﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3090. számú
törvényjavaslat
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi ... törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban Hszt.) 2. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[E törvény alkalmazásában]
„m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti
egységtől a másik szervezeti egységhez történő kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba
helyezés, amely az érintett miniszterek megállapodása alapján történhet fegyveres szervek
között is; továbbá közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból
hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés.”
(2)	A Hszt. 2. §-ának t) pontja a következő mondattal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást - szolgálati jellegének megszűnése miatt - a
miniszter köztisztviselői, vagy közalkalmazotti munkakörré minősíti át,”
(3)	A Hszt. 2. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„u) közszolgálati jogviszony: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
szabályai szerinti közszolgálati jogviszony.”
2.	§
A Hszt. 3. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem minősül a szolgálati viszony jellegét meghatározó, az (1)-(2) bekezdés szerinti
sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó
szolgálati tevékenységnek különösen:
a)	a szervezet működését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati,
személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggő, továbbá jogi és
igazgatási, illetve,
b)	a szervezet működéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, művészeti és
közművelődési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat.
(4)	A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a
szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg.
1
(5)	A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben
foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását,
szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.”
3.	§
A Hszt. a következő 34/B. §-sal egészül ki:
„34/B. § (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (a továbbiakban:
SZÉF) az e törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő
munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi
érdekegyeztetési fóruma.
(2)	A SZÉF-ben a Kormány - az alapszabályban meghatározott - a hivatásos állomány
képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet.
(3)	A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az
egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(4)	A SZÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján
biztosítja.”
4.	§
A Hszt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel
létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán közszolgálati,
közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. § szerinti próbaidőre, a 45. § szerinti pályázatra
vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. § első
mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor, továbbá ez esetben a 64. § (5)
bekezdése alkalmazandó.”
5.	§
A Hszt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati viszony létesítésekor - a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek
kivételével - legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a beosztáshoz
szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).”
2
6. §
A Hszt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselői vagy közalkalmazotti
munkakörré átminősítheti, illetőleg az állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a
hivatásos állomány tagjával, köztisztviselővel vagy közalkalmazottal betöltheti.”
7. §
A Hszt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés)
megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá - a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - a regionális, területi, helyi szervek
vezetőjének kinevezéséhez pályázatot kell, jogszabályban meghatározott szolgálati
beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetői kinevezés visszavonására tekintettel
felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása nélkül betölthető.
(2)	A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetője, a megpályázható
vezetői beosztásba való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogosult
munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.
(3)	A pályázati kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a
pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.
(4)	A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat
elbírálásában résztvevőkön, valamint a 202. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon
kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
(5)	A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban
tájékoztatni kell.
(6)	Pályázatra kiírt vezetői, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a
pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási
intézménybe való felvételre is.
(7)	A fegyveres szervek felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a
hivatásos állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás
nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a
felsőoktatási intézménybe vezényelni.
(8)	Pályázatot csak betölthető vezetői, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni.
(9)	A fegyveres szervek egészségügyi intézményében - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik - a vezetői beosztás kizárólag pályázat útján tölthető be.”
3
8. §
A Hszt. 53. §-a a következő új d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)-h) pont
megjelölése e)-i) pontra változik:
[53. § A szolgálati jogviszony megszűnik:]
„d) közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel.”
9. §
A Hszt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem
haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb
időtartamban is megállapodhatnak.
(2)	A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött
a)	négy év után egy hónappal;
b)	nyolc év után két hónappal;
c)	tizenkét év után három hónappal;
d)	tizenöt év után négy hónappal;
e)	tizennyolc év után öt hónappal;
f)	huszonegy év után hat hónappal
meghosszabbodik.
(3)	Amennyiben a felmentés oka a minősítése alapján hivatásos szolgálatra való
alkalmatlanság, a felmentési idő - a hivatásos szolgálati viszonyban töltött időre tekintet
nélkül - harminc nap.
(4)	A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált vagy nemzetbiztonsági szempontból neki
felróható, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból beosztásának ellátására
alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.
(5)	A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség
teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a
hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség
teljesítése alól.
