﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/ 3298. számú
törvényjavaslat
a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2003. évi XV. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2007. június
2007. évi...törvény
a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2003. évi XV. törvény módosításáról
1.	§
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény
(továbbiakban: Pmt.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E törvény 5/A. §-a hatálya alá az e törvény 1. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában
meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tartozik, amennyiben a Magyar Köztársaság
területén a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i
1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. cikkének
7.	pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatás nyújtására jogosult.”
2.	§
A Pmt. 2. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában állami vagy szakmai felügyelet az 1. § (1) bekezdésének]
„a) a)-e) és k) pontja vonatkozásában - a b) pont szerinti kivétellel - a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet);
b)	a) pontja vonatkozásában a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a
pénzfeldolgozás tekintetében a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB);”
3.	§
A Pmt. 3. §-ának (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltató levelezőbanki szolgáltatás
keretében adott átutalási megbízást kizárólag olyan külföldi székhelyű szervezettől fogadhat
el, amely a saját országának joga szerint pénzügyi intézmény.
(14) Az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szolgáltató megbízást kizárólag olyan
külföldi székhelyű szervezettől fogadhat el, amely saját országa joga szerint pénzügyi
intézmény.”
4.	§
A Pmt. az 5. §-át követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A Rendelet 14. cikke által meghatározott „pénzmosás és terrorizmus
finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóság” a Felügyelet és az ORFK.
(2)	A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (1)
bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti
megbízói adatokat.
(3)	A Rendelet 15. cikkének (2) bekezdése által meghatározott „alkalmazásért felelős
hatóság” és a (3) bekezdése által meghatározott „illetékes hatóság” a Felügyelet.
2
(4)	A Rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 5. cikkének (4) bekezdésében
meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euró-értékének kiszámításakor a pénzátutalásra
vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az
MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított
árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB
közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.
(5)	A Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „nemzeti azonosító szám” alatt az
5.	§ (1) bekezdése a) pontjának 6. alpontjában és a b) pontjának 4. alpontjában
meghatározottak értendők.”
5. §
A Pmt. - e törvény 4. §-ával megállapított - 5/A. §-a a következő új (4)-(7) bekezdéssel
egészül ki, egyidejűleg a Pmt. 5/A. § (4) és (5) bekezdésének számozása (8) és (9) bekezdésre
változik:
„(4) Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint jár el, a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvényben meghatározott
eltérésekkel.
(5)	A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott
kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a
következő intézkedéseket alkalmazza:
a)	a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet
előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b)	javaslatot tehet a szolgáltatónak
1.	az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai
ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
2.	a belső szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározott határidőn belüli,
meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;
c)	figyelmeztetheti a szolgáltatót;
d)	kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;
e)	megtiltja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység
végzését;
f)	a szolgáltatónál helyszíni ellenőrzést rendelhet el;
g)	az a)-f) pontokban felsorolt intézkedések mellett, valamint azokkal egyidejűleg
kétszázezertől kétmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(6)	Az (5) bekezdés g) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a
szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak
teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(7)	A Felügyelet által kiszabott bírságokból származó bevétel kizárólag a következő célokra
fordítható:
a)	szakemberek képzése;
3
b)	a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének
támogatása;
c)	az ügyfelek tájékoztatása.”
6.	§
(2)	A Pmt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 1. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott személy, ideértve a kijelölt személyt is,
a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a kijelölt személyéről - kivéve a
büntetőeljárást folytató hatóságnak - harmadik személynek vagy szervezetnek, ideértve az
ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte,
annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. E tájékoztatási korlátozás az 1. §
(1) bekezdés a)-e) és k) pontjában meghatározott szolgáltatók esetében nem vonatkozik a
Felügyelet, továbbá az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében
az állami adóhatóság részére nyújtandó információk körére, amennyiben az
információszolgáltatás e felügyeleti szervek jogszabályban meghatározott feladatainak
ellátásához kapcsolódik.”
7.	§
(1)	A Pmt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a
szolgáltató köteles Szabályzatot készíteni, amelyet a szolgáltató felett állami vagy szakmai
felügyeletet gyakorló szerv hagy jóvá.”
