﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3245. számú
törvényjavaslat
a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről
Budapest, 2007. június
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2007. évi.....törvény
a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről
Az Országgyűlés a foglalkoztatók nyugdíjcélú megtakarítások terén történő
szerepvállalásának elősegítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hazai jogrendbe
történő bevezetése, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények európai szinten
megszervezett belső piacának megszilárdítása, határokon átnyúló működésének biztosítása
érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1.	§
(1)	E törvény hatálya alá tartozik
a)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;
b)	a más Európai Gazdasági Térség államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény magyarországi fióktelepe;
c)	a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet
végző, más Európai Gazdasági Térség államban bejegyzett foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény;
d)	az a)-c) pontban foglalt szervezetek valamelyikébe befizetést teljesítő foglalkoztató;
e)	az e törvényben foglaltak alapján a foglalkoztatói nyugellátásra jogosultságot szerző tag
a feltételes jogszerzés időtartama alatt is, valamint a járadékos és a kedvezményezett;
f)	a kiszervezett tevékenységgel kapcsolatban a kiszervezett tevékenységet végző
szervezet;
g)	az a)-d) és f) pontokban foglalt személyek és intézmények felügyeletét ellátó szerv.
(2)	E törvény hatálya nem terjed ki:
a)	a társadalombiztosítási tevékenységre,
b)	a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak
kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán
anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a
rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer),
c)	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak tevékenységére,
d)	a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben
szabályozott biztosítási tevékenységre.
Fogalmak
2.	§
E törvény alkalmazásában
1.	adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve üzleti, foglalkoztatói nyugdíj titkot képező adat
tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatfeldolgozási tevékenység;
2
2.	adatkezelés: a személyes adat, illetve üzleti, foglalkoztatói nyugdíj titkot képező adat
tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatkezelési tevékenység;
3.	állampapír: a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi
Bank vagy az Európai Unió más államának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír;
4.	befektetési egységekhez kötött nyugdíjkonstrukció illetve nyugdíjszolgáltatás (unit linked):
olyan biometriai kockázatot tartalmazó, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció
vagy olyan nyugdíjszolgáltatás, amelynél a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a
nyugdíjtechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező,
elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési
egységekből) álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési
alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés
céljából, a csatlakozott foglalkoztató vagy a tag választásától függően, a csatlakozásról
szóló szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;
5.	befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció: meghatározott mértékű (fix összegű, vagy
adott időszakban megszerzett kereset, keresetrész vagy jövedelem, jövedelemrész
arányában meghatározott mértékű, jellemzően az adott munkaviszony hosszától függő
összegű) és rendszerességű foglalkoztatói, vagy foglalkoztatói és tagi befizetések és azok
befektetéséből származó hozam felhalmozása alapján számított összegű
nyugdíjszolgáltatást tartalmazó nyugdíjkonstrukció;
6.	biometriai kockázat: a tag élettartamának hosszával, valamint megrokkanásával
összefüggő bizonytalanságból eredő kockázat;
7.	cégvezető: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 32.
§-ban foglaltak szerint a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vezetésére
kinevezett, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel munkaviszonyban álló első
vezető;
8.	EGT állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az
Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos
jogállást élvez;
9.	életjáradék: a járadékos számára élete végéig, előre meghatározott, rendszeres
időközönként folyósított előleges vagy utólagos járadék;
10.	feltételes jogszerzési időtartam: az a munkaviszonyban töltött legrövidebb időtartam,
amelynek elteltével az addig jóváírt foglalkoztatói hozzájárulások és azok hozamai, illetve
az addig keletkezett jogosultságok a tag tulajdonává válnak;
11.	fióktelep: a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény fióktelepe. Foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatási tevékenység végzésére fióktelepet csak foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény hozhat létre;
12.foglalkoztató:	az, akivel a tag a 23. pontban meghatározott munkaviszonyban áll és aki
hozzájárulást fizet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe;
13.	foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a
nyugdíjkorhatár elérésekor a járadékos részére folyósított kifizetés;
14.	foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: olyan e törvény alapján létrehozott
zártkörűen működő részvénytársaság, továbbá valamely más EGT államban bejegyzett
intézmény, amely foglalkoztatótól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten működik, és
amelynek célja munkaviszonyhoz kapcsolódó nyugellátás biztosítása a foglalkoztatók és a
munkavállalók vagy képviselőik között megkötött tagi, illetve több munkavállalót érintő
3
megállapodás alapján, feltéve, hogy az intézmény a megállapodásban foglaltak szerinti
tevékenységet folytat;
15.	határon átnyúló tevékenység: a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel,
fiókteleppel vagy kereskedelmi képviselettel rendelkező foglalkoztató által teljesített
befizetés más állam területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény által történő fogadása, valamint a más EGT állam területén székhellyel
rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a Magyar Köztársaság
területén lakóhellyel rendelkező tag számára nyújtott szolgáltatás, valamint más EGT
állam területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy kereskedelmi képviselettel
rendelkező foglalkoztató által a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés és más EGT állam
területén lakóhellyel rendelkező tag számára a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény által nyújtott szolgáltatás;
16.	járadékos: foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást igénybevevő tag a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatás megállapításának időpontjától, valamint a kedvezményezett és a
hozzátartozó a jogosultság hatályba lépésétől;
17.	jogosultság nyilvántartása: a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a
tag által megszerzett jogosultságok nyilvántartása;
18.jogosultság	tőkeértéke: a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a
szolgáltatás megkezdése előtt a tag által megszerzett jogosultságoknak a tőkeérték
kiszámításának időpontjára meghatározott összértéke. A tőkeértéket a megszerzett
jogosultságok alapján várható szolgáltatási kiadásoknak a nyugdíjtechnikai tartalékok
befektetésén várható jövőbeli hozamok felhasználásával számított jelenértéke alapján kell
meghatározni. A számítás során figyelembe kell venni a jogosultságok valorizációját
illetően a csatlakozásra vonatkozó szerződésben szereplő rendelkezéseket is;
19.	kiszervezés: a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény feladatkörébe tartozó
tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet által,
szerződés alapján történő ellátása;
20.	közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontjában megjelölt közeli hozzátartozók és az élettárs;
21.	minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor a felvállalt
kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
22.	munkavállaló: a foglalkoztatóval a 23. pontban meghatározott munkaviszonyban álló
személy;
23.	munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti
munkaviszony, továbbá minden olyan, munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyre
külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell;
munkaviszony e törvény alkalmazásában továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény szerinti közszolgálati jogviszony, a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, az
ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény szerinti ügyészségi szolgálati viszony, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
szóló 1997. évi LXVII. törvény szerinti szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti szolgálati jogviszony, a
fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény szerinti szolgálati viszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény szerinti szolgálati
jogviszony; e törvény alkalmazásában az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak
kell tekinteni;
4
24.	nyugdíjkonstrukció', egy foglalkoztató munkavállalói részére nyújtott foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatás feltétel- és teljesítésrendszere;
25.	nyugdíjkorhatár:
a)	az az életkor, melyet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz,
b)	a nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az időpont, amelytől a tag
társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a
korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet
folytatók öregségi nyugdíját, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott
öregségi nyugdíjat, valamint a szolgálati nyugdíjat is), a rokkantsági és baleseti
rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által
nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá növelt összegű öregségi és
munkaképtelenségi járadékban részesül,
c)	határon átnyúló tevékenység esetében a foglalkoztató székhelye szerinti állam
irányadó szociális és munkajoga alapján a tagra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár;
26.	önfoglalkoztató: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pontjának 1-
6. alpontjában, valamint c) pontjában megjelölt személyek;
27.	szavatoló tőke: a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény rendelkezésére álló, e
törvény szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, amely a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként
azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha
erre a beérkezett hozzájárulások, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékok nem nyújtanak
fedezetet;
28.	székhely szerinti állam: az az állam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézmény létesítő okirata szerinti székhelye, illetve központi ügyintézésének helye
található. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény létesítő okirata
szerinti székhellyel nem rendelkezik, az az állam, amelyben a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény központi ügyintézésének helye található;
29.	szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz): a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménynek az a dokumentuma, amely e törvény és más
jogszabályok alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szervezetének és
működésének legfontosabb belső szabályait tartalmazza;
30.	szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció: előre meghatározott mértékű
nyugellátás nyújtásáról szóló ígéretet tartalmazó nyugdíjkonstrukció;
31.	szolgáltató: olyan vállalkozás, amely a nyugdíj szolgáltató intézmény számára a
kiszervezett tevékenységet végzi;
32.	tag: az a természetes személy, aki munkaviszonya, vagy más EGT állam jogszabálya
szerinti munkaviszonya alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó
alapszabályban, csatlakozásra vonatkozó szerződésben, munkaszerződésben, kollektív
szerződésben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó
jogosultságokat szerez vagy feltételes jogszerzés alapján várhatóan jogosultságot szerez;
33.	tagi számla: az a nyilvántartás, amelyen a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció
esetén a felhalmozási időszakban a tag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére
járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul;
34.	valorizáció: a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság
megszerzése és a szolgáltatás megkezdése közötti időszakban a jogosultság összegének
értékállóságát biztosító mechanizmus, amely a jogosultság értékének a közbenső időszak
ár-, bérnövekedéséhez vagy más egyéb tényezők alakulásához való hozzáigazítását jelenti;
5
35.	várakozási idő: a tagsági jogviszonynak a belépéstől számított, a nyugdíjkonstrukció által
előírt azon időszaka, amelynek elteltével a tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatáshoz - az
egyéb feltételek teljesülése esetén - legkorábban hozzájuthat.
Működési alapelvek
3.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vagyona elkülönül a foglalkoztató
vagyonától. A nyugdíjkonstrukciókra a foglalkoztató, illetve a foglalkoztató hitelezői nem
tarthatnak igényt.
(2)	A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:
a)	a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény gazdálkodása kizárólag e törvényben
meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,
b)	a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény bevételeiből és a bevételeiből képzett
tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,
c)	a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a tagi számlákat vezeti, illetve a tagi
jogosultságokat nyilvántartja, a szolgáltatásokat a szolgáltatási szabályzatban
meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések teljesítésére képzett tartalékokból
finanszírozza,
d)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra csak a járadékosok jogosultak,
e)	a tagsági jogviszony megszűnése, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
felszámolása, végelszámolása esetén a tag, a járadékos és a kedvezményezett a
követelésére e törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezései,
illetőleg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabályában foglalt eljárási
rend szerint tarthat igényt,
f)	a jogosultság nyilvántartása alapján a tagot megillető jogosultság, a tagi számla,
valamint a hozzá kapcsolódó tartalékok kizárólag a tagok, illetve járadékosok
követeléseinek kielégítésére használhatók fel, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény, illetve a tagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem
zárolhatók,
g)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a működésével kapcsolatos nyilvántartási
és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási
tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre
feljogosított szervezeteket.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása során, különösen befektetési
tevékenysége gyakorlása során - a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve - úgy köteles
eljárni, hogy az a nyugdíjszolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.
(4)	Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézménynek tevékenységéről - e törvény szabályainak megfelelően - olyan
nyilvántartásokat kell vezetnie, és a vonatkozó szabályoknak megfelelően ezeket
nyilvánosságra hoznia, amelyek alkalmasak arra, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmények teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és
megismerhető legyen.
(5)	A jó gazda gondosságának elvét megtartva a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
nevében eljáró személyek kötelesek a tagok, járadékosok és a kedvezményezettek érdekében
különös gondossággal eljárni.
6
Az elnevezés védelme
4.	§
(1)	Az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működő foglalkoztatói
nyugdíj szolgáltató intézmény köteles cégnevében feltüntetni a „foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény” elnevezést. Más személy részére a cégnevében, hirdetésében
vagy bármely más módon a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény” elnevezés, annak
bármely szóösszetételben történő használata nem megengedett.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézmények szakmai érdekképviseleti szervezeteire.
(3)	Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés alapján jogosult vagy
kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) határoz.
A nyugdíjszolgáltatási tevékenység
5.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységeket foglalja
magában:
a)	a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok képzése, a vagyon
befektetése és kezelése,
b)	a foglalkoztatói hozzájárulások, a tagi kiegészítések, egyéb bevételek beszedése,
c)	a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok
elvégzése (a továbbiakban: nyilvántartás),
d)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének biztosításával összefüggő
tevékenység,
e)	foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítése.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet teljes körűen kizárólag a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére vagyonkezelési tevékenységet az
láthat el, aki külön jogszabály alapján jogosult önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár vagy
magánnyugdíjpénztár részére vagyonkezelési tevékenységet végezhet.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó
nyilvántartási feladatokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti, illetve az,
aki eleget tesz a kiszervezésre vonatkozó előírásoknak.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
6.	§
(1)	A Magyar Köztársaság területén foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény zártkörűen
működő részvénytársaság vagy más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugellátást
szolgáltató intézmény magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részvénytársaságra a Gt. előírásait, a
fióktelepre pedig a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.)
fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény kizárólag foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végezhet.
7
(4)	E törvény 3-81. §-ainak rendelkezéseit az e törvény alapján alapított, a Magyar
Köztársaság területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre
kell alkalmazni.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapítása
7.	§
(1)	Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapíthat:
a)	bank, biztosító részvénytársaság, befektetési társaság,
b)	foglalkoztató, illetve több foglalkoztató együttesen, amennyiben vállalják, hogy
munkavállalóik részére foglalkoztatói hozzájárulást fizetnek.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mind a tulajdonrésszel (részvénnyel)
rendelkező foglalkoztató munkavállalói, mind más foglalkoztatók és azok munkavállalói
részére kínálhat nyugdíjkonstrukciókat.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményben tulajdonrészt (részvényt) csak az
szerezhet, aki annak alapítására jogosult.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tulajdonrésszel (részvénnyel)
rendelkező szervezet saját munkavállalói részére nyújtandó nyugdíjkonstrukcióra
vonatkozóan a 8. § (2) bekezdés szerinti szerződést köti meg a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménnyel.
Foglalkoztató csatlakozása a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez
8.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez - az alapszabályban rögzített módon -
bármely foglalkoztató csatlakozhat (a továbbiakban: csatlakozó foglalkoztató). A csatlakozó
foglalkoztató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szerződést köt, melyben
vállalja, hogy munkavállalói részére hozzájárulást fizet.
(2)	A csatlakozásra vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	nyugdíjkonstrukció elemeinek, a konstrukció által kezelt kockázatok meghatározását,
az alkalmazott kizárásokat;
b)	a hozzájárulás és a tagi kiegészítés fizetésére, illetve a tagok, a járadékosok jogaira és
kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának
következményeire vonatkozó rendelkezéseket;
c)	amennyiben a nyugdíjkonstrukció várakozási időt, illetve feltételes jogszerzési
időtartamot tartalmaz, ennek időtartamát;
d)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szolgáltatásainak megjelölését, a
teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, az egyes igények elévülési idejét;
e)	a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a foglalkoztatói, illetve tagi
befizetésekből a tagi számlán jóváírásra kerülő hányadot;
f)	a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság valorizációjára,
a tőkeérték megállapítására, valamint a nyugdíjkonstrukcióba más foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményből átutalt tőkeösszeg jogosultsággá alakítására vonatkozó
részletes módszertant, továbbá a befektetési egységekhez kötött nyugdíjkonstrukció esetén
a befektetések kockázatát viselő fél meghatározását (tag vagy foglalkoztató);
g)	matematikai tartalék-képzési kötelezettséggel járó nyugdíjkonstrukció esetén a tagnak
járó többlethozam jóváírásának rendjét;
8
h)	a tagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági jogviszony megszűnése, más
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átlépés, szolgáltatás megállapítása,
stb.) esetén alkalmazott költséglevonások mértékét;
i)	a működéssel kapcsolatos bevételek, ráfordítások, költségek körét és meghatározásának
módját;
j) a foglalkoztató kötelezettségeinek részletezését a fedezethiány megszüntetése
érdekében;
k) a foglalkoztató fizetésképtelensége esetén, illetve a foglalkoztató végelszámolása,
felszámolása esetén lefolytatandó eljárást;
l) a szerződés felmondásának határidejét;
m) a szerződés felmondása esetén követendő eljárást.
(3)	A csatlakozott foglalkoztató átléphet egy másik foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézményhez. Ez esetben az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel megkötött
szerződés felmondására a fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel
csatlakozásra vonatkozó szerződés megkötését követően kerülhet sor. Az új csatlakozásra
vonatkozó szerződésben rendelkezni kell a nyugdíjkonstrukció átvételével kapcsolatos
eljárásról is. Átlépés esetén a tagok jogosultságai nem csökkenhetnek.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményhez önfoglalkoztató is csatlakozhat. A
csatlakozó önfoglalkoztató a taggal esik egy tekintet alá, azonban a foglalkoztató 55. §-ban
foglalt kötelezettségeit is teljesíti.
Tevékenységi engedély
9.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységét kizárólag a Felügyelet által
kiadott, tevékenységi engedélyről szóló jogerős határozat birtokában kezdheti meg. A
tevékenységi engedély iránti kérelmet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását igazoló
okirat kézhezvételét követő tizenöt napon belül kell benyújtani.
(2)	A tevékenység engedélyezésének eljárására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) rendelkezéseit e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A tevékenységi engedély megszerzéséig a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény
gazdálkodása kizárólag a tevékenység megszervezésére irányulhat, kifizetések csak ezzel
összefüggésben teljesíthetők.
(4)	A tevékenységi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	az alapszabályt,
b)	az üzleti tervet,
c)	a cégbíróság által érkeztetett cégbejegyzési kérelem másolatát és a cégkivonatot,
d)	igazolást arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény
bankszámlaszámmal rendelkezik,
e)	a gazdálkodási, befektetési, adminisztrációs és nyilvántartási vagy járadékszolgáltatási
üzletmenet kiszervezése esetén az erre vonatkozó szerződést,
f)	a szervezeti felépítését bemutató dokumentumot,
g)	a minimális biztonsági tőke meglétének igazolását,
h)	a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,
i)	a 11. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb vezetők alkalmazására vonatkozó
igazolást,
9
j) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
k) az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit,
valamint nyilatkozatot arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a
jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére
felkészült,
l) számviteli politikáját, részletes számviteli rendszerének tervezetét,
m) a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény likviditását, fizetőképességét súlyosan
veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet,
n) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében
szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,
o) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 11. §
(3)	bekezdése szerinti belső szabályzatot,
p) a tervezett működési terület meghatározását tartalmazó dokumentumot,
q) a működési szabályzatot.
(5)	A működési szabályzat tartalmazza:
a)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által nyújtott szolgáltatások jellegét
(befizetéssel vagy szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció);
b)	a nyugdíjszolgáltatás iránti igény bejelentésének módját, határidejét;
c)	a tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe, illetve más foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményből történő átlépésének feltételeit és az ezekre vonatkozó
eljárási rendet,
d)	a munkaviszony megszűnésével összefüggően a tagi jogviszony alakulásával
kapcsolatos eljárás rendjét,
e)	a foglalkoztatók csatlakozásának eljárási rendjét,
f)	mindazt, amit törvény, vagy törvény felhatalmazása által kiadott jogszabály a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működési szabályzatába utal, vagy amit a
közgyűlés szükségesnek tart.
