﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2007 MÁJ 2 l
T/3091. számú
törvényjavaslat
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Szekeres Imre
honvédelmi miniszter
Budapest, 2007. május
2
2007. évi... törvény
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosításáról
l-§
(1)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Allományilletékes parancsnok: az az elöljáró (vezető), aki a honvédelemért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség
olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel
rendelkezik, valamint aki más helyőrségben települve, az oda kikülönített alegységeket
közvetlenül vezeti, ha azt a szervezeti egység alapító okirata rögzíti; gyakorolja mindazon
munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz
meg más parancsnok, vezető részére. A külföldi szolgálatot teljesítő állomány
vonatkozásában a miniszter által kijelölt parancsnok egyes külön jogszabályban
meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket gyakorol.”
(2)	A Hjt. 2. § (32) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(32) Külföldi szolgálat: a külföldi állomáshelyen teljesített katonai szolgálat. A külföldi
szolgálat teljesítésének formái különösen:]
,,b) nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá
más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál, a
Magyar Köztársaság önálló külföldi képviseleteinél és külföldön működő nemzeti
szervezeteinél teljesített szolgálat;”
2-§
A Hjt. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A katonai beosztás köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré átminősítése az azt
betöltő hivatásos (szerződéses) katonának a szolgálati jogviszonyát nem érinti.”
3-§
A Hjt. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Műveleti területen a vallásgyakorlás feltételeiről a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőivel
egyeztetve a Honvéd Vezérkar főnöke gondoskodik.”
4-§
3
A Hjt. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Külföldi műveleti területen a választójog gyakorlását a külképviseleti szerv külön
törvény rendelkezései szerint biztosítja.”
5-§
A Hjt. a következő 38/B.§-sal egészül ki:
„38/B. § (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (a továbbiakban:
SZÉF) az e törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen
érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű,
ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.
(2)	A SZÉF-ben a Kormány - az alapszabályban meghatározott - az állomány képviseletét
ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel egyeztet.
(3)	A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az
egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(4)	A SZÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján
biztosítja.”
6.§
A Hjt. 41. § (3) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, együttműködésből eredő feladat végrehajtására
önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben
honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával
megegyező időtartamra is köthető szerződés.”
7.§
A Hjt. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A miniszter a szolgálati jogviszony létesítése során a kizárólagos magyar
állampolgárság feltétele alól felmentést adhat.
(2)	Az (1) bekezdés kérelemre akkor alkalmazható, ha a jelentkező hozzájárul a 41. § (4)
bekezdése szerinti adatok és tények előzetes nemzetbiztonsági vizsgálatához és az érintett
katonai nemzetbiztonsági szolgálat vizsgálata alapján a jelentkezővel szemben
nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel.”
8.§
4
A Hjt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állományba felvett személlyel - a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek,
valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett, vagy folyamatosan
szerződést hosszabbító katonák kivételével - a szolgálati viszony létesítésekor legalább 3, de
legfeljebb 6 hónapig teijedő próbaidőt kell kikötni. A fizikai alkalmassági követelményeket
legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.”
9-§
(1)	A Hjt. 46. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő szerveknél is
teljesíthető]
,,b) a szövetséges fegyveres erőknél, valamint az EU katonai és védelmi kérdésekkel
foglalkozó szerveiben, valamint az általa indított műveletekben,”
(2)	A Hjt. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszter által vezetett minisztériumban, valamint hivatalainál, ügynökségeinél és
háttérintézményeinél a megüresedett szolgálati beosztás katonával történő feltöltésére
kizárólag akkor kerülhet sor, ha a beosztás elemzése alapján a feladatok ellátásához katonai-
szakmai ismeretek szükségesek.”
(3)	A Hjt. 46. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A katonai-szakmai ismeretek (5) bekezdés szerinti szükségessége vonatkozásában az
ország fegyveres védelmére történő felkészítéséből, a béke- és minősített időszaki honvédségi
feladatrendszerből, különösen a rendeltetés szerinti alkalmazás és a szövetségi kötelezettségek
sajátosságaiból következő, különleges ismereteken, jártasságokon, készségeken és
képességeken, szakmai gyakorlaton, tapasztalaton alapuló követelményeket, illetve a
feladatellátás függelmi rendszerhez és fokozott felelősséghez kötöttségét kell érvényesíteni.”
10.	§
A Hjt. 52. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egy évet meg nem haladó külföldi szolgálatra való vezénylés időtartama, az egy év
elteltét követően - az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül - egy
alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés,
utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.”
11.	§
A Hjt. 59. §(1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
5
[Az állomány tagjának szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás
figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]
„c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati
érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást
-	figyelemmel az 51. § (4) bekezdésére is - pedig nem fogadta el;”
12.	§
A Hjt. a következő 59/A. §-al egészül ki:
„59/A. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem
haladhatja meg.
(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött
a)	négy év után egy hónappal
b)	nyolc év után két hónappal
c)	tizenkét év után három hónappal
d)	tizenöt év után négy hónappal
e)	tizennyolc év után öt hónappal
f)	huszonegy év után hat hónappal
meghosszabbodik.”
