az érdekképviseleti szervekkel történt
egyeztetésnek megfelelően - pontosításra kerültek.
A 23. §-hoz
A rendelkezés a regionális államigazgatási szervek vezetői, illetve helyetteseik illetményét
szabályozza.
A 24. §-hoz
A rendelkezés a bevezetésre került, új teljesítményértékelési rendszerrel összhangban állapítja
meg a jutalom kifizetésének jogcímét.
A 25. §-hoz
A törvény a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert jogosítja fel a köztisztviselői
teljesítményértékeléshez kapcsolódó kötelező eloszlás szabályai érvényesülésének
ellenőrzésére. E jogkörében a miniszter a szabályok megsértése esetén az érintett miniszterhez
fordulhat a jogsértés orvoslása érdekében.
A 26. §-hoz
E rendelkezés lehetővé teszi, hogy a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási
Képzési Központ a minisztériumok közszolgálati alapnyilvántartása tekintetében
adatfeldolgozó szerepet töltsön be.
34
A 27-30. §-hoz
A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ a
tartalékállománnyal kapcsolatos feladatokat teljes körűen látja el, ezért a nyilvántartásra
vonatkozó szabályokat ennek megfelelően kellett módosítani. Továbbá a rendelkezés a
Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ feladataira
tekintettel, az adatkezelés, feldolgozás szabályozását rendezi.
A 31.§-hoz
A Munka Törvénykönyvének Parlament előtt lévő módosítása miatti pontosítást tartalmaz e §,
atekintetben, hogy a Ktv. is alkalmazni rendeli a Munka Törvénykönyvének azt a
rendelkezését, miszerint a szabadság nem évül el a közszolgálati jogviszony fennállása alatt.
A 32. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseire figyelemmel pontosító rendelkezést
tartalmaz e §.
A 33-34. §-hoz
A minisztériumoknál megnövekedtek azok a feladatok, amelyek végrehajtása - összetettségük
miatt - több szakterület összehangolt együttműködését igényli. Az együttműködés szervezeti
keretét biztosítják a projekt-csoportok létrehozása, amelyekben való részvétel többnyire
többletfeladatként jelentkezik a projekttagok számára. Kiemelt jelentőségűek a több ágazatot
érintő projektek, amelyek kezelése sajátos szabályozást igényel. Mindezek alapján a
módosítás bevezeti az összkormányzati projekt-feladat végrehajtásáért járó juttatást.
A 35.§-hoz
E § a Kormány részére a szükséges körben felhatalmazást ad rendeletek alkotására.
A 36-39. §-hoz
A módosítás a Ktv. mellékleteinek pontosítását tartalmazza, célja, hogy az új jogintézmények
adatai, mint pl.: a versenyvizsga és a kompetencia vizsga adatai is bekerüljenek a
köztisztviselők adatait tartalmazó nyilvántartásokba.
A 40-42. §-hoz
A törvényjavaslat differenciált hatályba lépést ír elő az egyes rendelkezések tekintetében. Az
új pályázati eljárás bevezetésének, valamint a versenyvizsgára történő felkészülés
elősegítésére, a szabályozás fokozatosan rendeli alkalmazni a pályázati eljárásara és a
versenyvizsgára vonatkozó rendelkezéseket. Emellett a törvényjavaslat az általános
alkalmazási feltételek fokozatos alkalmazását teszi lehetővé.
35
A 43-45. §-hoz
E rendelkezések a versenyvizsga kötelezettséghez kapcsolódó átmeneti szabályozást
tartalmaznak.
A 46. § és az 53. §-hoz
E rendelkezések hatályon kívül helyezik a főtisztviselői karra vonatkozó rendelkezéseket.
Ezen intézmény ugyanis a gyakorlatban nem váltotta be a célját. E rendelkezés kapcsolódik a
Hszt. azon rendelkezéséhez, mely a központi tisztikar megszüntetéséről intézkedik.
A kapcsolódó garanciális szabály - összhangban a Hszt.-vel - azonban előírja, hogy az
érintett személyi kör részére a törvényjavaslat hatálybalépésétől számított hat hónapig a
korábbi főtisztviselői illetményt kell folyósítani; egyben rendelkezik e személyi kör
besorolásáról és új illetményének megállapításáról.
A 47. §-hoz
A rendelkezés átmeneti szabályozást tartalmaz.
A 48. §-hoz
2007. évben a pályázati eljárás lefolytatása alól adható mentesítésre vonatkozó átmeneti
szabály.
A 49.§-hoz
A KÖZIGTAD-ba történő 2007. évi adatszolgáltatás elmarad, helyette egyszerűsített
adatszolgáltatásra kerül sor, tekintettel a 2006. évi szervezet-átalakításokra.
A 50. §-hoz
A vezetői kinevezés, megbízás határozott idejűvé válik meghatározott körben (lsd: 19. §).
Ezzel összhangban, erre a meghatározott körre a jelenlegi vezetői kinevezések, illetve
megbízások átalakulnak.
Az 51. §-hoz
Az államtitkári, illetve szakállamtitkári megbízatás megszűnésére vonatkozó rendelkezés
pontosítását tartalmazza e §.
Az 52. §-hoz
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok az eddigiekhez képest
magasabb mértékű illetménykiegészítést állapíthassanak meg.
Az 53. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz ez a rendelkezés.
36
Az 54. §-hoz
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 2006. és 2007. évre vonatkozó átmeneti
szabályozását tartalmazza.
Az 55. §-hoz
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény
pontosítását tartalmazza. A korábban közszolgálati jogviszonnyal rendelkező államtitkár,
illetve szakállamtitkár számára lehetővé teszi e rendelkezés, hogy részt vegyenek a prémium
évek programban.
Az 56. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló törvény módosításával e § rendelkezik a kormányhivatalok vezetőinek és
vezető helyetteseinek kinevezési és felmentési rendjéről.