(6)	Az üzleti terv tartalmazza:
a)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapításkori vagyonát tételes és értékkel
ellátott bontásban;
b)	a tevékenységi engedély jogerőre emelkedésének napjáig tervezetten felmerülő
költségek fajtáit és mértékét, valamint ezek várható fedezetét;
c)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a pénzügyi év lejártáig, valamint a
következő három pénzügyi évre szóló pénzügyi tervét.
(7)	Az induló üzleti tervnek a (6) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell mindazokat
az adatokat és feltételeket, amelyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
alapszabályban vállalt szolgáltatásainak teljesítéséhez, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény hosszú távú és a tervezett taglétszámához igazodó működőképességéhez, a
tagokkal szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény igazgatósága szükségesnek tart, illetve amit a Felügyelet előír.
A vezető állású személy
10.	§
(1)	Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél az igazgatóság tagjának, a felügyelő
bizottság tagjának, valamint cégvezetőnek (a továbbiakban: vezető állású személy) az
nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés
tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
10
intézmény a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet
nem adja meg az engedélyt, ha a bejelentésben megjelölt személy nem felel meg az e
törvényben foglalt feltételeknek. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztását,
illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok
pótlásától számított harminc napon belül meghozni.
(2)	Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő
harminc napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, a
hiánypótlás érdekében nem intézkedik, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a
hiánypótlás beérkezését követő harminc napon belül nem hozza meg határozatát.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles felügyelő bizottságot létrehozni.
(4)	Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy kizárólag olyan
személy lehet, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	a Bit. 91. §-a szerinti szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
c)	legalább öt éves biztosítási, pénztári vagy vállalat-gazdálkodási, illetve az
államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik,
azzal, hogy az előírt vezetői gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem
benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra,
d)	felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és
e)	nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelő bizottságának tagjai közül a (4)
bekezdés c) és d) pontjaiban foglaltak kizárólag a felügyelő bizottság elnökére nézve
kötelezőek.
(6)	Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének
VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az
ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy
gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, a büntetőeljárás
jogerős befejezéséig nem tölthet be vezető állású személyként tisztséget, illetve tisztségéből
fel kell függeszteni.
(7)	A vezető állású személyek mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől általában
elvárható gondossággal, a tagok, a járadékosok és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. A vezető állású személyek a
polgári jog általános szabályai szerint felelnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménnyel szemben a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés által hozott határozatok,
belső szabályzatok illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménynek okozott károkért.
Egyéb vezetők
11.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége megkezdéséhez és
folytatásához az (5)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel
a)	vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),
b)	számviteli rendjéért felelős vezetőt,
c)	belső ellenőrt,
d)	jogászt, és
e)	befektetésekért felelős vezetőt
11
(a továbbiakban együtt: egyéb vezetők) köteles alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. A b), c),
e)	pontokban felsorolt személyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag
munkaviszony keretében alkalmazhatja.
(2)	Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett időpontját
harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Felügyeletnek
bejelentette, és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető
megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól,
illetve a hiánypótlástól számított harminc napon belül meghozni.
(3)	Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő
harminc napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, a
hiánypótlásra nem szólít fel, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás
megtételét követő harminc napon belül nem hozza meg határozatát.
(4)	Az egyéb vezetők legfeljebb két foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménynél
tölthetnek be ilyen pozíciót.
(5)	A foglalkoztatói hozzájárulásokból és tagi kiegészítésekből a tárgyévet megelőző évben
300 millió forint éves bevételt el nem érő foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény az
egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység
ellátásával más - az adott tevékenység ellátására a 12. § (1) bekezdésében, a 13. § (1)
bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelő személyt foglalkoztató -
szervezetet is megbízhat.
(6)	Vezető biztosításmatematikus (aktuárius) alkalmazása csak biometriai kockázatot is
kezelő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében kötelező.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa (aktuárius)
12.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusaként a Bit.
86. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő személy
alkalmazható.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa a Bit. 86. §
(2)	bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint a (3) és (4) bekezdésében meghatározott
feladatokat látja el, valamint aláírásával igazolja a tartalékok helytállóságát.
(3)	A vezető biztosításmatematikus készíti el a szolgáltatással meghatározott
nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó
módszertant. A módszertant a vezető biztosításmatematikus évente felülvizsgálja.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa a Bit. 86. §
(4)	bekezdésében foglaltaknak megfelelő aktuáriusi jelentésben teljesíti beszámolási
kötelezettségét.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezetője
13.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezetőként
kizárólag a Bit. 88. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott követelményeknek
megfelelő személy alkalmazható.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezető ellenőrzi
és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény első számú vezetője mellett aláírásával
12
igazolja a Felügyeletnek megküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés
helytállóságát.
A belső ellenőr
14.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a belső ellenőrzés vezetésével a
felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt megbízni.
(2)	Belső ellenőrként kizárólag a Bit. 89. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott
követelményeknek megfelelő személy alkalmazható.
(3)	A belső ellenőr a Bit. 89. § (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének ellenőrzésével kapcsolatban
a felügyelő bizottság a Bit. 89. § (6) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el.
(5)	Ahol a Bit. biztosítót említ, ott e törvény alkalmazásában foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézményt kell érteni.
Összeférhetetlenségi szabályok
15.	§
(1)	Nem lehet vezető állású személy és egyéb vezető az,
a)	aki vezető állású személy, illetve egyéb vezető volt olyan foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményben, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban,
magánnyugdíj-pénztárban, biztosítónál, pénzügyi intézményben vagy befektetési
vállalkozásban, amely fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a
Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen
elrendelte, a fizetésképtelenné válást, a tevékenységi engedély visszavonását, illetve a
felszámolás jogerős elrendelését követő öt évig,
b)	aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények,
illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele
szemben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki,
vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével
büntetőjogi felelősségét megállapította, a bírság kiszabását, a szankció alkalmazását, vagy
az ítélet jogerőre emelkedését követő öt évig.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem szervezheti ki a tevékenységet olyan
szervezethez,
a)	amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyének,
egyéb vezetőjének vagy ezen személyek közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése
van, vagy
b)	amelynek vezető állású személye, egyéb vezetője a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény vezető állású személye, vagy egyéb vezetője vagy e személyek közeli
hozzátartozója.
(3)	A (2) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy
a kiszervezett tevékenységet végző a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonosa,
vagy a kiszervezett tevékenységet végző a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény könyvvizsgálója
13
16. §
(1)	A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói
engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás,
ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az általa vezetett biztosítói, pénztári vagy befektetési
vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók, illetve biztosítói, pénztári vagy befektetési
vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékében a könyvvizsgálót
határozatával nyilvántartásba vette.
(2)	Nem lehet könyvvizsgáló a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény tagja, a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény cégvezetője, igazgatóságának, felügyelő
bizottságának tagja, illetve ezek közeli hozzátartozója, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény tulajdonrésszel rendelkező (részvényes) foglalkoztatójának vezető állású személye,
egyéb vezetője illetve e személyek közeli hozzátartozója, a vagyonkezelő, valamint
gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet, a letétkezelő könyvvizsgálója, a nyilvántartást
végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.
(3)	Könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló
társaság is elláthat. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a
könyvvizsgálói tevékenységet végző személyre kell alkalmazni.
(4)	A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem
hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a
könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél
ismételten elláthatja.
(5)	A könyvvizsgáló betekinthet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény könyveibe, az
igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaitól, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, befektetéseit megvizsgálhatja. Jelen lehet az
igazgatóság és a felügyelő bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.
(6)	A könyvvizsgáló a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlése elé terjesztett
beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat
tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét a
közgyűléssel ismertetni. Biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjkonstrukciót is kezelő
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén a könyvvizsgáló vizsgálata során köteles
független biztosításmatematikus közreműködését igénybe venni. E nélkül a közgyűlés a
beszámolóról érvényes határozatot nem hozhat. Az alakuló közgyűlésen elfogadott
dokumentumokat nem kell könyvvizsgálónak megvizsgálnia.
(7)	Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézmény vagyonának, illetőleg fedezeti vagy a nyugdíjtechnikai tartalékának jelentős
csökkenése várható, köteles erről a felügyelő bizottságot és a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatóságát tájékoztatni, továbbá a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és az
intézkedéseket és azok okát a Felügyeletnek bejelenteni.
(8)	Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlését az igazgatóság - a
könyvvizsgáló (7) bekezdésben foglalt tájékoztatásának tudomásra jutásától számított nyolc
napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a
könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi)
bíróságot (a továbbiakban: bíróság).
14
(9)	Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási
minősítésű könyvvizsgáló társaságot, könyvvizsgálót törli nyilvántartásából, erről egyidejűleg
értesíti a Felügyeletet.
(10)	A biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaság
haladéktalanul köteles a Felügyelet részére a Magyar Könyvvizsgálói Kamara biztosítói,
pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló munka-, illetve tagsági
jogviszonyának megszűnéséről szóló határozatát megküldeni.
Tárgyi feltételek
17.	§
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység tárgyi feltételei:
a)	a tevékenység biztonságos folytatására alkalmas irodahelyiség,
b)	ha a gazdálkodás nyilvántartását teljes körűen nem helyezik ki, akkor a jogszabályban
előírt nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítástechnikai rendszer;
c)	működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer,
valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló terv.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által alkalmazott eljárásoknak,
rendszereknek, megoldásoknak és nyilvántartásoknak biztosítaniuk kell, hogy a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközök más
nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközöktől, illetve az intézmény saját tulajdonát képező
befektetésektől elkülönítetten legyenek kezelve és a lebonyolított ügyletek adatai - az ügylet
tárgya, időpontja, a szerződő partner, illetve egyéb szempontok szerint részletezve -
visszakereshetők legyenek.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény számviteli, nyilvántartási, informatikai
rendszereinek alkalmasnak kell lenniük
a)	mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására;
b)	az általa kialakított egyes alapok és portfoliók részét képező befektetési eszközök,
pénzeszközök, tőzsdei termékek és ingatlanok állományának minden időpontban történő
megállapítására;
c)	a jogszabályban, illetőleg saját szabályzataiban foglalt előírások betartásának
folyamatos ellenőrzésére;
d)	jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére; valamint
e)	a tagok, járadékosok és kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségek
megállapítására.
Informatikai rendszer védelme
18.	§
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény informatikai rendszerének védelmét az
Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban:
Öpt.) 40/C. §-ában foglaltak szerint kell kialakítani.
Ügymenet kiszervezésének feltételei
19.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény - az adatvédelmi előírások betartása mellett
-	az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti.
15
(2)	Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon
a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.
(3)	A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és
eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény végezné.
(4)	A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felel.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett
tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható
gondossággal végezze. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény észleli,
hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik,
haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a
jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére
a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve
ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(6)	Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten
-	az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(7)	A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott
üzleti és foglalkoztatói nyugdíjtitok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget
és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket, amennyiben a kiszervezéssel
személyes adatok átvétele is megvalósul, az adatfeldolgozás rendjét, az adatvédelmi
szabályok érvényesítésének módját;
b)	a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső ellenőre, könyvvizsgálója általi
ellenőrzéséhez;
c)	a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon
történő végzéséért;
d)	az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;
e)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részéről történő azonnali hatályú
felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő
tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.
(8)	Az ügymenet kiszervezési szerződés tartalmazza az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy
bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti
ellenőrzést végzőknek a felügyeleti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben, az
ügymenet kiszervezésével kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt
megadni. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak személyes adatát továbbítja a kiszervezett
tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az
adatvédelem szabályait.
(9)	Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény a tagjainak személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy
a kiszervezett tevékenységet végző a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
adatfeldolgozójának minősül.
16
20. §
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adminisztrációs és nyilvántartási feladatai
teljesítésével e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított szervezeteket
bízhat meg.
(2)	A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve
a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézményre vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési
előírások szerint végzi tevékenységét, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
nevében és érdekében jár el.
Változások bejelentése
21.	§
(1)A	foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a személyi és tárgyi feltételekben, továbbá a
vezető állású személyek és egyéb vezetők, a letétkezelő, a számlavezető, a könyvvizsgáló, a
kiszervezett tevékenységet végző személyében vagy adataiban történt változást a szerződés
megkötését, illetve megszűnését követően három munkanapon belül a Felügyeletnek
bejelenti.
(2)	Az e törvényben meghatározott engedélyek kérelmezése és a bejelentések megtétele a
Felügyelet által meghatározott formában történik. E célra a Felügyelet adatlapot
rendszeresíthet.
Határon átnyúló tevékenység végzése
22.	§
(1)	Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységként első
alkalommal kíván foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végezni másik állam
területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni. A foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény általi bejelentésnek a fogadó állam nevét, a foglalkoztató
megnevezését, valamint a nyugdíjkonstrukció csatlakozási szerződésben rögzített elemeit
tartalmaznia kell.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon
belül tájékoztatja a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát arról, hogy
a)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik tevékenységi engedéllyel,
b)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a minimális szavatolótőke-
szükségletnek megfelelő nagyságú szavatoló tőkével és az előírt tartalékok fedezete
rendelkezésre áll.
A Felügyelet a tájékoztatást köteles egyidejűleg közölni a bejelentő foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménnyel is.
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény az (1) bekezdésben foglaltakat nem közli, illetve a
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény nem felel meg a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban
foglalt feltételeknek. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ezt
legkésőbb a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles határozatban
közölni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel.
(4)	A Felügyelet a másik állam illetékes hatóságai által a másik állam szociális és
munkajogának foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó követelményeiről küldött tájékoztatását
17
továbbítja a foglalkoztatói nyugdíjintézmény részére. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény a tevékenységét a Felügyelet által továbbított tájékoztatás kézhezvételét követően,
vagy (ennek hiányában) a (2) bekezdésben említett tájékoztatás közlésétől számított hatvanöt
napon belül kezdheti meg.
(5)	Ha a működés során a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatokban változás
következik be, a Felügyelet tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságát. A Felügyelet
eljárására a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak az irányadók.
(6)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok felé teljesítendő tájékoztatási
kötelezettségek teljesítése során a foglalkoztató székhelye szerinti államban előírt
kötelezettségeknek is meg kell felelni.
23.	§
(1)	Amennyiben a Felügyelet értesítést kap a másik állam illetékes hatóságaitól arról, hogy a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a másik állam szociális és munkajogának
foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra, illetve a tagok tájékoztatására vonatkozó
követelményeinek nem tesz eleget, a Felügyelet eseti ellenőrzést végez az intézménynél és
szükség esetén intézkedéseket alkalmaz.
(2)	A Felügyelet megküldi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a másik állam
illetékes hatóságaitól kapott, a másik állam szociális és munkajogának foglalkoztatói
nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó követelményei, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásai terén bekövetkezett változásokról
szóló tájékoztatást.
(3)	A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől a
határon átnyúló tevékenység során alkalmazott szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő
dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a foglalkoztató
székhelye szerinti állam jogszabályainak.
A másik államban történő fióktelep létesítés szabályai
24.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha
másik államban fióktelepet kíván létesíteni. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet
végző fióktelepet csak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény létesíthet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a)	annak az államnak a megnevezését, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
a fióktelepet kívánja létesíteni,
b)	a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó iratokat,
c)	az üzleti tervet,
d)	a fióktelep irányítását ellátó vezető állású személyek, meghatalmazott képviselők
megnevezését, és
e)	a fióktelep nevét és címét.
(3)	Ha a bejelentő foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény felépítési, irányítási,
ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés
kézhezvételétől számított kilencven napon belül a Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a
másik állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a
fióktelepet létesítő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a megfelelő
szavatoló tőkével. Erről egyidejűleg köteles értesíteni a bejelentő foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményt is.
18
(4)	A Felügyelet a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény a (2) bekezdésben felsorolt adatokat nem közli, illetve a
bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje
és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A tájékoztatás megtagadását a
Felügyelet legkésőbb a bejelentés kézhezvételétől számított kilencven napon belül köteles
határozatban közölni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel.
(5)	A másik állam illetékes felügyeleti hatósága a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatás
kézhezvételétől számított hatvan napon belül a Felügyeletet tájékoztatja azon feltételekről,
amelyek keretében a fióktelep tevékenységét végezheti. Ezt a tájékoztatást a Felügyelet a
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére továbbítja. A másik állam illetékes
felügyeleti hatóságától megkapott, a fióktelep tevékenységét meghatározó feltételekre
vonatkozó tájékoztatást a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére
továbbítja. Amennyiben a másik állam illetékes felügyeleti hatósága a tájékoztatási
kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet a a másik állam illetékes felügyeleti
hatóságának (3) bekezdésben foglalt tájékoztatását követő hatvan napon belül értesíti a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt.
(6)	A fióktelep az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás, illetve értesítés kézhezvételét követően
hozható létre és kezdheti meg működését.
(7)	Ha a működés során a (2) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott adatokban változás
következik be, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény legkésőbb harminc nappal a
változást megelőzően, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén haladéktalanul
írásban köteles tájékoztatni a Felügyeletet és a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát
annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a (3) bekezdésben meghatározott hatáskörüket
megfelelően gyakorolhassák.
Az üzleti titok és a foglalkoztatói nyugdíjtitok
25.	§
(1)	E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében
meghatározott fogalmat kell érteni.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjtitok minden olyan, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
tagjáról és járadékosáról a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésére álló, a
tevékenysége során tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény tagjára és a járadékos személyére, adataira, vagyoni helyzetére,
üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint tagi számlájára, a
jogosultság nyilvántartásban szereplő adatokra, a részére megfizetett hozzájárulásra és az
általa befizetett kiegészítésre, valamint a részére járó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra
vonatkozik.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény üzleti és foglalkoztatói nyugdíjtitkot
kizárólag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató tevékenység folytatásával összefüggésben
kezelhet.
A tagsági jogviszony
26.	§
(1)	Tag lehet az a személy, aki az alapító vagy csatlakozó foglalkoztatóval a 2. § 23. pont
szerinti munkaviszonyban áll és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató
kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A foglalkoztató a munkaviszonyra
19
irányadó jogszabályban foglalt egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezések figyelembe
vételével vállalhatja a hozzájárulást.
(2)	A tagsági jogviszony a foglalkoztatóval történő munkaszerződés megkötésével vagy
módosításával jön létre. A foglalkoztató a munkaszerződés megkötését, illetve módosítását
követően haladéktalanul értesíti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt. A
foglalkoztató köteles tájékoztatni a munkavállalót, hogy személyes adatait a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény részére továbbította.
(3)	A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a hozzájárulás mértékéről,
szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén az ígért nyugdíjszolgáltatásról a
munkaszerződés vagy a kollektív szerződés rendelkezik.
