﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2007 MÁJ 2 l
T/3095. számú
törvényjavaslat
a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény
módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2007. május
2
2007. évi... törvény
a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény
módosításáról
l.§
(1)	A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény célja a mezőgazdasági termelők önkéntes befizetéséből és az
állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi
forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi csapás
okozta károk részbeni megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítő juttatás) szolgál.”
(2)	A Tv. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A törvény alapján járó kárenyhítő juttatás feltételei megfelelnek a Szerződés
87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a
70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK
bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1857/2006/EK bizottsági rendelet) 11. cikke
szerinti kedvezőtlen éghajlati jelenségek folytán járó támogatás igénybevétele
valamennyi feltételének.”
2-§
(1)	A Tv. 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„a) elemi kár: szántó, valamint szőlő és gyümölcsös ültetvény művelési ágú
termőföldön aszály-, belvíz- és fagykár;”
(2)	A Tv. 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
,,b) mezőgazdasági termelő: az 1857/2006/EK bizottsági rendelet szerinti kis-és
közép váll alkozó; ”
(3)	A Tv. 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
,,c) termőföld: a külterületen található, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143.b)
cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerinti terület, csökkentve a gyep művelési
ágú területtel;”
3
3-§
(1)	A Tv. 4. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A kárenyhítő juttatásra a szerződő fél abban az esetben jogosult,
amennyiben]
„a) a használatában lévő összes termőföld vonatkozásában a kárenyhítési
szerződés legalább a tárgyév első napjától, a 2007. évben legkésőbb 2007. július 15-
étől folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, amikor a földhasználó
személyében bekövetkezett változás miatt az új földhasználó a termőföldre új
kárenyhítési szerződést köt;”
(2)	A Tv. 4. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A kárenyhítő juttatásra a szerződő fél abban az esetben jogosult,
amennyiben]
„c) a használatában levő termőföldön az ő használati ideje alatt bekövetkezett
belvíz-, és fagykárt a külön jogszabályban meghatározottak szerint az agrárkár-
megállapító szervhez bejelentette;”
4-§
A Tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A kárenyhítési szerződések alapján történő rendszeres befizetések a
kárenyhítő juttatás forrásául szolgáló, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti
kezelésű előirányzatának (a továbbiakban: előirányzat) bevételét képezik.”
5-§
(1)	A Tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerződő éves befizetési kötelezettségének összegét az általa használt
termőföld nagysága és az (1) bekezdés szerinti mérték alapján kell meghatározni. A
befizetést 2007. évben szeptember 30-ig, 2008. évtől kezdődően a tárgyév május 31.
napjáig kell teljesíteni.”
(2)	A Tv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a szerződő a jogszabályban foglalt vagy a szerződésben vállalt
kötelezettségét megszegi, a részére az adott évben kifizetett kárenyhítő juttatásnak a
jogszabályban vagy a kárenyhítési szerződésben meghatározott része jogosulatlanul
igénybevett támogatásnak minősül és azt a szerződő az agrárkár-enyhítési szerv erre
4
vonatkozó felhívását követő 30 napon belül köteles visszafizetni. A határidőben vissza
nem fizetett kárenyhítő juttatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
6.§
A Tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az állam központi költségvetési forrásból évenként a 6. § szerinti
befizetéssel legalább azonos összegű támogatással járul hozzá a kárenyhítés pénzügyi
forrásaihoz.
(2)	A Kormány nyilvános határozatban dönthet a termelői befizetéseket
meghaladó összegű többlet költségvetési hozzájárulás biztosításáról, továbbá
szempontokat határozhat meg a többlet költségvetési hozzájárulás igénybevételének
szakmai feltételrendszerére. A kárenyhítési igények elbírálása során a többlet
költségvetési hozzájárulás azon szerződők között osztható fel, akik teljesítik a külön
jogszabályban meghatározott feltételeket.
(3)	Az előirányzat központi költségvetésből történő évenkénti támogatása 2008.
évtől nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben a termelők által a 6. §
szerint befizetett összeg.
(4)	A 6. § szerinti termelői befizetés és a támogatási előirányzat kizárólag az e
törvény szerinti célokra használható fel.
(5)	A (4) bekezdés szerinti összeg maradványa nem vonható el, nem
csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori
költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem
vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a
következő évre kötelezően át kell vinni.
(1)	A Tv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerződő elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek az
1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott mértéke
szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult. Amennyiben a 6. § szerinti bevételek és a 8. §
szerinti támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható
kárenyhítés összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi
szerződőnél arányosan csökkenteni kell.”
(2)	A Tv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb az (1)
bekezdés szerinti juttatásnak a biztosító által - a 4. § (3) bekezdése szerinti biztosítási
szerződés alapján - nem fedezett részére teljed ki.”
5
(3) A Tv. 9. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tárgyév november 1-jéig az agrárkár-enyhítési szervhez benyújtott
előlegfizetési igényre a miniszter döntése alapján a tárgyévben a kárenyhítési igény 90
%-áig előleg fizethető ki.
