﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3092. számú
törvényjavaslat
a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
Előadó:
Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2007. május
2007. évi......törvény
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
1.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
(a továbbiakban: Kjt.) 1. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 26. (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 44/A. §, az 53/A. § és 54/A. § -
az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltató fenntartójára is.
(6) E törvény alkalmazásában fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a
szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy.
A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az
önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.”
2. §
(1)	A Kjt. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő]
„b') területi és települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó
közalkalmazottak helyzetét érintő kérdésekben az önkormányzat az érintett, helyi-
területi szinten reprezentatív szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető
fórumban”
[egyeztet.]
(2)	A Kjt. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzat döntése előtt az érintett, megfelelő szintű
szakszervezetekkel véleményezteti
a)	a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló
költségvetés, valamint
b)	a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő
intézkedés
tervezetét.”
3.	§
A Kjt. a következő 20/A-20/B. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan
közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati
feltételeknek megfelelt.
2
(2)	A 30/C. § (3) bekezdése szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül
létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez
pályázat kiírása kötelező.
(3)	A pályázati felhívásban meg kell jelölni:
a)	a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői megbízás megnevezését,
b)	a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással (a továbbiakban együtt:
munkakör) járó lényeges feladatokat,
c)	a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét,
d)	a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá
e)	a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.
(4)	A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Igazgatási
Képzési Központ által fenntartott internetes oldalon kell közzétenni. A pályázat
benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtől számított 8 nap lehet.
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a közzététel részletes szabályait rendeletben
állapítsa meg.
(5)	A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.
(6)	A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak
a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
20/B. § (1) A miniszter - különösen az ellátandó feladatokra, a felelősség
terjedelmére tekintettel - jogszabályban meghatározhatja azt a munkakört, illetve
vezetői beosztást, amely betöltésére csak az általa meghatározott pályázati eljárási
szabályok betartásával, illetve a 20/A. § (3) bekezdésében meghatározottaknál
részletesebb pályázati kiírással kerülhet sor (kiemelt pályázat).
20/C. § (1) A miniszter jogszabályban meghatározhatja azokat a kivételes
eseteket, amikor nem szükséges pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony
létesítéséhez.
(2)	A betöltetlen közalkalmazotti munkaköröket, azok beöltésének feltételeit a
munkáltató köteles a 20/A. § (4) bekezdésében szereplő internetes oldalon
közzétenni.”
4.	§
A Kjt. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - az (5)
bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő megállapítása kötelező.
(2)	A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot
meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet.
3
(3)	A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a
közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül
megszüntetheti.
(4)	Áthelyezés esetén az (1), illetve meghatározott munka elvégzésére vagy
feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén az (1)-(2) bekezdésben
foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Azonos felek közötti újabb kinevezés esetén
nem lehet próbaidőt megállapítani. Ettől eltérően, próbaidőt kell megállapítani, ha
a)	a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (12) bekezdése szerint szűnt meg, és az
újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező,
vagy
b)	a kinevezést megelőző jogviszony fegyelmi büntetéssel vagy - ide nem értve
az egészségügyi alkalmatlanságot - tartós alkalmatlanság, illetve nem megfelelő
munkavégzés miatt felmentéssel került megszüntetésre.
(5)	A miniszter megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot,
amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani.
5.	§
A Kjt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének
ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén a
gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a
munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést
igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal.
(2)	A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a 25. § (2) bekezdés b) pont 1.
alpontja szerinti áthelyezés. Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt
megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell
figyelembe venni, ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnését követően, a
jogviszony fennállása időtartamának megfelelő időn belül
a)	a korábbival azonos, illetve
b)	a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása alapján azzal egyenlő
értékű munkakörre
közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, ha a közalkalmazotti
jogviszony hat hónapnál rövidebb ideig állt fenn, annak időtartamát a megszűnését
követő hat hónapon belül létesített újabb közalkalmazotti jogviszony esetén lehet
figyelembe venni, amennyiben az megfelel az a)-b) pontban foglalt feltételeknek. Ha a
közalkalmazotti jogviszony a (12) bekezdésben foglaltak szerint szűnik meg, a
gyakornoki idő tartamát a szakmai gyakorlat tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.
(3)	A szakmai gyakorlat
a)	a 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt
jogviszonyok, valamint
b)	munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és
megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó
4
gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói
tevékenység
során szerezhető meg.
(4)	Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a miniszter állapítja meg a
munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört, továbbá
meghatározhatja munkakörönként azt az iskolai végzettséget és szakképzettséget,
szakképesítést, amely a szakmai gyakorlat tekintetében az (1)-(2) bekezdés
alkalmazása esetén a kinevezéshez szükséges végzettséggel, illetve képesítéssel
egyenlő értékűnek tekintendő. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles
igazolni.
(5)	A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H
fizetési osztályba tartozó munkakörökben három év. A miniszter meghatározhatja
azokat a munkaköröket, ahol - az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg
továbbképzések miatt - nem kell gyakornoki időt kikötni.
(6)	A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő
kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő
alatti szakmai vezető személyéről.
(7)	Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a
közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)-(4)
bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a
87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz
évet meghaladja. Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés
második mondatában, valamint a (8)-(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal,
hogy a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszony fennállást nem érinti.
(8)	A gyakornoki idő tartamába nem számít be:
a)	a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,
b)	a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint
c)	a szabadságvesztés, a szigorított javítónevelő munka, a javítónevelő munka,
valamint a közérdekű munka
tartama.
(9)	A miniszter által meghatározott követelmények alapján a munkáltató állapítja
meg a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségeket, a gyakornoki idő
alatti számonkérés feltételeit, a gyakornok szakmai vezetőjének feladatait, valamint a
gyakornoki minősítés különös szabályait.
(10)	A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy
kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki
idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.