(6)	Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati
nyugdíjra jogosult, a felmentési idő lejártával szolgálati nyugállományba kell helyezni. Ebben
az esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idő elteltével szűnik meg. A nyugdíj
folyósítására a 182. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(7)	A felmentési idő szempontjából a szolgálati jogviszonyban töltött időt a szolgálati
jogviszony létesítésének időpontjától függően a 326. § (1) bekezdés, illetve a 326. § (2)
bekezdés és a 328. § (1) és (4) bekezdése szabályainak alkalmazásával kell számítani.”
4
10. §
A Hszt. 59. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]
„e) állami vezetővé történt kinevezése, megválasztása”
[miatt.]
11.	§
A Hszt. az 59. §-t követően a következő címmel és 59/A. §-sal egészül ki:
„Közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés
59/A. § (1) A hivatásos állomány tagja és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, illetve
munkáltatói jogkört gyakorló elöljárók, vagy a hivatásos állomány tagja és a fegyveres szerv,
valamint másik fegyveres szerv, vagy a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyt
szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szerv megállapodhatnak a hivatásos állomány
tagjának közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.
(2)	Az (1) bekezdés alapján létrejövő közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra a
köztisztviselők jogállásáról szóló, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályi
rendelkezések alkalmazandók.
(3)	Az állomány áthelyezett tagjának, amennyiben szolgálati nyugdíjra jogosultságot szerzett
-	áthelyezésével egyidejűleg - nyugdíját a 182. § (4) bekezdése szerint meg kell állapítani.”
12. §
A Hszt 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti
vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés, valamint a 60. §
szerinti áthelyezés esetén is.”
13. §
A Hszt. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelékezés lép:
„ (3) Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzésére
(oktatási intézményi beiskolázásra) kiírt pályázatnál a hivatásos állomány tagja
esélyegyenlőségen alapuló részvételét biztosítani kell.”
5
14. §
A Hszt. 97. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Más szervhez történő vezénylés, valamint az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő
áthelyezés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szervezeti
egységnél kell kiadni.”
15.	§
A Hszt. 118. §-a a következő új (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A hivatásos állomány tagja részére az (1) bekezdés f) pontjában foglalt kitüntető címként
a miniszter tanácsosi vagy főtanácsosi címet adományozhat. A beosztáshoz előírt iskolai
végzettséggel rendelkező hivatásos állományú részére tanácsosi cím adományozható legalább
öt éves, főtanácsosi cím adományozható legalább 10 éves szolgálati jogviszonyban töltött
magas szintű szakmai ismeret és példamutató magatartás alapján.
(3)	A hivatásos állomány tagja részére havonta
a)	a tanácsosi cím után a köztisztviselői illetményalap 25%-ának,
b)	a főtanácsosi cím után a köztisztviselői illetményalap 50%-ának
megfelelő címpótlékot kell folyósítani.
(4)	A hivatásos állomány tagját a kitüntető cím viselésének joga nyugállományba vonulását
követően is megilleti.
(5)	A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha a hivatásos állomány tagja jogerősen
fegyelmi büntetésben részesült.”
16.	§
A Hszt. 202. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[A személyügyi alapnyilvántartása betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:]
„f) a törvény alapján nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a miniszter által kijelölt
nyugdíjmegállapító szerv.”
17.	§
A Hszt. 245/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(2) A vagyonnyilatkozat tételére és annak kezelésére a Ktv. 22/A.-22/B. § rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy az állami vezetőnek nem minősülő vezetők és az (1)
bekezdésben meghatározott egyéb beosztásúak kétévente tesznek vagyonnyilatkozatot.”
18.	§
A Hszt. 245/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem
biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői
besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a
beosztásba helyezéséig, de legfeljebb két évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez
esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes
parancsnok köteles gondoskodni.”
19.	§
A Hszt. 245/N. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt.
245/H. § (2) bekezdésének megfelelően a vezetői munkakörök besorolását, a betöltésükhöz
szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhető legmagasabb rendfokozatokat, továbbá
-	figyelemmel a Ktv. 80. § (1) bekezdésének i) pontjára - a vagyonnyilatkozat átadására,
kezelésére és az abban foglaltak védelmére vonatkozó szabályokat.”
20.	§
A Hszt. 278. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„278. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja fontos és bizalmas
munkakört betöltő személynek minősül; a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben
foglalt különös követelmények a szolgálati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati
követelménynek minősülnek.”