(4)	A tag vállalhatja a foglalkoztató által fizetett hozzájárulás kiegészítését. A kiegészítés
lehet egyösszegű vagy rendszeres befizetés. A tag bármikor dönthet a rendszeres befizetés
szüneteltetéséről. A foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a munkavállaló általi
kiegészítés vállalásához kötheti, erről és a kiegészítés megfizetése elmulasztásának
jogkövetkezményeiről a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben rendelkezni kell.
Nem köteles a tag a kiegészítést megfizetni azon időszakra, amikor a foglalkoztató nem
teljesíti a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben meghatározott hozzájárulást.
(5)	A foglalkoztató hozzájárulás fizetési kötelezettsége, illetve a tag kiegészítés megfizetésére
vonatkozó (4) bekezdés szerinti kötelezettsége a munkaviszony megszűnéséig áll fenn.
(6)	A tagi számlán nyilvántartott követelésekre sem a tag hitelezői, sem kívülálló harmadik
személy hitelezői nem tarthatnak igényt.
(7)	Amennyiben a foglalkoztató a munkaszerződésben, illetve kollektív szerződésben vállalt
kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a
tag követelését bírósági úton érvényesítheti.
27.	§
(1)	A nyilvántartott jogosultságok, illetve a tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdonát
képezik.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően mind a befizetéssel, mind a szolgáltatással
meghatározott nyugdíjkonstrukcióban meghatározható feltételes jogszerzési időtartam. A
feltételes jogszerzési időtartam öt évnél hosszabb nem lehet. Amennyiben a foglalkoztató a
hozzájárulás megfizetését a munkavállaló általi kiegészítés vállalásához kötötte és a
munkaviszony a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény a tag által befizetett kiegészítést befizetéssel meghatározott
nyugdíjkonstrukció esetén a tagi számla kiegészítésre eső hozamaival, szolgáltatással
meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a matematikai tartalékokon realizált hozamnak a
tagi kiegészítés összegével arányos részével együtt a tag kérelmére részére egy összegben
visszafizeti.
(3)	Amennyiben a tagsági jogviszony a tag halála miatt szűnik meg, a (2) bekezdésben
meghatározott összeget a tag által jelölt kedvezményezett, vagy érvényes kedvezményezett-
jelölés hiányában az örökös részére kell kifizetni.
(4)	A feltételes jogszerzés időtartama előtt megszűnt tagi jogviszony esetén a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztató által befizetett hozzájárulásokat
a)	befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén az elhunyt taggal egy
nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló
egyenlegek arányában számolja el,
20
b)	szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a tag nyilvántartott
jogosultságának tőkeértékét az elhunyt tag matematikai tartalékába kell átvezetni.
28.	§
A tagok részére nyújtott tájékoztatás
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a tag jogosultságának
nyilvántartásáról, illetve tagi számlájának tárgyévi alakulásáról számlaértesítőt küldeni a tag
részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig.
(2)	A tagnak küldött számlaértesítőnek különösen tartalmaznia kell:
a)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elérhetőségeit,
b)	a tag azonosítására szolgáló adatokat,
c)	a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,
d)	a Felügyelet internetes honlapjának címét, és
e)	a tagokat érintő, az előző számlaértesítő időpontját követően bekövetkezett jogszabályi
változásokat.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció
esetén a számlaértesítőnek tartalmaznia kell:
a)	a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből
a tárgyévben áthozott követelést,
b)	a foglalkoztató által a tárgyévben fizetett hozzájárulást, a tag által a tárgyévben fizetett
kiegészítést,
c)	a tagi számlán jóváírt kedvezményezetti jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb
bevételeket),
d)	a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára
jutó nettó hozambevételeit),
e)	a tagi követelés nyilvántartási záróértékét (piaci értékét),
f)	az értékelési különbözetet,
g)	a tag által választott befektetési portfolió megnevezését, és
h)	a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a szolgáltatással meghatározott
nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítőnek tartalmaznia kell:
a)	a foglalkoztató által befizetett hozzájárulás, valamint a tag által a tárgyévben fizetett
kiegészítés összegét,
b)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás várható összegére vonatkozó tájékoztatást,
c)	a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra
vonatkozó információkat,
d)	a korábbi években megszerzett nyugdíjjogosultságok előző évi valorizációjából eredő
értéknövekedés összegét,
e)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékainak a
biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciók kötelezettségeihez viszonyított
arányát (fedezettségi ráta), és
f)	más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben átutalt összeget és az
abból konvertált jogosultságok értékét.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a járadékos részére megküldött értesítésnek
tartalmaznia kell:
a)	a tárgyévben kifizetett foglalkozatói nyugdíjszolgáltatás összegét és
21
b) a következő évben várható szolgáltatás mértékét.
(6)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tag, a járadékos, illetve a munkavállalói
érdekképviseleti szervek kérelmére rendelkezésükre bocsátja a befektetési politikáját, az éves
jelentését, az éves beszámolókat, megadja a nyugdíjkonstrukciót érintő jogszabályi
változásokra vonatkozó tájékoztatást, valamint több nyugdíjkonstrukciót szolgáltató
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén bármely nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó
tájékoztatást.
(7)	A munkavállalót a munkaszerződés, a munkavállalói érdekképviseleti szervet a kollektív
szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell az alapszabályban, illetve a csatlakozási
szerződésben foglaltakról, a befektetési politikáról.
(8)	A tag, illetve járadékos kérelmére az (1)-(5) bekezdésekben foglalt szokásos
tájékoztatáson túl, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást nyújt:
a)	a választható portfoliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfoliókról, azok
kockázati kitettségéről, a tag által választott portfolióról, a portfolióválasztáshoz
kapcsolódó költségekről,
b)	a munkaviszony megszűnése esetén más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe
történő átvitel során követendő eljárásról, a szolgáltatással meghatározott
nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó
módszertanról.
(9)	A nyugdíjkorhatár elérésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást
nyújt a tag részére az igénybe vehető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokról, azok
igénybevételének módjáról.
(10)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató megállapodása alapján
az (1)-(9) bekezdésben foglalt tájékoztatást részben vagy egészben a foglalkoztató nyújtja a
munkavállalói részére. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a tájékoztatást minden arra
jogosult megkapja.
A tagsági jogviszony megszűnése
29.	§
(1)	A tagsági jogviszony megszűnik:
a)	a tag halálával;
b)	a tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átlépésével;
c)	ha a tag részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítése befejeződött.
(2)	A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal, illetve kedvezményezettjével
elszámolási kötelezettség keletkezik.
30.	§
(1)	A tag foglalkoztatóval kötött munkaviszonyának megszűnése esetén, a szolgáltatás
igénylése előtt dönthet arról, hogy felhalmozását illetve megszerzett jogosultságait a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja, vagy - amennyiben az új
munkaviszonyában foglalkoztatója másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez
csatlakozott - átlép az új foglalkoztatójának foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményébe.
Amennyiben a tag a munkaviszony megszűnését követő harminc napon belül nem
nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha a felhalmozását, illetve megszerzett jogosultságainak a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben történő hagyásáról rendelkezett volna.
22
(2)	Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a nyilvántartott jogosultság
tőkeértékét az alapszabályban, illetve csatlakozási szerződésben meghatározott módszertan
alapján a tagsági jogviszony megszűnésének napjával meg kell állapítani.
(3)	A tag munkaviszonyának megszűnése esetén a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézmény a munkaviszony megszűnésének napját követő hónap első napjától a tag
felhalmozásának befektetéséből származó hozamból, illetve a tag jogosultságainak
valorizációjából eredő növekményből - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
alapszabálya szerint - levonhatja a jogosultság nyilvántartásának, a tagi számla kezelésének
költségeit, ideértve a befektetések költségét is.
(4)	A tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez történő, (1) bekezdésben
foglaltak szerinti átlépését írásban kérelmezheti az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménynél. A tag a fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél létrejövő
jogviszonyát igazolja az átadó intézménynél.
(5)	Az átadó foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a befizetéssel meghatározott
nyugdíjkonstrukció esetén a tagi számlán nyilvántartott összeg 90 százalékának átutalását a
fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez legkésőbb a (4) bekezdésben
meghatározott kérelem benyújtásának időpontjától számított tizenöt napon belül elvégzi. A
tagi számla lezárását, a fennmaradó követelés átutalását a kérelem benyújtását követő hónap
utolsó napjáig végzi el az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.
(6)	A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a (2) bekezdésben foglaltak
szerinti tőkeösszeget az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a (4) bekezdésben
meghatározott kérelem benyújtását követő harminc napon belül átutalja a fogadó
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe. A fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény a beérkező tőkeértéket a csatlakozási szerződésben meghatározott módon
jogosultsággá konvertálja és azt a tagra vonatkozó nyilvántartásába felvezeti.
A tag halála esetén követendő eljárás a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció
esetén
31.	§
(1)	A tag a halála esetére a működési szabályzatban és e törvényben foglaltak szerint
közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban természetes személy
kedvezményezettet jelölhet egyoldalú nyilatkozatával (haláleseti kedvezményezett). A
nyilatkozatban fel kell tüntetni a kedvezményezett személy nevét, születési helyét és idejét,
anyja nevét, valamint lakcímét.
(2)	A kedvezményezett-jelölés a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A
nyilatkozatnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett
nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját.
(3)	Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező
rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.
(4)	A tag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet
jelölhet.
(5)	A kedvezményezett-jelölés hatályát veszti, ha
a)	a tag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja,
b)	a tag másik kedvezményezettet jelöl,
c)	a kedvezményezett a tag halála előtt meghal,
23
d)	a tag - a bíróság jogerős ítélete szerint - a kedvezményezett szándékos cselekménye
következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett a tagi számlából nem
részesülhet.
(6)	Több kedvezményezett esetén, ha valamelyik kedvezményezett meghal, akkor a tagi
számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a
jogosultságaik arányában részesednek.
(7)	Ha a tag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdés a), c) és d)
pontjaiban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes
személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje
szerint természetes személy örököse nincs, akkor a tagi számlán lévő összeg a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményre száll, és azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a
tag foglalkoztatójával munkaviszonyban álló tagok tagi számlái javára a jóváírás
időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el.
(8)	A kedvezményezett a tag halálának időpontjában a tagi számla kizárólagos tulajdonosává
válik. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kedvezményezett jelöléséről a nála
őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően három
munkanapon belül megteszi a kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának
teljesítéséhez szükséges intézkedést.
(9)	A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá
eső részt
a)	foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásként veszi igénybe,
b)	amennyiben a működési szabályzat lehetővé teszi, saját nevén - a felhalmozás
folytatásával vagy anélkül - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja,
c)	más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutaltatja,
d)	a tagi számlán jóváírt összeget egy összegben felveszi.
(10)	A kedvezményezett a (9) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot bármikor megteheti.
Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény írásbeli felhívására a
kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított harminc napon belül nem teszi
meg a nyilatkozatot, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek úgy kell eljárnia,
mintha a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást választotta volna.
(11)	Amennyiben a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást választotta, a
nyilatkozat megtételének napjától a tagokkal egy megítélés alá esik.
(12)	Az (1)-(11) bekezdésektől eltérően a nyugdíjkonstrukció tartalmazhat olyan rendelkezést,
hogy a tag halála esetére nem jelölhet kedvezményezettet. Ez esetben a tagi számlán lévő
összeg a tag halála időpontjában a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre száll, és azt a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az elhunyt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz
tartozó tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában
számolja el. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tagi kiegészítés
megfizetéséhez köti, a nyugdíjkonstrukció nem tartalmazhat kedvezményezett jelölésének
kizárására vonatkozó rendelkezést.
A tag halála esetén követendő eljárás a szolgáltatással meghatározott
nyugdíjkonstrukció esetén
32.	§
(1)	Amennyiben a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció hozzátartozói ellátásra
való jogosultságot is tartalmaz, e jogosultság a tag halálának időpontjában nyílik meg.
24
(2)	A tag hozzátartozói ellátásra kedvezményezettet jelölhet a 31. § (1)-(6) bekezdéseiben
meghatározott módon.
(3)	Amennyiben a tag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, a
nyugdíjkonstrukció eljárási szabályai alapján a tag közeli hozzátartozója válik jogosulttá az
ellátásra.
(4)	Amennyiben a nyugdíjkonstrukció nem tartalmaz hozzátartozói ellátásra való
jogosultságot, az elhunyt tag szolgáltatásra vonatkozó jogosultsága megszűnik, és a
nyilvántartott jogosultságának tőkeértéke a matematikai tartalékában marad. Amennyiben a
foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tagi kiegészítés megfizetéséhez köti, nem zárható
ki a hozzátartozói ellátásra való jogosultság.
A nyugdíjkonstrukció leírása
33.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek valamennyi általa nyújtott
nyugdíjkonstrukció esetében részletes leírást kell készítenie.
(2)	A leírásnak tartalmaznia kell a nyugdíjkonstrukció nyújtásának feltételeit, a hozzájárulás
és a tagi kiegészítés kalkulációjának módját (ideértve az alkalmazott halandósági táblázatokat,
technikai kamatlábat, a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és
visszajuttatásának mértékét és módját), valamint a nyugdíjszolgáltatás megállapításának
módját (ideértve a valorizáció mértékét is).
(3)	A nyugdíjkonstrukció leírásának tartalmaznia kell a cégvezető, a vezető jogtanácsos, és a
vezető biztosításmatematikus aláírását.
(4)	A hozzájárulások mértékének kalkulációjánál, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál
alkalmazható technikai kamatláb maximális mértéke megegyezik a Bit. 99. § (1) bekezdése
szerint kiadott miniszteri rendeletben megállapított értékkel.
(5)	A más államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény
fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtott nyugdíjkonstrukcióira a
technikai kamatláb maximális mértékének tekintetében a székhely szerinti állam szabályozása
az irányadó.
(6)	A biometriai kockázatot is kezelő foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény által
használt halandósági táblákat az intézmény biztosításmatematikusának az intézmény
tagságának demográfiai viszonyait figyelembe véve kell a Központi Statisztikai Hivatal által
közzétett halandósági táblákból kiválasztania vagy azok alapján elkészítenie. Más EGT
államban határon átnyúló tevékenységet végző foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménynek a foglalkoztató székhelye szerinti államban jellemző demográfiai viszonyokra
is figyelemmel kell lennie.
(7)	A matematikai tartalék befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a tag
javára vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a csatlakozásra
vonatkozó szerződésben foglaltaknál. A többlethozam visszajuttatásának mértékéről és
módjáról a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a Felügyelet részére az
aktuáriusi jelentésben tájékoztatást adni.
A nyugdíjszolgáltatás
34.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az alapszabályában rögzített módon
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást nyújt.
25
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet
a)	egyösszegű nyugdíjszolgáltatás,
b)	határozott idejű járadékszolgáltatás,
c)	életjáradék szolgáltatás,
d)	ezek kombinációja.
(3)	Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság a 2. § 25. pontjában meghatározott
nyugdíjkorhatár betöltése, nyugdíjkonstrukcióban előírt munkaképesség-csökkenés mértékét
meghaladó megrokkanás esetén az orvos szakértő által történő igazolásának bemutatása,
illetve - amennyiben a nyugdíjkonstrukció ilyen előírást tartalmaz - a várakozási idő eltelte
után, valamint a hozzátartozói nyugdíjszolgáltatás esetén a tag halálának napjával nyílik meg.
(4)	Befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a szolgáltatás összegének
meghatározása a tagi számla egyenlege alapján történik. Biometriai kockázatot tartalmazó
szolgáltatás esetén a járadékot a nyugdíjtechnikai tartalékok képzésére és a folyósítás várható
költségeire is figyelemmel kell megállapítani. Szolgáltatással meghatározott
nyugdíjkonstrukció esetén a szolgáltatás összege megegyezik a nyilvántartott jogosultság
valorizált értékével.
(5)	A nyugdíjszolgáltatás a tag írásos kérelme alapján az alapszabályban, illetve a
csatlakozásról szóló szerződésben rögzített módon nyújtható. Amennyiben a
nyugdíjkonstrukció a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt nyugdíj szolgáltatási típusok
közötti választási lehetőséget tartalmaz, a tag a nyugdíjszolgáltatás iránti kérelmében
nyilatkozik, melyik szolgáltatástípust kívánja igénybe venni.
(6)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
házipénztárból való kifizetéssel, postai úton, vagy a jogosult által megjelölt belföldi vagy
külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történő utalással teljesíti.
(7)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást a Bit.
hatálya alá tartozó biztosítótól történő járadék vásárlása útján is teljesítheti. A biztosítótól
vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadék-megállapítás, egyösszegű
kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak.
II.	Fejezet
A TARTALÉKOK, A SZAVATOLÓ TŐKE ÉS A BIZTONSÁGI TŐKE SZABÁLYAI
A fedezeti tartalék
35.	§
(1)	A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukciót nyújtó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménynek a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és a biometriai kockázatot nem
tartalmazó szolgáltatások finanszírozására fedezeti tartalékot kell létrehoznia. A fedezeti
tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni a tagi számlákat és a szolgáltatási tartalékokat. A
felhalmozási időszakban lévő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik tagi
számláik egyenlegének összegével.
(2)	A fedezeti tartalék bevételei:
a)	a foglalkoztatók által fizetett hozzájárulásnak a csatlakozásra vonatkozó szerződésben
meghatározott része,
b)	a tag által fizetett kiegészítésnek a csatlakozásra vonatkozó szerződésben meghatározott
része,
c)	a fedezeti tartalék befektetéséből származó realizált hozam és a befektetések
értékeléséből származó pozitív különbözet,
26
d)	a fedezeti tartalék befektetéseinek értékesítéséből származó bevételek,
e)	a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből átlépő, befizetéssel meghatározott
nyugdíjkonstrukcióban taggá váló személyek áthozott követeléseinek összege,
f)	a nyugdíjszolgáltatások fedezetének kiegészítésére a szolgáltatási céltartalékból
átcsoportosított összegek.
(3)	A fedezeti tartalék terhére elszámolható ráfordítások:
a)	a nyugdíjszolgáltatást igénylő tagok illetve kedvezményezettjeik részére a tagi számláról
vagy a szolgáltatási tartalékokból szolgáltatásra kifizetett összegek,
b)	biometriai kockázatot tartalmazó szolgáltatás céljából a nyugdíj technikai tartalékok
javára átcsoportosított összegek,
c)	a tagok részére piaci értéken visszatérített összegek,
d)	a tagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági jogviszony megszűnése,
szolgáltatás megállapítása esetén) felmerülő, a csatlakozásról szóló szerződésben, illetve az
alapszabályban meghatározott költségek, ráfordítások,
e)	a fedezeti tartalék befektetéseinek értékeléséből származó negatív különbözet,
f)	a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átlépő tagok illetve
kedvezményezettjeik átvitt követelésének piaci értéken meghatározott összege.
(4)	A fedezeti tartalék bevételeinek és kiadásainak elszámolását legalább	havonta kell
elvégezni. A fedezeti tartalék befektetéseiből származó, vagyonkezelési	költségekkel
csökkentett eredményt (beleértve az befektetések piaci értéken történő	értékelésekor
megállapított különbözetet is) a tagi számlák javára negyedévente kell jóváírni.
(5)	A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolása során a bruttó
elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését kell biztosítani.