13.	§
(1)	A Hjt. 60. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az állomány tagjának kezdeményezésére a felek írásban a felmentési idő 59/A. § szerinti
tartamánál rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.”
(2)	A Hjt. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmailag alkalmatlan minősítést kapott személy szolgálati viszonyát 30 napos
felmentési idővel, a szolgálatra méltatlanná vagy nemzetbiztonsági szempontból neki
felróható okból alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell
megszüntetni.”
14.	§
A Hjt. 61. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott
időtartam és az azt követő 30 nap alatt:]
,,c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság, a gyermekgondozás
céljából - a gyermek három éves koráig - kapott illetménynélküli szabadság, valamint
illetménynélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermekgondozási segély folyósításának
ideje.”
15.	§
A Hjt. a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § Annak a volt hivatásos állományú katonának, akinek szolgálati jogviszonya a
szolgálat érdekében áthelyezéssel köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyra változik,
és ezt követően ismét szolgálati jogviszonyt létesít, az ismételt szolgálati viszony létesítésekor
a 69. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
16.	§
A Hjt. 77. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól]
,,c) az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá az egészségügyi szabadságot nem igénylő
egészségügyi kezelések időtartamára;”
17.	§
A Hjt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban elérhető
legmagasabb rendfokozat eléréséig - a 83.§ (9) bekezdésében meghatározott kivétellel,
kizárólag a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor lép elő a következő
rendfokozatba.”
18.	§
A Hjt. 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
rendelkezés számozása (1) bekezdésre módosul:
„(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban megjelölt egészségügyi szabadság mértéke - ha
mindkét szülő az állomány tagja - a szülőket együttesen illeti meg.”
19.	§
A Hjt. 103. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az éves szabadság megállapítása során jogszerző időnek kell tekinteni:
a)	tizenkét éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott illetménynélküli
szabadság első évét,
b) a harminc napot meg nem haladó illetménynélküli szabadság időtartamát.”
20.	§
A Hjt. 110. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha]
„a) a minisztériumban, a minisztérium hivatalaiban, ügynökségeiben, valamint országos
parancsnokságon,”
[teljesít szolgálatot.]
21.	§
A Hjt. 114. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő pont lép:
[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]
,js) a kórházban, krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetben három műszakban
foglalkoztatott katona orvos, egészségügyi tiszt, tiszthelyettes délutáni, illetőleg éjszakai
pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5-0,75%, az éjszakai műszakban pedig
1,0-1,5%;”
22. §
A Hjt. 114/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 47/A. § (2) bekezdése alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona
a tényleges szolgálatteljesítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra,
az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre,
valamint - iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően -
illetménykiegészítésre, továbbá laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a
szolgálatteljesítésének ideje alatt helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult. A
47/A. § (3) és (4) bekezdései alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos
állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményét, a költségtérítések,
kedvezmények és támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint
kell megállapítani.”
23.	§
A Hjt. 123. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § Távolléti díjként az állomány tagja részére a kifizetés esedékességekor járó
alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres
kiegészítő illetmény együttes összegének a távoliét idejére számított időarányos átlaga jár.
Rendszeres illetménypótlékként a 111-112. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdésének a),
4
8
l)-q) és t)-v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott
titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.”
24.	§
A Hjt. 125. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állomány tagjai étkezési hozzájárulásra jogosultak, kivéve azokat, akik 30 napnál
hosszabb illetménynélküli szabadságon, illetve a 263. § szerinti esetekben a szolgálattól 30
napot meghaladóan távol vannak, valamint akik jogszabály alapján térítésmentes étkezésben
részesülnek.”
25.	§
(1)	A Hjt. 126. § (1) bekezdése a következő g)-i) pontokkal egészül ki:
[A hivatásos állomány tagja lakhatási támogatásra - a végleges letelepedés esetét kivéve - a
szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében jogosult a következők
szerint:]
,,g) a részére juttatott a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakás - kivéve, ha az részben
vagy egészben felújított - felújításához részleges lakásfelújítási átalányra;
h)	a szolgálati érdekű, helyőrségváltással is járó áthelyezés és átköltözés következtében
visszaadott állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakás helyreállítási kötelezettségeinek
teljesítéséhez lakáskarbantartási költségtérítésre;
i)	szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá más szervhez határozatlan időtartamra
történt vezénylés következtében más lakóhelyre történő költözködéshez - külön
jogszabályban megállapított feltételekkel - a honvédelmi szerv által nyújtott költségtérítés,
általány (utazásra, ingóságok szállítására, költözködésre).”
(2)	A Hjt. 126. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A hivatásos állomány tagjának magántulajdonú lakás megszerzéséhez - (3) bekezdésben
foglalt kivétellel -
a)	a katonai szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel, vagy
b)	csak a szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezésről szóló
parancs (határozat) közlését követően
lehet vissza nem térítendő juttatást nyújtani.