21. §
A Hszt. 291. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„291. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és beosztási
kategóriákhoz kötődő egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban elérhető
rendfokozatokat a miniszter határozza meg. A miniszter a hivatásos szolgálati beosztásokat a
3. § (3) bekezdésétől eltérően is megállapíthatja.”
7
22. §
A Hszt. 326. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a
nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény
hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban
eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.”
23.	§
A Hszt. 328. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A más közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői, bírói, ügyészi) jogviszonyból
áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében a pótszabadság mértéke és a jubileumi
jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl az ott eltöltött szolgálati időt is figyelembe kell venni.”
24.	§
A Hszt. 342. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos
szolgálati beosztásokat rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében
utasításban - állapítsa meg.
(5)	A miniszter - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben - a 3. § (3) bekezdése szerinti munkaköröket is hivatásos
beosztásként határozhat meg, ha ez a fegyveres szerv biztonságos működésének biztosítása,
illetőleg a rendvédelmi ismeretek szükségessége miatt elengedhetetlenül szükséges. A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 3. § (3) bekezdésétől való eltérésre a 291. §
rendelkezése alkalmazandó.”
25.	§
(1)	E törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. szeptember 1-jén lép hatályba,
ezzel egyidejűleg
a)	a Hszt. 35. § (3) bekezdése, 42. § (4) bekezdése, a 44. § (1) bekezdés i) pontja és (4)
bekezdése, a „Központi tisztikar” alcím és a 245/J.-245/M. §-a, továbbá 260. §-ának (1)
bekezdése,
b)	a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 3. §-ának (2) bekezdés
i) pontja
hatályát veszti.
(2)	Az 6. § és a 21. § e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(3)	E törvény 15. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.
8
(4)	E törvény 9. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
(5)	E törvény 2. §-a és a 24. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Hszt. 42.
§ (3) bekezdése, valamint e törvény 6. §-a hatályát veszti.
(6)	E törvény 5. §-ával megállapított Hszt. 41. §-ának (1) bekezdését, valamint 7. §-ával
megállapított Hszt. 45. §-ának (1) bekezdését a törvény hatálybalépését követően létesített
jogviszonyokra, illetve kiírt vezetői pályázatokra kell alkalmazni.
(7)	E törvény 9. §-ával megállapított Hszt. 57. §-át a 9. § hatályba lépését követően közölt
felmentésekre kell alkalmazni.
(8)	E törvény 18. §-ával megállapított Hszt. 245/D. § (3) bekezdését a törvény hatályba
lépését követően visszavont vezetői megbízásokra kell alkalmazni.
(9)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hszt. 64. § (2) bekezdésében a „c)” szövegrész
helyébe a „c) vagy e)” szöveg, továbbá a „mandátumának lejártát” szövegrész helyébe a
„mandátumának lejártát, illetve állami vezetői megbízatásából eredő hatáskörei gyakorlásának
megszűnését” szöveg lép.
(10)	A hivatásos állomány e törvény hatálybalépésekor állami vezetői megbízatással
rendelkező tagjának szolgálati viszonya e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva
megszűnik, állami vezetői szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén rá a Hszt. 64. § (2)
bekezdését alkalmazni kell.
(11)	A hivatásos állomány tagját, akinek központi tiszti címe e törvény hatálybalépésével
megszűnt, a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a beosztásának, vezetői
kinevezésének, a szolgálat teljesítése helyének megfelelően be kell sorolni, illetményét meg
kell állapítani azzal, hogy az illetménye nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépését
megelőzően részére megállapított központi tiszti alapilletmény és központi tiszti
illetménypótlék összege. Ha a központi tiszt alapilletményét a munkáltatói jogkör gyakorlója
szakmai munkája alapján eltérítette, e munkáltatói intézkedés 2007. december 31-ével
hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója ismételten intézkedhet az eltérítésről
a 101. § (4) bekezdése alapján, azzal, hogy az eltérítés alapjául szolgáló illetményen a
főtisztviselői alapilletményt kell érteni, és ez az intézkedés a tárgyévre vonatkozik.