(6)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás és az azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetét
képező forrásokat, vagyis a tagi számlán lévő egyenleget vagy annak az adott szolgáltatáshoz
szükséges részét a szolgáltatás igénylésekor egy összegben kell átcsoportosítani
a)	a biometriai kockázatot nem tartalmazó nyugdíjszolgáltatás esetén a fedezeti tartalékon
belül a tag által választott szolgáltatás tartalékába, illetve
b)	a biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjszolgáltatás esetén a fedezeti tartalékból a
megfelelő nyugdíjtechnikai tartalékokba.
(7)	A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás és kapcsolódó
költségei közvetlenül a tagi számla terhére teljesíthetők.
(8)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a fedezeti tartalék terhére - a befektetési
tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével - harmadik személyekkel szemben
kötelezettséget nem vállalhat.
(9)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek elkülönítetten kell nyilvántartania a
működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat.
A szolgáltatási céltartalék
36.	§
(1)	Amennyiben a 35. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási tartalékok fedezetéül
szolgáló befektetések piaci értékének összege nem éri el a nyugdíjszolgáltatásban részesülő
tagok irányában fennálló kötelezettségek óvatos feltételezésekkel számított jelenértékét, a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a különbözetnek megfelelő összegben
szolgáltatási céltartalékot képez. A szolgáltatási céltartalékot a hozam-, árfolyam- és minden
egyéb kockázat figyelembevételével kell megképezni a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.
27
(2) Amennyiben a szolgáltatási tartalékok nem elegendőek az aktuális nyugdíjszolgáltatások
teljesítésére, a szolgáltatások fedezetének megfelelő összeget a szolgáltatási céltartalékból át
kell csoportosítani a megfelelő szolgáltatási tartalékok javára.
A nyugdíjtechnikai tartalékok
37.	§
(1)	A biztonságos üzletmenet érdekében biometriai kockázatot tartalmazó
nyugdíjszolgáltatást, illetve szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót nyújtó
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a várható kötelezettségei teljesítésére
nyugdíjtechnikai tartalékot kell képeznie.
(2)	Nyugdíjtechnikai tartaléknak minősülnek:
a)	meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartaléka;
b)	a matematikai tartalék;
c)	a függőkár-tartalékok, ezen belül:
1.	a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár-tartalék),
2.	a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka;
d)	az eredménytől függő hozzájárulás-visszatérítési tartalék;
e)	a törlési tartalék;
f)	a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjkonstrukciók tartaléka;
g)	az egyéb nyugdíjtechnikai tartalékok.
A nyugdíjtechnikai tartalékok képzése
38.	§
(1)	A nyugdíjtechnikai tartalékot a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek olyan
mértékben kell képeznie, hogy az a kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és
tartós teljesítésére - az ésszerűség és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói tevékenység
tapasztalatai alapján - előreláthatóan fedezetet nyújtson.
(2)	A nyugdíjtechnikai tartalékokat negyedévente kell megképezni.
(3)	A matematikai tartalék év végére várható értékének eszközfedezetét folyamatosan, de
legalább negyedévenként az előre látható kötelezettségeket figyelembe véve meg kell
teremteni, és folyamatosan fenn kell tartani annak érdekében, hogy az év végére a szükséges
tartalékkal azonos nagyságú, a befektetési előírásoknak megfelelő eszközfedezet a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésére álljon.
(4)	A nyugdíjtechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét a Bit.
119. § (3) bekezdés szerint kiadott jogszabályban foglaltak szerint kell meghatározni azzal,
hogy
a)	a meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartaléka tekintetében a meg
nem szolgált díjak tartalékára vonatkozó előírásokat,
b)	a matematikai tartalékokon belül az életbiztosítási díjtartalék, valamint - megrokkanási
kockázatot is kezelő nyugdíjkonstrukció esetén - a baleset- illetve egészségbiztosítási
díjtartalékra vonatkozó előírásokat,
c)	az eredménytől függő hozzájárulás-visszatérítési tartalék tekintetében az eredménytől
függő díj-visszatérítési tartalékra vonatkozó előírásokat,
d)	a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjkonstrukciók tartaléka
tekintetében a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékára
vonatkozó előírásokat
kell megfelelően alkalmazni.
28
(5)	A csatlakozásra vonatkozó szerződések alapján fizetett foglalkoztatói hozzájárulásoknak
és tagi kiegészítéseknek - ésszerű aktuáriusi feltételezések mellett - elegendőnek kell lenniük
a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamennyi, e szerződésekkel összefüggésben
felmerülő kötelezettségének teljesítésére, illetve a megfelelő nyugdíjtechnikai tartalék
képzésére.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje
39.	§
(1)	A szavatoló tőke a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény korrigált saját tőkéje,
amely arra szolgál, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor is teljesíteni
tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett hozzájárulások és tagi kiegészítések, illetve a
nyugdíjtechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a csatlakozásra vonatkozó szerződésből
eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében folyamatosan legalább a
minimális szavatoló tőke szükségletnek megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell
rendelkeznie.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény minimális szavatoló tőke szükségletének
számítását a Bit. 8. számú mellékletének minimális szavatoló tőke szükségletre előírt
szabályai szerint kell elvégezni azzal, hogy az életbiztosítási kockázatokra előírt szabályokat
az alábbi eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni:
a)	az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete cím alatt az R1
eredmény V értékébe a teljes matematikai tartalék beleszámít;
b)	az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok
minimális szavatoló tőke szükséglete cím alatt az a értéke alatt a megrokkanási kockázatot
is tartalmazó nyugdíjkonstrukciók nyújtása esetén a hozzájárulásokból ezen kockázatokra
becsülhető kockázati hozzájárulási rész értendő; a b értéke alatt a kockázatból a rendes
nyugdíjszolgáltatáson felüli kifizetések értendők;
c)	a befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó
minimális szavatoló tőke szükséglet cím alatt V1 és V2 illetve C3 értékébe a teljes a
befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjkonstrukciók tartaléka, illetve a teljes
fedezeti tartalék, továbbá a C3 értékébe az előbbi tartalékokkal érintett portfolió megfelelő
igazgatási költsége beleszámít.
A szavatoló tőke elemei
40.	§
(1)	A szavatoló tőkét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.
(2)	A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:
a)	befizetett jegyzett tőke a g) pontban foglaltak kivételével;
b)	a tőketartalék;
c)	a lekötött tartalék;
d)	az értékelési tartalék húsz százaléka;
e)	az eredménytartalék;
f)	a mérleg szerinti eredmény; és
g)	az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére
is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények.
29
(3)	A (2) bekezdés g) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény összege a rendelkezésre álló
és a szükséges szavatoló tőke közül a kisebbik érték ötven százalékáig számítható be a
szavatoló tőkébe.
(4)	A Felügyelet a Bit. 124. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézmény szavatoló tőkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha az ennek
fedezetét képező befektetések piaci értéke az előző üzleti év vége óta jelentősen csökkent.
(5)	A szavatoló tőke számítása során a (2)-(3) bekezdésekben foglalt tőkeelemek együttes
összegéből le kell vonni:
a)	az immateriális javak könyv szerinti értékét,
b)	a visszavásárolt saját részvények értékét.
(6)	A Bit. 8. számú mellékletében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet
számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a
Felügyelet részére megküldeni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a negyedéves
adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tőke szükséglete,
valamint a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje becsült értékéről.
(7)	Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a minimális
szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem
nyugdíjszolgáltatásból származó igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának
megszüntetése.
Biztonsági tőke
41.	§
A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a Bit. 126. § (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározott minimális biztonsági tőke értéke. Egyéb esetekben a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéje megegyezik a Bit. 126. § (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározott összeggel.
A pénzügyi terv
42.	§
(1)	A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv készítésére
kötelezi, ha
a)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági
tőke előírt nagyságát, vagy
b)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartalékai nem érik el a szükséges
mértéket, illetve ha a tartalékok fedezete nem kielégítő.
(2)	A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves
időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának
kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3)	A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles
elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A
határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.
(4)	A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a
64.	§-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
30
A szanálási terv
43.	§
(1)	Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje kevesebb, mint a Bit. 8.
számú mellékletében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem
döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményt a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására
vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.
(2)	A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány
megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának
kézhezvételétől számított kilencven napon belül a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen
indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(3)	A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni,
hogy a szanálási terv alkalmas-e a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőke
hiányának megszüntetésére.
(4)	A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 64.
§-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
Pénzügyi helyreállítási terv
44.	§
(1)	Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működése a tagok érdekeit veszélyezteti,
akkor a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt hároméves időtartamra
terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.
(2)	A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:
a)	a működési költségek várható alakulását,
b)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység várható bevételeinek és kiadásainak
alakulására vonatkozó részletes tervet,
c)	az előzetes mérlegtervet,
d)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális
szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges befektetések várható alakulását.
(3)	A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított
kilencven napon belül a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Felügyelethez
jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal
meghosszabbítható.
(4)	A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított hatvan napon belül
köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény biztonságos működésének helyreállítására.
(5)	Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rosszabbodó pénzügyi helyzete a tagok
érdekeit veszélyezteti, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid távú
fizetőképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a
Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számára a Bit. 8. számú melléklete
szerint számított minimális szavatoló tőke szükségletnél magasabb szavatoló tőke
szükségletet is előírhat.
(6)	A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a
Felügyelet a 65. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
31
III. Fejezet
BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK
45.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseit saját maga, vagy az arra az 5.
§ (3) bekezdésében foglaltak alapján jogosult szervezet kezeli. Ennek keretében önállóan
rendelkezik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközfedezetét képező
befektetéseiről, valamint gondoskodik a kezelésbe vett vagyon e törvényben, valamint a
befektetési politikájában meghatározott elvek és szabályok szerinti hasznosításáról és újra
befektetéséről.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjkonstrukció kezelésével
összefüggő tevékenységért kezelési díjat számíthat fel, amely a foglalkoztató által megfizetett
hozzájárulásból kerül levonásra.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a vagyonkezelési tevékenységét
részlegesen vagy teljes egészében kiszervezheti vagyonkezelő szervezethez. A foglalkoztatói
nyugdíj szolgáltató intézmény igazgatósága - kiszervezett vagyonkezelés esetén - köteles a
vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a vagyonkezelést abban az esetben
végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha
a)	a 11. és 17. §-ban foglaltaknak megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik,
b)	ezt a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény alapszabálya, illetőleg SzMSz-e
tartalmazza,
c)	vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására
olyan büntetlen előéletű, értékpapír-forgalmazói vizsgával rendelkező személyt alkalmaz, aki
szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási,
közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség) és
legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6)	Nem minősül saját vagyonkezelési tevékenységnek, amennyiben a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei
kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán vannak elhelyezve.
A befektetési politika
46.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikáját - az alapszabály
rendelkezéseivel összhangban - az igazgatóság alakítja ki. A befektetési politika kötelező
tartalmi elemei a következők:
a)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona befektetésének célja, alapelvei,
b)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által megszerezhető eszközök köre,
c)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázatvállaló képessége,
kockázatkezelése, valamint a meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján
meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (minimum és maximum arányok) és a
megcélzott hozamok mutatói (referencia indexek),
d)	a befektetési kockázat mérésének, a befektetési teljesítmény értékelésének módja, és
e)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt nyugdíjkonstrukciók jellege
és futamideje.
32
(2)	A befektetési politikát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységi
engedély hatálybalépését követő 180 napon belül egy alkalommal - annak elfogadását követő
tizenöt napon belül - köteles a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet harminc napon belül
megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi
előírásoknak. Ez utóbbi határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.
Amennyiben a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési politika nem áll összhangban a
vonatkozó jogszabályi előírásokkal, határidő tűzésével felszólítja a foglalkoztatói
nyugdíj szolgáltató intézményt a befektetési politika módosítására. Ha a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény a felszólításban meghatározott határidő eltelte után sem
biztosítja a vonatkozó jogszabályi előírásokkal történő összhangot, a Felügyelet bírságot
szabhat ki.
(3)	Az igazgatóság legalább évente - jogszabályi változás vagy más, a befektetési politikát
lényegesen érintő ok miatt harminc napon belül - köteles döntést hozni a befektetési politika
fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatóság
haladéktalanul tájékoztatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagokat és
járadékosokat.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az általa kezelt nyugdíjkonstrukciókról
negyedévente a Felügyelet által meghatározott formában és módon portfoliójelentést küld a
Felügyeletnek.
47.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetett eszközeit piaci értékük alapján
kell meghatározni.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseinek összhangban kell lennie a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven
túli) kötelezettségeivel, fenntartva a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény folyamatos
fizetőképességét.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény befektetési tevékenységének a lehető
legmagasabb nyugdíjszolgáltatás elérésére kell irányulnia, figyelembe véve a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény által felvállalható kockázati szintet, illetve a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségállományának szerkezetét.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési tevékenységét a tagok
érdekében, kiemelt gondossággal, felelősséggel, képzettséggel kell végezni.
(5)	A befektetési tevékenység folytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a portfolió
megfelelő diverzifikáltságára, a helyesen alkalmazott kockázatmenedzsmentre, a
kötelezettségek lejárati szerkezetéből adódó tényezőkre, a likviditási szükségletek
biztosítására. A közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy
a tagokat vagy a foglalkoztatót közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke - a
közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez mérten - indokolt legyen.
(6)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseit az egyes eszközcsoportokon
belül kibocsátónként is meg kell osztani.
(7)	A befektetési szabályoknak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményenként kell
megfelelni.
33
48. §
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetései között - az állampapírok
kivételével - ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya nem
haladhatja meg az összes eszköz tíz százalékát.
(2)	Egy hitelintézeti csoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi
számla kivételével -, valamint az ugyanazon csoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott
értékpapír együttes értéke nem haladhatja meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
eszközeinek húsz százalékát.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény portfoliójában a csatlakozott foglalkoztató
által kibocsátott értékpapírok aránya az öt százalékot, illetve a csatlakozott foglalkoztató
érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások által kibocsátott értékpapírok együttes aránya a tíz
százalékot nem haladhatja meg. A csatlakozott foglalkoztatók által kibocsátott értékpapírokba
történő befektetés során különös körültekintéssel és a diverzifikációra való prudenciális
követelmények betartásával kell eljárni.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény származékos ügyleteket fedezeti, arbitrázs,
illetve hatékony portfoliókialakítás céljából köthet. Nem szabványosított határidős és opciós
ügyletek esetében fokozott körültekintéssel kell eljárni az elszámolási feltételek és a
partnerkockázat kialakítása során, annak érdekében, hogy a termék nem szabványosított
voltából adódóan az ügyfelet kár ne érhesse. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő - ügylet, amelyet a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény portfoliójában már meglévő eszközökre, az azok
tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy
fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely
esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására
kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az
ügylet a portfolió kockázati szintjét nem növeli.
(5)	Ha a piaci árfolyamok mozgása vagy értékpapír-kölcsönzési ügylet óvadékának
portfolióba kerülése következtében a fenti szabályok sérülnek, akkor a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény, illetve a vagyonkezelő harminc naptári napon belül köteles az
arányokat az (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátokon belülre vinni.
(6)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási
kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben, illetve a szabályzataiban foglaltak szerint
köteles a befektetéseit likvid eszközben tartani.
(7)	Az elismert értékpapírpiacon vagy más szabályozott piacon nem forgalmazott befektetési
eszközöket csak a kockázati kitettségre figyelemmel, kellő óvatossággal megválasztott,
alacsony szinten lehet tartani.
49.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag
bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az ingatlant vállalkozási tevékenység
folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot
jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet.
(3)	Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban:
ingatlanhasznosítás) a vagyonkezelési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet
kiszervezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések
34
meghozatalára nem vonatkozik, azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag
saját maga végezheti.
50.	§
Letétkezelő
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a letétkezelési feladatok ellátásával a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a
továbbiakban: Hpt.) meghatározottak szerinti „letétkezelés kollektív befektetések részére”
szolgáltatás nyújtására feljogosított hitelintézetet köteles megbízni.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési tevékenységéhez kapcsolódó
pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél, kizárólag külön e
célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény kiszervezett vagyonkezelése esetén a
megbízott vagyonkezelő a napi ügyletekről teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény letétkezelője az alábbi feladatokat
együttesen látja el:
a)	vagyonkezelőnként befektetési számlát, értékpapírszámlát, illetve értékpapír letéti
számlát vezet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény javára, ideértve a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény saját befektetési tevékenységét is,
b)	ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket, ideértve az ügyletek nyilvántartását,
egyeztetését, a nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékok és egyéb járandóságok
beszedését is,
c)	elvégzi a befektetett eszközök piaci értékének meghatározását,
d)	ellenőrzi a befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását,
e)	ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény úgy dönt, a felhatalmazása alapján
eljár a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonosi jogai gyakorlásának a
biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában,
f)	ellenjegyzi az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket, illetve az
ingatlanértékelő megbízásához szükséges szerződést.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény - kiszervezett vagyonkezelés esetén a
vagyonkezelő - és a letétkezelő között sem közvetlen, sem tíz százalékot meghaladó közvetett
tulajdonosi kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával.
51.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény csak az általa kezelt nyugdíjkonstrukciók
eszközeit és saját vagyonát fektetheti be.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési tevékenység és a
szolgáltatások teljesítése kivételével harmadik személyekkel szemben a fedezeti tartalékot,
illetve a nyugdíjtechnikai tartalékokat illetően kötelezettséget nem vállalhat.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeiből hitelt nem nyújthat, garanciát
nem vállalhat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközei fedezetként nem
felhasználhatóak.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény váltót, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírt nem bocsáthat ki, hitelt, illetőleg kölcsönt nem vehet fel.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény más szervezetekért, személyekért pénzügyi
kockázatot nem vállalhat, így nem adhat kölcsönt - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő
35
értékpapír vásárlását, kivéve a befektetési tevékenységet -, nem fogadhat el váltót és csekket
vagy egyéb kötelezvényt, nem vállalhat pénztartozásra kezességet, ezekhez biztosítékot nem
nyújthat.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a
biztosításmatematikai feladatok ellátását, a vagyonkezelési tevékenységet végző szervezet
részére nem üzletszerűen nyújtott hitelre.
52.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési teljesítményének a
vagyonkezelés hatékonysága szempontjából történő értékelését a foglalkoztatói
nyugdíj szolgáltató intézménynek legalább éves rendszerességgel el kell végeznie. Ennek
során ki kell számítani a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bruttó, nettó
hozamrátáját, illetve a referenciahozamát, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
egészére és a kezelt nyugdíjkonstrukciókra vonatkozóan is. A számítást szakmailag
megalapozott, következetes módon kell elvégezni, a számítási módot előzetesen belső
szabályzatban rögzíteni szükséges.
(2)	A fedezeti tartalék illetve a matematikai tartalék bruttó, nettó hozamrátáját, illetve
referenciahozamát legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig nyilvánosságra kell hozni,
illetve a tagok és járadékosok számára - az alapszabályban meghatározott módon -
folyamatosan elérhetővé kell tenni.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen
adat, információ nyilvánosságra hozatala esetén a saját vagy más foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény teljesítményére vonatkozóan megtévesztésre alkalmas módon
adatokat, információkat nem közölhet.