(5)	Amennyiben a termelő kárenyhítési előlegként a véglegesen megállapított
kárenyhítési juttatást meghaladó összegű előleget kapott, a különbözetet 30 napon
belül köteles visszafizetni. A határidőben vissza nem fizetett előleg adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősül.”
8. §
A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A szerződőket a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megillető kárenyhítő
juttatásra vonatkozó kifizetési tervet az agrárkár-enyhítési szerv jóváhagyásra
bemutatja a miniszternek.”
9.§
A Tv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:
a)	a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját, az elemi csapás
bejelentésének, igazolásának, az előlegfizetési és a kárenyhítő juttatás iránti igény
benyújtásának, a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes szabályait, a
kárenyhítő juttatás jogszabálysértés esetén jogosulatlannak minősülő részét és az
ellenőrzés rendjét,
b)	a többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek
teljesítése igazolásának módját
rendeletben határozza meg.”
10.	§
A Tv. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § Ez a törvény a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek
előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra
történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december
15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.”
6
11. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után kötött, illetve az e törvénynek
megfelelően módosított szerződésekre kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépése
előtt megkötött szerződésekre a megkötéskor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
(3)	Az e törvény hatálybalépése és 2007. július 15-e közötti időszakban
kárenyhítési szerződést kötő mezőgazdasági termelők a szerződéskötést megelőzően, a
2007. évben bekövetkezett és igazolt elemi károk esetében is igényelhetnek kárenyhítő
juttatást.
12. §
Ez a törvény a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek
előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra
történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december
15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.
7
r
Általános indokolás
A mezőgazdasági termelés időjárási okok miatt megnövekedett kockázatainak
kezelésére új agrárkár-enyhítési rendszer került kidolgozásra, amely az Európai
Bizottság egyetértésének megszerzését követően 2007. január 1-jétől a 2006. évi
LXXXVIII. törvénnyel lépett hatályba. A törvény alapján a katasztrófa jellegű ár- és
belvíz, fagy- és aszálykárok enyhítésére nyílik lehetőség a kockázatközösséghez
csatlakozó mezőgazdasági termelők körében. A kárenyhítési rendszer a súlyos, 30%
fölötti hozamkieséssel járó elemi károk kezeléséről rendelkezik. A rendszerhez a
termelők - az általuk használt összes földterület alapján viszonylag csekély összegű
hozzájárulás befizetését vállalva - önként csatlakozhatnak. Az állam pedig arra vállal
kötelezettséget, hogy e kasszába évenként a termelőkével azonos összegű
hozzájárulást (költségvetési támogatást) fizet be.
A törvénybe foglalt új agrárkár-enyhítési rendszer hosszú távon nyújthat
kiszámítható segítséget a kárt szenvedett termelők számára, amelyet az évek alatt
összegyűlő források tesznek lehetővé. A rendszer stabilitását és kiszámíthatóságát
biztosítja az a garanciális szabály, amely az így összegyűlt termelői és állami
befizetések maradványát kötelezően a következő év kárenyhítési céljaira irányozza
elő, annak elvonását, zárolását és más célra történő felhasználását egyértelműen tiltja.
Az ez év április végén, május elején pusztító fagyok igen nagy károkat okoztak
főleg az ország keleti részének területein elhelyezkedő szőlő- és gyümölcs
ültetvényekben. Az előzetes felmérések alapján megállapítható, hogy az ország
gyümölcs-árualapjának mintegy fele elpusztult.
A termelők kárainak enyhítését a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló
2006. évi LXXXVIII. törvény hivatott biztosítani. Az indulás évében még nem
képződhetett a termelői hozzájárulásból és az ugyanolyan nagyságú állami
támogatásból olyan nagymértékű kockázati alap, amely a fentiekben említett
katasztrófajellegű károk enyhítéséhez elegendőnek bizonyulna. A kárenyhítési
koncepció a hosszútávon működő forrásgyűjtésen alapul, amelyben a kármentes évek
befizetései is hozzájárulnak a ritkábban előforduló, viszonylag nagy károk okozta
veszteségek mérsékléséhez. Ez a forrástöbblet a már súlyos károkkal terhelt indulás
évében még nem áll rendelkezésre, ami miatt rendkívüli állami beavatkozásra van
szükség.
A javaslat célja a fenti törvény módosítása, amely lehetővé teszi a Kormány
számára, hogy szükség esetén a kockázatközösség számára többletforrást biztosítson.
Mivel a kárenyhítések gyors intézkedést igényelnek, a törvénymódosításnak az
Európai Unió Bizottságával való egyeztetéséhez a Szerződés 87. és 88. cikkének a
mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak
8
nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK (ún.
mentesítési) bizottsági rendelet által biztosított lehetőségeket indokolt igénybe venni.
Ennek a rendeletnek a hatálya azonban csak a kis- és középvállalkozásokra teljed ki és
a kárenyhítés nem vonatkozik az árvíz okozta elemi károkra, amelyeket más
intézkedés keretében szükséges rendezni.