(3)	A (2) bekezdés szerinti eseteken felül a hivatásos állomány tagjának vissza nem térítendő
támogatást lehet nyújtani, ha a hivatásos állomány tagját haderő-átalakítás, átszervezés
következtében helyőrségváltással is járó beosztásba helyezik át (nevezik ki), és három éven
belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében történő
lakásszerzéshez kéri a vissza nem térítendő juttatást.”
26.	§
9
A Hjt. 127. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Nem jár utánpótlási egyenruházati ellátmány az 1 évet meghaladó illetménynélküli
szabadság időtartamára és a 263. § szerint a szolgálati idő számítása szempontjából
figyelembe nem vehető 1 évet meghaladó időtartamra.”
27.	§
A Hjt. 131. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fenyítés mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve
az elkövető magatartását és szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és
súlyosító körülményeket - a figyelmeztetés is elégséges.”
28.	§
A Hjt. 133. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a)-d), f)-h) pontjában, továbbá a 121. §-ának (2)
bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtásával együtt járó veszély során az
állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.”
29.	§
A Hjt. 143. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A fegyelmi vizsgálat a fegyelmi eljárást elrendelő határozat aláírásával kezdődik és az
összefoglaló jelentés elkészítésével fejeződik be.”
30.	§
(1)	A Hjt. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját és
képviselőjét felhívja, hogy az iratismertetésen - a felhívásban megjelölt időpontban - jelenjen
meg.”
(2)	A Hjt. 154. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal
kapcsolatos ténymegállapításait, az állomány eljárás alá vont tagja és képviselője
észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A
keletkezett iratokat és a jelentést a fegyelmi vizsgálat befejezését követő 3 napon belül átadja
a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak.”
10
31.	§
A Hjt. 156. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha az elöljáró a fegyelmi vizsgálat felterjesztett anyagát elbírálásra alkalmasnak tartja -
az iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül - meghallgatást tűz ki és dönt a fegyelmi
ügyben. Ennek keretében fenyítést szab ki, vagy ha a tényállás nincs kellően felderítve, illetve
olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja,
kiegészítő eljárást rendel el. A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot, ez
azonban nem számít bele az elbírálás határidejébe.”
32.	§
A Hjt. 158. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló
magatartás bűncselekmény, vagy fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos
gyanújának megállapítására alkalmas, az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz
feljelentést kell tenni.”
33.	§
A Hjt. 159. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető,
valamint rendelkező részből és indokolásból áll:”
34.	§
(1)	A Hjt. 164. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A fenyítés jogerős és végrehajtható, ha
a)	a jogorvoslati jogról lemondták, a lemondás napján;
b)	az első fokú fegyelmi határozat ellen - az erre nyitva álló határidőn belül - fellebbezést
nem jelentettek be a határidő elteltét követő napon;
c)	a miniszter által hozott határozat, illetve a másodfokú határozat ellen - az erre nyitva álló
határidőn belül - a bírósághoz keresetet nem nyújtottak be a határidő elteltét követő napon;
d)	a fellebbezést vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napján;
e)	a bíróság a benyújtott kereset alapján a fegyelmi felelősséget jogerősen megállapította, a
jogerő beállta napján.
(3)	A (2) bekezdés a)-d) pontjai esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését és
időpontját a jogerőre emelkedett határozatot hozó parancsnok (vezető) állapítja meg, amit
záradékként rávezet a fegyelmi határozatra.”
(2)	A Hjt. 164. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
11
»(4) A jogorvoslati jogról való lemondás tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni és a
határozat irattári példányára rá kell vezetni.”
35.	§
A Hjt. 168. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az állomány tagja terhére
rótt bűncselekmény a Honvédség tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti,
vagy veszélyezteti, illetve a büntetőeljárás miatt az elkövetőnek a szolgálattól való távol
tartása indokolt.”
36.	§
A Hjt. 223. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a per alpereseként - a külön jogszabályban
meghatározott eseteket kivéve - azt a szervezeti egységet kell megjelölni, amelyben az
állomány keresetet előterjesztő tagja a jogvita alapját képező döntés, vagy mulasztás
időpontjában szolgálatát teljesítette.”
37.	§
A Hjt. 225. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyi állományról személyügyi alap-, összesített és
központi (hivatalos) nyilvántartást (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások),
valamint fegyelmi alap-, összesített és központi (hivatalos) nyilvántartást (a továbbiakban
együtt: fegyelmi nyilvántartások) kell vezetni. A fegyelmi nyilvántartást a katonai szervezet
jogi és igazgatási szerve vezeti.
(2) A hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő személyekről
személyügyi, fegyelmi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti
egységénél, az összesített nyilvántartást az elöljáró parancsnok szervezeti egységénél,
központi személyügyi, fegyelmi nyilvántartást a miniszter által kijelölt központi szervnél kell
vezetni.”
38.	§
A Hjt. 226. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyügyi, fegyelmi alapnyilvántartás keretében az állomány tagjairól személyi
anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati
viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat tartalmazza. Az
12
anyaggyűjtő a szolgálati jogviszony megszűnését követő 3 évig tartalmazza a jogerős
fegyelmi döntésekre vonatkozó adatokat.”