(11)	A gyakornoki idő lejártát megelőző hónapban a közalkalmazottat minősíteni
kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
5
a)	a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese mellett -
ha személyük nem azonos - a szakmai segítő javaslatát is köteles meghallgatni,
valamint
b)	a minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” eredmény adható.
(12)	A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a
közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a
minősítés eredményének 40. § (5) bekezdés szerinti ismertetését követő tizedik napon
szűnik meg.”
6.	§
A Kjt. a következő 22/A-22/B. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A munkáltató a gyakornoki idő tartama alatt a közalkalmazotti
jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott
a)	a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan
vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b)	olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását
lehetetlenné teszi.
(2)	A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést a 30. § (2) bekezdése szerint
megindokolni. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét
a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés közlése előtt lehetőséget
kell adni a közalkalmazottnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a
vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes
körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(3)	A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok
bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a
büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.
22/B. § A közalkalmazottra a gyakornoki időtartama alatt a 30/A. §-ban,
valamint a 45-54. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.”
7.	§
(1)	A Kjt. 23. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben,
illetőleg magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásban történik. A magasabb vezetői,
illetve vezetői beosztás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti
munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő
feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A miniszter
meghatározhatja azokat - a munkáltató működése szempontjából meghatározó
jelentőségű - magasabb vezetői munkaköröket, amelyek betöltésére a Munka
6
Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései
alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. E munkakörök meghatározása során
figyelemmel kell lenni
a)	a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazotti létszámra,
b)	a munkáltató szervezeti összetettségére, továbbá
c)	a munkakörbe tartozó vezetői hatáskör terjedelmére.
(2)	A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve beosztásokat,
továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A
magasabb vezető munkakör betöltésére, illetőleg a beosztás ellátására pályázatot kell
kiírni. Ezen túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály, ennek
hiányában a munkáltató állapíthatja meg azt a vezetői beosztást, illetőleg munkakört,
amely betöltése pályázat alapján történik.
(3)	A magasabb vezető, valamint a vezető munkakörre történő kinevezés,
illetőleg a beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. Jogszabály
határozott időre szóló kinevezést vagy megbízást is előírhat.”
(2)	A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásáról a közalkalmazott
lemondhat. A lemondást követően a közalkalmazottat a kinevezése szerinti
munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.”
(3)	A Kjt. 23. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A megbízás visszavonása, valamint a határozott időre szóló megbízás esetén
a határozott idő letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében
kell továbbfoglalkoztatni.”
8.	§
A Kjt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének
a)	a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés
módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I—III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76.
§-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7)
bekezdésének első fordulata, valamint 80-81. §-a nem, továbbá
b)	a vezető munkavállalókra vonatkozó Harmadik rész X. fejezete (188-192/B.
§) az e törvény szerinti eltéréssel
alkalmazható.”
7
9.	§
(1)	A Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:]
„d) a 22. § (12) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott
esetben,”
(2)	A Kjt. 25. §-ának (2) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:
[(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:]
„g) elbocsátással, továbbá
h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.”
10.	§
(1)	A Kjt. 25/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az átvevő munkáltatónál közszolgálati jogviszony létesül, a
közalkalmazottat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell
besorolni. Ha a közalkalmazott az átadást közvetlenül megelőző illetményének
összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény,
illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt oly módon
kell megnövelni, hogy a köztisztviselői alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői
pótlék együttes összege elérje közalkalmazotti illetmény összegét. E rendelkezés
alkalmazása során a köztisztviselői alapilletmény eltérítése nem haladhatja meg a
közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban erre vonatkozóan előírt legmagasabb
mértéket.”
(2)	A Kjt. a következő 25/C. §-sal egészül ki:
„25/C. § (1) A 25/A-25/B. §-t nem kell alkalmazni, ha a 25/A. § (2) bekezdése
szerinti időpont előtt
a)	tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, illetve
b)	megkötött megállapodás - ideértve az áthelyezést is -
alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése szerinti időpontot
követően megszűnik.
(2)	Az átadás 25/A. § (1) bekezdésben meghatározott időpontját követően a
közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli.
Ekkor a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a
jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást,
illetőleg juttatást az átadó munkáltatónak - a jogviszony megszűnésével összefüggő
juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb az átadás
időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét - a közalkalmazotti jogviszonyra
8
vonatkozó szabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj
figyelembevételével kell meghatározni.
(3)	Ha a közalkalmazott az elbocsátás fegyelmi büntetést megállapító határozat
ellen a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőzően keresettel élt,
az 52. § (1) bekezdésének első mondata nem alkalmazható, amennyiben a 25/A. § (1)
bekezdése alapján a munkáltatónak vagy a munkáltató közalkalmazottat foglalkoztató
részének a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára történő
átadására kerül sor.
(4)	A folyamatban lévő fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi
határozatával összefüggő munkaügyi pert - az (5) bekezdésben meghatározott
kivétellel - meg kell szüntetni, ha a munkáltató egészének vagy egy részének a Munka
Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára történő átadására kerül sor.
(5)	Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a munkavállalói
kereset elbírálásánál
a)	a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a
munkáltató egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a Munka
Törvénykönyve,
b)	a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha
a munkáltató egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó munkáltató számára történő átadására kerül sor.
(6)	A fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni, ha a munkáltató
egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a Munka Törvénykönyve
hatálya alá tartozó munkáltató számára történő átadására kerül sor.
(7)	A 34. § alkalmazásakor - amennyiben a közalkalmazottat eredeti
munkakörében kell továbbfoglalkoztatni - az átvevő munkáltató köteles az ítélet
jogerőre emelkedésekor a 25/A-25/B. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával az
állás-felajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevő munkáltató a
25/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől
számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni.”