(4)	Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok)
hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni.
A tagok által választható portfolió
53.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befizetéssel meghatározott
nyugdíjkonstrukció szolgáltatása esetén választható befektetési portfoliót biztosító rendszert
(a továbbiakban: választható portfoliós rendszer) működtethet, melyben a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény felhalmozási időszakban lévő tagjainak tagi nyugdíjszámláján
lévő megtakarítása - a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján - a
különböző befektetési összetételű portfoliók valamelyikébe kerül elhelyezésre.
(2)	A befektetési teljesítmény mérését, illetve nyilvánosságra hozatalát választható
portfoliónként is el kell végezni.
(3)	Az egyedi portfolióváltással összefüggő, tagra terhelt költségek nem haladhatják meg a
tagi számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 4000 forintnál.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adminisztrációs és nyilvántartási,
valamint beszámolási kötelezettsége
54.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzemgazdasági szemléletű kettős
könyvvitelt vezet. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény könyvviteli nyilvántartása
36
tartalmazza az eszközöket, az eszközök értékében bekövetkezett változásokat, a forrásokat és
az azok értékében bekövetkező változásokat.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fedezeti tartalékának és biztosítástechnikai
tartalékának piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. Az eszközök
piaci értéken történő értékelésekor megállapított értékelési különbözetet a könyvviteli
nyilvántartásokban csak az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára
kell kimutatni.
(3)	A fedezeti tartalék piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az
eszközöknél értékelési különb özetként, illetve a forrásoknál értékelési különbözet
tartalékaként jelenik meg. A piaci értéket felhalmozott kamattal együttes értéken kell
bemutatni.
(4)	Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézményről, a nyugdíjkonstrukciók portfoliójában található eszközökről, illetve az azon
alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő,
egyenkénti értékelésével.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által, vagy nevében készített ismertetők,
tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak félrevezető adatokat és közléseket,
továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bármilyen teljesítményének leírásakor
óvatos és szakmailag megalapozott becslések alkalmazhatók, különösen a jövőbeni hozamok
vonatkozásában, amelyeknél fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és
teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is
nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra
vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni.
55.	§
(1)	A foglalkoztató köteles az egyéni vagy több munkavállalót érintő megállapodás alapján
vállalt fizetési kötelezettségének a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel történt
megállapodás szerinti időpontig, de legalább negyedévente eleget tenni.
(2)	A foglalkoztató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felé a hozzájárulások
megfizetésének alátámasztására a tárgyhónapra vonatkozó befizetésekről, a tárgyhónapot
követő 10. napig adatszolgáltatásra kötelezett.
(3)	Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:
a)	adatszolgáltató megnevezését, címét, adószámát,
b)	a befizetések által érintett tagok nevét,
c)	a befizetések által érintett tagok adószámát, tagi azonosítóját,
d)	a befizetett összeget (százalékosan fizetendő hozzájárulás esetén a befizetés alapját, a
százalék mértékét és a fizetendő összeget),
e)	a kiállítás dátumát, és
f)	a kiállításért felelős személy megnevezését.
(4)	A fizetési kötelezettség átütemezésére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a
foglalkoztató a tagok érdekeinek figyelembe vételével szerződéses formában megállapodást
köthet.
(5)	A szerződésben biztosítani kell, hogy a tagok a foglalkoztató által késedelmesen teljesített
befizetés miatt elmaradt hozamokhoz hozzájussanak.
37
(6)	Amennyiben a foglalkoztató az adatszolgáltatási, vagy befizetési hiány rendezésére
vonatkozó felszólításban foglaltaknak, vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz
eleget, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a tag követelését bírósági úton
érvényesítheti.
IV.	Fejezet
A FOGLALKOZTATÓI NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK
FELÜGYELETE
Felügyeleti ellenőrzés
56.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a kiszervezett tevékenységet végző
szolgáltató jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló
eseti adatszolgáltatást teljesít.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység felügyelete az (1) bekezdés szerinti
adatszolgáltatáson, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, a kiszervezett
tevékenységet végző szolgáltatónál, valamint e jogszabály által meghatározott körben a
foglalkoztatónál végzett helyszíni és nem helyszíni ellenőrzésen alapul.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles
a)	az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,
b)	évente egy alkalommal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény aktuáriusi
jelentését,
c)	negyedévenként a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének
legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a szavatoló tőke, a saját tőke és a nyugdíjtechnikai
és fedezeti tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő - jelentését
a Felügyelet részére megküldeni.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a Felügyelet számára az
ellenőrzéseket lehetővé tenni, illetőleg biztosítani, hogy a Felügyelet a vizsgálatokhoz
szükséges adatokhoz, információkhoz hozzáférhessen.
(5)	A helyszíni és nem helyszíni ellenőrzési eljárásra a Psztv. rendelkezései irányadóak.
57.	§
(1)	A Felügyelet az ellenőrzési feladatok ellátása során - indokolt esetben - külső szakértő
közreműködését is igénybe veheti. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által
összeállított szakértői névjegyzékben.
(2)	A szakértői névjegyzékbe való kerülés feltételeit a Felügyelet határozza meg.
(3)	A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez
szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat
magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.
(4)	A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek
minősül.
38
A Felügyelet jogállása és feladatai
58.	§
(1)	A Felügyelet hatáskörét és jogállását a Psztv. határozza meg. A Psztv. rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A Felügyelet tevékenysége ellátásában engedélyezési, ellenőrzési, intézkedési és
bírságolási és közzétételi jogkörrel rendelkezik.
A Felügyelet ellenőrzési és közzétételi hatáskörei
59.	§
(1)	A Felügyelet
a)	ellenőrzi e törvény, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
rendelkezéseinek megtartását,
b)	ellenőrzi, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi
engedélyének megfelelően működik-e,
c)	ellenőrzési és információs rendszert működtet,
d)	ellenőrzése során vizsgálja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szabályzatait,
e)	eleget tesz a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével
kapcsolatos értékelési és tájékoztatási kötelezettségének,
f)	a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó
független könyvvizsgálói jelentéssel együtt évente, a tárgyévet követő év június 30-ig
közzéteszi honlapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámolóit.
(2)	A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli
a)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi helyzetét, a működéshez
szükséges szavatoló tőke meglétét, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
mindenkori fizetőképességét,
b)	a nyugdíjtechnikai és fedezeti tartalékok képzését és felhasználását,
c)	a nyugdíjtechnikai és fedezeti tartalékok befektetési szabályainak betartását, az
előírásszerű fedezet meglétét,
d)	a személyi feltételekben bekövetkezett változások jogszabályszerűségét,
e)	az üzletmenethez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek meglétét, a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzletpolitikájának való megfelelését, továbbá
f)	az e törvényen alapuló pontos, közérthető és időbeni tájékoztatási kötelezettség
megvalósítását.
(3)	A Felügyelet feladata a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által fióktelepen keresztül, vagy határon átnyúló
szolgáltatás alapján gyakorolt tevékenység pénzügyi ellenőrzésének ellátása.
A Felügyelet engedélyezési hatáskörei
60.	§
(1)	A Felügyelet engedélye szükséges
a)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének megkezdéséhez,
b)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ideiglenes tagfelvétel szüneteltetéséhez,
tevékenységének szüneteltetéséhez;
c)	a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény - a Bit. 93-95. § szerinti - állomány-
átruházásához;
d)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átalakulásához, egyesüléséhez,
szétválásához;
39
e)	a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény által más EGT államban történő
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény alapításához, vagy más EGT államban
székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységet
folytató gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez, más EGT államban történő
fióktelep létesítéséhez.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységi engedély iránti kérelemhez
a vezető állású személyek, egyéb vezetők, kötelező alkalmazottak és megbízottak, a
könyvvizsgáló, illetve a kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatók adatainak bejelentését
a Felügyelet által meghatározott formában köteles elkészíteni.
(3)	A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményekre vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, a tagok és
járadékosok érdekeire és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségei
teljesítésére tekintettel dönt.
61. §
(1)	A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének
megadásához előzetesen kikéri az EGT másik állama hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságának véleményét, ha a tevékenykedni kívánó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény
a)	más EGT államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
leányvállalata;
b)	más EGT államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet,
befektetési alapkezelő vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata;
c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa valamely
más EGT államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(2)	Nem szükséges a Felügyelet tevékenységi engedélye
a)	az EGT másik államában székhellyel rendelkező intézmény által a foglalkoztatói
nyugdíj szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK
parlamenti és tanácsi irányelv (2003. június 3.) szabályainak a székhely szerinti ország
jogrendszerébe történő átvétele alapján létrehozott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmények által végzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység folytatásához,
b)	a 2003/41/EK irányelv szabályainak a székhely szerinti ország jogrendszerébe történő
átvétele alapján létrehozott fióktelep létesítéséhez, amennyiben a fióktelepet létrehozó
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a székhelye szerinti ország hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának az irányelv szerinti engedélyével rendelkezik.
62. §
(1)	A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a
kérelmező az e törvényben és más jogszabályokban előírt feltételeknek nem felel meg,
illetőleg a feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, valamint
megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(2)	A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények és más személy között fennálló, Hpt. szerinti
szoros kapcsolat, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekkel szoros
kapcsolatban álló személyre vonatkozó, más EGT államban alkalmazott jogszabályok
akadályozzák a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti hatósági felügyelet
40
gyakorlását. Az e bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzéséhez szükséges
információkat a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátani.
A Felügyelet eljárása külföldi kérelmező esetén
63.	§
(1)	Külföldi kérelmező kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.
(2)	A Felügyelet eljárása során közvetlenül jogosult
a)	a külföldi felügyeleti hatóság és más külföldi hatóság megkeresésére,
b)	a külföldi felügyeleti hatóságtól és más külföldi hatóságtól érkező megkeresés
teljesítésére,
c)	a külföldi felügyeleti hatósággal együttműködési megállapodás kötésére.
A Felügyelet intézkedési jogköre
64.	§
(1)	A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése,
a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai érdekeinek védelme, valamint a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások
és a Felügyelet határozatainak betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:
a)	felszólítást bocsáthat ki - határidő tűzésével - az e törvényben és a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó más jogszabályban foglalt
rendelkezések maradéktalan megtartására,
b)	előírhatja szanálási terv, pénzügyi terv, illetve pénzügyi helyreállítási terv határidőn
belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat,
c)	kezdeményezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezetőinek
felelősségre vonását vagy felmentését,
d)	összehívhatja az igazgatóságot,
e)	rendkívüli közgyűlést hívhat össze,
f)	felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,
g)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét visszavonhatja,
h)	a pénzügyi terv átdolgozását kezdeményezheti,
i)	a 73. §-ban meghatározott szükséghelyzetben felügyeleti biztost nevezhet ki,
j) a tagfelvétel ideiglenes szüneteltetését rendelheti el,
k) kifizetési tilalmat rendelhet el,
l) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését felfüggesztheti,
m) kezdeményezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolását,
n) kötelezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt állományának átruházására,
ha van az átvételre vállalkozó másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,
o)	megtilthatja a 19. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az ügymenet kiszervezését.
(2)	A Felügyelet a felügyeleti eljárás során megtett intézkedésekről rendelkező határozatokat
megküldi a székhely szerint illetékes bíróságnak, a határozat jogerőre emelkedésének
megjelölésével.
A tevékenységi engedély visszavonása
65.	§
(1)	A Felügyelet a tevékenységi engedélyt visszavonja, ha
a)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn
belül nem pótolhatók;
41
b)	az engedéllyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az engedélyezett
tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy a Felügyelet hozzájárulása
nélkül hat hónapot meghaladó időtartamig nem gyakorolja;
c)	a tőke-feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget;
d)	a tevékenységi engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő
módon szerezték meg;
e)	tudomására jut a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és más személy között
fennálló olyan típusú - a Felügyelet által megadott határidőn belül meg nem szüntetett -
szoros kapcsolat, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szoros
kapcsolatban álló személyre vonatkozó, más EGT államban alkalmazott jogszabályok
szerint akadályozza a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény feletti hatósági
felügyelet gyakorlását;
f)	a tevékenység megkezdését követően a Felügyelet tudomására jut, hogy a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot
közölt, és felszólítás ellenére harminc napon belül az adatot vagy nyilatkozatot
megfelelően nem módosítja;
g)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem tesz eleget az engedélyben foglalt
feltételeknek;
h)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységére vonatkozó
jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, a Felügyelet határozataiban foglaltaknak
nem tesz eleget, és ezáltal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak érdekeit
súlyosan veszélyezteti;
i)	a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatási
tevékenységtől eltérő, engedélyköteles tevékenységet végez, amelyre vonatkozóan
engedéllyel nem rendelkezik;
j) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ellen felszámolási, illetve végelszámolási
eljárás indul, a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjával, a felszámolást
elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló végzés tudomására jutásakor;
k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jogutód nélkül megszűnik.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét a Felügyelet
akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező valamennyi tagjával, járadékosával szemben
fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átvállalta.
(3)	A Felügyelet a tevékenységi engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély
kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.
A Felügyelet bírságolási jogköre
66.	§
(1)	A Felügyelet felügyeleti bírságot szabhat ki az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság
tagjaival, valamint a cégvezetővel szemben, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
működésére vonatkozó jogszabályokban előírtakat, az SzMSz-t, vagy a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény belső szabályzatát megsértik, azzal ellentétes tevékenységet
folytatnak, vagy tevékenységi engedély nélkül foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt
működtetnek, továbbá, ha a Felügyelet intézkedését, határozatát nem tartják be. A bírság
mértéke 50 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet, amely ismételten kiszabható. A kiszabott
bírság megfizetését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem vállalhatja át.
(2)	A Felügyelet felügyeleti bírságot szabhat ki a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménnyel szemben, ha a jelen törvényben meghatározott, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény működésére vonatkozó jogszabályokban előírtakat megsérti, ha
42
a Felügyelet figyelmeztetése ellenére sem változtat addigi törvénysértő gyakorlatán, illetőleg
a Felügyelet figyelmeztetése ellenére sem tartja be a vonatkozó számviteli, pénzügyi
előírásokat. A bírság mértéke 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, amely ismételten
kiszabható.
(3)	A Felügyelet által a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményre kirótt felügyeleti
bírságból származó bevételt kizárólag
a)	a Felügyelet szakembereinek képzésére,
b)	a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének
támogatására,
c)	a tagok és más személyek, szervezetek tájékoztatására, valamint
d)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények felszámolását végző közhasznú
társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére lehet fordítani.
A kifizetési tilalom elrendelése
67.	§
(1)	A Felügyelet határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el,
ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megsérti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem
tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak
érdekeit, illetve vagyona biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy
alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.
(2)	A kifizetési tilalom ideje alatt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében
kifizetések - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézmény pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem
teljesíthetők.
(3)	A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügyelet engedélyével kizárólag olyan kifizetés
teljesíthető, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak a kifizetési
tilalomból eredő érdeksérelme elkerülése érdekében szükséges - ideértve különösen a
közüzemi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a befektetések eszközléséhez
szükséges kifizetéseket -, és az nem veszélyezteti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény tagsága egészének biztonságát.
A működés felfüggesztése
68.	§
(1)	A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését határozott
időtartamra, legfeljebb 180 napra felfüggesztheti, ha a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézmény a tevékenységének végzésére vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismételten
megsérti, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal a tagok érdekeit, illetve
a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának biztonságát súlyosan veszélyezteti
és a jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítása érdekében tett intézkedései nem
vezettek eredményre. A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működése
felfüggesztésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a működésének felfüggesztése alatt új
tagokat nem vehet fel és hozzájárulás-befizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben
foglaltak kivételével nem teljesíthet kifizetéseket és nem eszközölhet befektetéseket.
43
(3)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény működése felfüggesztésének idejére
alkalmazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény új befektetési ügyleteket csak a Felügyelet előzetes
engedélyével eszközölhet azzal, hogy a befektetés kizárólag EGT állam által kibocsátott
állampapírba, illetve olyan értékpapírba történhet, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért
a magyar állam készfizető kezességet vállal.
Felszámolás kezdeményezése
69.	§
(1)	A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolását
kezdeményezheti a bíróságnál, ha
a)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a
működési szabályzat szerinti működését, vagy
b)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél a fennálló súlyos jogsértések másként
nem orvosolhatók, vagy
c)	a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét
visszavonta, vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmét elutasította, vagy
d)	a megkezdett végelszámolási eljárást az arról való döntéstől számított egy éven belül
nem zárja le.
(2)	A Felügyelet kezdeményezi az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást
a bíróságnál, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyilvántartó bíróságon
bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
Felügyeleti biztos
70.	§
(1)	A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyelet elnöke rendeli ki és hívja vissza. A
felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló
kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a befolyásoló részesedéssel rendelkező
tulajdonosokat is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt
szabályok betartása és betartatása.
(2)	Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.
(3)	A felügyeleti biztos megbízólevelében meg kell határozni feladatait.
(4)	A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja és a cégvezető a
gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben, az e törvényben és az
alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés
tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának és a cégvezető törvényben és
alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(5)	A felügyelő bizottság tagja, illetőleg a (4) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, a
cégvezető a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti
biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménnyel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat, ami a
felügyeleti biztost kirendelő határozat végrehajtására nincs halasztó hatállyal.
(6)	A felügyeleti biztosnak folyamatosan biztosítania kell, hogy az általa megtett
intézkedésekről a tulajdonosok és a tagok - kérésükre - három munkanapon belül írásban
tájékoztatást kapjanak.
44
(7)	A Felügyelet felügyeleti biztosként olyan személyt rendel ki, aki megfelel a 10. §-ban
előírt követelményeknek.
(8)	A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő maga vagy
közeli hozzátartozója valamely foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben, biztosítóban,
pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban milyen és mekkora név-, illetve
forgalmi értéket képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik.
A felügyeleti díj
71.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kezelt vagyon terhére felügyeleti díjat
fizet.
(2)	A felügyeleti díj éves mértéke a (4)-(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6)
bekezdés szerint számított változó díj összege.
(3)	Az alapdíj az alapdíj egység és az (5) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíj
egység ötvenezer forint.
(4)	A szorzószám foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén: kettő.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt vagyon tárgyévet megelőző év utolsó
napján számított piaci értékének 0,25 ezreléke.
A Felügyelet adatkezelése
72.	§
(1)	A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (Psztv. 11/Q. §) során feladatának ellátása
érdekében az eljárás alá vont foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre vonatkozó
a)	értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla
számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi
azonosító kódjával, valamint
b)	az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben meghatározott előfizetői
állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal,
valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával
kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja
születési neve, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely) megismerésére és kezelésére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet csak a tényállás
maradéktalan tisztázása érdekében, az eljárás jogerős befejezéséig jogosult az adatok
megismerésére és kezelésére.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes
jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a
Felügyelet a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb
törvényi feltételei nem állnak fenn.
