﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3094. számú
törvényjavaslat
a termőföld védelméről
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2007. május
2
2007. évi ...törvény
a termőföld védelméről
I.	Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1.	§
(1)	A törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint - ha e törvény így
rendelkezik - a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra.
(2)	E törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a
földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.
(3)	A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a földvédelemre e törvényben
megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági
művelés alatt álló belterületi földre is.
(4)	E törvény hatálya nem terjed ki
a)	az erdő létesítésére, rendeltetésére, kezelésére, használatára, értékelésére és
megszüntetésére, az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdő művelési ágú
földrészletek belterületbe vonására, az erdő művelési ágának megváltoztatására,
időleges igénybevételére és termelésből való kivonására, továbbá az ezekkel
kapcsolatos térítési díj és bírság megfizetésére és az erdővagyon védelmére;
b)	a föld mint környezeti elem védelmére.
(5)	A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldre - ha a természet
védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik - e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(6)	E törvény rendelkezéseit más törvények talajvédelmi előírásaira
figyelemmel kell alkalmazni.
(7)	Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a
továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni.
3
Fogalom-meghatározások
2.	§
E törvény alkalmazásában
a)	termőföld: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban:
Tft.) 3. § a) pontjában meghatározott földrészlet;
b)	mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: a Tft. 3. § f)
pontjában meghatározott földrészlet;
c)	termőföldnek nem minősülő ingatlan: a Tft. 3. § q) pontjában
meghatározott földrészlet;
d)	földvédelmi eljárás: a termőföld mennyiségi védelmének érvényre
juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével
kapcsolatos hatósági eljárás;
e)	igénybevevő: termőföldet - engedéllyel vagy engedély nélkül - más célra
hasznosító magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező más szervezet;
f)	átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú
termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga;
g)	mezőgazdasági tevékenység: a Tft. 3. § k) pontjában meghatározott
tevékenység;
h)	talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mező- és
erdőgazdasági termelés alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő
közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység;
i)	talajvédelem: a termőföld termékenységének és minőségének megóvása,
javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése;
j) humuszos termőréteg: a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot
tartalmazó rétege;
k) ültetvény: az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös, továbbá fásított
terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet;
l) talajvédelmi terv: a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó
szakanyag.
II.	Fejezet
A FÖLDHASZNOSÍTÁS, A FÖLDVÉDELEM ÉS A FÖLDMINŐSÍTÉS
A termőföld hasznosítása
A művelési ág megváltoztatása
4
3. §
A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön
jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni az ingatlanügyi
hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtja a
földhasználót.
4. §
Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a
földvédelmi bírságot a tulajdonossal (az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervvel,
vagyonkezelővel) szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a
földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett
földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének
kötelezettsége a földhasználókat, illetőleg a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.
Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás
5. §
(1)	A földhasználó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint
-	köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy
termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a
gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási
kötelezettség).
(2)	Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell
hasznosítani.
(3)	Ha a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó
köteles a termőföld engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási
kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás).
(4)	A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a
növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú
hasznosításának megfelelő terület-felhasználást nem akadályozza, illetőleg nem
korlátozza (mellékhasznosítás).
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen
ellenőrzi. Mulasztás esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a
földhasználót. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a
földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha az érintett
5
földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van,
illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság a
földhasználókat, illetőleg tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.
Az újrahasznosítás
6.	§
(1)	A más célú hasznosítás megszüntetése után az igénybevevő köteles a
területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni, és annak
hasznosításáról gondoskodni (újrahasznosítás).
(2)	A más célú hasznosítás megszüntetését az igénybevevő köteles az
ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az
újrahasznosítás érdekében elvégzendő munkákra készített tervet. A bejelentés
elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja az
igénybevevőt.
(3)	Művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített tervet - a
bányaterületekre vonatkozó tervek kivételével - az ingatlanügyi hatóság hagyja
jóvá, és az erről szóló határozatában
a)	megállapítja az újrahasznosítás célját, valamint
b)	előírja az újrahasznosítás érdekében az igénybevevő kötelezettségeit.
(4)	Az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal
lefolytatott közös helyszíni szemlével ellenőrzi.
A termőföld védelme
Földvédelmi eljárás
7.	§
(1)	A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.
(2)	Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás során minden esetben
helyszíni szemle alapján dönt. Az ingatlanügyi hatóság az eljárásban közreműködő
külön jogszabályban meghatározott szakhatóságokat értesíti a helyszíni szemle
tényéről és időpontjáról. A helyszíni szemlén résztvevő szakhatóságok az
állásfoglalásukat a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvbe is foglalhatják.
6
(3)	A hivatalból indult, illetőleg folytatott földvédelmi eljárás során a
helyszíni szemle és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása
során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
8.	§
(1)	Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság
szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében
érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése,
létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb
minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével
történjen.
(2)	A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni
továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő
mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.
A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem
átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység
végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló
körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb
minőségű termőföldeken is sor kerülhet.
A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó
közös szabályok
9.	§
(1)	Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra
hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek
nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól.
Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a külön jogszabályok szerint
szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(2)	Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során
kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú
hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld
más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat
hiánya esetén a hatóságnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. § (1) bekezdése
alapján - az eljárást fel kell függesztenie.
7
(3)	A más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles
előzetesen az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az
ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt földvédelmi bírsággal sújtja.
10.	§
(1)	Termőföld más célú hasznosításának minősül:
a)	a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés,
amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná
válik;
b)	termőföld belterületbe vonása;
c)	az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálya alá
nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki
létesítmény tartozékát képező fásítás telepítése.
(2)	Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és a
földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány
földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett
osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek
megközelítését szolgáló utak kialakítása.
(3)	A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet.
11.	§
(1)	Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb
minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.
(2)	Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak
időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek
hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és
természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre
alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása
engedélyezhető.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött
igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését,
közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az
egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is.
(4)	Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre
kell korlátozni.
8
12. §
(1)	A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	az érintett földrészletek helyrajzi számát;
b)	a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt;
c)	a más célú hasznosítás pontos célját;
d)	az igénybevevő megnevezését és lakcímét (székhelyét).
(2)	A kérelemhez mellékelni kell:
a)	az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett
területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó terület-kimutatást, kivéve, ha a
kérelem kizárólag az érintett földrészlet(ek) teljes területére vonatkozik;
b)	a 21. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a
járulékmentesség igénybevételéhez.
13.	§
(1)	A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély, ha e hasznosítás
megkezdésére négy év alatt nem kerül sor, érvényét veszti. Érvényét veszti az
engedély akkor is, ha az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az
engedélyben foglalt jogosultságáról lemond. A lemondás miatt bekövetkező
érvénytelenítésről az ingatlanügyi hatóság határozatot hoz, és azt közli a jogerős
engedélyező határozatról értesültekkel.
(2)	A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú
hasznosítás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(3)	A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatos más célú
hasznosításra külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(4)	Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről
szóló jogerős határozatát tájékoztatás céljából közli a talajvédelmi hatósággal és az
illetékes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzattal (a továbbiakban:
önkormányzat) is.
Az időleges más célú hasznosítás
14.	§
(1)	A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú
hasznosításnak, ha az érintett területen
a)	a lábon álló termény megsemmisül, vagy
b)	terméskiesés következik be, vagy
9
c)	az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy
d)	a talajszerkezet károsodik.
(2)	A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre,
legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított
termőföldön - az engedélyező határozatban megállapított határidő lejártáig - az
igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot
helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelés céljára
alkalmassá tenni (a továbbiakban: eredeti állapot helyreállítása).
(3)	Az időleges más célú hasznosítás akkor engedélyezhető, ha a kérelemhez
a 12. § (2) bekezdésében foglaltakon túl mellékelik a terület eredeti állapotának
helyreállítására készített tervet, amely előirányozza a helyreállításhoz szükséges
munkák elvégzését.
(4)	Az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi
hatósággal lefolytatott közös helyszíni szemlével ellenőrzi. Ha az ingatlanügyi
hatóság az eredeti állapot helyreállítását elfogadta, ezzel egyidejűleg határozatot
hoz a fizetendő földvédelmi járulékról és - szükség esetén - a bírságról. Ha az
ingatlanügyi hatóság a helyreállítást nem fogadja el, határozatot hoz, melyben
újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák
elvégzését írja elő.
(5)	Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a villamos berendezések
elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi
jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi
előírások betartását nem teszi lehetővé. Ezen időleges más célú hasznosítás nem
engedélyköteles; a más célú hasznosítást az említett jog gyakorlásának
megkezdésétől számított nyolc napon belül a jogosult köteles az ingatlanügyi
hatóságnak bejelenteni. Ugyanígy kell eljárni az azonnali intézkedés megtételét
igénylő veszélyhelyzet (havaria) esetén történő időleges termőföld-igénybevétel
során. A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelmi járulékon felül, annak
háromszoros összegét földvédelmi bírságként kell megfizetni.
A belterületbe vonásra, mint a végleges más célú hasznosítás egyik esetére
vonatkozó külön szabályok
15.	§
(1)	A belterületbe vonás esetén a 9-13. §-ban foglaltakat az alábbi
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az
önkormányzat terjeszthet elő. A kérelem megalapozottságát az önkormányzatnak -
10
az érintett földrészletek helyrajzi számait és a terület-felhasználási célt tartalmazó -
képviselő-testületi döntéssel, valamint a településszerkezeti terv kivonatával kell
igazolnia. A kérelemhez az önkormányzatnak mellékelnie kell arra vonatkozó
írásbeli nyilatkozatát, miszerint a földrészleteket az (5) bekezdés szerint kívánja
belterületbe vonni.
(3)	Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő
területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a
belterületbe.
(4)	Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha a
kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi fölrészletekkel,
továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek mellett gyengébb
minőségű termőföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel. E bekezdés
alkalmazása során szomszédos földrészleteknek minősülnek azok a földrészletek
is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a
belterülettől.
(5)	El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet, ha az nem olyan
földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti
tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez.