39.	§
A Hjt. 228. § a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A fegyelmi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:
a)	a saját adatait illetően az állomány tagja;
b)	az alárendeltjei vonatkozásában az állományilletékes parancsnok;
c)	a jogi és igazgatási szervezet feljogosított ügyintézője;
d)	az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyek;
e)	a miniszter, az államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá feladatai ellátása körében
a más állami vezető;
f)	a fegyelmi, szabálysértési és büntető ügyben eljáró személy;
g)	az illetmény számfejtését végző szervek, illetve személyek, a feladat elvégzéséhez feltétlen
szükséges mértékben;
h)	a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek.
(5)	A központi fegyelmi nyilvántartásba történő betekintéshez az (4) bekezdés a), c)-g)
pontjában meghatározott személyek kivételével a miniszter által kijelölt központi fegyelmi
nyilvántartást vezető szerv vezetője hozzájárulása szükséges, aki ezt a jogkörét átruházhatja.
(6)	A központi fegyelmi nyilvántartásban kezelt adatok a titokvédelmi rendelkezések
figyelembevételével statisztikai, illetve tudományos kutatási célra felhasználhatók, és e célra
személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatállományok átadásához minden
esetben a miniszter által kijelölt központi fegyelmi nyilvántartást vezető szerv vezetőjének
írásbeli engedélye szükséges.”
40.	§
(1)	A Hjt. 259. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a
nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a
fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött és a korábbi szabályok szerint
beszámítható szolgálati időt a szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell
elismerni.”
(2)	A Hjt. 259. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása
szempontjából a közszolgálati jogviszonyban eltöltött, illetőleg ilyennek minősített időket, a
pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is
figyelembe kell venni.”
41. §
13
A Hjt. 261. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe a 2007.
szeptember 1-jét követően megkezdett, (esetenként) 30 napot meghaladó illetménynélküli
szabadságon töltött idő kivéve, ha az állomány tagja ezen időszakra a nyugdíj járulékot
megfizette. A gyermekgondozás céljából igénybe vett illetménynélküli szabadság szolgálati
nyugdíjjogosultság alapját képezi.”
42.	§
A Hjt. 262. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem számítható kedvezményesen az az idő, ami alatt az (1) bekezdésben
meghatározottak - folyamatosan 60 napot meghaladóan - nem a beosztásuknak megfelelő
feladatot látnak el.”
43.	§
(1)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a)	a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének,
tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök
gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:]
„ad) a dicsérő és a fegyelmi jogkört gyakorló szolgálati elöljárók körét és hatáskörüket,
valamint a fegyelmi nyilvántartás rendjét,”
(2)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:
[a)	a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének,
tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök
gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:]
„ah) a szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályait;”
(3)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatályba lépését követő három hónapon
belül rendeletben szabályozza]
,j) a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit,
ideértve különösen
fa)	a szerződéses állomány 5 évet már szolgálatban töltött és legalább 10 év szerződéses
szolgálatot vállalt tagjának a 126. § (1) bekezdése szerinti egyéb lakhatási támogatásra
jogosultságát és annak feltételeit,
fb)	a lemondási időre a lakhatási támogatások vonatkozásában eltérő szabályok
megállapítását,
14
fc)	a lakhatási támogatások egyéb feltételeit, a végleges letelepedés támogatásának eltérő
szabályait, a végrehajtás részletes szabályozását, a szolgálati hely szerinti település
vonzáskörzetének meghatározását, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére
nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozás elengedésének részletes szabályait,
fd)	a Honvédség létszámigénye kielégítését támogató, ösztönző rendszer részletes
szabályait;
fe)	a legénységi állományúakra vonatkozó eltérő szabályokat, ideértve a szolgálat érdekében
áthelyezettek házastársára, gyermekére tekintettel folyósítható juttatások szabályait,”
44.	§
(1)	A Hjt. 5. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„A személyügyi és a fegyelmi nyilvántartás adatköre”
(2)	A Hjt. 5. számú mellékletének X. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„X. Fegyelmi adatok
-	a személyügyi nyilvántartás adatai, a szolgálatteljesítés szerinti helyőrség,
-	a fegyelmi eljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, a határozat
száma, kelte,
-	a fegyelmi vétség megnevezése,
-	a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása,
-	a kiszabott fenyítés neme és mértéke, a jogkövetkezmény alkalmazásának mellőzése esetén
annak oka,
-	a szankció hatálya, a hatály alóli mentesülés időpontja.”
(3)	A Hjt. 5. számú melléklete a következő XV. ponttal egészül ki:
„XV. Kártérítési adatok:
-	kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.”
45.	§
Záró rendelkezések
(1)	E törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 12. és 13. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba, és az ezt követően közölt
felmentésekre kell alkalmazni.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Hjt. 21. § (3) bekezdésében a 76. § esetét
kivéve szövegrész, a 46.§ (3) bekezdésének e) pontja, a 67. § (5) bekezdésében a „(3),
illetve” szövegrész, és a 272.§ (2) bekezdése hatályát veszti.