(12)	A hivatásos szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése helyett
rendelkezési állományba helyezett központi tiszt hivatásos szolgálati jogviszonya e törvény
hatálybalépésével megszűnik. Részére azonban a központi tiszti alapilletmény hat havi
összegét, valamint egyéb járandóságát, továbbá az előírt igazolásokat legkésőbb a szolgálati
jogviszony megszűnését követő harmadik munkanapon ki kell fizetni, illetve ki kell adni.
9
INDOKOLÁS
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közszférán belüli foglalkoztatás hatékonyságának és rugalmasságának biztosítása, a
szabályozás felesleges párhozamosságainak megszüntetése érdekében a vonatkozó törvények
-	egységes szempontok szerinti - felülvizsgálata megtörtént.
A módosítások a Hszt. vonatkozásában - alapvetően - a hivatásos szolgálati beosztások
meghatározására, a pályázati kötelezettség, a kötelező próbaidő előírására, a felmentési időre,
valamint a szakmai alkalmatlanság miatti felmentésre vonatkozó szabályok korrekciójára
kerül sor.
A módosítás emellett a kapcsolódó szabályok szükséges változtatását és néhány szabály
aktuális módosítását is tartalmazza.
A tervezet emellett a hivatásos szolgálati viszony és a köztisztviselői, közalkalmazotti
jogviszony közötti átjárhatóság szabályainak megteremtése érdekében is tartalmaz
rendelkezéseket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az eltérő státuszon való foglalkoztatás lehetősége a civilesítéssel egyidejűleg megszűnik. A
jövőben tehát nem lesz lehetőség arra, hogy civil munkakört hivatásos állományúval töltsenek
be.
Amennyiben a jövőben (de hangsúlyozottan nem a civilesítéssel összefüggésben) hivatásos
beosztást szolgálati jogviszony keretében betöltő személy civil munkakört (köztisztviselői,
közalkalmazotti) látna el, az csak közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony létesítése mellett
lesz lehetséges.
A Kjt. és a Ktv. a hivatásos szolgálati jogviszonyba való áthelyezéssel történő jogviszony
megszüntetést tartalmazza (Kjt. 25. (2) bekezdés b) pontja, Ktv. 15. § (2) bekezdés b) pontja),
a Hszt-ben azonban a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyba való áthelyezéssel történő
(szolgálati) jogviszony megszüntetés nem szerepel. A Hszt.-ben jelenleg szereplő
„áthelyezés” intézmény a szervezeti egységen belül, a szervezeti egységek között, illetve a
miniszterek megállapodása alapján a fegyveres szervek között megvalósuló, de kizárólag a
hivatásos szolgálati viszonyok közötti áthelyezést jelenti.
Ezért részben a Kjt. és Ktv. szabályaihoz való kapcsolódásként, részben a Hjt.-hez hasonlóan
indokolt megteremteni a „jogviszonyváltást” (hivatásos szolgálati viszony megszüntetése,
közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony létrejötte) eredményező „áthelyezés” szabályozását
is. Tekintettel azonban arra, hogy a jövőben a fegyveres szerven belül civil területre való
átmenetel is csak jogviszonyváltással lesz lehetséges, a Javaslat a fegyveres szerven belül
civil területre való átmenetel tekintetében is biztosítja a jogviszonyváltással való áthelyezés
alkalmazását.
10
A szabályozás tehát [a szolgálati jogviszony módosítása körében (46. §)] továbbra is
tartalmazza a hivatásos szolgálati jogviszonyok közötti áthelyezés intézményét. Ezen felül a
hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezéssel való megszüntetésére kerülhet sor a) a
rendvédelmi szerven belül civil területre, b) a rendvédelmi szervek között a másik
rendvédelmi szervnél lévő civil területre, valamint c) a rendvédelmi szerv és a
közalkalmazotti jogviszony, vagy a közszolgálati jogviszonyt szabályozó törvények hatálya
alá tartozó szervhez.
Jelenleg is előfordul, hogy valaki közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyt követően
hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít. Azoknál a jogintézményeknél, hol a hivatásos
jogviszony keretében a korábbi közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban töltött időt
jelenleg is elismerik, nyilván az áthelyezéssel érkezők esetében is el kell ismerni. (Ezek e
körben sem vonhatók el és nem szűkíthetők.)