(6)	Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése esetén a belterületbe
vonás során a (2) bekezdés utolsó mondatát, továbbá a (3)-(5) bekezdés
rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
Más célú hasznosítás engedély nélkül
16. §
(1)	A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába
helyre kell állítani, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság - földvédelmi szempontok
mérlegelése alapján, indokolt esetben - kérelemre a más célú hasznosítás
folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatására irányuló kérelmet az
engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos első ingatlanügyi hatósági
intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. Az
igénybevevőnek a kérelemhez mellékelnie kell a tulajdonos, illetőleg
haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát.
(2)	Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az
igénybevevővel szemben kell lefolytatni. Az igénybevevő személyének
megállapítása céljából az ingatlanügyi hatóság a tulajdonost (haszonélvezőt)
nyilatkozat megtételére hívhatja fel. Ha az igénybevevő személyének
11
megállapítására irányuló eljárás eredménytelen, úgy az igénybevevőnek a
tulajdonost (haszonélvezőt) kell tekinteni.
(3)	Termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha
a)	a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt
meg, vagy
b)	az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a
termőföldet.
(4)	Ha az igénybevevő a részére engedélyezett más célú hasznosításnál
nagyobb területnagyságban vesz igénybe termőföldet, az ingatlanügyi hatóság az
engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárást csak a korábban
kiadott érvényes engedélyben meghatározott területnagyságot meghaladóan
igénybe vett területre folytathatja le.
(5)	Mellőzni kell az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos
eljárás lefolytatatását, ha a (3) bekezdésben foglalt valamelyik eset 10 éve
bekövetkezett. A 10 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt,
illetőleg a tulajdonost (haszonélvezőt) terheli.
17.	§
(1)	Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot
helyreállítását elrendelték vagy az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás
folytatásához hozzájárult - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve -, a földvédelmi
bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a
földvédelmi járulékot meg kell fizetni.
(2)	Ha az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet (havaria)
esetén történő termőföld-igénybevétel alapján az eredeti állapot nem állítható
helyre, a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulás mellett az
ingatlanügyi hatóság kizárólag a termőföld végleges más célú hasznosításáért
fizetendő földvédelmi járulék kiszabásáról rendelkezik.
(3)	Az eredeti állapot helyreállítását - határidő megjelölésével - az
ingatlanügyi hatóság határozattal rendeli el.
(4)	A kötelezett az eredeti állapot helyreállítását - annak elvégzését követő 8
napon belül - köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés alapján
az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart, a helyreállítás elfogadása esetén
dönt a fizetendő földvédelmi járulék és bírság kérdésében, vagy újabb határidő
megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja
elő. A helyszíni ellenőrzésről értesíteni kell az engedélyezési eljárásban egyébként
közreműködő, külön jogszabályban meghatározott szakhatóságokat is.
12
(5)	Ha az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához
hozzájárult, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és
bírságról.
(6)	Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről,
illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásról szóló határozatát
tájékoztatás céljából közli a talajvédelmi hatósággal és az illetékes
önkormányzattal is.
A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja
18.	§
(1)	Az első fokon kérelemre indult eljárásért 15 000 forint összegű díjat kell
fizetni.
(2)	A földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslatért
15 000 forint díjat kell fizetni.
(3)	A földvédelmi eljárásért fizetett díj az ingatlanügyi hatóság saját bevételét
képezi, amely a külön jogszabályban meghatározott számlaszámra fizetendő meg.
A díjbevétel 25%-át a földügyért felelős miniszter jogosult központosítani, amely
kizárólag a földügyi szakigazgatáson belül használható fel.
19. §
(1)	A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek kell megfizetnie.
(2)	A díjfizetési kötelezettség - ideértve a jogorvoslati eljárást is - kizárólag
az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába
történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási
keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási
megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási
keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási
megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell
a díj megfizetését igazoló okiratot.
(3)	A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a
kérelem benyújtásától számított 15 napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A
kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles
a díjat megfizetni, illetve igazolni annak megfizetését.
13
(4)	Ha az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése ellenére az
ingatlanügyi hatóság eljár, a meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.
20. §
(1)	A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni,
ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél
hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
(2)	Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy
az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza
kell téríteni.
(3)	A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről 30 napon
belül intézkedni kell.
A földvédelmi járulék és bírság
A földvédelmi járulék
21. §
(1)	A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot
(a továbbiakban: járulék) kell fizetni.
(2)	A járulék mértékét e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(3)	Nem kell járulékot fizetni, ha a termőföld más célú hasznosítását
a)	talajvédelmet szolgáló létesítmény,
b)	talajvédelmet szolgáló véderdő,
c)	öntözőcsatorna és belvízcsatorna,
d)	közüzemi lakossági ivóvízellátást valamint szennyvízelvezetést és tisztítást
szolgáló műtárgyak és azok védőterülete,
e)	természetvédelmi beruházás, illetőleg természetvédelmi hasznosítás,
f)	2 hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei
(fővárosi) szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése,
g)	vízkárelhárítási töltés és műtárgyai létesítése vagy bővítése,
h)	állandó jellegű hegy- és dombvidéki vízkárelhárítási tározó létesítése vagy
bővítése,
i)	belterületbe vonás esetén az önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása,
14
j) belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés
megszüntetése céljából, továbbá
k) magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, 400 négyzetméternél
nem nagyobb területre
engedélyezik.
(4)	A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott talajvédelmet szolgáló
létesítménynek minősül: a meliorációs tervekben előirányzott munkálat,
létesítmény, valamint a káros belvizek elvezetését szolgáló csatorna és vízfolyás
létesítése.
(5)	A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott intézmény, létesítmény építése
céljára engedély akkor adható, ha az engedély jogosultja írásban kötelezettséget
vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi engedély jogerőre
emelkedésének napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben
meghatározott célra használja.
(6)	Az (5) bekezdésben szereplő engedély jogosultja köteles kérni - az
építmény (létesítmény) végleges használatbavételi engedélye jogerőre emelkedése
napjától számított 30 napon belül -, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jegyezzék fel
a terület hasznosításának az engedélyben meghatározott korlátozása tényét. E
kötelezettség megszegése, továbbá az engedélytől eltérő hasznosítás esetén a
járulékot utólag, az engedélyező határozat jogerőre emelkedése napjától számított,
a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres nagyságú kamatával növelt összegben
kell megfizetni.
(7)	Az (5) bekezdésben szereplő engedély jogosultja az (5) bekezdésben
foglalt határidő leteltével köteles kérni az ingatlanügyi hatóságnál a (6) bekezdés
szerinti korlátozás tényének törlését az ingatlan-nyilvántartásból.
(8)	A (3) bekezdés k) pontjában foglalt járulékmentesség a tulajdonost
(haszonélvezőt) csak egyszer illeti meg. A (3) bekezdés k) pontjának alkalmazását
követően ezen a címen - 10 éven belül - ismételt járulékmentesség
tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost, illetőleg az új haszonélvezőt nem illeti
meg, továbbá a földrészlet megosztásával nem nyílik meg ismételten e címen a
j árulékmentesség.
(9)	Amennyiben a más célú hasznosítás iránti kérelemben szereplő terület
nagysága a (3) bekezdés f), illetőleg k) pontjában meghatározott területnagyságot
meghaladja, a kérelemben foglaltak engedélyezése esetén az egész területnagyság
után ki kell szabni a járulékot.
15
22. §
(1)	A járulék összegének megállapításáról a más célú hasznosítást
engedélyező határozatban kell rendelkezni.
(2)	Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a járulék megállapításáról az
eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozatban, illetőleg a más célú
hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozatban kell rendelkezni.
(3)	A járulék megfizetésére - a termőföld belterületbe vonásának esetét
kivéve - az igénybevevőt kell kötelezni. Termőföld belterületbe vonása miatt a
járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli.
(4)	A járulék teljes összegének megfizetése
a)	végleges más célú hasznosítás esetén - a termőföld belterületbe vonásának
esetét kivéve - az igénybevétel megkezdése napján;
b)	termőföld belterületbe vonásának engedélyezése esetén, illetőleg engedély
nélküli más célú hasznosítás esetén az engedélyező, illetőleg az eredeti állapot
helyreállítását elfogadó, illetve a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló
határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül;
c)	időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítását
elfogadó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül
esedékes.
(5)	A járulék fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb
kedvezmény sem engedélyezhető.
(6)	Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósul
meg, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 5 éven belül a
járulékkülönbözetet - kérelemre - az ingatlanügyi hatóság visszafizeti.
23.	§
(1)	A járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak
megfelelően
a)	mezőgazdasági tevékenység céljára,
b)	haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére
hasznosítják.
(2)	A járulék 50 százalékkal növelt összegét kell megfizetni, ha öntözésre,
illetőleg talajvédelmi létesítményekkel berendezett termőföldet hasznosítanak más
célra.
16
A földvédelmi bírság
24.	§
(1)	Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki
a)	a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét vagy az
ideiglenes-, mellékhasznosítást neki felróhatóan elmulasztja;
b)	az újrahasznosítást elmulasztja;
c)	a művelési ág megváltozásának, más célú hasznosítás megkezdésének, a
más célú hasznosítás megszüntetésének bejelentését elmulasztja;
d)	az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás
szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként teszi
termelésre alkalmassá;
e)	az időleges hasznosítást követően a termőföldet a határozatban
megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá;
f)	a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül
vagy attól eltérően változtatja meg;
g)	a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra.
(2)	Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról az
eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozatban, illetőleg a más célú
hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozatban kell rendelkezni.
(3)	A bírság - a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eredeti
állapotának helyreállítási kötelezettsége alóli felmentés és az engedély nélkül más
célra hasznosított termőföld továbbhasznosításához történő hozzájárulás esetét
kivéve - ismételten is kiszabható.
25.	§
(1)	A bírság mértékét e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(2)	A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30
napon belül kell megfizetni.
A földvédelmi járulékra és földvédelmi bírságra vonatkozó közös szabályok
26.	§
(1)	A járulékot és a bírságot az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási
keretszámlájára kell befizetni.
17
(2)	A járulék és bírság a központi költségvetést illeti meg.
(3)	A határidőre meg nem fizetett járulék és bírság adók módjára behajtandó
köztartozás.