11.	§
A Kjt. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A munkáltató fenntartója - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az általa
fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a
közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben,
így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés
irányul, a feladatai - különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság
kiadása szabályaira tekintettel - munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem
teljesíthetők.”
9
12. §
A Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének
a)-e) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató - a 25. § (2) bekezdésétől eltérően -
azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a
határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó
átlagkeresetét köteles előre megfizetni.”
13.	§
A Kjt. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a Kjt. a
következő 30/A-30/E. §-sal egészül ki:
„30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban
foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
a)	megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat
foglalkoztatták;
b)	az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv
vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-
testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell
végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
c)	a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás
visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően
a közalkalmazott eredeti vagy más munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs
lehetőség;
d)	a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált
vagy munkáját nem végzi megfelelően, továbbá
e)	a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő
kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [37/B. §].
(2)	A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a
felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy
a felmentés indoka valós és okszerű.
(3)	Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a
közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt
lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre,
kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható
el.
30/A. § (1) A 30. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott esetben,
valamint, ha a 30. § (1) bekezdése d) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok
következménye, felmentés előtt a közalkalmazottat
a)	a munkáltatón belül,
b)	a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve
10
c)	a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó
munkáltatóhoz
az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá -
egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik
betöltetlen munkakörbe való áthelyezés lehetőségéről tájékoztatni kell. A
közalkalmazott két munkanapon belül írásban nyilatkozik arról, igényli-e, hogy a
munkáltató másik betöltetlen munkakört ajánljon fel a részére. Ha a közalkalmazott a
határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a
munkakör-felajánlást nem igényelné.
(2)	Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör
felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában említett
munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett
közalkalmazottnak az e törvény 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti
alapnyilvántartás II-VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör
megnevezését tartalmazza.
(3)	A munkáltató fenntartója a 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a
megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott
munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a
közalkalmazott részére felajánlhatók. Másik munkáltatónál betöltetlen munkakörről
csak e munkáltató vezetőjének egyetértésével adható tájékoztatás.
30/B. § (1) A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést
elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos
munkakört betöltő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban kérik
kinevezésükben a részmunkaidő oly módon történő kikötését, hogy munkaidejük
együttes mértéke nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes munkaidejük
együttes mértékének felét. A kérelmet valamennyi érintett közalkalmazottnak alá kell
írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő részmunkaidő mértékét.
(2) A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a közalkalmazotti
jogviszonyt módosítani. Az illetmény összegét - a felek közalkalmazottra kedvezőbb
megállapodásának hiányában - a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző
illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani.
30/C. § (1) A munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés
közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a
közalkalmazottat
a)	a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről)
vagy a pályázat lehetőségéről, továbbá
b)	a 30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel érintettek nevéről,
valamint munkaköri megnevezéséről.
(2)	A közalkalmazott a tájékoztatást követő öt napon belül írásban nyilatkozik a
munkakör elfogadásáról.
(3)	A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés
megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha
11
felajánlható munkakör nincs vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört
elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A
(2) bekezdés szerinti nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni.
(4)	A 30/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti munkakör elfogadását a kinevezés
módosításához vagy az áthelyezéshez történő közalkalmazotti hozzájárulásának kell
tekinteni.
30/D. § (1) Két vagy több helyi önkormányzat írásban megállapodást köthet a
30/A. §-ban foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítésére a megállapodásban részes helyi
önkormányzat által fenntartott munkáltatónál a 30. § (1) bekezdésének a)-b) pontja
szerinti, valamint az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés megelőzése
érdekében.
(2)	A megállapodás hatálya kiterjed az azt kötő önkormányzatok fenntartásában
lévő, e törvény hatálya alatt működő valamennyi munkáltatóra, melyeknél a helyben
szokásos módon kell a megállapodásról a közalkalmazottakat tájékoztatni. A
megállapodásban továbbá rendelkezni kell annak időbeli hatályáról.
(3)	A megállapodás alapján a 30/A. és 30/C. §-ban foglaltakat az önkormányzat,
illetve a munkáltató azzal az eltéréssel köteles teljesíteni, hogy a tájékoztatás
teljesítése érdekében a munkáltató fenntartója mellett a megállapodásban részes többi
önkormányzatot is köteles megkeresni, amelyek a munkáltatót közvetlenül értesítik az
álláshelyekről, illetve azok hiányáról.
30/E. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója elektronikus
adatnyilvántartást vezet
a)	a munkáltató, továbbá
b)	a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó
betöltetlen munkaköreiről.
(2) A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles
tájékoztatni a fenntartót a megszűnés következtében betöltetlenné váló munkakör
a)	megnevezéséről, továbbá
b)	a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről és
szakképesítésről, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekről.
30/F. § A 30/A-30/E. § rendelkezéseit a külön törvény alapján megállapított, a
közoktatási ágazati munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó szabályokra is figyelemmel
kell alkalmazni.”
14.	§
A Kjt. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének
időpontja az irányadó. A munkáltató 30/C. § (1) bekezdése szerinti állásfelajánlás
esetén - a csoportos létszámcsökkentés kivételével - a felajánlható munkakörről szóló
12
tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása
tekintetében.”
15.	§
A Kjt. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör,
amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a
közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a
közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem
terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi
alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének d)-e) pontján alapul. A
munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint
köteles eljárni.”
16.	§
(1)	A Kjt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot
nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság
esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének d) pontján alapul, a felmentési idő harminc
nap.”
(2)	A Kjt. 33. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.”