A szervezetnél rendszeresített beosztások szolgálati jellegének megszűnése (civilesítés) nem
indokolja az átszervezés szabályainak alkalmazását, hiszen a Javaslat kimondja, hogy a
szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott
hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati
jogviszonyát, előmenetelét nem érinti, azaz az érintett személy továbbra is szolgálati
jogviszony keretében látja el feladatait. Ez arra az esetre is vonatkozik (mivel a tervezet nem
az átmeneti szabályok között, hanem a 3. § általános rendelkezései között mondja ki a
szolgálati jogviszony megőrzését), ha az elkövetkező években további beosztások civilesítése
válik (esetlegesen) szükségessé. Az átszervezés civilesítéssel összefüggő egységes
értelmezése érdekében a Javaslat kimondja, hogy nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást -
szolgálati jellegének megszűnése miatt - a miniszter köztisztviselői, vagy közalkalmazotti
munkakörré minősíti át.
A 2. §-hoz
A hivatásos állomány tagjai az általánoshoz képest szigorúbb függelmi rendben és
fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes
helyzetben az élet kockáztatásával végzik feladataikat. Önkéntesen lemondanak bizonyos
alkotmányos jogaik gyakorlásáról, esetleg vállalva egyúttal a hozzátartozóikra is kiterjedő
nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést. Mindezek jog- és életvitelbeli
korlátozást jelentenek.
A hivatásos szolgálatteljesítés nyomatékos feltétele a törvényben meghatározott jogi korlátok
eltűrése. E korlátozás azonban kizárólag a szolgálat érdekében, csak feltétlenül indokolt
esetben és mértékben történhet, nem okozhat aránytalan hátrányt.
Az Alkotmány XII. fejezetében felsorolt - a Magyar Köztársaságban mindenkit megillető -
alapvető jogok közül a hivatásos jogviszonyban álló nem, vagy csak korlátozottan
gyakorolhatja a következőket:
-	nem lehet tagja pártnak, illetve politikai tevékenységet nem folytathat,
-	korlátozott a véleménynyilvánítás szabadsága (pl. a szolgálati parancsot nem bírálhatja,
hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat stb.),
-	gyülekezési joga korlátozott,
-	korlátozott az egyesülési szabadsága,
-	köteles bejelenteni a passzív választójog gyakorlásával kapcsolatos tényeket (pl. jelöltként
történt nyilvántartásba vétel),
-	korlátozott a munka és foglalkozás szabad megválasztása, más kereső tevékenység
folytatása.
11
A fegyveres szervek feladatait különböző törvények határozzák meg. E feladatokat a személyi
állomány valósítja meg, amely munkajogi jogállása szerint nem egységes. A hivatásos
állományúak mellett a fegyveres szervek állományába „civilek”, azaz köztisztviselők illetve
közalkalmazottak is tartoznak.
Az alapfeladatok ellátásában minden fegyveres szervnél döntően hivatásos állományúak
vesznek részt. A szervek működési feltételeit biztosító funkcionális feladatokat (pénzügy,
gazdálkodás, személyügy, stb.), továbbá az alaptevékenységhez kapcsolódó járulékos
feladatokat (technikai, egészségügyi, szociális stb.) végzők köztisztviselők vagy
közalkalmazottak. A különböző karakterű tevékenységek más-más jogosítványokat,
különböző szakmai ismereteket és eltérő felelősségi formákat vonzanak.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a foglalkoztatási jogviszony meghatározásakor a szolgálat
ellátásának körülményeit és a tevékenység jellegét kell figyelembe venni. Ez szolgál alapul
annak megállapításához, hogy a konkrét feladatot hivatásos szolgálat keretében,
köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörben kell ellátni. A rendelkezésből
megállapíthatóan az alaptevékenységek körében el kell végezni a minősítéshez szükséges
vizsgálatot. Ennek meghatározására ad felhatalmazást a miniszternek a javaslat - a Hszt. 342.
§-át kiegészítő - 22. §-a.
A civilesítés 2008. január 1-től valósul meg, ugyanakkor a civilesítés irányába tett első
lépéseként a javaslat 6. §-a „törli” a hatályos szövegből azt a rendelkezést, miszerint a
miniszter „a köztisztviselői, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá
átminősítheti.” A beosztások átminősítés tehát a jelen módosítást követően csak hivatásos
beosztásokból civil beosztássá lehetséges.