(2)	A Pmt. 11. §-ának (5) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
[A Szabályzat kötelező tartalmi elemei:]
,.j'') az 5/A. § hatálya alá tartozó szolgáltatók esetében a Rendelet végrehajtása vonatkozásában
a megbízó azonosításának, a megbízói adatok ellenőrzésének, nyilvántartásának,
továbbításának, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalások
észlelésének és kezelésének belső eljárási rendje.”
8.	§
A Pmt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991.
június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv,
b)	a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991.
június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2001. december 4-i 2001/97/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv.
(2)	E törvény megállapítja a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló 2006.
november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket.”
9. §
4
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény a következő
3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. § A Felügyelet látja el az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV.
törvényben meghatározott feladatkörében."
10. §
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 51. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a
magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző
szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése
céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot -
írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.”
(2)	A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
,,o) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya
alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a
rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.”
11. §
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 374. §-a a következő o) ésp) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„o) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 5/A. §-
ának (1) és (2) bekezdése alapján az Országos Rendőr-főkapitányság részére történő
adatátadás,
p) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya
alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a
rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.”
12. §
A Postáról szóló 2003. évi CI. törvény 37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem minősül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 5/A. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján az
Országos Rendőr-főkapitányság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő
adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i,
1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a
5
rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési
szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.”
13.	§
E törvény a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i
1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.
14.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 5. §-a 2007. december 15-én lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésekor már működő, a Pmt. - e törvény 4. §-ával beiktatott - 5/A. §-
ának hatálya alá tartozó szolgáltató a Pmt. 11. §-a szerinti Szabályzatot e törvény
hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles a Pmt. - e törvény 7. §-ával beiktatott - 11.
§-a (5) bekezdése j) pontjának megfelelően kiegészíteni és a kiegészített Szabályzatot a
Felügyelet részére jóváhagyásra benyújtani.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Pmt. 3. §-ának (15) bekezdése, továbbá 5. §-ának (8)-(9) bekezdése,
b)	a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról
szóló 2004. évi XXII. törvény 28. §-ának (1)-(2) bekezdése és 30. §-a.
6
Általános Indokolás
A pénzátutalásokon keresztüli feketepénz-áramlás megelőzése és megakadályozása, továbbá a
pénzátutalási rendszerek megbízhatóságának biztosítása a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása elleni küzdelem részét képezi. A pénzátutalások teljes körű nyomon követhetősége
rendkívül fontos lehet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata és
felderítése során. Ezt hivatott biztosítani a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force,
továbbiakban: FATF) elektronikus átutalásokról szóló VII. Speciális Ajánlása (Special
Recommendation VII on wire transfers, továbbiakban: SR VII) és annak értelmező rendelkezése.
A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet
(továbbiakban: az 1781/2006/EK rendelet) célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása elleni küzdelem érdekében az SR VII-nek, valamint a hozzá kapcsolódó értelmező
rendelkezésnek megfelelő szabályozást emeljen a közösségi jogba.
Az ECOFIN Tanács 2005. december 6-i ülésén került sor az 1781/2006/EK rendelet
vonatkozásában az „általános megközelítés” elfogadására, az együttdöntési eljárás első
olvasatában az Európai Parlament a Tanáccsal történt egyeztetéseket követően 2006. július elején
tartotta az 1781/2006/EK rendeletről szóló végszavazást. Az ECOFIN Tanács 2006. november 7-
ei ülésén hivatalosan is elfogadta az 1781/2006/EK rendeletet. Ezt követően került sor a hivatalos
lapban történő kihirdetésére 2006. december 8-án.
Az 1781/2006/EK rendelet elsődleges célja, hogy a pénzátutalások megbízójának személye
visszakereshető legyen, ezért a hatálya alá tartozó fizetési szolgáltatók számára előírja, hogy a
pénzátutalásokon, illetve a továbbított kapcsolódó üzenetekben a megbízóra vonatkozóan pontos
és használható adatokat tüntessenek fel, továbbá hogy ezek az adatok a fizetési láncban mindvégig
a pénzátutalással együtt mozogjanak. Az 1781/2006/EK rendelet hatálya kiterjed a
hitelintézetekre és egyéb olyan szervezetekre, amelyek pénzátutalást végeznek, így például a
készpénzátutalási szolgáltatást nyújtó pénzügyi vállalkozásokra és a postára. A pénzátutalás
fogalma széles értelemben került meghatározásra, így kiterjed a hagyományos banki átutalásokra,
a bank pénztárában történő - a bank által vezetett számlán jóváírásra vagy más bankhoz átutalásra
kerülő - befizetésekre, a postai és egyéb készpénzátutalásokra, valamint a mobilszolgáltatókon
keresztül megvalósuló pénzátutalásokra is.