(4)	A Felügyelet engedélyezési és ellenőrzési jogkörének gyakorlása érdekében az eljárás
jogerős befejezéséig jogosult a vezető állású személyek, a kötelező alkalmazottak és
megbízottak, valamint természetes személy szolgáltatók alábbiakban felsorolt személyes
adatait megismerni és kezelni:
a)	név (születési név),
b)	születési hely és idő,
45
c)	anyja születési neve,
d)	lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely),
e)	szakképzettség, végzettség, szakmai gyakorlat,
f)	büntetlen előélet,
g)	betöltött tisztség.
Szükséghelyzet
73.	§
(1)	Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
a)	az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt öt
munkanapon belül nem tesz eleget, vagy
b)	nyugdíjtechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a nyugdíjtechnikai
tartalékainak fedezete nem kielégítő, vagy
c)	biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy
d)	a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem
tudja végrehajtani, vagy
e)	tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatások biztonságát fenyegeti (a továbbiakban a)-e) pontok
együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet),
a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a tagok és a járadékosok érdekében
szükségintézkedést tehet.
(2)	Szükséghelyzetben a Felügyelet a 64. §-ban meghatározott bármely intézkedés együttes
alkalmazására is jogosult.
A csődeljárás, a felszámolási eljárás és végelszámolás közös szabályai
74.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott eltérésekkel a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
felszámolására a Cstv. rendelkezéseit, a végelszámolási és kényszer-végelszámolási eljárására
pedig a Ctv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2)	A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban
foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(3)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ellen csődeljárásnak helye nincs.
(4)	Az EGT másik államában székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmények magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak
nincs helye.
(5)	A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók abban az
esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más EGT
állam joga az irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága
kizárt.
(6)	Az EGT államaiban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménnyel szemben lefolytatott felszámolás és végelszámolás joghatásai tekintetében a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen
eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.
75.	§
(1)	A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel
kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.
46
(2)	Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy
átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés, illetőleg számlán történő nyilvántartás
szükséges, annak a államnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást, illetőleg a számlát
vezetik.
76.	§
(1)	A felszámolási eljárás kezdeményezéséről - ha azt nem a Felügyelet kezdeményezte - a
bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.
(2)	A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló végzés
tudomására jutásakor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét
a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjával visszavonni.
(3)	A végelszámolásról szóló vagy a felszámolót kijelölő bírósági végzés (a továbbiakban:
bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül
köteles annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint
valamennyi állam legalább két országos napilapjában közzétenni.
(4)	A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a
Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió azon államainak felügyeleti
hatóságait, amelyekben az intézmény fiókteleppel rendelkezett, vagy határon átnyúló
tevékenység keretében nyugdíjkonstrukciót működtetett.
(5)	Minden olyan hitelező esetében, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye,
telephelye az EGT másik államában található, a (3) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek
a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.
(6)	A bírósági végzés hatálya az EGT egész területére kiterjed.
77.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának
kizárólag a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.
(2)	A felszámolót, végelszámolót titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási
kötelezettségre vonatkozóan a Bit. 153-165. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(3)	A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi államban e törvény és a Cstv.
rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon
állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.
(4)	A végelszámoló vagy felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - az
érintett államok területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a
helyi hitelezőknek.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény elleni felszámolás, illetve végelszámolás
elindításának és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási szerződés megszüntetésének tényéről a
felszámoló, illetve a végelszámoló köteles a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel
szerződésben állt foglalkoztatókat, a tagokat valamint az ismert hitelezőket értesíteni.
(6)	A végelszámoló vagy felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal
köteles a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő
jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan csatlakozó foglalkoztatót, tagot,
járadékost, továbbá ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye, vagy állandó
lakóhelye az EGT másik államában található. A tagnak címzett tájékoztatásnak ismertetnie
kell továbbá a nyugdíjszolgáltatási szerződések megszűnésének időpontját és joghatásait is.
47
(7)	A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell nyújtani az e célra
rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők” című
formanyomtatványon. A formanyomtatvány címét az Európai Unió összes hivatalos nyelvén
fel kell tüntetni.
(8)	Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az
EGT másik államában található, követelését magyar nyelven vagy saját államának hivatalos
nyelvén köteles benyújtani. A beadványon a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is
fel kell tüntetni. A saját állam hivatalos nyelvén történő benyújtás esetén mellékelni kell a
beadvány hiteles magyar nyelvű fordítását is.
78.	§
(1)	A végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet és a
hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.
(2)	A Felügyelet az EGT más államai felügyeleti hatóságainak megkeresésére köteles
tájékoztatást adni a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.
79.	§
(1)	A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában
a)	a nyugdíjkonstrukciók a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve
megszűnnek;
b)	a nyugdíjkonstrukciók esedékes hozzájárulásai, kiegészítései nem szedhetők be;
c)	új nyugdíjkonstrukció nem indítható, az - saját elhatározásból - nem adható és nem
vehető át.
(2)	A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját követő tizenöt napon belül a
matematikai tartalékhoz tartozó és az egyes nyugdíjkonstrukciók tartalékainak fedezetét
képező befektetések listáját a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjának
napjával le kell zárni és azt a felszámolónak, illetve a végelszámolónak át kell adni.
(3)	A felszámolás, illetve végelszámolás folyamán a (2) bekezdésben meghatározott
befektetések külön kezelendők és azok kizárólag a tartalékokkal szemben fennálló
kötelezettségek teljesítésére használhatóak fel. A nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tartalék
befektetései csak az adott nyugdíjkonstrukcióból származó kötelezettségek teljesítésére
használhatók fel.
(4)	Ha a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján a matematikai tartalékhoz és a
nyugdíjkonstrukciókhoz tartozó befektetések a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő
fedezetet, úgy - a teljesítés erejéig - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egyéb
befektetéseit kell felhasználni.
A felszámolás
80.	§
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elleni felszámolási eljárást a Felügyelet
megindítja, ha
a)	a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek
pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási
tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
b)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartozásai saját tőkéjét tartósan
meghaladják (túladósodás).
48
A végelszámolás
81.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jogutód nélküli megszűnését kimondó
határozatához a Felügyelet előzetes jóváhagyása szükséges.
(2)	A Felügyelet az előzetes jóváhagyást akkor adja meg, ha az intézmény a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatási tevékenységből eredő valamennyi kötelezettségét teljesítette. A
kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:
a)	a nyugdíjkonstrukció átruházása,
b)	a nyugdíjkonstrukció felmondása,
c)	a foglalkoztatóval és a tagokkal, szolgáltatásban részesülő személyekkel történő
megállapodás.
Az ezek bizonyítására alkalmas okiratokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(3)	A Felügyelet az előzetes jóváhagyás megadásával egyidejűleg a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja.
V.	Fejezet
A MÁS EGT ÁLLAMBAN BEJEGYZETT FOGLALKOZTATÓI
NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSE A MAGYAR
KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN
82.	§
(1)	A más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a Magyar
Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásként akkor végezheti tevékenységét, ha a
tevékenységére a székhely szerinti államában jogosult és határon átnyúló szolgáltatás
nyújtására előzetes engedéllyel rendelkezik.
(2)	A munkavállalója részére egyéni vagy több munkavállalót érintő megállapodás alapján
kiegészítő nyugdíjat biztosítani kívánó foglalkoztató befizetést teljesíthet a más EGT
államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe. A más EGT államban
bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén
lakóhellyel rendelkező tag számára szolgáltatást nyújthat.
(3)	A foglalkoztató csak a magyar munkajog és társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozó
jogviszony alapján teljesíthet befizetést a más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménybe.
(4)	A más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynek a
foglalkoztatóval megkötött szerződéseket, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási
kötelezettség teljesítése során keletkezett dokumentumokat, valamint a Felügyelet által
meghatározott, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységgel összefüggő
dokumentumokat magyar nyelven kell kiállítania.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény szolgáltatására vonatkozóan a
nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
49
A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmények feletti felügyelet
83.	§
(1)	A más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény és
foglalkoztatók feletti felügyeletet - a (3) bekezdés szerinti időponttól kezdődően - a
Felügyelet látja el.
(2)	Ha a Felügyelet a más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény székhelye szerinti állam illetékes hatóságaitól értesítést kap arról, hogy a más EGT
államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló szolgáltatás
keretében befizetést kíván elfogadni valamely foglalkoztatótól, az értesítés kézhezvételét
követő hatvan napon belül tájékoztatást nyújt az értesítést küldő hatóság részére a magyar
szociális és munkajognak a más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény működését érintő szabályairól, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási
kötelezettségeiről, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának
befektetésével kapcsolatos előírásokról.
(3)	A más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény akkor
kezdheti meg határon átnyúló tevékenységét Magyarországon, ha a székhely szerinti állam
illetékes hatóságaitól a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást megkapta, de legkésőbb a (2)
bekezdésben meghatározott idő elteltével.
(4)	A (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség kiterjed a más EGT államban bejegyzett
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény magyarországi működésének idején bekövetkező
minden olyan jogszabályi változásra is, amely befolyásolja a nyugdíjkonstrukció jellemzőit, a
tagok részére nyújtandó tájékoztatási kötelezettséget és a befektetési szabályokat. Ez esetben
a Felügyelet a módosító jogszabály kihirdetését követő harminc napon belül nyújt
tájékoztatást a székhely szerinti állam illetékes hatóságainak.
84.	§
(1)	A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménytől vagy a foglalkoztatótól a szerződési feltételekről és az ezzel
összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a magyar
jogszabályoknak.
(2)	A más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek az általa
nyújtott nyugdíjkonstrukciók azon tagjai vonatkozásában, akik magyarországi
munkaviszonyukkal összefüggésben tagok, a 28. §-ban meghatározott tájékoztatási
kötelezettségeknek kell megfelelnie.
(3)	Amennyiben a Felügyelet jogszabályellenes működést észlel, haladéktalanul tájékoztatja
a székhely szerinti állam illetékes hatóságait. A Felügyelet együttműködik a székhely szerinti
állam illetékes hatóságával annak érdekében, hogy a más EGT államban bejegyzett
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megszüntesse jogszabályellenes működését.
(4)	A Felügyelet jogosult, illetve a székhely szerint illetékes felügyeleti hatóság kérelmére
köteles ellenőrizni a más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmények tevékenységét. Ennek keretében a Felügyelet jogosult a más EGT államban
bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén, határon
átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a más
EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől - az adatvédelmi
jogszabályok figyelembevételével - a tevékenységével összefüggő adatszolgáltatást kérni.
50
(5)	A Felügyelet a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának kérelmére
intézkedik a más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény
Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező letétkezelőnél elhelyezett vagyonának
zár alá vétele érdekében.
(6)	Amennyiben a magyar társadalombiztosítási és munkajoggal össze nem egyeztethető
működés a székhely szerinti állam hatóságai által tett intézkedések ellenére, vagy ilyen
intézkedések hiánya miatt tovább folytatódik, a Felügyelet a más EGT államban bejegyzett
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a tagok érdekeinek
védelme, valamint az e törvényben foglaltak betartása érdekében, a székhely szerinti állam
hatóságainak előzetes értesítését követően, a következő intézkedéseket - akár együttesen is -
alkalmazhatja:
a)	az e törvényben és más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézményre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre
- határidő kitűzésével - felszólíthat;
b)	előírhatja a szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó pénzügyi terv, szanálási terv,
pénzügyi helyreállítási terv a 42-44. §-ban foglaltakkal összhangban álló, meghatározott
határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat;
c)	a Magyar Köztársaság területére vonatkozó hatállyal ideiglenes tagfelvételi szünetelést
rendelhet el;
d)	bírságot szabhat ki;
e)	korlátozhatja a más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységét;
f)	megtilthatja a más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény Magyar Köztársaság területén történő működését.
(7)	A más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény terhére
kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, amely a
jogszabályellenes működés további folytatása esetén ismételten kiszabható. A bírságot a
kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül kell a
határozatban megjelölt számlára befizetni.
(8)	Ha a jogszabálysértést elkövető más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménynek a Magyar Köztársaság területén bejegyzett vállalkozása van,
amelynek székhelye, vagy telephelye a Magyar Köztársaság területén fellelhető, a Felügyelet
által alkalmazott intézkedés alapján - a hatályos jogi szabályozással összhangban -
végrehajtás e vállalkozásra vagy vagyoni értékű jogra vezethető.
85.	§
A Felügyelet együttműködik az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal és
az Európai Bizottsággal a más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmények felügyeletének hatékony ellátása érdekében.
86.	§
A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra,
hogy rendeletben szabályozza a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső
adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát.
51
Záró és átmeneti rendelkezések
87.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató közötti szerződés
legkorábbi hatályba lépési időpontja 2008. január 1-je lehet. A foglalkoztatói hozzájárulás
befizetése, illetve a tag kiegészítése 2007. december 31-ét követően teljesíthető első
alkalommal.
88.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a foglalkoztatói nyugellátást
szolgáltató intézményekről szóló 2005. évi CXI. törvény.
89.	§
(1)	A Psztv. 3. §-a a következő új l) ponttal egészül ki:
/A Felügyelet hatásköre kiterjed:/
„l) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi.....törvény”
/hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére./
(2)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:/
„b) a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési
vállalkozások, a biztosító intézetek, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a befektetési alapok, az egyéb alapok, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmények éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait a Magyar
Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével;”
(3)	A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 1. § (1)
bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi k)-n) pont
jelölése m)-o)-ra módosul:
/E törvény hatálya alá tartozik, aki a Magyar Köztársaság területén/
„k) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményként működik;”
90.	§
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a
foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről;
b)	a Tanács 98/49/EK irányelve (1998. június 29.) a Közösségen belül mozgó
munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának
védelméről.
52
r
Általános indokolás
Előzmények
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények az EU régi tagállamaiban a II. pillér
részeiként működnek és igen fontos szerepet játszanak a nyugdíjcélú megtakarítások között.
A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az európai szintű munkaerő-
áramlás elősegítése érdekében merült fel az igény ezen intézmények szabályozásának európai
uniós szintű közelítésére. Az irányelv középpontjában a határon átnyúló szolgáltatások
lehetővé tétele, illetve az ehhez kapcsolódó garanciális és felügyeleti szabályok állnak.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló
2003. június 3-i 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének határideje
2005.	szeptember 23-a volt. Ezzel összefüggésben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató
intézményekről szóló 2005. évi CXI törvény 2005. október 26-án lépett hatályba. A törvény
lehetővé teszi, hogy az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett foglalkoztatói
nyugellátást szolgáltató intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében történő
tevékenységet folytasson a Magyar Köztársaság területén. A törvény rendelkezik továbbá a
szolgáltató intézmények felügyeletéről is.
2006.	október 18-án az Európai Bizottság hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak,
melyben az irányelv hiányos átültetését kifogásolják. Értelmezésük szerint az irányelv teljes
átültetése szükséges. Ezért meg kell teremteni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató
intézmények magyarországi alapításának lehetőségét is.
A hivatalos felszólításra megküldött levélben foglaltak szerint a Kormány vállalta, hogy az
Országgyűlés elé terjeszti a teljes átültetést tartalmazó törvényjavaslatot. A magyar
válaszlevélben foglaltak ellenére az EU Bizottság 2007. március 26-án indokolt
véleményében jelezte, hogy az eljárást folytatja. Az eljárás lezárásához szükséges az irányelv
minden rendelkezését átültető törvény megalkotása.
A törvényjavaslat
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény korábban nem volt ismert a hazai
nyugdíjrendszerben. Sem a hazai magánnyugdíjpénztárak, sem az önkéntes kölcsönös
nyugdíjpénztárak nem tartoznak az irányelv hatálya alá, illetve más magyar jogszabály sem
teszi lehetővé ilyen intézmények alapítását. Ennél fogva egy új intézményrendszer kereteit
kell kidolgozni ahhoz, hogy az irányelv rendelkezései átültetésre kerüljenek. Az új
foglalkoztatói nyugdíjintézmény egy már kialakult nyugdíjrendszerbe kerül beépítésre, annak
új pilléreként. Az intézmények a magyar nyugdíjrendszerben az önkéntes nyugdíjcélú
megtakarítási lehetőségek körét szélesítik. Az új jogintézmény bevezetésével olyan önkéntes
nyugdíjcélú megtakarítási forma teremtődik meg, melynek középpontjában a foglalkoztatói
kötelezettségvállalás áll.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jogi formája a részvénytársaság, ezért
létrehozására, működésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.)
szabályai irányadóak elsősorban. A Magyar Köztársaság területén fióktelepet működtethetnek
az EGT államban székhellyel rendelkező, az irányelv hatálya alá eső foglalkoztatói
nyugellátást szolgáltató intézmények. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi
fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény
rendelkezéseit e fióktelepekre az Fnyt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által nyújtott nyugdíjszolgáltatás az európai
uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül. A javaslat ezért tartalmazza a
Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való
jogosultságának védelméről szóló Tanács 98/49/EK irányelvének (1998. június 29) való
megfeleléshez szükséges rendelkezéseket is. A javaslat kidolgozásakor a kiegészítő nyugdíjak
hordozhatóságáról szóló irányelv-tervezetben foglaltak is figyelembevételre kerültek.
Részletes indokolás
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	§-hoz
Az irányelv hatályát rögzítő rendelkezés. Az irányelv hatálya alá tartoznak a magyarországi
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, az Európai Gazdasági Térség valamely másik
államában bejegyzett, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény magyarországi fióktelepei,
a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző,
a más EGT államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények,
ezek valamelyikébe befizetést teljesítő foglalkoztató, a tagok, a járadékosok és
kedvezményezettek, továbbá a PSZÁF.
2.	§-hoz
A törvényben használt fogalmakat értelmező rendelkezések.
3.	§-hoz
A működési alapelveket rögzítő rendelkezés. Az irányelv rendelkezéseinek megfelelően itt
került rögzítésre, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona elkülönül a
foglalkoztató vagyonától.
4.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény elnevezést csak az e törvény alapján
létrehozott intézmények tűntethetik fel nevükben, illetve az ilyen intézmények
érdekképviseleti szervei.
5.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve e tevékenység végzésére
feljogosított szervezeteket meghatározó rendelkezés.
6.	§-hoz
A rendelkezés kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatói intézmény részvénytársaság, illetve más EGT államban bejegyzett
foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény magyarországi fióktelepe formájában
létesíthető.
7.	§-hoz
Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapíthat a foglalkoztató, valamint bank,
biztosító részvénytársaság és befektetési társaság. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmények mindegyike a vele szerződő foglalkoztatók részére is kínálhat
nyugdíjkonstrukciókat.
8.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez bármely foglalkoztató csatlakozhat, hogy
munkavállalói részére foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciót biztosítson. A csatlakozás a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és foglalkoztató között megkötött szerződéssel
jön létre. A szerződés kötelező elemeit is rögzíti a rendelkezés.
9.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény alapítása a Gt. rendelkezéseinek megfelelően
történik, azonban tevékenységét kizárólag a Felügyelet jogerős engedélye birtokában kezdheti
meg. A rendelkezés rögzíti a tevékenységi engedély iránti kérelemhez csatolandó
dokumentumokat, a működési szabályzat kötelező tartalmát, valamint az üzleti terv kötelező
elemeit.