A 3. §-hoz
2006. október 8-án megalakult a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma
(SZÉF), amely a Hszt. és a Hjt. hatálya alá tartozó állományt együttesen érintő munkaügyi,
foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos (rendszeres, ágazatközi)
érdekegyeztető fóruma.
Tekintettel arra, hogy a Hszt. - az eddigi helyzetnek megfelelően - csak az Országos
Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsra [(OKÉT), a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat, a
Hszt. és a Hjt. hatálya alá tartozókat egyaránt érintő kérdések országos érdekegyeztető
fóruma], valamint az ágazati fórumokra [a Hszt. hatálya alá tartozók egyes csoportjait érintő
kérdéseket tárgyaló Ágazati Érdekegyeztető Fórumok] vonatkozóan tartalmaz
rendelkezéseket, a törvényt a SZÉF-re vonatkozó szabályokkal szükséges kiegészíteni.
A SZÉF létrejöttére tekintettel a javaslat hatályon kívül helyezi a Hszt. 35. §-ának (3)
bekezdését, amely a hivatásos állomány egészét érintő kérdések esetenként megvitatását a
Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumra utalta.
A 4. §-hoz
A jogviszonyváltást eredményező áthelyezés intézményének megteremtéséhez kapcsolódóan
a Javaslat speciális rendelkezéseket állapít meg arra az esetre, ha az áthelyezéssel
közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba került személy ismét áthelyezéssel hivatásos
szolgálati jogviszonyt létesít. Ez esetben a javaslat szerint a próbaidő kikötésére nem kerülhet
sor, a jogviszony pályázat nélkül létesíthető, a szolgálati jogviszony létesítéséhez egyébként
előírt életkori korlát nem érvényesül, és a rendfokozat megállapítása tekintetében a „hivatásos
állományba visszavétel” (64. § (5) bekezdés) szerinti rendelkezés alkalmazandó. A
jogviszony létesítés egyéb rendelkezései ugyanakkor ez esetben is alkalmazásra kerülnek.
12
Az 5. §-hoz
A javaslat a kiválasztás megalapozottsága, a tevékenység hatékonyságának biztosítása
érdekében a próbaidőre vonatkozó rendelkezések annyiban változtatja meg, hogy a próbaidő
kikötésének lehetősége helyett, három hónapos próbaidő kötelező kikötését írja első. E mellett
lehetőséget ad ennél hosszabb, de maximum tizenkét hónapos próbaidő kikötésére is. A
katonai és rendvédelmi oktatási intézménybe végzetteket a javaslat - a hatályos szabályhoz
hasonlóan - a próbaidő kikötése szempontjából kivételként kezeli.
A 6. §-hoz
A hivatásos állomány civilesítésével kapcsolatos szabályok a Javaslat 23. §-ának (4)
bekezdése szerint 2008. január 1-jén lépnek hatályba. Ugyanakkor a civilesítés irányában tett
első lépésként törlésre kerül a hatályos szövegből az a rendelkezést, miszerint a miniszter „a
köztisztviselői, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá
átminősítheti.” A beosztások átminősítés tehát a jelen módosítást követően csak hivatásos
beosztásokból civil beosztássá lehetséges.
A 7. §-hoz
A Javaslat szintén a kiválasztás megalapozottsága, a tevékenység hatékonyságának biztosítása
érdekében egyes vezetői beosztások betöltését kötelezően pályázat lefolytatásához köti. E
körbe a regionális, területi, valamint helyi szervek vezetőjének kinevezése tartozik. A Javaslat
a hatályos szöveg ezzel kapcsolódó további technikai módosítását is elvégzi.
A 8. §-hoz
A rendelkezés a jogviszonyváltást eredményező áthelyezéshez kapcsolódik. A jogviszony
megszűnését rendező paragrafusba a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba való
áthelyezést is beemeli.
A 9. §-hoz
A Javaslat a felmentési idő hosszát a közszféra legnagyobb számú csoportjára, a
közalkalmazottakra vonatkozó szabályokhoz igazítja, azaz a jövőben az egységes hat hónapos
felmentési szabály helyett, a hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött időhöz igazodó,
lépcsőzetes felmentési idő alkalmazására kerül sor.