(4)	A Hjt. 60. § (2) bekezdésében az „A hivatásos állomány tagja” szövegrész helyébe „Az
állomány tagja” szövegrész, 143. § (1) bekezdésében, 145. § (2) bekezdésében, 146. § (3)
bekezdésében, 153. § (2) bekezdésében, 155. § (3) bekezdésében a „vizsgálat” szövegrész
15
helyébe a „fegyelmi vizsgálat” szövegrész, 144. § (2) bekezdésében a „vizsgálatban”
szövegrész helyébe a „fegyelmi vizsgálatban” szövegrész lép.
(5)	E törvény hatálybalépését követően köztisztviselői és közalkalmazotti munkakört csak
kivételes feladat-, hatáskörváltozás, szervezet-átalakítás, létszámcsökkentés esetén lehet
katonai beosztássá átminősíteni.
(6)	2007. december 31-ig meg kell határozni azokat a munkaköröket, melyeket csak hivatásos
és szerződéses katonai jogviszonyban álló tölthet be. A törvény hatálybalépését követően
megüresedő munkakör esetében haladéktalanul meg kell határozni, hogy a munkakör
hivatásos és szerződéses katonai beosztásnak minősül-e.
(7)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a hivatásos és
szerződéses katonai beosztással járó munkaköröket.
16
INDOKOLÁS
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közszolgálati reformmal összefüggő foglalkoztatási jogviszonyok felülvizsgálata során az
Államreform Bizottság javaslatai alapján a Kormány a kapcsolódó törvénymódosítások
beterjesztését két ütemben határozta el.
A jelen Javaslat a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) módosításának 2007.
szeptember 1-jén hatályba lépő első ütemét tartalmazza.
A közszolgálati reform első ütemébe a Hjt. vonatkozásában
-	a kötelező próbaidő kikötése,
-	a szakmai alkalmatlanság esetén a felmentési idő csökkentése,
-	a felmentési időre vonatkozó szabályok egységesítése, valamint
-	a civilesítés körében a honvédelmi tárca hivatali szervezeteiben az átminősítés
korlátozása tartozik.
A közszolgálati reform első ütemének intézkedései mellett a Hjt. módosítása indokolt a
Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumának (a továbbiakban: SZÉF)
működése törvényi alapjának létrehozása érdekében is.
Az időközi jogszabály-módosításokra, valamint a hatályosulás tapasztalataira tekintettel
kidolgozásra került a Hjt. kormányzati programokhoz közvetlenül nem kötődő módosításának
közepes terjedelmű szövegtervezete is. A Javaslat ezen részei az időközi jogszabályi és
szervezeti változások következményeire, valamint az alkotmánybírósági és adatvédelmi
biztosi döntésekre figyelemmel a Hjt. rendszerét és struktúráját nem érintő pontosításokat
kezdeményeznek. A Javaslat meghatározó része továbbá a fegyelmi fejezet felülvizsgálata,
amelyet a hadkötelezett állományt békeidőben kiváltó szerződéses legénységi állomány nagy
tömegű megjelenése is szükségessé tett.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Hjt. 2. § (3) bekezdését érintő Javaslat az állományilletékes parancsnok, mint egyszemélyi
vezető státuszát fenntartva lehetővé teszi, hogy olyan katonai szervezeti egység esetében,
amelynek részei nem egy helyőrségbe települnek a miniszter által kiadott alapító okirat
határozza meg az elkülönült katonai szervezeti egység vezetőjének részjogosítványait.
A Hjt. 2. § (32) bekezdés b) pontjára vonatkozó javaslat a tipikus tartós külszolgálati formákat
összefoglalóan határozza meg.
17
A 2. §-hoz
A rendelkezés biztosítja az állomány érintett tagjának, hogy a köztisztviselői vagy
közalkalmazotti munkakörré minősített katonai beosztását az állomány tagjaként tovább
folytassa. Ha az állomány tagja a köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakört elhagyja,
azt már csak köztisztviselő, illetve közalkalmazott láthatja el.
A 3. §-hoz
A külföldi műveletek tapasztalatai alapján nem indokolt a katonai kontingens létszámához
kötni a Tábori Lelkészi Szolgálat jelenlétét. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a
rendelkezést azzal, hogy a jövőben a vallás gyakorlás feltételeinek biztosításáról az adott
művelet körülményei alapján születik döntés.
A 4. §-hoz
A rendelkezés a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény „szavazás a külképviseleten”
alcímére utal. A Javaslat elfogadása esetén a külföldi műveleti területen állomásozó katonai
szervezet vezetője részére ad eligazítást a választásokkal kapcsolatos feladatok
végrehajtására.	,
Az 5. §-hoz
A SZÉF 2006. októberében, Alapszabályának elfogadását követően megkezdte működését
azzal, hogy a katonákra és a rendvédelmi szervek hivatásos állománya vonatkozásában az
ágazatközi érdekegyeztetés fórumrendszerét a jogállási törvényekbe be kell iktatni. A Javaslat
e kormányzati vállalásnak tesz eleget.