Földminősítés
27.	§
A földminősítés az az eljárás, amelynek során a termőföldek minőségi
osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykoronaértéke) az ingatlanügyi hatóság
által külön jogszabály rendelkezései szerint megállapításra kerül.
28.	§
(1)	A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát osztályba
sorozással kell megállapítani.
(2)	Az osztályba sorozás osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és
településenként kijelölt mintatérhálózat alapján történik.
29.	§
A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta
jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.
30.	§
(1)	A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek
elhelyezése, megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan
tulajdonosa tűrni köteles. A földminősítési munkák végzéséről az ingatlan
tulajdonosát (használóját) előzetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget az
ingatlanügyi hatóság, szükség esetén, határozatban rendelheti el.
(2)	A földminősítést végzőnek erre való jogosultságát külön jogszabály
rendelkezései szerint igazolnia kell.
(3)	A földminősítési munkák az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a
szükséges mértékben akadályozhatják.
18
(4)	A földminősítési munkák során az ingatlan tulajdonosának okozott kárt a
földminősítést végző szervezet köteles megtéríteni.
III.	Fejezet
A TALAJVÉDELEM
31.	§
(1)	E fejezet alkalmazásában
a)	földhasználó: a következő sorrendben az a természetes személy, vagy
szervezet, aki (amely)
aa)	a földhasználati nyilvántartásban földhasználóként került bejegyzésre,
vagy a külön törvény szerinti földhasználati bejelentési kötelezettség hiányában
földhasználatra jogosító érvényes szerződés vagy haszonélvezet alapján a földet
használja,
továbbá
ab)	az aa) pontban írtak hiányában a tulajdonos;
b)	beruházás: a számvitelről szóló törvény szerint termőföldön megvalósuló,
vagy arra hatást gyakorló tevékenység;
c)	beruházó: a beruházási tevékenység engedélyese, a beruházás
megvalósulását követően az üzemeltető.
(2)	E fejezetben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az ingatlan-
nyilvántartásban halastóként nyilvántartott földrészletekre.
A talajvédelmi hatóság feladatai
32.	§
(1)	A termőföldek talajvédelmével kapcsolatos állami feladatokat a földügyért
felelős miniszter a talajvédelmi hatóság útján látja el.
(2)	Az állam kialakítja és működteti a talajvédelmi hatósági és a talajtani
adatbázist.
(3)	A talajvédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti talajvédelmi hatósági
adatbázisban az ügyfél azonosíthatósága érdekében személyes adatként kezeli a
földhasználó, a beruházó nevét, lakcímét, telephelyét, adóazonosító jelét.
19
33.	§
(1)	Az állam a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának
folyamatos figyelemmel kísérése céljából országos Talajvédelmi Információs és
Monitoring rendszert (a továbbiakban: TIM) működtet.
(2)	A TIM az ország egész területére kiterjed művelési ágak, tulajdonjog és
egyéb szempontok szerinti korlátozás nélkül.
(3)	A TIM működtetéséhez szükséges monitoring tevékenységet az érintett
ingatlan földhasználója, kezelője, tulajdonosa tűrni köteles. A monitoring
tevékenységgel kapcsolatos munkák végzéséről az ingatlan tulajdonosát
(használóját) előzetesen értesíteni kell.
(4)	A monitoring tevékenységgel összefüggő munkát végzőnek erre való
jogosultságát igazolnia kell.
(5)	A monitoring tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a
szükséges mértékben akadályozhatja.
(4)	A TIM adatai közérdekű adatnak minősülnek.
34.	§
(1)	Az állam a mérések, megfigyelések, és ellenőrzések tapasztalatai alapján
gondoskodik a termőföld minőségének romlását megelőző országos jogi, gazdasági
és műszaki szabályozó, illetve ösztönző rendszer kialakításáról.
(2)	A termőföld talaját veszélyeztető talajdegradációs folyamatok
megelőzésével, illetve az ezek következtében kialakult kedvezőtlen talajállapot
megszüntetésével kapcsolatos tevékenység anyagi támogatását az államnak
kiemelten kell kezelnie.
(3)	Az állam gondoskodik a környezetkímélő és a termőföld minőségromlását
megelőző, továbbá minőségét javító technológiák kidolgozásáról, ezek
elterjesztéséről és a kapcsolódó kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásáról.
(4)	Az állam rendszeresen szakmai információkkal látja el a földhasználókat
és beruházókat a talajvédelmi kötelezettségek betartása, valamint a talajvédő és
környezetkímélő gazdálkodás elősegítése, illetve a talajok minőségromlásának
megelőzése, továbbá minőségjavítás céljából.
(5)	A termőföld talajvédelmével összefüggő hatósági feladatokat a
talajvédelmi hatóság látja el.
20
A talajvédő termőföldhasználat
35.	§
A földhasználó a 36-42. §-okban foglaltak szerint a termőhely ökológiai
adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást, vagy tevékenységet köteles
folytatni.
36.	§
(1)	A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió (a
továbbiakban: erózió) megakadályozása érdekében köteles
a)	szántó területen
aa)	a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni, és
ab)	olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének
megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a
csapadékvizek talajba jutását, és/vagy
ac)	szintvonalas művelést folytatni;
b)	ültetvény területen
ba)	szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy
bb)	a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani;
c)	legelő területen
ca)	fokozott gondot fordítani a talajt kímélő legeltetésre, valamint
cb)	ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt
felújítással helyreállítani.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben írt kötelezettségek teljesítése sem
alkalmas az erózió megakadályozására, úgy a földhasználó köteles
a)	a művelési ágat megváltoztatni, vagy
b)	gyep-, cserje- és erdősávot létesíteni vagy
c)	talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket
alkalmazni.
(3)	Az erózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és
erdősávokat meg kell őrizni.
37.	§
A savanyú, vagy a savanyodásra hajlamos talajokon a termesztett növény
igényére tekintettel
a)	nem savanyító hatású műtrágyát kell használni, vagy a savanyító hatású
műtrágyát megfelelő meszező anyaggal együtt kell alkalmazni,
21
b)	mésztrágyázást, vagy
c)	talajjavítást kell végezni.
38.	§
A szikes talajokon tilos olyan talajművelést folytatni, amely a talaj
minőségének további romlásával járhat. Az egyéb talajokon olyan minőségű
öntözővíz használható, továbbá bármely tevékenység csak úgy folytatható, amely
másodlagos szikesedés előidézésével nem jár.
39.	§
(1)	A földhasználónak
a)	a talajkímélő művelési módok alkalmazásával,
b)	vetésváltás alkalmazásával,
c)	másodvetésű, vagy köztes növény termesztésével,
d)	a tarlómaradványok hasznosításával,
e)	szerves anyagok kijuttatásával,
f)	a humuszos termőréteg megőrzésével
kell gondoskodnia a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzéséről.
(2)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos
termőrétegének eltávolítása.
40.	§
A talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszüntetésével meg kell
akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását.
41.	§
A földhasználó köteles a termőföldet a minőségét rontó talajidegen
anyagoktól megóvni.
42.	§
A földhasználat során a talaj tápanyag szolgáltatását és a termesztett
növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-
gazdálkodást kell folytatni.
22
A beruházással, üzemeltetéssel és egyéb tevékenységgel kapcsolatos
kötelezettségek
43.	§
(1)	Beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást
gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani,
hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne
romoljanak.
(2)	A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a
humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.
(3)	A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti
hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
44.	§
(1)	A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával,
továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás
engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell.
(2)	A beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos
termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybevett
földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg
vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg.
(3)	Amennyiben a mentett humuszos termőréteg (2) bekezdés szerinti
felhasználására nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti
funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg
előállítására felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható.
(4)	A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a
beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni.
Egyéb kötelezettségek
45.	§
A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerű üzemeltetését és
fenntartását biztosítani kell.
23
46.	§
A termőföldként nyilvántartott földrészletek megosztásánál vagy
összevonásánál úgy kell eljárni, hogy a talajvédő gazdálkodás feltételei ne
rosszabbodjanak.
47.	§
A földhasználó és a beruházó köteles a talaj védelmével kapcsolatos
tevékenysége dokumentumait 5 évig megőrizni.
48.	§
(1)	Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tilos a termőföldön
hulladékot lerakni, tárolni.
(2)	A 36-42. §-okban meghatározott termőföld használaton, valamint a 43. §-
ban írt beruházási, üzemeltetési tevékenységen túl termőföldön bármely egyéb
tevékenység csak úgy folytatható, hogy az, vagy annak hatása az érintett és a
környező termőföld minőségében, továbbá a vizekben kárt ne okozzon.
(3)	A termőföld minőségét veszélyeztető tevékenységet és eseményt a
talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni.
Talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek
49.	§
(1)	A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:
a)	talajjavításhoz,
b)	mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
c)	a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki
beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés
nem tartozik más hatóság hatáskörébe,
d)	hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során
keletkező egyéb szervestrágya kivételével,
e)	szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához,
f)	nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő
felhasználásához,
24
g)	mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék
termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező
növényi maradványokat.
(2)	Az (1) bekezdés d)-g) pontja esetén, ha ettől külön jogszabály eltérően
nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, amelynek letelte után
a tevékenység ismételten öt évi időtartamra engedélyezhető a külön jogszabály
szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján.
(3)	Az (1) bekezdés a)-f) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez
külön jogszabályban meghatározott talajvédelmi terv, az (1) bekezdés b)-c)
pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges. Az (1) bekezdés g)
pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a külön jogszabály szerinti
talajvizsgálat, továbbá a felhasználni kívánt, az (1) bekezdés g) pontja szerinti
hulladék beltartalmára vonatkozó vizsgálat alapján történik.
(4)	Az (1) bekezdés a) és d) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az
ügyfél az érintett termőföldnek nem földhasználója, úgy a tevékenység
engedélyezéséhez a földhasználó hozzájárulása szükséges.
(5)	Az (1) bekezdés b-c), e)-f) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben
az ügyfél az érintett termőföldnek
a)	nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos
b)	nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettő
c)	tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó
hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez.
(6)	A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén
tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező
tulajdonostársak hozzájárulása.
