﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3093. számú
törvényjavaslat
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2007. május
2
2007. évi ...törvény
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
módosításáról
1.	§
(1)	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 2. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzésére, illetőleg a szerzés
tilalmára, a termőföldek használatára, a birtoktagok kialakítására és a
földhasználati nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.”
(2)	A Tft. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tulajdonos kérelmére, illetőleg az ingatlanügyi hatóság megkeresésére
az építésügyi hatóság igazolja, hogy a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló
belterületi föld kialakított építési teleknek vagy építési területnek minősül-e.”
2.	§
A Tft. 3. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ f) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet,
amelyet a település belterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő,
gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban
vagy halastóként tartanak nyilván;”
3.	§
A Tft. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást - az
Európai Unió által finanszírozott közvetlen termelői támogatást és annak nemzeti
kiegészítését kivéve - igénybe venni csak az ingatlanügyi hatóság által
nyilvántartott földhasználatra lehet. ”
4.	§
A Tft. 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(1) A földhasználati nyilvántartás az érintett földrészlet használatára
vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja.
(2)	Az ellenkező bizonyításáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett
adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel.
(3)	A földhasználati nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a
bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.”
5.	§
A Tft. 25/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó
termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi
földek használatáról - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott
földrészleteket - önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-
nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészletek ingatlan-
nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület nagyságát,
aranykoronában a termőföld értékét, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek
magánszemély használójának természetes személyazonosító adatait (családi és
utónév, születési családi és utónév, lakcím, anyja neve, születési idő, hely),
illetőleg a gazdálkodó szervezet használó megnevezését, székhelyét, (telephelyét),
statisztikai számjelét, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén
a használat időtartamát.
(2)	Aki termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától
függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak
megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz
nyilvántartásba vétel céljából - a külön jogszabályban meghatározott
formanyomtatványon (bejelentési adatlapon) - bejelenteni. Ha a használó nem a
tulajdonos, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a
bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetőleg a
haszonélvezőnek is alá kell írnia.
(3)	Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelyet jogszabály
alapján kötelező írásba foglalni, a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a földhasználat ingatlanügyi hatósághoz való bejelentéséhez
elegendő a szerződés egy eredeti példányát benyújtani.
(4)	A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy
termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. A földhasználó
a használatban bekövetkezett - külön jogszabályban meghatározott - változásokat
30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni.
4
(5)	A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal
sújtja, aminek mértéke a termőföld AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem
lehet kevesebb annál, amelyet külön jogszabály a behajtható köztartozás minimális
összegeként meghatároz. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó
köztartozás. A bírság az ingatlanügyi hatóságot illeti meg.
(6)	A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság - határidő
megjelölésével - a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. A
határozatban előírt határidő elmulasztása esetén - újabb határidő megjelölésével -
a bírságot ismételten ki kell szabni.
(7)	Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a
termőföld használójának a tulajdonost, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a
haszonélvezőt kell tekinteni.
(8)	Közös használat esetén, vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetében az
(5)	bekezdés szerinti bírság megfizetésére a mulasztó földhasználók, illetőleg a
tulajdonosok egyetemlegesen kötelezhetők.”
6.	§
(1)	A Tft. 25/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés -
részben vagy egészben - jogszabályba ütközik, az ingatlanügyi hatóság értesíti az
ügyészt.”
(2)	A Tft. 25/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból
díjfizetés ellenében külön jogszabályban meghatározott, a 25/B. § (1)
bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat.
Ingyenesen szolgáltat adatot a földhivatal hatóság megkeresésére a hatósági
feladatának ellátása céljából. Az adatszolgáltatásért külön jogszabályban
meghatározott díjat kell fizetni.”
7.	§
A Tft. 25/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az azt megelőző
alcímmel egészül ki:
„A földhasználati eljárás igazgatási szolgáltatási díja
5
25/D. § (1) Az első fokon kérelemre indult eljárásért - ha e törvény másként
nem rendelkezik - 6000 forint összegű díjat kell fizetni. Ha a földhasználati
bejelentés 20 vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000
forint.
(2)	A földhasználati nyilvántartási eljárásban igénybe vehető valamennyi
jogorvoslatért 10 000 forint díjat kell fizetni.
(3)	A földhasználati nyilvántartási eljárásért fizetett díj az ingatlanügyi
hatóság saját bevételét képezi, amely a külön jogszabályban meghatározott
számlaszámra fizetendő meg. A díjbevétel 25%-át a földügyért felelős miniszter
jogosult központosítani, amely kizárólag a földügyi szakigazgatáson belül
használható fel.”