A 6. §-hoz
A Hjt. módosítandó rendelkezése főszabályként megállapítja a szerződéses szolgálati viszony
létesíthetőségének idejét. Ez alól a hatályos rendelkezés a nemzetközi kötelezettség
teljesítéséből, együttműködésből eredő feladat végrehajtása, valamint a nem katonai
tanintézetekben tanulmányokat folytatók esetében teszi lehetővé az eltérést. A Javaslat a
szerződéses szolgálati viszony időtartamát az ösztöndíj folyósításának időtartamához köti.
A 7. §-hoz
A Hjt-ben a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítésének egyik feltétele a
kizárólagos magyar állampolgárság. E rendelkezés merevsége az elmúlt időszakban
problémákat okozott. A Javaslat a kizárólagos magyar állampolgárság fenntartása mellett
lehetőséget biztosít a honvédelmi miniszternek, hogy mérlegelési jogkörében ez alól
felmentést adjon.
A 8. §-hoz
A javaslat korlátokkal általánossá teszi a próbaidő kikötésének kötelezettségét. A privilegizált
személykörök (tényleges állományú hallgató átvétele, szerződéses-hivatásos állományváltás,
szerződés-hosszabbítás) fenntartása és pontosítása ugyanakkor indokolt.
18
A missziós tevékenységet vállalók esetében a próbaidő alóli mentesülést a Hjt. 45. §-ának (7)
bekezdése tartalmazza, mivel e személykörben a katonai alapképzettség már adott, csak a
konkrét feladatra való felkészítésre és összekovácsolásra van szükség. A Javaslat a nem
mentesített személykor esetében a próbaidőt egységesen 3-6 hónap között teszi kötelezővé.
A 9. §-hoz
A Hjt. 46. § (3) bekezdés b) pontjának módosítása szolgálati érdek megléte esetén biztosítja
az egyéni pályázattal elnyert munkakörökbe történő vezénylést az Európai Unió újonnan
megalakult védelmi kérdésekkel foglalkozó szerveibe is. Az Európai Védelmi Ügynökség
esetében a szervezetben meglévő valamennyi munkahelyet minden tagország részéről csak
pályázat útján lehet betölteni, ugyanakkor az egyéni pályázatok biztosíthatják a küldő állam
befolyásának érvényesítését a szervezet munkájában.
A Hjt. 46. §-ának további módosítása szerint a közszolgálati reform céljainak megfelelően a
honvédelmi tárcánál, valamint hivatalainál és háttérintézményeinél a megüresedett szolgálati
beosztás katonával történő feltöltésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a munkakör vagy
beosztás elemzése alapján a feladatok ellátásához katonai-szakmai ismeretek is szükségesek.
Ezzel párhuzamosan kivételessé válik a köztisztviselői és közalkalmazotti munkakörök
szolgálati beosztássá átminősítésének lehetősége. A teljes körű munkakör-elemzésre - a
szervezeti átalakításokkal összhangban - 2007. december 31-ig kerül sor. A Javaslat törvényi
szinten adja meg a beosztás- és munkakörelemzés szempontrendszerét.
A 10. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy egy évet meg nem haladó külföldi szolgálatra
vezénylések meghatározott időtartamába a hazautazás nem számít bele. Ennek megfelelően a
30 napos meghosszabbítás kivételesen alkalmazható azért, hogy az állomány tagját ne kelljen
az esetleges közlekedés-szervezési akadályok miatt rendelkezési állományba helyezni.
A 11. §-hoz
A Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezés hatályos szövege a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Hszt.) ugyanilyen tartalmú rendelkezésének egyidejű módosításával került
megállapításra. A Hszt. szabályát az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, ezért a Hjt.
módosítása indokolt.
A 12. és 40. §-hoz
A Hjt. új 59/A. §-a - az egységesítés során a Kjt. 8 hónapos felmentési idő-maximumát
átvéve - az eddig egységesen hat hónapos felmentési időt differenciálja arra is figyelemmel,
hogy a szolgálati viszonyban kollektív szerződés kötése kizárt.
E megoldás szerint a szolgálati viszony kezdeti szakaszában a 2 hónapos minimális felmentési
idő négy évenként, majd a tizenkét szolgálati év elérését követően három évenként további 1-
1	hónap felmentési idővel nő, a maximális 8 havi időtartamot 21 szolgálati év után elérve.
A köztisztviselői törvény módosítása során javasoltnál gyorsabb ütemű emelkedést az
indokolja, hogy 25 szolgálati év betöltésétől a hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjba
kerül. A módosítás a legalább 18 szolgálati évvel rendelkezők esetében a hatályosnál az
állomány tagja számára kedvezőbb helyzetet eredményez.
19
A számítási módot a Hjt. 259. § (1) bekezdése tartalmazza azzal, hogy a más közszolgálati
viszonyból áthelyezett állomány korábbi közszolgálati idejét is a felmentési idős
szempontjából figyelembe venni rendeli.