50.	§
Amennyiben az alábbi tevékenységek e törvény, valamint külön jogszabályok
szerinti engedélyezésében a talajvédelmi hatóság szakhatóságként eljár,
állásfoglalásának megadásához talajvédelmi terv szükséges:
a)	az ültetvénytelepítéshez,
b)	a humuszos termőréteg mentéséhez termőföldön történő, 400 m2-t
meghaladó területigényű beruházás megvalósítása esetén,
c)	a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz,
újrahasznosításhoz,
d)	öntözéshez,
e)	mezőgazdasági területek vízrendezéséhez,
f)	erózió elleni műszaki talajvédelem megvalósításához.
25
51.	§
A 49-50. §-okban említett hatósági eljárásokhoz szükséges talajvédelmi tervet
az ügyfélnek kell beszereznie.
A talajvédelmi hatóság
52.	§
(1)	A talajvédelmi hatóság a 49. § alapján engedélyt ad ki, külön
jogszabályban foglaltak alapján szakhatóságként jár el.
(2)	A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi követelmények, valamint a
termőföld használat - külön jogszabályban meghatározott - követelményei
teljesítéséről hatósági bizonyítványt ad ki.
(3)	A talajvédelmi hatósági eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
53.	§
(1)	A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi felügyelő útján ellenőrzi
a)	az e törvényben meghatározott talajvédelmi kötelezettségek teljesítését,
b)	a talajvédelmi valamint egyéb, talajvédelmi előírásokat tartalmazó
engedély meglétét,
c)	a talajvédelmi, valamint más engedélyekben foglalt talajvédelmi
követelmények betartását,
d)	a termőföld használat külön jogszabályban meghatározott
környezetvédelmi követelményeinek betartását.
(2)	A talajvédelmi felügyelő hivatalos személynek minősül. Külön jogszabály
szerinti arcképes igazolvánnyal kell rendelkeznie, amely hatósági feladatai
ellátására jogosítja.
54.	§
A talajvédelmi hatóság az 53. §-ban meghatározott ellenőrzések során a
kötelezettségek, illetve az engedélyben és a szakhatósági állásfoglalásban előírtak
megsértése esetén elrendeli:
a)	a jogsértő tevékenység, jogellenes állapot megszüntetését,
b)	a talajvédelmi kötelezettség teljesítését.
26
Talajvédelmijárulék
55.	§
(1)	Talajvédelmi járulékot fizet a talajvédelmi hatóság részére
a)	a beruházó - ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett
humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem
használja fel - a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá
b)	aki az a) pontban foglalt eseten kívül humuszos termőréteget távolít el.
(2)	A talajvédelmi járulék mértéke
a)	1-2,5 % humusztartalom esetén 150 Ft/m3,
b)	2,5 % fölötti humusztartalom esetén 250 Ft/m3.
(3)	Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti humuszos termőréteg eltávolítását
észleli a talajvédelmi hatóság és nem állapítható meg kétséget kizáróan az érintett
területen fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége, úgy a talajvédelmi
járulék mértéke a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tevékenységgel érintett
terület után számított megkezdett hektáronként 100 000 forint.
(4)	A talajvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott,
engedély alapján végzett tevékenység esetén, a talajvédelmi terv, vagy a kiviteli
terv tartalma alapján külön határozatban megállapítja a talajvédelmi járulékkal
érintett humuszos termőréteg mennyiségét és a talajvédelmi járulék mértékét.
Talajvédelmi bírság
56.	§
(1)	A talajvédelmi hatóság az e törvény
a)	36-41. §-aiban írt kötelezettségek megsértése,
b)	a 48. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése, valamint
c)	a 49. §-ban foglalt engedélyben, valamint a külön jogszabályok szerinti
engedélyben előírt talajvédelmi rendelkezéstől eltérően, továbbá a 49. §-ban írt,
engedély nélkül folytatott tevékenység
esetén a 3. számú mellékletben foglaltak szerint talajvédelmi bírságot szab ki.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bírság olyan földrészletet érint,
amelynek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, vagy
használatában nem megosztott közös tulajdonban áll, a talajvédelmi bírság a
földhasználókat, vagy a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.
27
57.	§
A talajvédelmi bírság fizetése nem mentesít a talajvédelmi járulék
megfizetése alól. A talajvédelmi követelmények folyamatos megsértése esetén a
talajvédelmi bírság ismételten kiszabható.
A talajvédelmijárulékra és bírságra vonatkozó közös szabályok
58.	§
(1)	A talajvédelmi járulékot, valamint a bírságot az azt kiszabó határozat
jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell befizetni a talajvédelmi
hatóság számlájára. A járulék, valamint a bírság meg nem fizetése esetén a
kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor
érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.
(2)	A talajvédelmi járulék, valamint a bírság fizetése alól felmentés nem
adható.
(3)	A határidőre meg nem fizetett talajvédelmi járulék, valamint bírság adók
módjára behajtandó köztartozás.
(4)	A talajvédelmi járulék, a talajvédelmi bírság és a talajvédelmi hatósági
eljárásokhoz befizetett, a külön jogszabályban meghatározott igazgatási
szolgáltatási díj a talajvédelmi hatóság saját bevétele, melyet a 32-34. §-okban
meghatározott feladatok ellátására kell fordítani.
(5)	A talajvédelmi hatóság a megfizetett talajvédelmi járulék, talajvédelmi
bírság, valamint igazgatási szolgáltatási díj (4) bekezdésben meghatározott
felhasználásáról a tárgyévet követő év március 31-ig tájékoztatja a földügyért
felelős minisztert.
IV.	Fejezet
A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY TELEPÍTÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE,
NYILVÁNTARTÁSA
59.	§
(1)	Az 1500 m2-nél nagyobb területen gyümölcsfaültetvény, valamint 500
m2-nél nagyobb területen bogyósgyümölcs ültetvény csak engedéllyel telepíthető a
28
külön jogszabályban meghatározott Nemzeti Fajtajegyzékben vagy Szállítói
Fajtajegyzékben szereplő fajtákkal.
(2)	A telepítési engedély iránti kérelmet a telepítési hatósághoz kell
benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a telepítési terület helyrajzi számát,
annak méretét, a telepíteni kívánt gyümölcsfajt és annak fajtáit, a sor- és
tőtávolságot, a termőhely ökológiai alkalmasságának igazolását, az 50. § szerinti
talajvédelmi tervet, valamint a terméktanács telepítésre vonatkozó véleményét.
(3)	A telepítési hatóság a telepítési engedélyt a (2) bekezdés szerinti
tartalommal legfeljebb két év időtartamra adja ki. A határozat az ingatlan határától
meghatározott ültetési távolságot írhat elő. A telepítési engedély egy példányát a
mezőgazdasági igazgatási szervnek, valamint művelésiág-változás esetén az
ingatlanügyi hatóságnak is meg kell küldeni.
60. §
(1)	Az eltelepített ültetvény termőre fordulását az ültetvény használója köteles
bejelenteni a mezőgazdasági igazgatási szervnek a növénytermesztési hatóság
termőre fordulást igazoló hatósági bizonyítványának csatolásával.
(2)	Az 59. § (1) bekezdése szerinti gyümölcsültetvények kivágását a kivágást
követően egy hónapon belül a tulajdonosnak vagy használónak be kell jelentenie a
mezőgazdasági igazgatási szervnek.
61.	§
(1)	A gyümölcsültetvény-kataszter minden, az 59. § (1) bekezdésében
megjelölt ültetvény tekintetében tartalmazza - a telepítési engedélykérelmekből, a
termőre fordulás, kivágás bejelentése során beszerzett adatokból, egyéb termelői
bejelentésekből és a helyszíni ellenőrzések során beszerzett adatokból - az
ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), az
ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím, illetve szervezet
megnevezése és székhelye), és a mezőgazdasági igazgatási szerv által adott, külön
jogszabály szerinti termelői regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági
hasznosítású földterületének nagyságát.
(2)	A gyümölcsültetvény-kataszter tartalmazza
a)	az ültetvény jellemzőit:
1.	jelleg,
2.	telepítési jellemzők,
3.	fekvés, kitettség,
4.	térállás, sor- és tőtávolság,
5.	öntözhetőség,
29
6.	művelésmód,
7.	támaszrendszer,
8.	telepítés ideje,
9.	fajtamegoszlás,
10.	alanyhasználat,
11.	termőképesség;
b)	az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó és tárolókapacitás adatait, valamint
c)	a termék hasznosításának, értékesítésének irányára vonatkozó adatokat.
(3)	A kataszter adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból az adatok a
szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CXLIII. törvényben
foglaltak alapján, illetve a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös
ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról
szóló 2006. évi XLVIII. törvényben szereplő kötelezettségek végrehajtása
érdekében a Központi Statisztikai Hivatal részére - ha e szerv a személyes adatok
vonatkozásában külön törvény alapján adatkezelésre jogosult - egyedi azonosításra
alkalmas módon statisztikai célból átadhatók.
62.	§
A gyümölcsültetvény-katasztert a mezőgazdasági igazgatási szerv vezeti.
63.	§
(1)	Hiányos adatszolgáltatás, illetve a regisztrációs és az ültetvény kataszteri
rendszerbe bejelentett adatok eltérése esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv
hiánypótlásra szólítja fel az ültetvényhasználót.
(2)	Az ültetvényhasználó a nyilvántartásba vételt követően az adataiban
bekövetkezett változást harminc napon belül köteles bejelenteni a mezőgazdasági
igazgatási szervnél.
64.	§
(1)	A gyümölcsültetvény-kataszterbe bejelentett adatok valódiságát a
mezőgazdasági igazgatási szerv a földmérési és térinformatikai államigazgatási
szerv közreműködésével ellenőrzi.
(2)	Aki valótlan adatokat jelent, vagy az adatszolgáltatást felszólítás ellenére
sem teljesíti, azt a mezőgazdasági igazgatási szerv - a jogsértés súlyát,
ismételtségét figyelembe véve - 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal
sújtja. A bírság a központi költségvetés bevétele.
30
V. Fejezet
HATÁLYBA LÉPÉS, ÁTMENETI ÉS FELHATALMAZÓ
RENDELKEZÉSEK
65.	§
(1)	Ez a törvény - 18-20. §-ai kivételével - a kihirdetését követő 46. napon
lép hatályba; a már folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések
szerint kell befejezni.