8.	§
A Tft. a következő új 25/E-F. §-okkal egészül ki:
„25/E. § (1) A díjat kérelemre indult eljárásban a földhasználati nyilvántartási
eljárás lefolytatását kérelmező földhasználónak kell megfizetnie.
(2)	A díjfizetési kötelezettség kérelemre indult eljárásban - ideértve a
jogorvoslati eljárást is - kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem
előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az
ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő
készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak
az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő
készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése
esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló
okiratot.
(3)	A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a
kérelem benyújtásától számított 15 napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A
kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles
a díjat megfizetni, illetve igazolni annak megfizetését.
(4)	Ha az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése ellenére az
ingatlanügyi hatóság eljár, a meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.
25/F. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell
téríteni, ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél
hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
6
(2)	Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy
az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza
kell téríteni.
(3)	A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről 30 napon
belül intézkedni kell.”
9.	§
A Tft. 34. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az önkéntes földcserére irányuló eljárásban résztvevőnek kell tekinteni]
„b) a cserével érintett földrészletek tekintetében a termőföld tulajdonosán
kívül azokat a jogosultakat, akiknek javára vagy érdekében az ingatlan-
nyilvántartásba valamely jogot vagy tényt jegyeztek be és azokat, akik a
földhasználati nyilvántartásban fölhasználóként szerepelnek.”
10.	§
A Tft. 82. §-át megelőző alcím helyébe a következő lép:
„A külföldiek tulajdonszerzésére
vonatkozó átmeneti szabályok ”
11. §
„(1) E törvény - a 7-8. §-ok kivételével - a kihirdetését követő 46. napon lép
hatályba, a már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell
befejezni.
(2)	E törvény 7-8. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tft. 1. §-ának
(2)	bekezdése, 2. §-ának (4), (5) és (6) bekezdése, 3. §-ának e) és g) pontja, a 36-
78. §-a, a 81. §-ának (6) bekezdése, a 90. § (1) bekezdésének a), d), f) és h) pontja,
90. § (2) bekezdésének b)-c) pontja, továbbá a Tft. 1., 2. és 3. számú melléklete.
(4)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Tft. 90. § (2) bekezdésében „a
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „földügyért
felelős miniszter” szövegrész lép, valamint a (2) bekezdés az alábbi d) ponttal
egészül ki:
[Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy]
7
„d) a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó
igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel megállapítsa.”
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.)
módosításának elsődleges célja az, hogy két önálló törvényben kerüljenek
szabályozásra
a)	a termőföld tulajdonjogának megszerzésével, ellenőrzésével, a termőföld
használatával, a birtokösszevonási célú önkéntes földcserével, a földhasználati
nyilvántartással, valamint
b)	a termőföld hasznosításával, a földvédelemmel, a talaj védelmével és a
gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével, nyilvántartásával
kapcsolatos kérdések.
A b) pontban foglalt területek (a hatályos Tft. V. és VI. fejezete) kiemelésre
kerülnek a Tft-ből, és a termőföld védelméről szóló önálló törvényben kapnak
helyet.
Két önálló törvény megalkotását az indokolja, hogy a termőföld védelmével
kapcsolatos kérdések önálló törvényben történő szabályozása nagyobb teret enged
annak, hogy idővel sor kerülhessen a szakmai szempontokból történő jogszabályi
felülvizsgálatokra. Önmagában abból a tényből, hogy a Tft. szűkebb értelemben
vett tárgyi hatálya a termőföldre, mint jogilag körülhatárolt, specifikus ingatlanra
terjed ki, nem következik az, hogy a termőfölddel kapcsolatos jogszabályi
rendelkezések egy törvényen belül kapjanak helyet.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) tartalmilag nem változtatja meg a
tulajdonszerzésre és a haszonbérletre vonatkozó szabályokat, beleértve az
elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket. A
Javaslat csupán a földhasználati nyilvántartás vezetésére, mint hatósági
nyilvántartásra vonatkozó eljárási szabályok szakmai felülvizsgálatát tartalmazza.
9
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Mivel a földvédelmi és talajvédelmi szabályok kiemelésre kerülnek a
termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényből (a továbbiakban: Tft.) és önálló
törvényben kerülnek elhelyezésre, a Tft. tárgyi hatálya megváltozik. A Javaslat
ezért szűkíti a törvény hatályát, egyúttal pontosítja a hatályos törvény azon
rendelkezését, amely az építésügyi hatóságnak a mező-, erdőgazdasági művelés
alatt álló belterületi földre vonatkozó építésügyi igazgatási igazolására vonatkozik.