A 13. §-hoz
A Hjt. 59/A. §-a szerinti felmentési idő-mértékek kedvezőbbek a közalkalmazotti törvény
hasonló funkciójú elemeinél arra figyelemmel, hogy a Hjt. 60. § (1) bekezdése csak a
felmentési idő csökkentésében való megállapodást teszi lehetővé.
A Hjt. 60. § (3) bekezdésének módosítása a beosztása ellátására alkalmatlan szakmai
minősítést kapott személykört érinti. A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló
törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény 4. § (2) bekezdése a Hjt. 59. § (5)
bekezdése szerinti más beosztás-biztosítási kötelezettség alkalmazási köréből már kiemelte e
személyeket. Annak érdekében, hogy a felmentési idő alkalmazása is kizárásra kerüljön az
áthelyezési kötelezettség mellett, a felmentés szankció-jellegű altípusai közé kell sorolni a
szakmai alkalmatlanság jogkövetkezményét. A végkielégítésre jogosultságot e személykörben
a Hjt. 67. § (7) bekezdése zárja ki.
A 14. §-hoz
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §-a 2006-ban úgy módosult,
hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy - a gyermek egy éves kora után -
kereső tevékenységet folytathat. A Javaslat a katonák esetében is követi az általános szabályt.
A 15. §-hoz
A Javaslatban megfogalmazottak a szolgálati és a nem szolgálati jogviszony közti
átjárhatóságot teszi rugalmasabbá azzal, hogy az ismételt szolgálati jogviszony létesítése
esetén az állományba való visszavétel szabályait kell alkalmazni a rendfokozat
megállapításánál.
A 16. §-hoz
A Javaslat az egészségügyi ellátásokkal összefüggésben pontosítja a szolgálatteljesítés alóli
mentesítések körét.
A 17. §-hoz
A Javaslat a 83. § (9) bekezdése szerinti miniszteri jogkörre utalással pontosítja a speciális
beosztást betöltők előmeneteli szabályát.
A 18. §-hoz
A Javaslat honvédelmi miniszteri rendeleti szintű értelmezést emel a szolgálati törvény
rendelkezései közé az általános munkajogi törvényi szabályoknak megfelelően.
A 19. §-hoz
20
A Javaslat - a Munka Törvénykönyve 130. § rendelkezéseinek adaptációjával - egyértelművé
teszi, hogy az illetménynélküli szabadság időtartamára csak korlátozottan jár az alap- és
pótszabadság.
A 20. §-hoz
A módosítás a szervezeti struktúra módosulását követi, az ügynökségek megjelenésére
tekintettel. E szervezetek a minisztérium hivatalaival azonos szintű, típusú és felelősségi körű
tevékenységet látnak el, ezért indokolt a Hjt. 110. § (1) bekezdés a) pontjába való felvételük.
A 21.§-hoz
A honvéd-egészségügyben a meghatározott körű katona állomány az egészségügyi
tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény előírásainak
betartása érdekében három műszakban kerül foglalkoztatásra. Az ennek kapcsán korábban
pótlékban részesülők köre a katonaorvosokkal bővül ki.
A 22. §-hoz
A javaslat szerinti módosítással egyértelművé válnak a beosztás ellátására, valamint az
évenkénti továbbképzésre behívott önkéntes tartalékosok eltérő járandóságai.
A 23.§-hoz
A távolléti díj módosítását a pótlékokat meghatározó Hjt. 114. § (1) bekezdése, valamint a
Hjt. 106. § (1) bekezdésében említett kiegészítő illetmények közül a rendszeresen fizetettek
beillesztése teszi szükségessé.
A 24. §-hoz
Az étkezési hozzájárulásra jogosultak közül a módosítás kizárja azokat, akik 30 napnál
hosszabb illetménynélküli szabadságon vannak, illetve a szolgálati beosztásából
felfüggesztett, az előzetes letartóztatásban, a katonai fogdában végrehajtásra kerülő
szabadságvesztésben és a jogellenes távollétben lévő állományt.
A 25. §-hoz
A Hjt. 126. § (1) bekezdése módosításának célja a szabályozás koherenciájának megteremtése
a lalchatási támogatások terén. A Javaslat a máshol szabályozott, de már a Hjt. hatályba
lépését megelőzően is működő részleges lakásfelújítási átalányt és a lakáskarbantartási
költségtérítést, mint szintén a lakhatáshoz kapcsolódó támogatásokat emeli be a törvényi
felsorolásba. Tekintettel arra, hogy nem új jogintézményekről van szó, a módosítás az
államháztartás részére többletterhet nem jelent.
A Javaslat (2) bekezdése enyhíti a pénzbeli lakhatási támogatások szabályait: az 52.
életévüket be nem töltött hivatásos tisztek részére is általánosan lehetővé válik a munkáltatói
kölcsön igénybevétele. A haderő-átalakításával összefüggésben áthelyezett hivatásos katonák
közül a továbbiakban a tisztek mellett a tiszthelyettesi állomány tagjai is kaphatnak vissza
nem térítendő juttatást az új szolgálati helyen történő magántulajdonú lakásszerzéshez az
áthelyezést követő három éven belül.