(2)	E törvény 18-20. §-ai 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(3)	A törvény hatályba lépését megelőző öt évnél korábban határozatlan időre
engedélyezett, a 49. § (1) bekezdés d)-f) pontjaiban írt tevékenységre a hatályba
lépéstől számított 90 napon belül új engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
66.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje
a)	a talajvédelmi hatóságot, vagy hatóságokat,
b)	a telepítési hatóságot, vagy hatóságokat.
(2)	Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel
állapítsa meg
a)	a földminősítés részletes szabályait,
b)	a termőföld talajvédelmének egyes szabályait,
c)	a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályait,
d)	a beruházások kiviteli és engedélyezési terveinek talajvédelmi
követelményeit,
e)	a komposztok mezőgazdasági felhasználásának és minősítési rendszerének
részletes szabályait,
f)	a gyümölcsültetvények telepítése esetében az ökológiai alkalmasság
igazolásának módját.
(3)	Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a talajvédelmi hatósági
eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb
szabályokat.
31
67. §
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
törvény 110. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a
miniszterrel egyetértésben rendeletben
a)	a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny területeket a MePAR szerinti
blokkok szintjén közzé tegye, valamint
b)	a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez
szükséges cselekvési program részletes szabályait és az ezzel összefüggő
adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét
meghatározza.”
b)	a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 32. § (1) bekezdése az alábbi mondattal
egészül ki:
„E rendelkezés alkalmazásának nincs helye a termőföld földhivatali engedély
nélküli más célú hasznosítása esetén.”
32
1. számú melléklet a 2007. évi... törvényhez
A földvédelmi járulék mértéke
1.	A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett
termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának
megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 10 000 forintot.
Minőségi osztályok	Szántó, szőlő, kert, gyümölcsös (AK szorzószáma)	Rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület (AK szorzószáma)
I.	92 000	48 000
II.	76 000	40 000
III.	60 000	32 000
IV.	44 000	24 000
V.	28 000	16 000
VI.	20 000	12 000
VII.	12 000	8 000
VIII.	4 000	4 000
2.	Halastóként nyilvántartott terület végleges más célú hasznosításáért
880 000 forint/hektár forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 10 000
forintot.
3.	Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén
a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a
termőföld AK értéke ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a
járulék összege 10 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente ötszázzal
növelni kell mindaddig, amíg a terület eredeti állapotába helyreállítva vissza nem
kerül a mezőgazdasági termelésbe.
4.	A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet
egész évnek kell tekinteni, amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel nem
hasznosítható.
5.	Ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a járulék
összegét a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján, a negyedik minőségi
osztályra vonatkozó szorzók alkalmazásával kell megállapítani.
33
2.	számú melléklet a 2007. évi... törvényhez
A földvédelmi bírság mértéke
1.	A bírság összegét az alábbi módon kell megállapítani, azzal, hogy a bírság
összege 10 000 forintnál nem lehet kevesebb.
2.	A bírság
2.1.	a 24. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben a termőföld
AK értékének kétezerszerese;
2.2.	a 24. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt esetekben 10 000 forint;
2.3.	a 24. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt abban az esetben, ha a
termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás
szerintinél
a)	egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított
földvédelmi járulék különbözetének háromszorosa;
b)	legalább két osztállyal gyengébb, akkor az ingatlan-nyilvántartásban
szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa;
2.4.	a 24. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt esetben a termőföldnek az
engedélyező határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás
időpontja közötti időre a más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi
járulék háromszorosa.
2.5.	A 24. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt esetben a bírság összege
a)	ha az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág helyreállításra került, a
termőföld AK értékének ezerszerese;
b)	ha az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág helyreállítása alól a
kötelezett felmentést kapott, a termőföld eredeti művelési ága alapján megállapított
AK értékének háromezerszerese.
2.6.	A 24. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt esetben a bírság összege
a)	ha az engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően más célra
hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyreállítják, a föld más célú időleges
hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa;
b)	ha az engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően más célra
hasznosított termőföld más célú hasznosítása folytatásához az ingatlanügyi hatóság
hozzájárult, a föld végleges más célú használatáért fizetendő földvédelmi járulék
háromszorosa.
2.7.	Ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a
bírság összegét a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján, a negyedik
minőségi osztályra vonatkozó szorzók alkalmazásával kell megállapítani.
34
3.	számú melléklet a 2007. évi ... törvényhez
A talajvédelmi bírság mértéke
1.	Amennyiben a talajvédelmi bírságot több, de egy eljárásban elbírált
jogszabálysértés miatt is ki kell szabni, úgy az összeget akként kell megállapítani,
hogy a figyelembe vehető bírság tételek közül a legsúlyosabb tétel összegét annak
felével kell emelni.
2.	Ha a 3-4., illetve a 8-10. pontok szerinti jogsértés nem egész hektárt érint,
a bírság - figyelembe véve a bírság minimális mértékét is - az érintett terület
nagyságával arányos.
3.	A 36-40. §-ban - kivéve a 39. § (2) bekezdésében - írt kötelezettségek be
nem tartása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 30 000 forint, de a
bírság összege legalább 60 000 forint.
4.	A 2. ponttól eltérően a 39. § (2) bekezdésében írt kötelezettség megsértése
esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 1 000 000 forint, de a bírság
összege legalább 500 000 forint.
5.	A 41. §-ban írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság
mértéke 50 000 forint.
6.	A 48. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése esetén a talajvédelmi bírság
mértéke 100 000 Ft.
7.	A 49. § (1) bekezdés a) és g) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli,
vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke 50 000 forint.
8.	A 49. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli,
vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként
100 000 forint, de a bírság összege legalább 100 000 forint.
9.	A 49. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli,
vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként
100 000 forint, de a bírság összege legalább 200 000 forint.
10.	A külön jogszabály szerinti engedélyben foglalt talajvédelmi
rendelkezésektől eltérő tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke
hektáronként 50 000 forint, de a bírság összege legalább 100 000 forint.
35
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) tartalmazza a termőföldről szóló
1994. évi LV. törvényből (a továbbiakban: Tft.) kiemelésre kerülő, a termőföld
hasznosításával, a földvédelemmel, a talaj védelmével, és a gyümölcsültetvény
telepítésének engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket (a
hatályos Tft. V. és VI. fejezetének szabályait).
A két önálló törvényben való szabályozást az indokolja, hogy a termőföld
védelmével kapcsolatos kérdések önálló törvényben történő szabályozása nagyobb
teret enged annak, hogy idővel sor kerülhessen a szakmai szempontokból történő
jogszabályi felülvizsgálatokra. Önmagában abból a tényből, hogy a Tft. szűkebb
értelemben vett tárgyi hatálya a termőföldre, mint jogilag körülhatárolt, specifikus
ingatlanra terjed ki, nem következik az, hogy a termőfölddel kapcsolatos
jogszabályi rendelkezések egy törvényen belül kapjanak helyet.
A Javaslat öt fejezetre tagolódik. Az I. fejezet a törvény hatályáról
rendelkezik, és a fogalom-meghatározásokat tartalmazza. A II. fejezet a termőföld
hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre), és a
földminősítésre vonatkozó szabályokat rögzíti. A III. fejezet a termőföld minőségi
védelmére, azaz a talaj védelmére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A IV.
fejezet a gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésének, nyilvántartásának
szabályait foglalja magában. Az V. fejezet a hatályba lépést, az átmeneti és a
felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A Javaslat a termőföld hasznosításával, a földvédelemmel, a talaj védelmével,
és a gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos
szabályokat kizárólag szakmai indokok alapján módosítja.
A földhasznosításról, a földvédelemről és a földminősítésről szóló
rendelkezések módosításának célja, hogy a termőföldek - s ezen belül is elsősorban
a jó minőségű földek - termőképességének, és mennyiségének fenntartása
biztosított legyen, és hogy az előírásoknak a földhivatalok a hatósági eljárásuk
során kellően érvényt tudjanak szerezni.
A termőföld talaj védelmével kapcsolatos szabályozás Tft.-ből való
kiemelésével a talaj, mint természeti erőforrás hosszú távú védelme, a talaj
minőségének, termékenységének megóvása - élelmiszer biztonsági, fenntartható
gazdálkodási, élelmiszertermelési, vidékfejlesztési szempontból - még
hatékonyabbá válik.
A gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésével, nyilvántartásával
kapcsolatos szabályokat a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a
borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet tartalmazta.
36
A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló
2006.	évi CIX. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 60. § (1) bekezdése a Tft.-t
kiegészítette a gyümölcstermesztési célú hasznosításról szóló rendelkezésekkel (új
40/A-40/F. §-okkal), egyúttal a Ksztv. 60. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon
kívül helyezte a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról
szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendeletet.
A módosítás célja az volt, hogy a törvényerejű rendeleti szinten történő
szabályozás törvényben kerüljön elhelyezésre.
A Javaslat a gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésével, nyilvántartásával
kapcsolatos rendelkezéseket szakmai szempontok alapján pontosítja. A Javaslat a
gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezési rendjét, az engedélyező hatóság
feladatait, az engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságokat, az ültetvény
kivágások bejelentési rendjét, az ültetvénykataszterrel kapcsolatos teendőket
tartalmazza, továbbá a jogsértőkkel szemben szankciókat helyez kilátásba.
37
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
Az 1-2. §-okhoz
A Javaslat megállapítja a törvény hatályát, továbbá rögzíti a törvény
alkalmazásában használt fogalom-meghatározásokat. A hatályos szabályozáshoz
képest új definícióként jelenik meg - többek között - a földvédelmi eljárás, az
igénybevevő, az átlagos minőségű termőföld fogalma.
II.	Fejezet
A FÖLDHASZNOSÍTÁS, A FÖLDVÉDELEM ÉS A FÖLDMINŐSÍTÉS
A termőföld hasznosítása
A 3-4. §-okhoz
A Javaslat - a hatályos szabályozással egyezően - a termőföld művelési ága
megváltoztatásának az ingatlanügyi hatósághoz történő bejelentése vonatkozásában
külön jogszabály alkalmazására utal. A művelési ág változás bejelentésére
vonatkozó eljárásjogi szabályokat az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi
CXLI. törvény (Inytv.), valamint az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.
29.) FVM rendelet tartalmazza.