A 2-3. §-okhoz
A törvény értelmező rendelkezései között - az egységes jogalkalmazás
érdekében - pontosításra került a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló
belterületi föld fogalom-meghatározása, továbbá az ingatlanügyi hatóság által
vezetett földhasználati nyilvántartás és a föld használatával összefüggésben
nyújtott költségvetési támogatás igénybevétele közötti viszonyra vonatkozó
rendelkezés.
A 4. §-hoz
A Javaslat rögzíti a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatok
közhitelességét. Eszerint a földhasználati nyilvántartás az érintett földrészlet
használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja és az ellenkező
bizonyításáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell,
hogy az a valóságnak megfelel. A közhitelesség megteremtésével biztosítható az,
hogy a földhasználati nyilvántartásból szolgáltatott úgynevezett földhasználati lap
teljes körűen nyilvános legyen.
Az 5. §-hoz
A Javaslat pontosítja a földhasználati nyilvántartás rendeltetését, tartalmát. Új
szabályozás, hogy a földhasználati bejelentési kötelezettség teljesítésének kezdő
időpontjaként a Javaslat nem a földhasználati szerződés megkötésének időpontját
jelöli meg, hanem a használat kezdetét. Erre azért van szükség, mert a felek a
szerződésben - annak keltezésétől függetlenül - jövőre nézve is megállapodhatnak
a földhasználat kezdő időpontjáról, azaz a szerződés létrejötte és a használat
kezdete eltérhet egymástól. Továbbá arra figyelemmel, hogy a földhasználati
nyilvántartás a tényleges földhasználatra vonatkozó adatokat tartalmazza,
indokolatlan fenntartani azt a szabályozást, miszerint a bejelentési kötelezettség
teljesítésére előírt határidő a földhasználati szerződés létrejöttétől kezdődik.
Ezen túl a földhasználati bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat a
tulajdonosok, illetőleg a földhasználók vonatkozásában a Javaslat egységesítette,
mivel indokolatlan fenntartani azt a szabályozást, mely szerint a szerződésen
10
alapuló földhasználat esetében csak az 1 hektár területnagyságot meghaladó
földrészletek esetében kell a földhasználatot bejelenteni, míg azt a tulajdonost, aki
maga használja a termőföldjét, azaz nem engedte át más részére a használat és a
hasznosítás jogát, minden négyzetméterre vonatkozóan bejelentési kötelezettség
terhel.
A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a földhasználati bejelentésnek a külön
jogszabályban [184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet] meghatározott
formanyomtatványon kell eleget tenni, melyet a használatba adó tulajdonosnak
(haszonélvezet fennállása esetén haszonélvezőnek) is alá kell írni. Nem kell
azonban a földhasználati bejelentési adatlap a nyilvántartásba vételhez abban az
esetben, ha jogszabály alapján kötelező írásba foglalni a szerződést. Ebben az
esetben a bejelentéshez elegendő a szerződés egy eredeti példányát benyújtani az
ingatlanügyi hatósághoz. Ezzel tehermentesítésre kerülnek a szerződő felek, hiszen
megszűnik az a szabályozás, hogy a szerződés megkötése mellett a nyilvántartásba
való bejegyzés érdekében külön bejelentési adatlapot is kitöltsenek.
A bejelentési kötelezettség megsértése esetén alkalmazandó földhasználati
bírság összegénél a Javaslat - a hatályos szabályozással ellentétben - egységes
számítási módot határoz meg, egyúttal megállapítja a minimálisan kiszabható
bírságtételt. Ennek oka, hogy a határidőre önkéntesen meg nem fizetett
földhasználati bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, melyet az
adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) alapján hajt be.
Az Art. alapján az adóhatóság jelenleg csak az 5000 forintot meghaladó tartozás
esetén folytatja le a végrehajtási eljárást. Így az ennél kisebb mértékű bírságok
esetében, ha a kötelezett önként nem teljesít, a bírság behajtására nincs lehetőség.
Mindezek alapján a bírság minimális összege a külön jogszabály (azaz az Art.)
által meghatározott, a legkisebb behajtható köztartozás összege lehet.
Minthogy a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999.
(XII. 13.) Korm. rendeletből a törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát
vesztik a bírságolásra vonatkozó rendelkezések, a Javaslat rögzíti az ezekre
vonatkozó eljárási szabályokat.