További célja a törvénymódosításnak a kárenyhítési rendszerbe eddig még be
nem lépett termelők számára - kivételes jelleggel - a pótlólagos csatlakozás
lehetőségének biztosítása, valamint a károsultak számára a kárenyhítési juttatások egy
részének előleg formájában történő kifizetése is.
A javaslat az azonnali intézkedést igénylő szabályozási kérdéseken túlmenően
tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges további szövegpontosításokat is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat 1. §-a új célként fogalmazza meg azt, hogy a mezőgazdasági
termelők a jövőben ne csak az általuk korábban befizetett összegnek megfelelően,
hanem akár ennél nagyobb arányban is részesülhessenek elemi csapás esetén a
közreműködésükkel létrehozott pénzalapból kárenyhítő juttatásban.
A javaslat 1. §-a a kárenyhítő juttatásban részesülők körét az 1857/2006/EK
bizottsági rendeletre való utalással határozza meg. Ezzel a támogatottak körét a
leginkább rászoruló kis- és középvállalkozásokra korlátozza.
A 2. §-hoz
A javaslat 2. §-a a törvényben használt egyes fogalmakat pontosítja. A
vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban az elemi kár fogalmából kikerült
az árvíz. Ez a változás nem jelenti azt, hogy az árvíz általában nem minősülne vis
majornak, csak annyit, hogy árvíz esetében az esetleges kárigények rendezésére nem e
törvény nyújtotta keretek között, hanem más módon, egyedileg kerül sor. A módosítás
egyértelművé teszi, hogy csak a külterületi termőföldön elszenvedett kár képezheti a
kárenyhítő juttatás alapját.
A 3. §-hoz
A javaslat 3. §-a megteremti annak a lehetőségét, hogy azok a mezőgazdasági
termelők, akik eddig még nem csatlakoztak a kárenyhítési rendszerhez, pótlólag ezt
még erre az évre kiterjedő hatállyal 2007. július 15-ig megtegyék. Ebben az esetben az
újonnan csatlakozók számára is biztosított lesz az a lehetőség, hogy a 2007. április-
május hónapban elszenvedett fagy, illetve jégkáruk után is kárenyhítő juttatásban
részesüljenek. A határidő kitolása egyszeri alkalomra szól és esetleges késedelem
esetén a mulasztást sem lehet később igazolni.
9
A 4. §-hoz
A javaslat 4. §-a technikai szövegpontosítást tartalmaz akkor, amikor utal az
agrárpolitikáért felelős miniszterre.
Az 5. §-hoz
A javaslat 5. §-a a szerződéskötési határidő meghosszabbítására is figyelemmel
a termelő befizetési kötelezettségének új határidejére vonatkozó rendelkezést
tartalmaz.
Figyelemmel arra, hogy egyes esetekben a kárenyhítő juttatás kifizetésének
előfeltétele, hogy a szerződő a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott
kötelezettségeit is teljesítse, ezért rendelkezni kell a mulasztás esetén alkalmazandó
szankcióról is.
A 6. §-hoz
A javaslat 6. §-a tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján a
kormány a központi költségvetésből a termelői befizetéseket meghaladó összegű
támogatásról is dönthet. Ebben az esetben a kormány jogosult iránymutatást adni a
többlet költségvetési forrás felhasználásának szakmai feltételeire is. A javaslat
megfelelő garanciákat ad arra, hogy a befizetéseket más célokra ne lehessen elvonni.
A 7. §-hoz
A javaslat 7. §-a a vonatkozó közösségi jogszabályra történő utalással
kárenyhítő juttatásként kifizethető összeg maximumát a hozamérték-csökkenés 80%-
ában (egyes esetekben 90%-ában) határozza meg.
Új rendelkezésként került megfogalmazásra az a lehetőség, miszerint a
törvényben meghatározott esetekben a tárgyévi károkozás esetén még a tárgyévben
legfeljebb 90 %-os mértékű előleg kifizetésére is sor kerülhet. A javaslat rendezi az
indokolatlanul kifizetett előleg visszafizetésének a kérdését is.
A 8. §-hoz
A javaslat 8. §-a technikai szövegpontosítást tartalmaz.
A 9. §-hoz
A javaslat 9. §-a az agrárpolitikáért felelős miniszternek adott rendelet alkotásra
vonatkozó felhatalmazásokat tartalmaz.
10
A 10. §-hoz
A javaslat 10. §-a közösségi jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.
A 11. §-hoz
A javaslat 11. §-a azokat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a
módosított feltételrendszerre való átállásból következnek. Ezek közül külön is ki kell
emelni, hogy az új feltételrendszer csak az újonnan belépőkre, illetve azokra
vonatkozik, akik meglévő szerződéseiket módosítják. A szerződés-módosítási
lehetőség csak azon mezőgazdasági termelőkre vonatkozik, akik egyébként
megfelelnek az 1857/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltaknak. Akik bármilyen
okból nem módosítják a szerződésüket, azok tekintetében az állam felelőssége csak az
eredeti befizetés arányában áll fenn, míg a többlet költségvetési juttatásban való
részesedésre már nem.
A 12. §-hoz
A javaslat 12. §-a közösségi jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.