Az 1781/2006/EK rendelet eltérő szabályokat határoz meg a rögzítendő, ellenőrizendő és
továbbítandó adatok körét illetően a (bank) számláról és a nem számláról indított pénzátutalások
(ezen belül az 1000 euró feletti és alatti pénzátutalások), továbbá az Európai Unión belüli és az
Európai Unió területén kívülre irányuló pénzátutalások esetében.
A visszakereshetőség biztosítása érdekében a fizetési szolgáltató köteles a megbízói adatok teljes
körét 5 évig megőrizni. Az adatokat kifejezetten csak a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozásának megelőzése, vizsgálata vagy felderítése céljából lehet felhasználni.
A rendeleti formának köszönhetően nem szükséges az 1781/2006/EK rendelet magyar
jogszabályokba történő külön átültetése. Mindazonáltal bizonyos cikkek esetében lehetőséget
biztosít a tagállamoknak az alapszabályoktól eltérő, az alkalmazást könnyítő rendelkezések életbe
léptetésére. Az 1781/2006/EK rendelet továbbá a tagállamra ruház bizonyos végrehajtási
jogköröket az 1781/2006/EK rendelet tagállami érvényesülése érdekében, valamint a végrehajtó
magyar jogszabállyal az 1781/2006/EK rendelettel lefedett szabályozási kört érintő hatályos
nemzeti jogszabályhelyeket is hatályon kívül kell helyezni. Az 1781/2006/EK rendeletet a Pmt.
módosításával kell végrehajtani, tekintettel arra, hogy ez a szabályozási koncepció a
jogalkalmazók számára áttekinthetővé, egyértelművé teszi a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása elleni küzdelem érdekében teljesítendő kötelezettségeiket a Pmt. keretein belül.
Az 1781/2006/EK rendelet alapján a tagállamok kötelesek megállapítani az 1781/2006/EK
rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat
(amelyek majd 2007. december 15-étől alkalmazandók), és kötelesek kijelölni azokat az illetékes
7
nemzeti hatóságokat, amelyek ellenőrzik az 1781/2006/EK rendelet előírásainak betartását (a
felügyelő szerv és az általa alkalmazható szankciók meghatározása). Az 1781/2006/EK rendelet
előírásainak hatékony ellenőrzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (továbbiakban:
Felügyelet) jelöli ki a végrehajtó jogszabály, továbbá meghatározza az alkalmazandó eljárási
szabályokat és intézkedéseket.
Az 1781/2006/EK rendelet rendelkezései vonatkozásában a végrehajtó jogszabály (Pmt.) kötelezi
a szolgáltatókat a belső szabályzat átdolgozására, illetve kidolgozására.
A végrehajtó jogszabály hatályon kívül helyezi a Pmt. azon szakaszait, amelyek az 1781/2006/EK
rendeletben foglalt kötelezettségekkel azonos vagy ellentétes rendelkezéseket állapítanak meg.
Az 1781/2006/EK rendelet által a tagállamok számára biztosított azon mentességek megadására,
amelyek közvetlenül kapcsolódnak az EU 3. pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni
irányelvben (Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK Irányelve a pénzügyi rendszereknek
a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről)
előírt kötelezettségek teljesítéséhez, Magyarország jelen végrehajtó jogszabályban nem lát
lehetőséget az irányelv végrehajtását biztosító hazai jogszabályi háttér kialakításáig. Az
1781/2006/EK rendelet által biztosított mentesítési lehetőségeket az irányelv átültetésekor tartjuk
célszerűnek áttekinteni. A tagállamok 2007. december 15-éig kötelesek hatályba léptetni azokat a
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az
irányelvnek megfeleljenek. Az egyeztetett ütemtervben vállaltaknak megfelelően az előterjesztés
2007. szeptemberében kerül benyújtásra a Kormány elé.