10.	§-hoz
Az irányelv a tagállamok kötelezettségeként előírja annak biztosítását, hogy az irányelv
hatálya alá eső intézményeket ténylegesen jó hírnevű személyek működtessék, akik
rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel, vagy szakképesítéssel rendelkező tanácsadókat
alkalmaznak. A rendelkezés ennek megfelelően - a Bit. rendelkezéseivel összhangban -
szigorú előírásokat tartalmaz a vezető állású személyekkel kapcsolatban. A törvény
alkalmazásában vezető állású személyek az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja,
valamint a cégvezető. Vezető állású személy csak büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű,
szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkező személy lehet, aki legalább 5
éves biztosítási vagy vállalati gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági
területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik. Nem lehet vezető állású személy, aki
könyvvizsgálóként tevékenykedik valamely biztosítónál vagy foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménynél, továbbá aki ellen egyes meghatározott bűncselekmény miatt
az ügyész vádat emelt. A rendelkezés tartalmazza a vezető állású személyekkel kapcsolatos
legfontossabb felelősségi szabályokat.
A rendelkezés - a Bit. szabályaival összhangban - rögzíti a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatási tevékenység végzésének személyi és tárgyi feltételeit.
11.	§-hoz
A rendelkezés rögzíti az egyéb vezetők körét, illetve a rájuk vonatkozó általános szabályokat.
Egyéb vezetőnek minősül a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető
biztosításmatematikusa, számviteli rendért felelős vezetője, a belső ellenőre, a jogásza,
valamint a befektetésekért felelős vezetője. A szabályozás a Bit. vonatkozó rendelkezéseivel
összhangban került kialakításra.
12.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusával kapcsolatos
rendelkezések a Bit. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kerültek kialakításra.
13.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezetőjével
kapcsolatos rendelkezések a Bit. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kerültek
kialakításra.
14.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső ellenőrzésének vezetőjével (belső
ellenőr) kapcsolatos rendelkezések a Bit. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kerültek
kialakításra.
15.	§-hoz
A prudens és a tagok érdekeiben történő működés, az átláthatóság biztosításának
garanciájaként kerültek rögzítésre a vezető állású személyekkel, egyéb vezetőkkel, valamint a
kiszervezett tevékenységet végző szervezettekkel szemben támasztott összeférhetetlenségi
szabályok.
16.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény könyvvezetésének, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény által készített, illetve közzétett mérlegeknek, kimutatásoknak a
hitelessége, megbízhatósága mind a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény saját érdeke,
mind a tagok, járadékosok, kedvezményezettek, csatlakozó foglalkoztatók, a nyilvánosság,
illetve a Felügyelet szempontjából nagy jelentőséggel bír. Könyvvizsgálói feladatokat
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény csak olyan bejegyzett, és az egyéb feltételeknek
is megfelelő könyvvizsgáló láthat el, aki szerepel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által
vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben. A könyvvizsgálói függetlenség megőrzését segíti elő,
hogy a törvény legfeljebb 5 évig engedélyezi a könyvvizsgáló ugyanazon foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménynél fennálló folyamatos megbízásának időtartamát.
17.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység tárgyi feltételeit rögzítő rendelkezés
18.	§-hoz
A rendelkezés előírja, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények informatikai
rendszerének védelmét az Öpt. vonatkozó szabályaival összhangban kell kialakítani.
19.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatási tevékenység gazdaságos megszervezése érdekében a
törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
ügymenetének bármely részét kiszervezze. A kiszervezés feltétele, hogy az irányítási és az
ellenőrzési jog a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél maradjon. Harmadik
személynek okozott kárért ennek megfelelően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
felel. A kiszervezés tényét a Felügyeletnek be kell jelenteni. A rendelkezés rögzíti a
kiszervezésre vonatkozó szerződés tartalmi elemeit is.
20.	§-hoz
A rendelkezés különös szabályokat tartalmaz a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
adminisztrációs és nyilvántartási feladatainak ki szervezésével kapcsolatban. A rendelkezés
rögzíti, hogy a vagyonkezelés ellátásával megbízott szervezet az adminisztrációs és
nyilvántartási, valamint biztosításmatematikai feladatok ellátásával nem bízható meg.
21.	§-hoz
A rendelkezés rögzíti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bejelentési
kötelezettségét, amennyiben a személyi és tárgyi feltételekben változás következne be.
22.	§-hoz
Az irányelv részletes előírásokat tartalmaz a határon átnyúló tevékenységgel kapcsolatban. Az
e törvény alapján létrejövő és működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények számára
nyitva áll annak lehetősége, hogy valamely más EGT államban bejegyzett foglalkoztató
alkalmazottjai számára nyugdíjkonstrukciót szolgáltassanak. Ennek keretében lehetőség van
befizetések fogadására és nyugdíjszolgáltatás nyújtására egyaránt. A határon átnyúló
tevékenység a foglalkoztató székhely szerinti állam hatósága és a PSZÁF - az irányelvben
meghatározott eljárás keretében történő - együttműködésével megtörténő tájékoztatást
követően kezdhető meg.
23.	§-hoz
A Felügyelet a határon átnyúló tevékenységet végző foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézményt tájékoztatja a másik állam illetékes hatóságától megkapott információkról. Az
irányelvben foglaltaknak megfelelően a másik állam illetékes hatósága köteles a Felügyeletet
tájékoztatni minden olyan jogszabályi változásról, amely a nyugdíjkonstrukciót érintheti. A
Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől a
határon átnyúló tevékenység során alkalmazott szerződési feltételekről, illetve az ezekkel
összefüggő dokumentumokról.
24.	§-hoz
A határon átnyúló tevékenység fióktelep létrehozásának útján is megvalósítható. A
rendelkezés a fióktelepek létrehozásával kapcsolatos részletes szabályozást tartalmazza.
25.	§-hoz
A rendelkezés meghatározza az üzleti titok és a foglalkoztatói nyugdíjtitok fogalmát. A
rendelkezés rögzíti, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények a tudomásukra
jutott üzleti és foglalkoztatói titkokat kizárólag a nyugdíjszolgáltatási tevékenységgel
összefüggésben kezelhetik.
26.	§-hoz
A rendelkezés rögzíti a tagsági jogviszony általános szabályait. Tag az lehet, aki az alapító
vagy a csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll és a munkaszerződése tartalmazza a
foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A tagsági jogviszony a
munkaszerződés megkötésével, illetve módosításával jön létre. A munkaszerződésben
rögzíteni kell a nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, így
befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a hozzájárulás mértékét, szolgáltatással
meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén az ígért nyugdíjszolgáltatást. Nem kell a
munkaszerződésben rendelkezni ezen elemekről, amennyiben a kollektív szerződés
tartalmazza azokat.
27.	§-hoz
A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona. A nyugdíjkonstrukció azonban tartalmazhat
olyan kikötést mind a befizetéssel, mind a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció
esetén, hogy a felhalmozás csak egy meghatározott munkaviszonyban töltött idő után válik a
tag tulajdonává (feltételes jogszerzés). Ez az időszak legfeljebb 5 év lehet. Amennyiben a tag
munkaviszonya ennél rövidebb ideig tart, az addig megszerzett jogosultságokkal nem
rendelkezhet. Kivételt képez ez alól, ha a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tag
kiegészítéséhez kötötte. Ez esetben a tag által befizetett kiegészítés hozamokkal növelt
összege a feltételes jogszerzés időtartama alatt is megilleti a tagok. A foglalkoztató által
befizetett hozzájárulásokat a nyugdíjkonstrukcióban részes tagok részére kell jóváírni.
28.	§-hoz
Az irányelv igen részletes előírásokat tartalmaz a tagok és más érintett személyek
tájékoztatásával kapcsolatban. Ennek megfelelően kerültek kialakításra a tagokat megillető
tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések. A tagokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény a számlaértesítőben tájékoztatja a legfontosabb információkról. Rögzítésre került a
befizetéssel és a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén, valamint a
járadékos személyeknek kötelezően megadandó információ köre. Belépéskor a tagokat
tájékoztatni kell a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabályáról (tulajdonos
foglalkoztató esetén), vagy a foglalkoztatóval kötött csatlakozási szerződésről (csatlakozott
foglalkoztató esetén), valamint a befektetési politikáról. A nyugdíjkorhatár elérésekor a tag
tájékoztatást kap a választható nyugdíjszolgáltatásokról, illetve az igénybevétel módjáról.
Kérelemre a tag, a járadékos, a kedvezményezett, valamint a munkavállalói érdekképviseleti
szervek tájékoztatást kaphatnak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményektől a
befektetési politikára, az éves beszámolókra, az éves jelentésekre, a nyugdíjkonstrukciókra
vonatkozóan. Lehetőség van arra, hogy a tájékoztatást a foglalkoztató és a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény megállapodása alapján a foglalkoztató nyújtsa.
29.	§-hoz
A tagsági jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezés. A tagsági jogviszony megszűnik
a tag halálával, a tag másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átlépésével,
illetve abban az esetben, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás nyújtása befejeződött
(egyösszegű kifizetéssel vagy határozott idejű járadékszolgáltatás esetén a határozott idő
leteltével).
30.	§-hoz
A foglalkoztató nyugdíj szolgáltató intézményben a tagsági jogviszony alapja a
munkaviszony. A tag munkaviszonyának megszűnése esetén dönthet arról, hogy felhalmozott
jogosultságait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja (nyugvó
jogosultságként), vagy átlép az új foglalkoztatójának foglalkoztató nyugdíjszolgáltató
intézménybe. A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a tag
jogosultságainak értékét a munkaviszony megszűnésének napjával meg kell állapítani. A
befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény a hozamból levonhatja a tagi számlára eső költségeket. A tag - amennyiben új
foglalkoztatója részese foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek - időkorlát nélkül
dönthet az átlépésről.
31.	§-hoz
A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén, a tag halálakor követendő eljárást
szabályozó rendelkezés. Az eljárás az Öpt. szabályaival összhangban került kialakításra. A tag
kedvezményezettet jelölhet, ennek érvénytelensége vagy hiánya esetén a természetes örökös
tulajdonába kerül a tagi számla. A kedvezményezett, illetve az örökös igénybe vehet
járadékszolgáltatást, a felhalmozást saját tagi számlaként a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézményben hagyhatja, vagy más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utaltatja. A
kedvezményezett, illetve az örökös írásban nyilatkozik az igénybevétel választott módjáról.
Az Öpt. szabályaitól eltérően a nyugdíjkonstrukció tartalmazhat olyan rendelkezést, mely
alapján a tag nem jelölhet kedvezményezettet. Ez esetben a tagi számlán jóváírt összeget a
többi tag számlái között - felhalmozásaik arányában - kell felosztani.
32.	§-hoz
A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén - amennyiben a
nyugdíjkonstrukció tartalmaz hozzátartozói ellátásra való jogosultságot - szintén van mód
kedvezményezett jelölésére. A tag halála esetén a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett
jelölés hiánya vagy érvénytelensége esetén a közeli hozzátartozó számára megnyílik a
hozzátartozói ellátásra való jogosultság, amennyiben a nyugdíjkonstrukció tartalmazta azt.
Amennyiben a nyugdíjkonstrukció ilyen ellátást nem tartalmaz, a tagi számlán felhalmozott
jogosultságot a többi tag ellátásának fedezetére kell fordítani.
33.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek valamennyi általa nyújtott
nyugdíjkonstrukció esetében részletes leírást kell készítenie, amely tartalmazza a
nyugdíjkonstrukció nyújtásának feltételeit, a hozzájárulás és a tagi kiegészítés
kalkulációjának, valamint a nyugdíjszolgáltatás megállapításának módját. A § rendelkezik a
technikai kamatláb maximális mértékéről, az alkalmazandó halandósági táblák jellemzőiről,
valamint a matematikai tartalék befektetési többlethozamának tag javára történő
visszajuttatásáról.
34.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás nyújtására vonatkozó szabályokat tartalmazó
rendelkezés. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, határozott idejű
járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja. A tag a szolgáltatásra
a nyugdíjkorhatár betöltésével, illetve amennyiben a nyugdíjkonstrukció ilyen kikötést
tartalmaz, a várakozási idő eltelte után válik jogosulttá. A tagra irányadó nyugdíjkorhatár a
társadalombiztosítási nyugdíjra való jogosultsággal egyezik meg. A nyugdíjkorhatár
betöltésével egy tekintet alá esik az az időpont, amelytől a tag társadalombiztosítási
nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat,
bányásznyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, ideértve a
Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi nyugdíjat is, valamint a
szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar
Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá
növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül. A tag a
nyugdíjszolgáltatást írásban kérelmezheti, megjelölve a választott nyugdíjszolgáltatást. A
49/98/EK irányelv előírásainak megfelelően lehetőség van arra, hogy a házipénztári
kifizetésen és a postai utaláson túl a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a
nyugdíjszolgáltatást hazai vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára történő utalással
teljesítse.
II.	Fejezet
A NYUGDÍJTECHNIKAI TARTALÉK, A SZAVATOLÓ TŐKE ÉS A BIZTONSÁGI
TŐKE SZABÁLYAI
35.	§-hoz
A befektetési és biometriai kockázatot nem tartalmazó nyugdíjkonstrukciók esetében -
nyugdíjtechnikai tartalékok helyett - elegendő ún. fedezeti tartalékot képezni. A felhalmozási
időszakban lévő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik tagi számláik
egyenlegének összegével. A szabályozás részletezi a fedezeti tartalék bevételeiként illetve
kiadásaiként elszámolható tételeket, valamint azok elszámolására vonatkozó speciális
szabályokat.
36.	§-hoz
A biometriai kockázatot nem, de befektetési kockázatot tartalmazó nyugdíj szolgáltatási
típusok (pl. határozott idejű járadékszolgáltatás) esetén a fedezeti tartalékon túl ún.
szolgáltatási céltartalékot is kell képeznie az intézménynek, amennyiben a fedezeti tartalék
megfelelő része (az ún. szolgáltatási tartalék) nem nyújt elegendő fedezetet a várható
kötelezettségek teljesítésére.
37.	§-hoz
A kötelezettségek fedezetére a nyugdíjszolgáltató intézménynek nyugdíjtechnikai tartalékokat
kell képeznie, az üzleti biztosítók tartalékolási szabályaihoz hasonló módon.
38.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tartalék képzésének alapelve a kockázatokból származó
kötelezettség ésszerű fedezetének megteremtése. A fedezetet folyamatosan fenn kell tartani,
de legalább negyedévente biztosítani kell. A foglalkoztatói szerződéseket megkötésénél
figyelemmel kell lenni a kötelezettségek megteremtésére.
39. §-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjintézménynek kötelezettségei teljesítésének biztosítására szavatoló
tőkét kell képezni. A szavatoló tőke számítási módjára a Bit. rendelkezései az irányadók.
40.	§-hoz
Meghatározásra kerülnek a szavatoló tőke elemei. A javaslat rögzíti, hogy a Felügyelet a
szavatoló tőke értékelését felülbírálhatja. A szavatoló tőke szükséglet számítását és a fedezet
értékét az intézménynek az éves beszámoló részeként kell meghatározni. A becsült összegről
a felügyeletet a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatni kell. Ha a szavatoló tőke
szintje a meghatározott minimális összeg alá esik, akkor a tőkehiány megszüntetése megelőzi
a részvényesek és a tagok - nem nyugdíjszolgáltatással összefüggő - igényeinek kielégítését.
41.	§-hoz
A hazai alapítású foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények biztonsági tőke összegének
meghatározása. Ha a szavatoló értéke nagyobb, mint a minimális biztonsági tőke (a
törvényjavaslat hatályba lépésekor: 750 millió forint) háromszorosa, a biztonsági tőke a
szavatoló tőke értének egyharmada. Egyéb esetben a minimális biztonsági tőke szintjével
egyezik meg.
42.	§-hoz
Ha az intézmény szavatoló tőkéje, illetve foglalkoztatói nyugdíjtechnikai tartalékai az előírt
szintet nem érik el, a Felügyelet pénzügyi terv készítését írja elő. Meghatározásra kerülnek a
legfeljebb féléves időhorizontú pénzügyi terv benyújtásával összefüggő határidők. Ha a
pénzügyi terv elutasításra kerül, vagy meghiúsul, a Felügyelet az intézmény tevékenységi
engedélyét visszavonhatja.
43.	§-hoz
A Felügyelet szanálási tervet ír elő, ha a szavatoló tőke a minimális szintet nem éri el és az
intézmény közgyűlése nem döntött ennek egy éven belüli pótlásáról. A legfeljebb egy éves
időtartamra kiterjedő szanálási tervet a határozat kézhezvételétől számított 90 napon belül -
mely határidő különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható - kell az
intézménynek benyújtania. A tervet a Felügyelet a benyújtástól számított 60 napon belül
bírálja el. Ha a szanálási terv elutasításra kerül, vagy meghiúsul, a Felügyelet az intézmény
tevékenységi engedélyét visszavonhatja.
44.	§-hoz
A Felügyelet pénzügyi helyreállítási tervet ír elő, ha az intézmény működése a tagok érdekeit
veszélyezteti. A terv hároméves időtartamra terjed ki. A tervnek az igazgatási költségek,
bevételek és kiadások, mérleg, járadékkötelezettségek és a szavatoló tőke szükséglet
fedezetéhez szükségese eszközök várható alakulását is tartalmaznia kell. A Felügyelet részére
történő benyújtás határideje a határozat kézhezvételétől számított 90 nap, mely különösen
indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. A tervet a Felügyelet a benyújtástól számított
60 napon belül bírálja el és indokolt esetben a jogszabályban előírtnál magasabb szavatoló
tőke szükségletet is előírhat. Ha a pénzügyi helyreállítási terv elutasításra kerül, vagy
meghiúsul, a Felügyelet szankciókat alkalmazhat az intézménnyel szemben.
III. Fejezet
BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK
45.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az eszközeinek befektetéséről saját maga,
illetve vagyonkezelő szervezethez történő - rendszeresen ellenőrzött - kiszervezés útján
gondoskodik. Meghatározásra kerülnek az önálló vagyonkezelés személyi és tárgyi feltételei.
A tevékenység során elkülönülten kell kezelni az egyes foglalkoztatókhoz tartozó eszközöket,
mely tevékenységgel összefüggésben az intézmény a foglalkoztató irányába kezelési díjat
számíthat fel.
46.	§-hoz
Az intézmény befektetési politikáját az igazgatóság alakítja ki. A politikának tartalmaznia kell
a fő célokat, a megszerezhető eszközök körét, az eszközallokáció alapvonalait, a
referenciaindexeket, az értékelési módot és a nyugdíjkonstrukciók futamidejét.
Meghatározásra kerülnek a befektetési politika Felügyelethez történő benyújtásával
kapcsolatos határidők. A politikát legalább évente - jogszabály-változás, vagy egyéb ok
esetén az ezt követő 30 napon belül - kell az intézménynek határoznia. A
nyugdíjkonstrukcióról negyedévente kell a Felügyelet részére jelentést küldeni.