A Javaslat a termőföld művelési ágának megváltoztatására vonatkozó
bejelentés elmulasztását szankcionálja a közhiteles ingatlan-nyilvántartásnak a
természetbeni állapottal való egyezősége biztosítása érdekében. A művelési ág
változás bejelentésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi
bírsággal sújtja a földhasználót. A földhasználó személyének megállapítása az
ingatlanügyi hatóság által vezetett földhasználati nyilvántartásból történik.
Amennyiben a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a
Javaslat kimondja a földtulajdonos mögöttes felelősségét, vagyis az ingatlanügyi
hatóság ez esetben a tulajdonost bírságolja.
A művelési ág változás bejelentésének elmulasztása esetén kiszabandó
földvédelmi bírság esetében előírásra kerül az egyetemleges felelősség,
amennyiben az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több
földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll.
38
Az 5-6. §-okhoz
A Javaslat - a hatályos szabályozáshoz hasonló módon - tartalmazza a
hasznosítási kötelezettségre, ideiglenes hasznosításra, mellékhasznosításra és az
újrahasznosításra vonatkozó előírásokat, az előírások megsértésére vonatkozó
szankcionálást, és eljárási szabályokat. Az előírások elmulasztása esetén
kiszabandó földvédelmi bírságnál is megjelenik az egyetemleges felelősség.
A termőföld védelme
A 7-8. §-okhoz
A Javaslat a termőföld mennyiségi védelmének, azaz a földvédelmi eljárásnak
az általános szabályait határozza meg. Rögzítésre kerül, hogy az ingatlanügyi
hatóság a földvédelmi eljárás során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt.
A földvédelmi eljárás során az ingatlanügyi hatóság a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
szerint jár el. A Ket. lehetőséget ad arra, hogy törvény vagy kormányrendelet a
Ket.-ben felsoroltakon kívül egyéb eljárási költséget határozzon meg. A Ket.
alapján a hivatalból indított eljárásban az egyéb eljárási költséget a hatóság
előlegezi meg. Ha az eljárás eredményeként hozott határozat az ügyfél részére
kötelezettséget állapít meg, a felmerült költség viselésére az ügyfelet kell kötelezni.
A Javaslat alapján a hivatalból indult, illetőleg folytatott földvédelmi eljárás során
(ilyen eset az, ha termőföldet engedély nélkül vesznek igénybe) a helyszíni szemle
és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült
személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
A hatályos szabályozás hiányosságát küszöböli ki a Javaslat azzal, hogy külön
szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a
földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó
eljárásokban szakhatóságként érvényesíti.
A 9-13. §-okhoz
A Javaslat a termőföld időleges és végleges más célú hasznosítására
vonatkozó közös szabályokat állapítja meg. A hatályos szabályozáshoz hasonló
módon rögzíti a Javaslat, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más
célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével
lehet termőföldet más célra hasznosítani. A Javaslat kimondja, hogy az
ingatlanügyi hatóság engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott
engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt
jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő
engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre
39
áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi
hatósági határozat.
Amennyiben a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló
ingatlanügyi hatósági határozat nem áll rendelkezésre, a hatóságnak az eljárását fel
kell függesztenie. Ezen előírást az - a gyakorlatban számtalanszor előforduló eset -
indokolja, hogy a termőföld igénybevételével járó engedélyköteles beruházások
alkalmával a beruházók arra való hivatkozással kérik a földvédelmi eljárás
lefolytatásának mellőzését, hogy más hatóság (pl. az építésügyi hatóság) megadta
számára az engedélyt, így jóhiszeműen járt el akkor, amikor a termőföldet más
célra hasznosította. Ugyanakkor földvédelmi hatáskörrel kizárólag az ingatlanügyi
hatóság rendelkezik, így más hatóság a földvédelem szempontjait nem
érvényesítheti a saját engedélyezési eljárásában.
Annak érdekében, hogy az ingatlanügyi hatóság tudomást szerezzen a
termőföld tényleges igénybevételéről, a Javaslat előírja, hogy a más célú
hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen az
ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ezen előírást az indokolja, hogy a termőföld
végleges más célú hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék esedékességének
időpontja - főszabály szerint - a tényleges igénybevétel megkezdéséhez fűződik,
másrészt az ingatlanügyi hatóság engedélye csak korlátozott ideig (négy évig)
érvényes. A Javaslat alapján a bejelentés elmulasztása esetén az ingatlanügyi
hatóság az igénybevevőt földvédelmi bírsággal sújtja.
A Javaslat tartalmazza azokat a garanciális szempontokat, amelyeket az
engedélyezési eljárás során az ingatlanügyi hatóság köteles figyelembe venni az
átlagosnál jobb minőségű termőföldeknek a mezőgazdaság számára történő
megóvása érdekében.
Meghatározásra kerül a kérelemre induló földvédelmi eljárás esetén a kérelem
tartalma, és a kérelemhez csatolandó mellékletek köre.
A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi
ideje lecsökkentésre kerül négy évre. Ugyanakkor új szabályként a Javaslat
kimondja azt is, hogy az engedély jogosultjának írásbeli lemondó nyilatkozata
esetén is érvényét veszti a határozat, mely érvénytelenítésről külön határozatot kell
hozni. Ennek az az indoka, hogy az esetek döntő többségében a beruházónak több
engedélyt kell beszereznie a termőföld igénybevételével járó beruházások
megvalósításához. Az egymásra épülő engedélyezési eljárások nem mindegyike
eredményes a beruházó számára, így előfordul, hogy például az ingatlanügyi
hatóság engedélyezi a termőföld más célú hasznosítását, de az építésügyi hatóság
elutasítja az építési engedély iránti kérelmet, így a beruházás jogszerűen nem tud
megvalósulni. Ebben az esetben lehetőséget kell adni a beruházónak arra, hogy
amennyiben úgy dönt, miszerint eláll a termőföld igénybevételével járó beruházás
megvalósításának szándékától, írásban lemondjon a termőföld más célú
hasznosításáról szóló engedélyben foglalt jogosultságáról. Ennek hiányában az
40
ingatlanügyi hatóság az engedély négy éves érvényességi idején belül nem tud más
személy kérelméről dönteni, hiszen azonos földterület más célú hasznosítását nem
lehet többször engedélyezni.
A 14-15. §-okhoz
A hatályos szabályozáshoz képest egyértelművé teszi a Javaslat a termőföld
időleges és végleges más célú hasznosításának eseteit. A hatályos szabályozáshoz
hasonlóan került meghatározásra az időleges más célú hasznosítás engedélyezésére
vonatkozó eljárás. Új szabályok kerültek megalkotásra a havaria miatt történő
azonnali termőföld-igénybevételre.
A földvédelmi eljárás keretében külön szabályok kerültek megállapításra a
végleges más célú hasznosítás egyik speciális esetére, a külterületi termőföldek
belterületbe vonására. A Javaslat kimondja, hogy belterületbe vonás iránti kérelmet
kizárólag önkormányzat terjeszthet elő, s meghatározza a kérelem tartalmi elemeit,
továbbá megállapítja azokat az eseteket, amikor az ingatlanügyi hatóság köteles a
belterületbe vonás iránti kérelmet elutasítani. A Javaslat külön rendelkezéseket
állapít meg az új község alakítása, a településegyesítés megszüntetése esetén
történő belterületbe vonásra. A Javaslat ezzel pótolja a hatályos szabályozásnak a
termőföldek belterületbe vonására vonatkozó hiányosságait.
A 16-17. §-okhoz
A Javaslat meghatározza, hogy mi minősül termőföld engedély nélküli más
célú hasznosításának, ebben az esetben kivel szemben kell lefolytatni hivatalból az
eljárást, milyen döntéshozatali módok vannak (eredeti állapot helyreállításának
elrendelése, avagy a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulás
megadása), továbbá, hogy a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulás
iránti kérelmet meddig lehet előterjeszteni.
Új szabály, hogy mellőzni kell a hivatalbóli eljárás lefolytatását, ha az
engedély nélküli más célú hasznosítás 10 éve bekövetkezett. Ebben az esetben a
bizonyítási teher elsődlegesen az igénybevevőt, mögöttesen a tulajdonost
(haszonélvezőt) terheli.
A 18-20. §-okhoz
A kérelemre indult földvédelmi eljárásban az illetéket igazgatási szolgáltatási
díj váltja fel, mely az ingatlanügyi hatóság bevételét képezi.
A Javaslat tartalmazza a díjfizetés módját, a díj visszatérítésének esetét,
továbbá rögzíti, hogy amennyiben a díjfizetés hiányában az ingatlanügyi hatóság
mégis lefolytatja az eljárást, a meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül. Ennek szabályozására azért van szükség, mert a
földvédelmi eljárásra is a Ket. rendelkezései az irányadóak. A Ket. pedig úgy
41
rendelkezik, hogy az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetén a hatóság
csak megszüntetheti, de nem köteles megszüntetni az eljárását.
A földvédelmi járulék és bírság
A 21-23. §-okhoz
A hatályos szabályozáshoz képest a földvédelmi járulékmentes esetek köre
csekély mértékben megváltozik.
Kikerül a járulékmentes körből a fokozottan védett természeti terület
kialakítása céljából történő más célú hasznosítás esete, tekintettel arra, hogy az
Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet alapján 2006.
január 1-jével már nem minősül művelés alól kivett területnek a fokozottan védett
terület.
Szintén kikerül a járulékmentes körből az a hatályos rendelkezés, miszerint a
saját célra történő lakásépítés esetén nem kell földvédelmi járulékot fizetni. Ennek
oka, hogy a hatályos - területi korlátozás nélküli - rendelkezést az ügyfelek
előszeretettel kívánták alkalmazni több ezer négyzetméteres termőföld-
igénybevételek esetén is, jóllehet az ilyen igénybevétel célja nem kizárólag
lakásépítés volt. Felülvizsgálva a szabályozást, a lakásépítés céljára történő
termőföld-igénybevétel külön nevesített járulékmentes esete megszüntetésre kerül,
mivel ez az eset beleértendő abba az esetbe, ha a magánszemély tulajdonos
(haszonélvező) 400 négyzetméternél nem nagyobb területre vesz igénybe
járulékmentesen termőföldet.