17. §
A Kjt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott
közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazott abban az
esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha
a)	a munkáltató általi felmentés, elbocsátás vagy próbaidő alatti azonnali hatályú
munkaviszony-megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Munka
Törvénykönyve 4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (Munka Törvénykönyve
5. §), illetve felmentési védelembe (31. §, valamint Munka Törvénykönyve 90. §-ának
(1)	bekezdése) ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra
vonatkozó rendelkezéseket (30. § (3)-(4) bekezdése; 32. § (2) bekezdése), vagy
b)	a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő közalkalmazotti
jogviszonyát a 45-54. §-okba, illetőleg a Munka Törvénykönyve 28. §-ába ütköző
módon szüntette meg.
13
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a közalkalmazott
elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes
megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is.
(3)	Ha a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdésben foglalt módon történő
jogellenes megszüntetése esetén a közalkalmazott az eredeti munkakörébe való
visszahelyezést nem kéri, a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító
határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor - a (2) bekezdésben
foglaltakon felül a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így
különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a
közalkalmazott legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő
összeg megfizetésére kötelezi.
(4)	Ha a közalkalmazotti jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon
szüntették meg jogellenesen, a közalkalmazotti jogviszony a megszüntetésről szóló
jognyilatkozat időpontjában megszűnik, de a közalkalmazott részére - az eset összes
körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának
mérlegelése alapján - legalább tizenkét, legfeljebb huszonnégy havi átlagkeresetét
meg kell fizetni.
(5)	A (2) bekezdésben foglalt esetben nem kell megtéríteni az illetménynek
(egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy
kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának
különösen azt kell tekinteni, ha a közalkalmazott az állami foglalkoztatási szervvel
nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem
köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás
elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő
munkahelyet elutasítja. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt
illetmény, egyéb járandóságok, illetve a közalkalmazotti kár megtérítésével
kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján
állapítja meg.
(6)	A közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szűnt
meg - a (2)-(5) bekezdésben foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli
felmentés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is.”
18. §
A Kjt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott valamely
közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megszegésével
szünteti meg, azt úgy kell elbírálni, mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás
folytán szűnt volna meg. A közalkalmazott ekkor köteles a munkáltató részére a
lemondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a
közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a
közalkalmazott lemondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le
nem töltött idővel arányos.
14
(2)	Ha a közalkalmazott a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg
jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha
azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb, mint az (1) bekezdés
szerinti időtartam, a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését
követelheti.
(3)	A munkáltató jogosult az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott mértéket
meghaladó kárának érvényesítésére is.
(4)	A munkáltató (1)-(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére
a Munka Törvénykönyve munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó
szabályai (Mt. 173. §) az irányadók.”
19.	§
A Kjt. 37. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha
felmentésére azért került sor, mert a 30/A-B. § szerint kinevezésének módosításához,
illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal
tagadta meg, így különösen, ha
a)	a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,
b)	teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb
részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő
esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a
munkaidő mértékének növekedése közalkalmazott személyes, illetve családi
körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,
c)	a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti
jogviszonyt ajánlanak fel, vagy
d)	az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő
oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő
közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke
közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.
Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési
osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb
összegű.”
20.	§
A Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a
munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül
(Harmadik rész, IV. fejezet), a 85/A. §-ának (5)-(6) bekezdése, a 86-86/A. §, a 87. §-
ának (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. §, a 89. §-ának (1)-(6) bekezdése, a 90. § (2) és
15
(4)	bekezdése, a 92. §-a, a 93. §-ának (1)-(2) bekezdése, a 95-96. §-a, a 98. §-ának (1)
bekezdése, a 99-101. §-a nem alkalmazható.”
21. §
A Kjt. 38/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Munka Törvénykönyve csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó
szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	rendes felmondáson felmentést, illetve a Munka Törvénykönyve 88. §-ának
(2)	bekezdése szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. §-ának (2) bekezdése
által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. §
(1)	bekezdésének a)-d) pontja alapján kerül sor,
b)	a Munka Törvénykönyve 94/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással
egyidejűleg a munkáltató intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplő
kötelezettsége teljesítése érdekében.”
22. §
A Kjt. a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § A Munka Törvénykönyve 106. §-a (1) bekezdésének alkalmazásakor
tulajdonosnak tekintendő a munkáltató fenntartója is, amely kezdeményezheti a
közalkalmazott kirendelését, illetve a Munka Törvénykönyve 150. §-ának (1)
bekezdése szerinti intézkedés megtételét az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál
történő átmeneti foglalkoztatás érdekében.”
23.	§
A Kjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a
fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított öt napon belül, írásban
vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. Vizsgálóbiztosnak - e
törvény eltérő rendelkezése hiányában - magasabb vezető, illetve vezető munkakört
vagy beosztást betöltő közalkalmazottat kell kijelölni. A magasabb vezető, illetve
vezető munkakört vagy beosztást betöltővel szemben indított fegyelmi eljárás esetén
vizsgálóbiztos az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azonos szintű vezetői
munkakört vagy beosztást betöltő közalkalmazott lehet.”
24.	§
A Kjt. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16
„(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a
munkáltatónak az eljárás alá vont
a)	magasabb vezetői, illetve vezetői munkakört vagy beosztást betöltő
közalkalmazott esetén magasabb vagy azzal azonos szintű vezetői munkakört vagy
beosztást
b)	az a) pontba nem tartozó közalkalmazott esetén magasabb vezető vagy vezető
munkakört, illetve beosztást
betöltő közalkalmazottra ruházhatja át.
A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak a 47. § (1)
bekezdésében foglaltaknak megfelelő közalkalmazottai közül jelöli ki.”
25.	§
A Kjt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon
belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba
foglalja. Felmentő határozatot kell hozni, ha az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelmi
vétséget nem követte el. Az eljárást megszüntető határozatot kell hozni az 51/A. §-ban
foglaltak esetén, továbbá, ha nem bizonyítható, hogy az eljárás alá vont a fegyelmi
vétséget elkövette.”