A Javaslat - kiegészítve - fenntartja azt a törvényi vélelmet, miszerint ha a
földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett az ingatlanügyi
hatósághoz, úgy a termőföld használójának a tulajdonost kell tekinteni. A
kiegészítés arra az esetre vonatkozik, hogy ha a földrészleten haszonélvezet áll
fenn, úgy bejelentés hiányában a haszonélvezőt kell földhasználónak tekinteni.
A Javaslat a bírság megfizetésére vonatkozó kötelezettség vonatkozásában
közös használat esetén, vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetében bevezeti az
egyetemleges felelősséget.
11
A 6. §-hoz
A Javaslat megszünteti a bejelentési kötelezettség elmulasztásához fűződő két
súlyos szankciót. Nevezetesen azt, hogy a polgári jog szabályai szerint egyébként
érvényesen megkötött földhasználati szerződés érvénytelenné váljon csupán azért,
mert a földhasználó nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének. A
nyilvántartásba vétel ugyanis nem konstitutív hatályú, azaz nem a bejegyzés
keletkezteti a földhasználó jogosultságát, hanem a szerződés. A Javaslat emellett
kiiktatja azt a rendelkezést, miszerint a földhivatalnak értesítenie kell az ügyészt,
ha tudomására jut, hogy a földhasználatot nem jelentették be. A gyakorlat
bebizonyította, hogy az ismételten kiszabható földhasználati bírság elegendő
eszköznek mutatkozik a bejelentés kikényszerítésére.
A Javaslat megszünteti a földhasználati nyilvántartás korlátozott
nyilvánosságát, vagyis azt, hogy csak a tulajdonos és a földhasználó, továbbá a
költségvetési kapcsolattal összefüggő ügyben a hatóságok kaphassanak adatot a
földhasználati nyilvántartásból. A Javaslat alapján a földhivatal a hatóságok részére
feladataik ellátásához ingyenesen, mások részére díjfizetés ellenében szolgáltat
földhasználati lapot. (A díjtételeket és az adatszolgáltatás módját a 184/1999. (XII.
13.) Korm. rendelet tartalmazza.) A nyilvánosság kizárólag a 187/1999. (XII. 13.)
Korm. rendeletben részletezett földhasználati lapra terjed ki, nem terjed ki a
bejegyzést szolgáló okiratokra.
A 7-8. §-okhoz
Az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz hasonlóan a földhasználati nyilvántartási
eljárásban is bevezetésre kerül az igazgatási szolgáltatási díj, mely a földhivatalok
működőképességének biztosítását szolgálja.
A Javaslat a földhasználati bejelentéssel érintett földrészletek száma szerint
differenciáltan határozza meg a díj mértékét.
A Javaslat szerint az illetéket felváltó díj az ingatlanügyi hatóság bevételét
képezi.
A Javaslat tartalmazza a díjfizetés módját, a díj visszatérítésének esetét,
továbbá rögzíti, hogy amennyiben a díjfizetés hiányában az ingatlanügyi hatóság
mégis lefolytatja az eljárást, a meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül. Ennek szabályozására azért van szükség, mert a
földhasználati nyilvántartásra is a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezései az
irányadóak. A Ket. pedig úgy rendelkezik, hogy az igazgatási szolgáltatási díj meg
nem fizetése esetén a hatóság csak megszüntetheti, de nem köteles megszüntetni az
eljárását.
12
A 9-10. §-okhoz
A Javaslat a birtokösszevonási célú önkéntes földcserére vonatkozó
szabályozásnál csupán egy pontosító jellegű módosítást tartalmaz. Egyértelműsíti,
hogy az önkéntes földcserére vonatkozó eljárásban a résztvevőnek a közhiteles
ingatlan-nyilvántartásba, illetőleg a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett
személyeket kell tekinteni.
A Javaslat pontosította továbbá a Tft. alcímét, tekintettel arra, hogy az alcím
alatt szereplő rendelkezések nem tartalmaznak speciális szabályokat állami
tulajdonra.
A 11. §-hoz
A Javaslat értelemszerűen hatályon kívül helyezi a Tft. mindazon
rendelkezését, melyek az önálló törvényben helyet kapó földvédelmi és
talajvédelmi szabályokat, illetőleg ezekkel kapcsolatos felhatalmazó
rendelkezéseket tartalmaznak.
A Javaslat egyúttal felhatalmazást ad a földhasználati nyilvántartásból való
adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékének és a díjfizetés
részletes szabályainak miniszteri rendeletben történő megállapítására. Erre azért
van szükség, mert a illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint az
igazgatási szolgáltatási díjakat miniszteri rendeletben kell szabályozni.