A járulékmentes más célú hasznosítások köre bővül azzal az esettel, amikor
belterületbe vonásra területszervezési eljárás, nevezetesen új község alakítása,
településegyesítés megszüntetése miatt kerül sor. A járulékmentességet ebben az
esetben az indokolja, hogy a területszervezési eljárás során az önkormányzatoknak
törvényi előírás alapján kötelességük belterületet és külterületet kialakítani az új
település vonatkozásában. Bővül továbbá a járulékmentes más célú hasznosítások
köre a vízkárelhárítási létesítmények céljából történő termőföld igénybevétellel.
A járulékmentesség igénybevételének kijátszása elkerülése érdekében
garanciális rendelkezéseket is tartalmaz a Javaslat.
A Javaslat meghatározza a földvédelmi járulék megfizetésére köteles
személyt, a fizetési kötelezettség teljesítésének esedékességét, a csökkentett és
emelt összegű járulékfizetési kötelezettség eseteit.
A járulék kiszámítási módját a Javaslat 1. számú melléklete tartalmazza, mely
-	a halastó esetét kivéve - megegyezik a hatályos szabályozással. Mivel a
halastónak nincs - a földvédelmi járulék számításának alapját szolgáló -
42
aranykorona értéke, a halastó esetében konkrét összeg került megállapításra. A
melléklet ezen túl rögzíti, hogy a járulék legkisebb mértéke 10 000 forint.
A 24-25. §-okhoz
A Javaslat meghatározza a földvédelmi bírság kiszabásának eseteit. A
földvédelmi bírság mértékét a Javaslat 2. számú melléklete tartalmazza. A
földvédelmi bírság esetében is 10 000 forint a minimálisan kiszabható összeg.
A hatályos szabályozáshoz képest csak a termőföld hasznosításával
kapcsolatos kötelezettség, az ideiglenes, mellékhasznosítás felróható elmulasztása,
továbbá az újrahasznosítás elmulasztása esetében emelkedik a bírság összege,
mivel bebizonyosodott, hogy a jelenlegi mértéknek nincs visszatartó ereje.
A 26. §-hoz
A Javaslat nem változtat azon a szabályozáson, miszerint a földvédelmi
járulék és bírság a központi költségvetést illeti meg, továbbá a határidőre meg nem
fizetett járulék és bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
Földminősítés
A 27-30. §-okhoz
A Javaslat a földminősítési eljárás vonatkozásában a hatályos szabályokon
nem változtat.
III.	Fejezet
A TALAJVÉDELEM
A 31. §-hoz
A Javaslat a 2. §-ban foglalt fogalom-meghatározásokon túl kiegészítést
tartalmaz a földhasználó, a beruházás valamint a beruházó fogalmának
egyértelművé tétele érdekében. A Talajvédelem fejezetben (31-58. §) foglalt
előírások kötelezettje egyrészt a földhasználó, másrészt a termőföldön
megvalósuló, illetve arra hatást gyakorló beruházási tevékenység engedélyese,
majd a megvalósulást követően annak üzemeltetője. A talajvédelmi hatóság
számára nyilvánvalóvá kell válni annak, hogy a termőföldön a talaj minőségére
hatást gyakorló tevékenységek engedélyezése, továbbá az engedélyben foglalt
talajvédelmi előírások betartásának ellenőrzése során jogi értelemben ki a
talajvédelmi szempontból vizsgált tevékenység felelőse.
43
A 32-33. §-okhoz
A Javaslat meghatározza a talajvédelem állami feladatait, melyeket a
földügyért felelős miniszter a talajvédelmi hatóság útján lát el. Meghatározza
azokat a feladatokat, amelyek ellátásáról az államnak kell gondoskodnia annak
érdekében, hogy a talajokról megfelelő mennyiségű adat, információ, szakszerűen
feldolgozott és nyilvántartott térképanyag, stb. álljon rendelkezésre, továbbá a
talajok állapotáról rendszeres mérés, megfigyelés (monitorozás) működjön. Ennek
érdekében Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer működtetését írja elő.
A talajvédelem eszközrendszerének fejlesztése, a közvélemény tájékoztatása,
informálása, a talajvédelmi adatok nyilvánossága elősegíti össztársadalmi szinten a
talajvédelem jelentőségének felértékelődését és a talajvédő gazdálkodás
elterjedését. A talajvédelmi hatóság naprakész működéséhez szükséges
talajvédelmi hatósági adatbázis kialakítását írja elő a Javaslat, amely a jelenleg
lokálisan működő hatósági adatbázisok helyett egységes szerkezetű rendszer
létrehozását eredményezi. A hatósági adatbázis a hatósági eljárások során
szükséges ügyfél-azonosítások érdekében személyes adatokat is tartalmaz.
A 34. §-hoz
Magyarország talajkészlete a nemzeti vagyon részét képezi, ezért az államnak
kiemelten kell kezelnie a termőföld talaját veszélyeztető és a földhasználó erejét
legtöbb esetben meghaladó talajdegradációs folyamatok (pl. erózió, talaj-
savanyodás, szikesedés, szervesanyag-fogyás) megelőzésével, illetve a kedvezőtlen
talajállapot megszüntetésével összefüggő tevékenység anyagi ösztönzését. Az
állam feladata ezzel együtt, hogy a talajokat veszélyeztető folyamatok kedvezőtlen
hatásának megelőzését, a talajminőség javítását szolgáló technológiák
kidolgozását, megújítását elősegítse, az ezekkel kapcsolatos információkról a
tudatos talajvédő földhasználat elterjesztése érdekében a földhasználókat és a
beruházókat rendszeresen, széles körben tájékoztassa.
A 35.§-hoz
Arra figyelemmel, hogy a gazdálkodás során a termőföld ökológiai
adottságaihoz nem igazodó helytelen technológia megválasztásával, az ebben
megnyilvánuló rövidtávú szemlélettel tartósan károsodhat a talaj termékenysége,
biológiai aktivitása, a Javaslat előírja a földhasználónak a talajvédő földhasználat
folytatását.
A 36.§-hoz
Magyarországon mintegy 2.3 millió ha termőföld terület veszélyeztetett víz-
és szélerózióval. Tekintettel arra, hogy az erózió nem csupán az adott földhasználó
földterületének termékenységét veszélyezteti, hanem igen káros következményeket
jelenthet a környező földterületek talajára is, a Javaslat részletesen meghatározza
művelési áganként (szántó-, ültetvény- és legelő területeken) a talajvédő
44
földhasználat követendő szabályait. Ha az előírások az adott területen nem
alkalmasak a talaj erózió elleni védelméhez, művelésiág-váltással, gyep-, cserje-,
erdősáv telepítéssel, vagy műszaki beavatkozással kell a kedvezőtlen folyamat
ellen védekezni.
A 37-38. §-okhoz
A talajok termékenységét kedvezőtlenül befolyásoló folyamat a savanyodás
és a szikesedés. A savanyodás Magyarországon e termőföld területek közel 50%-át
érinti különböző mértékben. Ezeken a talajokon az esetleges nehézfém
szennyezések is mobilizálódhatnak és fennáll a veszélye azok táplálékláncba
kerülésének. Igen káros talajdegradációs folyamat az ún. másodlagos szikesedés,
amelyet az öntözővíz kedvezőtlen minősége idézhet elő. Fentiek megelőzése,
illetve a káros folyamatok csökkentése érdekében tartalmaz előírásokat a Javaslat.
A 39-40. §-okhoz
A talaj termékenységét, kedvező biológiai aktivitását leginkább kedvezőtlenül
befolyásoló folyamat a talaj szerves anyagának folyamatos csökkenése. A talaj
szerves anyaga csupán a helytelen talajművelés következtében is csökkenhet,
amennyiben nem gondoskodik a földhasználó annak pótlásáról. Figyelembe véve,
hogy Magyarországon az állatállomány jelentős mértékben lecsökkent, ezzel
lényegesen kevesebb a képződő és kijuttatható szervestrágya, valamennyi olyan
technológiai elemet alkalmazni kell, amellyel a fogyó szervesanyag pótolható. A
talaj szervesanyagának „természetes” fogyásán túl nem egyszer előfordul a
termőföld humuszos termőrétegének tudatos letermelése haszonszerzés céljából.
Ezt a tevékenységet tiltja a Javaslat. A talaj tömörödésének megelőzése az utóbbi
évek gyakori belvizeinek kialakulását is csökkenti.
A 41-42. §-okhoz
A földhasználó általában tudatosan nem szennyezi talaját, ott hulladékot, ún.
talajidegen anyagot nem helyez el, azonban felelős azért, hogy az általa használt
termőföldön illegális hulladéklerakás ne történjen. A mezőgazdasági földhasználat
során a szakszerűtlen tápanyag-gazdálkodás a környezet terhelését eredményezheti
azáltal, hogy a növény által fel nem vett tápanyag a talajban feleslegben maradva
bemosódik a csapadékkal és szennyezi a vizeket, vagy erózióval hozzájárulhat a
felszíni vizek eutrofizációjához.
A 43-44. §-okhoz
Napjainkban a talajvédelem szempontjából egyik leginkább problémás terület
az ország infrastrukturális, kommunális fejlődésével, továbbá az urbanizációval
együtt járó beruházások során a termőföld területek talajának megóvása, az ország
„humuszvagyonának” megőrzése. Az elmúlt években a nagyberuházásokkal
összefüggésben tapasztalt visszásságok (pl. termőföld területekről a talaj
45
letermelése mezőgazdasági tereprendezésnek álcázva) indokolják, hogy a
beruházásokkal kapcsolatos szabályok minden résztvevő számára átláthatóak és
egyértelműek legyenek.
A termőföld igénybevételével, valamint a termőföldre hatással bíró különböző
beruházások - útépítési, ipari, településfejlesztési, mezőgazdasági, stb. -
megvalósítása és üzemeltetése során teljesítendő talajvédelmi előírásokkal ezért
részletesen foglalkozik a Javaslat. Fontos szabály, hogy egy beruházás során az
építés megvalósításához letermelt humuszos termőréteget teljes mennyiségében
csak eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső talajrétegeként, vagy
termesztőközeg előállítására lehet felhasználni. Ha a letermelt termőréteg
felhasználását a beruházás helyszínén, illetve annak környezetében az adott
körülmények nem teszik lehetővé, az értékesíthető, elszállítható. A megvalósítás
során feleslegessé vált, mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és
felhasználásáról a beruházónak nyilvántartást kell vezetnie.