26.	§
A Kjt. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig
végrehajtani nem szabad. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva
álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti
jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik. Ettől eltérően, az
elbocsátás fegyelmi büntetésről szóló határozat végrehajtására az ellene benyújtott
keresetnek nincs halasztó hatálya.”
27.
A Kjt. a következő új 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltató vezetője
elleni fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve a magasabb vezetői
vagy vezetői megbízást adományozó személy vagy szervezet, illetve testület vezetője
köteles megindítani és lefolytatni azzal, hogy a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanács
tagjait és elnökét e szervezettel
a)	közalkalmazotti jogviszonyban állók közül e törvény szerint, vagy
b)	közszolgálati jogviszonyban álló személyek közül
kell kijelölni.
17
(2)	Ha az e törvényben foglalt követelmények alapján a fegyelmi eljárás során a
vizsgálóbiztos, a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja nem biztosítható, a munkáltató
fenntartója köteles gondoskodni a megfelelő személy kijelöléséről.”
28.	§
A Kjt. 66. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további
szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.”
29.	§
A Kjt. 5. számú mellékletének III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre:]
„III.
-	a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött
időtartamok megnevezése,
-	a munkahely megnevezése,
-	a megszűnés módja, időpontja”
30.	§
(1)	E törvény 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a Kjt-nek az e törvény 7. §-ával megállapított 23.
§ (1)-(3) bekezdése, (5) és (7) bekezdése, 16. §-ával megállapított 33. § (1)-(2)
bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kjt. 59. §-ának (2)-(4) bekezdése
és a 61. § (1) bekezdés ba) és cb) pontja hatályát veszti.
(4)	A Kjt-nek az e törvény
-	3. §-ával megállapított 20/A. §-át,
-	4. §-ával megállapított 21/A. §-át,
-	5. §-ával megállapított 22. §-át
az e törvény hatálybalépését követő közalkalmazotti jogviszony-létesítés
tekintetében kell alkalmazni.
(5)	A Kjt-nek az e törvény 10. §-ával megállapított 25/B. § (3) bekezdését és
25/C. §-át az e törvény hatálybalépését követő, a 25/A. § (1) bekezdése szerinti
közalkalmazotti jogviszony-megszűnéssel kapcsolatban kell alkalmazni.
18
(6)	A Kjt-nek az e törvény
-	13. §-ával megállapított 30-30/B. §-át,
-	14. §-ával megállapított 31/A. §-át,
-	15. §-ával megállapított 32. § (2) bekezdését,
-	16. §-ával megállapított 33. § (1)-(2) bekezdését,
-	19. §-ával megállapított 37. § (9) bekezdését
az e törvény hatálybalépését követően közölt felmentés tekintetében kell
alkalmazni.
(7)	A Kjt-nek az e törvény 17. §-ával megállapított 34. §-át az e törvény
hatálybalépését követően kezdeményezett munkaügyi jogvitában kell alkalmazni.
(8)	A Kjt-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 35. §-át az e törvény
hatálybalépését követő közalkalmazotti jogviszony-megszüntetés esetén kell
alkalmazni.
(9)	A Kjt-nek az e törvény
-	23. §-ával megállapított 47. § (1) bekezdését,
-	24. §-ával megállapított 49. § (2) bekezdését
-	25. §-ával megállapított 51. § (1) bekezdését
-	27. §-ával megállapított 54/A. §-át
az e törvény hatálybalépését követően indult fegyelmi eljárásban kell alkalmazni.
(10)	A Kjt-nek e törvény 26. §-ával megállapított 52. § (1) bekezdését az e
törvény hatályba lépését követően indult perben kell alkalmazni.
(11)	A közalkalmazott által betöltött magasabb vezető, illetve vezető beosztás a
Kjt. - e törvény 7. §-a (1) bekezdésével megállapított - 23. § (2) bekezdése szerinti
miniszteri döntés alapján 2008. január 1-jével magasabb vezető vagy vezető
munkakörré alakul át.
(12)	Az e törvény hatálybalépésekor fennálló közalkalmazotti jogviszonyt nem
érinti, ha a közalkalmazott által betöltött magasabb vezetői munkakörre a Kjt. - e
törvény 7. §-a (1) bekezdésével megállapított - 23. §-ának (2) bekezdése szerinti
miniszteri döntés alapján munkaviszonyt kell létesíteni. Ebben az esetben a határozott
időre szóló magasabb vezetői megbízás nem hosszabbítható meg.
(13)	Az e törvény hatálybalépése és 2007. december 31. között a munkáltató a
magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását,
határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a
közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott
eredeti vagy más, iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének
megfelelő munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség.
(14)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.) e törvény 31. §-ával megállapított 86/E. §-át az e törvény hatálybalépését követő
átadásra kell alkalmazni.
19
31. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mt. a következő 86/E. §-sal egészül
ki:
„86/E. § (1) A 86/B-86/D. §-t nem kell alkalmazni, ha a 85/B. § (1)
bekezdésében, illetve a 86/B. § (2) bekezdésében meghatározott időpont előtt
a)	tett munkáltatói vagy munkavállalói egyoldalú jognyilatkozat, illetve
b)	megkötött megállapodás
alapján a munkaviszony ezen időpontot követően megszűnik.
(2)	Az átadás 86/B. § (1) bekezdésben meghatározott időpontját követően a
munkavállalót az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli.
Ekkor a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a
jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást,
illetőleg juttatást az átadó munkáltatónak - a jogviszony megszűnésével összefüggő
juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb az átadás
időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét - a munkaviszonyra vonatkozó szabály
vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj figyelembevételével kell
meghatározni.