E felmentési idő számítása érdekében a szolgálati jogviszonyban töltött idő számítása
tekintetében is további rendelkezések beiktatása vált szükségesség. E körben - azonosan a
végkielégítés szempontjából történő szolgálati idő számításához - a javaslat differenciál a
szolgálati jogviszony létesítésének időpontjától függően. Amennyiben a szolgálati jogviszony
a Hszt. hatálybalépése előtt keletkezett, a számításra a Hszt. 326. §-ának (1) bekezdése,
ellenkező esetben (Hszt. hatálybalépése után keletkezett jogviszonyok) a Hszt. 326. §-ának
(2)	bekezdése, valamint 328. §-ának (1) és (4) bekezdése alkalmazandó. Ezzel párhuzamosan
-	a Javaslatban a 326. és a 328. § is módosításra kerül.
A hivatásos szolgálati viszonyra - minősítése alapján - szakmailag alkalmatlanná vált
személy jogviszonyának megszüntetésére rövidebb, harminc napos felmentési idővel kerülhet
sor.
13
A hivatásos szolgálatra méltatlanná, vagy nemzetbiztonsági okból neki felróhatóan, illetve a
Hszt. 258. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek való meg nem felelés miatt
beosztásának ellátására alkalmatlanná vált személy esetében a jogviszonyt felmentési idő
nélkül kell megszüntetni.
A felmentésre vonatkozó megváltozott szabályok csak a Javaslat hatálybalépését követően
közölt felmentésekre alkalmazandók.
A 10.§-hoz
Az állami vezetői szolgálati jogviszony a Kormány megbízatásához kötődő olyan vezető
államigazgatási megbízatás, ami a Hszt. szervi hatályán kívül eső szervek tekintetében létezik.
A Javaslat annak érdekében, hogy egyértelműen elváljon egymástól az állami vezetői
szolgálati jogviszony és a hivatásos szolgálati viszony, kimondja, hogy a hivatásos szolgálati
viszony az állami vezetővé való kinevezéssel megszűnik, azonban az állami vezetői szolgálati
jogviszony megszűnése esetén az érintettet a hivatásos szolgálati viszonyba vissza kell venni.
Ez a szabályozási megoldás követi az országgyűlési képviselővé vagy európai parlamenti
képviselővé megválasztott hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkező személyre vonatkozó,
ma hatályos törvényi szabályozást.
A 11.§-hoz
A rendelkezés a jogviszonyváltást eredményező áthelyezéshez kapcsolódik. E körben
kimondja a Javaslat, hogy az áthelyezés három oldalú megállapodás (a szerven belül, civil
területre való áthelyezés esetén a hivatásos állomány tagja és a munkáltatói jogkört gyakorló
elöljáró, illetve elöljárók; más fegyveres szervhez civil területre való áthelyezés esetén a
hivatásos állomány tagja és a fegyveres szerv és a másik fegyveres szerv, a Ktv., illetve a Kjt.
hatálya alá tartozó szervhez való áthelyezés esetén a hivatásos állomány tagja, a fegyveres
szerv és a másik munkáltató közötti megállapodásán alapul).
E mellett a Hjt. szabályához (Hjt. 63. § (3) bekezdés) hasonlóan a tervezet rendelkezik a
szolgálati nyugellátásra jogosultságot szerzett személy szolgálati nyugdíjának
megállapításáról (ami nem a nyugdíjazását jelenti).
A 12. §-hoz
A rendelkezés a jogviszonyváltást eredményező áthelyezéshez kapcsolódóan az igazolások
kiadásával, a felek közötti elszámolással összefüggő rendelkezéseket állapítja meg. Ez
esetben a vonatkozó szabályokat (figyelemmel az adott szerven belüli jogviszonyváltást
eredményező áthelyezésre is) megfelelően kell alkalmazni.
A 13.§-hoz
A javaslat kizárólag a hatályos szabály pontosítását tartalmazza.
A 14.§-hoz
A rendelkezés a jogviszonyváltást eredményező áthelyezéshez kapcsolódóan a ki nem adott
szabadság kiadásának kérdését rendezi arra az esetre, amikor a jogviszonyváltásra az adott
fegyveres szerven belül kerül sor. Ez esetben a ki nem adott szabadságot az új szervezeti
egységnél adják ki (a ki nem adott szabadság megváltására tehát nem kerülhet sor).