47.	§-hoz
A befektetések értékét piaci értékelés alapján kell meghatározni, azoknak összhangban kell
lennie az intézmény rövid és hosszú távú kötelezettségeivel és a lehető legmagasabb ellátási
szint elérésére kell irányulnia. A befektetéseket az intézménynek kiemelt gondossággal,
megfelelő, eszközök és kibocsátók szerinti diverzifikációt alkalmazva kell elvégeznie.
48.	§-hoz
A befektetések biztonsága, az egyoldalú függés elkerülése érdekében korlátozásra kerül az
egy kibocsátóhoz, kibocsátó szervezethez tartozó eszközök, egy hitelintézetnél elhelyezett
betétek, valamint a foglalkoztató érdekkörébe tartozó vállalkozások által kibocsátott eszközök
portfolión belüli aránya. Ugyancsak korlátozó előírások vonatkoznak a származékos, fedezeti,
arbitrázs és értékpapír-kölcsönzési ügyletekre. Az intézménynek a járadékkötelezettséggel,
illetve szabályzatával összhangban kell likvid eszközöket tartania.
49.	§-hoz
Az intézmény tulajdonában álló ingatlanok hasznosítására a fokozott biztonság érdekében
korlátozások kerülnek előírásra.
50.	§-hoz
Letétkezelői megbízás az erre a tevékenységre feljogosított szervezet részére adható, melyre
az intézmény vonatkozásában összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. A befektetéshez
kapcsolódó pénzforgalom kizárólag e célra nyitott befektetési számlán bonyolítható, a napi
befektetési ügyletekről a letétkezelőt tájékoztatni kell. A letétkezelő a letéti őrzés,
letétiszámla-vezetés mellett többek között a piaci érték meghatározását, a jogszabályok
betartásának ellenőrzését is elvégzi.
51.	§-hoz
A gazdálkodással összefüggésben korlátozó szabályok kerülnek előírásra. Az intézmény
kizárólag saját vagyonát fektetheti be, a befektetés és szolgáltatás-nyújtás kivételével
harmadik fél részére kötelezettséget nem vállalhat. Ugyancsak tiltott a hitelnyújtás,
hitelfelvétel, illetve az eszközök hitelfedezeti felhasználása.
52. §-hoz
A teljesítmény értékelését legalább éves rendszerességgel el kell végezni. A bruttó, nettó,
illetve referenciahozamot legalább a tárgyévet követő február 28-ig nyilvánosságra kell hozni.
A teljesítményre vonatkozóan megtévesztő adat nem közölhető, az egy évnél rövidebb
időszakok adatai nem évesíthetők.
53.	§-hoz
A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény választható portfoliós rendszert működtethet.
Ennek során az intézmény a tagok választása, illetve szolgáltatásig hátralévő életkora szerint
eltérő befektetési portfoliókat képez. E rendszerben a teljesítménymérés és nyilvánosságra
hozatal portfoliónként történik meg. A tagokkal szemben, portfolióválasztás címén
érvényesíthető költség limitálásra kerül.
54.	§-hoz
Az intézmény számvitelével összefüggő rendelkezések összefoglalása. Az intézmény
üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A befektetési portfolió eszközeit
nyugdíjkonstrukciónként el kell különíteni. A matematikai tartalék alakulását a bevételek és
kiadások, valamint az eszközök értékváltozása alapján kell bemutatni. Az intézmény
helyzetével kapcsolatos valós kép elérését szolgáló piaci értékelést naponta kell elvégezni, a
vagyon, illetve a nyugdíjkonstrukciók értékelési különbözetét az üzleti év mérleg
fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára kell kimutatni. Az intézmény tájékoztatói és
hirdetményei nem tartalmazhatnak félrevezető adatokat és közlést.
55.	§-hoz
A foglalkoztató fizetési kötelezettségével összefüggő rendelkezések összefoglalása. A
foglalkoztatónak a fizetési kötelezettségét a nyugdíjszolgáltató intézménnyel kötött
megállapodás szerint, de legalább negyedévente kell teljesítenie. A befizetésről az azt követő
hónap 10. napjáig kell adatszolgáltatást teljesíteni, mely a foglalkoztatóé és a tagok
azonosítására szolgáló, a fizetett összegről, továbbá a befizetéssel összefüggő adatokat
tartalmazza. Meghatározásra kerül a fizetési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos eljárás,
melynek során a tagok elmaradt haszonnal kapcsolatos érdekeit biztosítani kell. Amennyiben
az intézmény foglalkoztató irányába tett intézkedései eredménytelenek maradnak, a tag
követelése bírósági úton érvényesíthető.
IV.	Fejezet
A FOGLALKOZTATÓI NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK
FELÜGYELETE
56.	§-hoz
A rendelkezés a felügyeleti ellenőrzés általános szabályait tartalmazza. A foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény rendszeres, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti
adatszolgáltatást köteles teljesíteni a PSZÁF részére. A Felügyelet az adatszolgáltatáson túl
jogosult a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, a kiszervezett tevékenységet végző
szolgáltatónál, valamint a foglalkoztatónál helyszíni és nem helyszíni ellenőrzést lefolytatni.
Ezen eljárásokra a PSZÁF törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A rendelkezés rögzíti a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ált a Felügyelet részére megküldendő
dokumentumok körét.
57.	§-hoz
A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a Felügyelet indokolt esetben külső szakértőt
közreműködését vegye igénybe ellenőrzési feladata végzése során. Csak olyan szakértő
bízható meg, aki szerepel a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben, és aki
rendelkezik a dokumentumok biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A
szakértő eljárása során hivatalos személynek minősül.
58.	§-hoz
A Felügyelet jogállását a PSZÁF törvény határozza meg. A rendelkezés kimondja, hogy a
Felügyelet tevékenysége ellátásában engedélyezési, ellenőrzési, intézkedési és bírságolási
jogkörrel rendelkezik.
59.	§-hoz
A rendelkezés rögzíti a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait. A rendelkezés alapján a Felügyelet
ellenőrzi és értékeli a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi helyzetét, a
működéshez szükséges szavatoló tőke és a fedezet előírt mértékeinek meglétét, a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mindenkori fizetőképességét, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatási tartalékok képzését és felhasználását, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatási tartalékok befektetési szabályainak betartását, az előírásszerű fedezet
meglétét, a személyi feltételekben bekövetkezett változások jogszabályszerűségét, az
üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek meglétét, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény üzletpolitikájának való megfelelését, biztosítja az ügyfelek foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény általi pontos, közérthető és időbeni tájékoztatásának a
megvalósítását. A Felügyelet feladata a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által fióktelepen keresztül, vagy határon átnyúló
szolgáltatás alapján gyakorolt tevékenység pénzügyi ellenőrzésének ellátása. A Felügyelet a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egyes dokumentumait az érdeklődők számára
folyamatosan és térítésmentesen hozzáférhetővé teszi.
60.	§-hoz
A Felügyelet engedélyezési hatásköreit rögzítő rendelkezés. A Felügyelet engedélye
szükséges a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének megkezdéséhez,
szüneteltetéséhez, a szolgáltatási szabályzat hatálybalépéséhez, a szolgáltatási tevékenység
megkezdéséhez, az állomány-átruházásához, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tartalék
meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, a belföldi foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény által más EGT államban működő foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény alapításához, vagy más EGT államban székhellyel rendelkező
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységet folytató gazdasági társaságban
részesedés megszerzéséhez fióktelep létesítéséhez.
61.	§-hoz
A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének
megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik állama hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságának véleményét, ha tevékenykedni kívánó foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény az Európai Unió másik államában székhellyel rendelkező
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, hitelintézet, befektetési alapkezelő vagy
biztosító anyavállalatának, illetve befektetési vállalkozás leányvállalata; vagy ha az ellenőrző
befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik
államában székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben befolyásoló
részesedéssel rendelkezik.
62. §-hoz
A tevékenységi engedély iránti kérelem elutasításának eseteit rögzítő rendelkezés. A
Felügyelet elutasítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet, ha a kérelmező az előírt
feltételeknek nem felel meg, illetőleg a feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon
nem tudja igazolni.
63.	§-hoz
A Felügyelet eljárását szabályozó rendelkezés. A Felügyelet eljárása során közvetlenül
jogosult külföldi hatóság megkeresésére, illetve külföldi hatóság megkeresésének teljesítése,
valamint külföldi felügyeleti hatósággal együttműködési megállapodás megkötésére.
64.	§-hoz
A Felügyelet intézkedési és bírságolási jogkörét meghatározó rendelkezés. A Felügyelet a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a tagok érdekeinek
védelme, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó
jogszabályi előírások és a Felügyelet határozatainak betartása érdekében felszólítást bocsáthat
ki a jogszabályi rendelkezések maradéktalan megtartására, előírhatja szanálási terv, pénzügyi
terv, illetve pénzügyi helyreállítási terv határidőn belüli benyújtását, kezdeményezheti a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezetőinek felelősségre vonását vagy
felmentését, összehívhatja az igazgatóságot, a rendkívüli közgyűlést, kiszabhat felügyeleti
bírságot, a tevékenységére adott engedélyt visszavonhatja, a pénzügyi terv átdolgozását,
illetve az SzMSz módosítását kezdeményezheti, szükséghelyzetben felügyeleti biztost
nevezhet ki, ideiglenes tagfelvételi szüneteltetést, illetve kifizetési tilalmat rendelhet el, a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését felfüggesztheti, kezdeményezheti a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolását, kötelezheti a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményt állományának átruházására.
65.	§-hoz
A tevékenységi engedély visszavonásának eseteit meghatározó rendelkezések. A Felügyelet a
tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre fel is függesztheti, ha az engedély
kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.
66.	§-hoz
A felügyeleti bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések. A Felügyelet felügyeleti bírságot
szabhat ki a vezető állású személyekkel kapcsolatban, ha azok a jogszabályokban, illetve
szabályzatokban, felügyeleti határozatokban foglaltakat megsértik. A bírság mértéke 50 ezer
forinttól 5 millió forintig terjedhet, melyet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem
vállalhat át. A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménnyel szemben is kiszabhat
felügyeleti bírságot a Felügyelet, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a
jogszabályokban, illetve szabályzatokban, felügyeleti határozatokban foglaltakat megsérti. A
kiszabható bírság mértéke 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, mely ismételten
kiszabható. A bírságból befolyt bevételeit a Felügyelet csak meghatározott célokra fordíthatja.
67.	§-hoz
A Felügyelet legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el, amennyiben a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény a jogszabályi, vagy a felügyeleti intézkedésekben foglalt
kötelezettségeinek megszegésével a tagok érdekeit, vagy saját vagyonát veszélyezteti. A
kifizetési tilalom egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható. A kifizetési
tilalom alatt csak a Felügyelet engedélyével és csak meghatározott kifizetések teljesíthetőek
(közüzemi számlák befizetése, befektetések költségei).
68. §-hoz
A Felügyelet intézkedési jogkörében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
működését legfeljebb 180 napra felfüggesztheti, ha a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézmény tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket, illetve a felügyeleti intézkedéseket
súlyosan vagy ismételten megsérti. A felfüggesztés időtartama alatt a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény új tagokat nem vehet fel, befizetéseket nem fogadhat,
kifizetéseket csak a Felügyelet engedélyével teljesíthet és csak meghatározott körben. A
felfüggesztés időtartamát a Felügyelet egy alkalommal legfeljebb 180 nappal
meghosszabbíthatja.
69.	§-hoz
A Felügyelet intézkedési jogkörében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
felszámolását kezdeményezheti a bíróságnál, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az SzMSz szerinti működését, a fennálló súlyos
jogsértések másként nem orvosolhatók, a Felügyelet a tevékenységi engedélyt visszavonta,
vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmet elutasította, a megkezdett végelszámolási eljárás
az arról való döntéstől számított egy éven belül nem kerül lezárásra, illetve a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény a nyilvántartó bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
70.	§-hoz
A felügyeleti biztos kirendelésére vonatkozó rendelkezések. A rendelkezések a más pénzügyi
intézményekhez kirendelhető felügyeleti biztosra vonatkozó szabályozással összhangban
kerültek kialakításra. Felügyeleti biztos szükséghelyzetben rendelhető ki legfeljebb 180 napra,
mely időtartam meghosszabbítható. A felügyeleti biztos kirendelése alatt az igazgatóság, a
felügyelő bizottság tagja és a cégvezető feladatait és jogköreit nem gyakorolhatja, azokat a
felügyeleti biztos veszi át. Ez nem érinti az igazgatóság, a felügyeleti biztos és a cégvezető
intézkedéssel szembeni fellebbezési jogát. A rendelkezés tartalmazza a felügyeleti biztos
személyére vonatkozó előírásokat és az összeférhetetlenségi szabályokat.
71.	§-hoz
A Felügyelet foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekhez kapcsolódó bevételeit rögzítő
rendelkezés. A felügyeleti díj mértéke és számításának módja összhangban van a más
pénzügyi intézmények által fizetendő díjra vonatkozó szabályokkal. A felügyeleti díj
alapdíjból és változó díjból tevődik össze. Az alapdíj egység 50 ezer forint, ennek kétszerese a
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény által fizetendő alapdíj. A változó díj összege a
kezelt piaci vagyon értékének 0.25 ezreléke.
72.	§-hoz
A Felügyelet adatkezelését szabályozó rendelkezés. A Felügyelet piac-felügyeleti eljárása
során jogosult az eljárás alá vont ügyfelek meghatározott személyes adatainak megismerésére
és kezelésére. Egyes adatok megismeréséhez és kezeléséhez a Felügyelet köteles az ügyész
engedélyét kikérni. A Felügyelet a vezető állású személyek, kötelező alkalmazottak és
megbízottak, a természetes személy szolgáltatók meghatározott adatait kezelheti. A
rendelkezések összhangban vannak az adatvédelmi szabályokkal.
73.	§-hoz
A szükséghelyzetre vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelkezés. A rendelkezésben
meghatározott esetekben a Felügyelet a felszámolás elkerülése, a tagok, járadékosok,
kedvezményezettek érdekeinek védelme érdekében szükségintézkedéseket tehet.
74. §-hoz
A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás szabályait rögzítő
rendelkezés. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolási eljárására a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseit, a
végelszámolási és kényszer-végelszámolási eljárására pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt kell megfelelően alkalmazni.
Az e törvényektől eltérően alkalmazandó szabályokat az Fnyt. tartalmazza. Csődeljárásnak a
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmények esetében helye nincs. Az EU államban
székhellyel rendelkező nyugdíjszolgáltató intézményekkel szemben lefolytatott eljárásra a
székhely szerinti állam joga az irányadó.
75.	§-hoz
A rendelkezés kimondja, hogy a végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanokkal
kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.
Értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésével kapcsolatban, ahol a jogok
érvényesítéséhez nyilvántartásba való bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás
szükséges, azon ország joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vezetik, vagy a számlát vezetik.
76.	§-hoz
A rendelkezés a Felügyelet felszámolási és végelszámolási eljárás során felmerülő feladatait
rögzíti. A Felügyelet a tevékenységi engedélyt a felszámolási, illetve végelszámolási eljárás
kezdő időpontjára visszamenő hatállyal visszavonja. A Felügyelet értesíti mindazon EU állam
hatóságát, ahol az érintett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fiókteleppel
rendelkezett, vagy határon átnyúló szolgáltatást végzett.
77.	§-hoz
A felszámolóra, illetve végelszámolóra vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelkezés. A
rendelkezés kimondja, hogy a foglalkozatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolójául,
illetve végelszámolójául csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.
78.	§-hoz
A felszámolási és végelszámolási eljárással kapcsolatban felmerülő tájékoztatási
kötelezettségeket rögzítő rendelkezés. A felszámoló, illetve végelszámoló köteles
rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet az eljárásról. A Felügyelet más államok hatóságai
megkeresésére köteles tájékoztatást nyújtani az eljárás helyzetéről.
79.	§-hoz
A rendelkezés alapján a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában a
nyugdíjkonstrukciók a folyamatban lévő állomány-átruházás esetét kivéve megszűnnek, a
nyugdíjkonstrukciók esedékes díjai nem szedhetők be, új nyugdíjkonstrukció nem indítható,
az - saját elhatározásból - nem adható és nem vehető át. A rendelkezés tartalmazza a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeinek felszámoló, illetve végelszámoló
részére történő átadásával kapcsolatos szabályokat.
80.	§-hoz
A Felügyelet felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos jogkörét meghatározó
szabályokat tartalmazó rendelkezés. Megindítja az eljárást a Felügyelet, ha a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott
fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz
eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja
végrehajtani, vagy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartozásai saját tőkéjét
tartósan meghaladják.
81.	§-hoz
A végelszámolással kapcsolatos szabályokat tartalmazó rendelkezés. A foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatához a
Felügyelet előzetes egyetértése szükséges. A Felügyelet az előzetes egyetértést akkor adja
meg, ha az intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységből eredő valamennyi
kötelezettségét teljesítette. Ezzel egyidejűleg a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény
tevékenységi engedélyét visszavonja.
V.	Fejezet
A MÁS EGT ÁLLAMBAN BEJEGYZETT FOGLALKOZTATÓI
NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSE A MAGYAR
KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN
82.	§-hoz
A rendelkezés biztosítja, hogy a más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet
végezzen. Ennek keretében befizetéseket fogadhat el magyarországi foglalkoztatótól, vagy
tagtól, és az arra jogosult tag számára szolgáltatást nyújthat. A foglalkoztató csak a vele a
magyar munkajog alapján munkaszerződéses jogviszonyban lévő munkavállalója részére
teljesíthet befizetést. A tag a szolgáltatáshoz a rá a hazai szabályozás szerinti irányadó
nyugdíjkorhatár betöltése után juthat hozzá. A tag saját döntése alapján vállalhat
tagdíjfizetést, erre azonban nem kötelezhető. A szerződéseket és egyéb dokumentációkat
magyar nyelven is el kell készíteni.
83.	§-hoz
A rendelkezés rögzíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felügyeleti jogkörét és a
tevékenység megkezdésének feltételeit, határon átnyúló szolgáltatás esetén.
84.	§-hoz
A Felügyelet ellenőrzési és intézkedési jogkörét meghatározó szabályokat tartalmazó
rendelkezés. A Felügyelet intézkedési jogköre mögöttes és korlátozott, intézkedésre csak a
más EGT államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hazai
társadalombiztosítási és munkajogi rendelkezéseket érintő jog megsértése, valamint a
székhely szerinti állam hatóságának mulasztása esetén van.
85.	§-hoz
A Felügyelet az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal és az Európai
Bizottsággal történő együttműködési kötelezettségét rögzítő rendelkezés.
86.	§-hoz
Felhatalmazó rendelkezés.
87.	§-hoz
A törvény a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Az első foglalkoztatói hozzájárulás,
illetve tagi befizetés teljesítésére 2008. január 1-jét követően kerülhet sor.
88.	§-hoz
A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató
intézményekről szóló 2005. évi CXI. törvény hatályát veszti.
89.	§-hoz
Módosuló rendelkezések.
90.	§-hoz
A jogszabály szerkesztési előírásoknak megfelelően a 2003/41/EK irányelvhez, illetve a
49/98/EK irányelvhez kapcsolódó jogharmonizációs klauzulát tartalmazó rendelkezés.