A 45-48. §-okhoz
A Javaslat a termőföld területek talajvédelme érdekében a földhasználó,
illetve a beruházó kötelezettségein túl is meghatároz általános kötelezettségeket és
ezáltal kiterjeszti azokat a társadalom valamennyi szereplőjére annak érdekében,
hogy a kialakulóban lévő környezettudatos szemlélet a termőföldek talajvédelmét
segítse elő.
A 49. §-hoz
A talajvédelmi hatóság a Javaslatban előírt talajvédelmi kötelezettségek közül
néhányat hatósági engedélyhez köt. Az engedélyezési eljárást az indokolja, hogy
ezen tevékenységek folytatásához meghatározott vizsgálatokra alapozott ún.
talajvédelmi tervet vagy laboratóriumi vizsgálatokra alapozott számításokat kell a
kérelmezőnek benyújtania annak igazolásához, hogy az adott tevékenység a talaj
minőségében nem okoz kárt, vagy a jelentős forrás felhasználásával végrehajtott
beavatkozás megfelelően hasznosul. Ha a termőföld tulajdonosa és használója nem
egyezik meg, ezen beavatkozások közül a mezőgazdasági célú tereprendezés,
erózió elleni védelemhez szükséges műszaki beavatkozás, létesítmények
elhelyezésének engedélyezéséhez, továbbá szennyvíz, szennyvíziszap
felhasználásának, illetve nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok
felhasználásának engedélyezéséhez be kell szerezni a tulajdonos vagy a termőföld
használójának hozzájárulását. Erre azért van szükség, mivel ezen beavatkozásokkal
együtt az adott földrészleten alkalmazható technológiát szükségszerűen módosítani
kell (pl. bizonyos növények nem termelhetők meghatározott időtartamig). A
Javaslat alapján hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és bármilyen nem veszélyes
hulladék termőföldön történő felhasználása csak öt évre engedélyezhető. Ha öt év
letelte után ellenőrző talajvizsgálat igazolja, hogy ezek az anyagok nincsenek káros
hatással a talajra, a tevékenység ismételten öt évre engedélyezhető.
46
Az 50-51. §-okhoz
A talajvédelmi hatóság egyes földvédelmi eljárásokban, illetve más
engedélyezési eljárásokban szakhatóságként közreműködik annak érdekében, hogy
az engedélyhez kötött tevékenység során a talaj védelmével összefüggő előírásokat
meghatározza. A Javaslat meghatározza azokat a tevékenységeket, melyek
engedélyezése során a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásához
talajvédelmi tervet kell benyújtani.
Az 52-54. §-okhoz
A Javaslat keretjelleggel határozza meg a talajvédelmi hatóság tevékenységét,
mely szerint egyes termőföldön folytatott tevékenységeket kérelemre engedélyez,
illetve külön jogszabály szerint szakhatóságként vesz részt egyéb engedélyezési
eljárásokban. A Javaslat kimondja, hogy a talajvédelmi hatósági eljárások
lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedélyekben előírt
talajvédelmi követelmények betartását a hatóság az arcképes igazolvánnyal
rendelkező talajvédelmi felügyelő útján ellenőrzi, illetve jogsértés esetén
intézkedik.
Az 55. §-hoz
A Javaslat bevezeti a talajvédelmi járulék jogintézményét. A talajvédelmi
járulékot a beruházások során letermelt és mentett humuszos termőréteg helyben
felhasználásra nem kerülő része után a beruházó fizeti meg annak m3-ben
meghatározott mennyisége után. A Javaslat szerint a járulék egységnyi mértéke a
letermelt termőréteg humusztartalmától függ. A talajvédelmi járulék mértékét a
talajvédelmi hatóság állapítja meg a beruházás engedélyezéséhez benyújtott
dokumentumok alapján. A talajvédelmi járulékot annak is meg kell fizetnie, aki
engedély nélkül távolítja el egy adott termőföld területről a termőréteget. Ebben az
esetben a talajvédelmi hatóság az érintett termőföld területe alapján állapítja meg a
fizetendő talajvédelmi járulékot.
Az 56-57. §-okhoz
A termőtalaj minőségében okozott károk az esetek jelentős részében
maradandóak, ezért a talajvédelmi hatóság eljárásai során jogsértés esetén nem
lehet eltekinteni a bírság kiszabásától. Ennek szellemében tehát a Javaslat a 3.
számú mellékletben rendelkezik a talajvédelmi bírság tényállásairól és az azokhoz
tartozó bírság mértékekről. A bírság mértéke arányos a talajkárosítással érintett
területtel. A kis területet érintő, de jelentős kárt okozó tevékenység esetére a
javaslat megadja a kiszabásra kerülő legkisebb bírságösszeget. A legsúlyosabb
bírsággal a Javaslat a talajvédelmi szempontból legsúlyosabbnak ítélt vétséget, a
talaj felső termőrétegének eltávolítását, azaz felső humuszos termőrétegének
indokolatlan és engedély nélküli letermelését bünteti. A Javaslat szerint ha a
jogsértő tevékenységgel érintett földrészletnek több földhasználója vagy több
47
tulajdonosa van, a talajvédelmi bírság a földhasználókat vagy tulajdonosokat
egyetemlegesen terheli, tekintettel arra, hogy a talajvédelmi járulék nem szankció
jellegű befizetés, ezért a talajvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a járulék
megfizetése alól.
Az 58. §-hoz
A Javaslat szerint a talajvédelmi járulék, a talajvédelmi bírság, valamint a
talajvédelmi szakigazgatási szolgáltatási díjak együtt a talajvédelmi szakigazgatás
bevételét képezik. Ezt a bevételt - elkülönítetten kezelve a talajvédelmi hatósági
feladatokat ellátó intézmény beszámolási kötelezettségének előírása mellett - csak
a törvényben meghatározott feladatokhoz (monitorozáshoz, információs rendszerek
létrehozásához, tájékoztatáshoz, stb.) lehet felhasználni.
IV.	Fejezet
A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY TELEPÍTÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE,
NYILVÁNTARTÁSA
Az 59. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy milyen gyümölcsültetvény telepítéséhez kell
engedély. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok
előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvényre és annak
végrehajtási rendeleteire hivatkozva - mint külön jogszabály - meghatározza a
telepíthető fajtákat.
Az 59. § (2) bekezdése meghatározza a telepítési engedélykérelem tartalmát,
míg a (3) bekezdés rögzíti a telepítési hatóság feladatát. A nagy értékű beruházások
miatt fontos a szakhatósági vélemények előzetes beszerzése, valamint a
terméktanács piac orientáló szerepe, ezért rögzíti a Javaslat közreműködésüket.
A 60. §-hoz
Az ültetvényt telepítő bejelentési kötelezettségét írja elő, amely alapján a
mezőgazdasági igazgatási szerv (MVH) rögzíteni tudja a telepítési, illetve
ültetvény kivágási adatokat. A termőre fordulást a növénytermesztési hatóság
(MgSzH) által kiadott hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, annak érdelében,
hogy az adatbázisba valós tények kerüljenek.
A 61-63. §-okhoz
A Javaslat tartalmazza a gyümölcsültetvény-kataszter adattartalmát, az adatok
kezelését, esetleges hiánypótlásokat, a változások bejelentését. A katasztert vezető
intézményként a mezőgazdasági igazgatási szervet (MVH) jelöli meg.
48
A 64. §-hoz
Az (1) bekezdés a mezőgazdasági igazgatási szerv (MVH) ellenőrzési
jogkörét, és az ellenőrzéshez igénybe vehető, a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv (FÖMI) közreműködését rögzíti.
A (2) bekezdés a jogsértőkkel szembeni szankcióról rendelkezik.
V.	Fejezet
HATÁLYBA LÉPÉS, ÁTMENETI ÉS FELHATALMAZÓ
RENDELKEZÉSEK
A 65-66. §-okhoz
A Javaslat szerint a törvény rendelkezései a kihirdetést követő 46. napon
lépnek hatályba. A Javaslat 18-20. §-ai, melyek a kérelemre indult földvédelmi
eljárásban az illetéket felváltó igazgatási szolgáltatási díjról rendelkeznek, 2008.
január 1-jén lépnek hatályba.
A 66. § a felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza egyrészt a Kormány
részére az eljáró hatóságok kijelölésére, másrészt a földügyért felelős miniszter
részére rendeletek megállapítására.
A 67. §-hoz
A Javaslat miniszteri rendeletek kiadása érdekében módosítja a környezet
védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14)
bekezdésének felhatalmazó rendelkezését. E szerint felhatalmazást kap az
agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben tegye közzé a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny
területeket a MePAR szerinti blokkok szintjén, valamint meghatározza a vizek
mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges
cselekvési program részletes szabályait és az ezzel összefüggő adatszolgáltatás és
nyilvántartás rendjét.
A Javaslat kiegészíti a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet
végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 32. § (1) bekezdését.
A módosítás indoka az, hogy az MT rendelet 32. § (1) bekezdése alapján
„Mezőgazdasági rendeltetésű vagy mezőgazdaságilag hasznosítható föld
kisajátítására akkor kerülhet sor, ha a földnek a mezőgazdasági termelésből való
kivonását, illetőleg a művelési ág megváltoztatását - a külön jogszabályok
rendelkezéseinek megfelelően - engedélyezték. Az engedélyezést tartalmazó
jogerős határozatot - nyomvonalas létesítmény céljára történő kisajátítás esetében a
49
helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyvet - mellékelni kell a kisajátítási
kérelemhez.”
A Javaslat alapján a fenti rendelkezés alkalmazásának nincs helye a termőföld
földhivatali engedély nélküli más célú hasznosítása esetén.
A Javaslat tehát akként módosítja az MT rendelet hivatkozott bekezdését,
hogy a kisajátítási hatóság döntéséhez ne legyen szükség a földhivatali döntésre,
amennyiben földhivatali engedély nélkül vesznek igénybe magántulajdonban álló
termőföldet.