(3)	A munkáltató rendkívüli felmondásával összefüggő munkaügyi perben a
munkavállalói kereset elbírálásánál
a)	az elbocsátás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató
egészének vagy a munkavállalót foglalkoztató részének a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény,
b)	a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha
a munkáltató egészének vagy a munkavállalót foglalkoztató részének a köztisztviselők
jogállásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó munkáltató számára történő átadására kerül sor. Ettől eltérően,
ha a munkavállaló az átadást követően a XII. fejezet hatálya alá kerül, e rendelkezést
nem kell alkalmazni.
(4)	A 109. § alapján megállapított hátrányos jogkövetkezmény végrehajtását,
illetve az ezzel kapcsolatos pert meg kell szüntetni.”
20
I N D O K O L Á S
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban:
Kjt.) módosítása olyan jogalkotási eszközökkel törekszik a minőségi szemlélet
közszolgálati érvényesítésére, amely egyben - megfelelve a konvergencia kritériumok
teljesítésével kapcsolatos elvárásnak - csökkentik a foglalkoztatás, különösen a
munkáltatói jogviszony megszüntetés költségeit.
A közszolgálat - figyelemmel a magyar jogalkotási tradíciókra, a foglalkoztatás és a
szociális párbeszéd helyzetére, továbbá a társadalmi elvárásra - a versenyszférától
eltérő, önálló karakterű szabályozást kíván meg. A közszférát és az ott dolgozókat nem
a versenyszféra követelményeitől, hanem annak a piaci változások miatti
kiszolgáltatottságától kell a szabályozásnak megóvnia.
A hatékony közszolgálatnak minőségi munkaerőre van szüksége, meg kell szereznie és
meg kell tartania a jó képességű alkalmazottakat. Ehhez a versenyszférával szemben -
figyelemmel az alacsonyabb díjazásra - komparatív előnyöket kell biztosítani,
amelyek nem szükségszerűen eredményeznek többletkiadásokat. Pazarlás, ha
megfelelő kiválasztás, külön vizsgálat, a felajánlható üres állások felderítése nélkül
kerülnek szervezeti okok miatt utcára a közalkalmazottak. Időlegesen kárba vész az
oktatás során rájuk fordított költség, jelentős a jogviszony-megszüntetés pénzügyi
vonzata is, gyors elhelyezkedés hiányában „fogyasztják” a munkanélküliek ellátására,
segélyezésére és átképzésére szolgáló büdzsét is.
A Javaslat a kiérdemelt biztonság elvén alapul, amely a hatályos szabályokhoz képest
nemhogy többletkiadással, hanem ellenkezőleg, költségcsökkenéssel jár. Így például:
-	a meghosszabbított próbaidő; a csekély szakmai tapasztalattal rendelkezők esetén
a kötelező gyakornoki idő sikeres letöltését követően jelenik meg a fokozottabb
munkajogi védelem, a felmentést megelőzően, egy tágabb tárgyi hatályú állás-
felajánlási rendszer kialakításával,
-	differenciálni kell a felmentési okok között, így a nem megfelelő munkavégzés
vagy szakmai alkalmatlanság esetén egységesen 30 nap lesz csak a felmentési idő
tartama,
-	a felmentés megelőzése, így ennek eszközeként a részmunkaidős foglalkoztatás
előtérbe helyezése mellett bővül a munkáltató (alapító szerv) kinevezéstől eltérő
foglalkoztatást egyoldalúan elrendelő jogköre,
-	a munkáltatói és a közalkalmazotti jogellenes jogviszony-megszüntetés
megállapításakor a közalkalmazotti kárenyhítési kötelezettség, egyes, enyhébb
esetekben a pervesztes munkáltató által fizetendő elmaradt munkabér felső határának
korlátozásával, továbbá - jogellenes „távozása” esetén - a közalkalmazott kártérítési
kötelezettségének előírásával a Javaslat szintén a foglalkoztatási költségek ésszerű és
méltányos megtakarítását biztosítja.
A vezetői státusz önálló munkakörként történő megjelenésével, továbbá bizonyos
magasabb vezetői pozícióknak a Munka Törvénykönyve alá sorolásával erősödik a
hatékonyság a munka megszervezésében.
21
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének megelőzése, a hatékonyabb
foglalkoztatás érdekében az intézmények közötti áthelyezés és a kirendelés
kezdeményezésére lehetőséget biztosít a munkáltató alapítójának, felügyeleti
szervének.
A 2. §-hoz
A Javaslat a helyi érdekegyeztetésben az ágazati kérdésekről való konzultációt és
véleményformálást is nevesíti.
A 3. §-hoz
A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a megalapozottság és a garanciák
biztosítása érdekében - a Javaslat az általános munkajogi szabályoknál részletesebben
szabályozza a pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó feltételeket. A Javaslat
alapján főszabályként kötelező a betöltetlen munkakör, illetve a vezetői beosztás
esetén a pályázat kiírása, melynek két formáját különbözteti meg a Javaslat.
A 4. §-hoz
A megalapozott kiválasztás és a közjogi alapokon nyugvó stabilitás érdekében a
Javaslat a munkajogi szabályoknál szigorúbban szabályozza a próbaidőt. Ennek
keretében általános szabályként kötelező három hónapos próbaidő megállapítása a
kinevezéskor, a kiköthető próbaidő felső határa négy hónapra emelkedik.
Az 5-6. §-hoz
Az eddigi lehetőségből kötelezettséggé válik a gyakornoki idő és felsőfokú
végzettséget igénylő munkakörök esetén a gyakornoki vizsga kikötése. A Javaslat csak
a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörökre írja elő a
gyakornoki idő kikötését. Figyelemmel a Kjt. hatálya alá tartozó ágazatok, szakmák
sokrétűségére és az alternatív követelmény-rendszerekre, a Javaslat a miniszternek ad
felhatalmazást a gyakornoki idővel és vizsgával egyenértékű követelményrendszerek
és vizsgák megállapítására. A gyakornoki idő alatt a jogviszony magánjogiasabb
jellegű, nem érvényesül a fegyelemi felelősség és a közalkalmazotti állás-felajánlási
rendszer sem.