Az 1781/2006/EK rendelet 2007. január 1-jén lépett hatályba. Az 1781/2006/EK rendelet késői,
2006.	december 8-i kihirdetése következtében azonban a törvényi tárgyat érintő végrehajtást
biztosító hazai jogszabály megalkotása az 1781/2006/EK rendelet hatályba lépéséig technikailag
nem volt lehetséges.
A tagállamok legkésőbb 2007. december 14-éig kötelesek értesíteni a Bizottságot a szankciókra
vonatkozó szabályokról és az azok alkalmazásáért felelős hatóságokról, és azokat 2007. december
15-étől kezdődően kell alkalmazni az 1781/2006/EK rendeletre vonatkozóan.
A Kormány a 2007. február 21-i ülésén vita nélkül elfogadta a Közösség területére belépő, illetve
a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a pénzmosás megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény módosításáról készült kormány-előterjesztést, és
jóváhagyta az abban foglalt törvénytervezetek Országgyűlés elé történő benyújtását azzal, hogy
ezt megelőzően kerüljön sor a Pmt. módosításával kapcsolatban az Európai Központi Bankkal
(továbbiakban: EKB) történő konzultációra.1 Az EKB-val történő egyeztetés sikeresen lezárult.
1 A Kormány döntésével összhangban - az EKB konzultációval érintett Pmt. módosítástól elválasztva - a Közösség területére
belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról készült törvényjavaslat T/2912. számon önállóan került az Országgyűlés elé
benyújtásra.
8
Részletes Indokolás
az 1. §-hoz
A rendelkezés - a törvény általános hatályától eltérően - az 1781/2006/EK rendelet hatálya alá
tartozó szolgáltatókat határozza meg.
a 2. §-hoz
A rendelkezés technikai jellegű.
a 3. §-hoz
A rendelkezés a törvény és az 1781/2006/EK rendeletben foglalt kötelezettségek összhangját
biztosítja.
a 4. §-hoz
A törvény egy olyan rendelkezéssel egészül ki, amely a törvény rendelkezéseitől eltérő, az
1781/2006/EK rendelet tényleges hazai alkalmazhatósága érdekében végrehajtási szabályokat
állapít meg: kijelöli a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni felelős hatóságokat
Magyarországon, kijelöli az 1781/2006/EK rendelet előírásai betartásának hatékony ellenőrzése
és a szankciók alkalmazása céljából a felelős hatóságot, a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletét. Az 1781/2006/EK rendelet által meghatározott pénzösszeg euró-értékének
kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján a Magyar Nemzeti Bank
által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek
esetében az ezek USD-ra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás
átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmaznia a fizetési
szolgáltatónak.
az 5. §-hoz
Ebben a §-ban az 1781/2006/EK rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó
eljárásra, szankciókra és a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó szabályok kerülnek
meghatározásra. Az illetékes hatóságok kötelesek hatékonyan ellenőrizni az 1781/2006/EK
rendelet előírásainak betartását, a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó
erejűeknek kell lenniük.
a 6. §-hoz
A rendelkezés technikai jellegű.
a 7. §-hoz
Az 1781/2006/EK rendelettel összhangban a belső szabályzat kötelező tartalmi elemei
kibővülnek.
a 8. §-hoz
A rendelkezés a közösségi jogi aktusoknak való megfelelést határozza meg.
a 9. §-hoz
9
Az 1781/2006/EK rendelet hazai alkalmazhatósága céljából szükség van a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény e rendelkezéssel történő kiegészítésére.
a 10. §-hoz
Az 1781/2006/EK rendelet hazai alkalmazhatósága céljából szükséges a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény banktitokra vonatkozó
rendelkezéseinek módosítása.
a 11. §-hoz
Az 1781/2006/EK rendelet hazai alkalmazhatósága céljából szükséges a tőkepiacról szóló 2001.
évi CXX. törvény értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása.
a 12. §-hoz
Az 1781/2006/EK rendelet hazai alkalmazhatósága céljából szükséges a Postáról szóló 2003. évi
CI. törvény üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása.
a 13. §-hoz
E rendelkezés a jogharmonizációs klauzulát határozza meg.
a 14. §-hoz
E rendelkezés határozza meg a hatályba lépés időpontját, az átmeneti rendelkezéseket, továbbá
meghatározza, hogy a törvény, illetve a befektetők és a betétesek fokozott védelmével
kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXII. törvény mely
rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése szükséges.
10