21
A 26. §-hoz
A Javaslat ruházati illetményre való jogosultságból kizárja azokat, akik egy évet elérő
illetménynélküli szabadságon vannak, s ezért az adott évben egyenruha viselésére sincsenek
kötelezve, valamint a szolgálati beosztásából felfüggesztett, az előzetes letartóztatásban, a
katonai fogdában végrehajtásra kerülő szabadságvesztésben és a jogellenes távollétben lévő
állományt.
A 27. §-hoz
A Javaslat a csekély súlyú fegyelemsértés mérlegelése tekintetében többletként nevesíti a
figyelembe vehető tényezőket azzal, hogy az elkövető magatartása és a szolgálati rendhez
való viszonya mellett megjelenik az enyhítő és súlyosbító körülmény is. Megjelenítése a
jogszabályokban még körültekintőbbé teszi a fegyelmi jogkör gyakorlóját annak érdekében,
hogy a figyelmeztetés intézményének alkalmazására valóban csak (nagyon csekély) súlyú
fegyelemsértés esetén kerüljön sor.
A 28. §-hoz
A Javaslat a tűzszerészeti feladatok ellátásával egészíti ki azon szolgálati feladatok körét,
amelyek végrehajtásával együtt járó veszély során az állomány tagja végszükségre nem
hivatkozhat.
A 29. §-hoz
A Javaslat e rendelkezésével pontosításra kerül a fegyelmi vizsgálat kezdetének és
befejezésének időpontja.
A 30. §-hoz
A Javaslat az iratismertetés és az összefoglaló jelentés eljárási mozzanatainak sorrendiségét
annak érdekében változtatja meg, hogy a döntésre jogosult elöljáró számára felterjesztett
összefoglaló jelentésben ki lehessen térni az eljárás alá vont és képviselője észrevételeire és
javaslataira.
A 31. §-hoz
A Javaslat - garanciális szabályként - meghatározza a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok
hatáskörét meghaladó fenyítés szükségessége esetén a fegyelmi jogkört gyakorló
elöljárójának a fegyelmi eljárással kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét.
A 32. §-hoz
A Javaslat e rendelkezésével pontosításra, kiegészítésre kerül a feljelentési kötelezettség
körülménye.
A 33. §-hoz
22
A Javaslat e rendelkezése pontosítja a szabályozást azzal, hogy a fegyelmi jogkört gyakorló
parancsnok valamennyi döntését határozati formához köti.
A 34. §-hoz
A Javaslat - az alaki szabályok meghatározása mellett - kiegészíti és pontosítja a jogerős és
végrehajtható fenyítések eseteit.
A 35. §-hoz
A Hjt. 168. § (2) bekezdésének módosítására vonatkozó Javaslat „a működésbe vetett
közbizalmat” szövegrész e rendelkezésbe való beemelésével használt normaszöveggel
lehetővé teszi a felfüggesztés intézményének alkalmazását olyan bűncselekmények esetén is,
amely a Honvédség működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti, vagy veszélyezteti.
A 36. §-hoz
A Javaslat az átszervezésekre is figyelemmel pontosítja az alperesként bevonandó katonai
szervezeteket.
A 37-39. és a 44. §-hoz
A Javaslat e rendelkezéseivel eleget tesz a jogalkotó a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. §-ában
megfogalmazottaknak, vagyis személyes (jelen esetben fegyelmi felelősséggel kapcsolatos)
adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében
lehet.
Az adatkezelés - a jogerős fegyelmi döntések vonatkozásában - a szolgálati viszony
akadályát jelentő 3 éves időtartamra szól. Az adatkezelés célhoz kötöttségét a Hjt. 41. § (2)
bekezdése indokolja, mely szerint nem létesíthető szolgálati viszony azzal, akinek a büntetett
előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésétől számított 3 év még nem telt el. Nem
létesíthető szolgálati viszony azzal sem, akivel szemben a bíróság közügyektől eltiltás,
lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, vagy lefokozására, illetőleg
szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, a bírósági, illetve a
fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.
A szabályozás összefoglalja a fegyelmi eljáráshoz, nyilvántartáshoz (jelentés, adatgyűjtés)
kapcsolódó adatkezelés tárgykörét.
A 41. §-hoz
A Hjt. 261. § (1) bekezdése meghatározza azokat az időket, amelyeket a nyugdíjjogosultságot
biztosító szolgálati időként figyelembe kell venni. A külszolgálatos családtagként, vagy
például gyermekgondozás címen több éven keresztül illetménynélküli szabadságon eltöltött
idő esetében a szabályozás szigorítása indokolt.
A 42. §-hoz
23
A Javaslat a Hjt. tartalmat nem érintő megfogalmazási korrekciója.
A 43.§-hoz
A Javaslat kiegészíti a Hjt. végrehajtási felhatalmazó szabályait.
A 45. §-hoz
A Javaslat záró §-a hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz,
pontosítva a Javaslat szerinti felmentési idő-számítás és a beosztások átminősítésének eljárási
és anyagi jogi szabályait is.