A 7-8. §-hoz
Igazodva a magyar elvárásokhoz és bizonyos uniós tendenciákhoz, a vezetők esetében
a szabályozásban egyrészt kettéválik a beosztás és az önálló munkakör megállapítása.
Másrészt a miniszter megállapíthatja azokat a magasabb vezető állásokat, ahol a
Munka Törvénykönyve vezetőkre irányadó különös szabályai szerint munkaviszony
létesítendő a pozíció betöltésére. Mindezt különösen az indokolja, hogy ezekben a
22
státuszokban (pl. kórház igazgatója, egyetem gazdasági vezetője) sokszor a
versenyszféra elvárásai és követelményei jelennek meg, ehhez - a lehetőség és a
felelősség tárgyában - igazodnia kell a vezetők felelősségét megalapozó
szabályozásnak is.
A 9. §-hoz
A Javaslat a közalkalmazotti jogviszony gyakornoki idő alatti rendkívüli felmentéssel
történő megszüntethetőségével kapcsolatos szabályokat állapítja meg. A gyakornoki
idő alatt a közalkalmazotti - egyébként fegyelmi vétségnek minősülő -
kötelezettségszegés esetén nem lehet fegyelmi eljárást indítani, hanem a munkáltató a
minősített jogsértések esetén azonnali hatállyal, rendkívüli felmentéssel szüntetheti
meg a közalkalmazotti jogviszonyt.
A 10. §-hoz
A Javaslat a jogalkalmazást egyértelművé tevő jogtechnikai pontosítást tartalmaz. A
Kjt. 25/B. §-ának megalkotásakor az eredeti jogalkotói szándék szerint a
közalkalmazotti jogviszonyból a közszolgálati jogviszonyba való átkerüléskor
biztosítani kell, hogy az érintett személyi alapbére a másik törvény eltérő besorolási
rendszerére, az ennek alapján történő besorolásra tekintettel ne csökkenjen. (A
személyi alapbérnek fogalmilag közalkalmazottak esetében a pótlékok nélküli
illetmény, köztisztviselők esetében pedig az alapilletmény, az illetménykiegészítés és a
vezetői pótlék együttes összege felel meg.) Ennek érdekében az illetménykorrekcióra
vonatkozó szabály alkalmazásával nem a közalkalmazotti illetmény és a
köztisztviselői alapilletmény közötti különbözetnek kell eltűnnie, hanem a
közalkalmazotti illetmény és a köztisztviselői alapilletmény, illetménykiegészítés és a
vezetői pótlék együttes összege közötti különbözetnek. A Javaslat ennek megfelelően
érdemi változást nem jelent, csak fogalmazási pontosítást.
A módosítás azon a szabályon sem változtat érdemben, hogy ebben az esetben sem
engedi meg a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó törvényben szereplő maximum 20
%-os eltérítési mérték túllépését. A Javaslat csupán általános megfogalmazást
tartalmaz, visszautalva a másik törvényre, ahelyett, hogy konkrét százalékos mértéket
szerepeltetne, ezzel a mindenkori mögöttes szabályozás változásait követő módon teszi
lehetővé a jogszabály rendelkezésének alkalmazását.
Ezen túlmenően a Javaslat a munkáltató jogállásváltozásával kapcsolatos kiegészítő
rendelkezéseket állapít meg, figyelemmel a jogállásváltozásról szóló tájékoztatást
megelőzően tett megszüntető jognyilatkozatokból fakadó különös következményekre,
és az ezekkel összefüggésben indult jogvitákra.
A 11. §-hoz
A Javaslat a foglalkoztatás hatékonysága és a jogviszony stabilitása egyidejű
eszközeként lehetőséget teremt a határozott idejű áthelyezésre a munkáltató
alapítójának, felügyeleti szervének indokolt esetben módot ad az áthelyezés
kezdeményezésére.
23
A 12. §-hoz
A rendelkezés csupán egy pontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy a
nyugdíjjogosultság miatti felmentés az e) pontból átkerült a d) pontba.
A 13-15. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályozásra alapítva megállapítja a felmentés lehetséges okait,
továbbá - a közalkalmazottnak fel nem róható esetben - a jelenleginél szélesebb tárgyi
hatállyal teremti meg a felmentés megelőzése érdekében az áthelyezés lehetőségéről
szóló tájékoztatás kötelezettségét, amely - figyelemmel az illetmények helyzetére -
meghatározó komparatív előnye a közszférának.
A Javaslat részletesen megfogalmazza a tájékoztatással összefüggő szabályokat,
valamint az alapító (felügyeleti) szerv és az irányítása alá tartozó szervezetek
eljárásának részleteit. Ennek keretében kiemelendő, hogy a kor technikai eszközeinek
elvárható alkalmazása mellett a munkáltató alapítója, felügyeleti szerve vagy
fenntartója elektronikusan tartsa nyilván a „portfoliójába” tartozó valamennyi
közszolgálati szerv betöltetlen munkaköreit.
A Javaslat lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak olyan megállapodás
megkötésére, amely alapján különböző alapítóhoz tartozó intézmények tekintetében
nyílik lehetőség a tájékoztatásra - megelőzendő a felmentést (pl. két szomszédos
település, a megyei és a területén fekvő város önkormányzata között).
A Javaslat megállapítja a közalkalmazottnak az áthelyezéssel kapcsolatos elfogadás
vagy elutasítás megtételére vonatkozó lehetőségeit, és a tájékoztatáshoz köti a
felmentési tilalom megállapításának időpontját.
Tekintettel a közoktatási intézményeket érintő önkormányzati munkaerő-gazdálkodási
rendszer bevezetésére, ennek a tájékoztatási rendszerrel való összhangját meg kell
teremteni.