14
A 15. §-hoz
A törvényjavaslat 14. §-a a jelenleg miniszteri rendeletekben lévő szabály törvényi rendezését
biztosítja.
A 16. § -hoz
A Hszt. 191. §-a szerint a törvény alapján járó nyugellátások megállapításáról első fokon a
miniszter által kijelölt szerv határoz. A nyugellátás rendjét a Hszt. 342. § (2) bekezdés m)
pontja alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. E felhatalmazás alapján került kiadásra a
nyugellátás szabályairól szóló 28/2006. (XI. 9.) IRM-ÖTM rendelet, melynek 16. §-a nevesíti
a nyugdíjmegállapító szervet. A Hszt. 202. §-a tartalmazza, hogy mely szerv tekinthet be
személyügyi nyilvántartása, illetve ki vehet át abból adatokat. A bekövetkezet változásra
tekintettel e rendelkezést a javaslat a miniszter által kijelölt nyugdíjmegállapító szervvel
egészíti ki.
A 17. §-hoz
A központi tiszti cím megszűnése, valamint az állami vezetőkre vonatkozó szabályrendszer
változása (2006. évi LVII. törvény 10. §) mindenképpen szükségessé teszi e rendelkezés
korrekcióját, konkrétan az a) pont elhagyását. Tekintettel arra, hogy így a rendelkezésnek csak
b)	pontja maradna, ami - az a) pontra való visszahivatkozás miatt - szintén korrekcióra
szorulna, a Javaslat a paragrafus új szövegét állapítja meg.
A 18. §-hoz
A javaslat csökkenti a vezetői megbízás visszavonását követően rendelkezési állományban
tölthető időtartamot és az ezen idő alatt folyósított díjazás mértékét. Az eddigi három éves
rendelkezési állomány fenntartása a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségtelen, továbbá -
mivel ezen idő alatt az érintett személy nem lát el vezetői feladatokat - ezen időszakra
kizárólag a vezetői pótlékkal csökkentett illetmény kifizetése indokolt. E rendelkezés csak a
javaslat hatálybalépését követően visszavont vezetői megbízások esetén alkalmazható.
A 19. §-hoz
A központi tiszti cím megszűnése miatt szükséges, szövegpontosító módosítást tartalmaz a
javaslat.
A 20-21. §-hoz
A rendelkezés a civilesítéssel összefüggésben a munkakörök átminősítésének lehetőségét a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál az 1995. évi CXXV. törvénnyel összhangban
továbbra is megengedi.
15
A 22-23. §-hoz
A felmentési idő számítására vonatkozó szabályok egyértelművé tétele érdekében a tervezet -
az 57. § vonatkozó rendelkezése mellett - a szolgálai idő számítására vonatkozó szabályokat
is kiegészíti.
A 24. §-hoz
A rendelkezés a civilesítéssel összefüggésben, a munkakörök - a javaslat 2. §-a szerinti
szempontok figyelembevételével történő - minősítéséhez szükséges felhatalmazást adja meg.
Egyben kivételes esetben lehetőséget ad arra, hogy a miniszter civil munkaköröket továbbra is
hivatásos beosztásként határozzon meg.
A 25.§-hoz
A javaslat 25. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezi a központi tisztikarra vonatkozó
rendelkezéseket. Ezen intézmény ugyanis a gyakorlatban nem váltotta be a célját. E
rendelkezés kapcsolódik a Ktv. azon rendelkezéséhez, mely a főtisztviselői kar
megszüntetéséről intézkedik.
A kapcsolódó garanciális szabály - a 25. § (11) bekezdésében - az érintett személyi kör
besorolásáról és új illetményének megállapításáról rendelkezik. E § a rendelkezési
állományban lévő központi tisztek tekintetében akként rendelkezik, hogy a hivatásos
szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése helyett rendelkezési állományba
helyezett központi tiszt hivatásos szolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével
megszűnik. Részére azonban a központi tiszti alapilletmény hat havi összegét, valamint
egyéb járandóságát, továbbá az előírt igazolásokat legkésőbb a szolgálati jogviszony
megszűnését követő harmadik munkanapon ki kell fizetni, illetve ki kell adni.
A 25. § egyéb rendelkezései a hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a
szükséges átmeneti szabályokat tartalmazzák.
16