A Javaslat továbbá a felmentési védelem fennállása irányadó időpontját az előző
rendelkezésekhez igazítja. Meghatározza továbbá annak garanciáját, hogy ha a
közalkalmazott az állásfelajánlás mellett döntött, jogviszonyát addig nem lehet
felmentéssel megszüntetni, amíg áthelyezhető.
A 16. §-hoz
A Javaslat a felmentési idő lerövidítésére ad felhatalmazást, ha a közalkalmazottat -
nem egészségügyi okon alapuló - alkalmatlanság miatt mentették fel. A többi jogállási
törvény módosításához kapcsolódóan kimondja továbbá, hogy a felmentési idő
törvényben meghatározott 8 hónapos felső határát még kollektív szerződés sem lépheti
át.
24
A 17-18. §-hoz
A Javaslat módosítja a jogellenes jogviszony-megszüntetés egyes következményeit. A
munkáltatói jogellenes megszüntetés esetén a jogkövetkezményeket (visszahelyezés,
elmaradt illetmény mértéke) a jogsértés súlyához kapcsolja a Javaslat. Előírja továbbá
a közalkalmazott kárenyhítési kötelezettségét, amely elsődlegesen a munkaügyi
központtal való együttműködésben, az ennek keretében felajánlott megfelelő állás
elfogadásában áll. A közalkalmazotti jogellenes jogviszony-megszüntetés esetén - a
gyakorlatilag preventív erővel nem bíró elbocsátási következmények alkalmazása
helyett - a köztisztviselőkkel és a munkavállalókkal azonos anyagi, de facto kártérítési
szabályokat állapít meg a Javaslat.
A 19. §-hoz
Az állás-felajánlási kötelezettség szélesítésének „ellentételezéseként” a végkielégítésre
való jogosultság feltételein szigorít a Javaslat, kimondva: a végkielégítés fele
összegben jár, ha a közalkalmazott a számára megfelelő állást nem fogadja el. A
Javaslat megállapítja az állás megfelelőségének kritériumait.
A 20. §-hoz
A felmentési védelem a jogviszony szünetelésének egyes, a törvény szerint
méltányolható eseteiben illeti meg a közalkalmazottat. Ehhez az elváráshoz igazítja a
Javaslat a gyermeküket gondozók, nevelők felmentési tilalmának szabályozását, a
gyermek egyéves korát követő munkába állásig biztosítva a védelmet.
A 21. §-hoz
A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok közalkalmazottakra való
alkalmazására vonatkozó rendelkezés kiegészül egy új b) ponttal. Ez meghatározza,
hogy csoportos létszámcsökkentés esetén milyen határidővel köteles teljesíteni a
munkáltató a más munkálattónál felajánlható állások keresésére irányuló
kötelezettségét (a közalkalmazott általános, 30 napos határidővel korábban történő
értesítésével egyidejűleg).
A 22. §-hoz
A Javaslat értelmező rendelkezést fogalmaz meg a kirendelés illetve munkáltatói
megállapodáson alapuló más munkáltatónál való foglalkoztatás szabályainak a
közszférában való alkalmazhatósága érdekében.
A 23-27. §-hoz
A vezetői munkakör és beosztás miatt szükséges a fegyelmi felelősség egyes eljáró
személyekkel szemben megfogalmazott követelmény-rendszerének módosítása,
továbbá indokolt, hogy a munkáltató első számú vezetőjével szemben mindig a
kinevezési, megbízási jogkört gyakorló szervezet folytassa le a fegyelmi eljárást. Ezen
túlmenően a Javaslat rendelkezik arról az esetről, ha a munkáltatónál a fegyelmi
25
eljárás során eljáró személyek valamelyike a Kjt. kívánalmai alapján nem jelölhető ki.
A Javaslat az eljárást lezáró határozatoknál különbséget tesz a felmentő és
megszüntető döntés között. Az elbocsátással kapcsolatos kereset halasztó hatályának
kizárása összefügg azzal, hogy a Javaslat speciális szabályokat állapít meg a jogellenes
jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményei vonatkozásában.
A 28. §-hoz
A közoktatási törvény módosítása 2007. szeptember 1-jétől megnövelte a pedagógusok
kötelező óraszámát. Ha az óraszámemelést megelőzően a pedagógus további
szakképesítését egy vagy két osztály tanításában hasznosította, és a kötelező óraszáma
a munkaidő 10 %-át elérte, garantált illetménye a törvény szabályai szerint 5, illetve 8
%-kal növekedhetett. A kötelező óraszám emelése miatt a munkaidő 10 %-át már nem
érné el minden esetben a további szakképesítés hasznosításának aránya, így ez
közvetetten a legképzettebb pedagógusok illetményének csökkentésére vezetne. Ez a
kérdés a közalkalmazotti törvény közoktatási végrehajtási rendeletében
megnyugtatóan rendezhető, ehhez teremti meg a Javaslat a felhatalmazási alapokat.
A 29. §-hoz
A Javaslat a Kjt. 87/A. §-ának korábbi módosítására figyelemmel módosítja a
közalkalmazotti nyilvántartás tartalmát.
A 30. §-hoz
A Javaslat megállapítja az egyes rendelkezések hatálybalépésével hatályba lépésével
kapcsolatos szabályokat.
A 31. §-hoz
A módosítás célja, hogy speciális szabályt fogalmazzon meg arra az esetre, amikor a
Munka Törvénykönyve hatálya alól kerül a munkavállaló a közalkalmazotti vagy
közszolgálati jogviszonyt szabályozó törvények hatálya alá, ugyanakkor már
folyamatban van munkaviszonya megszüntetése. Ebben az esetben munkavégzési
kötelezettség nem terheli az új munkahelyen. Ez a szabályozás lényegében
megegyezik a közalkalmazotti törvénybe beillesztett szabállyal.
26